KEDVES ÜGYFELEINK, BARÁTAINK!

KEDVES ÜGYFELEINK, BARÁTAINK!

Szokásunknak megfelelıen elkészítettük a következı – 2009. – évre vonatkozó tájékoztatónkat. İszintén reméljük, hogy a „Hírlevél” érdemi segítséget nyújt az elıttünk álló adóévre vonatkozóan végrehajtott törvénymódosítások megismeréséhez. Természetesen a Hírlevél nem helyettesítheti a szakmai konzultációt, nem pótolja a nemzetközi gazdasági és jogi kérdésekben jártas hazai és külföldi adótanácsadó, könyvvizsgáló és pénzügyi szakemberek konkrét támogatását. (www.uhy.com) A Hírlevélben foglalt változásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy nagy, érdemi változások nem következtek be: elmaradt az adóreform, nem került sor az állami feladatok újragondolására és az ehhez kapcsolódó elvonási/elosztási rendszerek újraszabályozására. A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi válság lassan áthatja a gazdasági környezetet is, így nem várható, hogy a költségvetés még meglévı biztonságát veszélyeztetı átrendezésekre rövid idın belül sor kerülhet. Az elvonási rendszer maradt olyan, amilyen volt, a változások inkább csak pontosító és szigorító jellegőek, az adózási morál további javítását célozzák. Sajnos nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk: a következı 1-2 év a vállalkozások körében nem elsısorban az adózással kapcsolatos kérdések miatt lesz „problematikus”. A pénz- és tıkehiány következtében a gazdasági fennmaradás, fejlıdés alapvetı feltételeit is nagyon nehéz lesz biztosítani. Mindenkit arra bíztatunk, hogy folyamatosan értékelje vállalkozása gazdasági kilátásait és a legelsı kérdıjel láttán azonnal és határozottan lépjen fel a költségek csökkentése érdekében. Kérjük, ne értékesítsenek megfelelı biztosíték nélkül sem árut, sem szolgáltatást. Tegyenek meg mindent az elıre fizetés érdekében, adjanak komoly kedvezményeket, de ne hagyják, hogy mások fizetésképtelensége az Önök vállalkozását is tönkretegye. Legyenek megfontoltak üzleti döntéseikben, rendelkezzenek pénzügyi tartalékokkal 1-2 havi fixköltség finanszírozásához, hozzanak meg olyan beruházási döntéseket, amelyekkel a válságot követı idıszakra tudnak felkészülni. Használják ki az elkövetkezı nehezebb idıszakot a képzésre, tanításra, taníttatásra. Kedvelt hajózós mondásaink egyikével kívánunk sikeres új évet: „ Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedık falakat húznak föl, az optimisták pedig vitorlákat” Legyenek megfontoltan optimisták, hajózzanak sikeresen át a következı idıszakon, amelyhez a magunk részérıl minden segítséget megadunk. Kérjék, vegyék igénybe munkatársaink szakértelmét, hogy a szükséges döntéseket idıben meg tudják hozni a vállalkozás sikere érdekében. Céljaik teljesüléséhez sok türelmet, de gyors döntéseket, és elsısorban jó egészséget kívánunk a Bergmann Iroda valamennyi munkatársa nevében! Budapest, 2009. január 07. Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter

Kedves Ügyfelünk! Az alábbi listával szeretnénk felhívni a szíves figyelmét azokra a kérdésekre, amelyek vizsgálatát kiemelten javasoljuk. Kérjük, tekintse ezt a listát gondolatébresztınek. Az egyes pontokhoz kapcsolódó kérdéseivel is forduljon irodánk munkatársaihoz, akik készséggel adnak felvilágosítást a konkrét lehetıségekrıl, a mindenképpen megoldandó feladatokról.

2009. ÉVI „TOP-13+1 LISTA” 1. Pénztár egyenleg figyelése, kezelése, az engedélyezett felsı korláton belüli egyenleg biztosítása (500.000 Ft, vagy az éves bevétel 1,2%-a) 2. A 900.000,- Ft-on felüli értékesítés vevı nevével, címével való számlázás biztosítása 3. A 250.000,- Ft feletti készpénzes vásárlás kiváltása elıre utalással, fedezetnyújtással 4. Vendéglátó-helyeken az alkohol beszerzés és felhasználás helyszíni nyilvántartásának biztosítása 5. Érdekeltségi rendszer átgondolása, az egységes 25%-os osztalékadó kihasználása 6. Az alacsonyabb összegő gépjármő adó mellett a magáncélú használatot is lehetıvé tevı gépkocsi juttatás újragondolása 7. Nemzetközi kereskedelem adó-elınyeinek kihasználása (Közösségen belüli országba kiszállítás, onnan értékesítés akár belföldre is) 8. Cégvagyon megırzésének biztosítása, az átalakulási lehetıségek kihasználása (vagyonvesztés kockázatának csökkentése) 9. A minden körülmények között továbbmőködni képes háttér-cég létrehozása 10. A vállalkozás pénzügyi tereinek elkészítése legalább az „ideális”, „még lehetséges” és a „legpesszimistább” változatban egyaránt, továbbá • a költségszintek hozzárendelése a tervekhez, • elsısorban elıre fizetés melletti értékesítés bevezetése, illetve a kiszámlázott bevétel behajtására szakosodott cég bekapcsolása 11. Az igénybe vett szolgáltatások versenyeztetése áram, gáz, bérlet, stb. 12. Üzleti kapcsolatok kiemelt szintő ápolása, a hitelek biztosítása, kiváltása 13. Állandó helyzetértékelés, gyors reakció, határozott döntéshozatal a biztonsággal elérhetı bevétel realizálása, a mőködési, munkáltatói költségek és ráfordítások csökkentése érdekében 13+1. Magánszemélyként a bevételek, kiadások folyamatos dokumentálása a késıbbi vagyonosodási vizsgálatra felkészülés jegyében

2009. évi Adóhírlevél 2. oldala az összesen 35-bıl

TARTALOMJEGYZÉK

KEDVES ÜGYFELEINK, BARÁTAINK! ............................................................................... 1 2009. ÉVI „TOP-13+1 LISTA” ................................................................................................. 2 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2009. JANUÁR 1-JÉTİL ................................................... 5 I.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS AZ OSZTALÉKADÓ RENDSZERÉBEN 10

I.1. A KEDVEZMÉNYES – 10%-OS – TÁRSASÁGI ADÓKULCS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI ......................................................................... 10 I.2. ÁTMENETI ELİÍRÁSOK A 2008. ÉS 2009. ADÓÉVRE ............................................ 10 I.3. VÁLTOZÁSOK A KÜLÖNADÓ RENDSZERÉBEN ................................................... 12 II.

VÁLTOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN ................ 12

II.1. 2008. ÉVKÖZI ÁFA-VÁLTOZÁSOK 2008. MÁRCIUS 18-TÓL: ............................... 12 II.2. 2009. FEBRUÁR 1-JÉTİL HATÁLYOS ÁFA-VÁLTOZÁSOK.................................. 13 III. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN ..................... 15 III.1.AZ ADÓBEVALLÁST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK ........................................................ 15 III.2.VÁLTOZÓ SZJA-ADÓMENTESSÉGEK ...................................................................... 16 III.3.AZ SZJA ADÓKEDVEZMÉNYEK VÁLTOZÁSAI ..................................................... 16 III.4.TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK VÁLTOZÁSAI................................. 17 III.5.KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK VÁLTOZÁSAI ........................................................................ 18 III.6.TİKEJÖVEDELMEK ADÓKÖTELEZETTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI ..................... 18 III.7.EGYÉNI VÁLLALKOZÓ............................................................................................... 19 III.8.ÁTALÁNYADÓZÓK ÉS İSTERMELİK .................................................................... 19 IV. VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN............ 20 IV.1. TB-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI ............................................................................... 20 IV.2. EHO-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI ............................................................................ 20 V.

ÚJ CÉGAUTÓADÓ......................................................................................................... 21

VI. VÁLTOZÁSOK A HELYI ADÓ RENDSZERÉBEN .................................................... 22 VII. TÖRVÉNY A TÁVHİSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRİL – „ROBIN HOOD – ADÓ” (ÚJ TÖRVÉNY) ................................................................... 23 VII.1. AZ ADÓ ALANYA ..................................................................................................... 23 VII.2. AZ ADÓ ALAPJA ....................................................................................................... 23 VII.3. AZ ADÓ MÉRTÉKE ................................................................................................... 23 VII.4. ADÓ-ELİLEG ÉS –FELTÖLTÉS, ADÓBEVALLÁS .............................................. 23


VIII. VÁLTOZÁSOK A SZÁMVITELI TÖRVÉNYBEN ..................................................... 24 VIII.1. BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG....................................................... 24 VIII.2. HÁZIPÉNZTÁR KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY SZÁMITOTT MÉRTÉKE................... 24 VIII.3. KISÖSSZEGŐ KÖVETELÉSEK EGYSZERŐSITETT ÉRTÉKELÉSE ................... 24 VIII.4. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET ÚJ KÖTELEZİ TARTALMI ELEMEI ..................... 25 VIII.5. ELİTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ VÁLTOZÁSOK........................................ 25 VIII.6. ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTEL ÚJ SZABÁLYAI ................................................ 25 VIII.7. KÖNYVVIZSGÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁLTOZÁSOK ................................. 25 VIII.8. EGYÉB VÁLTOZÁSOK............................................................................................. 26 IX.VÁLTOZÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉRİL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDSZERÉBEN 27 IX.1. 2009. JANUÁR 1-JÉTİL HATÁLYBA LÉPETT VÁLTOZÁSOK ............................ 27 IX.2. 2009. FEBRUÁR 1-JÉTİL HATÁLYBA LÉPETT VÁLTOZÁSOK.......................... 29 IX.3. TEÁOR-SZÁM BEJELENTÉSE ................................................................................... 30 IX.4. VÁLTOZÁSOK A HATÁRIDİKBEN, FOGALMAKBAN ........................................ 31 „CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI ................................................................................... 32

Szerzık:

Bergmann Péter

Elıszó, 2009. évi „TOP-13+1 lista”

[email protected]

Kis József

VII., VIII.

[email protected]

Kovács Krisztina

I., IX.

[email protected]

Korpásné Juhász Sarolta

Adó- és illetékrendszer

[email protected]

Kiss Anita

II., VI.

[email protected]

dr. Báló Rita

III., IV., V.

[email protected]


ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER 2009. JANUÁR 1-JÉTİL MEGNEVEZÉS

MÉRTÉK

Társasági adó: (a korrigált adózás elıtti eredmény után)………………………. ………..16% (1996. évi LXXXI. törvény) • A törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, az e feletti részre 16% Különadó: (a korrigált adózás elıtti eredmény után)…………………………………. ….4 % (2006. évi LIX. törvény) Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: (1995. évi CXVII. törvény) • Az osztalékból, osztalékelılegbıl származó jövedelem után………………… 25% • Megszőnt a 35%-os mértékő osztalékadó. (külföldi magánszemély tulajdonos esetében a kettıs egyezmény szerinti maximumot lehet és kell csak levonni és megfizetni!) Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: (1996. évi LXXXI. törvény) • Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyő adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni…………………….……………….………………………………….… 0% EVA (Egyszerősített vállalkozói adó) alapja az elért tárgyévi - max.25 M/Ft-bevétel…...25% • Új elıírás 2009. február 1-jétıl, hogy az eva-alanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig meg kell ıriznie. • Továbbá ugyancsak 2009. február 1-jétıl a társas vállalkozásnak az eva mellett a cégautó adót is meg kell fizetnie. • Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni. (2002. évi XLIII. törvény) A minimálbér összege 2009. január 1-jétıl: 71.500,-Ft/hó; szakmunkás bérminimum 2009.01.01-jétıl 87.000,-Ft/hó, 07.01-tıl 87.500,-Ft/hó; Társadalombiztosítási járulék a bruttó bér után:…………………………..……………29% A munkáltatót terhelı 29%-ból 5% egészségbiztosításra és 24% nyugdíjbiztosításra fizetendı. A munkáltatót terheli a táppénz elsı 15 napjának teljes költsége, illetve a betegállományra kifizetett táppénz 1/3-a! (1997. évi LXXX. törvény) EHO A munkavállalók után fizetendı tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke: …………………………………………………………………………………..1.950,-Ft/fı/hó (1998. évi LXVI. törvény) EHO (százalékos)………………………………………..................................11% vagy 14% (1998. évi LXVI. törvény)


Munkaadói járulék a munkavállaló társadalombiztosítási járulékalapjának……...............3% (1991. évi IV. törvény) E törvény meghatározza, hogy mit ért társadalombiztosítási járulékalapon. Szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelı társadalombiztosítási járulék alapjának…………………….……………………………………………..……..1,5% (2003. évi LXXXVI. törvény) A szakképzési hozzájárulási törvény 19.§ 6. pontja meghatározza, hogy e törvény mit ért társadalombiztosítási járulékalapon. Rehabilitációs hozzájárulás: a 20 fınél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként:………………………...164.400,-Ft/fı/év (1991. évi IV. törvény;) (a díj mértékét növelni kell a hivatalos infláció mértékével!) Személyi jövedelemadó az összevonandó jövedelmeknél az adótábla: 0 – 1.700.000,- Ft közötti jövedelem után:……….. ………...…….18% ill. az 1.700.000,- Ft éves jövedelem feletti rész után:….. ………..36% (1995. évi CXVII. törvény) Magánszemélyek különadója: a 7.446.000 Ft-ot meghaladó jövedelemrész után: …...…..4% EKHO (Egyszerősített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetıt terhelı adómérték:…………………. ………………......20% magánszemélyt terhelı, kifizetı által levonandó adómérték:.……..15% nyugdíjas magánszemély, ill. tb. járulékfizetés felsı határa felett:11,1% (2005. évi CXX. törvény) „Forrásadó” (az elkülönülten adózó jövedelmek adója - bérbeadás, ingó-ingatlan értékesítés, értékpapír árfolyam nyeresége, stb.)………………………….. …………………………..25% (1995. évi CXVII. törvény) Munkavállalót terhelı nyugdíjjárulékot éves szinten 7.446.000,- Ft-ig kell fizetni a munkaviszonyból származó jövedelembıl:……………………. ………………………...9,5% Munkavállalót terhelı egészségbiztosítási járulék (ebbıl 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, nem csak a 36 órát meghaladó foglalkoztatás jövedelmébıl, hanem valamennyibıl levonandó)………... ………...………6% Munkavállalót terhelı munkavállalói járulék: a munkavállaló egészségbiztosítási járulékalapjának…………………………………………………………..………………1,5% E törvény meghatározza, hogy mit ért egészségbiztosítási járulékalapon. (1991. évi IV. törvény) Általános forgalmi adó:…………………………………..……………………..….20%; 5%; termékexport 0%; Közösségen belüli adómentes értékesítés; Áfa-törvény területi hatályán kívüli értékesítés; Tárgyi adómentes; Alanyi adómentes; Árrés-adózás alapján levonható adót nem tartalmazó értékesítés (2007. évi CXXVII. törvény)


Innovációs járulék: az iparőzési adó alapja után fizetendı, közép- és nagyvállalkozások esetében:……………………………………………………………………….......0,3% Nem tartozik a törvény hatálya alá 2009-tıl a cégbejegyzés évében a jogelıd nélkül alapított gazdasági társaság, továbbá a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság. (2003. évi XC. törvény) Energiaadó: (termelıt, importálót terhelı adó) 2003. évi LXXXVIII. törvény) 2009.01.01-jétıl az energiaadó kiterjed a szénre is, mely a lakossági árra nincs hatással. Az adó mértéke a szén fajtájától függetlenül ……………….2040 Ft/ezer kilogramm Környezetterhelési adó: (levegı,- víz,- vagy talajterhelés miatti adó) Szélesebb körben a levegı-terhelés miatti adófizetési kötelezettség jelentkezik a saját tulajdonú főtıkazán károsanyag kibocsátása miatt. 2009. évben a 2003. évi LXXXIX. tv-ben meghatározott mérték 100%-át kell megfizetni levegıterhelési díj, 100 %-át vízterhelési díj és 100%-át talajterhelési díj esetében. (2003. évi LXXXIX: törvény + 270/2003. (XII.24.) kormányrendelet) Helyi adók az 1990. évi C. törvény szerint: Iparőzési adó (a korrigált nettó árbevétel után, de levonható a külföldi telephelyen elért bevétel is): 2% Pontosította a törvény pl. a közvetített szolgáltatások értékének fogalmát. Kommunális adó: foglalkoztatottak korr. átl.statisztikai létszámra vetítve 2.000 Ft/fı/év Építményadó felsı határa…………. …………………………………….…...900 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték……………………………..……………………..… 3%-a 2009.01.01-jétıl módosította a törvény az adókötelezettség keletkezésének idıpontját, mely szerint az építményadó fizetési kötelezettség a használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerıre emelkedését követı év elsı napján keletkezik. Telekadó felsı határa ………………….……………………………..………...200 Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték…………………………………….………………… 3%-a Luxusadó: az adó alanya már nem csak magánszemély lehet, hanem az, aki az adóév elsı napján az ingatlan nyilvántartás szerint 100 millió forintot meghaladó értékő lakás vagy üdülı tulajdonosa. A 100 millió forint számított érték feletti rész adója:……………………..………………0,5% (2005. évi CXXI. törvény) Az Alkotmánybíróság 155/2008.(XII.17.) AB határozatával a kihirdetés napjával megsemmisítette.(2008-as évre még kell fizetni, de 2009-re már nem) Vagyonszerzési illeték általános mértéke:……..…………………………2%, 6% vagy 10% (1990. évi XCIII. törvény)


Öröklési, ajándékozási illeték az érintett személyek közötti rokoni kapcsolattól és az értéktıl függıen sávosan progresszív. Kulcsai:………. …………...11%, 15%, 21%, 30% vagy 40% Mentes az örökösödési illeték alól a törvény 12,§ szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékébıl…………………………….20 millió Ft (1990. évi XCIII. törvény) Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függı tételes mértékő. (Pl: Kft. cégbejegyzési illetéke 100.000,- Ft, minden további tıkeemelés miatti cégváltozás az alapdíj 40%-a) (1990. évi XCIII. törvény) Gépjármővek megszerzéséhez kapcsolódó „átírási” illeték 18 Ft/cm³, 1890 cm³ felett 24 Ft/cm³ és Wankel-motorok esetében 36Ft/cm³, elektromos hajtómotorral ellátott gépjármőnél a motor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 Ft. (1990. évi XCIII. törvény) Környezetvédelmi termékdíj: a termék besorolásától függıen az elsı belföldi forgalomba hozója, illetve az egyéb kıolajipari termék és a reklámhordozó papírok után a felhasználó által fizetendı pl. csomagolás, gumi, hőtıberendezés, elektromos berendezés, reklámanyag, stb. esetében. A termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatok (bevallás, befizetés, stb.) teljes egészében a vámhatóság hatáskörébe tartoznak. 2009.01.01-jétıl a legjelentısebb változások a kereskedelmi csomagolás termékkört érintik. Megszőnik az italtermékek fajtáján alapuló megkülönböztetés, a díjtételek egységessé válnak. A kereskedelmi csomagolás alá tartozó valamennyi terméket a törvény vámtarifaszámos bontásban adja meg. (2008. évi LXIX. törvény módosította az 1995. évi LVI. törvényt) Jövedéki adó a jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgı, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány – után fizetendı. 2009.01.01-jétıl megváltoztak az adómértékek. (2003. évi CXXVII. törvény) Gépjármőadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján………………………………………………………………………20-300Ft/kilowatt. A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármő után gépjármőadót, a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjármőadó fizetési kötelezettségtıl függetlenül – cégautóadót is kell fizetni. Cégautóadó Változás 2009. február 1-jétıl: az SZJA rendszerében megszőnik a cégautóadó. Az adó mértéke 1600 cm³ hengerőrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén……………………………...7.000 Ft/hó az összes többi személygépkocsi esetén ………………………………………….15.000 Ft/hó (1991. évi LXXXII. törvény) Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történı forgalomba helyezésekor fizetendı a jármő motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint:………………………….………… 250.000-tıl 9.622.000 forintig. A törvény pontosította az adó visszaigénylés feltételeit. (2003. évi CX. törvény)


Nemzeti kulturális járulék: terméktıl, szolgáltatástól függıen – pl. könyv; újság; hanglemez; mőanyag,- fém,- üveg- és kerámia dísztárgy; író-és másológép; híradástechnikai termék; ékszer; ékszerutánzat; hangszer; játékfegyver; videojáték; másolat mőalkotás; száz évesnél idısebb régiség; mőalkotás,- és régiség-kereskedelem; videó, DVD, CD kölcsönzés; hirdetés; fényképészet; divattervezés; rádió-televíziómősor; mővészeti kiegészítı szolgáltatás; szálloda,- hivatali,- nagy- és kiskereskedelmi, ipari épületek kivitelezése, stb. Negyedévenként fizetendı, az árbevétel után …………………………………………1-3;25% (1993. évi XXIII. törvény) Játékadó: A Szerencsejáték Felügyelet engedélyéhez kötött játékterem, pénznyerı automata, és kaszinó üzemeltetése, illetve sorsolásos játékok és fogadás szervezésekor fizetendı speciális adó. A kaszinójáték, a bukmékeri rendszerő fogadás, a lóversenyfogadás koncessziós díja évenként 50 – 600 millió forint között változik. Adót kell fizetni a sorsolásos fogadások nyereményalapja, vagy a tiszta játékbevétel után 17-30% mértékben. A pénznyerı automaták havi játékadója játékhelyenként 100.000 forint, az egyéb játékautomata után gépenként évi 60.000 forintot kell fizetni. (1991. évi XXXIV. törvény) „Robin Hood” adó: A távhıszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében 2009-2010 évekre bevezetett jövedelemadó, amit a szénhidrogén kitermelık, kıolaj, földgáz és villamos energia termelık, illetve kereskedık kötelesek az adózás elıtti eredményük után fizetni. Mértéke az adóalap korrigált értéke után……………………...…………………………..8% (2008. évi LXVII. törvény) FELJEGYZÉSEK:


VÁLTOZÁSOK AZ ADÓRENDSZERBEN I.

VÁLTOZÁSOK A RENDSZERÉBEN

TÁRSASÁGI

ADÓ

ÉS

AZ

OSZTALÉKADÓ

Lényegében megmaradtak a korábbi szabályok, a 16%-os általános adókulcs, a 4%-os kiegészítı adó (I.3. pont), a társaságoknak fizetett osztalék adómentessége. Kedvezıbb lett magánszemély tulajdonosokat terhelı osztalékadó: csak 25%-ot kell fizetniük (III.6. pont). A társasági adó változásai a következık: I.1. A KEDVEZMÉNYES – 10%-OS – TÁRSASÁGI ADÓKULCS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI •

Rendezett munkaügyi kapcsolatok A társasági adóról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy milyen módon és mely idıszakra vonatkozóan kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak, így ennek értelmében a kedvezményes 10 százalékos adókulcs 2009. január 1-jétıl csak akkor alkalmazható, ha az alkalmazásának évében és a megelızı adóévben nem született jogerıs és végrehajtható határozat arról, hogy o az adózó nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek (nem felel meg például, ha nincs írásba foglalt munkaszerzıdés, elmulasztotta a tájékoztatást a munkarendrıl, szabadságról, felmondási idırıl, sérülnek a kollektív szerzıdéshez főzıdı jogok és az egyenlı bánásmód elve) o vagy nem tett eleget a munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének (pl. nem tájékoztatta a munkáltatói intézkedésekrıl a szakszervezeteket és érdekképviselteket)

•

Kedvezményes minimálbérszabály A leghátrányosabb helyzető kistérségekben mőködı kis- és középvállalkozások akkor is alkalmazhatják a 10 százalékos adókulcsot, ha nem a minimálbér kétszerese után, hanem az évesített minimálbér és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzata után vallanak be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

•

Jogutód adózóra vonatkozó szabályok A 10 százalékos adókulcs alkalmazásához az elsı adóévben nem kell vizsgálni, hogy a megelızı adóévben – vagyis a jogelıd adóévében – az adóalap elérte-e a jövedelem(nyereség)-minimumot.

I.2. ÁTMENETI ELİÍRÁSOK A 2008. ÉS 2009. ADÓÉVRE •

Külföldi jövedelem A társasági adó alapja csökkenthetı az ellenırzött külföldi társaságoktól kapott bevételek 75 százalékával. Ezek a bevételek a következık lehetnek: o kapott osztalék o jogutód nélküli megszőnése miatt kivont részesedés o jegyzett tıke leszállítása miatt kivont részesedés Feltétele, hogy az ilyen jogcímeken elszámolt bevételek felét az adózó legkésıbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse és az állampapírt két évig megtartsa.


KIS- és KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ADÓALAPJÁT CSÖKKENTİ, ÉS A FIZETENDİ ADÓT CSÖKKENTİ TÉTELEI IGÉNYBE VEHETI Kis- és középvállalkozások

MÉRTÉKE Nem haladhatja meg az adózás elıtti (adóév utolsó napján kis- eredményt, és és középvállalkozásnak nem lehet minısül) több 30 millió forintnál

Beruházás

Adóalap csökkentı 7.§ (1) zs)

FELTÉTEL Az adóév egészében valamennyi tag magánszemély volt

7.§ (11) és (12)

MEGJEGYZÉS Új ingatlan, mőszaki berendezés, gép, jármő üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke. Adóévben állományba vett szellemi termék bekerülési értéke. Nem feltétel az azonnali üzembe helyezés, nem kizáró ok a beruházás hitelbıl vagy támogatásból történı megvalósítása. Ingatlan adóévi felújításának, bıvítésének, rendeltetésváltozásának, átalakításának értéke.

EGYÉB KIKÖTÉSEK

Tárgyi eszköz beszerzéséhez, elıállításához.

Utoljára abban az adóévben veheti figyelembe, amelyben a hitelt az eredeti szerzıdés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni: ha a szerzıdés megkötésétıl számított 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve elháríthatatlan külsı ok miatti megrongálódás) vagy ha azt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követı 3 évben elidegeníti. Csekély összegő (de minimis) támogatásnak minısül

Nem érvényesíthetı adóalap kedvezmény a telektıl el nem választható közmő és az üzemkörön kívülinek minısülı út esetében sem. FONTOS!!! A jogosulatlan igénybevétel eseteit 8. § (1) bek. u) pontja tartalmazza!

Az adóévet megelızı évben fejlesztési tartalékot lehet képezni a beruházások fedezetére. Csekély összegő (de minimis) Üzemkörön kívüli ingatlan és támogatásnak minısül. a telek nem tartozik ide.

Kamat

Kis- és középvállalkozások (a hitelszerzıdés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minısül)

Adókedvezmény 22/A §

Fejlesztési tartalék

Mindenki

Adóalap csökkentı 7.§ (1) f)

7.§ (15) 29/G § (3)

*

• • •

A kamat 40%a, de nem haladhatja meg a 6 millió forintot és legfeljebb az adó 70%-a csökkenthetı vele

Az adózás elıtti nyereség 50%-a, legfeljebb 500 millió forint

2000. december 31-ét követıen pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerzıdés.

Személygépkocsi esetén is lehet a kedvezményt érvényesíteni.

(pénzügyi lízing is ide tartozik)

*

A 2004-es adóévtıl:

A fel nem használt rész után a negyedik adóévet követı a fejlesztési tartalékot a lekötés adóév elsı hónapjában az adóévét követı 4 adóévben adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni. megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelıen oldhatja fel. Nincs szankciója annak a Nem feltétel, hogy a körülménynek, ha a beruházás új legyen. beruházást nem helyezik Az új szabályt* elıször a üzembe vagy értékesítik. 2004.december 31-i szabályok alapján elkészítendı adóbevallásban kell alkalmazni.

Nem számolható el fejlesztési tartalék az alábbi beruházások terhére: amelyre a számviteli tv. 52.§ (5) szerint nem számolható el értékcsökkenés – FÖLD, TELEK amelyre a számvitel tv. 52.§ (6) szerint nem szabad elszámolni értékcsökkenést – KÉPZİMŐVÉSZETI ALKOTÁS, KÉP- ÉS HANGARCHÍVUM a térítés nélkül átvett eszközökkel kapcsolatban elszámolt beruházás


I.3.

VÁLTOZÁSOK A KÜLÖNADÓ RENDSZERÉBEN A társaságiadó-alanyokat továbbra is 4% mértékő különadó fizetési kötelezettség terheli a külföldön elért jövedelem nélkül számított adózás elıtti eredményük után. Az adóalapot növeli, illetve csökkenti az adott-kapott támogatás és juttatás, a véglegesen, vagy ingyenesen átadott-átvett eszközök nyilvántartási értéke, adóellenırzések során megállapított összegek, térítés nélkül nyújtott-kapott szolgáltatások és az átvállalt kötelezettségek-tartozások értéke.

I.4. ÁTMENETI KÜLÖNADÓ-ELİÍRÁS A 2008. ÉS 2009. ADÓÉVRE •

II.

Külföldi jövedelem A különadó alapját csökkentheti az adózó az ellenırzött külföldi társaságtól kapott osztalék 75 százalékával. Feltétele, hogy az e jogcímen elszámolt bevétel felét az adózó legkésıbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse és az állampapírt két évig megtartsa. VÁLTOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ RENDSZERÉBEN

II.1.

2008. ÉVKÖZI ÁFA-VÁLTOZÁSOK 2008. MÁRCIUS 18-TÓL:

•

Ingatlan bérbeadás o Vegyes ingatlanállománnyal rendelkezık ingatlantípusonként dönthetik el, hogy minden ingatlanukra, vagy csak az egyéb ingatlanokra választanak adókötelezettséget.

•

Nyugtaadás o Valamennyi szerencsejáték szolgáltatója mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól

•

Önadózásos import áfa o Az önadózás engedélyezésekor az értékhatárnál figyelembe vehetı a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történı értékesítés is.

Évközi változások 2008. május 1-tıl: •

Fordított adózás o A továbbiakban a fordított adózás kizárólag ingatlan építési hatóság engedélyéhez kötött létrehozására, bıvítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra terjed ki.

•

Hatósági szolgáltatási díjak o Ilyen esetekben az adófizetési kötelezettség a díjat megállapító határozat közlésének napján keletkezik.

•

Étkeztetési szolgáltatás o Az étkeztetési szolgáltatásokat újra terheli áfa, ha az ellenértéküket elkülönítetten kell megtéríteni, a kapcsolódó beszerzések áfája ismét levonható.


•

Termékimport o Az importálónak a vámjog végrehajtásáról szóló törvény alapján kell adóbiztosítékot nyújtania o Nem kell adóbiztosítékot nyújtania az adóalanynak, ha az állami illetve vámhatóságnál nincs tartozása.

•

Adóraktározás o Mentes az adó alól, az adóraktározási eljárás keretében történı termékértékesítés, ha 90 napon belül igazolt a termék adójogi sorsa. Ekkor szabadítható fel az adóbiztosíték is, egyéb esetben az adó kivetésre kerül és nemfizetés esetén az adóbiztosíték terhére teljesül.

•

Számlázás o Lehetıség, de nem kötelezı a számlán az SZJ, illetve VTSZ szám feltüntetése azon tételek esetében, melyekre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik.

II.2. 2009. FEBRUÁR 1-JÉTİL HATÁLYOS ÁFA-VÁLTOZÁSOK •

Ingyenes étkeztetés Áfája o Az ingyenes étkeztetés után az intézménynek áfát kell fizetnie, melynek alapja a nyersanyagköltség vagy szolgáltatási önköltség.

•

Adófizetési kötelezettség keletkezése o A számlakibocsátó adóalany mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha bizonyíthatóan nem teljesített, a számla érvénytelenítésérıl haladéktalanul gondoskodott, és errıl a vevıt is írásban értesítette. o Ha a számlakibocsátó ezt elmulasztja, a nem valós ügylet adója ıt terheli. o Ha a számlakibocsátó értesítette a számla befogadóját, akkor az áfát nem vonhatja le, ha már levonta, korrigálnia kell.

•

Utazásszervezés o Kizárólag az utasok részére történı turisztikai szolgáltatások értékesítésének körére alkalmazható a továbbiakban az árrés adózás. o A pusztán menetjegy értékesítés, valamint a rendezvényszervezés, - még ha utaztatásra is kiterjed – nem tartozik a fent említett körbe. o Utasnak az minısül, aki ténylegesen utazik, vagyis utas csak természetes személy lehet. Tehát aki saját nevében, de más javára vesz igénybe utazásszervezési szolgáltatást, az nem alkalmazhatja az árrés adózást. o Akkor sem alkalmazható az árrés adózás, ha utazásszervezınek értékesítenek egy másik utazásszervezı által összeállított kész programot. o A 2009. február 1-jét megelızıen elıleggel érintett ügyletek esetében még a régi szabályok alkalmazandók.

•

Pozíciószámra összesített árrés számítás o Az utazásszervezı mostantól választhatja az önálló pozíciószámra összevont árréstömeg-számítás szerinti adózást is, az utanként történı árrés-számítás helyett.


o Ekkor az adó alapja: az adómegállapítási idıszakban az utasoktól beszedett korrigált összesített ellenérték (elılegeket is beszámítva) valamint a más adóalany által teljesített szolgáltatások kalkulált ellenértékének a különbsége. o Lényeges változás, hogy e módszer alkalmazásánál a pozíciószám lezárásával nem szükséges a korábbi adóbevallási idıszakokban bevallott adó önellenırzése. A lezáró számítás következtében létrejött különbözetet a lezárás napját magába foglaló bevallásban kell feltüntetni. o Az új módszer szerinti számításra való áttérést az Adóhatóságnak be kell jelenteni, és a soron következı adóbevallási idıszaktól alkalmazható, de a választást követı év végéig nem lehet eltérni tıle. o Azokat az utakat, melyekre az utazásszervezı már elıleget szedett be, még a régi szabályok szerint kell végigvinni. o Legkorábban 2009.február 1-tıl lehet áttérni az új módszer alkalmazására. •

Számlázás o Magánszemélyeknek és nem jogi személy szervezeteknek, mint beszerzıknek is kötelezı számlát kibocsátani, ha az elıleg, vagy a teljesítésig készpénzben megfizetett ellenérték eléri vagy meghaladja a 900 eFt-ot.

•

Számlázási határidı o A számlát „ésszerő” idın belül kell kibocsátani, mely továbbra is azt jelenti, hogy készpénzes ügyleteknél azonnal, egyéb esetekben a teljesítést követı 15 napon belül. o Ha az ügylet nem jár adó áthárítással, a 15 napot követıen is kibocsátható a számla, de csak akkor, ha ezt a körülmények indokolják.

•

Termékimport önadózás o Az önadózási értékhatárok 10 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra, a 20 milliárd forintról pedig 25 milliárd forintra nınek.


III. VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN A személyi jövedelemadó rendszere sem változott érdemben. Maradt a kétkulcsos – 18 és 36%-os – adókulcs, az éves 7.446.000,- Ft feletti összevont jövedelmet terhelı 4%-os különadó. A változás, hogy az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatások korlátja már nem összességében 400.000,- Ft-ban került maximalizálásra, hanem valamennyi típusú juttatásnak önálló felsı adómentes korlátja lett (III.4. pont). További változás, hogy az egyébként fizetendı személyi jövedelemadóból levonható (többnyire visszaigényelhetı) adókedvezmény felsı határa 100.000,- Ft lett, és az adókedvezmény igénybevételnek sorrendje is meghatározásra került (III.3. pont). III.1. AZ ADÓBEVALLÁST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK Változás a bevallási kötelezettség alá nem esı jövedelmek között •

•

100 ezer forintra emelkedett az az értékhatár, amely összeghatárig nem kell bevallani az értékpapír-kölcsönzésbıl, az osztalékból, az árfolyamnyereségbıl származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint – az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén – az életjáradékból származó jövedelmet, amennyiben az adót a kifizetı levonta. 2009. január 1-jétıl az adómentesen megszerzett termıföld értékesítése utáni jövedelmet nem kell az adóbevallásban feltüntetni.

Az adómegállapítás típusai A magánszemélyek már a 2008. évre vonatkozó adóbevallási kötelezettségüknek is a következı módokon tehetnek eleget: • Egyszerősített bevallással adóhatósági közremőködéssel (ADAM helyett), • Adóhatósági közremőködés nélküli bevallással, • Munkáltatói adómegállapítással. Határidık Egyszerősített bevallás: • az adóévet követı év február 15-ig lehet bejelenteni a választást. Adóhatósági közremőködés nélküli bevallás: • egyéni vállalkozó, Áfa fizetésére kötelezett személy esetén a bevallás benyújtására elıírt határidı az adóévet követı év február 25-ére változott! • minden más magánszemély esetén az adóévet követı év május 20-a. Munkáltatói adómegállapítás: • a magánszemély az adóévet követı január 31-ig kérheti. Egyszerősített bevallás adóhatósági közremőködéssel Egyszerősödés az ADAM-hoz képest, hogy ezen bevallástípus választható abban az esetben is, amennyiben a magánszemélynek az adóévben ingó, ingatlan, vagyoni értékő jog átruházásából származó jövedelme keletkezett, illetve ha adókedvezményt kíván érvényesíteni.


Nem választhatja viszont az egyéni vállalkozó, illetve a mezıgazdasági ıstermelı, ha e tevékenységébıl adóköteles bevétele származott, kivéve, ha nyilatkozik arról, hogy jövedelme nem volt. III.2. VÁLTOZÓ SZJA-ADÓMENTESSÉGEK A falusi vendégfogadásból származó jövedelembıl 2008. január 1-jétıl adómentes: • az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agro-turisztikai szolgáltató tevékenységbıl származik, • az évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységbıl származik, • az évi 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel az elızı két pontban említett tevékenységekbıl vegyesen származik. Egyéb adómentes juttatások: • az árvaellátásra jogosult gyermek után kapott özvegyi nyugdíj 2007. január 1-jétıl, • a bingójátékból származó nyeremény, • a 2008. január 1-jét megelızıen alapított szakmai díjak, • szépkorúak jubileumi juttatása. III.3. AZ SZJA ADÓKEDVEZMÉNYEK VÁLTOZÁSAI Összevont adókedvezmény 2009. január 1-jétıl a korábbiakban hétféle jogcímen külön-külön érvényesíthetı adókedvezmények egy új, nyolcadik az ún. háztartási adókedvezménnyel kiegészülve együttesen minısülnek az adókedvezmény alapjának (összevont kedvezményalap), és megszőnnek az egyedi összegkorlátok, illetve eltérı százalékos mértékek. Éves jövedelem

Adókedvezmény összege

0,-3.400.000,-Ft

az összevont kedvezményalap 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint a 100 ezer forint 3 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelemrész 20 százalékával csökkentett része

3.400.000,-Ft felett

A 100 ezer forintos korlátba jövıre is beletartozik az ıstermelıi kedvezmény, amely 6 millió forint összes jövedelemig érvényesíthetı csökkentés nélkül. Háztartási adókedvezmény A 2009. január 1-jétıl új lehetıség a háztartással kapcsolatos szolgáltatások (lakás felújításával és korszerősítésével kapcsolatos szolgáltatás, gyermekfelügyelet, gyermekgondozás, háztartásvezetés, házi ápolás, háztartási nagygépek karbantartása, javítása, a lakás, a lakóház tüzelıberendezésének, főtésrendszerének, égéstermék elvezetı rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása) igénybevételének számlázott ellenértékéért kapható adókedvezmény. A kedvezmény csak - az azt érvényesítı magánszemély nevére szóló - számla alapján vehetı igénybe, melynek adatait az adóbevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetni. A kedvezmény mértéke a számla Áfát is tartalmazó értékének 30 százaléka.


Tartós adományozás külön kedvezménye Tartós adományozás után az adományozott összeg 120 százaléka a kedvezményalap. Visszafizetési kötelezettsége az új szabályok szerint csak akkor keletkezik az adózónak, ha a szerzıdésben vállalt kötelezettségét neki felróható ok miatt nem teljesítette. Ebben az esetben az adományozó magánszemélynek a megelızı 3 évben tartós adományozás címén figyelembe vett kedvezményalap 12 százalékát kell visszafizetnie. •

Fontos átmeneti szabály: a 2009. január 1-jét megelızıen érvényesített kedvezmény kétszeresét köteles visszafizetni az a magánszemély, aki a kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette-

Tandíj kedvezménye Egyszerősödött: a képzési költség alapján bármely olyan magánszemély érvényesítheti a kedvezményt, aki a kiadott igazoláson a kedvezmény érvényesítıjeként tüntettek fel. Adókedvezmények sorrendje Amennyiben a 100 ezer forintos korlát miatt az adókedvezmények összessége nem érvényesíthetı, akkor a magánszemély az adóbevallásában meghatározhatja, hogy melyiket kívánja érvényesíteni. Arra az esetre, ha ezt elmulasztja, vagy egyszerősített bevallást nyújt be, a törvény a következı sorrendet állítja fel az adókedvezmények igénybevételére vonatkozóan: 1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, 2. személyi kedvezmény, 3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye, 4. összevont adókedvezmény, 5. ıstermelıi kedvezmény, 6. családi kedvezmény, 7. egyéb. A 2008. adóévre is választható egyszerősített bevallás esetére átmeneti rendelkezés határozza meg az adókedvezmények sorrendjét (Mód. tv. 257. § (8) bekezdése). III.4. TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK VÁLTOZÁSAI Megszőnik a munkáltatónál adómentes béren kívüli juttatások korábbi korlátja 2009. január 1-jétıl megszőnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát. Ugyanakkor 2009. február 1-jétıl korlátossá válnak azon juttatások, amelyek korábban a 400 ezer forintos keretbe tartoztak. Iskolai rendszerő képzés A 2009. február 1-jétıl hatályos rendelkezés a 2009. január 31-e után kötött szerzıdések esetén a havi minimálbér két és félszeresében korlátozza a munkáltató által adóévben adómentesen átvállalható képzési költség összegét.


Fontos átmeneti szabály: • korlátozás nélkül adómentes a 2006. január 1-je elıtt megkezdett képzés átvállalt költsége, • a 2005. december 31. után és 2009. február 1. elıtt megkezdett képzés átvállalt költségének pedig a 400 ezer forintot meg nem haladó része adómentes. Mővelıdési intézményi szolgáltatás •

•

A 2009. február 1-jétıl hatályos rendelkezés szerint a havi minimálbér összegéig adható adómentesen az Szja törvény 1. számú mellékletének 8.6. g) pontjában felsorolt munkáltató, kifizetı által az meghatározott személyeknek adott mővelıdési intézményi szolgáltatás. Ugyanakkor 2009. január 1-jétıl korlátozás nélkül adómentes a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó vagy elıadó mővészeti tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatás, kivéve, ha az megrendelésre teljesíti.

III.5. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK VÁLTOZÁSAI Képviselık, polgármesterek költségátalánya Az országgyőlési képviselıket és polgármestereket megilletı költségátalány 2009. február 1jétıl különadózó jövedelemként 15 százalékos adókulccsal adózik. Hivatali, üzleti utazás költségtérítése kiküldetési rendelvény alapján 2009. január 1-jétıl a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvezı szabályok nem csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a kiküldı a munkáltató, hanem alkalmazható lesz például a megbízásos jogviszony esetében is. A kifizetı által a magánszemélynek a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegébıl igazolás nélkül a kötelezıen vezetendı, két példányos kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolságra az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenként 9 forint általános személygépkocsinormaköltség számolható el. (A kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés miatt nem kell cégautóadót fizetni.) III.6. TİKEJÖVEDELMEK ADÓKÖTELEZETTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI Osztalékjövedelem 2009. január 1-jétıl megszőnik az osztalékot terhelı 35 százalékos adókulcs. Ezt a szabályt már a 2008. év után megállapított osztalékra is alkalmazni lehet, így bármely évben keletkezett osztalékot 25% osztalékadóval ki lehet fizetni! A tagi kölcsön elengedésével összefüggı átmeneti rendelkezés: A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalék után a tag kedvezményesen adózhat, ha az adóévben tagi kölcsönt engedett el a cégének. A megállapított és jóváhagyott, a tagnak június 30-ig kifizetett osztalékból az elengedett tagi


kölcsön összegével egyezı résznek a vagyoni betétje arányában rá jutó hányad adója 10 százalék. Az átmeneti rendelkezés kimondja, hogy a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhetı, így esetleges vagyonosodási vizsgálatnál ez a jövedelemrész adózott forrásnak tekinthetı. Kamatjövedelem 2009. január 1-jétıl a betétek után fizetett kamatból a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész minısül kamatjövedelemnek. A piaci érték felett kapott kamatbevétel a magánszemély összevont adóköteles jövedelmeként adóztatandó. III.7. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ Fejlesztési tartalék és kedvezményes adókulcs 2008. január 1-jétıl az egyéni vállalkozónak nem kell bankszámlán lekötnie a fejlesztési tartalék címén levont összeget, illetve a kedvezményes adókulcs révén megtakarított adót. Az egyéni vállalkozó rendezett munkaügyi kapcsolatai A személyi jövedelemadó törvény 2009. január 1-jétıl tételesen felsorolja, hogy az egyéni vállalkozónak milyen módon és mely idıszakokra kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek. (Szja tv. 49/B. § (10) bekezdés) III.8. ÁTALÁNYADÓZÓK ÉS İSTERMELİK Változó értékhatárok • •

2009. január 1-jétıl az a mezıgazdasági ıstermelı minısül mezıgazdasági kistermelınek, akinek a z e tevékenységébıl az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, Az átalányadó választás értékhatára általános esetben 15 millió forintra, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzık esetében 100 millió forintra nıtt.

Bizonylat-megırzési kötelezettség Új elıírás 2009. február 1-jétıl, hogy az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak és a mezıgazdasági ıstermelınek kötelezı megıriznie a beszerzéseirıl szóló bizonylatokat. III.9. MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA Változás 2009. január 1-jétıl, hogy a különadó-alap azon része után, amelyre a kifizetı nem vont le különadó-elıleget, a magánszemélynek nem kell adóelıleget fizetnie, elegendı az a bevallás benyújtásakor megfizetnie.


IV. VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EHO TERÜLETÉN IV.1. TB-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI Nem változott a kifizetıt és a biztosítottat terhelı járulékok korábbi megoszlása. A nyugdíjjárulék felsı határa 2009-ben várhatóan napi 20.400-, és évi 7.446.000,- forintra nı (a 2008. évi 7.137.000,- Ft „plafon” helyett). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozótól a 9,5%-os mértékő nyugdíjjárulékot eddig az emelt összegig kell levonni és megfizetni, a magánnyugdíj-pénztári tagoknak pedig ennyivel emelkedik az egyéni számlájukra kerülı járulékösszeg. Járulékalap változása A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásával (egyes béren kívüli juttatások adómentességére vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszőnik) összhangban 2009. január 1jétıl a járulékalapot képezı jövedelem fogalmából kikerül az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegének Szja-val növelt összege. A belföldi személy fogalma A megváltozott belföldi személy fogalma (a Magyar Köztársaság területén élı, bejelentett lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgár, a bevándorolt és letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy) meghatározó jelentıséggel bír az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség, a társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás, és a százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából. IV.2. EHO-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI Százalékos egészségügyi hozzájárulás A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásával összhangban megszőnik 25 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az Szja 70. §-a szerinti cégautó adó után, valamint a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a 35 százalékos adóterhet viselı osztalék vállalkozói osztalékalap után. Tételes egészségügyi hozzájárulás Az egyéni vállalkozó nem köteles megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, ha a jogszabályban meghatározott olyan jogviszonyban áll, ahol azt más jogcímen utána megfizetik. Kiegészül ez a rendelkezés azzal, hogy annak a középfokú nevelési-oktatási vagy felsıoktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak, aki nemzetközi szerzıdés vagy az oktatásért felelıs miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt, nem kell egyéni vállalkozóként tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie.


V.

ÚJ CÉGAUTÓADÓ

2009. február 1-jétıl a személy jövedelemadó rendszerében megszőnik a cégautóadó, helyette a gépjármőadóról szóló törvényben meghatározott cégautóadót kell fizetnie a nem magánszemély, illetve egyes esetekben a magánszemély tulajdonában lévı, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 45. pontjában meghatározott személygépkocsinak minısülı gépjármő után. Adófizetési kötelezettség A Magyarországon hatósági nyilvántartásba vett személygépkocsi esetén: • A nem magánszemély tulajdonos vagy lízingbe vevı a tulajdonszerzést követı hó elsı napjától köteles cégautóadót fizetni. • A magánszemély tulajdonos vagy lízingbe vevı csak abban az esetben köteles – a költségelszámolást követı hó elsı napjától – cégautóadót fizetni, ha a személygépkocsi a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. Nem kell cégautóadót fizetni a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után, amelynek használatával összefüggésben a magánszemély kiküldetési rendelvény alapján a bizonylat nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó összegő, valamint a munkába járásra tekintettel költségtérítést kapott. A Magyarországon hatósági nyilvántartásban nem szereplı személygépkocsi esetén: • Amennyiben ezen személygépkocsi után a számvitelrıl szóló törvény szerinti költséget, ráfordítást számolnak el, a költségelszámoló köteles a cégautóadót megfizetni. Adótétel Az adó mértéke havonta: • 1600 cm3 hengerőrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft, • egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft. Az adó megfizetése Az adót önadózással negyedévente, a negyedévest követı hónap 20-áig kell bevallani és az állami adóhatóságnak megfizetni. A fizetendı cégautóadóból levonható az azon hónapokra esı, általa már megfizetett gépjármőadó, amely hónapokban az adóalanynak a személygépkocsi után gépjármőadó és cégautóadó fizetési kötelezettsége is fennáll.


VI.

VÁLTOZÁSOK A HELYI ADÓ RENDSZERÉBEN

2009. JANUÁR 1-TİL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOK •

Helyi iparőzési adó o A vállalkozó iparőzési adóalapjába nem számít bele a külföldi telephelyrıl származó nettó árbevétel, ha a külföldi telephely szerinti önkormányzatnak fizet a vállalkozás az ottani gazdasági tevékenysége után helyi adót. o Az egyszerősített adóalap-megállapítás árbevételi jogosultsági határa 4 millió forintról 8 millió forintra emelkedett. o A beruházó (építtetı) akkor is levonhatja az iparőzési adóalapjából az új lakás építtetéséhez vállalkozási szerzıdés alapján vásárolt generálkivitelezıi szolgáltatás ellenértékét, ha a lakást adásvételi szerzıdéssel értékesíti.

•

Építményadó o A mőemlék épület építményadó-mentességi idıszaka alatt bekövetkezett tulajdonos váltás esetén a mentesség az új tulajdonost is megilleti, ha vállalja, hogy a határidıben be nem fejezett felújítás következtében keletkezı, a korábbi adóalany terhére elıírt és meg nem fizetett adót megfizeti, és errıl a döntésérıl bejelentést tesz. o Az építményadó-fizetési kötelezettség a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély jogerıre emelkedését követı év elsı napján keletkezik. o Az önkormányzatoknak lehetısége van a hasznos alapterület, vagy a korrigált forgalmi érték helyett úgynevezett számított érték alapon kivetni az építményilletve telekadót. A számított érték az ingatlan forgalmi értékén alapul, mely a helyi adótörvényben megadott egyes ingatlanfajták fajlagos forgalmi értékhatárai segítségével kerül meghatározásra. Számított ingatlanérték esetén a lakásra, lakástelekre maximum 0,5 %, más ingatlanokra 1,5 % építmény- és telekadó vethetı ki.

•

Adóhatósági együttmőködés o A helyi iparőzési adó ellenırzést lefolytató önkormányzati adóhatóságnak értesíteni kell megállapításairól az állami adóhatóságot és a többi érintett önkormányzati adóhatóságot a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül.

•

Feltételes helyiadó-mentesség o Az erre jogosult szervezetnek akkor nem kell adót fizetnie, ha az adóévet megelızı adóévben a világban sehol nem kellett jövedelem/nyereségadót fizetnie. o A mentességre jogosultak köre kibıvült a közhasznú és kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társasággal, de ık csak a helyi iparőzési adó alól mentesülhetnek.


VII. TÖRVÉNY A TÁVHİSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRİL – „ROBIN HOOD – ADÓ” (ÚJ TÖRVÉNY) 2009. január 1-jétıl életbe lép a távhıszolgáltatás versenyképesebbé tételérıl szóló új törvény. A törvény viszonylag kevés vállalkozást érint, és csak a 2009. és 2010.évekre kell alkalmazni, mégis hatásai hosszú távon és sok gazdasági szereplıre vonatkozóan érvényesülhetnek. VII.1. AZ ADÓ ALANYA Az új adó alanyai: • a szénhidrogén-kitermelık; • a kıolajtermék-elıállítók, a jövedéki engedélyes kıolajtermék-nagykereskedık; • a földgáz-kereskedelmi engedélyesek; • a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek; • a villamos energia termelıi engedélyesek (ahol a beépített erımő-teljesítıképessége meghaladja az 50 megawattot). VII.2. AZ ADÓ ALAPJA Az adó alapja a külföldön elért jövedelem nélkül számított, adóalap növelı és csökkentı tételekkel korrigált adózás elıtti eredmény, amelyet a beszámoló, illetve az adóévrıl beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetében a számvitelrıl szóló törvény kettıs könyvvitelt vezetıkre vonatkozó elıírásai szerint készített nyilvántartás alapján kell meghatározni. Több engedéllyel rendelkezı, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet is végzı adóalany esetében az adó alapja a fentebb említett összeg arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek eredményének az adóalany összes eredményének százalékában (két tizedes jegy pontossággal) kell kiszámítani. Nem élhet az arányosítással a szénhidrogén-kitermelı, a kıolajtermék-elıállító és a jövedéki engedélyes kıolajterméknagykereskedı. VII.3. AZ ADÓ MÉRTÉKE A jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka. Ez az adómérték – csak a nemzetközi szerzıdés rendelkezéseinek megfelelıen – a külföldön megfizetett adóból beszámított összeggel csökkenthetı. Fontos, hogy ez a jövedelemadó nem számolható el az eredmény terhére. VII.4. ADÓ-ELİLEG ÉS –FELTÖLTÉS, ADÓBEVALLÁS Az adó esetében nincs havi vagy negyedéves adóelıleg fizetési kötelezettség, mégis a társasági adóhoz hasonlóan és feltételekkel az adó-feltöltési kötelezettség terheli az adózót. Az adót a társasági adóra elıírt idıpontig kell bevallani, a különbözetett ekkor kell megfizetni, illetve visszaigényelni.


VIII. VÁLTOZÁSOK A SZÁMVITELI TÖRVÉNYBEN A könyvelés jogszabályi gerincét adó számviteli törvényt szerencsére nem változtatják olyan sőrőn és mélységében, mint az adótörvényeket. Ezen okból nem szentelünk mindig teret a kisebb változásoknak ezen tájékoztató keretében, hanem egyéb módon hívjuk fel ügyfeleink figyelmét a számviteli munka szürke eminenciásának, a számviteli törvénynek a változására. Most azonban idıszerőnek tartjuk összefoglalni a legfontosabb változásokat. VIII.1. BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A törvény egyértelmővé teszi, hogy a gazdálkodó legfıbb irányító (vezetı) szervén, ügyvezetı szervén és felügyelı testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerősített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen történjen. Lényeges egyszerősítés a törvényben, hogy azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik könyvvizsgálatra nem kötelezettek az egyszerősített éves beszámolójukat un. sajátos módon is elkészíthetik. Ez a beszámoló – a törvényben meghatározott feltételekkel elkészített – mérlegbıl és eredménykimutatásból áll, kiegészítı mellékletet nem tartalmaz. VIII.2. HÁZIPÉNZTÁR KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY SZÁMITOTT MÉRTÉKE Új és lényeges változás a törvényben a készpénz maximális mértékére vonatkozó szabályozás. A készpénz napi záró állomány maximális mértékét annak figyelembe vételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladhatja meg az elızı üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2 %-át, illetve ha ez az összeg nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Addig, amíg az elızı üzleti év éves bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelızı üzleti év éves bevételét kell a számítás alapjául venni. Jogelıd nélkül alapított vállalkozások esetében az összes bevételt a várható adatok alapján kell figyelembe venni. VIII.3. KISÖSSZEGŐ KÖVETELÉSEK EGYSZERŐSITETT ÉRTÉKELÉSE Lényeges egyszerősítés a törvényben, hogy vevınként, az adósonként kisösszegő követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevık, az adósok együttes minısítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következı évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevınként, adósonként kisösszegő követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az elızı évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - elıjelének megfelelıen - a korábban elszámolt értékvesztést növelı értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.


VIII.4. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET ÚJ KÖTELEZİ TARTALMI ELEMEI A kiegészítı mellékletben be kell mutatni: • azokkal a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról a törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetık az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését. • azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplı megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekbıl és megállapodásokból származó kockázatok vagy elınyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez. VIII.5. ELİTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ VÁLTOZÁSOK Nem kell a vállalkozásoknak az elıtársasági idıszakról külön beszámolót készíteni, ha ezen idıszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelı, illetve a választott mérleg fordulónapig sor került. Ebben az esetben a vállalkozás elsı üzleti éve a létesítı okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérleg fordulónapjáig tart. VIII.6. ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTEL ÚJ SZABÁLYAI Egyértelmően rendezi a törvény az elektronikus közzétételi kötelezettséget. Sajnos ennek a szabálynak a gyakorlati végrehajtásáról ill. végrehajthatóságáról – szabályozás hiányában – még nem tudunk beszámolni. VIII.7. KÖNYVVIZSGÁLATHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁLTOZÁSOK A továbbiakban a kiegészítı mellékletben nem csak a könyvvizsgálati kötelezettségre kell utalni, hanem be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve. Az eddigi alacsony könyvvizsgálati árbevétel határ duplájára nıtt. A továbbiakban akkor nem kötelezı a könyvvizsgálat, ha: • az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és • az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fıt. Amennyiben a két feltétel egyike nem áll fenn, úgy a könyvvizsgálat kötelezıvé válik. (Nem elég tehát az árbevétel-határ el nem érése!)


A könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelı indok alapján mondható fel, a véleményeltérés nem minısül megfelelı indoknak. A vállalkozásoknak az ok megjelölésével közölni kell a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának idıtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta. A törvény bevezeti a helyettes könyvvizsgáló intézményét azokra az esetekre, ahol a vállalkozás könyvvizsgáló céget választ. A helyettes könyvvizsgálót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a helyettesített könyvvizsgálót. Kisebb mértékő változás, hogy a törvény könyvvizsgáló társaság helyett könyvvizsgáló cég elnevezést használ. VIII.8. EGYÉB VÁLTOZÁSOK A nyereség és veszteség jellegő kerekítési különbözeteket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Ez a szabályozás elıtérbe kerülhet a 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt elszámolt kerekítési különbözetek esetében. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok esetében használati-, fejlesztési- és hálózatfejlesztési hozzájárulás helyett a törvény a továbbiakban csatlakozási díjat nevesít. Egyéb bevételként – és nem az értékesítés nettó árbevételét csökkentı tételként – kell kimutatni az értékesített és a szerzıdés szerinti feltételek meghiúsulása miatt visszavett, a két idıpont között használt eszköz visszavételkori értékét. A bizonylat alaki és tartalmi kellékei között megjelenik az ÁFA törvényben már ismert teljesítési idıpont elnevezés.


IX.VÁLTOZÁSOK AZ RENDSZERÉBEN

ADÓZÁS

RENDJÉRİL

SZÓLÓ

TÖRVÉNY

IX.1. 2009. JANUÁR 1-JÉTİL HATÁLYBA LÉPETT VÁLTOZÁSOK •

Meghatalmazott képviselıi bejelentés Az állandó meghatalmazás keletkezését a meghatalmazott képviselı is bejelentheti az adóhatósághoz. Ebben az esetben az adóhatóság köteles értesíteni a meghatalmazót a képviseleti jog bejelentésérıl.

•

Egészségügyi járulék bejelentése Az egészségügyi járulékot fizetı magánszemélynek biztosítási jogviszony létesítésekor nem kell bejelentenie, hogy már nem kötelezett a járulék fizetésére. A foglalkoztató bejelentése alapján az adóhatóság hivatalból állapítja meg a járulékfizetési kötelezettség megszőnésének idıpontját.

•

Járulékot nem fizetık vizsgálata Az OEP köteles átadni az APEH részére a nyilvántartásában szereplı, de nem biztosított magánszemélyek adatait. Az adóhatóság összeveti a saját nyilvántartásában szereplı adatokkal és ha megállapítja, hogy a magánszemély után nem fizetnek járulékot, felszólítja a magánszemélyt, hogy megadott határidın belül hitelt érdemlı módon bizonyítsa, hogy van olyan jogviszonya, amely alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

•

Adatok bejelentése illetékkiszabáshoz A vagyont szerzı személynek az eladó adatai mellett a saját adatait is be kell jelentenie az adóhatóságnak és egyidejőleg nyilatkozhat az ıt megilletı illetékkedvezményrıl vagy illetékmentességrıl.

•

Technikai adószám hivatalból Az adóhatóság technikai adószámon tartja nyilván azokat az adóköteles tevékenységet nem végzı, adószámmal nem rendelkezı vállalkozásokat (alapítvány, egyesület, külföldön bejegyzett társaság), amelyek ellen köztartozás miatt végrehajtási eljárás folyik.

•

Munkáltatói adómegállapítás és az egyszerősített bevallás A munkáltatónak nem kötelezı közremőködnie a munkavállaló adójának megállapításában. Ha nem vállalja az adómegállapítást, akkor köteles tájékoztatni munkavállalóját, hogy egyszerősített bevallást is választhat. Az egyszerősített bevallást a magánszemély az adóévet követı év február 15-éig kérheti az adóhatóságtól, aki a magánszemély nyilatkozata és az adatbázisában szereplı adatok alapján állítja össze a bevallást és azt legkésıbb április 30-áig megküldi az adózó számára.

•

Bevallással egyenértékő elektronikus nyilatkozat Adóbevallás benyújtása helyett az adózó nyilatkozatot tehet az adóhatóság felé, miszerint a bevallás benyújtására az adott idıszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Ez a nullás nyilatkozat elévülési idın belül önellenırzéssel helyesbíthetı.


•

Adóbevallás kijavítása Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás hibájának kijavítását, ha a bevallást az adóhatóság hivatalból nem javítja, feltéve, ha a javítás nem eredményez adókülönbözetet. Ebben az esetben már csak önellenırzésnek van helye.

•

Csoportos áfa-alanyok bevallása A csoportos áfa-alanyiság a továbbiakban nem befolyásolja a tagok egyéb adóbevallási kötelezettségeit, vagyis ha változás következik be az áfa-csoportban (megszőnik, kiválik, bıvül), a tagoknak csak az áfáról kell soron kívüli bevallást benyújtaniuk.

•

Nullás adózói adatbázis Az APEH-nak külön nyilván kell tartania azokat az adózókat, akiknek nincs köztartozásuk. A listára azok kerülhetnek fel, akiknek az állami adóhatóságnál ill. vámhatóságnál nincs nettó módon számított tartozása, nem állnak csıd- illetve felszámolási eljárás alatt és nem mulasztottak el bevallást beadni. Az adózók január 1jétıl elektronikus úton kérhetik bekerülésüket az adatbázisba.

•

Kiegészítı tevékenységő egyéni vállalkozók Az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék-alap adatait és azok összegzését ezentúl az APEH évente, az adóévet követı augusztus hónap 31. napjáig hivatalból továbbítja az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

•

Adatbázis adatainak aktualizálása Az adóhatóság hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szerveket illetve az illetékes magánnyugdíjpénztárakat, amennyiben értesül a foglalkoztató megszőnésének, a vállalkozói tevékenység megszüntetésének, az ıstermelıi igazolvány visszaadásának, visszavonásának idıpontjáról, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivıi tevékenység, valamint a közjegyzıi szolgálat szüneteltetésének idıpontjáról.

•

Próbavásárlási jegyzıkönyv Amennyiben az adóhatóság a próbavásárlás során nem tár fel szabálytalanságot, az ezt a tényt rögzítı jegyzıkönyv az adózó helyszínen tartózkodó alkalmazottja részére is átadható.

•

A „hallgatás beleegyezés” elvének kizárása Ha az adóhatóság az elıírt határidın belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

•

Nyilatkozat pótlékmentes részletfizetésre Vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek az adóbevallásukban szereplı legfeljebb 100 ezer forint fizetési kötelezettségrıl nyilatkozhatnak úgy, hogy azt négy hónap alatt, négy egyenlı részletben fizetik meg. Ez a nyilatkozat már a 2008-ra vonatkozó bevallásban is alkalmazható.


•

Kamatfizetés jogszerőtlen inkasszónál Ha az adóhatóság a teljesítésre rendelkezésre álló határidı elıtt nyújtja be az inkasszót vagy a benyújtott végrehajtható okirat nem valós tartalmú, késedelmi pótlékkal azonos mértékő kamatot kell fizetnie az adózó részére.

•

Elektronikus ügyintézés Elektronikusan intézhetı a nullás adózói adatbázisba történı felvétel iránti kérelmek teljesítése, valamint a jövedelemigazolás kiadása.

IX.2. 2009. FEBRUÁR 1-JÉTİL HATÁLYBA LÉPETT VÁLTOZÁSOK •

Foglalkoztatottak bejelentése jogutódlásnál A jogutód adózó ezentúl - a továbbfoglalkoztatott biztosítottak adatain kívül - köteles bejelenteni a jogelıd által alkalmazott biztosítottak adatait is.

•

Külföldi munkavállaló bejelentése A külföldi anyavállalattól belföldi munkavégzésre kirendelt magánszemély visszarendelését az azt megelızı 30 nappal be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ha az idıpont elıre nem ismert, a bejelentést a magánszemély távozását követı napon kell megtenni és indokolni kell, ha a határidıtıl eltértek.

•

Adószám felfüggesztése Az adószám akkor is felfüggeszthetı, o ha az adózóval szemben az APEH 60 napos ismételt üzletzárást vagy tevékenység felfüggesztést rendel el o ha az adózó az APEH-hoz teljesítendı bevallási, adó- vagy adóelıleg-fizetési kötelezettségének az eredeti határidıtıl számított egy éven belül nem tesz eleget o ha az adózó nem tesz eleget számviteli törvény szerinti beszámoló-közzétételi kötelezettségének A felfüggesztés idıtartama fıszabályként 30 napra csökken (45 napról). Az adó visszaigénylési tilalom a felfüggesztés elrendelésétıl a határozott idıtartam lejártáig tart.

•

Bevallási határidı ideiglenes iparőzés esetén Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység iparőzési adóját a tevékenység befejezésének napján kell bevallani.

•

Soron kívüli bevallás A társasági és osztalékadó törvény szabályai szerint a jogutód nélküli megszőnés hatálya alá kerülı adózó soron kívüli bevallást köteles benyújtani.

•

Igazolás kiállítása és határideje Az adókedvezményekre jogosító igazolás kiadásának határideje az adóévet követı év február 15-e. A munkáltató által kiadott bizonylat adattartalma kiegészül a levont, illetve a kifizetıt terhelı tb-járulékkal, továbbá az elızı idıszakra vonatkozó járulékadatokkal.


•

Kapcsolódó vizsgálat Ellenırzési eljárás esetén kapcsolódó vizsgálatnak minısül az is – azaz az ellenırzés szüneteltetését eredményezi -, ha a tényállás tisztázásához szükség van a más adózónál még folyamatban lévı ellenırzés eredményére.

•

Feltételes adómegállapítás A feltételes adómegállapításról szóló határozat meghozatalának határideje nem változik (60 nap), azonban az eljárás 30 nap helyett 60 nappal is meghosszabbítható. Egyértelmővé vált továbbá, hogy a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

•

Elévülés megszakadása Amennyiben az adóbevallást késve nyújtják be az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. (a 2009. február 1-je után végrehajthatóvá vált adótartozások esetén)

•

Bírságok, pótlékok o Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, de amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggésben keletkezett a bírságmérték maximum 75 százalék. o A számla-, egyszerősített számla-, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselıje, az értékesítésben közremőködı magánszemélyek közvetlen vezetıje is 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújthatók. o A foglalkoztatót terhelı bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság – ami szintén 500 ezer forintig terjedhet – azt a személyt illetve annak a közvetlen vezetıjét terheli, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. o Igazolatlan eredető árut forgalmazó adózó az áru értékének 40%-ával megegyezı, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtandó.

•

Készpénzforgalom korlátozása Amennyiben a bankszámlanyitásra kötelezett vállalkozás 250 ezer forintot meghaladó összeget vállalkozási tevékenységet folytató másik adózónak készpénzzel fizet meg, az adóhatóság a 250 ezer forint feletti rész 20 százalékával megegyezı mulasztási bírságot szab ki rá. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.

IX.3. TEÁOR-SZÁM BEJELENTÉSE Véglegesítıdött a TEÁOR-kódok és a szakmakódok átsorolásának határideje. A 2007. december 31-éig bejelentett, automatikusan át nem fordítható tevékenységi köröket 2008. július 1-je helyett a 2009. évi elsı adómegállapítási idıszakról szóló adóbevallással (az éves bevallásra kötelezett adózók esetében a 2008. évrıl benyújtandó éves adóbevallással) egyidejőleg kell az adóhatósághoz változásként bejelenteni.


IX.4. VÁLTOZÁSOK A HATÁRIDİKBEN, FOGALMAKBAN •

Éves bevallás, befizetés határideje Az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallás és az adófizetés határideje az adóévet követı év február 25-e (február 15-e helyett).

•

Rehabilitációs hozzájárulás A jogszabályban elıírt módon számított elıleget a negyedévet követı hó 20. napjáig kell, míg a befizetett elıleg és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követı év február 25-éig kell bevallani és megfizetni.

•

Elıtársaság Fióktelep a jogerıs bejegyzése elıtti idıszakban elıfióktelepként mőködhet és az elıtársaságokra fennálló kötelezettségeket (például elıtársasági idıszakra vonatkozó bevallási kötelezettségek) kell rá alkalmazni.

•

Adótartozás Az adóigazolások kiállításánál is figyelembe kell venni a fennálló túlfizetéseket.


1. sz. melléklet

„CAFETERIA” RENDSZER ELEMEI az SZJA tv. paragrafusaira hivatkozással

I. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 2,84-SZERES KÖLTSÉGGEL, ahol az adott kifizetés teljesítése, vagy szolgáltatás nyújtása a kedvezményezett magánszemély jövedelme és a munkabérekkel azonos adókat és járulékokat kell megfizetni. Az így kifizetett összegek értékének kalkulációjára vonatkozó szabály: a juttatás bruttó összege után a kedvezményezettnek kell megfizetnie 36% SZJA-t, 15,5% TB-t, 1,5% munkavállalói járulékot, valamint a kifizetı köteles fizetni a juttatás bruttó összege után 29% TB-t, 3% munkaadói járulékot, 1,5% szakképzési hozzájárulást. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 100.000,- Ft összegő juttatás esetén a kedvezményezett által élvezett nettó jövedelem 47.000,- Ft, és a munkáltató a levont adókon és járulékokon kívül (53.000,- Ft) további 33.500,- Ft adót és járulékot köteles fizetni. (A 133.500,- Ft összköltségbıl a kedvezményezettnek maradó nettó juttatás csak 47.000,- Ft, az összköltség 35,2%-a! Másképpen fogalmazva: a nettó juttatás 2,84-szeres költségbıl adható! Ilyen bérjellegő juttatás tehát nem elınyös sem a munkavállaló, sem a munkáltató részére. A társasági adóban elismert költség a juttatás bruttó értéke és az utána megfizetett adók és járulékok összege. • • • •

Munkabér, prémium, jutalom kifizetés Adóköteles biztosítás 3. § 50. Önkéntes kölcsönös pénztári támogatói adomány 28. § Üdülési hozzájárulás, üdülési költségek átvállalása pénzbeli kifizetéssel 16. §, 25. §, 28. § • Albérleti hozzájárulás • Értékpapír juttatás 77/A §

Speciális szabály alá esı juttatások: • Elismert munkavállalói program 77/C § Nem a szerzéskor, hanem az elidegenítéskor keletkezik adófizetési kötelezettség. Nincs tb-járulék, munkavállalói járulék, a magánszemély 25% forrásadót fizet. • Kedvezményezett részesedéscsere 77/A § (7) Árfolyamnyereségbıl származó jövedelem a megszerzett pénzösszeg Értékpapír formájában megszerzett bevételnél választási lehetıség: szerzéskor adózik (árfolyam nyereségbıl származó jövedelem) átruházás alapján meghatározott jövedelem után fizet adót • Dolgozói részvény 77/A § (5) Nem bevétel a jegyzett tıkének a saját tıke terhére történı felemelése. Munkaviszonyból származó jövedelem a bevonáskor, átalakításkor, visszavásárláskor kapott vagyoni érték


II. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 2,02-SZERES KÖLTSÉGGEL Adóköteles természetbeni juttatásnak minısülı juttatás, amelynél a juttatás értéke után a kifizetıt terheli 54% SZJA, valamint munkavállaló kedvezményezett esetén 3% munkaadói járulék és a juttatás 54% SZJA-val növelt értéke után számított 29% TB, nem munkavállaló kedvezményezett esetében pedig 11% EHO. Ez az I. kategóriás bérjellegő kifizetés szerinti 133.500,- Ft összegő keret felhasználása esetén azt jelenti, hogy a munkavállaló kedvezményezett 66.200,- Ft* juttatásban részesülhet, és a kifizetı további 67.300,- Ft összegő adót és járulékot köteles fizetni. E szerint a nettó juttatás 2,02-szeres költségbıl adható a bérnél számolt 2,84-szeres helyett! Nem munkavállaló kedvezményezett esetében a 133.500,- Ft-os keretbıl 80.909,- Ft** értékő juttatás fizethetı, ami után a fizetendı adó és járulék 52.591,- Ft. (*számítása: 133.500 / 201,66% = 66.200)(**számítása: 133.500 / 165% = 80.909) A társasági adóban elismert költség a juttatás bruttó értéke és az utána megfizetett adók és járulékok összege. • Sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás 69. § 1) h. • Minden olyan természetbeni juttatás, amit az SZJA tv. 69. §-a szerint nyújtanak és a tv. 1. sz. melléklete szerint nem adómentes. Adóköteles természetbeni juttatás a munkavállalóknak belsı szabályzat szerint ingyenesen adott bármilyen termék vagy szolgáltatás, de feltétel, hogy azokhoz a munkavállalók azonos feltételekkel juthassanak hozzá. (Ötletek: uszodabérlet, fitness, múzeumi belépı, kereskedelmi utalvány, nem munkásszállításnak minısülı személyszállítás, közös ismérvek alapján a kollektívára kiterjedıen kötött biztosítás, stb.)

III. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL A meghatározott juttatás vagy kifizetés vagy nem képezi a magánszemély bevételét, vagy adómentes bevétel az SZJA törvény tételes szabálya alapján, vagy adómentes természetbeni juttatásnak minısül az SZJA tv. 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelıen, így bármelyik esetben adóteher nélkül nyújtható. Ebben a kategóriában a juttatás értéke egyenlı annak költségével, és ez a költség a társasági adóban is elismert ráfordítás. • Sportintézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.7. • Temetési segély 1. sz. mell. 1.3. (házastárs vagy egyenes ágbeli rokon részére) • Foglalkozás egészségügyi szolgálat 1. sz. mell. 8.6. d) 1993. évi XCIII. tv. A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás. • Munkásszállás 1. sz. mell. 8.6. f) A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás. • Szolgálati lakás 1. sz. mell. 8.6. f) A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás.


III. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL (folytatás) • Használt számítógép ingyenes juttatása 1. sz. mell. 7.11. • Internet-használat ingyenesen 1. sz. mell. 7.11. • Lakáscélú támogatás 1. sz. mell. 2.7., 9.3 Adómentes az építési költség 30%-áig, de 5 évente maximum 1.000.000,Ft-ig, ha a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. A felhasználással a kedvezményezett köteles elszámolni. • Lakáscélú hitel kamata 72. § (4) f) Nem keletkezik kamatkedvezmény címén jövedelem, ha a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg. • Munkaruházati juttatás 1. sz. mell. 8.24., 9.2 • Adómentes biztosítás 1. sz. mell. 6.3. • Mővelıdési intézményi szolgáltatás 1. sz. mell. 8.6. g) A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás. • Képzési, oktatási költség megtérítése 7. § (1) p), Mód. tv. 257. § (14) a 2006. január 1-je elıtt megkezdett képzés átvállalt költsége korlátozás nélkül adómentes, a 2005. december 31. után és 2009. február 1. elıtt megkezdett képzés átvállalt költségének a 400 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, a 2009. január 31-e után kötött szerzıdések esetén a havi minimálbér két és félszereséig adómentes. • Étkezési hozzájárulás 1. sz. mell. 8.17. 12.000,- ill. 6.000,- Ft-ig adómentes természetbeni juttatás, a korlátokat meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás vagy pénzbeli jövedelem. • Helyi közlekedési bérlet 1. sz. mell. 8.34. • Üdülési csekk 1. sz. mell. 8.3., 9.1., 69. § (1) g) A minimálbérig adómentes, a feltételeknek meg nem felelı rész természetbeni juttatás. • Belföldi üdültetés saját vagy bérelt üdülıben 1. sz. mell. 8.33., 9.4., 69. § (1) g A minimálbérig adómentes, a korlátot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatás. • Védıszemüveg 1. sz. mell. 8.8., 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet Csak ha a feltételeknek megfelel (pl. munkahelyi tárolás). • Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék 1. sz. mell. 8.18. Adómentes természetbeni juttatás 15.000,- Ft-ig, az adóköteles része pénzbeli jövedelem. • Csoportos személyszállítás 1. sz. mell. 8.11. Adómentes, a feltételeknek meg nem felelı juttatás természetbeni juttatás • Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás 7. § (1) k) A feltételeknek meg nem felelı juttatás munkaviszonyból származó jövedelem. • Üzemanyag megtakarítás 25. § (2) a)


III. kategória: NETTÓ JUTTATÁS 1-SZERES KÖLTSÉGGEL (folytatás) • Munkába járás saját személygépkocsival 25. § (2) b) A munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság figyelembe vételével 9 Ft/km. • Helyközi bérlet, menetjegy megtérítése 25. § (2) b), 78/1993 (V. 12.) Korm. rend. 100%-ban adómentesen juttatható természetbeni ill. pénzbeli juttatás, a kötelezı mértéket a kormányrendelet tartalmazza (bérletet le kell adni, vagy bérlet juttatás, vagy a cég nevére szóló számla kifizetése). • Napidíj 27. §, 28. §, 3. sz. mell. I. 17., 279/2005. (XII. 20.) Korm. rend., 23/1989 (III. 12.) MT rendelet, 168/1995 (XII. 27.) Korm. rend., 278/2005 (XII. 20.) Korm. rend. Külföldi: nem önálló tevékenység jövedelme, ahol a bevételbıl levonható annak 30%-a, max. napi 15 EUR Belföldi: 500,- Ft/nap • Saját személygépkocsi hivatali használatának költségtérítése 25. §, 3. sz. mell. II. 6. nem önálló tevékenység bevétele, mellyel szemben az útnyilvántartás (kiküldetési rendelvény) alapján költségként elszámolható az üzemanyag fogyasztás (APEH norma és üzemanyagár alapján) + 9 Ft/km. • Iskolakezdési támogatás 1. sz. mell. 8.30. 21.450,- forintig adómentes, felette az adóköteles rész munkaviszonyból származó jövedelem.


KEDVES ÜGYFELEINK, BARÁTAINK!

Recommend Documents