2012.07.03. kedd
Lukács Zoltán: ha milliárdokat kap a Századvég, miért van szükség a minisztériumra? Visszacsábítanák külföldről a fiatalokat Támogassuk a víz újrahasznosítását a Közös Agrárpolitika keretében! Vezessük be az épületek vízhatékonysági tanúsítványát! Káosz van a betegellátásban Miért maradtak távol a fideszes EP képviselok? Teher az új tagállami gazdák számára az uniós szabályozás Európa új vasfüggönyt építhet, ha kizárólag az eurózóna megmentésére figyel! Előtérben a növekedés – a dán elnökség féléves munkájának mérlege A mindenki számára hozzáférhető, gyors segítségen emberéletek múlhatnak
Növekedés nélkül nincs győzelem! Mit titkol Illés Zoltán? Mindenki szerette, mégsem támogatta!
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Lukács Zoltán: ha milliárdokat kap a Századvég, miért van szükség a minisztériumra? Új, kormányközeli oligarcha réteg születik a szemünk előtt, méghozzá a fideszes tanácsadó cégeken belül – figyelmeztetett hétfői parlamenti interpellációjában Lukács Zoltán. Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese rákérdezett: ha 3,1 milliárdért kell tanácsokat kérni a Századvég csoport cégeitől, miért van szükség a minisztériumra? Lukács Zoltán interpellációjában rámutatott: sajátosan lehet csak értelmezni a Matolcsy György által nemrég emlegetett magyar gazdasági tündérmesét, hisz miközben magyarok milliói nyögnek a brutális megszorítások terhe alatt, addig néhány száz Fidesz közeli cég egyre gazdagodik és dúskál a luxusban. „Ami a Fidesznek tündérmese, az az emberek milliói számára rémálom” – jelentette ki Lukács, példaként említve a Simicska féle KÖZGÉP 100 milliárdos állami megrendeléseit, vagy a hatalmas területeket elnyerő fideszes földbirtokosok csoportját. Lukács Zoltán szerint rajtuk kívül igen sikeresen gazdagodnak a fideszközeli tanácsadó cégek is, elsősorban a Századvég-csoport. Velük több, mint 3 milliárd forint értékben kötött tanácsadói szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ám azt nem tudni, hogy ezért a Századvég milyen munkát végez, vagy végzett. „Milyen tanácsok lehetnek azok, amelyek 3 milliárd forintot érnek? – tette fel a kérdést a képviselő, aki az iránt is érdeklődött, hogy a tanácsadói szerződésen kívül a kormányzat mennyit fizetett még a Századvég cégcsoportnak, s hogy a vállalkozás vajon elkészítette-e május végéig azokat az elemzéseket, mélyinterjúkat, amelyeket a tanácsadói szerződés írt elő? Lukács Zoltánnak Fónagy János államtitkár válaszolt. Mint mondta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy a magyar vállalkozások lehetőségei folyamatosan javuljanak. „Ezért alkalmaz a kormányzat tanácsadókat, mert szükség van a munkájukra – jelentette ki az államtitkár, aki konkrét példákat is sorolt, majd rámutatott: az egyenletes és fenntartható fejlődés a cél, s hogy növekedjen a gazdaság teljesítménye. Viszontválaszában Lukács Zoltán kifejezte abbéli sajnálkozását, hogy az államtitkárnak ilyen válaszokat kell felolvasnia, majd emlékeztette Fónagy Jánost, hogy azt kihagyta a válaszából, miszerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. éves árbevétele tavaly 210 millió 642 ezer forint volt, ami komoly növekedés az előző évi 34 millió 225 ezer forinthoz
képest. „Ha a minisztériumnak 3 milliárd forintot kell kifizetnie tanácsokra, akkor felmerül a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán a minisztériumra? – tette fel a kérdést Lukács Zoltán. – Egyébként mindenki tudja, hogy a Századvég is csak egy fideszes kifizetőhely a többi között, ezért államtitkár úr válaszát nem tudom elfogadni.” A Parlament ezek után 199 igen, 70 nem és 1 tartózkodás mellett Fónagy János válaszát elfogadta.
Visszacsábítanák külföldről a fiatalokat Kilátástalan helyzetbe kerültek a családok, a Fidesz egy olyan családmodellt teremtett, ahol a szülők munkavállalóként kénytelenek külföldre távozni és gyermekeiket hátrahagyni. A Societas szerint ez nem lehet a jövő mintája, ezért elutasítja a kormány család- és munkaerőpiaci politikáját. A többi között ez is elhangozott a Societas- Baloldali Ifjúsági Mozgalom hét végi, 4. születésnapján, amelynek az MSZP újbudai szervezete adott otthont. Több felszólaló, így Bangóné Borbély Ildikó elnökségi tag és Gúr Nándor országgyűlési képviselő is a családok
összetartozásának
fontosságáról
és
a
valódi
munkahelyteremtés
szükségességéről beszélt. Gúr kiemelte, vissza kell csábítani a dolgozni vágyó fiatalokat, akik tömegesen hagyták el az országot. Bihal Dávid a Societas választmányának elnöke azt mondta, az elmúlt 20 évben az ifjúság helyzete nem volt ennyire kilátástalan: a pályakezdőktől a reményt, a hallgatóktól a pénzüket, a szakmunkásoktól a munka becsületét vette el a kormány. NÉPSZAVA-információ / http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=566062
Támogassuk a víz újrahasznosítását a Közös Agrárpolitika keretében! "Az energiahatékonyság ügyében, mind a jogi szabályozás, mind a társadalmi figyelem tekintetében előrébb jár az unió, mint a víztakarékosság terén. Hamarabb tűnik fel a fölöslegesen égő villany, mint az, hogy fölöslegesen folyik a csap. Rengeteg vizet elpazarolunk. Egyszerre kell takarékoskodnunk a vízzel, és fokoznunk kell az újrahasznosítását. A víz háztartási, mezőgazdasági és energetikai célú újrahasznosításával áttörést érhetünk el. Javaslom, hogy az épületek energetikai tanúsítványához hasonlóan vezessük be a vízhatékonysági tanúsítványt, és a kohéziós politikai forrásaiból tegyük lehetővé a hatékonyabb vízhasználatot szolgáló épület-felújítások finanszírozását. Üdvözlöm, hogy a Közös Agrárpolitika keretében támogatni fogjuk a hatékony öntözőrendszerek kiépítését. Kezdeményezni fogom, hogy a külön támogatással ösztönözzük a víz mezőgazdasági újrahasznosítását szolgáló beruházásokat" - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az uniós vízgazdálkodási szabályozás felülvizsgálatáról tartott plenáris vitában az Európai Parlament ülésén. "Magyarország, ahogy az Európai Unió egésze, bőséges vízkészletekkel rendelkezik, ám azok egyenlőtlenül oszlanak el országon és kontinensen belül. Az éghajlatváltozás még tovább fokozza az egyenlőtlen eloszlást: egyes térségekben, például a magyar Alföldön, a Homokhátságon, vagy a Mediterráneumban rendszeresek lesznek az aszályok, míg máshol egyre pusztítóbb árvizek és napokig tartó heves esőzések várhatóak" - tette hozzá Tabajdi Csaba, aki utalt arra, hogy míg Izraelben a felhasznált ivóvíz közel 80%-át újrahasznosítják, addig az uniós élvonalat képező Cipruson és Spanyolországban alig éri el a 25%-ot az újrahasznosítás aránya. A szocialista delegációvezető aláhúzta, hogy hazánk egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik mind az árvizek, mind az aszály kezelésében, amely hasznos lehet az egész nemzetközi közösség számára. "Üdvözlöm Áder János köztársasági elnök arra vonatkozó
kezdeményezését, hogy 2013-ban Magyarország rendezzen egy vízgazdálkodással foglalkozó nemzetközi konferenciát az ENSZ égisze alatt." "A hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében összhangot kell teremtenünk az egymással versengő célok: a környezetvédelmi szempontok, az ivóvízként való hasznosítás, a lakossági vízfogyasztás, az öntözés, az energetikai hasznosítás, a vízi közlekedés és a vízi turizmus szempontjai között. Természetes vizeinket óvnunk kell, de ez nem jelentheti azt, hogy nem hasznosítjuk őket fenntartható módon!" - zárta felszólalását Tabajdi Csaba.
Vezessük be az épületek vízhatékonysági tanúsítványát! "Az energiahatékonyság ügyében, mind a jogi szabályozás, mind a társadalmi figyelem tekintetében előrébb jár az unió, mint a víztakarékosság terén. Hamarabb tűnik fel a fölöslegesen égő villany, mint az, hogy fölöslegesen folyik a csap. Rengeteg vizet elpazarolunk. Egyszerre kell takarékoskodnunk a vízzel, és fokoznunk kell az újrahasznosítását.
A
víz
háztartási,
mezőgazdasági
és
energetikai
célú
újrahasznosításával áttörést érhetünk el. Javaslom, hogy az épületek energetikai tanúsítványához hasonlóan vezessük be a vízhatékonysági tanúsítványt, és a kohéziós politikai forrásaiból tegyük lehetővé a hatékonyabb vízhasználatot szolgáló épületfelújítások finanszírozását. Üdvözlöm, hogy a Közös Agrárpolitika keretében támogatni fogjuk a hatékony öntözőrendszerek kiépítését. Kezdeményezni fogom, hogy a külön támogatással
ösztönözzük
a
víz
mezőgazdasági
újrahasznosítását
szolgáló
beruházásokat" - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az uniós vízgazdálkodási szabályozás felülvizsgálatáról tartott plenáris vitában az Európai Parlament ülésén. "Magyarország, ahogy az Európai Unió egésze, bőséges vízkészletekkel rendelkezik, ám azok egyenlőtlenül oszlanak el országon és kontinensen belül. Az éghajlatváltozás még tovább fokozza az egyenlőtlen eloszlást: egyes térségekben, például a magyar Alföldön, a Homokhátságon, vagy a Mediterráneumban rendszeresek lesznek az aszályok, míg máshol egyre pusztítóbb árvizek és napokig tartó heves esőzések várhatóak" - tette hozzá Tabajdi Csaba, aki utalt arra, hogy míg Izraelben a felhasznált ivóvíz közel 80%-át
újrahasznosítják, addig az uniós élvonalat képező Cipruson és Spanyolországban alig éri el a 25%-ot az újrahasznosítás aránya. A szocialista delegációvezető aláhúzta, hogy hazánk egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik mind az árvizek, mind az aszály kezelésében, amely hasznos lehet az egész nemzetközi közösség számára. "Üdvözlöm Áder János köztársasági elnök arra vonatkozó kezdeményezését, hogy 2013-ban Magyarország rendezzen egy vízgazdálkodással foglalkozó nemzetközi konferenciát az ENSZ égisze alatt." "A hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében összhangot kell teremtenünk az egymással versengő célok: a környezetvédelmi szempontok, az ivóvízként való hasznosítás, a lakossági vízfogyasztás, az öntözés, az energetikai hasznosítás, a vízi közlekedés és a vízi turizmus szempontjai között. Természetes vizeinket óvnunk kell, de ez nem jelentheti azt, hogy nem hasznosítjuk őket fenntartható módon!" - zárta felszólalását Tabajdi Csaba.
Káosz van a betegellátásban Az MSZP fővárosi frakciója katasztrofálisnak tartja az új betegbeutalási rendszert, hiányolja az átmenetet, és kifogásolja a munka törvénykönyvének az egészségügyi dolgozókra vonatkozó részeit. Havas Szófia, a párt fővárosi képviselője keddi sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a változás értelmében bizonyos betegség esetén a szegedi egyetem klinikájának csaknem a teljes lakosságot el kellene látnia, a honvédkórház 90 ágyas, baleseti sérülteket ellátó osztályához pedig mintegy 3 millió lakos tartozik. A szocialista politikus kifogásolta, hogy több vidéki településről 60-200 kilométert kell utazni az ellátásért, sőt bizonyos esetekben a főváros II. kerületéből is vidékre kell utazni, holott Budapesten a teljes ellátási vertikum rendelkezésre áll. Az
MSZP
fővárosi
képviselője
szólt
arról
is,
a
munka
törvénykönyve
a
katasztrófatörvénnyel együtt lehetővé teszi, hogy a közalkalmazott orvosokat az ország
bármely pontjára vezényelhessék, emellett pedig heti egy, térítés nélküli ügyeletet is vállalniuk kell. Bírálta azt is, hogy csökkent az egészségügyi dolgozók szabadsága, és visszavonták a veszélyességi pótlékokat. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, a párt fővárosi képviselőcsoportjának vezetője közölte: a kormány felszámolás alatt álló "melléküzemágnak" tekinti az egészségügyet, s nem az ágazatot, hanem a vagyonát, az ingatlanjait tartják értéknek. A szocialista politikus álláspontja szerint képtelenek voltak megoldani az átmenetet, így mintegy százezren keresték saját orvosaikat az új adatbázisban.
Miért maradtak távol a fideszes EP képviselok? "Aktívan támogattam, hogy az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupja június 14-i ülésén megvitassa az új román kormány magyar közösséget érinto intézkedéseit.
Egyetlen fideszes EP képviselo sem élt a fórumon a felszólalás lehetoségével. A tizennégy tagú magyar néppárti delegációból egyedül Schöpflin György tisztelte meg az erdélyi magyarságot jelenlétével. Ha annyira fontos számukra az erdélyi magyarság sorsa, miért nem használták ki ezt az európai parlamenti fórumot? Az Intergroup ülése felhívta a román kormányt arra, hogy folytasson állandó, intézményesített párbeszédet a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével. " - reagált Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetoje a Magyar Néppárti Képviselocsoport közleményére.
Az MSZP EP delegációja visszautasítja a közleményében szereplo alaptalan vádakat, hiszen mi biztosítottunk fórumot a romániai magyarság helyzetének megvitatására. "Eltéroen a Fidesz nemzetpolitikájától, mi nem haszonszerzésre használjuk fel azt, hanem érdemi lépésekkel kívánjuk támogatni az erdélyi magyarság legitim politikai képviseloit a magyar közösséget érinto problémák megoldásában " - tette hozzá Tabajdi.
"A Kisebbségi Intergroup üléséhez hasonlóan, amennyiben a jövoben is alapot látok a romániai magyarság problémáinak strasbourgi megvitatására, ahhoz a jövoben is partner leszek. De azt nem a Fidesz diktátuma, politikai haszonszerzése, hanem az RMDSZ kérése alapján fogom megtenni. Ne játssza el a Fidesz, hogy erdélyibb az erdélyieknél!" - szögezte le Tabajdi Csaba.
A delegációvezeto hangsúlyozta, hogy az RMDSZ tárgyalásainak, és a nemzetközi nyomásgyakorlásnak köszönhetoen sikerült a magyarság számára kedvezo változásokat elérni az új román választási törvényben, illetve elérni azt, hogy az RMDSZ négy megyei tanácsban is alelnököt javasolhasson. "A magyar közösséget érinto problémákat elsosorban Románián belül, a többség és a magyar közösség legitim képviseloi között folytatott párbeszéd útján kell megoldani. A mindenkori magyar kormány, a magyar politikai pártok feladata, hogy segítséget, támogatást nyújtsanak ehhez, anélkül, hogy beavatkoznának a határon túli magyar közösségek életébe" - mondta Tabajdi. Hozzátette, hogy a Fidesz és a magyar kormány is csatlakozhatna végre ezekhez az erofeszítésekhez, ahelyett, hogy a határon túli közösségek megosztásával, és nacionalista lépésekkel megnehezíti a magyarság jogainak érvényesítését, kiélezi a Románián belüli etnikumközi viszonyt és megterheli a két ország kapcsolatát.
Teher az új tagállami gazdák számára az uniós szabályozás "Nagy értetlenséget váltott ki széles körben Magyarországon a tojótyúkok ketreces tartására vonatkozó új szabályozás. Általános vélemény, hogy ezt olyan brüsszeli bürokraták találták ki, akik tyúkot csak étteremben láttak. Mérvadó etológusok szerint is rendkívül vitatott a szabályozás állatjóléti célja. Az új rendelkezés vélhetoen nem segít a tyúkokon, de megnehezíti az új tagállami gazdák életét. A régi tagállamok 13 éves felkészülési idoszakával szemben nekik csupán nyolc év állt rendelkezésükre az új ketrecek beszerzésére. Nagy terhet jelent ez számukra, mivel a csatlakozás elott és után számos más, jelentos költséggel járó uniós eloírásnak is meg kellett felelniük. Magyarországon elsosorban a kistermelok vannak elmaradásban, ezért
kellene a magyar kormánynak érdemi támogatást adni az átálláshoz." - mondta Tabajdi Csaba a Mezogazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja a 2012-2015 közötti állatjóléti stratégiával kapcsolatos vitában. "Húsvétkor saját borünkön is érezhettük a szigorú állatjóléti szabályozás hatásait, ugyanis Magyarországo0n megkétszerezodött a tojás fogyasztói ára. Az Európai Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy az új tagállamokra jóval nagyobb terheket ró az uniós követelmény betartása". - húzta alá a szocialisták brüsszeli vezetoje. A szintén új tagállami John Dalli, egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelos európai biztos megértést tanúsított a magyar termelok problémáival szemben. A biztos Tabajdi felvetése kapcsán kiemelte, hogy bár hazájának, Máltának is valóban kevesebb ideje volt az új ketrecek beszerzésére, azonban a csatlakozási tárgyalások során rögzítették az átállás menetrendjét. Az Európai Bizottság július végéig hét hónap haladékot adott a követelményeket be nem tartó tagországoknak a hagyományos ketrecek átalakítására. Európa egyre növekvo tojásbehozatala kapcsán Tabajdi hangsúlyozta: "sajnálatos azonban, hogy míg saját termeloinktol megköveteljük a szigorú eloírások betartását, addig az Unión kívülrol érkezo árukkal szemben sokszor engedékenyebbek vagyunk. A tisztességes verseny biztosítása érdekében ugyanazon szigorú állatjóléti eloírások betartását kellene megkövetelnünk az import termékekkel szemben, mint amit az uniós termeloktol elvárunk."
Európa új vasfüggönyt építhet, ha kizárólag az eurózóna megmentésére figyel! Két szempontból is történelminek nevezte Herczog Edit az európai állam- és kormányfok múlt heti csúcstalálkozóját. A szocialista EP-képviselo szerint a Tanács ülésén elfogadott javaslatok egyszerre építik és megosztják Európát.
Herczog Edit az EP strasbourgi plenáris ülésén zajló vitában a Tanácsülés politikai sikereként értékelte, hogy az alapítók szellemében az Unió történelmének eddigi legradikálisabb integrációs, a tagállamok szolidaritására alapozott döntéseit sikerült meghozni. Ugyanakkor a szocialista politikus úgy fogalmazott, történelmi a csúcs abból a
szempontból is, hogy az alapítók szellemével ellentétben egy új, gazdasági vasfüggöny kialakítására kínál lehetoséget az a javaslatcsomag, amely kizárólag az eurózóna tagállamainak és bankjainak megmentésére koncentrál.
A képviselo szerint fájdalmas, hogy az egykor álmodott egységes Európa helyén két világ épül, ennek következmények tragikusak lehetnek. Herczog felhívta a figyelmet arra, hogy a héten 80. születésnapját ünneplo Horn Gyula két hatalmas világrend árnyékában képes volt átvágni a vasfüggönyt, míg Orbán Viktor az EU vezetoinek szemet hunyásával építheti a falat Magyarország és az Unió közé, ebben a Tanács legfrissebb döntései még segítséget is nyújtanak.
Előtérben a növekedés – a dán elnökség féléves munkájának mérlege „Hat hónappal ezelőtt azt mondtam, hatalmas várakozásaink vannak a dán elnökséggel kapcsolatban. Nem csupán azért, mert egy olyan elnökség lépett hivatalba, amelynek élén egy nő áll, de a ambiciózus tervek és az Európa előtt álló óriási kihívások is megalapozták ezt. Hat hónap nagyon rövid idő ahhoz, hogy ezeknek az elvárásoknak eleget lehessen tenni. Azonban olyan események, mint a múlt héten tartott EU-csúcs és annak végkicsengése arra engednek következtetni, hogy politikai úton meg fogunk egyezni minden szükséges kérdésről” – mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő kedden Strasbourgban, a leköszönő dán elnökség értékelésérol rendezett plenáris vitában. „Szeretném megköszönni a dán kormánynak, különösen Nicolai Wammen miniszter úrnak a kitunő munkát. Kiváltképpen a nemek közötti egyenlőség és a nők politikai és gazdasági jelenlétének növelése érdekében tett lépések töltenek el elégedettséggel. Azonban sajnálom, hogy az erőfeszítések ellenére, ez alatt az elnökség alatt sem született megegyezés a Tanácsban a szülési szabadságról szóló irányelvrol” – jelentette ki Gurmai Zita.
Az
európai
növekedésösztönzésben
parlamenti és
a
képviselő
pénzügyi
hozzászólásában
tranzakciós
adó
méltatta
bevezetésében
a elért
eredményeket, kiemelve, hogy a dán növekedést helyezte előtérbe. „Véleményem szerint, ez nagyban hozzájárult céljaink eléréséhez” – fogalmazott Gurmai Zita.
„Ahogy azt Helle Thoring Shmidt miniszterelnök asszony is hangsúlyozta, elsődleges célunk jelenleg, hogy kivezessük országainkat a válságból, anélkül, hogy értékeinket és a hagyományos európai társadalmi mintákat elveszítenénk. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk!” – zárta beszédét Gurmai Zita.
A mindenki számára hozzáférhető, gyors segítségen emberéletek múlhatnak 2015-re minden új járműben legyen elektronikus segélyhívó rendszer, amely baleset esetén automatikus jelzést tud küldeni, a jármű pontos pozíciójával – áll abban a jelentésben, amelyet mai ülésén vitatott meg az Európai Parlament. A becslések szerint, a gyors segítségnek köszönhetően, évente 2500 élet lenne megmenthető.
A jelentés plenáris vitájában dr. Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő elmondta: az európai utak még mindig rengeteg életet követelnek, hiszen 2009-ben 35 ezer halálos áldozattal járó baleset történt. „Jelenleg csak a járművek 0,7 százaléka van eCall segélyhívóval felszerelve, miközben a műholdas kommunikációs eszköz költségei a 100 eurót sem érik el. Ez az összeg össze sem vethető egy emberélet árával” – hívta fel a figyelmet az EP közlekedési szakbizottságának magyar póttagja.
Gurmai Zita szerint, szükség van a kötelezo erejű európai uniós fellépésre, mert a már több mint tíz éve elérhető technológiát jelenleg csak néhány országban, főként luxusautókban használják – magáncélú hálózatokon keresztül. „Az emberéleteket mentő, gyors segítségnek mindenki számára elérhetővé kell válnia – függetlenül attól, hogy az EU melyik tagállamában tartózkodunk!” – fogalmazott az EP-képviselo.
A jelentésről, amely kötelező erejű jogszabály kidolgozására szólítja fel az Európai Bizottságot, a keddi plenáris ülésen szavaznak a képviselők.
Növekedés nélkül nincs győzelem! Azt
még
a
közgazdasági
tankönyvek
helyett
tündérmese-könyveket
forgató
szabadságharcosok is beláthatják, hogy a győzelem kulcsa a növekedés. Növekedés nélkül ugyanis nem lesznek új, adófizető munkahelyek. Bár a tegnap bejelentett munkahelymentő akció eredménye még jó ideig nem látható, a miniszterelnök tegnapi beszédének azon eleme, amely szerint a kormány az elmúlt két évben példát mutatott Európának, máris valóra vált. Valóban példát mutattunk Európának – negatív példát. Az elmúlt évben 11,2 százalékosra hízott hazai munkanélküliség ma már meghaladja az EU-átlagot. Adjuk ehhez hozzá, hogy soha annyi vállalkozást nem számoltak fel Magyarországon, mint az utóbbi fél évben, valamint, hogy a beruházások szintén soha nem látott mértékű zuhanást mutatnak, s máris képet kapunk az Orbán-Matolcsy kettős ”történelmi” tetteinek következményeiről. Versenyképes magyar vállalkozások nélkül nem lesznek beruházások. Beruházások nélkül nem lesz gazdasági növekedés. Növekedés nélkül pedig nem lesznek új, adófizető munkahelyek.
A
győzelem
kulcsa
tehát
egy
kormányciklusokon
átívelő
versenyképesség-növelő, beruházásbarát üzleti környezet és költségvetési politika kialakítása. Ezért javasoljuk a Növekedési és Foglalkoztatási Tanács (NFT) létrehozását, amely – amerikai mintára – a kormánytól és a pártoktól független javaslattevő és véleményező intézmény lenne, és amelynek munkájában a bal-és jobboldali szakpolitikusok mellett a kormány szakértői, az üzleti élet képviselői, valamint a munkavállalók és a civil szervezetek egyenlő súllyal vennének részt. Javasoljuk továbbá az uniós források felhasználásának gyorsítását, a hátrányos helyzetű térségek védelme érdekében azt, hogy a munkahelyteremtő javaslatok között ne csupán életkori, hanem területi sajátosságok is kapjanak figyelmet, valamint hogy az Európai
Unió mellett elkötelezett pártok képviselői mielőbb határozzanak meg egy betartható és a mindenkori magyar kormány által betartandó euróbevezetési menetrendet. Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, az MSZP alelnöke
Mit titkol Illés Zoltán? A Fidesz sajátos parlamentáris demokráciafelfogását száz közül is felismerni: az elmúlt két évben bevett gyakorlattá vált az egyéni képviselői indítványokkal való törvénykezés. A 2013-as költségvetés múlt heti vitája során azonban valami olyasmi vette kezdetét, amire eddig még nem volt példa a magyar törvényhozásban: míg a Parlament egy törvényjavaslatot tárgyal, a Fidesz hátsó műhelyekben, minden egyeztetést kikerülve már új javaslatokat készít elő. Úgy tudjuk, miközben a parlamenti vita zajlik a hulladékgazdálkodásról szóló törvény tervezete esetében Illés Zoltánék egy eddig nem ismert változatát készítik elő a javaslatnak. Erről szólnak a hozzánk eljutott szakmai és civil szervezeti információk, illetve már több helyről is olyan új, valószínűleg a Fidesz parlamenti képviselői elől is titkolt változatát kaptuk meg a részletes vita előtt álló törvényjavaslatnak, amely ezt feltételezi. Már az is furcsa, hogy a tavaszi ülésszak elején, márciusban elkezdett vitát a rendkívüli ülésszakban folytatja a Fidesz. Az pedig az eddig ismert tervezet szakmai előkészítettségét minősíti, hogy a mai napig több mint 100 módosító indítvány nyújtottak be (köztük egy 55 oldalas kormánypártit) a képviselők az eredeti javaslathoz. Egy szakmailag rossz előterjesztés módosításával egyetértünk – magunk is több módosító javaslatot nyújtottunk be. Azt az eljárást azonban, amelyet most a kormány és a Fidesz folytat, felháborítónak tartjuk.
A hulladékról szóló törvény hazánkban mindenkit érint. Minden magyar háztartás, minden magyar lakos termel ugyanis szemetet, amely után viteldíjat fizet. Az új szabályok azt határozzák meg, mennyit fizetünk majd a szemétszállításért. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy a titkolózás mögött a tulajdonviszonyok átrendezése és a lakosság terheinek bújtatott növelése húzódik. Egy ismeretlen szövegű, titkolt javaslatról nincs értelme az érdemi vitának, ezért felszólítjuk a kormányt és a szaktárca vezetőit, álljanak elő a tényekkel, mutassák be végleges javaslatukat! Amíg ezt nem teszik meg, addig képviselőink nem vesznek részt a törvényjavaslatról szóló ”vitában”. Szabó Imre, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke
Mindenki szerette, mégsem támogatta! A Fogyasztóvédelmi bizottság már korábban áttekintette a gyermekétkeztetés fogyasztóvédelmi kérdéseit. Az MSZP megsürgette a kormány munkáját és országgyűlési határozati javaslatban rögzítette az intézkedési javaslatcsomagot. Az MSZP országgyűlési határozati javaslatban rögzítette, hogy halaszthatatlan intézkedésekre van szükség az alultápláltság, illetve az egészségtelen táplálkozás felszámolására. Erre
való
tekintettel
az
MSZP
felszólította
a
kormányt,
hogy
- dolgozzon ki átfogó jogi szabályozást a közétkeztetésre vonatkozóan, illetve a jogi szabályozás a szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlásában szereplő előírásokat kötelezően betartandó rendelkezésként határozza meg, -
vezessen
be
humán
táplálkozási
dietetikai
szakfelügyeletet,
- végezzen felmérést arra vonatkozóan, hogy megyei szinten mekkora összeggel járulnak hozzá
az
önkormányzatok
a
gyermekétkeztetéshez,
- továbbá szabályozza az iskolai büfék kínálatára vonatkozó előírásokat.
A javaslattal minden parlamenti frakció egyetértett, azonban a mai ülésén az Egészségügyi bizottság nem támogatta annak tárgysorozatba vételét. Igaz, a kormány biztosított mindenkit arról, hogy szeptemberre átfogó javaslattal igyekszik a kérdést orvosolni. A kormány ismét bebizonyította, hogy a gyermekek egészsége és egészséges táplálkozása nem olyan fontos. Minden nap, elvesztegetett nap. Sajnos minden ellenzéki javaslatnak ez lesz a sorsa. Tetszik-tetszik, aztán nem támogatják, majd saját név alatt mégis benyújtják. Bár ez szimpla ötletrablás, amit a Btk. is büntet, ennek ellenére az MSZP reméli így lesz. Reméljük a kormány nemcsak ígérget, hanem ténylegesen intézkedik gyermekeink egészsége érdekébe. Éppen ezért az MSZP szigorú figyelemmel fogja kísérni a munkát és nyomon fogja követni, hogy a szavakat tettek követik-e. Simon Gábor, a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke, az MSZP elnökhelyettese
