Kávészünet-16 Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVI. tudományos konferencia 2014. május 15–18.
Programfüzet Hotel Azúr konferenciaközpont
Siófok
„Kávészünet-16” A gyermekorvosi alapellátás XVI. tudományos konferenciája 2014. május 15–18., Siófok
Kávészünet-16
Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga Úr! A koraszülöttek speciális ellátási igényeitől a fejlődésneurológiai vagy izomtónus-eloszlási zavarok felismerésén keresztül a malignus megbetegedések diagnózisában tapasztalt tévedéseken át a tanulságos esetismertetésekig a területen dolgozó gyermekorvosok szerteágazó kérdéseire keresünk választ az idei Kávészünet-konferencián. A többség igényét követve, az „ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit” elv alapján szemezgetünk az izgalmas kérdéskörökből. Sok mindent szeretnénk ugyanis jobban tudni, sok mindenben szeretnénk lépést tartani a gyarapodó ismeretekkel. Ennek jegyében szerveztünk idén először egy konferencia előtti, klubszerű beszélgetést is, amikor egy workshop lehetőségei között, viszonylag szűk körben (a tervezett 50 helyett végül több mint 100 érdeklődő részvételével) mélyedhetünk el a fejlődésneurológia diagnosztikai rejtelmeiben. Az akkreditált képzés során lesz szó neonatológiáról, a hamarosan induló, több száz házi gyermekorvost érintő „Koragyermekkori” TÁMOP-programról, tutorképzésről, beszélünk majd vakcinológiáról, és megszerveztük a „szinten tartó” reanimációs képzést idén is. És persze nem lenne igazi a házi gyermekorvosok ünnepi találkozója, a „Péntek esti láz”, vagy a szombat esti közös program nélkül. A tartalomról tehát gondoskodtunk, most pedig azon igyekszünk, hogy a végén majd úgy összegezzen: érdemes volt eljönni, jó volt megint itt lenni, a hazai gyermekgyógyászat egyik legnagyobb rendezvényén, az alapellátó gyermekorvosok 16. továbbképző konferenciáján. A Kávészüneten! Hasznos hétvégét, kellemes kikapcsolódást kívánunk
3
Kávészünet-16
Információk
Újraélesztés – szimulációs gyakorlat a szervezésében A konferencia ideje alatt folyamatos gyakorlati képzés a Magyar Gyermekmentő Alapítvány irányításával. Oktatók: Böősi Zoltán, Doroszlai Richárd, Dr. Gesztes Éva, Dr. Kassai Tamás, Dr. Lázár Anette A képzésen 15 percenként 4 gyermekorvos vehet részt, időpontot az „üvegterem” bejáratánál kifüggesztett plakáton válasszon!
Akkreditáció A konferencia pontértéke 50 kreditpont. A jogszabály értelmében vizsgával minősített tanfolyamon kreditpontot csak az a résztvevő kaphat, aki sikeres tesztvizsgát tett. A továbbképzés a PTE ÁOK/2014.I./00020 kódszám alatt került rögzítésre a kötelezően választható tanfolyam megnevezés alatt. A nyilvántartást szükség esetén ellenőrizheti a www.oftex.hu portálon.
Megelégedettségi kérdőív A 64/2011.(XI.29.) NEFMI-rendelet a Magyar Orvosi Kamara feladatává tette az orvostovábbképzések minőség-ellenőrzését. Kérjük Önt, hogy az Oftex portálon (www.oftex.hu) június 1. és augusztus 10. között anonim módon értékelje konferenciánkat. A beérkezett visszajelzések alapján készítik majd el a tanfolyamszervező minősítését.
3
Kávészünet-16
„Péntek esti láz” – a Nestlével: Fellép: a Budapest Bár „Nagyon jó zene, nagyon jó dalok, nagyon jó feldolgozások. Mit is lehetne még mondani a Budapest Bárról? Semmit! Hallani kell és mindenki érti, miről van szó!” Az előadás 20.30-kor kezdődik a Hotel Azúr kertjében.
Szombat esti program: Hullámzó Balaton tetején A sétahajó 20.30-kor indul. Beszállás 20.00 órától A 70-es 80-as évek slágerei. A keverőpultnál: Márfai Tibor DJ. Beszállás csak hajójeggyel! A hajójegy szombaton 8.00 órától a regisztrációban vehető át. Jégverés esetén a program ugyanez – csak hajó nélkül – az Azúrban.
4
Kávészünet-16
Busztranszfer A konferencia ideje alatt a Panoráma szálloda és a Hotel Azúr között mikrobuszos szállítást biztosítunk az előadások megkezdése előtt és a befejezést követően. Igényét jelezze a recepciónál!
Busztranszfer
Azúr–Panoráma
Panoráma–Azúr
Péntek
12.30; 18.00
13.45; 19.30
Szombat
13.10; 18.00
8.30; 13.50
Vasárnap
12.30
8.30
A szombat esti sétahajóhoz korlátozott számban biztosítunk transzfert az Azúrtól és a Hotel Panorámától a siófoki kikötőig.
Szállás A szállásdíjak tartalmazzák a büféasztalos reggelit, valamint a szálloda élményfürdőjének, szaunájának és fitnesztermének használatát. A Hotel Azúr szállásdíja a vacsora költségét is tartalmazza. A wellness-központ az Azúrban reggel 6-kor, a többi szállodában 7-kor nyit. A szállodák éttermei reggel 7 órától várják a vendégeket. A befizetett ebéd, vacsora díja az italköltséget nem tartalmazza. Kérjük, hogy a szobákat a távozás napján 10 óráig hagyják el. A csomagok az Azúr szálloda recepció melletti helyiségében elhelyezhetők. Távozáskor kérjük, rendezze a szobai minibár-fogyasztás és videoköltségek díját!
5
Kávészünet-16
Hotel Azúr****, Hotel Azúr Prémium****, Villa Apartman Azúr**** 8600 Siófok, Vitorlás u. 11. Tel.: 84/501-400 Hotel Panoráma**** 8600 Siófok, Beszédes J. sétány 80. Tel.: 84/311-637 Hotel Yacht Club *** 8600 Siófok, Vitorlás u. 14. Tel.: 84/311-161
6
Kávészünet-16
Szakmai programmal kapcsolatban Kovács Ákos, Kálmán Mihály, Muzsay Géza, szervezési kérdésekben Kádár Ferenc, Fekete Éva, elhelyezést illetően Török Katalin, Demjén Ágnes, tesztvizsgára vonatkozóan Horzsa Éva és Dolowschiák Annamária áll rendelkezésükre.
A konferencia rendezője A Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetősége 1133 Budapest, Ipoly u. 5/E Tel.: (+36-1) 3300-900, Fax: (+36-1) 2380-388 e-mail:
[email protected] www.hgye.hu
A konferencia szervezője Palánta Egészségügyi Szervező és Szolgáltató Bt. Ügyvezető: Török Katalin Tel.: +36/30-269-4521 e-mail:
[email protected]
7
Kávészünet-16
A konferencia kiemelt támogatói Nestlé Hungária Kft.
Numil Hungary Kft.
GlaxoSmithKline Kft.
A konferencia támogatói ABBOTT Laboratories (Magyarország) Kft. BG Distribution Hungary Kft. MSD Pharma Hungary Kft.
Kiállítók Alcon Hungária Kft. Baxter Hungary Kft. Boehringer Ingelheim RCV&Co Magyarországi Képviselete Brand Up Pharma Kft. CEUMED Kft. Dombi-Banila 2013 Kft. EduKid Speciális Hallásdiagnosztikai és Fejlesztő Központ Ewopharma AG Magyarországi Képviselete Generali Biztosító Zrt. HIPP Kft. Infomix Számítástechnikai Kft. Ipsen Pharma SAS Magyarországi Képviselet
Lux Hungária Kft. Merck Kft. Nutricia Orion Diagnostica ORMA 2000 Kft. Pri-Market Bt. Print Copy Kft. Phytotec Bt. Reckitt Benckiser Kft. Richter Gedeon Rt. Sanofi-Aventis Zrt. Strathmann GmbH & Co. KG. Valeant Pharma Magyarország Kft. Vitaminkosár Kft. Victofon Kft. Walmark Kft.
Együttműködésüket köszönjük!
8
Kávéházi szalon a zongoránál: Dr. Huszár András
Pre-congress workshop 2014. május 15. délután fél öttől hétig
16:00– Regisztráció A korai fejlődés zavarainak felismerése Moderátor: Dr. Szever Zsuzsa gyermekneurológus főorvos Fejlődésneurológiai diagnosztika az alapellátásban Dr. Hollódy Katalin tanszékvezető egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, Gyermekgyógyászati Klinika Mozgászavar vagy görcsroham? Dr. Siegler Zsuzsanna főorvos MRE Bethesda Gyermekkórház Szempontok a pszichoszomatikus fejlődés eltéréseinek szűréséhez Hajtó Krisztina gyógytornász, gyógypedagógus Tóth Anikó gyógypedagógus Budapesti Korai Fejlesztő Központ Kit, mikor, kihez? – rutinkérdések, rutingondok Dr. Bod Mária főorvos Dr. Nagy Andrea főorvos Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai telephely
Május 16.
péntek
8.00–
Regisztráció
9.30
Küldöttértekezlet A megbeszélést vezeti: Dr. Póta György elnök
10.00
Megnyitó Dr. Muzsay Géza alelnök
Evidenciáktól a neuroterápiáig Üléselnökök: Dr. Muzsay Géza, Dr. Szentannay Judit
10
10.15
Házi gyermekorvoslás az evidenciák tükrében Dr. Muzsay Géza házi gyermekorvos, Győr Dr. Szédelyi Nikoletta házi gyermekorvos, Győr
10.30
Allergiás és fertőzéses kötőhártya-gyulladások Dr. Endre László főorvos Vasútegészségügyi Központ, Budapest
10.45
Újabb lehetőségek a szemfertőzések kezelésében Dr. Bujdosó Anna főtitkár Magyar Kontaktológiai Társaság
11.00
A cochlearis implantáció 30 éve Magyarországon Dr. Küstel Marianna egyetemi docens SE Fül-Orr-Gégészeti Klinika Támogató: Victofon Kft.
11.15
Probiotikumok profilaktikus alkalmazásának legfrissebb evidenciái Dr. Karoliny Anna főorvos Heim Pál Gyermekkórház Gasztroenterológia Támogató: BG Distribution Hungary Kft.
11.30
Az akut gastroenteritis racionális megközelítése Dr. Trethon András osztályvezető főorvos Egyesített Szent István és Szent László Kórház Támogató: Abbott Laboratories Magyarország Kft.
Május 16.
péntek
11.45
Fejlődésneurológia és neuroterápia Prof. Dr. Berényi Marianne osztályvezető főorvos Szent Margit Kórház Budapest, Fejlődésneurológia
12.00
Újdonságok a HPV-vakcinációban, és ami mögötte van: evidenciák a nőgyógyász szemével Dr. Ács Nándor egyetemi docens SE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
12.20
Az orvos meggyőződése = magas átoltottság? A rotavírus elleni vakcináció gyakorlati kérdései Dr. Győri József házi gyermekorvos, Budapest
12.30–14.00 Ebédszünet
14.00–15.45 Agyvérzés, paroxizmusok, korai fejlesztés (akkreditált előadások I.) Üléselnök: Dr. Hollódy Katalin, Czeizel Barbara Csecsemő- és kisdedkori paroxizmusok Dr. Hollódy Katalin tanszékvezető egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális agyvérzések, hydrocephalus, shunt: az alapellátó orvos szerepe Dr. Nagy Andrea egyetemi docens DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen Prevenciós program koraszülöttek ellátására Dr. Bod Mária neurológus Hajtó Krisztina gyógytornász, gyógypedagógus Budapesti Korai Fejlesztő Központ
11
Május 16.
péntek
15.45–16.15 Kávészünet
16.15
Obesitasprevenció a kezdetektől Dr. Kocsis István osztályvezető, egyetemi adjunktus SE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Újszülött, Koraszülött Intenzív Osztály
16.30
Idejében kiderül? Fejlesztések és képzések a TÁMOP Koragyermekkori programban Prof. Dr. Fogarasi András szakmai vezető, Borbás Krisztina képzési alprojekt szakmai vezető, Dr. Kálmán Mihály elemi-projekt szakmai vezető
17.00–18.00 Tanulságos esetek (akkreditált előadások II.) SE. I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika munkatársainak esetismertetései Üléselnökök: Prof. Dr. Tulassay Tivadar, Dr. Kálmán Mihály Dr. Derzbach László, Dr. Kincs Judit, Dr. Krikovszky Dóra, Dr. Vatai Barbara Tanulságok, megbeszélés Prof. Dr. Tulassay Tivadar akadémikus
20.30–
12
„Szívemben bomba van…” Péntek esti láz a Nestlével Fellép: a Budapest Bár
Május 17.
szombat
Megelőzni vagy heroikus küzdelemben gyógyítani? Üléselnökök: Dr. Mészner Zsófia PhD, Dr. Dolowschiák Annamária 9.00–10.05
GSK-szimpózium Védőoltással megelőzhető betegségek intenzívterápiás kezelése Dr. Újhelyi Enikő PhD osztályvezető főorvos Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztály A korai védelem fontossága a rotavírus-fertőzés megelőzésében Dr. Onozó Beáta házi gyermekorvos, Miskolc Hatékony, hosszan tartó védelem 2 adaggal a méhnyakrák ellen Dr. Mészner Zsófia PhD főigazgató Országos Gyermekegészségügyi Intézet Új generációs pneumococcus elleni védőoltás Dr. Nemes Éva PhD osztályvezető főorvos DE KK Gyermekgyógyászati Intézet Meningococcus elleni védelem kamaszkorban Dr. Kulcsár Andrea főorvos Egyesített Szent István és Szent László Kórház
10.05
Az élet első 1000 napja programról Dr. Kovács Ákos elnök HGYE Orvos-szakmai Bizottság
10.20
Az első 1000 napban megszerzett immunitás egy életre szól Dr. Nemes Éva PhD, DE KK Gyermekgyógyászati Intézet
10.35–11.05 Kávészünet
13
Május 17.
szombat
11.05–13.05 Utógondozás, rehospitalizáció, szociális problémák (akkreditált előadások III.) Üléselnökök: Prof. Dr. Balla György, Dr. Kovács Ákos Bronchopulmonalis dysplasia és gyermekkori légúti betegségek Prof. Dr. Balla György akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen „Szívügyek” a házi gyermekorvosi ellátásban Dr. Kovács Tamás egyetemi adjunktus DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen Újszülöttek rehospitalizációja Dr. Fekete Ferenc osztályvezető főorvos Dr. Kovács Magdolna rezidens Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Az utógondozás problémái Dr. Szűcs Ildikó osztályvezető főorvos B.A.Z. Megyei Kórház Neonatális Intenzív Osztály, Miskolc Koraszülött a családban – pszichoszociális rizikó Prof. Dr. Kalmár Magda egyetemi tanár, professor emerita ELTE Pszichológiai Intézet, Budapest
13.05–14.05 Ebédszünet
14
Május 17.
szombat
14.05–15.45 Koraszülöttek speciális problémái (akkreditált előadások IV.) Üléselnökök: Prof. Dr. Machay Tamás, Dr. Pető Gabriella Koraszülöttek anémiája: mire figyeljünk a rendelőben? Prof. Dr. Machay Tamás egyetemi tanár SE. I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest Hallásvizsgálatok – mikor, miért, melyiket? Dr. Csákányi Zsuzsanna főorvos Heim Pál Gyermekkórház, Budapest A retinopathia praematurorum (ROP) következményei, szemészeti utánkövetés Dr. Récsán Zsuzsa egyetemi adjunktus SE Szemészeti Klinika, Budapest Koraszülöttek olthatósága Dr. Zátonyi Adél adjunktus Pándy Kálmán Megyei Kórház Gyermekosztály, Gyula Dr. Mészner Zsófia PhD, OGYEI
15.45–16.15 Szünet
16.15–18.00 Táplálás, hormonok, sebészet (akkreditált előadások V.) Üléselnökök: Prof. Dr. Ilyés István, Dr. Hóbor Miklós Hypothyreosis, osteopenia: felismerés, ellátás, követés Prof. Dr. Ilyés István egyetemi tanár DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen
15
Május 17.
szombat
Gastrooesophagealis reflux Dr. Tomsits Erika egyetemi docens SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermeksebészeti és gyermekurológiai kórképek az alapellátásban Dr. Csízy István egyetemi docens DE KK Gyermekgyógyászati Intézet, Gyermeksebészeti Osztály, Debrecen Koraszülöttek speciális táplálási igényei, rövidbél-szindróma következményei Dr. Gárdos László osztályvezető főorvos Zala Megyei Kórház Gyermekosztály, Zalaegerszeg
20.30–
16
Hullámzó Balaton tetején A 70-es 80-as évek slágerei A keverőpultnál: Márfai Tibor DJ.
Május 18.
vasárnap
Baktériumok, vitaminok, enzimek Üléselnökök: Dr Bókay János, Dr. Pejtsik Petra 9.00
Prebiotikum vagy probiotikum? Melyiket válasszam? Dr. Tausz István házi gyermekorvos Támogató: HIPP Kft.
9.10
Mit kenjünk a babára? Avagy a bababőrápolás új lehetősége Dr. Irinyi Beatrix bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvos, Debrecen Támogató: HIPP Kft.
9.20
A bélflóra szerepe az anyagcsere-egyensúly megtartásában Dr Wacha Judit klinikai főorvos SE I. sz. Sebészeti Klinika
9.35
Mikor és mikor ne? – étrend-kiegészítők orvosi szemmel Dr. Rácz Anna belgyógyász, a Walmark Kft. orvosigazgatója
9.50
Laktózintoleranciát okozó állapotok és betegségek csecsemő- és gyermekkorban Dr. B. Kovács Judit főorvos Heim Pál Gyermekkórház Gasztroenterológiai és Nefrológiai Osztály Támogató: Brand Up Pharma Kft.
10.05
A csecsemőkori kólika diagnosztikája és kezelése Dr. Bókay János főorvos SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
10.15
A phenylketonuria régen és ma – szűrés és gondozás Dr. Bókay János főorvos, Kiss Erika, Simon Erika SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
10.35–11.00 Kávészünet
17
vasárnap
Május 18.
11.00–12.00 Elkésett diagnózisok (akkreditált előadások VI.) Üléselnökök: Dr. Kovács Gábor, Dr. Altorjai Péter Elkésett diagnózisok lágyrésztumorok esetén Dr. Csóka Mónika egyetemi docens SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Központi idegrendszeri daganatok – különleges tünetek Dr. Garami Miklós egyetemi docens SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Nyirokcsomó-duzzanat – lymphoma Dr. Kovács Gábor egyetemi docens SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Csontdaganatok késői felismerése Dr. Hauser Péter SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
12.00
Tesztírás Dr. Horzsa Éva vezetésével
12.30
Zárszó Dr. Kovács Ákos Dr. Gárdos László főtitkár, MGYT
A „megelégedettségi kérdőív” a www.oftex.hu honlapon tölthető ki.
18
Május 16.
péntek
Házi gyermekorvoslás az evidenciák tükrében Dr. Muzsay Géza, Dr. Szédelyi Nikoletta A modern, szakszerű orvoslás bizonyítékokon alapszik. Az evidenciák, az ajánlások szintjeit a gyógyító orvosoknak ismerniük kell. A házi gyermekorvosi gyakorlatban is helyes az a törekvés, hogy evidenciák alapján gyógyítsunk. Az evidenciák megállapítása során időnként etikai korlátok is felmerülhetnek. Nem elhanyagolható az „Evidence Based Medicine” szerepe a marketingben sem. Fontos az is, hogy a jövőben minél több népegészségügyi jelentőségű evidenciavizsgálatra kerüljön sor. Előadásunkkal kívánjuk felhívni a figyelmet az evidenciák jelentőségére a házi gyermekorvosok mindennapi munkájában. Bemutatunk néhányat az utóbbi évek evidenciavizsgálataiból, amelyeket a házi gyermekorvosok is jól hasznosíthatnak gyakorlatukban. Fontos-e a CRP-mérés, ha lázas egy csecsemő és köhög? Mi van, ha akut, vírus okozta bronchiolitises csecsemő mégis azithromycint kap? Igaz-e, hogy ha antipiretikumot adunk, elhúzódóbb a gyógyulás? Akkor most csillapítsunk lázat, vagy ne csillapítsunk? Hatásosabb-e a cinket és prebiotikumot is tartalmazó ORS? Hogyan kezeljük a gyermekkori acnét az alapellátásban? Obstruktív alvási apnoés a gyermek: operáljuk, vagy mást is tehetünk? Haemangiomára propranolol-oldat, vagy valami más? Végül néhány, a gyermekek elsődleges ellátásában hasznosítható evidenciavizsgálatra is javaslatot teszünk.
JEGYZET:
19
péntek
Május 16.
Allergiás és fertőzéses kötőhártya-gyulladások Dr. Endre László A szemészet „pápája”, Abelson azt írta, hogy „ha a piros szem viszket, akkor allergiás, ha ég, akkor száraz szem”. Gyermekkorban a száraz szem nagyon ritka, viszont a fertőzéses és az allergiás eredetű fertőzéses kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori. Az allergiás kötőhártya-gyulladásnak 4 különböző formája van, mindegyikre kedvező hatású a kettős támadáspontú, azaz antihisztamin és hízósejtmembrán-stabilizáló hatással egyaránt rendelkező szemcsepp (pl. olopatadine). Ennek hatékonyságáról több mint 200, heveny szezonális allergiás kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermek kezelése során a szerző is kedvező tapasztalatokat szerzett. Jelen előadásban eredményeit részletesen ismerteti. A bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladások kezelésében a helyileg adott antibiotikumoknak van elsődleges szerepük.
JEGYZET:
20
Május 16.
péntek
Újabb lehetőségek a szemfertőzések kezelésében Dr. Bujdosó Anna A vörös szem hátterében a banális okoktól kezdve egészen a látást veszélyeztető kórképekig számos tényező állhat. A bakteriális conjunctivitis, illetve az allergiás kötőhártyagyulladás előfordulási gyakorisága gyermekkorban igen magas, de a civilizációs ártalmaknak köszönhetően a száraz szem is egyre gyakrabban jelentkezik gyermekeknél, fiataloknál, amelyre jellemző a vörös szem. Az egyes szembetegségek elkülönítése sokszor igen nehéz feladat, hiszen a gyermekorvosi rendelőkben nem állnak rendelkezésre szemészeti diagnosztikus eszközök, műszerek. Az előadás ismerteti a differenciáldiagnosztika vezérfonalát, illetve a panaszok és tünetek tükrében sorra veszi a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket, különös tekintettel a bakteriális conjunctivitisekre, valamint a terápiában alkalmazandó 4. generációs fluorokinolonok előnyeire.
JEGYZET:
21
péntek
Május 16.
A cochlearis implantáció 30 éve Magyarországon Dr. Küstel Marianna A cochlearis implantáció az elmúlt évtizedek legjelentősebb új fülészeti eljárása, amely lehetővé teszi a prelingualis és a postlingualis süket betegek rehabilitációját, ezáltal elérhetővé téve számukra a teljes életet, és a halló környezetbe történő tökéletes integrációt. Az eljárás indikációja a kétoldali, belsőfül-eredetű süketség, illetve súlyos, süketséggel határos nagyothallás. A módszer sikerének feltétele a gondos kiválasztás, a technikailag kifogástalanul végzett műtét, a kitartó és alapos rehabilitáció. Bár ma már a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a társadalombiztosítás által finanszírozott műtétek száma, mégsem jut hozzá időben minden rászoruló kisgyermek az újszülöttkori objektív hallásszűrés hiányosságai és az eljárás szakmai körökben sem kielégítő ismertsége miatt. Az implantáció költséghatékonysága hosszú távon vitathatatlan, mivel az idejekorán elvégzett műtét segítségével a gyermek a normálhallók között folytathatja a tanulmányait, s a pályaválasztás során is ugyanolyan eséllyel indul, mint ép hallással született társai.
JEGYZET:
22
Május 16.
péntek
Probiotikumok profilaktikus alkalmazásának legfrissebb evidenciái Dr. Karoliny Anna
JEGYZET:
23
péntek
Május 16.
Az akut gastroenteritis racionális megközelítése Dr. Trethon András
JEGYZET:
24
péntek
Május 16.
Fejlődésneurológia és neuroterápia Prof. Dr. Berényi Marianne A perinatalis időszakban elszenvedett károsító behatások következményei meghatározhatják mind a csecsemő, mind családja egész további életét. Bizonyos egyedben a következmény mozgás- és értelmi akadályozottság, másban egészséges, teljes élet. Negyven éve hirdetjük, hogy minél korábban indul a kezelés, annál több az esély a gyógyulásra, de minek kezelni azokat, akik nem is betegek? Más esetben hogyan lehet felismerni a kóros fejlődés legelső, még alig nyilvánvaló jelét? A diagnózis felállítása nem a gyógytornász és nem a gyógypedagógus kompetenciája. A fejlődésneurológiában jártas gyermekneurológus feladata nem egy-egy kóros tünet (fizikális vizsgálattal, képalkotóval v. elektrofiziológiával) megtalálása, vagy az átlagos fejlődés ütemétől történő eltérés észrevétele, hanem azoknak a tüneteknek a kimutatása, amelyek kóros volta a fejlődés soron következő állomásait is kórosan befolyásolják. Ilyen esetben a terápia összeállítása nem a gyógytornász és nem a gyógypedagógus kompetenciája! Csak a fejlődést meghatározó összes komponens ismeretében összeállított, a szülő által végzett, intenzív, napi többórás, megfelelően strukturált, a csecsemő napirendjébe beépített kezelés képes a kóros fejlődést visszafordítani. Gyógytornász vagy gyógypedagógus által heti, akár 2-3 x 45 percig végzett bármilyen beavatkozás nemcsak insufficiens, hanem elvesztegetett idő! A házi gyermekorvos kompetenciája olyan szakorvoshoz irányítani gyanú esetén a csecsemőt, aki korrekt diagnózist tud felállítani, és onnan kezdve a szakorvos felelőssége a megfelelő terápiás program összeállítása és ellenőrzése, a fejlődésneurológiai team tagjaival közösen.
JEGYZET:
26
Május 16.
péntek
Újdonságok a HPV-vakcinációban és ami mögötte van: evidenciák a nőgyógyász szemével Dr. Ács Nándor
JEGYZET:
27
péntek
Május 16.
Az orvos meggyőződése = magas átoltottság? A rotavírus elleni vakcináció gyakorlati kérdései Dr. Győri József
JEGYZET:
28
Május 16.
péntek
Csecsemő- és kisdedkori paroxizmusok Dr. Hollódy Katalin Számos, paroxizmusokban jelentkező kórkép ismeretes a csecsemő- és kisdedkorban. Mindenekelőtt szükséges az etiológia megállapítása, annak eldöntése, hogy benignus, transiens, spontán gyógyuló vagy hosszabb ideig tartó, kezelésre szoruló kórképről, epilepsziás vagy nem epilepsziás eredetről van-e szó. A csecsemő vagy kisded többnyire nem produkálja a panaszolt tünetet a háziorvosi rendelőben, így sokat segítenek a házilag készített videofelvételek. Ezek megtekintése után az esetek egy részében már eldönthető, hogy milyen jelenségről van szó. Bizonytalanság esetén segít a hosszabb-rövidebb ideig tartó EEG-monitorizálás. Az EEG segít a differenciáldiagnosztikában, az optimális terápia megválasztásában és a prognózis megítélésében is. Az előadásban videofelvételekkel demonstrálva kerülnek bemutatásra a csecsemő- és kisdedkorban jelentkező változatos kórképek.
JEGYZET:
29
péntek
Május 16.
Perinatális agyvérzések, hydrocephalus, shunt: az alapellátó orvos szerepe Dr. Nagy Andrea
JEGYZET:
30
Május 16.
péntek
Prevenciós program koraszülöttek ellátására Dr. Bod Mária, Hajtó Krisztina A koragyemekkori intervenció komplex ellátást nyújt az eltérő fejlődésű, fogyatékos gyermekek és családjaik részére. A korai fejlesztést végző intézményekben legtöbbször olyan kórképekkel, állapotokkal találkozunk, amikor már a méhen belüli diagnosztika során, vagy a megszületés körüli időszakban nyilvánvalóvá válik az újszülött fejlődésmenetében az akadályozottság (pl. egyes szindrómák, fejlődési rendellenességek, súlyos idegrendszeri károsodás eseteiben). Ilyenkor nem az a kérdés, hogy a gyermek és családja részesévé váljon-e a rehabilitáció folyamatának, sokkal inkább az, hogy a rehabilitáció különböző területein dolgozó szakemberek (orvosi, pedagógiai, szociális) mennyire tudnak összehangoltan működni, tudnak-e komplex ellátást nyújtani. A Koraszülött Prevenciós Programba azok a volt koraszülött csecsemők is bekerülnek, akiknek a koraszülöttség ellenére anamnézisük kevésbé terhelő, fejlődésmenetük várhatóan viszonylag zökkenőmentesen fog alakulni, de mivel a klinikai jelek néhány hetes korban nem mindig feltűnőek, csak a hosszú távú, folyamatos nyomon követés mellett bizonyosodhatunk meg erről. A mérsékelt rizikójú koraszülött csecsemők folyamatdiagnosztikája és nyomon követése komplex módon, több szakember összehangolt munkája alapján valósul meg, ily módon biztosítva az egészségügyi és a pedagógiai ellátás közötti folyamatosságot. Előadásunkban ismertetjük a program általunk kialakított protokollját, a részt vevő szakemberek szerepét és munkáját. A rizikófaktorukat tekintve heterogén populációt alkotó koraszülött gyermekek adatait összesítettük és elemeztük. Ennek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a prevenciós szemléletű ellátás kedvezően befolyásolja a kóros, illetve eltérő fejlődés tüneteinek minél korábbi felismerését, a megfelelő terápiákhoz való időbeni hozzájutás lehetőségét, és a családok életminőségének javulását. A gyermekneurológiai vizsgálatot követően a lehető legrövidebb idő után gyógypedagógus találkozik a családdal, és a csecsemő állapotától függően megkezdődik a fejlesztés és a tanácsadás. A foglalkozások gyakoriságát minden esetben a gyermek állapota határozza meg. A gyermekneurológiai nyomon követés a központban és a Madarász Gyermekkórház neurológiai szakrendelésén valósul meg. Fontos hangsúlyt kap a fejlődés irányának és ütemének megfigyelése. A szakemberek összehangolt munkája segíti a családot a különböző rehabilitácós módszerek közötti eligazodásban és a legmegfelelőbb terápiás terv összeállításában.
31
péntek
Obesitasprevenció a kezdetektől Dr. Kocsis István
JEGYZET:
32
Május 16.
Május 16.
péntek
Idejében kiderül? Fejlesztések és képzések a TÁMOP Koragyermekkori programban Prof. Dr. Fogarasi András, Borbás Krisztina, Dr. Kálmán Mihály Előadásunk a Koragyermekkori projekt szakmai, módszertani fejlesztéseinek és az erre épülő továbbképzési kínálatunk bemutatására irányul. Szeretnénk megismertetni azokat az ingyenes, akkreditált továbbképzéseket, amelyek segítik a gyakorló gyermekorvosok mindennapi munkáját. A fejlődéslélektani képzés célja a házi gyermekorvosok kompetenciáinak fejlesztése az édesanyák (elsődleges gondozók) és a csecsemők, kisgyermekek kapcsolati problémáinak prevenciójára, észlelésére, valamint jótékony befolyásolására. A házi gyermekorvos hivatása gyakorlása közben egyre több nonkooperatív családdal találkozik. A Képessé tevés művészete című képzésünk célja, hogy a résztvevők képesek legyenek értelmezni a nehezen vagy egyáltalán nem érthető kommunikációs helyzeteket, és tudatosan alkalmazni a kommunikációs technikákat. A koragyermekkori intervenciós rendszerről szóló képzésünket azoknak ajánljuk, akik a mindennapi gyakorlat során többször szembekerülnek azzal a kérdéssel, hogy hová irányíthatók az eltérő vagy megkésett fejlődésű gyermekek annak érdekében, hogy megkapják a szükséges és megfelelő minőségű ellátást. A Szemünk fénye című képzésben a szűrővizsgálatok időpontjainak megfelelően részletesen bemutatásra kerülnek többek között a nagymozgások fejlődésének kiemelt figyelmet érdemlő szakaszai. Idejében kiderül… című programunk egy olyan komplex, szintetizáló továbbképzés, amely a fenti témák mindegyikét érinti.
33
péntek
Május 16.
Tanulságos esetek: megbeszélés Prof. Dr. Tulassay Tivadar, Dr. Derzbach László, Dr. Kincs Judit, Dr. Krikovszky Dóra, Dr. Vatai Barbara
JEGYZET:
34
Május 17.
szombat
Védőoltással megelőzhető betegségek intenzívterápiás kezelése Dr. Újhelyi Enikő PhD
JEGYZET:
35
szombat
Május 17.
A korai védelem fontossága a rotavírus-fertőzés megelőzésében Dr. Onozó Beáta
JEGYZET:
36
Május 17.
szombat
Hatékony, hosszan tartó védelem 2 adaggal a méhnyakrák ellen Dr. Mészner Zsófia PhD
JEGYZET:
37
szombat
Új generációs pneumococcus elleni védőoltás Dr. Nemes Éva PhD
JEGYZET:
38
Május 17.
Május 17.
szombat
Meningococcus elleni védelem kamaszkorban Dr. Kulcsár Andrea
JEGYZET:
39
szombat
Az élet első 1000 napja programról Dr. Kovács Ákos
JEGYZET:
40
Május 17.
Május 17.
szombat
Az első 1000 napban megszerzett immunitás egy életre szól Dr. Nemes Éva PhD
JEGYZET:
41
Május 17.
szombat
Bronchopulmonalis dysplasia és gyermekkori légúti betegségek Prof. Dr. Balla György
JEGYZET:
43
szombat
Május 17.
„Szívügyek” a házi gyermekorvosi ellátásban Dr. Kovács Tamás A veleszületett szívfejlődési rendellenességek morbiditását és mortalitását alapvetően megszabja a diagnózis időpontja, a gyermek műtét előtti állapota, a posztoperatív gondozás, a komplikációk időben történő felismerése. Az egyéves kor előtt műtétet igénylő veleszületett szívfejlődési rendellenességek egy része nem kerül felismerésre a szülészeti intézményben, ezen túlmenően a preoperatív előkészítés és posztoperatív gondozás is ad feladatot a területen dolgozó kardiológusnak és házi gyermekorvosnak/háziorvosnak. Ezek a kérdések magukba foglalják a dekompenzáció és posztoperatív szövődmények diagnosztikáját, részben kezelését, a szívbetegek táplálását, és a fizikai terhelhetőség kérdését. Az előadás célja ezen feladatok gyakorlati szempontú bemutatása.
JEGYZET:
44
Május 17.
szombat
Újszülöttek rehospitalizációja Dr. Fekete Ferenc, Dr. Kovács Magdolna Az újszülöttek jelentős hányada egy hónapon belül rehospitalizációra szorul. Az újrafelvételek egy része megelőzhető (elhúzódó sárgaság, táplálási problémák), jelentős számban azonban súlyos betegség miatt történik a felvétel. A súlyos infekciók felismerése, és még inkább kezelése ebben az életkorban azonnali kórházi ellátást igényel. Különösen veszélyeztetettek a koraszülöttek. Az előadás célja felhívni a figyelmet a legveszélyeztetettebb betegcsoportokra és infekciókra, valamint az elsődleges ellátás bemutatása a legkorszerűbb ajánlások alapján.
JEGYZET:
45
szombat
Május 17.
Az utógondozás problémái Dr. Szűcs Ildikó A betegen született újszülöttek kiemelt ellenőrzésre, rendszeres utógondozása szorulnak az első életévük során. A ténylegesen és jogilag egyaránt cselekvőképtelen gyermek gondozásának vonatkozásában az alapellátás, a kórház, a szakrendelések között a legfőbb kapocs a gyermek törvényes képviselője. Közös cél a biztos fejlődési háttér megteremtése, de a rendszer akadozottan működik. Jogszabályok, szakmai szabályzatok meghatározzák az egyes szereplők feladatait. A hétköznapi élet azonban felszínre hozza ezek korlátait és hiányosságait. Kinek kell: olvasnia a zárójelentést, a járó beteg vizsgálati összefoglalót, emlékezni a kontrollok időpontjára, megszervezni a vizsgálatokra eljutást? Kinek a felelőssége, hogy a gyermeket elvitték-e a vizsgálatra? Be kell-e tartani / hogyan kell betartatni az ott javasoltakat? Információs zavar van, mindenki tud valamit, de nem tudunk egymásról, egymás munkájáról eleget. Szeretnénk, ha működne az otthoni betegápolás, ha az alapellátás által elővizsgált beteg jelenne meg a szakrendeléseken, ha a papíralapú és on-line kommunikáció javulna. Jövőképet adhat a Koragyermekkori program, a szülői klubok, a személyi és tárgyi feltételek javulásának megvalósulása.
JEGYZET:
46
Május 17.
szombat
Koraszülött a családban – pszichoszociális rizikó Prof. Dr. Kalmár Magda A pszichológia koraszülöttek iránti érdeklődésének kettős gyökere van. A fejlődéspszichológust izgató rejtély a fejlődési kimenetel előrejelzésének a nehézsége, a klinikus a traumatizált anyákkal találkozik. A pszichológia számára a fejlődő gyermek komplex rendszer része – így a koraszülöttség sem csupán az idő előtt világra jött csecsemő orvosi eszközökkel kivédendő veszélyeztetettségét jelenti. A koraszülés nem normatív krízishelyzet a család életében – összetevői a nem megfelelő időzítés, a kimenetel bizonytalansága és az újszülött atipikus testi és viselkedési sajátosságai. A tranzakciós fejlődésmodell (Sameroff) alapján értelmezhető a gondozó és a csecsemő interakciójának a rizikója, ugyanakkor a nehézségek sikeres megoldása is. Az interakció – és ezáltal a fejlődés – kedvező alakulásának kulcsa a gondozó szenzitivitása. Ennek hiányában a félrecsúszott interakció túlvédéshez, a gyermeket kimerítő túlingerléshez, vagy éppen elhanyagoláshoz vezethet – bármelyik esetben rontva a gyermek fejlődésének esélyeit. Hatékony intervenció csak a rizikó- és a protektív tényezők közti bonyolult tranzakciós mechanizmus megértésére épülhet.
JEGYZET:
47
szombat
Május 17.
Koraszülöttek anémiája: mire figyeljünk a rendelőben? Prof. Dr. Machay Tamás Az újszülöttkori anémia alapvető oka lehet vérzés, egyéb vérvesztés (gyakori vérvételek), haemolysis vagy csökkent vörösvérsejtképzés a csontvelőben. Akut, szülés során fellépő vérzést általában szülészeti komplikációk okozzák. A vérvesztések jelentős része a gyakori, laboratóriumi vizsgálatok céljából elvégzett vérvételekből származik. A súlyosan beteg újszülötteket, koraszülötteket e iatrogén ártalom még fokozottabban érinti. Felmérések szerint a laboratóriumi vizsgálatokra levett vér mennyisége hetente 11–22 ml, és ez a keringő vérmennyiség 15–30%-át teszi ki. A haemolysis oka lehet immun-eredet, az erythrocyták intrinsic rendellenessége vagy gyógyszer-toxinhatás. A csökkent vörösvérsejtképzés leggyakoribb oka intrauterin vagy szerzett fertőzés. Az újszülöttek anémiájának klinikai képe igen változatos. Súlyos, életet veszélyeztető formákat is találhatunk, de igen gyakran csak egy vizsgálat mellékleleteként derül rá fény, és semmiféle klinikai tünetet nem okoz. Ennek oka az újszülöttkorra jellemző ún. „fiziológiás anémia”, amely a vérképzés perinatális adaptációjára vezethető vissza. A második élethónap végén a csecsemők hemoglobin-értéke 100–120 g/liter. Koraszülötteknél a „fiziológiás anémia” sokkal kifejezettebb, a hemoglobin-érték 60–80 g/liter, és a vérképzés csökkenésének mélypontja is hamarabb, a 3-4 élethéten már kialakul. Az anémia e formáját „anaemia praematurorum” névvel illetjük; e forma normochrom, normocyter, alacsony reticulocyta-számmal és csökkent csontvelői erythrocyta-termeléssel. Jellemző mellette az alacsony eritropoetinszint. Az anémia ezen formája gyakran igényel transzfúziót, különösen akkor, ha a koraszülött egyéb betegségben (fertőzés, légzészavar, táplálási nehezítettség) is szenved. Az anaemia praematurorum esetén a hemoglobinérték gyakran meglepően alacsony, 6–8 g/dl között mozog. A sápadt bőrszín mellett érdekes, hogy ezen alacsony érték semmiféle klinikai tünetet nem okoz. Ha mégis találkozunk tünetekkel, három klinikai eltérésre számíthatunk:
48
Május 17.
szombat
• Tachycardia jelentkezhet (Pulzus 180/min. felett) • Apnoék jelentkezhetnek, amelyet bradycardia is kísér • Kielégítő kalória-bevitel esetén sem emelkedik a testsúly A háziorvosi gyakorlatban alacsony hemoglobinérték esetén, hacsak a fenti klinikai tüneteket nem észleljük, nem célszerű transzfúzió céljából kórházba küldeni a volt koraszülötteket. Az Angol Transzfúziós Társaság ajánlása szerint egy élethetet betöltött, jó klinikai állapotban lévő koraszülött akkor igényel transzfúziót, ha hemoglobinértéke 7,5 g/dl alatt van. Vashiányos anémia koraszülötteknél. Az intrauterin életben a vasfelvétel 2/3-a harmadik trimesterben történik. Az érett újszülöttek számára e vasraktár elegendő, koraszülöttek részére azonban kevés. Vaspótlás nélkül a koraszülöttek 25–80%-a vashiányos lesz, annak jól ismert következményeivel. Ezek közül kiemelendő a psychomotoros fejlődés késése és a csökkent tanulási képesség. A vashiányos anaemia microcyter és hypochrom, szemben az anaemia praematurorummal! Laboratóriumi diagnózisához alapvető az alábbi paraméterek vizsgálata: Hgb-érték 10,5 g/dl alatt Transferrin saturáció: 16% alatt Ferritin: 110 ng/ml alatt MCV: 74 fl alatt A vashiány diagnózisához ezen paraméterek együttes megléte szükséges! A koraszülöttek vashiánya két hónapos életkor körül indul, klinikailag akkor számíthatunk rá, ha a koraszülött súlygyarapodása eléri a születési súly kétszeresét. A napi vasigény 1,6–2,2 mg/kg. Anyatejes táplálás esetén ezt gyógyszeresen szükséges biztosítani (Aktiferrin, Maltofer). Koraszülöttekre adaptált tápszerek esetén gyógyszeres pótlásra nincs szükség. A vaspótlás ideje 12–15 hónap.
49
szombat
Május 17.
Hallásvizsgálatok – mikor, miért, melyiket? Dr. Csákányi Zsuzsanna A halláscsökkenések korai felismerése és ellátása meghatározó a kisgyermek fejlődésében. Ma Magyarországon az egységes és mindenkire kiterjedő újszülöttkori hallásszűrés hiánya miatt ebben a kérdésben kiemelt szerep jut a gyermekorvosoknak és védőnőknek. Nagyon fontos, hogy tájékozódjanak az újszülöttkori hallásszűrés megvalósulásáról és annak eredményéről. Eltérés esetén, 6 hetes korban, irányítsák a csecsemőt olyan audiológiai szakrendelésre, ahol az otoakusztikus emisszió (OAE) vizsgálatot elvégzik. Amennyiben ennek eredménye nem megfelelő, agytörzsi kiváltott potenciál (BERA) vizsgálatra van szükség, lehetőleg 6 hónapos kor előtt. Az is fontos, hogy a kisgyermek beszédfejlődését figyelemmel kísérjék, és probléma esetén hallásvizsgálatra irányítsák az érintett gyermeket. Különös figyelmet kell fordítani a hallásfejlődés szempontjából fokozott kockázati tényezőkkel rendelkező gyermekpopuláció rendszeres hallásvizsgálatára. Így segíthetik a korai diagnosztikát és a kisgyermekek korai rehabilitációját, amely kulcsszerepet játszik a halló közösségbe történő korai beilleszkedésben és a társadalmi integrációban.
JEGYZET:
50
Május 17.
szombat
A retinopathia praematurorum (ROP) következményei, szemészeti utánkövetés Dr. Récsán Zsuzsa A ROP a szem életre szóló betegsége. Súlyos látáskárosodással, vaksággal fenyegető szövődmény a retina leválása, amely nemcsak az akut szak szövődményeként alakulhat ki, hanem későbbi életkorokban a retina perifériás degeneratív elváltozásai, az üvegtest és a retina kóros kapcsolata miatt is felléphet. Az akut szakot követően megjelenő retinaleválást korai stádiumban érdemes operálni. Az enyhe szemészeti eltérések a szem megrekedt fejlődését tükrözik. Koraszülötteknél a szem fejlődése, az emmetropisatio másképp zajlik, mint az időre születetteknél. A 32. gesztációs hét előtt születetteknél gyakrabban figyelhető meg refrakciós hiba (leginkább myopia), strabismus, amblyopia, látótérszűkület, kontrasztérzékenység-csökkenés, színlátászavar. A morfológiai vizsgálatok sekélyebb elülső csarnokot, vaskosabb szemlencsét, rövidebb szemtengelyhosszt, a macula luteában a fotoreceptorsejtek torlódását, pigmentzavart, a periférián a retina degeneratív elváltozásait, kórosan tapadó üvegtesti lemezeket, a látóidegfő atrofizálódását mutatták. A volt koraszülöttek rendszeres szemészeti ellenőrzése alapvető fontosságú.
JEGYZET:
51
szombat
Május 17.
Koraszülöttek olthatósága Dr. Zátonyi Adél, Dr. Mészner Zsófia PhD Békés megyében évente átlagosan 250 koraszülött jön a világra, akiknek döntő többségét a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház NIC részlegén kezeljük. Az igen kis súlyúak 2-3 hónapos életkorban kerülnek hazaadásra. Tapasztalataink szerint a hazaérkezést követően gyakran óvatosságból az oltások halasztását indikálják, amely az éretlen csecsemő védtelenségét tovább növeli. Az EPINFO és a nemzetközi ajánlások alapján a koraszülöttek akár 2000 g alatt is, testsúlytól függetlenül olthatók két hónapos életkor betöltésekor. Amennyiben még az osztályon tartózkodnak, Pentaxim és Prevenar oltóanyagok adandók, amelyek az ÁNTSZ-től ingyenesen beszerezhetők. Bizonyított, hogy koraszülöttek súlytól függetlenül, kronológiai kor szerint oltva képesek megfelelő immunvédelmet kialakítani. A 2013 ősztől érvényben lévő RSV profilaxis alapján a 32. gestatiós hét előtt születetteket ambulanciákon oltjuk. Ezzel egy időben célszerű ellenőrizni a kötelező oltások meglétét, és bátorítani a háziorvost a Synagistól független, intervallum tartása nélküli kötelező oltások beadására.
JEGYZET:
52
Május 17.
szombat
Hypothyreosis, osteopenia: felismerés, ellátás, követés Prof. Dr. Ilyés István A koraszülöttség jelentős hatással van az endokrin működés posztnatális alakulására. Az előadás a koraszülöttek pajzsmirigy-diszfunkcióival és metabolikus csontbetegségével foglalkozik. A koraszülöttek pajzsmirigyműködésének jellemzői: a hypothalamus-hypophysis reguláció még éretlen, a pajzsmirigy TSH hatására bekövetkező válaszreakciója, a jód organifikációja, és a T4-T3 konverzió egyaránt csökkent mértékű, ugyanakkor fokozott az érzékenység a jódhatás iránt. Mindezek következményei a pajzsmirigy-diszfunkciók: átmeneti hypothyroxinamia, átmeneti hyperthyreotropinaemia, átmeneti hypothyreosis és euthyreoid sick szindróma. E kórképek a pajzsmirigyműködés célzott vizsgálatával azonosíthatók. Az átmeneti hypothyreosis kezelendő állapot, az átmeneti hypothyroxinaemia kezelésének szükségességére viszont jelenleg nincs bizonyíték; az átmeneti hyperthyreotropinaemia és az euthyreoid sick szindróma kezelést nem igényel. A koraszülöttek metabolikus csontbetegsége a magzati Ca és P csökkent mértékű csontba épülésének, posztnatálisan a szabályozás zavarának, továbbá a betegségek, gyógyszerek, táplálási nehézségek miatt nem kielégítő bevitelnek következményeként alakul ki 6–12 hetes korban. Felismerése a klinikai jelek, a csontépítés és -reszorpció markerei, valamint a csontdenzitás vizsgálatával lehetséges. Kezelése az adekvát Ca-, P- és D-vitamin-bevitel biztosítása. Megelőzése a koraszülött-ellátás egyik kihívása. A pajzsmirigy-diszfunkcióval vagy metabolikus csontbetegséggel hazabocsátott koraszülöttek gondozása a gyermek-alapellátás, a koraszülött-utógondozás és szükség esetén a speciális szakellátás együttműködését igényli.
JEGYZET:
53
szombat
Május 17.
Gastrooesophagealis reflux Dr. Tomsits Erika Fontos a regurgitáció és a hányás, valamint a reflux jelenség és a reflux betegség megkülönböztetése. Az étkezésekhez kötött ún. posztprandiális reflux jelenség, ami mindig regurgitáció, igen gyakori gyermekgyógyászati probléma, a csecsemők mintegy 50%ánál fordul elő 2-3 hónapos korban, és 6–12 hónapos korra magától megszűnik. Nem befolyásolja gyakoriságát, hogy szoptatott vagy cumisüvegből táplált csecsemőről vane szó. A nyelőcső distalis sphincterét tartalmazó, rekeszizom alatti szakaszának életkori megnyúlásával, a csecsemő gyakoribb függőleges testhelyzetével, a szolid táplálék nagyobb mennyiségével természetes módon szűnik. Ha már csecsemőkorban sem okoz súlyfejlődés-elmaradást, étkezések megszakítását vagy éjszakai nyugtalanságot okozó panaszt, nem befolyásolja a légzést, akkor a „boldog köpögető” bébi szindrómáról van szó, amely szakorvosi teendőt nem igényel. A gyermekorvos feladata ebben az esetben a szülői szorongás oldása, mert irodalmi adatok szerint ilyen esetben is gyakoribb a későbbi táplálási averzió kialakulása. Minden más esetben a házi gyermekorvos mellett a gasztroenterológus vagy sebész feladata annak eldöntése, hogy mikor és milyen beavatkozásra van szükség. Nagyobb gyermeknél, hirtelen kezdődő panasz esetén fontos a központi idegrendszeri ok kizárása. Ebben az életkorban a jellegzetes fájdalom és esetleg a reflux betegség extraintesztinális tünetei lehetnek jellemzőek. Az előadásban a napi gyakorlat szemszögéből a reflux betegség kialakulásának hatásmechanizmusáról, a reflux betegség szempontjából veszélyeztetettekről, a diagnosztikus lehetőségek gyakori buktatóiról és a terápiás eszközökről lesz szó. JEGYZET:
54
Május 17.
szombat
Gyermeksebészeti és gyermekurológiai kórképek az alapellátásban Dr. Csízy István Áttekintettük szakrendelésünk 3 hónapos anyagát, megnéztük és összesítettük a beutaló diagnózisokat. A gyermeksebészeti szakrendelésen előforduló leggyakoribb beutalási diagnózisok alapján a következő gyakorisági sorrend alakult ki: 15% Phimosis, adhaesio cellularis praeputii 15% Colica abdominalis, acut has 12% Hernia inguinalis 12% Retentio testis 10% Hydrocele 8% Hernia umbilicalis 6% Végbéltáji elváltozások 3% Acut scrotum 2% Varicokele Az említett sebészeti és urológiai kórképek tünettana, diagnosztikája, kezelése, a műtéti beavatkozás optimális időpontjának a megválasztása kerül ismertetésre.
JEGYZET:
55
szombat
Május 17.
Koraszülöttek speciális táplálási igényei, rövidbélszindróma következményei Dr. Gárdos László
JEGYZET:
56
Május 18.
vasárnap
Prebiotikum vagy probiotikum? Melyiket válasszam? Dr. Tausz István
JEGYZET:
57
vasárnap
Mit kenjünk a babára? Avagy a bababőrápolás új lehetősége Dr. Irinyi Beatrix
JEGYZET:
58
Május 18.
Május 18.
vasárnap
A bélflóra szerepe az anyagcsere-egyensúly megtartásában Dr Wacha Judit
JEGYZET:
59
vasárnap
Május 18.
Étrend-kiegészítők orvosi szemmel (mikor és mikor ne adjuk?) a Marslakócskák példáján bemutatva Dr. Rácz Anna Étrend-kiegészítőkről általánosságban: definíció, ellenőrzöttség, hatásaik, mellékhatásaik, ellenjavallataik. Hol lehet mindennek utánanézni? Étrend-kiegészítők helye az orvosi/gyermekorvosi gyakorlatban, megfontolások adásuk esetén. Multivitaminok adása: mikor, mit? A Marslakócskák termékcsalád bemutatása.
JEGYZET:
60
Május 18.
vasárnap
Laktózintoleranciát okozó állapotok és betegségek csecsemő- és gyermekkorban Dr. B. Kovács Judit A laktóz glukózból és galaktózból felépülő kettős cukor, amely csak akkor szívódik fel a vékonybélből, ha előzőleg a két komponens közötti kémiai kötés felbomlik. A bontáshoz laktázenzim szükséges. Hiánya vagy elégtelen működése laktózfelszívódási zavart okoz, a tejcukor változatlan formában a vastagbélbe jut, ahol bakteriális fermentációval elbomlik. A bomlástermékek okozzák a laktózintolerancia jellegzetes tüneteit: a kólikás fájdalmat, a haspuffadást és az ozmotikus hasmenést. Laktózintoleráns betegnél minden esetben alapbetegséget kell keresni, mert a vékonybél nyálkahártyáját károsító betegségek – például enterális infekció, coeliakia, tehéntej-allergia, Crohn-betegség – sokszor okoznak következményes laktázdefektust. Csak ezek kizárása után jöhet szóba kiváltó okként a laktázenzim aktivitásának genetikailag programozott csökkenésével járó gyakori állapot, az adult típusú hipo- vagy alaktázia. A diagnosztikai módszerek rövid ismertetése után az előadás a terápia lehetőségeit is tárgyalja. Tüneti kezelésként elsősorban a laktázenzim pótlása ajánlható. Szekunder laktázdefektusban a kiváltó ártalom megszüntetése oki kezelést jelent, mert ha a vékonybél nyálkahártya regenerálódik, a laktázenzim aktivitása visszatérhet.
JEGYZET:
61
vasárnap
Május 18.
A csecsemőkori kólika diagnosztikája és a kezelés lehetőségei Dr. Bókay János A gyakran jelentkező, csillapíthatatlan, szűnni nem akaró csecsemőkori sírás hátterében az egyik leggyakoribb ok a kólika. Ez a kórkép, amely a csecsemők 5–25%-át érinti, és a 4. hónapra többnyire megszűnik, a koraszülötteknél, akiknek gyomor- bélrendszerük funkcionálisan éretlen, általában később kezdődik, és tovább tart. Bár orvosi szempontból a kólika nem tűnik jelentősnek, hiszen ezek a csecsemők egyébként általában jól fejlődnek, mégis mindent meg kell tenni a lehetséges okok feltárására és a tünetek csökkentésére, mivel a szülői nyugtalanságot és szorongást nagymértékben fokozva a kólikás babákat sokkal gyakrabban éri fizikai bántalmazás, rázás, dobálás, ütés, ami esetenként komoly sérülést, és ennek legsúlyosabb következményeként akár gyermekhalált is okozhat.
JEGYZET:
62
Május 18.
vasárnap
A phenylketonuria régen és ma – szűrés és gondozás Dr. Bókay János, Kiss Erika, Simon Erika A PKU, a phenylketonuria az egyik leggyakoribb „ritka” betegség, hazánkban az incidenciája 1:8500. Ez volt az egyik első olyan anyagcsere-betegség, amelyet megkíséreltek kiszűrni. A szűrés a világon 150 évvel ezelőtt indult el, és ezzel számos gyermek súlyos idegrendszeri károsodása vált világszerte megelőzhetővé. Ugyanakkor a koraszülötteknél az éretlenség, az enterális táplálás feltételeinek késése, a gyakori parenterális táplálás mind a szűrés buktatóit jelenthetik. A szerzők a PKU szűrésének, kezelésének és gondozásának mai helyzetét, és a jövő lehetőségeit ismertetik.
JEGYZET:
63
vasárnap
Elkésett diagnózisok lágyrésztumorok esetén Dr. Csóka Mónika
JEGYZET:
64
Május 18.
Május 18.
vasárnap
Központi idegrendszeri daganatok – különleges tünetek Dr. Garami Miklós
JEGYZET:
65
vasárnap
Nyirokcsomó-duzzanat – lymphoma Dr. Kovács Gábor
JEGYZET:
66
Május 18.
Május 18.
vasárnap
Csontdaganatok késői felismerése Dr. Hauser Péter A gyermekkori primer csontdaganatok ritka elváltozások, Magyarországon évente mintegy 15 új megbetegedés kerül felismerésre. Tekintettel a gyermekkorban gyakran manifesztálódó csont-, illetve végtagfájdalomra az esetek túlnyomó többségében nagy kihívást jelent a primer csontdaganatok időbeni felismerése. Nem ritka az 1 éven túl fennálló panaszok a daganat definitív diagnózisáig, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon magasabb arányban kerülnek a primer csonttumorok metasztatikus formában felismerésre. Ebben szerepet játszhat az a tényező is, hogy könnyen hozzáférhető alapvizsgálatokkal (labor, RTG) az esetek túlnyomó részében nem mutatható ki korai stádiumában a daganat. Differenciáldiagnosztikai szempontból különös odafigyelést igényelnek a kezdetben reumatológiai gondozás alá kerülő arthritisnek imponáló, ízületek környékén kiinduló daganatok. Emellett előfordulnak aktív sportolóknál hosszasan obszervált, később daganatnak bizonyuló elváltozások, amelyet sokáig visszatérő sportsérülésnek tulajdonítanak. Fontos figyelemfelkeltő jel az éjszaka alvás közben kialakuló csontfájdalom, amely esetek túlnyomó többségének hátterében malignus csontdaganat áll. A legfontosabb szempont a csontdaganatok diagnosztikájánál, hogy gondolni kell rá. A panaszok perzisztálása esetén akár ugyannak a vizsgálóeljárásnak többszöri ismétlésével, vagy alapos gyanú esetén a beteg gyermekonkológiai ellátó központokba küldésével elősegíthetjük a daganat korai felismerését, jelenősen javítva ezzel a beteg gyermekek gyógyulási esélyeit.
JEGYZET:
67
Kávészünet-16
JEGYZET:
68
Kávészünet-16
JEGYZET:
69
Kávészünet-16
JEGYZET:
70
Kávészünet-16
JEGYZET:
71
Készült a dART studio gondozásában
Jegyezze fel naptárába! HGYE XX. őszi konferencia, 2014 Budapest, Ramada Resort – Aquaworld
hét
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
44
45
46
47
48
3 10 17 24
4 11 18 25
5 12 19 26
6 13 20 27
7 14 21 28
szombat
1 8 15 22 29
✘ ✘
vasárnap
2 9 16 23 30 november
