KATONAI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2016. május 24.

Katonai alapismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1411

KATONAI ALAPISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Katonai alapismeretek − emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Fontos tudnivalók Az értékelésnél alapelv, hogy a javítási-értékelési útmutatóban megadott válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. A pontozás az útmutatóban megadottak szerint történik, csak az ott szereplő pontszámok adhatók, ezek a pontszámok tovább nem bonthatók. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! A dolgozat javításakor részpontok adhatók azoknál a feladatoknál, amelyeknél az útmutató ezt jelzi. Amennyiben a vizsgázó a feleletválasztásos kérdéseknél a lehetséges válaszok mindegyikét bejelölte, azt a feladatot nulla ponttal kell értékelni! Amennyiben az adott feladatnál a megoldás egy definíció, abban az esetben csak a konkrét, az útmutatóban megjelölt fogalomért adható pont. A vizsgapontok kiszámításához a vizsgázó által elért összpontszámot el kell osztani azzal az osztószámmal, amelyet a pontozó táblázat a feladatlapokon megjelöl. A programba csak egész pontszám írható be, ezért amennyiben az osztás végeredményeként törtszám jelenik meg összesített vizsgapontként a feladatsor hátoldalán (elért pontszám), azt a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni és a programba beírt pontként rögzíteni.

írásbeli vizsga 1411

2 / 19

2016. május 24.



I. FELADATSOR Magyarország biztonságpolitikai környezete A feladat a NATO létrejöttével kapcsolatos. Egészítse ki az alábbi mondatot!

1.

4

A NATO 14 cikkelyből (1 pont) álló alapító dokumentumát aláíró felek leszögezték, hogy egyesítik erőiket közös védelmük (1 pont) valamint a béke és biztonság fenntartására, továbbá, hogy az észak-atlanti (1 pont), térségben előmozdítsák a stabilitást és a jólétet, és megőrizzék népeiknek a demokrácia (1 pont), az egyéni szabadság és a jog uralma elvein nyugvó közös örökségét. A feladat az ENSZ válságkezelésével kapcsolatos. Írja le, hogy mit jelent az alábbi három fogalom!

2.

6

konszenzus elve •

az ENSZ csak a szemben álló felek beleegyezése és hozzájárulása esetén küldhet békefenntartókat (2 pont)

pártatlanság elve •

a békefenntartók nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe (2 pont)

önvédelem elve •

a misszió tagjai csak önvédelemből használhatnak fegyvert (2 pont)

Amennyiben a válasz tartalmazza a három fogalom lényegét, megadható a maximális 2-2 pont.

3.

A feladat az Európai Unió válságkezelésével kapcsolatos. Írja be a hiányzó kifejezést!

2

Az EU-missziók négy alaptípusba sorolhatók: 1. polgári műveletek, 2. polgári rendőri műveletek, 3. NATO-eszközökhöz való hozzáféréssel végrehajtott katonai akciók, 4. önálló eszközökkel végrehajtott katonai feladatok (2 pont). Minden megoldás elfogadott, amely kifejezi azt a szakmai tartalmat, hogy az EU önállóan, saját eszközökkel (erőforrásokkal), katonai jellegű feladatokat (műveleteket, akciókat, missziókat) hajt végre. írásbeli vizsga 1411

3 / 19

2016. május 24.


4.


A feladat az EU és a NATO bővítésével kapcsolatos. Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait! Szervezet megnevezése EU (0,5 pont)

Évszám 2004

Belépő tagállam Szlovákia

NATO

1955 (0,5 pont)

Németország

EU

1957

Franciaország

EU EU

2004 (0,5 pont) 2007 (0,5 pont)

NATO (0,5 pont)

1949

EU

1957 (0,5 pont)

3

Ciprus Románia Izland Olaszország

A Magyar Honvédség felépítése, katonai szervezetek 5.

Írja be a táblázatba, hogy az állítás igaz (I) vagy hamis (H)!

3

Igaz/Hamis

Állítás

H (0,5 pont)

A katonai kötelékek haderőnemi felosztásához tartoznak a szárazföldi és a harci-támogató kötelékek. A parancsnok távollétében a vezetés folyamatossága érdekében jogkörének egy részét átadja helyettesének vagy a kijelölt személynek. A szakfeladatokat végrehajtó katonai kötelékek elsődleges feladata az ellenség megsemmisítése. A szakasz összfegyvernemi kötelék, mert létrehozhatnak lövész, harckocsizó, felderítő katonákból álló szakaszokat. A harci támogató erők támogatják a harci erők tevékenységét és feladataik végrehajtása során a rendelkezésre álló eszközeikkel pusztítják az ellenséget. A harci kiszolgáló-támogatás a harctevékenységekhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítását jelenti. Ide tartozik a logisztikai támogatás és a felderítés is.

I (0,5 pont) H (0,5 pont) H (0,5 pont) I (0,5 pont) H (0,5 pont)


4 / 19

2016. május 24.


6.


Az alábbi mondatokban hibák találhatók. Húzza alá a hibás szövegrészeket, és írja a vonalra a teljes szöveget helyesen!

2

A Magyar Honvédség 2003. (2006. 0,5 pont) augusztus elsején az ISAF részeként létrehozta a PRT erők magyar kontingensét. A KFOR-t 1999. június 12-én hozták létre az Észak-atlanti Tanács ENSZ Biztonsági Tanács (0,5 pont) határozata alapján. A ciprusi MFO (UNFICYP 0,5 pont) missziót 1964-ben hozták létre a szigeten élő görög és török közösség közötti fegyveres összecsapások megakadályozására. Az 1979-ben aláírt Daytoni (Camp David-i 0,5 pont) békeszerződés ellenőrzésére Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok független békefenntartó erőt hozott létre a Sínai-félszigeten.

A modern háborúk jellemzői, különleges egységek 7.

Fogalmazza meg a saját szavaival, hogy mit jelent a lopakodó technológia!

3

A korszerű repülőgépek harci túlélőképességéhez nagyban hozzájárul az úgynevezett lopakodó (stealth) technológia is, melynek lényege, hogy a repülőgép úgy képes átrepülni az ellenséges területen, majd végrehajtani a feladatát, hogy az ellenség számára gyakorlatilag láthatatlan. Ennek érdekében többek között minimális a rádiólokációs felderíthetősége. Amennyiben a válasz tartalmazza a fenti megoldás lényegét, megadható a 3 pont. Térkép- és tereptani ismeretek 8.

Húzza alá a megfelelő állítást! Indokolja válaszát!

3

Az állítás hamis (1 pont), mert az alábbi a jó válasz: Kis (1 pont) szögeknél az ív és a hozzá tartozó húr hosszúsága közel azonos, ezért ebben az esetben a tereptárgyak egyenes vonalú méreteit vehetjük figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a megfigyelő a tőle 1000 méterre (1 pont) lévő 1 méter magas tárgyat 1 vonás szög alatt látja. Csak abban az esetben adható meg a további 1-1 pont, amennyiben a hamis válasz van aláhúzva.


5 / 19

2016. május 24.



Írja le, milyen összefüggés van a hálózati és a földrajzi északi irány között!

9.

3

A hálózati észak a térkép kilóméterhálózatának függőleges vonalaival egyezik meg. A hálózati észak az egyenlítőn és az UTM-zóna középmeridiánjának vonalában esik egybe a földrajzi északkal. Csak a hibátlan válasz fogadható el!

10.

Soroljon fel négyet az álláspont meghatározásának módszerei közül! •

azonosítás

•

mérés és becslés

•

oldalmetszés

•

hátrametszés

•

domborzat alapján

2

Mindegyik jó válasz 0,5 pontot ér, maximum 2 pont adható.

11.

Húzza alá a hibás meghatározást! •

1

A vonalas jellegű tereptárgyak ábrázolásánál a térkép készítői a nyomvonal helyzetét és irányváltozásait rögzítik.

•

A területi jellegű tereptárgyak a topográfiai térképeken alaprajzilag helyesen vannak ábrázolva.

•

Az alappontok csoportja a nagy pontossággal, alakjukkal meghatározott pontokat tartalmazza. (1 pont)

•

A fő-, átvonuló és mellékutcákat méretaránytól függően alaprajzi hűséggel tüntetik fel, a kevésbé jelentősek elhagyásával.


6 / 19

2016. május 24.



Általános katonai ismeretek 12.

Az alábbi mondatokban hibák találhatók. Húzza alá a hibás szövegrészeket, és írja a vonalra a teljes szöveget helyesen!

1,5

A csapás a harc (0,5 pont) alkotórésze, tartalmának fő eleme, az ellenség megsemmisítésének legfőbb feltétele. Lényege a fegyverfajták (0,5 pont) tüzének, valamint a csapatoknak az ellenség (0,5 pont) csoportosítására és objektumaira kifejtett erőteljes ráhatása. Mindegyik válasz 0,5 pontot ér, maximum 1,5 pont adható.

13.

Írja be az atomrobbanás pusztító tényezői elé az alsó táblázatból a megfelelő számot! Szám

Az atomrobbanás pusztító tényezői

3 (0,5 pont) 4 (0,5 pont) 1 (0,5 pont) 2 (0,5 pont) 5 (0,5 pont) Szám 1 2 3

4 5


2,5

hő- és fényimpulzus kezdeti áthatoló radioaktív sugárzás lökőhullám elektromágneses impulzus visszamaradó radioaktív sugárzás

Az atomrobbanás pusztító tényezőinek jellemzői A robbanás középpontjából a tér minden irányába terjedő, összenyomott levegőfront, melynek terjedési sebessége kezdetben a hangsebességnél nagyobb. Hatása leginkább a villámcsapások körzetében fellépő elektromos-elektromágneses jelenségekhez hasonlítható. A robbanás középpontjából kilépő, a tér minden irányában fénysebességgel terjedő elektromágneses energia, amely kb. 99 százalékban látható fény-, illetve infravörös (hő) sugárzásból áll. Az atomrobbanás középpontjából a tűzgömb élettartama alatt kilépő, a tér minden irányában fénysebességgel terjedő gamma- és neutronsugárzás. Az atomrobbanások sajátos kísérő jelensége és egyben pusztító tényezője a környezet radioaktív szennyeződése.

7 / 19

2016. május 24.


14.

Írja be a nem háborús tevékenységek két hiányzó műveletét!

• • • • • • • • • • 15.


2

kitelepítő műveletek, humanitárius műveletek (1 pont), fegyverzetellenőrzés, kábítószer-ellenes műveletek, terrorizmus elleni műveletek (1 pont), erődemonstráció, béketámogató műveletek, kutató, mentőműveletek, gazdasági segítségnyújtás, hazai polgári hatóságok támogatása. Egészítse ki az alábbi szöveget!

3

Az ABV-szennyezett terepen végrehajtott tevékenységek után ellenőrizni kell a katonák szennyezettségét és az általuk elszenvedett sugáradagot (1 pont) is. Amennyiben a szennyezettség megállapítása nem lehetséges, de a veszélyeztetettség feltételezhető, mentesítést (1 pont) kell végrehajtani, és az elszenvedett ártalmaknak megfelelő orvosi (1 pont) ellátást kell biztosítani. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek 16.

Írja be a táblázatba, hogy az állítás igaz (I) vagy hamis (H)!

Igaz/Hamis H (0,5 pont) I (0,5 pont) H (0,5 pont) I (0,5 pont) H (0,5 pont) I (0,5 pont)

3

Állítás Az önkéntes tartalékos szerződés alapján határozatlan ideig vállalja a katonai szolgálatra történő rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot. Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos szolgálat felső korhatárával. A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személlyel a Nemzeti Közszolgálat Egyetem rektora köt ösztöndíjszerződést. A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személlyel a Honvéd Vezérkar főnöke köt ösztöndíjszerződést. A honvéd tisztjelölt tiszti állományba vétele csak hivatásos jogviszony létesítésével történhet. Az önkéntes tartalékos jogviszonyba az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos szolgálat tartozik.


8 / 19

2016. május 24.


17.


Fogalmazza meg a saját szavaival, hogy milyen szabályok vonatkoznak a Magyar Honvédség személyi állománya választójogának gyakorlására!

4

Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy a választások alkalmával a lakóhelyén (1 pont) szavazhasson. Ha az állomány tagja szolgálati érdekből ekkor nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára, hogy a szolgálatteljesítés helyén (1 pont) szavazhasson. Ha a katona külföldön (1 pont) szolgál, a választójog gyakorlását számára a külképviseleti szerv (1 pont) biztosítja. Amennyiben a válasz tartalmazza a fenti meghatározás lényegi elemeit, megadható a 4 pont. Hadijogi alapismeretek 18.

Írja be a hiányzó kifejezéseket!

3

Emberiség elleni bűncselekmények béke elleni bűncselekmények

Háborús (1 pont) bűncselekmények

háborús uszítás (1 pont)

apartheid

tiltott toborzás

népirtás (1 pont)

A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben 19.

Egészítse ki a Magyar Honvédség ügyeleti szolgálatait bemutató felsorolást!

2

Alárendelt ügyeleti szolgálatok kapuügyeleti szolgálat

egészségügyi ügyeleti szolgálat

telephely-ügyeleti szolgálat (0,5 pont)

segélyhely ügyeleti szolgálat (0,5 pont)

tárolóhely-ügyeleti szolgálat

épület (alegység) ügyeleti szolgálat

műszaki ellenőrző állomás ügyeleti szolgálat (0,5 pont)

ügyeletes tűzoltó alegység (0,5 pont)

Logisztikai ügyeletes alegység


9 / 19

2016. május 24.



Egészségügyi ismeretek 20.

Egészítse ki az alábbi felsorolást, amelyek ismerete a sérült mozgatásának eldöntéséhez szükséges!

2

1. nyakcsigolyatörés; 2. sorozat-bordatörés (0,5 pont); 3. nyílt hasi sérülés; 4. csípő- vagy medencetörés (0,5 pont); 5. combcsonttörés (0,5 pont); 6. gerinctörés; 7. égési sérülés nagy testfelületen; 8. polytrauma (0,5 pont). Mindegyik válasz 0,5 pontot ér, nem szükséges a válaszok szó szerinti leírása, elfogadható a tartalmában megfelelő válasz is.

21.

Határozza meg az ellátás sorrendjét tömeges baleset esetén!

Sorszám

5

Tevékenység

1

ütőeres vérzés eszméletlen sérültnél

2

visszeres vérzés, égési sérülések

3

hajszáleres vérzés, mérgezések

4

csont és ízületi sérülések

5

hirtelen halál állapota, nyaki ütőeres vérzés

Minden válasz 1 pontot ér, csak a hibátlan válaszok fogadhatók el.


10 / 19

2016. május 24.



II. FELADATSOR A hosszú és a rövid szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintamegoldásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei alapján állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Feladatonként állapítsa meg az összpontszámot, és a feladatok után lévő pontozási táblázatokban megadott osztószám segítségével számítsa át vizsgaponttá! Az így kapott vizsgapontokat ne kerekítse feladatonként! 7. Adja össze a két hosszan és a két röviden kifejtendő szöveges feladatban elért vizsgapontszámokat! Amennyiben a kapott összpontszám törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. A tájékozódási feladatok értékelésének javasolt menete A két tájékozódási feladatnál csak a hibátlan válaszok esetén adható meg az ott feltüntetett pontszám. A táblázatok a feladatok pontozásához a feladatlapban, az egyes feladatok után találhatók és töltendők ki. A feladatok értékelése A szöveges feladatok értékelése az útmutató második részében található útmutató segítségével történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk tartozó tartalmakat. I. RÉSZ Általános értékelési szempontok A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározóak: 1. feladatmegértés 2. a megadott témakörök, szempontok és források figyelembevétele 3. a szaknyelv alkalmazása 4. megszerkesztettség, nyelvhelyesség


11 / 19

2016. május 24.



1. A feladatmegértés pontozása A feladatmegértésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni:  A feladat azonosítása: a vizsgázó a megadott problémáról, témáról ír-e?  A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően koncentrál-e a feladatban felvetett problémára? •

A hosszú kifejtendő szöveges feladatok

Pontszám 6–9

3–5 1–2 0

•

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megérti és helyesen is értelmezi, a kifejtés logikus és lényegre törő;  a téma kifejtése a megadott témaköröket tekintve arányos. Akkor adható:  ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megérti, és helyesen is értelmezi, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. Akkor adható:  ha a vizsgázó a problémát csak részben érti meg és dolgozza ki;  a kidolgozás során nem tesz lényegi megállapításokat. Akkor adható:  ha nem érti meg, vagy teljes mértékben félreérti a feladatot;  megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.

A rövid kifejtendő szöveges feladatok

Pontszám

6–8

3–5

1–2

0

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megérti és helyesen is értelmezi, a kifejtés logikus és lényegre törő;  a kidolgozás során felismeri a feladat és a megadott szöveges források, kép közötti lényegi összefüggéseket, és azokból megfelelő következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg;  a téma kifejtése a megadott terjedelmet tekintve arányos. Akkor adható:  ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megérti, és helyesen is értelmezi, de a kifejtés a megadott terjedelmet tekintve aránytalan vagy nem lényegre törő. Akkor adható:  ha a vizsgázó a feladatot csak részben érti meg, dolgozata nem tartalmaz összefüggő mondatokat, csak a feladathoz kapcsolható néhány kifejezést. Akkor adható:  ha nem érti meg, vagy teljes mértékben félreérti a feladatot; ebből következően a dolgozatban leírtak nem kapcsolódnak a feladathoz.


12 / 19

2016. május 24.



2. A megadott témakörök, szempontok és források figyelembevételének pontozása A következő szempontokat kell figyelembe venni:  A dolgozatban szerepelnek-e a megadott témakörök?  A vizsgázó megértette-e a szempontok jelentését, képes volt-e összefüggéseket találni a feladat és a szempontok között?  A vizsgázó figyelembe vette-e a kidolgozás során a megadott szempontokat, az azokban lévő adatok, tények szerepelnek-e a dolgozatban?  A vizsgázó tudta-e értelmezni a megadott forrásokat, képes volt-e megtalálni a feladatban megfogalmazott összefüggéseket és kapcsolódási pontokat a kidolgozás során?  Megállapításai és következtetései mennyire összetettek, megfelelnek-e a témának? •


Pontszám 14–18

9–13

4–8 1–3 0 •

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a feladat tartalmazza az összes megadott témakört, valamint a kidolgozás során figyelembe vette az összes megadott szempontot;  ha a témakörök és szempontok felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg; Akkor adható:  ha a feladat tartalmazza az összes megadott témakört, de a kifejtés során nem mindegyik témakör és szempont értelmezése megfelelő. Az egyes témakörök kifejtése aránytalan, vagy hiányos. Akkor adható:  ha a feladat nem tartalmazza az összes megadott témakört, valamint a dolgozatban nem található utalás mindegyik megadott szempontra. Akkor adható:  amennyiben a feladatban legalább egy témakör szerepel, valamint legalább egy szempont tartalmára található utalás a dolgozatban. Akkor adható:  amennyiben a dolgozatban nem található meg egyik szempont sem.


Pontszám 11–16

5–10

1–4 0

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a vizsgázó a megadott forrásokat felismeri és megérti, azokat helyesen értelmezi, a feladat és a források közti logikai kapcsolatot lényegre törően fogalmazza meg. Akkor adható:  ha a vizsgázó a megadott forrásokat felismeri és megérti, azokat helyesen értelmezi, azonban a feladat és a források közti logikai kapcsolatot nem tudja röviden és lényegre törően megfogalmazni. Akkor adható:  ha a vizsgázó a megadott forrásokat csak részben ismeri fel és érti meg, a feladat és a források közti logikai kapcsolatot nem ismeri fel. Akkor adható:  ha a vizsgázó a forrásokat nem ismeri fel és nem érti meg, a feladat és a források közti kapcsolatot sem ismeri fel.


13 / 19

2016. május 24.



3. A szaknyelv alkalmazása A szaknyelv alkalmazásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:  A feladat eredményes megírásához szükséges szakszavak és a katonai terminológia helyes használata. •


Pontszám 8–12

3–7

1–2 0 •

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavakat szerepelteti a feladatban,  a feladatban szereplő szakszavakat a jelentésüknek megfelelően és a megfelelő szövegkörnyezetben alkalmazza. Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavaknak csak egy részét szerepelteti a feladatban,  a feladatban szereplő szakszavakat nem minden esetben a jelentésüknek megfelelően alkalmazza. Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavak közül legalább egyet szerepeltet a feladatban. Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavak közül egyet sem szerepeltet a feladatban.


Pontszám 8–12

3–7

1–2 0

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavakat szerepelteti a feladatban,  a feladatban szereplő szakszavakat a jelentésüknek megfelelően és a megfelelő szövegkörnyezetben alkalmazza. Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavaknak csak egy részét szerepelteti a feladatban,  a feladatban szereplő szakszavakat nem minden esetben a jelentésüknek megfelelően alkalmazza. Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavak közül legalább egyet szerepeltet a feladatban. Akkor adható:  ha a vizsgázó a javítási útmutatóban felsorolt szakszavak közül egyet sem szerepeltet a feladatban.


14 / 19

2016. május 24.



4. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A megszerkesztettség, nyelvhelyesség vizsgálatánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:  A szöveg tartalmaz-e bevezetést, tárgyalást és befejezést, továbbá ezek terjedelme arányos-e?  A szöveg értelmes mondatokból áll-e?  A szöveg terjedelme megfelel-e a meghatározottaknak?  Tartalmaz-e a szöveg az alábbiakban felsorolt durva helyesírási hibákat? − a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése; − az összeolvadás, a hasonulás és a kiejtés hibás írásmódja; − kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Európai Unió, európai, Magyar Honvédség); − igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása; − tagadószó egybeírása; − a ly-j tévesztése; − elválasztási hibák. •

A hosszú kifejtendő szöveges feladatok esetén

Pontszám

6

3–5

1–2

0

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a fogalmazás értelmes mondatokból áll, a szöveg szerkesztett (tartalmaz bevezetést, tárgyalást és befejezést), felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak és nem tartalmaznak nyelvtani vagy helyesírási hibát,  a fogalmazás terjedelme eléri a meghatározott sorszámot (35–40 sor). Akkor adható:  ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szerkesztése aránytalan, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz,  terjedelme kevesebb az előírtnál. Akkor adható:  ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg szerkesztése aránytalan vagy hiányos (a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik), és terjedelme kevesebb az előírtnál,  a szöveg megállapításai leegyszerűsítettek és durva helyesírási hibákat tartalmaznak. Akkor adható:  ha a szöveg nem értelmes és nem összefüggő mondatokból vagy csak szavakból áll.


15 / 19

2016. május 24.


•


A rövid kifejtendő szöveges feladatok esetén

Pontszám 4

1–3

0

Értékelési szempont Akkor adható:  ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, amelyben nincsenek durva helyesírási hibák,  terjedelme eléri a meghatározott sorszámot (9–10 sor). Akkor adható:  ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, de több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne,  terjedelme kevesebb az előírtnál. Akkor adható:  ha a szöveg nem értelmes és nem összefüggő mondatokból vagy csak szavakból áll.

A szöveges feladatok terjedelme Fontos követelmény, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. A hosszan kifejtendő szöveges feladatok esetén ez a terjedelem kb. 170–180 szó, a röviden kifejtendő szöveges feladatok esetén kb. 60–70 szó. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, ami a feladatoknál +10%-ot jelenthet.


16 / 19

2016. május 24.



II. RÉSZ A feladatok megoldásai HOSSZÚ KIFEJTENDŐ SZÖVEGES FELADATOK 1. Mutassa be az ENSZ megalakulásának történelmi körülményeit, az ENSZ Biztonsági Tanács működésének fontosabb szabályait! Műveletek, tartalmak A vizsgázó megérti, hogy milyen szerepe volt a második Feladatmegértés világháborúnak az ENSZ létrejöttében. A vizsgázó a dolgozatban:  bemutatja a Népszövetség megszűnésének fontosabb okait;  bemutatja a teheráni konferencián elhangzottak hatását az ENSZ megalakulására;  ismerteti az ENSZ megalakulásának konkrét eseményeit, az alapító országok számát (50+Lengyelország), a megalakítás Témakörök, idejét (1945. június 26.) és székhelyét (New York); szempontok és  ismerteti a Biztonsági Tanács összetételét (5 állandó és 10 nem források állandó tag) figyelembevétele  felsorolja a BT állandó tagjait (Kína, Franciaország, NagyBritannia, Egyesült Államok, Oroszország)  ismerteti, hogy a BT-ben az állandó tagoknak vétójoguk van. A dolgozat végén összefoglalja megállapításait, és a jövőre nézve személyes következtetéseket von le. A dolgozatban mindhárom megadott témakör szerepel. A vizsgázó helyesen alkalmazza a feladathoz kapcsolódó A szaknyelv szakszavakat (teheráni konferencia, Egyesült Nemzetek Szervezete, alkalmazása Biztonsági Tanács, állandó tagok, vétójog). A fogalmazás tartalmaz bevezetést, tárgyalást és befejezést, a Megszerkesztettség, megfelelően szerkesztett szöveg a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A szöveg világos és egyértelmű mondatokból áll, nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.

Pont 0–9

0–18

0–12

0–6

2. Ismertesse a mérgező harcanyagok élettani hatásuk szerinti legfontosabb jellemzőit, csoportosítását, valamint mutassa be a szarint és a szománt!

Feladatmegértés

Témakörök, szempontok és források figyelembevétele


Műveletek, tartalmak A vizsgázó megérti a mérgező harcanyagok hatásának lényegét és csoportosításuk alapjait. A vizsgázó a dolgozatban:  bemutatja, hogy milyen szempontok alapján csoportosítjuk a vegyi fegyvereket (állékonyság és az élő szervezetre gyakorolt hatásuk szerint);  állékonyság alapján: megkülönböztetünk állandó és maradó mérgező harcanyagokat;  az élő szervezetre gyakorolt hatásuk szerint vannak: idegbénító hatásúak, hólyaghúzók, ingerlők, növényzetpusztítók, általános 17 / 19

2016. május 24.

Pont 0–9

0–18



hatásúak, fojtók, pszichotoxikus hatásúak;  ismerteti az idegbénító hatásúak közül a szarin és a szomán fontosabb tulajdonságait (hatását cseppek és pára formájában fejti ki, erős pupillaszűkület, görcsös állapot, remegés, eszméletvesztés a jellemző)  utal a 2013-ban Szíriában bevetett szarin gáz hatásaira. A dolgozat végén összefoglalja megállapításait. A dolgozatban mind a három megadott témakör szerepel. A vizsgázó helyesen alkalmazza a feladathoz kapcsolódó A szaknyelv szakszavakat (toxikus jellemzők, idegbénító hatásúak, hólyaghúzók, alkalmazása ingerlők, növényzetpusztítók, általános hatásúak, fojtók, pszichotoxikus hatásúak, miózis) A fogalmazás tartalmaz bevezetést, tárgyalást és befejezést, a Megszerkesztettség, megfelelően szerkesztett szöveg a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A szöveg világos és egyértelmű mondatokból áll, nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.

0–12

0–6

RÖVID KIFEJTENDŐ SZÖVEGES FELADATOK 1. Ismertesse a katonai napirend jelentőségét, mutassa be fontosabb elemeit! Műveletek, tartalmak A vizsgázó megérti a napirend fontosságát a katonai fegyelem Feladatmegértés fenntartásában és a katonák életének szabályozásában. A vizsgázó a dolgozatban: Témakörök,  bemutatja a napirend egyes elemeinek tartalmát, lebonyolításuk szempontok és alapvető szabályait: források ébresztő, reggeli testnevelés, rajszemle, étkezések, kiképzési figyelembevétele foglalkozások, kihallgatás, parancskihirdetés, takarodó. A vizsgázó helyesen alkalmazza a feladathoz kapcsolódó A szaknyelv szakszavakat (katonai fegyelem, ébresztő, reggeli testnevelés, alkalmazása rajszemle, étkezések, kiképzési foglalkozások, kihallgatás, parancskihirdetés, takarodó). A szöveg világos és egyértelmű mondatokból áll, ismereteit lényegre Megszerkesztettség, törően, logikusan felépítve írja le. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyesség nyelvhelyességi hibát.

Pont 0–8

0–16

0–12

0–4

2. Ismertesse a műszaki kötelékek feladatait!

Feladatmegértés

Témakörök, szempontok és források figyelembevétele


Műveletek, tartalmak A vizsgázó megérti, hogy a műszaki kötelékek a harci támogató erőkhöz tartoznak. A vizsgázó a dolgozatban ismerteti a műszaki kötelékek alábbi feladatait: 1. a saját illetve a támogatott erők mozgásának, akadályleküzdő- és túlélőképességének fenntartása, fokozása; • menetvonalak építése, javítása; • aknamentesítési műveletek végrehajtása; • műszaki zárak leküzdése; • átkelőhelyek berendezése és fenntartása; 18 / 19

2016. május 24.

Pont 0–8

0–16



• a hajózható vizeken a mozgás hadihajós támogatása; • az előretelepített csapatlégierő támogatása, a mozgási pályák (út, vasút, víziút stb.) műszaki felderítése; 2. az ellenség mozgásának, tevékenységének akadályozása, műszaki zárak (robbanó és nem robbanó) telepítése, fenntartása. 3. részvétel a katonai infrastrukturális, a környezetvédelmi és kárelhárítási feladatok végrehajtásában. A szaknyelv A vizsgázó helyesen alkalmazza a feladathoz kapcsolódó, az 1.2.3. alkalmazása pontokban részletesen leírt szakszavakat. A szöveg világos és egyértelmű mondatokból áll, ismereteit lényegre Megszerkesztettség, törően, logikusan felépítve írja le. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyesség nyelvhelyességi hibát.

TÁJÉKOZÓDÁSI FELADATOK 1. Egészítse ki az alábbi táblázatot! megnevezés

méretarány

L-34

1:1 000 000

L-34-144

1:100 000

L-34-144-D

1:50 000

L-34-144-D-a L-34-144-D-b L-34-144-D-c L-34-144-D-d

1:25 000

A négy közül bármelyik válasz elfogadható, csak a hibátlan válaszért adható meg az 5 pont. 2. Írja be a táblázatba a megfelelő értékeket! Mils-mértékegység megjelölés esetén 1°

17,78 vonás

Pars-mértékegység megjelölés esetén 1°

16,67 vonás

Csak akkor adható meg az 5 pont, amennyiben mindkét válasz hibátlan. írásbeli vizsga 1411

19 / 19

2016. május 24.

0–12 0–4

KATONAI ALAPISMERETEK

Recommend Documents