Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****, , Tóth Katalin*, Juhász Béla*****
* MERT ZRt, Bükkábrány,
[email protected]; ** Miskolci Egyetem, ,*** Ém-i Vízügyi Hatóság; **** Ém-i Vízügyi Igazgatóság; ***** MLBE
A K-i Bükk legjelentősebb vízrendszere a Szinva, a hozzátartozó oldalági vízgyűjtőkkel és az erre támaszkodó karsztforrások vízgyűjtőivel (ld. 1. ábra), ahol az elmúlt 300 évben és a közelmúltban jelentős villám- és karsztárvizet okozó árhullámok alakultak ki.
1. ábra: Szinva-Garadna patakok vízrendszere, felszíni és karsztos vízgyűjtői
1
Az árvizek elleni védekezést eddig csak az események követése jellemezte. A 2. ábra mutatja be az elmúlt 300 év eseményeit és az azokra válaszként megszületett intézkedéseket. Dátum
Csapadék esemény
1691.máj.23.
Felhőszakadás, jégeső 60-100 mm/2 óra
1788. január
50 mm-nyi csapadék hullott
1813. szept.13
Esőzések
1823. febr.23.
Enyhe februári idő, jelentős esőzésekkel Több hétig tartó esőzés után zivatar hullott 50 mm/több óra intenzitással
1825. aug.06.
1853.jún.14.
Szakadatlan zápor, 100 mm csapadék hullott 36 óra (3 nap) alatt Jelentős esőzés Jelentős esőzés
1855. máj.19.
Hosszan tartó esőzés
1845. júl.17-18 1853. máj.08.
Csapadék mérés helye
Emberi tényező
Emberélet Kár (Szinva, Pece elöntés) Város intézkedései Papszer utca kivételével az Vásár miatt sok ember számos összes ház a patak tartózkodott a városban halott völgyében összedőlt, tönkrement. A helyi újságban megjelent cikk szerint: Hámori-tó gátja Pece -patak áradása "Ember emlékezete óta 1812-ben megépült nem volt ekkora árvíz.." Gátszakadásról a kezdtek rémhírek terjedni a Szinva-patak áradása városban Szinva-patak áradása
"Katasztrófa turisták" alatt egy kőhíd omlott össze
1850-től Egri Érseki Líceumban
1861-től Egerben mért adatsorok állnak rendelkezésre
Szinva-patak áradása A város 2182 Az áradó patak útjába lakóépületének a fele eső hidak, házak, elpusztult. A Szinva-patak 277 halott malomgátak rongálódtak medre a korabeli leírások meg alapján Diósgyőrben "egy álló hétig telve volt". Károk elsősorban Óhután néhány keletkeztek, épületek halott rongálódtak meg, mentek tönkre. A Szinva-patak Miskolcon több utcát is elöntött.
1878. aug.30-31.
Zivatar, felhőszakadás 100-120 mm (Egerben 46,7mm)
1878. szept.27.
Felhőszakadás volt Óhután, amely következtében az augusztusi vízszinthez képest 1,5m-el alacsonyabb tetőzés volt Miskolcon
1879. máj.10-11.
Tartós esőzés
1888. márc.10.
Tavasszal gyors hóolvadás következett be
1896-től Lillafüreden
1940. jún. 15
Miskolc É-i részén,Pereces városrészben 73 mm eső esett rövid időn belül
1930-as évektől Bánkúton
1958. jún.11-12.
Bükkszentkereszten és Hollóstetőnél 260280 mm csapadék hullott 2 nap alatt
1963. márc.10-12
1963 telén 50-100 cm hó hullott 100-300 1960-as években mm víztartalommal, mely a március 10-ei hósűrűségmérő állomások enyhülést követően gyorsan olvadt és erre lettek a Bükkben telepítve esett még 20-40 mm eső
1973. jún.30
Jelentős esőzés
1974. okt.22-23.
Jelentős esőzés
Január 22-én mediterrán ciklon érkezett, 15-30 mm hó hullott, mely után január 29én ugyancsak mediterrán ciklon érkezett 1979. jan.29 25-40 mm-nyi esővel. Ebben az évben a napi csapadék maximumot januárban mérték! 2005-2006 telén átlag körüli hó hullott. Március végétől május utolsó napjáig a télen felhalmozódott hó olvadása és a tavaszi hónapok csapadéka 400-450 mmnyi csapadék lehullásával volt 2006. jún.03-04. egyenértékű. Ilyen előzmények után június 2-án a reggeli órákban egy mediterrán ciklon érte el a Bükkhegységet, amely jelentős esőzéseket okozott. Átlag feletti csapadékos időszak után egy mediterrán ciklonredszer, a Zsófia- ciklon 2010. máj.15-16. vonult át térségünk felett. 120 mm csapadék hullott 36 óra leforgása alatt. Újabb mediterrán ciklon, az Angéla vonult 2010. jún.01-02. át a térség felett, 93 mm-nyi csapadék hullott 48 óra alatt.
20 halott
Szinva-patak szabályozása
Lyukó és Pereces városrészeken okozott az áradás problémákat Felső-Szinva- és a Garadnapatak áradása okozott károkat Szinva szabályozásának folytatása
Látványos, de nem veszélyes árvíz alakult ki.
A kialakult karsztárvíz több mint június 3-án Pünkösd 3 000 1990-es évek elejétől új napján érte el a várost. A vírusfertővízügyi állomások havária esemény a zéses vízszolgáltatót váratlanul beteg érte
Vízminőségvédelmi intézkedések kidolgozása havária helyzetekre
Karsztárvizet okozott, Felső-Majláth várorészen a patak kilépett a medréből. Jelentős árhullám alakult ki a Szinva-patakon
2. ábra: Villám- és karsztárvizek a történelmi múltban (1691-2010)
2
Szinva szabályozásának folytatása, karsztárvíz előrejelzési rendszer kiépítése
Az 1691-től levonuló árvizek közül kiemelkedik az 1845-ös 20 halottal, és az 1878-as 277 halálos áldozattal. Az 1878-79-ben történt három árvízi esemény hatására indult meg a Szinva-patak
szabályozása.
Akkor a vízimalmok, a duzzasztók
és a szigetek
megszüntetésével hosszú időre nagy árvizek veszély nélküli levezetésére tették alkalmassá a Szinva-patak medrét. A két világháború miatt a nagyvízi meder tervezett burkolása elmaradt. Az 1958-as árvizet követően 1960-tól évente 1 millió Ft-ot szavaztak meg a munka folytatására. A közelmúltban, 2006-ban kialakult árvíz következtében egy fertőzéssel járó járvány vonult végig a városon, melynek a következménye egy komoly vízminőség-védelmi intézkedés sorozat lett. Ennek eredményeképpen a lényegesen nagyobb, 2010-es kettős árvíz Miskolc ivóvízellátás biztonságát már nem veszélyeztette és csak a Szinva-patak felső szakaszán okozott elöntéseket. Ezt követően a papírgyári védőművek kiépítésével folytatódott a patak szabályozása.
Karsztárvíz ritkán alakul ki egyetlen felhőszakadás következtében – mint például 1878ban, amikor a Szinva-patak medre Diósgyőrben „egy álló hétig telve volt” –, hiszen a Bükk hegység jelentős, (karsztvízszinttel fordítottan arányos) szabad puffer kapacitással rendelkezik. Azonban egy hosszabb aktív csapadékos periódus, vagy nagy mennyiségű hó fokozatos elolvadása és az azt követő intenzív csapadék tevékenység hatására magas „alap karsztvízszint” alakulhat ki. A kialakuló karsztárvizekre éppen ez a helyzet a jellemző, a kialakult magas vízszintre „ráfut” egy markáns csúcs. A helyzetet súlyosbíthatja egy több napos mediterrán ciklon esetében a villám- és a karsztárvizek találkozása.
A szélsőséges időjárási viszonyok hatására (ld. 3. ábra) elmondható, hogy 4-6 évenként minimum és maximum vízszint rekordok jöhetnek létre. Ez csak a maximumokat tekintve 4-6 évenként a növekvő árvízveszélyre hívja fel a figyelmet. Ennek ismeretében Miskolc Város Polgármesteri Hivatala felkérte a Miskolci Egyetemet egy karsztárvíz előrejelzési rendszer tanulmány tervének elkészítésére. A dolgozatban a tanulmányterv eddigi eredményei alapján a karsztárvíz előrejelzés lehetőségeit mutatjuk be, mely egyben a kiépítendő rendszer elvi alapját képezi.
3
Vízszint - csapadék 556
-2
552
10
548
22
544
34
540
46
536
58
532
70
528
82
524
94
Csapadék 520 1992.01.01
Vízszint
Vízszint pótlás
Csapadékmagasság [mm]
Vízszint [mBf]
Nv - 17 figyelőkút -- Jávorkút (Bánkút) (1992-2013)
Hó 106
1995.01.01
1998.01.01
2001.01.01
2004.01.01
2007.01.01
2010.01.01
2013.01.01
3. ábra: Szélsőséges karsztvízszint változások az NV-17-es kútban (1992-2013) A város árvízvédelmi előrejelzési rendszerének kiépítése szempontjából meghatározó terület a Szinva-patak vízgyűjtője és a hozzá tartozó karsztforrások vízgyűjtő területei. (ld. 4. ábra)
4.ábra: Felszíni vízfolyások és karsztforrások vízgyűjtő területei a Bükk hegységben Miskolc városa környezetében 4
Az összegyülekezési idő, a becsült árvízi hozam, egy-egy részvízgyűjtő területen nagyban meghatározza az előrejelzés lehetőségeit. E tekintetben a 162,3 km2 területre eső 24 részvízgyűjtő területet árvíz veszélyességi osztályokba soroltuk (ld. 1. sz. melléklet). Az osztályba sorolás annak függvénye, hogy az adott vízgyűjtőn hirtelen lehullott nagyobb csapadékmennyiség hatására kialakuló árvíz milyen veszélyt jelenthet Miskolc városára. Árvíz veszélyességi szempontból négy osztályt különböztetünk meg. Az I-IV-ig növekvő számozás a fokozódó árvízveszélyre hívja fel a figyelmet. Az elmúlt 300 év tapasztalata alapján a legnagyobb veszélyt a Szinva- és az oldalági felszíni vízgyűjtőkre hullott nagy csapadékok jelentik, mely nagy beépítettség esetén, igen rövid időn (fél-egy órán) belül villámárvizek kialakulását okozzák. A helyzetet súlyosbíthatja a beépítettség (ld. Miskolc belvárosa), mely az igen nagy lefolyási tényező miatt rövidebb idejű összegyülekezéssel és magasabb árvízi csúccsal fokozottan veszélyes. Részleges védettséget a karsztos területek jelentik, mert a ráhullott csapadék karsztvízszinttől függően csak napos, több napos késleltetéssel jelenig meg a karsztvízgyűjtőhöz tartozó karsztforrásban. Közel teljes védettséget pedig a tározók (Hámori-tó) és a csapadéktározók (Pece-patakon) jelentik, melyek a rájuk futó árvízi csúcsokat „levágják” és csak egy-egy adott mennyiséget engednek át magukon. A közel teljes védettség csak jól karbantartott árvízi műtárgyakra igaz! A Hámori-tó esetében ez a fenékürítő megbízható nyitható és zárhatóságát jelenti, a csapadéktározóknál pedig az árvíz akadálytalan levonulását segítő megtisztított műtárgyakat. A Hámori-tó esetében gondoskodni kell az árvizeket megelőzően az előzetes fenékleürítőn keresztüli vízszintcsökkentésről, így a tó puffer kapacitását lehet növelni és a lerakódott nagymennyiségű iszap egy részétől is meg lehet szabadulni. Az említett 5. ábrán a fenti szempontok figyelembevételével végeztük a vízgyűjtő területek osztályba sorolását (tételesen a részvízgyűjtők besorolását az 1. sz. mellékletben közöljük): A felszíni vízgyűjtőket mint legveszélyesebbeket, a III-IV. veszélyességi osztályba soroltuk, beépítettségi, burkoltsági fokuktól függően, hiszen az ott létrejövő villámárvizeket rendkívül gyors kialakulásuk miatt nem lehet előre jelezni. Védekezni megfelelően és hatékonyan ezeken a helyeken csapadékvíz tározókkal lehet. Ilyenek épültek ki a Pece-patak mentén, így a hozzá tartozó vízgyűjtő területet az I. fokozatba soroltuk vissza. A Bükk hegység karsztos vízgyűjtői a karszt változó puffer képessége miatt visszatartják, csillapítják az árvizeket, így azok pár napos késleltetési idővel jelenek meg a patakokban, forrásokban. Ennek ismeretében a karsztárvizek előre jelezhetők. 5
Ezen területek vízgyűjtői a részlegesen védett, II. fokozatba lettek sorolva. Kivétel, a Garadna-völgyhöz, a Hámori-tó gátjának szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterületek, melyek a Hámori-tó jelentős árvíz visszatartó képessége miatt közel teljes, azaz az I. árvízveszélyesség fokozatot kapták (ld. 5. ábra). Különleges helyzetben van a Tatár-árok felszíni vízgyűjtőjének NY-i része (az ábrán 110-es számmal jelölt), mert az itt összegyülekező víz Bükkszentlászló DK-i részén karsztos felszínen folytatja az útját, ahol a mederben víznyelősorozaton keresztül részben elnyelődik. Az itt elnyelődött víz a miskolctapolcai Új-kútban 4-5 napos késleltetéssel jelentkezik, sok esetben vízminőségi gondokat okozva. Árvízi időszakban azonban a víz jelentős része átjut a Tatár árok K-i (szintén 110-es számmal jelölt) részvízgyűjtőjére és onnan a Szinvába. A két vízgyűjtőrészt összekapcsolja –az egyértelmű nagy töbröket kikerülő, ezért szakadásos, de patakmedrében több tucat víznyelőt tartalmazó – az ábrán 111-es számmal jelölt „Tatár-árok 2” felszíni, és a leírtak alapján karsztos vízgyűjtő terület (ld. 5. ábra).
5. ábra: BKÉR objektumok a Szinva-és Hejő-patak vízgyűjtőin A Bükk hegységben és ezen belül a 6. ábrán feltüntetett a vízgyűjtő területeken és környezetükben 1992-óta „üzemel” a Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR), mely 6
karsztvízszint figyelő kutakból, barlangi mérőhelyekből és meteorológia mérőállomásokból áll. Ezt a már meglévő rendszert mintegy továbbfejlesztve célszerű lenne az utóbbi években létesült, a miskolci karsztforrások diagnosztikáját vizsgáló kutak adataival minél jelentősebb mértékben együtt kezelni.
A BKÉR a bükki víztermelő vállalatok finanszírozásával, az ÉVIZIG szakmai támogatásával, a Miskolci Egyetem gondozásában jött létre. (Létrejöttét segítette egy 1992-93-ban indult országos kezdeményezés, mely többek között vizsgálta az aszály karsztvíz termelésre gyakorolt hatását is.) Ez a vizsgálatsorozat folyamatosan mérő-rögzítő műszerek telepítését, működtetését és adatainak feldolgozását tette lehetővé több mint nyolcvan, különböző időtartamig működtetett mérőhelyen. Az eddig megszerzett, rögzített adatok száma mára már meghaladja a 16 millió db-ot. A BKÉR megfigyelő helyeit a Szinva- patak és a hozzátartozó karsztforrások vízgyűjtőjén és környezetében a 6. ábra mutatja be.
6. ábra: BKÉR objektumok a Szinva-patak vízgyűjtőjén és környezetében
A karsztárvíz előrejelzési rendszer alapját a tervek szerint az 1992 óta „üzemelő” BKÉR és a miskolci vízmű források diagnosztikai vizsgálata keretében telepített mérőhelyekről 7
online, egy számítógépre beérkező adatok szolgáltatnák. Az adatcsoportok a következők lennének:
1. A várható csapadékesemény, csapadék előrejelzés meteorológiai szolgáltatokon (OMSZ, ÉMI-VIZIG mérőállomásai, IDŐKÉP stb. révén) keresztül előre jelezhető és a meteorológiai mérőállomásokon mérhető. Az igazán nagy csapadékot hozó mediterrán ciklonok esetében azonban igen nagy bizonytalansággal, mivel a lecsapni készülő ciklon az utolsó pillanatokban is képes a vártnál 10 – 20 km-rel arrébb komolyabb csapadékra.
2. A lehulló csapadék hatására a karsztvízszint emelkedése, a tetőzési idők a barlangokban és figyelő kutakban, forrásokban mérhető, előre jelezhető. A Soltészkerti-forráshoz tartozó barlangrendszerben (BKÉR objektuma) a karsztba jutó 2006 évi pünkösdi csapadék által okozott árvíz tetőzési idősorának meghatározását a barlangi mérések alapján a 7. ábra mutatja be.
Tetőzések időpontja tetőzés ideje Csapadék kezdete: 2006.06.02, 06:20 0:00 Létrási-Vizes-bg 2006.06.02, 06:20 12:00 Speizi-bg 2006.06.02, 06:20 11:00 Láner-bg 2006.06.02, 06:00 11:40 István-lápai-bg, 2. 2006.06.02, 06:20 14:00 Soltész-a 2006.06.03, 06:40 23:20
7. ábra: 2006.06.2-3-án, a Soltész-kerti-forráshoz tartozó barlangrendszerben a lehulló csapadék hatására kialakuló vízszintek
8
A feltárt barlangrendszert és a feltételezett kapcsolatokat a grafikon fölötti térképrészlet mutatja. A grafikonon látható, hogy a csapadék eseményt követően a barlangrendszerben mért vízszinttetőzési értékek egy napon belüliek. A tetőzési értékek sorrendisége is ezeket a feltételezett kapcsolatokat erősíti. Így a kőzethatáron egy eddig még fel nem tárt vízvezető barlangi ágat is valószínűsítünk a Létrási- és az István-lápai- barlangok között.
A továbbiakban a tetőzési értékek kerültek összehasonlításra az eddig legmagasabb vízszintekkel rendelkező 2010-es év adataival, a teljes adatsorral rendelkező mérőhelyeket vizsgálva. Az összehasonlító vizsgálat során 15 perces adatokat használtunk melyek segítségével a tetőzési időket – a csapadékeseménytől (melyeket az ábrán függőleges fekete vonalakkal jelöltünk) az árhullám tetőzéséig eltelt idő – lehetett megállapítani (ld. 8.ábra). Az ábra alapján a tetőzési idők: Szinva-forrás: átlagosan 16 óra; Garadna-forrás: átlagosan 18 óra; Nv-17 megfigyelő kút esetében, amely a fennsíkon található és a karsztvízszinteket tekintve közel tetőhelyzetben van: átlagosan 200 óra (~8-9 nap); A Tapolcai vízgyűjtőn lévő Tebepusztai (Tb-1) kútban hasonlóan ~8-9 nap A mélykarsztot képviselő Kertészeti kút esetében 22-23 nap
8. ábra: A 2006-os év vízszintjei %-ban kifejezve a vizsgált mérőhelyeken
9
Vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az alacsonyabb karsztvízszintre ráfutó kisebb árvizekkor a tetőzési idők elhúzódnak. Mindegyik megfigyelőhelyre igaz az az állítás, hogy az abszolút vízszint ingadozási tartományban a magasabb szintről induló emelkedési periódus esetén a tetőzési idő az átlagoshoz képest minden esetben rövidebb. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a felszínhez közelebbi karsztokban a porozitás értékek magasabbak és ez által nagyobbak a víz számára átjárható repedések méretei. Ezt támasztja alá a 9. ábra is ahol a tetőzési idők nagy szórást mutatnak a karsztvízszint és a hatékony csapadékcsoportok nagyságának függvényében. Adott hatékony csapadékcsoport ismeretében a várható vízszintnövekedés mértékének és a tetőzés időpontjának meghatározását Darabos Enikő végezte el. Az egyes mérőhelyek tetőzési idejét statisztikai és nem statisztikai módszerek segítségével határozta meg. Az 9. ábrán láthatjuk a nem statisztikus módszer eredményét, továbbá, hogy az egyes mérőhelyekhez tartozó értékek csoportokat alkotnak, csapadék nagyság és tetőzési idő szerint tömörülnek.
9. ábra Tetőzési idők forrásokban (Garadna, Szinva), karsztvízfigyelő kutakban (Miskolc Nv17, Felsőtárkány Sz-5, Répáshuta Tebepuszta)
A növekvő vízszintek előrejelzése a fajlagos vízszintemelkedések meghatározásával történt, amely során azt vizsgáltuk, hogy egységnyi lehullott csapadékmennyiség hatására mekkora vízszintemelkedés következett be. A kapott adatok grafikonon történő ábrázolása és erre egy 10
trendvonal illesztése után megállapítható, hogy a terület növényborítottsága ezt az értéket nagyban befolyásolja, azaz tavasszal és télen az értékek nagyobbak, mint nyáron vagy akár ősszel (ld. 10. ábra).
Karsztvízszint előrejelzéshez felhasználható, valószínűsíthető havi fajlagos vízszintemelkedések a Nv-17 figyelőkútban (1993-2013) 13 Mért érték 12
Havi átlag Valószínű érték
11
Polinom. (Valószínű érték)
Fajlagos vízszintemelkedés [cm/mm]
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
y = -1E-14x6 + 3E-13x5 - 6E-09x4 + 7E-06x3 - 0,0019x2 + 0,1749x + 2,0695 R2 = 0,9981
0 jan.. 1.
febr.. 1.
febr.. 29.
márc.. 31.
ápr.. 30.
máj.. 31.
jún.. 30.
júl.. 31.
aug.. 31.
szept.. 30.
okt.. 31.
nov.. 30.
dec.. 31.
10. ábra: Növekvő vízszintek előrejelzése
3. A fenti adatok ismeretében, és a felállítandó mércekapcsolatok alapján előre lehetne jelezni a völgyek felső szakaszán és a Szinva-patak városon átvezető szakaszán egy karsztárvíz során kialakuló vízhozamokat, vízszinteket és tetőzési időket. Jelenleg a Szinva-patakon és oldalági vízfolyásain számos kialakított mérőszelvény, vízmérce található, de folyamatos mérés nem történik. Csak a Garadna-forrás alatt van folyamatos vízszintészlelés, amiből hozam határozható meg.
Összefoglalva:
Az elmúlt 300 évben Miskolc városát a Szinva-patak és oldalági vízfolyásainak árvizei számos esetben komolyan veszélyeztették. A rég- és a közelmúltban jelentős árvizek vonultak le a patakon. 11
Az elmúlt 22 év 4-6 év gyakoriságú és egyre nagyobb árvizei, ezen belül 2006-ban a pünkösdi árvíz okozta fertőzések, és a 2010-es árvízi események egy karszt árvízvédelmi előrejelző rendszer kialakításának a szükségességét vetették fel.
A Bükk hegységben a már 1992-óta működő BKÉR rendszer és a diagnosztikai vizsgálat keretében készült karsztvízfigyelő kutak által szolgáltatott adatok kisebb fejlesztésekkel erre alkalmassá tehetők. A vízgyűjtőn lévő mérők online központi számítógépbe történő bekapcsolásával meghatározható: csapadék mérőállomásonként, valamint a csapadékradar segítségével a vízgyűjtőkre hullott csapadék mennyisége; a csapadék hatására a karsztban lefutó árvíz tetőzései, és a forrásokban a várható megjelenési ideje, vízszintje;
Mindezen adatok birtokában és ismeretében egy esetleges karsztárvíz előre jelezhető lesz a városban, több órás, esetenként több napos előnyt biztosítva a védelem vezetőinek.
12
1. sz. melléklet Szinva és oldalági vízgyűjtőinek, valamint az ehhez csatlakozó karsztforrások vízgyűjtőinek árvíz veszélyességi osztályokba sorolása árvíz vesz. vízgyűjtő vízgyűjtő osztály száma IV. 109 Szinva-patak, Miskolc IV. Összeg III. 101 Csanyik-, Forrás-völgy III. 102 Köpüs-, Vadas Jenő-völgy III. 103 Pereces-patak III. 104 Lyukó patak III. 110 Tatár-árok Kelet III. III. III. Összeg II. II. II. II. II. II. II. II. Összeg I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. Összeg Végösszeg
km2
110 Tatár-árok Nyugat 111 Tatár-árok 2 2 4 6 7 8 9 11
3 5 10 12 14 105 106 107 108
Szinva-forrás Felső-forrás Diósgyőri-forrás. Soltész-kerti-forrás Királykút Anna-mésztufa 1 sz. Puskaporosi -forrás Hámori-tó, Anna dolomit 2,3 sz. és egyéb forrás. Garadna-forrás Sebes-Vízi -forrás Margit-forrás Vekerle-forrás Pece 1-patak Pece 2-patak Pece 3-patak Pece 4-patak
vízgyűjtő jellege
23,0 23,0 5,2 3,3 9,7 9,8 4,1
felszíni
Szinva-patak
felszíni felszíni felszíni felszíni felszíni
4,8
felszíni
4,0 40,9 37,0 7,7 5,6 4,0 3,0 2,7 1,8 61,9
felszíni és felszínalatti
Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Tatár-árok völgy Tatár-árok völgy
felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti
Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak
13,1 7,4 1,9 1,5 0,3 4,2 2,5 4,1 1,6 36,5 162,3
felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni és felszínalatti felszíni felszíni felszíni felszíni
Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak Szinva-patak
megjegyzés: A vízgyűjtő számokat az 5. ábrán is feltüntettük.
13
vízgyűjtő (vgy)
