tozásához járul hozzá, új tulajdonos veszi birtokba az adott térségetJobjektum ot, egyes területeket összevonnak, m ásokat fel osztanak apróbb részekre. E z szárnos új m egnevezés kialakulásához vezet, m elyek felgyűjtése halaszthatatlan, m ivel hozzátartoznak a térség helynévanyagának egészéhez. A helynevek használata, ism ertségi intenzitásából
adódik, m ivel egyetlen
Az idősebb korosztály többé-kevésbé
foka viszonylagos,
adatközlő
em ber és táj kapcsolatának
sem ism eri teljesen a település
ism eri a faluja határát. A középkorúaknál
határát. gyakran
tapasztaltam , hogy ism eri az adott terület m egnevezését, de nem tudja behatárolni. E zzel dűlőneveket ism erik, néha csak halszem ben a fiatalok csak a jellegzetesebb/közism ert lom ásból. Iro d a lo m : B O T L IK JÓ Z SE F- D U PK A G Y Ö R G Y 1993. M a g y a r l a k t a K iadó, U ngvár-B udapest.
te le p ü lé s e k
FN E Sz. 4 = K rss L A JO S 1988. F ö l d r a j zi n e v e k e t i m o l ó g i a i K Á L M Á NB É L A 1969. A n e v e k v i l á g a . B udapest. K A szÁ s JÓ Z SE F 1974. Párhuzam os
és
többszörös
földrajzi l1eveiben. In: A h u n g a r o l ó g i a i L Ó R IN C Z EL A JO S. Földrajzil1eveink
s zó t á r a .
névadás
élete. M a g y a r N y e l v j á r á s o k
PE ST YFR IG Y E Skéziratos helynévgyűjtése
Is tvá n
T u d o m á n ye g ye te m
és környéke
k ö zl e m é n y e i
6. m árcius.
13: 3-27.
H e lys é g n é vtá r a
1902.
M agyar
K irályi
1864. U gocsa m egye. O SZ K , M ikrofilm tár.
SZ A B ÓIST V Á N 1937. U g o c s a m e g y e . B udapest. SZ A B Ó T . A T T IL A 1940. A szem élynevek helyneveinkben. T i s za
Interm ix
B udapest.
A lsólendva
i n t é ze t t u d o m á n y o s
M K üH 1903 = A M a g y a r K o r o n a O r s zá g a i n a k K özponti Statisztikai H ivatal, B udapest.
K á p á ta ljá n .
M a g ya r
In: D o l g o za t o k
N é p r a j zk u t a t ó
I n t é ze t é b ő l .
a debreceni
Szerk. C SÜ R Y
B Á L IN T . D ebrecen.
K E C S K E M É T E L S Ő H IV A T A L O S U T C A N E V E I (A " H Á R O M V Á R O S " T Ü K R É B E N )] 1 . U tca n ev ek
a tö rö k k o rb a n
,,R ossz szom szédság tetlen) bebizonyítani, bizton állíthatjuk,
török átok - tartja a közm ondás.
hogy e sum m ás m egállapításnak
hogy az átok nem fogott a D una-T isza
pülésén. A három szom szédos
N ehéz lenne (ha nem lehe-
m ennyi az igazságtartalm a, közének
három jelentős
város: C egléd, K őrös (a későbbi N agykőrös)
de azt tele-
és K ecske-
m ét sorsa évszázadokon keresztül összekapcsolódott a barátság, érdekszövetség, közös bíráskodás révén. Igen korán, m ár 1368-ban együtt em líti őket egy határjárás eredm ényét
1
K öszönet Péterné Fehér M áriának,
m unkájukkal
hathatósan
segítették
K em ényné
Pintér ilonának
kutatóm unkám at.
és Papp 1m rénének,
akik önzetlen
rögzítő jelentés (BÁ RTFA I SZA BÓ 1938: 86). A z ott olvasható "trium oppidorum seu villarum " altem atívából term észetesen m indhárm an az oppidum -státuszt választják. K ésőbb a szultántól kapott hász-városi rangban is osztoznak. Bár a hasonló adottságok ellenére három különböző, egym ástól m arkánsan elütő városarculat jött létre, és ez a névanyagban is m egm utatkozik, K ecskem ét közterületi neveinek vizsgálata során időnként érdem es m égis egy-egy pillantást vetni a "szom szédokra", hol a párhuzam , hol pedig a különbség m egvillantása okán. A török hódoltságot - bár eltérő m értékben - term észetesen m indhárom város m egszenvedte, ám a D una-Tisza közén elpusztult 37 település életben m aradt lakói szám ára m égis a legbiztonságosabb m enedéket jelentették. K ecskem ét - m ostoha földrajzi adottságai ellenére - korán kiem elkedett köm yezetéből, és m ár a X III. század folyam án a kunok székvárosává vált. Elsősorban helyzeti energiáinak köszönhette felem elkedését, hiszen az észak-
ucca ,
Ú j ucca ,
K o zm a
ucca ,
Va r g a
ucca ,
S ze n t l ő r i n c
ucca ,
O s ko la
ucca ,
1562-ben az Ú j u c c a K u n u c c á r a változik (feltehetőleg a közben nagy szám ban beköltözött lakók nem zetisége után), és kiegészül a névsor a K ő r ö s u c c á - v a l , valam int a L o m l i k u c c a nevével. Ez utóbbi m ellett kérdőjelet találunk, am ely valószínűleg hibás olvasatot jelez (K Á LD Y -N A G Y 1985: 347), de m ivel a lakosság 1580-as és 1590-es összeírásában m ár nem tüntették fel az utcaneveket, nem tudjuk, hogy m elyik utca nevének eltorzult változata lehet. K ecskem ét tudós történetírqja, H O RN Y IKJÁ N O S m ás forrás okra hivatkozva ugyanebből a korból öt utcanevet és egy városrésznevet sorol fel, azonosítva a m egírás idején (a X IX . század közepe) használatos nevekkel: "Ez előtt három száz évvel, az 1591-1602ik évekről fennm aradt egyik legrégibb jegyzőkönyvünkben a városnak öt utczáját és egy nagyon régi városrészt találunk följegyezve, úgym int a P á l k a i u t c zá t , m ely m ost a halasi nagy utcza; N a g y u t c zá t , m ely m a vásári nagy utcza; G y ü m ö l c s u t c zá t , m ely m ost a piacztól a Széchenyi-téren, azután a K ápolna utczán át a hom oki kapuhoz a legrégibb szőlőkig kivezet; a K ő r ö s u t c zá t , m elynek m ai neve K őrösi nagy utcza; és a S ze n t l ő r i n c zi u t c zá t , vagyis a m ostani Csongrádi nagy utczát." (H O RN Y IK 1927: 20) U gyancsak ő em líti m unkájának 74. jegyzetpontjában K ecskem ét első városrésznevét is, a B u r g u n d i á - t , hivatkozva arra az 1600-ból szárm azó jegyzőkönyvi feljegyzésre, am ely a tatárhadak által elrabolt kecskem étieket sorolja fel utcák szerint: "U gyanazon följegyzésből, m elyben az im ént elsorolt öt utcza neve m egem littetik, tanuljuk azt is, hogya városnak déli része, aH alasi és V ásári nagy utczák közt a P i c s 6 folyását köm yező városrész akkor B u r g u n d i a nevezetet viselt. K orunkban e név a használatból m ár G yü m ö lc s
ucca .
m a jd n e m k iv e s z e tt, a z é lő n e m z e d é k
m e rt c sa k B u rg a n é v e n
íg y is a lig is m e r n e ,
u tc z a n e v e k k ö z é , e s o r o k ír ó já n a k e g y ik k ö z e B u r g a u tc z á v á s e n is ta lá lk o z h a tu n k , - A k é z ir a tb a n
lé v ő a n y a g b a n
m á sré sz t
b e te le p e d e tt n y u g a t- e u r ó p a i f o n to s n a k
ta r to tta
k á já b a n tö b b a lk a lo m m a l m ia tt s a jn á lk o z ik
e tim o ló g ia i
menet
a
'já r á s
a 's z á r a z
K ecskem ét
e g y e té r te tte k ,
ö ssz e fü g g é sb e
h e tő le g
utca
a
T a r c a lo n
m á s v id é k e k e n
Vásári nagy utca
a te le p ü lé s
é le té b e n .
b a n 1 3 2 c s a lá d f ő ,
é r ' r e jlik ,
f e ld o lg o z á s a v a ló
(H O R N Y IK 1 9 2 7 : a m á s o d ik
A " F ö ld r a jz i
v a ló b a n
kecske
a
ta g o t nevek
á lla tn é v
a m e ly
a meddő-vel
m a g y a r á z tá k ,
de abban
a z e tim o ló g iá b ó l. k e z d e ttő l
k e re sk e d é s,
fo g v a
nem
ta r to z ik
A z á lla tte -
a f ő m e g é lh e -
a v á s á r ta r tá s i
jo g
p e d ig
a
a te le p ü lé s e n . a d e f te r la js tr o m b a n
s z e r e p lő hogy
la k o tt, a h o g y a le g tö b b ju h o s a "nagy"
illu s z tr á lv a .
e ln e v e z é s
1 6 7 c s a lá d f ő
hogya
is , n e v e -
ö s s z e ír t
a z e g y k o ri
'je le n tő s
sz e re hogy
e m líte tté k .
F e lte -
k e c s k e m é ti
Nagy
m e g h a tá r o z ó
la k o tt u tc á ja ,
1 1 0 c s a lá d f ő
31
te r m é s z e te -
k ö z ö tt f e lr é r n lik ,
v á s á r m e n n y ir e
é s 1 5 6 2 -b e n é lt, k iv é v e
g a z d a is . E z e k
Nagy utca-ként
m in d ig
e z v o lt a le g s ű r ű b b e n
4 0 - 6 0 c s a lá d f ő
1 5 6 2 -b e n
e r n lé k e im
is íg y v o lt e z . H O R N Y I K id e jé b e n n e v e t v is e lte , je le z v é n ,
e g y é b a d a tta l
az
e g y ik je le n té s é t:
G y e rm e k k o ri
Fő utcá-t
a z ö re g e k a
1 5 5 9 -b e n
m un-
e ltű n é s e
e g y r é g i, m a m á r ö n á lló a n
K Á L D y - N A G Y tó l tu d ju k ,
T e r n lé s z e te s e n
b a n c s a k 2 0 - 3 0 , ille tő le g
med -
n e m h iá n y o z h a t
a z á lla to k k a l
r é te g e t a lk o ttá k ,
p ű ' ( T E S z . I I . 9 9 3 ) m in te g y
a z e lő ta g b a n -
m e g ö r ö k í-
is . K é t je le s
te k in ti.
s o k a n , s o k f é le k é p p e n
kecske
h o z h a tó
a la k já n a k
k is z á r a d ó
e r e d e té t
e r ő k é n t m ű k ö d ö tt
sen a vagyonosabb
s z e r in t
a z á lla ti te r m é k e k
Nagy utca n e v é v e l. 1 9 a Nagy utcá-ban
s z ü lő f a lu m b a n ,
a la p já u l) .
a v á r o s tö r té n e té n e k
h o z z a a k e c s k e te n y é s z té s s e I ,
a la k já b a n
hogy a
a la k o s s á g n a k ,
le g f ő b b v á r o s k é p z ő
1. 704)
nevének
n y é s z té s , a p á s z to r k o d á s ,
p á s z to r b ó l
4
18. szá-
a k ö z é p k o rb a n
E g y h e ly ü tt a r é g i d ű lő n e v e k
összevont
m e d e r , id ő n k é n t
v a la m e n n y ie n
M in d e z
( le g e lő ) '
k ik ö v e tk e z te te tt
e g y c s a lá d b a .
z e te s e n a
s z e r in t
a n é v h a s z n á la tb a n
k ité r n é v ta n i k é r d é s e k r e .
(F N E S z .
r e jlik , á m a z u tó ta g
té s t je le n te tte
a névadás
a h a g y o m á n y ő rz é st
e ls ő ta g já t ö s s z e f ü g g é s b e
s z ó tá r a "
é lő s z a v u n k ,
f e lte v é s e
f ő je g y z ő je ,
(A S B Ó T H é . n . 2 4
e z a n é v : e g y ré sz t
( H O R N Y I K 1 9 2 8 ) , m á s h o l a v á r o s n e v é t e tir n o lo g iz á lja
6): a z ö s s z e té te l ( ,,m é t" ) p e d ig
s z o lg á lh a tta k
hogy K ecskem ét
e v á ro sré sz
n é v v e l m á s te le p ü lé -
1 . 2 6 6 ) v a g y K a lo c s á n
A sz e rz ő
p e d ig
m e g á lla p ito tt
s z o r g a lm a z á s á r a
is m e g ta lá lh a tó
u tc a n é v k é n t.
ip a r o s o k
A z id é z e t is m u ta tja , tő je m ily e n
k é tf é le k é p p e n
4
je le n b e n
nézve
Burgundia
( u o .) . A
(F N E S z .
e m litte te tt,
e g é sz v á ro sra
f e n te b b i a d a tta l in d o k o lt
n e m k e r e s z te lte tik ."
p l. D e b r e c e n b e n
z a d i v á r o s r é s z n é v k é n t,
ig y is n a g y r itk á n
h a a 3 2 é v e lő tt
h is z e n
v o lt
itt 1 5 4 6 -
é lt, m íg a tö b b i u tc á -
a V a r g a u tc á t, a h o l á tla g
1 0 c s a lá d f ő
la k o tt ( K Á L D Y - N A G Y 1 9 8 5 : 3 4 7 ) . C e g lé d k o rb a n ,
é s N a g y k ő rö s
te r m é s z e te s
Ö s s z e h a s o n lítá s k é p p e n
lé le k s z á m a
te h á t, h o g y jó v a l k ö z ö ljü k
a k e c s k e m é tin é l kevesebb
a h á ro m
sokkal
u tc a n e v e t
v á ro sb a n
c s e k é ly e b b
ta lá lu n k
ö s s z e ír ta k
szám át
1 9 8 5 : 1 6 4 ,3 8 8 ,3 4 7 ) : K ő rö sö n
C e g lé d e n
v o lt
a tö r ö k
a z ö s s z e ír á s o k b a n .
K e c s k e m é te n
1 5 4 6 -b a n :
302
1 5 4 6 -b a n :
210
1 5 4 6 -b a n :
471
1 5 5 9 -b e n :
258
1 5 5 9 -b e n :
140
1 5 5 9 -b e n :
492
1 5 6 2 -b e n :
252
1 5 6 2 -b e n :
303
1 5 6 2 -b e n :
758
1 5 8 0 -b a n :
290
1 5 8 0 -b a n :
269
1 5 8 0 -b a n :
1421
1 5 9 0 -b e n :
299
1 5 9 0 -b e n :
193
1 5 9 0 -b e n :
721
(K Á L D Y -N A G Y
Am a h a lle m egjelölésen - olvashatjuk K Á LD y-N A G Y G Y U LA m ásik m unkájában (1977: 41) - a törökök egy-két utcából álló házcsoportot értettek. Cegléden m indössze két városnegyednyi lakost jegyeztek fel, ezek a S z e n t m i k l 6 s u e e a m a h a l l é b a n és a N a g y u e e a m a h a llé b a n laktak (K Á LD Y -N A G Y 1985: 164). N a~kőrösön 1546-ban és 1559-ben a következő elnevezések voltak: N a g y u e e a m a h a l l e , U j fa l v a u e e a m a h a l l e és K á p o l n a u e e a m a h a l l e . Ez a felsorolás kiegészült m ég az Ú j u e e a r n a h a l l e nevével. (K Á LD Y N A G Y 1985: 388). Ebből a rövid összevetésből az is kitetszik, hogy m indegyik településen volt N a g y u t c a , m ég ott is, ahol két utcát neveztek m eg m indössze. A z összeírásokból különben arra is lehet következtetni, hogy egy-egy településre m ennyire volt jellem ző a városias utcastruktÚ fa. A Budai szandzsák összeírásait tartalm azó kötet térképének tanúsága szerint összesen 14 település kapott "város" m inősítést: Tata, Buda, Ó buda, M arosa, V isegrád, Ráckeve, Földvár, Buják, V ác, Pest, Szekcső, Cegléd, K őrös, K ecskem ét, dc ezek között alig van olyan, ahol az összeíró utcákat is m egkülönböztetett volna. A három város m ellett csak Pest és Buda utcái vannak felsorolva. A török kori nevek alapján m egállapíthatjuk, hogy K ecskem éten a legjellem zőbb elnevezéstípus az irány jelölő ( P á l k a i u t c z a , S z e n t l ő r i n c z i u t c z a , K ő r ö s u t c z a ; a G y ü m ö l c s u t c z a neve is ide sorolható, hiszen az egykori piactói a legrégibb szőlőkig vezetett). A z elnevezést m otiválhatta az utca egy-egy nevezetes épülete ( O s k o l a , a S z e n t m á r i a esetében pedig a M ária tiszteletére em elt kápolna), az utcában lakók foglalkozása ( V a r g a m indig átm enetinek u t c z a ) , nem zetisége ( K u n u t c z a ) is. A z Ú j u t c z a neve értelem szerűen tekinthető. A K o z m a előtag talán szem élynévre vezethető vissza. A z irányjelölők közül három : a P á l k a i , S z e n t l ő r i n c z i és a K ő r ö s utca az azonos nevű városkapukhoz vezetett. M ár H O RN Y IKJÁ N O S is felfigyelt arra a jelenségre, h o g y a P á l k a i és S z e n t l ő r i n c z i u t c z á k eleinte a szom szédos településektől kapták a nevüket, és csak azok pusztulása után lett névadójuk a távolabbi H a l a s és C s o n g r á d . H O RN Y IK tól tudjuk azt is, hogy az ősi városm agnak m ilyen volt a védelm i rendszere: " ... a város sánczalakú m ély árokkal kerítve s annak belső partja tövisből korczolt erős sövénnyel volt szegélyezve. A város régi területének m eghatározásához ezen ároknak m aig is fennálló m aradványai szolgáltatják az alapot. Ez árok és ennek fenntartására vonatkozó intézkedések m ég a török ideje alatt legrégibb jegyzőkönyveinkben gyakran előfordulnak, azután pedig folyvást, korunkig sokszor m egem líttetnek, m ihez képest igen valószínű, hogy e védőöv m ég a török hódítás előtt nagy régen, sőt a város alapittatásakor keletkezett. A város főbejáratainál ez árok át volt hidalva s a hidak fölött erős rács-kapuk vezettek a városba, vastag tölgyfagerendákból összeácsolva, m ely kapuk m indenikét egy-egy m eghitelt állandó kapus őrizte, ki a kapu m ellett szám ára fem lálló házacskában lakolt s naponkint korán hajnalban a kaput kinyitotta, estenkint pedig alkonyat után bezárta; háborús, vagy a közbiztonságra veszélyes időben éjjel-nappal felváltva fegyveres őrség volt a lakosok közül sor szerint a kapukhoz kirendelve. Ily kapu volt: a halasi, vásári, budai, kőrösi és csongrádi útczák külső torkolatán öt s ezeken kívül három kisebb: a hom oki és vágó kapuknál kettő s a m ostan Lovarda utcza végén a harm adik, m ely utóbbi a legrégibb kettős tem etőhöz kijáratot szolgáltatott. A régi várost kerítő sánczárok nyom ai ném i m egszakításokkal m aig is fenn vannak m ég ... igen kevés kivétellel m ost is ott van a város széle, hol hajdan volt." (H O RN Y IK 1927: 20).
ERDÉL
YI ERZSÉBET:
K e c sk e m é t e lső h iv a ta lo s u tc a n e v e i
A tö rö k h ó d o ltsá g a ló l fe lsz a b a d u lv a a k a p u é p ítm é n y e k et le b o n to ttá k , ép ítő a n y a g u k at fe lh a sz n á ltá k , a z á rk o k a t b e te m e tté k . JU H Á S Z IS T V Á N "K e c sk e m é t v á ro s é p íté stö rtén e te " (1 9 9 8 ) c ím ű m u n k á já b a n ré sz le te se n b e m u ta tja a z t a fo ly a m a to t, a m e ly n e k so rán eg y re z sú fo lta b b á v álik a b e lte rü le t, n ö v e lv e a tiiz v e sz é ly t is. N a g y k ő rö s é s C e g lé d te le p ü lésfo rm ájá v a l (a k o lk e rte k ö v e z ik a v á ro st sz é tv á la sz tv á n a la k ó é s a g a z d a sá g i fu n k ció k a t) e lle n té tb e n K e c sk e m é te n n e m a la k u lt k i k é tb e lte lk ű sé g , íg y a z istá lló k é s g a z d a sá g i ép ü le te k a la k ó h á z a k k ö z é é k e lő d te k . A m a g isz trá tu s l6 7 8 -b a n h o z o tt re n d e lete k im o n d ja , h o g y c sa k a b író é s a ta n á c s e n g e d ély é v e l le h e t h á za t é s/v a g y istá lló t é p íte n i, ellen k e z ő e se tb e n a g a z d át m e g p á lc á z z á k , a v á ro sb ó l "sz é g y e n v a llá ssa l" k ik ü ld ik , az ép ítm én y t p e d ig m e g sem m isítik . (JU H Á S Z 1 9 9 8 : 1 5 7 .) 2 . A tele p ü Ié ssz e rk e z e t v á lto z á sa i A z 1 8 0 0 -a s é v e k e lső fe lé b e n , a fö ld e sú ri te rh e k a ló li m e g v á lta k o z á s u tá n n a g y ará n y ú fe jlő d ésn ek in d u lt a v á ro s, e g y re in k á b b k i n ő v e e g y k o ri v á ro sh a tá rá t. M iv e l se m v íz , se m h e g y n e m á ll ú tjá b a , a té rb e li sz e rk e z e t id ő n k é n ti b ő v ü lé se k o n c e n trik u s fo rm á b an m e n t v é g b e (JU H Á S Z 1 9 9 8 : 6 8 ). A m a i K e c sk e m é t b e lv á ro sá t le z á ró k ö rú t e n n e k a v é d elm i re n d sz e m e k a n y o m v o n a lá n h a la d . M eta fo rik u sa n a v á ro s ü tő e ré n e k is n e v e z h e tjü k a B u d a (-P e st)-S z e g e d (tá g a b b a n : N y u g a t-E u ró p a é s a B a lk á n ) k ö z ö tti ő si k e re sk e d elm i ú t itt á th a la d ó sz a k a sz á t, d e a tö b b i k e re sk e d e lm i, m a rh a h a jtó ú tv o n a l is je le n tő se n fo rm álta a te le p ü lé s a rc u la tá t. E n n e k m o d e m e m lé k e k é n t lá th a tó a fő té re n a z a té rk o m p o z íc ió , am ely e n e g y d o m b ró l k ö rb e n le fu tó sz a la g so r fe lira ta i je lz ik a k ö z e le b b itá v o lab b i te le p ü lé se k re v e z e tő u ta k a t. A k é t le g h a ta lm a sa b b v á ro sre n d e z ő e b b e n a k o rb a n a tű z é s a v íz . A "v ö rö s k a k a s" N a g y k ő rö sö n is g y a k o ri v e n d é g v o lt, p é ld á u l a z l8 2 6 -o s tű z v é sz a fé l v á ro st e lp u sz títo tta (G A L Á N T A I 1 9 2 7 : 6 3 ), d e K e c sk e m é te t m é g sű rű b b e n lá to g a tta (1 5 9 6 : a ta tá ro k á tv o n u lá sa n y o m á n 5 3 0 h á z b ó l 2 5 3 , 1 6 7 8 -b a n sZ ÍIlté na fé l v á ro s, a fe re n c e se k te m p lo m a é s k o lo sto ra é s a refo rm á tu so k fa te m p lo m a , 1 7 0 7 -b e n a rá c b e tö ré s alk a lm á v a l 9 0 h á z , 7 m a lo m , 1 7 1 8 -b an 5 0 0 h á z é s 1 4 m a lo m , 1 7 2 7 -b e n é s 1 7 6 5 -b e n 1 0 0 -1 0 0 h á z é g e tt le .). A le g n a g y o b b tű z v é sz 1 7 9 4 . jú liu s lO -é n tö rt rá a v á ro sra , e k k o r 9 1 1 h á z é s 2 0 sz á ra z m a 1 0 m v á lt a lán g o k m a rta lé k á v á . E g y é v v e l k é ső b b (n o v e m b e r 3 -á n ) a v á ro s 6 ., 7 . é s 8 . tiz e d eib e n to m b o ló tű z n e k 5 1 2 la k ó h á z é s 1 2 sz á ra z m a lo m e se tt á ld o z a tu l. A z 1 7 9 4 -e s tű z e se t u tá n re n d e le te t h o z o tt a M a g isz trá tu s, a n le ly b e n ú j é s tá g a s u tc á k n y itá sá t, a k ö v etk e z ő é v b en p e d ig a le é g e tt ré sz e k e n a z u tc á k é s é p ü le te k té rk é p i á b rá z o lá sá t re n d e lte e l (JU H Á S Z 1 9 9 8 : 1 2 3 -4 , 1 5 8 ). A k e c sk em é ti "v á ro sre n d e z é sh e z " h o z z á já ru It a h o m o k , a sz é l é s a fö ld re n g é s is. A fu tó h o m o k e lle n te le p íte tt. sz ő lő k e t u g y a n is n e m v o lt sz a b a d k iirta n i, in k á b b a te lk e k m e g o sz tá sá v al te tté k m é g ze g z u g o sab b á a v á ro st, v a g y a v iz e se b b , a la c so n y fe k v é sű h e ly ek e n o szto ttak h á z h e ly e k e t, a m i n a g y o n so k g o n d o t o k o z o tt k é ső b b a v e z e té sn e k . A b e lv íz k ü lö n ö se n a m é ly e n fe k v ő M á ria -v á ro si te lk e k la k ó in a k é le té t k e se ríte tte (íg y p l. 1 8 3 9 -b e n is) m in d a d d ig , a m íg G y e n e s M ih á ly m é m ö k e g y á ro k re n d sz e rre l m e g n e m m en te tte a lak ó te rü le te t. A z e g y k o ri k a p u k h o z tö b b irá n y b ó l é rk e z ő u ta k sz a b á ly ta la n te re k e t e re d m é n y e z te k . E z e k b e é p íte tJe n ü l m a ra d ta k , d e k é t je lle g z e te s é p ítm é n y ü k a z é rt á lta lá b a n v o lt. A m e ssz e b b rő l h a jto tt á lla to k k ő v á ly ú s ita tó k u ta k n á l, g a z d á ik p e d ig a b o rk im é ré se k b e n
csillapíthatták szom jukat. D e sok m ás funkciót is betöltöttek ezek a terek. Pl. a Vágó tér (a m ai N yíri út és N yíl utca találkozásánál a levágott sertések perzselésének, de egyúttal a paráznasággal vádolt nőszem élyek m egszégyenítésének színhelyéül is szolgált, hiszen pacallal a fejükön itt korbácsolták ki őket a városból (H O R N Y IKadatait felhasználta JU H Á SZ1998: 73). A városi lakosság szám a egyre gyarapodott (egy 1787. évi összeírás szerint: 22626 fő volt), így a városvezetésnek folyam atosan új házhelyekről kellett gondoskodni. A z új osztások szabályos utcahálózata m ár m érnöki m unka eredm ényeként jött létre. 1750 táján osztották ki a sokáig Újváros-nak nevezett részt (a m ai C zollner tér és E rzsébet körút között). 1815-ben került sorra az Ürgés nevű városrész. 1817-ben a H alasi kapun kivüli részt, a Rávágy teret kezdték házhelyként értékesíteni. 1819-ben a Muszáj következett, ahol m int neve is jelzi, nem szívesen építkeztek a lakosok (JU H Á SZ1998: 117), a Rávágy-gyal ellentétben - tehetnénk hozzá. K iskunfélegyházán is m egfigyelhető két városrésznév elnevezésében a népnyelvi "ítélet". A Röktönváros nevet olyan városrész kapta, am ely azonnali beépítési kötelezettséggel egy kubikgödröktől szabdalt területen épült fel. A Bánornváros m ár a nevével is elárulja, hogy "N agyon m egbánta az igénylő, aki itt vett házhelyet m agának" (FE K E T E2001: 41). K ecskem éten 1828-ban jelentős kiteJjedésű osztás M áriavárosban volt. A z Ü rgés, a M uszáj, a V ásár tér és a D isznóhizlaló telep folyam atos kiépülését az 1879-es térkép is jelzi. A kecskem éti történeti úthálózatnak szinte festői leírását olvashatjuk JU H Á SZ IST V Á Nm unkájában (1998): "N em csak helyi érdekeket elégítettek ki ezek a sugár irányú utak, hiszen rajtuk érkezett a központba a távoli települések ide irányuló forgalm a is. U gyancsak ezekbe a főutakba kapcsolódtak az általuk szabálytalan körcikkekre szabdalt városrészeket behálózó utak jelentősebb gyűjtőszakaszai is. Így a halm azos városalaprajz útjaiba, a kapuktól befelé indulva jobbról-balról legalább öt-öt »oldalhajtás« kötött be. M iután a leghatalm asabb területegységet a C songrádi út szolgált ki, ezért itt tizenöt bekötést szám olhatunk m eg. T erm észetesen az oldalágak is tovább osztódnak, végül a kapuktól befelé induló utak a fa ágaihoz, vagy gyökereihez hasonló alakzatot vesznek fel." A kapuk és a város központja között szeszélyesen kanyargó utak (a K őrösi, C songrádi, M ezei, H alasi és V ásári utca) a kapuk felé egyre szélesedtek, ahogyan a legelőre kihajtandó csorda m érete is egyre nőtt. (Juhász 1998: 80, 82.) A m ai úthálózat pókhálószerűen szövi be a belvárost, m egőrizve annak régi hangulatát. A z időről időre aktuálissá vált tervszerű városrendezés nagyrészt m egkím élte a szabálytalan kis utcákat, térform ákat, am elyek nagym értékben hozzájárultak ahhoz, hogy K ecskem ét szíve 1990 m ájusában a M agyar N em zeti Ö rökség része lett. 3. A kecskem éti
közigazgatási
egységek
történeti
vázlata
A tizedekre való felosztás az 1700-as évek m ásodik felében m ár országszerte általános volt. E gyes településeken ez a közigazgatási egység a következő évszázadban is m egm aradt; C egléd például az 1880-as évek elején öt tizedből állott, s ezekhez kapcsolódott az Ú jváros. N agykőrösön viszont a tizedeket m ár az 1700-as évek végén felváltják a járások, m ajd az 1880 utolsó napjára elrendelt népszám lálás előkészítése során az eddigi négy járásból tíz kerület lesz. A hivatalos ügyintézés azonban m ég a X IX . század első felében is kielégítőnek találta aházszám okkal történő azonosítást. A z utcanevek
használata nem volt jellem ző, az identifikáláshoz a két szom széd vagy a házszám m egjelölése is elegendőnek bizonyult. Talán a nagyszám ú ragadványnév is közrejátszhatott e szokás kialakulásában (vö. ERD ÉLY I 1978 és 1985). K iskunfélegyháza kivételt képez 18. századi hivatali ügyintézésévei, ahogyan FEK ETEJÁ N osnál olvashatjuk: ,,Félegyházi sajátosság, hogy bár az utcanévrendszer korán kialakult, az azonosítás, tájékozódás utcanévpótló tényezője m ég sokáig a tized m aradt. M ás alföldi városokban (K ecskem éten, Szentesen, Békéscsabán, Szolnokon stb.) is élt a belterület tizedes beosztása, de korántsem kapott olyan közigazgatási szerepet, m int Félegyházán. A K iskunság székhelyén a tanács és főbíró vezette rendészeti igazgatás felügyelete alatt álló tizedek az önkorm ányzat m eghatározó szervei voltak." (FEK ETE2001: 46) K ecskem éten is jól m űködött a tizedrendszer, egészen az 1820-as évekig. Ism ét H O RN Y IKJÁ N osnak az 1800-as évek közepén írt m unkájából idézünk: ,,A város hajdan is tizedekre volt felosztva, m int m ost; azon különbséggel: hogy legrégebben csak négy, azután hat, a m ult század végén nyolcz, folyó év század elején tiz tized volt; 1827-ik év után a M ária városból lett a ll-ik tized. ( ... ) A z összekötő vonalat a város térképén úgy kell képzeletben, vagy tényleg felrajzolva kiegészítenünk, hogy a m ost Czollner térnek nevezett külső piacz s azon kivül eső városrészek lem etszetvén, elhagyassanak; továbbá elhagyandó m ég a 2-ik tizedből a K is-Tabán házcsoportozata; a 4-ik tizedből az A lsó- és Felső-Tabán; a 6-ik tizedből a Buzaszentelő utczán, 7-ik tizedből a Czollner-téren kivűl eső részek s a 9-ik, 10-ik és ll-ik tizedeket képező öt külváros egészen és akkor előttünk álland a hajdani K ecskem ét város területe: m ert a Czollner-téren kívül eső városrész csak a m últ század közepén kezdett épülni s ezért korunkig "Uj V áros" volt a neve; a külvárosok pedig m ég későbben s többnyire folyó év század első három évtizedében épültek ... M ely rövid vázlat m utatja, hogy a hajdani K ecskem ét város területe a m ai belvárosnál jóval kisebb volt, az uj város és öt külváros leszám ításával pedig a város m ostani területének felét alig haladta m eg." (H O R Y IK 1927: 20) A tizedek élén nagy hatáskörrel és tekintéllyel rendelkező tizedesek álltak, akik "hit alatt" szolgáltak. A városhatár folyam atos bővülése hanlarosan szétfeszítette az eredeti tizedrendszert. A külterületekből, szőlőkből kiszak.ított új osztások m iatt m ár az 1820-32. évi állapotokat feltüntető térképen is 830-840 olyan építési telek szám olható m eg, am elyek az árok, tehát az akkori városhatár nyom vonalán kívül esnek. (JU H Á SZ 1998: 73). A z eredeti belterületet pedig a telekm egosztások, foghíjak beépítése zilálta szét. A PAPP LÁ SZLÓ féle rekonstruált térkép (1923) arról tanúskodik, hogy az 1821, 1822 és 1832. években utcanév alig-ali~ segített a tájékozódásban, m indössze a következő közterületi elnevezéseket találjuk rajta: B u d a i - n a g y u t c a , K ő r ö s i - u t c a , T e m e t ő - u t c a , S z o l n o k i - u t c a , C s o n g r á V á s á r i - u t c a , S z é l e s - u t c a , F ű z fá s - u t c a . A piacok közül az alábbiad i-u tc a , H o m o ki-u tc a , kat tüntették fel: B ú z a - p i a c , P i a c , H a l - p i a c , S z é n a p i a c . (Ezeken kívül szerepel m ég a D é llő -tó , Vá r o s
G á t é r , P i c s ó , T ö lté s , K ő h íd ,
ka s zá ló ja ,
Re!
T e m e tő ,
G örög
Re!
E c c le s ia
te m e tő ,
fu n d u s a ,
K a th .
T e m e tő ,
S ző lő ,
K ö zö n s é g e s
Ó -te m e tő ,
le g e lő ,
C ig á n yp u tr ik
felirat is. (1. m ég H O RN Y IK 1927. térképm ellékletét is.) A X IX . század végére kaotikus állapotok alakultak ki a nyilvántartásban, a régi tizedeket tehát felül kellett vizsgálni. A z 1907. április 29-30-án tartott közgyűlés (K gy. jk.: 1907: 350-78) az általános városszabályozási tervvel együtt m egtárgyalta a helyzetet, és sokirányú változtatásról döntött. lzjrarajzolták a tizedek határvonalait. A 10 új
k ö z ig a z g a tá s i
e g y s é g e t ró m a i s z á m o k k a l je lö lté k
ra d ta k a " tiz e d " m e g n e v e z é s n é l. v ü l n é v v e l is m e g je lö lik , v e z e tt
(a te rv e z e tt K u r u c z v á r o s zed: H u n ya d yvá r o s
nevet
k a p ta .
ú jra k e ll s z á m o z n i.
a v á ro s i p é n z tá r
te rh é re
h á z tu la jd o n o s o k a t
k i a z t is , h o g y
a h á z s z á rn tá b lá k
e ls ő je le n tő s
a n é p s z á m lá lá s s a l
a m it a B é k é s -C s a n á d
m egyei
u tc a n é v la js tro m o k
ta n á c s n o k o k c s á s z á ri
" ... a m á r m e g le v ő
fe la d a ta
é s k irá ly i
u tc a n e v e k e t
je g y z ő k ö n y v ré s z le t
k ö z le k e d é s i
ú t k ö z s z e rte
ta lá lu n k
abban, hogy
a k e c s k e m é ti
n e m tu d ta k m e g e g y e z n i
5 -é n a v á ro s
lé tre h o z
s z ü le tte k
m eg. V égzés:
é s a v á ro s u ttz á i k ö v e tk e z ő le g
b e ls ő te r e . nagy
b u za p ia e z,
A z u tc z á k u ttza ,
a z 1 -s ő tiz e d e n
K őr ösi
F e s tő
u ttza ,
K íg yó
u ttza , B a k
nagy
K á vé h á z
u ttza ,
u ttza ,
u ttza ,
neve. a S é ta -
m a g y a rá z g a tá s
3 1 -é n
B iz o ttm á n y t,
is k ö z hogy
m e n n y ire is h iá b a
ü lt
1 8 4 8 . jú liu s
azzal
a c é lla l,
te rv e t, d e a fo rra d a lm i
e ln e v e z é s e
te h á t a z a k k o r k ö lt iro m á n y o k
kezdve
s in c s
ira ta n y a g b a n
k é rd é s e ib e n .
1 2 -é n ta rto tt
a p ia rtz o k
n e v e z te tte k
S zé n a p ia e z.
K ü ls ő b u za p ia c z,
m ég
s o r (J U H Á S Z 1 9 9 8 : 1 6 3 ).
" A z u ttz á k u g y s z in te
p ia rtz o k
nagy
v o lt k é m é n y -
e g y e té rté s s e i
s z a b á ly o z á s i
a z 1 8 5 0 . m á rc iu s
n é m i e lő le g e s in té z k e d é s e k ,
é g e tő e n
ra jta m e n n i, m e ly -
1 8 4 8 . m á rc iu s
S z é p íté s i
tá v ra é rv é n y e s
te te tv é n
ta rta le l k e ll
7 -é n e lh a tá ro z ta ,
közös
a z u tc a n e v e k
e g y n y o lc ta g ú
u tc a n e v e k
nehézkes
1 8 4 7 . m á ju s
e l." (K ö z li B Ú Z Á s 1 9 9 0 : 7 ). D e m é g
m ia tt e rre m á r n e m k e rü lh e te tt
is le h e tv é n
a z u ttz á k a t
ö s s z e a k é p v is e lő te s tü le t,
A z e ls ő h iv a ta lo s
a z le h e te tt,
u ta s ítá s a
3 1 -é n : " A B u d a i n a g y u ttz á tó l
e lö ljá ró s á g
ez
(V ö .
(k ö z li IN C Z E F Y 1 9 7 0 : 1 3 0 ). E g y
A z ily e s fa jta
ö s s z e jö v é n
ki egy hosszabb
m in d e n ü tt
e ln ö k é n e k
e g y -e g y u tc á t. A k e c s k e m é ti
le h e t, n e v e z z é k
k ö z g y ű lé s e
h o z h a tó
b e v e z e té s é v e l.
v a n ... " (IN C Z E F Y u o .)
n a p o n m in d n y á ja n
h o g y a z d o lg o z z o n
fö ld a d ó
é s a V á ro s i k ö z s é g n e k
1 8 4 8 . m á rc iu s
v e z e tő u ttz a ."
1 8 5 0 -b e n k é -
h o g y e rre a m u n k á ra
" e g y k itű z e n d ő
esem ények
tá b lá k
v is z o n t a
ö s s z e k e ll in ú , a n é v n é lk ü lie k e t
é s s z ö llö s k e rte k b e
a z o n o s íta n i
e rre p é ld á k a t:
té r fe ls ő v é g e fe lé k e re s z tü l
o rs z á g s z e rte
v a ló s z ín ű le g
jó l m u ta tja ,
tu d o m á s ra
c s a k k ö rü lírá s s a lle h e te tt
re já ts z h a to tt
k ö lts é g e
Ö s s z e fü g g é s b e
tö rv é n y s z é k
m e g k e ll v á lto z ta tn i"
a n e m m e g fe le lő e k e t s z á rm a z ó
is b ő s é g e s e n
a X . tiházakat
s z á m á t é s n e v é t fe ltü n te tő
é p p ú g y , m in t a z id e ig le n e s
s e p rő i h á z a e lő tt u tc z a tö b b p u s z tá k ra , G y a k ra n
a V II. tiz e d : vá r o s,
a b e lte rü le ti
e lk é s z íté s é n e k
m e g n y ilv á n u lá s a k é n t.
v o lt: " ... h o g y S á fá r J ó s e f U r h á z a m e g e tt,
fo n to s
tiz e d :
u tc a n é v la js tro m
h o g y a z e ls ő h iv a ta lo s
F E K E T E 2 0 0 1 : 4 7 ). A k ik ü ld ö tt
szükség
a IX . tiz e d : S z e n t I s t v á n
m o n d já k
Ill.
a z V . tiz e d
B e th le n vá r o s ,
u tc a n e v e k
a B a c h -re n d s z e r
1 8 4 8 -b ó l
a
M á r ia vá r o s ,
h e ly e tt)
te rh e li.
K ö z tu d o m á s ú ;
k e re s z te ln i,
tiz e d :
A z u tc á k n e v é t, a tiz e d e k
4 .1 . A z 1 8 5 0 -e s k e c s k e m é ti
v a g y is :
a s z á m o n k í·
a V I. tiz e d : E r z s é b e t v á r o s ,
vá r o s,
Ekkor
k é s z ü ln e k ,
4 . A z e ls ő h iv a ta lo s
m a z o tt,
II.
R á k6 c zivá r o s ,
a V IlI. tiz e d : S z e n t L á s z l 6
a z in té z k e d é s
a
Ár p á d vá r o s,
h e ly e tt)
,,k e rü le t" h e ly e tt m a ·
is fe l k e ll tü n te tn i. A z 1 . tiz e d : (a te r·
a IV . tiz e d : (a te rv e z e tt Á r p á d v á r o s
K o s s u th vá r o s ,
s z ü lte k ,
m e g , d e a ja v a s o lt
a rró l is , h o g y a z e g y e s tiz e d e k e t
e z e k e t a h á z s z á m tá b lá k o n
h e ly e tt)
H o n vé d vá r o s
S zé c h e n yivá r o s ,
u tc á n k é n t
D ö n tö tte k
-
e l-
nagy
D ob
u ttza ,
Kádár
Vá sá r so r ,
Vá g ó
u ttza ,
h a s z n á la ta
S ze n th á r o m s á g
nagy
u ttza ,
Vá sá r i
u ttza ,
M e ze i
u ttza ,
N a g y p ia c zte r e , F ő is ko la
Nagy -
is
m e lle tt, a z
u ttza ,
Vá sá r i
kis
uj
u ttza ,
S zü k
u ttza ,
S a r lo
u ttza , M a lo m kö z,
u ttza , Hal
a lk a lm á v a l
irá n t m á r k o rá b b a n
u g y m in t a p ia rtz o k :
H a lp ia e z,
- H a la s i
C songr á di
ta n á c s ilié s
u ttza ,
Burga
Budai u ttza , u ttza , D arab
u ttza , P ia c z
u tlza ,
u ttza , lv/a g o s
S a j6
u ttza ,
u ttza , H e g yi
u ttza , R 6 zs a
u ttza , K a n ya r
r e s zt u ttza ,
Vá sá r i
N yu l u ttza ,
T yu klá b
S á s ka u ttza ,
K is zu g
-
R é g i is ko la
u ttza ,
Sa s
u ttza , L a ka to s
T a i fá i
Is ko la
u ttza ,
Z ö ld ke r t u ttza ,
- K ö n yö k
u ttza ,
V a r jú
u ttza , S zo ln o ki
F e c ske
F ehér
u ttza , L o va r d a u ttza ,
u ttza ,
Bárány
u ttza , B ika S ze g e d i
T yu k
u ttza ,
F e ls ő c s e r é p
Ver éb
u ttza ,
F orrás
u ttza ,
sor ,
S zé le s
L ib a
r e n d e lte tik ."
fő n ö k
-
u ttza ,
T a va sz
-
u ttza ,
sor ,
Z s in ó r
u ttza ,
u ttza ,
S u tu
u ttza , u ttza ,
T e m e tő
kis
u ttza ,
u ttza ,
G yík
u ttza ,
K ö ltő
T ím á r
M a lo m
C só ka
u ttza ,
K ö n yve s S a r ka n tyu
u ttza , K is te m p lo m kis
u ttza ,
sor , E pr es
u ttza ,
H orog
S ze g le t u ttza ,
u ttza ,
u ttza ,
S ze n te Ú 5
P a c s ir ta
u ttza ,
u ttza ,
L a ko s
u ttza ,
K e r ti
s o r , K ö zé p
id e jé b e n
u ttza , H e m ző
u ttza ,
H a la s i
Z ö l d fa
s annak
sor , u ttza ,
u ttza ,
s o r , A k á t z fa
S zé któ
k ö z ö lte tn i,
K is ke -
Sá r
F o lyo ka
F ü ze s
s o r , M á r ia
F ürdő
u ttza ,
u ttza , K a s zá r n ya
M a g ya r
u ttza ,
sor ,
u ttza ,
u ttza ,
S zé l
u ttza ,S é ta
Ta bá n
u ttza ,
u ttza ,
T r o m b ita
ú t, S zö llő
úr ő nagyságával
Sá r ká n y
Zug
u ttza ,
u ttza , K a s za
S za r va s
u ttza ,
T e m e tő
L ilio m
u tlza , R ig ó
T e m e tő
u ttza ,
u ttza ,
u ttza ,
u tlza ,
sor ,
u ttza ,
F ür
u ttza ,
C songr á di
u ttza , A ls ó c s e r é p
m e ly e ln e v e z é s
A
Kapás
Borz
u ttza ,
L e jtő
u ttza , N yíl
C zim b a lm o s
Ő z u ttza ,
u ttza ,
u ttza ,
u ttza , K a la p
-
u ttza ,
H o m o ki
u ttza ,
u ttza , S é ta té r
kis u ttza , S za p p a n
Tehén
K e r e ke s
u ttza ,
B é ka
u t, M a g tá r
u ttza ,
V illa
u ttza ,
u ttza ,
u ttza , K ö r ö s i
u ttza ,
u ttza ,
u ttza , N ye r e g
u ttza ,
kis
u ttza ,
u ttza , M á r ia
u ttza , D é llő
u ttza , Á r o ks o r
K e ske n y
K á p o ln a
O la j u ttza , Á g a s
K a ka s
u ttza , C s o n d r á d i
u ttza , G ö r b e u ttza , R e te k
u ttza , B u d a i
u ttza ,
u ttza , u ttza ,
u ttza ,
u ttza ,
u ttza , K a s za p
O r vo s
u ttza ,
T e m p lo m
u ttza , P á va
kis
G a la m b
u ttza , A r a d i
u t t z a , F ű z fá s
u ttza ,
u ttza , H o s s zú
Ta bá n
Á r o k u ttza ,
K ü lb u za p ia c z
u ttza , S íp
a z u ttz á k ra
u ttza , sor ,
-
fe lira tn i
( T a n . jk . 1 8 5 0 : 6 5 3 - 5 .)
m e g y e fő n ö k
az
u tc á k
h o g y a c s . k ir. k a to n a s á g ra a z a k é rd é s
e ln e v e z é s é re
te k in te tte l
is , h o g y a k ö z té ri
te tt ja v a s la to t
n é m e tü l
e ln e v e z é s e k ,
jó v á h a g y ta ,
is k i k e ll írn i a z o k a t.
házszám ok
m ily e n
e g y ú tta l
E lő s z ö r
m ódon
je le z te ,
v e tő d ö tt
k e rü lje n e k
fe l
fe l a z
é p ü le te k re .
4 .2 . A h á r o m
v á r o s e ls ő h iv a ta lo s
4 .2 .1 . C e g lé d
és N agykőrös
M ie lő tt
K ecskem ét
szom széd
v á ro s
(p e s t-S o lt
m e g y e fő n ö k ),
rü le ti n e v e t
ta rta lm a z ,
v á ro s n é v a n y a g á b a n s ie k n e k
e ls ő
le g k o rá b b i
csaknem
k ie g é s z ítv e
a fe le
( 4 4 ,6 % )
m o tiv á lt n e v e k
a lk o tjá k
C e g lé d e n
a
is ko la ,
s a jtó , a m ű h e ly, P a tika
b a n h a s z n á la to s . E g ym a lo m
ja e rre
n e v e z e te se b b
A
sz e re p e l
m a g y a rá z a tta l
u tc a
ábécé
130
p e d ig
te v ő d ik
ő riz
8 6 b e lte -
b e tű je lz é s e iv e l.
u tc a n e v e k
m é re te ,
át a két
u tc a n e v e t
K önyv)
s z e rin ti
c s o p o rtb ó l a la k ja ,
lé te s ítm é n y e k ,
te m e tő ,
kó r h á z,
a va s ú t é s a c a s in o ,
u tc a
ré sz
te k in ts ü k
lis ta
(R o n g y o s
fe l. A c e g lé d i
nagyobb
és az
n a g y k ő rö si
K önyv"
fe d e z h e tő
h á ro m
m e g v iz s g á ln á n k ,
A
a z ú jv á ro s i
á lla to k
v iz s g á la ta
A
két
fe le , a n a g y k ő rö össze:
egyéb
a fo n to s a b b
s a já to s s á g a
á lta l
e z e k e t a c s o p o rto k a t.
vá r o s h á z,
u tc a , a K ő p in e ze
lé d i T e m p lo m
névanyagát
"R ongyos
s o k h a s o n ló s á g
o b je k tu m o k ,
te m p lo m ,
h iv a ta lo s
n é v ta n i
u tc a n e v e i
u tc a n é v la js tro m á t.
a c e g lé d i
lé te s ítm é n y e k ,
u tc a n e v e in e k
je lle g z e te s
h iá n y z ik
u tc a , a V a d a s
N a g y k ő rö sö n c e g lé d i
u tc a
E g yh á z
S zé lm a lo m
e lő ta g k é n t s z o lg á l:
v á ro s
é p ü le te k ,
o b je k tu m o k
kú t, h íd , m a lo m .
v is z o n t
a p ia c .
p á rja k é n t
két
anyagban.
b e lte rü le té n ,
u tc a
íz b e n
a h e ly i
p e d ig
s a já to s s á g a P ia r c
u tc a
egyszer
KÁROLY
k ü lö n b ö z ő
k ö v e tk e z ő k :
s z ín e k e t.
K6roda
a M a lo m ,
GALGÓCZY
annak
a
C e g lé d í
N a g y k ő rö sö n
é s a G á t u tc a je le n ti
u tc a , a K ó r h á z
a n a g y k ő rö si "A
vá sá r ,
a
té r , a
A cega la k já -
p e d ig
az
m o n o g rá fiá -
ré s z e in ,
a z u ts z a
s z é le k e n ,
le g in k á b b
1 8 5 7 -b e n
tö rté n t
s z e rte s z é lje l
a
p e d ig
a z u ts z á k
ö s s z e írá s
ö s s z e s z ö g e llé s e
a lk a lm á v a l
v á ro s o n ,
á lta l a lk o to tt
64 közönséges,
m e ly e k b e n
a
la k o s s á g
ig a v o n ó
(G A L G Ó C Z I 1 8 9 6 : 1 1 2 ). A c e g lé d i S a j t 6 a n a g y k ő rö s i s a jto ló fo g la lk o z á s A h id a k n a k v e . U g y a n is
jé n ,
e rő v e l
O la j szónak
m ég az
s z á ra z
m a lo m
ő rö lte
te rm é n y e it"
v o lt
fe le l m e g , a z o la jü tő ,
le h e te tt a n é v a d á s a la p ja m in d k é t e s e tb e n . is b ő s é g é b e n
v o lta k a n a g y k ő rö s ie k ,
a v á ro s t n y u g a t-k e le ti
ra jta lé v ő s o k k is h id b iz to s íto tta k á já ró l
csücskökön
ú g y n e v e z e tt
irá n y b a n
a k ö z le k e d é s t.
v á s á ro ljo n .
E sser
u tc a
m e g fo rd u lt
A c e g lé d i
te h á t a H í d u t c a n e -
e z e n a z u tc á n fo ly t v é g ig . A
A P a tika
k a p ta n e v é t, a h o l A ra n y J á n o s is g y a k ra n
h o g y fe jfá já s -c s illa p ító t
n e m v é le tle n
á ts z e lő K ü rti-é r
K á ro ly h íre s p a ti-
k ile n c é v i
u tc a n e v e k b ő l
ta n á rk o d á s a
id e -
1 5 , a n a g y k ő rö s ie k b ő l
1 7 ta rto z ik id e . C saknem
állatokról
u g y a n e z a z a rá n y a z
N a g y k ő rö s ö n
1 8 . V a d - é s h á z iá lla to k ,
e ln e v e z e tt
" k ö ltő i"
u tc á k e s e té b e n
é s " p ró z a i"
á lla tn e v e k
is : C e g lé d e n
v á lta k o z n a k
15,
m in d -
k é t v á ro s b a n ; p é ld á u l: C e lé d e n : lú d , s za r ka ,
s zá r c s a ,
vé r c se ;
s a s , m é h , d a r á zs ; h o lló s ,
három
a c s ir ta ;
r ó ka , s za r va s ,
A névanyag e lő ta g o k
n
ú l, b o r z.
h a rm a d ik
a lk o tjá k
R ö vid ,
K u r ta ,
F o ly6 ,
N a g y k ő rö s ö n :
D o b o z,
É k, K ö n yö k,
K e r e s zt,
B udapest
V ízá llá s
C s in o s ,
P o c s é ta ,
K is . R é g i
je le n tő s
nevek
irá n y t je le z n e k ), lé d i n e v e k k o k : k ö z e li u tc á -b ó l
m é ly e k rő l
c s o p o rtja
fo rd íto tt
(H A J D Ú
a h e ly z e t:
(K á ta
(e z e k
és S ze le
v a ló d i
u tc a
H o m o k,
u tc a
k ö z ö tt
és D o r o ttya
m in d k é t
e z t h á ro m
kir á ly-é
1 2 ,3 % ,
u tc a ,
H A J D ú M IH Á L Y
e m lé k ő rz ő k , m e g ő riz n i.
nem
-i
kép-
v a ló d i
A fe n ti c e g -
m é g is k é p z ő
n é lk ü li
csak a B e s n yő
v á ro s b a n
N a g yká ta i,
c s e k é ly
8 . A k ő rö s ie k
u tc a
a la ő rz i
a Berény
e s e té b e n .
a
személynévi
c s a k a z o tt la k ó s z e -
e s e tb e n te tté k , v is z o n t
és H u n ya d i-é .
e lő ta g ú u tc a n e v e k
u tc a , S ze le
u tó ta g ú .
u tc á -b ó l
a d d ig
U gyan-
ú t le tt.
9 , N a g y k ő rö s ö n
e l u tc á t, a c e g lé d ie k is : M á t y á s
M a k ö z ü lü k
m e g s z Ű llt, a K á t a
v is z o n y ítv a
a rá n y a :
a rra is k ité rt, h o g y a z
in k á b b
irá n y t je lö lte k ,
fe lé v e z e tn e k .
s z á m a : C e g lé d e n
s z e m é ly n é v
B é la , M á r ia
H o m o k,
Vá lyo g ,
A k ő rö s ie k
u tc a , B e r é n y
1 9 7 5 : 2 9 -3 0 )
a K ő r ö s u tc á -b ó l N a g ykő r ö s i
n é v á lla p o to k h o z
n e v e z te k
C e g lé d e n :
K é th á z,
É g e tt.
u tc a n e v e k
é s v a la m e n n y i
fu n k c ió tla n
h a tá rré s z e k
a V ízá llá s
u tc a n e v e k
k é t tö rté n e lm i
In g o vá n y,
e z é rt jo b b le n n e e z e k e t k é p z ő n é lk ü li fo rm á b a n
J á s zb e r é n yi,
K is ,
ta lá lh a tu n k .
m egnevező
P é ld á k
m é g is a z u tó b b i c s o p o rt é rd e k e s .
s z e re p e l
u tc a ),
v iz s g á la ta k o r
te le p ü lé s e k ,
A későbbi
K ö z,
Z a va r , S ö té t, M e s s ze lá t6 ,
n é lk ü li a la k b a n
e g y ik
e s e té b e n
e re d e ti a la k já t:
V ize n yő s ,
e lő ta g o k a t
vonásait
a s z á n la .)
D arab,
Iöldrajzi előtagú
a
u tc a , B e s n yő
u tc a n e v e in e k
z ő s fö ld ra jz i
Ár p á d ,
K e r e s zt,
22 ezeknek
e z c s u p á n 7 % . A la k ta n i s z e m p o n tb ó l
u tc a ,
eredetű
F o lya m ,
utca jellegzetes
az
tö b b e lté rő v o n á s t m u ta tn a k .
N a g y k ő rö s ö n
is m in d a 6 n é v - i k é p z ő Kőrös
S zé p ,
is : G y o r s k o c s i ,
A to v á b b i c s o p o rto k C e g lé d e n
S zo r o s ,
F e r tő , P a tk6 ,
c s o p o rtjá t
1 3 , N a g y k ő rö s ö n
S zű k,
v a n n a k k ü lö n le g e s e b b e k M íg
je le n tő s
(C e g lé d e n
K e re s z tn e v e t
m á r fe lb u k k a n h a s z n á ln a k
az
K ecskem ét
ERDÉLYI ERZSÉBET:
A hom ogén
n é v b o k ro s ítá s ra
k ő rö sö n a T a b á n A nevek
és Ta b á n
u tc a
s z e rk e z e té t
a le g n a g y o b b .
m in d k é t
te k in tv e csaknem
Is ko la kö z. N a g y k ő rö sö n
a z u tc a
(2 9 % ) Ö ts z ö r
Is ko la
m e g á lla p íth a tju k ,
hogy
k iz á ró la g o s , 8 5 e s e tb e n
k iv é te l
fo rd u l
e s e tb e n
A p ia c o k
k is e b b e t: B e ls ő b u za p ia c ,
A ,,n a g y "
a z u tc a
c s u p á ll.
u tó ta g
k e ttő
m e g te rh e lts é g e
akad:
a K is kö z é s a z
e lő , e z 6 5 % . E z t k ö v e ti
szom szédos
vagy
a kö z 3 8 -sz o r
tá v o la b b i
té r , V á r o s h á z
N agy-
kö z.
v á ro so k ,
ha-
te r e .
a z á ru fé le s é g e k
s z e rin t
S zé n a p ia c z,
k ü lö n b ö z te tte k T e re k
H a lp ia c z.
m eg
négy
(2 ): S ze n th á r o m -
te r e .
u tc á k
(5 ): B u d a i
u ttza ,
könyv. E zek
Vá sá ri N a gy
k ö z ö tt je lle g z e te s
C songrá di
u ttza p á rja
u tá n
p ia c z
K ü ls ő b u za p ia c z,
H a la s i n a g y
kis u ttc a ,
akad
é s Is ko la
u tc a n é v c s o p o rto k
(5 ): a N a g y
s á g te r e , F ő is ko la
p é ld a
u tc a
csupán
tá rré s z e k fe lé v is z -, é s k é t íz b e n fo rd u l e lő a té r : P ia r c z
4 .2 .2 . K e c s k e m é tí
u tc a n e v e i
e g y -e g y
p e d ig
a z ú t - m in d e n
sz e re p e l
v á ro sb a n
k ö z, C e g lé d e n
C e g lé d e n
e ls ő h iv a ta lo s
kis
csak K ő r ö si
nagy
u ttza ,
c s o p o rto t
u ttza ,
H a la s i
k é p v is e ln e k
kis
u ttza ,
A k is je lz ő s ö k
u ttc a .
C songrá di
nagy
A tö b b i u tc a n e v e t
u ttza .
a ,,n a g y "
Vá sá ri
k ö z ö tt
u ttza ,
K őrösi
tiz e d e n k é n t
kis
u tc á k
sz e re p e l
a T e m e tő
u ttza ,
fe l a je g y z ő p á rja i:
,,k is "
v is z o n t
u ttc a ;
nagy
s o ro lja
Budai
a K őrösi
nagy
a m e ly n e k
kis u ttza ,
v is z o n t a ,,n a g y " p á r ja h iá n y z ik . R észben
e g y e z ik
a H a l u tc a é s a H a lp ia c ,
é p ü le t,
in té z m é n y
vagy
z é s a la p ja :
a z ö t p ia c ,
a K á véh á z
u ttza ,
K a s zá r n ya
u ttza ,
N e v e z e te s
Io m kö z, S a jtó
T e m p lo m
u ttza , M a g tá r
Á lla to k ró l
k a p ta
u ttza , G a la m b u ttza , V e r é b u ttza ,
u ttza ,
u ttza ,
N yu l
u ttza ,
u ttza , B ika
P a c s ir ta
B éka
u ttza ,
A z u tc a á ru lk o d n a k
S zé l
K ö n yö k
a la k já ró l,
H orog
u ttza , V illa
u ttza ,
Ar o kso r
S a r io
u ttza ,
u ttza ,
tá rg y a k , u ttza .
K íg y6 sor,
e l),
u ttza ,
N y íl
eszközök:
u ttza ,
u ttza ,
Ő z u ttza , Sa s
a z e ln e v e -
L o va r d a
M a lo m
u ttza ,
u ttza ,
u ttza , T yu k
S za r va s
u ttza ,
R ig 6
M a-
u ttza ,
V a r jú
u ttza ,
C s6 ka
G y tk u ttza , H a l u ttza ,
F e s tő
T yu klá b
u ttza ,
Aga s
u ttza ,
a hozzá
u ttza ,
Borz
u ttza ,
Tehén
L ilio m
u ttza ,
u ttza ,
Z s in ó r
u ttza , A ls 6 c s e r é p u ttza ,
s z e m é ly n e v e k )
S íp
L e jtő
F orrás
u ttz a ,
Sá r
u ttza
s z o lg á l-
u ttza ,
u ttza , K ö n yve s
k a p c s o ló d ó
u ttza ,
S ze n te lő
n e v e t.
u ttza , u ttza ,
(k é ső b b
u ttza ,
O r vo s u ttza .
te v é k e n y s é g rő l
u ttza , H o s s zú
u ttza ,
M e ze i
u ttza , u ttza
C zim b a lm o s
u ttza , L a ka to s
H eg yi
O la j u ttza ,
D ob
s o r , Z ö l d fa u ttza , R e te k
u ttza , K e s ke n y
Vá sá rsor,
u ttz a ,
K e r ti
(v a g y e b b ő l a la k u lt u ttza ,
m in ő s é g é rő l,
M agos
s o r , F e ls ő c s e r é p
S za p p a n
u ttza
kis u ttza .
u ttza , K á d á r
u ttza ,
Ara k
K ü lö n b ö z ő K a la p
S u tu
K á p o ln a
u ttza , R ó zs a
U j u ttza , S zilk
u ttza ,
u ttza , S é ta
K ö ltő
h e ly z e té rő l,
u ttza ,
le h e te tt
is ko la
u ttza .
u ttza , K a p á s
h e ly e z k e d ik
Régi
u ttza ,
L ib a
te v é k e n y s é g e k
u ttza ,
Bak
u ttza ,
u ttza ,
u t t z a , A k á t z fa
u tc á k :
u ttza ,
é s a P ia c z u ttza .
lé te s ítm é n y
(p fu j h e ly e tt),
u ttza
s o r , Z ö ld ke r t
e s e té b e n :
H o m o ki
u ttza ,
u ttza , S é ta té r
u ttza ,
s z é le n
S zé le s
a S zö llő
nevek
(ti.
u ttza
K a ka s
a P ia c z
u ttza ,
T e m e tő
u ttza ,
F ilr
u ttza , S á s ka
H e m ző
sor,
u ttza , S á r ká n y
u ttza ,
a k ö v e tk e z ő
G örbe
u ttza ,
T e m e tő
a Bárány
e m b e ri
a z a lá b b i
Is ko la
K is te m p lo m
u ttza ,
u t t z a , F ű z fá s
F o g la lk o z á s o k ,
u ttza , T ím á r
nevét
ih le tté k
F ü ze s s o r , E p r e s
sor,
F ecske
P á va
u ttza ,
N övények
ta k a la p u l
u ttza ,
ille tv e
in té z m é n y s z e rű
u ttza ,
K a n ya r
D arab
u ttza ,
S ze g le t
u ttza ,
B ú za s ze n te lő ),
F o lyo ka
u ttza ,
K a s za
S a r ka n tyu
u ttza ,
K ö zé p
u ttza ,
T r o m b ita
u ttza ,
N yer eg
u ttza ,
u ttza . u ttza ,
e g y - e g y v á r o s r é s z h e z , te r m é s z e tf ö ld r a jz i e le m h e z k a p c s o ló d ó n e v e k :
Irányjelölők, u ttza ,
Ara di
C songrá di
( a M á r ia - h e g y h e z ) ,
sor
Vá gó
ú t, S ze g e d i
ú t, S zo ln o ki
Ta bá n
Vá sá ri
sor,
u ttza ,
Ta bá n,
Burga
S zé któ
u ttza ,
sor,
M á r ia
F ürdő
M á r ia
D é l/ő
u ttza ,
F ehér
u llza ,
Kere-
( a v á g ó h íd h o z v iv ő u tc a n e v e ) .
u ltza
É v s z a k h o z k a p c s o ló d ik a
T a va sz
u tlza
neve.
Bizonytalan b e s o r o lá s ú a k , f e lte h e tő e n s z e m é ly n é v i e r e d e tű e k : ke s
u ttza ,
u ltza ,
U llza , M a g ya r
u llza , K a s za p
(a
u tlza
K a s za p
kú t-h o z
v is z , é s a z é r t k ív á n k o z ik a s z e -
m é ly n é v i e r e d e tű e k k ö z é , m e r t f e m illla r a d t e g y le g e n d a , m e ly s z e r in t e g y b iz o n y o s K a s z a p tá lto s f a k a s z to tt v iz e t a s z o m ja z ó v á r o s s z á n lá r a .) . A
L a ko s
e lír á s , m e r t n é h á n y é v v e l k é s ő b b
H e m ző
La pos
f o r m á b a n k e r ü l e lő . A
u llza
v a ló s z ín ű le g
u tc á -t
a f o g la lk o -
z á s n é v ie k k ö z é s o r o ltu k u g y a n , d e v a ló s z ín ű b b , h o g y a s z e m é ly n é v ie k k ö z é ta r to z ik e z is . E g y 1 7 2 7 - b ő l s z á r m a z ó f e lje g y z é s s z e r in t: " H e m z ő I s tv á n h á z a tá já n " k e lle tt e g y h id a t k é s z te n i. ( K ö z li: I V Á N Y O S ] - S Z A B2 Ó 0 0 0 b : 3 4 2 .) N é h á n y m e g je g y z é s a b e s o r o lá s h o z : Az
Ága s
K a s za ,
S a r ka n tyú ,
V illa
e lő ta g ú u tc á k a t a z u tc a a la k já r a e m lé k e z te tő k k ö -
z é s o r o ltu k b e , m e r t a k o r a i té r k é p e k v ilá g o s a n m u ta tjá k e z e k e t a f o r m á c ió k a t, a k á r c s a k a
és
Z s in ó r
z ő t: " a
N yíl
V illa
u tc á k e s e té b e n is . ( A z 1 9 0 7 - e s v á lto z ta tá s o k b a n o lv a s h a tju k a k ö v e tk e f ő á g a " .)
u tc za
A " n a g y - k is " u tc a p á r o s o k o ly a n je lle g z e te s e n e lá g a z ó u tc a s z e r k e z e te t ő r iz n e k , a m e ly b ő l a z e g y ik á g je le n tő s e b b , m in t a m á s ik . A Z u g u l l z á - n a k n e m p á r ja a K i s z u g . A K is ke r e s zt
v is z o n t n in c s
u llc á -n a k
nagy
p á r ja , m in t a h o g y a n e z t a
T a l fá i
kis
u llzá -n a k
is
h iá b a k e r e s n é n k . N é h á n y n é v b o k o rra u J tza , C s o n g r á d i Árok Oz
u tc a
és
kis
is r á a k a d h a tu n k a z e ls ő n e v e k k ö z ö tt: p l. a
u ltza ,
C songrá di
ú t; S é ta té r
u ttza ,
a h o m o g é n , a L o v a r d a k ö z e lé b e n lé v ő :
S za r va s
u tlza
I d ő n k é n t ( p l. a
S é ta té r
S a r ka n tyú ,
sor;
az
N ye r e g ,
C songrá di
L o va r d a
nagy
u tc a
és
u ttza ;
az
Ár o kso r
p e d ig a h e te r o g é n n é v b o k o r s z é p p é ld á ja . K a la p
v a g y n é h á n y á lla tn é v i e lő ta g e s e té n ) , jo g g a l g y a n a k o d h a tu n k
a r r a , h o g y c é h - v a g y k o c s m a c é g é r r ő l k a p ta a n e v é t a z u tc a , d e e n n e k b iz o n y ítá s a to v á b b i le v é ltá r i k u ta tá s t ig é n y e l. E g y 1 8 6 1 é s 1 8 7 0 k ö z ö tt k e le tk e z e tt ir a tb a n ta lá lta m p é ld á u l a z Ara n
té r :
P á v a k o r c s r n á - t , a m e ly v a ló s z ín ű le g a P á v a u t c a n e v é v e l h o z h a tó k a p c s o la tb a . A z u tó ta g o k m e g te r h e lts é g e te k in te té b e n a k ö v e tk e z ő a h e ly z e t: p i a c : 5 ( 3 ,3 3 % ) ,
2 ( b ir to k o s je lz ő s s z e r k e z e tb e n ) ( 1 ,3 % ) ,
( 0 ,6 6 % ) ,
sor:
1 1 ( 7 ,3 3 % ) ,
1 ( 1 ,3 3 % ) ,
zu g :
ú t:
2 ( 1 ,3 3 % ) ,
ta b á n :
u tc a :
1 2 7 ( 8 4 ,6 6 % ) ,
kö z:
1
1 ( 1 ,3 3 % ) . A z u tó ta g o k f u n k c ió ja
s z e r in t: a je le n tő s e b b , tá v o la b b i te le p ü lé s r e v iv ő , v á r o s o n k iv ü li ú ts z a k a s z k a p ta a z ú t u tó ta g o t
(C s o n g r á d i,
S ze g e d i).
je le n ti. S z o k a tla n u l k e v é s a
zu g
A
sor
és a
K e c s k e m é te n is a c s a k e g y ik o ld a lo n b e é p íte tt u tc á t kö z
u tó ta g , h o lo tt a k o r a i té r k é p e k ( l8 6 0 - a s k ö v e z e t'
v á z la to n , 1 8 3 0 - a s r e k o n s tr u á lt té r k é p e n , 1 8 6 9 1 7 9 - e s L Á S Z L ÓK Á R O L y - f é le té r k é p ) ta n l~ · s ítjá k , h o g y a b e lv á r o s ú th á ló z a tá n a k p ó k h á ló s z e r ű k ia la k u lá s á b a n a z e g z u g o s k is u tc á k . n a k is b ő v e n ju to tt s z e r e p . A
kö z
a k o r a b e li k e c s k e m é tie k s z á n lá r a o ly a n k ö z te r ü le te t
je le n te tt, a m e ly e n k e r e s z tü l a s z ő lő k b e n le h e te tt k iju tn i ( p l. V a c s i kö z,
Vá gó
kö z),
H egedűs
kö z,
Budai
kö z,
k é s ő b b , a k ü lte r ü le te k b e é p ü lé s e f o ly tá n e z e k is b e lte r ü le ti n e v e ~ ·
k é v á lta k , a k ö z p e d ig K e c s k e m é te n is u g y a n a z t je le n te tte , a m it a m á s v id é k e n é lő e m b e r e k n e k : 'k is k e r e s z tu tc á '- 1 .
S zin tén k ecsk em éti jelleg zetesség v ag y térb ő v ítm én n y el
ren d elk ező
v áro s szin te m in d en p o n tján . sö d ések ,
Ú T I.
az u tcák és a terek k ö zö tti átm en et: az u tcás terek
u tcák . E zek n ek
G y ak o riak
szám o s v álto zata
a n ég y szö g ,
"u tcás terek ", am ely ek b en
tized k ú t,
h áro m szö g
szárazm alo m
to tt. JU H Á S ZIS T V Á N az u tcák és terek szö v ed ék én ek v éb en (1 9 9 8 : 8 4 -9 2 ): ú telág azáso k
v álto zato s
fig y elh ető
v ag y b o rm érő h ely
állh a-
fo rm áit m u tatja b e k ö n y -
v an itt u tcás tér, saro k u tca, u tca b ő v ítm én n y el,
tere, tö lcsér tér, csillag tér,
m eg a b el-
v ag y m ás alak ú k iö b Jö -
ú tleág azáso k
tere,
tö m b tér, sark o s tér.
Tabán: Vásári Tabán. S zo k atlan , h o g X a Tabán u tó tag k én t u tcan év ez itt, in k áb b részén a
eg y m ég b eép ítetlen
szerep el, n em is ig azi n ev e. U g y an ak k o r a v áro s m ásik
'v áro srész
Tabán utcá-val is találk o zh atu n k .
A ily en k ettő s n év alak o k
is szo k atlan o k : Külbúzapiacz uttza, Aroksor utca, Sétatér sor, Zug utca. A z első azzal az in fo rm áció v aL szo lg ál, h o g y az u tca a k ü lső b ú zap iach o z v isz, az Aroksor utca, a Sétatér sor, Zug utca p ed ig a terü let b eép ítettség én ek fo k áró l, illetv e to v áb b ép ítettség érő l A z ö sszev etésb ő l a k ö zn év i elő tag o k g y ak o rib b ak :
áru lk o d ik .
k id erü l, h o g y m in d h áro m
d o m in an ciájáv al.
állato k , n ö v én y ek ,
b en . Ig en csek ély
szám b an
em b eri tev ék en y ség ek ,
fo rd u ln ak
n ev ek , h iszen az u tcát k ezd ő h ázb an v ag y k ú ttu lajd o n o s K ecsk em ét
k ö v etelv e
m ag án ak
eleg an ciájáb an , ság áb an
(p l.
ered etű ek .
élő k szem ély n ev e,
eg y -eg y
k ü lö n b ség
a "falu si" jelleg
a kis-nagy
is k ü lö n leg es
v o n áso k at
lev etését.
d iv atb a jö n n ek , k ap cso lato t
az u tcan ev ek
szem léletéb ő l
m eg n y ilv án u I,
m eg , in k áb b a n év alk o tás am ely g y ak o rlati
ak k o r k ö zelít m ajd a h áro m v áro s eg y m ásh o z,
álló term észetes
k itetszik , h o g y
m u tato tt
id ő rő l
is
id ő re
Itt ez m ég n em a szav ak jelen tésk ö rb eli
u tca p áro s h aszn álatáb an ),
ad o tt u tcan ev ek
k i ezek -
h íres m alo m tu lajd o n o s
v áro siasab b
eg y re erő teljeseb b en
m u tatk o zik
n ev ek a leg -
A zo k is term észetes
az is v ilág o san
telep ü lésszerk ezetéb ő l,
v álaszték o sság áb an
v álik b e. K éső b b
elő szem ély n év i
elején
s ez v aló szin ű leg
ad ó d ik . E z a szem léletb eli
a n ép i n év ad ás v o lt jellem ző ,
az u tca irán y a fejező d ik
leh etett a n év ad ó . D e az ö sszev etésb ő l
m ár a X IX . század
szem p o n tjáb ó l,
v áro sb an
A z u tca sajáto s v o n ásait v isszatü k rö ző
és az em lék állító
fu n k ció
k o n cep ció zu s-
szem p o n tb ó l
am ik o r
n em
a szem ély ek rő l
a n év és v iselő je
k ö zö tt fen n -
m eg b o n ~ ja.
Térképek: K ecsk em ét
k ö v ezeti
fő m ém ö k .
v ázlata.
K észítette
1860. B K M Ö L
K ecsk em ét v áro s 1 8 2 0 -3 2 .
X v.
a rég i n ag y
térk ép rő l
H o rv áth
év i állap o tát feltü n tető
Ján o s:
K ecsk em ét
térk ép m ellék lete. és
1 8 3 2 . év ek b ő l
L ászló
v áro s
K ecsk em ét v aló
v áro si
eg y esített térk ép . Ö sszeál1 íttato tt
ju n iu s h av áb an B attáry P ál, K u n Istv án és S árk ö zy Istv án m ém ö k ö k H o rn y ik
F ark as
1 /a. K m . 1 8 6 0 .
g azd aság i
fejlő d ésén ek
tö rtén ete
v áro s rég i térk ép e. Ö sszeállíttato tt
ered eti
térk ép ei
alap ján .
Ö sszeállíto tta
1907
térk ép eib ő l.
cím ű
m u n k áján ak
a v áro s 1 8 2 1 , 1 8 2 2 és rajzo lta
P ap p
1923.
S z. K . K ecsk em ét
v áro sa. A S zilád i L ajo s 1 8 6 9 -d ik i
k ép szelv én y ek rő l
szerk esztette
felm érése
u tán , általa k észített
és rajzo lta L ászló K áro ly v áro si m ém ö k .
1879.
tér-
/
Levéltári források: Kgy. jk.: = BKMÖL Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlési jegyzőkönyvei lY. 1903/a. Tan. jk. = BKMÖL Kecskemét Város Tanácsülési Jegyzőkönyvei lY. 15041b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. BKMÖL IV. 1908/b. Rongyos Könyv = PMLNKO a ceglédi ,,Rongyos Könyv" (mint a régi és új házszárnmutató 1875/76.) Cegléd város polgármesterének iratai. Közizgatási iratok. Külön kezelt ir~ok. Pest-Solt megyefőnök = PJ'v1LNKO Pest-Solt megyefőnökének iratai XVIII. 39/1850.
Irodalom: ASBÓTH MIKLÓS é. n. Kalocsa településszerkezetének kialakulása valamint a kalocsai városrészek és közterületek nevének változásai. K é z i r a t . BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ 1938. P e s t m e g y e t ö r t é n e t é n e k o k l e v e l e s e m l é k e i 1002-1599. Budapest. BúzÁs MARGIT 1990. K e c s k e m é t u t c a n e v e i . Magyar Névtani Dolgozatok 91. sz. Budapest. ERDÉLYIERZSÉBET 1978. Nagykőrösi ragadványnevek a 17-20. századból. In: T a n u l m á n y o k N a g y k ő r ö s t ö r t é n e t é b ő l é s n é p r a j z á b ó l . Acta 1. Nagykőrös. 499-529. ERDÉLYIERZSÉBET 1985. N a g y k ő r ö s u t c a n e v e i n e k t ö r t é n e t e 1 8 5 0 é s 1982 k ö z ö t t . Magyar Névtani Dolgozatok. 56. sZ. ERDÉLYIERZSÉBET 1997. Utcanévadási szokások az Alföldön a XIX. század közepén. In: A z V M a g y a r N é v t u d o m á n y i K o n fe r e n c i a e lő a d á s a i. Szerk. B. GERGELY PIROSKA- HAJDÚMIHÁLY. Budapest-Miskolc. 11.415-21. FEKETEJÁNOS 2001. K i s k u n fé l e g y h á z a u t c a n e v e i . Kiskunfélegyháza. GALANTAlFEKETE BÉLA 1927. N a g y k ő r ö s . Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala, Budapest. GALGÓCZYKÁROLY Y8 9 6 . N a g y - K ő r ö s v á r o s m o n o g r a p h i á j a . Budapest. HAJDÚMIHÁLY 1975. B u d a p e s t u t c a n e v e i n e k n é v t a n i v i z s g á l a t a . Budapest. HORNYIKJÁNOS 1927. K e c s k e m é t v á r o s g a z d a s á g i fe j / ő d é s é n e k t ö r t é n e t e . Kecskemét. INCZEFIGÉZA 1970. F ö l d r a j z i n e v e k n é v t u d o m á n y i v i z s g á l a t a . Budapest. IVÁNYOSI-SZABÓTIBOR 2002/a. Kecskemét története 1541-ig. In: K e c s k e m é t t ö r t é n e t e 1 8 4 9 - i g . Főszerk. BÁRTHJÁNOS. Kecskemét. Kecskemét monográfiája. 89-171. IVÁNYOSI-SZABÓTIBOR 2002/b. Kecskemét a kései feudalizmus korában. In: K e c s k e m é t Kecskemét monográfiája. tö r té n e te 1 8 4 9 - i g . Főszerk. BÁRTH JÁNOS. Kecskemét. 229-707. JUHÁSZ ISTVÁN 1998. Kecskemét város építéstörténete. In: K e c s k e m é t i F ü z e t e k 8 . Főszerk. BÁRTHJÁNOS. Kecskemét. KÁLDy-NAGY GYULA 1985. A b u d a i s z a n d z s á k 1546-1590. é v i ö s s z e í r á s a i . D e m o g r á fi a i é s g a zd a s á g tö r té n e ti a d a t o k . Pest Megye Múltjából 6. Budapest. KÁLDy-NAGY GYULA 1977. A b u d a i s z a n d z s á k 1559. é v i ö s s z e í r á s a . Budapest.
