Kalendárium 2016. április: 1. A bolondok napja 2. 1927-ben született Puskás Ferenc labdarúgó, az Aranycsapat legendás Öcsije. 1936-ban született Csukás István író (Süsü, a sárkány). 3. 1941-ben öngyilkos lett gróf Teleki Pál miniszterelnök 6. 1490-ben meghalt Hunyadi Mátyás király. 1814-ben született Ybl Miklós építész (Operaház) 1937-ben meghalt Juhász Gyula, a Nyugat első nemzedékének nagy költője. 7. 1848-ban az első felelős magyar kormány kinevezése. Elnöke gróf Batthyány Lajos. 8. 1735-ben a törökországi Rodostóban meghalt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. 11. 1905-ben született József Attila költő (a költészet napja). 14. 1886-ban született Tóth Árpád költő. 1849-ben Debrecenben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (Függetlenségi Nyilatkozat) 15. 1452-ben született Leonardo Da Vinci, festő, grafikus, építész, mérnök stb. 19. 1713-ban III. Károly magyar király, Mária Terézia apja kihirdette a Habsburg-ház nőági örökösödését szabályozó Pragmatica Sanctiót. 20. 1605-ben Magyarország fejedelmévé választották Bocskai Istvánt 21. A monda szerint Kr. e. 753-ban alapították Róma városát. 22. A Föld napja. 23. 1564-ben született William Shakespeare angol drámaíró 25. 1986-ban a csernobili (ma Ukrajna) atomerőmű 4. blokkjának felrobbanása 28. 1754-ben született gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár alapítója. 30. 1711-ben aláírták a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.
Az Operaház
Leonardo da Vinci: Mona Lisa
Április – Szent György hava –Tavaszhó – Szelek hava
Kormány Vera: Április
A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt. Április 12. Gyula napja, az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel. Április 24. Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Sárkányölő Szent György szobra Prágában
Április 25. Márk napja, búzaszentelő nap. Márk evangélista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették, és rontásűzőnek hitték.
Amit a nagyböjtről tudni érdemes Elkergettük a telet, nagy mulatságokkal véget ért a farsang. Hamvazószerdától elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt. A nagyböjt egyébként 40 napig, húsvétvasárnapig tart. A katolikus előírás szerint 18 éves kortól 60 évig böjtölni kell. Hamvazószerdán és nagypénteken 3-szor étkezünk, de egyszer sem lakunk jól. 14 éves kortól nem eszünk húst. Mindez abban segít bennünket, hogy jobban fel tudjunk készülni Urunk feltámadására. Ilyenkor jobban odafigyelünk a szegényekre is. Hozzátartozik a böjti időszakhoz, hogy megvonunk magunktól élvezeti dolgokat, amelyeknek bizony gyakran rabjai vagyunk (okos telefon, számítógép, édesség, káros szenvedélyek). Nehéz megítélni, hányan tartják be a böjti előírásokat. Talán 50-50%. Főleg az idősebb korosztályok járnak ebben élen, a fiatalok kevésbé. És sajnos, egymás problémáira sem igen figyelnek oda. Túlságosan el vannak foglalva saját dolgaikkal, mindezt önzésnek is mondhatnánk. A böjtölés egészségügyi oldala is érdekes A böjt elsősorban a bűnöktől, tisztátalan gondolatoktól való megtisztulás. Ehhez járul a fizikai cél: szervezetünk megtisztulása, méregtelenítése. A mai ember ugyanis túl sokat (zsír, szénhidrát, só) és túl rendszertelenül eszik. Ha ehhez még egészségtelen életmód, kevés mozgás is társul, hamar megjelennek a civilizációs betegségek: magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, ízületi bántalmak, az elhízás. Az elhízás egyébként lelki problémákat, depressziót is okozhat. A böjt minden betegség kezelésére alkalmas, lelki állapotunk karbantartására is. Ha elkezdünk böjtölni, természetesen az élvezeti cikkek ellenjavaltak. Legalább 2–4 liter folyadékot vegyünk magunkhoz (méregtelenítő tea, frissen csavart gyümölcsök leve). Kerüljük az olajban, zsírban sült húsokat, szénsavas cukrozott üdítőket. A vesét vízhajtó teával segíthetjük, beleinket például müzlivel. Ha még sokat is mozgunk, eredményesebb lesz tevékenységünk. Jót tesz ilyenkor a szaunázás is. Végül: mint máshol is, lényeges dolog a fokozatosság. Egy rövid böjt után próbálkozhatunk hosszabbal. Jól jegyezzük meg: a böjt nem fogyókúra!
Húsvéti ünnepkör
A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
Húsvéti képeslapok a XX. század elejéről
Jézus kereszthalálának története A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el.
Kernstok Károly: Utolsó vacsora
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt, megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
Maes: Krisztus Pilátus előtt
A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: „Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyére, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott. A nagyhét a magyar népszokások tükrében A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt, és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek éktelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvétvasárnap a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj, zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.
Húsvéthétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket. Sajnos, ha hideg volt húsvétkor, bizony betegség is származhatott ebből.
Török János: Húsvéti locsolkodás
Húsvéti jelképek A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaink közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét.
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús
fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülésPészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Isten báránya).
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága miatt. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Nyúlfigura a müncheni Húsvét Múzeumból
Válogatás József Attila verseiből
Kész a leltár
Kertész leszek
Magamban bíztam eleitől fogva ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott velem hitegetve: hittem igazán - hadd teljen a kedve! Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Okos urak közt játszottam a bambát. Árultam forgót, kenyeret és könyvet, újságot, verset - mikor mi volt könnyebb. Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogy lesz, immár kész a leltár. Éltem - és ebbe más is belehalt már.
Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.
Két hexameter Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. Olvassátok el figyelmesen ezt a kétsorost, s írjatok 5-6 mondatot a vers értelmezéséről!
Áprilisi hangulatban… Április György-nap előtt, ha nem esik, György-nap után sok is esik.
Berzsenyi Dániel: A tavasz (részlet)
Hogyha Vitálisz didereg,
A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Tizenötször lesz még hideg!
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Áprilisnak szárazsága,
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
Jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. (részlet)
S illatot isznak. Alkotó aethert lehel a világra, Mellyre a zárt föld kipihenve ébred; Számtalan létek lekötött csirái S magvai kelnek
Tulipánok (40x60 cm, olaj, 2000) Zsiros Ari: Tulipánok
Tóth Árpád: Április Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! (részlet)
Szabó Lőrinc: Az áprilisi rügyekhez
De szépek vagytok, tavaszi rügyek, de bátrak vagytok! Nem kérdezitek, mi vár rátok, – ha itt az ideje, mint a barna földből a rét füve, a barna ágból kicsaptok ti is, akármilyen hideg az április.
(részlet)
Krónika
Versenyről versenyre
Labdarúgó diákolimpia 2016. A csapat nagyszerű játékkal, magabiztosan nyerte az összes mérkőzését, így továbbjutott a területi döntőbe. Labdarúgó diákolimpia eredményei (3. korcsoport): Páty - Telki 3:2 Zsámbék - Budajenő 2:1 Páty - Budajenő 14:0 Telki - Zsámbék 3:1 Páty - Zsámbék 8:0 Telki - Budajenő 4:1 A pátyi csapat tagjai: Bach Máté Zsolt Blonszki Noel Bukovszki Bendegúz Danis Bence Ferenci Dániel Horváth Adrián Kemény Csongor Nagy Mikes Pap-Kolbert Csaba Simon András Újvári Kolos Végső Zsombor Virág Ervin Edző: Simon Csaba Ezúton is gratulálunk a továbbjutáshoz a csapatnak!
Eszté
Az iskolai vers- és prózamondó verseny "A költő nem tesz mást: csak tűzliliomot ültet a lét szívébe. Elmondja a világot és meg akarja változtatni a világot. A jóság küldötte ő.” Juhász Ferenc Talán ezek a gondolatok illenek leginkább idei iskolai vers- és prózamondó versenyünk szellemiségéhez. A költészet napjához közeledve – mi így adózunk az ünnepnek! A felsősök közül most igen szép számban vettek részt tanulóink a megmérettetésen. A zsűri munkájában Szabó Tibor tanár úr, Soós Margit tanárnő és jómagam vettünk részt. Nem kis fejtörést okozott a helyezések megállapítása, eldöntése. Öröm volt hallgatni az igényes, felkészült tanulókat, a már-már művészi előadásokat. Igazán kellemes időtöltés volt, jót szórakoztunk, hiszen a mélyen szántó gondolatok mellett voltak paródiák, humoreszkek is. A következő eredmények születtek: Kovács Dominik
7-8. osztály vers kategória
I. hely
Böröcz Nándor
7-8. osztály próza kategória
I. hely
Kemény Botond
7-8. osztály próza kategória
II. hely
Tilli Mercédesz
7-8. osztály vers kategória
III. hely
Semjén Adriána
5-6. osztály próza kategória
Kutnyánszky Lóránt Bödőcs Böróka
5-6. osztály próza kategória 5-6. osztály próza kategória
Dávid Richárd 5. osztály vers kategória résztvevőnek és helyezettnek szívből gratulálunk!
I. hely II. hely III. hely
III. helyMinden Silinginé Zentai Ida
HELYREIGAZÍTÁS „Megáll(t) az idő…” A márciusi Bocskaisokkban tévesen közöltük az iskolai vers- és prózamondó verseny eredményét. Jó néhány évvel ezelőtti diákjaink kiváló szerepléséről emlékeztem meg… A hibáért mindenkitől elnézést kérek; a valóban friss, idei eredményeket ebben a lapszámban olvashatják a Kedves Érdeklődők. Szabó Tibor
Területi vers- és prózamondó verseny a Bocskaiban „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. …. Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek!” József Attila: Tél Mindig nagy-nagy izgalommal és várakozással tekintünk a már hagyományos területi vers- és prózamondó versenyünk elé a Bocskaiban. Az sem véletlen, hogy éppen a költészet napja körüli időpontot választjuk. Szeretnénk ezzel is koncentráltabban arra irányítani a figyelmet, mit is jelent életünkben, mit is adhat nekünk a mindennapokban a költészet. Jó lenne, ha minél többeket sikerülne gondolkodásra késztetni vagy akár csak azt elérni, hogy rácsodálkozzanak egy-egy gondolatra, érzelemre; empátiát ébreszteni egymás iránt… A környező települések iskoláiban elismerést és rangot vívott ki ez az évről évre megismétlődő megmérettetés. Néhány beszédes szám: a régió 28 általános iskolájából látunk vendégül mintegy 140-150 tanulót, olyanokat, akik már egy szűrőn túl jutottak saját iskolájukban. Tehát minden intézmény nebulóinak színe-javát reprezentálja itt. A 150 tanulót legalább egy felnőtt – szülő vagy kísérő tanár gardírozza. A gyerekek vers és próza kategóriában indulnak 1–2,; 3–4., 5–6. és 7–8. osztályos korcsoportban. Minden kategóriában és minden korcsoportban 3 tagú szakavatott zsűri végzi az ítész munkát. Ez összesen 24 fős zsűrit jelent. Már a számok tükrében is látszik: gigantikus vállalkozás ez. Hosszú hetek, hónapok alapos szervező munkájának eredménye, hogy minden résztvevő megelégedetten távozik, s mindig pozitív visszhangja van a rendezvénynek. A zsűri munkáját egy könyvvel és egy rövid műsorral köszönik meg iskolánk diákjai. Az idén Karinthy Frigyes: A tudomány című humoreszkjével csalt mosolyt Kovács Domonkos és Kemény Botond a műértő kollégák arcára. A rendezvényt ez alkalommal a százhalombattai gimnázium igazgatója, Málnási-Szász Myrtill nyitotta meg József Attila örökérvényű gondolataival: „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek…”
Örömmel nyugtázta a népes gyereksereg láttán: nem halt ki az érdeklődés a költészet, a képi kifejezés, a metaforák iránti igény a mai fiatalokból sem. Értik és szeretik a művészi kifejezésnek ezt a módját. Ám ez a verseny arról szól, hogyan tudják mindezt hitelesen interpretálni. Iskolánkban az idén különösen szép eredmények születtek: Kovács Domonkos a 7–8. osztályosok vers kategóriájában IV., Kemény Botond a 7–8. osztályosok próza kategóriájában III., Böröcz Nándor a 7–8. osztályosok próza kategóriájában I. helyezést ért el. Szívből gratulálunk a szép eredményekhez! Hálásak vagyunk azoknak a kedves szülőknek, akik a finomabbnál finomabb, friss sütikkel tették még kellemesebbé a délelőttünket, valamint a takarító néniknek, akik már kora hajnalban készítgették a gyerekeknek az ínycsiklandozó, gusztusos szendvicseket! Köszönjük! Zentai Ida, szervező
Második helyezés az Andreetti területi angol csapatversenyen Sóskúton
Iskolánk március 17-én részt vett az Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola által szervezett Andreetti területi angol csapatversenyen, Sóskúton. A már hagyományossá vált, színvonalas versenyen az évről évre nehezedő feladatokat csapatunk – Dávid Richárd, Ökrös Balázs, Csókay Balázs és Kutnyánszky Lóránt – ügyesen megoldotta, és második helyezést ért el. Gratulálunk a kiemelkedő eredményhez, nagyon büszkék vagyunk rátok. Felkészítő tanár: Sikosné Vázsonyi Mónika
Tiéd a Szó-Tár verseny területi döntője Közeledik a nagy nap! Országos versenyre megyünk április 21-én egy 3. c osztályos csapattal Szegedre, a Grimm Kiadó által szervezett Tiéd a Szó-Tár nevű versenyre. Hosszú út áll mögöttünk. Egy helyi selejtező után a 3. b és 3. c osztályokból októberben három csapattal neveztünk a versenyre, „Német gyerekszótár” kategóriában. A verseny nagy tömeget mozgatott meg: országosan több mint 2500 csapat nevezett 12 kategóriában. Az első 2 fordulót decemberben online-selejtező követte. Mindhárom csapatunk végig fej-fej mellett haladt, összesítésben nagyon jó helyezést ért el. Végül iskolánkat a Kiss Bernadett, Léber Ádám, Nyers János, Polgár Kata és Varga Mátyás alkotta csapat képviselhette a regionális döntőben, Gödöllőn. Annyira jól sikerült a gödöllői verseny, hogy már a teremből kijövet mondták a gyerek: „Továbbjutunk!” Így is lett: ott vagyunk az ország 32 legjobb csapata között! Reménykedünk a nagyon jó országos helyezésben! Köszönöm mindenki munkáját, segítségét: a gyerekek lelkesedését, a szülők hozzáállását, kolléganőim, Erdős Kitti és Pátkai Anna segítségét, Steiner Dávid szüleinek, hogy eljuttatták a 15 versenyzőt a Goethe Intéztbe, és nem utolsósorban Nyers János szüleinek áldozatát, hogy anyagiakat és idejüket nem kímélve majd Szegedre fuvaroznak bennünket. Józsa Éva
Kapcsolataink Az alábbi e-mailt kapta iskolánk a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség munkatársától: Kedves Tibor! Nagyon szépen köszönöm a jókívánságokat és elnézését szeretném kérni, hogy az ünnep miatt csak ma válaszolok. A könyvek megérkeztek a Tiszaújlaki középiskolába és szét is lettek osztva nagyobb részt az iskolán belül, valamint a vidék többi magyar iskolái között. Minden pedagógus örömmel fogadta a könyveket és munkafüzeteket. A pedagógusok és diákok nevében szeretnénk még egyszer megköszönni az adományukat, és további áldást kívánunk a munkájukhoz. Üdvözlettel: Fodor Éva
Papírgyűjtés, 2016. március OSZTÁLY 2. b 4. a 5. c 5. b 3. c 2. a 6. b 1. c 4. b 3. b 2. c 7. a 1. b 7. b 6. a 3. a 1. a 5. a 8. a 8. b
MENNYISÉG (KG) 1940 2265,5 2409 884 945 616 851 742,5 784 781 689 471,5 437 421,5 398 386,5 878,5 128,5 117 231
OSZTÁLYLÉTSZÁM 18 25 27 19 26 17 24 23 27 28 26 18 17 17 20 21 16 14 15 14
EGY FŐRE JUTÓ ÁTLAG 108 91 89 47 36 36 35 32 29 28 27 26 26 25 20 18 14 9 8 17
HELYEZÉS
1. 2. 3.
Rejtvények
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
CS 12 14
15
13 16
19 24 27
17 20
21
22
18 23
25
26 28
29
Vízszintes: 1. A Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő mesterséges csatorna Közép-Amerikában. 12. Rögzítő eszköz övön, szíjon. 13. Az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója. 14. Az antimon vegyjele. 16. Az átló közepe! 17. Nemzeti Tanács, röviden. 18. Lassú az elején! 19. Zörej. 20. Az egyik mondatrész. 23. Kerti házikó. 24. A konvoj vége! 25. 789 méteres hegycsúcs a Mátrában. 26. Szobabelső! 27. A Déli-Bakony egyik hegye (599 m). 28. Izgatás. 29. Rőtvad hímje. Függőleges: 1. Kosz. 2. Tánc vége! 3. Ág, németül. 4. Kikötőváros Spanyolországban, Andalúzia déli részén. 5. Az asztácium vegyjele. 6. Tar, szőrtelen. 7. Csapattag! 8. Ilyen gazda is volt. 9. Növényt nemesít, népiesen. 10. Románia autójele. 11. Olimpiai bajnok holland úszónő (1947−). 15. Dunaparti magyar város. 18. Tág. 21. Olajcsepp! 22. Invázióban van!
NYELV-ÉSZ 1. A közös vég: IA. Ha a meghatározásokra helyesen válaszolsz, akkor minden szónak a vége: IA! – kedvelt, bizalmas köszönés = – így biztathatjuk a lovat = – itóka, népiesen = – beteges szokás = – egyik iskolai tantárgy =
2. Szlengszótár. Vajon mit jelentenek az alábbi, főleg fiatalok által használt szavak, kifejezések? – karaj = – Mi a pálya? = – gallyra megy = – lúzer = – gatyázik = – mallér = 3. Városok kerestetnek! Egészítsd ki egy-egy állatnévvel a betűket úgy, hogy egy település nevét kapd eredményül! a) …………………..mét b) Új…………………s c) ……………………d e) Sár………………...d f) ……………………y g) ……………………s
BETŰREJTVÉNYEK
L
S
ÍT
VEGY-ÉSZ Vegyjelekből szavak Nátrium + Rádium + Nitrogén + Cézium Titán + Tantál + Nikkel + Szén
= =
Kurcsatórium + Ruténium + Szén Lantán + Bárium + Nitrogén + Szén Vanádium + Erbium + Szelén + Kén
= = =
déligyümölcs az 1912-ben jéghegynek ütközött Luxushajó magyar harcos XVIII. sz. elején az előző ellenfele… az irodalmi művek formája lehet
Viccek
A kis csigagyerek könyörög az anyukájának: – Anyuci, hadd szaladjak át a síneken! – Most nem lehet, Villámka, mert 3 óra múlva jön egy vonat!
A kisfiút az édesanyja az iskola kapujában várja az első tanítási nap után. – Na, mit tanultatok ma? – kérdi tőle. – Képzeld, megtanultam írni! – feleli a kisfiú büszkén. – Igen? Egyetlen nap alatt?! És mit írtál? – Azt nem tudom, olvasni még nem tanultam meg. – Apa, hoztam egy ötöst! – Miből, kisfiam? – Két kettesből meg egy egyesből.
