Kalendárium 2015. április: 1. A bolondok napja. 2. 1927-ben született Puskás Ferenc labdarúgó, az Aranycsapat legendás Öcsije. 1936-ban született Csukás István író (Süsü, a sárkány). 3. 1941-ben öngyilkos lett gróf Teleki Pál miniszterelnök. 5. Húsvétvasárnap 6. Húsvéthétfő 6. 1490-ben meghalt Hunyadi Mátyás király. 1814-ben született Ybl Miklós építész (Operaház) 1937-ben meghalt Juhász Gyula, a Nyugat első nemzedékének nagy költője. 7. 1848-ban az első felelős magyar kormány kinevezése. Elnöke gróf Batthyány Lajos. 8. 1735-ben a törökországi Rodostóban meghalt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. 11. 1905-ben született József Attila költő (a költészet napja). 14. 1886-ban született Tóth Árpád költő. 1849-ben Debrecenben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását 15. 1452-ben született Leonardo Da Vinci, festő, grafikus, építész, mérnök stb. 19. 1713-ban III. Károly magyar király, Mária Terézia apja kihirdette a Habsburg-ház nőági örökösödését szabályozó Pragmatica Sanctiót. 20. 1605-ben Magyarország fejedelmévé választották Bocskai Istvánt. 21. A monda szerint i.e. 753-ban alapították Róma városát. 22. A Föld napja. 23. 1564-ben született William Shakespeare angol drámaíró. 25. 1986-ban a csernobili (ma Ukrajna) atomerőmű 4. blokkjának felrobbanása. 28. 1754-ben született gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár alapítója. 30. 1711-ben aláírták a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.
Az Operaház
Leonardo da Vinci: Mona Lisa
Április – Szent György hava –Tavaszhó – Szelek hava
Kormány Vera: Április
A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt. Április 12. Gyula napja, az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel. Április 24. Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Sárkányölő Szent György szobra Prágában
Április 25. Márk napja, búzaszentelő nap. Márk evangélista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn
a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették, és rontásűzőnek hitték.
Húsvéti ünnepkör Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
Húsvéti képeslapok a XX. század elejéről
Jézus kereszthalálának története A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el.
Kernstok Károly: Utolsó vacsora
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt, megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
Maes: Krisztus Pilátus előtt
A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: „Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyére, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott. A nagyhét a magyar népszokások tükrében A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt, és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek éktelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében. Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a templom körüli feltámadási körmenet szombat estéjén. Húsvétvasárnap a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj, zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. Húsvéthétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a
városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket. Sajnos, ha hideg volt húsvétkor, bizony betegség is származhatott ebből.
Török János: Húsvéti locsolkodás
Húsvéti jelképek A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaink közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét.
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülésPészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Isten báránya).
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága miatt. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Nyúlfigura a müncheni Húsvét Múzeumból
Válogatás József Attila verseiből Kész a leltár
Kertész leszek
Magamban bíztam eleitől fogva ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott velem hitegetve: hittem igazán - hadd teljen a kedve! Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Okos urak közt játszottam a bambát. Árultam forgót, kenyeret és könyvet, újságot, verset - mikor mi volt könnyebb. Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogy lesz, immár kész a leltár. Éltem - és ebbe más is belehalt már.
Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal.
Két hexameter Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.
Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.
Áprilisi hangulatban… Április György-nap előtt, ha nem esik, György-nap után sok is esik.
Berzsenyi Dániel: A tavasz (részlet)
Hogyha Vitálisz didereg,
A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Tizenötször lesz még hideg!
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Áprilisnak szárazsága,
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
Jó gazdának bosszúsága. Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. (részlet)
S illatot isznak. Alkotó aethert lehel a világra, Mellyre a zárt föld kipihenve ébred; Számtalan létek lekötött csirái S magvai kelnek
Tulipánok (40x60 cm, olaj, 2000) Zsiros Ari: Tulipánok Tóth Árpád: Április Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! (részlet)
Szabó Lőrinc: Az áprilisi rügyekhez
De szépek vagytok, tavaszi rügyek, de bátrak vagytok! Nem kérdezitek, mi vár rátok, – ha itt az ideje, mint a barna földből a rét füve, a barna ágból kicsaptok ti is, akármilyen hideg az április.
(részlet)
Krónika Iskolai vers- és prózamondó verseny a felső tagozatosoknak, 2015. március 26. Ahogy haladunk előre a tavasz kibontakozása felé, annál inkább egyre nehezebb rávenni a gyerekeket a tanulásra. Hát még olyanra, ami nem kötelező! Vagy az mégis könnyebb…? Az idei iskolai megmérettetésre rekord számú nevezés érkezett, különösen az 5. osztályosok tettek ki magukért. Valóban nem csak közhelyként mondtuk az értékeléskor: a zsűrinek igen nehéz dolga volt. Továbbjutottak az április 11-én, iskolánkban rendezendő területi versenyre: Bödőcs Boróka, Semjén Adriána, Nagyházi Anna, Böröcz Nándor, Kovács Domonkos (5–6. osztály); Tilli Mercédesz, Ott Zsuzsanna (7–8. osztály). SzT
Területi vers- és prózamondó verseny, 2015. április 11. Bizony, nagykorúak lettünk! Immár 38. alkalommal rendezi meg iskolánk a területi vers- és prózamondó versenyt. Idén úgy alakult, hogy a rendezvény egybeesett a költészet napjával. Rekord közeli nevezéssel ünnepeltük ebben az évben a versenyt. Összesen a régióból 20 iskolából 135 tanuló nevezett. Az idei alkalom különlegessége az volt, hogy az iskola szinte minden szegletébe, folyosón, szekrényajtón, ablakon, ajtón verseket helyeztünk el színes lapokon. Ezeket olvashatták kedves vendégeink, amíg a zsűri döntésére várakoztak. Az ünnepélyes megnyitón 135 versenyző, szülők, felkészítő tanárok, barátok és a képviselőtestület tagjai voltak jelen. Szabó István alpolgármester köszöntő beszédében a magyar nyelv fontosságára hívta fel a figyelmet. Hiszen nemzeti identitásuk része a helyes nyelvismeret, nyelvhasználat, s ha ezt még művészi üzenet tolmácsolására is használjuk: lélekemelő. Kosztolányit idézte: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. (...) Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben így nyilatkozhatom meg igazán.” Majd Szádváriné Kiss Mária szólt az izgalomtól pirosló arcú gyereksereghez. Illyés: Az éden elvesztése c. lírai oratóriumából csemegézve kiemelte: minden egyes jó tett, helyes cselekedet egy-egy lépcsőfok a teljesség felé. „Ahol egy hibát megszüntetünk, az egy lépcsőfok. Ahol egy jajt elnémítunk, egy lépcsőfok. Ahol egy ártalmas, hazug hangot leintünk, egy lépcsőfok. Ahol egy tévedésünket beismerjük, két lépcsőfok. Ahol egy hatalmaskodót, bár istállóban, rendre intünk, egy lépcsőfok. Ahol rendreintést fegyelmezetten elfogadunk, öt lépcsőfok. Ahol rendreintés nélkül tesszük a jó rendet, tíz lépcsőfok. „ S még csak azon sem kell töprengnünk, mikor és hol kezdhetjük el tenni a jót! Itt és most! Aki már erre a versenyre eljutott, már egy fontos lépcsőfokot megtett! A zsűri bemutatás után pedig kezdődött a nemes versengés. Iskolánk tanulói az előző évekhez hasonlóan kitűnően szerepeltek.
Területi vers- és prózamondó verseny eredménye – 2015. április 11. 1–2. vers 3–4. vers 5–6. vers 5–6. próza 5–6. próza 7–8. próza
III. helyezés IV. helyezés IV. helyezés III. helyezés IV. helyezés III. helyezés
Bereczky Vivien Elekes Dániel Kovács Domonkos Semjén Adriána Nagyházi Anna Böröcz Nándor
Fehér Tamásné Csordásné Silingi Anna Kremszner Henrietta Szabó Tibor Szabó Tibor Silinginé Zentai Ida Silinginé Zentai Ida
Végezetül szeretnénk megköszönni mindenkinek a segítségét, aki valamit is tett a rendezvény kiemelkedő sikeréért. Elsősorban említeném Silinginé Zentai Idát és Varga Ferencnét, mindennek a motorjait, lelkét; a szervezésben, a lebonyolításban segédkező kollégákat; az iskola vezetőségét; a műsorban szereplő és a lebonyolításban segítő gyerekeket, valamint a technikai dolgozókat. Legtöbb vendég úgy távozott, hallva a reagálásokat, hogy alig várják a jövő évi versenyt. Persze azért addig szusszanunk egy kicsit… Szt
Rejtvények KERESZTREJTVÉNY
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 15
12
13 16
19
14 17
18
20 22
21 23
24
25
Vízszintes: 1. Erélyesen eltávolít valahonnan. 10. Gödörbe behulló. 11. A rádium vegyjele. 13. Tüzelő vagy szerszámok tartására való kisebb helyiség. 14. Páratlan dákó! 15. ÁGL. 17. Húz. 18. Pokorni ..., kortárs magyar színésznő. 19. Ez az egyetlen ly-nal kezdődő alapszó. 21. ... király, Shakespeare drámája. 22. Például gyümölcsfák kirakodásával, eladásával járó nagyobb arányú adásvétel. 25. A madéfalvi veszedelem után elmenekült csíki székelyek által alapított település Bukovinában. Függőleges: 1. 1945 előtt Magyarországon állami kezelésben lévő intézmény jelzője. 2. Az egyik vércsoport. 3. Egykori európai labdarúgó-kupa. 4. Gyakori északi királynév. 5. Kosz mosással való eltávolítása. 6. Svájc fővárosa. 7. Majdnem apósa! 8. Fegyverrel tüzel. 9. Tiszta, rendes, csinos. 12. A gondolkodás szerve. 14. Becézett Diána. 16. Labda helyett a levegőbe rúgás. 18. ... róla, hátrányos tulajdonság szembetűnően meglátszik rajta. 20. Kambodzsa, Ausztria és Spanyolország nemzetközi autójele. 21. Világos részlet! 23. A vanádium és a nitrogén vegyjele. 24. Szintén ne!
NYELV-ÉSZ 1. A közös vég: IA. Ha a meghatározásokra helyesen válaszolsz, akkor minden szónak a vége: IA! – kedvelt, bizalmas köszönés = – vonalzó, régiesen = – itóka, népiesen = – ritka női név = – a tintahal, más szóval = 2. Szlengszótár. Vajon mit jelentenek az alábbi, főleg fiatalok által használt szavak, kifejezések? – zsé = – sirály = – gallyra megy = – begőzöl = – gatyázik = – nyugger tank = 3. Városok kerestetnek! Egészítsd ki egy-egy állatnévvel a betűket úgy, hogy egy település nevét kapd eredményül! a) …………………..mét b) Új…………………s c) ……………………d e) Sár………………...d f) ……………………y g) ……………………s
BETŰREJTVÉNYEK
L
Viccek A csiga és a teknősbéka karamboloznak az erdőben. Egyetlen szemtanú van csak, a lajhár, aki éppen a helyszín közelében himbálózott a fán. A rendőrőrsön faggatják a lajhárt, mit látott e szörnyű balesetből. A lajhár a következőt vallja: – Nem emlékszem, minden olyan gyorsan történt! A bíró a tárgyaláson a sofőrhöz fordul, aki elütött egy idős hölgyet. – Miért nem dudált, amikor látta, hogy a kocsi elé lép a néni? – Nem akartam megijeszteni szegényt. Iskolában: – Pistike, ki volt I. András apja? – Nulladik András. A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszer csak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább, megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Odaszól a fiú az apjának: – Édesapám! Nem kéne beljebb húzni a kaszát? A székely és a felesége vacsoráznak. A nő magára borítja a pardicsomos szószt. Azt mondja a férjének: – Most nézz rám! Úgy nézek ki, mint egy disznó! – Ja! Meg még le is etted magad!
