Kalendárium Április: 1. A bolondok napja. 2. 1927-ben született Puskás Ferenc labdarúgó, az Aranycsapat legendás Öcsije. 1936-ban született Csukás István író (Süsü, a sárkány). 3. 1941-ben öngyilkos lett gróf Teleki Pál miniszterelnök 6. 1490-ben meghalt Hunyadi Mátyás király. 1814-ben született Ybl Miklós építész (Operaház) 1937-ben meghalt Juhász Gyula, a Nyugat első nemzedékének nagy költője. Idén ezen a napon lesznek az országgyűlési választások. 7. 1848-ban az első felelős magyar kormány kinevezése. Elnöke gróf Batthyány Lajos. 8. 1735-ben a törökországi Rodostóban meghalt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. 11. 1905-ben született József Attila költő (a költészet napja). 14. 1886-ban született Tóth Árpád költő. 1849-ben Debrecenben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását 15. 1452-ben született Leonardo Da Vinci, festő, grafikus, építész, mérnök stb. 19. 1713-ban III. Károly magyar király, Mária Terézia apja kihirdette a Habsburg-ház nőági örökösödését szabályozó Pragmatica Sanctiót. 20. Húsvétvasárnap 1605-ben Magyarország fejedelmévé választották Bocskai Istvánt. 21. Húsvéthétfő A monda szerint i.e. 753-ban alapították Róma városát. 22. A Föld napja. 23. 1564-ben született William Shakespeare angol drámaíró. 25. 1986-ban a csernobili (ma Ukrajna) atomerőmű 4. blokkjának felrobbanása. 28. 1754-ben született gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár alapítója. 30. 1711-ben aláírták a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.
Az Operaház
Leonardo da Vinci: Mona Lisa
Április – Szent György hava –Tavaszhó – Szelek hava
Kormány Vera: Április
A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt. Április 12. Gyula napja, az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel. Április 24. Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
Sárkányölő Szent György szobra Prágában Április 25. Márk napja, búzaszentelő nap. Márk evangélista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették, és rontásűzőnek hitték.
Húsvéti ünnepkör Amit a nagyböjtről tudni érdemes Elkergettük a telet, nagy mulatságokkal véget ért a farsang. Hamvazószerdától elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt. Idén március 5-ére esett a hamvazószerda, amikor is a keresztények hamvazkodnak. Ezen a napon a tavaly virágvasárnap megszentelt barkát elégették, s a hamvából a pap kis keresztet rak a hívek homlokára, ezzel a mondattal: Emlékezz, ember, porból vagy, és porrá leszel! Ez az emlékeztető megerősíti a keresztényeket hitükben. A nagyböjt egyébként 40 napig, húsvétvasárnapig tart. 18 éves kortól 60 évig böjtölni kell. Hamvazószerdán és nagypénteken 3-szor étkezünk, de egyszer sem lakunk jól. 14 éves kortól nem eszünk húst. Mindez abban segít bennünket, hogy jobban fel tudjunk készülni Urunk feltámadására. Ilyenkor jobban odafigyelünk a szegényekre, a Karitász csoports aktivizálódik. Segítsünk ilyenkor embertársainknak apróságokkal. Hozzátartozik a böjti időszakhoz, hogy megvonunk magunktól élvezeti dolgokat, amelyeknek bizony gyakran rabjai vagyunk (okos telefon, számítógép, édesség, káros szenvedélyek). Buda Környéki Televízió kérdésére elmondta a káplán úr, hogy nehéz megítélni, hányan tartják be a böjti előírásokat. Talán 50-50%. Főleg az idősebb korosztályok járnak ebben élen, a fiatalok kevésbé. És sajnos, egymás problémáira sem igen figyelnek oda. Túlságosan el vannak foglalva saját dolgaikkal, önzésnek is mondhatnánk. A böjt elsősorban a bűnöktől, tisztátalan gondolatoktól való megtisztulás. Ehhez járul a fizikai cél: szervezetünk megtisztulása, méregtelenítése. A mai ember ugyanis túl sokat (zsír, szénhidrát, só) és túl rendszertelenül eszik. Ha ehhez még egészségtelen életmód, kevés mozgás is társul, hamar megjelennek a civilizációs betegségek: magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, ízületi bántalmak, az elhízás. Az elhízás egyébként lelki problémákat, depressziót is okozhat. A böjt minden betegség kezelésére alkalmas, lelki állapotunk karbantartására is. Ha elkezdünk böjtölni, természetesen az élvezeti cikkek ellenjavaltak. Legalább 2–4 liter folyadékot vegyünk magunkhoz (méregtelenítő tea, frissen csavart gyümölcsök leve). Kerüljük a az olajban, zsírban sült húsokat, szénsavas cukrozott üdítőket. A vesét vízhajtó teával segíthetjük, beleinket például müzlivel. Ha még sokat is mozgunk, eredményesebb lesz tevékenységünk. Jót tesz ilyenkor a szaunázás is. A böjt időtartama és mértékét meghatározza az életkor, egészségi és táplálkozási állapot. Tilos a böjt a kismamáknak, gyógyszerekkel kezelt betegeknek, cukorbetegeknek,gyerekeknek! Az ésszerűtlen böjtnek hátrányos következményei lehetnek: kiürülnek a szervezet vitamin-és ásványi anyag raktárai. Meggyengül az immunrendszerünk, így fogékonyabbak leszünk a különböző betegségekre. A koplalás miatt a szervezet elkezdi az Végül: mint máshol is, lényeges dolog a fokozatosság. Egy rövid böjt után próbálkozhatunk hosszabbal. Jól jegyezzük meg: a böjt nem fogyókúra! Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó
annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
Húsvéti képeslapok a XX. század elejéről
Jézus kereszthalálának története A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el.
Kernstok Károly: Utolsó vacsora
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt, megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
Maes: Krisztus Pilátus előtt
A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: „Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyére, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott. A nagyhét a magyar népszokások tükrében A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt, és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek éktelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében. Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén. Húsvétvasárnap a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj, zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. Húsvéthétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket. Sajnos, ha hideg volt húsvétkor, bizony betegség is származhatott ebből.
Török János: Húsvéti locsolkodás
Húsvéti jelképek
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaink közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét.
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús
fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülésPészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Isten báránya).
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága miatt. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Nyúlfigura a müncheni Húsvét Múzeumból
Pázmány Péter imádsága Az ország elöljáróiért
Irgalmas Isten, uraknak ura, királyok Királya! Te apostolod által megparancsoltad, hogy a fejedelmekért és a tisztviselőkért alázatosan könyörögjünk neked, hogy az ő gondviselésük alatt csendes és békességes állapotban élhessünk. Tekints hát kegyelmesen népedre, S adj oly fejedelmeket és bírákat vezéreket nekünk, kik a tetőled vett birodalommal szent neved tisztességére, az anyaszentegyház épülésére, az ország javára éljenek, nem önmaguk tevékenységére vagy fösvénységére. Tőled vagyon, Uram, a hatalom és a birodalom, a te szolgálóid és helytartóid a fejedelmek. Adj ezért okosságot, értelmet, bölcsességet a te képedbeli embereknek, hogy minden igazságban személyválogatás és ajándékkívánás nélkül isteni félelemmel parancsoljanak. Legyenek igazságszeretők, igaz törvénytevők, árvák és özvegyek oltalmai, nyomorodottak segítségei, kik se ajándékot ne szeresseenek, se a maguk hasznát ne keressék, hanem a rájuk bízott községnek csendességét szojuhozzák mindenkor, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen. Pázmány Péter, a XVI ─XVII. században élt esztergomi érsek, író szavai ma is időszerűek. Ha leporoljuk a több mint 300 évvel ezelőtti sorokat, ma is aktuális mondanivalót találunk. Reméljük, a magyar nép lesz olyan bölcs, hogy ilyen, az imádságban megfogalmazott elöljárókat választ 2014. április 6-án. Ámen!
Válogatás József Attila verseiből Kész a leltár
Kertész leszek
Magamban bíztam eleitől fogva ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott velem hitegetve: hittem igazán - hadd teljen a kedve! Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Okos urak közt játszottam a bambát. Árultam forgót, kenyeret és könyvet, újságot, verset - mikor mi volt könnyebb. Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogy lesz, immár kész a leltár. Éltem - és ebbe más is belehalt már.
Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.
Két hexameter Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. Olvassátok el figyelmesen ezt a kétsorost, s írjatok 5-6 mondatot a vers értelmezéséről!
Áprilisi hangulatban… Április György-nap előtt, ha nem esik,
Berzsenyi Dániel: A tavasz
György-nap után sok is esik.
(részlet)
Hogyha Vitálisz didereg,
A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Tizenötször lesz még hideg!
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Áprilisnak szárazsága,
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
Jó gazdának bosszúsága.
S illatot isznak.
Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. (részlet)
Alkotó aethert lehel a világra, Mellyre a zárt föld kipihenve ébred; Számtalan létek lekötött csirái S magvai kelnek
Zsiros Ari: Tulipánok
Tóth Árpád: Április Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! (részlet)
Szabó Lőrinc: Az áprilisi rügyekhez
De szépek vagytok, tavaszi rügyek, de bátrak vagytok! Nem kérdezitek, mi vár rátok, – ha itt az ideje, mint a barna földből a rét füve, a barna ágból kicsaptok ti is, akármilyen hideg az április.
(részlet)
Krónika Területi vers- és prózamondó verseny, 2014. március 29. Bizony, nagykorúak lettünk! Immár 37. alkalommal rendezi meg iskolánk a területi vers- és prózamondó versenyt. Idén úgy alakult, hogy a rendezvény szinte egybeesett a költészet napjával. Rekord közeli nevezéssel ünnepeltük ebben az évben a versenyt. Összesen a régióból 20 iskolából 120 tanuló nevezett. Reggel fél kilenc tájban már a versenyzők, illetve kísérők nagy része megérkezett. Némi csúszással, negyed tízkor elkezdődött a megnyitó ünnepség. Ezután Kiss Eszter művésznő nyitotta meg a versenyt. Ezután következett maga a verseny. Nemes vetélkedés volt, sok kiemelkedő teljesítménnyel. A hazai pálya előnyét nem használtuk ki igazán: a nyolc kategóriában alig értünk el komolyabb sikert. Az ötödikes vers kategóriában Böröcz Norbert első helyezése kiemelkedő teljesítmény, valamint gratulálunk a 2. helyezést elérő Semjén Ariadnának a 4. osztályos próza kategóriában (felkészítő tanár: Silinginé Zentai Ida, illetve Németh Ildikó), ugyanitt Bödőcs Boróka 4. helyezést ért el, felkészítője Szöllősiné Silingi Margit. Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, aki valamit is tett a rendezvény kiemelkedő sikeréért. Elsősorban említeném Silinginé Zentai Idát, mindennek a motorját, lelkét; a szervezésben, a lebonyolításban segédkező kollégákat; az iskola vezetőségét; a műsorban szereplő és a lebonyolításban segítő gyerekeket, valamint a technikai dolgozókat. Legtöbb vendég úgy távozott, hallva a reagálásokat, hogy alig várják a jövő évi versenyt. Persze azért addig szusszanunk egy kicsit… Szt
A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Pest megyei fordulója − Biatorbágy, 2014. április 5. A Magyar Nyelvtudományi Társaság – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének támogatásával – Kárpát-medencei helyesírási versenyt hirdet 1997 óta a Magyarországon, valamint a határon túli magyarlakta területeken anuló általános iskolai 5–8. évfolyamos diákok számára. A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny azóta az egyik legszínvonalasabb, az általános iskolás felső tagozatos korosztály számára kiírt tanulmányi versenyévé nőtte ki magát. Az iskolai fordulókat még februárban megtartottuk, a pátyi Bocskait 2 ötödikes, és egy nyolcadikos gyerek képviselte. Az egyik szülő segítségével hamar odaértünk a Szentháromság utcai iskolába. A rövid regisztráció után nemsokára el is kezdődött a megnyitó. A Himnusz közös éneklése után a szervező iskola nevében a település polgármestere, Tarjáni István köszöntötte a résztvevőket. Ezután Marx Árpád, Biatorbágyi Általános Iskola igazgatója fejezte ki örömét, hogy ilyen sokan tisztelték meg a biatorbágyi iskolát Pest megye távolabbi területeiről is (több mint 160 versenyző érkezett!). A verseny fő szervezője, Wilinger Ágnes tanárnő elmondta a praktikus tudnivalókat, bemutatta a zsűri tagjait. A verseny megyei fordulójának feladatai nem voltak könnyűek. E sorok írója a nyolcadikosok tollbamondását, illetve feladatlapjait javította. Egy-egy feladat megoldási kulcsát nézegetve, többször is egymásra néztek a zsűri tagjai: ilyen nehezeket is tudniuk kell a végzősöknek? Például: a Tallinn-nal szót kíváncsi lennék, hány ember tudná helyesen leírni. (Tényleg, csak zárójelben jegyezném meg, hogy a javítási kulcsban is hibásan szerepelt...)
Magam hiányoltam a feladatok közül a ly-j megkülönböztetését, amit elég nehéz helyére tenni a mai gyerekeknek. Érdekes volt viszont a reklámszövegek hibáinak kijavítása (brillírozott, briliáns). Kb. fél kettőkor már mindenki izgatottan várta az eredményhirdetést. Minden kategóriából az első helyezett a Kárpát-medencei döntőbe jutott. Az iskolánkat képviselő 3 tanulóból Csókay Tamás 8. osztályos tanuló a középmezőnyben végzett. Polgár Anna és Bach Zsófia 5 osztályos tanulók ötödik, illetve 6. helyezést értek el. Köszönettel tartozunk felkészítő tanáruknak, Silinginé Zentai Ida tanárnőnek! Szt
Rejtvények KERESZTREJTVÉNY Hagyományos keresztrejtvény – vastagított vonalakkal Az alábbiakban egy hagyományos keresztrejtvényt talál az Olvasó, amelyben 25 vastagított vonal is szerepel. Ezeknek egy részét előre berajzoltuk. Feladat: a keresztrejtvény kitöltése, valamint a hiányzó vastagított vonalak berajzolása. Beküldendő: vízszintes 1., 18., 61., illetve a függőleges 9., 11., 14. és a 25. 1
2
3
4
15
5
7
8
9
10
16
18
19
26
27
33
20
21
28 34
45
35
51
52
57
58 61
47
13
14
25 29
30
36
37
40 46
12
22
24
39
11 17
23
44
6
31 38 41
48
32
42
43
49
50 53
59
54
55
56
60
62
MEGHATÁROZÁSOK: Vízszintes: 1. Kis létszámú hangszeres együttes. 11. Őrölt gabonából készített pépszerű étel. 15.ÚNA. 16. Kaparással leszed, leválaszt. 17. Vegyjele: Ti . 18. Hegység Közép-Ázsiában, legmagasabb csúcsa a 7439 m-es Győzelem-csúcs. 21. A menyétek családjába tartozó kis ragadozó. 22. A katonák pénzbeni járandósága. 23. a háborúban legyőzöttek által fizetett nagy összegű pénz. 25. Szellemi sport. 26. Központi Hírszerző Ügynökség az Egyesült Államokban. 28. …, Béla, magyar festő és grafikus (1887–1972). 29. … Ekran, egykori nemzetiségi műsor a magyar televízióban (NAS). 31. A turul közepe!. 32. Oda is, vissza is
igekötő. 33. Kárpátaljai folyó. 34. Léna egynemű betűi. 35. Rangjelző szócska. 37. A híveket a templomba hívhatja, de régen ezzel jelezték a veszélyt is. 39. YSU. 40. Szalonnát ízesített lében főz. 41. Nemzetközileg leginkább elfogadott mértékegységrendszer. 42. Macskaféle ragadozó. 44. Attila egyik beceneve. 46. Kényelmes járás, gyaloglás. 48. Visszamaradt, csenevész. 50. 501, római számmal. 51. Malacságokat beszél, illetlenül viselkedik. 53. IA. 54. Levéltávirat, rövidítve. 56. Idegen főnévképző. 57. A jód és a tantál vegyjele.. 58. A dravida nyelvcsaládba tartozó klasszikus nyelv. 59. TNM. 60. AÍN. 61. A szerzetesrend vezetője. 62. Dunántúli megyeszékhely. Függőleges: 1. Ivóvíz felszínre hozatalára szolgáló, henger alakú építmény. 2. Mérgező hatású szénvegyület. 3. Vanessa-…, nemzetközileg elismert brit hegedűművész. 4. Német származású férfinév. 5. Az éggömb legmagasabb pontja. 6. Európa Kupa. 7. Émile Zola regénye. 8. Finom gyümölcs. 9. A Bodrogköz legrégibb települése, Pácin szomszédja. 10. Fejünk elülső része. 11. Város Bács-Kiskun megyében. 12. Bosszúból mondott rossz kívánság. 13. Nyakban hordott hosszúkás kendő. 14. Spanyolország legdélebbi területe, székhelye: Sevilla. 17. Tristan …., (1896-1963) költő, a dadaizmus alapítója. 19. A nitrogén és hidrogén vegyjele. 20. A későbbi Pál apostol. 24. Község Somogy megyében. 25. Állam Dél-Amerika északi részén, az egykori Holland-Guyana. 26. Szökőár, óriáshullámnak is nevezik. 27. Itt helyezkedik el az agyfüggelékmirigy (hipofízis), egyik legfontosabb belső elválasztású mirigyünk. 30. AHL. 36. Éneklő szócska. 38. Duplán: Colette regénye.. 40. A kémiai elemek legkisebb olyan mennyisége, amely még őrzi az elem tulajdonságait. 41. Előadóművész, a Police együttes alapító tagja. 43. Város Olaszország északkeleti részén, a Friuli tartományban (+ ékezettel az elején). 45. Város Komárom-Esztergom megyében, a „vizek városa”. 47. ÉKA. 48. SIL. 49. Festmény vagy szobor ruhátlan emberi testről. 52. CTT. 55. A száz 10 %-a.
NYELV-ÉSZ 1. A közös vég: IA. Ha a meghatározásokra helyesen válaszolsz, akkor minden szónak a vége: IA! – kedvelt, bizalmas köszönés = – így biztathatjuk a lovat = – itóka, népiesen = – beteges szokás = – egyik iskolai tantárgy = 2. Szlengszótár. Vajon mit jelentenek az alábbi, főleg fiatalok által használt szavak, kifejezések? – karaj = – Mi a pálya? = – gallyra megy = – lúzer = – gatyázik = – mallér = 3. Városok kerestetnek! Egészítsd ki egy-egy állatnévvel a betűket úgy, hogy egy település nevét kapd eredményül! a) …………………..mét b) Új…………………s c) ……………………d e) Sár………………...d f) ……………………y g) ……………………s
BETŰREJTVÉNYEK
M
R
RR
R
ÍT
VEGY-ÉSZ Vegyjelekből szavak Nátrium + Rádium + Nitrogén + Cézium Titán + Tantál + Nikkel + Szén
= =
Kurcsatórium + Ruténium + Szén Lantán + Bárium + Nitrogén + Szén Vanádium + Erbium + Szelén + Kén
= = =
déligyümölcs az 1912-ben jéghegynek ütközött Luxushajó magyar harcos XVIII. sz. elején az előző ellenfele… az irodalmi művek formája lehet
Megfejtések A 2014. márciusi rejtvények megfejtései: KERESZTREJTVÉNY Vízszintes:
1. vetési pátens 22. brezáni nyilatkozat 31. Rodostó 39. Esze Tamás 47. Romhány 60. libertas 87. Bercsényi Miklós 95. szatmári béke
Függőleges:
3. trencséni 11. Ónod 13. Bottyán János
NYELV-ÉSZ 1. Mindent a helyére! HARANG LAKÓ GÁLYA JÉG KACSA
– – – – –
VIRÁG TELEP RAB PÁNCÉL ÚSZTATÓ
2. Titkosírás Többe kerül a leves, mint a hús. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Sok lúd disznót győz. GYUFAREJTVÉNY VI – II = IV
KÉPREJTVÉNYEK Borsszem Jankó, Megfoghatod, Rézangyal EGY KIS MATEK 69 és 81 évesek.
Viccek A csiga és a teknősbéka karamboloznak az erdőben. Egyetlen szemtanú van csak, a lajhár, aki éppen a helyszín közelében himbálózott a fán. A rendőrőrsön faggatják a lajhárt, mit látott e szörnyű balesetből. A lajhár a következőt vallja: - Nem emlékszem, minden olyan gyorsan történt! A bíró a tárgyaláson a sofőrhöz fordul, aki elütött egy idős hölgyet. - Miért nem dudált, amikor látta, hogy a kocsi elé lép a néni? - Nem akartam megijeszteni szegényt. A súlyos feleség a hasát behúzva áll a mérlegen. A férje gúnyosan odaszól neki: - Drágám, szerintem nem sokat segít a súlyodon, ha behúzod a hasad! Mire a feleség: - De így legalább látom a mérlegen a számokat! - Pistike, mondj egy tagadó mondatot! - A Gyuri megette az uzsonnámat. - De hát hol van ebben a tagadás? - A Gyuri tagadja.
