kaktuszkedvelő szakkör

kaktuszkedvelő szakkör B u d a p e s t ,

XXI. évfolyam

tájékoztatója 1985/1. szám

OPUNTIA MYKCODASIS var.crlstata Az OpiJntiák népes nemzetségébe tartozó f a j . A f a j n a k i s számos a l f a j a , változata van, de ezek között i s talán az egyik legérdekesebb, különle­ ges h e l y e t a e r i s t a t a forma f o g l a l j a e l . Látványos külsejű, az átlagos tartási szabályoknak megfelelő gondozást k i v a n . A f a j e r e d e t i lelőhelye Mexico északi területei.

- 1 -

A

T A V A R E S I Á K

A nem kaktusz pozsgások egyik legnépesebb - szá­ munkara talán a legfurcsább megjelenésű növények­ ből álló - családjának, a selyemkóró-féléknekAschlepidaceae-egyik.legkisebb fajszamu nemzetsé­ gét alkotják. Az irodalom általában 3 - 4 f a j Tavaresiát e m l i t . Korábban a H u e r n i a , S t a p e l i a és a Decabelone nem­ zetség f a j a i között szerepeltették. Feltehetően most már Tavaresiák maradnak. A nemzetség A f r i k a déli felének nagy területein őshonos. így p l . Angola, Namíbia, Becsuana- föld /Botswana/, Zimbabve és a Délafrikai Köztársaság nagyobb területein Transvaaltól Fokföldig. A l a k r a nézve már a jobban e l t e r j e d t és i g y nálunk i s sokak által i s m e r t dögkaktusznak virágját t e ­ k i n t v e , i g e n találóan rendjel-virágnak i s neve z e t t Stapelia-félekhez hasonlítanak a Tavaresiák legjobban. U j j h o z hasonló hengeres szártagokból álló növé­ nyek. A szártagok tőből h a j t a n a k k i . K i c s i n y bok­ r o k a t < vagy s i v a t a g i hazájukban terjedelmesebb párnákat, gyepeket a l k o t n a k . Szártagjaik - fajtól függően - 7, 12, 15 cm hoszszúra nőnek meg, de az angolensis t a g j a i a 20 cmt i s elérhetik. Az egyes szártagok vastagsága, szélessége 18-25 cm között változó. A szártagok felületén egyenes vonalban lefutó élesélü, kes keny bordák helyezkednek e l . A bordák száma 6 és 14 között változó. A bordákat mély barázdák vá lasztják e l egymástól. A bordaélek finoman, sürün f o g a z o t t a k s a k i c s i n y

- 2 oazlopkaktuszra - a cereusra - emlékeztetnek. T a g j a i k sötétzöld szinUek, de a sürün álló sörték által különösen a g r a n d i f l o r a egyedei szürkének tűnnek. A Tavaresiák erősen nedvdús évelők. A szártagokat mézszerű nedv tölti k i , mely sérülés, vagy vágás esetén sűrűn szivárog. A levegő hatására f i l m s z e ­ rű bevonat képződik a sérülés felületén és akkor a szivárgás megszűnik. A virágok a f i a t a l hajtások tövéhői nőnek k i 7 20 mm -es rövid száron. Ezek feltűnőek és nagyok. A l a k j u k a kissé megnyúlt haranghoz hasonlít. Jú l i u s b a n nyílnak. Páradtsárga színűek és többé-ke­ vésbé kívül-belül b a r n a - p i r o s , nagyrészt hosszú­ kás foltocskák díszítik őket. Nemzetségükre j e l lemzően k e l l e m e t l e n szagot árasztanak, de ezt megbocsájtjuk a virágok különleges szépségéért. Termésűk l o - 15 cm hosszú, hegyes hűvelytermés. A benne elhelyezkedő k i c s i n y , hosszúkás magvak röpítő ernyővel vannak ellátva. I g y az érés után felnyíló hüvelyből a szél a magvakat messzire e l ­ hordja. Kultúrában kissé nehezebb a Tavaresiákat megtar­ t a n i , mert a hőingadozásra és a nedvességre rend- \ kivül érzékenyek. Nyáron t e l j e s napfényt igényel­ nek 20 C°-nál nem alacsonyabb hőmérsékletet és i g e n mérsékelt öntözést. Sem a t e l j e s szárazsá­ got,sem a tulöntözést nem bírják. Könnyen elszá­ radnak, vagy e l r o t h a d n a k . Megtartásúk érdekében különösen f o n t o s részükre a v i z e t jól áteresztő, homokos t a l a j . Nagyobb részt ennek összetétele sohasem legyen összeál­ ló, "vakoló" homok, mert az a nedvességet jól m e g t a r t j a , azonkívül jól tömörül, maja csontke-

- 3 méiLn:'-ó kiszárad. I l y e n közegben pedig a gyökér nem "cud élni. Ezért c s a k i s a nagyobb szemcséjű, j . l . az építkezéseknél betonkészitéshez használt u.n. "3Óder"-ből kirostált "éles" homokot hasz­ náljunk. Télen száraz levegőjű helyiségben, legalább 16C° m e l l e t t k e l l t a r t a n i e nemzetség f a j a i t . Viszont ez a hőfok már elegendő a kiszáradásukhoz. Ezért - annak ellenére, hogy október - február közötti időszak a pihenési id^űk - nagyon mérsékelten meg k e l l időnkint öntözni. Alacsony hőmérsékleten már kockázatos a tartásuJí. M i v e l az öntözésre i g e n érzékenyek, ezért j a v a s o l t a fel'itásuk. Legmegfelelőbb a Ceropegia w o o d i i gumójára történő oltásuk, de jó a S t a p e l i a gigant c a egy-egy meggyökereztetett szártagja i s . Sza­ porítani legcélszerűbb magról. A magvakat jó v i z ­ áteresztő, nagyobb részben homokos t a l a j b a vessük és m i h e l y t l e h e t , tűzdeljük át hasonló összetéte­ lű t a l a j b a

Tavarosia g r a n d i f l o r a /Tamás üyuia felvétele/

- 4 Nagyon vigyázzunk a magoncok öntözésével, mert könynyen bekövetkezhet gyökérrothadásos pusztulásuk. Szaporíthatok dugványról i s , az egyes szártagok l e ­ választása és gyökereztetése útján. A dugványnak szánt tagokat tőben, elágazásuknál válasszuk ] e az anyatőről éles metszéssel úgy, hogy minél kisebb sebfelület keletkezzék. A vágási felületeket - sebeket - azonnal szórjuk be, /panirozzuk/ faszénporral vagy g i p s s z e l , hogy m i ­ nél kevesebb áetnedvet veszítsenek. Ez különösen a dugvány számára f o n t o s . A dugványokat csak a vágási felületek t e l j e s begyógyulása után tegyük t a l a j r a , - homokra - gyökeresedés céljából. Megöntözni csak a gyökerek megjelené­ se után szabad. A magvetést és dugványozást egyaránt júniusban, de legkésőbb július közepéig célszerű e l ­ végezni . A Tavaresiák gondozásához i s hozzátartozik a kárte­ vők e l l e n i védekezés. I t t nincsenek kivételek. Ugyanazok a kártevők veszélyeztetik, mint az egyéb pozsgásokat, vagyis gyökértetű, vörös a t k a , gomba, s t b . Az ellenük való védekezés i s ugyanazokkal a s z e r e k k e l történik, mint a többi pozsgásoknál. A továbbiakban ismertetem kissé bővebben a 3 l e g ­ ismertebb f a j jellemzőit. 1. Tavaresig angolensis WELW. Korábban Huernia t a v a r e s i i , Decabelone elegáns, S t a p e l i a d i g i t a l i f l o r a és Decabelone s i b e r i né­ ven i s s z e r e p e l t . Őshazája Angola, a Luandától északi-a elterülő s i ­ vatag. Gyepet elkotó f a j . Sűrűn álló szártagjai l o - 15 cm hosszúra nőnek meg és 2-2,5cni szélesek, 6 - 8 élesélű bordájuk van. A ' ordaolekon elálló

- 5fogak sorakoznak, melyeken 3 db 3 - 4 mm hosszú, fehéres szürke, sörteszerű tövis h e l y e z k e d i k e l . A virágok többnyire az ágak tövéből h a j t a n a k k i , 7 - 8 mm hosszú, vékony száron. A kissé bókolóan lehajló virágtölcsér a l a k j a hosszúkás haranghoz hasonlít. Hossza 8 cm, átmérője tőben 3 cm. A töl­ csér vége öthegyűre ágazik szét és k i h a j l i k . Az egyes kihajlások 3o x 3o mm méretűek és h i r t e l e n elhegyesedő csúcsban végződnek. A virág fáradtsár­ ga szinű, de finom barna f o l t o k k a l és csikókkal tarkított. B e l s e j e világosabb és kerekded vagy hosszúkás, pirosabb barna f o l t o k k a l , közepében pe­ d i g sárgákkal tarkított. Torka világosabb. A töl­ csér kivül csupasz, belül finoman pelyhes. 2. Tavaresia b a r k l y i /DYER/ N.E.Br. /Decabelone b a r k i y i DYER/ Származási h e l y e csaknem az egész Délafrikai Köz­ társaság, Botswana /Becsuan-föld/ és Namibia k e l e ­ t i részén Gobabis vidéke. Gyepet képező szártagjai sűrűn állók. Az angolensis tagjainál kisebbek. Csak 7 - 12 cm hosszúak és 2 cm vastagok. 10 - 12 bor­ dájuk van. A bordaéleken sűrűn sorakoznak a rövid, finom fogacskák és mindegyiken 3 k i s fehéres, sör­ teszerű tövis található. Szétállóak. A hajtások tövéből egyszerre 2 vagy több, 5- 7 cm hosszú virág h a j t k i . A virágok hosszúkás harangalakúak, kissé bókolóan h a j l o t t a k . A tölcsér 5 egyenlőoldalu háromszöghöz hasonlító hegyre ágazik szét, k i h a j l i k és keskeny hegyben végződik. A töl­ csér kivül sápadt-zöld, vagy zöldes-fehér szinű. Felületét kivül p i r o s a s f o l t o k és rövid csikók ve­ gyesen borítják. Belül sürün szöszös és fáradt­ sárga alapszínű felületét p i r o s f o l t o k borítják. Lefelé haladva a f o l t o k egyre sűrűbben borítják és

- 6 tőben egységes blborpirossá olvadnak össze. A f i ­ nom szöszök belső felületéről sem hiányoznak. A virágtölcsér a f a j o k Között a l e g k i s e b b . Csupán 4,5 cm hosszú. 3 . Tavaresia g r a n d i f l o r a /K.Schum./Bgr. /Decabelone g r a n d i f l o r a K.Schum.,Decabelone angolensis N.E.Br.ex Jacobsen, Hoodia s e n i l i s Jacobsen/. E r e d e t i hazája Nemibia területének legnagyobb része, az A t l a n t i óceántól Botswanáig. Nagyszámú hajtása t e r j e d e l m e s t e l e p t a l k o t . Henge­ res szártagjai 18-2o mm átmérőjűek és 20 cm-re f e l ­ nyúlnak. Mélyzöld színűek. Bordaszámuk l o - 14 kö­ zött mozog. Az élek sűrűn szemölcsösek. A szemöl­ csök csúcsát 3 fehér sörte d i s z i t i . Virágai 1 - 2 cm hosszú száron a hajtások aljából nőnek k i . Harangalakúak és kissé bókolok. Nevüknek megfelelően, valóban nagyok hosszuk 9-14 cm, átmé­ rőjük torokban 4,5 cm. A tölcsér pereme egyenkint 2,5 cm széles és ugyanolyan magas 5 csúcsra ágazik szét és mindegyik csúcs h i r t e l e n elkeskenyedő, 7 mm hosszú hegyben végződik. A virág kivül csupasz, vagy ritkábban finoman ér­ des szemölcsökkel borított. Kivül-belül világossár­ ga alapszínét b a r n a - p i r o s f o l t o k d i s z i t i k . Ezen túlmenően belül még számos szemölcs i s borítja. Ezek a tölcsér alján nagyobbak és sűrűbbek, mint másutt. Bár valóban kényes és nehezen megtartható növények a Tavaresiák, mégis a z t mondom, nem k e l l i d e ­ genkedni tőlük, mert f o k o z o t t gondoskodásunkat mind különleges megjelenési formájukkal, mind csodálatos virágaikkal sokszorosén meghálálják.

- 7 Akár csak e g y e t l e n Tavaresia i s feltiinő d i s z e egy gyűjteménynek, flok gyönyörűséget nyújt gazdájának, ás minden látogató szeme megakadhat r a j t a .

T a rc á s Gy u 1 a Budapest, XI.,Zsombor vi. 24 3 Z . i i i y Irodalom: H.Oacobsen: Handbuch der Sukkulentenpflanaen Jena 1954. W.Rauii: Die g r o s s a r t i g e Welt der Sukkulenten Hamburg-Berlin 1967. Riha-Subik: Bunte Welt der Kakteen Prága 1981.

- 8/vLPRED LAU MEXIKÓI GYŰ.J TÖSZÁÍÍAI } .

A.V.FRIO, a századeleji neves kaktuszvadássv n y o l c ­ szor járta meg Amerikát /19ol-19o2 Mato Grosso, 19o3-o5 Uruguay, 1 9 0 6 - 0 8 Dél-Brazilia, 19o9-12 Mato Grosso és Chaco, 19].9-2o Uruguay és Argentína, 1923-24 Texas és Mexikó, 1927 B r i z i l i a , Uruguay, Ar­ gentína és Paraguay, 1923-29 Uruguay, Argentína/. Egyedülálló teljesítmény v o l t ez ar: akkor viszonyo­ kat t e k i n t v e . Hatására, mely nem maradhatott e l , alaposan átrendeződtek az európai kaktuszgyűjteirények, perr'',e, a " p i a c " b o l y d u l t meg elősorban. Ám C.BACKEBERG sem igen adta alább: hétszer k e l t át az óceánon, liogy a hazájukban tanulmányozza a kaktuszo­ k a t , s hogy az addig nem i s m e r t - nem álmodott! f a j o k a t l e l j e n . Évtizedek t e l t e k e l asóta, s óvenkínt újabb és újabb vállalkozók lépnek a nagy elő­ dök nyomába - k i i l y e n , k i olyan szerencsével. Mos­ tanság W.fiAUSCH a legfáradháatlanabb, a a j e l e k s z e r i n t túl i s szárnyalja PRIC és BACKEBERG t e l j e ­ sítményét. Legalábbis ami az óceánon való átkelé­ sek számát i l l e t i . Persze, a kaktuszos történelem l e g s i k e r e s e b b kaktuszvadaszai közt sokan vannak, a k i k nem ostromolhatják az e f f a j t a "csúcsokat". An­ nál az egyszerű oknál fogva, hogy állandóan a kak­ tuszok kontinensén tartózkodnak. Azaz - o t t é].nek. I l y e n a legismertebbek közül p l . a c h i l e i PR:RITTER, a paraguayi P.A.PRIEDRICH, vagy éppenséggel a mexikói Dr.A.LAU. I g a z , ő P e r u t , Bolíviát és Argentína egy részét i s bejárta. Anélkül, hogy át­ s z e l t e volna az óceánt. No de, ha nagy élmény i s , nem az utazás számít. A.HUMBOLDT sem, C.BACKJiBERG sem az utazásainak a számával, vállalkozásaínak a

- 9 nagyságával t e t t s z e r t a méltó elismerésre: ezek inkább csak az alapját képezték a munkásságuknak, eredményes életpályájuknak. Tudományos fölkésziiltségük, egyéni alkotóképességük, tehetségük nélkül próbálkozásaik nem nemesedhettek volna maradandó emberi értékké. o81a M a m i l l a r i a gueldenmanniana v.guirocobenais /Movas, Son/. o94a M a m i l l a r i a h e r t r i c h l a n a /Agrimindor, Sonora/ 600 M a m i l l a r i a s h e l d o n i i /Ensenada Chica,Sonora/ 601 Echinocereus scopulorum /Ensenada Chica, Sonora/ 602 M a m i l l a r i a s w i n g l e i / A r r i e r o s , Sonora/ 6 0 3 Echinocereus subterraneus /Agua Bbnca/ 604 Marenopuntia marenae /Bahia Kino, Sonora/ 605 Peniocereus d i g u e t i i v a r . Bahia Kino,Sonora/ 6 o 5 a Peniocereus g r e g g i i /Julimes,Chihuahua/ 6 0 6 M a m i l l a r i a spec. /Bahia K i n o , Sonora/ 607 Echinocereus b r i s t o l i i /Moctezuma, Sonora/ 6o7a Echinocereus b r i s t o l i i v a r . /Agua P r i e t a , Sonora/ 6 0 8 Echinocereus tayopensis /Saucito, Sonora/ 609 Echinocereus b r i s t o l i i v a r . /Baquedehuachi, Sonora/ 610 Coryphantha r e c u r v a t a /Nacezari, Sonora/ 611 M a m i l l a r i a microcarpa /Nacozari, Sonora/ 612 M a m i l l a r i a m a c d o v i g a l l i i /Nacozari,Sonora/ 613 Echinocereus spec. /Mine Nacozari,Sonora/ 614 M a m i l l a r i a g o l d i i /Nacozari, Sonora/ 615 Coryphantha v i v i p a r a v. aggregata /Nacozari, Sonora/ 616 M a m i l l a r i a w i l c o x i i /Nacozari, Sonora/ 617 M a m i l l a r i a mainae /Soyopa, Sonora/ 618 M a m i l l a r i a tesopacensis /Tesopaco, Sonora/

-

10

-

6 l 8 a M a m i l l a r i a tesopacensis v. r u b r a f l o r a / N u r i , Sonora/ 619 M a m i l l a r i a spec. / E n c i n a l , Sonora/ 620 Ferocactus s c h w a r z i i /Rancho d e l Padre,Sonora/ 621 M a m i l l a r i a marksiana /Rancho d e l Padre,Sonora/ 622 Echinocereus subinermis var./Rancho d e l Padre, Sonora/ 623 M a m i l l a r i a spec. / E l Marmol, S i n a l o a / 624 Echinocereus ochoterenae /Cerro de l a Cobriza, Sinaloa/ 624a Exhinocereus ochoterenae /Rosario-Plumoso, Sinaloa/ 625 M a m l i a r i a o c c i d e n t a l i s v a r . /Cerro de l a Cobr i z a . Sin./ , 626 M a m i l l o p s i s s e n i l i s /Tepehuanes-Topia,Duranggo/ 627 Echinocactus h o r i z o n t h a l o n i u s /Durango/ 628 M a m i l l a r i a s p e c . y S a n t i a g o Papasquiaro, Durango/ 629 Coryphantha p e c t i n a t a /San Louis P o t o s i / 630 Thelocactus hexaedrophorus v. fossulatus/SLP/ 631 Coryphantha spec. /San Louis P o t o s i / 632 M a m i l l a r i a spec. / A l v a r e z , San Louis P o t o s i / 633 M a m i l l a r i a spec. /San Louis P o t o s i / 634 M a m i l l a r i a erythrosperma / A l v a r e z , SLP/ 676 M a m i l l a r i a elegáns /Huahujapan-Mitla, Oaxaca/ 677 M a m i l l a r i a elegáns var /Tolana, Oaxaca/ 678 S o l i s i a p e c t i n a t a /Tehuacan, Puebla/ 679 M a m i l l a r i a spec. /San Antonia-Calapa, Oaxaca/ 680 M a m i l l a r i a f l a v i c e n t r a / T e o t i t l a n de CaminoHuautla, 0 . / 681 M a m i l l a r i a l a n a t a / T e o t i t l a n de Camino, Oaxaca/

-

682 683 684 685 686 687 688 689 630 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700 70L 7o2

11

-

Echinofossulocactus spec. /AscensionSandia, Nuevo-León/ Ariocarpus t r i g o n u s /Zaragoza, Tamaulipas/ Thelocactus s c h w a r z i i /Zaragoza, Tamaulipas/ T u r b i n i c a r p u s pseudomacrohele / B e r n a l , Queretaro/ M a m i l l a r i a pygmaes /Bernal-Toliman, Queretaro/ Echinofossulocactus pentacanthus /Toliinan, Queretaro/ Echinofossulocactus p h y l l a c a n t h u s /San Jüan d e l Rio, Quer./ Echinofossulocactus e r e c t o c e n t r u s / S a l i n a s , ZacateL.as/ Eohinofossuiocactus coptonogonus / P r e s n i l l o / Echinocereus w o i b e r g i i /Sombrerete, Zacateoas/ M a m i l l a r i a g u i l l a u m i n i a n a /Sombrerete, Zacatecas/ Echinofossulocactus zacatecasensis / E l Arénái, Zac./ M a m i l l a r i a cowperae / S i e r r e Madre, Zacatecas/ Echinocereus spec. /San Jósé de l o s Organos, Zac./ Mamilaria mercadensis /Cerro d e l Marcado, Durango/ Coryphantha spec. / l a Zarca, Durango/ M a m i l l a r i a m o e l l e r i a n a /Nieves, Durango/ Echinofossulocactus spec. /Nieves, Durango/ M a m i l l a r i a s u n t a c l a r e n s i s /Santa Clara, Chihuahua/ M a m i l l a r i a spec. /Santa Maria, Chihuahua/ M a m i l l a r i a spec. /Laguna Santa Maria, Chih. Agua P r i e t a , Son/

- 12 703 704

A r i o c a r p u s f i s s u r a t u s /Coyame, Chihviahua/ Echinocereus dasyacanthus / C u c h i l l o Parado, Chih./ 7 0 5 Escobaria t u b e r c u l o s a / C u c h i l l o Parado, Chihuahua/ 7 0 6 Coryphantha m u e h l l e n p f o r d t i i / C u c h i l l o Parado, Chih./ 7 0 7 M a m i l l a r i a l a s i c a n t h a /Ceballos, Durango/ 7 0 8 Thelocactus b i c o l o r v . t r i c o l o r /Ceballos, Durango/ 7 0 9 Escobaria spec. /Ceballos, Dui'ango/ 710 Echinomastus unguispinus /Ceballos, Durango/ 711 M a m i l l a r i a h e r r e r a e / V i s t a Hermosa, Queretaro/ 712 Astrophytum omatum v a r . / V i s t a Hermosa, Queretaro/ 713 Thelocactus e h r e n b e r g i i / V i s t a Hermosa, Queretaro/ 714 Lophophora echinata v . D i f f u s a /Vizzaron, Queretaro/ 715 M a m i l l a r i a p e r b e l l a /San Pablo, Queretaro/ 71D M a m i l l a r i a p a i n t e r i /San Jüan d e l R i o , Queretaro/ 717 M a m i l l a r i a spec. / S i e r r a Zamorano, Queretaro/ 718 Lobéira m a c d o u g a l l i i / Cerro Hueytepec, Chiapas/ 718a Lobéira v a r . /San c r i s t o b a l de l a s Casas, Chiapas/ 712a Astrophytum omatum var / M e t z t i t l a n , H i d a l gó/ 719 Ortegocactus mecdoxigallii /San Jósé Lecheg u i r i , Oaxaca/ 720 Obregonia d e n e g r i i /San Vincente, Tamaulipas/

- 13 721 722 723 724 725 726 727 728 729 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 745 746

Leuchtenbergia p r i n c i p i a / S i e r r a de l e P a i l a , Coahuila/ M a m i l l a r i a nejapenais /Nejapa, Oaxca / T u r b i n i c a r p u a lophophoroidea /Las Tablaa.SLP/ Thelocactua hexaedrophorua /Las Tablas, SLP/ Coryphantha m a i z - t a b l a s e n s i s /Las Tablas,SLP/ A r i o c a r p u s retuaus /Las Tablas, San Louis Potosi/ Astrophytum myriostigma /Las Tablas, SLP/ Astrophytum myr.v.atrongylogonum /Guadalcazar, SLP/ A r i o c a r p u s r e t u s u s v . t r i g o n u s /Huizache,SLP/ Gymnocactus apec. /Lazaro Cardenas,Tamaulipas/ Thelocactua conothelos /Cardenas-La J o l l a , Tamaulipas/ Gymnocactiis knuthlanus /Guadalcazer, SLP/ Thelocactus hexaedrophorus v . f o s s u l a t u s /Guadalcazar, SLP/ Thelocactus s a u s s i e r i /Matehuala, SLP/ T u r b i n i c a r p u s macrohele / M a t e h u a l a - S a l t i l l o , SLP/ Coryphantha scolymoides /General Cepeda, Coahuila/ E p i t h e l a n t h a micromeris / 5 de Mayo,Coahuila/ Echinofoaaulocactus spec. / 5 de Mayo, Coahuila/ Echinocereus l o n g i s e t u s / 5 de Mayo, Coahuila/ Escobaria spec. / 5 de Mayo, Coahuila/ Astrophytum c a p r i c o r n e /Parras, Coahuila/ Aztekium r i t t e r i /Huevo León/ Echinofossulocactus spec. / 18 de Marzo, Nuevo León/ Thelocactus spec. /Rayones, Nuevo León/ M a m i l l a r i a g l a s s i i / 18 de Marzo, Nuevo León/ E p i t h e l a n t h a polycephala /Ramón Apispa, Coahuila/

- 14 747 748 749 750 751 752 753 754

Astrophytum c a p r i c o r n e v.niveum /Remón A r i s pe, Coah./ Ariocarpus f u r f u r a c e u s /Ramón A r i s p e , Coahuila/ E p i t h e l a n t h a micromeris /Parras, Coahuila/ Coryphantha g l a d i s p i n a /Parras, Coahuila/ Echinofossulocactus spec. /18 de Marzo, Nuevo León/ Thelocactus spec. / 18 de Marzo, Nuevo León/ M a m i l l a r i a spec. /Real de Monté, Hidalgó/ Lobéira ? /Chiapas/

- 15 -

Notobrasilia

elnevezés h e l y e t t

Brasilparodia

A B r a s i l p a r o d i a elnevezés nem ujkeletü. Talán az­ óta használatos, mióta leírták a Braziliában t a ­ lált Paródia brevihamata-t, ezt Welter Haage t e t t e 1956-ban. Még korábban, 1949-ben i r t a l e Backeberg és V o l l a Paródia a l a c r i p o r t a n a - t , melyet ugyan­ csak Braziliában találtak a Rio Grandé do Sul t a r ­ tományban Portó A l e g r e környékén. Notocactus buenekeri néven i r t l e B u i n i n g egy f a j t 1962-ben, melyet ugyancsak Braziliában a Rio Grandé do Sul és Santa C a t a r i n e tartományok határvidékén Aparados da Serra m e l l e t t talált. E három f a j közös nevelőre való hozása vitákat ok o z o t t a kutatók között. E l e i n t e ezeket a Paródia geniisba, majd a Notocactus nemzetségbe tették. A cseh származású H a v l i c e k p i l z e n i Notocactus kutató később elkészítette a Notocactus nemzetség f e l o s z ­ tását. Emlékeztetőül legyen szabad f e l s o r o l n o m az általa 1979-ben közzétett monográfiájából a Noto­ cactus nemzetségbe b e s o r o l t kaktuszok alnemzetségenkénti felosztását: 1. / Notocactus o t t o n i s alnemzetségnél a V I I . sect i o b a kerültek az ebbe a formakörbe tartozó Notocactus f a j o k . 2. / Notocactus mammulosus alnemzetségnél a I I . s e c t i o b a kerültek az i d e sorolható f a j o k . 3. / Malacccarpus alnemzetségbe kerültek a korábban külön nemzetségként nyilvántartott f a j o k . 4. / B r a s i l i c a c t u s alnemzetség f a j a i i s Notocactus nemzetségbe kerültek besorolásra. 5. / E r i o c a c t u s alnemzetség f a j a i i s Notocactusoknak tekinthetők.

-

16 -

6./ N o t o b r a a i l l a alnemzetség néven kerültek beso­ rolásra a f e n t i Paródia néven ismert f a j o k . A Notocactus nemzetségnek e z t a h a t alnemzetségbe történő beosztását, mint Havlicek által felállított tézist a ma élő kaktusz kutatók elfogadják és a H a v l i c e k által k i a d o t t monográfia alaptételként vo­ n u l t be a köztudatba. A magam részéről behatóan foglalkozom a N o t o b r a s i ­ l i a alnemzetségbe s o r o l t f a j o k k a l és részletes l e ­ írást adtam a Csílí Tájékoztató 1982. évi 1.számá­ ban az általam n e v e l t N o t o b r a s i l i a fajokról. Az o t t megjelent dolgoztatomban már f e l v e t e t t e m , hogy a N o t o b r a s i l i a elnevezés h e l y e t t még több kutató hasz­ nálja a B r a s i l p a r o d i a elnevezést és vannak neves kaktuszkereskedők, a k i k még az i d e f e l s o r o l t három f a j t és ezek v a r i e t e s - a i t a Paródia néven forgalmaz­ zák. A C s i l i Tájékoztató 1984. évi 2. számában N o t o b r a s i l i a néven rövid összefoglalást adtam az eddig l e i r t és l e nem i r t fajokról és ezek v a r i e tas-airól. Ebben az összefoglalásomban l o f a j t és azon belül 21 v a r i e t a s t - t , valamint 3 spec.nov. f a j t neveztem meg. Még egyszer szeretném hangsú­ l y o z n i , hogy a N o t o b r a s i l i a elnevezés nem szeren­ csés, mert a többi Notocactus alnemzetségbe s o r o l t f a j o k legtöbbje Braziliában honos. P . R i t t e r a Dél­ a m e r i k a i Kaktuszok c. 4 kötetes müvében N o t o b r a s i ­ l i a elnevezés h e l y e t t k i f e j e z e t t e n a B r a s i l p a r o ­ d i a nevet használja. A most kezembe került HU l i s ­ t a , melyet L.Horst és W.Uebelmann kaktuszkutatók állítottak össze az általiak begyűjtött és úgyneve­ z e t t mezei számozással ellátott kaktuszokról, a tudományos feldolgozás során B r a s i l p a r o d i a néven sorolták fel a beazonosított f a j o k a t . A HU l i s t a

- 17 áttanulmányozása során meglepetéssel vettem ész­ r e , hogy egyes B r a s i l p a r o d i a f a j o k a t Horst és Uebelmann mint sp.nov.-t tüntetik f e l , h o l o t t azok a köztudatban annak ellenére, hogy még l e i rásuk hiányzik, már kaptak nevet és a forgalomban i s bizoiiyo;-; neveken f u t n a k . Miután a HU l i s t a még nem j u t o t t e l a gyűjtők többségéliez, i g y mc3t az u j beosztást az alábbiakban közreadom: HU 40 B r a s i l p a r o d i a catarinensis HU 41 " buenekeri HU 42 " buenekeri v a r . i n t e r m e d i a HU 43 " brevihamata HU 43a " brevihamata v a r . m o l l i s p i n a HU 44 " alacriportana HU 45 " sp.nov.,még l e i r a t l a n /Rio Grandé do S u l / HU 46 " a l a c r i p o r t a n a v a r . Rio Grandé do Sul-ból HU 47 " buenekeri v a r . Rio Grandé so Sul-ból HU 68 " sp.nov.airriseta néven f u t , még l e i r a t l a n HU 69 " buenekeri alak v a r . c o n i u n gens néven ismert és nem hamatacantha HU 70 " sp.nov.nem a hamatacantha v a r . a l b i s p i n u s néven HU 7 1 " brevihamata forma coniugens és nem a l a c r i p o r t a n a v a r . p a r v i s e t u s néven HU 72 " sp.nov. éa nem kapta meg a parva elnevezést

- 18HU 73

Brasilparodia

HU 74

"

HU 98 HU 185

" "

HU 186

"

sp.nov. és nem kapta meg az aurLseta var. l o n g i s p i n a e l ­ nevezést sp.nov. és nem kapta meg a chi-ysoconum v a r . rubrispinura nevet rechensis sp.nov. Rio ürande do S u l tartományból sp.nov. Rio Grandé do Sul tartományból és a myriacant ha V . l o n g i s p i n a elnevezés nem végleges.

A f e n t i felsorolásból l e v o n h a t j u k a z t a következte­ tést, i l l . megállapítást, hogy Horst és Uebelmann szigorúan t a r t o t t a mát a R i t t e r féle munkában közzé t e t t megállapításokhoz. Egyenlőre - véleményem sze­ r i n t - ezt nekünk i s e l k e l l fogadnunk, annak e l l e ­ nére, hogy a f e n t i nevek mindegyike használatban van, de némelyiknél a pontos leirás még hátra van.

Dr. Kiss József Szombathely, Hadnagy u. 46 sz. 9700

- 19 Parásodás a kaktusz és más sziikkulens növényeken

A parásodás élettani jelenség /betegség/, ami e l l e n egyenlőre nem tudimk kellőképen védekezni, mert észlelésekor már r e n d s z e r i n t elkértünk a beavatko­ zással . A parásodás oka, hogy a növényi epidermisz /külső bőrszövet/ valami jelenség fenforgása m i a t t nem mű­ ködik az illető növényi szerv egész élettartamán keresztül, hanem korábban e l p u s z t u l . I l y e n k o r sze­ repét az elparásodott s e j t e k vesaik át. Az elparásodás ugy megy végbe, hogy a szénhidrát s e j t f a l l e ­ mezre, mint másodla;^os vastagodási rétéig: s z u b e r i n lemez r a k o d i k . J l y c u rétegnek a következő f a j a i vannak: 1. / K u t i s a a primer állandósuDt sejtekből képződik utó­ lagos elparásoaással, tehát vagy az e p i d e r ­ miszből, vagy a kéregparenchimából jön létre. 2. / A paraszövet A paraszövet m i n d i g másodlagos merisztémákból eredő másodlagos védőszövet. A vastagodó, idő­ sebb szárrészben az epidermisz feszítés alá kerülve elszakad, s a l a t t a különleges, másod­ lagos merisztémákból /parakambium, fellogén/ u j zárószövet képződik: a paraszövet.

.

por* ft.(|0(term^

.

.

.

Egy növdnyi testrész paraképzése

pArfoehiov*

- 20 -

A p a r a s e j t e k hézagmentesen záródnak egymáshoz, s i g y a viztől, levegőtől átjárhatatlanok. Az oxigén azonban átjut r a j t u k o t t , a h o l légrések vannak, vagy ahol az epidermisz elszakad, i t t sejtközti jái'atok képződnek. A parakambiuinon kivül eső szövet lassan e l h a l , m i v e l az anyagszállítástól elzáródik. A fokozódó elvastagodas /kaktuszoknál ez lassú f o ­ lyamat/ következtében e rétegek elrepedeznek és l e i s válhatnak a törzsről /vagy szárról/. Ezért a parásodott felületek általában rücskösek szoktak lenni. Maga a para / s z u b e r i n / sokféle vegyületből álló, barna színű, nagyon rugalmas anyag, mcly-mint em­ lítettük - a levegőt és a v i z e t nem engedi át. Jó hővezető, megvédi a növényt a hőingadozások e l l e n is. Ugyanakkor védelmet nyújt a szél által h o r d o t t por, homokszemek és a - kisebb - növénytestbe becsapódó tárgyak e l l e n i s . A kaktuszok és m.ás szukkulensek / p l . Euphorbiák/ nedves, tápdus környezetben vízzel telített óriáss e j t e k e t képeznek, amelyek a a szárazság idején elöregednek, elparásodnak, lerakódások keletkeznek vízhiány m i a t t , eldugulnak, idővel e l p u s z t u l n a k s élettelen védőréteget képeznek a növény számára a kedvesőtlen környezeti hatásokkal /erős napfény, meleg, vízhiány/ szemben. A tonnőhelyről begyűjtött import növények t e s t e nagyrészben elparásodott és sok esetben ezeV:nek csak a tenyészcsúcs közelében levő része alkalmas feloltásra. Az említett kedvezőtlen okokon kívül a lassú nö­ vekedés i s jelentősen gyorsíthatja a pararéteg

- 21 kialakulását. Az alacsony a l a n y r a f e l o l t o t t k a k t u ­ szok alanya 3 - 5 óv után parásodni kezd. A pará­ sodott alany nem képos a fotoszintézisre, m i v e l s e j t j e i b e n n i n c s k l o r o f i l l és i g y az alany f e l v e s z i lassan a gyökérnyak szerepét. A nemes rész növekeddéso i s l e l a s s u l , mert " e l v e s z t i " az alany által szintetizált szerves anyagokat, mint kiegészítő tá­ panyagforrást és caak a saját szintetizáló képes­ ségére l e s z u t a l v a . A parásodás később mindinkább hangsúlyozottá válik és végül az alany élettevékeny­ sége leáll. A magas a l a n y r a o l t o t t kaktuszok egyesek s z e r i n t nem esztétikusak, v i s z o n t ha magasan o l t u n k , a k e l l e m e t l e n meglepeí,ések száma minimálisra csökkent­ hető. Az alacsony parásodott alanyokról a nemes részt át le'net o l t a n i , vagy újra l e h e t gyökereztetni. Mind­ két esetben a nemes részt erősen vágjuk v i s s z a , mert a pararétegen keresztül egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak áttömi a gyökerek.

F.

ay.

Korszerű növényvédelem

A C s i l i Tájékoztató már több alkalommal f o g l a l ­ k o z o t t növényvédelmi kérdésekkel. Legutóbb Dr. Mészáros Zoltán kandidátus kitűnő cikkében m u t a t t a be a kaktuszoknál előforduló betegsége­ ket és az ezek e l l e n i védekezés lehetőségeit. J e l e n k i s tanulmányban az eddigieken túlmenően a biológiai védekezésről l e s z részletesebben szó 3 végül bemutatjuk azokat az u j kémiai védősze­ r e k e t , melyeket már a kereskedelmi forgalomban i s be Itíhtt s z e r e z n i . Ugy véljüií, hogy a biológiai védekez.'srőx be­ szélni több okból sem haszontnlan. Egyrészt bő­ víthetjük általános növényvédelmi i t i m e r t t e i n k c t , másrészt a védekezés egyes elemeit a g y a k o r l a ­ tunkban i s felhasználhatjuk, amikor e r r e m;'d és lehetőség és főleg szükségesség m u t a t k o z i k . A biológiai védekezés célja, hogy a növények mennyiségi és minőségi megóvására használt kémia anyagok /peszticidek/felhasználását korlátozzuk, s e z z e l csökkentsük a biológiailag a k t i v , de a természet számára idegen vegyületek - néha ked­ vezőtlen hatását a környezetre. Másodlagos cél: a növényvédelem költségeinek csökkentése. A biológiai szabályozás e z t a törekvést i s j e ­ l e n t i - mint fogalom-, hogy növényeink által e l ­ f o g l a l t helyen o l y e n emberi beavatkozásokat en­ ged meg, melyek nem tűzik k i célul valamely szervezet t e l j e s kiirtását, hanem a kórokozók létfeltételeit kedvezőtlenül befolyásolják, ezek természetes ellenségeit aktivizálják, vagy e l -

- 23 szaporítják. A biológiai védekezés tehát a kór­ okozók, vagy gyomnövények ellenségeinek beveté­ sét j e l e n t i . Ezek az "eszközök" a következők lehetnek: 1. / Vírusok A baktériumoknál kisebb élőlények. Mesterségesen nem tenyészthetők, de élő szervezetek szövetein gyorsan elszaporithatók. A vírusok külső hatások­ k a l szemben igen ellenállók. Éveken át fennmarad­ nak, patogenitásukat /fertőzőképesség/ éveken át megőrzik s tárolhatók i s . 2. / R i k e t t s i a k Méreteiket t e k i n t v e a vírusok és a baktériumok kö­ zött állanak, csak élő s e j t e k e n bélil képesek f e j ­ lődni. Ant Lblotikiomokkal szembeni érzékenységük inkább a baktériumokéhoz áll közelebb. Leggyakrabban a r o v a r o k a t fertőzik meg és azok zsírszöveteiben szinelváltozást okoznak. A r o v a r ­ testbe r e n d s z e r i n t a táplálékkal j u t n a k s tovább­ terjedésük a rovarok egymásközötti érintkezése u t ­ ján történik. A r i k e t t s i a k emberre i s veszélyesek lehetnek / s más gerincesekre i s / , ezért nem t e ­ k i n t i k őket feltétlen növényvédelmi eszköznek. 3. / BaktériiMiok Növény és állat-szervezetekre i s hatékonyak. Elég­ gé s p e c i f i k u s a k , ami a z t j e l e n t i , hogy egyes f a ­ j a i k csak meghatározott növény, vagy állatba j u t ­ va képesek a megbetegitésre. J e l e n l e g csak igen kevés baktérium alapanyagú szer használatos / E n t o b a k t e r i n , D i p e l , T i i u r i c i d e HP/ s ezeket r o ­ varkártevők e l l e n használják.

- 24 4. / Gombák Az eddic e m l i t e t t kórokozók közül a legjelentő­ sebbek, mert a növények és rovarok megbetegedé­ seinek zömét ezek okozzák. A növénykórokozó gom­ bák közül azok alkalmasak a biológiai növényvéde­ lemben való felhasználásra, melyek könnyen elő­ állíthatók, tárolhatók és s p e c i f i k u s a k , vagyis a meghatározott növény /vagy állat/ f a j o n kivül más f a j o k a t nem b e t e g i t e n e k meg. Egyébként az általuk történő megbetegitéshez bizonyos feltételek i s szükségesek, p l . nagytömegű gazdaszervezet, vagy optimális környezeti feltételek /nedvesség, fény, stb./. Sok esetben maguk a gombák nem alkalmasak a b i o ­ lógiai védekezésre, de az általuk t e r m e l t a n t i biotikrumok kipermetezhető védőanyagok l e h e t n e k . 5. / Véglények Véglények, vagy protozoák, egyesjtü szervezetek. Gazdaspecifikus szervezetek, ami a z t j e l e n t i , h o g y csak bizonyos gazdarovarokat b e t e g i t h e t n e k meg, s más r o v a r o k a t nem veszélyeztetnek. Felhasználá­ suk a biológiai védekezésben még nem kimunkált, de i g e n biztatónak látszik. 6. / Entomofágok Ezek a l u t t o l y a n r o v a r o k a t értünk, melyek más /kártevő/ f a j o k a t táplálkozási célból megsemmisí­ tenek. Az entomofágok alkalmazása a biológiai módszerek legrégibb változata. Kínában p l . már a X I I . században /1100-as évek/ ragadozó hangyákat t e l e p i t e t t e k gyümölcsfákat /narancs, mandula/ károsító rovarok e l l e n . De az -ilőző századokban y^jfábiában i s és Amerikában i s alkalmaztak i l y e n

- 25 -

módszereket. Az entomofágok régebben és ujabban a l k a l m a z o t t f a j a i közül néhány eredményesebben használt f a j t az alábbiakban emiitünk: a, / Japán pajzstetű e l l e n - pajzstetű fürkészda­ rázs b, / Rovarkártevők e l l e n - fátyolkák c, / Molyok e l l e n - fürkészdarazsak d, / Tetvek e l l e n - katicabogarak Az entomofágok hazai kutatása területein s i k e r ­ r e l honosították meg a japán pajzstetű- és a vértetűfürkészt. Az utóbbi időben az üveg és fó­ l i a a l a t t t e r m e s z t e t t kertészeti és disznövénygk kártevői e l l e n i biológiai védekezés teióiletén s i ­ keresen alkalmazták az Encarsia formosa-molytetűfürkészt és a takácsatkákat piisztitó ragadozó atkákat. Az Encarsia formosa és a ragadozó atka tenyészté­ sével s a g y a k o r l a t b a történő kihelyezésével, a l ­ kalmazására vonatkozó tanácsadással a MÉM /Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériimi/ Biológiai védekezési laboratóriuma /Hódmezővásár­ hely/ foglalkozik. 7./ Férgek E csoportba apró, fonálszerű, mikroszkopikus mé­ retű állatok t a r t o z n a k . Ezek minden élőhelyen óriási számban f o r d u l n a k elő, s szerepet játsza­ nak az élővilág progresszív és lebontó f o l y a m a t a i ­ ban. E csoport mind az állatok e l l e n i , mind a nö­ vények e l l e n i "tevékenységében" i s a k t i v szere­ pet játszik.

- 26 Kémiai módszerek Növényeink védelmét az előbbiekben e m i i t e t t eljá­ rások m e l l e t t kémiai védekezés eszközeivel i s meg lehet oldani. A készítményeket hatásaik alapján az alábbiak sze­ r i n t csoportosíthatjuk: a. / b. / c. / d. / e. / f. /

I n s z e k t i c i d e k /rovarölő szerek/, Rodenticidek /rágcsálók e l l e n i szerek/, A k a r i c i d e k /atkaölő szerek/ M o l l u s z k i c i d e k /csigaölő szerek/, Pungicidek /gombaölő szerek/, H e r b i c i d e k /gyomirtó szerek/,

A növényvédőszerek alkalmazásánál t u d n i k e l l , hogy azok egy része erős méreg, melyek károsan h a t h a t ­ nak az egész elő környezetre i s . Ezért alkalmazá­ sukkor szigorúan be k e l l t a r t a n i az előírásokat. Az alábbiakban szeretnénk olvasóink figyelmét né­ hány legújabb vegyszerre felhívni, melyeket a véde­ kezésben f e l l e h e t használni. BaktériiMok e l l e n : 1. 2. 3.

Kasumin Kasumin Polyoxin

2 EC /emberre nem veszélyes/, 2 WP / j e l e n l e g nem kapható/, AL I.WP / l i s z t h a r m a . e l l e n /

Pusariumok e l l e n : 1. 2.

Kolfugo Previcor

25 PW N /talajfertőtlenitő, f o ­ lyékony/

Csigák e l l e n : 1. 2.

Metaldehid 5 G Égetett mész

- 21 Levéltetvek 1. 2.

Clinetrin

3.

Pirimor

Deci3

ellen: 25 EC 25 EC 50 DP

Atkák e l l e n : 1. 2.

Danitol Mitac

10 EC 20

A f e l s o r o l t vegyszerek, m i v e l u j a k , a kaktiiszvédelemben még nincsenek kipróbálva. Alkalmazáslik esetén enyhe /0,1-1.5%/ keverékük alkalmazását és óvatosságot ajánliink. Végül szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni a r ­ r a , hogy a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Kuta­ tó Intézetének leányvállalata u j üzletet n y i t o t t Budapest X I . , Fehérvári u t 67/a sz. a l a t t / t e l e f o n : 251-465/, ahol növényvédelmi szakrende­ lés és szaktanácsadás i s f o l y i k , s egyúttal o t t megvásárolhatók a kívánt növényvédő szerek i s .

- 28 Uj felfedezések a kaktuszok

Echinomastua unguipsinus

világában

var.mlnimus

A növényt A.Lau fedezte f e l a 70-es években a mexi kói Dvirango tartományban. E tartományban van u l e l helye az Ecjinomastus duxangensis.E.mapimiensis és E.uguispinus f a j o k n a k i s . M i v e l a f e l s o r o l t f a j o k egyikéhez sem hasonlított az u j felfedezés, Lau u j változatként i r t a l e a z t . A növény jellemzői: kissé nyúlt gömbalak 4 - 7 cmes átmérővel, mélyen a t a l a j b a süppedt. Bordáinak száma 13. Szine sötétzöld. Areolái kopaszak, kere­ kek /s nem hosszúkásak, mint az E.mapimiensisnél/. Széltövisek száma 27 - 30, ezek szine fehér, sötét heggyel. Hosszúak az alsó a r e o l a tájékán 10, a f e l sőknél 16 mm, egymásba fonódóak. A középtövisek száma 1, ezek hossza 14 mm, tűszerűek. Virága a tövisruházatból k i e m e l k e d i k . A külső s z i r o m l e v e l e k o l a j b a r n a - borvörös színűek, világos szegéllyel. A belső s z i r o m l e v e l e k hosszabbak /ca. 2 cm/ bor­ vöröstől rozsdabarna s z i n i g . Termése l o x 8 mm nagyságú, sima, p i r o s . Magvak i z o d i n a m e t r i k u s a k . I s l a y omanensls Ostolaza e t M i s c h l e r A p e r u i dr.Ostolaza és P.Mischler kutatók fedezték f e l Limától Dk-i-e Omas környékén az Andok völgyében A felfedezés helye azért érdekes, mert az Islayák legtöbbjének lelőhelye aránylag szűk, kb. 15 km-es körzetben a Csendes Óceán partvidékén 300 m-es t e n g e r s z i n t f e l e t t i magasságban v o l t található. Elő ző kutatók s z e r i n t az I s l a y a eltörjodóaének É-i határa Lomas térségére s z o r i t V o z i k . Az I s l a y u

- 29 omanensist v i s z o n t ettől jóval északabbra / 500 kmr e / találták meg aránylag széles kiterjedésű terü­ l e t e n , de mindig száraz völgyekben, melyeknek t a ­ l a j a h o l homok, h o l kavicsos hordalék v o l t . Az I s l a y a omanensls a l a k j a e l l i p t i k u s , a l u l széle­ sebb, felül keskenyedő. Bordáinak száma 18/13>21/, ezek 1 cm magasak, állszerűek. Tövisei erőteljesek, merevek, a közép és széltövi­ sek között a l i g van különbség. Középtoviseinek szá­ ma 1-4, ezek hossza 19-22 mm, széltöviseinek szá­ ma 8-14, hosszuk 12-19 mm. A tövisek szine kezdet­ ben szaruszínű, vagy piszkos-sárga, barna heggyel. Idősebb korban világosszürke, a hegyben kissé sö­ tétebben. Virágja nappal nyílik, szine világossár­ ga. A virág átmérője kinyílt állapotban 17 mm. Termése tömlőszerű, 18-25 mm hosszú, gyapjas. Mag­ vak 1,5 X 0,8 mm-esek, feketék, mattszinűek.

M a m i l l a r i a h u b e r t m u l l e r i Reppenhagen A növényt e r e d e t i l e g Hubert Müller fedezte f e l 1979-ben a mexikói Zacalpaco-ban. Reppenhagen az első leiró. A M a m i l l a r i a h u b e r t m u l l e r i a M.spinosissüiia és a M.nunezii v . s o l i s i i - h e z hasonlít leginkább. Lelő­ helyére a száraz környezet / 250 mm évi csapadék­ átlag/ 25 - 40 %-oa relatív páratartalom jellemző. K e d v e l i a jó t a l a j t , az enyhe, változó árnyékot, a levegősséget. T e s t a l a k j a gömb, később oszlop, leggyakrabban egyedülálló. Magassága 50 - 300 mm, átmérője 50 100 mm. Gyökerei kötélszerűek. Szemölcsei 10-12 mm hosszúak, 6 - 8 mm szélesek, kissé csapottak, sö­ tétzöldek, fényesek. Széltöviseinek száma 14 - 22, hosszuk 2- 7 mm.

- 30 sörteszerűek, a csúcsokhoz közelállók rövidebbek, sűrűbbek. A tövisek alapjuknál vastagabbak, csúcsuk felé elvékonyodnak, egyenesek, simák, szinük l e g ­ gyakrabban feketésbama. Középtövisek száma 4, r i t ­ kábban 2 . Hosszuk 5 - 1 5 mm. Tűszerűek. Az alsók hosszabbak és vastagabbak, általában horgasvégűek. Szinük barnától a feketéig levő tartományban terjedő. Virágai április - májusban nyílnak, csucsközelben egy, vagy két kerek sorban helyezkednek e l . A t e l ­ j e s virágzáskor a p i r o s s z i r o m l e v e l e k kissé v i s s z a h a j l a n a k . Csésze világoszöld, aránylag rövid. Tei-mése 25 - 30 mm hosszú és 5 - 6 mm vastag. A v i ­ rágzás után 12 hónappal később érik. Önsteril. Magvai sötétbarnák, elég változó formájúak. Nagysá­ guk 0 , 1 - 0,8 mm.

Uebelmannia p e c t i n i f e r a v a r . h o r r i d a A növényt Horst és Uebelmann találta meg először 1982-ben a b r a z i l l a l Minas Gerais szövetségi állam­ ban ].evő Serra de Espinhaco hegység sziklás terü­ letén 900 m t e n g e r s z i n t f e l e t t i magasságban, o l y a n helyen, ahol a bokrok lehulló és e l k o r h a d t lom.bja kevés talajképződést t e t t lehetővé. A növény t e s t e egyenes, oszlop alakú, magassága e l ­ éri az 1 métert, szélessége 13 cm-t. Szine matt­ zöld, h e l y e n k i n t i szürkés-fehér csíkozással. Gyö­ kérzete elágazó, a főgyökér elfásodó, vastag tönköt képez később. Bordáinak száma 23 - 27, ezek 0,8 cm magasak és 1,5 cm szélesek. Töviseinek keresztmetszete kerek, ezek szine szürke, hegyüknél bamásfekete. Széltöviseinek száma 3, hossza f o n t 5 - 6 - l e n t 2,5 cm. KözcptöViSeinek

- 31

-

száma o - 1 . Virágai erősen gyapjasak, k i c s i n y e k , sárga színűek és a csúcs közelében helyezkednek e l . Termése körtealaku, magvai 2,1 x 2 mm nagyságúak.

Mammlllaria limonensis Reppenhagen A növényt 1980-ban Reppenhagen fedezte f e l a mexi­ kói J a l i s c o tartomány E l Limon nevű helyiségének területén. A Mammlllaria limonensis az u.n. S t y l o t h e l a e soro­ zat egyik f a j a és a Bombycina csoporthoz t a r t o z i k . A Mammlllaria f i t t k a u l i - h o z áll közel. Felfedezője 2000 m magasságban találta /a tenger szine f e l e t t / . Sziklás t a l a j o n alacsony moha köze­ gében, finom, vékony, humuszos talajrétegben nőtt. A környező növényzet / T i l l a n d s i a usneoides/ és más broméliák mutatták, hogy finom ködök és harmat j e ­ l e n van mindig a környéken. A növény megtalálásakor gyökérkörzetének t a l a j a enyhén n y i r k o s v o l t . A Mammlllaria limonensis a virágok m e l l e t t egyes terméseket i s érlel. Gyakran képez lepényszerű pár­ nákat hajtásaiból. Magas növények árnyékában él, a tűző napot nem k e d v e l i . Feltalálásakor jellemző ég­ h a j l a t i adatok s z e r i n t 32 C° hőmérséklet és 35 %-os r e l a t i v páratartalom v o l t tapasztalható. A növény jellemző a d a t a i : Gyökér: fonalszerű. T e s t a l a k : kissé oválistól osz­ lopszerűig. Sarjadzó. Testcsucs: kissé besüllyedt, tövisekkel és gyapjúval borított. Szemölcsök: kö­ zepes sűrűségűek, puhahúsuak, 5 - 7 mm szélesek szürkészöld színűek. A szemölcscsúcsokon besüpped­ tek, 2,5 mm hosszúak, 2 mm szélesek, fehér gyap­ júval bevontak. Széltövisek: száma 14 - 20, 4-7 mm

I

- 32 hosszúak, sörteszerűek. Középtövisek: száma 4 - 7 , hosszuk 7 - 1 8 ram, ezek közül az alsók hosszabbak, vastagabbak, kamposvegüek, szinük barnától - feke­ téig. Virágok: lelőhelyükön /nálunk kora t a v a s s z a l / ko­ rán virágzottak, t a p a s z t a l a t s z e r i n t kultúrában csak május - júniusban következett be virágzásuk. A virágok a csúcs közelében koszorú-szerűén helyez­ kednek e l , kinyílt állapotúidhoz erős napfény és meleg szükséges. A virágok s z i n e : rózsaszíntől p i r o s i g . Termés: kerek, 2 - 3 mm vastag, világos­ zöld. Sziromlevelek p i r o s a s csúcsxiak. Belső szirom­ l e v e l e k kb. 7 mm hosszúak, 1,5 mm szélesek, szinük a világospirostól a sötétpiros s z i n i g csíkozott. Bibe: 7 - 8 mm hosszú, melyet a porzók v e s z i k körül. Ezek szine világossárga. A magvak: 7 - 8 hónappal a virágzás után érnek be, feketék, nagyok, félig matt fényűek. Hosszuk 1,2 mm, vastagságuk 1 mm. A termés n y i l a s a : a bazális részen van, nagy, ová­ l i s , világosbarna.

- 33 Köny vi. amoi' h e t e s

A TIT kiadásában a MÉM NAK 4 kötetes növényvédelmi szakkönyve j e l e n t meg a Köniyezetkimélő Növényvéde­ lem cimén. Az I . kötet elme: Integrált növényvédelem. A kötetben a növényvédelem szervezetéről, a kutatás, a f i z i k a i - mechanikai, az agrokémiai védekezés mód­ szereiről olvashatunk. A könyv végén levő vegyszer táblázatok az alkalmazásban levő vegyszerek főbb i s ­ mérveiről igazítanak e l . A I I . kötet a szőlő és gyümölcsök védelme címet v i ­ s e l i , s a növények védelmi technológiájával f o g l a l ­ kozik. I A I I I . kütet a zöldség és dísznövények védelme címen j e l e n t meg. Főleg a k e r t i zöldségfélék növényvédel­ mével f o g l a l k o z i k . A kötet egyik szerzője Aponyiné Garamvölgyi I l o n a munkatársunknak elmondta, hogy a NAK /Növényvédelmi éa Agrokémiai Kutatóintézet/ a kaktuszok növényvédelmével kapcsolatos t a p a s z t a ­ l a t a i még nincsenek, vagy csak i g e n kevesek. Kutatási témaköreikbe azonban e z t a területet i s f e l fogják v e n n i . Hangsúlyozta, hogy az u j növényvédő szerek alkalmazásánál f o n t o s a nagyfokil óvatosság. A I V . kötet Tápanyagutánpótlás, alkalmazástechnika, óvórendszabályok címmel j e l e n t meg s a címben k i ­ f e j e z e t t témakörökkel f o g l a l k o z i k .

- 34 A sorosat a h a z a i növényvédelem u j eredményeit, a régebbi t a p a s z t a l a t o k a t gyűjti össze, s e kérdések ireínt érdeklődők sok hasznos i s m e r e t e t meríthetnek belőle. A sorozat ára: I . k . 3 9 , - P t , I I . k . 3 3 , - P t , I I I . k . 3 9 , - P t , l Y . k . 3 9 , - Pt A sorozat megrendelhető, 111. megvásárolható: Vidéken: - a növényvédelmi és agrokémiai állomáso­ kon - a megyei TIT szervezetnél Budapesten: - a X I . , Pehérvári u. ó7/a /NAK szak­ üzlet/ - TIT B p - i könyvesboltban /Vlll.,Múzeum u. 7 az./ - TIT Természettudományi stúdiójában /Bp.XI..Bocskai u . 3 7 sz./

- 35 -

H i r e k Lejtüvitz László a C s i l i Kaktusz-szakkör vezetője elfoglaltságára való hivatkozással kérte e megbí­ zatása alóli felmentését 1984. évi december hó 31-vel. Kérését teljesítettek. L e j t o v i t z László nehéz helyzetbe került két esz­ tendeje a C s i l i Kaktusz-szakkör élére. Munkáját nagy szorgalommal i g y e k e z e t t a szakkör és a tagság érdekében hasznosítani. Kitűnő szaktudása és szé­ leskörű ismeretsége révén igen hasznosan tevékeny­ kedett a közösség érdekében. Amikor vezetőként búcsúzunk tőle, kérjük, hogy t e ­ vékenységével továbbra i s segítse szakkörünk mun­ káját és tagságunk érdekeit.

A C s i l i Művelődési Ház igazgatója a Kaktusz-szak­ kör javaslatára 1985. évi január hó 1-től Edelbacher Rudolfot b i z t a meg a szakkörvezetői t e ­ endők ellátásával. Az u j szakkörvezető, régi alapító t a g j a a kollektí­ vánknak. Eddig i s különféle funkciókat látott e l igen nagy odaadással. Edelbecher Rudolf ezúttal i s kéri a C s i l i Kaktusz­ szakkör minden tagját, hogy támogassák munkájában. Edelbacher Rudolf címe: Budapest, I X . , Távíró u. 15 sz. l o 9 8 . Telefon: 273-764.

- 36 A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete szo­ kásos évi kiállítását május 25. és június ?. kö­ zött rendezte a fővárosi Állat és Növénykertben. A kiállítási anyag két kategóriában került bemu­ tatásra. A hagyományos /bemutató/ kategóriában a zsűri P i e r e r Kelemen László budapesti gyűjtőnek Ítélte az I . d i j a t szép, látványos anyagáért s különös t e k i n t e t t e l gazdag S u l c o r e b u t i a gyűjtemé­ nyéért. A I I . d i j a t i f j . P l u s z n i k Elemér budakalá­ s z i gyűjtő kapta igen szép pozsgásokból álló gyűj­ teményéért, a I I I . d i j a t Libnár A n t a l érdi gyűjtő Gymnocalyciian gyűjteményéért érdemelte k i . Az u.n. versenykategóriában l - l nemzetség 4 - 4 fajból álló bemutatása v o l t a cél. Verseny­ kiírás szabályozta a kiállítási feltételeket, melyek többek között az edény méretére, a növény nagyságára, állapotára i s t a r t a l m a z o t t kikötéseket. A zsűri t a g j a i d r . Nemes L a j o s , Dr. Mészáros Zoltán S z u t o r i s z Gyula, Schmidt Egonné, Pintér Péter v o l t a k . Döntés alapján az I . d i j a t A250,-Pt/ Dr.Szabó Árpád budapesti gyűjtő kivételesen szép Astrophytum gyüjtem.énye kapta, a I I . és I I I . d i j a t /l.OOO,- i l l . 750,-/ Pintér Péter budapesti gyűj­ tő n y e r t e e l . A kiállítás néhány zavaró körülmény ellenére i s sikeres v o l t . Jó propaganda i s bizonyította eredményességét, az emelkedő nézőszámot.

- 37

-

Szeretnénk újra felhívni tagságunk figyelmét a t a g ­ díjfizetési kötelezettségre. Sajnos a z t k e l l meg­ állapítani, hogy szakkörünkben többen megfeledkez­ nek ebben az esztendőben i s ezen kötelezettségükről. A Művelődési Központ pedig i g e n kedvezően állapí­ t o t t a meg a t a g d i j a k összegét, s ugy véljük, hogy a fizetés teljesítése nem ró e g y e t l a n tagunkra sem t e l j e s i t h e t e t t l e n kötelezettségeket. Meg k e l l a z t i s mondani, hogy a t a g d i j a k elmaradása igen súlyosan veszélyezteti klubunk - Magyarországon legrégibb és külföldön i s legismertebb szakkörének létét, m i v e l más anyagi támogatás nem áll r e n d e l ­ kezésre. I t t közöljük újra a t a g d i j a k összegét: Rendes tagok részére Budapesten Nyugdíjas és diák tagoknak Vidéki tagoknak korhatár nélkül

évi " "

240,-Pt 120,120,-

A t a g d i j a k a t félévi részletekben i s be l e h e t f i z e t n i . A befizetéseket a C s i l i Művelődési Központ /1201 Budapest, XX., Nagy Győri István u. 4-6 sz./ cimre k e l l küldeni "Kaktusz t a g d i j " megjelöléssel.

P.év június hó elején tartották a Szovjetunió összövetségi kaktusz kongresszusát és kiállítását Kievben. A kiállításra egyesületünket i s meghívták.

- 38 A mezőtúri kaktusz-szakkör f.év június 8-tól l 6 - i g t a r t o t t a h e l y i kiállítását. A K i á l l í t á s t Hegedűs Mihály ng.mérnök n y i t o t t a meg. A h e l y i kiállítók s i k e r e s növényvásárt i s rendez­ t e k a kiállítás helyszínén. A kiállításra szakkörünk i s meghívót k a p o t t .

-

39 -

1 N H

ALT

Seite 1-7

Gy. Tamás

: Die Tavareslen

8 -14

U. S.

: Die Versammlungsnummem A.Lau I n Mexico 3>

15-18

Dr.J.Kias

: S t a t t Benennung Notobras i l i a Brasilparodia

19-21

Gy.P.

: Hölzemhaftige Erscheinung auf Kekteen vind andere Sukkulenten

22-27

Zeitgemassige P f l a n z e n verteidigung

28-32

Neue Entdeckunge im Welt der Kakteen

33-34

Buch Prospeckt

35-33

Nachrichten

39-

Inhalt

TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1-7

Tamás Gyula

: A Tavaresiák

8 -14

U. S.

15-18

Dr.Kiss József

: Lau mexikói gyűjtő­ számai : Notobrasilia helyett Brasilparodia

19-21

P.Gy.

: Parásodás a kaktuszo­ kon és más szukkulens növényeken Korszerű növényvédelem

22-27 28-32

Uj felfedezések a kak­ tuszok világában

33-34

Könyvismertetés

35-38

Hirek

39-

Tartalomjegyzék

Szerkesztette:

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Vez.:CSERHÁTI GYÖRGY

Kiadja:

XX.ker.Művelődési Otthonok Igazgató­ sága 1725 Bp. P e . l . Pf.73-

Felelős kiadó:

SÁNDOR ZOLTÁN Igazgató - KÉZIRATKÉNT csak belső terjesztésre cWnM(_^«cr7M.

Ifi J4O/.