szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
M
Á S O D I K
K
2012.12.07.
Ö N Y V
AMERRE A VÍZ ELJÁR
12:33
Page 33
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
12:33
mottó: „az emberáramlásokkal a fene se törõdik” Léonard Barillon
Page 34
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
Csodálatos országokba hoztalak
5. fejezet
Festõi Henri Durand kissé sajnálta, hogy Frédéric Moreau – meg is nõsülvén – már nem akarhat megszökni Svájcból. Bár nem kellett már a barátjának titkos útvonalakat tervezni, õ a maga részérõl továbbra is szenvedélyesen gyûjtötte a térképeket. – Egy ilyen festõi országból miért menne el egy svájci?! Léonard Barillon kérdésére természetesen senki nem várt választ. Csak elhangzott néha ez a – Henri Durand szerint nagyon svájci – kérdés a Boulevard des philosophes utcai ház „családi tanácskozó” termében. Léonard szórakozottan feltett kérdésére Roland Charpier emelte fel a fejét, büszkén, mintha a kérdésként hangzó állítás õt dicsérte volna. Mintha egyenesen õ festette volna a festõi Svájcot. Léonard Barillon igen nyugodt, higgadt férfi volt. Csodagyereknek tartották. Henri Durand is csodálta a nála tizenöt évvel idõsebb, komoly állami hivatalt viselõ jogászt, aki már régen nem volt csodagyerek.
35
12:33
Page 35
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
12:33
SZÁVAI GÉZA Az ötéves Léonard Barillon-t, ha megkérdezték – és gyakran megkérdezték, mert mindenki szeret szórakozni –, hogy „kisfiam, mi leszel, ha majd nagy leszel”, a csodagyerek teljes komolysággal közölte: „Százesztendõs jövendõmondó!” Henri Durand már tízévesen félte és csodálta a komoly felnõttnek számító Léonard Barillon-t. Amikor meghallotta, hogy Barillon mindent tud Párizsról, ahonnan õ éppen ideérkezett a nagyanyjával, a kis Henri megszeppent, mert így kiderülhet, hogy õ viszont keveset, szinte semmit… Barillon bárkivel szívesen barátkozott amennyiben az illetõ elfogadta, hogy nem mindig figyel rá, esetenként akár faképnél hagyja. Mert neki mennie kell, figyelnie kell. Mert éppen milliók áramlanak át az óceánon benépesíteni Amerikát. Vándormadárból sincs ennyi az égen, amikor a természet titokzatos erõnek engedve nekilódulnak délnek vagy északnak. „A madáráramlásokat természettudósok tanulmányozzák, az emberáramlásokkal a fene se törõdik”, dörmögte Léonard Barillon. Henri Durand kisebb áramlatok létezésén és mozgásán merengett. És élvezettel leste a nyugodt és mindent megértõ Barillon iróniájának váratlan röppenéseit, a körülötte váltakozó barátok-ismerõsök áramlását. Ezek az emberek mind, mind információt hordoztak Barillon számára, mint a meggyûrûzött lábú vándormadarak.
36
Page 36
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
Csodálatos országokba hoztalak – Párizst én nem igazán ismerem – vallotta be Barillonnak mentegetõzve a gyerek Henri Durand. Akkor már neki is tudomása volt arról, hogy élt egy fickó, Balzacnak hívták, aki mindent tudott Párizsról, és írt is róla vagy száz regényt. És Léonard Barillon tizenkét éves korában elkezdte olvasni Balzac összes mûveit. Tizennégy és fél éves korára az egészet elolvasta. – Én sem igazán ismerem Párizst – nyugtatta meg Barillon a gyereket. Henri Durand már tizenkét éves volt, és meg is nyugodott, hogy neki ezek szerint nem kell végigolvasnia Balzac mûveit, melyek közül csak kettõn jutott túl, azokért sem lelkesedett igazán. Mindig felingerelte ez a Balzac. Henri térképekkel próbálta felidézni magának a kisgyerekként látott Párizst, és megidézni a világ terjeszkedõ „fõvárosát”, ahová egyébként nem szándékozott visszatérni. Henri Durand elvégezte a jogi egyetemet, „az jó, ha az ember védeni tudja magát, és ítélkezni képes maga fölött is, mások fölött is”, de fizikát és matematikát is hallgatott. Frédéric Moreau optikai vállalkozása a messze hordó fegyverek irányzékainak fejlesztésére is ráállt. Ezért a mindig ötletelõ Henrit a barátja bevonta az alkalmazott optika újabb területeinek becserkészésébe. A csapongó szellemû Henri mindenkinek szállította, amit kért, akár a fegyelmezett hadmérnökök. Hiszen sokoldalúnak kell lenni, „a találékonyság a legjobb szakma”, üzente Anton Dubois dédnagypapa, aki sokat hangoztatta ezt a kislá-
37
12:33
Page 37
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
12:33
SZÁVAI GÉZA nyának, akkor még Dubois Eugénie-nek, akit huszonkét éves nagylányként hagyott magára, mivelhogy Bonaparte Napoleon seregével egy csodálatos, de katonai zsenik számára is kiszámíthatatlan országba masírozott, és 1812-ben elesett a borogyinói ütközetben. Eugénie Dubois tizenkét évi jegyessége alatt, Aurélien Durand feleségeként, aztán viszonylag fiatal özvegyként, és a félárva majd egészen árva Henri Durand idõs és aggódó nagyanyjaként egész életében édesapja életelvét emlegette, de indoklását csak unokájának súgta meg: „pénzt lopni is, rabolni is lehet.” Viszont észt és találékonyságot nem lehet lopni vagy rabolni, pedig csak általuk lehet életben maradni és pénzt keresni. Henri Durand gyakran látja maga elõtt már régen meghalt nagyanyját: jellegzetes, vízen járó lépteivel száguld, kislányként is olyan kitartóan, mint nagylányként, felnõtt asszonyként, öregasszonyként, céltudatosan, mert kell a pénz, de nemcsak pénzt, és a pénzzel sem csak újabb pénzt keres. – Én egy ideig azt hittem, úgy tízéves korom környékén, hogy Svájcban majd én is festõ vagy regényíró leszek. Léonard Barillon nem értette, mit akar mondani Henri Durand. Sürgetõen nézett rá, „talán csak nem tud valamit?”, de a másik nem reagált a kérdõ pillantásokra. Kettesben rendezgettek Léonard szülõházának elsõ emeletén, a hatalmas családi tanácskozó teremben, amelyet majdnem teljeses betöltött az óriási asztal.
38
Page 38
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
Csodálatos országokba hoztalak – Én ötéves koromban furcsa következtetésre jutottam a nagypapa birtokán. Barillon megígérte, hogy elviszi majd Henrit a birtokra, a nagyszülõk nem élnek, de a gazdasági épületek most olyasfajta funkciót töltenek be – jelezte finoman – mint ez a családi tanácskozó terem, vagy az asztal, meg a fal mellett a szekrények. – Azt hittem, hogy egy férfi és egy nõ évente vagy kétévente egyszer érintkeznek egymással. A hajdani csodagyerek minden restelkedés nélkül ingatta a fejét. Léonard Barillon sosem szégyenkezett, és Henri Durand kedvelte, mi több: értékelte idõsebb barátjának ezt a tulajdonságát. – Úgy gondoltam, hogy mint egy bika a tehenet, vagy mint egy csõdör a kancát, a papának is ez volt rendelve: kétévente meghágni a mamát. És arra jutottam, hogy az életükben ez csupán egyszer történhetett meg, mert egyedül vagyok, nem születtek testvéreim. „Ha élnének is, fölösleges volna megkérdezni a szülõket.” – De ez egy organikus tévedés – vélte Henri Durand. – Az élõ természetbõl szerzett következtetés. – Feltétlenül organikus – vallotta be a hajdani, kezdõ százesztendõs jövendõmondó –, más idõképzetekkel nõ fel, és hiába tud meg késõbb õ is mindent, nyugalmasabban viszonyul egy ilyen fiú a nõkhöz is. Léonard Barillon nem rosszallotta, csupán furcsállotta, hogy Henri Durand-t kézrõl kézre adják
39
12:33
Page 39
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
12:33
SZÁVAI GÉZA a nõk. A lassan negyven felé közeledõ higgadt agglegény már szeretett volna sok-sok megbízható, értõ munkatársat, eszmetársat, gondolkodó partnert tudni maga körül. De a ragyogó képességû Henri Durandért ha benyúl egy nõ az ablakon – szerencsére emeleten vagyunk –, kiemeli a szobából, mint egy spongyát, viszi, lemossa vele magát is, barátnõit is, talán még a padlót is. – Kisgyerekkoromban végig azt hallottam: Svájc festõi és regényes. Pittoreszk és romaneszk. Az agglegény harsányan nevetett fiatalabb barátja vallomásán. – Tele volt még a Szajna part is svájci tájképekkel. Attól féltem, hogy festõ kell legyek, és a festõi Svájcot kell egyvégtében festenem, vagy pedig… – Azért valljuk be, hogy mint a világ bármelyik pontján: akad Svájcban is, Genfben is, amit mi tehetségtelenek is szeretnénk, olykor fájdalmasan szeretnénk valóban sikerült, tüneményes festményen megörökíteni – gyûrte le a nevetését Barillon, akinek gyûjteménye ekkoriban gazdagodott gyönyörû, kézzel illusztrált színes török könyvekkel, miniatúrákkal. Erdélyi teológusok, világutazók Brassóból átmennek értük Bukarestbe. Elekes László tiszteletes megtanult törökül, gyakran megfordul Konstantinápolyban. „A törökök nem indultak meg Amerika felé.” Az a kisázsiai nép egyelõre helyhez tapad, nem árad… Henri Durand nem engedett az idõsödõ
40
Page 40
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
Csodálatos országokba hoztalak agglegény elterelõ jellegû pillantásainak. Kutakodva a hajdani százesztendõs jövendõmondó szemébe nézett, és feltételezte, hogy Marie Claparède arcképét festené meg; az alakját mondjuk derékig, fedetlen keblekkel. Megmagyarázhatatlan, hogy még el sem jegyezte a türelmesen várakozó lányt. Léonard Barillon nyugodtan állta Henri Durand kutakodó tekintetét, és azt javasolta, ne hazudjanak. – A legfestõibb és legizgalmasabb jelenség Genfben és egész Svájcban legalább húsz esztendeje a változatlanul gyönyörû Sophie M. „Õ a festõi és regényes Svájc számodra, blazírt, fiatal barátom.” És nem tudja Henri Durand, bár talán illene tudnia, hogy Sophie M. „implikálva van a legdrágábban eladott európai festmény történetében”. A „legértékesebb” szó használatát kerülte Léonard, de tény, hogy ez a festmény cserélget gazdát a legtöbb pénzért, amelyet Khalil-Bey török diplomata festetett Gustave Courbet svájcinak mondható festõvel. A török már meghalt, a kép többször gazdát cserélt, de alig néhány ember látta. Egy szép nõi test, egy nyitott ágyék néz szembe azzal, akinek megadatik az a kivételes szerencse, hogy megcsodálhassa a képet. Az arc nincs megfestve, csak az ágyék és testi környezete, fenn a vállig, lenn a térdig. Csodálatosnak mondják, a címe is az: L’origine du monde. A világ kezdete. Vagy: A világ eredete. Léonard Barillon elsorolta
41
12:33
Page 41
szavai_csodalatos orszagokba_130x200_belivek.qxd
2012.12.07.
12:33
SZÁVAI GÉZA még néhány nyelven a talányos, többféleképpen fordítható címet. A kép eltûnt, a festõ halott, a modell sosem volt ismert, de anélkül, hogy ezt a legendás, nagyon drága képet látta volna, néhány festõ titokban újra akarja alkotni, vagy még inkább: õ is meg akarja alkotni – Sophie M. testével – A világ kezdetét itt Svájcban. Mert nem létezik szebb és tüneményesebb, gyönyörûbb világkezdet, mint amit Sophie M. teste mintáz.
42
Page 42
