SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 118-4/2006. KIVONAT Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2006. április 21-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.
Tárgy: Rendelet módosítása /Szociális rendelet/ Sényő Község Képviselőtestületének 5/2006.(IV.21.)Kt. rendelete a szociális igazgatásról és a pénzbeli szociális ellátásokról A Képviselőtestület
Sényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szociális tv.) 26. §-ában, valamint a 37/D. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A RENDELET CÉLJA
1.
§
(1) E rendelet célja, hogy Sényő község közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényességének garanciáit. (2) A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségén túl – e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat feladata. A RENDELET HATÁLYA
2.
§
(1) A rendelet hatálya – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Sényő község területén élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Sényő Községben tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint a Szociális tv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (4) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást, és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. (5) A jövedelemszámításnál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év adatait kell figyelembe venni.
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 3.
§
(1) A Képviselő-testület, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdésben tett ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, s egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
4.
§
(1) A szociális ellátást igénylő e rendelet 1. sz. mellékletét képező jövedelem- és vagyonnyilatkozatot köteles kitöltve, aláírva kérelméhez csatolni. Amennyiben külön kérelmet nem nyújt be, a jövedelem- és vagyonnyilatkozatot – tartalma miatt – kérelemként kell elfogadni. A jövedelem- és vagyonnyilatkozattal együtt a 2. § (5) bekezdése szerinti jövedelemigazolásokat kell csatolni. Jövedelemés vagyonnyilatkozat nélkül ellátás nem állapítható meg. (2) Ha az önkormányzat a hivatalos tudomása vagy az elkészített környezettanulmány adatai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(3) A jövedelem- és vagyonnyilatkozat adattartalmára vonatkozó változást a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását az ellátásban részesülő a változástól számított 15 napon belül köteles az ellátást megállapítónak bejelenteni. A változás alapján az ellátást megállapítónak, az ellátás összegét felül kell vizsgálnia, melynek eredményeképpen dönt az ellátás továbbfolyósításáról, csökkentéséről, megszüntetéséről. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 6. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A jövedelemre vonatkozó adatokat, különös tekintettel a csekkek alapján történő igazolásra, valamint letiltásokra – kétség esetén – a folyósító szerv
megkeresésével ellenőrizni kell, illetve az ellátást kérő kötelezhető a megállapító szerv által meghatározott adattartalmú jövedelemigazolás becsatolására.
(5) Az e rendelet szerinti eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.
5.
§
(1) A benyújtott kérelem, valamint jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján az ellátást megállapító e rendelet 2. sz. mellékletét képező környezettanulmányt készít, amely az ellátást nyújtó részére egy tényállapotot rögzít. Ennek adatait az évenként kötelező felülvizsgálat alkalmával készítendő új környezettanulmány adataival kell összehasonlítani, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedést meg kell tenni.
(2) A jövedelem- és vagyonnyilatkozat, valamint a környezettanulmány csak az átmeneti segély esetében mellőzhető akkor, ha azok elkészítésének késedelme a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. Egyedi mérlegelés alapján azonban utólag a tényleges rászorultság tisztázása céljából mindkettőt pótolni kell. (3) Nem szükséges új környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező vonatkozásában bármilyen segélyezés esetén 1 évnél nem régebbi környezettanulmány rendelkezésre áll, és az ügyfél körülményeiben jelentős változás nem következett be.
(4) Nem állapítható meg szociális ellátás annak, aki e rendelet feltételeinek nem felel meg.
(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
JOGOSULATLANUL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS
MEGTÉRÍTÉSE 6.
§
A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére a mindenkor hatályos Szociális tv-ben foglaltakat rendelkezéseket kell alkalmazni.
ADATKEZELÉS 7.
§
(1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszűntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a.) a jogosult természetes személyazonosító adatait, b.) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását, c.) a jogosult beföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, d.) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait, e.) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, f.) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, g.) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, h.) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám) i.) a 2. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Sényő Községben tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot, j.) közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás esetén a fentieken túl tartalmaznia kell az igazolvány sorszámát, k.) rendszeres szociális segélyben részesülők esetében a nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképesítését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatot ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
8.
§
Ha a Szociális tv. másként nem rendelkezik a 7. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszünésétől számított 5 év elteltével – a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza. PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI 9.
§
(1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozott feltételeknek megfelelő szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, átmeneti segélyt, szociális üdülési hozzájárulást állapít meg e rendeletben, valamint a Szociális törvényben meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). (2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat Sényő Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala utalja ki, kivéve, ha a határozaton feltüntetésre kerül az azonnali kifizetés engedélyezése.
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 10.
§
(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet e rendeletben meghatározott módon az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell az egyes ellátásoknál meghatározott okmányokat, dokumentumokat. (2) A Polgármesteri Hivatal az ellátások vonatkozásában formanyomtatványt rendszeresíthet, melyet az ügyfelek rendelkezésére bocsát.
11.
§
(1) A Képviselő-testület e rendeletében meghatározott pénzbeli támogatások összegét az éves elfogadott szociális keret ismeretében kiegészítheti, a Szociális Ellátások Intézménye javaslata, közreműködése alapján természetbeni és pénzbeli támogatást nyújthat. (2) A képviselő-testület rendkívüli méltánylást érdemlő helyzetben (pl. természeti csapás, életveszély) pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújthat. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt támogatások megállapíthatósága tekintetében a Szociális Ellátások Intézménye véleményét ki kell kérni, kivéve, ha a segítségnyújtás azonnali intézkedést igényel. A kamatmentes kölcsön megállapítására az e rendelet 23. §-ában foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy összegszerűségét és a visszafizetés határidejét a tényleges helyzet ismeretében kell meghatározni. (4) Ha a Szociális tv. a helyi rendeletben történő szabályozási kötelezettség nélkül határoz meg ellátásokat, akkor azt a törvényben meghatározottak szerint kell megállapítani.
12.
§
LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS A Képviselő-testület lakásfenntartási támogatást nyújt a.) a mindenkor hatályos Szociális tv-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b.) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c.) e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). 13.
§
HELYI LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS Önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek azok a személyek, akik Sényő Községben a.) személyi lakástulajdonnal,
b.) lakás bérleti joggal, c.) albérleti joggal rendelkeznek és ténylegesen a lakásban laknak, d.) akik közeli hozzátartozójuk tulajdonát képező lakásban laknak. 14.
§
(1) Helyi lakásfenntartási támogatásban részesülhet az a személy, a.) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át meghaladja. b.) akinek háztartásában nincs a lakott lakáson kívüli olyan ingatlana vagy forgalomképes telektulajdona, amelynek értéke meghaladja a mindenkor hatályos Szociális tv.-ben foglalt vagyoni értéket. (2) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy m²-re jutó elismert költség szorzata. Az egy m²-re jutó elismert havi költséget minden évben az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. (3) A támogatást 1 éves időtartamra lehet megállapítani, kivéve aki adósságcsökkentési támogatásban részesül. Ebben az esetben a támogatás az adósságcsökkentési támogatás időtartamára jár. Az adósságcsökkentési támogatás megállapításakor a korábban megállapított és folyósított lakásfenntartási támogatás jogosultságát felül kell vizsgálni. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében is elismert lakásnagyság: a.) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m², b.) ha a háztartásban két személy lakik 45 m², c.) ha a háztartásban három személy lakik 55 m², d.) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m², e.) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb, mint 2.500 Ft.
(6) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A kérelemben nyilatkozni kell a lakásban tartózkodás jogcíméről. (7) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (8) A lejárt lakásfenntartási támogatást ismételt kérelem benyújtásával – a szükséges igazolások csatolásával – lehet újra megállapítani. A lakásfenntartási támogatás igénylésének menete folyamatos. A kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell a lakás nagyságát. Amennyiben a kérelmezőnek ilyen irat nincs a birtokában, úgy a jegyző az adatok közlése céljából megkeresi a Körzeti Földhivatalt. (9) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz kell nyújtani. A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. (10) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
15.
§
ÁPOLÁSI DÍJ
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
16.
§
(1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b.) pont), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a.) súlyosan fogyatékos, vagy b.) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi. (2) A Képviselő-testület a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a Szociális tv.-ben foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. (3) A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében 200%-át. 17.
§
(1) A 16. § (1) és (3) bekezdése szerinti ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a.) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, b.) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A 17. § (2) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a.) étkezni, vagy b.) tisztálkodni, vagy c.) öltözködni, vagy d.) illemhelyet használni, vagy e.) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a-e.) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. (3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. 18.
§
(1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, illetve az arra való jogosultságot meg kell szüntetni, a mindenkor hatályos Szociális tv. idevonatkozó rendelkezései alapján.
(2) Az ápolási díjra való jogosultság az ápolási kötelezettség nem teljesítése esetében akkor nem áll fenn, illetve az arra való jogosultság akkor szűnik meg, ha az ápolást végző személy a.) több, egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénes körülményeiről, c.) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről (orvosi, egészségügyi ellátás biztosításáról). A fentiekről az ápolás helyszínén végzett környezettanulmány készítése során kell meggyőződni. A kötelezettség nem teljesítésének megállapítására legfeljebb 3 alkalommal történő ellenőrzés és figyelmeztetés után kerül sor. 19.
§
(1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a.) 100%-a, a 16. § (1) és (3) bekezdésében foglalt esetekben, b.) 130%-a, a 16. § (2) bekezdésben foglalt esetben. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 20.
§
IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA
Az időskorúak járadékára vonatkozó szabályok megegyeznek a mindenkor hatályos Szociális tv-ben foglaltakkal. 21.
§
RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY
(1) A Képviselő-testület rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú, nem foglalkoztatott személynek, aki a.) egészségkárosodott vagy b.) nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele – a Szociális törvényben szabályozottakan túl –, hogy vállalja a beilleszkedést segítő programban való részvételt. (2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles: - a Képviselő-testülettel, - a Szociális Ellátások Intézménye ( továbbiakban intézmény). (3) A képviselő-testület a nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyét megállapító – felülvizsgálat esetén – továbbfolyósító határozatát a jogerőssé válását követően haladéktalanul megküldi az intézmény részére. (4) A nem foglalkoztatott személy az együttműködés keretében köteles a.) a segély megállapításáról, felülvizsgálat esetén, továbbfolyósításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az intézménynél megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát, b.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, abban megállapodni és írásban megállapodást kötni, továbbá c.) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, szükség esetén indoklással alátámasztott javaslatot tenni másik program kidolgozására, vagy a program módosítására (egészségi állapot megromlása esetén az alkalmatlanná válásáról, pl. foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt bemutatni). (5) A Képviselő-testület a nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyre vonatkozó együttműködésre a Szociális Ellátások Intézményét jelöli ki. Az együttműködésre vonatkozó megállapodást e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (6)
Szociális Ellátások Intézményére a Polgármesteri Hivatal közreműködésével a beilleszkedést segítő program feltételeinek biztosítása érdekében megállapodást köt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltségével.
(7) Az intézmény köteles a.) figyelemmel kísérni a (4) bekezdés szerinti határozatban foglalt határidők betartását és annak megszegése esetén megvizsgálni a mulasztás okát, továbbá a határozatból eredő kötelezettségek betartását, b.) tájékoztatni a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, eljárási szabályairól, c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az e.) pont szerinti esetben a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást kötni, d.) folyamatosan kapcsolatot tartani a nem foglalkoztatott személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását, e.) a Munkaügyi Központtal történő együttműködés esetében előírni a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvényben foglalt szolgáltatások igénybevételét, velük való kapcsolattartást, f.) a Munkaügyi Központ értesítését követő 5 napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, ha a beilleszkedést segítő programok keretein belül a nem foglalkoztatott személy keresőtevékenységet létesít, vagy rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátásra szerez jogosultságot, g.) 5 napon belül jelezni a képviselő-testületnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, h.) legalább évente írásos értékelést készíteni a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítani a programot és ezekről tájékoztatni a Képviselő-testületet, i.) a nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (1.7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerint esetnaplót vezetni. (8) A beilleszkedést segítő program típusai, amely kiválasztásában a rendszeres szociális segélyre jogosult személy szociális helyzete, mentális állapota az irányadó: a.) együttműködés a Munkaügyi Központ Kirendeltségével, azon ügyfelek esetén, akiknek a foglalkoztatási esélyei a munkaerőpiac segítségével javíthatók és képesek a számukra megfelelő munkalehetőség elfogadására,
b.) együttműködés az intézménnyel, amely során: ba.) mentálhigiénes, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás, bb.) egyéni és csoportos készség-és képességfejlesztő foglalkozás, bc.) életvezetési tanácsadás, bd.) személyiségfejlesztő és önismereti tréning, be.) munkavégzésre történő felkészítési program, bf.) a Polgármesteri Hivatal által szervezett foglalkoztatás (közmunka, közhasznú, közcélú munka) keretében felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség biztosítására kerülhet sor. (9) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettséget az alábbi esetekben szegi meg : a.) az intézménynél az előírt határidőben nem jelenik meg, a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem működik közre, illetve a megállapodást nem írja alá, b.) az írásos egyéni beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti, c.) az együttműködés eljárási szabályait nem tartja be, d.) az önkormányzat, illetve a Munkaügyi Központ által felajánlott megfelelő munkát nem fogadja el, e.) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (10) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az intézmény az alábbiak szerint köteles eljárni: a.) a (9) bekezdés a-c.) pontjaiban foglalt esetekben három munkanapon belül felkeresi a jogosultat és megvizsgálja a mulasztás okát. Amennyiben a nem foglalkoztatott személy aa.) önhibáján kívül nem tett eleget az előírt kötelezettségnek, melyet az akadályoztatásának megszűnését követő 5 napon belül hitelt érdemő módon (saját maga vagy eltartottja megromlott egészségi állapotára hivatkozás alapján háziorvosi igazolás, álláskeresésre való hivatkozás alapján, a felkeresett munkáltató által a megjelenésre vonatkozó igazolás bemutatásával) igazol, megkezdheti, illetve folytathatja az együttműködést, ab.) önhibájából nem tett eleget az előírt kötelezettségnek, úgy 5 napon belül köteles jelenteni a Képviselő-testületnek. b.) a (9) bekezdés d-e.) pontjaiban foglalt esetekben a Munkaügyi Központ, illetve a Polgármesteri Hivatal értesítését követő 5 napon belül értesíti a Képviselő-testületet az együttműködés megszegéséről.
(11) A képviselő-testület a rendszeres szociális segély folyósítását az intézmény (10) bekezdés ab.) pontja és b.) pontja szerinti értesítése alapján megszünteti. A segély folyósításának megszüntetési időpontja az együttmüködési kötelezettség megszegésének napja. (12) A képviselő-testület a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka és közcélú munka biztosításával történik. A foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munavállalói könyvvel foglalkoztatják. A nem foglalkoztatott személy által egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A foglalkoztatást a képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal szervezésében valósítja meg, aki az általa felajánlott megfelelő munkalehetőségről a nem foglalkoztatott személyt a munkakezdés időpontjánál legalább 3 munkanappal korábban tájékoztatja. 22.
§
ÁTMENETI SEGÉLY (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély adható. (2) Átmeneti segély állapítható meg abban az esetben, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetében annak 250%-át. (3) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) Az átmeneti segély összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, kivéve a kamatmentes kölcsön formáját. (5) Átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel adható. 23.
§
(1) Az átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Szükségességét egyedi mérlegelés alapján kell elbírálni. (2) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás évente egyszer adható, összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét. (3) Az összeget a kerekítés szabályai szerint 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani. (4) A kölcsönt a felvételt követő 3. hónaptól számítva maximum 12 hónap alatt kell visszafizetni. (5) A kölcsön visszafizetésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni, illetve szabályozni, melyet a jegyző készít elő. 24.
§
SZOCIÁLIS ÜDÜLÉSI HOZZÁJÁRULÁS (1) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig szociális üdülési hozzájárulást állapíthat meg, annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, feltéve, ha e rendelet 1. számú mellékletében szereplő jövedelem-és vagyonnyilatkozathoz csatolja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által a nevére kiállított üdülési csekk fénymásolatát. (2) Az üdülési hozzájárulás összege amennyiben a.) a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át 2.000 Ft/fő. b.) a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át 1.500 Ft/fő.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 25. (1) A képviselő-testület:
§
a.) a lakásfenntartási támogatást, b.) az átmeneti segélyt, c.) a temetési segélyt természetbeni támogatásként is nyújthatja.
(2) A pénzbeli ellátás helyett nyújtott ellátás különösen az élelmiszer, a gyógyszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak, az intézmények térítési díjának kifizetése. Az élelmiszer biztosítását a kereskedővel, a gyógyszer biztosítását a gyógyszerésszel kötött külön megállapodás alapján is lehet rendezni.
26.
§
TEMETÉSI SEGÉLY
Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja fenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében annak 300%-át.
27.
§
KÖZGYÓGYELLÁTÁSI JOGOSULTSÁG
(1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a létfenntartása magas gyógyszerköltsége miatt veszélyeztetve van. (2) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át, egyedül élő esetében annak 275%-át, és a rendszeres gyógyszerköltsége eléri, vagy
meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át, feltéve, ha kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik. Kivételes méltányosságból annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, ahol a havi gyógyszerköltség eléri, vagy meghaladja a család összes jövedelmének 30%-át, ha ezáltal a család létfenntartása veszélyeztetve van. (3) A közgyógyellátási igazolványt a jegyző állítja ki. (4) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását a szükséges havi rendszeres gyógyszerfogyasztásról és annak költségeiről, a jövedelem- és vagyonnyilatkozatot és a családi jövedelem számításhoz szükséges jövedelem igazolásokat.
HATÁSKÖRI RENDELKEZÉSEK 28.
§
(1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozott I. fokú szociális feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át. (2) Az (1) bekezdésben foglalt átruházott hatáskörök tekintetében a II. fokot a képviselő-testület gyakorolja. (3) A (2) bekezdésben foglalt döntés előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladatát képezi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29.
§
(1) A rendelet 2006. április 21. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit hatálybalépésének napjától a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Azon nem foglalkoztatott személyek részére, akiknek e rendelet hatályba lépése előtt állapítottak meg a rendszeres szociális segélyt, a Szociális tv. 37/D §-a és e rendelet 22. §-a szerinti együttműködési kötelezettséget a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során kell előírni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 4/2004. (X.07.) Kt. számú rendelet.
Sényő, 2006. április A rendelet kihírdetéséről a jegyző gondoskodik.
Pehely Zoltán Polgármester
Dr. Kardos Csaba jegyző
Pehely Zoltán sk. polgármester
A kiadmány hiteléül: Sényő, 2006. május 15.
CsobánTamara leíró
Dr. Kardos Csaba sk. jegyző
