K I V O N A T. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete június 7-ei ülésének a jegyzőkönyvéből

KIVONAT Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. június 7-ei ülésének a jegyzőkönyvéből KÖZMEGHALLGATÁS (A közmeghallgatáson a Képviselő-testület tagjai közül nem vett részt: Egresi Antal, Kiss Jenő, dr. Kolosi Ferenc és Sinkovics Krisztián) Geiger Ferenc: Köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy közmeghallgatás 17.00-19.00 óráig tart. Az elhangzó kérdésekre igyekszik helyben kielégítő választ adni. Jelzi, hogy jelen van a Hivatal részéről az összes érintett kolléga, valamint az összes érintett vezető, illetve azok a kollégák, akik közvetlenül a lakossággal vannak kapcsolatban. Amire nem tud helyben válaszolni, azt utólag írásban el fogja juttatni a felszólalókhoz. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes, 8 képviselő van jelen. Felkéri a Jegyző Asszonyt, hogy tartson névsorolvasást. dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a kiosztott hozzászólási kártyák alapján a kérdéseket fel fogja olvasni. Jelzi, hogy aki óhajt kimehet a mikrofonhoz. Jelzi, hogy az első hozzászóló Som Zoltánné. (1238 Bp., Táncsics Mihály u.) Felolvass a hozzászólási kártyából. „Járda, zöldhulladék és közlekedés.” Som Zoltánné (1238 Bp., Táncsics Mihály u.) Köszönti a megjelenteket. Öt kérdést szeretne feltenni. Az első kérdése, hogy az Erzsébet út és a Tárcsás utca közötti Táncsics utcai páros oldal járdázása elfelejtődött-e, vagy valamikor tervbe lesz-e véve, mivel ez a járda is nagyon rossz állapotban van. A következő kérdése a Seres dombbal kapcsolatos. Problémája abból adódik, hogy a Seres dombnál van olyan rész, ahol gyalogosan nehéz a közlekedés, mivel ott le kell menniük a járdáról, ki kell menniük az úttestre - ahol esős időben áll a víz, az autók dudálnak, „beterítik” őket - és az utca másik felén tudnak csak felmenni a járdára. Megérti, hogy nem lehet ott járdát építeni. Kérdezi, hogy esetleg lépcsővel ezt a problémát meg lehetne-e oldani, mivel ha lépcső között egy keskeny járda lenne, akkor nem csúszkálnának a csúszós füvön. Sokan laknak az utca ezen oldalán, és sokszor járnak az SZTK-ba. Jelzi, hogy sokat jelente számukra, ha ez megoldható lenne. A következő kérdése a Táncsics Mihály u. 45. szám előtti - nagyon ronda, félig kidőlt akácfával kapcsolatos. Kérdezi, hogy nem lehetne-e kivágni, és helyette valami „normális” fát ültetni. A negyedik kérdését, már két évvel ezelőtt is elmondta. Nagyon sok városban, Pesten is több kerületben ingyen szállítják el a zöld hulladékot. Végig sétált az

utcájukban – amikor szállítják ezeket – és azt gondolta, hogy két-három gazdag embernél nincs több az utcában, mivel nem sok hulladékgyűjtő zsákot látott kirakva. Lehet, hogy máskor több van, de amikor ő megy, akkor nincs. Nagyon sok nyugdíjas van, „akinek ez a pénz, is pénz”. Az utcában szinte csak családi házak találhatók, első, illetve hátsó kerttel. A komposztálók nem bírják el a zöldhulladékot, ezért azt a szemeteskukába helyezik el. Kérdezi, hogy ezt hogy lehetne megoldani. Utolsó kérdése – „ami már lerágott csont” – a 66-os busszal kapcsolatos. Tudja, hogy az Önkormányzat eddig sem tudta ezt megoldani. Azonban borzasztónak találja, hogy a 23 –as buszról - az erzsébeti HÉV megállónál - folyamatosan lemarad. Elmondja, hogy, ha nagyon fontos dolga van, akkor be kell mennie a főtérre, ahol fel kell szállnia a 23-as buszra és csak így tud elmenni a Borárostérre. Visszafelé pedig a 66-os busz gyakran elmegy előtte, pedig már bent áll a 23-as. Kérdezi, hogy mennyi aláírás kell a BKV-nak ahhoz, hogy ezzel foglalkozzon. Ő maga nyugdíjas, ezért nagyon szívesen összegyűjteni azokat esetleg. Geiger Ferenc: Jelzi a hozzászólónak a járdával kapcsolatban, hogy „nyílt kapukat dönget”. Mivel a Táncsics Mihály utca az egyik leghosszabb utca Soroksáron, a járdák építésének ütemezését az Önkormányzat négy részre bontotta. Először a Vecsés utca közötti rész készült el, az idei évben a Hősök terétől lefelé a Vecsés utcáig, jövőre pedig az a rész fog sorra kerülni, ahol a hozzászóló él. A probléma az, hogy Soroksáron - annak idején - lakossági önerővel nagyon sok járda épült. Azonban a járdáknak alapot nem készítettek. A járdák nagy része úgy épült, hogy a döngölt földre „ráhúztak” 3, 4, 5 centis betonréteget. Így sajnos a járdákat a fák gyökerei felnyomták, feltörték. Ezért nagyon sok helyen kell javítani. Nyolc körzet van Soroksáron, minden képviselő a saját körzetét preferálja, mert azt szeretné, hogy ezek a járdák épüljenek. Az idei évben az Önkormányzat közel 50.000.000,- Ft-ot fordít járdaépítésre, amit 8 körzetre kell elosztania, melyből – általában - 1-2 utcát tud körzetenként megcsinálni. Idén a kerületi képviselő – az Ön képviselője – Egresi Képviselő Úr a Táncsics utcának ezt a szakaszát kezdeményezte. Ezért tettük be. Jelzi, hogy jövőre megpróbálja az Önkormányzat ezt – „az Önök előtt lévő” - szakaszt is beletenni. A Seres dombi lépcsővel kapcsolatban azt tudni, kell, hogy a Seres dombon rettenetes állapotok uralkodnak, ahol egy, vagy két olyan ház van, melyben „nem megfelelő állampolgárok” laknak, akik a szemetet folyamatosan kiteszik a két betonlejáró elé. A két betonlejáró azért került kihelyezésre, hogy ne járjanak oda le, és ne vigyék le a domboldalba a szemetet. Valószínűleg 8, vagy 10 lakó él abban a házban, egy szemeteskukájuk van, és ezért a szemetet egyszerűen csak oda kiteszik. Jelzi, hogy abban teljesen igaza van a hozzászólónak, hogy megszűnik ott a járda. A Hivatal meg fogja nézni, illetve a kollégák utána fognak nézni, hogy mit lehet ott csinálni. Véleménye szerint egy lépcsővel lehetne ezt megoldani, mivel a Hősök tere felé eső oldalon annyira magasan van 2

az Elektromos Művek állomása, hogy ott ez nem megoldható. Úgy gondolja, hogy egy lépcső megépítésével válna megoldhatóvá ez a probléma. Elmondja még egyszer, hogy ezt a Hivatal meg fogja nézni, illetve vizsgálni. A Táncsics Mihály u. 45. szám előtti akácfát kollégája Szénási István fogja megnézni, illetve szükség szerint kivágatni. Mint ismeretes, tavasszal és ősszel Önkormányzatunk tisztasági napokat szokott szervezni. Az őszi tisztasági napok keretében a lakosság számára folyamatosan, és ingyenesen biztosítja a sövényeket, illetve a fákat. Azonban ezeket a fákat csak közterületre lehet ültetni. „Tehát, akkor minden további nélkül meg lehet oldani, hogyha egy pár szomszéddal összefog, több fát is lehet ültetni. A kivágást mi megoldjuk. De az elültetést az Önöknek kell majd megoldani. A lakásra oda szállítjuk a fát, tehát biztosítjuk a fát ingyenesen, csak be kell ültetni.” Som Zoltánné: Jelzi, hogy a Szociális Foglalkoztató előtt is van egy ilyen fa. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a Szociális Foglalkoztató gondnoka ezt a problémát meg fogja oldani. A zöldhulladék elszállítása magánemberként számára is komoly gondot okoz, mivel ő is ebben az utcában lakik. Ő maga is a kukába szokta „süllyeszti”, a nem nagy mennyiségű zöldhulladékot. Jelzi, hogy a Fővárosban a Közterület Fenntartó nem szállítja el a zöldhulladékot. Kérdezi a kollégájától, hogy jól tudja-e. Szénási István: „Igen.” Elmondja, hogy jelenleg még nincs zöldhulladék gyűjtő zsák, körülbelül június végére várható. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a hölgynek az a problémája, hogy ezt miért nem szállítják el a rendes szerződés keretében. Zöldhulladék gyűjtő zsákot lehet vásárolni, mivel a Képviselő-testület döntött arról, hogy 60, vagy 70 % kedvezménnyel... Szénási István: Elmondja, hogy 360,- Ft helyett 120,- Ft-ért lehet majd megvásárolni. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Hivatal 120,- Ft-ért ad egy zöldhulladék gyűjtő zsákot, ami gyakorlatilag 70, vagy 80 %-kal olcsóbb, mint a rendes ár. A Közterület Fenntartó köteles elszállítani zöldhulladékot, amennyiben ebbe a zsákba teszik ki a lakosok. Különben zöldhulladék szállítás nincs. Tehát szelektív hulladékba, csak a műanyagot, a fémet, és a papírt viszik el. „Ugye ez a kettő van, ami külön van. De megkérdezhetjük. Tehát tudunk egy levelet írni nekik, hogy tervezik-e, hogy a külső kerületekben – mert bent a belvárosban nem kell – de a külső kerületekben szerintem más kerület is érintett ebben a témában. 66-os busz. Nincs hatásunk rá. Őszintén be kell, hogy valljam. Azért van saját „Soroksár busz” járat, amit az Auchannal közösen üzemeltetünk – illetve most 3

már 135 – mert a BKV nem volt hajlandó az észak-déli nyomvonal mellé egy kelet-nyugati nyomvonalat biztosítani. És csak így lehet elérni a Dél-pesti Kórházat, az Auchan bevásárlóközpontot, tehát azt a részt. Azt saját magunk fizetjük. Az majdnem 80.000.000,- Ft éves szinten.” Kéri a kollégája megerősítését. Bodó János: „A közös finanszírozással.” Geiger Ferenc: „A közös finanszírozással majdnem 80.000.000,- Ft. Nem tudom. Azt korábban kezdeményeztük, és volt is ilyen terv a BKV részéről, hogy megpróbálják összehangolnia 66-os buszt a 23-sal, a HÉV-et, a 66-os busszal. Sőt még az is volt kérés, hogy a HÉV-et a 2-sel villamossal, hogy ne legyen olyan jellegű probléma, hogy bejön a HÉV, nagyon sokan leszállnak, mennek oda és, akkor előttük körülbelül fél perccel elmegy a 2-es villamos. Nem tudom, hogy ez hol tart. Igazából szerintem sehol. De megpróbáljuk ezt megnézni.” Hallai Miklós (1239 Bp., Kelep u.) Üdvözöli a megjelenteket. Elmondja, hogy először vesz részt „ilyen” megbeszélésen. Két kérdést szeretne feltenni. Örömmel vette, hogy elkészült a csatorna. Véleménye szerint egy kicsit elhúzódott, megkésett, viszont „rendben van”. Azonban nagyon nagy problémája, hogy az úttal semmit nem csináltak. Azt feltörték, utána betemették, és azon kívül semmit. Ha szél van, akkor hatalmas a por, ha esik az eső hatalmas a sár. Tulajdonképpen legtöbb esetben közlekedni alig lehet benne. Egyetlen, amit néha-néha csinálnak, hogy végig mennek egy gyaluval és legyalulják. Ennyi. Eleinte, amikor odaköltöztek – kilenc évvel ezelőtt – még viszonylag kemény – nem aszfaltos – de kemény út volt, és lehetett rajta közlekedni. Jelenleg az élőknek ez egyre nehezebb. A másik kérdése, hogy mit tud tenni az Önkormányzat, illetve a testület annak érdekében, hogy az egyes telkeken rend és tisztaság legyen, mivel az utcában förtelmes állapotok vannak. Elnézést kér mindenkitől. Szeretne egy „saját” példát mondani. Megvett egy telket, ami mellett egy kis ház volt, mire odaköltözött addig a IX. kerületi Önkormányzat odahordta a szemetet. Azóta a szemét mennyisége nem csökkent, hanem gyűlt. „A patkánytól kezdve minden van. Tehát így élni, ott lakni, értékét veszti minden. A környezők is, a tulajdonosok – akik mellettem vannak – mindegyik ezzel a problémával küszködik.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy az út helyreállításával kapcsolatban az Önkormányzat mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. A csatorna megépült, azonban van még egy-két utca olyan, ahol nem. Tudni kell, hogy jelenleg a csatornázást már a kerületek nem végezhetik. Ezért azt Európa Uniós pénzből a Főváros bonyolította le, a kerületek megbízásából ő volt, aki pályázott. „Ez tovább fog menni. Már leadtuk a következő utcákat. 4

Azonban, ahhoz, hogy aszfalt utat építsünk, ahhoz meg kell oldani a vízelvezetést. Sajnos itt nálunk – és nem csak nálunk, más külső kerületekben sem engedélyei a Főváros azt, hogy úgynevezett egyesített rendszerű csatorna működjön. Az azt jelenti, a csapadékvizet nem engedik belevezetni a szennyvízcsatornába. Mert, hogyha - amilyen időjárás van mostanában - ilyen hirtelen, heves, nagy záporok jönnek, akkor gyakorlatilag a csapadékvíz miatt kiöntenének a csatornák. Tehát külön csapadékcsatornát kell majd építenünk. Ennek a terveztetése, illetve kiviteli terv nincs, de megvalósíthatósági terv van erről.” Kérdezi a kolléganőjétől, hogy jól tudja-e. Kisné Stark Viola: „Igen.” Geiger Ferenc: „Tehát van egy megvalósíthatósági tanulmány. A terveztetést még idén megcsináljuk, és jövőre elkezdjük a csapadékcsatorna kiépítését. Tehát egy újabb csatornát kell, egy valószínűleg... hát a csapadékcsatorna az olyan háromszázas átmérőjű lesz. Meg kell csinálnunk egész Orbánhegyen. Azt át kell vezetni a Haraszti úti csomópontnál a Lidl-nél – ott fog átmenni a másik oldalra – és a Dunáig le kell, hogy vigyük. És ezt követően fogunk tudni aszfalt utat építeni. Arra ígéretet tudok tenni, hogy itt a Kelep utcát megnézzük, hogy milyen módon állították helyre a kivitelezők, mert lehet, hogy nem döngölték vissza rendesen, lehet, hogy nem nyomták vissza, és ezért most – főleg ebben az időben – ezért van ilyen gond. De aszfalt utat – én úgy saccolom – hogy kell két, három év, mire ott az összes utcában aszfalt utat tudunk építeni. A csapadékcsatorna kiépítése, az közel milliárdos nagyságrend lesz. Tehát ilyen ötszáz és egymilliárd közötti összeg. És azt mindenféleképpen nekünk egy év alatt nem fog sikerülni megcsinálni. Ezt legalább kettő, de lehet, hogy három évre el kell húzni. Az igazság az, hogy nem is lehet rögtön csatornázás után – a következő évben – aszfalt utat építeni, mert megsüllyedhet. Tehát azt vissza kell tömöríteni.” Geiger Ferenc: Kéri a hozzászólási szándékát nyilvánító hölgytől, hogy fáradjon a mikrofonhoz, mivel jegyzőkönyv készül a közmeghallgatásról. Nádasdi Ágnes: Elmondja, hogy ő maga is a Kelep utcában lakik, a szemben lévő házban. Kérdezi, hogy nem lehetne-e hogy - ha nem is aszfalt utat – egy kemény kulékavicsot, vagy olyan „fekete valamit” - amiről nem tudja, hogy micsoda, de az egyik utcában már látott olyat - rászórni az útra – mivel attól megkeményedne, és nem szállna a por. Így a gyerekek könnyebben tudnának iskolába járni, mivel a közlekedés - a sár miatt - jelenleg elég nehézkes. Aki nem kocsival jár, annak ott közlekedni nagyon nehéz. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Önkormányzat azon a környéken jelenleg három utcát fog tudni megcsinálni. Kérdezi a kollégájától, hogy a három utca mennyibe fog kerülni, „negyven - negyvenöt millióba?”. 5

Bodó János: „Igen.” Geiger Ferenc: „Negyven - negyvenöt millió a három utca. Jó, hogy nagyon hosszú utcák, mert a Sodronyos van benne, a Szőlődomb. És melyik a harmadik?” Kisné Stark Viola: „Orbánhegy dűlő.” Geiger Ferenc: „És az Orbánhegy dűlő, azt hiszem, ő van benne. A többiek is sorra fognak kerülni. Ilyen szerkezettel tudjuk megcsinálni. Amit a kérdés felvetője mondott, olyan szintűre tudjuk ezzel a szerkezettel megcsinálni. Nem tudunk – mert nagyon sokan reklamáltak, hogy miért nem csinálunk úgynevezett martaszfaltos, és ilyen kátrányzúzalékos utat. Nem lehet, mert, akkor, ha ezt megcsinálnánk, utána nem tudunk esetleg pályázni – ha van pályázati lehetőség – mert az már szilárd útburkolatnak számít. Tehát, csak ezt a fajta szerkezetet tudjuk megcsinálni. Ez is nagyon sokba kerül, mert kiszednek egy 20-30 centit, kulékavicsot tesznek rá, azt behengerlik keményre, és utána teszik rá a tetejére ezt a réteget. Ezt folyamatosan fogjuk csinálni, hogy tovább is menjünk a többi utcára is. De mondom a csapadékvíz elvezetés az működni fog.” Jelzi, hogy Tüskés Józsefné a területileg illetékes Képviselő Asszony jelezte hozzászólását. Tüskés Józsefné: Elmondja, hogy hozzá is eljutott a lakók kérése, akiknek az a problémája, hogy a csatornázás után még „bedöngölve” se lett – csak éppen be lett temetve - a vezeték. A lakók kérése az volt, hogy a gyerekek kulturáltabban tudjanak iskolába járni. A csatornázás előtt – amíg nem bontották fel - kemény volt az út, mivel ők azt kulékaviccsal szórták fel. „Most is valami ilyesmi, legalább, hogy legyen nekik ott beszórva, mert nem lehet elmenni. Tehát valamilyen egyszerű dolgot. Jó, hogy mégis…” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a kollégák megnézik, illetve kiküldik az úthengert, hogy hengereljék le jobban. Ezt a beruházást nem az Önkormányzat végezte, ezért sajnos nem állították helyre rendesen. Tüskés Józsefné: „Én mondtam a lakóknak.” dr. Laza Margit: Elmondja a magántelkeken lévő „rendetlenséggel” kapcsolatban, hogy birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni, amennyiben esetleg a szomszédos telek az Ön birtoklását valamiben zavarja. „Tehát ha ott átfolyik, átmászik, hanghatás, vagy bármi miatt ez Önt zavarja, akkor birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni, illetve köztisztasági hatósági eljárást az ÁNTSZ-nél, azt nem nálunk. Ezt a kettőt tudja. Birtokvédelmi eljárás, illetékköteles eljárás, háromezer forintot kell leróni. Ennyit tudok mondani.” 6

Hallai Miklós: „Bocsánat. Én voltam bent pénteken, és akkor azt mondták, hogy egy év után lehet ilyet csinálni. Mutattak egy jogszabályt, amit az Önkormányzat hozott.” dr. Laza Margit: „Tehát egy éven belül már volt?” Hallai Miklós: „Nem.” Hallai Miklós: „Négy, öt éves.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a Hivatal utána fog nézni, hogy van-e lehetőség birtokvédelmi, illetve szabálysértési eljárásra, illetve tudja-e az Önkormányzat kötelezni valamilyen módon. „Az a baj, hogy nincs az Önkormányzat kezében semmiféle ilyen. Egyetértek vele, mert katasztrofális állapotok vannak. Sajnos nagyon sokan vannak olyanok, akik igénytelenek saját magukkal szemben is, és a saját telkük is olyan, és az előttük lévő közterület is olyan. Azt sem tudjuk sajnos megoldani, hogy a házak előtti közterületet rendbe tartsák. Mert a ház és az útpadka közötti területet mindenkinek saját magának kéne rendben tartania. Nagyon sokan nem csinálják meg. Azt meg mi nem tudjuk megoldani, hogy magántulajdonú területről mi szállítsuk el a szemetet. Mert ezt… Tehát mindenféleképpen csak birtokháborítási, vagy szabálysértési eljárást lehet indítani, és annak keretében, ha lehet kötelezni, akkor kötelezni kell majd őket. Megnézzük ezt.” Hallai Miklós: Elmondja, hogy elment a Rendészeti Osztályra, beszélt a vezetővel, akitől azt az ígéretet kapta, hogy „elmennek, lefényképezik, és megpróbálják felszólítani”. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Osztályvezető Úr „bólogat”, hogy ezt meg fogják csinálni. Elmondja, hogy a következő hozzászóló Bánáti Márta. (Rianás u.) Bánáti Márta: Kérdezi, hogy a Láva és a Táncsics Mihály utcában lévő kishíd felújításával mi lesz. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a kerületnek semmi köze nincs hozzá. Bánáti Márta: „Polgármester Úr ezt megpróbáltam már. Önök azt mondták, hogy a Csatornázási Művekhez kell menni, mert hozzájuk tartozik az egész. Akkor azt mondták ott, hogy ő hozzájuk nem tartozik, menjek a Fővároshoz. A Fővároshoz elmentem. Ők azt mondták, hogy ez a XXIII. kerülethez tartozik. Tehát a kör megint bezárult.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy ezzel kapcsolatban a kollégája felvilágosítást fog adni. Elmondja, hogy a törvény alapján a Főváros, illetve a kerület között 7

feladatmegosztás van. Tehát két szintű önkormányzati rendszer működik. A Fővárosnak is vannak feladatai, és a kerületnek is. A különböző közművel kapcsolatos feladatok – úttal, híddal – a Fővároshoz tartoznak. „Tehát bármiféle híd felújítás, bármiféle ilyen dolog a Fővároshoz tartozik. Most lesz egy nagyon komoly problémánk. A GOH csomópontot felfogják újítani, a felüljárót. Ezt felfogják újítani. Annyi információnk van, hogy a lakosság felé beszórtak szórólapokat, de a kerületi Önkormányzatot nem is értesítették. Tehát itt mi nem is tudunk róla…” Bánáti Márta: „Ezt a felüljárót?” Geiger Ferenc: „Így van.” Elmondja, hogy a nagy felüljáró teljes felújításon fog átesni, amely - elméletileg - a nyár közepén, illetve a nyár végén fog elkezdődni, és jövő év tavaszán fog befejeződni, egysávos, illetve teljes útlezárásokkal. Azonban az Önkormányzat semmit nem tud róla, se hivatalos értesítést nem kapott, se időpontot, „semmit”. Bánáti Márta: Jelzi, hogy a felújítás idejére a környéken lakók - akik körülbelül a felüljáróval egy magasságban laknak - zajvédő falat szeretnének kérni. „Nem lesz.” Geiger Ferenc: „Nem. Biztos, hogy nem lesz. Én úgy tudom, hogy a STRABAG volt, aki megnyerte a közbeszerzési pályázatot. Hogy aztán mikor fogja elkezdeni, hogy fogja csinálni, nem tudom. Nekünk nagyon komoly közlekedési, és egyéb problémát fog okozni. Mert gondolja el, ha ezt a felüljárót lezárják, a teljes forgalom a Templom utcára fog ráterhelődni. A Vecsés útra, a Hősök terére, és így tovább. Tehát meg tudjuk… Tehát levélben a Főváros felé tudjuk jelezni ezt a kis hidat. De a kerületnek semmi köze nincs hozzá. A Csatornázási Műveknek azért lehet valami köze hozzá, mert a Gyáli-patak, ami alatta folyik, az a Csatornázási Művek kezelésében van. A hidak - mint ilyen az meg egy Fővárosi feladat.” Bánáti Márta: Következő kérdése – amit már ősszel egyszer megkérdezett a Polgármester Úrtól - a Grassalkovich úton lévő üres telekkel, illetve a parkolással kapcsolatos. Fuchs Gyula: „Már nincs.” Geiger Ferenc: „Eladták.” Bánáti Márta: „Jó. Akkor már nincsen. Parkolás megoldása?” Geiger Ferenc: „Hát nézze, megmondom őszintén… Hogy mondjam, hogy ne bántsam a saját Képviselő-testületemet?” 8

Bánáti Márta: „Egy olyat, hogy valami fizetős parkoló, vagy valamit csinálni.” Geiger Ferenc: „Nem. Mi szerettük volna megvásárolni azt a telket.” Bánáti Márta: „Azt a telket?” Geiger Ferenc: „Igen. Csak nagyon drágán adták… Tehát 24-25.000.000-ért akarták eladni. Mi 15,8 millióra tettünk – majdnem 16 millióra – tettünk ajánlatot. Az Úr nem volt hajlandó eladni nekünk. És aztán most állítólag 20 millióért eladta egy vállalkozásnak. Tehát oda vállalkozást fog… Ha fizető parkolót csinálnánk, ez a 22-es csapdája, ez olyan, hogyha van kalapja, akkor az a probléma, ha nincs kalapja, akkor az a probléma. Ha fizető parkolót csinálnánk, hatalmas nagy felzúdulás lenne a lakosság részéről, a soroksári lakosok részéről. Ezt a területet - a Hősök terét, a Táncsics utcát - azért nagyon sokan olyanok veszik igénybe, akik vagy itt dolgoznak, vagy az SZTK-ba jönnek. Tehát nagyon sokan. Tudom – én is ott lakom – a Táncsics utcában közlekedni elég nehéz, és elég problémás.” Bánáti Márta: Elmondja, hogy a szerviz úton a Grassalkovich útnál az üzleteknél nem lehet megállni, mert mindenki pontosan a közért előtt akar parkolni. A következő kérdése az orvosi rendellőkkel kapcsolatos. Ő maga ritkán jár az orvosi rendelőbe, azonban véleménye szerint ott az emberek kicsit idegesebbek, vagy azért, mert betegek, vagy azért mert „sorba kell ülniük”. Kérdezi, hogy a betegirányítást, illetve a betegfelvételt nem lehet-e valahogy, a földszinten megoldani. Kérdezi továbbá, hogy ebben a körzetben az orvosokhoz miért nem lehet telefonon időpontot kérni. Geiger Ferenc: „Lehet telefonon időpontot kérni.” Bánáti Márta: „Nem mindegyik orvosnál.” Geiger Ferenc: „Én megmondom őszintén, saját tapasztalatomat tudom elmondani. Pénteken nagy áramszünet volt mindenhol, és telefonáltam – mert a saját lakásomba volt – felhívtam az SZTK-t, hogy ott is áramszünet van-e. Felhívtam a Hivatalt, ott is áramszünet van. És, akkor szóltam a portásnak, hogy jelentsék be SOS-ben az Elektromos Műveknél. És az SZTK-ban – amikor felvette – az automata vette fel a telefont. Ez miatt tényleg akarok szólni – még az előző vezetőnek – a Szánthó doktorúrnak a hangján jön a válasz. Úgy, hogy szeretném, hogyha letörölnék, mert ő már több, mint egy éve nincs itt. Tehát ne ő vegye fel a telefont. És az automata közölte, hogy ha ezt akarom, akkor ezt a gombot nyomjam meg, ha azt akarom azt a gombot, ha orvosi bejelentkezést akarok, akkor ezt a gombot nyomjam meg. És lehet szakellátásra bejelentkezni, háziorvosi ellátásra. Biztos, hogy lehet. Az előfordulhat, hogy az orvosok nem 9

szívesen veszik, mert a háziorvosok egy kicsit furcsa módon állnak ehhez a dologhoz. Tehát nem mindenki szereti ezt az egészet.” Bánáti Márta: „Így gyorsabb lenne.” Geiger Ferenc: „Így van. Sokkal gyorsabban menne.” Elmondja, hogy a hozzászóló nyílt kapukat dönget, mivel a Képviselő-testület az előző testületi ülésen döntött, és forrást biztosított – nem tudja hány millió forintot –egy betegirányítási rendszer kiépítéséről. Az ajánlatok beszerzése folyamatban van. A rendszer valószínűleg ősszel fog elindulni. Egyetért azzal, hogy a telefon lenne a legjobb, mivel, akkor nem lenne ilyen probléma. Véleménye szerint, ha már a betegirányítási rendszer működőképes lesz, akkor a sorszámhúzással már nem lesz ilyen jellegű probléma. Bánáti Márta: Rossznak találja, hogy a rendelési idő 15.00 órától 19.00 óráig tart, mivel ha a beteg 18.30-re ér oda, akkor már nincs kint a „kiskártya”. „Mert azt mondja a doktornő, vagy akárki, hogy ma már köszönöm nem. És, akkor hova menjünk? Akkor el kell rohanni a Dél-pesti Kórházba. Nem szeretem. Tehát a Dél-pesti Kórház messze van. Tehát, ha nem ülök autóba, akkor átutazom egész Soroksárt, Erzsébetet. Ott várok este nyolcig, míg az ügyelet elindul. Tehát az ilyen…” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy alapvetően nem ért egyet ezzel a rendszerrel. Ezt nem az Önkormányzat, hanem annak idején a központi kormányzat - az Antall - kormány idejében - hozta létre. A privatizált orvosok a TB-vel, illetve az Egészségbiztosítással vannak külön szerződésben, melyben külön praxispénzt, valamint kártyapénzt is kapnak. Ebbe az Önkormányzatnak beleszólása nincsen. Az Önkormányzatnak a törvény kötelezően előírja az alapellátás biztosítását - amit a házi orvossal kötött szerződés alapján biztosít – illetve ehhez a forrás biztosítását. „Ez a 22-es csapdája. Tudja, amikor van egy kötelező feladat, de van egy privatizált orvos is. Tehát igazából beleszólásunk nincs abba, hogy ő milyen időpontban… Tehát, ha ők egymás között megbeszélik például azt, hogy az egyik körzet működik, a másik orvos elmegy szabadságra, akkor ez a körzeti orvos helyettesíti a másikat. Hogy meddig helyettesíti, hogy helyettesíti, abba sajnos… Így van. Tehát saját maga… És ezért mondtam, hogy ez a fajta rendszer nekem abszolút nem tetszik, mert így gyakorlatilag nehéz nyomon követni, és nehéz utolérni, és nehéz felelősségre vonni bárkit, hogyha ilyen van.” Bánáti Márta: Kérdezi, hogy a Táncsics Mihály és a Láva utcánál lévő kishídra nem lehetne-e olyan térfigyelő kamerát felszerelni, mint, amilyen a pályánál van, mivel este a világítás hiánya miatt elég sötét van. „Hogy legalább egy biztonságérzetet adjon.” 10

Geiger Ferenc: Kéri Szénási István kollégájától, hogy nézze meg a kishíd mind a két oldalát. „Tehát nincs világítás a kishídnak a két oldalán. A Közterületfelügyelet vezetője pedig megnézi. A kamerarendszerre most döntöttünk. A pályázat azt hiszen – nem tudom, hogy hol tart – tehát gyakorlatilag most lesz döntés. Huszonkét új kamerát fogunk felszerelni, megpróbálunk oda is.” Bánáti Márta: „Hát, mert ott az oszlop a kamerának…” Geiger Ferenc: „De az a baj, hogy azért ez ennél bonyolultabb. Tehát nekünk engedélyt kell kérni a Hírközlési Felügyelettől, attól a cégtől, akinek az oszlopára fel akarjuk tenni a kamerát, attól engedélyt kell kérni. Tehát elég bonyolult dolog. A Milltelepre például egyszerűen nem tudunk kamararendszert most, mert nincs olyan magas oszlop, vagy magas pont, ahova feltudnánk helyezni. A KÖZGÉP-be tudtuk volna megoldani, de a KÖZGÉP sajnos NATO beszállító, és NATO beszállítóként nem engedélyezheti, hogy az ő nagy 30 méteres oszlopára feltegyük. Valószínűleg ott a Milltelepen egy telket kell vásárolnunk, ahova fel tudjuk állítani, fel tudunk állítani egy 30 méteres oszlopot, és annak a tetejére tudunk egy átjátszót tenni, ami alapján kamerákat tudunk majd oda szerelni. Tehát elég bonyolult ez. De megnézzük ezt is, hogyha oda valahova tudunk egy kamerát tenni.” Bánáti Márta: Elmondja, hogy a Vágó utca - Haraszti út kereszteződésénél csak Haraszti felé lehet fordulni. Geiger Ferenc: „Már nem. Szerintem már szaggatott vonal van.” Bánáti Márta: Az igaz, de a tábla az még mindig csak azt mutatja, hogy jobbra lehet menni Harasztiba. „De végül is sokan azt mondják nekünk – mi hat éve jöttünk ide – hogy nyugodtan forduljunk ki balra. De, azért ez nem így van.” Geiger Ferenc: „Bodó Úr majd jöjjön hozzám, majd megbeszéljük négyszemközt a táblát.” Bánáti Márta: „Ott a kamera, és ha nem nézek hátra és hopsz kifordultam balra. És akkor most mi van? És akkor majd megbüntetnek… Utolsó. Tényleg utolsó. A Lőrinci úton az a Sportcsarnoktól jobbra vannak, azok a bekötő kis utak, hogy ott a szemetet lerakják.” Geiger Ferenc: „Hát az magántulajdon, sajnos.” Bánáti Márta: „A bekötő út, a Temetősor, vagy mi van oda kiírva?” Geiger Ferenc: „Ja. Nem, akkor nem jobbra, hanem balra.” 11

Bánáti Márta: „Tehát mindig tele van szeméttel.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Tisztasági Napok keretében minden évben takarítanak ott, ebben az évben is 20-30 fő volt ott. Bánáti Márta: „Nem lehet valami ellenőrzést, vagy valakit küldeni?” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Önkormányzat oda is szeretne kamerát felszerelni, mivel a szemét elszállítására éves szinten közel 30.000.000,- Ft került elköltésre. „És még mindig tele vagyunk szeméttel, mert az emberi hozzáállás ilyen, sajnos.” Bánáti Márta: „És, csak az a baj, hogy nem olyan emberek teszik oda, akik rászorulnak, hanem sajnos olyan autókkal állnak meg, hogy… És ott a Sportcsarnok. Én mindig ilyen laikusan gondolkodtam, hogy összekötni a kamerarendszerrel, és akkor a kettő együtt látja, és akkor meg lehet nézni, hogy ki az az ember, aki odahordja.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az Önkormányzat most mindenféleképpen megpróbál oda kamerát feltetetni. Jelzi, hogy a következő hozzászóló Mazányi Judit (Péter apostol u.) Kérdezi a hozzászólótól, hogy felolvassa-e a hozzászólási kártyáját. Mazányi Judit: Jelzi, hogy röviden összefoglalja a hozzászólásait. Minden kérdése a sportpálya mögötti építkezésre fog vonatkozni. Elmondja, hogy semmi hivatalos ügyiratot nem látott az építkezésről. Ezért szeretné tudni, hogy mi épül ott. Véleménye szerint egy sportlétesítmény lesz. Kérdezi, hogy ha az lesz, akkor a környéken lakók használhatják-e. Ennek kapcsán hallotta, hogy ott út fog épülni. Szeretné tudni, hogy merre, meddig, illetve mikor. A tavalyi évben beszéltek arról, hogy a Péter apostol utcában - ami körülbelül 50 méter – leszórtak egy kis murvát. Azonban megint ugyanolyan rossz állapotban van, mint volt. Tudja, hogy csatorna ott sose lesz. Ezért kérdezi, hogy amennyiben ez a beruházás létrejön esetleg kaphatnának-e olyan útburkolatot, amiben nem süllyednek el. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy nem biztos, hogy nem lesz csatorna, mivel a csatornaépítési program tovább folytatódik. Azokban az utcák valósítható meg, ahol megfelelő lakosságszám van. Amennyiben a lakosságszám nincs meg, akkor az Európai Uniós pályázatban nem szerepelhet. Azonban akkor ezt a kerületi Önkormányzatnak kell saját forrásból megcsinálnia. Nem tesz ígéretet arra, hogy ez a közeljövőben – egy - két éven belül – meg fog történni. „Azt megtudjuk majd oldani, hogy valamilyen – olyan hasonlót, mint Orbánhegyen, valamilyen ilyen szerkezetet - oda teszünk, hogy ne süllyedjenek el. A sportlétesítmény – szerencsére lekopogom, sok gyerek jár most már ki a pályára 12

– a Sport Club Kft. nagyon jól működik, nagyon sok pénzt tudunk pályázni, nagyon sok pénzt ad a kerületi Önkormányzat is. Biztos látta, hogy szépen megújítottuk a pályát, az öltőzőket, mindent. Tényleg nagyon sok gyerek – most több, mint 3-400 gyerek – jár ki. Több csapat van, és nem férnek el. Főleg az őszi időben, amikor rossz idő van, és a füves pályát nem használhatják, akkor az az egy kis műfüves pálya van, ami a pálya mögött van, meg a kinti műfüves pálya. És hát valamikor hat csapat van egy pályán, és beosztva, hogy ebbe a sarokban ez van, a másik sarokban… És ezért született egy olyan döntés a Képviselő-testület részéről, hogy azt a területet az Önkormányzati tulajdon volt, egy magántulajdonú csík volt benne – azt megvásároltuk. És oda kialakítunk egy kis pályát, egy foci pályát. Hát, de hát azt mindenre lehet majd használni. Én úgy gondolom – de ezt le kell egyeztetni majd a sportegyesülettel – hogy azt a gyerekek is minden további nélkül használhatják, és befognak tudni menni. Tehát az őszre kész lesz. Csak hát oda nem műfüves pályát szeretnénk, hanem füvesítést.” Mivel vetve lesz a fű, az valószínű, hogy ősszel lesz kész. Az út – ott a pálya mellett – az egy olyan út, ami összeköttetésbe kerül majd a Láva utcával, és kimegy majd a Pál apostol utcáig. Mazányi Judit: „Átvágják ott a telkeknél?” Geiger Ferenc: „Az, nyitva lesz. Tehát ki fogjuk nyitni. Azt ki kell sajátítanunk, és az nyitva lesz. Tehát azt ki fogjuk majd nyitni. Tehát körbe lehet majd járni az egészet.” Mazányi Judit: „És ez mikorra várható?” Geiger Ferenc: „Ez szerintem ősszel. Hát pénzkérdés, a kisajátítás miatt pénzkérdés. Hát ott a földmérők már bemérték, csak meg kell egyeznünk a tulajdonosokkal. Ha megtudunk egyezni, akkor gyorsabban, ha nem, akkor kisajátítást kell kezdeményeznünk, és azt a Kormányhivatal végzi, azt nem a kerületi Önkormányzat. Tehát mi nagyon reméljük, hogy ez a jövő évben ez megvalósul.” Mazányi Judit: Kéri – amennyiben megépül a pálya – hogy esetleg tárgyalják le, hogy legyenek olyan órák, mint például az Erzsébeti korcsolya pályánál van a „közönség korcsolyázás”. „Csak nem tartanak éjjel-nappal edzést, hogy tényleg lehessen oda bemenni.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy jelen van az ülésen a Sport Club Kft. igazgatója. Farkas Kálmán: Elmondja, hogy sajnos nem lehet közcélra használni, mivel a pálya TAO-s pályázatból fog épülni, amit csak a gyerekek sportolási lehetőségére használható. 13

Geiger Ferenc: Jelzi, hogy Tüskés Képviselő Asszony most tájékoztatta arról, hogy most ott „ürül meg területünk”, onnan elmennek olyan lakosok, akikkel nem szívesen lakik az ember együtt. És ott lesz egy ilyen üresebb terület, és ott akkor megpróbálunk valamit kialakítani az ottani lakóknak, gyerekeknek. Jó?” Elmondja, hogy a következő hozzászóló Geiger Mártonné, aki a pertársaságról szeretne többet megtudni. (Grassalkovich út 131.) Geiger Mártonné: Elmondja, hogy a belvárosban, illetve a XIV. kerületben is már egy hónapja szállítják a zöldhulladékot, árulják a zsákokat. Kérdezi, hogy itt miért nem lehet, hol vannak a zsákok. Geiger Ferenc: Kérdezi a kollégájától, hogy tud-e erről mondani valamit. Szénási István: Elmondja, hogy zsákot 360,- Ft-os áron bármelyik FŐKEFE-s lerakatban lehet vásárolni. Geiger Mártonné: Kérdezi, hogy az Önkormányzatnál miért nem. Szénási István: Jelzi, hogy az Önkormányzat még a zöldhulladék gyűjtő zsákokat - amik lebomlanak vízre, hőre, és fényre –nem kapta meg, pedig már 5000 db zsákra adta le az igényét a Fővárosi Közterület Fenntartónál. Reméli, hogy 2 héten belül már itt lesznek a zsákok. Geiger Mártonné: Kérdezi, hogy a XIV. kerület külön kerület-e. „Mert ebbe a zsákba szállítják.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a probléma abból adódott, hogy új konstrukciót találtak ki, mivel a zöldhulladékot az új jogszabály alapján olyan zsákba kell helyezni, ami lebomlik. Nem „sima” műanyag zsákba, hanem olyanba, ami a komposztálóban saját magától lebomlik. Az első ütemben rossz minőségű zsákot készítettek - február, március környékén – ami folyamatosan elszakadt, így gondot, és problémát okozott. „És négy óra alatt lebomlott a zsák. Tehát nem tudták elszállítani se. Valaki kitette, utána odamentek felemelték, és szétszakadt az egész. És ezért újra kellett az egészet szervezni és rendelni. Mi - a Fővárosban, csak mi - vagyunk olyan kerület, aki kedvezményesen biztosítja a zsákot.” Geiger Mártonné: „Nem. A XIV. kerület is.” Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy milyen áron adja a XIV. kerület. Geiger Mártonné: „Nem tudom, mert…” 14

Geiger Ferenc: „Akkor drága, ne tessék mondani, mert, ha nem tudja, akkor ne mondja.” Geiger Mártonné: „Mert ott lakik a lányom. Tudom.” Geiger Ferenc: „De akkor miért nem kérdezte meg? Akkor olyanra hivatkozzon, amit tud.” Geiger Mártonné: „Mert az nem érdekel, hogy ők mennyiért adják.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy Soroksár Önkormányzata ezeket a zsákokat 360,- Ft helyett 120,- Ft-ért adja, azért, hogy a lakosságnak kedvezzen. A kollégája már egyszer elmondta, hogy körülbelül két héten belül lesz ilyen zsák. Jelzi, hogy az Önkormányzat ezt az ígéretet kapta, sajnos nem tud mit tenni. Tájékoztatja a hozzászólót hogy - amennyiben nem tudja a zöldhulladék gyűjtő zsákot megvárni – akkor azt a Nagysándor József utcában a Közterület Fenntartó telephelyén 360,- Ft-ért meg tudja vásárolni. „Nem tudunk mit csinálni. Mi csak akkor tudjuk adni, ha ide szállítják ezt az 5000 db-ot, és akkor biztosítjuk.” A pertársasággal kapcsolatban annyit tud mondani, hogy a Képviselő-testület döntött annak érdekében, hogy valami történjen a HÉV-vel, a HÉV sínekkel, a HÉV közlekedéssel, a zajhatással, illetve az ezzel kapcsolatos problémákkal. Folyamatban van „ennek” a létrehozása. A kerületi Önkormányzat vállalta, hogy megelőlegezi, illetve csinálja. dr. Laza Margit: Elmondja, hogy a tegnapi nap folyamán egyeztetett az Önkormányzat ügyvédjével, illetve a jogászokkal, azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerüljön a kereset elindításra, illetve hogy abban mi szerepeljen. A megállapodás szerkesztés alatt van. Az Önkormányzat olyan megállapodást fog aláírni az érintett lakókkal, amiben a pertársaság megalakul. „Tehát ezzel alakul meg. És tényleg, ahogy a Polgármester Úr mondta, folyamatban van. Megfogjuk keresni azokat a lakókat, akik a Képviselő Úrral, és Képviselő Asszonnyal vették fel elsődlegesen a kapcsolatot. És indul a per.” Geiger Ferenc: „Tehát mi fogjuk vállalni.” Geiger Mártonné: „Akik aláírták.” Geiger Ferenc: „Igen. Sokan aláírták” Úgy tudja, hogy több, mint 20-an aláírták. Kérdezi, hogy jól tudja-e. Mizák Zoltán: „Tizennyolcan.”

15

Geiger Ferenc: „Tehát tizennyolcan aláírták. Azokkal külön megállapodást kell kötnünk, ami most folyamatban van. Ha Ön is benne volt, akkor… Ön nem is? Ha Ön nem volt benne, akkor…” Geiger Mártonné: „Nem. De lehetett aláírni… Igen. Csak azt nem tudom, hogy ennek a tizennyolc embernek hol lehetett aláírni.” Mizák Zoltán: „Bocsánat. Segítek. Elnézést. Ez úgy lett megvalósítva stratégiailag, hogy jó helyen legyen, tehát egy zajtérképet kapjunk. Pont az a stratégiánk, hogy olyan zajtérkép alakuljon ki, amivel alátámasztjuk, hogy az egész soroksári vonal rossz. Tehát most nem arról szól, hogy Önnek, meg a szomszédnak, meg a… Hanem az egész vonal rossz.” Geiger Ferenc: „Tehát elméletileg a Cola gyártól a Millennium telepig.” Mizák Zoltán: „Igen. Az egy évvel ezelőttire semmilyen reagálás nem volt a BKK-nak. Ugye ott majdnem 400 aláírást gyűjtöttünk össze. Arra semmilyen reagálása nem volt a BKK-nak. És ez döntöttük azt, hogy induljon el valami komolyabb, és legyen egy birtokvédelmi eljárás. És ezzel a dologgal az a felállásunk, hogy szeretnénk egy zajtérképet kirajzoltatni, hogy az jöjjön le a BKK-nál, vagy a Fővárosba, hogy az egész nyomvonal rossz, és fel kell újítani. Tehát itt most ez a tizenvalahány ingatlan így lett meghatározva, hogy láttuk, hogy 200-300 méterenként legyen egy mérési pontunk. Tehát tudjuk, hogy az összes többi is rossz. Tehát nem kell, mert óriási lenne a költsége ennek a pernek. Tehát nekünk ez tökéletesen elegendő, hogy akkor így legyen.” Geiger Ferenc: „Tehát ennek a költségét mi előlegezzük meg majd. És ennyi helyen lesz majd mérés, hogy ez a zajtérkép kialakuljon. De hát, hogyha mindenkit belevettünk volna, aki érintett – azt a 400 embert – akkor nem tudom én hány tízmilliós nagyságrendet kellett volna kifizetnünk. Ezt meg nem tudtuk megtenni.” Geiger Mártonné: Elmondja, hogy ő maga 46 éve költözött Soroksárra, amikor még mozdonyok jártak, de akkor sem volt akkora a zaj, mint most. „Minden második nap a falon lévő képeket meg kell igazítani, mert elmozdulnak. Tarthatatlan állapot, különös tekintettel arra, hogy itt van a szerviz út.” Mizák Zoltán: „Én már négy éve pereskedek a BKK-val. De remélem most már a végére érek, és sikerül.” Geiger Ferenc: Felolvassa a következő hozzászóló - Csillag László (Szamaránszki dűlő) kérdését. „Mi lesz a sorsa a Szamaránszki dűlő környékének?” Kérdezi, hogy mire gondolt. 16

Csillag László: Elmondja, hogy az elmúlt 25-30 évben különböző rendezési terveket látott. „Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy hát van egy pletyka ezen a területen, hogy azért építik át a területet, hogy valamelyik bennfentes ember megvenné, olcsón.” Geiger Ferenc: „Jó. Hát, akkor megnyugtatom. Az Önkormányzat hosszú távú terveiben és koncepciójában ez egy lakóövezeti funkció.” Kérdezi a kollégájától, hogy jól tudja-e. Tóth András: „Igen.” Geiger Ferenc: „Egy lakóövezeti funkció fog itt megvalósulni. Ahhoz, hogy a rendezési tervet elfogadjuk, utakat kéne kiszabályozni, meg kéne egyezni a tulajdonosokkal. Azért azt tudni kell, hogy a Szamaránszki dűlőnek a nagy része magántulajdon. Alig van Önkormányzati tulajdon. Tehát ott például, hogyha utat szeretnénk kiszabályozni, a magántulajdonosok, vagy önként azt mondják, hogy akkor átadják ezt az x területet, és akkor az Önkormányzat építhet utat. Vagy pedig – ha nem – akkor az Önkormányzatnak ki kell sajátítania. Arra – ezt el tudom mondani, hogy – nincs pénzünk, hogy mi ott most jelenleg a Szamaránszki dűlőben kisajátítsunk, és utat építsünk. Annyi más olyan feladatunk van - elég, ha csak itt - amit most meghallgatott, hogy mennyi pénzt, mire, hova kell költenünk. Nem tudjuk megoldani. De nincs a terveink közt az, hogy bárkinek eladjuk a területet. Nem is tudjuk eladni, mert magántulajdonban van. A magántulajdonos tudja eladni a területet bárkinek. Tehát hosszú távon lakóövezeti funkciót kell oda kiépíteni. De, ahhoz, hogy egy lakóövezeti funkció megvalósuljon, közmű. Hát nincs közmű ott. Jelenleg ott villany van, és ennyi. Semmi más. Ugye? Még víz sincs. Tehát semmi nincs. Tehát ott nem hinném, hogy oda bárki befektetőként jelentkezne, vagy jönne. Legalábbis én nem tudok róla.” Kérdezi a kollégájától, hogy tud-e arról, hogy jelentkezett-e valaki a Szamaránszki dűlőre. Tóth András: „Nem.” Geiger Ferenc: „Nem hiszem. Tehát ez egy pletyka. Ez egy – mondjam azt, hogy – szokásos soroksári pletyka?” Csillag László: Ő maga is így gondolja. „Csak az egésznek van egy olyan kellemetlen hátulütője, hogyha ez a pletyka megindul, akkor elindul egy ilyen felvásárlási roham. És például volt egy ilyen magas cowboy kalapos úr az utolsó ilyen hullámkor - nyolc évvel ezelőtt, azt hiszem, hét évvel ezelőtt - és mindenáron meg akarta tőlem venni az én telkemet, és házamat. Mert, hogy rendezni fogják a területet és itt vagyonba kerül majd minden. És természetesen nem adtam neki, szóba se álltam… Az a kellemetlen, hogy az embert piszkálják, 17

hogy így mondjam köznyelven kifejezve. És, hogy a magántulajdonok aránya nagyon nagy a területen az biztos. Én tisztában vagyok ennek az árával. Meg a közművesítésnek a milliárdjaival is, hogy így mondjam. És én a magam részéről is az a véleményem alakult ki, hogy belátható időn belül nem kerül rá sor.” Geiger Ferenc: „Hát öt éven belül biztos, hogy nem. Ez biztos.” Csillag László: „Azért az ember megkérdezi mindig, hogyha ilyen helyre kerül, hogy van-e valami.” Geiger Ferenc: Megismétli, hogy a hosszú távú elképzelés lakóövezeti funkció arra a teljes területre. A Vecsés utca és a Szentlőrinci út közötti terület Szamaránszki dűlő, Közöslegelő dűlő, Szérüskert dűlő – ez a rész, ez lakóövezeti funkció. Még jelenleg külterület is. Tehát belterületbe kell vonni. Ez annyi pénzbe kerül, milliárdokba, ahogy Ön mondta. Erre a kerületi Önkormányzatnak most nincs pénze. És én úgy látom, hogy az elkövetkezendő öt évben nem is lesz. Úgy, hogy nyugtassa meg ott a környéken lakókat, hogy semmi ilyen nincs. Ha ők, jól érzik magukat ott – tudnak kertészkedni, tudnak hétvégi házat üzemeltetni – akkor csinálják nyugodtan. Tehát semmiféle változás nem lesz.” Csillag László: „Még egy kérdés ezzel kapcsolatban. A művelési ág ugye a mostani szerződések által megkötött művelési ág ez valami szántó, üdülő. Tehát üdülő és szántó.” Geiger Ferenc: „Én most meg nem mondom.” Csillag László: „De nem is ez. Hanem a Földhivatalnál - ha bemegy az ember, akkor - közlik, hogy zártkert minősítésbe van.” Geiger Ferenc: Kérdezi a Főépítész Úrtól, hogy tud-e erre a kérdésre válaszolni. Tóth András: Elsődlegesen zártkert, ami külterületnek tekinthető. A zártkerten belül a művelési ága - adott esetben - szántó, gyümölcsös, vagy rét leehet. Amennyiben van rajta épület – feltételezi, hogy üdülő épületről van szó – akkor a tulajdoni lapon zárkertként, művelése „szántó, üdülő épület” szerepel. Jelzi, hogy ez a gyakori. Geiger Ferenc: „Ezt Ön tudja, hogy hogy szerepel a tulajdoni lapon. De most változott sok minden.” Tóth András: Jelzi, hogy az lehet a probléma, hogy van egy olyan épület, ami üdülő jelleggel épült, illetve a terület nem lett kivéve a „szántó” művelési ágból. 18

Csillag László: „Értem. Jó. Köszönöm.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a következő hozzászóló Kaltenecker Margit. (Grassalkovich 161-163.) Kaltenecker Margit: Érdeklődik a Grassalkovich 161-163. ingatlannal kapcsolatban, mivel sorsát szívén viseli. Jelzi, hogy nem történt semmi olyan konkrét dolog, amivel azt tudná mondani a többi lakónak, hogy valami elindult. Azonban semmi nem indult el. Tudnak mindenről, de fix dolog nem történt most már fél éve, október óta. Csak beszélnek róla, próbálunk tanácsot kérni. Azonban semmi konkrét dolog nem történik. Elmondja, hogy tudni kell, hogy ebben az ingatlanban - ahol lakik – „szociális helyzetűek” - nyugdíjasok, leszázalékoltak, munkát keresők, nem fiatal lakók – laknak. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a mai testületi ülésen napirendi pont volt a Grassalkovich 161-163. ingatlan helyzete. A Képviselő-testület - tekintettel arra, hogy a múltkori fórumon az ingatlantulajdonosok, a bérlők mindenféle megoldástól elzárkóztak - azt a döntést hozta, hogy használati megállapodást köt a lakókkal, melyben konkrétan felméri, hogy ki, mekkora, milyen területet, és hol használ. „És akkor ez alapján – a használati megállapodás alapján –most azt mondtuk, hogy akkor nem újítjuk fel. Akinek magántulajdonban van, annál a magántulajdonnál ott marad, a bérlőknél megpróbáljuk eladni a bérleményeket, és a bérlakásoknál pedig szintén majd felajánljuk megvételre, illetve eldöntik, hogy meg akarják venni, nem akarják megvenni. Ha olyan állapotban van, akkor megnézzük majd a bérlőknél, cserelakást próbálunk biztosítani. Tehát az Önök támogatása nélkül, mi nem akarjuk felújítani ezt a házat, mert az csak balhé lenne, meg cirkusz, meg műsor lenne, meg a TV jönne, meg minden. Most ezt a megoldást találtuk. Jegyző Asszony vezetésével ez a felmérés elindul, illetve a használati megállapodások majd megköttetnek, és ez alapján próbálunk lépni az ügyben.” Kaltenecker Margit: Kérdezi, hogy megoldható lesz-e az, hogy tulajdonosként - saját költségén - felújíthatja-e a tetőt. dr. Laza Margit: Elmondja, hogy az Önkormányzat azért szeretné a használati megállapodást megkötni, mert az ingatlan jelenleg osztatlan közös tulajdonban van. Tehát mindenki, mindenért felel, mindenki minden négyzetcentiméterben jogosult. Azonban a jelenlegi helyzetet egyértelművé tenné az, ha rögzítésre kerülne, hogy ki melyik ingatlanrészt használja. Ezzel rendeződne ez a jogi helyzet. „Mi jobban eltudnánk adni a tulajdonrészünket. És ugye azt mondta maga, hogy folyamatosan javítgatja, szépítgeti. Tehát a maga ingatlanrésze ugye rendben van a többihez képest. Akkor az is egyértelművé válik, hogy az az ingatlanrész az Öné. Tehát ez mindenkinek jó megoldást jelent. Azt, hogy a saját tetőjét felújíthatja-e vagy sem, én erre azért nem tudok válaszolni, mert ez 19

műszaki kérdés elsősorban. És mi azt mondtuk, hogy a tető elsősorban egyben kezelendő.” Jelzi, hogy erre a kérdésre az Osztályvezető Asszony tud választ adni. Geiger Ferenc: Elnézést kér. „Jogilag megtehetné azt, csak nem biztos, hogy műszakilag meg lehet tenni, mert egy gerenda nem biztos, hogy ott végződik, ahol az Ön tulajdona végződik. Lehet, hogy átnyúlik a másik tulajdonra. Tehát ilyen probléma merülhet fel műszaki szempontból. Tehát itt mindenféleképpen egyeztetés szükséges.” Kaltenecker Margit: Elmondja, hogy felment a tetőre, megnézte a tető állapotát. Tájékoztatásul elmondja, hogy az ingatlan több ingatlanból tevődik össze, valamint nem egy időben, hanem szakaszosan épült fel. A lila épület középső része - ami a saját tulajdona - négy szakaszban épült fel. Ezért azt gondolja, hogy felújítása szakaszonként is megoldható lenne. „Csak egy elmélet volt. Ha netán…” dr. Laza Margit: „Ez szakkérdés.” Geiger Ferenc: „Ez szakmai kérdés, műszaki kérdés.” Kaltenecker Margit: Kérdezi, hogy akkor ez lehetséges lenne-e. dr. Laza Margit: Jelzi, hogy az imént mondta el, nem tud erre a kérdésre válaszolni. Geiger Ferenc: „Ez szakmai. Ez egy műszaki, szakmai kérdés. Ezt mi nem tudjuk megmondani. Ez a mérnöknek a dolga.” dr. Laza Margit: „Egy statikus megtudná mondani. Felmegy és megnézi, és…” Geiger Ferenc: „Tehát most ez alapján – ez alapján a használati megállapodás alapján – egyértelművé válik, hogy mi az Ön része, és azzal Ön tud majd rendelkezni. Nagyon remélem, hogy nem futunk bele egy újabb olyan együttműködési megállapodás megkötésébe, mint, ami lett volna. Mert, ahhoz nem járultak hozzá, és semmihez nem járultak hozzá. Hogyha ez működik, hogy mindenki tudja akkor a saját részét, akkor ez nem jelent problémát. A bérlőknél nincs ilyen gond, mert ott az Önkormányzat a tulajdonos. Ha, Önök tulajdonosok ehhez hozzájárulnak – és ebben kérjük a segítségét, hogy azok, akik tulajdonosok, azokkal beszélje meg, hogy járuljanak hozzá, hogy ezt a használati megállapodást megkössük velük - akkor utána előrébb tudunk lépni, és tudunk lépni, tovább haladni az eladások témájában. Mert, hogyha a CBA tulajdonos lesz, vagy a Hentes tulajdonos lesz, vagy a Papír-írószer tulajdonos, 20

sokkal könnyebben tudnak Önök is egymással megállapodást kötni, például egy közös tető rendbehozatalba.” Kaltenecker Margit: „Egy utolsó kérdésem lenne. Ugye tudjuk, hogy ott van egy bácsi, aki nagyon idős. És szerintem nem olyan állapotban van, hogy… De ezért nem jött sokszor létre bármilyen megállapodás, mert nem írt alá. Hogyha netán most se írná alá, akkor megint nem jön létre semmi a megállapodás köztünk?” Geiger Ferenc: „Ő tulajdonos?” Kaltenecker Margit: „Igen.” dr. Laza Margit: Elmondja, hogy a bácsi helyzete egy külön történet. Véleménye szerint a Hivatal ebben az ügyben a Gyámhatóság segítségét fogja kérni. (Jelzi egy hozzászóló a hozzászólási szándékát.) Geiger Ferenc: Elmondja a hozzászólónak, hogy fáradjon nyugodtan a mikrofonhoz. Balogh Józsefné (Vésnök u. 18.) Bemutatkozik. Elmondja, hogy van egy alapítványi óvoda a Vésnök utca végében. Geiger Ferenc: Jelzi, hogy ő maga nem tud alapítványi óvodáról, ott a „mi Óvodánk”, a Napsugár Óvoda van. Kérdezi a hozzászólótól, hogy a Napsugár óvodára gondolt-e. Balogh Józsefné: „Azt se tudom, hogy mi a neve, megmondom őszintén.” Geiger Ferenc: Kérdezi a hozzászólótól, hogy hány éve lakik ott. Balogh Józsefné: „Most októberben.” Geiger Ferenc: „Ja, most költöztek oda.” Balogh Józsefné: „Így van.” Geiger Ferenc: Jelzi, hogy az utcában lévő óvoda, az Önkormányzat tulajdonában lévő Napsugár Óvoda. Balogh Józsefné: „Akkor nagyon jó. Voltam Önnél.” 21

Geiger Ferenc: „Igen. Tudom.” Balogh Józsefné: „Pontosan az végett, hogy a Vésnök utcába állnak be a kocsival, ott hordják a gyerekeket. De a főbejárat viszont a Grassalkovich úton van. És a Grassalkovich úton van ott – pont az óvodával szemben – egy szabad olyan terület, amit parkolónak lehet nyugodtan használni a felüljáró alatt. A másik pedig azért – tulajdonképpen azért – mert igenis zavaró, mert mindenkinek – nem csak nekem, hanem mindenkinek – mert egyik az, hogyha hozzánk annyira keskeny az út - maga az út - a zsákutca végett, hogy először is beállnak a kapuba. Most már egyre kevesebbet, mert, hogy néha jönnek a rendészettől. A másik, mikor, ahogy fordulnak szépen, a kapunkat benyomják, ahogy megfordulnak. Igen, de viszont hát a mi kárunkat, tulajdonképpen mi lakunk ott, mi szenvedünk. Reggel 7-től 10-ig nincs egy szikrányi nyugtunk. Délután 3-tól 6-óráig szintén nincs egy szikrányi nyugtunk. Úgy gondolják, hogy ott majdnem mindenki idős, és beteg ember. Másodpercenként a kocsik csapkodása.” Geiger Ferenc: Megkérdezi, hogy válaszolhat-e. Balogh Józsefné: „Igen.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ez az óvoda közel 60 éve van ott, nem most költözött oda. Úgy gondolja, hogy meg kellett volna vizsgálni, mikor oda költöztek, hogy milyen környékre költöznek. „Ez az egyik. Nem tudjuk megcsinálni. Abban Önnek teljesen igaza van, és amikor bent volt nálam, én rögtön szóltam a Közterület-felügyeletnek, hogy sűrűn ellenőrizzenek. Behívattam az óvoda vezetőjét és kértem, hogy szórólapot készítsen, és el is készítette a szórólapot, és az összes gyereknek, a gyerekek szüleinek oda adta, hogy ne álljanak a kapu beállókba, hogy ne legyen ilyen probléma. Ez az óvoda 60 éve úgy működik. Valamikor a Textil gyárnak volt az óvodája, és a Textil gyári óvoda után, amikor Soroksár önálló kerület lett, akkor Soroksár vette ezt át, és üzemelteti. Ezt nem tudjuk megváltoztatni, és nem tudjuk onnan elvinni.” Balogh Józsefné: „Ez így van.” Geiger Ferenc: „Azt meg nem tudjuk megoldani – és ezt remélem, hogy senki nem veszi tőlem zokon – hogy egy nemzetközi főútvonal mellé engedjük, hogy a gyerekekkel mászkáljanak, és járjanak be a szerviz úton. Ezért van az, hogy a bejáratot, a hátsó bejáratot használják. Nem most, 40 évvel ezelőtt is a hátsó bejáratot használták, és most is a hátsó bejáratot használják. Sajnos az urbanizáció úgy megváltozott, hogy akkor kevesebb autó volt, most sokkal több autó van. Tehát abban nem fogunk tudni változtatni, hogy ne használják ezt. Mert nem tudjuk megcsinálni. Abban tudunk változtatni, hogy felhívjuk a szülőknek a figyelmét, az óvónőknek a figyelmét, hogy szóljanak a szülőknek, hogy ne álljanak a kapubeállókba, hogy Önök tudjanak ki-be állni, ki-be 22

parkolni. A Közterület-felügyelet rendszeresen megy ki – az osztályvezető itt van és eltudja mondani – folyamatosan büntetik őket, mert aki beáll már ötvenezer…” Balogh Józsefné: „Nem büntetik. Nekem legalább is, akkor, mikor én láttam, nem láttam. ” Geiger Ferenc: „Drága. Első ütemben senkit nem büntetnek meg. Az én alapelvem az – és erre utasítottam az osztályt – hogyha első ütemben valaki, valamilyen szabálytalanságot követ el, akkor figyelmeztessék. Aztán, ha még egyszer elköveti a szabálytalanságot, akkor büntessék meg jó keményen. Mert kétszer ugyanazt a szabálytalanságot – például, hogy beáll egy kapubeállóba – ne kövesse el. De, ha most már kapubeállóba állnak, akkor most már büntetnek, és büntetni fognak. Akkor még nem büntettek. De nem fogjuk tudni megoldani. Tehát ezt én Önnek elmondtam, akkor, amikor volt nálam fogadóórán. Tudunk ezen enyhíteni, de abban nem tudunk lépni, hogy a gyereket… Tudom, ugyanilyen probléma van a Grassalkovich iskolánál, de egy másik iskolánál is. A szülők legszívesebben a gyereket kocsival vinnék be az osztályba. Bemennének kocsival és az osztályba, az osztály előtt kinyitnák az ajtót. Ilyen lett a világ. Sajnos.” Balogh Józsefné: „Tudom, mert nekem is vannak gyerekeim, négy gyerekem van. És én tudom, hogy mi, hogy. Csak, amikor mi ugye ezt megvettük, akkor… És a szomszédokat is megkérdeztem, akik idősek, és évtizedek óta törzslakók. És azt mondták, hogy nem. Mert az gazdasági bejáró tulajdonképpen.” Geiger Ferenc: „Hátsó bejárat.” Balogh Józsefné: „Hát? Gazdasági bejárat.” Geiger Ferenc: „De, hát azt ugyanúgy lehet használni. És ott van a bejárat. Fönt, elöl, nem tudnak megállni. Ott van egy nemzetközi főútvonal, egy felüljáró, mellette van egy sima egysávos szerviz út. Ott nem tudnak megállni. A felüljáró alá meg nem tudnak oda állni, mert soha nem lehet tudni, hogy a felüljáróról esetleg mi esik le. Én sem – szülőként – nem vállalnám azt, hogy beállok a felüljáró alá, és a kisgyerekemet ott viszem, mert bármikor történhet… Amilyen állapotban vannak manapság a felüljárók – elég, ha csak a Grassalkovich úti felüljárót megnézi, omlik le róla folyamatosan a vakolat bármi történhet. Nem vállalják be. Az Ön gyerekei se vállalnák be azt, hogy ilyet csináljanak. Hanem elmegy és a hátsó bejáraton megy be. Nem csak gazdasági bejárat ez, hanem hátsó bejárat is. Tehát azt ugyanúgy lehet használni.”

23

Balogh Józsefné: „Igen. De, akkor azt is elvárhatjuk mink, akik elszenvedő alanyok vagyunk, hogy azért a fiatalok – akármilyen fiatalok – mert nekem is fiatal gyerekeim vannak és unokáim. De olyan arrogánsak, hogy az arrogancia. Szóval a temetőbe való, sírba. Hogyha nem tudom a férjemet elvinni a kórházba, mert három betegsége van. És mit mondott valamelyik nap a fiatalember? Beállt oda és azt mondta, hogy maga temetőbe való, maga rákosok. Valóban a férjemnek három rákbetegsége van.” Geiger Ferenc: „Tudom. Ezt mesélte nekem, elmondta nekem. Igen, emlékszem.” Balogh Józsefné: „És egyszerűen olyan arrogánsak, hogy elviselhetetlen a modoruk. És ebbe benne van, és hibás az óvodának a vezetője is. Mert, ha az óvoda – ezt nagyon komolyan mondom – mert annyi tiszteletet elvárunk minimum a vezetőktől – akik tényleg szenvedő alanyok vagyunk – hogy egyik az, köszönjenek. Minimum az, hogy köszönjenek. Ha már, főleg az időseknek, akik évtizedek óta ott laknak. És ugyanúgy panaszkodik mindenki. És a másik, hogy a szülő kiszáll a kocsiból - ugye nem mondom, hogy mit csinál – a gyerekek meg a háznak a lábazatát rugdossák szépen lefele. És mikor kiszólunk az ablakon, akkor a szülő azt mondja, hát mindjárt szólók a gyerekekre. Hát szóval hogy mondjam, megértők vagyunk, mert nekem is vannak gyerekeim. De azért a fiatalokat is, szóval a szülőket kellene valahogy azért, és a vezetőknek, hogy tényleg. És, akkor megfenyeget, hogy ő kiteszi a rendőrségi izét, és akkor azt mondja, hát ő rendőr. Ő ott áll meg, ahol akar, még a kapuban is.” Geiger Ferenc: „Az, nem úgy működik. De abban igaza van, hogy a fiatalok, azok lehetnének kulturáltabbak is, hogy finoman fogalmazzak. De…” Balogh Józsefné: „Tisztelet a kivételnek. Azt szokták mondani.” Geiger Ferenc: „De ehhez a vezetőnőnek nem sok köze van. Én – amikor Ön bent volt nálam – egyrészt oda hívattam az Osztályvezető urat, másrészt a vezetőnőt behívattam, és utasítottam arra, hogy egy szórólapot szórjon ki a szülők között. Most megint megtudom csinálni ezt, de beleszólásunk nincs. Tehát embereket megváltoztatni… Bocsánat, ha valaki bunkó, ha bunkó, az bunkó marad. Azzal nem tudunk mit csinálni, azzal nem tudunk mit kezdeni. Tehát azt figyelmeztethetjük, adhatunk neki szórólapot, bármit tehetünk, az, akkor is az marad. De a nagy átlagnak feltudjuk hívni a figyelmét. Ezt meg fogjuk tenni.” Balogh Józsefné: „A másik pedig azt szeretném megkérdezni, a Grassalkovich út. Van az a szerviz út. Annira nagyon rossz állapotú a szilárd útburkolat. Oda rakták most azt a vas…” 24

Geiger Ferenc: Elnézést kér. Kérdezi, hogy a Grassalkovich útról, vagy az Ócsai útról beszél, mivel az már az Ócsai út. Balogh Józsefné: „Ja. Az már az Ócsai út? Nem tudtam azt se.” Jelzi, hogy az aluljáró alatt a vashulladékot szállító teherautók miatt nehéz a közlekedés. „És az út annyira rossz állapotú, hogy valami rettenetes.” Geiger Ferenc: Véleménye szerint ott egy „vállalkozás” működik. Elmondja, hogy a kollégák ki fognak menni, megnézni, illetve a közterület-felügyeletet is kifogja küldeni, hogyha elállják az utat, akkor felfogják hívni a vállalkozó figyelmét arra, hogy szabályosan álljon be. Az út minőségét a kollégák meg fogják nézni. „De az az út sem a mienk. Tehát az Ócsai útnak a szerviz útja, az Ócsai út, a Grassalkovich út, a Grassalkovich szerviz útja, ez Fővárosi Önkormányzat tulajdon. Tehát mi maximum fel tudjuk hívni a figyelmüket arra.” Balogh Józsefné: „Hát azért szokatlan, mert Dunaharasztiba el kellene menni, megnézni. És, ha legalább Soroksárnak a vége csak egy olyan 15 %-nyi annyit kapna, hogy az út, és az esőelvezetés, az, hogy nincs esőelvezetés ott azon a részen se. És az óvodánál is állt a víz, most a nagy esőnél. Mert olyan esőelvezetést még életemben nem láttam – és ez a szakmám – hogy…” Geiger Ferenc: „Drága. Mit szeretne kérdezni – ne haragudjon – mert kérdezni nem kérdez.” Balogh Józsefné: „Hát azt szeretném kérdezni, hogy…” Geiger Ferenc: „Na, de, hogyha Ön azt mondja, hogy Haraszti, az egyrészt Pest megye. Semmi köze nincs a Fővárosnak hozzá. Dunaharaszti önállóan dönt mindenben. Az iparűzési adónak nem veszik el az 52 %-át, mint a Fővárosban. A Főváros elveszi a kerülettől a kerületnél megtermelt iparűzési adót. De – bocsánat, hogy ezt mondom – de Ön annyi problémát mond, meg annyit szidja ezt a kerületet, és most került ide októberben…” Balogh Józsefné: „Hát, mert nem tudtam.” Geiger Ferenc: „Akkor nem ide kellett volna költözni. Hanem, akkor Dunaharasztira kellett volna költözni.” Balogh Józsefné: „Tulajdonképpen én ott laktam, úgy, hogy azért tudom.” Geiger Ferenc: „Hát, ha ott lakott, akkor ott kellett volna maradni.”

25

Balogh Józsefné: „És ott laktam, és onnan jöttem, igen onnan jöttem. De viszont attól független, ha azért minimum azért Polgármester Úrnak, és a Képviselő-testületnek is, hogy a hátsó részhez is, azért minimum egy szikrányit, hogy legalább a Főváros felé, hogy az utat nézzék meg ezeket.” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy az imént már egyszer elmondta, hogy ezt a problémát az Önkormányzat jelezni fogja a Főváros felé. Balogh Józsefné: „Igen. Most már tudomásul veszem. Értem. De független attól…Ja előtte én Pesten laktam a XV. kerületben, és ha hiszi, ha nem ott is, azért…És minden gyerekem ott lakik Pesten. És azért jöttünk Soroksárra…” Geiger Ferenc: „Drága. Mi is Pesthez tartozunk. Tetszik tudni? Budapest. Köszönjük szépen. Mert azt hiszem ez egy meddő vita. Nem kellett volna ide költözni akkor. Ez a véleményem. Köszönöm szépen. Balogh Józsefné: „Jó. Köszönöm én is.” Filka János: Elmondja, hogy ő az egyik „Napsugár utcai apuka”. Jelzi, hogy „huszonötször” megkapták a felszólítást. Ő maga bevállalja a felüljáró alatti „dolgot”. Szérűskerttel kapcsolatban korábban már többször járt a Polgármester Úrnál. Jelzi, hogy a lakók megkapták a „gyönyörű” a szelektív hulladékgyűjtőt, ami katasztrofálisan néz ki, amelyről fotókat is készített. Geiger Ferenc: „A környéke?” Filka János: Elmondja, hogy a környék is, és a szemétgyűjtő is, mivel annak ki van szakadva az oldala. Folyamatosan oda hordják a veszélyes hulladékot, téglákat, „mindent”. Kérdezi, hogy nem lehetne-e oda is - esetleg - egy kamerát felszerelni. „Ez az egyik. A másik pedig, hogy minden évben gyakorlatilag földózerolják azt az utcát. Hálátlannak tűnök, de igazából az történik, hogy vájnak egy úgynevezett vályút abba az utcába. Ez, azért jó, mert megáll benne télen az eső, csapadék. Leesik az eső, még nagyobb gödrök keletkeznek. Ugyanakkor, amikor eltúrják ezt a felületet, meg jön a por. Tehát se lélegezni nem lehet, se járni nem lehet benne. Én nekem ez ilyen privát kérés, hogyha csinálnak valamit, akkor inkább hozzá se nyúljanak, mert évek hosszú során legalább ledöngölődik az a talaj. Igaz, hogy nagyobb bukkanók vannak, de sok kulturált ember legalább nem hetvennel megy végig azon a földúton, és…” Geiger Ferenc: „Kérdezi, hogy jól értette-e, hogy a Szérűskert dűlőről van szó. Filka János: „Így van.”

26

Geiger Ferenc: Jelzi, hogy a Szérűskert dűlő „ugyanaz” mint a Szamaránszki dűlő, mivel az is külterület, illetve mezőgazdasági terület. „Tehát ott annyit tudunk tenni, hogy egy évben kétszer gréderezzük az utat. Most ez a 22-es csapdája, mert Ön azt mondja, hogy ne csináljuk, most valaki ott hátul – már hallottam, hogy azt mondta, hogy ne – mégiscsak csináljuk. Na, most, akkor ez a szokásos, van kalapja, nincs kalapja.” Filka János: „Igen. Ez érdekes.” Geiger Ferenc: „Ha megcsináljuk az a baj, ha nem csináljuk… A Molnárszigeten ugyanilyen cirkusz van. Az egyik valaki azt mondja, hogy csináljuk meg és szórjuk le, utána jön hozzám a kisgyerekes anyuka, hogy ne, mert száguldoznak, amit Ön mond.” Filka János: „Oké. Elfogadom. Pro-kontra. Akkor a szelektív hulladékgyűjtővel kapcsolatban?” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy Önkormányzatunk a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére megpróbálta „megcsinálni” a kerület több helyén elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőket. A lakott területen jelenleg összegyűjtik a szelektív hulladékgyűjtő „lerakatokat”, mivel az állandó lakosok számára kiadott – kétféle - kukát havonta egyszer elszállítják. „A többi helyen például ott, ahol nincs…” Filka János: „Ebbe az utcába is elszállítják. Van szelektív.” Geiger Ferenc: „Igen?” Filka János: „Bizony ám.” Geiger Ferenc: „Hát, akkor ezt jó, hogy tudja…” Kérdezi a kollégájától, hogy mit tud erről mondani.” Szénási István: Elmondja, hogy az Önkormányzat nem tudja megszüntetni a szelektív hulladékgyűjtőt, mivel a hulladék nagy része üveghulladék, és a lakosok „otthon” csak papírt, műanyagot, illetve fém hulladékot gyűjt. „Tehát a zöme az egyéb hulladék. Itt az emberekkel van baj, a valósággal.” Filka János: Egyetért ezzel. Kérdezi, hogy akkor mi erre a megoldás, mivel ez a temetőtől öt méterre van. Szénási István: Elmondja, hogy az Önkormányzat már számos szelektív hulladékgyűjtőt megszüntetett, ezért ezt meg kell tartani.

27

Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a kerületben minden szelektív hulladékgyűjtő állomásnál ez a probléma merült fel. „Legyen ez a templom mögötti terület, ahol ott volt a kamera. Oda vitték a szemetet. Oda vitték a gumikat…” Filka János: „Én ezt elfogadom. De ezt kamera alapján nem lehet valakit visszakövetni, hogy igen lerakta az xy rendszámú autó és…” Geiger Ferenc: „Elég nehéz. Bizonyítékként valamikor el se fogadják. Ugye?” Sedlák Tibor: „Igen.” Geiger Ferenc: „Tehát, sajnos ilyen jellegű probléma van. De megnézzük. Én azt tudom mondani, hogy megnézzük ezt. Gyakrabban fogunk oda kimenni és elszállítani a szemetet. De ugyanilyen probléma van lent a komp mellett, ahol van. Orbánhegyen is van ilyen hely. Mindenhol.” Filka János: „Tudom nem egyéni a probléma, csak, hogy…” Geiger Ferenc: „Tehát - nem sajnos - ez megint emberi hozzáállás kérdése, hogy ezt csinálják. A kamerákat fogjuk sűríteni. Csak ezt tudjuk csinálni, hogy megsűrítjük.” Filka János: „Köszönöm szépen.” Geiger Ferenc: További kérdés és hozzászólás hiányában kéri Jegyző Asszonyt, tartson névsorolvasást. dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart. Geiger Ferenc: Reméli, hogy sikerült mindenre válaszolnia. Jelzi, hogy a Hivatal a megválaszolatlan kérdésekre írásban fog választ adni. Elmondja, hogy az Önkormányzat a lehetőségei figyelembe vételével mindent megpróbál megtenni, a lakosok türelmét kéri, mivel pénzhiány miatt ezek a dolgok lassabban, illetve nehezebben mennek. Megköszöni a megjelenteknek a részvételt, a közmeghallgatást lezárja.

K.m.f. Geiger Ferenc s.k. polgármester

dr. Laza Margit s.k. jegyző

A kiadmány hiteléül: 28