KIVONAT Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. november 5-ei ülésének a jegyzőkönyvéből KÖZMEGHALLGATÁS Geiger Ferenc: Felkéri a Jegyző Asszonyt, hogy tartson névsorolvasást. Szimoncsikné dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart. Geiger Ferenc: Soroksár Önkormányzata nevében köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy a közmeghallgatás menete nem változott a nyáron megtartott közmeghallgatáshoz képest. A közmeghallgatáson a megjelentek által feltett kérdésekre válaszolnak csak, mivel jogszabályváltozás miatt az önkormányzat alapítványai nem a közmeghallgatás keretén belül számolnak be. Som Zoltánné: A Táncsics Mihály utca 42. szám alatt lakik, a Duna felőli részen. Májusban a kertjéből figyelte, hogy a bicikliúton közlekedők szétdobálják a szemetet. Ezen a környéken szeméttároló sehol nem található. Kérdezi, hogy a bicikliút mellett miért nincsenek szemetesek elhelyezve. Az összegyűjtött szemetet hetente el lehetne szállítani, így nem neki kellene a kert végéből felszedni a szétdobált szemetet és berakni a kukába. Kérdezi továbbá, hogy megoldható lenne-e, hogy a Soroksár busz egy-egy alkalommal, legalább óránként egyszer bemenjen a Boráros térig. Elmondja, hogy többször lemaradt – többedmagával - a 23-as buszról. Véleménye szerint a Soroksáriak örülnének, ha nem kellene kétszer átszállniuk. Geiger Ferenc: Úgy gondolja a kerékpárútra a szemetesek kihelyezésére lehetőséget tudnak teremteni, ez a beruházás nem igényel nagy összeget. A kollegák meg fogják vizsgálni a kihelyezendő szemetes típusát, mivel nem biztos abban, hogy a fém szemetes nem tűnne el. Elmondja, hogy a kerékpárút ezen részén – a hídtól felfelé – kamerák vannak felszerelve, így a Felső-Dunasor elejéig ellenőrizhető a terület. Jó ötletnek tartja a Soroksár busszal kapcsolatos ötletet, de sajnos kivitelezhetetlennek tartja. Elmondja, hogy a Soroksár buszjáratot az Önkormányzat és az AUCHAN üzemelteti, ami évi több mint 80.000.000,- Ft-ba kerül. A jelenlegi megállapodás alapján az Önkormányzat 51 %-ot, az AUCHAN 49 %-ot fizet. Ez biztosítja a kerület kelet-nyugati irányú összeköttetését. A Soroksár busz a Millennium telepről indul, érinti a temetőt, a Dél-pesti Kórházat, valamint az AUCHAN áruházat, aki azért fizet, hogy a busz
bejárjon oda. Előreláthatóan a Soroksár buszjárat üzemeltetésére az Önkormányzat a BKK-val megállapodást fog kötni. Új buszok fogják szállítani a lakosokat, melyek december 1-jétől, vagy január 1-jétől fognak közlekedni. Kizártnak tartja, hogy az Önkormányzat el tudja érni a BKK-nál, hogy egyenes vonalban a Boráros tér felé menjen egy buszjárat. A 66-os busz is a pesterzsébeti városközponton keresztül megy ki a Határútra. Elmondja, hogy a Hivatal annyit tud tenni, hogy tájékoztatást fog kérni a BKK-tól ezzel az igénnyel kapcsolatban. Szkeptikus ebben, és kizártnak tartja az együttműködést. Som Zoltánné: A Táncsics Mihály utca páros oldalán lakik. Elmondja, hogy az Erzsébet utca sarkán a Táncsics Mihály utcánál a járda nincs teljesen megépítve, ezért le kell menni az úttestre, ahol áll a víz, az autók folyamatosan jönnek, mennek. Veszélyesnek tartja ezt az útszakaszt. Kérdezi, hogy a járdát meg lehetne- e hosszabbítani. Az Erzsébet utcából a Grassalkovich útra - Budapest felé – történő kikanyarodást veszélyesnek tartja, mivel a Grassalkovich úton a kijelölt parkolóban álló gépkocsik takarják a kilátást. Véleménye szerint kanyarodósávot, vagy forgalom elől elzárt területet kellene kialakítani. Kanyarodósáv régen volt, a parkolás is tilos volt ezen a helyen. Csoda, hogy baleset eddig nem volt. Geiger Ferenc: Egyetért vele, mivel ő is a Táncsics Mihály utcában lakik. Ő is itt közlekedik, amikor a város felé megy. Som Zoltánné: Nem érti, hogy a régebbi állapotot miért kellett megszüntetni. Geiger Ferenc: Nem tudja, hogy miért került megszüntetésre. A Hivatal kezdeményezni fogja a tábla visszaállítását. Elmondja, hogy a régi rendőrségnél volt kitéve a megállni tilos tábla, az utolsó 30 méteren lehetett csak jobbra kanyarodni a Pest felől érkezőknek. Most a kereszteződéstől körülbelül 10 méterre van kihelyezve egy forgalomtechnikai jel, hogy meddig lehet parkolni. Som Zoltánné: Úgy gondolja, hogy egy tükör is jó megoldás lenne. Geiger Ferenc: Tükröt nem tudnak oda tenni, esetleg egy elkerülő sziget kialakításával lenne megoldható. Egyetért a megállni tilos tábla kihelyezésével, a kereszteződéstől visszafele számított 30 méteren belül. Az Erzsébet utca és a Táncsics Mihály utcai járdával kapcsolatban, elmondja, hogy a Műszaki Osztály a „Seres domb” teljes felújítására megrendelet egy tervet. A tervben szerepel támfal kiépítése mind a két oldalra, valamint egy aszfaltos lejáró építése. Ez a hely szemétlerakó hellyé vált. Úgy gondolja, hogy hiába kerülnek oda betonelemek kihelyezésre, a szemetet akkor is oda hordják. Ezt a helyet télen szánkózásra használják a gyerekek. Úgy gondolja, hogy a felújítással egy időben 2
a járda továbbépítését is meg lehetne oldani. Az ott lévő elektromos szekrény elhelyezésére is ki fog a Hivatal találni valamilyen megoldást. Kovács Rudolf: Elmondja, hogy az előtte felszólaló lakos már feltette a 66-os busszal kapcsolatos kérdést, amiről ő is szeretett volna egy pár dolgot mondani. Ő is javasolja a 66-os buszjárat közvetlen indítását a Boráros térre, Pesterzsébet városközpont kikerülésével. A csatornázással kapcsolatban szeretne kérdéseket feltenni. Úgy tudja, hogy a csatornázás tervbe van véve. A Láng Endre utcában a csatornázás megtörtént, így az emésztőgödrök megszüntetésre kerültek. Elmondja, hogy az utcában az esővíznek nincs hova elfolynia. Úgy gondolja, Soroksáron félmegoldás született a csatornázással kapcsolatban, mert mikor esik az eső, vagy a hó, az utca tele van vízzel és nincs hova elfolynia. Kérdezi, hogy a az Önkormányzat terveiben szerepel-e a Láng Endre utca vízelvezetése. A közvilágításról is szeretne kérdezni, mert elég sokat szokott kutyát sétáltatni. Elmondja, hogy az utóbbi időben esténként – a közbiztonság „megoldása” céljából - esténként sétálni is járnak, hogy ne történjen ennyi rossz dolog Soroksáron. „A vasútállomás környéke katasztrófális, ott olyan – azt mondom balkáni rendszer van. Ott valamelyik este is sétáltam és jött egy fiatal lány, és megkérdeztem, hogy nem fél-e. Azt mondja, hogy: Sajnos fel kell szállnom a vonatra. Teljesen sötétségbe borulva az a rész. Sajnos a gyilkosságos éjszaka... nincs miről beszélni, azt tudja mindenki.” Még egy kérdést tesz fel. Nagyon pozitívnak látja azt, hogy a kerületben most nagyon sok rendőr van. Kérdezi, hol tart az önálló rendőrkapitányságunk, mert szerinte az volna az egyik megoldás, hogy Soroksáron is legyen rendőrkapitányság. Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a mai Képviselő-testületi ülésen került napirendre az önálló soroksári rendőrkapitányság létrehozása. A Képviselőtestület egyhangúlag döntött a folyamat elindításáról. Egy korábbi döntésnek megfelelően tárgyalásokat folytatott a két alpolgármesterrel együtt a Belügyminiszterrel, az Államtitkárral, illetve az Országos Rendőrkapitányság vezetőjével, akik partnerek voltak abban, hogy Soroksáron önálló rendőrkapitányság jöjjön létre. Sajnálatos módon korábban bármilyen kezdeményezése volt az Önkormányzatnak az önálló rendőrkapitányság létrehozásával kapcsolatban, a kerületben csak önálló rendőrőrs működhetett. Úgy gondolja, hogy a sajnálatos esemény - gyilkosság – miatt Soroksár nagy sajtóvisszhangot kapott. Most a Rendőrkapitányság is úgy gondolta, hogy valóban lépni kell ebben az ügyben. Egy feltételük volt, Soroksárnak kell megépítenie a Rendőrkapitányságot, mivel erre nekik nincs pénzük. Az Országos Rendőrkapitányságtól kapott anyagban leírásra került - egy hasonló nagyságrendű településen működő rendőrkapitányság adatai alapján -, hogy annak kiépítése - mindennel együtt - közel 500.000.000,- Ft-ba kerülne. A 3
Képviselő-testület ennek ellenére egyhangúlag megszavazta, hogy elkezdik, illetve kezdeményezik, és mindenféleképpen létrehozzák ezt a rendőrkapitányságot. Reméli, hogy egy hónapon belül megszületnek a Belügyminisztériummal és az Országos Rendőrfőkapitánnyal kötött megállapodások. Véleménye szerint ez a „zöldmezős” beruházás - új épület, új területen, új helyen - megvalósítása 20-22 hónap, ami 2015-nél előbb nem lesz kész. Úgy gondolja, hogy ezt a magas költségigény ellenére is meg kell valósítani, mert most van erre lehetőség, és most van rá szükség. Egy hónapon belül egyértelműen eldől, hogy milyen megállapodásokat tudnak kötni, amiben az is kiderül, hogy kinek, mit, és mennyit kell finanszíroznia. Elmondja, hogy a beruházás nagy részét Soroksár Önkormányzata fogja finanszírozni, a telek megvásárlásával, valamint az épület felépítésével együtt. Megpróbál tárgyalni, alkudozni a berendezések, illetve egyéb dolgok finanszírozásában is. Úgy gondolja, hogy létszámban nagyon sokat fog jelenteni a rendőrkapitányság létrehozása. Amikor a Belügyminiszter úrral először tárgyalt ebben az ügyben, akkor 100 és 110 fő közötti rendőrlétszámról beszéltek. A jelenlegi anyagban 88 fő szerepelt, amit 100 főre szeretne visszaállíttatni. A jelenlegi létszám Soroksáron 49 fő. Véleménye szerint, ha sikerül, akkor duplájára fel tudják emelni ezt a létszámot, ami azt jelenti, hogy a közterületen duplájára fog emelkedni azoknak a rendőri egységeknek a száma, akik láthatók. Elmondja, hogy önmagában ez még nem elég a közbiztonság javulásához, ahhoz nem csak rendőri jelenlét kell. Úgy gondolja, hogy ahhoz legalább olyan fontos az emberek mentalitása, mint az egyéb civil szerveződések, a településőrség és polgárőrség működése is. A Képviselő-testület a mai nap folyamán döntött a közterület-felügyeletet létrehozásáról is. Ezen szervezeteknek mind-mind olyan szerepük van, amik tudják javítani a közbiztonságot. Úgy gondolja, hogy ebben az ügyben most kell lépniük, most jött el az idő. A BKV-val kapcsolatban kicsit szkeptikus. Soroksár csatornázása nem csak a Láng Endre utcában probléma, mivel Soroksár csatornázása csak ún. elválasztott rendszerű csatornázással megvalósítható, nem pedig a jelenlegi egyesített rendszerrel, így az esővíz bevezetése nem megoldott a szennyvízcsatornába. Minden egyes utcában külön kell kiépíteni az esővízcsatornát, ami nincs meg jelenleg a régi területeken. Az új csatornázás - ami november végén fog megkezdődni, azokon a területeken, ahol nincs még csatorna - is ilyen elválasztott rendszerű csatorna lesz. A kollégája meg fogja vizsgálni a felvetett problémát. Úgy tudja, hogy az utcában van egy kis csapadék elvezetési rész, de nincs ahova elfolyjon a víz. Kovács Rudolf: A házuk előtt - építési problémából adódóan - is van egy gödör. Ha esik az eső, vagy a hó, a pocsolya közepén kell megállnia ahhoz, hogy be tudjon menni. Elsöpörné, de nem tudja, hogy hova, mert nem folyik el, visszafolyik a víz. 4
Geiger Ferenc: Szikkasztó kutak kiépítését javasolja, ahova pár köbméter víz el tud folyni. Véleménye szerint a teljes terület le van aszfaltozva, így nem tud hova elfolyni a víz. A kollegája meg fogja vizsgálni. Teljes mértékben igazat ad a vasútállomás környékén a közvilágítással kapcsolatban. A mai napon email-t kapott egy lakostól, aki a MÁV házban lakik. Neki is ez a panasza. A Hősök-terétől a Láng Endre utcáig, Geiger házig aránylag jó a közvilágítás. De azt követően a Vasút sor teljes sötétségben van. Állítólag vannak villanyoszlopok, világítótestek is, de ezek valami miatt nem világítanak. A Hivatal meg fogja vizsgálni a lehetőségeket, jelezni fog a MÁV felé a problémával kapcsolatban. A probléma az, hogy a Vasút sor nem az önkormányzat tulajdona, hanem a MÁV-é. Véleménye szerint két fényszóró elég lenne a közvilágításra. „Meg fogjuk nézni mindenféleképpen.” Kovács Rudolf: „Jó lenne megnézni, mert nagyon sokan vonattal közlekednek, jönnek haza munkából. Azért ne történjen még egyszer ilyen dolog, ami történt.” Fuchs Gyula: Azon a területen, ahonnan az Úr érkezett ő a területi képviselő. Az esővíz elvezetéssel kapcsolatban elmondja, hogy a felmenő (Láng Endre, Csibuk u. stb.) utcák esővíz elvezetése a másik két utcára van elvezetve. Az utca közepétől az egyik oldalra, és a másik oldalra lejt. Úgy ítéli meg, hogy a Csibuk utcában ez nem okozott gondot. Véleménye szerint az Úr háza előtt van egy véletlenszerű bemélyedés az úttestben. A szikkasztó kútnak nem sok értelmét látja, mivel az csak 1-2 m3 vizet tud tárolni, idővel homokkal telítődik, és nem használ semmit. Geiger Ferenc: Egy ilyen leaszfaltozott területen más lehetőséget nem lát. Az árok létesítése nem megoldható, a csapadékcsatorna építésében látja a végleges megoldást, de jelenleg erre az Önkormányzatnak nincs pénze. A kolléga ki fog menni és meg fogja nézni. László István: „Polgármester Úr. A gondokat meghagyom azoknak, akik meg tudják oldani.” Elmondja, hogy a Láng Endre utcában töltötte gyerekkorát, amikor még 2-3 méter mély árkok voltak, amik elvezették az esővizet. Véleménye szerint az elődeink ezt nagyszerűen kitalálták. Geiger Ferenc: Véleménye szerint az árkot senki nem szereti. Az Orbánhegyen a Sodronyos utcában, illetve az Elvira utcában megcsinálták az árkot, de azt az ott lakók – akiknek az ingatlana előtt elkészült az árok - betemették. Úgy gondolja, hogy az árok nem egy XXI. századi megoldás. A kolléga ki fog menni és meg fogja nézni.
5
Kenyő Miklós: A Templomtól a Vecsés utcáig terjedő területen a járda nagyon hepehupás. Véleménye szerint nagyon balesetveszélyes, mivel sötétben ezeket nehezen lehet észrevenni. Kérdezi, hogy mikor lesz ez a rész leaszfaltozva. Geiger Ferenc: A járda aszfaltozott most is. Véleménye szerint azért nagyon buckás a járda, mert a fák gyökerei felnyomták. Ennek a megoldása nehéz feladat, mert ha a nagy platán fák gyökerei kivágásra kerülnek, akkor kipusztulnak. A Hivatal meg fogja vizsgálni a lehetőségeket. Schwarczenberger István: Több kérdést tesz fel. A vasútállomással szemben van a „kisebbségi övezet”. Kérdezi, hogy nem lehetne-e azt a területet megnézni. „Mert mindig mondjuk, hogy ellopják a vezetékeket, ellopják ezt, ellopják azt.” Tapasztalatai szerint ott néha iszonyatos bűz van. A volt Otthon Mozi előtt állandóan megáll a víz. Az arra közlekedő gépkocsik felcsapják a járdára a vizet. Kérdezi, hogy van-e arra lehetőség, hogy a BKK az Újtelepen lévő buszvégállomáson kihelyezze, hogy a buszok milyen irányba mennek. Vele is megtörtént, hogy nem tudta, hogy melyik busz megy a Határút, illetve az AUCHAN fele. Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy a Soroksár buszról van-e szó. Schwarczenberger István: „Nem. A sima.” A Kenyér utca egy részét megcsinálták a Hősök terétől a Vecsés utcáig. Kérdezi, hogy a Kenyér utca másik része - a Szitás utca felé - meg lesz-e csinálva. Véleménye szerint ott is elég hepehupás a járda, és van, ahol fel is van töredezve. Geiger Ferenc: A „kisebbségi övezettel” évek óra problémája van az Önkormányzatnak. Ide a „kisebbségi övezetbe” a benti területről költöznek ide, és viskókat építenek. Elmondja, hogy van közöttük olyan család is, akik ott laknak már jó néhány - szerinte évtizedek óta, lehet, hogy 30, 40, 50 - éve azon a környéken. Nem tudja elképzelni, hogy az ott lakókat hogy lehet onnan „kitelepíteni”. Schwarczenberger István: Nem kitelepítésre gondolt, „Csak valahogy megrendszabályozni, vagy valamit, mert mindig arról megy a tévében is, meg mindenütt a hír, hogy itt ellopnak vezetéket, ott ellopnak vezetéket és nem találják meg, hogy hol vannak azok a kábelek. Érezni lehet…” Geiger Ferenc: „Égetik?”
6
Schwarczenberger István: „Égetik. Mondom, olyan büdös van, és olyan füst van, mintha egy ködös idő lenne.” Geiger Ferenc: A Hivatal a rendőrség felé jelezni tudja ezt a problémát, továbbá, amennyiben megalakul Soroksáron a Közterület-felügyelet, akkor rendszeresen ellenőrizni fogják ezt a területet. A kamerarendszer fejlesztése az idei évben 30 kamerával bővült, amit jövőre duplájára szeretnének felfejleszteni. Úgy gondolja, hogy arra a területre is lehetséges lesz a kamera kihelyezése. Véleménye szerint az Otthon mozinál lévő aszfalt megsüllyedt. A kollégák meg fogják nézni. A Hivatal jelezni fogja a BKK felé, hogy helyezzék ki a buszok irányát. A Kenyér utcai járdával kapcsolatban elmondja, hogy az idei évben kb. 50.000.000,- Ft összegben 8-10 járda épült. A következő években legalább ugyanekkora, amennyiben lehetőség lesz rá, nagyobb összeget fog az Önkormányzat járdaépítésre fordítani. A körzeti képviselők korrekt módon jelzik a Hivatal felé járdaépítési, felújítási igényüket. A probléma abból adódik, hogy ezek a járdák régen alap nélkül épültek, mint pl. a Templom utcai járda is. Abban az időben kiegyenlítették a földet, amire 3-5 cm-es aszfaltréteg került. A mostani járdákat megfelelő alapozással, sóderággyal, 8 cm-es betonalappal építik. Ezeket a járdákat már nem nagyon tudják felnyomni a fák gyökerei. „Mondjuk egy akkora platánfa, mint, ami a Templom utcában van, fel fogja ezt is nyomni, mert az egy házat is felnyom.” Schwarczenberger István: A Csibuk utcától a Láng Endre utcáig volt egy kis árok, amibe lefolyt a víz. Ez az árok tele van fűvel. Kérdezi, hogy közmunkásokkal ki lehetne-e takaríttatni ezt az árkot. Geiger Ferenc: Nincs semmi akadálya. A Hivatal áprilisig sok közmunkást fog foglalkoztatni, így sokan fogják a kerültet takarítani. Schwarczenberger István: Javasolja a Duna-part rendezésével kapcsolatban, hogy Németországtól vegyünk ötleteket, mivel kint járt Tübingenbe, ahol sok szép dolgot látott, például csónakázási lehetőséget. Tudja, hogy sok pénzbe kerül. Kérdezi, hogy hasonló dolgot itt is meg lehetne-e valósítani. Geiger Ferenc: „De biztos, hogy lehetne, mert a magyarok semmivel nem rosszabbak szellemi kvalitásokban, mint a németek.” Véleménye szerint a mentalitás, ami nagyon komoly gond, a magyar ember és a német ember mentalitása közötti különbség. A másik, ami nagyon fontos, az anyagi háttér. „Úgy gondolom, hogy ha nekünk lenne annyi pénzünk, mint a testvérvárosunknak Nürtingen hivatalának, akkor minden további nélkül itt kacsalábon forgó vár lenne a Duna-parton.” Elmondja, hogy az Önkormányzat a Molnár-sziget vonatkozásában több, mint 200 millió forintra pályázott, amiből 7
108 millió forintot nyert el. Elkezdődik a Molnár-sziget felújítása, átalakítása. Ennek keretében terveik szerint minden évben valamit újítani fognak. Schwarczenberger István: A buszjárattal kapcsolatban tesz fel kérdést. Úgy gondolja, hogy Soroksárnak a Duna jó adottságát ki kellene használni. Kérdezi, hogy a BKK-val fel lehetne-e venni a kapcsolatot egy Dunai járat indításával kapcsolatban. A másik kérdése, hogy a 66-os buszjárat menetrendjét a Camponáig ki lehetne-e bővíteni. Így nem kellene átszállni Csepelen. Geiger Ferenc: A mostani jogszabályváltozás miatt a BKK megyébe nem mehet ki. Nem fogják üzemeltetni a megyébe kimenő buszjáratokat. Schwarczenberger István: „Ez nem megyébe…” Geiger Ferenc: „Dehogynem, mert az M0-ás egy részén már Szigetszentmiklóson megy keresztül. Ott nem lehet. Megnézzük, megérdeklődjük. Majd meglátjuk.” A Dunai járattal kapcsolatban elmondja, hogy kevés az igénybevétel. A következő probléma a Kvassay zsilip, ami a Vágóhídnál lezárja a Dunát. A nagy Dunába való zsilipelés legalább egy órás folyamat, így maximum csak a Vágóhídig tudna közlekedni. dr. Kolosi Ferenc: Kiegészítésként elmondja, hogy a vasúton túli terület Tompaház utca, Szérüskert, Szamaránszky dűlő – nagyon elhagyatott, ami nem csak önkormányzati tulajdon, vannak köztük magántulajdonban lévők is. Vannak olyan magánterületek, amiknek a tulajdonosa már nem él, melyeket illegális telekfoglalók foglalnak el. Sajnálatos módon a magyar jog elég kacifántos jog. „Ha onnan ki akar valakit tenni, akkor akár pereskedni lehet. Nem lehet azt megtenni, hogy odamegyünk egy dózerral és ledózeroljuk, amelyik illegális építmény. Ami nekem nem tetszik – felvállalom - a szegénység az nem jár együtt a kosszal, szeméttel. Érdekes módon – én többször járok végig ezeken a körzeteken, mert az én körzetem – egyre nagyobb szeméthalmazok vannak a bodegák mellett.” Elmondja, hogy az Önkormányzat pár évvel ezelőtt tartott egy bejárást a rendőrség, Vám-és Pénzügyőrség, alpolgármesterek, képviselők részvételével. Az ott tartózkodók a médián keresztül ki lettek oktatva. Volt olyan ingatlan, ahova illedelmesen bekopogtak, az ott tartózkodó „kirongyolt és úgy kezdte, hogy takarodjanak innen, mert hívom az Ombudsmant. Ettől a pillanattól kezdve próbáljon meg valaki kicsit keményebben fellépni. Abba a pillanatban még az lesz a hibás, aki esetleg a jogot próbálná rendes módon érvényesíteni.” Stribik Lászlóné: Fuchs Gyula képviselő Úrnak már elmondta a problémáit. Reménykedik, hogy valami eredményt fog elérni ebben az ügyben. A Láng 8
Endre utca sarkától a Rombolt híd melletti Erzsébet utcai rész, illetve a Szabóky Rezső utca egyirányú utca, ahol elég nagy a forgalom. A fiai tájékoztatták, hogy januártól a KRESZ megváltozott. Ezáltal az egyirányú utcákban biciklivel menetiránnyal szemben is lehet közlekedni, de csak akkor, ha ki van táblázva. Úgy tudja, hogy Soroksáron ezek az egyirányú utcák nincsenek kitáblázva. Aki ismeri, tudja, hogy a Szabóky Rezső utca sarkán lakik. Elmondja, hogy ha ő szabályosan közlekedne, akkor le kellene mennie a Láng Endre utcán, ahol meg kell fordulnia, vissza kell jönnie a Szabóky Rezső utcába, ahhoz, hogy hazaérjen. „Én ezt ugyebár nem csinálom, hanem szépen levágom és megyek az Erzsébet utcánál. Vannak olyan nagyon jó indulatú autósok, akik direkte kimennek teljesen, hogy a kanyarból a Láng Endrébe bekanyarodok és kikiabálnak, hogy nyanya …sok pont, ez egyirányú utca. Nem tudod? Én már nem jutok szóhoz, mert én is pontoznék, de hát akkor már elhúz. Ezt kellene valahogy… Csináljatok ezzel valamit, hogy ott legyen valami tábla. Nem hiszem… tudom, hogy pénz, meg izé, meg ecet. De nem egyedül megyek arra.” (Közbeszólás: Én is arra szoktam járni.) Stribik Lászlóné: Már találkozott rendőrautóval is, mivel elég sokszor állnak az utcában, de nem szóltak, amiért arra megy. „Na de mondom a kedves közlekedő kollegák ilyen jó indulatúak. Az hagyján, hogy kikiabál, de hogy majdnem elgázol... Szóval, azért elnézést kérek. Ez most tudom, hogy teljesen felesleges, amit most mondani fogok. Az a helyzet, hogy ahol lakom, szemben már nincs ház, három vagy négy házrész van üresen és ott mennek a vonatok. Jó, hogy ott mennek, az hagyján, mert ott lakok ötven valahány éve, azt már megszokta az ember, meg minden. De most mióta van ez a logisztika… Na, szóval ott vannak a váltók előttünk, és ha jönnek a tehervonatok, ott lefékez, gondolom átirányítja egy másik sínre. De azt az istentelen csikorgást, ami ott van... Ha ott megmérnék ezt a zajszintet én nem hiszem…biztos kiakadna ez a mérőműszer, ami azt méri.” Geiger Ferenc: „Ott zajvédő fal sincsen.” Stribik Lászlóné: „Semmi. Semmi nincs a világon. De mondom, a vonatokkal meg vagyunk békülve. De ez… Komolyan mondom, mintha az embernek a dobhártyáját húznák, vagy vonnák, olyan borzasztó hangok vannak. Hogy ott most valami fákat… Egyszer már volt ott, hogy ültettünk fákat, de végig kiszáradt. Azelőtt olajozták, mielőtt betonozták az utat és oda fel lett hányva, s nem marad meg.” Geiger Ferenc: Véleménye szerint ott nem fognak megmaradni a fák. Korábban már kezdeményezte a Hivatal zajvédő fal felhúzását. Úgy gondolja, hogy a 9
zajvédő fal, ami megoldást jelent. A Hivatal meg fogja vizsgálni a lehetőségeket. A kollegák meg fogják nézni azokat az egyirányú utcákat, melyeket sok kerékpáros használ, és kiegészítő tábla kihelyezését fogja kezdeményezni. Stribik Lászlóné: Véleménye szerint azokat az utcákat, ahol 30-as sebességkorlátozó tábla van kihelyezve, komolyabban kellene ellenőrizni. „Volt olyan, hogy jött egy… kint álltam a teraszon és jött az autó és úgy nem tudta bevenni a kanyart, olyan sebességgel jött, hogy bevágódott a híd mellé. Eszméletlenül mennek ott néha az autósok.” Geiger Ferenc: Úgy tudja, hogy az utca elején két fekvőrendőr van elhelyezve. Stribik Lászlóné: „Egy van csak, a legelején.” Geiger Ferenc: „Megnézzük.” Rubesch Gábor: Nem tudja mennyire ismert, hogy a Sámfa utca végén van egy átjáró, amit már 45-50 évvel ezelőtt, akik arra laktak hoztak létre. Aki a vasúton túl lakik, rendszeresen arra közlekedik. Véleménye szerint egyrészt balesetveszélyes, mert nincs leaszfaltozva, nincs korlát. A másik problémája, hogy nagyon nagy a fluktuáció az „odaát” lakók között. Nagyon sok albérlet van. Az elmúlt időben nagyon elszaporodott a környékükön a betörések száma. Hozzájuk augusztusban – egyszer – sikeresen törtek be, szeptemberben még egyszer megpróbálták. Kérdezi, hogy lezárható-e úgy az az átjáró, hogy az a közlekedés ott megszűnjön. Geiger Ferenc: Úgy gondolja, hogy az egy illegális átjáró. Többször volt már probléma ebből. A Hivatal már több alkalommal írt levelet a MÁV-nak ezzel kapcsolatban. Véleménye szerint a MÁV partner lesz az átjáró lezárásában. Úgy emlékszik, hogy régen ott végig betonkerítés volt. Kérdezi, hogy az – esetleg illegálisan – ki lett-e szedve. Rubesch Gábor: Sosem volt betonkerítés azon a részen. Amikor a MÁV felújította a vasútvonalat, akkor egy drótkerítést helyezett el, ami két napig volt ott. Ezután lezárta egy zajvédő fallal, amin a lakók vágtak egy ajtót. A zajvédő falat először összefirkálták, majd – valószínűleg pajkos fiatalok – szétrugdosták. Ezt újra lehetne telepíteni. Teljes megérti az ott lakókat, mert ez a legrövidebb út, mindenki arra szeretne közlekedni. Ide egy fantasztikus „példaértékű” lépcsőt is építettek a lakók. „Miután elkészült a zajvédő fal – érdemes megnézni – az úgy áll az a beton ott és úgy áll az a lépcső, ahogy valamit meg kell építeni.” 10
Geiger Ferenc: A vasút másik oldalán lakók kezdeményezték, hogy az Önkormányzat készítsen oda egy ilyen jellegű átjárót. Az Önkormányzat elzárkózott az átjáró építésétől, mivel tisztában volt azzal, hogy illegális, jogszabályellenes. „Akkor ők saját maguk megcsinálták. Ez a 22-es csapdája. Önök azt mondják, hogy szüntessük meg ezen az oldalon, a másik oldal meg azt mondja, hagyjuk meg. De rendkívül balesetveszélyes. Egyetértek azzal, hogy ezt meg kéne szüntetni, mert valóban így van, balesetveszélyes. Aki a másik oldalon lakik, a Könyves utca felőli oldalon, azoknak sajnos ez azt jelenti, hogy vagy a Török utca felé kell elenniük, és ott átjönni a hídon, vagy a Tárcsás utcai átjárón. Tehát gyalogolniuk kell egy párszáz métert. De úgy gondolom, hogy ez lenne a megoldás, amit Ön mond és Ön javasol. Ezt a MÁV felé mindenféleképpen kezdeményezni fogjuk.” Rubesch Gábor: Az összes többi keresztutca betonkerítéssel van lezárva, csak a Sámfa utca végén van egy ilyen átjárási lehetőség. Véleménye szerint, ha ezt nem betonkerítéssel fogják megcsinálni, akkor teljesen felesleges másként megoldani, mert kb. egy nap alatt fogják megszüntetni. Valószínűleg ő is ezt tenné, ha a túloldalon lakna. „Pont ott kanyarodik egyébként a vasút, úgy, hogy aki a Sámfa utca felől megy, az abszolút nem fogja belátni. És mennek ott kisgyerekesek is, nem csak felnőttek, idősek is. Ott előbb-utóbb biztos lesz egy hatalmas baleset, és nem biztos, hogy mindig akkor kell csak lépni, mikor történik valami.” Geiger Ferenc: Egyetért Rubesch Úr véleményével. „Mindenféleképp lépni fogunk.” Fuchs Gyula: Csatlakozik Rubesch Úr véleményéhez. Amikor ott járt - ha nem látja a saját szemével, akkor nem hiszi el - egy fiatal anyuka babakocsival és egy kézen fogott 2-3 év körüli gyermekkel kelt át a vasúti síneken. „Egyik oldalon le a lépcsőkön, át a vasúti síneken és a túloldalon föl. Azt hittem, hogy dobok egy hátast, amikor ezt megláttam. Ráadásul valóban egy kis ívet ír le a vonat. Beszélgettem ott többekkel a környéken, nem lehet hallani, hogy jön a vonat. Egyrészt nagy sebességgel jön és olyan szerkezetű a sín – hegesztett sín – hogy nem zakatol, semmit nem csinál, hanem óriási tempóban elhúz. Tehát azt szinte az utolsó pillanatba veheti észre az ember, hogy jön a vonat. Most a zajvédő falat valamikor, valóban megcsinálta a MÁV, teljesen fölöslegesen. Ugyanis az két szinttel lejjebb van a házaknál a vasút, mert az éppen egy völgyvágány, részben bevágásban megy a vasút és oda le van építve a zajvédő fal a házak meg két emelettel föntebb vannak. Hogy hogy mérték a zajt? És milyen zajcsökkentés alapján találták ki ezt a zajvédőt? Kétségtelen az, hogy teljesen romokban hever az a zajvédő fal.” Egyetért azzal, hogy kérjék fel a MÁV-ot, hogy építsenek oda egy masszív falat. Ha viszont a MÁV nem vállalja, javasolja, hogy az Önkormányzat létesítsen a saját területén - nem egy beton 11
elemekből álló, amit a túloldalról szétverhetnek, hanem - zsaluköves megoldású, betonbeöntéssel készült kerítést. Ez kb. 15 méteres szakaszt jelent. Tudomása szerint egy környékbeli vállalkozó is be tud segíteni - akár munkával -, egy vállalkozó pedig anyagiakkal. Bármit vállalna, mert az utcában – úgy tudja – több helyen is történt ilyen behatolás. Geiger Ferenc: A Hivatal meg fogja vizsgálni a lehetőségeket. „Ha a MÁV nem lép, akkor az Önkormányzat területén… Nem tudja hogy melyik terület az Önkormányzaté és melyik a MÁV-é, ennek utána fog nézni. Véleménye szerint, ahol a zajvédő fal van, az a MÁV területe. Rubesch Gábor: Szükségesnek tartaná a Sebész utca újraaszfaltozását. Az utcában csinálták a gázt, a csatornát építettek, ezáltal gödrök keletkeztek. Véleménye szerint az utca elég rég volt aszfaltozva, bár a gödrök be vannak foltozva, de a gödör mellett egy újabb folt keletkezik. Kérdezi, hogy tervbe vane véve az utca aszfaltozása. Geiger Ferenc: Az utca aszfaltozása nincs tervbe véve. Ebben az évben a csatornázás elindul Orbánhegyen, illetve más területeken is, így azok a területek, - az ott lévő földutak - kerülnek aszfaltozásra. Véleménye szerint a Sebész utcát nem kellene újra aszfaltozni, csak ráhúzni egy új aszfaltréteget. Nem tudja, hogy milyen állapotban van az utca. De a kollegák meg fogják nézni a lehetőségeket, mert ő nem szakmabeli. Amennyiben új alap, új út építése lenne a megoldás, a következő évben erre biztosan nem lesz lehetőség. Rubesch Gábor: Úgy gondolja, hogy az újraaszfaltozás pénzkidobás lenne, mivel az utca nagyon rossz állapotban van, újra feltöredezne. Geiger Ferenc: A Sebész utca elég hosszú utca, 5-600 méter. Véleménye szerint egy ilyen út megépítése 50-100.000.000,- között van. Kérdezi az Osztályvezető Asszonyt, hogy mennyibe kerül az aszfaltozás m2-e. Kisné Stark Viola: „Az attól függ, hogy milyen az alapja.” Geiger Ferenc: Általában 10-20.000,- Ft/m2 közötti összegbe kerül egy ilyen útépítésnek. Ha 500 méter, 5 méter szélességben… ilyen nagyságrend. Ezt meg fogjuk nézni.” Mikó Imre: „Szeretnék kapcsolódni Rubesch Úr által elmondottakhoz. Végül is ismerjük egymást más területről. De valóban tény és való, hogy ott a közlekedés, gyalogos közlekedés illegális és szabálytalan. Mint a túloldali terület képviselője, és aki ott jól ismeri a helyi viszonyokat és embereket, azt kell, hogy mondjam, hogy a túloldalon lakók igen elkötelezettek az átjárás 12
vonatkozásában, nem lehet őket lebeszélni róla. Így nem biztos, hogy az egy végső megoldás lesz a kerítés… mert akkor esetleg valami más technikai eszközzel fogják megkerülni, vagy átjutni rajta. Ezt pl. itt a Fuchs képviselő elmondott az is azt bizonyítja, hogy sajnos így van és sajnos igaz, hogy kanyar van, és az is igaz, hogy ki van téve a hangjelzés. Ezért a vonatok hangjelzést kell hogy adjanak, többnyire adnak is. Ezért viszont a Török utcaiak tiltakoznak, akik viszont a gyaloghíd környékén nem szeretik, ha már ott elkezd dudálni a vonat. Ez egy olyan probléma… Akkor, jól emlékszik a Polgármester Úr volt egy helyszíni szemlézésünk és megmondtuk, hogy mi ezzel nem tudunk mit tenni és nem tudunk segíteni és aztán az egyik napról a másikra egyszer csak kinőtt a lépcső, azóta is működik ott. Ott nem kifogásolják a gyerekkocsi tolási lehetőséget, a mozgáskorlátozottaknak a mozgását megoldják az emberek, mert ez a legközelebbi útvonal a Felső felé. Akkor felmerült a lámpás gyalogátkelőhely lehetősége a vasúton keresztül, mert ilyen megoldás is létezik. De ennek a kivitelezése is rendkívül költséges volt, és egyébként már a vasútátépítés olyan stádiumban volt, hogy nem lehetett kivitelezni a fénysorompóval és a megfelelő lassítóval az átjárási lehetőséget. Én gondolom, hogy ezek fontos dolgok, de szkeptikus vagyok ennek a megoldásnak a vonatkozásában.” Eisrchné Schubert Andrea: Az Péteri major ivóvíz ellátásával kapcsolatban tesz fel kérdést. Tudja, hogy a vezetékes vizet nem fogják bevezeti a Majorba. Tavaly az összes kutat leszerelték, csak egy kút marad meg. A Péteri-majorba már elég sok lakó költözött. Kérdezi, hogy van-e lehetőség arra, hogy még egy kút visszaszerelésre kerüljön, mivel az ott lakók máshonnan nem tudják megoldani az ivóvíz szükségletüket. A téli hónapokban járnak kútról, kútra, hogy találjanak olyat, amelyik nincs befagyva. Geiger Ferenc: Semmi akadálya. A Hivatali kollegák meg fogják vizsgálni. Eisrchné Schubert Andrea: Kéri, hogy ne zárják el télen a kutat. Geiger Ferenc: Úgy tudja, hogy télire el kell zárni a közkutakat. Szénási István: „Nem zárjuk el.” Geiger Ferenc: „Csak ott be szokott fagyni ez, télen.” Eisrchné Schubert Andrea: „Azért mondom, van, amikor befagy, attól függ, hogy milyen hideg van, és akkor viszont megy a vízkeresés, hogy honnan is.” Szénási István: „Keresünk egy lehetőséget, hogy hol lehet.” 13
Eisrchné Schubert Andrea: „Esetleg megoldani a szigetelését? Nem értek hozzá.” Szénási István: „Az a baj, hogy a Magyar Államé a Péteri-major 90 %-a.” Geiger Ferenc: Meg fogják nézni a kollegák. Eisrchné Schubert Andrea: „Lehetne rá lehetőség, hogy eljusson a Majorba az ivóvíz, mondjuk a legszerencsésebb az lenne.” Geiger Ferenc: „A Majorban van ivóvíz. Hova?” Eisrchné Schubert Andrea: „A horgásztóra.” Geiger Ferenc: Úgy tudja, hogy az ott lévő horgásztó magánterület. Véleménye szerint 110-120 fő lakhat ott. Javasolja, hogy az ott lakók álljanak össze, alakítsanak egy Közműtársulást és saját maguk vezessék be az ivóvizet. Ez egy mezőgazdasági külterület, az Önkormányzat mezőgazdasági külterületre nem tud ivóvizet bevezetni. „Viszont elég sokan laknak már ott. Mennyien laknak már ott?” Eisrchné Schubert Andrea: „100 ember kint lakik konkrétan és nagyon sok gyerek. Most nagyon sok baba született, rengetegen vagyunk.” Geiger Ferenc: Véleménye szerint arra lenne lehetőség - amennyiben elkezdenék szervezni a Közműtársulást – hogy az Önkormányzat támogatást biztosítson, mivel más Víziközmű Társulásnak is biztosított valamilyen szinten támogatást. Eisrchné Schubert Andrea: A követező problémája a közvilágítás. Megérti, hogy magánterület, de rengeteg a betörés van, és heti szinten lopják pl. a benzint. Nem érti, hogy miért nem tudják elkapni őket, ugyanis rendszeresen péntek, illetve szombat éjszaka járnak a tolvajok. Véleménye szerint intézkedhetne egy lesben álló rendőr, lehetne tettenérés. „Nem értek hozzá, csak szenvedjük a történetet.” Geiger Ferenc: A közvilágításnál sajnos ugyanaz a probléma, hogy ez egy mezőgazdasági külterület, ami magántulajdonban van. Eisrchné Schubert Andrea: „Elnézést. Az lehet, de az út az körbe a patak felől az. A szerviz út meg Vízműveknek a tulajdonában van a patak.” Geiger Ferenc: „De nem az Önkormányzat” 14
Eisrchné Schubert Andrea: „Én értem, csak, hogy most én max személyesen nem tudok oda menni a Vízművekhez, hogy én oda szeretnék amúgy közvilágítást. Gondolom így Önkormányzati úton keresztül…” Geiger Ferenc: A Csatornázási Művek tulajdonában van a Gyáli patak. Véleménye szerint a Csatornázási Művek nem fog a Gyáli patak mellé világítást építeni. Ezt kizártnak tartja. Eisrchné Schubert Andrea: Kérdezi, hogy ezt az Önkormányzat, mint hivatalos szerv nem tudná-e kezdeményezni. Geiger Ferenc: A kezdeményezésnek nincs akadálya. A Hivatal tud írni egy levelet, hogy ilyen igény merült fel. „De biztos vagyok benne, hogy el fognak minket hajtani, mert azt mondják, hogy akkor a Gyáli pataknak más részén is, ami külterületen megy végig oda világítást kérnek.” Eisrchné Schubert Andrea: „Nem lenne egy buta dolog, ott emberek laknak, az adót fizetik. Dolgozom, fizetem az adómat, ahogy sok más ember is. Én azt gondolom, hogy ezért ennyi járna nekem, hogy ne sötétben járjak haza, ne menjen nekem senki hátulról, stb., meg ne törjék fel az autómat, meg ne lopják el a benzinemet és a kertembe se törjenek be.” Geiger Ferenc: A Hivatal azt meg tudja tenni, hogy a rendőrség felé jelzi ezt a problémát. „De hát, hogy ha ennyien ott laknak… Abszolute nem vagyok biztos abba, hogy ez nem egy ottani, egymás közötti dolog, hogy így odamennek és ilyen merészen, ilyen bátran leszívják a benzint.” Eisrchné Schubert Andrea: „Nincs közvilágítás, vak sötét van.” Geiger Ferenc: „Na de az nem egy perc, hogy leszívják valakinek a benzinét. Azt egyrészt ismerni kell, tudni kell. Ez egy rendőrségi ügy. De meg fogjuk nézni mindenféleképpen.” dr. Kolosi Ferenc: „Elnézést, ehhez szeretnék hozzászólni. Ez az én körzetem és a jelenlevők itt ülnek a Szénási Úr is, meg a Polgármester Úr is. Evvel már neki indultunk egy pár évvel ezelőtt, ha jól tudom. A Polgármester Úr is ebbe partner volt a Szénási Úr is messze-menőleg. A Sós Mihály kezdeményezte anno és a Polgármester Úrnál is voltunk, a Polgármester el is indította akkor, egy, két évvel ezelőtt. Az a gond, hogy az út, amin tetszenek közlekedni az is, abban is vannak magánszemélyek. Ott van a Balsz Endre is egyrészt ott birtokol, nem birtokol, birtokosa. Lényegében ez egy olyan összetett dolog, hogy ott van állami tulajdon, magántulajdon, Csatornázási Művek – ahogy a Polgármester Úr 15
mondta – Csatornázási Művek tulajdona. Ezeken keresztül egyszerűen képtelenség… és egyeztetés volt ebben az ügyben, a Szénási István Úr a Polgármester Úr megbízásából – ha jól tudom – csinálta. Nem sikerült zöld ágra vergődni a végén. Ezért maradt akkor abba.” Eisrchné Schubert Andrea: „Ekkora probléma mindenkinek, hogy a kertje elején legyen egy lámpa?” Geiger Ferenc: „Nem arról van szó.” Eisrchné Schubert Andrea: „Hanem?” Geiger Ferenc: Elmondja, hogy tulajdonosi hozzájárulást kell adni ahhoz, hogy közvilágítás létesüljön egy magántulajdonon,Az a tulajdonos, aki nem ott lakik, nem foglalkozik vele, és azt mondja, hogy „az én telkemre ne építsenek közvilágítást”. Ez a probléma. Ráadásul az új jogszabály alapján ez a Földhivatalnál szolgalmi jogként bejegyzésre kerül a tulajdoni lapra. Egy nagyon komoly ügy ez. Véleménye szerint mindenféleképpen el kéne indítani. „Ott vannak olyan kollegák – a Kolosi Úr is említette – akik esetleg a közösségnek a nevében felvállalnak egy ilyen jellegű szervezést, és akkor mi partnerek vagyunk, hogyha megkeresik a képviselő urat, minket mi próbálunk a különböző hatóságok felé segíteni ebben az ügyben, tehát partnerek leszünk. De ezt Önöknek kell elindítania.” Eisrchné Schubert Andrea: „Most elindítottuk egy aláírásgyűjtéssel.” Geiger Ferenc: „Így van. Azért mondom, hogy Önöknek kell elindítania, nyilatkozni kell, hogy igen, ha ez kiépül, akkor Önök hozzájárulnak – mindenkiaz egy főre eső részével hozzájárul… Itt ez is probléma, mert még egyszer mondom, az Önkormányzat nem tud mezőgazdasági külterületre, magánterületre vizet vinni, meg csatornát. Mi támogatást tudunk esetleg biztosítani mellé, de a teljes összeget - mi ezt - nem tudjuk bevállalni. Tehát Önöknek bizonyos önrészeket be kell vállalniuk, és ehhez kell a hozzájárulás, ehhez kell a nyilatkozat, ez csak úgy működhet.” Eisrchné Schubert Andrea: Elég sokan közlekednek a horgásztótól a Török Flóris Iskola felé, ahol van egy földút a Paintball pálya mellett, ami elég rossz állapotban van, és tele van szeméttel. Véleménye szerint, ha ezen az úton tudnának közlekedni, akkor nem kellene bemenni Soroksár központjába, és így kevesebb lenne a forgalom. Geiger Ferenc: Nem Önkormányzat tulajdonában, hanem magántulajdonban van a teljese terület. „Az a teljes rész az ott mezőgazdasági, egyrészt a Horváth 16
Mihálynak van ott tulajdona. Nem tudom, hogy az a rész az övé-e. Ott megy el a golfpálya mellett ez az út, ott jut ki… Tehát maga az egyenes rész.” Eisrchné Schubert Andrea: „Az eggyel előrébb…” Geiger Ferenc: „Egyel előrébb?” Eisrchné Schubert Andrea: „Igen. Egyel előrébbi út, szerintem.” Geiger Ferenc: „Egyel előrébb. Na de az eggyel előrébb jövő út is az övé. Úgy, hogy teljesen mindegy.” Szénási István: „A Szent László utca folytatása.” Geiger Ferenc: „De az is az övé. Az az egész terület a Horváth Mihály Úré végig, a golfpálya, mellette ott van a horgásztó. Ezek a területek mind az övék.” Eisrchné Schubert Andrea: „Nem is azt mondom, hogy betonozni, de eldózeroltatni, hogy közlekedhető legyen?” Geiger Ferenc: „Megmondom őszintén, kizártnak tartom, sőt mi több én azt láttam legutoljára egy pár helyen, mint ahogy a Vecsés úton, hogy földkupacokat… meg kiárkolja és földkupacokat tesz oda, hogy ne járjanak keresztbe az úton. Én kizártnak tartom, hogy ő ehhez hozzájárul, mert azt mondja, hogy az ő magántulajdonú útja, az egész terület az övé, ezt ne használják. Most is van ott olyan több út is, ami vagy ki van árkolva, vagy egyszerűen odamegy egy nagy teherautó és leborít 3-4 kocsi földet, hogy ne tudjanak bejárni. Ez többször előfordult más területen is, olyan helyen, ahol nem csak az ő tulajdona volt, ahol más embernek a területét nem tudta megközelíteni ez miatt a tulajdonos. De ezen a területen ez végig az ő tulajdona és ragaszkodik hozzá, hogy nem. Ebben biztos, hogy nem tudunk lépni. Tehát nem tudjuk megoldani.” Liptákné Kovács Magdolna: Üdvözli a jelen lévőket. Kérdése, hogy megcsinálta a BKK a sárga busz útvonalán az utat a Tárcsás utca felé, annak idején a Templom utcában is megcsinálták az aszfaltozást, kétszer is. Mindig kihagyják a Grassalkovich út szerviz útjától a Templom utcáig a macskaköves utat a Tárcsás utcán. Kérdése, hogy ez miért van kihagyva, és le lesz-e ez aszfaltozva. Geiger Ferenc: Nincs kihagyva. Tudni kell, hogy a Tárcsás utcának ez a szakasza nem a Főváros tulajdona, és nem a Főváros kezelésében van. Ez a szakasz az Önkormányzat tulajdona. Nem volt kihagyva. Egyszerűen arról van 17
szó, hogy a korábbi aszfaltozási programban azért nem szerepelt, mert itt legalább macskaköves út volt. A többi helyeken még földutak voltak, semmilyen útburkolat nem volt. Orbánhegynek egy nagy része még most is földút. Azokra a területekre tettük át a pénzt, hogy úgy mondjam nem azokra az utcákra, ahol valamilyen szinten volt aszfaltos út, pl.: a Sebész utcánál. Ott is van aszfaltos út. Olyan, amilyen. Egyetértek vele, hogy meg kell csinálni, ezzel is egyetértek, mert kataszrófális, ha kocsival arra megy az ember, akkor a fejét beveri.” Liptákné Kovács Magdolna: „Nem beszélve, a kocsi bejáratok ott már megsüllyedtek. A járda meg van csinálva, ahol van még tíz centi és az út meg lejjebb…” Geiger Ferenc: „Ez az út gyakorlatilag ugyanolyan állapotban van, mint annak idején a Templom utca volt, mert ez ugyanabban az időben épült, mint amikor a Templom utca. A Templom utcát is a kerület építette meg, nem a Főváros. Tudni kell, hogy a Templom utcának egy része van csak Fővárosi tulajdonban, a másik része a kerület tulajdona, és az ottani aszfaltozást, azt mi csináltuk. De ez nem került bele. Megnézzük, de én …” Liptákné Kovács Magdolna: „Majd valamikor, akkor…” Geiger Ferenc: „Így van. Az elkövetkezendő években.” Liptákné Kovács Magdolna: „Nem direkt van kihagyva, hanem…” Geiger Ferenc: „Így van.” Liptákné Kovács Magdolna: A másik felvetése a falevél összeszedéssel kapcsolatos ötlete. Nagyon sok lakosnak problémát okoz a közterületen lévő falevél. Az ingatlanon belül keletkező falevél mindenkinek a magánügye. De a közterületen lévő falevelek összeszedése és elszállítása nagyon sokaknak problémát okoz. A lombzsákok, amilyen áron vannak, inkább sokan meggondolják, hogy vagy a szomszédhoz átsöprik a falevelet, vagy pedig, ha összeszedik, akkor a kukába - ahova nem szabad igazából beletenni belegyömöszölik. Más kerületekben látott olyan mobil dróthálóból kialakított központi gyűjtőhelyet, ahova a leveleket be lehet rakni. „Ötletelni lehetne, hogy hogy lehetne elszállítani, felhasználni. De valami megoldás kéne, mert pont ez a rész is… most a vizes falevél lemegy, a víz rárakódik, a sár és olyan csúszásveszély van, hogy ott balesetveszélyes az egész, mind a kocsiknak, mind a járókelőknek.” Geiger Ferenc: A kollegái meg fogják vizsgálni, hogy van-e erre lehetőség. Az Önkormányzat a Képviselő-testület döntése alapján 50 %-os kedvezménnyel 18
biztosítja a lakosok részre a lombzsákokat. Kérdezi, hogy a Hivatal az őszi időben mennyi zsákot szokott eladni. Szénási István: A Hivatal több mint 5500 db-ot rendelt. „Minket irigyelt fél Pest, hogy nálunk fél áron van.” Geiger Ferenc: A Grassalkovich út 170. szám alatt a pénztárban lehet megvásárolni a komposztzsákokat 50%-os kedvezménnyel. A Képviselő-testület pont azért hozta ezt a döntését, mert tisztában van azzal, hogy a közterületeken nagyon sok falevél van, amit össze kell gyűjteni. Így féláron több ezer zsák fogy. Liptákné Kovács Magdolna: „Csak nem mindenhol látható. Akikkel beszéltem, azok inkább azt mondták, hogy megoldják máshogy ezt a problémát.” Geiger Ferenc: Utána fog nézni, mert még nem hallott erről a gyűjtési módról. „Ha van erre lehetőség, akkor tényleg lehetne… Az az egy probléma merülhet fel, hogy ha oda rakunk egy ilyen komposztálót egy utcába…” Liptákné Kovács Magdolna: „Ez mobil.” Geiger Ferenc: Véleménye szerint problémát okozhat, egyrészt hogy nem lopják-e el, másrészt hogy nem egyéb szemetesnek fogják-e használni, vagy nem használják-e esetleg olyan lomtárolónak, amibe építési törmelékeket, vagy egyebeket helyeznek el. Meg fogják nézni. A kollegák fogják keresni Önt.” Liptákné Kovács Magdolna: Elmondja, hogy Kispest, Határúton lehet látni ilyet. Geiger Ferenc: A kollégák fel fogják venni a kapcsolatot Liptákné Kovács Magdolnával, és megnézik a lehetőséget. Jó ötletnek tartja ezt a megoldást, ha megvalósítható. Kovács Attila Lajos: A Városfejlesztési Bizottság ülésén is jelezte, hogy ha lehetséges lenne, a kerületben évente egyszer ingyenesen „zöldjárat” biztosítását. Több helyen látott már ilyet. A lakosok bármilyen zsákba betehetik a zöldhulladékot, amit egy évben egyszer elszállítanak. Geiger Ferenc: „Szerintem semmi akadálya ennek. Ez nem kerül annyi pénzbe, hogy ezt ne lehetne megoldani. Még az se biztos, hogy egy évben egyszer, lehet azt mondani, hogy kéthetente, havonta háromszor, vagy hetente egyszer, vagy 19
kéthetente. Ez nem kerül akkora összegbe. Ezt szerintem meg tudnánk oldani. Ez egy jó ötlet.” Dr. Bajuszné Veigli Katalin Lujza: Az imént elhangzott észrevételre, azt gondolja, hogy a Tárcsás utca jelzett szakaszát alkalmas időben újítsák fel. Ezt már korábban jelezte az Önkormányzatnak. „Itt legalább van szilárd burkolat. Azzal egészíteném ki az imént elhangzottakat, hogy ezen az útszakaszon nincs csapadékvíz elvezető és sajnos áznak az épületek. Én ezt már korábban is jeleztem, és ezúttal újra szeretném felvetni.” Geiger Ferenc: „Itt ugyanaz a probléma, hogy szétválasztott rendszerűnek kéne lennie. Nem tudjuk bevezetni sajnos. Ott egyelőre, amíg ezt nem tudjuk megcsinálni, addig sajnos ez így fog működni.” Mikó Imre: Szeretne kapcsolódni a „faleveles ügyhöz”. Már korábban jelezték, hogy például, a Nyír utcában is társasház van. Parkosított előtérrel rendelkeznek, rengeteg falevél keletkezik ott, és teljes áron kénytelenek megvásárolni a zsákokat, hiszen tulajdonképpen a társasház képviselője egy személyben nem vásárolhat annyi zsákot, amire szüksége van. Kérték, hogy a testület foglalkozzon ezzel a problémával, mivel ez máshol is probléma. Szeretnék, hogyha ez ügyben majd később visszatérnének és valami megoldást találnának, hogy ilyen esetekben a közös képviselő ne legyen kénytelen becitálni mások személyigazolványát és esetleg arra vásárolni fél áron zsákot. És valóban ez a ketreces megoldás jól működik, több kerületben és vidéki helyeken is. „Megfontolandó ez a zsákos megoldás, mert joggal kérdezik a lakók – én se tudok mit mondani – hogy ha közterületen levő fa az Önkormányzaté és azt gondozza, akkor a róla lehullott falevelet miért kell zsákba tenni és azt elszállíttatni. Miért nem szállítja az Önkormányzat a költségén. Ez a megoldás, hogy bármilyen zsákba beteheti és elvinnék. Ez egy jó megoldás lehetne.” Dobi Lászlóné: „Lányom Kispesten lakik, és ez a ketrec lerakás ez csak addig szól, ameddig a falevél hullik. Főleg a Wekerle telepen hatalmas fák vannak és mindenféle zsákba ki lehet tenni és területenként fel van osztva, hogy mikor viszi el az Önkormányzat. Ez csak ősszel van, ingyenesen.” Név nélküli hozzászóló: Elmondja, hogy a Grassalkovich úton lakik, Ő minden reggel összesöpri a falevelet az utcán. Sajnos a többi lakó nem teszi ezt meg, ezért a „fő utca” véleménye szerint szégyenletesen néz ki. Geiger Ferenc: Egyetért a hozzászólóval. További kérdés hiányában megköszöni a részvételt. Nem ígéri, hogy mindenben tudnak segíteni, de amire hatáskörrel rendelkeznek, amire van anyagi és egyéb lehetősége az 20
Önkormányzatnak, mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen a hozzá fordulóknak. További hozzászólás hiányában megköszöni a részvételt. Az ülést bezárja.
K.m.f.
Szimoncsikné dr. Laza Margit s.k. jegyző
Geiger Ferenc s.k. polgármester
A kiadmány hiteléül:
21
