K I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés december 11-i ülése jegyzőkönyvéből

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS 5087-7/2015.

KIVONAT a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i ülése jegyzőkönyvéből

54/2015. (XII.11.) Kgy. A közgyűlés ülésének napirendje

Határozat

1. Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről Előadó: Dr. Aszódi Attila, Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos 2. Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról Előadó: Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség 3. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés megyei turisztikai és marketing kft. alapítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 6. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 7. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 8. Előterjesztés az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésre Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

-2-

9. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó: dr. Szigeti László, megyei főjegyző 10. Előterjesztés a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 11. Beszámoló a települési önkormányzatokkal való együttműködésről, a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 12. Előterjesztés Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 13. Előterjesztés a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 14. Előterjesztés Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozásáról Kiskunmajsa város gyógyhellyé minősítése alkalmából Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 15. Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről Előadó: Domján Gergely, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke 16. KÖZMEGHALLGATÁS 17. Egyéb ügyek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.

Rideg László s.k. elnök

Dr. Szigeti László s.k. főjegyző



55/2015. (XII.11.) Kgy. Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek:

Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.





56/2015. (XII.11.) Kgy. Határozat Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról szóló tájékoztatót tudomásul vette.

Határozatról értesülnek:


K. m. f.





57/2015. (XII.11.) Kgy. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette.

Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.





58/2015. (XII.11.) Kgy. Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés akként határoz, hogy Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. néven kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit korlátolt felelősségű kft-t alapít. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kft. székhelyeként a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában álló 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. szám alatt található ingatlan kerüljön bejegyzésre a cégnyilvántartásba. 2. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapító okiratát a határozat mellékletét képező tartalommal elfogadja. 3. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. első ügyvezetőjének Csáki Bélát (született Kiskunfélegyháza, 1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve: Vörösmarty Eszter) választja határozatlan időtartamra. Az ügyvezető feladatát megbízási jogviszony keretében látja el havi bruttó 150.000,- Ft díjazás ellenében. 4. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjainak - Gáspár Ferencet (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszállás, Bartók B. u. 15.), - Brassó Imre Albertet (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcím: 6136 Harkakötöny, Templom u. 9.), - Suhajda Krisztiánt (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 5.) választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelő bizottsági tagok feladatukat díjazás nélkül, ingyenesen végzik. 5. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához szükséges 3.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulást a 2015. évi költségvetésében biztosítja.

-2-

6. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a 2016. évi költségvetése terhére a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. részére 3.000.000,- Ft öszszegű tagi kölcsönt biztosít, amelyet a társaságnak 2016. december 15-ig kell visszafizetnie. 7. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához és működés megkezdéséhez szükséges okiratok és dokumentumok, valamint a tagi kölcsönről szóló szerződés aláírására. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 20. Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője és felügyelő bizottsági tagjai

K. m. f.



58/2015. (XII.11.) Kgy. sz. határozat melléklete

Alapító okirat amelynek tartalmát a 6. pontban megjelölt alapító az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrehozásáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján, az alábbiak szerint állapítja meg: I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, IDŐTARTAMA 1. A társaság cégneve: Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.1. A társaság rövidített neve: Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.2. A társaság idegen nyelvű elnevezése: Bács-Kiskun County Tourism Development and Marketing Nonprofit Ltd. 2. A társaság székhelye és elérhetőségei: 2.1. A társaság székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. 2.2. A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. 2.3. A társaság honlapja: www.bacskiskun.hu/ 2.4. A társaság e-mail elérhetősége: [email protected] 3. A társaság (első helyen kiemelve a fő) tevékenységi köre: 70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) 18.12’08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.13’08 Nyomdai előkészítő tevékenység 18.14’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 18.20’08 Egyéb sokszorosítás 47.29’08 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem 47.61’08 Könyv-kiskereskedelem 47.78’08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme 47.89’08 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme 47.91’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 55.10’08 Szállodai szolgáltatás 55.20’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 55.90’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 58.11’08 Könyvkiadás 58.12’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység 58.21’08 Számítógépes játék kiadása 58.29’08 Egyéb szoftverkiadás 59.11’08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás 59.12’08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 1

59.13’08 59.14’08 59.20’08 60.20’08 63.11’08 63.12’08 63.91’08 63.99’08 68.20’08 70.10’08 70.21’08 70.22’08 72.20’08 73.11’08 73.12’08 73.20’08 74.90’08 79.11 '08 82.11’08 82.19’08 82.30’08 82.99’08 84.13’08 85.59’08 94.99’08

Film-, video- és televízióprogram terjesztése Filmvetítés Hangfelvétel készítése, kiadása Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás Hírügynökségi tevékenység M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Üzletvezetés PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Piac-, közvélemény-kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Utazásközvetítés Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése M.n.s. egyéb oktatás M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tag részére nem adható ki, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. 4. A társaság időtartama: A társaság határozatlan időre jön létre. 5. A társaság tevékenységét az alapító okirat ellenjegyzésének napjától előtársaságként azonnal megkezdi. Előtársaságként üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat. II. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA, ELSŐ ÜGYVEZETŐ, A KÉPVISELET ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA 6. A társaság alapítója: Név: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Székhely: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 724308 Államháztartási egyedi azonosító: (ÁHTI): 733908 Adószám: 15724306-1-03 Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke (anyja születési neve: Pirisi Julianna, lakcím: 6200 Kiskőrös, Katona J. u. 33.) 2

7. A társaságot az ügyvezetője írásban cégjegyzés útján képviseli. Az alapító a társaság első ügyvezetőjéül Csáki Bélát (született Kiskunfélegyháza, 1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve: Vörösmarty Eszter) jelöli ki határozatlan időtartamra. 8. A cégjegyzés módja: A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan jogosult aláírni a nevét, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. III. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, A TAG TÖRZSBETÉTE ÉS A BEFIZETÉS MÓDJA, IDEJE 9. A társaság törzstőkéje: 3.000.000,- Ft, azaz: hárommillió forint, amelyből 3.000.000,- Ft a pénzbetét (pénzbeli hozzájárulás). 10. A tag törzsbetéte: A 6. pontban megjelölt Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alapító tag törzsbetétje 3.000.000,- Ft, amely 3.00.000,- Ft készpénzből (pénzbeli hozzájárulásból) áll. Az alapítónak a pénzbeli hozzájárulását az alapító okirat aláírását követő 8 napon belül kell teljesítenie a társaság számlájára. Az alapító a társaság veszteségeinek fedezése céljából pótbefizetésre nem köteles. 11. Üzletrész: A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet. IV. A TÁRSASÁG SZERVEZETE 12. 12.1. A társaságnál a taggyűlés jogait az alapító gyakorolja. Az alapító a határozatait írásban közli az ügyvezetővel. Az alapító az ügyvezetőt bármikor írásban is utasíthatja. 12.2. Az alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a társaság szokásos tevékenységébe. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik különösen: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, 3

d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelő bizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1.§ 1.) köt, f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és szervei között a következő: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, döntés hitel felvételéről, közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása,

A Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 12.3. Az alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának 4

időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az alapító itt megjelölt döntéseiről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 12.4. Figyelemmel arra, hogy az alapító működése részben jogszabály által, részben saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározott, ezért a működéssel kapcsolatos szabályok kizárólag jelen okirattal létrehozott társaságot érintő döntésekre érvényesülnek, és nem vonatkoznak az alapító más tárgyú döntéseire, illetve azok eljárási mechanizmusára. 12.5. Az alapító évente legalább egy alkalommal köteles a társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámolót azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni. Az alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét. Az alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de legalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket legkésőbb az alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 12.6. A társaság ügyeivel foglalkozó napirend nyilvános, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Kivételesen, a megvitatandó téma jellegére tekintettel, a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései szerint zárt ülés is elrendelhető. 12.7. Az alapító ülésének határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései irányadók. 12.8. Az alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az alapító itt megjelölt döntéseiről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 13. A társaság ügyvezetője: 13.1. A társaságnak egy ügyvezetője van, akit az alapító határozatlan időre választ. Jogkörére, feladataira, felelősségére a 2013. évi V. tv. -ben előírtak – a jelen alapító okiratban foglaltak kivételével – vonatkoznak. 13.2. Az ügyvezető – a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést kivéve – csak az alapító előzetes engedélyével szerezhet társasági részesedést, vagy vállalhat vezető tisztségviselői megbízást a társaságéval azonos főtevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben. 13.3. Az ügyvezetőnek írásban kell nyilatkoznia az alapítónak, hogy az alapító által elhatározott és a javára szóló pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni juttatás kifizetése nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések – szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai - szerint felel. 13.4. Az ügyvezető által hozott, a társaság belső vagy külső tevékenységét érdemben befolyásoló döntést írásba kell foglalni. Ennek keretében meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát. Az ügyvezető itt megjelölt döntéseiről a társaság köteles nyilvántartást vezetni.

5

14. Felügyelőbizottság: 14.1. A társaságnál 3 tagú felügyelőbizottság működik, a tagjait az alapító határozatlan időre jelöli ki. Az első felügyelőbizottság tagjai: 1. Gáspár Ferenc (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszállás, Bartók B. u. 15.); 2. Brassó Imre Albert (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcíme: 6136 Harkakötöny, Templom u. 9.); 3. Suhajda Krisztián (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 5.). Jogkörükre, feladataikra, felelősségükre a 2013. évi V. tv. 3: 26.-28., 3:119.-128. §–aiban előírtak vonatkoznak, 14.2. A felügyelő bizottság tagjai soraiból elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer köteles ülést tartani. Az ülést az elnök hívja össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. A felügyelő bizottság – fenti rendelkezések figyelembe vételével – maga állapítja meg részletes ügyrendjét. 14.3. A felügyelő bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni az alapítót és annak döntését kérni, ha a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. V. VEGYES SZABÁLYOK 15. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-t kell megfelelően alkalmazni. 16. Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy más jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a társaság honlapján www.bacskiskun.hu/ - tesz eleget. Jelen alapító okiratot, mint akaratommal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírom. Dátum: ............................................... ............................................... tag aláírása Ellenjegyezte: .......................................................................... (ügyvéd, jogtanácsos)

6



59/2015. (XII.11.) Kgy. Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-nek nyújtott kölcsön visszafizetési határidejének módosítása

Határozat

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosításáról szóló előterjesztést és annak végrehajtására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel 2015. július 1-jén kötött tagi kölcsönszerződés alapján folyósított 30.000 eFt kölcsön visszafizetésének határideje a kölcsönszerződésben foglalt 2015. december 15-ről 2016. június 30-ra módosuljon. A tagi kölcsönszerződés módosításának aláírására felhatalmazza a Közgyűlés elnökét. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő. azonnal Határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, pénzügyi irodavezető, BKM. Területfejlesztési Kft. ügyvezetője

K. m. f.





60/2015. (XII.11.) Kgy. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetése

Határozat

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének megalkotására vonatkozó előterjesztést és ahhoz kapcsolódóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29.§ (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján a határozat 1. számú táblázatában foglaltak szerint határozza meg a következő három évre vonatkozó saját bevételeinek, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a költségvetési rendelet 8. számú mellékletében elfogadott likviditási tervet a havonta történő felülvizsgálat eredményétől függően, szükség szerint módosítsa, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. Felelős: Közgyűlés elnöke Értesülnek:

Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző

K. m. f.





61/2015. (XII.11.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapítói okiratának módosítása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést és azt elfogadva a következő alapítói határozatot hozta. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az alábbiak szerint módosítja a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratát, a határozat-tervezet mellékletében foglaltak szerint elfogadja az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, egyúttal felhatalmazza elnökét annak aláírására és megbízza dr. Csóti Mária ügyvédet, hogy a módosított alapító okiratot a Kecskeméti Törvényszékhez mint Cégbírósághoz a változás bejelentése végett benyújtsa: „ALAPÍTÓ OKIRAT 7. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapító tagja a 2012. december 10. napján kelt egységes szerkezetű alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja. 1. Az alapító okirat 2. pontja az alábbiak szerint változik: A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Név: Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Nyilvántartási szám: 724 308 (Magyar Államkincstár) Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Anyja neve: Pirisi Julianna Lakcím: 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33.

-2-

2. Az alapító okirat 11.5. pontjának ötödik és hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 3. Az alapító okirat 12.1. pontjának második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Társaság ügyvezetője: Dr. Kecskés László (a.n.: Molnár Erzsébet) 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól. 4. Az alapító okirat 17.3. pontja 16.3. pontra változik és az alábbiak szerint módosul: Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Az alapító hatályon kívül helyezi az alapító okirat 12.4. pontját, a 14.2. pont második bekezdésétől ezen pont végéig terjedő szövegezést, valamint a 15. pontot - a 15.1. és 15.2. pontra (amely tévesen 16.2. számozással szerepel) is kiterjedően egyebekben az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal állnak fenn.” (3/2015. sz. alapítói határozat) Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15. A határozatról értesülnek:

- megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző - dr. Kecskés László, a kft. ügyvezetője - dr. Csóti Mária, ügyvéd K. m. f.




Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ALAPÍTÓ OKIRATA

A 2012. december 10. napján kelt alapító okiratnak a 2015. december 11. napjáig megtörtént változással EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT, HATÁLYOSÍTOTT SZÖVEGE

Készítette és ellenjegyezte:

dr. Csóti Mária ügyvéd

1

ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Alulírott alapító, a Polgári Törvénykönyvről szóló megfelelően a következők szerint állapítom meg az felelősségű társaság - 2015. december 11-én kelt Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti alapító okiratát. 1

2013. évi V .törvény rendelkezéseinek alábbi nonprofit egyszemélyes korlátolt alapítói határozat, valamint a Polgári változásokkal egységes szerkezetbe foglalt

1./ A Társaság cégneve, székhelye A Társaság cégneve: Társaság

Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű

Székhelye:

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. A társaság e-mail elérhetősége:[email protected] 2./ A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító) Név: Székhelye: Nyilvántartási szám: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím:

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 724 308 (Magyar Államkincstár) Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Pirisi Julianna 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33.

3./ A Társaság célja A Társaság célja a jogállami keretek között működő szociális piacgazdaság megerősítése, fejlődésének elősegítése, Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítőképességének növelése, a megye kistérségeinek fejlesztése és felzárkóztatása, az egységes területi tervezés megvalósítása során a döntés előkészítési, tervezési és operatív feladatok ellátása. A Társaság alapítójának feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§ (1) bekezdése értelmében törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatok ellátása. Ennek érdekében különösen a következő tevékenységeket látja el a társaság: - közreműködik a megye gazdasági szereplőivel történő együttműködésben, - elősegíti a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel történő együttműködést, - támogatja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását, - közreműködik a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.

2

4./ A Társaság tevékenységi köre 58.11’08 58.14’08 58.19’08 70.22’08 72.19’08 72.20’08 74.90’08 85.59’08 91.02’08 91.03’08 94.99’08

Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb oktatás Múzeumi tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A Társaság által gyakorolt üzletszerű gazdasági tevékenységek: 47.61’08 47.62’08 47.63’08 58.29’08 59.13’08 62.02’08 62.09’08 63.11’08 63.12’08 63.99’08 64.99’08 73.12’08 73.20’08 82.11’08 82.19’08 82.30’08 82.99’08

Könyv-kiskereskedelem Újság-, papíráru-kiskereskedelem Zene-, videofelvétel kiskereskedelme Egyéb szoftverkiadás Film-, video- és televízióprogram terjesztése Információ-technológiai szaktanácsadás Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés Médiareklám Piac-, közvélemény-kutatás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

A felsorolt tevékenységek közül az engedélyhez kötötteket csak a beszerzett engedélyek birtokában gyakorolja a Társaság. A Társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytat. 5./ Előtársasági működés A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A cégbejegyzés megtörténtéig a Társaság előtársaságként működik. Ezen jelleget, a Társaság nevében eljáró személyeknek a cégbejegyzési eljárás alatt a Társaság iratain, és a megkötött jogügyletek során a Társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezniük. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

3

6./ A Társaság törzstőkéje (jegyzett tőke) A Társaság törzstőkéje 3.000.000,- Ft, azaz Hárommillió forint, melyből 2.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás, 1.000.000,- Ft nem pénzbeli hozzájárulás apport. 7./ Az Alapító törzsbetétje Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat törzsbetétje: 3.000.000,- Ft Az Alapító pénzbeli betétjét az alapítástól számított 8 napon belül köteles a Társaság hitelintézetnél nyitott bankszámlájára befizetni, míg nem pénzbeli betétjét az alapításkor köteles teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátani. 8./ Pótbefizetés Az Alapító a Társaság veszteségeinek fedezése céljából pótbefizetésre nem köteles. 9./ A Társaság gazdálkodása A Társaság nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül fejti ki tevékenységét. A tevékenységből származó nyereség nem osztható fel, azt a 3./ pontban meghatározott célokra kell fordítani. A Társaság gazdálkodására a mindenkori jogszabályok rendelkezései irányadók, a nonprofit szervezetekre vonatkozó speciális szabályok figyelembe vétele mellett. 10./ Üzletrész Az Alapító üzletrésze törzsbetétjéhez igazodik. 11./ Az Alapító 11.1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve az Alapító. Az Alapító alatt – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28.§ (1) bekezdése szerint - mindenkor hatályos rendelkezései szerint - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy az Alapító működése részben jogszabály által, részben saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározott, ezért a működéssel működéssel kapcsolatos szabályok kizárólag jelen okirattal létrehozott Társaságot érintő döntésekre érvényesülnek, és nem vonatkoznak az Alapító más tárgyú döntéseire, illetve azok eljárási mechanizmusára. 11.2. Az Alapító évente legalább egy alkalommal köteles a Társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámoló azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni. Az Alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét. Az Alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az Alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de ledalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket légkésőbb az Alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 4

11.3. A Társaság ügyeivel foglalkozó napirend nyilvános, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Kivételesen, a megvitatandó téma jellegére tekintettel, a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései szerint zárt ülés is elrendelhető. 11.4. Az Alapító ülésének határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései irányadók. Az Alapító határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1.) élettársa, továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 11.5. Az Alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a Társaság szokásos tevékenységébe. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1.§ 1.) köt, f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a Társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a Társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a Társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képezúő ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről,a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervzet alapítása, megszüntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Közgyűlés és szervei között a következő: A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartrozó döntések, b) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, c) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, 5

d) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, e) döntés hitel felvételéről, f) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, g) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, h) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, i) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, A Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 11.6. Az Alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a Társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az Alapító itt megjelölt döntéseiről a Társaság nyilvántartást köteles vezetni. Az Alapító döntéséről írásban kell értesíteni az érintetteket. Amennyiben a döntés a lakosságot széles körben érinti és emiatt az írásbeli értesítés nem lehetséges, vagy számottevő költséggel járna, úgy azt – jellegétől függően – a Társaság székhelyén lévő hirdetőtáblán, vagy sajtó útján kell közzétenni. 12./ Az ügyvezető 12.1. A Társaság ügyeinek intézését és a Társaság képviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető gondoskodik a Társaság jogszabályokban meghatározott nyilvántartásainak vezetéséről, gyakorolja – a jelen alapító okiratban meghatározott kivételektől eltekintve – az alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat, képviseli a Társaságot a hatóságok, más hivatalos szervek és harmadik személyek előtt. A Társaság ügyvezetője: A Társaság ügyvezetője: dr. Kecskés László ( a.n.: Molnár Erzsébet) 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól. 12.2. Az ügyvezető által hozott, a Társaság belső vagy külső tevékenységét érdemben befolyásoló döntést írásba kell foglalni. Ennek keretében meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát. Az ügyvezető itt megjelölt döntéseiről a Társaság köteles nyilvántartást vezetni. Az ügyvezető döntéséről írásban kell értesíteni az érintetteket. Amennyiben a döntés a lakosságot széles körben érinti és amiatt az írásbeli értesítés nem lehetséges, vagy számottevő költséggel járna, úgy azt – jellegétől függően – a Társaság székhelyén lévő hirdetőtáblán, vagy sajtó útján kell közzétenni. 12.3. Az ügyvezető nem hozhat olyan döntést, amellyel maga, közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1.), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Fenti tárgyú döntések az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

6

13./ Cégjegyzés A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan jogosult aláírni a nevét, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. 14./ A felügyelő bizottság 14.1. A felügyelő bizottság – Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkörrel – ellenőrzi a Társaság ügyvezetését, illetve ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság elnöke: Név: Lehoczki Ferenc Sándor Anyja neve: Városi Ida Lakcíme: 6230. Soltvadkert, Deák F. u.15. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. A felügyelő bizottság tagjai: Név: Czeller Zoltán Anyja neve: Kovács Teréz Lakcíme: 6440. Jánoshalma, Deák F. u. 45. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. Név: Felföldi Zoltán Anyja neve: Tóth Gabriella Lakcíme: 6032. Nyárlőrinc, III. ker. 52/a. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. 14.2. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a) az Alapító tagja, az ügyvezető, a könyvvizsgáló, b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesülő személy – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, d) az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója, e) akinek felügyelő bizottsági tagságát egyéb jogszabályok kizárják. 14.3. A felügyelő bizottság tagjai soraiból elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább kétszer köteles ülést tartani. Az ülést az elnök hívja össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. A felügyelő bizottság – fenti rendelkezések figyelembe vételével – maga állapítja meg részletes ügyrendjét.

7

14.4. A felügyelő bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni az Alapítót és annak döntését kérni, ha a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Alapító döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 15./ Nyilvánosság A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az Alapító és az ügyvezető döntéseiről vezetett nyilvántartásokba, valamint a Társaság által készített beszámolókba – az erre kijelölt alkalmazottal való időpont egyeztetést követően – bárki betekinthet. A Társaság, a jogszabály, vagy ezen alapító okirat által meghatározott sajtóhirdetményeit a Petőfi Népe c. napilapban köteles közzétenni. Emellett – belátása szerint – a nyilvánosság más eszközeit (pl. helyi sajtó, rádió, televízió) is felhasználhatja. Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyv a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget. Az alapító döntéseit a www.bacskiskun.hu honlapon hozza nyilvánosságra. 16./ Egyéb rendelkezések 16.1. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg. 16.2. Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 16.3. Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Kecskemét, 2015. december 11. ………………………………………………… Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Alapító Képviseli: Rideg László Kálmán a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Dr. Csóti Mária ügyvéd nyilatkozom, hogy megfelelek a 2007. évi LXIV. törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007.(XI.19) Szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, ill. minősített elektronikus aláírással rendelkezem. A társaság jogi képviselőjeként igazolom, hogy az alapító okirat ezen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítás szerinti hatályos tartalomnak. Ezen egységes szerkezetű okirat elkészítésére az alapító okirat 2., 12.1. és 17.3. pontjaiban történt változás adott okot. Dr. Csóti Mária ügyvéd nyilatkozom, hogy az általam készített okirat megfelel a jogszabályoknak, és tanúsítom, hogy az alapító képviselője azt előttem írtak alá, ezért az okiratot e l l e n j e g y z e m. Kecskemét, 2015. december 11. napján. dr. Csóti Mária ügyvéd 8



62/2015. (XII.11.) Kgy. Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2016. évtől kilép az Európai Régiók Gyűléséből, és felhatalmazza elnökét, hogy a döntésről az Európai Régiók Gyűlését tájékoztassa. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 31. Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Európai Régiók Gyűlése

K. m. f.





63/2015. (XII.11.) Kgy.

Határozat

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Terve

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Tervét és azt az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: dr. Szigeti László főjegyző Határidő: értelemszerűen Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző, aljegyző, belső ellenőr, és a hivatal érintett munkatársai

K. m. f.



1. sz. melléklet

Létszám és erőforrások

A 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 15. §. /7/ bekezdésére figyelemmel. „ Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja, a)11 az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr;” Ávr 15. § (1) bekezdés „Az Áht. 70. § (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani.” Az önkormányzat neve: Bács-Kiskun megyei Önkormányzat. I. II. III. IV. V.

Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban Saját erőforrás összesen: Külső szolgáltató: Külső erőforrás összesen: Erőforrás összesen (I.+II.) Adminisztratív személyzet Polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr

fő fő fő fő fő fő 1 fő

Kecskemét, 2015. október 1.

-----------------------------------------------dr. Szigeti László főjegyző

2. sz. melléklet ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016.évi Belső Ellenőrzési Terve 2016.01.01-től 2016.12.31-ig Az ellenAzonosított őrzendő Kockázati szerv tényezők szervezeti egység neve BácsA hatályos Kiskun EgyüttműköMegyei dési MegálÖnkorlapodásban, mányzat valamint a Hivatala, hatályos jogBácsszabályokKiskun ban foglaltak Megyei szerint, az Cigány igénybe vett Önkorállami normamányzat, tív támogatás BácsfelhasználáKiskun sának ellenMegyei őrzését el Horvát Ön- kell végezni. kormányAz ellenőrzés zat, Bács - elmulasztása Kiskun kockáztatja a Megyei szabályos Német Önfelhasznákormánylást, valamint zat az esetleges szabálytalan felhasználás miatti visszafizetési kötelezettséget. Ez magas kockázatot jelent.

A tervezett ellenőrzés tárgya

A tervezett ellenőrzés célja

Ellenőrzendő időszak

Ellenőrzési kapacitás szükséglet

Az állami normatív támogatás felhasználását igazoló bank és pénztár bizonylatok, valamint ezek alap bizonylatai.

Az esetleges helytelen gyakorlat feltárása, valamint javaslat, a szükséges intézkedések megtételére..

2015.

40 nap

Előre nem tervezett ellenőrzés

Ellenőrzés típusa és módszerei

Az ellenőrzé s ütemezése

Szabálysze- III. nerűségi hely- gyedév színi ellenőrzés

5 nap

Kecskemét, 2015. október 01. -----------------------------------------------dr. Szigeti László főjegyző

3. sz. melléklet

Tevékenységek

A 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 21. §. /3/ bekezdésére figyelemmel. Az önkormányzat neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Ellenőrzési típusok

Szabályszerűségi ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés Rendszer ellenőrzés Teljesítmény ellenőrzés Informatikai ellenőrzés Utóellenőrzés

Év: 2016. Terv db 1

Év: 2016. Tény db

Saját ellenőri Terv nap

Saját ellenőri Tény nap

Külső ellenőri Terv nap

Külső ellenőri Tény nap

45

Kecskemét, 2015. október 01.

-----------------------------------------------dr. Szigeti László főjegyző



64/2015. (XII.11.) Kgy. Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről szóló előterjesztést, és a következő döntést hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a határozat melléklete szerint elfogadja a BácsKiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok stratégiáját. Felelős: Határidő:

Rideg László elnök azonnal


a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai megyei főjegyző, aljegyző megyei önkormányzat hivatala

K. m. f.




Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok stratégiája 2016-2019

2015. december

Tartalomjegyzék

1.

Előzmények ......................................................................................................................... 3

2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai ........................................... 5 2.1.

Vienne megye .............................................................................................................. 5

2.2.

Midtjylland Régió ........................................................................................................ 6

2.3.

Schwarzwald-Baar járás .............................................................................................. 7

2.4.

Padova megye .............................................................................................................. 8

2.5.

Vajdaság Autonóm Tartomány .................................................................................... 8

2.6.

Hargita megye.............................................................................................................. 8

2.7.

Fehér megye ................................................................................................................ 9

2.8.

További határon átnyúló kapcsolatok .......................................................................... 9

2.9.

Új kapcsolatok ........................................................................................................... 10

3. Fejlesztési lehetőségek 2016-2019 között ............................................................................ 11 3.1.

Jövőkép ...................................................................................................................... 11

3.2.

Fejlesztések alapelvei ................................................................................................ 11

3.3.

Célok .......................................................................................................................... 12

3.4.

Fő fejlesztési irányok ................................................................................................. 13

4. A fejlesztések lehetséges forrásai ......................................................................................... 16

5.

4.1.

Transznacionális programok...................................................................................... 16

4.2.

Internacionális programok ......................................................................................... 23

4.3.

CBC programok ......................................................................................................... 24

A nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez vezető lépések ................................................... 28

2

Előzmények Az európai regionalizmus egyik alapgondolata az, hogy az ember mindennapi életminőséget meghatározó érdekeit, az egyedi és összetartozó tájegységre jellemző adottságokat, igényeket a területi önkormányzati szint – amely elnevezésétől függetlenül lehet a megye, tartomány, provincia vagy akár a régió - jelenítse meg. Így ennek a szintnek az önkormányzata képviselheti az ott élőket az állampolgár és a nemzeti kormány közötti párbeszédben, de fontos szerepe lehet Európa népei és nemzeti kisebbségei közötti jelképes és valós hidak építésében is.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak lényeges eleme az a körülmény, hogy e megye több nemzeti kisebbségnek ad otthont, ezért a megyei önkormányzat kiemelt figyelmet szentel nemzetiségi politikájának. A megyében élő nemzetiségek – németek, szerbek, horvátok, szlovákok és romák – múltjának, jelenének, nemzeti identitásuk fenntartásának alapvető kérdése az anyanyelv megőrzése és a hagyományok ápolása. Ebben fontos szerepet töltenek be a megyei és települési önkormányzatok,

valamint

a

nemzetiségi

szervezetek,

amelyek

elsősorban

az

anyaországokkal ápolnak szoros kapcsolatokat. Ugyanakkor határainkon túl is jelentős lélekszámú magyar népesség él, akikkel közös történelmi múltunk, kulturális gyökereink és gazdasági kapcsolataink léteznek. Az országainkban jelentkező problémák jelentős része közös tőről fakad, és megoldásuk is csak közösen lehetséges. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat széles körű és egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Bár a nemzetközi kapcsolatok koordinálása és megvalósítása nem tartozik a kötelező feladatok közé, megyénk mindig kiemelt figyelmet fordított a nemzetközi együttműködések és kapcsolatok ápolására, elmélyítésére. A Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a megyei önkormányzat szabadon társulhat, együttműködhet külföldi önkormányzattal, illetve beléphet nemzetközi szervezetekbe. A megyei önkormányzat nemzetközi együttműködéseinek köszönhetően számos testvérkapcsolat alakult ki a rendszerváltás óta.

3

A stratégia kidolgozásának két fontos előzménye volt. Egyrészt korábban megyénknek nem volt egységes koncepciója a nemzetközi kapcsolatok kezeléséről, másrészt a nemzetközi együttműködések és kapcsolatok hatékony koordinálásához, és az új feladatoknak való megfeleléshez szükség van egy korszerű, egységes koncepció mentén kialakított nemzetközi együttműködési tervre. A stratégia a szűkös költségvetési forrásokat alapul véve különösen nagy hangsúlyt fektet a megye vonzerejének növelésére és értékeinek széles körű ismertetésére irányuló projektekre, és az új irányok mellett a kiemelt programokra és a több éve hagyományosan megvalósuló projektekre épít.

4

2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak az elmúlt évek során a következő országokkal és térségekkel volt aktív az együttműködése: 

Vienne megye (Franciaország);



Midtjylland régió (Dánia);



Schwarzwald-Baar járás (Németország);



Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia);



Fehér megye (Románia);



Hargita megye (Románia);



Padova megye (Olaszország).

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a fent felsorolt partnerekkel – némelyekkel már az 1990-es évek eleje óta - elsősorban az egészségügy, oktatás, ifjúsági és kulturális élet területén, valamint a gazdaság és turizmus fejlesztése érdekében működött együtt. A megyei önkormányzatok 2012. január 1. napján bekövetkezet konszolidációja azonban jelentős változásokat hozott a nemzetközi kapcsolatainkban. Ezek közül is kiemelkedő, hogy a megyei önkormányzat fenntartásban működő intézmények átadása, illetve az ezekkel kapcsolatos feladataink megszűnése elsősorban az egészségügyi, oktatási és kulturális kapcsolatok lehetőségeit korlátozta le. Az elmúlt évtizedek együttműködéseiből az egyes partnereknél azokat a konkrét témákat, eseményeket emeltük ki, amelyek jellegüknél, jelentőségüknél fogva azokat folytatva a jövőbeni együttműködések alapjait is képezhetik. 2.1.

Vienne megye

Vienne megyével, amellyel 1991 óta állunk kapcsolatban, - az ifjúsági és kulturális együttműködésen túl - a turizmusfejlesztés területén tudtunk különösen eredményesen együttműködni. A Vienne Megyei Turisztikai Iroda munkatársai több alkalommal felmérést végeztek Bács-Kiskun megyében, és javaslatokat tettek a Vienne megyei turizmusfejlesztési minták adaptálására. 5

A turisztikai fejlesztés főirányai - a lovasturizmus, a dunai turizmus, valamint a termál turizmus fejlesztése – lehetnének a jövendőbeli fejlesztések középpontjában, amelyek egyben lehetővé tennének a megye számára egy erőteljes kommunikációs politika megvalósítását is. Javasoltak létrehozni egy olyan látvány-és szabadidőparkot, amely – a Vienne megyei Futuroscope-hoz vagy a Vendée megyei Puy du Fou parkhoz hasonlóan - Bács-Kiskun megye legjelentősebb turisztikai attrakciója, emblematikus turisztikai vonzási pontja lehetne. A park létrehozásának előkészítésére megalakult a Történelmi Témapark Nonprofi Kft., azonban a megyei önkormányzatok konszolidációja után a tulajdoni részesedésünket a magyar államnak át kellett adnunk, így az előkészítés folyamatára való befolyásunk is megszűnt. Bács-Kiskun és Vienne megye Leader csoportjai közötti együttműködés keretében a partnerek kölcsönösen előnyös szakmai tapasztalatcserét folytattak egymás hagyományos, regionális élelmiszeripari termékeinek és gasztronómiájának népszerűsítése és térségeik hatékony turizmus fejlesztése érdekében. Vienne megye a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének küldött levélben fejezte ki szándékát, hogy szívesen venne részt Bács-Kiskun megyével közösen az Interreg Europe programban.

2.2.

Midtjylland Régió

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat dán partnerekkel 1991-től folytat együttműködést: kezdetben a Viborg Megyei Önkormányzattal, majd a 2006-os dán közigazgatási reformot követően annak jogutódjával, Midtjylland Régió Tanácsával. A régió és a megye között aláírt megállapodás szerint Midtjylland Régió budapesti székhelyű magyarországi irodája, a Development of New Business Opportunities (DBO) vesz részt a közös, gazdasági kérdéseket célzó kezdeményezésekben. Közreműködésével az utóbbi évek során több alkalommal területfejlesztési szemináriumot szerveztünk, amelyeken dán területfejlesztési szakemberek tartottak előadásokat. Midtjylland Régió és Bács-Kiskun megye együttműködésének egyik fontos területe az energiatakarékosság, amely kapcsolódik a dániai Samsø szigetéhez. 2006-ban jött létre a Samsø-i Energia Akadémia, amely a sziget energiaprogramjai révén szerzett szakmai 6

tapasztalatokat és tudást gyűjti össze és osztja meg az érdeklődőkkel. Szakemberekből és politikusokból álló Bács-Kiskun megyei delegációk utaztak szakmai tanulmányútra Dániába, és a szigeten szélerőműveket, szalma, hulladékégető és biogáz üzemeket tekintettek meg. A dániai „Zöld-energia program” és a Samsø-i Energia Akadémia mintájára, megegyezés született az új típusú energiaforrások felhasználásán alapuló projektek, és egy dán szakértői támogatással történő „Alternatív Energia Akadémia” Bács-Kiskun megyei megvalósításáról. Dán partnerünk kifejezte azt a szándékát is, hogy szívesen részt venne olyan uniós pályázatok kidolgozásában, amelyek például az Interreg Europe, a Horizont 2020 vagy más európai uniós programok keretében környezetvédelmi vagy alternatív energiaforrások felhasználására épülő projektek finanszírozását teszik lehetővé. A know-how átadásnak lehet példája az legmodernebb technológiát alkalmazó dán fejlesztésű madárriasztó szerkezet is, amely közreműködésünkkel került bemutatásra a megyei szőlőtermesztők részére. Fontos területe kapcsolatainknak a művészeti és kulturális együttműködés. A Gludsted-i képzőművészeti work-shop-ban minden nyáron részt vesz Bács-Kiskun megyéből egy festőművész, és a viszonosság elve alapján rendszeresen fogadunk dán művészt a Veránkai Nemzetközi Alkotótáborban.

2.3.

Schwarzwald-Baar járás

A németországi Schwarzwald-Baar járással 1996-ben írta alá az együttműködési megállapodást a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Idén, illetve az elmúlt évben a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ismét részt vettünk Villingen-Schwenningen városban, a „Südwest-Messe” néven megrendezésre kerülő ipari, kézműves, mezőgazdasági témájú kiállításon, amelyen a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, valamint megyei vállalkozók mutatkozhattak be. Egy

festőművészt

rendszeresen

fogadunk

a

járásból

a

Veránkai

Nemzetközi

Alkotótáborban is.

7

2.4.

Padova megye

Olaszországi partnerünkkel 2008-ben kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek gyakorlatai eredményei elsősorban korábbi intézményeinkkel együttműködésben, közös pályázatokban nyilvánultak meg.

Padova megye jelezte, hogy szívesen részt venne az alternatív energiaforrások hasznosítása vagy a klímaváltozás témakörére épülő közös uniós pályázatban az Interreg programon belül. Padova tartomány ugyanakkor jelentős kompetenciával rendelkezik a termálturisztikai fejlesztések területén, és ugyancsak csatlakozna egy Bács-Kiskun megyével közös Interreg pályázathoz.

2.5.

Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdaság Autonóm Tartományi Képviselőházzal 2007 végén újítottuk meg együttműködési megállapodásunkat. Fontos prioritást tulajdonítunk a szomszédos országok – Románia és Szerbia – magyarok lakta területeivel folytatott nemzetközi kapcsolatainknak. Az utóbbi években

számos,

kezdeményezésű

gazdaságfejlesztési projekt

indult

a

jelentőséggel

is

bíró,

Magyarország-Szerbia

Bács-Kiskun

IPA

Határon

megyei Átnyúló

Együttműködési Program keretében. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Szerb Belügyminisztériummal és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségével közösen megvalósított „Hailnet” projekt, amely a közös jégeső elhárító rendszer alapjait fektette le egy megvalósíthatósági tanulmányban. Emellett a Horse-Trails (lovas kultúra, lovas turizmus fejlesztése),

Ruralnet

(alternatív

jövedelemszerzési

lehetőségek)

és

Gastro-club

(gasztronómiai vállalkozások közötti együttműködés) elnevezésű projektek kerültek lebonyolításra.

2.6.

Hargita megye

Hargita megyével kapcsolatunk hagyományosan baráti és jól működő. Az elmúlt időszak legjelentősebb,

közös

szűrővizsgálatok

programjai

voltak,

a

amelyeket

Hargita megyében a

Kecskeméti

lebonyolított

Megyei

Kórház

egészségügyi orvosainak

közreműködésével bonyolítottunk le, 2015-ban már kilencedik alkalommal.

8

Hargita megye különösen érdeklődik a hagyományos, tájjellegű termékek népszerűsítését, helyi piacokon történő és termelői közvetlen értékesítésüket elősegítő projektek iránt. 2.7.

Fehér megye

Fehér megyével 2007 óta működünk hivatalosan is együtt. Gyulafehérváron évente részt veszünk a rendszeresen megrendezésre kerülő „Tasty Alba”, majd szeptemberben az Apulum Mezőgazdasági Szakkiállításon és Vásáron. Ez a két meghívás jó alkalom arra, hogy megyénk kiváló borait, és tájjellegű mezőgazdasági termékeit bemutathassuk az erdélyi kiállítás látogató közönségnek, illetve a szakma képviselőinek. 2.8.

További határon átnyúló kapcsolatok

A partnermegyékkel kialakított kapcsolatokon túl az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: 2.8.1. Duna - Körös - Maros - Tisza Regionális Együttműködés A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tagja, valamint tulajdonosa a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft-nek. A Kft. tulajdonosai még rajtunk kívül a Csongrád Megyei Önkormányzat, Vajdaság Autonóm Tartomány, Arad Megyei Tanács, Krassó-Szörény Megyei Tanács, Temes Megyei Tanács, így ezekkel a szervezetekkel rendszeres a konzultáció a Kft-n keresztül. A Kft. több olyan IPA projekt megvalósításában is részt vett, amely BácsKiskun

megyét

is

érintette

(Museumpass,

Szeged-Szabadka-Baja

vasúti

szakasz

kivitelezéséhez szükséges technikai dokumentációk elkészíttetése, turisztikai tematikus útvonalak kialakítása). 2.8.2. CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép Európai Segítő Szolgálata Rendszeresen részt veszünk a CESCI közgyűlésein, és a szervezet által rendezett tematikus konferenciákon.

9

2.8.3. Európai Borrégiók Gyűlése (AREV) Rendszeresen részt veszünk az AREV éves plenáris ülésein, és képviseljük a megye borászatának érdekeit.

2.8.4. Tisza Ökorégió 2015-ben Tisza-völgyében található területi önkormányzatok vezetői (Kassa Megyei Önkormányzat alelnöke, Kárpátalja Megyei Tanács elnöke, Máramaros Megyei Tanács elnöke, Szatmár Megyei Tanács elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány elnöke, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke,Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közgyűlés elnöke) közös szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, hogy a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának előmozdítása, a környezeti és kulturális örökség védelme és hasznosítása érdekében hosszú távú, kölcsönös érdekeltségen alapuló, formalizált kapcsolatrendszert kívánnak létrehozni. A területi együttműködés a tervek szerint a Tisza Ökorégió nevet viseli. Jelenleg folyamatban van a felek között aláírandó együttműködési megállapodás szövegének egyeztetése, valamint a projektjavaslatok gyűjtése és a projektek generálása.

2.9.

Új kapcsolatok

A fent felsorolt kapcsolatrendszerünket sikerült az utóbbi években hatékonyan folytatni, és jelenleg folyamatban van kapcsolataink szorosabbra fűzése Vukovár-Szerém megyével (Horvátország),

Kujawsko-Pomorskie vajdasággal

(Lengyelország),

valamint Jünnan

tartománnyal (Kína). Az új kapcsolatok keresésekor a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítésére és a keleti nyitásra kell törekedni, figyelembe véve az önkormányzat átalakult feladatrendszerét is.

10

3. Fejlesztési lehetőségek 2016-2019 között 3.1.

Jövőkép

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdag és bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A megye nemzetközi kapcsolatainak építése során a megye vonzerejének növelésére és értékeinek széles körű ismertetésére törekszik. A megyei önkormányzat az itt élő nemzetiségek identitásának megőrzésében és a határainkon túl élő magyarság történelmi múltjának, kulturális örökségének megőrzésében fontos szerepet játszik. A megye külföldi gazdasági kapcsolatai aktívak. Az együttműködések a közös gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra közös válaszokat adnak.

3.2.

Fejlesztések alapelvei

A korábbi intézményekre alapozott nemzetközi együttműködés nem folytatható, mert 2012. január 1. óta az intézmények (oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális) fenntartása és működtetése nem önkormányzati kompetencia. A nemzetközi együttműködéseinket a területfejlesztésre, illetve vidékfejlesztésre kell elsősorban fókuszálni. A nemzetközi kapcsolatok ápolása önként vállalt feladat, így az önkormányzat erre működési célú támogatást nem használhat, csak az egyéb forrásaiból fedezheti a nemzetközi költségeket. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy milyen pályázati lehetőségek várhatók 2014-2020 között.

Az önkormányzatnak csak az IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében vannak megvalósított projektjei, melyek tartalmat adtak a vajdasági kapcsolatnak. Az együttműködésekhez további forrást a saját erő jelentett. A pénzügyiek mellett a személyi erőforrások is korlátozottak. A hivatalban kevesen beszélnek nyelveket, a nemzetközi referensi feladatokat kapcsolt munkakörben látja el 1 fő.

11

Érdemes kritikusan áttekinteni, hogy milyen szervezetekben vagyunk jelen. (DKMT, CESCI, AREV, stb.). A szűkös erőforrásokat oda kell koncentrálni, ahol ténylegesen várható eredmény.

3.3.

Célok

A közigazgatás átalakítása és a 2012. január 1-től életbe lépett új önkormányzati törvény az önkormányzatok számára új feladatkört jelölt ki, a korábbi intézményfenntartói szerep- és feladatkör megszűnésével a területfejlesztés vált elsődleges feladattá. Ennek alapján szükségessé vált a nemzetközi kapcsolatok céljainak újragondolása is. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi ügyeinek stratégiáját alapvetően határozza meg a Bács-Kiskun 2020-ban megfogalmazott területfejlesztési célrendszer.

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere

A nemzetközi együttműködéseknek alapvetően a fent bemutatott célok megvalósulását kell szolgálniuk. 12

Nemzetközi kapcsolataink ápolásakor átfogó célként a következőket tűzzük ki: • a Kárpát-medencei országok magyarlakta területeivel való kapcsolat erősítése. • a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése; • a megye értékei európai és nemzetközi szintű megismertetésének erősítése; • a megye vonzerejének növelése; • a nemzetközi szervezetekben való tagság hatékony felhasználása, valamint a nemzetközi szervezetekkel való szakmai együttműködés elmélyítése. A célok eléréséhez, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez és hatékonyabbá tételéhez a jól működő együttműködések folytatása mellett új irányokat is kijelölünk: • A terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó, azt elősegítő nemzetközi kapcsolatok erősítése. • A nemzetközi kapcsolatok bővítése, kiterjesztése keleti irányban. • Az együttműködések racionalizálása. • A megyei önkormányzat közvetítő szerepének erősítése. • EU-s pályázatokban való közös szereplés erősítése.

3.4.

Fő fejlesztési irányok

A fenti célokra alapozva a 2016-2019. évi stratégiai program hat fő fejlesztési irányt határoz meg. A fejlesztési irányokon belül meghatároztuk a lehetséges projektcsomagokat és azok elemeit.

Fejlesztési irány

Projektcsomagok

Klímaváltozás elleni

Megújuló erőforrások

küzdelem

arányának növelése,

energiatermelésben,

energiahatékonyság

energiaellátás

fokozása

Tartalmi elemek Megújuló

erőforrások

önkormányzati,

bevonása

helyben

fokozása állami

az

történő

a

gazdasági,

és

lakossági

szférában. Alternatív Energia Akadémia létrehozása.

Szemléletformálási

programok végrehajtása. Tapasztalatcserék lebonyolítása.

Közös

K+F+I 13

Fejlesztési irány

Projektcsomagok

Tartalmi elemek együttműködések megvalósítása, melyek a gazdálkodó szféra számára teremtenek a gyakorlatba ültethető eredményeket.

A szélsőséges időjárási Jégeső elhárító rendszer kiépítése. Bajaviszonyok okozta

Bezdán

csatorna

károk megelőzése

Szemléletformálási

rekonstrukciója. programok.

Tapasztalatcserék.

Közös

K+F+I

együttműködések. A vidék

Rövid ellátási lánc

Helyi termékek népszerűsítése. REL jó gyakorlatok

leszakadásának

átadása.

Tevékenység

diverzifikáció.

megakadályozása Szőlészet és borászat, valamint pálinka készítés Agrár-innováció

Export piacok bővítése. Kiállításokon és vásárokon

való

részvétel.

Szakmai

tapasztalatcsere. Agrár-innovációs együttműködési csoport létrehozása. Agrár-innovációs eredmények átadása.

Képzések,

tanulmányutak,

fórumok lebonyolítása. Közös innovációs projektek megvalósítása. Természeti és

Turizmusfejlesztés

Termál- és gyógy turizmussal kapcsolatos közös K+F+I tevékenység.

kulturális örökség

Gasztroturisztikai együttműködések.

megőrzése

Határon

átnyúló

turisztikai

desztinációk

stratégiájának,

közös

tematikus

útvonalaknak és termékcsomagoknak a kialakítása. Értékgyűjtés,

Hungarikum mozgalom népszerűsítése, jó

hagyományápolás

gyakorlat átadása, értékgyűjtő módszerek adaptálása. Kulturális programok lebonyolítása. Népi iparmesterségek megőrzése. Tematikus kiadványok elkészítése.

14

Fejlesztési irány

Projektcsomagok

Tartalmi elemek Alkotótáborok szervezése.

Ifjúság és sport

Sport

Esélyegyenlőség biztosítása a sportolás terén. Jó gyakorlatok átadása. Közös sportesemények

lebonyolítása.

Fiatalok

képességfelmérése. Ifjúság

Európa

Ifjúsági

programok.

Fővárosa.

Mobilitási

Vállalkozóvá

válás

ösztönzése. Gazdaságösztönzés

foglalkoztatási helyzet javítása

Foglalkoztatási

együttműködések

generálása.

Foglalkoztatási

adaptálása.

Szociális

modellek

foglalkoztatási

modellek gyűjtése, bemutatása, modellek kidolgozása.

Hátrányos

helyzetűek

munkaerő-piaci integrációja. Gazdasági környezet javítása

Helyi

önkormányzatok

gazdaságfejlesztésben:

szerepe

a

települési

infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. Befektetés-ösztönzés

Befektetés-ösztönző akciók megvalósítása. Adatbázisok

készítése.

Kiállítások

és

vásárok szervezése, lebonyolítása. A lakosság testi-lelki

Közös

szűrőprogramok

lebonyolítása.

egészségének

Szemléletformáló akciók megvalósítása

javítása

(pl.: egészséges táplálkozásra, mozgásra nevelés).

15

4. A fejlesztések lehetséges forrásai A nemzetközi együttműködések pénzügyi alapját alapvetően a pályázati úton megszerezhető források képezik. A forrásteremtésnél a transznacionális (Duna Program, Közép-Európai Program), interregionális (Interreg Europe,) és határmenti programok (IPA) tervezést és a pályázati felhívások megjelenését kell elsősorban nyomon követni. Ezeket a forrásokat együttesen Európai Területi Együttműködési (ETE) programoknak nevezzük. Az ETE programok finanszírozására mintegy 8,95 milliárd euró áll rendelkezése 2014-2020 között. Ezek megoszlását a következő ábra szemlélteti:

2. ábra: ETE programok forrásmegoszlása

Ugyanakkor a Bács-Kiskun Megyei Operatív Program is tartalmaz a határtérség fejlesztését szolgáló projektcsomagot, mely a fejlesztések magyarországi részének megvalósulásához nyújthat forrást. Továbbá a szabad vállalkozási zónák fejlesztésére elkülönített forráskeret is itt, a határtérségben hasznosítható.

4.1.

Transznacionális programok

4.1.1. Central Europe Programme (Közép-Európa Program)

A

Közép-Európa

Program

kilenc

országot

érint,

melyek

több

mint

1

millió

négyzetkilométernyi területen 142 millió embernek adnak otthont.

16

A Central Europe Programme átfogó célkitűzése: „határon

átnyúló

együttműködés

annak

érdekében, hogy a közép-európai városokban és régiókban jobb legyen élni és dolgozni”. Pontosabban együttműködés

fogalmazva,

a transznacionális

katalizátorként

kell,

hogy

működjön az olyan intelligens megoldások megvalósításában, amik a regionális kihívásokra adnak választ az innováció, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság, a környezet, a kultúra és a közlekedés területén.

Földrajzi kiterjedése: Németország (Baden-Württemberg, Bayern, Berlin, Brandenburg, Mecklenburg-Vorpommern,

Sachsen,

Sachsen-Anhalt,

Thüringen),

Lengyelország,

Csehország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Olaszország (Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Liguria, Lombardia, Piemonte, Provincia Autonoma Bolzano/Bozen, Provincia Autonoma Trento, Valle d'Aosta/Vallée d'Aoste, Veneto) és Horvátország.

A program négy prioritási tengelyt fogalmaz meg:

1.

sz.

prioritási

tengely

–

„Innovációs

együttműködés

KÖZÉP-EURÓPA

versenyképesebbé tételéért”

Ez alatt a prioritási tengely alatt a KÖZÉP-EURÓPA Program kulcsfontosságú társadalmigazdasági kihívásokat és szükségleteket céloz meg, amelyek kapcsolódnak az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott intelligens növekedéshez. Célja a kutatás, innováció és az oktatás területén történő hatékonyabb beruházás előmozdítása. A program hozzá fog járulni a külföldi beruházások és tőkeáramlás célpontját képező technológiai orientációjú területek potenciáljainak megerősítéséhez, az innovációs rendszer szereplőinek jobb összekapcsolása révén. Ez erősíti a kutatás és fejlesztés eredményeinek átadását és az együttműködő kezdeményezések és klaszterek kialakítását. Továbbá, a tudás és oktatás terén tapasztalható regionális különbségeket is kezelni fogja (például az agyelszívást), valamint fejleszteni fogja a kapacitásokat, vállalkozói kompetenciákat és a társadalmi innovációkat, amelyek többek között a demográfiai változások kihívásaira adnak választ. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

17

• Az innovációs rendszer szereplői között fenntartható kapcsolatok fejlesztése a regionális innovációs kapacitás megerősítése érdekében. • Tudás és képességek fejlesztése a gazdasági és társadalmi innováció előmozdítása érdekében. 2. sz. prioritási tengely – „Együttműködés az alacsony szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó stratégiák területén KÖZÉP-EURÓPÁBAN”

A prioritás célja a megújuló energiaforrások használatának növelése, az energiahatékonyság erősítése, valamint ezzel párhuzamosan, az alacsony szén-dioxid kibocsátás szektor gazdaságnövekedési potenciáljának kiaknázása. A program hozzá fog járulni a közszféra infrastruktúrájának hatékony energiagazdálkodásával kapcsolatos tudás növeléséhez. A területi alapú alacsony szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó stratégiák megalkotásának és megvalósításának, valamint a funkcionális városi mobilitás támogatásának célja, hogy az energiatermelésben és fogyasztásban fellelhető problémákat kezelje Közép-Európában. Ez hozzájárul a klímaváltozás csökkentéséhez is. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi három specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A közszféra infrastruktúrájában az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások használatának növelésére vonatkozó megoldások megalkotása és megvalósítása. • A klímaváltozás csökkentését célzó, területi megközelítésű energiatervezési stratégiák és szakpolitikák fejlesztése. • A funkcionális városi területek mobilitás-tervezéséhez kötődő kapacitások fejlesztése a szén-dioxid kibocsátás csökkentése céljából. 3. sz. prioritási tengely – „Együttműködés a természeti és kulturális erőforrások terén a fenntartható növekedés megteremtése érdekében KÖZÉP-EURÓPÁBAN” Ez a prioritás a természeti és kulturális örökség és erőforrások védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos igényekre ad választ. A természeti és kulturális örökség és erőforrások egyre erősödő környezeti és gazdasági nyomás alatt állnak, és használatuk konfliktusokkal jár. Az örökség és az erőforrások a közép-európai régiókban fontos értékeket képeznek, melyek (területi tényezőként) hozzájárulnak a régió fejlődéséhet. A program a 18

funkcionális

városi

területek

környezeti

minőségfejlesztésére

is

fókuszál.

Ezért

kulcsfontosságú kihívások, úgymint földhasználati konfliktusok, lég-, talaj- és vízszennyezés és hulladékgazdálkodás is a prioritási tengely részét képezik. A fejlesztések közvetlen hatással lesznek a városi életminőségre. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi három specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Az integrált környezetgazdálkodási kapacitások fejlesztése a természeti örökség és erőforrások védelme és fenntartható használata érdekében. • A

kulturális

örökség

és

erőforrások

fenntartható

használata

érdekében

kapacitásfejlesztés. • A funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának fejlesztése. 4. sz. prioritási tengely –„Együttműködés a közlekedés területén KÖZÉP-EURÓPA jobb kapcsolódása érdekében” Ez a prioritás a KÖZÉP-EURÓPAI térség mag-periféria kettősségére kínál válaszokat. A program a perifériális és kevésbé megközelíthető régiók, valamint a jó kapcsolódással rendelkező központi területek közötti szakadékot fogja csökkenteni. Fejleszteni fogja a régiók és városok európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódását, valamint erősíteni fogja a multimodális környezetbarát személy- és áruszállítást. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi kettő specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A regionális személyi közlekedési rendszerek tervezésének és koordinálásának fejlesztése a nemzeti és európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás fejlesztése érdekében. • Az áruszállítás szereplői közötti koordináció erősítése a multimodális környezetbarát áruszállítási megoldások növelése érdekében.

A programon belül rendelkezésre álló forráskeret: Prioritás

pénzügyi allokáció (millió euró)

1. prioritás

68,5

2. prioritás

44

3. prioritás

88

4. prioritás

29

Összesen

229,5 19

4.1.2. Duna Transznacionális Program Földrajzi

kiterjedése:

tagállam

(Ausztria,

Csehország,

Bulgária,

Románia,

Szlovákia,

Bajorország

EU

Horvátország,

Magyarország,

Németország

9

Szlovénia, két és

tartománya: Baden-

Würtenberg), valamint 5 nem EU tagállam (Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia, Ukrajna négy területével: Chernivetska Oblast, Ivano-Frankiviska Oblast, Zakarpatska Oblast, Odessa Oblast). A Duna Transznacionális Program prioritásai között a transznacionális együttműködés hagyományos témái mellett megjelenik az EU Duna Régió Stratégia végrehajtásának és koordinációjának támogatása is. Az Európai Bizottság 2015. augusztus 20-án hagyta jóvá a programdokumentumot, amelyben a program partnerországai a kutatás-fejlesztést és társadalmi innovációt, a környezeti és kulturális felelősségvállalást, a közlekedésfejlesztést és az energiabiztonság kérdését, valamint az intézmények közötti együttműködést jelölték meg fő prioritásként. 1. sz. prioritás – „Innovatív és felelős Duna Régió” Annak érdekében, hogy a program hozzájáruljon az Innovatív EU 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósulásához a Duna Régió országaiban, a program külön figyelmet szentel számos innovációs együttműködési területnek, úgy mint például az öko-innováció, tudástranszfer, klaszter politika, szociális innováció, beleértve a technikai és nem technikai innovációt is. Nagy jelentőséget tulajdonít a program az innováció szociális dimenziójának. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi kettő specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Az innováció keretfeltételeinek javítása. • Üzleti és társadalmi innovációs kompetenciák növelése. 20

2. sz. prioritás – „Környezeti és kulturális szempontból fenntartható Duna Régió”

A program támogatja azokat a közös és integrált megoldásokat, melyek a Duna Régió változatos természeti és kulturális örökségének fenntartható fejlesztéseit szolgálják. Emellett a program a transznacionális ökológiai folyosók létrehozását és megóvását is szolgálja. Ez a beavatkozás közvetlenül kapcsolódik a vízgazdálkodáshoz és a környezeti kockázatok előrejelzéséhez is. Továbbá a katasztrófavédelem és kockázat megelőzés is tématerülete, ahol a károkat az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás és a nem működő ökoszisztémák okoznak. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi négy specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Nemzetközi vízgazdálkodási és árvízvédelmi megoldások. • A természeti és kulturális örökség, az erőforrások fenntartható használatának elősegítése. • Ökológiai folyosók helyreállítása. • Környezetvédelmi kockázatkezelés felkészültségének javítása.

3. sz. prioritás – „Jobban összekapcsolt és energiatudatos Duna Régió” Az együttműködési program foglalkozik a környezetbarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású és biztonságos közlekedési rendszerekkel (beleértve a belvízi hajóutakat és kikötőket, valamint a multimodális kapcsolatokat) annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható regionális és helyi mobilitáshoz és az intelligens közlekedéshez. A program célja az is, hogy támogassa a régiók közötti kapcsolatot, valamint hozzá járuljon a vidéki és városi térségek elérhetőségének javulásához. Az energia tervezést és felhasználást a teljes Duna Régióban javítani kell az energiabiztonság és energiahatékonyság érdekében. Fontos szempont az intelligens elosztórendszerek fejlesztése, megújuló erőforrások arányának növelése és az energiahatékonyság fokozása is. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi két specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek, valamint a városi és vidéki területek kiegyensúlyozott hozzáférhetősége. • Az energiabiztonság és az energiahatékonyság javítása.

21

4. sz. prioritás – „Jól kormányzott Duna Régió” A szervezeti együttműködések és a megfelelő kapacitás kulcs tényezői a program sikeres megvalósításának. A köztisztviselők képzése nem csak technikai kérdése az intézményi kapacitásoknak, hanem befolyásolja a szolgáltatások minőségét is. "A jó kormányzás" az alapja és végső célja az intézményi kapacitás kiépítését. Jó kormányzás bizalmat épít. Azokban az országokban, ahol a társadalmi tőke magas szintű, általában a gazdaság is jobban teljesít. Igény merül fel az elemzések alapján a köz- és magán szféra kapacitásainak fejlesztésére. A program által olyan intézményi együttműködéseket kell támogatni, melyek javítják a jogi és politikai kereteket, közös stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásához vezetnek, összehangolt szolgáltatásokat nyújtanak többek között a munkaerőpiac, oktatás, demográfiai változások, migráció, város-vidék kapcsolata és civil társadalom bevonása terén. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi két specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Intézményi kapacitások erősítése a társadalmi kihívásokra adott közös megoldások érdekében. • Az EU Duna Régió Stratégájának végrehajtásához az intézményi rendszer megerősítése. A program keretében prioritásonként rendelkezésre álló forráskeret:

Prioritás


1. prioritás

73

2. prioritás

83,5

3. prioritás

54,5

4. prioritás

33,9

Összesen

244,9

22

4.2.

Internacionális programok

4.2.1. Interreg Europe A program – hasonlóan elődjéhez az INTERREG IVC programhoz – célul tűzi ki az európai országok

és

régiók

hatékonyságának

regionális

növelését,

e

politikái

politikák

és

támogatási eszközeik végrehajtásában résztvevő intézmények és kedvezményezettek közötti tudásés tapasztalatcserén keresztül. A programban változást jelent az előző időszakhoz képest, hogy előírja a projektek számára a vizsgálni kívánt európai

és

nemzeti

támogatási

programok

kezelőinek bevonását a projektbe. Földrajzi kiterjedése: EU tagországai, Svájc, Norvégia. A program négy prioritást támogat, melyek a következők: 1. sz. prioritás – Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció A program keretében a kutatási és innovációs kapacitások megerősítésére és infrastrukturális fejlesztésére nyílik lehetőség. 2. sz. prioritás – A kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképessége A program támogatja, hogy a régiók megújítsák kkv támogatási politikájukat annak érdekében, hogy a kkv-k minden életciklusában képesek legyek a fejlődésre, növekedésre és innovációra.

3. sz. prioritás – Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság A program hozzá kíván járulni az alacsony szén-dioxid kibocsátás megvalósításához minden szektorban. Ez történhet például az energiapolitikák megújítása révén, melyek segítik a megújuló erőforrások arányának növekedését a fenntartható közlekedés megvalósítása érdekében.

23

4. sz. prioritás - Környezet- és erőforrás hatékonyság A támogatásoknak két típusa képzelhető el a prioritáson beül, az egyik a természeti és kulturális örökség megóvását és fejlesztését, a másik az erőforrás-hatékony gazdaságra való átállását, a zöld növekedést és az öko-innovációt támogatja.

A program keretében rendelkezésre álló forrás: 359 millió euró.

4.3.

CBC programok

A határon átnyúló együttműködésekben Bács-Kiskun megye a magyar-szerb határszakaszon közvetlenül, és az önkormányzat tulajdonosi kapcsolatain által a DKMT-n keresztül a magyar-román határszakaszon közvetetten érintett. 4.3.1. Interreg IPA CBC Magyarország-Szerbia Együttműködési Program 20142020 A program kiemelt jelentőségű Bács-Kiskun megye szempontjából, hiszen a szomszédos Vajdasággal

biztosít

közös

projektek

megvalósítására lehetőséget. A program átfogó célkitűzése a régió összehangolt fejlesztése a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használata

révén

szorosabbá

együttműködéssel.

A

program

tett

gazdasági

34.214

km2

területet és mintegy 3 millió főt érint. Célterületek: Csongrád és Bács-Kiskun megyék, a Nyugat-bácskai,

Észak-bácskai,

Dél-bácskai,

Észak-bánáti, Közép-bánáti, Dél-bánáti és Szerémségi körzetek. A program által megfogalmazott prioritások a következők:

24

1. sz. prioritás - Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatmegelőzési rendszerek

színvonalának javítása

Az

intézkedés

keretében

környezetvédelem,

valamint

olyan az

projektek

támogathatók,

éghajlatváltozáshoz

való

melyek

hozzájárulnak,

alkalmazkodáshoz

és

a

kockázatmegelőzéshez, vagy kockázatkezeléshez. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Megbízható információ begyűjtése a talajvíz és a folyók/patakok csatornák minőségének

javítása,

valamint

a

vonatkozó

vízgazdálkodási

intézkedések

végrehajtása érdekében. • Vízgazdálkodási rendszer kidolgozása a kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint az aszály-, árvíz-, belvízkockázatok csökkentése és a vizek minőségének javítása érdekében. • Az érintett folyókkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó csatornákkal és tavakkal kapcsolatos, a szomszédos és határoló területek kiegyensúlyozottabb vízgazdálkodását biztosító rekonstrukciós tevékenységek. • A jégeső által okozott károkat a teljes határrégióban minimalizáló beavatkozások végrehajtása. • Természetvédelemi együttműködés lehetőség szerint a vízi élőhelyeket illetően – pl. fajvédelmi programok –, beleértve a menhelyek üzemeltetését, ex-situ tenyésztést és szabadon engedési programokat, továbbá a védet területek kezelését. 2. sz. prioritás - Határon átnyúló forgalom szűk keresztmetszeteinek csökkentése

A prioritás célja a határátkelés és a kapcsolódó közlekedési útvonalak kapacitásbővítése a közúti közlekedés fejlesztésének és a fenntartható közlekedési módozatok (tömegközlekedés, kerékpározás, vízi közlekedés) előmozdításával. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Határon átnyúló közlekedésről szóló rendszeres egyeztetések szervezése a közlekedési tervek, illetve a különböző határátkelőhelyek (közúti, vasúti, vízi) működésének összehangolása, továbbá a vonatkozó szabályozás összehangolásának érvényesítése érdekében. • Határon átnyúló vasútvonalak fejlesztése. 25

• Határátkelőhelyek és a határállomásokhoz vezető fontosabb közlekedési útvonalak fejlesztése. • Kommunális és közlekedési infrastrukturális rendszerek fejlesztése az üzleti infrastruktúra feltételeinek javítása érdekében, előmozdítva a határtérségben a mezőgazdasági, ipari, logisztikai beruházásokat és a kereskedelmet. 3. sz. prioritás - Idegenforgalmi és kulturális örökségi együttműködés ösztönzése

A prioritás célja, hogy a program támogatást nyújtson azoknak a projekteknek, amelyek az egymást kiegészítő helyi

értékeken

alapuló, közösen koordinált

határon

átnyúló

idegenforgalmi desztinációk megteremtését kívánják elérni. A kultúra, szabadidős tevékenységek, sport és természetvédelem területén folytatott együttműködés előmozdítása szintén támogatható tevékenység. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Közös idegenforgalmi és marketingstratégia, valamint intézkedési terv kidolgozása a határon átnyúló régió számára, továbbá a marketingtevékenységek regionális szintű végrehajtása • Közös idegenforgalmi termékek (pl. a vallást és a folklórt felölelő kulturális turizmus) kidolgozása és közös márkaépítés • Hálózatépítés, a szereplők kapacitásainak fejlesztése. • Kisléptékű együttműködési projektek – többek közt kulturális, szabadidősport és természetvédelmi programok szervezése, különös tekintettel a fiatalok és a gyermekek célcsoportjára. • A kulturális, történelmi és természeti örökség védelmére irányuló együttműködés erősítése. • A határrégió nyilvánosságnak szánt főbb kulturális, társadalmi, gazdasági híreiről és eseményeiről szóló állandó tájékoztatásnyújtás. 4. sz. prioritás – A KKV-k versenyképességének erősítése innovációvezérelt

fejlesztéssel

A prioritás célja, hogy a KKV-k növekedési képessége és foglalkoztatási potenciálja érvényre jusson új technológiák, folyamatok, termékek és szolgáltatások kifejlesztésén és átvételén 26

keresztül. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A vállalkozásoknak szóló újabb technológiák, folyamatok, termékek és szolgáltatások fejlesztésének és átvételének érvényre juttatása a regionális innovációs stratégiáknak megfelelő innovációvezértelt határon átnyúló együttműködés révén. • Állandó együttműködési „tudásplatformok” létesítése. • Közös mezőgazdasági és helyi készítmények előállításának, a logisztikának, a minőségirányítási

megoldásoknak,

az

élelmiszer-feldolgozási

és

értékesítési

rendszerek érvényre juttatása. • A kutatók, hallgatók és a vállalkozók közötti együttműködés és hálózatépítés ösztönzése a tudásmegosztás és a határon átnyúló kereskedelmi tevékenységek előmozdítása érdekében.

Prioritás


1. prioritás

22,5

2. prioritás

14,5

3. prioritás

12,7

4. prioritás

8,9

Összesen

58,6

27

5. A nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez vezető lépések A stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében hatékony eszközöket kell alkalmazni a pénzügyi és humán erőforrások szűkössége miatt. A stratégia megalkotása csak az első lépés volt, a továbbiakban az alábbiakat kell elvégezni:

1. Aktív kapcsolattartás A nemzetközi partnerekkel erősíteni kell kapcsolattartást (e-mail, telefon). Rendszeresen egyeztetni kell a nemzetközi és országos szervezetekkel. Fel kell venni a kapcsolatot a megyében nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekkel, civil szervezetekkel. Felmérést kell készíteni a testvérvárossal rendelkező és azt létrehozni kívánó településekről annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat segítséget nyújthasson kapcsolataik kialakításában.

2. Pályázati források figyelése A beszűkülő anyagi források indokolják a fokozott pályázatfigyelést. A 2020-ig elérhető források mértéke és felhasználásuk célja ismert, ezért a felhívások megjelenésére fel lehet készülni. A pályázatok többsége önerőt igényel, mely alapvetően bér terhére teljesíthető. 3. Humánerőforrás és szervezeti kapacitásfejlesztés Az önkormányzati dolgozok között javasolt a nyelvtanulás támogatása, mert jelenleg csak kevesen beszélnek nyelveket, és vonhatók be nemzetközi projektekbe. Részben a kapacitáshiányok indokolják a megyei tulajdonú szervezetek fokozott bevonását a nemzetközi programok szervezésébe, lebonyolításába. Nem minden feladatot kell önkormányzaton belül ellátni, sok esetben a külföldi partnerektől érkező megkeresésekről a témában illetékes intézmények, egyesületek célzott figyelemfelhívása is elegendő. 4. Éves programok készítése Az önkormányzatnak a költségvetése tervezéskor érdemes elkészítenie éves nemzetközi programját. Ehhez a prioritásokat előre egyeztetni kell a partnerekkel.

28



65/2015. (XII.11.) Kgy. Települési önkormányzatokkal való együttműködés a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehetőségekről szóló beszámolót, és a következő döntést hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehetőségekről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Rideg László elnök -


a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai megyei főjegyző, aljegyző megyei önkormányzat hivatala

K. m. f.





66/2015. (XII.11.) Kgy. Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására vonatkozó előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés hozzájárul a 3340/2 hrsz. alatt felvett, természetben Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. szám alatti ingatlan toldaléképületében található, félemelet 001-008. számú, mindösszesen 197 m2 alapterületű irodahelyiségeknek a 2015. október 1.december 31.-ig terjedő időszakra a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft részére történő ingyenes használatba adásához és ezzel együtt 1.477,5 eFt közvetett támogatás nyújtásához. Az ingyenes használatra vonatkozó szerződés aláírására felhatalmazza a megyei főjegyzőt. Felelős: Határidő:

Főjegyző 2015. december 15.-ig

A határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Pénzügyi irodavezető

K. m. f.





67/2015. (XII.11.) Kgy. A Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Középmagyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló előterjesztést és a NUTS besorolásra vonatkozó jogszabályi kritériumoknak is megfelelő alternatívák közül azt támogatja, hogy: Budapest és Pest megye a jelenlegi közigazgatási határok mentén kettéválik és két önálló régiót alkot. Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15. A határozatról értesülnek: - Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkárság, Farkasné dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár asszony; - megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.





68/2015. (XII.11.) Kgy. Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából” tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elismerését fejezi ki Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Bács-Kiskun megye turizmusának fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, és abból az alkalomból, hogy Kiskunmajsát - BácsKiskun megyében elsőként - gyógyhellyé nyilvánították, elismerő oklevelet adományoz Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére. 2. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy az elismerő oklevelet Kiskunmajsa Város polgármesterének átadja. Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal Határozatról értesülnek:

a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai megyei főjegyző Kiskunmajsa Város Önkormányzata

K. m. f.





69/2015. (XII.11.) Kgy. Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről szóló tájékoztatót tudomásul vette.



K. m. f.



K I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés december 11-i ülése jegyzőkönyvéből

Recommend Documents