Gyakran ismételt kérdések: CPR általában (EU) 1. 2013. június 30-át követően az építési terméknek minden esetben CE jellel kell rendelkeznie? A fenti dátumot követően, ha egy építési terméket az Európai Unión belül értékesíteni kívánnak, úgy a gyártó köteles a termékhez teljesítménynyilatkozatot mellékelni és a termékre a CE jelet elhelyezni, amennyiben: a termékre van harmonizált Európai Szabvány és a párhuzamos hatályosság időszaka lejárt,
VAGY a termékre vonatkozóan Európai Műszaki Értékelés került kiadásra.
Megjegyzés: Amennyiben a CPR 5. cikkének valamelyik kivételként meghatározott esete áll fenn, a gyártónak nem kell kötelezően teljesítménynyilatkozatot mellékelnie és a CE jelölést elhelyeznie. A kivételként meghatározott esetekben is kiadható a teljesítménynyilatkozat és felhelyezhető a CE jelölés, azonban erről a gyártó dönthet.
2. Egy gyártó építési termékét 2013. július 1-je előtt CE jelöléssel ellátva értékesítette. Mi a gyártó teendője a szabályos értékesítés érdekében 2013. július 1-je után? A gyártó a fenti dátumot követően is árusíthatja a terméket az alábbi feltételek mellett:
amennyiben a CPR III. fejezete szerint teljesítménynyilatkozatot állított ki és ennek egy példányát a vevő rendelkezésére bocsájtotta
Megjegyzés: a gyártók a 89/106/EEC sz. építési termék irányelv szerint 2013. július 1-je előtt kiállított megfelelőség igazolás alapján is kiadhatják az építési termék teljesítménynyilatkozatát ÉS
elhelyezte a CE jelölést melyet a CPR 9. cikk (2) bekezdése szerinti adatok követnek (az első forgalomba hozatal évszámjele, a gyártó neve és címe vagy az egyértelmű gyártói beazonosítást lehetővé tevő gyártói védjegy, a termék típus egyedi azonosító kódja, a teljesítménynyilatkozat egyedi azonosító száma, a nyilatkozatban szereplő teljesítmény szintje vagy osztálya, az alkalmazott harmonizált műszaki előírásra való hivatkozás, a bejelentett szerv azonosító száma valamint a harmonizált műszaki előírás szerinti rendeltetés) ÉS
tartózkodik olyan jelek, képszimbólumok, vagy feliratok elhelyezésétől, amelyek vélhetően egy harmadik személyt félrevezetnének a CE jelölés formája vagy tartalma tekintetében.
1
3. 2013 július 1-jét követően a forgalmazónak az árusítóhelyről valóban el kell-e távolítania azokat az építési termékeket amelyeket 2013. július 1-jét megelőzően szerzett be és a/ a CPD (A Tanács 89/106/EGK számú irányelve az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről) alapján látták el CE jellel, de nincs hozzájuk teljesítménynyilatkozat csatolva? vagy b/ nincs rajtuk CE jel, bár a CPD (A Tanács 89/106/EGK számú irányelve az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről) alapján is van rájuk vonatkozó harmonizált Európai Szabvány? Nem, ezeket a termékeket a forgalmazónak nem kell eltávolítania. Ezek az építési termékek, amennyiben 2013. július 1-je előtt kerültek kiszállításra, a készlet erejéig értékesíthetők. A 2013. július 1-jét követően szállításra kerülő építési termékekre vonatkozóan azonban a forgalmazó köteles a gyártón számon kérni a teljesítménynyilatkozat csatolását és a CE jelölés elhelyezését.
4. Mi a forgalomba hozatal pontos meghatározása? Az adott termék az Európai Unió piacán első alkalommal történő forgalmazása. Megjegyzés: Minden termék vagy termék szállítmány (azaz például: minden egyes ablak és úgyszintén minden egyes ablakcsomag / minden egyes tégla és minden teherautónyi tégla) önállóan kerül forgalomba hozatalra. A tény, hogy hasonló terméket már korábban forgalomba hoztak, nem változtat ezen. Ennek megfelelően, az építési termék gyártójának a CPR szerint ki kell állítania a teljesítménynyilatkozatot és el kell helyeznie a CE jelölést minden termékre amely 2013. július 1-jét követően kerül forgalomba, még akkor is, ha hasonló termékek már forgalomban vannak.
5. Amennyiben az építési termék gyártója nem változtatott a termékén, köteles-e ennek ellenére 2013. július 1-jét követően a meglévő vizsgálatok és értékelési jelentések megújítására? Kell-e neki a bejelentett szervezettől új tanúsítványt kérnie? Nem, sem a vizsgálatok, sem a tanúsítványok megújítására nincs szükség. Amennyiben a gyártó valóban nem változtatott a termékén, akkor a vizsgálatokat/méréseket, jelentéseket/értékeléseket csak akkor kellene megújítani, ha:
meglévő
a harmonizált EN megváltozott és más teszt/felmérési eljárásokat ír elő az adott termék azon
alapvető teljesítményére vonatkozóan, amelyről a gyártó nyilatkozni szándékozik
ÉS ezek az értékelési eljárási változások komolyan befolyásolnák és megváltoztatnák a
teljesítmény megadott értékét. Ha a minősítő szervezet amely a tanúsítványt kiállította nincs a CPR szerint felhatalmazva, úgy ez a szervezet 2013. július 1. után nem végezhet feladatokat a teljesítmény kiértékelésével és állandóságának ellenőrzésével kapcsolatban. A gyártónak ebben az esetben egy másik tanúsító szervezetet kell keresnie amely megfelel a CPR követelményeknek. Amennyiben a gyártó a terméken változat, mindenképpen új értékelést kell készíttetnie! 2
6. Megengedett-e az Európai Műszaki Engedély használata a forgalomba hozatal során 2013. július 1-je után? Ha igen, meddig van erre lehetőség? A CPR 66. cikke megengedi, hogy a gyártók a 2013. július 1-je előtt kiadott Európai Műszaki Engedélyeket a továbbiakban Európai Műszaki Értékelésként használják, az Európai Műszaki Engedélyek érvényességének lejártáig. Ennek megfelelően a gyártó a meglévő Európai Műszaki Engedély alapján teljesítménynyilatkozatot állíthat ki, elhelyezheti a CE jelölést és forgalmazhatja a terméket az EU-n belül. Amikor egy Európai Műszaki Engedély lejárata közeleg, a gyártó kérheti az Európai Műszaki Értékelés elkészítését. Ezt egy arra felkészült Műszaki Értékelő Szervezettől kell kérni, a CPR rendelkezései szerint. A Műszaki Értékelő Szervezetek frissített listája 2013. júlus 1. után az alábbi helyről tölthető le: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/index.cfm?fuseaction=notifiedbody.notifiedbo dies&num=TAB&text=Technical%20Assessment%20Body
7. Kell-e a gyártónak Európai Műszaki Értékelést kérnie olyan építési termékre amelyre nincs harmonizált szabvány, abban az esetben ha a terméket az EU-n belül 2013. július 1. után szeretné forgalmazni? A gyártó ebben az esetben nem köteles Európai Műszaki Értékelést kérni. A terméket - erre vonatkozó tagállami szabályozás hiányában – szabadon értékesítheti teljesítménynyilatkozat és CE jel nélkül is. Ezenfelül a gyártó elvárhatja azt is, hogy a többi EU tagállamban a termék forgalmazását nemzeti követelményekre hivatkozva a tagállamok nem korlátozhatják. Ebben az értelemben fontos kihangsúlyozni a 764/2008 EU rendelet azon szabályait, amelyek a nemzeti műszaki követelmények alkalmazását egy másik tagállamban szabályosan forgalmazott termékkel kapcsolatban rendezik. Ez a kölcsönös elfogadás elvének a gyakorlati alkalmazását jelenti.
8. Mi a „megfelelő műszaki dokumentáció” tartalma a CPR 36. fejezete szerint? Ez egy olyan, a gyártó által megfelelőnek tartott dokumentáció, amely alkalmas arra, hogy bizonyítsa a 36. cikkben körülírt esetekben a teljesítmények meghatározása során alkalmazott eljárások alkalmasságát. A 36. cikk (1) bekezdése értelmében, a megfelelő műszaki dokumentációt - példának okáért - arra is fel lehet használni, hogy az tanúsítsa a Bizottság a termék gyúlékonysági osztályával kapcsolatban hozott döntésének való megfelelést. A 36. cikk (1)b vagy a 36. cikk (1)c bekezdések értelmében a megfelelő műszaki dokumentáció tartalmazhat - szintén például - egy másik gyártótól vagy rendszer szolgáltatótól származó vizsgálati eredményt és az eredmény felhasználására vonatkozó hozzájárulást, valamint alátámasztó (b pont), vagy útmutatást tartalmazó (c pont) dokumentumokat. A megfelelő műszaki dokumentáció tartalma természetesen építési termékenként eltérő. A dokumentációt a gyártó a termék műszaki mellékleteihez csatolja, a teljesítménynyilatkozatok alátámasztására, illetve a piacfelügyeleti vagy más hatósági ellenőrzések esetére. 3
9. Mi a gyártó teendője, ha azt tapasztalja, hogy a harmonizált szabvány egyes rendelkezései a CPR szabályozásában ütköznek? A CPR minden tagállamban közvetlen hatályos szabályozás, így minden esetben felülír bármely más szabályt. Az eredmény az, hogy a szabványok CPR-be ütköző rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. A CEN Műszaki Bizottságai már megkezdték a fenti anomáliák lehető legrövidebb időn belüli kiiktatását de nem zárható ki az, hogy 2013. július 1-jét követően az ilyen jellegű problémák egy ideig még fennállhatnak.
10. Hol szerezhető be információ az egyes tagállamokban érvényes termék-követelményekről? Ilyen információt a nemzeti szintű építési termék információs kapcsolattartó pontok valamelyikétől lehet beszerezni.
11. A bejelentett szervezetek kötelessége-e annak ellenőrzése, hogy a gyártó a CPR szerinti kötelességeinek eleget tesz? A CPD (A Tanács 89/106/EGK számú irányelve az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről) és a Bizottság vonatkozó döntései alapján elfogadott jogszabályok, valamint a CPR meghatározza a harmadik felekre háruló beavatkozási lehetőségeket. Ennek megfelelően a harmonizált műszaki specifikációk (harmonizált Európai szabvány, Európai Műszaki Értékelés) tartalmazzák és pontosan körül is írják a bejelentett szervezetek feladatait a teljesítmények értékelésével és állandóságának tanúsításával kapcsolatban. Ezeket a tevékenységeket kell a bejelentett szervezeteknek a CPR szerint ellátniuk. A bejelentett szervezeteknek tartózkodniuk kell minden piacfelügyeleti tevékenységtől (ezeket a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok látják el) illetve minden olyan tevékenységtől amely a gyártók CPRben meghatározott kötelességeinek a teljesítését ellenőrzik. Példaképp, a bejelentett szervezet nem ellenőrizheti azt, hogy a gyártó a teljesítménynyilatkozatot a megfelelő formában állította-e ki és azt sem, hogy a CE jelölés szabályosan lett-e elhelyezve.
1. A CPR 7. cikkének (3) bekezdése és a 60. cikk lehetőséget teremt a Bizottság számára, hogy az építési termékek teljesítménynyilatkozatának elektronikus formájú, internetes közlésével kapcsolatban szabályt alkosson. Mikor adják ki ezt a rendelkezést? A gyártók a köztes időszakban feltölthetik-e a teljesítménynyilatkozataikat a weboldalaikra? A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusa előre láthatóan 2014. folyamán jelenik meg. Ezt követően a jogszabályt jóváhagyás céljából továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárás végén a jogszabály (valószínűleg rendelet) megjelenik az EU hivatalos közlönyében. Időközben a gyártók a teljesítménynyilatkozatokat az általános szabályok szerint tehetik közzé az interneten.
4
13. Mit jelent az a kifejezés, hogy „annak az évszámnak az utolsó két számjegye amely évben a CE jelet először helyezték el” a CPR 9. cikkének (2) bekezdésében? A két számjegy arra az évre hivatkozik amikor az ilyen típusú termékeket először hozták forgalomba és amióta a termék változatlan formában, változatlan teljesítménnyel forgalomban van. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy amennyiben a gyártó a terméket korábban - pl. 2009. óta - CE jelöléssel ellátva, megegyező teljesítménylistával már forgalmazta, úgy a két szám – a példa szerint – 09 marad akkor is, ha a CE jelölés tartalma a CPR szerint megváltozik.
2. Mi a gyártói felhasználási / beépítési útmutató jelentősége? Az építési termék a nyilatkozott teljesítményt csak akkor fogja produkálni, ha a terméket megfelelően építik be. Ez különösen igaz a készletekre. A CPR 11 cikkének (6) bekezdése szerint rendelkezésre bocsájtott gyártói felhasználási /beépítési útmutatásoknak tehát nagy jelentőségük van a termékek beépítést követő viselkedése szempontjából.
5
Gyakran ismételt kérdések: a teljesítménynyilatkozat weboldalon való közzététele (EU) 1.
Miért tér el az elektronikus teljesítménynyilatkozatot szabályozó felhatalmazáson alapuló rendelet a CPR 7. cikk (1) bekezdésétől, illetve a 7. cikk (2) bekezdéstől miért nem? Lehetséges ez jogi értelemben, amikor a CPR 7. cikkének (3) bekezdése mindkét megelőző bekezdésre hivatkozik?
A CPR 7. cikk (3) bekezdése és a 60. cikk (b) pontja értelmében, a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus megalkotása formájában meghatározza, az építési termékek teljesítménynyilatkozatainak weboldalon való közzétételének feltételeit. A hivatkozott rendelkezések, hasonlóan más felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezésekhez általában, nem kötelezik a Bizottságot arra, hogy a hivatkozott jogszabályt megalkossa, ahogyan arra sem, hogy a kapott felhatalmazást maximálisan kihasználja. Mindez az Európai alkotmányos és közigazgatási alapelvekből következik. Amint az részletesen ki lett fejtve a megbeszélések során, illetve a Magyarázó Memorandumban is, a CPR 7. cikk (2) bekezdésétől való eltérést az építési termékeket kézhez vevő személyek valószínűsíthető szükségletei miatt jelenleg nem találta helyénvalónak a jogalkotó. Különösen igaz ez a mikrovállalkozások esetében, illetve azért is, mert egyes kivitelezési helyszíneken előfordulhat, hogy egyáltalán nincs internet kapcsolat.
2. Vajon a teljesítménynyilatkozat weboldalon való közlése eredményez-e eltérést a gazdasági szereplőket terhelő felelősségekkel kapcsolatban, ezen kifejezetten az CPR meghatározta felelősségeket értve? A felhatalmazáson alapuló rendelet vajon befolyásolja-e a teljesítménynyilatkozat tartalmát vagy a másolati példány hozzáférhetővé tételét? A 7. cikk értelmében vajon eredeti vagy csupán másolati példány hozzáférhetővé tételét kell érteni? A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megalkotásának teljes folyamatában alapvető elv volt a meglévő felelősségi körök változatlanul hagyása, így a rendelkezések nem eredményezhetnek felelősségi kör módosulást (ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a felhatalmazáson alapuló rendelet Magyarázó Memorandumának 3. fejezetére). A gyártóknak tehát változatlan kötelezettsége a teljesítménynyilatkozat kiállítása, a többi az értékesítési folyamatban résztvevő szereplőnek pedig tovább kell adnia a dokumentumot. A felhatalmazáson alapuló rendelet célja az, hogy felhatalmazza a gazdasági szereplőket arra, hogy a fenti átadás-átvételi folyamatot a rendeletben meghatározott feltételek betartása mellet a teljesítménynyilatkozat weboldalon való közléssel helyettesítsék. A CPR teljes 7. cikkelye, és a felhatalmazáson alapuló rendelet is, csakis a teljesítménynyilatkozat egy adott időn át való, másolati rendelkezésére bocsájtásával foglalkozik, az eredeti nyilatkozat tehát nem kerül átadása. A CPR alapján a gazdasági szereplőkre háruló teljesítménynyilatkozatokkal kapcsolatos kötelezettségeket a felhatalmazáson alapuló rendelet nem érinti.
3. 3. Kinek a kötelezettsége - a gyártókon kívül - az építési termékeket kézhez vevő személyek számára a teljesítménynyilatkozat lefordítása a különböző EU tagállamokban? A weboldalnak a teljesítménynyilatkozat összes lefordított példányát tartalmaznia kell, vagy csak egyet az eredeti nyelven?
Amint azt fent már részleteztük, a teljesítménynyilatkozatok eredeti példányát a gyártók őrzik. A CPR 7. cikkének (4) bekezdés alól, amely a tagállamok által megkívánt nyelvekre való lefordítási kötelezettséget írja elő, sem ez , sem más felhatalmazáson alapuló rendelet nem adhat felmentést, 6
következésképp a kötelezettség a teljesítménynyilatkozat weboldalon való közlése esetében is változatlanul fennáll. A weboldalaknak tehát az összes megkívánt nyelven tartalmazniuk kell a teljesítménynyilatkozatot.
4. Miért nem tartalmaz a felhatalmazáson alapuló rendelet a weboldalon való közléssel kapcsolatos műszaki követelményeket? Ebben az értelemben, miért nem lett követelmény meghatározva? Hogyan lehet a nem EU tagország által kiadott elektronikus aláírás hitelességéről meggyőződni? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a teljesítménynyilatkozat adatai hozzáférhetőek lesznek, különösen a piacfelügyeleti hatóságok számára? A rendelet megalkotási folyamatának kezdetétől fogva a Bizottság azon a tudatos és egyértelmű állásponton van, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogszabály nem fog a gazdasági szereplőket terhelő követelmények teljesítésére vonatkozóan műszaki részleteket tartalmazni. Amint az egyértelművé lett téve, ennek oka egyrészről bármilyen műszaki jellegű elkötelezettség elutasítása, másrészről a jogszabály tartós használhatóságának igénye. Bármilyen műszaki követelményt is írna elő a bizottság az IT szektorban ez nagyon hamar elavulttá válna. A weboldalakon elhelyezett teljesítménynyilatkozat-másolatok hitelességének és integritásának biztosítására számos megoldás áll rendelkezésre, az elektronikus aláírás csak egy ezek közül. Tagállami szinten az elektronikus aláírásokat szabályozó 1999/93/EC direktíva átültetésre került, így az ilyen és ehhez hasonló szituációk kezelésére az ennek alapján megalkotott nemzeti szintű jogszabályokat kell alkalmazni. A külföldi gyártók által kiadott elektronikus aláírások hitelességét az un. ”Trusted List” (TL Manager) alkalmazások segítségével lehet biztosítani. Ezekre az ISA 1.9 akcióterve vonatkozik (lásd. ISA Programme action 1.9 http://ec.europa.eu/isa/actions/01-trusted-information-exchange/19action_en.htm illetve https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/eu-trusted-lists-certification-serviceproviders) Említésre méltó, hogy egyes elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szervezetek (pl. Adobe, VeriSign) globálisan és jogilag is elismertek. A piacfelügyeleti hatóságoknak minden eszköz rendelkezésre áll a teljesítményekre vonatkozó adatok beszerzésére, ezek között a hivatkozott weboldalak elérési lehetősége csak egy mely mellett bármikor közvetlen is megkereshetik a gazdasági szereplőket további információk érdekében. A közvetlen megkeresés során a piacfelügyeleti hatóság meggyőződhet arról is, hogy a gazdasági szereplő által megtett intézkedés teljes összhangban áll-e a felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmával, illetve a CPR vonatozó rendelkezéseivel (pl. CPR 11(8), 12(2), 13(8), 13(9) és 14(5)).
5. Milyen módon járjanak el a gazdasági szereplők annak érdekében, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmát utólag ne lehessen megváltoztatni? Amint azt már a 2. és 4. számú kérdések válaszaiban is elmondtuk, a Bizottság kifejezett szándéka miatt nem tartalmaz a felhatalmazáson alapuló rendelet műszaki követelményeket vagy iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplők konkrétan milyen módszerrel feleljenek meg a rájuk háruló követelményeknek. Az az alapfeltétel, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmát utólag ne lehessen megváltoztatni minden szöveg tervezetben megjelent és széleskörű támogatással bírt. A kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy ezt az alapfeltételt többféle praktikus / műszaki megoldással is lehet majd teljesíteni. Feltétlen fontos azonban, hogy azok a gazdasági szereplők akik a teljesítménynyilatkozatok másolatait weboldalukon kívánják elhelyezni a megítélésük szerint legmegfelelőbb, hatékony és arányos műszaki megoldással, de mindenképp teljesítsék a fenti alapkövetelményt. 7
6. A teljesítménynyilatkozat felhasználója honnan fogja megtudni, hogy a nyilatkozat a weboldalon elérhetővé vált? A CPR 9. cikkének (2) bekezdései szerint a CE jel kötelező melléklete a teljesítménynyilatkozatra utaló jelzőszám. A CE jelet a 9. cikk (1) bekezdése értelmében pedig magán az építési terméken, a hozzácsatolt címkén, a csomagoláson vagy pedig a mellékelt dokumentáción meg kell jeleníteni. Az ezzel megegyező logika szerint, a teljesítménynyilakozat weboldalon való hozzáférhetőségére utaló információkat, illetve a hozzáféréshez szükséges instrukciókat az építési termékhez mindenképpen mellékelni kell, amennyiben a gazdasági szereplő a publikálás ezen formáját választja.
7. Pontosan mit kell érteni a felhatalmazáson alapuló rendelet (1) bekezdésében foglalt „gazdasági szereplő” kifejezés alatt? A hivatkozás logikájában és tartalmában is teljes mértékben megegyezik a CPR 2. cikk, (18) bekezdésében körülírt fogalommal, a „gazdasági szereplő” tehát a gyártó, az importőr, a forgalmazó, illetve a meghatalmazott képviselő.
8. A felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikk (c) bekezdése szerint, a teljesítménynyilatkozatok hozzáférését egy bizonyos ideig biztosítani kell. A gazdasági szereplő vajon megszűntetheti-e a teljesítménynyilatkozat weboldalon való hozzáférésének biztosítását (mondjuk csak papír formában biztosítva a továbbiakban a másolat hozzáférhetőségét) ha az építési termék forgalmazását beszűnteti? A CPR 1. cikk (c) bekezdése értelmében az építési termék felhasználói a 11. cikk (12) bekezdésben meghatározott időszakon keresztül hozzá kell, hogy férjenek a teljesítménynyilatkozatokhoz (értsd: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusának eltérő tartalmú rendelkezésének hiányában az építési termék forgalomba hozatalát követő 10 éven belül). Ez a CPR 7. cikk (3) bekezdésének egyértelmű kötelezettségeiből fakad. A hozzáférhetővé tett teljesítménynyilatkozat elektronikus másolati formátumának a CPR 11. cikk (12) bekezdésben meghatározott időszakon belüli papír formátumra való lecserélése nem elégítené ki a 7. cikk (3) bekezdésének követelményét. Ennek megfelelően, a felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt kötelezettségektől való hasonló eltérés sem engedhető meg. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági szereplő egy adott pillanatban értékesített építési termékeit tartalmazó internetes katalógusának nem kell feltétlen a korábban értékesített termékeket is tartalmaznia, de más informatikai megoldással biztosítani kell a régebben forgalmazott termékekre vonatkozó információk hozzáférhetőségét.
9. Mit kell érteni a felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (d) bekezdése „tájékoztatják… elérési módjáról” kifejezése alatt? Ez vajon azt jelenti, hogy az építési termék felhasználója több teljesítménynyilatkozat közül kell, hogy kiválassza a megfelelőt? A fenti kifejezés ebben az értelemben való használatának egyetlen oka az, hogy lehetőleg teljesen egyértelművé váljon az, hogy a teljesítménynyilatkozatot a weboldalon elérhetővé tevő gazdasági szereplő kifejezett kötelessége marad az építési termék felhasználói számára minden a weboldal használatához és az adatokhoz való hozzáféréshez szükséges információ megfelelő biztosítása. Ha ezeket a kifejezéseket összeolvassuk a felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (2) bekezdésével, akkor teljesen világossá válik a gyártó azon kötelessége, hogy minden egyes teljesítménynyilatkozatot tegyen egyedileg beazonosíthatóvá, illetve a hozzá tartozó építési termékkel egyértelműen összekapcsolhatóvá. A megfelelő tartalmú teljesítménynyilatkozathoz 8
vezető utat tehát, adott esetben a szükséges műszaki részletességgel, ebben a „tájékoztatás”-ban kell körülírni.
10. A már hivatkozott 1. cikk (d) bekezdése vajon megengedi-e a teljesítménynyilatkozathoz való hozzáférés előtti kötelező regisztrációt? Az 1. cikk (d) bekezdése a CPR 7. cikk céljainak megvalósítását szolgálja, amely a teljesítménynyilatkozat az építési termék felhasználói számára való hozzáférhetőségének biztosítása. Annak ellenére, hogy a felhasználók köre lehet szűk, vagy tág, mégiscsak egy behatárolt, ismert csoportról beszélhetünk amely a teljesítménynyilatkozathoz hozzá kíván jutni. A regisztrációt tehát a legtöbb esetben nem tekinthetjük a közzététel szükséges feltételének. Egy olyan kötelező regisztrációs előírás amely a gyakorlatban meggátolná a felhasználók számára a teljesítménynyilatkozat elérését, a 7. cikk célkitűzéseit tulajdonképpen meghiúsítaná. Ugyanakkor a felhatalmazáson alapuló jogszabály nem írja elő a teljesítménynyilatkozatok teljesen publikus közzétételét sem (lásd alább). Azon gazdasági szereplők számára tehát akik a teljesítménynyilatkozatokat a weboldalukon kívánják hozzáférhetővé tenni, mindenképpen csakis egy arányos megoldás alkalmazása lehet megfelelő.
11. Miért hivatkozik az 1. cikk (1) bekezdése többször is az építési termékek „vevőire”? Nem az a felhatalmazáson alapuló rendelet célja, hogy a teljesítménynyilatkozatokat korlátlanul publikus dokumentumokká tegye? A teljesítménynyilatkozatnak nem az a célja, hogy a vevők még a vásárlás előtt össze tudják hasonlítani az egyes termékeket? A CPR 7. cikk (3) és 60. cikk (b) bekezdések feljogosítják a Bizottságot arra, hogy a 7. cikk (1) és (2) bekezdéseitől eltérjen. Ennek megfelelően elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a 7. cikk (1) és (2) bekezdései pontosan mire is terjednek ki, majd ebből lehet levezetni, hogy a fenti hivatkozás meddig terjedhet. A 7. cikk (1) bekezdése eleve abból indul ki, hogy az építési terméket forgalomba hozzák, ez tehát a teljesítménynyilatkozat közzétételének kiindulási alapja. A 7. cikk (2) bekezdése teljesen egyértelmű kapcsolatot hoz létre a teljesítménynyilatkozat vevőivel (felhasználóival). Az egész 7. cikk a teljesítménynyilatkozatban foglalt információk forgalmazói láncban való továbbadásával foglalkozik. Ebből adódóan a felhatalmazáson alapuló rendelet csakis azokat a körülményeket szabályozhatja, amelyek ezzel kapcsolatban a weboldalas közzététel kapcsán felmerülnek. A Bizottság arra nem kapott felhatalmazást, hogy a teljesítménynyilatkozatok teljesen publikus közzétételének szabályait megalkossa. A felhatalmazáson alapuló rendelettel kapcsolatban azonban egyértelmű, hogy az nem tiltja meg az építési termékekre vonatkozó olyan gazdasági jellegű adatok, ezek között a teljesítményadatok, teljes, ingyenes publikus hozzáférésének biztosítását akár internet alapú, akár másféle módszerek alkalmazásával, amely a gazdasági szereplők potenciális vevői számára hasznosak lehetnek.
12. Hogyan kezeljék helyesen a gazdasági szereplők a REACH jogszabályhoz kapcsolódó azon információkat amelyeket a CPR 6. cikk (5) bekezdése értelmében hozzáférhetővé kell tenniük, abban az esetben, ha a teljesítménynyilatkozatot a weboldalon közlik? A hivatkozott REACH jogszabály 6. cikk (5) bekezdése értelmében, a szintén hivatkozott un. REACH információkat a teljesítménynyilatkozattal „együtt” kell hozzáférhetővé tenni. Ez azt jelenti, hogy ezek a REACH információk nem épülnek be a teljesítménynyilatkozatba, hanem ezeket, attól elkülönülten, azzal párhuzamosan kell rendelkezésre bocsájtani. Amikor egy teljesítménynyilatkozatot egy weboldalon tesznek közzé, akkor ez nyilvánvalóan egyúttal a REACH információk digitális megosztását is feltételezi. A CPR 7. cikk (3) bekezdése valamint a 60. cikk (b) 9
bekezdése azonban nem állapít meg eltérést akár a CPR 6. cikk (5) bekezdéséhez, akár a REACH általános szabályaihoz képest, a REACH információk megosztására, a gazdasági szereplők ezzel kapcsolatos egyéb kötelezettségeire tehát a rendelet nincs befolyással.
13. Előre látható-e az, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet rövidesen módosítva lesz, ezáltal lehetővé téve a szükséges módosítások elvégzését? Amint ezt korábban már elmondtuk, a Bizottság felhatalmazást kapott a CPR-el kapcsolatos felhatalmazáson alapuló jogszabályok elfogadására. A felhatalmazás azonban ebben az esetben nem kötelezettség. Természetesen a Bizottság bármikor megvizsgálja egy adott jogszabály felülvizsgálatának a szükségességét, különösen ha a jogszabály végrehajtása bizonyítottan nagyobb zavart okozott. A kezdeményezés joga azonban a Bizottságnál van: a lépést alapos objektív okokkal és adatokkal kell alátámasztani.
10
Gyakran ismételt kérdések: CPR általában (Magyarország) 1. Mit kell tennem az építési termékekre vonatkozóan, ha már jogerős engedély alapján készítek kiviteli tervet? A jogerős építési engedély minden kitételét be kell tartani. Amennyiben az építészeti műszaki dokumentáció vagy az építési program konkrét építési termékeket jelöl meg, úgy a kiviteli tervek ezeket kell, hogy tartalmazzák. Ha az építészeti műszaki dokumentáció vagy a tervezési program csak az elvárt műszaki teljesítményt tartalmazza, úgy a konkrét terméket a kiviteli tervdokumentációban kell meghatározni, az elvárt teljesítmények betartásával. Olyan építési terméket kell kiválasztani amely az elvárt műszaki teljesítmény tekintetében rendelkezik teljesítménynyilatkozattal.
2. Mit kell tennem az építési termékekre vonatkozóan, ha módosítok egy már korábban engedélyt kapott tervet? A módosított építési engedély eljárása során az aktuális jogszabályi előírások betartása kötelező. A módosított tervrésznek tehát 2013. július 1-jét követően már elvárt műszaki teljesítményeket kell tartalmaznia. Az elvárt műszaki teljesítmény konkrét építési termék megjelölésével is megadható, az ezzel járó korlátozások (helyettesítés) és kockázatok (megvalósíthatóság) figyelembe vétele mellett.
3. Mit kell tennem az építési termékekre vonatkozóan, ha korábban készített kiviteli tervdokumentációban konkrét anyagokat és típusokat és márkát jelöltem meg a felhasználandó termékeknek? A kivitelezés során a kiviteli tervek tartalmát kell megvalósítani. Abban az esetben, ha a kivitelezés során a kiviteli tervekben konkrétan megjelölt építési termékek az építőipari piacon elérhetők, ezek beépítése az alapeset. Amennyiben az adott építési termék nem elérhető az építési piacon, vagy annak helyettesítése más okból szükséges, úgy az építtető és a tervező egyetértése mellett az elvárt műszaki teljesítményeket teljesítő bármely más építési termék is beépíthető. Amennyiben az elvárt műszaki teljesítmények nincsenek meghatározva, úgy ezeket a tervező tervkiegészítésként pótlólag, utólag is bármikor meghatározhatja. Ha erre időhiány vagy más ok miatt nincs lehetőség, úgy az eredeti építési termék összes terméktulajdonsága és teljesítményszintje osztálya vagy kategóriája lesz az elvárt műszaki teljesítmény melyet a helyettesítés során teljesíteni kell.
4. Mit kell tennem, ha más tervező engedélyezési tervdokumentációja alapján a kiviteli terveken dolgozom és az építészeti műszaki dokumentációban nem voltak megjelölve elvárt termékjellemzők? A kiviteli terveket készítő tervező köteles az építészeti műszaki dokumentáció és az építési program szakmai felülvizsgálatát elvégezni, így annak teljességét is ellenőrzi. Amennyiben sem az építési program, sem az építészeti műszaki tervdokumentáció, akár egy, akár több termék vonatkozásában nem, vagy nem teljes körűen tartalmaz elvárt műszaki teljesítményt (sem szintek, osztályok vagy kategóriák, sem pedig konkrét termék megjelölésével) vagy a megadott elvárások nem felelnek meg a szabványokban / jogszabályokban foglalt követelményeknek, úgy ennek pótlására a kiviteli kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről) 9.§ (11) bekezdése lehetőséget nyújt. Amennyiben a kiviteli terveket készítő tervező él ezzel a lehetőséggel, úgy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítése érdekében az elvárt műszaki teljesítményt az építési engedély keretei között maga is meghatározhatja, vagy megváltoztathatja. 11
