Juhász Gyula: Húsvétra

A GÖDÖLLŐI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKLAPJA

XI/3. 2007. húsvét

Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szivemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Húsvét Székelyföldön A székely nép gazdag szokásvilágára, ünnepi hagyományaira már több mint egy évszázada felfigyeltek a kutatók. “Nevezetes jelleme a székelynek ősi szokásaihoz való ragaszkodása. Gazdasági s más egyéb életmódjaiban, ahogy beleszületett s nőtt, úgy ki is hal belőle a nagyobb rész” - írta Etédi Gedő János a székelység ünnepi szokásait bemutató tanulmányában a múlt század közepén. A sóvidéki magyarság életében is fontos szerepet játszanak az ünnepek, amelyeket másként él meg, mint az egyszerű hétköznapokat. Az ünnep színessé teszi az életet, alkalmat nyújt a családi együttlétre, a rokoni, baráti kapcsolatok ápolására, az összetartozás erősítésére. Ünnepi szokásaikban ragaszkodnak az ősi hagyományokhoz, amelyeket a közösség minden tagja magára nézve kötelezőnek tart. A húsvét - akárcsak a karácsony - háromnapos ünnep, amely sok vidámságot, szórakozást tartogat a fiataloknak. A katonaviselt legények bokrétás kalappal vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, majd azt követően az esti bálba hívják a lányokat. Éjfél körül minden lány hazaigyekszik, hogy terített asztallal, süteménnyel, borral, pálinkával várja a legényeket, akik zeneszóval házról házra járnak hajnalozni, és minden lányt megköszöntenek. Az ajtóhoz érkezve a zenészek elhallgatnak, és egy legény beköszöntőt mond: Jó reggelt azoknak, akik itt lakoznak! Verset mondanék, ha meghallgatnának. Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel Áldják hát az Istent hangos énekléssel. Áldom én is ezért, mert ma húsvét napja Virradt mireánk, áldott szent órája. 2

Most jöttem Krisztus kicsi mezejéből, Az illatozó rózsák virágos kertjéből, Jézust feszítették nehéz keresztfára, Onnan is levették, koporsóba tették. De úgy akarta a mennyeknek Atyja, Hogy az Ő szent testét onnan feltámassza. Azt kívánom, most még sokáig éljenek, Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek, Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek. A köszöntő után behívják a háziak a vendégeket, és süteménnyel, itallal kínálják őket. Rövid beszélgetés után a zenészek rázendítenek a csárdásra, és a legények táncra perdülnek a ház asszonyaival, lányaival. A vidámságból a kislegények is kiveszik a részüket, akik bár többnyire édesapjuk segítségével, de megtisztelik az ismerős 7-8 éves kislányokat egy-egy kapura, tornácra tűzött zöldággal. A zöldágrakás néhol olyan méreteket ölt már, hogy ha egy kislánynak több “hódolója” van, reggelre - piros tojással, szalaggal díszített - valóságos zöldág erdő borítja a tornácát. Másnap reggel a fiúk végigjárják a kislányos házakat, és versike kíséretében meglocsolják a lányokat.

„Legyetek derűsek, én is az vagyok!” II. János Pál pápa gondolatai

Mosolyod Mosolyod, mely szívből fakad, aranyozza be arcodat! Mosolyod nem kerül pénzbe, mégis sokat ér testvéred szemében. Gazdagítja azt, aki kapja, s nem lesz szegényebb az sem, aki adja. Pillanatig tart csupán, de örök nyomot hagy maga után. Senki sem oly gazdag, hogy nélkülözni tudná és senki sem oly szegény, hogy meg ne érdemelné. Az igaz barátság látható jele, hintsd be a világot egészen vele! Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak, bátorság a csüggedőnek, vigasztalás a szomorkodónak. Mosolyod értékes, nagyon nagy jó, de semmiért meg nem vásárolható. Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem, mert csak abban a percben van értéke, amelyben arcodon megjelen. És ha ezután olyannal találkozol, ki nem sugározza a várt mosolyt, légy nagylelkű, s a magadét add, mert senkinek sincs nagyobb szüksége mosolyodra, mint annak, aki azt másnak adni nem tudja.

A zenéről II. János Pál pápa 1999 húsvét vasárnapján intézett levelet a világ művészeihez. A szövegben a pápa külön bekezdést szentelt a zenészeknek: „…ugyanígy van szüksége az Egyháznak a muzsikusokra. Az évszáz a d o k során mily sok egyházi kompozíciót írtak olyan e m b e rek, akiket mélységesen eltöltött a misztérium tisztelete! Megszámlálhatatlan a hívők sokasága, akik hitüket olyan dallamokkal táplálták, melyek hívő szívből fakadtak és a liturgia részei lettek, vagy alkalmas segítséget nyújtanak a liturgia méltó végzéséhez. Az énekben a hit túláradó örömmé, szeretetté és a szabadító Isten bizalomteljes várakozásává válik.” 3

In memoriam Lázár Ervin 1936. május 5-én született Budapesten. Tanulmányait (19541961) Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végezte újságíró és magyar szakon. Tagja volt a híres Eötvös Kollégiumnak is. Első munkahelye (1959-1963) az Esti Pécsi Napló-ban volt, mint újságíró. Ezzel egyidőben dolgozott még a Dunántúli napló, Jelenkor, Élet és Irodalom, Magyar Fórum, Pesti Hírlap, Magyar Nemzet újságoknál is. A Hitel című folyóirat olvasószerkesztője volt. 1954-1994 között a Magyar Írók Szövetségének is tagja, majd e szövetség etikai bizottságában is dolgozik (1954-1994). 1969-től a Magyar Írók Szövetségének tagja, majd 1994-től a Magyar Művészeti Akadémiának is. 2006. december 22-én hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. Legismertebb művei: Bab Berci kalandjai (1989) – Év könyve jutalom 1989-ben Berzsián és Dideki (1979) Gyere haza Mikkamakka! ( 1980) Hapci király (1998) A hétfejű tündér (1973) A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) – Év könyve jutalom 1985-ben Szegény Dzsoni és Árnika (1981) Gyűjtötte: Sápi Zsófia 5.a

Egyik legismertebb művéből, A Négyszögletű Kerek Erdő-ből idézzük fel a legmókásabb jelenetet.

Dömdö-dömdö-dömdödöm Mikkamakka nagy rikoltozásra ébredt. Majd beszakadt a dobhártyája. Nem csoda, mert éppen az ő fülébe rikoltoztak. Hárman is. Nevezetesen Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült oroszlán, Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl és Vacskamati. 4

- Te meg Maminti lesztek a döntőbírók! - üvöltötte éppen Bruckner Szigfrid. Mikkamakka először is befogta a fülét. - Miféle döntőbíró? - kérdezte akkor. De nem vette le a kezét a füléről, mert amazok hárman egyszerre kezdtek kiabálni. Sőt odajött Nagy Zoárd is, a lépkedő fenyőfa, s nem sokkal később Ló Szerafin, a kék paripa. Most már öten üvöltöztek. - Éntőlem megszakadhattok az ordibálásban mondta Mikkamakka -, addig úgysem veszem el a kezem a fülemről, amíg nem kezdtek csendesen és egyenként beszélni. Aromót választották szószólónak, Mikkamakka levette a füléről a kezét. - Arról van szó, kérlek szépen, hogy Bruckner Szigfrid azt állítja, ő itt a legnagyobb költő kezdte Aromo -, és bármelyikünknél szebb verset tud kitalálni. Egyszóval henceg... - Még hogy én hencegek! Igenis... Mikkamakka újra befogta a fülét. Mindenki Bruckner Szigfridnek támadt. - Hadd mondja végig Aromo. Az oroszlán elhallgatott. - Elhatároztuk hát - folytatta Aromo -, hogy költői versenyt rendezünk. Mindenki költ egy verset, és a végén te meg Maminti, a kicsi zöld tündér eldöntitek, hogy melyik kapja az első díjat. - Természetesen az én versem - mondta magabiztosan Bruckner Szigfrid, de megint lehurrogták. - Jól van - mondta Mikkamakka -, ezen ne múljon. Fölült a tisztás szélén egy emelvényre Maminti mellé. - Ki akar versenyezni? - kérdezte. Mindenki fölemelte a kezét… Rögtön színre is lépett Bruckner Szigfrid. Pózba vágta magát, az égre emelte tekintetét, és nekikezdett: Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend a szobában lakik itt bent? - Állj - mondta Mikkamakka -, ezt nem te írtad! - Hát kicsoda? - háborgott Bruckner Szigfrid. Ki az ördög írta volna, itt van, nézd meg a papírt, nem az én írásom ez?! - Jó, jó - vágott közbe Mikkamakka -, de ezt már régen megírta Petőfi Sándor. Mi meg abban álla-

podtunk meg, ha jól emlékszem, hogy mindenki a saját versét adja elő. - Úgy van! - helyeseltek a többiek. - Ki az a Petőfi Sándor?! - kiabált Bruckner Szigfrid. - Sohase hallottam a nevét. - Elég szégyen - mondta Maminti -, de a verset akkor is ő írta. Légy szíves, saját költeményt előadni. - Na jó - mondta Bruckner Szigfrid. - Tudok én mást is. Ide süssetek! Póz, arc az ég felé. Nekikezdett: Ej, kend, tyúkanyó, mi a kő, itt bent lakik a szobában? - Hohó - hadonászott Aromo -, ugyanazt mondod kitekerve! És ráadásul rím sincs benne. - Rímnek kell benne lenni? - kérdezte Bruckner Szigfrid Mikkamakkát. - Hát nem árt - mondta az -, de ne az Anyám tyúkját mondjad. Akárhogy forgatod, úgyis ráismerünk. - Na jó - mondta újra Bruckner Szigfrid -, akkor nem az Anyám tyúkját mondom. - Elkezdte: - Apám tyúkja, írta Bruckner Szigfrid. Ej, tyúkapó, mi a kő, itt bent lakik a szobában kend? - Megölni, lelőni, szétvágni, elzavarni, kirúgni, szétfűrészelni! dühöngtek a többiek. - Így nem lehet szavalni! - háborgott Bruckner Szigfrid. - Bizony nem - mondta Mikkamakka. - Jobb is, ha abbahagyod. Itt csalással nem élsz meg. - Jöhet a következő - intett Mikkamakka. Ló Szerafin méltóságteljesen fölállt, középre ballagott, meghajtotta magát: Ha elpusztul a tulok, szarvából lesz a tülök, de ha én elpüsztülök, belőlem nem lesz tulok - Hát az biztos - kiabálták a többiek -, mert már most egy nagy tulok vagy! - Még hogy elpüsztülök - vihogott Bruckner Szigfrid. - Elpüsztülök a rühügéstől. - Csend legyen! - kiáltott Mikkamakka. - Ki következik? - Én - mondta Vacskamati. - Egy egészen rövid verset írtam.

- Halljuk! Szerda ablakában csütörtök ül, és ordít csütörtökül. Egy darabig csend volt, aztán Szörnyeteg Lajos megkérdezte: - Miért csütörtökül ordít? - Mert csütörtök - mondta Vacskamati -, ha péntek, péntekül ordítana. - Idegen nyelveket nem tud? - akadékoskodott Bruckner Szigfrid. - Nem - mondta Vacskamati -, ez egy műveletlen csütörtök. Mikkamakka megrázta az elnöki csengőt. Mikkamakka megint csengetett. - Halljuk az utolsó versenyzőt! Nagy pironkodva előállt Dömdödöm, akiről mindenki tudja, hogy csak annyit tud mondani, dömdödöm. Így szavalt: Dömdödöm, dömdödöm, dömdö-dömdö-dömdödöm - Nem ér! - rikoltozott Bruckner Szigfrid. - Akkor én meg azt mondom, hogy: Prampapam, prampapam, prampaprampa-prampapam - Nono - mondta Mikkamakka. Csak azért kiabálsz, mert nem tudod, mit jelent Dömdödöm verse. - Miért, mit jelent? - Azt, hogy mindannyiunkat nagyon szeret. - Engem is? - kérdezte gyanakodva Bruckner Szigfrid. - Persze, téged név szerint is megemlített mondta Mikkamakka. - Éljen Dömdödöm - kiáltott Bruckner Szigfrid-, adjuk neki az első díjat! - Adjuk! - kiabálták a többiek. Mikkamakka és Maminti egy babérkoszorút helyezett Dömdödöm fejére. - Te győztél - mondták neki. - Majd kölcsönadhatod a krumplifőzelékembe veregette meg a győztes vállát Bruckner Szigfrid. Dömdödöm meg boldogan elindult az erdő felé, és fennhangon dúdolgatta a győztes verset. Dömdödöm, dömdödöm, dömdö-dömdö-dömdödöm 5

Tanáraink Tüske Mónika A Győr-Moson-Sopron megyei Csornán születtem, de 1 éves korom óta Gödöllőn élek. Egész életem a városhoz köt, hiszen az általános és a középiskolát is itt végeztem el. Néhány évre kellett csak elszakadnom „fatornyos hazámtól”, amikor a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tanultam, ahol a tanítói végzettség mellett óvodapedagógus is lettem. A főiskola elvégzése után visszavárt Gödöllő és a nagybetűs Élet, hiszen azonnal munkába álltam először a Petőfi iskolában, majd ezt követően 1995-ben a Szent Imrében. Jól eső érzés elmondani, hogy azok közé a pedagógusok közé tartozom, akik az iskola megalapítása óta tagjai a tantestületnek. A pedagógusi pálya iránti vonzalmat az „anyatejjel szívtam magamba”, hiszen édesanyám is tanítónőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig, ugyancsak a Szent Imrében. A mai rohanó világban valóban elhivatottság kell ahhoz, hogy az ember pedagógusként megalapozza a jövő nemzedékének tudását. Ez még jobban igaz a tanítókra, akik az alsó tagozatban nemcsak a betűvetés, számolás és olvasás alapjaival ismertetik meg a gyerekeket, hanem fontos feladatuk van abban is, hogy a tanulást megszerettessék a diákokkal. Jó látni munkánk eredményét, hiszen a tavalyi év volt negyedikesei voltak az első olyan osztályunk, akit Eszter nénivel közösen vittünk végig 4 éven keresztül. Hihetetlen élmény, ahogy látom felnőni, változni és fejlődni őket. A napi iskolai teendők végeztével nem ér véget a napom, hiszen 10 éves fiam újabb kihívást és feladatot jelent. Mint édesanyának - hasonlóan a többi szülőhöz - a saját gyermek nevelése és a vele való foglalkozás is külön műszakot képvisel a mindennapokban. A komoly dolgok mellett azonban szeretem a humort, és szeretek nevetni. A kevés szabadidőmben, ami leginkább a hétvégekre marad, olvasok, olvasok és még többet olvasok. Ezen kívül szeretem a természetet és a kirándulásokat. Egyik élményem az volt, amikor lesvadászaton vehettem részt, ahol én vettem észre a közeledő őzeket, akiket persze nem engedtem lelőni. Mindenkinek javaslom, hogy a dolgos hétköznapok után a természetben kapcsolódjon ki, mert az igazi feltöltődést és pihenést jelent az elkövetkező hétre is.

6

Balogh Andrea

Sorsom sorai Kisvárdán születtem én ’76 nyarán, itt nevelgetett az anyukám, apukám. Bátyám, Tóni, majdnem tíz évvel idősebb, mégis ő nagyon jó, megértő testvérem. Oviba is jártam, teljes három évig, a labda jelet adta az óvó néni. A Vári Emil Általános Iskola lett aztán egy kislány második otthona. Osztályközösségünk: jó és összetartó, a banketten záporeső módra síró. Majd aztán: Bessenyei György Gimnázium követhette nyomon a szép kamaszkorom. Elérkezett a pályaválasztás-idő, de nem okozott gondot eme kérdéskör. Már régen pedagógus akartam lenni! Nincs más dolgom, csak Nyíregyházára menni. De milyen szakra? Miért is magyar-hittan? Erre a kérdésre Isten adhat választ. E szakpár felé terelte gondolatom, hogy általa megtaláljam feladatom. Isten kegyelmével túléltem vizsgáim, és a kollégiumban lett sok barátim! De hát itt is eljött a búcsú ideje, Gödöllőre hozott Istennek Szentlelke. Megszerettem a várost és a lakóit, újabb otthont találtam: ez a tanári! A tantestület, a diákok, barátok, egyházközségtagok pótolják családom. Szeretetet kapok embertől, Istentől, célom: viszonozni, mint telik erőmből. A tanár is ember, nem is tökéletes, megértetek engem, talán fejlődhetek…

Korgó bendőbe Húsvéti “nyuszipiskóta” Hozzávalók: piskótatészta vajkrém kókuszreszelék ételszínezõ csoki- vagy marcipán nyuszi csoki- vagy marcipán tojás

a piskótához: 6 tojás 6 ek. cukor 6 púpozott ek. liszt 1 cs. vaníliás cukor 1 cs. sütőpor 1 csipet só

Elkészítés. Készítsünk piskótatésztát, majd egy nagyobb pohárral vágjunk ki korongocskákat. Kenjük be vajkrémmel, majd szórjuk rá a zöld ételfestékkel enyhén megfestett kókuszreszeléket. Ezzel kész a nyuszi “zöld rétecskéje”. Tegyük rá a nyuszit, és mellé a tojást. Készítsünk egy egész tálcáravalót belõle. Piskótatészta Válasszuk szét a tojások sárgáját és fehérjét. A sárgáját keverjük habosra a cukorral és a vaníliás cukorral. A lisztet tálba téve keverjük össze alaposan a sütőporral, a tojások fehérjét pedig egy csipetnyi sóval verjük kemény habbá. A tojássárgájára rászórjuk a liszt felét, rátesszük a tojásfehérjét, majd rászórjuk a maradék lisztet is. Dolgozzuk össze fakanállal, vigyázva arra, hogy a tojáshab ne nagyon törjön össze. Béleljünk ki egy sütőformát sütőpapírral, és előmelegített sütőben süssük 200 fokon aranysárgára. Ne nyissuk ki a sütő ajtaját sütés közben, mert a tészta összeesik. Hagyjuk egy kicsit hűlni a sütőben, majd borítsuk ki óvatosan egy tálcára, húzzuk le a sütőpapírt és hagyjuk teljesen kihűlni.

Húsvéti fonottkalács a sonkához Hozzávalók: 150g rétesliszt 300g liszt 30 g élesztő (vagy 1 csomag por) 150 ml tej

1 csomag vaníliás cukor 1 db tojás 100 g vaj 1 citrom reszelt héja 2 evőkanál cukor

Elkészítés. Az élesztőt felfuttatjuk a cukros tejben, majd beletesszük a vaníliás cukrot. Összedagasztjuk a többi hozzávalóval, és langyos helyen megkelesztjük. Majd amikor megkelt, 3 egyforma rudat formázunk, amit copfként összefonunk a megkelt tésztából, majd sűtőpapírral bevont tepsibe tesszük, megkenjük egy egész felvert tojással, fél óra pihentetés után 200 °C-ra felmelegített sütőben kb. 30 perc alatt aranysárgára sütjük.

Tejszínes eper Igazi húsvéti meglepetés az üde színekben mutató friss eper. Nemcsak színében, hanem harmatfriss, tavaszi voltában is illik az ünnephez. Hozzávalók: felvert, édesített tejszín1 adaghoz 150 g epret habot használunk. 1kk. porcukrot Elkészítés. A gyümölcsöt megmossuk, szárazra rázzuk, (epret a csumával együtt mossuk, és csak utána távolítjuk el, mivel így nem kerül víz az eperbe) kehelybe vagy tálkába rakjuk, meghintjük a porcukorral, felspricceljük tejszínhabbal, és a gyümölccsel díszítjük. Gyűjtötte: Németh Anna 5.a

7

Sztároldal Garfield A Garfield képregény 1978. június 19-én látta meg a napvilágot Jim Davis tollából. A történetek egy lusta, kövér macskáról (Garfield) és gazdájáról Jonról szólnak. Később Jon kap egy kutyát, Ubult (eredetileg angolul Odie).

Főszereplők Garfield A történetek központi szereplője. Garfield cinikus, lusta narancssárga színű macska, aki folyton az evésre gondol. Kedvenc étele a lasagne. Utálja a hétfőket, a postásokat, a kutyákat és a vekkerét. Kedvenc időtöltése az evésen kívül az alvás. A hétfőket sokszor átalussza. Általában Jon fogyókúrára fogja, és ilyenkor gyakori a látomás Garfieldnál, és ez néha bonyodalmat okoz. Pl.: Nyalogatja a szomszéd szobrát, amire azt hiszi, hogy fagyi. Garfield és Ubul közt nem éppen felhőtlen a kapcsolat, Garfield butusnak találja Ubult. Mindig lelöki foteljából, kigúnyolja hosszú nyelvét, és hogy mindenhova odanyálaz.

Jon Arbuckle Garfield és Ubul gazdája, egy középkorú férfi, akinek sosincs szerencséje a szerelemben. Minden tekintetben szerencsétlen. Születésnapja július 28-án van. Általában megérti Garfieldot, de sokszor csökkenti ételadagját, főként akkor, amikor

már nem fér be az ajtón. Garfield persze ahogy lehet, kijátssza Jon fogyózási próbálkozásait.

Ubul Az angol nyelvű változatban Odieként szerepel. Egyik barátja ajándékozta Jonnak, Garfield legnagyobb örömére. Ubul egy minden szempontból buta kutya, éppen ezért Garfield legfőbb célpontja. Főleg nagy és csepegő nyelve zavarja a narancssárga “lufit”.

Jim Davis Jim Davis Marionban, Indiana államban 1945. július 28-án született. Egy kis tehénfarmon nőtt fel, aminek az udvarát kóbor macskákkal kellett megosztaniuk. „25 db volt egyszerre”- Jim szerint. Fiatalon komoly asztmában szenvedett, és ebben az időben képek rajzolásival töltötte az időt. A Garfield képregény első száma 1978-ban jelent meg. Ebben az időben Jimnek egy segéddel egy alagsori szobában kellett dolgoznia. Több mint 2550 újság és képregény jelent meg róla és naponta 220000000 olvasója van a Garfieldnek. A Garfield 21 éve jelenik meg és ma már saját honlapja, hivatalos klubja, boltja, vidámparkja és rengeteg rajongója van, mi is mindig szeretni fogjuk. THANK YOU Jim Davis, hogy megismertetted a világot Garfielddel. Gyűjtötte: Dohanics Pál 6.a

8

Vidám percek - Jean, fesse kékre a tetőt! - Miért, uram? - Mert Kékestetőn akarok nyaralni. ~~~***~~~ - Jean, hozzon tűt és cérnát. - Minek, uram? - Nyelvet akarok ölteni magamra. ~~~***~~~ - Jean, kifutott a tej! - Az lehetetlen uram, hiszen most jöttem be, és csukva volt az ajtó. ~~~***~~~ - Mi az abszolút kellemetlen? - Ha a hülyeség akaraterővel és szorgalommal párosul. ~~~***~~~ - Ki az abszolút magas? - Akin csak a hideg úgy tud átfutni hogy közben megáll pihenni! ~~~***~~~ - Mi az abszolút lehetetlen? - ??? - Két kopasz hajbakap.

Focista mondja a haverjának: - Láttad a legutóbbi meccsünket? Lőttem két gyönyörű gólt! - Nem láttam. És mennyi lett a végeredmény? - 1:1 ~~~***~~~ Sorakozót rendel el a százados. Egyszer csak megszólal: - Ki mozog? - A föld! - válaszol valaki. - Ki mondta? - Galilei! - szólal meg ismét a hang. - Galilei honvéd, lépjen ki! ~~~***~~~ - Itt vannak a fagyos szentek, uram. - Jó, akkor kínálja meg őket forró teával. ~~~***~~~ A papagáj berepül a hűtőszekrénybe. A háziasszony nem veszi észre, és véletlenül rácsukja az ajtót. Mikor félóra múlva ismét ki akar venni onnan valamit, észreveszi. - Te jó ég, a papagáj! - csapja össze a kezét. Mire a papagáj: - Fenéket papagáj! Pingvin!

Locsolóversek Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással!

Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok. Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni, Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, Örömünkben együtt örül a megváltott világ. Megváltónk is együtt örül az egész világgal, Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással! Az oldalt szerkesztették: Benke Balázs, Bohus Kitti, Lobmayer Benedek, Petrezselyem Barna, Ulakics Andrea 5.a

9

Agytorna Magyar rejtvény (Németh Anna, Bohus Kitti 5.a) 

7. Az első mise (...vacsora)



8. Kendőt nyújtott Jézusnak, hogy letörölje verítékét

 

9. Itt ítélték el Jézust



10. Képmutató törvénytudó 1. Tövissel koronázták 2. Jézus utolsó földi „útja” 3. Ő segített vinni a keresztet 4. Erre feszítették Jézust 5. A gyerekek este (is) szeretik hallgatni 6. Alacsony zsidó, aki felmászott egy fára, hogy lássa Jézust



11. Jézus ezt tette harmadnapra



12. Péter apostol eredeti neve



13. Kínok kínja



14. Helytartó, aki elítéli Jézust



15. Húsvéti jelkép



16. Minek állt ellen Jézus háromszor a pusztában

 

17. Pál apostol eredeti neve



Angol rejtvény (Dohanics Veronika 7.a)         



1. Szülők 2. Narancs 3. Alma 4. Anyu 5. Nyár 6. Kedd 7. Pénz 8. Test 9. Apu 10. Minden



Német rejtvény            

10



1. Villa 2. Uborka 3. Szőlő 4. Enni 5. Inni 6. Szalámi 7. Alma 8. Szilva 9. Körte 10. Tea 11. Limonádé 12. Paradicsom



Biblia TOTÓ (Dohanics Orsolya és Pál 5.a, 6.a) 1. „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?” Ki mondta ezt? 1 Júdás 2 arimateai József X Simon Péter 2. „Új parancsolatot adok néktek...” Mikor mondta ezt Jézus? 1 a gecemáni kertben 2 az utolsó vacsoránál X mikor bevonul Jeruzsálembe 3. Melyik apostol volt ott a keresztnél Máriával együtt, mikor Jézus meghalt? 1 Péter 2 János X Tamás 4. Hány napra ünnepeljük húsvéttól a Szentlélek eljövetelét? 1 40 napra 2 12 napra X 50 napra 5. „Hát nem mind galileaiak-e ezek, akik itt beszélnek?...” Mi történik a tanítványokkal pünkösd napján, miután megkapják a Szentlelket? 1 minden ember értette a beszédüket 2 dicsőíteni kezdték Istent X megijedtek és elbujdostak

Tánctörténet I. rész Két nagy tánccsoportot ismertetünk: a latin-amerikai táncokat és a standard táncokat. A latin-amerikai táncok az utóbbi években egyre növekvő népszerűségnek örvendenek, elsősorban az ifjúság körében, hisz e táncok mozgalmasak, vidámak, expresszívek és a tánctartást, táncirányt és a koreográfiát tekintve szabadabbak, mint a standard táncok. A standard táncok évtizedek óta a különböző korcsoportok táncospárjainak kedvelt közös szórakozása, az életöröm kifejezése, és egyik vonzó formája a társadalmilag elfogadott közeledésnek

A cha-cha-cha szó a zene ritmikus részének tekinthető, - mint a triola - melyet a zenészek érthetően, világosan “kifejeznek” és a táncosok három kis lépéssel interpretálnak. A magával ragadó kubai zene, illetve tánc először Észak-Amerikát hódította meg, ahol 1954-től a legkedveltebb divattánc lett. Ugyanakkor Európa is nyitott volt a latin-amerikai eredetű tánc és zene iránt, s hirtelen több országban is népszerű lett a cha-cha-cha (pl. Németországban, 1957-ben Gerd és Traute Hadrich mutatta be először a táncot a Német Tánctanárok Egyesületének kongreszszusán). A tiszta, világos ritmussal és a variációgazdag, vidám figurákkal e tánc gyors áttörést hozott. Jellegzetessége, hogy majdnem minden alapfigurája átvihető a Rumbába is. Közben persze ügyelni kell arra is, hogy az átvitt figurák interpretálása mindig megfeleljen az adott tánc karakterének. A tánc alatt a párok szabadnak érzik magukat, jókedv és az egymástól való elragadtatás jellemzi őket. Magabiztosak, egy kicsit játszanak a partnerrel, de ugyanakkor a közönséggel is. A cha-cha-cha-t is, mint mindegyik latin-amerikai táncot 1961-ben vették fel a versenytáncok közé. Azóta is a latin versenyek egyik közkedvelt tánca. A zene gyors, szemtelen, temperamentumos, kacér és szaggatott. Érdekessége, hogy rendkívül sok diszkó zenére lehet cha-cha-cha-t táncolni. Zenei ütem: 4/4-es. Ritmus: 2-3-4-és-1, 2-3-cha-cha-cha.

Angolkeringő Az angolkeringő a 1920-as években a Bostonból fejlődött ki, mely a bécsi keringő utódja volt. Érdekessége, hogy a régi „kerek” fordulók mellett már az „egyenes irányú mozgás” új elemeit is tartalmazta. Az angolkeringőt származási helye után nevezték el. Már az 1922-es világbajnokságon táncolták, de magát az elnevezést csak 1929-től használták a versenyeken. Az angolkeringő - melyet lágy, szentimentális zenére táncolnak - ritmikusan lendülő mozdulatai által a legharmonikusabb standard tánccá vált. Táncos jellege a lassú és egyenletesen lendülő, térben haladó fordulómozgásokban nyilvánul meg, melyek törésmentesen uralják a táncparkettet. Az angolkeringő a versenyeken a standard kategória első táncaként szerepel. Sokan a táncok “királynőjének” nevezik. Zenéje: lassan áradó, lágy, harmonikus és szelíd, mely ingaszerűen az ütem első ütését hangsúlyozza. Jellegzetessége: hogy táncmozgását az extrém magasságok és mélységek jellemzik. Zenei jellegzetesség: az első ütés zenei hangsúlya egyidejű az új lendület legnagyobb erejével. A második lépésre esik a fordulat fő hangsúlya, és ezzel éri el a pár a legerősebb térbeli hatást. Zenei ütem: 3/4-es. Ritmus: 1-2-3, 1-2-3 vagy 1-2-3, 4-5-6

Ács Zsóka 6.a Kispál Emőke 6.a

Cha-cha-cha

11

Tojásmúzeum Országunk egyik leghíresebb tojásmúzeuma festői környezetben, a 682 m magas Zengő lábánál fekvő Zengővárkony községben talált otthont. Közvetlenül elérhető a 6os útról, Pécstől 17 km-re a zengővárkonyi elágazásnál letérve. Minden évszakban látogatható. A tojásfestés, a tojáshímzés szerves része a húsvéthoz kapcsolódó népi hagyományoknak, ugyanakkor önálló népművészeti ággá fejlődött, s a díszített tojások az ünneptől függetlenül is előállítható, gyűjthető, kiállítható műtárgyakká váltak. A múzeum a népművészeti tojásdíszítmények változatos és gazdag gyűjteménye. Gyűjtőköre elsősorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence. Hazai tojásfestők és díszítők alkotásai tájegységenként vannak bemutatva. A múzeumban megtalálhatók az Európában rit-

kábban előforduló, távolabbi tájak kultúráját reprezentáló izraeli, kínai, indonéziai darabok is. A múzeum belső látványa különlegesen szép, egyedi és megkapó. Mintegy kétezer díszített tojás sorakozik a jól megvilágított vitrinekben, a színek, díszítmények, a felhasznált anyagok sok-

féleségét és ugyanakkor harmóniáját kínálva a látogatónak. További ezret a fióktárlókban lehet megtekinteni. A kiállítás anyaga alkotónként és tájegységenként rendezett, minden darab szinte egyedileg is tanulmányozható, megismerhető. Az érdeklődők megismerhetik a tojásdíszítés gazdag szín és motívum készletét, a tojásdíszítés különböző módszereit. Legtöbb a hímes tojás, de kedvelt a batikolt, maratott és karcolt díszítmény is. Különleges a leheletfinomságú, csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata, a lószőrrel applikált vagy az ún. patkolt tojás.

A kiadásért felel: Rétfalvi Antalné Szerkesztik: Dohanicsné Vígh Adrienn és az iskola szorgalmas diákjai Tördelés Indasoft Bt. Levilágítás: Joyprint Stúdió Nyomdai munkák: Kamipress Nyomda és Könyvkötészet, Mogyoród