Juhász Adószakértő Iroda 1

Adóváltozás 2013 Szja Összevont adóalap: Önálló, nem önálló, egyéb és különadózó jövedelmek vannak változatlanul. Adóalap kiegészítés: 2013. január elsejétől megvalósul Magyarországon az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó. Azaz megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) intézménye. A szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását. Adómérték: 16 % Adóelőleg megállapítás: Megszűnnek a munkáltatók speciális adóelőleg megállapító szabályai Családi kedvezmény: 1-2 gyerek 62.500ft/gyerek/hó 3- több gyerek 206.250 ft/ gyerek/hó aki családi pótlékra jogosult, kedvezményesen eltartott személy után csak egyszeresen vehető igénybe. Megosztás: 29/B § (1b) közös háztartásban élő nem jogosult között csak az adóbevallásban. Kivéve, ha egyedülállóként veszi igénybe a családi pótlékot. Közös igénybevétel 29/B § (1c) több jogosult közötti közös igénybevétel. A béren kívüli juttatások változó eho-terhelése: A béren kívüli juttatásokat a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól 14 százalékra emelkedik (a korábbi 10 százalékról). A közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese. Eddigi adóterhelés 30.94 % volt és ez lett 35.7 % Keret összege továbbra is évi 500.000-ft, változás az elhunyt esetében van, itt akkor is fenn áll a keret összeg, ha a magánszemély halála évközben következik be. Ezt már 2012 évre is alkalmazható.

Egyéni vállalkozó átalányadózása: Akkor is lehet a vállalkozó átalányadózó, ha munkaviszonyban áll, illetve azokat a tevékenységi köröket kell figyelembe venni, amelyekből bevétele származott. Munkahelyi étkeztetés kiemelt támogatása : 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta. Az Erzsébet-utalványt érintő változások: 2013. január elsejétől az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. Az Erzsébet-utalvány 2013-tól fogyasztásra készétel vásárlásán túlmenően melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható

Juhász Adószakértő Iroda

1

Az iskolakezdési támogatás új szabályai: Az iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Az utalvány felhasználhatósága meghosszabbodik a kibocsátás évének utolsó napjáig. A fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalványokat érintő változás : Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, és a kifizető, munkáltató által fizetett adó mellett adhatóak azon termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe azonban 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány. Tehát mindegy adóterhelés szempontjából, hogy pénzt, vagy utalványt adok. A biztosítási szabályokat érintő változások:

2013. január elsejétől a kockázati biztosítás – az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen – munkáltató által fizetett díja (havonta a minimálbér 30 százalékáig) adómentes. A megtakarítási jellegű személybiztosítások (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) kifizető, munkáltató által fizetett díja ugyanakkor a díjfizetés időpontjában egyes meghatározott juttatásként – egyszerűen megállapítható kifizetői, munkáltatói adóteher mellett – adóköteles. 51.17% adómértékkel adózik. Különös szabályok vonatkoznak a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra. Bár ezek a biztosítások megtakarítási jellegűek, ezeknek a biztosításoknak a kifizető által fizetett rendszeres díja 2012. december 31-ét követően is adómentes. Rendszeres díj, amit legalább évente 1-szer kell fizetni. Korlátozás a díjnövekedésre, megelőző második év fogyasztói árindex+30% Az adómentesség kifizetői adatszolgáltatással párosul: a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az adómentes biztosítási díjról, a biztosító nevéről és székhelyéről. Ha a magánszemély a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításból pénzt von ki, továbbá meghatározott szerződésmódosítások esetén a kifizető (biztosító) egyéb jövedelmet állapít meg. Az egyéb jövedelmet 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli, kivéve, ha a jövedelem megszerzése a szerződéskötést követő 10 évet követően történik. Utóbbi esetben az egyéb jövedelmet csak 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Kamat jövedelem kifizetés-díj különbsége – Mentes: • egyszeri díj 5 év után • Rendszeres díj 10 év után – Adóköteles: • Fele egyszeri 4-5 év • Rendszeres 6-10 év • Egész egyszeri 0-3 év • Rendszeres 0-5 év


2

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a NYESZ-R számlával kapcsolatos változások: A nyugdíjcélú érdemi megtakarítás elérése érdekében a felhalmozási időszak a korábbi 3 évről a módosítás következtében 10 évre emelkedik. Azaz – kizárólag 2013. január 1-jétől nyitott számlák esetében – az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a NYESZ-R számláról történő kifizetés csak akkor lehet adómentes, ha a magánszemély a számlát már legalább 10 éve megnyitotta. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket és a tartós befektetési szerződést (TBSZ) érintő változás : Mivel 2013-tól az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körébe nem tartozik bele a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet, 2013-tól a TBSZ lekötési nyilvántartásába sem vehető fel ilyen értékpapír. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége : 2013. január elsejétől adómentesnek minősül a kifizető, munkáltató által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet. Kulturális szolgáltatás, színház, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások, továbbá közművelődési szervezetek által nyújtott kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegyek, bérletek vásárlására, de akár könyvtári beiratkozási díjára is fordítható ez az összeg. Tartós befektetési szerződések : A tartós befektetési szerződésekben elhelyezett értékpapírok esetén új rendelkezés, hogy nem szűnik meg a számla az értékpapír kicserélése, átalakítása következtében. Ugyanakkor ilyen módon sem kerülhet zárt körben kibocsátott értékpapír a tartós befektetési számlára. A módosítás hiányzó részletszabályt pótol. A tartós befektetési szerződésre vonatkozó további változás, hogy a lejárati hozamot a hároméves időszak utolsó munkanapjára, és nem az utolsó napjára, azaz december 31-ére kell megállapítani. A pontosításra azért van szükség, mert december 31-én az értékpapír-piacok nem működnek, így az értékpapírok korrekt értékelése ezen a napon nem lehetséges. Devizatartozás elengedése: Változnak azok a rendelkezések, amelyek alapján a hitelintézet adómentesen engedheti el a devizaadósok tartozását. A korábbi rendelkezések szerint erre csak akkor volt lehetőség, ha a családban az átlagjövedelem az öregségi nyugdíj minimumának kétszeresét nem érte el. Ez a határ – az időközben felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján – túl alacsony volt, így az az öregségi nyugdíj minimumának négyszeresére emelkedett. Ugyanakkor nincs lehetőség adómentes elengedésre, ha az nem független felek között történne, azaz ha például a vezető tisztségviselő adósságát engedné el a hitelintézet. Ugyancsak adómentesen elengedhető a hitel akkor, ha a hitelintézet hagyatéki hitelezőként az elhunyt magánszemély tartozását engedi el.


3

KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója) -

-

-

-

bejelentkezés december 1-től lehetséges a rendszeresített nyomtatványon T101E egyéni vállalkozók, T201T Társas vállalkozók. év közben is szabadon lehet választani ha az adóalany akár csak egy napot is az általános szabályok hatálya alatt tölt, akkor az általános szabályok szerinti kötelezettségeiről bevallást kell benyújtania függetlenül attól, hogy a hónap mely napján jelentkeznek be, az adót az egész hónapra meg kell fizetni, (kezdő vállalkozás, mert a működő, csak teljes hónapra tud bejelentkezni) választhatja egyéni vállalkozó, bt, kkt (csak magánszemély tulajdonos) nem választhatja, akinek adószámát az adóhatóság két éven belül törölte vagy felfüggesztette, vagy biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végez vagy ingatlan bérbeadást folytat (abból tényleges bevétele van) évi 6 millió forint bevételig éri meg választani, felette már adótervezés szükséges lehetséges, hogy még úgy is megéri. tételes összege főállású kisadózó vállalkozó esetén 50 e Ft/hó, mellékállású esetén 25 e Ft/hó kiváltja a társasági adót, vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékalap utáni adót és eho-t, nyugbizt járulékot, egbizt és munkaerőpiaci járulékot, szociális hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, béren kívüli juttatást terhelő ehot (eü szolg járulékot is!) bejelentkezést követően az adóhatóság tájékoztatót küld

Az adóalanyiság megszűnik: - kijelentkezéssel - vállalkozási forma megváltozásával, ha az nem felel meg a feltételeknek (egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén választható újra) - megszűnés esetén - bejelentett kisadózó kilépése, halála esetén, ha nem lép be helyette új - ha a társaságnak nem magánszemély tagja lesz - mulasztási bírság: számla vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru esetén - ha az adószámot felfüggesztik - ha az adózó adótartozása a negyedév utolsó napján meghaladja a 100 e Ft-ot - végelszámolás, felszámolás, átalakulás kezdő napjával - a fent kizárt tevékenységek felvételével, bevételt szerez. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható, ez 24 hónapot jelent, nem egész évet. Nem minősül bevételnek: - az áfa - kapott kölcsön, hitel - korábban nyújtott hitel visszafizetett összege - káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték Külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB devizaárfolyamán kell átszámítani. A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön adóköteles bevétel is. A bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Igénybevett szolgáltatás esetén az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy


4

igénybevevőjének az áfa szabályai szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, elengedett követelés és átvállalt tartozás esetén az a nap, amelyen a kötelezettség illetve a tartozás megszűnik. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. Bt, cég a közreműködő tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, a be nem jelentett tagok kizárólag munkaviszony keretében működhetnek közre. Kisadózóként azt a tagot, vállalkozót kell tehát bejelenteni, aki személyes munkájával, tevékenységével segíti a vállalkozást. Ha tehát a tagok közreműködnek, két lehetőség van, vagy kisadózóként, vagy munkaviszonyban tevékenykednek, feltéve hogy erre van lehetőség. Ha új kisadózó vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor a jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell a kisadózói jogállás létrejöttét bejelenteni, ezt követően az adóhatóság értesítő levelet küld. A tételes adó választásakor már be kell jelenteni legalább egy kisadózót. Főszabály szerint minden kisadózó főállású kisadózó. Nem főállású azonban: - legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll - kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (62 év feletti) - az EU-ban külföldön biztosított (A1-es igazolással rendelkezik) - olyan magánszemély, aki 2011 . december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény- alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű. ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi CXCI. törvény 32-33 . §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy - rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapfán 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Ha a hónapnak akár csak egy olyan napja van, amelyen nem felel meg a feltételeknek, már főállásúnak minősül. Ha a kisadózó jogállása megváltozik, 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tételes adót főszabály szerint köv. hó 12-ig fizeti meg. Nem kell azonban az adót megfizetni, ha az adózó a hónap egészében -

táppénzben, baleseti táppénzben, tgyásban, gyesben, gyedben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona fogvatartott

Ha a keresőképtelenség a hónap egészében nem áll fenn (kivéve szünetelés), de annak több hónapot érintő összefüggő együttes időtartama eléri a 30 napot, akkor a keresőképtelenség megszűnésének hónapjára vonatkozó tételes adót sem kell megfizetni. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azonban azt az időszakot, amelynek egészében a kisadózó keresőképtelen volt.


5

A keresőképtelenség miatt mentesített hónapot a köv. 12-ig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Ha nincs kisadózó, akkor a hónapok számából kiesik annyiszor 500.e.ft, mint amennyit nincs kisadózó. Ha gyes mellett újra végez vállalkozói tevékenységet, az adót meg kell fizetni, méghozzá a főállású kisadózó szerinti adómértéket. Ha a vállalkozás bevétele a 6 millió forintot meghaladja, akkor nem szűnik meg az adóalanyiság, azonban a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni (és lehetséges áfát is !!!), adóévet követő év február 25-ig. Ha a vállalkozás nem volt az egész naptári évben a tételes adó alanya, a bevételi korlát összege az adóalanyiság fennállásának hónapjaira havi 500 e forint. A társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátások számításának alapja havi 81 300 Ft, ami egész éves adóalanyiság esetén 365 nap helyett 318 nap szolgálati időt jelent, ebben vannak kétségek, de ez a rosszabb verzió, reméljük nem az arányosított szolgálati idő fog nyerni, azt meg főleg, hogy nem később fog ez kiderülni. A kisadózó vállalkozás nem köteles a havi adó és járulékbevallások benyújtására kisadózói jogállása alapján. Nem igaz ez, ha van bármilyen foglalkoztatott, mert arra a normál bevallási és adózási szabályok vonatkoznak. A nem főállású kisadózó tb ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A kisadózó jövedelmének a vállalkozás utolsó, megszerzett bevételéről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 %-a minősül, de legalább a minimálbér (Több kisadózó esetén a bevétel arányos része). Ez nagyon fontos szabály, különösen a vagyonosodási eljárások alkalmazása esetén, mert itt jelentős és legális jövedelem szerezhető ezzel az adózási módszerrel. A kisadózó vállalkozás az adóévben adóalanyként elért bevételéről nyilatkozatot köteles tenni adóévet követő év február 25-ig. Papír alapon is lehetséges, abban az esetben is, ha korábban elektronikus úton nyújtott be bevallást. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot 30 napon belül kell megtenni. Eddig az időpontig kell bevallani és megfizetni a 40 százalékos adót is, tehát azt már bevallásban kell szerepeltetni, tehát csak akkor van mentesülés a bevallások elektronikus benyújtása alól, ha csak tételes adót fizet, nincs százalékos adó, és nincs foglalkoztatott. A kötelező bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza: - sorszám - a bizonylat sorszáma - a bevétel összege - a bevétel megszerzésének időpontja A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. Ha áfa alany akkor a bevételi nyilvántartás mellett áfa analitikát is köteles vezetni a vállalkozás. A kisadózó vállalkozás köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”, ennek elmulasztása 200- 500 e Ft mulasztási bírsággal sújtható.


6

A kisadózó vállalkozás a nyilatkozatában, az art szerinti adózó pedig a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó (1408-as) bevallásában köteles adatot szolgáltatni, az ugyanazon adózónak egy év alatt 1 millió forintot meghaladó összegű bevételéről illetve kiadásáról. Az adóhatóság ez alapján vélelmezheti a bújtatott munkaviszonyt, a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbiak közül legalább kettő megvalósul: -

a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette a naptári év bevételének legalább 50 %-át NEM az adatszolgáltatásra kötelezettől szerezte a számlabefogadó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában van a szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlabefogadó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg

A kapcsolt vállalkozásokat az 1 millió forint szempontjából egy személynek kell tekinteni. Áttérés szja-kata Szja szerinti vállalkozói bevétel minden olyan bevétel, ahol a teljesítési időpont megelőzi a kata időszakát. Szja szerinti vállalkozói költség minden olyan költség, amely a kata időszakában merül fel, de a kata időszakát megelőző időszakra vonatkozik. Az áttérés bejelentésének évében a jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a kata előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét. A kata előtti időszakból származó összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben az szja tv hatály alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette bevételét, akkor a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó szabályok a kata időszaka alatt is vonatkoznak rá. Áttérés tao-kata A katát választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia, ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társasági adókötelezettségéről. Meg kell állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adót is, ez 16 %, amit három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni.


7

Alapja: eredménytartalék + saját elhatározásból lekötött tartalék + MSZE (mérlegszerinti eredmény) + jóváhagyott osztalék miatti kötelezettség csökkentve a mérlegben kimutatott immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével A kata hatálya alá bejelentkezett adózót a kata időszakában is terhelheti társasági adó fizetési kötelezettség, ha a korábban érvényesített kedvezmények (fejlesztési tartalék, kisvállalkozói kedvezmény, stb) feltételeit nem teljesíti. Cégautóadó: A kata alanya esetén a cégautóadót akkor kell megfizetni, ha a vállalkozásnak az szja tv szerinti személyautó van a tulajdonában vagy azt pénzügyi lízing keretében lízingeli. Költségelszámolás címén nem keletkezik kötelezettség, mivel költséget nem számol el. Iparűzési adó: a kata alanyának mindenképpen szükséges legalább a nettó árbevétel – csökkentő tételek szóló bizonylatok gyűjtése, megőrzése, azok alapján a csökkentő tételek külön kiszámítása, ha az adózó nem az egyszerűsített vagy a tételes módszert választja. Kata esetén az iparűzési adó alapja: - általános szabályok szerint - nettó árbevétel 80 százaléka (ha a bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg) - új lehetőség a tételes összegű iparűzési adó választásának lehetősége, ami - telephelyenként 2,5 millió ft * helyi iparűzési adó mértékkel, ez 2% mérték esetén 50 e Ft / év / telephely helyiadó kötelezettséget eredményez. Abban az esetben, ha a kata adóalanyiság az adóév egészében nem áll fenn, akkor a 2,5 millió forintos tételes adóalap összege napi arányosítással számítva kisebb. (év közben jön létre, létesít telephelyet, vagy a katát az adóév bizonyos időszakára nem kell megfizetni: szünetel, keresőképtelen, stb.) A tételes adó alanya az év folyamán évente kétszer adót és nem adóelőleget fizet. Abban az esetben, ha az adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor az adóéven belüli adóköteles időszak első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig kell az adót két egyenlő részletben megfizetni. A tételes összegű iparűzési adó fizetési kötelezettség választását az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon a kata hatálya alá tartozástól számított 15 napon belül be kell jelenteni. (Év eleji kezdés esetében ez 2013. január 15.!!) Ha a vállalkozó év közben tér át katára és akkor a tételes fizetést választja, az addig terjedő időszakról bevallást kell benyújtania követő év május 31-ig. Tehát bevallás benyújtására van szükség: - kata adóalanyiság megszűnik, 15 napon belül - a katát nem kellett megfizetni egy időszakra (tényleges fizetendő iparűzési adó is kevesebb), adóévet követő január 15-ig Adóbevallást célszerű benyújtani valamilyen kedvezmény utólagos érvényesítése esetén: foglalkoztatás növelés, helyi adómentesség vagy kedvezmény, állandó iparűzési adóból az ideiglenesen fizetett iparűzési adó levonása, adóévet követő év május 31-ig, nyílván ez csak akkor lehet, ha általános szabály szerint teljesítjük az iparűzési adót.


8

Ha az iparűzési adóban a tételes adófizetési alanyiság megszűnik, akkor a bevallásban adóelőleget is kell bevallani. Az előlegfizetés időszaka az általános szabályok szerinti adózási mód első napjától az adóévet követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakot öleli fel, az adóelőleg összegét annyi részletben kell megfizetni, mint amennyi előlegfizetési időpont az időszakban van. Tudni kell, hogy aki EVÁ-s és átlép KATÁ-ba vagy KIVÁ-ba akkor az EVÁ-ból való kilépést is be kell jelenteni: Egyéni vállalkozó : 12T103-s adatbejelentő lap Társas vállalkozás: 12T203-s adatbejelentő lap Természetesen a 12T101E – egyéni vállalkozó és a 12T201T – társas vállalkozó bejelentő és változás bejelentő lapokat is ki kell tölteni és beküldeni.

KIVA (Kisvállalati adó) A kisvállalati adó hatálya alá való átlépés szándékát elektronikus úton, a NAV ’T203KV számú nyomtatványán lehet jelezni.

-

bejelentkezés dec. 1-től január 15-ig, elektronikusan, január 15-ig visszavonható a bejelentkezést nem fogadja az adóhatóság, ha a bejelentés napján az adótartozás meghaladja az 1 millió forintot

Feltételei: - átlagos statisztikai létszám 25 fő (későbbiekben 50-ig nőhet) - bevétel 500 millió forint - mérlegfőösszeg 500 millió - adószámot nem törölték vagy függesztették fel - mérleg fordulónapja dec. 31 - forintban vezeti üzleti könyveit. - a létszám és a bevétel számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani Alapja: a pénzforgalmi szemléletű eredmény személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, mértéke (*16%) Személyi jellegű kifizetés: ami a Tbj. szerint járulékalapot képez, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel. Kedvezményezett foglalkoztatott 2011 évi CLVI tv. 462/B § (2), a 462/C§ és 462/D § foglalkoztatott személy. Azaz 25 év alatti 180 biztosítási napnál kevesebb, tartósan álláskereső, és gyermekgondozásról visszatérő személy. A tagi viszonynál a járulék alapja a kifizetett bér, de minimum a minimálbér 112,5%-a Pénzforgalmi szemléletű eredmény: Szt. szerinti pénzeszközök záró állománya – nyitó állománya ± módosító tételek


9

Módosító tételek Növelő tételek: vállalkozáson kívülre helyezett pénzösszegek (olyan pénzkiadás, ami nem költség) -

hitel vagy kölcsön nyújtása kapott hitel törlesztése esetén a felvételkor csökkentő tételként elszámolt összeg saját kibocsátású kötvény beváltása esetén a kibocsátáskor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. vásárlása tőkekivonás (jegyzett tőke leszállítás) osztalék és osztalékelőleg fizetése elszámolásra kiadott összeg végleges pénzeszközátadás 50 e ft-ot meghaladó költség, ha ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék bűncselekménnyel kapcsolatos kiadás ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés kiva előttről származó adófizetési kötelezettség kiva alatt megfizetett bírság, pótlék kiva alapján fizetett adó és adóelőleg tartozás térítés nélküli átvállalása alultőkésítés rejtett osztaléka (kamat) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, ha azt kapcsolt vállalkozással szemben engedi el térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás leltárhiány könyv szerinti értéke, ha nem megfelelő gondossággal jártak el kapcsolt vállalkozások esetén szokásos piaci ár elvének alkalmazása

Csökkentő tételek: vállalkozásba bevont pénzeszközök (olyan pénzeszköz növekedés, ami nem bevétel) -

hitel vagy kölcsön felvétele a cég által nyújtott hitel (követelés) cégnek visszafizetett törlesztése esetén a növelő tételként elszámolt összeg arányos része saját kötvény kibocsátása (hvt megt. ép) ép beváltása, eladása esetén a vásárláskor növelő tételként elszámolt összeg tőkebevonás (jegyzett tőke emelése) kapott osztalék és osztalékelőleg elszámolásra kiadott összeg visszafizetése

Veszteségelhatárolás: a negatív pénzforgalmi eredményt (amely a módosító tételekkel korrigált összeget jelenti) 10 év alatt, egyenlő részletekben lehet felhasználni a következő adóévekben. Az adóévben beszerzett, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök összege az adózó döntése szerint teljes mértékben, időbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következő évek adóalapját. Az új beruházásnak megfelelő elhatárolt veszteséggel a következő években akár teljes mértékben lecsökkenthető az adóalap, azaz nem érvényesül a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalap.


10

Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni. Átmeneti szabályok: az adóalanyiság első évében figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásban bevételként, ráfordításként számolt el, elhatárolások (illetve az első adóévben teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany a Szt. hatály alá NEM tartozott) A KIVA tv. hivatkozása szerint, a pénzforgalmi eredmény meghatározása során, figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési időpontja a kiva alanyiság időszakát megelőzi, de tényleges realizálására a kiva alanyiság időszakában kerül sor (állományban lévő hitel- és kölcsöntartozások 20.§. (14) bek. ha az ügylet alapjául szolgáló eszköz és kötelezettség a kiva alanyiság első évében már állományban volt, akkor a nyilvántartásba vétellel összefüggésben pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tétel alkalmazása nem merül fel) Adóelőleg: fizetésének gyakorisága a megelőző adóév kisvállalati adójának összegétől függ, ha az 1 millió ft-ot elérte, havonta 20-ig, ha nem érte el, akkor negyedévente 20-ig kell fizetni. Átmeneti: az adóalanyiság első évében 100 millió forint ∑BEVÉTEL a határ, felette havi, alatta negyedéves előleg. Adóelőleg alapjának meghatározásához választható annak egyszerűsített módja, amely - a Szt. szerinti pénzeszközök havi vagy negyedévi realizált változása - a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem - az időszakban megfizetett adóelőleg - az időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének 16%-a. Vagy a teljes körű módszer, ami az összes módosító tétel figyelembe vételével számított adóalapot jelenti, azonban, ha az adózó valamely időszakban (hónap vagy negyedév) a teljes körű módszert alkalmazza, akkor az adóév végéig ettől már nem térhet el, azaz választásához már a teljes adóévben kötve van. A szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a kiva alanya az előleg megállapítási időszak negatív előlegalapját a következő előleg megállapítási időszakban csökkentő tételként figyelembe vegye. Az adóelőleg-megállapítási időszak negatív adóelőleg alapja a meghatározott adóelőleg alapjának a Tbj. szerinti járulékalappal csökkentett összege. A kivát az adózó az adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig (május 31.) fizeti meg vagy igényli vissza. Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, a bevallást a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A kiva hatálya alól év közben nem lehet kijelentkezni, a kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb dec. 20-ig kell elektronikusan benyújtani, a nyilatkozat vissza nem vonható.


11

A kiva alanyiság megszűnik: -

-

a bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával végelszámolás, felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal (ha anélkül szűnik meg, a megszűnés napjá- val) az adóalany átalakulását megelőző nappal (vagyis kiva időszaka alatt nem lehet átalakulni, társasági formát váltani) nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért kirótt jogerős bírság esetén a jogerőre emelkedés hónapját megelőző hó utolsó napjával adószámot felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával naptári negyedév utolsó napjával, ha az e napon nyilvántartott adótartozás meghaladja az 1 millió forintot létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha az átl. stat. létszám meghaladja az 50 főt

Az adóalanyiság megszűnése napjával, mint mérleg fordulónappal önálló üzleti év kezdődik. TAO alanyok átlépése KIVA hatálya alá A bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásban adóelőleget már nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem kell fizetni. A társasági adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteséget 10 év alatt jogosult felhasználni kiva alanyiság időszaka alatt. Fejlesztési tartalék: A kiva alanyiság első adóévét megelőző adóévben a tao alany már nem élhet a fejlesztési tartalékképzés kedvezményével. A tao törvény rendelkezései alapján abban az esetben nem kell a fejlesztési tartalék összegével növelni az adózás előtti eredményt, ha a fejlesztési tartalékként lekötött összeget az adózó a lekötés adóévét követő négy adóévben oldja fel. A kiva időszakában ez azt jelenti, hogy a lekötött tartalék összegét a kiva alany beruházásra fordítja, vagyis a feltételeket teljesíti. Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye Értékcsökkenési leírás: a kiva választása esetén a tao alanynak az értékcsökkenési leírás különbözetével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség (a könyv szerinti érték és a nyilvántartási érték különbözete) Tartós adományozás: az adózás előtti eredményt növelni kell a tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszeresével, mentesülésre nincs lehetőség. Kisvállalkozói kedvezmény: a kiva alany választása szerint nem köteles elszámolni a kisvállalkozói kedvezménnyel, ha a kiva alanyiság időszaka alatt a tao tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége, azaz a feltételeket a kiva alatt is teljesíti.


12

A foglalkoztatottság növelésének kedvezménye Nem realizált árfolyamnyereség Kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követő megszűnés Szokásos piaci ár Egyéni cég Kis- és középvállalkozások adókedvezménye: amennyiben a tao alanyiság időszaka alatt érvényesített kkv. adókedvezményt a feltételek nem teljesítése miatt a kivát választó adózó késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, akkor a kiva alanya a visszafizetendő taot az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. A kiva alanya az adóalanyiság megszűnése után adókötelezettségét a tao törvény rendelkezései szerint teljesíti. A kiva alanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. A kiva alanyiság időszaka előtt megszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának tao tv. szerint meghatározott időarányos részét is elszámoltnak kell tekinteni. A kiva alanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a kiva alanyiság minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. A kiva alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: - az általános szabályok szerint - a nettó árbevétel 80 százalékában (ha az árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot) - a kiva alapjának 20 százalékkal növelt összegében. Ha a kiva alanyának adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor az alanyiság időszakára az iparűzési adót a választott módon kell meghatározni, a hátralévő időszakra pedig az általános szabályok szerint vagy a 80%-os szabály alkalmazásával. A tört adóévről szóló bevallást a kiva alanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adóalanyiság megszűnése esetén a bevallás benyújtással egyidejűleg adóelőleget is kell bevallani. A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A kiva alanyát az általános szabályok szerint terheli cégautóadó-kötelezettség a tulajdonában álló, általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi valamint azon külföldi rendszámú személygépkocsi után, mellyel összefüggésben költséget számolt el.


13

ÁFA szabályok változása 1. Alanyi mentesség határa 5 MFt-ról 6 MFt-ra emelkedik. 2. Az áfa bevallásban be kell jelenteni számlánként azt az értékesítést, aminek áfa tartalma meghaladja a 2 MFt-ot. (vevő adószáma, telj. időpont) Mindkét oldalról (eladó és vevő) be kell jelenteni. Ekkor a számlára rá kell írni a vevő adószámát. Ez bruttó 9.406 eFt-os számlát jelent 27 %-os áfa mértékkel számolva. Belföldi áfa Összesítő jelentés elszámolás, amely bevallás, módosítása önellenőrzés annak minden jellegű kötelezettségével és következményével. Az adatszolgáltatás arra is vonatkozik, ha ugyanannak a partnernek számlázok, és egy bevallási időszakban (több számlából) eléri a 2 MFt-ot a kiszámlázott bevétel áfája. Ha havi áfa bevalló vagyok, akkor havonta éri el, ha negyedéves bevalló, akkor negyedévente. Ha a vevő nem adóalany, akkor nincs bejelentés. Fordított áfásat sem kell jelenteni. Nemzetközi ügyleteket sem kell jelenteni, tehát csak a belföldi áfás ügyeltek esetében van jelentés, ott is akkor, ha van előzetes áfa levonás. Julius 01-től NAV-nál leellenőrizhető a partner adatszolgáltatása 3. Lehet pénzforgalmi szemléletet választani áfában, vagyis akkor bevallani az áfát, amikor a pénz beérkezik. Feltétel az éves bevétel ne haladja meg a 125 MFt-ot. Ezt be is kell jelenteni december 31-ig. A levonás is csak fizetés után lehetséges. A számlára ráírandó: pénzforgalmi szemlélet. (500 eFt-ig bírságolható az elmaradása) Akinek a bevételei nagyrészt készpénzesek, annak nem érdemes ezt választani. Az adminisztrációt is megnöveli. Részletesen külön is kitérek rá, itt csak felvezetem. 4. Külföldi utas áfa nyomtatványból olyat kell vásárolni, amin franciául is rajta van a szöveg. 5. 2013.04.01-től tervezik bevezetni, hogy a pénztárgép működését az adóhatóság hírközlő rendszer útján felügyelje. (a NAV látja mit csinál a ptg-pel az adóalany!!!!) 6. Fordított áfa a mezőgazdaságban 2012.07.01 gabona, majd 2013. április. 01 sertés, félsertés, egyes takarmányok is. 7. számlázási szabályváltozások, megőrzés, elektronikus, papír, egyszerűsített adattartalmú számla 100 euró alatt. •

Ennek értelmében elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követően például elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is.

A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell: 1. a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos), 2. adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és 3. olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).


14

Egységesítés Uniós és Belső számlák, teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell állítani Gyűjtőszámla sem lehet 1 hónapnál hosszabb. Számlán az adózással kapcsolatosan fel kell tüntetni. Normál ügylet. Adómértéket Önszámlázás kifejezés feltüntetése a számlán, ha nevünkben más számláz. Közösségi ügylet esetén: adómentesség esetén a jogszabály, vagy HÉa irányelv vonatkozó rendelkezést, vagy mentes az adó alól közösségi értékesítés kifejezést. Különbözeti szerinti szabályozásnál: utazási iroda, használt cikkek, műalkotások, régiségek különbözet szerinti adózása kifejezést. 8. Bérbeadás, ennek értelmében változik, hogy melyik államban kell megfizetni a nem adóalanyok részére történő közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása után az áfát. Jogharmonizáció, és az igénybevevő illetősége szerinti tagállamban adózik. 9. Személygépkocsi javítás, karbantartás áfa 50 % levonható 10. Üzletág átruházás nincs áfa, ha – Adólevonási joggal rendelkezik az átruházó – Adókötelessé tétel választás a megszerző részéről Üzletág olyan működő egység, amely szervezeti szempontból alkalmas, hogy a hozzá tartozó vagyonnal függetlenül és tartósan önálló gazdasági tev. Folytasson. 11. EKB-árfolyam külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap forintra történő átszámításra, választható 1 évre, bejelentkezés december 31-ig. 12. Horvátország EU-s 2013-tól Akkor 3. pont pénzforgalmi áfa: A pénzforgalmi adózás megteremtésére a 2013-tól hatályba lépő új uniós számlázási irányelv (2010/45/EU tanácsi irányelv) adott lehetőséget Magyarország számára. A kormány a jogharmonizáció következtében olyan finanszírozást segítő szabályozást alakított ki a kisvállalkozások részére, amely szerint az eladó áfa fizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik, amikor az ellenértéket a vevőtől megkapta. A rendszer a vevő számára is változást jelent, ugyanis áfa levonási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az ellenértéket megfizette. A pénzforgalmi szemléletű adózást azon kisvállalkozók választhatják, amelyek éves árbevétele 125 millió,-Ft alatt van. Ezen új adózási mód a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényben került beiktatásra.


15

Hatálya alá már most is be lehet jelentkezni, alkalmazni azonban első ízben csak a 2013. január 1-jétől kezdődő adóelszámolási időszakra lehet. Pénzforgalmi elszámolás választásának feltételei Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) XIII/A. fejezetének 196/A-G. §-ai rendelkeznek a részletszabályokról. Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választhatja (először 2013. évre), mely döntéséről az állami adóhatóságnak a megelőző év utolsó napjáig nyilatkozni köteles. Azon túl, hogy a pénzforgalmi elszámolás választáshoz kötött, az adóalanynak az alábbi feltételeknek is meg kell felelnie: - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv tv. hatálya alá tartozna, és - gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, és - nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, és - nem alanyi adómentes. További feltétel, hogy az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege - sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, - sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió,-Ft-nak megfelelő pénzösszeget. Az év közben alakult adóalanyok is választhatják a pénzforgalmi elszámolást akkor, ha várhatóan a tárgyévben időarányosan teljesíteni tudják az értékhatárra vonatkozó feltételt. A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárba nem számítandó be: - az adóalany vállalkozásában tárgyi eszközként használt termék értékesítése, illetve immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése; - a termék Közösségen belüli adómentes értékesítése; - a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (pl. egészségügy, oktatás, stb.); - az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti (pénzügyi jellegű) adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás (pl. kiegészítő jelleggel végzett biztosítás-, hitelközvetítés). Nem alkalmazható az elszámolás az alábbi ügyletekre: - részletvétel, zárt végű lízing típusú ügyletek; - Közösségen belüli adómentes termékértékesítések;


16

- azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, amelyekre az adóalany az Áfa tv. Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza (pl. különbözet szerinti adózás használt ingóság esetén, idegenforgalmi árrés adózás, mezőgazdasági kompenzációs rendszer alkalmazásakor). Számla kötelező adattartalma Aki pénzforgalmi adózást választ, annak minden számláján kötelező a pénzforgalmi adózásra utalást szerepeltetnie 2013-tól. Az Áfa tv. 169. § új p) pontja értelmében pénzforgalmi elszámolás esetén a számla kötelező adattartalma a jogszabályi hivatkozás vagy bármely más egyértelmű utalás arra, hogy a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták. Abban az esetben, ha az eladó a számlán ezt a tényt mégsem szerepelteti, ez később nem módosítható. Ez azt jelenti, hogy arra a számlára vonatkozóan nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást, vagyis ezeknek a számláknak a tekintetében már a teljesítés időpontjában keletkezik az adókötelezettség abban az esetben is, ha a vevő még az ellenértéket nem fizette ki. Fizetendő adó megállapítása Az adóalany az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után a fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg (kivéve, az Áfa tv. 10. § a) szerinti zártvégű lízing, részletvétel esetében teljesítéskor). Levonható adó megállapítása A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany adólevonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adó megállapítási időszakban gyakorolhatja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti (kivéve, zártvégű lízing, részletvétel esetén teljesítéskor). Amennyiben az ellenérték jóváírása, megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani, illetve a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható. Számlakorrekció Olyan számla érvénytelenítése, vagy ellenérték visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó csökkenését - a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót csökkentő tételként, - a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany fizetendő adót növelő tételként abban az adó megállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti.


17

Áthárított adó növekedéssel járó számlamódosítás esetén a módosításból eredően fizetendő adót - a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany az ellenérték(rész) jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg; - a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany adólevonási joga is ugyanekkor keletkezik, azaz amikor kifizette a különbözetet. Pénzforgalmi adózási szabályok alkalmazásának megszűnése A pénzforgalmi adózás lehetősége megszűnik: - a naptári év utolsó napjával, ha a követő naptári évre nem kívánja alkalmazni; - az értékhatár meghaladásának napját követő nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 125 millió,-Ft-os feltétel nem teljesül; - a naptári év utolsó napjával, ha a követő naptári év első napján nem minősül a Kkv tv. értelmében kisvállalkozásnak; - a jogerős elrendelését megelőző nappal, ha csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül; - az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal. A bevételi értékhatár túllépése esetén az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az értékhatárt. Ilyen esetben a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. Szociális hozzájárulási adó kedvezmények, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjplafon eltörlés

1. Szakképzettséget nem igénylő munkakörben (FEOR 08. 9 főcsoport: egyszerű mezőgazd. munkák, takarító, éjjeli őr, rakodó munkás, segédmunka, stb. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000,- Ft 14,5 %-a már 2012.12.01

2. Tartósan álláskereső személyek foglalkoztatása után. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000,-Ft 27 %-a az első két évben, és 14,5 % a harmadik évben. Munkaügyi hivatal igazolása kell hozzá.

3. 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000,- Ft 14,5 %-a. Ha a 25 év alatti pályakezdő, aki 180 nap biztosítási viszonynál nem több), akkor a kedvezmény mértéke 27 %, ezt NAV igazolással lehet igénybe venni. (a foglalkoztatás első két évében jár a 27 %)

4. Gyed, gyes után foglalkoztatott munkavállaló után a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000,- Ft 27 %-a a foglalkoztatás első két évében, és 14,5 % a harmadik évben.


18

A kedvezményt minden hónapban a számfejtéskor lehet érvényesíteni, tehát nem kell külön igényelni, hanem nem kell utalni a szociális hozzájárulási adót. A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 %.amiből eredetileg is van kedvezmény az alkalmazottak részére a korábbi adójóváírást kompenzálva.

5. A szoc.hj. adó kedvezménye, amit az adójóváírás „helyettesítésére” vezettek be, 2013-ban csökken. Ez kb. fejenként 5 eFt többletjárulékot fog jelenteni havonta, ott ahol a bérek a garantált bérek szintjén vannak. 6. Egészségügyi szolgáltatatási járulék 6.660-ft/hó azaz 220-ft/nap. Szintén a járulékokat érintő kérdés, hogy jövőre megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10%-os nyugdíjjárulék levonására, jövőre igen. 7.

8. Bérkompenzáció A hatályos törvényekben az szerepel, “a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény” 2013-ban a bruttó bér 16%-a, de legfeljebb 12 ezer forint. 75 ezer forint felett pedig az e fölé eső bruttó bér 20%-ával kell csökkenteni a 12 ezer forintot. Ez eredményezi azt, hogy nagyjából a mostani minimálbér szintjénél jön még ki számottevő adókedvezmény, 130 ezer forintos bruttó bérnél pedig megszűnik. A jelenlegi rendszerben tehát egyáltalán nincs benne, hogy a garantált minimálbértől felfelé járna a munkáltatók számára valamilyen automatikus béremelési kompenzáció. Ezt fontos figyelembe venni a KIVA esetleges választása során.

Házipénztár változás 2012. december 1-től már! A Számviteli törvény 14.§ (9)-(10) bekezdései tartalmazzák a házipénztárakra vonatkozó szabályozást. A törvény rendelkezése szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-át. A fenti rendelkezést 2012. decemberi 1-től hatályon kívül helyezi a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 25.§-a. A miniszteri indoklás szerint 2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozások készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozó korlát, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes egészében indokolt megszüntetni. A törvényi korlát ugyan megszűnik, de változatlanul hatályos marad a Számviteli törvény 14.§ (8) bekezdése, mely szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről. A változás alapján a mértéket jogszabályi korlát nélkül a pénzkezelési szabályzat szabadon határozhatja meg december 1-től. Így szükségessé válik a pénzkezelési szabályzat módosítása.


19

Hiba elszámolása: Már 2012-re is alkalmazható. Nem minősül jelentős összegű hibának a feltárás évében a saját tőke, növelő-csökkentő együttes összege nem éri el az 1 millió Ft-ot, így a számviteli hibát a tárgyévi könyvvitelben kell javítani. Megszünik a beszámoló ismételt közzétételei kötelezettsége, három oszlopos mérleg. Nem változott, a számviteli politikában kell meg meghatározni, hogy mi a jelentős összegű a vállalkozás szempontjából. Mindenképpen jelentős a hiba, ha a saját tőke, növelő-csökkentő együttes összege eléri a mérlegfőösszeg 2 %-át. Forgóeszközök árfolyam vesztsége elhatárolható: Skontó akkor számolható el pénzügyi műveletek között, ha annak összege nem haladja meg a 3%-ot 2013-től Mikrogazdálkodói beszámoló: Mérlegfőösszeg 100 millió Éves nettó árbevétel 200 millió Üzleti évben foglalkoztatottak létszáma 10 fő és nincs könyvvizsgálati kötelezettség. Bemutató termék elszámolása már 2012-től is. Tesztautó Nem kell a tárgyi eszközök közé átsorolni, akkor a terméket, amikor az értékesítés elősegítése érdekében átmenetileg használatba veszik. Tájékoztatás a készpénzfizetés szabályairól, módosítva a 2013-as szabályok ismeretében. Többeknél előfordult annak ellenére, hogy folyamatosan igyekszünk tájékoztatni, hogy még mindig gondot okoz a készpénzforgalmi szabályok betartása, illetve legtöbbször fel sem merül, hogy jelentési kötelezettség tapad hozzá. Célunk jelen tájékoztató összeállításával egy munkájukat segítő, magyarázatokkal, ugyanakkor törvényi hivatkozásokkal is tarkított összefoglaló kialakítása volt. Készpénzfizetési összeghatára (hatályos: 2012. január 01-től) Art.) 17. § (9) bekezdése szerint: "A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást." Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a fenti összeghatárokat meghaladó készpénzes mozgást a készpénz szolgáltatás igénybevevőjének, tehát ANNAK, AKI A PÉNZT KIFIZETI 15 napja van az állami adóhatósághoz ezt partner neve adószáma és az összeg feltüntetése mellett bejelenteni.


20

Figyelem! Jogcímről nem beszél a jogszabály, tehát mindegy hogy adásvételről, kölcsönadásról, vagy más jogcímű kifizetésről van-e szó Kapcsolt fél fogalma: Art 178 § 17 pontja szerint: „17.958 kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;” A bejelentés nyomtatványa a 40-es számú nyomtatvány, melyet ebev rendszeren keresztül lehet benyújtani. Kérjük a tisztelt ügyfeleket, hogy az ilyen jellegű készpénzes ügyletek lebonyolódását követően lehetőleg haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül részünkre bizonylatmásolatot küldeni szíveskedjenek, a bejelentési kérelemre való felhívással, valamint a jogcím megjelölésével együtt. Ennek hiányában nem tudjuk garantálni, hogy határidőben benyújtásra kerül a nyomtatvány. A késedelmes benyújtást az Art szankcionálja, amelyért nem tudunk szavatolni. Amennyiben részükről bejelentési kérelem irányunkba nem érkezik, azt a későbbiekben sem áll módunkban pótolni! Az art 38§.-a kiegészül egy (3a) ponttal. 2013.01.01-től: „egy Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1.5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.” Mit is jelent ez? Az jelenti, hogy függetlenül attól, hogy én milyen jogcímen fizetek ki készpénzt és hány részletben, tehát akár 200 ezer forintonként is, és ez egy szerződésből eredően egy naptári hónapban meghaladja az 1.5 millió forintot, akkor azt az összeget, amivel meghaladom az egymillió ötszázezer forintot már szankció mentesen nem fizethetem ki! A szankció mind a befogadó, mint a fizető esetében fenn áll, ami nem méltányolható. Amennyiben a fenti kp korlátból adódó összeg meghaladja az 1.5 milliós határt, akkor az Art. 172.§ (20f) pontja alapján: „A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1.5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.”


21

Fontos hogy nagyon figyeljünk, a fenti kp kifizetési korlátozó intézkedések mindenhol a ténylegesen kifizetett kp összeget jelentik, tehát ez egy áfás számla esetében a bruttó összeg lesz! Pénzkezelési szabályzat a számviteli törvény tükrében, különös tekintettel a házipénztár készpénzállományának meghatározására A gazdálkodónak a számviteli törvényben foglalt alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásban kell rögzítenie az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. A pénzkezelési szabályzatot a számviteli politika keretében kell elkészíteni minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül.

Fontos, hogy a pénzkezelési szabályzat rendelkezzen legalább · a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, · a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, · a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, · a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, · a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, · a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, · az ellenőrzés gyakoriságáról, · a pénzszállítás feltételeiről, · pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, · a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. 2012. január 1-jétől a számviteli törvény kimondja, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10 %-át, illetve - ha az előző üzleti év összes bevételének 10 %-a nem éri el az 500 ezer forintot - az 500 ezer forintot. (A számviteli törvény 2009.január 1-jétől az összes bevétel 1,2%-ában, 2009.március 13-ától 2%-ában határozta meg ezt az összeget és szintén legfeljebb 500 ezer forintban maximálta.) Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevételi adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Ez a szabály 2012.12.01-nappal megszűnt. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében - bázisév hiányában - a napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kellett figyelembe venni. Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát - így a pénzkezelési szabályzatot is - a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell a szabályzatokon keresztül vezetni. A szabályozás a vállalkozás egészére vonatkozik, nem telephelyenként értendő. Ha még nem áll rendelkezésre a tárgyévet megelőző év összes bevétel adata, akkor az azt megelőző év beszámolóját kell alapul venni. Az átlag számításánál az adott hónap minden naptári napjára kell adattal rendelkezni a záró készpénzállományról, a készpénzállomány halmozott összegét pedig mindig az adott hónap naptári napjainak számával kell elosztani. Juhász Adószakértő Iroda

22

Amennyiben a hónap bármelyik napján nincs készpénzmozgás, az azt megelőző nap záró pénzkészletének összegével kell számolni. A házipénztár a gyakorlatban azt a helyet jelenti, ahol a vállalkozás a készpénzét tartja. A házipénztárt érintő bevételeket, kiadásokat a készpénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni, ami azt jelenti, hogy a készpénzforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Ezt analitikus nyilvántartással (napi, időszaki pénztárjelentés, pénztárkönyv, stb.) kell alátámasztani, amelyből megállapítható a készpénzben teljesített napi forgalom és a napi záró egyenleg. A házipénztárban egyes napokon a bevétel 10 %-át, illetve 5 millió forintnál kevesebb éves árbevétel esetén 500 ezer forintot meghaladó készpénz is tartható, azonban az adott hónap naptári napjainak átlagában a készpénz záró állománya nem haladhatja meg a törvényben meghatározott maximális értéket. A számviteli politika kialakításáért, így a pénzkezelési szabályzat elkészítéséért és módosításáért is a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Amennyiben a gazdálkodó a számviteli politikáját nem készíti el, vagy a szabályzataiban foglaltakat nem tartja be, mulasztási bírsággal sújtható. Az iroda ezt 2007 évben egyébként mindenkinek elkészítette, annyit kellett tenni, hogy kitöltsék a vállalkozás nevét és beírják a pénzösszeget, és ha kell az ellenőrzésre a szabályzat akkor azt küldjék meg. Kérem, ha valakinek ez nincs meg egyeztessenek kollégáimmal ne az ellenőrzéskor lepődjünk meg. A HÁZIPÉNZTÁR NEGATÍV összege nem a könyvelő felelőssége!!!!!!!!!!! A HIÁNYZÓ SZÁMLA, BIZONYLAT nem a könyvelő felelőssége!!!!!!!!!!! A KÉSZPÉNZFIZETÉS BEJELENTÉS, ÉRTÉKHATÁR TÚLLÉPÉS MIATTI BÍRSÁG nem a könyvelő felelőssége, csak akkor, ha jelezték és a szerződés szerint nem jelentette be. Figyeljük ugyan és mindenért szólunk, de ne forduljon már ez át. Köszönet. Tájékoztatom, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, módosításra került, ezért szükséges a társasági szerződés átdolgozása, kiegészítése. A 2006. évi V. törvény az alábbiak szerint módosult: A 7. § (4) bekezdés szerint a Társaság székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a Társaság jogosult. A Társaság a használat jogszerűségéről nyilatkozni köteles. A 24. § (1) bekezdés h) pontja szerint bejelenteni szükséges a Társaság képviseletére jogosultak valamennyi személyes adatát, többek között a születési idejét is. A 27. § (3) bekezdése a) pontja szerint - a korábbiaktól eltérően - a természetes személy tagok születési idejét, adóazonosító jelét.


23

A 36. § (4a) bekezdése alapján az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) - külföldi esetében a 30. § (7) bekezdése szerinti - adóazonosító számát. Amennyiben a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, úgy erre a körülményre utalni kell. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben. Amennyiben a cég főtevékenysége vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal, vagyis a Társaság tevékenységi köreiben bekövetkező változást a NAV illetékes osztályánál kötelező bejelenteni a változást követő 15 napon belül. A cégiratokat ezen esetben is az Ügyvéd megküldi az illetékes cégbírósághoz nyilvántartás céljából, mely esetben eljárási költséget sem kell megfizetni. A 61/B. § (1) bekezdése értelmében a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. A (2) bekezdése szerint az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. A (3) bekezdése alapján az állami adóhatóság (2) bekezdés szerinti jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. A 2006. évi IV. törvény módosított rendelkezései az alábbiak, a tiltásra A 23. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság, vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. A (4) bekezdése szerint nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. Az (5) bekezdés alapján nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A (6) bekezdés szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.


24

A (7) bekezdés szerint a tilalom hatálya a (4)-(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. A (8) bekezdés szerint e § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. A (9) bekezdés szerint a (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. A 104. § (1) bekezdése értelmében a társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is. A 30. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Ezen változások folytán kötelező tehát bejelenteni a Társaság ügyvezetőjének születési idejét, a székhely/telephely/fióktelep használatának jogosultságát, a természetes személy tagok esetében az adóazonosító jelet és a születési időt, jogi személyiségű tagnál pedig az adószámot, valamint fel kell tüntetni a cégiratokban a Társaság tevékenységi köreinek TEÁOR nómenklatúra szerinti számát. A fentiekben meghatározottak szerinti kötelező módosítás költségmentes, azonban ha egyéb módosítást is szükséges bejelenteni, úgy meg kell fizetni a törvény által előírt közzétételi díjat és illetéket. A módosításra irányuló kérelmet 2013. február 1-jéig be kell nyújtani az illetékes cégbíróságon. Saját tőke negatív szabály változása GT változás 50. § (1) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.


25

(2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben. (3) Az (1)-(2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is. 51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. (2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. (3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg. (4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérleg fordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. Taggyűlés összehívási kötelezettség 143. § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. (2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg fordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. Kivéve, ha a saját tőke a devizában fennálló kötelezettség átértékelés el nem határolható elszámolt vesztesége miatt áll fenn akkor van 2012-2013-ra mentesülés, de csak ezért.


26

336/F. § Az 51. § (1) bekezdése, a 143. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 245. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. § (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható. Átvezetve sztv. 33 § 2-3 és 41 § (4) céltartalék képzés mellett. És alkalmazható már 2012 beszámolóra is. Adóváltozások, jövedéki, illeték, helyi adó, biztosítási adó, közműadó, tranzakciós illeték Jövedéki változások • • • • • •

Egyszerűbb adó-visszaigénylés Saját gazdaságban előállított tiszta növényi olaj felhasználhatósága A fuvarozók havonta érvényesíthetik a gázolaj kedvezményt Csökken a szeszfőzdék jövedéki biztosítékának mértéke Kistermelői pezsgő-előállítás Pótolhatóvá válik a levált, sérült zárjegy

Illeték változások • • • • • • • • •

Két kulcs marad az öröklési és ajándékozási illetékek esetében 18/9 Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése mentesül az illeték alól Visszterhes vagyonszerzés illetéke egységes 4 % Megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség csere esetén A fiatalok esetében csökken a lakásszerzési illeték 15 millió fele illeték Szélesedik a termőföld-szerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alanyi köre Családi gazdálkodó Fizetési könnyítés illeték, természetes személy esetében 0 Ft, gazdálkodó esetében 10.000-ft Fellebbezés illetéke minden megkezdett 10000-ft után 400-ft, de legalább 15.000-ft legfeljebb 500,000-ft. Megszűnt a takarékbetét ajándékozás illeték mentessége. (ide tartozott a bankszámla közötti ajándékozás)

Helyiadó A sávhatárok az alábbiak: • • • •

500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig, 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig, 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le.


27

Tájékoztatási kötelezettség 2013.01.01-től az állam kincstáron keresztül a hatályos adórendeletről egységes szerkezetben. Biztosítási adó Az új adónem két korábbi adót (biztosítók különadója és tűzvédelmi hozzájárulás) vált ki, és a nem-életbiztosítások legfontosabb csoportjait terheli. A casco biztosítások díja után 15%-ot, a vagyon- és balesetbiztosítások díja után pedig 10%-ot kell befizetniük a biztosítóknak, akik e terhek nagy részét minden bizonnyal továbbhárítják ügyfeleikre. A biztosítási adó - a korábbi tervekkel ellentétben - nem váltja ki a baleseti adót. Ez továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után fizetendő 30%-os kulccsal, és a biztosítási adóval ellentétben közvetlenül az ügyfeleket terheli. •

Újabb versenyt generált a Parlament döntése a biztosítók között azáltal, hogy a tervezettel ellentétben differenciált adófizetési kötelezettséget állapított meg az egyes társaságok részére. Míg a most elfogadott törvény szerint a 8 milliárd forint ágazati bevételt elérő társaságoknak (jellemzően Allianz, Generali-Providencia, Aegon, Uniqa és GroupamaGarancia Biztosítóknak) az adó teljes összegét meg kell fizetniük, addig a kisebb bevételt realizáló társaiknak csak az adó felének, illetve negyedének megfizetését írja elő a törvény a bevételük mértékének függvényében. Közműadó A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 125 Ft/m összegben állapíthatják meg, közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá - bizonyos esetben - a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki).

Tranzakciós illeték • • •

A tranzakciós illeték mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételt 3 ezrelékes teher sújtja maximum 6.000-ft/tranzakció Tranzakciós illetékköteles lesz a kölcsöntörlesztés 2014. január 1-jétől a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapírügyletekre is

Kötelezett: • • • • • • •

Pénzforgalmi szolgáltató (fizető fél) Postai befizetések (posta ) Készpénzátutalás Kölcsöntörlesztés esetén Bank-hitelkártyás fizetés Pénzváltási tevékenység Pénzforgalmi szolgáltató


28

Bérelszámolás: kötelező elemei. ISMÉTELTEN/ISMÉTELTEN

• Reprezentáció, üzleti ajándék, Havi adóbevallás alá eső kötelezettség. • • • •

• • •

•

Telefon minden oldalra szükségünk van Munkaidő nyilvántartás (szabadságok) 2011.08.01-tól következő évre szabadságot átvinni TILOS, vannak bajok a 2011-el és változatlanul a 2012-vel bőven. Béren kívüli juttatások külön figyelemmel az Szép kártyára, az iskolarendszerű képzésre, az iskolakezdési támogatásra. Munkaszerződés, változott a munkatörvénykönyve a régi mintákat ne használjuk o Munkaszerződés o Igazolás a nyilvántartásba vételről o Gyermek nyilatkozatok szükséges adat, Gyermekek Név, anyja neve. Lakcím, születési hely idő, adó azonosítószám ha van. o Tájékoztatás új jelentősen változott Munkaköri leírás o Szerződésmódosítás (munkabérváltozás pl. évelején) Költségtérítések o Kiküldetési rendelvény (kötelező biztosítási csekk) o Munkába járás 86% Vizi, légi, vasúti, szárazföldi. A munkabér kifizetés számfejtése nem közömbös, hogy készpénzes-e, vagy átutalásos, az átutalásos kifizethető készpénzen, ha erről készül számviteli bizonylat, de a készpénzes nem fizethető ki átutalással. EFOT (egyszerűsített foglalkoztatott bejelentés 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint a) elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. EFOT Kijelentés (8) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.

Nagyon szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek az adatok mind a havi adóbevallás kötelezettségeit tartalmazzák, ebből a hibából eredően, ha az iroda nem kapja meg, hibás, adóhiányt keletkező bevallások keletkeznek, melyért az adatszolgáltató felelős. A bevallás, (ok) módosítása jelentős adminisztrációs teherrel és költséggel jár. Nagyon kérek mindenkit, hogy kerüljük el. Rendszámot ne felejtsük el az üzemanyag beszerzés esetén a számlára ráíratni. Juhász Adószakértő Iroda

29

A minimálbér 2013-ban 98.000 forint, a szakmunkás minimálbér 2013-ban 114.000 forint lesz. Így állapodtak meg Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkaadók és a szakszervezetek képviselői. Munkaszerződés módosítása a minimálbér, garantáltbér változása miatt indokolt 2013.01.01el.

Kérem, figyeljék a www.juhaszadoszakerto.hu honlapot, mert egyrészt található egy zárt oldal, ahol megtalálható az iroda általános vállalkozói szabályzata, amely tételesen és részletesen tartalmazza a vállalkozási szerződésünk általános szabályait, amely tartalmazza kinek mi a feladata, illetve joga, kötelezettsége, amely a későbbi vitákat hivatott elkerülni. Illetve itt kerül közzétételre azon változások kivonatolása, amely meghatározhatja a vállalkozás további kötelezettségeit, jogait, választásait. Általános gond és probléma a havi adófizetés nagysága, a hitelezés biztosítása. A kormányzati szándék miatt a forgalmi típusú adózás jelentősen előtérbe kerül, ami a havi áfa összegekben is megjelenik. Lehetetlen feladat, legalább is belföldi értékesítés esetén, hogy ne legye áfa, de legyen eredmény, ami feltétele a hitelezhetőségnek, a pályázaton való részvételnek. Kérjük, mindenki gondolkozzon ezen el. Mottónk a lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodára kicsit várni kell.

Feltöltési kötelezettség és a látvány-csapatsport támogatása A feltöltési (adófeltöltési) kötelezettség azt jelenti, hogy azon adónemek esetén, amelyekre a feltöltési kötelezettség vonatkozik, az adó jövő évben esedékes bevallása és megfizetése mellett a várható adófizetési kötelezettségnek még az adóévben, azaz idén december 20-ig eleget kell tenni. A feltöltési kötelezettség kiterjed • • • •

társasági adóra egyszerűsített vállalkozói adóra helyi iparűzési adóra innovációs járulékra

Adófeltöltési kötelezettsége annak van a társasági adó , vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozások közül, akik kettős könyvvitelt vezetnek és amennyiben az előző évben a vállalkozás nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta. Az általa fizetett társasági adóelőleget a várhatóan fizetendő adó mértékére kell kiegészítenie. Helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettsége annak van, akinek társasági adó feltöltési kötelezettsége is fennáll.


30

2012 január 1.-től társasági adóelőleg megállapítása esetén az elhatárolt veszteség maximum a tárgyévi várható társasági adóalap 50%-áig számolható el, azaz a társasági adó min, 50%-a minden esetben fizetendő lesz. A társasági adó és helyi iparűzési adó feltöltését a befizetés mellett külön be is kell vallani. Az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak árbevételüktől függetlenül feltöltési kötelezettségük van. A feltöltési kötelezettség mértéke a tárgyévben várhatóan fizetendő adó összege. Nagyon fontos, aki a következő évben is az EVA hatálya alá szeretne tartozni, feltöltési kötelezettségének határidőre, és pontosan tegyen eleget, ugyanis a törvény értelmében nem lehet lejárt köztartozása, ugyanis ebben az esetben kiesik az EVA alól. Az EVA feltöltést csak befizetni kell, külön bevallást benyújtani róla nem kell. A feltöltés teljesítésének határideje valamennyi adónem esetén december 20-a. Amennyiben az év közben befizetett adóelőlegek és a feltöltés együttes összege nem éri el az adóévben várhatóan fizetendő adó mértékének 90%-át, akkor a vállalkozás a befizetett adó és a várhatóan fizetendő adó különbözete után 20% mulasztási bírságot köteles fizetni.

a látvány-csapatsport támogatása alapján érvényesíthető adókedvezmény [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. § (2) bekezdés] A Tao. tv. 22/C. §-ának (2) bekezdése szerint az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény - a Tao. tv. 23. § (3) bekezdése szerint - az ún. 70%-os korlátra figyelemmel érvényesíthető. A Tao tv. 22/C. § (3) bekezdése szerint az adókedvezmény a támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogató a sportigazgatási szerv vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított támogatási igazolásban szereplő támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében a támogató a támogatás rendelkezésre bocsátását követő 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Az adózó ezen tájékoztatási kötelezettségét kötetlen formában elkészített beadvány benyújtásával teljesíti. A látvány-csapatsport céljára adott támogatás végleges pénzeszköz átadásnak minősül, amelynek összegét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (7) bekezdésének c) pontja szerint kell ráfordításként elszámolni; az üzleti év eredménye terhére a pénzügyileg teljesített támogatás számolható el. Minderre figyelemmel a Tao. tv. előírásainak alkalmazása során a következők szerint lehet eljárni: - a támogatás (juttatás) adóéve az az adóév, amelyben a támogatás átutalása megtörténik (amely adóévben a juttató pénzforgalmi számláját a hitelintézet megterheli); - a nyújtott támogatás elismert költségként történő figyelembe vétele (Tao. tv. 3. számú melléklet „B” fejezet 15. pontja), továbbá az adókedvezmény [Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdés] Juhász Adószakértő Iroda

31

abban az adóévben, illetve annak az adóévnek az adója terhére érvényesíthető, amelynek utolsó napján rendelkezik az adózó a támogatási igazolással és annak alapján - szintén az adóév utolsó napjáig - megtörtént a támogatás átutalása a kedvezményezett részére. Természetesen a társasági adóelőleg-kiegészítésnél („feltöltésnél”) az adóévi várható adó összegének meghatározásakor a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye figyelembe vehető, a fentiekben kifejtettek figyelembe vételével. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2128046654/2012.; AVÉ 2012/1.] Kereseti korlát július 1-től A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mm.tv.) 2012. június 30-ig tette lehetővé, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők korlát nélkül végezzenek kereső tevékenységet. Július 1-jétől viszont a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló ellátása megszűnik, amennyiben 3 havi átlagjövedelme eléri a minimálbér 150 százalékát. A komplex újraminősítés előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalók keresőtevékenységet a korábbi ellátásuknak megfelelő korlátok között folytathatnak, tehát aki 2012. előtt rokkantsági nyugdíjas volt annak 6 havi kereseti átlaga nem haladhatja meg az ellátása kétszeresét és a havi minimálbért, aki rendszeres szociális járadékban részesült annak pedig hat havi átlagkeresete nem haladhatja meg a minimálbér 80 százalékát. A komplex újraminősítés után megállapított rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni nem szabad. A törvény alkalmazásában kereső tevékenységnek a foglalkoztatási törvény (1991. évi IV. tv.) szerinti kereső tevékenység tekintendő. A foglalkoztatási törvény értelmezésében kereső tevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, azzal hogy Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. Fontos megemlíteni, hogy míg a korábbi szabályok szerint a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kellett figyelembe venni a keresőtevékenységből származó összeghatár megállapításánál (illetve kell is a mai napig a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság,


32

rehabilitációs ellátás valamint az életkort be nem töltött öregségi nyugdíjas esetében), addig a Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásnál a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet. Ennek szem előtt tartása különösen fontos lehet az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytató ellátottnak. Az egyéni és társas vállalkozó ugyanis havonta legalább a minimálbér 150 százaléka után köteles megfizetni az egészségbiztosítási járulékot, sőt amennyiben főtevékenysége legalább középiskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum 150 százaléka után. A 108.000 forint 150 százaléka viszont már meghaladja a minimálbér 150 százalékát, ami egyben azt jelenti, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők ellátása veszélybe kerülhet vállalkozói tevékenység folytatása esetén. A vastagon szedett hibás értelmezés. 2012. január 1-jétől a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (2011. évi CLXVII. tv.) és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (2011.évi CXCI. tv.) alapjaiban változtatta meg a különböző társadalombiztosítási, szociális és egyéb kapcsolódó ellátások rendszerét. Jelen hírlevél a fenti törvények által bevezetett új ellátások, illetve már meglévő egyéb ellátások mellett végezhető keresőtevékenységre vonatkozó legfontosabb szabályokat ismerteti dr. Futó Gábor Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főtanácsosának előadása alapján. Öregségi nyugdíj A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny) 18.§ kétfajta öregségi nyugdíjat határoz meg: a korhatár betöltésével megszerzett öregségi nyugdíjat és a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíját. A korhatár betöltésével megszerzett öregségi nyugdíj mellett korlátlanul folytatható keresőtevékenység. Azonban, a Tny 83/B §. alapján a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíja szünetel az adott év december 31-éig, ha a keresőtevékenységéből fizetendő nyugdíjjárulék alapja az adott évben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (93.000 Ft) havi összegének tizennyolcszorosát. Korhatár előtti ellátások, szolgálati járandóság A 2011. évi CLXVII. tv., a 2011. évben még folyósított korhatár előtti nyugdíjakat átalakította, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra (rendőr, katona volt nyugdíja), átmeneti bányászjáradékra illetve balett művészeti életjáradékra. A 2011. évi CLXVII. tv 11.§ kimondja, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, részesülő személy keresőtevékenységére szintén a Tny. 83/B.§-a vonatkozik. Így az adott évben végzett keresőtevékenység korlátja itt is a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát elérő nyugdíjjárulék alap. Az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék szüneteltetésére szintén a korhatár előtti ellátásra vonatkozó fenti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


33

Rokkantsági ellátás A 2011. évi CXCI. tv. 3.§ alapján a megváltozott munkaképességűek a rehabilitációs hatóság minősítésétől függően 2012. január 1-jétől rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek. A 13.§ kimondja, hogy a rokkantsági ellátás mellett, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme három egymást követő hónapban havi átlagban meghaladja a társadalombiztosítási minimálbér 150%át, az ellátás megszűnik. (Ettől eltérő átmeneti szabályok vonatkoztak a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységre 2012. június 30-ig). Az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően, öregségi nyugdíj folyósítása mellett a keresőtevékenység végzésére nincsen korlátozás. Rehabilitációs ellátás A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs szolgáltatásban (természetbeni juttatás), valamint pénzbeli ellátásra (pénzbeli juttatás) jogosult. A rehabilitációs pénzbeli ellátás - tehát a pénzbeli juttatás - folyósítását, a 2011. évi CXCI. tv. 7.§-a alapján szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez. (A korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs ellátásra és a korábban megállapított rehabilitációs járadékra átmeneti szabályok érvényesek.) Egyéb Az özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, rokkantsági járadékban részesülő személy, továbbá a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól nyugdíjban, rokkantsági segélyben részesülő személy, az egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülő személy, valamint az öregségi munkaképtelenségi járadékban részesülő személy, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Az ápolási díjban részesülő személy keresőtevékenységére vonatkozó korlátot, nem a kereset összegében, hanem a munkaidőben állapították meg. Az ápolási díjra nem jogosult az a személy, akinek az otthonán kívül végzett kereső tevékenyégének ideje meghaladja a 4 órát. Tgyás, Gyed, Gyes, Gyet A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 21.§ alapján gyermekgondozási segély (gyes) mellett keresőtevékenység a gyermek egyéves koráig nem folytatható, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytatható, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után korlátozás nélkül folytathat a szülő keresőtevékenységet A Cst. 24.§ szerint a gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő személy, kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.


34

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 41-42.C.§ kimondja, hogy nem jár terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és gyermekgondozási díj (gyed) keresőtevékenység mellett, ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást illetve tgyás esetén a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat. Reprezentációs költségek fogalma, megosztása elszámolása, összefoglaló. Az Szja-tv. Szerint, reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. A reprezentáció fogalmának ismertetése után nézzük a szakmai, üzleti konferencián felmerülő költségek közül melyek azok, amelyek reprezentációnak minősülnek: - az esti üzleti vacsorán felszolgált ételek, italok, továbbá a felszolgálás összes költsége; - az esti üzleti vacsora helyszínének bérleti díja, az esti vacsorán részt vevők számára biztosított parkolás díja; - az esti üzleti vacsora helyszíne berendezéseinek, dekorációjának, bútorainak a költségei; - az esti üzleti vacsorát követő szabadidős program technikai hátterének biztosítása, a zenekar, a táncosok, a hoszteszek, a programot segítő moderátor díja; - a rendezvényszervező cégnek az esti üzleti vacsora szervezésével kapcsolatos díja. Reprezentáció is lehet, de inkább az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül (az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet): - a szakmai előadások közben biztosított ebéd (ételek, italok), az ebéd felszolgálásának költségei; - a napközben felszolgált kávé, üdítő, szendvics költségei. A szakmai rendezvény költségeként (nem reprezentációként) számolandó el: - a szakmai előadások helyszínének bérleti díja, a szakmai előadásokon részt vevők számára biztosított parkolás díja; - a szakmai előadások helyszíne berendezéseinek, dekorációjának, bútorainak költségei, továbbá kiállítási táblák, installációk készítésének és kihelyezésének költségei; - a szakmai előadások technikai háttere biztosításának díja; - a hoszteszek díja; - a szakmai konferencia szinkrontolmácsának, szakmai moderátorának díja; - a meghívott külső szakmai előadók díja; - meghívók, eseménylogó, irányítótáblák, asztali névkártyák grafikai tervezése, nyomdai kivitelezése, a regisztráció elvégzése stb.; - a rendezvényszervező cégnek a szakmai előadások szervezésével kapcsolatos díja.


35

Abban az esetben ha rendezvényszervező cég fix összegű szervezési díjat számít fel. Az előbbiekből következően azt meg kell bontani. Ha ez a megbontás a tényleges tevékenység alapján nem valósítható meg, akkor a reprezentációs (és azzal azonosan kezelendő egyes meghatározott juttatások) költségek és a szakmai rendezvény költségei arányában indokolt megbontani. Hasonlóan kell eljárni a teljes rendezvényről készített filmfelvétel, sokszorosítás költségei, a rendezvényfotós díja megbontásánál is. A rendezvényszervezőnek a szervezésről kiállított számlájában a rendezvény költségeit legalább a fentiek szerint kell részleteznie. Ezen számla alapján a reprezentációs költségeket, az egyes meghatározott juttatások közé tartozó költségeket tételesen kell a gazdálkodónál a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (ezen termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa nem vonható le), az így költségként elszámolt összeg 1,19-szerese lesz a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás adóalapja. (A személyi jövedelemadót a személyi jellegű egyéb kifizetések, az egészségügyi hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.) A szakmai rendezvény költségeit - jellegüknek megfelelően - az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni. (Az idesorolt számlázott termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfája levonható, kivétel az Áfa-tv. 124. §-ában felsorolt termékek, szolgáltatások, amelyek áfája nem vonható le!)

Adóigazgatási eljárás 1. fizetési könnyítés eljárás 15 napra csökken, ha az adózó minősített és kérte a gyorsított sürgősségi eljárást. 2. készpénzfizetés korlátozás miatti bírság, már fent részleteztem. 3. kényszertörlési eljárás felelőssége (végelszámoló, vezető tisztviselő) 4. elektronikus megőrzés (ha így őrzi meg köteles a NAV nak bejelenteni és az adóhatóság részére hozzáférést letöltést biztosítani. 5. Belföldi áfa összesítő 6. Áfa pénzforgalmi elszámolás 7. Adatszolgáltatás fordított áfa esetében 8. adóigazolás 6 nap 9. köztartozás elszámolása (először a végrehajtás költsége) 10. felhívás Önellenőrzésre, de csak nem vállalkozó természetes személynek. 11. mulasztási bírság minimum illeték meg nem fizetés esetén, eddig nem volt most van 5000-ft.

Köszönöm, hogy időt szánt a tájékoztatóban foglaltak megismerésére, kívánom, hogy döntései meghozatala során, eredményezzen megtakarítást, ha másképpen nem úgy hogy ne legyen szankcionálható. Juhász Tibor Okl. Nemzetközi és Ellenőrzési adószakértő


36

Tartalom Szja változások • összevont adóalap • adóalap kiegészítés • adómérték • adóelőleg megállapítás • családi kedvezmény • béren kívüli juttatások • egyéni vállalkozó átalányadózása • munkahelyi étkezés • Erzsébet utalvány • Iskolakezdési támogatás • Készétel utalvány • Biztosítások • NYESZ-R • TBSZ • Kulturális szolgáltatás • Devizatartozás elengedés

1

2

3

Kisvállalkozások Tételes Adója KATA

4

Kisadózó Vállalkozások Adója KIVA

9

Áfa szabály változások • Pénzforgalmi Áfa

14 15

Szociális hozzájárulási adókedvezmények

18

Házipénztár szabályváltozások

19

Számviteli hibahatár

20

Skontó

20

Készpénzfizetési szabályok változása 2013

20

Pénzkezelési szabályzat

22

GT változások

23

GT tiltások

24

GT saját tőke elvesztése

25

Jövedéki adó

27

Illeték

27


37

Helyiadó

27

Biztosítási adó

28

Közműadó

28

Tranzakciós illeték

28

Bérelszámolási figyelem felhívás

29

Minimálbér

30

Feltöltési kötelezettség Látvány csapat sport

30

Kereseti korlát

32

Reprezetáció

35

Adóigazgatási eljárás

36

Tartalom jegyzék

37


38

Juhász Adószakértő Iroda 1

Recommend Documents