JUBILEUMI NEMZETKÖZI BORVERSENY

JUBILEUMI NEMZETKÖZI BORVERSENY

KÖSZÖNTŐ Lépni kellett. Az amúgy is leromlott Kis-Küküllő menti szőlő­ hegyek 1989 után nagyrészt a kipusztulás útjára kerültek. Félő volt, hogy e folyamat tovább tar és valamikor a jólét forrását biztosító szőlőtermesztés a híres Kis-Küküllő menti borok csak emlék marad. Dr. Csávossy György bíztatására egy kis csoport, a meglevő szőlőterületek megmentésére a jelenlegi gazdasági helyzetben, egyik lehetséges módot választotta és pedig a Kis-Küküllő melletti borversenyek megszervezését. így született meg a gondolat és 1996-ban megszerveztük az első borversenyt. Akkor 60 borminta szerepelt a versenyen. Ma a XV. borverseny jubileumát tartjuk. Reméljük, hogy ezen a versenyen is lesz annyi borminta mint a múlt évben, amikor is 182 bort kellett elbíráljon a zsűri. Az eddigi borversenyek eredménye az, hogy a szőlőtelepítések kihalása lassult, a borok minősége olyannyira javult, hogy nemzetközi versenyeken is megállják a helyüket. Örvendetes dolog, hogy a fiatalok bekapcsolódása és érdeklődése megnövekedett a versenyek iránt vala­ mint kisebb telepítések jelentek meg. A szőlő szakszerű művelését és a borok készítését kiváló szakte­ kintélyek tanácsai és útmutatásai alapján végzik a termelők. Különösen sokat köszönhetünk dr. Csávossy Györgynek, dr. Bényei Ferencnek, Kovács Adorján mérnöknek és másoknak. Természetesen a 15 év alatt nőtt a versenyeken résztvevők száma valamint a borfajták száma. A borversenyek szervezésének komolysága a zsűrik magas fokú igényessége más tájegységek termelőinek a versenyeken való bekapcsolódását eredményezte. így a Nyárád menti és Maros menti termelők is rendszeres résztvevői a borversenyeknek, valamint külföldi versenyzők Az EU-hoz való csatlakozás szükségessé tette a strukturális változásokat valamint a szőlőtermelők gondjainak felvállalását. Ezért 2004-ben megalakítottuk a KIS-KÜKÜLLŐ MENTI SZŐLÉSZETI TÁRSASÁG-ot, amely tovább folytatja a megkezdett munkát, vállalva a tagság gondjainak megoldását. Reméljük sikerrel! Köszönjük minden a 15 év alatti versenyeken részt vett szőlő­ művelő gazdának a segítséget, a zsűri tagok áldozatos munkáját de nem utolsó sorban a magyarországi borászok szakmai segítségét. Minden szőlősgazdának további eredményes munkát és jó egészséget kívánok. Sütő Árpád elnök, a Szőlészeti Társaság nevében 1

SZEMELVÉNYEK A KISKÜKÜLLŐMENTI SZŐLŐTERMESZTÉSRŐL Az Erdélyi-medence középső részét a Küküllők dombvidéke képezi. Hírét elsőrendű, minőségi borainak köszönheti. Ebből a szempontból az ország egyik legjelentősebb borvidéke. Tüzes és erős, harmonikus összetételű, igen zamatos, nemes fehér borokat terem. Ezek közül a leghíresebb a Küküllő menti Leányka, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Neuburger, Szürkebarát és Tramini. A Küküllő mente évi átlaghőmérséklete (8,5-9 C°) szőlőtermesztés szempontjából nem optimális, de a verőfényes domboldalak középső és felső részére való telepítés biztosítja a megfelelő termesztési feltételeket, a talaj összetétele a kiváló zamatot. A hozamok nem voltak feltűnően nagyok, de a mennyiséget pótolta a minőség. Régen a szőlők jelentették a Küküllő menti gazdák legjelentősebb jövedelmét. A hagyományos telepítési mód hegy-völgy irányú karós művelésű szőlősorokból álló, rövid táblákat képző kisparcellás rendszer volt, A hegy-völgy irányú sorokat vízszintes utak választották el egymástól, melyek külső oldalán vízlevezető árkok voltak. Ezek védték a talajt az eróziótól. A kollektivizálás után a szőlő utak és levezető árkok tavaszi rendben tartása lassanként elmarad. Ez egyik oka annak, hogy az 1970-es és 1975-ös nagy esőzések és árvizek idején a szőlőhegy több helyen megcsúszott és a legértékesebb ültetvények gyakorlatilag megsemmisültek. 1977 után állami segítséggel a volt szőlők alatti szántót ültették be modern, oszlopos-drótos támrendszerű szőlővel. A túlméretezett ültetvény állandó munkaerőhiányt okozott, a klíma is rossz volt (gyakran pusztított a völgyet megülő hideg levegő). A hozamok alacsonyak voltak és a szőlősök fokozatosan leromlottak. Az 1989-es változás és a termőföldek visszaszolgál­ tatása után az ültetvények nagy részét a tulajdonosok felszámolták. Az évtizedekkel ezelőtt értékes nedűt adó, a vidéknek hírnevet szerző domboldalak nagy része így vált napjaink senki földjévé.

2

Balavásár Balavásáron a szőlőtermesztésnek évszázados hagyománya van. Ebben nagy törést jelentett a XIX. század végén Erdélyszerte pusztító, Amerikából bejött filoxéra. Az 1890-es évek végére teljesen kipusztította a nemes szőlőt és ezzel nagy csapást mért a gazdákra. Egy ideig fel is hagytak a szőlőtermesztéssel s csak a XX. század elején próbálkoztak másfajta szőlővel, korszerűbb művelési módszerekkel. Megtanulták a permetezés előnyeit is. Nagy segítséget jelentett az 1904-ben megalakult Gazdakör, mely többek között nagy figyelmet fordít a szőlőoltványok beszerzésére. A medgyesi szőlőoltvány telep látta el falut. A szőlőoltás felfedezése után 1912-re már nagyobb területet telepítettek vissza, mint a filoxéra-vész előtt volt. A kollektivizálás előtti években már több mint 70 hektáron termett a jóízű bort termő szőlő. Kiskend 1777-ben Henter Ádám egy darab szőlőt konfesált a kiskendi egyháznak a balavásári hegyben. Az egyház szőlőnek alkalmas területet bocsát a hívek rendelkezésére, akik azt felássák és beültetik, majd róla a szokásos dézsmát az egyháznak beadják. A szőlősöket az ültetvényes gazdák 1875-ben megvásárolják. A filoxéra pusztítása után újraültetés következik. 1912-ben már kiadják feles művelésre. 1930-ban a gyülekezeti közgyűlés határozata után a puszta szőlőhelyet is beültetik. Nagykend A XVIII. században a nagykendi eklézsiának nagy kiterjedésű dézsmás szőlője volt, melyet a hívek ástak fel és ültettek be. 1752-ben eladták a szőlőhelyeket. A filoxéra pusztítása után újratelepítés kezdődött a Sövényfalvárói hozott oltványokkal. Ezek Rizling, Jardovány, Leányka, Szürkebarát. A beültetést Simon János végezte, ő is munkálta meg felesbe 20 éven át úgy, hogy a karót és rézgálicot az egyház adta.

3

Kelementelke Kelementelke kicsiny, de egyszer nagy esemény színhelye volt 1605 májusában, amikor itt tartották meg a székely nemzetgyűlést, amely jóváhagyta a Bocskai István vezetése alatti felkelést. Kicsi volt a határuk is, de domboldalain termesztett szőlői jó bort teremtek és ezért aránylag jó módban éltek. Héderfája Héderfáján ősi szokás volt, hogy a gyülekezet hívei házan­ ként vállalták egy-egy hordó bor kikorcsmározását, azaz otthonról való elárusítását. A bor árával azonnal kötelesek voltak elszámolni. 1746-tól pénzen fogadott korcsmárosnak adták ki a bor elárusítását. Szászcsávás A csávási mulatságok, vendégségek bensőségesek, szívetlelket gyönyörködtető mulatságok. Nem véletlen, hogy énekkaruk és zenészeik messze földön is ismertek. Bár a csávási szőlőhegyek kiváló borokat termelnek és több pálinkafőző üst is működött, tántorgó részegekkel sem mulatságon, sem utcán nem lehetett találkozni. A BALAVÁSÁRI B O R V E R S E N Y SZÜLETÉSE A kollektív korszakban az emberek elfelejtették, hogy milyen a jó bor. Nem számított a minősége, csupán az, hogy szédítsen. A helyzet tragikomikumára dr. Csávossy György hívta fel a figyelmünket. Az Ő javaslata volt bemutató borversenyek rendezése, amiken a kistermelők versenyeztetik a boraikat és szakképzett borászokból álló zsűri mindenkiről a gazdák előtt elmondja véleményét. A borverseny célja minőségi bor megismertetésével az embereket ennek kulturált fogyasztásra tanítani, a szőlőművelést fenntartani, mivel jó bort csak egészséges, jól karbantartott szőlőből lehet készíteni. Az ötletet hármunkra: Sütő Árpádra (Kiskend), Balogh Gyulára (Kelementelke) és reám Miklós Gyulára (Balavásár) bízta. 1997 február utolsó szombatján tartottuk (ennek eredményeit és a következőkét a füzet táblázatai tartalmazzák). 4

A zsűri elnöke dr. Csávossy György volt, tagjai pedig jó ne­ vű erdélyi és magyarországi borászok, egyetemi tanárok. A kriti­ kus bírálat eredményeként résztvevő borok minősége 0,78-dal javult. A szervezőknek nem volt mindig könnyű dolga, de a szőlő szeretete és Sütő Árpád kitartása (fanatizmusa) megmentették a versenyeket. Miklós Gyula agrármérnök A BORIVÓK TÍZPARANCSOLATA 1. "Bort sose igyál éhgyomorra" 2. "Borivás előtt sose egyél édes ételeket" 3. "Ügyelj a borfajták hőmérsékletére 4. "Bort mindig megfontoltan lassan igyál" 5. "Apró kortyokban élvezd a bor zamatát" 6. "A nemes borokat csak tisztán igyad" 7. "Tarts mértéket a borivásban" 8. "Jobban ízlik a bor ha közben eszel is" 9. "Szeresd, de légy erősebb a bornál" 10. "Borivás közben gondolj arra, mennyi verejtékes, nehéz munka van egy pohárnyi magyar borban" A BORIVÁS MŰVÉSZETE Hogy mi a borivás titka? Az, hogy a bort tulajdonképpen nem is inni, hanem élvezni iszogatni kell. Ez különbözteti meg a bort a többi szeszes italtól. Köztudomású, hogy a pálinkás poha­ rat szokás egy kortyra kiüresíteni, sőt egy hajtásra a nyári meleg­ ben a sört is pohár- vagy korsószámra isszák a szomjúhozok. Az igazi bort vétek fenékig inni, felhajtani. Ugyanis a borban egy egész sor, köztük még számos, nem is pontosan is­ mert vegyület van: glicerin, invertcukor, tannin, sokféle sav, "só" és mások, ezek teszik borrá a bort és nem elsősorban a szesz­ tartalom. E sokféle anyagtól származik a bor aromája és íz anyaga, amelyeket csak lassú kortyolgatással tudunk felismerni, ízlelgetni és élvezni. Ez az illat- és zamatanyag élvezete teszi szertartásossá a borozgatást. Jó bor-jó egészség! Kívánunk betegnek és egészségesnek kulturált bor­ fogyasztást!

5

Díjazott borok száma

Helység

Bronx

Ezüst

Arany

Összesen —

—

—

—

—

9 —

3 —

—

—

—

—

Pécs —

—

—

—

—

—

2 —

4 —

—

4

7 —

—

Csurgó —

4

6

—

2

—

Csurgó

7 12

9 —

1 —

5 —

—

Csurgó —

—

—

66

9 6

58

6

— —

113 142

9

6 10 —

13

—

1

1997

60

2

1998

3

1999

47 30

4

2000

5 6

2001

30 40

2002

65

35 36

7 8

2003 2004

53 104

31 56

9 10

2005

123

2006

87

95 68

11 12

2007

13

2009

91 89 146

14

2010

182

2008

Nemzetközi versenyen résztvett borok

Arany érem

Összesen

Benevezett borok száma

Verseny éve

Sorszám

A Z 1997-2010 KÖZÖTTI IDŐSZAK B O R V E R S E N Y E I N E K EREDMÉNYEI

33 24

10 16

12

7

12

4 18

6

1

— 1

5

—

3 —

3 —

Csurgó Csurgó —

—

—

—

—

Az "Erdélyi Szőlőhegyek" Regionális Borversenyek eredményei

Ezüst

Arany

Bronz

Melyből Összesen

Verser ly éve

Sorszár

A Z 1998-2010 KÖZÖTTI IDŐSZAK REGIONÁLIS B O R V E R S E N Y E K EREDMÉNYEI

Helység

8

—

Nagyenyed

3 —

—

Nagykároly

—

3 1 —

—

—

2001

10

2

3

—

Kolozsvár

5 6

2002

6

—

—

2003

—

—

4 —

Kolozsvár —

7 8

2004

1 —

5 —

1

2005

7 —

—

Arad-Hegyalj a —

9 10

2006

—

—

—

—

—

2007

8

2

11

2008

—

—

4 —

—

Erdélyi Szőlőhegyek —

12

2009

—

—

—

—

—

13

2010

14

—

5

7

Erdélyi Szőlőhegyek

1

1998

2 3

1999 2000

4

13 10

—

7

VÖRÖSMARTY MIHÁLY KESERŰ POHÁR Bordal "Czilley s a Hunyadiak" szomorújálékból (részlet) Ha férfi lelkedet Egy hölgyre föltevéd, S az üdvösségedet Könnyelműn tépi szét; Hazug szemében hord mosolyt És átkozott könyűt, S míg az szivedbe vágyat olt, Ez égő sebet üt; Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég. M i a Bordal? Olyan dal, melynek hangulatát a bormámor adja; bortermelő országokban fejlődött k i s rendesen ivás közben éneklik; társas jelleménél fogva szívesen olvaszt magába általános reflexiókat, szerelmi, baráti, hazafi-érzést, melyeket a bor élesztő tüze s a vidám társaság fokoz, gondolatmenete csapongó és szeszélyes, a lelkesülés magasabb fokán ditirambbá válik. Kitűnő bordalköltő volt az ókorban Anakreón (v. ö. Szkolion-dalok). Irodalmunk újjászületése óta számos bordalt írtak nálunk is, így Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty stb., de eleinte vagy igen szabad, vagy nem elég elfogulatlan volt a hang; legszerencsésebben a bordalnak hangját Petőfi találta el. Általában a bordal két túlságba eshetik, vagy igen mámoros s akkor nem elég nemes, vagy igen józan s akkor hideg.

8

A B O R V E R S E N Y KÉPEKBEN

A borverseny szellemi atyja: dr. Csávossy György és Dr. Bényei F e r e n c

10

11

Előadás...

14

17

A SAJTÓ V I S S Z H A N G J A Küküllői bormustra Sokan szívesen dicsekszünk azzal, hogy nem csak ha­ zánkban, de a határainkon kívül is részt vehetünk bor­ versenyeken. A közelmúltban - néhány száz kilométeres autózás után - újra Balavásáron, a Kisküküllői borverseny bírálói asztalá­ nál ülhettünk. A negyedik éve megrendezett eseményen talán kevesebb, de annál elszántabb termelői kör jelent meg, hogy rezzenéstelen vagy éppen vörösödő - arccal állják a kritikákat. A valamikor szebb korokat megélt Kisküküllői borvidék fénykorában majd másfél ezer hektár kiterjedésű volt, ma ennek - szégyenletesen - csak töredéke létezik. Nem véletlen hát, hogy a szervezők oly fontosnak tartják, hogy legalább ezen a fórumon találkozzon a szakma, hogy a megmérettetés mellett biztatást is kapjanak a gazdák. A lecsúszás képlete itt is egyszerű volt: a kárpótlás utáni rossz évjárat először az ültetvények huzalját, majd a támrendszert tetette pénzzé az anyagiak szűkében lévő termelőkkel. A baltákkal művelt szőlő helyén ma inkább kuko­ ricát lát „virulni" az arrajáró. Pedig a folyóparti magas lösz­ falakon évszázadok óta virágzott a szőlőkultúra. Finom savakkal rendelkező borait messzi földre szállították, s neve ma is jól cseng - csengene - az avatottak fülében. Az ottani borászati nagyüze­ mek szőlő híján üresen állnak kitéve az enyészet - vagy a borhamisítók - hatásának. Az idei borversenyre nevezett 30 minta - ami éppen fele az első rendezvényen indultnak - sokakat arra indított volna, hogy meg se tartsák a találkozót. A szakmát féltők viszont azzal érveltek, hogy ha idén elmarad, többé nem tudják összeszedni a gazdákat. A szervezettnek mondható borverseny sok tanulságot tartogatott a gazdáknak.

21

Az ítészek véleménye szerint a borok megjelenése az utóbbi években sokat javult. A gazdák végre hozzá mernek nyúlni a kénhez (igaz néha túlkéneznek). Az itteni szőlők kiváló borok készítésére alkalmasak - erről tanúskodott 4-5 minta -, de még mindig sok hibát ejtenek maguk a borászok. Az egyik fontos tanács (amit az elmúlt év indukált), hogy a rothadt szőlő miatt szükség lenne a gyors feldolgozásra, ám a tények azt mutatják, hogy a pincészetek túlnyomó többsége elavult technikával dolgozik. Ráadásul az itt termelődő szép savakat sokan túlzott cukrozással csapják agyon, s ami még problémát jelent: az utóbbi időben nem voltak kitéve igazi piaci megmérettetésnek. Kritika­ ként pedig már a helybéliek jegyezték meg, hogy a közeli Marosvásárhelyen, Szovátán nem lehet kapni küküllői bort. A verseny első helyezettje - és a Borászati Füzetek kü­ löndíjának boldog tulajdonosa - az egrestői Benczédi Zoltán lett, aki 2000 négyzetméteren gazdálkodik. A második díjat Kovács István kelementelki termelő nyerte el, míg harmadikként a marosvásárhelyi Marisia Kft. futott be. Viniczai Sándor (Magyar Mezőgazdaság — 2000) Megalakult a Kis-Küküllő Menti Szőlészeti Társaság Az érdekvédelmi szervezet bejegyzését 2004 augusztusában keltezték, de a bejegyzési folyamat csak a napokban ért véget. A társaság hat alapító taggal alakult, ma a tagok száma 14, akik 220 hektáron termesztenek szőlőt Gyulakutától, a Havad völgyétől egészen Magyarkirályfalváig. A társaság elnöke Sütő Árpád (Kend), alelnök Peti Mihály (Héderfája), titkár Szász Árpád (Balavásár). A társaságban két szakbizottság tevékenykedik. A szervezési bizottság szakmai találkozók, tapasztalatcserék, borversenyek, tanfolyamok megszervezését irányítja. A technikai bizottság szaktanácsadását igazgatja, a szőlő szakszerű művelése, a borok szakszerű készítése, kezelése, a vegyszerek, műtrágyák, gombaölő szerek ésszerű felhasználása témakörökben, ugyanakkor szerepet vállal az oltványok kiválasztásában.

22

Melyek azok a célok, amelyek megvalósítására vállalkozott a társaság? Sütő Árpád elnök sorolta a céljaikat: - a bioszőlőtermesztés népszerűsítése; minőségi szőlőtermesztés meghonosítása - szőlőtermékeket értékesítő hálózat létrehozása; a szakmai tanfolyamok támogatása; belföldi és külföldi tapasztalatcserék szervezése; újabb tagok beszervezése. A társaság vezetőtanácsának legközelebbi vállalkozása, a IX. borverseny megszervezése Balavásáron a Szőlőhegy vendéglőben március 5-én. Körültekintő szervezést igényel az esemény, mert idén a hazai borok mellett szlovákiai, magyarországi borászok is elhozzák boraikat a megméretésre. Kidolgozták a részvételi fel­ tételeket is. A címkén például kell szerepeljen a bor fajtája, évjárata, a jelige, és a helység. Feltétel az is, hogy a borokat 0,7 literes palackokban kell bemulatni. A borokat március 3-ig kell eljuttatni a balavásári Szőlőhegy vendéglőbe. Bárki részt vehet az eseményen, aki szőlőtermesztéssel, illetve borászattal foglalkozik. Sütő Árpád bemutatta a Kis-Küküllő Menti Szőlészeti Társaság határozati javaslatát is, amely a magyarországi Csurgó Hegyközség és környéke tagságával való együttműködési kapcsolatok létrehozására vonatkozik. Megfogalmazták az együttműködés céljait: közös pályázatok megírása; szakmai és kulturális információk cseréje, közös borversenyek megszervezése; mindkét ország törvényei által elismert szaporítóanyag és a szőlészetben, borászatban használatos anyagok beszerzésének elősegítése; a szakterületen megjelent EU- rendelkezések ismertetése a tagság körében és ennek kapcsán közös tapasztalatcserék szervezése. Ezeket a javaslatokat a március 5-i borverseny alkalmával bemutatják a csurgóiaknak, akikkel előtárgyalásokat fognak folytatni az együttműködési szerződés megkötéséről. A társaság vezetőségének sikerült egy irodát is berendezni Kenden a Kastély utca 1. szám alatt, telefon 763-603. Sütő Árpád végezetül kifejezte reményét, hogy a társaságnak sikerül lényegesen hozzájárulnia a szőlőtermesztés és borászat fejlesztéséhez a Kis-Küküllő mentén. Kilyén Attila (Népújság — 2005)

23

A Közép- és Kis-Küküllő menti borverseny Az idei Közép- és Kis-Küküllő. menti borversenyt március 2-án és 3-án tartották meg Balavásáron. A nemes borok vetélkedője jubileumi esemény volt, mivel ez a 10-ik Küküllő menti borverseny. Előkészítése és lebonyolítása meg is felelt az ünnepi alkalomnak, a műsor - beleértve a borok szépségversenyét - pedig várakozáson felüli volt. Talán éppen ezért kívánkozik a beszámoló elejére azoknak a neve, akik évek óta önzetlen, az ügy iránt elkötelezett munkával, de előteremtik a bizony nem kevés, de elengedhetetlen anyagiakat is. Csak, aki már szervezett borversenyt, tudja, hogy m i folyik ennek előtte és alatta a háttérben, az írott anyagok kinyomtatásától a borok begyűjtéséig és besorolásáig, a sajtó mozgósításától a vendégek fogadásáig és elhelyezéséig, a titkárság irányításától az oklevelek kitöltéséig, vacsora, ebéd kifogástalan biztosításáig, hogy csak a legfontosabb dolgokat említsem. Ezért kell itt elismeréssel leírni id. Sütő Árpád, Balogh Gyula és Miklós Gyula nevét, elnézést azért, hogy a teljes névsort helyszűke miatt nem közöljük. Sütő Árpád, hegyközségi elnök nyújtotta át annak a közel egy tucat személynek az emlékplakettet és elismerő oklevelet, akik az évek során a Küküllő menti borverseny munkálataiban részt vettek. A mostani versenynek egy kicsit nemzetközi jellege is volt, mivel azon debrői borok is részt vettek, még pedig kimagasló eredménnyel. De a Küküllő menti borok is kiválóan szerepeltek, amit azért kell külön kiemelnünk, mert köztudott, hogy a 2005ös évjárat az utolsó fél évszázad legrosszabbika volt. A borok minősége tehát nem az időjárás kegyeinek, hanem a borosgazdák növekvő hozzáértésének az eredménye az idén, ami voltaképpen e versenyek megindítójának a szándékát valósította meg. A bíráló bizottság dr. Csávossy György elnökletével végezte munkáját. Tagjai között magyarországi szakemberek, Bíró Mária, Kunszeri Miklós biztosították a „külső szem" jótékony rálátását, de örömmel állapítható meg, hogy az értékelések igen közel állottak, így az elismerésre méltó eredmény nem a hazai jóindulat, hanem az objektív ítélet ered-

24

menye. Ez pedig a következő: 87 elbírált minta közül a bizottság hármat zárt ki, tizenhatot részesített részvételi díjban, huszonhat bor nyert bronz-, harminchárom ezüst-, nyolc arany-, egy pedig nagyarany-érmet. Utóbbi egy debrői Hárslevelű volt 2003-ból, vagyis nem a tavalyi rossz évjárattól. Aranyérmet nyertek Szalma Borbála Balavásárról (18,86), Barabás György Segesvárról (18,70), a Balázsfalvi Kutatóállomás (18,69), Balogh Gyula József Kelementelkéről (18,68) Hergert Balázs Aldebrőről (18,66), Simon Kálmán Héderfájáról (18,64), Seprődi József Dicső­ szentmártonból (18,62) és Nemes Zoltán Cserefalváról (18,58). Az Ezüstérmesek közül igen jól szerepeltek a Prescom cég borai, főleg az Oportó rozébor. valamint Jakab Sándor Merlot bora. Ezt azért kell kiemelni, mert a rozé- és vörösbor gasztronómiai helye jelentős, és bebizonyosodott, hogy ezekből is lehet BelsőErdélyben megfelelő minőséget előállítani. Az is érdekes megál­ lapítás, hogy a fehérborok közül a Fehér leánykát és Járdoványt kivéve - talán az évjárat végett, mely a házasítás előnyeit helyezte előtérbe - nem a fajtiszta borok, hanem a vegyesek szerepeltek jobban. A díjkiosztást megelőzően értékes előadások hangzottak el az EU-csatlakozás szőlészeti vonatkozásairól, a korszerű vegyszeres szőlővédelemről, a pinceszövetkezetek és az intézményes bor-utak szerepéről. A verseny kitűnő ebéddel ért véget, melyhez a már nemzetközi hírnévre szert tett csávási népzenészek húzták a hangulatkeltő magyar nótákat. Dr. Csávossy György (Erdélyi Gazda — 2007) X. Jubileumi

Borverseny

Balavásáron

Mivel a mostani X. megmérettetés Balavásáron mondhatni mérföldkő a Közép-Kis-küküllő menti borversenyek történetében, illik egy kis felmérést készíteni az eredményekről, kudarcokról. Ha összehasonlítjuk a versenyre beküldött bormintákat a kezdeti versenyek boraival, akkor itt egy komoly minőségi ugrást veszünk észre mind a borok megjelenésében szín, tisztaság -, mind érzékszervi, beltartalmi értékeiben.

25

Az első borversenyeken gyakoriak voltak a zavaros, oxidált borok, amelyekből hiányzott a gyümölcsös frissesség, így kevésbé voltak élvezhetők. A borversenyeken elhangzó szakmai előadások, tanácsok lassan hozták az eredményeket is. A gazdák kezdték alkalmazni a kénezést, borderítést, az idejében elvégzett fejtést, ami meghozta a borok minőségének látványos javulását. A borversenyek alkalmával lehetőség adódott megkóstolni egymás borát, sőt a szomszéd falvakét is, véleményt alkotni, ta­ pasztalatot cserélni. Mindezek a lehetőségek pozitívan befolyá­ solták a borhoz való hozzáállást, viszonyulást. A borversenyek te­ hát komoly szakmai és kulturális hatást gyakoroltak a résztvevőkre, az egész borvidékre. Az utóbbi versenyekre sokan jöttek, olyan személyek, akik nem szőlő- és bortermelők, de megfogta őket a borról, borkultúráról elhangzott előadások magas nívója, ízes nyelvezete. Egyre inkább bebizonyosodott, hogy a szőlő és a bor mélyen gyökerezik kultúránkba, szokásainkba, hagyományainkba, így mindig van vonzereje na­ gyobb tömegek megmozgatására, egybegyűjtésére. Különös színfoltja és felemelő érzése a borversenyt követő közös mula­ tozásnak a szászcsávásiak közös éneklése, a cigányzenekaruk ere­ deti muzsikája. A bor talán itt mutatja be, hogy komoly tár­ sadalmi szerepe is létezik, ugyanis képes arra, hogy ünnepi hangulatot teremtsen, és a résztvevők megélik az együvé tartozás magasztos élményét. Az évek során a Kis-Küküllő menti szőlőterületek a megfelelő támogatás hiányában egyre fogynak, de a borversenyeken bemutatott borok igazolják, hogy a borvidékben van magas minőségi potenciál, és az itt élő embernek mindig szívügye volt a szőlőtermesztés és borkészítés. Reméljük, hogyha jön a megfelelő alkalom, az állami támogatás, lesz k i újrakezdje a szőlőtelepítést. Addig is vigyázni kell a meglévő ültetvényekre, tovább kell folytatni a borversenyeket, el kell kezdeni a borturizmust, hogy ne tűnjön el életünkből, asztalunkról a bor és a hozzá kötődő ezernyi érzelem, kultúra, hagyomány és mítosz. Péteri Sándor (Erdélyi Gazda — 2007)

26

A B O R V E R S E N Y HAGYOMÁNYOS TÁMOGATÓI: A BALAVÁSÁRI ÖNKORMÁNYZAT FITOCOM S.R.L. S.C. TIMAC AGRO S.R.L. S.C. CHEMARK S.R.L. - FITOPRES S.R.L. S.C. AGRICOVER S.R.L. S.C. PRIMACOM TG. MURES