Jubileumi köszöntő Tisztelettel köszöntöm valamennyi olvasónkat, a kettős

Az idők nagy tanúi a seFag erdészeti és Faipari zrt. társasági és közéleti lapja

Xl. évFOlyaM, 2. száM l 2013. jÚniUs

Jubileumi köszöntő

20 40

Tisztelettel köszöntöm valamennyi olvasónkat, a kettős jubileum alkalmából megjelenő lapszámunkban! Éppen két évtizede, hogy – hosszas átalakulási folyamat lezárásaként – cégünk részvénytársasági formában megkezdte működését. Az akkori állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet helyes döntését a SEFAG Zrt. elmúlt húsz évének története egyértelműen visszaigazolja. A valamikori szocialista nagyvállalatot kellett akkor a mai kor követelményeinek megfelelő vállalkozássá alakítani, mégpedig úgy, hogy ez minél kisebb sérelmet okozzon a foglalkoztatottak körében, illetve a cég eredménytermelő képessége is megmaradjon és mindezek mellett a tartamos erdőgazdálkodás se sérüljön. A Sefag, a többi erdőgazdasággal összehasonlítva különösen nehéz helyzetben volt, hiszen a nyolcvanas évek fakitermelései és az erdőművelés ágazata között megbomlott az egyensúly, és hatósági korlátozások közepette kellett az akkori vállalatvezetésnek ezt az

átalakulást elindítani. Ma már tudjuk, hogy jó döntések születtek, hiszen a cég vezetése le tudta vezényelni a folyamatot úgy, hogy mindvégig eredményesen tudott működni. A céget a folyamatos fejlődés jellemezte. Gyakorlatilag kialakultak azok az alapok, amire nyugodtan lehetett építeni a mai vállalati működést. Mindez úgy történt, hogy a tartamosság nem sérült, sőt Magyarország erdőgazdaságai közül a SEFAG Zrt. a legnagyobb szerkezet-átalakító ma is. Egy olyan minőségi erdőgazdálkodás alakult ki a Sefag területein, amely talán Somogyot soha nem jellemezte. Itt arra gondolok, hogy véghasználati területeinken ma általában 30 % a

tölgy véghasználati arány, míg az első kiviteleknél átalagosan 62-63 % a tölgy részesedése. És ezeket az erdősítéseinket rendre be is tudjuk fejezni. A fakitermelés, erdőművelés, faanyagszállítás teljes egészében a vállalkozási szférába került át, míg a nem hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységekhez tartozó feladatok leányvállalati körbe, illetve vállalkozásokba lettek kiszervezve. A Sefag mindenkori vezetése nagyon humánusan vitte végig ezt a folyamatot, hisz a dolgozóinkból alakítottuk ki azokat a vállalkozásokat, amik ma is alappillérei a gazdálkodásunknak. A vállalkozásainkat a későbbiekben sem hagytuk cserbe. Az elavult technikájuk megújításához a banki finanszírozás, a hitel többségük számára elérhetetlen lehetőség volt. Ismeretes, hogy az átalakuláskor az egykori szocialista gépparkból átvett korszerűtlen eszközökkel rendelkeztek, amelyek hosszú távon nem biztosították az eredményes működést. A Verzió Lízing Kft. segítségével

hozzásegítettük őket azokhoz a modern eszközökhöz, amik ma gazdálkodásunk biztonságának az alapját jelentik. Az anyavállalati gondoskodásnak köszönhetően, az akkor létrehozott leányvállalati kör tulajdonképpen ma is megvan – ez adja a csemetetermesztés, a gépjavítás alapját. Az erdőgazdaságok közül azon kevesek közé tartozunk, akik a saját faiparuk egy részét meg tudták tartani. Csurgó ma is üzemegysége a cégünknek, hiszen hozzáadott értékkel tudjuk az ott elkészített termékeken keresztül exportra, illetve belföldre értékesíteni a somogyi erdők faanyagának egy részét. Az átalakítás a belső szervezeti struktúrát is érintette,

Barkóczi István, vezérigazgató

kellett, hogy érintse. Egy sokkal alacsonyabb létszámú, de nagyon hatékony szervezet jött létre. A kommunikációs lehetőségek fejlődése miatt nagyobb lett az átfogható üzemnagyság, megnőttek az erdészkerületek, és az erdészeteink területei is átlagosan tízezer hektárra nőttek. A szervezeten belül maradó kollégáinknál elvárás volt, hogy mindenki az előírt végzettséggel rendelkezzen, és ezzel egy nagyon fegyelmezett, hatékony csapat jött létre mind az irányítás, mind pedig

a végrehajtás területén. Meggyőződésem, hogy egy vállalat fejlődése szempontjából a humán erőforrás a legfontosabb – ebben van a SEFAG Zrt. legnagyobb erőssége – hisz dolgozóink között nyolcvan fő felsőfokú végzettségű, közülük négy fő doktori fokozattal is rendelkezik. A felső- és középvezetői, valamint a termelésirányítói szinten egyaránt elkötelezett munkatársaink dolgoznak. A tevékenységünket átszőtte a költséghatékony működésre való törekvés. Sokan, a zöldek részéről a részvénytársasági formát egyfajta olyan nyereségorientált szervezetnek tekintik, aminek ki tudja, hogy hová tűnik a nyeresége. Valójában mi az erdőbe invesztáltuk

vissza a megtermelt nyereségünket és gyakorlatilag semmi mást nem szolgált ez a részvénytársasági forma, mint egy költséghatékony szervezetnek a kialakulását, és a közjóléti feladatok egyre magasabb szinten való ellátását. A cég gazdasági, pénzügyi helyzete is stabillá vált. Az EUcsatlakozást követően ugyan az állami vállalatoknak rendkívül szűkös lehetőségeik voltak a pályázatok beadására, azonban ennek ellenére a SEFAG Zrt. eredményesen tudott részt venni különböző pályázatokon. Segítségükkel komoly infrastrukturális beruházásokat sikerült megvalósítani. A teljesség igénye nélkül: az Ágneslaki vadászház, a Hotel Kardosfa, a Sziágyi Erdei Iskola, vagy Petesmalom most folyamatban lévő rekonstrukciója. Ugyancsak a cég biztos pénzügyi helyzete tette lehetővé azt, hogy törésmentesen tudtuk beolvasztani a valamikori Lábod Rt.-t, biztosítva az ottani vadászati infrastruktúra és a vadászterület további sikeres működését. A vadgazdálkodás komoly szerepet tölt be cégünk gazdálkodásában, hiszen az árbevételünk közel tíz százalékát a vadászati ágazat produkálja. Mint az ország legnagyobb vadgazdálkodói, fokozatosan megújuló vadászházainkat az erdőgazdaságok közül elsőként nyitottuk meg a turizmus előtt is. Közjóléti fejlesztéseinkkel jelenleg is és a jövőben is hozzá kívánunk járulni egy élhetőbb Somogy megteremetéséhez. Ma a megye egyik legnagyobb munkáltatója vagyunk, mintegy 2200 - 2300 fő foglalkoztatásával – természetesen a vállalkozóink által foglalkoztatottakkal együtt. Meggyőződésem, hogy ez a cég hosszútávon biztos kenyeret fogy nyújtani azoknak az embereknek, akik nálunk kívánnak dolgozni. A SEFAG Zrt. a fentieken kívül hatékonyan hajtja végre a politikai elvárásoknak megfelelően a közmunka keretében 560 fő foglalkoztatását is. Az elmúlt húsz év során komoly szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki külföldi kollégákkal. Aktív kapcsolatunk van a kaproncai horvát erdőgazdasággal, a svédországi SCA erdőgazdasági- és faipari vállalkozással, de tovább éltetjük több évtizedes kapcsolatunkat erdélyi, székelyföldi kollégáinkkal is. A tudományos kutatások terén széleskörű együttműködést folytatunk elsősorban a soproni egyetem szakembereivel, a kaposvári, valamint a gödöllői egyetemekkel, de együttműkö-

Ez a – fajtájában tekintélyes méretűnek tekinthető – házi berkenye fa Zselickislakon, a Mészáros birtokon található. Korát még megsaccolni is nehéz, de biztos, hogy már dünk az Akadémia Erdészeti Bizottságával is. Fontos szerepet töltünk be a megye életében is, hiszen tudományos, kulturális, sport és társadalmi rendezvényeket támogatunk. Valamennyi dolgozónk munkája benne van abban, hogy mára a megyében a Sefag név „márkanévvé” vált. Rangot jelent itt dolgozni. És nem csak a saját dolgozóink számára jelent biztonságot ez a munkahely, de a vállalkozók számára is. A másik jubileumi esemény magát a lapunkat érinti. 1973 júliusában jelent meg a Somogyi Fagazdasági Híradó első száma. A megyében, és az erdőgazdaságok között is elsők között megjelenő üzemi folyóirat azon kevesek közé tartozik, amely folyamatosan meg tudott jelenni az elmúlt negyven évben. Az elődeinktől megörökölt vállalati újság megtalálta a szerepét. A cég életéről, munkánkról, célkitűzéseinkről, sikereinkről minden olyan fontos momentumot meg tudtunk jelentetni, ami a cég dolgozói közérdeklődésére számot tarthat. Az eddig megjelent több mint százhatvan lapszámban a személyi változásoktól, a kutatási eredményeinkig sokmindenről olvashattunk, de nyilván a tulajdonosi akarat is megfelelő publicitást kapott benne. Értéknek tartom ezt az újságot és bízom benne, hogy a jövőben is be fogja tölteni e fontos szerepét. Ezúton fejezem ki köszönetemet a lap korábbi és a jelenlegi szerkesztőinek, akiknek áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy most ezt a negyven éves jubileumot megünnepelhessük. Barkóczi István vezérigazgató

hosszú ideje díszíti a zselici domboldalt. 217 centiméteres mellmagaságban mért kerületével, és húsz métert is meghaladó magasságával ugyan nem rangelső, azonban az országos listán csak néhány, Tokajban élő fajtársa előzi meg. Mint ismeretes, a 2013-as év fája a házi berkenye, és ebből az alkalomból mutatjuk be – Takács László segítségével – a mostani lapszámunkban ezt látványos öreget. A berkenye megszotyósodott, édeskés termését régen előszeretettel fogyasztották, ám mára állománya megcsökkent, gyümölcsként kiment a divatból. Napjainkban igazán az ínyencek pálinkája készül belőle.

Korszakok tanúi: logóink és fejléceink

a seFag erdészeti és Faipari zrt. társasági és közéleti lapja

Xl. évFOlyaM, 1. száM l 2013. MárCiUs

2

20 éves a részvénytársaság A szocializmus ábrándjának lebomlásával, az ország társadalmi-politikai berendezkedésének polgári demokratikus alapokra helyeződésével párhuzamosan, azt némi késéssel követve zajlott le hazánkban az 1990-es évek első felében a korábbi gazdasági rendszer piacgazdasággá történő átalakulása. Tévutaktól, vargabetűktől sem mentes, hosszan elnyúló, egyesekben máig ható érdeksérelmeket is generáló folyamat volt ez, az azonban bizonyos, hogy nem lehetett megspórolni, hiszen a magunk mögött hagyott gazdasági rendszer egy mesterségesen kreált szülemény volt, melynek éppen az alapjai hiányoztak, zsákutcába jutása tehát elkerülhetetlen volt. Hasonló jelenségeket mutatott társaságunk jogelődje, a szocialista gazdaság tipikus szereplőjeként, állami vállalatként működő Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Míg a 80-as években többszörös kiváló vállalatként járta a trösztösödés – a korabeli növekedés – útját, a 90-es évek elejére egy sokrétű tevékenységet végző, jellegzetes nagyvállalattá alakult. Működésében meghatározó jelentősége volt a faiparnak, a bevételek több mint 50%-a származott az ágazatból. Ugyancsak jelentős kapacitásokkal rendelkeztünk a gépjavítás, az építőanyag- és az építőipar területén. A dolgozói létszám elérte az 5.500 főt, az irányítás azonban egyre nehézkesebbé vált, a döntések lelassultak, a hatékonyság romlott.

Sokan emlékezhetünk még a rendszerváltozás környéki időszak súlyos gazdasági recessziójára, a 30% feletti inflációra, a megfizethetetlenül magas kamatlábakra. A súlyos gondokat voltak hivatottak orvosolni – mások mellett – a gazdasági átalakulást szabályozó különféle privatizációs és az állami vállalatok átalakulását elrendelő törvények. Ez utóbbi jogszabály alapján került sor – a többi állami erdőgazdasággal egyetemben – a SEFAG részvénytársasággá alakulására 1993. június 30-i időponttal. Előtte a vállalat másfél évig államigazgatási felügyelet alatt állt, vállalati biztos irányította, a felügyeletet pedig közvetlenül a földművelésügyi miniszter gyakorolta. Maga az átalakulás folyamata már a törvényi rendelkezéseknek megfelelően az Állami Vagyonkezelő Rt irányításával zajlott, mely a kisebb-nagyobb mértékben tartósan állami tulajdonban maradó társaságok tulajdonosi jogait gyakorolta.

Az átalakulásról megemlékezve nem feledkezhetünk meg a privatizáció társaságun-

azonban a gyár külföldi tulajdonba került, majd a tornyosuló gazdálkodási problémák a felszámolásához vezettek. Ugyancsak a társasággá alakulás előtt zajlott le két faipari középüzemünk, a Marcali és a Bőszénfai fűrészüzem privatizációja – ez esetben pozitívabb kicsengéssel –, az üzemek a mai napon is működnek. Megítélésünk szerint számunkra kedvezően folyt le az átalakulás, a SEFAG ugyanis a teljes vagyonával alakulhatott társasággá, míg igen sok cég esetében értékes ingatlanokat választottak le a vállalatról – közvetlen állami privatizációs elképzelések megvalósítása céljából. A privatizáció persze esetünkben is lényeges vonatkozás volt, jóllehet társaságunknak az átalakulási döntés értelmében az általa ellátott részben közszolgáltatási jellegű feladatokra tekintettel legalább 50% + 1 szavazat mértékben tartósan állami tulajdonban kellett maradnia. Az átalakulás részeként összeállított ún. decentralizált privatizációs terv értelmében ugyanakkor az értékesítésre került vagyonelemek ellenértéke az Rt saját bevételeit képezte. A decentralizációs terv megva-

szítéseként kerülhetett sor 1994-ben a társasággá – legnagyobb egyszemélyes leányvállalatunkká – alakítására. Patinás külföldi céggel éppen úgy folytattunk tárgyalásokat, mint a barcsi gyárhoz hasonló MRP konstrukció megvalósítása jegyében, ezek az előkészületek azonban rendre eredménytelenül zárultak. Érdemes visszatérni egy gondolat erejéig részvénytársaságunk tulajdonlásának kérdésére. A korabeli rendelkezések értelmében a társaság által birtokolt belterületi földek arányában részvényeink tulajdonosává válhattak volna a települési önkormányzatok. Ugyancsak nagy hangsúlyt kapott akkoriban a dolgozói részvényjuttatási program kidolgozása, mely szintén az átalakulás kötelező vetülete volt. Mindannyian tudjuk, egyik terv sem válhatott valóra, valószínűleg e lehetőségek potenciális következményeinek az elemzése is közrejátszhatott abban, hogy néhány év múlva már az került a törvénybe, hogy az állami erdészeti társaságoknak 100%-os állami tulajdonban kell maradniuk. Részvénytársaságunk legfontosabb termelőeszköze a termőföld, értve ez alatt el-

kat – pontosabban kezdetben még a jogelődjét – ért vonatkozásairól, hiszen a korszak meghatározó alakítója volt, bár bennünket talán kevésbé érintett. Még 1991-ben vált ki önálló állami vállalatként – határozott dolgozói privatizációs elképzeléssel - erdőgazdaságunkból a Barcsi Gyár, igen komoly faipari kapacitásokkal, a kisváros meghatározó foglalkoztatójaként. A döntés nem alakult sikertörténetté, a közvetlen cél ugyan megvalósult, pár évvel később

lósítása évekig komoly energiákat kötött le a társaság vezetése részéről, melynek főbb vetületei a kaposvári TANÉP telep értékesítése, a kaposvári Kapos Bútor Kft. Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megvalósult – sajnos szintén felszámolásban végződött – privatizációja, és nem utolsó sorban a vállalati bérlakás állomány eladása. Többször megérintette a privatizáció szele a csurgói faipari gyárunkat is. Tulajdonképpen ennek előké-

sősorban azokat az erdőállományokat, melyek tartamos hasznosítása, az erdei haszonvételek gyakorlása alapvető bevételi forrásunk. A SEFAG Zrt. ennek ellenére saját földtulajdonnal – felépítményes ingatlanjainkat kivéve – gyakorlatilag 20 évvel ezelőtt, és ma sem rendelkezik. A társaság állami tulajdonú termőföldeket hasznosít, melynek jogi formája jelentős fejlődésen ment át. Kezdetben a tulajdonost különféle államigazgatási szervek személyesítették

Az átalakulási folyamat

20 éves a részvénytársaság

meg – érdekességként jegyzem meg: volt olyan időszak is, amikor a földek tulajdonlása és társaságunk részvényeinek a birtoklása ugyanazon szervezetben összpontosult –, majd az államháztartásról szóló törvény 1996. évi átalakítása alapozta meg a máig érvényes jogviszonyt. A törvény rendelkezett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megalapításáról, mely az ún. kincstári vagyon (ilyen többek között az állami tulajdonú erdő) feletti tulajdonosi jogokat gyakorolta. Ennek alapján 1996. októberében kötötte meg társaságunk az Ideiglenes Vagyonkezelési Szerződést, melynek értelmében ezen időponttól vagyonkezelői jog formájában hasznosítjuk erdőterületeinket, a haszonvételek gyakorlása ellenében pedig a társaság vagyonkezelési díj fizetésére kötelezett. A földekről szólva nem mehetünk el szó nélkül a 90-es évek meghatározó folyamata, a kárpótlás kérdése mellett. 1991-96. között társaságunk – két kijelölési szakaszban – mintegy 8.600 hektár termőföldet különített el kárpótlási célra, melyek az évekig elhúzódó árverések során rendre magántulajdonba is kerültek. A kijelölések jellemzően erdőtömbön kívüli szórvány-jellegű területeket érintettek, így a 10% körüli területcsökkenés ugyan jelentősnek tekinthető, a kárpótlással nem érintett területek magasabb földrajzi koncentráltsága a logisztikai szervezhetőséget pozitívan érintette.

Az RT vagyona Az átalakulási vagyonmérleg tanúsága szerint a megalakuló részvénytársaságnak induláskor 1.271 MFt jegyzett tőkéje volt, míg saját vagyona megközelítette a 2.688 MFt-ot. A 2012. évi éves beszámolóban ugyanakkor már 2.508 MFt jegyzett tőkéről, illetve 7.253 Mft saját tőkéről adhatott számot a SEFAG Zrt. A saját tőke tehát 20 év alatt az induló szintnek közel a háromszorosára emelkedett. A vagyon növekedésének egyik lényegi összetevője a jegyzett tőke tulajdonos által végrehajtott többszöri emelése volt. 1998. és 2008. között hét ízben, ös�szesen 1.237 MFt összegben került sor a jegyzett tőke emelésére, általában fejlesztési célok megvalósításának elősegítésére. A tulajdonosi jogok gyakorlója részéről ily módon preferált fejlesztések között szerepelt a fahasználat és még inkább a faipar technológiai fejlesztése, de nem maradt ki az ökoturisztika létesítmények bővítése és az informatika megújítása sem. A bekövetkezett jegyzett tőkeemelések ellenére a jegyzett tőke aránya a saját tőkéhez viszonyítva az induló 47,3%-ról 34,6%-ra

csökkent. A vagyon növekedésében a másik fontos tényező a társaság folyamatosan eredményes, kiegyensúlyozott gazdálkodása volt, melynek nyomán az évente képződő nyereségek 1.745 MFt-tal növelték a saját tőkét. A részvénytársaság szót hallva a legtöbb ember elsőként talán az osztalék fogalmára asszociál. A SEFAG Zrt. a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján az elmúlt 20 évben több alkalommal fizetett osztalékot, különösen fennállásának első évtizedében, az elmúlt években azonban a gazdálkodás vezérelvei jelentősen átalakultak. A nyereségesség kritériuma elvesztette dominanciáját, mellette egyre nagyobb jelentőségre tett szert – párhuzamosan az európai értékrend átalakulásával, egyben illeszkedve a hazai erdőtörvény átalakult filozófiájához – az a sajátosság, hogy az erdőkben nem csak erdőgazdálkodás folyik, hanem az erdőgazdaságok tevékenységükkel az erdők közjóléti szolgáltatásainak egyre magasabb szintre emelésével alapvető társadalmi szükségleteket elégítenek ki. Ennek jegyében kerülhet sor olyan jelentős fejlesztések megvalósítására, mint a desedai „Kalanderdő” projekt, vagy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság által támogatott zselici „Csillagoségboltpark” kiemelt, komplex turisztikai attrakcióvá alakítása. A folyamatosan 100%-os mértékű állami tulajdonlás mellett több ízben változott az elmúlt 20 évben a tulajdonosi joggyakorló személye. A jelenleg is funkcionáló szervezetek közül 2010-ig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta a részvényesi jogokat, 2010. júniusától viszont a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az MFB stratégiai csoport tagja. A változás azzal is együtt járt, hogy a korábbi klasszikus részvénytársasági szervezet leegyszerűsödött. 17 éven keresztül a felügyelő bizottság mellett igazgatóság is működött a társaságnál, 2010től azonban az igazgatóság megszűnt, operatív irányítási funkcióit nagyobb részben az ún. ügydöntő felügyelő bizottság, kisebb részben pedig a vezérigazgató vette át, ami gyorsította a döntések átfutási idejét, rugalmasabbá tette a működést.

A vállalkozások szerepe Két évtized változásait elemezve a legfontosabb tartalmi momentumként a társaság működési mechanizmusának gyökeres átalakulása jelölhető meg. Részvénytársaságunk még hagyományos termelőtevékenységet folytató vállalatként alakult meg, mára azonban a gyári léptékű faipar kivételével a saját erőforrások-

ra alapozódó működést az alvállalkozók szolgáltatásainak igénybevételére épülő struktúra váltotta fel. A folyamat a fahasználatban indult meg, majd teret nyert az erdőművelésben is. A közvetlenül a termelésben foglalkoztatott dolgozóink vállalkozókká váltak vagy megalakuló vállalkozások alkalmazásába kerültek át, így a társaság dolgozói létszáma elbocsátások nélkül jelentősen lecsökkent. A társaság eszközparkjának működtetését kisvállalkozások vették át, melyek közül mára többen komoly fejlődési pályát futottak be, elmondhatjuk tehát, hogy a társaság termelőtevékenysége napjainkban stabil

alapokon nyugszik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a SEFAG Zrt. munkalehetőségek biztosításával ma megközelítőleg ugyanannyi somogyi családnak biztosít megélhetést, mint 20 évvel ezelőtt. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 20 év változásai egyértelműen kedvezően értékelhetők. A társaságnál felkészült, elkötelezett, az új kihívásoknak megfelelni képes szakembergárda alakult ki. Ugyanakkor a gazdálkodás – úgy szakmai, mint pénzügyi vonatkozásokban – nagyobb távlatokban szemlélve is kiegyensúlyozottságot mutat, szerves fejlődési folyamatként írható le. Egy, a tevékenység jellegéből adódóan szükségszerűen hosszú távlatokban gondolkodó vállalkozás számára azonban a sikeresség alapvető mérőszáma továbbra is az általa kezelt vagyon értékének változása marad. A SEFAG Zrt. a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon tekintetében hosszú évek óta bővített újratermelést folytat, saját pénzügyi forrásai befektetésével a kitermelt erdőterületeken a korábbinál értékesebb fafaj-szerkezetű erdőállományokat hoz létre. Ez egyben azt is jelenti, hogy gazdálkodása során folyamatosan tartalékokat képez, ami a jövőbeni fejlődőképesség tekintetében igen komoly növekedési potenciálként értékelhető. Kovács László

A mindennapok Negyven éves folyóirat tükre Vörös Márta visszemlékezéseiből...

Az újság a mindennapok tükre. Tiszavirág-életű. Holnap, egy hét, egy hónap múlva – attól függően, hogy milyen időközönként jelenik meg a lap, már mást mutat ez a tükör. De van egy olyan tulajdonsága is, ha sokáig, netán hosszú évekig nem nézünk bele, a tükör elhomályosul, bepiszkolódik, rozsdásodik. Letisztítani nem is olyan könnyű!... …Hogy is volt??! Miért is lettem én az első szerkesztője ennek a vállalati újságnak? Összeillesztgetve az emlékcserepeket, bizonyosan tudom, vallom, hogy két alapvető ok motivált ebben. Az egyik szakmai. Egy megyei – vagy bármilyen – napilapnál dolgozó újságírónak egyszerűen nincs arra módja a nap huszonnégy órája miatt, hogy kicsit közelebbről, közvetlenebbül, mélyebben is megismerkedjen azzal a témával, amivel éppen foglalkozik. Legyen ez egy falu, egy üzem, egy társadalmi értek, egy ember. A legbecsületesebb lelkiismerettel végzett munka során is valahogy a felszínem mozog, idő hiányában egyszerűen nincs módja mélyre ásni. Pedig szeretne! Engem ezzel a tulajdonsággal áldott, – vagy vert meg a sors. Amikor megkértek, hogy szerkesszem az erdőgazdaság vállalati újságját, elsősorban azért mondtam igent, mert így, egy mással nem pótolható lehetőséget kaptam arra, hogy közvetlenebbül, közelebbről is megismerjem Somogy talán legnagyobb „üzemét”, az ott dolgozó embereket, a mindennapok kisebb, nagyobb csatározásait. Azt sem tagadom, hogy egy fajta szakmai próbatétel, kihívás volt ez a számomra. A gazdaságkutatók ma egybehangzóan állítják: a hetvenes évek első fele a magyar gazdasági fellendülés időszaka volt. Ezzel együtt az a korszak is, amikor a nagyobb vállalatok, cégek sorra kezdtek megjelentetni üzemi újságokat. Részben a belső információ-terjesztés, részben demokratikus célokból. A Fagazdasági Híradó ebben a sorban az elsők között volt, – talán nem tévedek, ha úgy őrzi az emlékezetem, hogy nyomdai kivitelezésben Somogyban ez volt az első vállalati újság. (Ha rosszul emlékeznék, őszinte bocsánatot kérek attól, aki ezt másként tudja!) A másik ok az érzésekben, az érzelemben gyökerezik. Bizonyára a génjeimben hoztam magammal azt a néhány molekula DNS-t, hogy valami különös módon szerettem, szeretem – és ez már így lesz mindig! – az erdőt. A fákat. A számomra mindig varázslatos élővilágot, a harmóniát, a szüntelenül neszező csendet, a süvöltő szelet és vihart. És egy kicsi irigyeltem, ám tisztelettel vonzódtam, csodáltam azokat az embereket, akiket sorsuk, hivatásuk bármilyen beosztásban és formában az erdőhöz kapcsolták, kötötték. Élő szóval soha nem mondtam ki, soha nem írtam le: valahogy úgy vélem, hogy aki a fával, az erdővel él, abban és azzal dolgozik, – legyen az szállítómunkás, vagy csemetenevelő, erdész vagy boksaégető, fűrészkezelő vagy faesztergályos –, az egy kicsit más, jobb lelkületű ember. Szelíd és akaratos, hallgatag és hangoskodó, ha kell üvöltő, békességes, alázatos és zord, keményen következetes. Az eszem tudja, mindannyian ilyenek vagyunk, – a lelkem mégis azt vallja: az erdő munkása mégis más! Harminchét évnyi aktív újságíró múltam talán a legkedvesebb, örökké megmaradó riport-emléke Haracsi Lajoshoz fűz. Egy napot barangolhattam társaságában a varázslatos zselici erdőkben. Tisztán látom ma is, ahogy az ösvényről letérve begyalogolt egy égbeszökkenő, ezüstös „bőrű” bükkfához, végigmérte tekintetével az avarszinttől a koronáig, aztán a tenyerével szelíden megcsapkodva a törzset, annyit mondott: „szép legény!” Két egyszerű szóval, meg egy mozdulattal, lám többet lehet elmondani, mint akár egy gondosan megszerkesztett kisregényben. Hogy is volt? Hát így volt! Így történt. Ilyen érzésekkel, szándékokkal szerkesztettem én induláskor a Fagazdasági Híradót. Sokat változott, fordult azóta a világ, sok átszervezést, átalakulást ért meg a gazdaság, sok hótörést és egyéb csapást szenvedett el azóta az erdő, az ember, – és az újság is. De az erdő maradt! Megújul, él, van! Mint az újság. Aki végiglapozza az elmúlt évtizedek a lappéldányait, az belepillanthat a történelembe, hogyan is formálódott, alakult, változott ennek a négyzetkilométerekben óriási gazdaságnak, a benne dolgozó emberek sorsa. És talán ezért jó, hasznos, hogy egykor elindult, és mindmáig él a vállalati újság! A mindennapok krónikája. A mindennapok tükre…. Vörös Márta (1939–2007) újságíró, a Somogyi Néplap egykori munkatársa, a Somogyi Fagazdasági Híradó alapító szerkesztője

Folytonosan változó világunkban kevés médium, különösen „amatőrök” által készített üzemi lap ér meg folyamatosan négy évtizedet. Ezt a kiemelkedő sikert – a szakmában szinte egyedülállóan – érte el napjainkra a SEFAG Zrt. és jogelődjének a folyóirata. Ezidő alatt a cég jónéhány átszervezésen, átalakuláson esett át, ám az újság folyamatosan megjelent. Átböngészve negyven év lapszámait, rájöhettünk, hogy ez bizony már történelem. Tudósított az újság könnyed és komolyabb eseményekről, írt az elért eredményekről – néha sikertelenségekről is –, feldolgozott szakmai kérdéseket, áttekintést nyújtott a megyében szétszórtan, egymástól távol működő erdészetek munkájáról. E négy évtizedről próbálunk most – a bőség zavarával küzdve – egy kis áttekintést adni olvasóinknak.

A Somogyi Fagazdasági Híradót, a vállalat újságát, 1973 júniusában indította útjára a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A lapot a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat adta ki, s a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatnál készült. A szerkesztőbizottság tagjai és elnöke a SEFAG dolgozói voltak. A bizottság első elnöke Pataki Pál volt, majd 1975től Bóna József, akit a Zselici Erdészet igazgatói megbízása miatt 1981-től Szálinger Ferenc követett. Az elnöki tisztet 1986. júliusában Lakatos Zoltán vette át. Az ő nyugdíjba vonulása után, 1990-ben egyetlen lapszám erejéig Maráz Kálmán vezette a szerkesztő bizottságot, majd 1991-ben

Detrich Miklós kapott megbízást a lap újraindítására, aki jelenleg is betölti ezt a tisztséget. Kezdetben felelős szerkesztője is volt az újságnak, akit a kiadó a megyei lap hivatásos újságírói közül bízott meg a feladattal. Az első hivatásos szerkesztő Vörös Márta volt, akit két év után Troszt Tibor követett. Leghosszabb időn, tizenhárom éven keresztül Szegedi Nándor működött a lap mellett. Kurucz Ferenc kétévi, majd Lajos Géza egy éves ténykedésével – a rendszerváltás idején – megszűnt a hivatásos szerkesztő funkciója. 1992. óta már megbízott szerkesztő nélkül dolgozik a szerkesztőbizottság.

Egységben

életünk tükre, az üzemi újság. Ez a lap, egy új, értékes eszköz a kezünkben a cselekvési egység megteremtéséhez. Rajtunk múlik, hogy hogyan használjuk, hogyan élünk ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Mint minden eredményünknek, kívánom, tudjunk örülni ennek is, a maradandó nyomtatott betűkön keresztül valljuk büszkén magunkénak sikereinket, – de ugyanakkor egyértelműbben, határozottabban ostorozzuk, támadjuk hibáinkat ezúton is… Illés Dezső vezérigazgató

A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság most éli „történelmének” a legizgalmasabb, a legpezsgőbb és egyben a legtöbb munkával, legtöbb fáradsággal járó szakaszát. Úgy is lehetne mondani, hogy amikor 1970-ben a három gazdasági egységből – az Északi, a Közép-somogyi Erdőgazdaságból, a Délsomogyi Fűrészekből – megalakult az ország legnagyobb erdőgazdasága, egy egészen új, minden korábbitól eltérő szakasz kezdődött. A kis számokat tudatunkban egyik napról a másikra a nagy számok váltották fel: csaknem kilencvenezer hektár erdő, százhatvanezer köbméter gömbfa feldolgozása, ötezerötszáz dolgozó ember, akik évente 650 millió forintos termelési értéket állítanak elő. Nem kerítéssel körülzárt üzemben, hanem szétaprózott kis egységekben, szerte a megyében egymástól olykor többszáz kilométer távolságra. Ez az adottság, ez a körülmény, a mi munkánkban sajátos helyzetet teremt, és egyben sajátos feladatokat ró ránk. A mi nyitott raktáraink, az egész megyét behálózó üzemünk többet kíván tőlünk, személy szerint mindannyiunktól, mintha bármilyen más koncentrált egységben dolgoznánk. Politikailag, erkölcsileg, emberileg – mindenképpen magasabb előttünk a mérce, és ha valahol számon lehet kérni az öntudatot, akkor itt igen! A mi munkásaink önmaguk gazdái, bírái, irányítói – és ez szavakkal ki nem fejezhető felelősséget jelent… …Ezek a gondolatok jutottak eszembe, most amikor útjára indul hétköznapjaink,

A Híradó havilapként indult, azonban egy év után a kezdeti lendület megtört, és 1974. második félévében már csak egy, a következő évben is csak két szám jelent meg. 1976-tól évi négy szám kiadására vállalkoztak, s ez már teljesíthetőnek bizonyult. Kezdetben 1000, majd 1981-től 3000 példányban jelent meg az újság. Az átszervezések okozta létszámcsökkenés miatt azonban ismét fokozatosan – 700 darabra – csökkent a példányszám. Az 1982. évi 2. számtól megváltozott a lap külső megjelenése. Az addigi A4-es füzet-méretet, a napilapoknál is alkalmazott A3-as, nagyobb formátumra növelték. A ter-

3 jedelem többnyire hat, esetenként azonban csak négy oldal volt. 1992. júniusában – követve a „napilap-divat” változásait – ismét változott a küllem: a néhány centivel megnövelt méretű újság már fényszedéssel készült, ami lényegesen korszerűbb megjelenést biztosított, kontúrosabbak, árnyalatgazdagabbak lettek a képek is. A négy évtized során két alkalommal változott az újság címe is. ’92-től a hosszú címről „eltűntettük” a Somogyi jelzőt, majd 2010. óta már Erdőkerülő néven jelenünk meg. A lap igyekszik minél sokrétűbb tájékoztatást nyújtani a vállalat fontosabb eseményeiről, a szakmai kérdésekről, de beszámolunk szinte minden szakmapolitikai, vagy egyesületi rendezvényről is. A 90es évektől már több helyre, a vállalaton kívülre is eljut az újság. Ez annyiban befolyásolta a szerkesztőket, hogy „belopják” az anyagok közé a jó értelemben vett erdészeti propagandát. Minél többen ismerjék meg az erdészkedés valóságát, a természet védelmét is szem előtt tartó, és a mindenki számára hasznot hozó erdőgazdálkodást. Detrich Miklós

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1973. július ****

Néhány szó az üzemi híradóhoz A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság közel négyezerötszáz szervezett dolgozója ünnepel. Ünnepli erdőgazdaságunk új üzemi lapjának születését. A lap megjelenését vállalati szakszervezeti bizottságunk az 1970. évi ös�szevonás óta sürgette… … szeretném megköszönni a gazdaság vezetőségének azt, hogy az üzemi híradóval kapcsolatos kezdeményezésünket a magáévá tette és megvalósulását elősegítette. A legelső példányunk hasábján szeretettel köszöntöm erdőgazdaságunk valamennyi szervezett dolgozóját, jó egészséget és eredményes munkát kívánok nagy feladataink megoldásához. Puskás Zoltán vszb-titkár Somogyi Fagazdasági Híradó, 1973. július ****

Fórum (Dr. Lénárt Lajosnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettesének levele) Illés Dezső elvtársnak, a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója Kaposvár Kedves Illés elvtárs! Köszönettel megkaptam a Somogyi Fagazdasági Híradó című vállalati lap első számát. Gratulálok az ízléses kivitelű laphoz, amely sokoldalúan foglalkozik a vállalat életével gondjaival.

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

Remélem, hogy azt a magas színvonalat, amelyet a lap első számával szemben támasztottak, a továbbiakban is tartani fogják. Köszöntöm a vállalat szakszervezeti bizottságát is, mint a lap gondozásában, megjelenésében nagy szerepet vállaló testületet, valamint a lap szerkesztő bizottságát. Kívánom, hogy ez a lap is még nagyobb és jobb eredmények elérésére serkentse a több mint ötezer fős kollektívát, melyhez jó egészséget kívánok! Dr. Lénárt Lajos Somogyi Fagazdasági Híradó, 1973. szeptember

4

NÉGY ÉVTIZED HÍREI Megmenteni, fejleszteni …A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnak a városkörnyéki parkerdők építésére, célcsoportos állami beruházásból 3.8 millió forint áll rendelkezésére 1973-ban. Ebből 580 ezer forint a gyertyánosi parkerdő fejlesztését szolgálja: esőházak, esőbeállók, W.C.-k, szemétgyűjtők, erdei bútorgarnitúrák, fajhidak, kilátók, szalonnasütők, parkírozó helyek, sétaút létesítése itt a feladat. Másfél millió forintot fordít a gazdaság a tókaji parkerdő építésére. Ebből 01 millió forintot igényel az útépítés és 500 ezer forintot a forráskiépítés, játszótér, erdei tornapálya, hidak létesítése. A legnagyobb összeget, 1,72 millió forintot a gombásdesedai parkerdő kiépítése igényli. 1 millió forint az útépítés, 720 ezer forintba kerülnek az erdei berendezési tárgyak, a kútfúrás, a séta- és turistautak kiképzése, „erdei iskolai oktatótér” építése… Dr. Tarján Lászlóné Somogyi Fagazdasági Híradó, 1973. szeptember ****

A törzsgárdáról Az 1960-as évek végén Magyarországon minden addigit felülmúló méreteket öltött a fluktuáció. A nagyarányú munkaerő-vándorlás gazdaságunkat is hátrányosan érintette. 1970-ben például a kiés belépők együttes létszáma meghaladta gazdaságunknál a 2400 főt. Ilyen mértékű munkaerő-forgalom mellett a feladatok végrehajtása is veszélybe kerülhet. Ebben a helyzetben alapvető munkaerő-gazdálkodási feladatnak tekintettük a meglévő munkaerő stabilizálását, amely szorosan összefüggött a munkaerő-forgalom csökkentésével. E célkitűzésünk megvalósításának egyik eszközeként gazdaságunknál létrehoztuk, majd fokozatosan továbbfejlesztettük a munkahelyi törzsgárda intézményét. Kovács István, bér- és munkaügyi ovh. Somogyi Fagazdasági Híradó, szám, 1973. október ****

desedai közjóléti erdőket. Az avatást megelőző közjóléti ankéton dr. Madas András, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. – Örömmel jöttem el ide – mondta bevezető gondolataiban –, mert a mai előadással, a délutáni avatóünnepséggel kezdetét vette a szavakról a tettekre való áttérés. Az egész környezetvédelmi munkában most ez a legfontosabb feladat. Az 1972-es év fordulópontnak tekinthető, voltaképpen ekkor összegződött az ENSZ szintjén a környezetvédelemmel kapcsolatos helyzet és a teendők. Mi, a MÉM vezetői, azon vagyunk, hogy a kialakított metodikai elvek alapján minél előbb a gyakorlati megvalósítás felé tereljük ezt a munkát. Dicséretes dolog, hogy éppen Somogy megyében, és Kaposváron tehetjük meg a nagy akció első lépéseit…

Schröder gépsort. Hat hét alatt selejtezték ki a régi, több évtizedes gépeket és szerelték be az újakat. Az idei évet valószínűleg aranybetűkkel írják majd azok, akik a fűrészüzem történetét feldolgozzák, hiszen a parkettagyár építése is gyors ütemben halad és ezzel párhuzamosan a régi üzemben is eredményes rekonstrukciót hajtottak végre… …A fűrészüzem rekonstrukciójának költségei elérték a 8,5 millió forintot. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1974. március ****

A barcsi ősborókás A természet nagyszerű ajándékát az ember ismét tudatos védelme alá vonta. Kuporgó borókabokrok, fenyő, tölgy, szemérmes nyírfák. Ősborókás Barcs és Darány között. Azon a május végi napon hosszú hónapok áldozatos

Erdők napja – sok gyerekkel Régi hagyományt elevenítettünk föl, amikor iskolák bevonásával megrendeztük az erdők-, madarak- és fák napját. Ezekben a napokban – május 20-25-ig – több ezer általános-, szakmunkás- és középiskolás diák kereste fel csoportosan a lakóhelyéhez, illetve az iskolájához legközelebb levő erdőket… Lakatos Zoltán Somogyi Fagazdasági Híradó, 1974. június ****

Tudásunk legjavával Először nyílt alkalmam arra, hogy nyomtatott betű, üzemi lapunk segítségével gazdaságunk valamennyi dolgozóját tisztelettel és szeretettel köszöntsem… …Mi a dolgunk, mi vár ránk, milyen módon tudunk a legrövidebb időn belül „rendet teremteni” magunk körül? Az első, és talán leglényegesebb, hogy ne visszafelé pillantgassunk, ne a múlt ügyes-

****

Teendőink

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1974. január ****

8,5 milliós rekonstrukció Barcson … A barcsi fűrészüzemben március 4-én fejezték be a gépek szerelését és indították meg az újonnan beszerelt két

Lehetséges, hogy megyénkben – sőt erdőgazdaságunkon belül is – vannak emberek, akik a mesztegnyői erdei vasutat csak hallomásból ismerik, bár adottsága, környezeti szépsége, nem kevésbé eredményekben gazdag múltja érdemessé teszi arra, hogy közelebbről is ismertté váljon… Hossza, a szárnyvonalakkal együtt 15,5 km. Vonalvezetése: Mesztegnyő – Felsőkak, illetve Szúnyogvár – Soponya halastavak közötti vonalon van… …Napjainkban, amikor az erdei turizmust, hétvégi pihenést kívánatos fejleszteni, az eredi vasút szerepe is előtérbe kerül…. Lengyel Imre, nyugdíjas vasúti szakfelügyelő

az egységeknél tartották meg a parlamenteket. Ezeken a központ vezető beosztású dolgozói is résztvettek. A jegyzőkönyvek, valamint a központ képviselői által elmondottak alapján elmondható, hogy a parlamentek elérték a kívánt eredményeket. A fiatalok hozzászólásaikban főleg munkaszervezési problémákkal foglalkoztak. A felszólalások azt mutatják, hogy fiataljainkra a gazdaság vezetése minden időben számíthat. Azt is mutatják a felszólalások, hogy egységeinknél az üzemi demokrácia érvényesülése terén további tennivalók vannak. A gazdaság vezetése biztosította valamennyi fiatal részvételét a parlamenteken, ennek ellenére a részvételi arány sajnos nem volt mindenütt száz százalékos…

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1974. október

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1976. november

****

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1973. december

… el kell érnünk az egyenletes árbevételt, hogy kifizetéseinket kevesebb hitel felvétellel biztosíthassuk, készleteinket normalizált szinten tudjuk tartani Az ehhez kapcsolódó eszközlekötési járulék és bankkamat együttes összege – megtakarításként – jelentősen javíthatja eredményünket. Termelésünket értékesítéscentrikusan kell irányítani, hogy az értékesítési határidőket tartani tudjuk…

Erdei vasút Mesztegnyőn

munkája után avatták fel az ország negyedik tájvédelmi körzetét. Sokan eljöttek erre az ünnepre, jelen voltak országos irányítók – a Mezőgazdasági Hivatal és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Tájvédelmi Hivatal képviselői – megyei, járási, nagyközségi párt-, tanácsi- és tömegszervezeti vezetők, dolgozók, a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, az Erdőrendezőség képviselői, KISZ fiatalok – szinte lehetetlen felsorolni mindenkit, akik részesei voltak a szép ünnepnek… Vörös Márta Somogyi Fagazdasági Híradó, 1974. június ****

Közjóléti erdők Somogyban 1973 november 9-én a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság ünnepélyesen átadta a centenáriumát ünneplő Kaposvár lakosságának a város közelében kialakított gyertyánosi, tókaji, és a gombás-

bajos dolgaival foglalkozzunk, ne az kösse le figyelmünket, hogy mi volt –, hanem az, hogy mi lesz. A kibontakozás módja, a jövő legyen a beszélgetés, a töprengés tárgya, a holnap munkája foglalkoztasson mindannyiunkat. Így születhetnek okos, a dinamikusabb fejlődésünket szolgáló javaslatok, észrevételek, melyeket – ezt szükségesnek tartom megjegyezni – örömmel fogadok mindenkitől, aki gazdaságunknál él, dolgozik…. … Gazdaságunk dolgozóban, vezetőiben megvan az erő, a képesség ahhoz, hogy túljussunk a nehéz helyzeten, hogy valósággá érleljük az idei terveinket… Bízom a mi kollektívánk alkotó erejében, bízom abban, hogy egységes, őszinte szándékkal munkálkodik mindenki a maga területén céljaink eléréséért, eredményes gazdálkodásunkért, minden itt élő ember boldogulásáért. Takács László, igazgató Somogyi Fagazdasági Híradó, 1974. október ****

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

****

Az erdészeknek és a vadászoknak élenjáró szerep jut a természetvédelemben

Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának közgyűlése

Az emberiség modern korának egyik igen jelentős problémája a természetvédelem. A technika fejlődésével jelentkező fokozott gépesítés, kemizálás, építkezés stb. mind kisebb területre szorítja a természetet. Sajnos még ezeken a szigeteken is jelentős károkat okoz. Most ne a háborúkban felhasznált mérges gázokra vagy az amerikaiak által nagy területeken lombtalanított vietnami őserdőkre gondoljunk! Sokkal közelebb, saját portánkon is nap mint nap láthatunk, tapasztalhatunk olyan meggondolatlan beavatkozásokat, melyek bár rövid távon hasznosnak bizonyulnak, hos�szabb távon magát az embert is károsítják. Mindezek ellen csak tudatos összefogással, és tervszerű meggyőzéssel küzdhetünk eredményesen. Ebben a küzdelemben nekünk, erdészeknek és vadászoknak élenjáró szerep jut… Páll Endre

A kaposvári városi könyvtár előadótermében tartotta meg közgyűlését az OEE helyi csoportja. Tagságunk száz fővel képviseltette magát az előadással egybekötött taggyűlésen, melynek második napirendi pontja a vezetőségválasztás volt. Az elnökségben helyet foglalt Gáspár Hantos Géza, a MÉM főosztályvezető-helyettese, Szakonyi Gyula, a MTESZ képviselője, Fodor Imre, gazdaságunk főmérnöke, Rumszauer János, sz OEE ideiglenes ügyvivője, Szántó Gábor, a Kaposvári Állami Erdőrendezőség igazgatója, Németh Vilmos, Lotterhof Ottó nyugdíjas tagjaink… …Vezetőségünk meghatározta a kialakítandó szakcsoportok területi megoszlását, javaslatot tett a kialakítandó szakcsoporttitkárok személyére. Célul tűzte ki taglétszámunk 450-500 főre történő bővítését. Szakcsoportjaink élére a csoporttitkár és a gazdasági felelős kerül, őket a csoporttagság szavazással választja meg. A csoporttitkár egyben összekötő is az elnökség és a csoporttagok között. Kökény István, titkár

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1976. március ****

Ifjúsági parlament a SEFAG-nál 1976-ban ismét megrendezésre kerültek gazdaságunknál az ifjúsági parlamentek. Először

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1976. május ****

5 Hetvenhat nagy bikát lőttek ki A vadászok minden évben nagy izgalommal várják a szeptembert. Ilyenkor egész évi munkájuk leglényegesebb része következik: szarvasbikák kilövetése. Ennek sikerétől függ tulajdonképpen az egész ágazat eredménye. 1979-ben 40-50 százalékkal megemelték kilövési tervünket és ezzel párhuzamosan a vadászati ágazat termelési értékét is. Ezért volt különösen jelentős a szeptemberi vadászatok eredménye. A már visszaigazolt és felülbírált kilövések alapján úgy látszik sikerült a pénzügyi elváráso-

Kiváló Vállalat kitüntetésben részesült. A kitüntetést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át az SZMT székházban megtartott ünnepségen. A kitüntetés átadásakor jelen volt Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Károly a megyei tanács elnök-helyettese, Királyi Ernő, felügyeleti szervünk vezetője, valamint az MSZMP KB Kongresszusi Oklevél kitüntetésben részesült Kőszegi brigád… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1981. július ****

órát estek ki.) Így nem meglepő az, hogy a szállítógéppark az anyagmozgatási tervet csupán 85%-ra teljesítette – annak ellenére, hogy például a Zetorok 96 %-ra álltak az év végén a hasznos óra tervvel. Sajnos továbbra is a rakodógépek adják a szűk keresztmetszetet… … Feltétlenül gazdaságosnak és célszerűnek látnám a jövőben nagy teljesítményű tehergépkocsik daruval történő felszerelését, mivel ezek munkaszervezése sokkal egyszerűbb, kapacitás-kihasználásuk megközelíthetné a maximumot. Barkóczi István, fahasználati műszaki vez. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1982. június ****

A modern kor megköveteli az újat

kat teljesíteni. A betervezett 70 golyóérett nagybika helyett hetvenhatot lőttek területünkön a külföldi vadászok. Ezek közül 24 aranyérmes. Az értük kapott díjak a betervezettnél magasabbak. Így biztosítva látszik az ágazat éves pénzügyi tervének teljesítése… Páll Endre, vadászati felügyelő Somogyi Fagazdasági Híradó, 1979. november ****

Szántódi sportnapok Sokéves hagyományokat követve a VSZB ez év májusában is megrendezte a szántódi spartakiádot. Nagyobb jelentőségű volt ez a rendezvény az előzőeknél, mert a jubileumi, 10. sportnapot ünnepeltük az olimpia évében. Az előző évekhez viszonyítva jelentős fejlődésről számolhatunk be: 15 termelő egységünk vett részt ezen a sportvetélkedőn. A kispályás labdarúgás népszerűsége még nagyobb volt, mint az előző években. Első ízben vezették hivatásos játékvezetők a mérkőzéseket, általános megelégedésre… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1980. augusztus ****

Kiváló Vállalat gazdaságunk Kitüntetés a kiemelkedő eredményekért A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaversenyben elért kiemelkedő eredményeiért gazdaságunk

Szakmai-politikai vetélkedő Az ifjú fakitermelő szak- és betanított munkások szakmaipolitikai és munkavédelmi vetélkedőjét a szőcsénypusztai szakmunkásképző intézetnél rendezte meg gazdaságunk. A versenyt széleskörű felhívás előzte meg. Ennek ellenére csak tizenhét személy adta be nevezését. A verseny az alábbiakból állt: 1. Politikai és munkavédelmi teszt. 2. Motorfűrész kezelők versenye: - élezés, - döntés-gallyazás, - szerelés, - pontossági darabolás, - lánckímélő darabolás. 3. LKT-sek versenye. 4. Zil Hiab-osok versenye. A versenybizottság elismerését fejezte ki a fiataloknak a politikai tesztek kitöltésében elért eredményéért. Ez is igazolja fiataljaink aktív politikai és közéleti tevékenységét… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1981. július ****

Daruval felszerelt tehergépkocsik beállítása célszerűbb lenne … A Zamárdi Erdészet 8500 hektár erdő- és 210 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik… A szállításban a legnagyobb problémát a rakodógépek rossz műszaki állapota okozza. A ZIL és a Zetor gépcsoport külön-külön dolgozott. Egy, esetleg két (nem ritkán három) rakodógép kiesése szinte megbénította a szállítógépek munkáját. (A rakodógépek 1981-ben 3096

A mezőgazdasági vadkár nagyságát csak úgy tudjuk leszorítani, ha a leglényegesebb károkat okozó vaddisznóállományt is csökkentjük. A létszám apasztás azonban kisebb vadászati lehetőséggel jár, pedig a vaddisznóvadászat iránt egyre emelkedő külföldi érdeklődés mutatkozik.... …Megoldásnak a vaddisznóskert látszik. Ez a létesítmény két a ellentétes érdeket egyeztetné: a vaddisznóskertben ki lehetne elégíteni a növekvő vadászati igényeket, ugyanakkor lényegesen csökkenteni lehet a szabadon élő, azaz kárt okozó vaddisznók számát… …A régi vadászromantikától kissé messze esik a vaddisznóskertek üzemeltetése és vadásztatása. A modern kor azonban megköveteli az újat. A vadászat is olyan ágazat, amelynek gazdálkodnia kell. A pénzügyi eredmények megkövetelik az olyan eszközök alkalmazását, amelyek fokozzák a bevételt. A vaddisznóskert az egyik ilyen eszköz, tehát el kell fogadnunk, és előnyeit kihasználva törekednünk kell a hagyományok és a modern eszközök egyeztetésére. Páll Endre Somogyi Fagazdasági Híradó, 1982. szeptember ****

A ladi csemetekert A Fagazdasági Híradó már beszámolt a nagyüzemi ladi csemetekert létrehozásáról. A közel húszmillió forintos beruházás már az idén jó minőségű szaporítóanyaggal látta el (tölgy és fenyőcsemetéből) az igénylőket. A szaporítóanyag-termelés legfontosabb tavaszi munkáit mutatjuk be képeinken. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1983. május ****

Megszépült a kastély Egy régi, elavult kastélyépületből alakították ki- több millió forintos költséggel – a nagyatádi erdészet új központját. A kívül-belül egyaránt impozáns épület környezetének kialakítására is nagy gondot fordítottak. Fenyő és lombosfa csemetéket ültettek, füvesítettek. Az erdészetek összevonása után szükség is van az új épületre, hiszen az összes adminisztratív dolgozót itt helyezték el: mintegy félszázan dolgoznak az egykori kastélyépületben. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1983. december ****

Téli erdő A hótörés után ciklon várható? Felbecsülhetetlen károkat okozott a megye faállományában a nagy havazás. Elsősorban a fenyvesek birkóztak nehezen a nedves hótömeggel. Derékba tört fák tucatjaival találkozhat ezekben a napokban megyeszerte az utazó. Mint a szakemberektől megtudtuk, a károkat egyelőre még megbecsülni is nehezen tudják, hiszen az erdei utak jó része járhatatlan. A gondokat súlyosbítja, hogy az erdőségekben jórészt egy-egy területet érint a hótörés, ám az erdőművelés tízparancsolatában benne foglaltatik, hogy foltokban nem lehet fát kitermelni…. A sokéves megfigyelések azt bizonyítják: az év hátralevő részében is van okunk az aggodalomra, ugyanis hényolc évenként szokott betörni a forgószéllel kísért ciklon az Adriai tenger irányából. Ez ugyancsak hatalmas károkat okozott hét évvel ezelőtt a megye erdeiben…

megerősítettük, és hat tüskével láttuk el úgy, hogy a csörlőkötéllel való beállítás után a tüskék a talajfelszínen, a tolólap éle és a talajfelszín között helyezkedjenek el. Ezzel a megoldással a vágásterületen maradt faanyagot pásztákba – a már ismert tuskózásos talajelőkészítés tuskósor távolságainak megfelelően – összetoljuk. Borosán István, erdőművelési műszaki vezető Somogyi Fagazdasági Híradó, 1985. június ****

házterme zsúfolásig megtelt, de még így is kevesen képviselhették a megye egyik legnagyobb vállalatának mintegy 5200 dolgozóját. 1980 óta második alkalommal minősítették a legjobbak között a vállalatot, ismét átvehették a Kiváló Vállalt kitüntetést… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1986. június ****

Gépparkunkat könnyebben irányítjuk CB a termelés szolgálatában

Továbbra is tart a tűzifacsata Gazdaságunk az elmúlt években igen magas tűzifa készlettel rendelkezett, és még 1984ben is komoly gondot okozott az értékesítés. Az elmúlt évi kemény, zord időjárás miatt 1985-ben a tűzifára megugrott az igény. Gazdaságunk erdészetei az 1. negyedévben nagyon nagy erőfeszítést tettek a tűzifaellátás javításáért, és 27 ezer tonnát szállítottak az ország különböző Tüzép telepeire. A tavalyi tél tapasztalatai alapján a lakosság tűzifa iránti igénye nyáron sem csökkent. Népgazdasági szinten kellett intézkedni a belföldi tüzelőanyag-ellátás fokozására. Így került sor az erdőgazdaságok tűzifatermelésének dotálására is. Főhatóságunk minden tonna tűzifa után, amely az 1984.

Gazdaságunknál a Zselici Erdészet elsőként kapta meg a lehetőséget, hogy a technikának e vívmányát a termelés szolgálatába állítsa. Eleinte sokan idegenkedtek az „újtól”, de ma már elértük, hogy minden termelésirányító dolgozónk természetesnek veszi, hogy mindennapi termelési problémáinak gyors intézése érdekében igénybe veszi legközelebbi telepített, vagy mozgó állomásunkat… Meggyőződésünk, hogy azoknál a gazdálkodó egységeknél, ahol a munka nem telepített munkahelyeken folyik, a CB-hálózatnak helye van a termelésirányításban. Pintér Ottó, fahasználati ágazatvezető Somogyi Fagazdasági Híradó, 1986. november ****

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1984. február ****

Nálunk a gépi erdősítésnek már hagyománya van A Barcsi Erdészet 1985 tavaszi erdőművelési feladatait mindenképpen a hókáros erdei fenyvesek felújításának problémájával kell kezdeni. Az erdészet 1983-ban 94,7 ha, 1984-ben 71,5 ha hókáros erdei fenyves véghasználatát hajtotta végre. A vágásterületeken maradt faanyag – a korábbi években ledőlt, már használhatatlan törzsek, a helyenként magas tuskó – a hagyományos kézi vágástakarítást szinte lehetetlenné, illetve munkabérben megfizethetetlenné tette. Ezért, elsősorban az élőmunka kiváltása érdekében szükségessé vált a gépi módszer kialakítása. Az erdészet T-100-as erőgéppel rendelkezik, így meg kellett keresni a gépi vágástakarítás megoldásának lehetőségét. Az erőgép tolólapját

évi 38 ezer tonna mennyiségen felül kerül leszállításra, 530 forint dotációt biztosít gazdaságunknak…. Kocsis Tamás, kereskedelmi ovh. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1985. december ****

Kiváló Vállalat a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Május 22. jelentős ünnep volt a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság életében. A Latinca Művelődési Ház szín-

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

A terv 82 ezer köbméter vastagfa kitermelése A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Zselici Erdészete 16 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Az idei terv 82 ezer köbméter vastagfa kitermelése. A leggyakoribb fafajták a bükk, tölgy, cser, hárs. Ezek egy részét saját bőszénfai fűrészüzemükben dolgozzák fel, a többit más üzemekbe küldik további feldolgozásra. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1987. június ****

6 Számítógépek a Sefagnál Milyen célokat szolgál a 20 milliós továbbfejlesztés? A Sefagnál a számítástechnikai fejlesztés 1984-ben kezdődött. Ekkor 7 Proper számítógép beszerzése történt meg, ezzel párhuzamosan egy komplex ügyviteli rendszer szervezésére, programozására külső intézményt kért fel a gazdaság… Elkészültek, (és ma már üzemszerűen működtetjük) a bérelszámolás programjait, továbbá a számlázás és az állóeszköz nyilvántartás is számítógépeken van… Az 1986-os év vége változást hozott a gazdaság szervezetében: számítástechnikai osztályt alakítottunk… Berecz Károly, számítástechnikai osztályvezető Somogyi Fagazdasági Híradó, 1987. szeptember ****

A sztár a módosított Varuta A Közgép Vállalat gyakorlati bemutató keretében ismertette legújabb, az erdészeti munkákban is hasznosítható gépeit. A bemutató „sztárja” a módosított Varuta forwarder volt. A fejlesztés során figyelembe vették az erdészetektől származó, a gyakorlati üzemelés során szerzett tapasztalatokat is. A negatív vélemények zömében a gép borulékonyságát, illetve műszaki megbízhatatlanságát, a hidraulikus merőátvitel gyakori meghibásodását emelték ki… Detrich Miklós, műszaki ovh. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1988. november ****

Szabadidőközpont, parkerdő és arborétum a Deseda-völgyben Kaposvár legjelentősebb fejlesztés alatt álló rekreációs területe a Deseda-völgy. A város külső zöldövezetéhez tartozó 460 hektár területű gombásdesedai parkerdő 1973-ban létesült. Az erdő-koszorúzta völgyben – két évvel később – a Deseda patak völgyében gáttal való elzárásával – árvíz tározó épült. A tározó, a mintegy 170 km2 vízgyűjtő területről lefolyó vizeket fogja fel és tározza. A gáttal lezárt völgyben alakult ki a 8 km hosszú, közel 220 hektár vízfelületű tó… A víztározó É-D-i irányban nyúlik el, és a magyaregresi oldalon Y-alakban kettéágazik. Az így kialakult félszigeten az erdőgazdaság a korábbi akácállomány letermelése után közel 30 hektár területen arborétumoz létesített. Az arborétum telepítése 1978-ban kezdődött, ma már a környék ékessége a távolból feltűnő félsziget. Kertművészeti szépségét

emeli a csoportokba telepített külhonos fenyők és hazai fafajok változása. Az arborétum „körútja” követi a vízpart vonalát, a többi út négyzetes hálózatszerűen került kialakításra. A főútvonalakat tuják és duglaszok szegélyezik… Dr. Tarján Lászlóné Somogyi Fagazdasági Híradó, 1988. november ****

VASLÓ A lovak alkalmazásának vis�szaszorulása után egyes erdészeti-fakitermelői technológiákhoz megfelelő, gazdaságos, gépesített megoldást még nem sikerült találni. A probléma a nálunk fejlettebb erdészeti gépesítettséggel rendelkező országokat is foglalkoztatja. Az Országos Erdészeti Egyesület kaposvári csoportja rendezésében az Electrolux Motor AB svéd egyesülés mutatta be az egyik lehetséges megoldást. A szellemesen „EisenpferdSystemnek”-nek, vagyis vasló rendszernek nevezett gépcsalád egyik tagjával, és hasznosíthatóságával ismerkedhettünk meg… Detrich Miklós, műszaki ovh. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1989. február ****

Az idők nagy tanúi …Minden szűkebb pátria és nemzet büszke történeti emlékeire. Ezek közé tartoznak nevezetes fáink is, melyek egy-egy régióban hívnévnek örvendenek ritkaságuk, szépségük, attraktív voltuk, illetve méretük és koruk miatt. Nem utolsó szempont a hazai flórában betöltött szerepük, illetve a hozzájuk fűződő érdekes történet. Nem úttörő kezdeményezés, de az alábbi idézet is bizonyítja az Erdészeti Lapok 1879. évi 18. számából, úgy gondolom, erre szakmánkon kívül nincs hivatottabb. „Fölszólítjuk tehát tagtársainkat szíveskedjenek minden pagonyukban, vagy a vidéken minden nevezetes fát megmérni, annak korát meghatározni, s a fát körülményesen leírni, valamint azt is, mily termőhelyen áll, és mit beszél róla a nép!” (A szerkesztő megjegyzése: A felhívásnak is köszönhetően a mai napig lapunk folyamatosan mutatja be a somogyi famatuzsálemeket – immár a nyolcvanhetediknél tartunk!)

vízfolyás melletti területek jelentős részét (7832,8 hektárt) Böhönye, Hosszúvíz, Marcali, Mesztegnyő, Nagybajom határában. A TK területéből fokozottan védett kategóriába került 498,9 hektár. A természetvédelmi terület kezelői jogát a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület és KVM minisztere közötti megállapodás alapján a „Somogy Természetvédő Egyesület” kapta meg. A védetté nyilvánítás célja … „A Boronka völgyében húzódó tórendszer és az ezt övező mocsárréteg és erdőterületek gazdag növény- és állatvilágának, a nagy számban előforduló, fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelyének megőrzése, a somogyi erdőtársulások botanikai és tájképi értékeinek védelme.” Vörös György, igazgató Somogyi Fagazdasági Híradó, 1992. június ****

A MULAG Szántódon A Szántódi Erdészet folyamatos és befejezett erdősítéseinek ápolásában hatalmas feladatok halmozódtak fel. Sok erdészetnél a gyomnövényt kézi munkával vagy szárzúzóval el lehetett távolítani, de Szántódon a nagymennyiségű, tömegesen megjelenő gyomfaj szinte megoldhatatlan feladat elé állította az erdőművelőket. Az áthatolhatatlan bozótosokba néha bemenni sem tudtak a művelők, és ha bebújtak is, a ruhát tépő sűrűben reménytelenül csapkodtak a cserjetömegben sújtókésükkel. Jellemző volt ez főleg a felújító vágások végvágása után hátra maradt erdősítésekre, ahol a természetes újulat szórtan helyezkedett el. Mivel sorok nem voltak, a rendszeres gépi ápolást meg sem lehetett kísérelni. Annak idején a munkaerő- és a pénzhiány, jelenleg az utóbbi miatt szó sem lehetett ezeknek a rendszeres kézi ápolásáról 1000 hektár folyamatos erdősítés mellett. Találni kellett valami megoldást ezeknek az erdősítéseknek a megmentésére, s ez a MULAG elnevezésű géppel sikerült… Roppant nagy előnye a sorközápoló gépekkel szemben, hogy munkát végző rotorja a gép elején található, és a még érintetlenül álló cserjét, gyomot aprítja le. Lánctalpas konstrukciójánál fogva képes meredek oldalakban, hegy- völgy és réteg irányban is dolgozni ott, ahol

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1991. december ****

Természetvédelem és gazdálkodás A KTM a 9/1991. (IV. 26.) rendeletével tájvédelmi körzetté nyilvánította a Boronka

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

a gumikerekes gépek nem tudnak… Eidenpencz József, erdőművelési műsz. v. Somogyi Fagazdasági Híradó, 1992. június ****

Tanácskozott az I. Országos Erdész Gyűlés A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottsága, és a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Főosztálya 1993. február 24-én ös�szehívta az I. Országos Erdész Gyűlést. Az állami erdészet jövőjéről tartott tanácskozáson – melynek helyszíne a Földművelésügyi Minisztérium volt – részt vett közel 300 szakember, szinte az összes erdőgazdaság és erdészet vezetője, a tudományos szervezetek, szakmai hatóságok, érdekvédelmi szervezetek vezetői. A gyűlés fővédnöke dr. Antall József miniszterelnök volt… Detrich Miklós Somogyi Fagazdasági Híradó, 1993. április ****

Visszaemlékezés a mesztegnyői vasútépítésről A múlt részleteiről adom közre soraimat… a vasút egész vonalán dúlt a második világháború, s annak is egy nagyon súlyos harcokkal teli része a hadijelentések szerint Marcali térségében. Amikor a Tapsonyi Erdőgondnokság szakembereivel elindultunk bejárni az erdőt és benn e a vasútvonalat, szomorú kép tárult elénk. Szinte pusztulásra ítélt fák, járhatatlan utak, háborús maradványok mindenhol. Meggondolatlanul letértem a kitaposott ösvényről, de kerületvezető erdészünk azonnal visszarántott azzal, hogy pár méterre fel nem robban aknák, ágyúlövedékek vicsorították fogukat rám és azokra, akik a helyzetet nem ismerve az ösvényen túli területre tévednek… …Időközben nagy áldozatok árán a pályát sikerült helyreállítani és üzemképes állapotba hozni a romokból, megindulhatott az erdei vasút, lóvontatással… Szilágyi József, nyugdíjas Somogyi Fagazdasági Híradó, 1993. április ****

20 éves a Fagazdasági Híradó 1973 júliusában jelent meg a Somogyi Fagazdasági Híradó első száma… Az akkori beköszöntőben írt „legizgalmasabb, legpezsgőbb, legtöbb munkával, legtöbb fáradsággal járó szakasz” nem ért véget. Legfeljebb a jelzők, a súlypontok mások. Napjaink változásai, az átalakulási folyamat bőven ad feladatot gazdaságunknak, és témát a Fagazdasági Híradónak. Detrich Miklós Somogyi Fagazdasági Híradó, 1993. augusztus ****

Beszámoló a 62. Vándorgyűlésről Augusztus 6-án reggel a Pannon Agrártudományi Egyetemen gyülekeztek a résztvevők, és a regisztrációt követően a 12 autóbusszal és számos egyéb gépkocsival megindult a „karaván” Kardosfára. 480 meghívott résztvevő, valamint közel 150 saját dolgozónk jelenlétében 11 órakor volt a hivatalos megnyitó, valamint dr. Haracsi Lajos emléktáblájának avatása. Az első szakmai program a zselici ezüsthársas megtekintése volt. Az ebédet a ropolyi vadászház előtt felállított 20 katonai sátorban fogyasztották el a résztvevők. Ezidő alatt lent a tisztáson erdészetigépbemutató volt. Délután 4 órakor indultak a buszok a második szakmai program színhelyére, Kisbajomba, ahol a különböző károsításokat és a lehetséges védekezési módokat mutatták be… 7-én reggel 9 órakor a Himnusz elhangzása után Schmotzer András elnök köszöntötte a résztvevőket. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Várhelyi Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal sajtófőnökét, aki a miniszterelnök úr helynökeként volt jelen, dr. Szabó János földművelésügyi minisztert, dr. Tarján Lászlónét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárát, Dauner Mártont, az Erdészeti Hivatal elnökét, Szabados Jánost, az ÁV Rt. portfólió igazgatóját… Köszöntötte a jelenlévő országgyűlési képviselőket, társegyesületek, politikai pártok, a sajtó, a rádió képviselőit. Végül köszönetet mondott a rendezvényt befogadó város és megye vezetőinek, dr. Gyenesei Istvánnak, a megyei önkormányzat elnökének, Szabados Péternek, Kaposvár polgármesterének, valamint Bóna Józsefnek, a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezetőjének és valamennyi munkatársának… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1993. október ****

„Somogyi Erdőkért” Október 23-án, az OEE Kaposvári Helyi Csoportjának ülésén került sor – alapítása után második alkalommal – a „Somogyi Erdőkért” kitüntetések átadására. Bóna József vállalati biztos elmondta, hogy az egységektől szeptemberig bekért javaslatok alapján a SEFAG tanácsadó testülete választotta ki a jók közül is a legjobbakat, akik ma az aranygyűrűt átvehetik. A kitüntetést kapták: Tomity Iván kerületvezető erdész, Vízvári István üzemgazdasági osztályvezető és Hatler Rudolf ágazatvezető… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1993. december ****

Tájékoztató a központban 1994. január 21-én Bóna József vezérigazgató tájékoztatót tartott a központi dolgozók számára. A téma az átalakulás, illetve az eddigi két igazgatósági ülés ismertetése volt…. A január 20-án megtartott igazgatósági ülésen egyebek között elfogadásra került az új szervezeti és működési szabályzat. Ismeretes, hogy közel egy éve kezdtem beszélgetéseket az erdészeti igazgatókkal és a központi osztályvezetőkkel a központi hatáskörökről és az ehhez szükséges szervezeti felállásról, illetve létszámról… A központ jelenlegi alkalmazotti létszámából 5-6 fő munkaviszonyának a megszüntetésére kerül sor, és kb. 4-5 fő fog más munkakörbe kerülni… Somogyi Fagazdasági Híradó, 1994. február ****

Erdészeti fórum Alig több mint egy év után másodszor szólítja meg az erdőgazdálkodás tisztikarát a hivatalban lévő miniszterelnök. Az 1993. február 24-én tartott I. Országos Erdészgyűlésként aposztrofált rendezvény védnöke és fő szónoka Antall József miniszterelnök volt. Az 1994. május 2-án, a Kecskemét melletti nyíri erdészháznál rendezett erdészeti fórumon Boross Péter kormányfő tartott tájékoztató előadást. A fórumra hivatalosak voltak az erdészeti részvénytársaságok, erdészetek, erdőfelügyelőségek, erdőrendezőségek, az erdészkedéssel kapcsolatos intézmények vezetői, vezető munkatársai – összesen mintegy 600 szakember…. Dr. Boross Péter miniszterelnök elmondta, hogy hivatalba lépésekor programot készített a különböző szervezetekkel való találkozásra. Ebben jóval korábbra tervezte az erdészekkel való találkozást, de ez sajnos csak mára valósult meg. Az erdő ügyét nagyon fontosnak tartja. Az erdő, a

7 változások, az erdővel kapcsolatos dühök, indulatok jogos felháborodások, szélsőséges vélemények, pro és kontra érvek és indokok, a vadászok és az erdészek, a tulajdonosok és az állami tulajdon, és mindebben az egész világban kavargó összes probléma. Tudomásul vehetjük, hogy a tulajdoni szerkezet átalakítása, egy mennyiségi feladat volt, és most következik a finomítás, az értékek pontosabb elemzése, egy olyam időszak, amikor ezt a nagy átállást egyes elemeiben felülvizsgálva, a célszerű, jó, és mindenféle okos felismeréseknek megfelelően kell módosítani… Detrich Miklós Somogyi Fagazdasági Híradó, 1994. május ****

Hajózás a Dráván (vagy amikor az erdész úszni tanul) Az 1982-ben alakult Barcsi Erdészet a Középrigóci Erdészettől a körülbelül 400 hektáros Dráván túli területekkel együtt megörökölte a „Drávai Flottát” is. A „flotta” feladata a 157 hektár erdősítés kiszolgálása, a 2000-ig kitermelhető 7180 m3 fa elszállítása és a vadászati tevékenység kiszolgálása. A ködbe vesző távoli múltat a „Gyöngyvirág” motoros jelentette – ami nyugodtan alussza álmát a Dráva egyik mellékágában – és néhány szolgálati csónak. A jelent – 1982-ben – a Fáraó” 2210 Dr kisgéphajó, a „Visszhang” 2059 Dr motorcsónak és a „Péter” kompdereglye jelentette… Szegény Fáraó szegecselt acél fenéklemezeit megette a rozsda,

„nyugdíjazásra” került 1989ben. A pótlást és egyben a fejlesztést a „Siklós” megvétele jelentette. Az, hogy 10 évvel fiatalabb és 15 tonnával nagyobb vízkiszorítású, igen sokat jelentett… Simon Péter, ágazatvezető főmérnök Somogyi Fagazdasági Híradó, 1994. május ****

Konferancia a természetvédelemről Erdőgazdálkodás és természetvédelem a SEFAG Rt. területén A fenti című rendezvény résztvevői a SEFAG Rt., a

Mecseki Erdészet Rt., a Déldunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, valamint az ország minden részéből érkezett nyolcvan erdész, vadász, természetvédelmi szakember. A megnyitót Dr. Léhmann Antal, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója tartotta..., aki megfogalmazta az együttműködés lehetőségét. „Megvan bennünk a jó szándék és a közeledés készsége az erdészek felé. Azt is tudom, hogy ez kölcsönös. A kétféle funkció: a gazdálkodás és a természetvédelem azonban önmagában is antagonisztikus. A gazdálkodónak elemi alapérdeke az, hogy haszonra tegyen szert, ez pedig azt jelenti, hogy valahonnan, valamit kisajátítson, elvegyen, magáévá tegyen. A természetvédelem feladata pont az ellenkezője, megtartani valamit, vagy rábírni a természeti törvényekre a természeti adottságoknak megfelelő helyzetben tartását.

és hasznos teherbírása egyaránt 12 000 kg… …ezeket a gépeket igényeink szerint nehéz terepviszonyokra készítették, de csodákra ezek sem képesek… Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a tő melletti készletezési helyek körültekintő kiválasztására, az egy helyen lévő anyagok mennyiségére és a földutak folyamatos, rendszeres karbantartására. Fekecs Lajos

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1994. szeptember

Somogyi Fagazdasági Híradó, 1994. december

****

Új vezérigazgató részvénytársaságunk élén

****

Erdei iskolaavató Sziágyon A SEFAG Rt. és Lábod Község Önkormányzata 1994 januárjában egy megállapodást kötött. „A megállapodás célja a Lábod községben és térségében élő általános iskolai ifjúság érdeklődésének felkeltése a természetvédelem, az erdőgazdálkodás iránt, az erdei életközösség bemutatása, az erdők védelmével kapcsolatos legfontosabb teendők megismertetése. A fenti célok elősegítése érdekében a felek közösen állandó nyári táborhely

1999. június 1-én, Dr. Tomka József, az ÁPV RT. agrárgazdasági ügyvezető igazgatója, hivatalosan bejelentette, hogy a SEFAG RT. vezérigazgatóját, Bóna Józsefet az ÁPV RT. Igazgatósága felmentette eddigi megbízatása alól. A döntéshez indoklást nem fűzött. Egyidejűleg bejelentette, hogy vezérigazgatói megbízást kapott Barkóczi István, a SEFAG RT. Szántódi Erdészetének eddigi igazgatója. Dr. Tomka József elmondta azt is, hogy a tulajdonos elfogadta a SEFAG RT. 1998. évi mérlegét, 158 millió forintos adózás előtti eredmén�nyel. Ugyancsak elfogadták, a részvénytársaság 1999. évi 210 millió forintos eredménytervét, valamint a keresetszínvonal-növekedés 13,3 %-os tervét… Fagazdasági Híradó, 1999. június ****

Vállalkozók figyelmébe! Géplízingelés a VERZIÓ Kft.-nél A SEFAG Rt. és hét magánszemély részvételével május hónap végén megalakult a VERZIÓ Lízing Műszaki Gazdasági Tanácsadó Kft. Amint az a megnevezésből is látható, a kft. Tevékenységi köre elég széles, de alaptevékenységünknek a lízingelést tartjuk. Elsősorban a SEFAG Rt.-nél dolgozó, vele szerződéses viszonyban lévő egyéni vállalkozókat kívánjuk

támogatni oly módon, hogy részükre géplízingelési lehetőséget biztosítunk. Fekecs Lajos Somogyi Fagazdasági Híradó, 1994. szeptember ****

SISU a „legyőzhetetlen” Az 1994. február végén történt eredményes tárgyalásokat követően, október első napjaiban vettünk át 3 darab finn gyártmányú SISU tehergépkocsit… A tehergépkocsi LOGLIFT 81 S 75 típusú, hidraulikus darukkal vannak szerelve, fülke mögötti elhelyezéssel… A gépkocsi menetkész összsúlya

Alapítvány a bajbajutottakért 1995. március 14. Szomorú nap volt ez a SEFAG Rt. életében. Elhunyt Rajczy Balázs, fiatal erdőmérnök kollégánk, itt hagyva bennünket, szeretett családtagjait és rokonait. E fájdalmas esemény után az Rt. vezetésének eltökélt szándéka volt, hogy nem hagyja magára a családot, és megkeresi annak lehetőségét, hogyan tudna segíteni. A nemes gondolatot hamarosan tettek követték, és így született meg a „Segítség a bajban” alapítvány. Az Alapító Okirat szerint az alapítvány egyedüli alapítója a SEFAG Rt., és mint ilyen, meghatározta az alapítvány céljait is. Az alapítvány elsődleges célja a SEFAG Rt.-nél legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók halála, illetve tartós egészségkárosodása esetén anyagi támogatást nyújtani a hozzátartozóknak oly módon, hogy az iuskolai tanulmányokat folytató gyermekek iskolázással kapcsolatos költségeihez az alapítvány hozzájárul… A kuratórium hat tagú, melynek elnöke Szántó Gábor, a Kaposvári Erdőfelügyelőség igazgatója, titkára pedig Bálint László, a SEFAG Rt. központjának fahasználati előadója… Fagazdasági Híradó, 1995. július. ****

kialakítását határozzák el.” Ez az akkori elképzelés mára valósággá vált. A jó célkitűzés mellé sikerült további partnereket is szerezni és június 1-én a felújított épület és esztétikus, rendezett környezete készen várta első lakóit a Lábod melletti Sziágyon. Detrich Miklós Somogyi Fagazdasági Híradó, 1995. július ****

Erdész újságírók a Zselicben …Már régebben érlelődött a gondolat, hogy azok, akiknek munkájuk során módjuk van a közvélemény befolyásolására, akik tehetnek valamit azért, hogy az erdészszakma a nagyközönség előtt a valóságnak megfelelően jelenjen meg, ismerjék meg egymást, alakítsanak ki személyes kapcsolatokat, és cseréljék ki egymással tapasztalataikat. Az erdész szaklapok, valamint az erdőgazdasági vállalati újságok szerkesztői és egyes országos médiák erdővel foglalkozó újságírói voltak résztvevői az erdész újságírók találkozójának. Detrich Miklós

Emlékmű a határon Horvát-magyar erdészbarátság 1999. június 14-én újabb – immár nemzetközi – erdészeti emlékhely avatására került sor. A két ország határát képező Dombó-csatorna partján, Bélavár község határában emlékművet avattunk. Az emlékmű egyik oldalán Madarsko-Hrvatsko Sumarsko prijateljstvo 1999, a másik oldalán Horvát-Magyar Erdészbarátság 1999 felirat olvasható, az országok nemzeti címerei és erdészszimbólumaik között. A tölgyfa és terméskő kompozíció alkotója Csikós Nagy Márton szobrászművész. Az emlékmű létesítését a Kaproncai Erdőgazdaság és a

Fagazdasági Híradó, 1997. szeptember ****

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. közösen határozta el. A két ország mintegy harminc erdész szakembere jelenlétében, a himnuszok elhangzása után Ante Stankovič, a Kaproncai Erdőgazdaság igazgatója és Pintér Ottó, a SEFAG Rt. vezérigazgató-helyettese közösen leplezte le az emlékművet… Detrich Miklós Fagazdasági Híradó, 1999. június ****

Viharkár a Lábodi Erdészetnél Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik. Ismét tapasztalhatjuk, hogy elődeink megfigyelései többnyire beválnak. Az elmúlt 8-10 évben sokat panaszkodtunk a csapadékhiányra, tavaly óta úszik az erdő a vízben. Újra olyan a belső-somogyi erdők képe, mint a hetvenes évek elején. Mindenütt tócsák, tocsogók, tavacskák találhatók. A hetvenes évek végén a talajvíz még egész magas volt, 200-250 cm mélyen, aztán a kilencvenes évek elejére 450 cm mélyre süllyedt. Most újra 200 cm környékén van a talajvíz. Nehezebb lett a tavaszi munkák szervezése és végzése az erdőben. Az erdeink békéjét aztán Medárd után a negyedik napon egy hatalmas szélvihar megtörte, elsősorban Lábod, Rinyabesenyő, Mike térségében június 12-én este, éjszaka tornádóerejű szél söpört végig. Mike és Rinyabesenyő kerületben az erdő szinte minden részletében törött és tövestül kidöntött fákat lehetett látni. A felázott talajon a szélvihar kártétele 3500 m3, szinte egyenlő mértékben tölgy, cser, fenyő 900 m3 mennyiségben, nyár, nyír, akác, éger de szinte valamennyi nálunk előforduló fafaj adja a maradék 800 m3-t. Horváth József Fagazdasági Híradó, 1999. június ****

Tanterem avató Sziágyon Javultak a foglalkoztatási lehetőségek az erdei iskolában Az elmúlt évek kedvező tapasztalatait összegezve döntött úgy társaságunk vezetése, hogy megteremti a feltételeket az elmélyültebb ismeretszerzéshez és az idén egy új tantermet építettünk… Technikai felszereléseink továbbra is szerények, mi az erdőt tekintjük állandó szemléltető eszköznek, a tv, videó hiánya itt még nem jelentett gondot… Fagazdasági Híradó, 1999. szeptember ****

8

Három évtized a somogyi erdőkben 1970. január 1. Három vállalat, az Északsomogyi- a Délsomogyi Állami Erdőgazdaság és a Délmagyarországi Fűrészek Vállalat összevonásával létrehozták a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot. A közel 90 ezer hektár erdőt átfogó, két gyáregységet működtető nagyvállalat öt és fél ezer embernek biztosított munkát. A jogutód, a Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság 2000. október 27-én, a hagyományos kitüntetési ünnepséghez kapcsolódva emlékezett meg a harminc éves jubileumról. A vállalat nagytermében – a korábbi és jelenlegi dolgozók közül 120-an – hallgatták Barkóczi István vezérigazgató ünnepi szavait. Rövid beszédében emlékezett meg azokról akiknek köszönhető, hogy az elmúlt harminc év során a vállalat eredményes működéssel bizonyította életképességét. Ebből az alkalomból bemutatta a még nyomdaszagú Három évtized a somogyi erdőkben című könyvet is. A szép kivitelű, bőséges képanyagú monográfiát a vállalat aktív korú és nyugdíjas dolgozói írták… Fagazdasági Híradó, 2000. december ****

A dél-dunántúli természetvédelem és erdőgazdálkodás 1993 óta, évi rendszerességgel találkoznak egymással a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a térség erdőgazdasági részvénytársaságainak a szakemberei, hogy egy konferencia keretében egyeztessék véleményüket a természetvédelem és erdőgazdálkodás aktuális kérdéseiről. Idén, 1994 után ismét a SEFAG RT. volt a társrendező, a Barcsi Erdészet területén rendezte meg a konferenciát. Mintegy hatvan szakember jelenlétében, a konferenciasorozat egykori létrehozója, a Természetvédelmi Igazgatóság nyugdíjas igazgatója, dr. Lehmann Antal nyitotta meg a rendezvényt, majd előadások következtek… Pintér Ottó, a SEFAG RT. termelési vezérigazgató-helyettese elmondta: tulajdonosunk eredményes gazdálkodást vár el tőlünk, az állami tulajdonú erdőkben, és folyamatosan számon kéri rajtunk egyebek között a természetvédelem gazdálkodásunkra való

hatását. Ez meghaladja az évi százmillió forintot. A társadalom meghatározta a természet védelmének feladatait, és feltételeit a ’96os LIII. törvényben részletesen leírták. Ezt én többször igen alaposan átolvastam, hogy tudjam, milyen keretek között kell az eredményes erdőgazdálkodást gyakorolni. A törvény célja a biológiai sokféleség általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése. Ebből számunkra a fenntartható használat elősegítése emelendő ki. Az évek óta folyamatosan belépő elvárások, tényezők, bizony a hosszú távú erdőgazdálkodást akadályozzák. Somogyban a védett területek túlnyomó része, mintegy 70 %-a erdő. Úgy gondolom, hogy ezen értékek megvédése a természetvédők mellett az erdészeknek is feladatuk. Az erdészeket a történelem során mindig a természet védelmezőinek tekintették. Munkájuk során az idegen anyagokat, vegyszereket, bonyolult technológiákat nem szívesen vitték be az erdőbe, hanem a természetközeliséget szerették volna megőrizni… A konferencia zárszavát dr. Iványi Ildikó, a DDNP Igazgatóság igazgatója tartotta. Én úgy gondolom, a problémáinkat akkor tudjuk megoldani, ha valahol ompromisszumkészek vagyunk, és ez vonatkozik mindkét oldalra. Mind a két félnek meg kell értenie a másiknak az érveit, bele kell abba éreznie magát és közelíteni kell egymáshoz. Az, hogy ezt meg tudjuk tenni, ahhoz bizony mozgástér kell. Sajnos azonban azt látom, a gyakorlatban ez a mozgástér egyre inkább szűkül, egyre nehezebb kompromisszumot kötni. Megpróbáljuk a határvonalat valahol úgy értelmezni és egy olyan gyakorlatot kialakítani, hogy mindkét célnak megfeleljen, csakhogy akkor, amikor ez a mozgástér beszűkül, ez nagyon nehéz. A természetvédelmi kutatási folyamatoknak az időbeni múlásával egyre több védendő érték válik megismerhetővé, a védett területek nagysága kiterjesztődik, a kezelési tervekbe új szabályelemek kerülnek. Elindulnak olyan Európai Uniós folyamatok is, amik bizonyos újabb elvárásokat támasztanak a természetvédelmi szervezetek felé… Fagazdasági Híradó, 2001. június ****

HÍDAVATÁS Látogatható a desedai arborétum Hosszú évek óta várt eseményre került sor július 6-án. Átadták a nagyközönségnek azt a 107 méter hosszú gyalogos és kerékpáros hidat, ame-

lyen keresztül megközelíthető a desedai parkerdőben létesített arborétum. A híd példás együttműködés eredményként, Kaposvár, Magyaregres, Somogyaszaló és természetesen a SEFAG Rt. összefogásával, saját erők és pályázati pénzek felhasználásával készült… Barkóczi István, rövid köszöntőjében elmondta, hogy az arborétum telepítése 1978ban történt, de ez nem jelenti azt, hogy azóta itt nem történt semmi. Folyamatosan gondoskodni kellett az ápolásról, a pótlásokról és az őrzésről. Utalt rá, hogy az átadásra kerülő arborétum erdészeti gyűjteményes park célokat szolgál, és a nagyközönség kellemes kikapcsolódás mellett, hasznos ismereteket is szerez. Az arborétum gyűjteményes jellegéből adódik annak a lehetősége is, hogy a körzet agrárjellegű felső- és középfokú oktatási intézményei számára botanikai és dendrológiai oktatási bázisként is működhessen. Ezt követően a hidat lezáró nemzeti színű szalagot a három polgármester, és a SEFAG RT. vezérigazgatója közösen átvágta, és a létesítményt ünnepélyesen átadták a nagyközönségnek. A híd túloldalán dr. Tarján Lászlóné erdőmérnök, nyugalmazott államtitkár – akinek jelentős érdemei voltak az arborétum létrehozásában – mutatta be a kertet a jelenlévőknek… Fagazdasági Híradó, 2001. szeptember ****

Az Év Erdésze 2002 … az Év Erdésze címet kétévente megrendezendő, komoly szakmai versenyen lehet elnyerni. A verseny célja az erdészek szaktudásának gyarapítása, korszerűsítése, az erdészhivatás rangjának emelése, az erdészszakma népszerűsítése sokrétűségének, szépségének bemutatása által és nem utolsó sorban a baráti-szaktársi kapcsolatok megteremtése, elmélyítése. A kétfordulós megmérettetésre először az erdőgazdasági részvénytársaságok illetve a magánerdőkben dolgozó erdészek számára a MEGOSZ szervez regionális versenyeket. Az első forduló legjobbjai jutnak a második fordulóba, azaz az országos döntőbe. A versenyszámok szakmai írásbeli, komplex felismerés, kispuskalövészet, koronglövészet, választékolásszámbavétel, határazonosítás, gyérítés-jelölés, fakészlet-meghatározás, trófeabecslés. A kilenc versenyszámban együttesen ezer pont volt elérhető… Valent Sándor az összetett negyedik helyezésével a legeredményesebb SEFAG-os versenyzőnek kiírt különdíjat is elnyerte. Fagazdasági Híradó, 2002. június ****

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

Soha rosszabb kezdést! Augusztus 27-én, a szokásos szezonnyitó vadászati értekezlettel kezdődött az őszi vadászati idény és szeptember 5-én már egy kapitális bika elejtésének örülhettünk. A Kaposvári Erdészet vadászterületén, Vörösalmán ejtette el Johann Haider német vendégvadász az idei év rekordméretű szarvasbikáját, amely a trófeabírálaton 263,88 IP-pontot kapott. A páratlan 24-es, 14,05 kg súlyú trófea … a magyar ranglista 4. helyét, míg a nemzetközi lista 7. helyezését érte el… …Lövetője Plucsinszky Zsolt, aki 2000. őszén látta először az akkor általa fiatalnak ítélt bikát, majd tavaly ismét fiatallotta, s az idén érettnek látta az ismét a bőgőhelyén felbukkanó kapitális bikát. Fagazdasági Híradó, 2002. szeptember ****

Vadgazdálkodási célkitűzéseink megvalósulása …A segesdi területen 1999ben egy teljesen összeomlott állományszerkezetű dámpopuláció élt, hiányos korosztályokkal és a végletekig elfiatalodva. Mindössze 3-4 középkorú bikát ismertek a hivatásos vadász kollégák. Nagyfokú szemléletváltással és türelemmel sikerült elérnünk, hogy az állomány összetétele javuljon, hagytuk a bikákat megöregedni, s csak akkor hasznosítottuk őket, amikor már túl voltak a kulmináción. Megfontolt hasznosítási gyakorlatunknak köszönhetően ez év október 1.-én Werner Helms úr terítékre hozta Somogy megye legnagyobb dámbikáját. Az agancs tömege 5,22 kg volt és az Országos Trófea Bíráló Bizottságtól 211.37 pontot kapott. Lövetője a hamarosan nyugdíjba vonuló Sas Emil volt, aki nem hazudtolta meg a több évtizedes SEFAGos tapasztalatait, és a rá bízott területen jól sáfárkodott a vadállománnyal. Ezt az öreg bikát többször látta, le is videózta, s a filmet tavaly meg is mutatta Helms úrnak. A vendég jelezte a felvétel alapján, hogy amikor a bika éretté válik, ő szeretné elejteni. A pillanat a kerület vezetője szerint az idén érkezett el, s a vendég ígéretéhez híven meg is jelent a területen, s a szezon első napján el is esett a kimagasló

trófeájú lapátos. A türelem, és a szakmai következetesség ismét eredményre vezetett… Buzgó József Fagazdasági Híradó, 2002. december ****

Út az erdei iskolához A Sziágyi Erdei Iskola a rinyabesenyői erdőtömb mélyén található. Megközelítése jelenlegi négy és fél kilométeres földúton meglehetősen bizonytalan, időjárásfüggő – volt eddig. A SEFAG Rt. 22 millió forintot nyert pályázaton az Agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásából, a közjóléti alapba átcsoportosítása révén. A 2003-as erdei iskola idénytől kezdődően ezáltal egyrészt az iskolát igénybe vevők, másrészt az esetleges mentésben résztvevők biztonságosabban és gyorsabban érhetnek céljukhoz. Maczinkó László Fagazdasági Híradó, 2002. december ****

A 2004. Év Erdésze Nagy László …A Ropolyban megrendezett országos versenyen a hivatalos indulók, és néhány erdőgazdaság versenyen kívül nevezett munkatársai, összesen tizennyolcan regisztráltatták magukat. Cégünk „hivatalos” versenyzője, a házi verseny győztese Nagy László (Igali Erdészet) lett, tartalékversenyzőnek – aki aztán versenyen kívül becsülettel végigküzdötte a viadalt – Pál Lászlót (Barcsi Erdészet) jelöltük… Nagy László a fahasználat versenyszámot nyerte meg, kimagasló pontszámmal, míg Pál László a fakészlet meghatározást a második legmagasabb pontszámmal fejezte be. Ezt a biztató pozíciójukat meg is tudták őrizni, és az összesítésben Nagy László győzött, Pál László pedig versenyen kívül az ötödik legmagasabb pontszámmal zárta a versenyt… Fagazdasági Híradó, 2004. június ****

A Biomassza projekt jelentősége társaságunk életében A Pannonpower Rt., a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. és a Mecseki Erdészeti Rt. 2001. év decemberében megállapodtak, hogy a fa- és faapríték energetikai felhasználásának lehetőségét közösen megvizsgálják. …A Pannonpower Rt. a tulajdonát képező erőműben 2004-ig modernizációt hajt

végre, amelynek keretében az egyik kazán energia termelését biomassza (fa alapanyag) tüzelés révén kívánja biztosítani. Az átalakított erőműnek meg kell felelnie a 2001. évi CX. törvény (VET), valamint a vonatkozó rendeletekben meghatározott követelményeknek. A szükséges biomassza alapanyag a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. és a Mecseki Erdészeti Rt. (illetve egyéb kereskedelmileg bevont erdészeti részvénytársaság) által kezelt erdőállományokból kerül kitermelésre... … Az egyéves megfeszített munkaprogram eredményeként a hosszú távú tűzifa szállítási szerződést, 2003. január 17-én az érintett három részvénytársaság vezetői, ünnepélyes keretek aláírták. Merczel István Fagazdasági Híradó, 2003. március ****

A Lábod Rt. beolvadása a SEFAG Rt.-be Néhány héttel ezelőtt – cégbíróságként – lakonikus tömörségű végzést adott ki a Somogy Megyei Bíróság, melyben arról tájékoztat, hogy 2004. október 5-i hatállyal törölte a cégjegyzékből a Lábod Rt.-t. A döntésre, mely ellen fellebbezésnek helye nincs, különösen vadászkörökben, bizonyára sokan hitetlenkedve kaptál fel a fejüket. A félreértések elkerülése végett gyorsan le kell szögeznünk, nem a méltán világhírű, nagy múltú lábodi vadászterület szűnt meg, egész pontosan az annak működtetését immár több mint 10 éve végző gazdasági társaság átalakítását határozta el a részvényesek közössége. A SEFAG Rt. egyszemélyi tulajdonosa – az ÁPV Rt. – 2004. május 27-én kelt igazgatósági határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a Lábod Rt. beolvadjon a SEFAG Rt.be. A Lábod Rt. közgyűlése 2004. május 28-án úgy döntött, hogy a társaság beolvad a többségi tulajdonos SEFAG Rt.-be. Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői egyhangúlag támogatták a fúzió mielőbbi megvalósítását. A változást – mint oly sok más esetben – a közgazdasági racionalitás könyörtelen szempontrendszere alapozta meg… Kovács László Fagazdasági Híradó, 2004. december ****

A gyapjaspille kártétele és sajtója A gyapjaspille 2004. évi hatalmas kártétele felborzolta a kedélyeket a szakmában és különösen a szakmán kívül. Túlzásoktól sem mentes, gyakran az erdészeket, erdőkezelőket felelőssé tevő nyilatkozatok

9 hangzottak el a sajtóban. A szakma – talán kissé megkésve – a kommunikáció javításában, a tények bemutatásában látta/látja a közhangulat „helyreállítását”. Több fórum is foglalkozott az utóbbi évtizedek legnagyobb, de ciklikusan visszatérő fertőzésével… Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlésének és a Védelmi Bizottságnak az elnöke, valamint Heizler György ezredes, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója vezetésével szakmai konferenciát rendeztek a Megyeházán. Az október 8-án tartott, „A gyapjaspille kártétele és a védekezés lehetőségei Somogyban” című rendezvényen a szakembereken kívül megjelentek a veszélyeztetett térségek polgármesterei is. Az elhangzott előadások: Nádas József, az ÁESZ Kaposvári igazgatóságának igazgatója: A veszélyeztetettség alakulása Somogy megyében. Vaspöri Ferenc, az ÁESZ Veszprémi igazgatóságának igazgatója: A gyapjaspille károsítása elleni védekezés tapasztalatai Veszprém megyében. Tóth István, a Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója: A gyapjaspille életmódja és kártétele. A jövőre várható kártétel megelőzése, illetve csökkentése céljából a Közgyűlés elnöke megbízta a Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját, a védekezés koordinálásával… Detrich Miklós Fagazdasági Híradó, 2004. december ****

Sza-Sza-Szakestély Különös esemény zajlott a Dráva Völgye Középiskola középrigóci menzáján december 3-án. Az nem különös, hogy erdőmérnökök szakestélyen vesznek részt, de különös az, hogy mindez Somogyban történik, pedig emberemlékezet óta ilyen nem fordult elő. Az invitálásnak harminckilencen nem tudtak ellenállni. A résztvevők a SEFAG Rt., az ÁESZ Kaposvári Igazgatósága, a DDNP Igazgatósága munkatársai, magángazdálkodók és a környéken működő faipari mérnökök, geodéták és kohászok voltak. Fagazdasági Híradó, 2005. március ****

Új tudományos eredmények… Az elmúlt évben két munkatársunk – két hölgy (Bíró Boglárka „A bükk álgesztesedés vizsgálata a SEFAG RT. erdőállományaiban”, majd Vidóczi Henriett: „A szelídgesztenye kéregrákja a Soproni-hegységben”.) – szerzett doktori címet. Már akkor utaltunk rá, hogy ez az arány ha-

marosan változni fog. Ez mára be is következett. A sort Varga Gyula, vadgazdálkodási osztályvezető-helyettes nyitotta, amikor a Nyugat-Magyarországi Egyetem Róth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskolája nyilvános vitáján megvédte „Kerti és szabad területi vaddisznók egészségi állapotának és parazitás fertőzöttségének összehasonlító vizsgálata” című Ph.D. értekezését. A folytatásra ugyanitt néhány hónappal később került sor, amikor Buzgó József, vadgazdálkodási osztályvezető „A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei” című Ph.D. értekezésének volt a nyilvános vitája. Mindkét kollégánk sikeresen vette az akadályt és az egyetem Doktori és Tudományos Bizottsága a mezőgazdasági tudományok doktorává avatta őket… Fagazdasági Híradó, 2006. szeptember ****

Elismerés a Híradónak A FEIEA (a 13 országot és 5000 tagot tömörítő, Szakújságírók Egyesületeinek Európai Szövetsége) minden évben értékeli az üzemi, üzleti kiadványokat, folyóiratokat. A tavalyi Grand Prix-n a SEFAG RT. üzemi folyóirata, a Fagazdasági Híradó bejutott a döntőbe, ahol kategóriájában ötödik helyezést ért el…

le járó relikviákkal együtt – a Szőcsénypusztán megrendezett Országos Vadásznapon adta át dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke Barkóczi Istvánnak, a SEFAG Zrt. vezérigazgatójának… Fagazdasági Híradó, 2006. szeptember ****

Új ökoturisztikai központ a Zselicben Felavatták a Hotel Kardosfát Ahogy előző lapszámunkban már hírt adtunk róla, október elejére elkészült a kardosfai felújítás. Október 17-én délután Kolber István államtitkár, valamint Koleszár István, az ÁPV Zrt. Erdészeti és Agrárgazdasági igazgatója ünnepélyesen felavatták a Hotel Kardosfa*** Ökoturisztikai Központot. A 450 millió forintos beruházás jelentős pályázati forrásból valósult meg. Az ÁPV Zrt. tőkeemelés címen 129 millió forintot juttatott, a Regionális Operatív Program keretében 136 millió forintot kaptak, a fennmaradó összeget a SEFAG Zrt., saját forrásból fedezte… Az ünnepség végén Klenovics Anikó, a szálloda vezetője mutatta be a 48 férőhelyes elegáns létesítményt. A csodálatos természeti környe-

és technológiai fejlesztéseket végeztünk, végzünk. Másodsorban annak a bemutatása, hogy az erdeinket a letermelés után – a lehetőségek szerint – milyen módon újítjuk fel. A találkozó lehetőséget nyújtott kereskedelmi kapcsolatunk átgondolására, a jövőben várható lehetőségek megtárgyalására. Természetesen a szigorúan vett szakmai programok mellett igyekeztünk vendégeinkkel megismertetni Somogy természeti és kulturális értékeit is, ami az idő rövidségére való tekintettel csak igen vázlatos volt. A szakmai programokat a Zselici Erdészet területén bonyolítottuk, ahol működés közben mutattuk be a kihordószerelvény – aprítógép – aprítékszállító kamion gépsort a hozzátartozó fahasználati technológia részletes ismertetésével egybekötve. Ezt követően egy szép ezüsthársas – bükkös természetes felújítást tekintettük meg. Itt, mivel a Papierholz-Austria vezetője erdőmérnök, érdekes szakmai eszmecsere kezdődött. Ezután rövid kaposvári városnézés, és múzeumlátogatás volt a program, majd az este folyamán kereskedelmi tárgyalások és baráti beszélgetések folytak… Fagazdasági Híradó, 2008. június ****

Fagazdasági Híradó, 2005. március ****

Somogyország Kincse a Zselic és a zselici erdők A Somogy megyei önkormányzat 2004-ben alapította az Örökségünk – Somogyország Kincse elismerést… A 2006-os év díjazottai között van a Zselic és a zselici erdők. A kitüntetést – a ve-

zetben épült, számos wellness jellegű szolgáltatást nyújtó szálloda egyéni, illetve családos üdülések mellett konferenciák, munkahelyi rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Fagazdasági Híradó, 2007. december

Erdész egyesület alakult A természetkedvelő emberek, az erdészek és természetvédők civil összefogását segítendő 2008. július 10-én tizennégy alapító taggal megalakult a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület.

****

Vendégünk volt a Papierholz-Austria vezető menedzsmentje A Papierholz-Austria és a SEFEG Zrt, illetve jogelődjei közel negyven évre visszavezethető kereskedelmi partneri kapcsolatot tudhatnak maguk mögött. A mai, gyorsan változó világban – főleg a kereskedelem terén – ez szinte történelmi távlatnak tűnik… A vendéglátásnak több célja volt. Elsősorban annak a bemutatása, hogy a partnerhez kerülő alapanyag mennyiségének és minőségének javítása érdekében milyen technikai

Az egyesület célja a megye zöld környezetének megóvása, az erdő civil védelmének szervezése mellett az ökológiai értékek bemutatása, a környezettudatos gondolkodásmód erősítése és terjesztése, az erdésztársadalom közéletének és érdekvédelmének biztosítása. Ezeken kívül szervezni és előmozdítani kívánjuk az erdőgazdálkodásban dolgozó szakemberek szabadidős és kulturális tevékenységét is…

Vadászház Alexandra-pusztán Új vadászházat, illetve ökoturisztikai központot avatott november 17-én a SEFAG Zrt. a Csokonyavisonta melletti Alexandra-puszta közelében. A ház tíz szobájában huszonkét szállóvendég számára van hely. Az igényes kialakítású létesítmény huszonnégy fős étteremmel és ötven fős konferenciateremmel is rendelkezik. E két helyiség egybenyitásával 80-100 fő helyezhető el, ezáltal a szállóvendégeken kívül családok, munkahelyi közösségek számára is szervezhetők programok. A vadászház a SEFAG Zrt.től megszokott színvonalon várja a vadászni és pihenni vágyókat egyaránt, hiszen a környék egyéb látnivalói, illetve a gyógyfürdő is vonzzák a turistákat. Az új szálloda kiemelkedő szolgáltatásaival a térség egyik legnívósabb szálláshelye, amely nem csak a vadászattal kapcsolatos szolgáltatásokra, hanem egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas, egyebek között a konferencia-turizmus speciális elvárásait is tudják biztosítani. Újdonság a Sefag hasonló létesítményei között, hogy az üzemeltetés teljes mértékben vállalkozói formában történik. Fagazdasági Híradó, 2009. december ****

Nyúl András sikere Kimagasló eredményt ért el október 31-én Nyúl András a Nemzetközi Véreb Szövetség versenyén. A versenyt a Nemzetközi Véreb Egylet kétévente rendezi. Az idei megmérettetésen tizenegy európai országból tizenkét véreb egylet versenyzői vettek részt. A versenyt az észak-bajorországi

Fagazdasági Híradó, 2008. szeptember ****

NÉGY ÉVTIZED HÍREI

Bad Brückenau-ban rendezték meg. Kétszáz kilométeres körzetben, három szövetségi tartomány területén tartott vadászatoknál a hajtás során keletkezett sebzéseket kellett a kutyákkal felkutatni. Komoly, nehéz kereséssel, Szarvaslesi Csilla nevű véreb és vezetője Nyúl András, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Lábodi Vadászerdészetének alexandra-pusztai fővadásza érték el a legnagyobb pontszámot, így első díjas minősítéssel nyerték meg a versenyt. Szarvaslesi Csilla hétéves hannoveri véreb szuka. A vadász és kutyája az első helyezésen felül elnyerte a Walter Frevert vándordíjat is. Fagazdasági Híradó, 2009. december ****

Speciális projektet indítottunk Új utak a fatermesztésben A SEFAG Zrt. „Fás szárú megújuló növényi energiaforrások üzemi termelésbe vonása kedvezőtlen adottságú termőhelyeken” címmel új projektet indított, melynek fő célja olyan új termesztéstechnológia kidolgozása, mel�lyel a jelenleg gazdaságtalan művelésű mezőgazdasági termőhelyeket jobban ki lehetne használni, vagyis új alternatívát nyújtani a mezőgazdasági területek hasznosításához. A projektet 2010. május 27én, Nagykorpádon mutattuk be, majd délután Alexandra pusztán „A zöld energia hasznosításának lehetőségei napjainkban, különös tekintettel az energiaültetvényekre” című konferenciára került sor. Fagazdasági Híradó, 2010. június ****

10 Névváltozás lapunknál Mint olvasóinknak bizonyára feltűnt, lapunk jelenlegi száma új címmel, némiképp új külsővel jelent meg. Egy régi újság esetleges megváltoztatása mellett és ellen egyaránt vannak érvek. Az egyik érv, a hagyománytisztelet: az olvasók megszokták a lapot, elfogadták a formáját, a szerkezetét. Természetesen vannak érvek a megújulás mellett is, hiszen az bizonyos tartalmi, olvashatósági változást is feltételez… …úgy határoztunk, hogy harminchét éves lapunk az Erdőkerülő címet veszi fel… Bízunk abban, hogy olvasóink elfogadják az új címetés egyetértenek velünk abban, hogy ez a hangulatos, az erdő szeretetét, védelmét sugárzó kifejezés alkalmas lesz arra, hogy a lap szellemiségét, elképzeléseinket továbbvigye. Detrich Miklós

2010. őszén az Európai Unió több mint 75 millió forintos támogatásának köszönhetően a 250 négyzetméteres új komplexum megépülése mellett, többek között 35 darab kerékpár, bútorzat és oktatási segédanyagok beszerzése, korszerű fűtésrendszer kialakítása, illetve a fogyatékkal élők számára fizikai akadálymentesítés, kontrasztos táblák kihelyezése valósult meg… Detrich Miklós

****

****

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. életében jelentős időpont az idei év, hiszen negyven év telet el azóta, hogy megalakult társaságunk jogelődje. Az 1970-től működő Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság az ország legnagyobb vállalatai között öregbítette a magyar erdő- és vadgazdálkodás, valamint fafeldolgozás, faipar jó hírét… …A jubileumi ünnep alkalmából nagy tisztelettel fejezem ki köszönetemet nyugdíjas kollégáinknak a „régi idők nagy tetteiért”, valamint minden aktív dolgozónknak áldozatos munkájukért! Bízom abban, hogy a következő években is hasonló sikereket érünk el, és együtt gazdagítjuk Somogyország erdeit. Barkóczi István, vezérigazgató Erdőkerülő, 2010. szeptember ****

Madárlátta suli Sziágyon Egy pályázatnak köszönhetően új épülettel egészült ki a Sziágyi Erdei Iskola, mely így még felkészültebben várhatja az erdőbe érkező diákokat.

Erdőkerülő, 2013. március ****

Nyertünk?! – Egy erdőgazdaság a pályázatok erdejében

Erdőkerülő, 2010. december

Erdőkerülő, 2010. szeptember

A Sefag 40 éve

és Természetvédő Egyesület, a Našice-i Erdőgazdaság és a SEFAG Zrt. összefogásával…

Fakitermelő verseny a biztonságért Az eredi munkákat a legveszélyesebbek között tartják számon. Ezt a sajnálatos tényt szem előtt tartva a SEFAG Zrt. – az OEE HCS és a SMETE közreműködésével – idén is megrendezte a SEFAG – STIHL Fakitermelő Csapaversenyt. Az immár második alkalommal rendezett verseny a SEFAG Zrt. világszínvonalú ropolyi tanpályáján zajlott, az értékelés pedig a világbajnokságokon alkalmazott pontrendszer szerint történt… A csapatversenyt a Zselici Erdészetnél alkalmazott vállalkozók, Orsós József és Tóth Balázs alkotta csapat nyerte… Erdőkerülő, 2011. június ****

A természetes felújíthatóságról A cél: kellőképpen záródott állapot és meghatározott fafaj-összetétel 2011. szeptember 28-án tartottuk a már hagyomán�nyá vált, előadással és terepi bemutatóval egybekötött rendezvényünket a Szántódi Erdészet területén. A téma

szervesen illeszkedett az innovációs járulékunk terhére végzett kutatások és bemutatók sorába. Az előadást követő terepi bejárás egyben a jelenlevők szemléletformálását is hivatott volt szolgálni. A gyérítésjelölési (iharosi és szántódi) bemutatókat követő két témaszorosan kapcsolódik a 2009-ben megjelent erdőtörvény új szelleméhez, hiszen foglalkoztunk az állandó erdőborítás kérdéskörének tudományos megítélésével (Igal), alkalmazhatóságával a nálunk lévő termőhelyi és faállományviszonyok közt. Az összes ilyen jellegű – nálunk elvégzett terepi vizsgálatokra alapozó – kutatási jelentés eredményeinek gyakorlati alkalmazásba való bevezetésének kezdeti lépéseit tettük meg az előadáshoz kapcsolt terepi bemutatókkal. Dr. Koloszár professzor úr volt olyan kedves, hogy a kutatási jelentésen túl – annak legfontosabb gondolatait kiemelve – megtisztelte újságunkat egy cikkel is… Dr. Takács László Erdőkerülő, 2011. december ****

„Somogy fejlődéséért” médiadíjat kapott a SEFAG Zrt. A SEFAG Zrt. és a Kapos Televízió együttműködése eredményeként a tavalyi évben elkészült egy, a SEFAG-ot bemutató televíziós filmsorozat… A kilenc részből álló film külön-külön bemutatja a társaság egyes erdészeteit, valamint átfogó képet ad a cég irányításáról, a központ munkájáról… A film sajtóbemutatója alkalmából a SEFAG Zrt. a „Somogy Fejlődéséért” médiadíjban részesült… Az elismerést Barkóczi István vezérigazgató vette át Katona Józseftől,

a Kapos Tv ügyvezető igazgatójától, aki indoklásában a társaságnak a somogyi erdők természeti értékeinek megőrzéséért, ökológiai fenntarthatóságáért végzett állhatatos munkát emelte ki… Erdőkerülő, 2012. március ****

Visszaolvadt az anyacégbe a Cs-Fa Kft. „Felnőtté válása” előtt egy hónappal a SEFAG Zrt.-be – általános jogutódlással – történő beolvadással 2012. augusztus 31-én megszűnt az addig önálló jogi személyként működő Csurgói Faipari Kft. A döntés hátterében költségtakarékossági megfontolások állnak: az egységes struktúrában történő működés például biztonságosabbá, tervezhetőbbé és egyszerűbbé teszi elsősorban az alapanyagok, de egyéb más termékek és szolgáltatások beszerzését is. Teljeskörűen kiaknázhatók a nagyvállalati működésben rejlő előnyök. Kiszámíthatóbbá és kezelhetőbbé válik a tevékenység finanszírozása, így a működés biztonsága javul… Keszericze Jenő, igazgató

OEE Kaposvári Helyi Csoport rendezvényei Az Országos Erdészeti Egyesület Kaposvári Helyi Csoportja november 29-ére évzáró programot szervezett. A „Közjóléti feladatok a Lábodi Vadászerdésztnél” címmel meghirdetett rendezvényen megjelent mintegy nyolcvan

résztvevő a sziágyi erdei iskolánál találkozott… A vendéglátók bemutatták az iskola tanösvény hálózatát, a nagysalléri vadasparkot, valamint a petesmalmi „Studinka László” Természetismereti Központot. Ahogy Merczel István HCS titkár elmondta, az új létesítmények a Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési program 20072013 támogatási rendszeréhez benyújtott, „Kezdetben vala az erdő…” Integrált természeti erőforrás gazdálkodás a határmenti térségben című pályázat keretében valósultak meg a Somogy Megyei Erdész

Egy erdőgazdaság feladata a kezelésére bízott erdőterület, mint élőközösség gondozása, védelme. Érdekes párhuzamban áll ezzel a pályázatírók munkája: mindkét terület képviselői egy „rengeteg”-ben dolgoznak, csak míg az egyiket fák alkotják, a másikat pályázati felhívások és útmutatók. Míg az erdész soha nem téved el (vagy legalábbis ügyesen titkolja azt – én legalábbis még nem hallottam olyan esetről, hogy egy kolléga va-

laha nem talált volna ki az erdőből!), addig a pályázati referens csak megpróbál tájékozódni és nem elveszni (esetleg morzsákat szór az útra, hogy visszataláljon). A SEFAG Zrt. az elsők között ismerte fel, hogy a vállalkozások számára a versenyképesség megtartása, illetve fokozása érdekében – beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításához – a vissza nem térítendő támogatások sora áll rendelkezésre, melyek azonban kizárólag pályázatok útján szerezhetők meg. Szakáné Burányi Mária Erdőkerülő, 2012. december

Erdőkerülő, 2012. szeptember ****

a SE F AG E r d é s z e t i é s Fa i pa r i Z r t. t á r s a s á g i é s k ö z é l e t i l a p j a

Kiadja a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. Telefon: 82/505-170, Fax: 82/505-133 E-mail: [email protected] • www.sefag.hu A szerkesztőbizottság vezetője: DETRICH MIKLÓS A szerkesztőbizottság tagjai: Bálint László (Központ), Ihárosi Péter (Központ), Kovács László (Központ), Merczel István (Központ), dr. Takács László (Központ), Pintér Ottó (Zselic) Felelős kiadó: Barkóczi István vezérigazgató Készítette a Somogy Design Kft. Felelős vezető: Csere Tamás ügyvezető

NÉGY ÉVTIZED HÍREI Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER«

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738 • Fax: 303-4744 • http://www.observer.hu