Józef Zachariasz Bem tábornok ( ), az erdélyi hadsereg parancsnoka

Független kulturális folyóirat * Megjelenik havonta * 2011. március * (XVI.) XIII. évf. 3. szám A Történelmi Magazin a Történelmünk c. folyóirat utódja

Ta r ta l o m Magyar történelem 1–17. old. – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Székelyföldön – A székelyek letelepedése – Bethlen Gábor testamentuma

Helytörténet, kirándulj velünk 18–19, 22. old. – Bodola a középkorban – Kis-Küküllő mentén

Politika, kultúra 20–21, 23. old. – Az autonómia: teljes egyetértés nélkül nem megy – A kaplonyi svábság tragédiája – A kereszt

Diákmagazin 24–40.old.

Józef Zachariasz Bem tábornok (1794–1850), az erdélyi hadsereg parancsnoka

– Hírtallózó – Mire a falevelek lehullnak... (az első világháború) – A léggömbrepülés – Vidám tárcák – Keresztrejtvények – Jó játék a nyelvi játék – Aranyköpések – Humor – Egészséges táplálkozás – Igaz vagy hamis

2.

Történelmi Magazin 2011/3.

Magyar történelem

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Székelyföldön A magyar forradalom hatása Erdélyben A felvilágosodás, a polgári eszmék, a társadalmi reformok, az átalakulások szükségességének gondolata egyre szélesebb körben vált ismertté. Ennek egyik terjesztője Bölöni Farkas Sándor, aki az Utazás Észak-Amerikában című könyvével hozzájárult a polgáriliberális eszmék terjedéséhez. A polgárosodás, a „fejek” forradalma beindult nemcsak a székely városokban, hanem a székely határőrezredek tisztikarában is. 1848. március 15-én Pest-Buda lakossága a polgári átalakulásokat követeli. Az ifjúság 12 pontban fogalmazza meg a forradalmi követeléseket. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és más fiatal forradalmárok kiszabadítják Táncsics Mihályt, kinyomtatják a tizenkét pontot, Petőfi több helyen elszavalja a Nemzeti dalt, sorra járják az egyetemeket, Pest-Buda népe kivonul az utcákra, a Helytartótanács elfogadja a követeléseket. Az első felelős minisztérium miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos lesz. Március 21-én Kolozsvár népe is forrong, kérik a diéta összehívását, a jobbágyfelszabadítást és az egyenlő közteherviselést. Teleki József kormányzó májusra országgyűlést hív össze. A kolozsvári diéta május 30-án elfogadja Erdély és Magyarország egyesítését. Időközben Marosvásárhelyen, Udvarhelyen, Alsócsernátonban, Kézdivásárhelyen, Csíksomlyón és más székely településeken, naggyűlések keretében vitatják meg a társadalmi átalakulásokkal, reformokkal kapcsolatos kérdéseket. A magyar forradalmi kormány számára egyre világosabbá vált, hogy az ellenforradalmi erők csak ideiglenesen nyugodnak bele a változásokba, előbbBölöni Farkas Sándor arcképe útóbb katonai összecsapásokra a Vasárnapi Újságban (1871) kerül sor, ezért gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, május 19-én küldöttséget meneszt Székelyföldre. Klapka Györgyöt, Gál Sándort és Hajnik Károlyt bízza meg azzal, hogy a magyar forradalom védelmében megnyerjék a székelyek katonai támogatását.

Gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar minisztérium miniszterelnöke (Barabás Miklós festménye)

Az uzoni katonai lázadás és az erdélyi helyzet A nagyszebeni osztrák katonai parancsnokság már kora tavaszszal megkezdi a nemzetiségek összeugrasztását, a titkos aknamunkát a magyar forradalmi kormányzat ellen. A legfőbb célkitűzések egyike a székely nemzetőrök, katonaság lefegyverzése. Nem véletlen tehát az, hogy 1848. április 25-én az első katonai lázadás épp Székelyföldön tört ki. Erre abból az alkalomból kerül sor, amikor az erdélyi osztrák katonai parancsnokság kísérletet tesz a háromszékiek lefegyverzésére. Az illyefalvi nép élén Uzonba érkező Gál Dániel és Németh László forradalmárok ellenőrzik a javítás ürügyén elszállításra előké-

Gróf Teleki József, Erdély kormányzója (Barabás Miklós festménye)

szített 1500 puskát, és kiderült, hogy azok jó állapotban vannak. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált az osztrák katonai parancsnokság szándéka. Gál és Németh elrendelik a fegyverek Sepsiszentgyörgyre való szállítását, és 400 székely gyalogkatona megtagadja Székelyföld területének elhagyását.


Magyar történelem Gál Sándor a székely hadak parancsnoka Csíkszentgyörgyön született 1817-ben és Olaszországban hunyt el 1871-ben. Az 1848–49-es szabadságharc honvéd tábornoka, Kézdivásárhelyen és Olmützben tanul, majd az osztrák hadsereg 37. számú gyalogezred, később a csíki 14. (első székely) határőrezred katonája. 1848-ban hadnagy, megírja: „A Pest városi nemzeti őrsereg ideiglenes oktatás-, gyakorlat- és szolgálati szabályzata” című munkáját, részt vállal a nemzetőrség szervezésében. 1848. tavaszán Batthyány Lajos miniszterelnök Erdélybe küldi, hogy mozgósítsa a székelyeket. Az erdélyi honvéd zászlóaljak egyik szervezője lesz, majd a székely haderő vezérkari főnöke. Részt vesz a háromszéki önvédelmi harcban, később a székely hadsereg főparancsnoka. Az emigráció idején Hamburgban, Lon- Gál Sándor a székely hadsereg parancsnoka donban él, majd Kossuth megbízásából Konstantinápolyban az „erdélyi felszabadító hadsereg” főparancsnoka. Részt vesz a Makk-féle erdélyi összeesküvésben. 1860-ban egyik alapítója az olaszországi magyar légiónak. Mivel ellentétbe kerül Kossuth Lajossal, fokozatosan eltávolodik az emigrációtól. Az olasz nemzetegyesítés idején a Nápolyi Királyság visszaállítását támogatja, ezért börtönbe zárják.

A katonarendű székelyek kötelezettségei Székelyföld katonailag szervezett vidékein (Háromszéken, Bardoc-, Csík-, Gyergyó-, Kászon- és Aranyos székekben), a gyalogrendű családok minden férfi tagja, a huszár családokból egy férfi köteles 18 éves kortól 50-ig katonáskodni. A katonarendűek ingyen, saját költségükön katonáskodnak. A határőrök évi 50 napot töltenek kiképzéseken, őrségben, miközben engedély nélkül nem házasodhatnak, nem iskoláztathatják gyerekeiket, nem rendelkezhetnek birtokaik fölött. Ugyanakkor sérti önérzetűket az is, hogy a vezénylés nyelve német és a tisztek többsége idegen származású.

Illyefalvi Gál Dániel kormánybiztos 1811. június elsején született Illyefalva mezővárosban. Ügyvédként Déván telepedik le. Neve már 1848. április 25-én az uzoni katonai lázadás alkalmával ismertté vált. Lelkes forradalmár, a háromszéki forradalmi párt vezére, nélküle nem került volna sor Háromszék önvédelmi harcára. Háromszéken a poIllyefalvi Gál Dániel kormánybiztos litikai tevékenysége jelentősebb, míg a katonai Beszterce-Naszódon. Ez utóbbi régióban kormánybiztosként vesz részt a csatákban, és szervezi a hadsereg élelmezését, felszerelését. Erélyes és határozott szervező munkájáért Bem tábornok ezredesi rangra emeli. Bíró Sándor szerint olyan „nagy forradalmár” volt, aki mindig a legveszélyesebb helyeken próbálja szolgálni a magyar forradalmat és a honvédelmet.

Agyagfalva és az erdélyi helyzet

Klapka György tábornok (Sterio Károly festménye)

3.

Amikor Erdély osztrák katonai parancsnoka, Puchner Antal Szaniszló, törvénytelennek nyilvánítja a magyar forradalmi kormányt, a székely népnek arról kellett döntsön: vállalja a harcot az osztrák katonai erőkkel szemben, vagy behódol. Berzenczey László marosszéki képviselő és kormánybiztos ― 1848. október 16-ára ―, az ősi székely szokásnak megfelelően Székely Nemzeti Gyűlést hív össze az udvarhelyszéki Agyagfalvára. Bár az osztrák katonai parancsnok utasítja a székely

határőrezredeket a nemzetgyűlésről való távolmaradásra, ennek ellenére az agyagfalvi gyűlésen 60 ezer fegyveres jelent meg. Udvarhelyszék katonaságát ifj. Bethlen János, Háromszékét Berde Mózes, a csíkiakat Mikó Mihály szabadelvű kormánybiztos vezeti. A nemzetgyűlés elnökének gróf Mikó Imrét választják. A vezetők egy része úgy véli, hogy e fegyveres tömeget először katonailag kell felkészíteni, csak azután szabad az osztrák katonaság ellen küldeni. Mivel az agyagfalvi gyűlés hírére Puchner tábornok ostromállapotot hirdet — miközben Erdélyszerte

4.

Magyar történelem


magyarság-ellenes atrocitásokra kerül sor —, a felkészületlen, mintegy huszonötezer főből álló székely sereg, október 24-én, az ellenség ellen indul.

Berzenczey László

A hadsereg fővezérévé Sombori Sándor huszár ezredest nevezik ki. A lelkesedésben nincs hiány, a frissen szervezett székely hadsereg egyik hadoszlopa Vajdaszentiványnál (október 29-én) szétveri a Karl Urbán alezredes által vezetett naszódi román határőröket, azonban a Joseph Gedeon altábornagy által vezetett, jól kiképzett és felszerelt császári sereg, Marosvásárhelynél november 5-én legyőzi a tüzérség nélküli, gyengén felfegyverzett székelyeket. Az udvarhelyiek november 6-án még visszaverik a Bikafalvánál támadó ellenséges erőket, büntetésképp báró August von Heydte császári tiszt parancsára felégetik a falut. Az udvarhelyiek rövid ellenállása után a székely anyaváros az ellenség megszállása alá kerül. Heydte csapatai november 26-án már Erdővidékre is bevonulnak, ahol lefegyverzik a székely nemzetőrséget. Erre az időre már az osztrák ellenőrzés alá jut Erdély és

Gróf Mikó Imre (Barabás Miklós festménye)

Székelyföld nagyobb része, Aranyos-, Maros- és Udvarhelyszék, majd a tisztikar árulása miatt Csíkszék is. Egyedül Háromszék népe vállalja az önvédelmi harcot.

Berzenczey László kormánybiztos Az 1848–49-es magyar szabadságharc kormánybiztosa, utazó és őshazakutató. Lelkes forradalmár, a társadalmi változások híve. 1848-ban Marosszék követe. Kossuth Lajos 1848. augusztus 17-én nevezi ki Székelyföld kormánybiztosává, és megbízza egy székely könynyűlovas hadsereg toborzásával. Berzenczey László, Gál Sándor és Mikes Kelemen támogatásával szervezi meg a Kossuth-huszároknak nevezett lovascsapatot. A polgárháborús események hatására ő hívja össze ― 1848. október 16-ra ―, az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlést. A világosi fegyverletétel után csatlakozik Kossuth Lajoshoz. Az amerikai magyarok támogatásával KeletÁzsiába utazik, kutatja a magyarok őshazáját. 1853ban részt vesz a krimi háborúban. Az 1867-es kiegyezés után országgyűlési képviselő, majd 1873-ban ismét Ázsiában találjuk, és a világon elsőként jut el Karakorumon és a Himaláján keresztül Indiába.

A bodvaji hámor a 2006-os restaurálás után (Fotó: Ferencz Krisztina)

A háromszékiek elhatározzák a fegyveres önvédelmet

A csíkszeredai Mikó vár, az első székely gyaloezred székhelye

A háromszéki nép, a Sepsiszentgyörgyön (november 12-én) tartott naggyűlésen, a General Commandónak írt átiratban, feltételesen kimondja az önvédelmet: Háromszék nem támad, de szükség esetén védekezik. Puchner, az osztrák főparancsnok, azonban teljes meghódolást követel. Ennek hírére a november 15–16-i népgyűlés el-

Magyar történelem határozza a védelem erősítését. Gábor Áron ez alkalommal mondja el az azóta híressé vált szavait: „Lesz ágyú!”


5.

Lészen ágyú!

Az önvédelem vállalása

Orbán Balázs „a legnagyobb székely”, a következőképp írja le Gábor Áron 1848. november 16-i szavait: „Uraim! Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivel nincs muníció, nincs ágyú. Uraim, ha csak ez a baj, úgy én mondom, hogy két hét alatt lesz ágyú, lesz muníció, amennyi kell.”

A háromszéki nép olyan feltételek közt vállalja az önvédelmi harcot, amikor egész Erdély és Székelyföld nagyobbik része idegen hadak uralma alatt áll. Az Esti Lapok 1849. április 23-i száma így mutatja be az itt élők helytállását: e „maréknyi nép inkább meghalni akart, mint szabadságát eladni… Megtámadtatva minden oldalról, elhagyatva mindenkitől, megfosztva, elrekesztve minden segédeszközöktől, pénz nélkül teremtenie kellett mindent…”.

Illyefalvi Németh László kormánybiztos Gábor Áron egyetlen fennmaradt rézágyúja

Háromszék népe az 1848. november 28-i sepsiszentgyörgyi naggyűlésen mondja ki az önvédelmet. Ez alkalommal kipróbálják Gábor Áron Bodvajban öntött két vaságyúját. A közigazgatás élére Berde Mózes kormánybiztost és Horváth Albert királybírót nevezik ki. Az önvédelmet kimondó gyűlés előkészítésében, kimondásában jelentős szerepet vállalt a forradalmi párt, a Kiskomité vezére, Gál Dániel. A székely hadsereg három hadosztályát Sombori Sándor ezredes, Nagy Imre alezredes és Pap Mihály őrnagy (később Gál Sándor) vezeti. A Mátyás és a székely huszárok a csíkszéki Horváth Ignác százados parancsnoksága alá kerülnek. A tüzérség szervezője és irányítója Gábor Áron lesz. Megszerveződik a Hírszolgálat (harangok félreverése, lármafák stb.).

Az 1848/49-es szabadságharc jelentős alakja. Az 1848. április 25-én kirobbant uzoni lázadás idején Gál Dániellel együtt mozgósít az osztrák katonai rendszer felszámolásáért. 1849-ben Háromszék kormánybiztosa. „Egyik fő érdeme – írja Egyed Ákos, hogy Háromszéken a katonai és a polgári hatalom ellentéte nem vált annyira élessé és veszélyessé, mint egyes más területeken.”

A háromszéki önvédelmi harc eseménykrónikája Az önvédelem kimondása után a székely csapatok azonnal a védelmi vonal megerősítésére indulnak, amely a Bodzai-szorostól a Rika-hegységig húzódik. Már november 30-án megszólalnak az első ágyúk Árapatak és Hídvég térségében. A hídvégi csatában Heydte osztrák csapatait visszaszorítják. December ötödikén a székely csapatok elfoglalják a barcasági csángó–magyar falvakat. Erdély katonai főparancsnoka, látva a székelyek felkészültségét, az erdélyi osztrák haderő felét kénytelen Háromszék ellen küldeni. December nyolcadikán egy 120 gyalogosból és 18 huszárból álló különítmény indul Csík felé, amelynek népe szintén az önvédelem mellett

A székely huszárezred parancsnoksági székhelye Sepsiszentgyörgyön (Fotó: Szász Etelka Zita)

Lelkiismeretesen szervezi a háromszéki hadiipart, mozgósítja a szék népét a magyar szabadságharcban való részvételre. Feladatköre nem könnyű, hisz a háromszéki sereg élelmezése mellett a hadsereg megfelelő felszereléssel való ellátásáról is gondoskodnia kell. Németh László azonban nemcsak tisztségviselő volt, hanem olyan forradalmár, aki lelkén viselte a szabadságharc ügyét. A vállalt ügyért való becsületes helytállásáért az osztrák reakció tíz év börtönre ítéli.

6.


nyilatkozott, de az osztrák érzelmű katonai parancsnok, Franz Dorschner megakadályozza a csíki székelység önvédelmi harcát, a háromszékiek is visszatérésre kényszerülnek. December 9-én Felsőrákos és Köpec között Heydte csapatai győznek. Az ütközet után Heydte elfoglalja Köpecet, a falut felgyújtják, a vérengzésben 51 köpeci lakost mészárolnak le. December 13-án, a háromszéki főerő, mintegy 8 ezer fő, Felsőrákos (Rikai csata) határában megütközik és szétveri Heydte többezres csapatát. A felszabadított Bardocszék vezetésével Gál Sándort és Gál Dánielt

Magyar történelem

bízzák meg. December 18-án újabb osztrák haderő érkezik, az osztrák haderő számbeli és technikai fölénybe kerül. Bár Gál Sándor vezetetésével legyőzik az Ürmösnél állomásozó egyik osztrák csapattestet, nem akadályozhatják meg a december 24-i hídvégi csatavesztést.

Háromszék egyenlő félként tárgyal A hídvégi csata nem jelenti a háromszékiek leverését, de az önvédelmet irányító vezetés, december 28-án úgy határoz, hogy megegye-

zést köt az osztrák hadvezetéssel. A háromszékiek ekkor még nem tudnak Bem József tábornok győzelmes előrenyomulásáról. A békekötésre 1849. január 2-án Árapatakon kerül sor. A békekötés alkalmával: „Háromszék egyenlő félként” tárgyal, úgy köt egyezséget, hogy az ellenség nem szállhatja meg a szék területét. Mivel a fegyverek átadását Gábor Áron és tüzérei meghiúsítják, így mindössze 85 rossz lovat, három rongált állapotban lévő ágyút, 50 puskát és 80 pisztolyt adnak át az osztrákoknak.

Gábor Áron Bereckben született 1814. november 27-én határőr családban, apja Bereck város főjegyzője. A 2. székely határőr gyalogezred katonájaként kerül Gyulafehérvárra, ahol ágyúkezelői kiképzésben részesül és káplári rangot nyert. 1840-től az 5. pesti tüzérezrednél szolgált, később Bécsben, az ágyúgyárban gyarapítja ismereteit, műszaki előadásokat hallgat. Leszerelése után kitanulja az asztalosmesterséget, bútorokat készít. Az ágyúöntés lehetőségéről már Agyagfalván is beszél. A háromszéki önvédelem idején ágyúkat önt Bodvajban és Sepsiszentgyörgyön, majd 1849-ben, a kézdivásárhelyi mesterekkel együtt több, mint hatvan ágyút önt. Gábor Áron volt a székely tüzérség megszervezője és kiképzője is. 1849. július 2-án, a kökösi csatában, ágyúgolyó okozza halálát. Először Uzonban, később Eresztevényben, a templomkertben temetik el. Gábor Áron (Simon M. Veronika festménye)

Az önvédelmi harc jelentősége

nyába küldeni, és így a Debrecen felé visszavonuló magyar forradalmi hadsereget nem lehetett Erdély felől is támadni, azaz a magyar honvédség nem került harapófogóba.

A fegyveres önvédelem során Háromszék népe 10–12 ezer embert mozgósít. Ilyen arányban sehol nem álltak katonának. Ez azért volt lehetséA székelyek harca Erdély felges, mert Laborfalvi Berde Mózes személyében szabadításáért olyan tehetséges kormánybiztos állt a A székelyek híres Bem szék élén, akinek sikerült az összes társaapója, Bem József tábornok, dalmi réteg bizalmát megnyerni. néhány hét alatt felszabadítja Az önvédelmi harc kimondásában Észak-Erdélyt, karácsonykor döntő szerepet vállalt a forradalmi csomár Kolozsvár nyitja meg kaportosulás vezetője, Gál Dániel, a forrapuit. Egymást követik a győdalom ideológusa, a rétyi pap, Bíró zelmek, bevonul MarosvásárSándor, a hadiszakértő, a székely hadak helyre, ahol kiáltvánnyal forparancsnoka, a csíki Gál Sándor, valadul a székelyekhez. Bem a mint a kitűnő képzettségű ágyúöntő, csíki székely katonaság paGábor Áron, a székely tüzérség megrancsnokává Gál Sándort neszervezője. Az 1848. decemberi fegyvevezi ki. A háromszékiek a Kézres önvédelmi harc jelentősége katonai dimartonfalván tartott tanácsszempontból abban áll, hogy Puchner kozáson, 1849. január 15-én, Antal 1848 decemberében kénytelen volt az Berde Mózes kormánybiztos elhatározzák az osztrákellenes szaerdélyi osztrák haderő felét Háromszék irá-


Magyar történelem

7.

badságharcban való részvételt. Január 15-én a szabadságharc új szakasza kezdődik, de ezt Háromszék népe már nem egyedül vívja. A székely hadsereg parancsnoka, Gál Sándor mozgósítja az egyesült csíki és háromszéki katonaságot és február 4-én Vízaknára indulnak, hogy csatlakozzanak Bemhez. Azonban e székely seregek Aldoboly és Szászhermány térségében kénytelenek megütközni a Havaselvéről Brassónál betört cári csapatokkal. A Gál vezette székely haderő sikerrel csap össze az ismeretlen ellenséggel. Időközben egy másik orosz haderő tört be Erdélybe, Szeben városa mellett. A cári csapatok támogatásában bízó Puchner tábornok Vízaknánál megtámadja Bem seregeit, aki Déva felé kitér előle, de február kilencedikén Piskinél megvívják az erdélyi harcterek egyik legkeményebb csatáját. Bem serege február 19-én Medgyesnél egyesül a háromszéki és a csíki hadakkal. A székelyek ettől kezdve részt vesznek a tábornok diadalmas felszabadító hadjárataiban. Bem tábornok március 11-én katonai bravúrral elfoglalja Nagyszebent, majd kiveri az oroszokat Erdélyből. Márciusban már csak Gyulafehérvár és Déva vára marad osztrák kézen. Erdély felszabadítása után Bem seregeivel a Bánságba vonul.

A szabadságharc gyalogos vitézei

A volt császári és királyi sorezredi tiszt, székely határőr és gránátos

Négy nap dörgött az ágyú Négy nap dörgött az ágyú Vízakna s Déva közt, Ott minden talpalatnyi Földet vér öntözött. Mindent megtettünk, amit Kívánt a becsület, Tízannyi volt az ellen, Győznünk nem lehetett. (…) Petőfi Sándor

Az erdélyi hadsereg Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka! Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga. (…) Petőfi Sándor

Székelyföld főparancsnoka, Gál Sándor ezredes, Bem tábornok medgyesi utasításainak megfelelően, igyekszik „mentél nagyobb” haderőt mozgósítani és megszervezni a székely hadiipari termelést. Háromszéken a szervezésben jelentős szerepet vállal a kormánybiztos, Illyefalvi Németh László. Gábor Áron ágyúöntő, nemcsak a hadiipar vezetője, hanem a székely tüzérség szervezője is. Kézdivásárhely nemcsak Székelyföld, hanem Erdély legnagyobb hadiipari központjává alakul. A fegyvergyártásban dolgozók száma eléri a 180-an főt. Bodvajban, a Magyarhermány melletti vasgyárban öntik az első ágyúkat, majd Sepsiszentgyörgyön, végül a Kézdivásárhelyen Túróczi Mózes műhelyében. Itt az ágyúöntöde igazgatója Túróczi Mózes, aki Dummel Ferdinánddal, Vég Antallal és más jeles mesteremberekkel önti az ágyúkat Gábor Áron irányításával. Szacsvay János a lőporgyárat, Gábriányi József és az ifjabb Jancsó József a gyutacsgyártást, Baka Mihály a salétromgyártást vezeti. A székelyföldi települések által beküldött 313 harang mellett a csíkszentdomokosi rézbánya folyamatos kitermelése biztosítja a több, mint hetven ágyú öntéséhez szükséges rezet és vasat. Bodor Ferenc mérnök vezetésével lőporgyár működik Csíkmadarason. Hadianyagot gyártanak Lövétén, de Csíkszeredában is szerelnek fel Kézdivásárhelyen öntött ágyúkat. Májusban a háromszéki és a csíki kéntelepeket

8.


Magyar történelem

bővítik. Moldvából és Erdélyből is vásárolnak ágyúöntéshez szükséges nyersanyagot. A székely ágyúk hozzájárulnak a székely tüzérség megteremtéséhez. A tüzérség kiképzője és legfőbb parancsnoka Gábor Áron. A másfél évig tartó katonai erőfeszítések ellenére, 1849 nyarán, a túlerő győzedelmeskedik. A Tömösnél betörő cári csapatok, Brassó elfoglalása után, június 25-én feldúlják a kézdivásárhelyi ágyúgyárat. Ekkor még a Tömösi-szo-

Honvéd tüzértiszt és honvéd vadász

rost is a székelyek őrzik, akárcsak a Törcsvári-átjárót. Nagyszámú székely harcol Erdély különböző harcterein: a Beszterce vidéki szorosok védelmében, Szilágysomlyón és Szeged környékén is.

A szabadságharc leverése

Gábor Áron eresztevényi síremléke (Fotó: Szász Etelka Zita)

A Székelyek Nem mondom én: előre székelyek! Előre mentek úgyis, hős fiúk; Ottan kíván harcolni mindegyik, Hol a csata legrémesebben zúg. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér. Úgy mennek a halál elébe ők, Amint más ember menyegzőre mén; Virágokat tűznek kalapjaik Mellé, s dalolnak a harc mezején. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér. Ki merne nékik ellenállani? Ily bátorságot szívében ki hord? Mennek, röpülnek, mint a szél, s űzik Az ellenséget, mint a szél a port! Csak nem fajult el még a székely vér, Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér! Petőfi Sándor

A forradalmi seregek 1849 júniusában már nemcsak az osztrákokkal, hanem az orosz túlerővel szemben is harcolnak. Az erdélyi hadsereg legjobb egységei, mintegy 10 ezer katona a bánsági harctereken küzd és ugyanennyi az Échegységet tartja ellenőrzése alatt. Bár az orosz előnyomulás idején, Avram Iancu semleges marad, a mócvidéki és a bánsági csapatok hiánya nagymértékben gyengíti Erdély hatékony védelmét. A Bem vezette több csapattestre oszlott forradalmi sereg, amelyek vezetését felváltva maga Bem látja el, hol itt, hol ott támad az ellenségre, de e rajtaütésszerű csatározások már nem bizonyulnak elegendőnek. A székelyek hősiesen küzdenek a tömösi, a kökösi, a sepsiszentgyörgyi, a nyergestetői és fehéregyházi csatákban. Ez utóbbira 1849. július 31-én került sor, ahol hősi halált halt a magyar szabadságharc nagy költője, Petőfi Sándor is. A világosi Puchner Antal Szaniszló fegyverletétel után (1849. erdélyi főhadparancsok augusztus 13.), a Gál Sán(Josef Kriehuber litográfiája) dor vezette székely had-


Magyar történelem

Avram Iancu

erő maradványa, a Szatmár-vidéki mocsárvilágba vonul viszsza, és néhány hónapig gerillaharcot vív. A magyar forradalom és szabadságharc leverése után az osztrák reakció azzal jutalmazza az ellenforradalom mellett küzdő nemzetiségeket, amellyel a magyarokat bünteti. Haditörvényszékeket állítanak fel. Báró Julius Jakob von Haynau osztrák tábornagy, Bécsben, a következőket jelenti ki: „egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon”. Az erdélyiek közül 72 tisztet és 25 polgári személyt ítélnek halálra és 64-et súlyos börtönbüntetésre. A legkonokabb üldözésben a székely forradalmár-szabadságharcosok részesülnek. Kádár Gyula

Bem József az erdélyi hadsereg parancsnoka Józef Zachariasz Bem, a székelyek Bem apója, az erdélyi hadsereg parancsnoka, Tarnów városában, cseh eredetű lengyel családban született 1794. március 14-én és Aleppóban hunyt el 1850–ben. Tanulmányait Krakkóban, Varsóban végzi. Napóleon császár oroszországi hadjárata idején tüzérhadnagy, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára, a kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével foglalkozik. Az 1830–31-es lengyel szabadságharcban, az ostrołękai csatában tűnt ki. Hőstetteiért Jan Skrzynecki tábornok már a csatatéren ezredessé lépteti elő. Bem tábornok 1848. október 6-án Bécsben vállalja a bécsi forradalom katonai vezetését. A város eleste után Kossuth Lajosnál jelentkezik, aki 1848. november 26-án az erdélyi hadsereg parancsnokává nevezi ki. Hamarosan újraszervezi a szétzilált haderőt, és már karácsonykor elfoglalja Kolozsvárt. Januárban kiveri Erdélyből Karl Urban ezredes csapatait, felszabadítja Székelyföldet, majd több győztes csata után, 1849 tavaszán Erdélyt is megtisztítja az ellenségtől. Az 1849. augusztus 9-i temesvári csatvesztés után Törökországba emigrál, áttér az iszlám vallásra és felveszi a Murat nevet.

9.

Báró Julius Jakob von Haynau

Mindenütt ott van, ahol szükség van rá A székely hadiipar jelentőségére az országos kormánybiztos, Csányi László is felfigyelt, és támogatta. Csányi 1849 márciusában egy udvarhelyszéki ágyúöntő műhely felállítását vette tervbe, és rendeletben sürgette Németh László háromszéki kormánybiztost arra, hogy a lehető leggyorsabban küldje el hozzá Gábor Áront az ágyúgyártás bővítésének a megvitatására. Németh a március 23-i válaszában rámutatott arra, hogy lehetetlen Gábor Áront Kolozsvárra küldeni, mert: „Tüzérszázados Gábor Áron iránt írt rendeletét bármennyire is szeretném teljesíteni, két okból látnám célszerűnek, sőt nélkülözhetetlen szükségesnek későbbig halasztani. Az egyik az, hogy noha Isten segedelmével vitéz seregeink az ellent túlverték a határon ― mégis, ha valóságos muszka invázió van ― nekünk, mindig lehet az ellenséges beütésektől tartanunk. Másik az, hogy a nép ez embert úgy nézi, mint védangyalát, ki a veszély perceiben mindenütt ott vala, hol szükség; ha ő távol lenne s a szélektől ellenséges mozgalmak történnének ― bajosan tudnók tájékozni magunk, tanultabb tüzéreink mind táborban lévén.”

Hatfontos ágyúcső 1848–49-ből (Modell)

10.


Magyar történelem

A székelyek letelepedése A székelyek a letelepedés előtt Erdély délkeleti részein élt és él ma is az egyik „legmagyarabb” népcsoport, a székely. A székelyeket a középkorban a magyartól különálló népként tartották számon. A székely néplélekben, a székelység tudatának mély rétegeiben ma is él a hun származás és az őshonosság gondolata. A magyar krónikák arról tudósítanak, hogy amikor a Kárpát-medencében élő székelyek hírül vették azt, hogy a magyarok ismét visszatértek Pannóniába, Ruthéniába eléjük mentek és szövetségben, egyenrangú népként, közösen hódították meg Pannóniát. A Túróczi Krónika szavaival: „ugyanezen székelyek az ország azon részét nyerték osztályrészül a magyarok akaratából, melyet elébb saját székhelyüknek választottak”. A Képes és a Kézai Krónika szintén arról ír, hogy a székely nép nem a

pannóniai síkon, hanem a határszélen fekvő hegyek közt kapott területeket. A határhegyek alatt nem a mai Székelyföldet értették, hanem a bihari, a telegdi székelyek által lakott bihari régiót. Ezt egyértelműen alátámasztja Anonymus gesztája, aki bemutatja a kazár és szláv népek fölött uralkodó Ménmarót elleni magyar hadjáratot. Rámutat arra, hogy „a székelyek, kik előbb Attila király népei voltak”, miután tudomásukra jutott, hogy a magyarok Ménmarót ellen indulnak, csatlakoztak hozzájuk, és a magyarokkal együtt harcoltak.

A székelyek letelepedése A beszélt nyelvjárások, a toponómia és a magyar krónikák szerint, a különböző székely nemzetségek a történeti Magyarország nyugati, déli és az északkeleti határvidékein éltek. A székelyek korábbi lakóhelye Pozsony, Moson, Őrség, Baranya, Sza-

bolcs és Bihar vidéke volt. Mielőtt a mai Székelyföldre letelepedtek volna, először Dél-Erdélyt szállták meg. A nagyobb székely tömb a bihari Telegd vidékéről, észak-nyugatról vándorolt dél-kelet irányba, a kisebbik csoport Baranya térségéből, a Maros völgyén keresztül érkezett. A Dél-Erdélybe való letelepedésük a 10–11. század folyamán valósult meg. A Dél-Erdélybe telepedett székelyek szálláshelyét a Nagy-Küküllő, az Olt, Szászsebes és Barót közti térségben találjuk. Ezek Fehér megye, Szászsebes, Szászorbó, Szeben, Medgyes, Újegyháza, Nagysink, és Szászkézd vidékén találhatók. Ha a térképet alaposan megfigyeljük, akkor egyértelmű, hogy a székelyek a Déli-Kárpátok előterében lévő térségbe nem spontán vándormozgalommal kerültek. A letelepítésüket a magyar királyság délkeleti határainak jobb védelme indokolta. A besenyők őrizték a vöröstoronyi

Székelyföld Székelyföld olyan, mint egy „virágoskert”, a székely nyelvszókincs alapján több földrajzi-néprajzi tájra tagolható. A székely haza, Délkelet-Erdély hegyvidéki medencéit, két és fél megye területét ― Hargitát, Kovásznát és Maros megye fele részét ―, foglalja magába. Ezen kívül van még egy kis székely régió, Aranyosszék, amely Torda közelében alakult ki. Székelyföld a szélesebb értelemben használt Erdély területének több, mint tíz százalékát öleli magába. Kiterjedését Györffy György 13 500, Orbán Balázs 12 800 és Vofkori László 10 880 négyzetkilométerben határozta meg. A székely nép a mai Székelyföldre való letelepedése idején alakította ki a ma is fennálló településszerkezetét. Településeinek száma már az 1330-as években elérte a 400-at. Egy 13. századi aranyosszéki falunévsor is igazolja ezt. Az oklevelek az első székely ispánt 1235-ben említik. Székelyföld 850 éves székely múlttal rendelkezik. E tájegység sajátos etnikai és kulturális jellege azért alakult ki, mert a magyarság társnemzete, a székelység többsége itt élt már a 12. század derekától kezdve. A történelmi Magyaroszág keleti határait védve, védte a saját szülőföldjét és az Erdélyben élő más népeket is. Sajátos Székelyföld címere (Luxemburgi Zsigmond jogrendszere, a vagyonközösségre alapozott társadalma, szaadományozta 1437-ben) bad emberi státusa, amelyet e nép hosszú évszázadokon át megőrzött, feljogosítja a székelységet arra, hogy az általa lakott területet szülőföldjének, szülőhazájának tekintse, és jogosan nevezhesse: Székelyföldnek.

Magyar történelem


A székelység lélekszáma a honfoglalástól 1614-ig A honfoglalás kori székelység számaránya a honfoglaló magyarság keretében 4–5%-ra becsülhető. Ma is ennyi lehet a Székelyföldön élő székely-magyarok aránya, bár egy részük a korábban lakott régiókban maradt, amelyet igazol a toponómia és a székely nyelvjárás. A székelyek aránya a magyarságon belül azért nem változott, mert a Székelyföldön nagyszámú magyarul beszélő népesség élt, akik néhány nemzedék alatt elszékelyesedtek. Ha az átlagfalu lélekszámát a Bakács István által meghatározott 202 főnek tekintjük, akkor a székely népesség száma 1330 táján már a 80 ezerre tehető. Az első hiteles katonai összeírás, 1614-ben, 120 ezer lakosú Székelyföld képét vetíti előnk. és a törcsvári szorost is, de itt a gyepükön, a Nagy-Küküllőig terjedő térségben éltek még magyar, türk eredetű blak őrségek is, de ezek együttes létszáma sem volt elégséges a határok kellő védelmére, ezért vezényelték ide a székelyeket. Nem tudjuk, mikor érkeztek a telegdi székelyek, de ők lehetnek a szakirodalomban emlegetett Szent László korabeli telepítés székelyei. Nem lehet véletlen az sem, hogy Szent László király, mint katona szent, a székelyek körében miért örvendett nagy tiszteletnek. A székely templomok freskó ábrázolásain általános és közismert téma Szent László 1068-as kerlési csatájának a megjelenítése. Ez csak azzal magyarázható, hogy a bihari dukátusz, hercegség élén álló László herceg haderejének tekintélyes részét a bihari, a telegdi székelyek alkották. Talán az új keleti veszéllyel, a kunok megjelenéséhez köthető össze a bihari székelyek Nagy-Küküllő, Maros és Olt folyó térségébe való telepítése. Mindenképp indokoltnak látszik az, hogy a bihari székelyek 1070 táján, az 1068-as kerlési csata után, telepedtek le a NagyKüküllőtől délre fekvő térségbe. Az első székely csoport 1141– 1162 táján, a mai Szeben, Újegyház és Nagysink vidékéről telepedett át a későbbi Udvarhelyszékre. A kutatások mai állása szerint úgy tűnik, hogy a telegdi székelyek kezdetben a Hargitától nyugatra fekvő ré-

Háromszék megye címere *

A székelyek letelepedése Dél-Erdélyben (X.–XI. sz.) (Készítette: Szász Etelka Zita)

11.

12.


Magyar történelem

Székelyek a korábban lakott erdélyi régiókban

Csík megye címere

giót népesítik be. A Medgyes körüli és a Szászkézd vidékén élő székelyek népesítik be Gyergyó és Csík területét is. A Nagy-Küküllő alsó folyásánál élő egyik székely csoport 1270 táján a Torda melletti Aranyos völgyébe települt át. Egy nagyobb székely közösség a későbbi Marosszék nyugati vidékét, a Maros középső folyásánál elterülő medencét, míg a keleti tájegységet, a Nyárád völgyét, a Medgyes vidéki székelyek szállták meg. A kisebbik székely közösség, a három nemzetséget tömörítő sebesi, orbai és a kézdi székelyek a Marosvölgyében, a Maros partját követve vonult Dél-Erdélybe. Nincs adatunk arra nézve, hogy mikor. Ők már huzamosabb időt éltek Dél-Erdélyben. Az Altaichi évkönyv, az 1039-es évnél említést tesz egy sebesi „marchio” határispán haláláról, amely talán a sebesi székelyek Szászsebes vidéki nemzetségére utal. Elképzelhető, hogy a sebesi, az orbai és a kézdi székelyek 932 körül kerültek a Marostól délre eső régiókba, Dél-Erdélybe, Bogát fejedelem (gyula) győztes bolgárellenes háborúja idején. Lehetséges azonban az is, hogy István király nagybátyja elleni háború-

A székelyek korábbi lakóhelyein ma is élnek székelyek, így a Barcaságon, Fogarasföldön és a Szászföldön. Székely eredetüket igazolja az általuk beszélt nyelvjárás, ők a Dél-Erdélyben maradt sebesi, orbai és kézdi székely nemzetségek leszármazottai. Szászsebes környékén találunk olyan székely településneveket, amelyek ― Kálnok, Árkos, Réty és Egerpatak ―, ma is ismert sepsiszéki településnevek. Hajdanán székely lakosságú település volt a Barcaságon Székelyföldvár, Bodola, Nyén (Keresztvár) és Botfalu. Sokáig az egész Barcaság területét, sőt még Brassó egy részét is székelyek lakták. A telegdi székelyek nyomait fel lehet lelni a FeketeKörös völgyében, Köröstárkány, Belényes magyarságának körében. Itt szórványosan még fellelhető a székely eredettudat emléke, amelyet „a szóhasználatuk” igazol. A nyelvjárás és a toponómia segít Őrségben, Mosonban, és más tájegységekben, meghatározni a székelyek korábbi szülőföldjét.

ja idején, 1003-ban települtek ide. Mivel a király fegyverrel hódoltatta a Marostól délre eső területeket, és azt királyi birtokként szervezte meg, érthető a székely nemzetségek letelepítése. Innen, a Szászsebes, Szászorbó és Szászkézd vidékén élő székelyek, a 13. század elején telepedtek át a mai Kovászna megye területére. A háromszéki medencét a három nemzetség egymás között osztotta fel. A Feketeügy bal partján elterülő tájegységet az Orbai nemzetség kapta, a jobb partját a Kézdi nemzetség. A Feketügy torkolatától északra eső terület, az Olt völgye Tusnádig, a Sebesi nemzetség birtokába került.

A székelyek letelepítésének módja A székelyek Székelyföldre való letelepedéséről sokáig úgy gondolták, hogy az szervezetlen vándormozgalom volt, amely annak ütemében valósult meg,

Magyar viselet a XII. és a XIII. században (Nemes Mihály festménye, 1900)


Magyar történelem

13.

Lakatlan vidékre telepedtek-e a székelyek? Az Árpád-kor első századaiban, a keleti határokon, a gyepükön, magyar határőrök teljesítettek szolgálatot. Ők a stratégiai pontokon, a királyi várak környékén éltek. Néhány tájegységben, így Marosszéken, Székelykeresztúron és környékén, a székely letelepedés előtti korban aránylag sűrű magyar településhálózat alakult ki. Ilyen sűrűn lakott vidéknek tűnik a későbbi Orbai széken Zabola környéke is. A régészeti kutatások szerint a magyar köznépre jellemző régészeti anyag folyamatos a 11–12. században, a települések előzmény nélküliek, azaz „nem a késői népvándorláskor településhálózatára” épültek. A régészet és a toponómia vallomása szerint, a székelység letelepedése idején, az itt élő magyar őrségek mellett még találtak elmagyarosodott karluk–török származású blakokat, korozminokat, besenyőket, úzokat és szláv csoportokat is. Az utóbbi évtizedekben egyre több településen tártak fel Árpád-kori magyar templomok és sírok maradványait.

Medgyes

A székelyek áttelepedése Székelyföldre (XII.–XIII. sz.) (Készítette: Sz. E. Z.)

Udvarhely megye címere

ahogy a különböző nyugat-európai telepesek érkeztek. Ez részben igaz, összefüggés van a szászok szervezett betelepítése és a székely nemzetségek tovább költöztetése között, de ez nem volt spontán jellegű. A székelység különböző nemzetségeinek áttelepítése rövid idő alatt, mindössze néhány hét, hónap alatt valósult meg. Az átköltözést egy nagyállattartó, katonailag jól szervezett lovas népcsoport hajtotta végre. Erre tavasszal, vagy nyárelőn kerülhetett sor, mert a zord hegyvidéken, még az őszi hidegek beköszöntése előtt, fel kellett építeni az új szálláshelyeket, ki kellett jelölni a faluhatárokat. A gyors áttelepítést indokolta még az is, hogy a székely közösség katonai erejét nem gyengíthette a hoszszú ideig tartó vándorlás. Mielőtt a különböző székely csoportok megszállták volna a benépesítésre kiszemelt területet, alaposan felmérték a benépesítésre kijelölt tájegység kiterjedését és az ott élő, többnyire magyar őrségek népességét, településeit, lakóhelyét. A székely áttelepítéseket megkönnyítette még az is, hogy ők földközösségben éltek és ez lehetővé tette e népcsoport könynyebb áttelepítését.

14.


A letelepedés a mai Székelyföldre, a különböző tájegységekbe, nemzetségek szerint valósult meg. Szükség esetén újjászervezték és kiegészítették a hiányos nemzetségi kereteket, mert az biztosította a korábbi katonai szervezet optimális működését. Először a nemzetségfők, a nemzetségek területét jelölték ki, majd a nemzetségi ágak szerint húzták meg a határokat. Az összetűzések elkerülésére a nemzetségek területeit, határát, a természeti adottságok alapján patakok, folyók, völgyek, hegylábak vonalán jelölték ki. Ahol erre szükség volt, ott árkot ástak és mesterséges földhányásokat emeltek. A gyepükön, az utak kereszteződéseinél kapukat, átjárókat hagytak, amelyeket veszély idején elsáncoltak, megerősítettek. Védeni kellett az itt élő többnyire magyar, kisebb számban szláv és türk eredetű népesség településeit is. A gyepűk nemcsak a helyi lakosság védelmét biztosították, hanem jelezték a birtok határait is. A gyepűk fenntartására nagy gondot fordítottak, Rugonfalvi Kiss István fogalmazásában: ,,a határt halálosan komolyan vették”.

Magyar történelem A székelyek letelepítésének célja

A katonailag szervezett székelység letelepítése Székelyföldön szorosan összefüggött a magyar határvédelem átszervezésével. A 12. század derekán megkezdett áttelepítés célja a határvédelem erősítése volt. A keleti régiók, gyepűk már ekkor sem voltak lakatlanok, de a stratégiai pontokon letelepített őrségek már nem biztosították a magyar királyság keleti határainak védelmét. Egy-egy székely közösség tervesszerű letelepítetésével növelték meg e régi-

Magyar viselet a XII. és a XIII. században (Nemes Mihály festménye, 1900)

A székellyé válás módja Ha figyelembe vesszük, hogy az itt élők többsége ugyanazt a nyelvet beszélte, mint az újonnan érkező székelyek, akik különleges szabadságjogokkal rendelkeztek, így érthető módon, az itt élők elszékelyesedése csak jogállás kérdése volt. A se besi, az orbói és a kézdi székelyek Háromszékre való áttelepítése alkalmával, a kézdi székelyek kö zé egy besenyő, a sepsi székelyek közé türk blakk, illetve egy korozmin nemzetséget telepítettek. Ez utóbbiak elődei az Aral-tó vidékéről jöttek, iráni származásúak voltak, amelyek a kabarokkal együtt csatlakoztak a magyarokhoz. Az említett nép töredékek szintén határőri feladatot láttak el. Bodor György helyesen állapítja meg: „csak kultúrában és főképp katonai jellegben azonos típusú néptöredékek beillesztéséről lehetett szó, hisz másfajta, más szemléletű és életmódú elemek a székelység katonai akcióképességét megbénították volna.” Még a király sem tehetett senkit székellyé. A székelyek közé kerülés jogilag csak befogadás ál tal történhetett. Az 1362–1363 táján készült gestatöredék megemlíti a székelyek közt hajdanán élt kisszámú magyar népességet is.

Maros-Torda megye címere

Magyar történelem ók katonai erejét. A sebesi, a később sepsinek nevezett székely nemzetség és a kézdi székelyek letelepítését időhöz tudjuk kötni. A sebesi székely nemzetség áttelepítésétnek idejére következtethetünk a szászok jogi helyzetét szabályozó Andreanumból, amelyben (1224-ben) elhagyott földnek nevezi a sebesi székelyek korábbi lakóhelyét. Összefüggés mutatható ki a Német Lovagrend elleni katonai fellépés és a sebesi székelyek letelepítése között. II. Endre magyar király számára már 1222-ben egyértelművé vált az, hogy a lovagrenddel előbb–utóbb le kell számolni, mert azok Erdély délkeleti sarkában, a Barcaságon és a Kárpátokon túli vazallus kun területek egy részén, saját államot akarnak létrehozni. Nos, ennek ismeretében érthető a katonailag szervezett sebesi székelyek Barcaság északi régiójában való letelepítése. Hasonlóképp az Aranyosszékbe telepített kézdi székelyek letelepedése is katonai megfontolások alapján történt. Egy 1257–1272 közötti időből fennmaradt oklevéltöredék


15.

arról tudósít, hogy Toroczkai Ehellős, Ehellős fia, védelem céljából átadja Torockó várát a kézdi székelyeknek arra az időre, amíg ők az Aranyos mellett laknak. Az aranyosszéki székelyek 1282-ben részt vettek a kunok ellen vívott hódi csatában, majd 1285-ben Torockó mellett rajtaütöttek és vereséget mértek a Telebuga és Nogaj kán vezette tatárokon. A kunok és a tatárok fölötti győzelmének jutalmaként, a magyar királyok véglegesen nekük adományozták Aranyos földjét. A székely nemzetségek egybetelepítése bár több évtized alatt, szakaszosan történt, ugyanaz az elv érvényesült, mint a délerdélyi szászok esetében. A szászoknak adott szabadságlevélben a király egyértelműen jelenti ki: azt akarja, hogy a délerdélyi német és más telepesek egy népet alkossanak. Ehhez hasonló lehetett a magyar királyság célja a székelyek esetében is. Mivel a különböző székely csoportok már korábban is katonai feladatkört töltöttek be, a keleti határoknál való egységesítésűk révén, biztosíthatóbbnak látszott a magyar királyság központjától távol eső és nehezen irányítható határvédelem. Thuróczy János (1435–1489) a székelyeket a „szántóföld elosztásában, Kádár Gyula a többi magyaroktól sokban” eltérő népnek emlegeti. Krónikája szerint az ő korában senki nem vonta kétségbe azt, hogy a székelyek: „a Pannóniába * Az 1876-os közigazgatási átelső ízben bejövő hunoknak egészen a mi időnkig fennmaradt ivadékai ne szervezéssel alakult megyék címereit volnának”. Azt is fontosnak tarja leírni, hogy más nemzetségekkel sem Sándor János faragta. Ő elkészítette keverednek, és őrzik szigorú erkölcseiket. Oláh Miklós (1493–1568) úgy a magyar királyság összes megyéjévéli, hogy „erkölcseiket, szokásaikat, törvényeiket tekintve (…) a többi nek faragott címerét, amelyek egy magyartól nagymértékben különböznek”. Verancsics Antal (1504–1573) törtöbbnyelvű kötetben, díszkiadásban, ténetíró úgy véli, hogy a vallást és a nyelvet leszámítva különböznek a magyarázatokkal ellátva jelentek meg magyaroktól, a szokásaik és törvényeik mások. Debrecenben, 2007-ben. A könyv cíAntonio Possevino (1533–1611) a magyarokkal rokon népnek tartja őket, me: Fába faragva a történelmi Ma„még ha kiejtésük valamelyest el is távolodott amazokétól”. A székelyek gyarország címerei. A történelmi Széharci értékéről pedig megjegyzi: „sokkal megbízhatóbbnak és bátrabbnak kelyföld székely székeinek szimbólutartották őket a többieknél.” Brodarics István (1470 k.–1539) harcias és vad mai mellett, Aranyos és Maros menépként jellemzi őket, olyanoknak, akik közt nincsenek parasztok és nemegyéknél láthatók még a vármegyei sek, hanem „mindanterületek szimbólumai is. nyian ugyanazon jog – A szerkesztő megjegyzése szerint ítéltetnek”. Antonio Bonfini Tudod-e? (1427/1434–1502) Melyik a világ legalacsonyabb megjegyzi: „A szolgaés legmagasabb fája? ságot egyáltalán nem Egy grönlandi fűz, amely rövid és tűrik, ezért van az, hűvös arktiszi nyárban mindössze öt hogy mindezidáig szacentiméterre szökken az égnek. badságban élnek, és A világ legmagasabb fáját dr. inkább meghalnának, Paul A. Zahl fedezte fel Kali fornimintsem adót fizesseában. Az átmérője 13,38 méter és nek.” több mint 112 méter magas. Szamosközy István (1570–1612) Mekkorát ugrik a kenguru? úgy látja, hogy a: „széA nagyobbak akár 3 méter makelyek lelkületéből adgasra és 8 méter távolságra ugraódik, hogy jobban vágynak. Bob Bemon világrekordja, nak a szabadságra, 1968-ban, Mexikóvárosban, az mint amennyire szokáolimpián: 29 láb és 2,5 hüvelyk, saikból következik az, vagyis 8 méter 90 centiméter volt. hogy csökönyösek”. (Szuhay-Havas Ervin: Torda-Aranyos megye címere Meglepetések enciklopédiája)

A krónikások a székelyekről

16.


Magyar történelem

ség volt, hogy kényszerítsék a német-római császárt: „ne hagyja olyan szép végházát Magyarországnak”. Külpolitikai helyzetfelismerés és valóságérzék, a térségi-földrajzi egymásrautaltság eszméje vezette, mikor testamentumában a szomszéd államokkal való baráti kapMikor utolsó napjaiban a halál közelségét érezte, a tes- csolatokra figyelmeztetett: „A keresztyén fejedelmekkel tamentumba foglalt sorokban az életre gondolt, és az épí- való szomszédságot, annál inkább frigyet vagy confoedetésben elért kimagasló eredményeket védelmezte. A belső ratiot szükség igen megtartani úgy, hogy innét semmi ok kényszerűség, a hazája iránti elkötelezettség Bethlent ar- ne adassék annak violálására.” Sőt, szükséges a szomra bírta, hogy sarkalatos pontokba foglalja status maximá- szédos keresztyén államokat figyelmeztetni, a rájuk leselit, s a belügyi vonatkozásúak után megtegye külpolitikai kedő veszedelmekre, s hívei azon legyenek, hogy „nékik véghagyományát. A háborúktól és dúlásoktól terhes kor- segíthetnének”. szak olyan tanulságokkal látta el, amelyeket ― úgy érezHalálos ágyánál ott állott fiatal felesége, Brandenburgi te ― utódainak át kell adnia. Így fogalmazta meg a lefolyt Katalin. A német választófejedelem húgát, a svéd király események és a nemzetközi helyzet ismeretében az erdé- sógornőjét politikai számításból vette el. Az ifjú fejedelemlyi államnak szóló külpolitikai irányasszony szépsége és életre vágyó vonalát. Világosan felismerte, hogy természete Bethlen másik énjét a trónviszályok, janicsárlázadások hozta felszínre. A zárkózott, takaréés ázsiai vereségek ellenére a kos, beteges Károlyi Zsuzsanna török birodalom elég erős európai után a második feleség friss levepozícióinak megvédésére, a bécsi gőt, vidám és mozgalmas világot udvar viszont nem képes Erdély varázsolt a békés éveket érő fejeoltalmazására, ide küldött zsoldelmi udvarba. Egymást érték a dosai pedig pusztítanak és kepazar mulatságok és álarcosbálok, gyetlenkednek. Basta korára emléművészi kedvtelések, zenei és szíkezve írta Bethlen 1624-ben: „Nem nielőadások, díszes fogadások és másokon, hanem mirajtunk, erdézajos vadászatok. Bethlen Gábor lyieken történt ez meg, hogy jámbor talán a mögötte maradt évtized szolgálatunkért, vérünk hullásáért zordságát akarta kárpótolni, mikor Rudolphus császár őfelsége idejéa gyermekasszony kívánságának ben, nemcsak subtantiákat, kicsiny megfelelően a vidám udvari életet értékünket fosztották el, hanem pártfogolta. életünkkel eggyütt minden szabadDinasztiaalapítási kísérlete nem ságunkat is elfogyatták, az profosikerült. Első házasságából szüleszok öllel hordották be az istrángotett gyermekei kiskorukban elpuszkat, és az urak, nemes népek előtt tultak, sem István öccse, sem fiai ― kiket egy palotában berekesztetnem termettek uralkodásra. BranBrandenburgi Katalin tek ― lehányták, s akiket akartak denburgi Katalintól nem származott közülük, nyakon kötözték, felaggatták...” Azért írta testa- utóda. Így a hatalom folytonosságának biztosítására Bethmentumában, hogy ha országa fiai „a német nemzet mellé len második feleségét választatta fejedelemmé, „hogy se állanak, szájunkba az íze”. németnek, se egyéb competitoroknak ne lehessen útjok, Nem maradt tehát más Erdélynek, mint a belügyekbe módjok vagy alkalmatosságok, az országba való kapásnem avatkozó török „protectio”, védnökség kényszerű el- ba”, s „az ország interregnumra” ne jusson. Egyben a fogadása. „Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz brandenburgi ház és a svéd király segítségével politikai ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzet- műve egyik oszlopát, az erdélyi fejedelemségnek általa tel való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, kiépített európai kapcsolatait, a Habsburg-ellenes, protestőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon ked- táns szövetségi rendszert akarta szilárdítani. vét keressék” – írja végrendeletében Bethlen. Megható, ahogyan a halálba menő Bethlen véghagyoTöbb mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy olyan mányában is az uralkodás elveire és módozataira tanítjaváltozás következzék be a közép-európai hatalmi egyen- oktatja a hatalomra juttatott ifjú fejedelemasszonyt. súlyban, amely a fejlődésben megrekedt oszmán despotiz- Kegyes viselkedésre, „tiszta életű” udvar kialakítására és mus helyett a Habsburg-abszolutizmus fölényét hozza meg. a tékozlás elkerülésére. És ami a legfontosabb: becsüleA reális török fensőbbség körülményei között Bethlen a tes, rátermett országvezetők kiválasztására. „Semmi híBéccsel való egyetértés útját hagyta örökül. „Római csá- zelkedő személynek előtte becsülete, hitele ne légyen, szárral, őfelségével való megbékélésünk Erdélyországát igen megtudakozza az embereknek állapotjokat, termémennyiben illeti, a diplomában megláthatják; szükség, hogy szeteket, ha kikkel akar társalkodni [...]” Amint „erre is soka conditiok szerint való punctumokat diligenter observálják; szor intette” „szerelmes feleségét” , ismét meghagyja neki, okot, causát a békesség felbontására ne adjanak...” Az álta- hogy „megbecsülje Istentől való hivatalját s választását la megszabott külpolitikai irányvonalra annál nagyobb szük- [...] Híveinek érdemlett becsületeket megadja, ne contem-

Bethlen Gábor testamentuma

Magyar történelem nálja őket, hanem magát véllek szerettesse; mert a magyar nemzet is a becsületet szokta szeretni [...]” Ma már tudjuk, hogy intése mindhiába volt. Brandenburgi Katalin fejedelemmé emelése nem bizonyult szerencsés lépésnek. Még akkor sem, ha „az országra való gondviselésre” Bethlen Gábor előrelátóan öccsét, Bethlen Istvánt gubernátorként és a fejedelmi tanácsot melléje rendelte. Annak ellenére, hogy testamentumában a történelem példájára hivatkozva „egységre, egyetértésre és az ördögi irigység, halálos gyűlölség, rettenetes pártütések, fejedelmekben való válogatások” távoztatására szólította fel híveit, Bethlen erdélyi államának belső rendje rövidesen megbomlott. Az ifjú, szépséges és élveteg fejedelemasszony csak a maga kedvtelésére gondolt, már férje életében kegyencekkel vétette körül magát, s mivel semmi uralkodási képesség nem szorult bele – rövidesen lemondásra kényszerült. A Bethlen egyéni tehetségére, politikai tisztánlátására és hallatlan energiájára épülő államvezetést nem tudta helyettesíteni az általa létrehozott testületi kormányzás. Halála után a rendek rögtön hozzákezdtek az erdélyi abszolutizmus intézményeinek és eredményeinek szétrombolásához. I. Rákóczi György kora azonban rövidesen biztosította az újrakezdést. Bethlen Gábor fejedelem a pusztulásból felemelkedésbe ívelő korszak eszményi uralkodója. A költő rajzolta „szélfújta perje a hamvadó üszök” helyébe kitartó munkálkodással, erős hittel életet teremtett „a száguldó történelem” harmincéves háborújának körülményei között. Európai kitekintésű államférfiúi egyéniségével példát statuált a jövő nemzedékek előtt, mikor korszerű gondolkodás és modern államépítés, politikai tisztánlátás és furfangos diplomácia, tudomány iránti tisztelet és emberhez méltó türelem diszciplínáiból kellett vizsgáznia. Levert szövetségeseitől magára hagyatva, a cseh felkelőkre tragikus végű fehérhegyi csata után írta Forgách Zsigmond magyar palatínusnak: „meggondolja kegyelmed, hogy halandók vagyunk, olyat végezzünk, hogy posteritasink is örvendezhessenek nekie...„ A posteritas, a nemzedékek következő sora előtt emelt fővel állhat a fejedelem, aki a félreeső, kis Erdélyország élén állva megsejtette a modern Európát. Széles fronton, gazdaságban, politikában és művelődésben kereste a fejlődés még rejtett útjait. Alkotásai még a XVII. század burkában élnek, de csírájukban már a jövő kibontakozását ígérik. Merész céljainak mindent alárendelt magában, úgy szolgálta országát és népét. Tisztelet és türelem az ember iránt, akár közösségbe foglalt, akár egyén legyen, magyar, szász román vagy bármi más, akár benne van a kiváltságos rendben, akár nem. Erre tanította az élet változatos és kőkemény útja: háború és béke, pusztítás és építés, emigráció török földön és fejedelemség idehaza. Áprily Lajos 1929-ben hitet sugárzó nagyságot ünnepelt benne. És valóban, mikor ezelőtt 350 esztendővel Bethlen Gábor halálos ágyán testamentumát írta – utódainak a jövőt, „újrakezdés vakmerő reményét” villantotta fel. (Vége) (3.) Csetri Elek (Európa és Erdély)


17.

Használjuk helyesen a megnevezéseket, a fogalmakat! Sértő-e a székely gazdálkodót parasztként emlegetni? Történelmünk nem ismerete miatt ― a világhálón terjedő viccek révén ―, már a székelyföldi lapokban is olvashatunk székely paraszt bácsikról. A székely paraszt kifejezés nemcsak ronda, hanem sértő is. Aki ilyent leír, vagy szóban használ, az elárulja, hogy nem ismeri a magyar történelmet és annak keretében a székelység múltját. Tekintettel arra, hogy „a székely paraszt” kifejezés nem néhány embert sért, hanem egy egész népet, ezért nem árt erről is írni. A magyar paraszt (földműves, gazdálkodó) szó mintájára terjedő székely paraszt megnevezés a sajátos székely társadalomfejlődésnek köszönhetően, nem gazdálkodót, nem földművest jelent. A szabad székelyek társadalmában a paraszt alacsonyabb társadalmi jogállású zsellért, jobbágyot, jövevényt jelentett, és ma a műveletlen, a faragatlan viselkedésű személyt. A történelem során a székely népnév nemcsak Székely lófő etnikum, hanem státusjelző is volt. Ha valakire azt mondták, hogy székely, ezzel nemcsak nemzetiségét jelezték, hanem szabad emberi jogállását is. A 16. század második feléig a székely fogalma mindenkire vonatkozott, de az 1562-ős nagy székely felkelés után, a jobbágysorba süllyedt székelyt már nem sorolták a székelyek közé, hanem társadalmi jogállásnak megfelelő névvel illették. Tehát jobbágy, zsellér stb., illetve paraszt volt. Székelyföldön ma is sértő, ha székely parasztról, paraszti társadalomról, paraszt gimnáziumról, paraszt gyerekről, paraszt bácsiról stb. beszélnek. Ma már nehéz eldönteni, hogy ki szabad székely leszármazott, ki nem, ezért még a jobbágy és zsellérek által (is) lakott székely falvakban sem ajánlatos székely parasztról beszélni. Ez még akkor is így van, ha a székelység foglalkozása földműves és állattenyésztő volt. (Vége) (2.) Kádár Gyula

18.


Helytörténet, kirándulj velünk

Barangolás Kis-Küküllő mentén Udvarházak, kastélyok, templomok A következő megállónál Abosfalván, Marosvásárhelytől 33 kilométerre, az Apor bárók nyomába szegődtünk. Háromszékről (Kovászna megye) érkeztünk e vidékre, így természetes, hogy az altorjai Aporokról elég sokat tudunk. Az Aporok ősi fészke Bálványosvár volt. Az Apor-család 1603. táján költözött le a faluban épített udvarházba. A várból ma már csak a torony áll, ez emlékeztet Magyarország délkeleti végvárára. Az Aporok az egyik legjelentősebb székely család leszármazottai. Apor Klára „Vándormadarak” című munkáját azért idézzük, mert e néhány sor egyértelműen mutat rá az Aporok erdélyi szerepére is. „1301-ben meghalt III. Endre király, az Árpád-ház utolsó sarja. Nagy gondot okozott az új király megválasztása, Ebben a zűrzavaros időben a Szent Korona Apor László erdélyi vajda birtokára került. Huzavona után László vajda kiadta a Szent Koronát és Károly Róbertet harmadszor, immár Szent István koronájával szentelték királlyá”. Apor Klára könyvéből azt is megtudhatBálványos vár tornya juk, hogy a szerző dédapja Apor Géza, több mint 150 évvel a könyv megírása előtt hagyta el az ősi fészek csodálatos erdőit, hogy a Küküllőmentén, Abosfalván letelepedve, szőlőtermesztéssel, a borászat fellendítésével írja be nevét e vidék történetébe. Az ezeréves Magyarország elvesztése után vállal jelentős szerepet az önálló magyar külügy megszervezésében egy másik abosfalvi Apor, Apor Gábor. Az abosfalvi kúriában élt Apor Klára szüleivel és húgával. Könyvében a kúriába való érkezést így örökíti meg: a „boltíves fedél” „fogadta az érkező kocsikat és rögtön mellette, a vadrózsákkal befutatott borospince-bejárat, emlékeztette a jövevényt, hogy a birtok büszkesége a híres fehérbor volt”. Abosfalván még Az Abosfalva felé vezető ut dacol az idővel az

Az abosfalvi Apor-kastély

Apor Péter címeres sírfelirata 1752-ből a torjai Apor-kastélyból



19.

Magyar viseletek a 17. század második felében (Nemes Mihály festménye, 1900 táján)

Apor Vilmos (1892–1945) püspök sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor alkotása Aporok udvarháza, aránylag elfogadható állapotban látható a főút és

a folyó közt, az első nagyobb kanyarban. Volt benne igazi élet, volt benne tanácsház, iskola és kocsma, de még megvan egy régi kályha, amely mellett még az Aporok melegedtek. A kastélyt övező régi park közepén volt a bástyának nevezett kerek torony (ma már nem létezik), amely a család könyvtárát őrizte. A könyvtár könyvgyűjteményének büszkesége volt Apor Péter író egyik kézirata. Apor Klára visszaemlékezéseit tovább idézve: „vasárnaponként a szőlőhegy tetején az őseink sírjával körülvett családi kápolnába jártunk misére”. Az abosfalvi Apor-udvarház a Gyulaffy család hajdani erődítménye helyén épült az 1870-es években, felhasználva a régi épület anyagát is. Az udvarház falán díszelegtek Apor István és Apor Péter (író, művelődéstörténész) arcképei. E kiterjedt családból sarjadt Apor Péter emlékíró, királybíró, a „Metamorphosis Transsylvaniae” című mű szerzője. E mű Erdély múltjának egy szelete, alapos ismertek birtokában megírt társadalomrajz, az események kronologikus összefoglalása. A valósághű leírás hozzásegít ahhoz, hogy megismerhessük azokat a mélyreható átalakulásokat, amelyen átment az erdélyi társadalom, a történeti Erdély bukása és a Habsburgok berendezkedése utáni évtizedekben. Apor Péter mun-

Az Apor-kódex a negyedik legrégibb magyar nyelvemlék

káját az altorjai udvarházban, 1736-ban, élete 60ik esztendejében végezte be. Könyvében a „Titulusokról” című cikkelyben olvashatjuk: „...noha az atyámmal egytestvér volt Apor István, de hízelkedés nélkül írom, ő is igazán viseli vala a grófságot, mert mindennap rendszerint kijáró ezüsttála nyolcvannyolc volt s ugyanannyi ezüsttánygyéra, magának s feleségének aranykanálokat adtak be az asztalhoz”. Apor István, Apor Péter nagybátyja királybíró, majd portai követ volt, aki hitbuzgó katolikusként támogatta a katolikus egyházat, a jezsuitákat is. Erdély kincstartója és a hadsereg fővezére is volt. 1704-ben halt meg, a kolozsvári piarista (jezsuita) templom alatti kriptába helyezték, sírja felett a templomban epitáfiumot állítottak. Az Aporokra emlékezve meg kell említenünk az Apor Kódexet. Boér Hunor a Székely Nemzeti Múzeum tudományos kutatója, „Adatok az Apor-Kódex és Csereyné-Kódex kutatástörténetéhez” című tanulmányában megállapítja: az Apor-Kódex az Apor család tagjainak volt a tulajdonában és Altorjáról Pünkösti Gergelyné Apor Zsuzsánna (Apor Péter ükunokája) adományozta az imecsfalvi múzeumi gyűjteménybe és innen került át a Székely Nemzeti Múzeumba 1877 áprilisában. Az Apor főnemesi családból származott még Apor Vilmos győri püspök, akit II. János Pál pápa avatott boldoggá. Az altorjai ágból származik báró Apor Károly cs. kir. kamarás és udvari tanácsos, az 1879-ben alakult Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság elnöke. Természetes, hogy Abosfalva és az Apor-család bővebb ismertetése egy ilyen útinaplóban, nem lehet teljes. (folytatjuk) (2.) Rabocskay László

20.


Vitahiány

Autonómia: teljes egyetértés nélkül nem megy Hasznos volna átfogó szakmai, és nem politikai vitát folytatni az önrendelkezésről – mondja a konkurens erdélyi autonómia-tervezetekről a szakértő, Orbán Balázs politológus; mert a nemzetközi jogban nincs általános modell a kérdésről. – Hogyan értékeli azt a tényt, hogy a romániai magyarok autonómiája kapcsán két, többé-kevésbé konkurens és nem teljesen kompatibilis elképzelés készült? A Csapó-, illetve a Bakk Miklós-féle tervezet egyaránt parlament elé kerül-került, s nem kizárt, hogy ott kioltják egymást.

Politika, kultúra igénye mindig hangsúlyos volt. Ezért a másik megoldás nem kapott megfelelő teret. – Ennek nem az az oka, hogy a rendszerváltozás után mindenki kizárólag RMDSZ-ben gondolkodott, s tulajdonképpen nem voltak konkurens megoldási javaslatok? – Világos, hogy 1995 végéig az autonómia-koncepciók az RMDSZ keretében készültek. A szervezet kormányra kerülésekor más érdekérvényesítési eszközök kaptak teret. Emiatt háttérbe került az önrendelkezés kérdése, az autonómia ügyének promoválása megszakadt. Az új szervezetek megjelenése dinamizálta a kérdéskört – ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükséges az összmagyar egyetértés. Világos, hogy ezt csak úgy lehet keresztülvinni, ha egységes támogatást talál az ügy. – Vagyis meg kéne haladni a jól begyakorolt PartiumKolozsvár, vagy Kolozsvár-Székelyföld ellentéteket... – Nem érzékelek különösebb ellentéteket: a székelyföldi autonómia kiépülésével ez a térség egyfajta „belső anyaországként” működhetne a szórványban élők számára is. Nem lehet kijelenteni, hogy az egyik önrendelkezési forma kiépítése a másik rovására menne, a különböző, párhuzamos formák összekapcsolása adhat nagyon jó megoldást. (Forrás: Sípos Géza tudósítása, transindex, 2011. 02. 17.)

Mi az autonómia? Bevezető Orbán Balázs erdélyi politológus

Orbán Balázs: – Az autonómia kiépülésének folyamatában igenis pozitív hatást gyakorolhat, ha több tervezet jelenik meg. A nézőpontok ütköztetése mindenképp kedvező, a két tervezet máris vitát gerjeszt az értelmiségi és politikai rétegben egyaránt. Két, részben ellentétes szemléletről van szó. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tervezete egy EU-elvárásra, vagyis a regionalizmusra, a Csapó-féle terv a belső önrendelkezés elvére alapoz. Ebben a fázisban én szakértői jellegű, a működőképesség szempontjából hasznos vitát szorgalmaznék, és nem a politikai polemizációt. – Folyik-e egyáltalán ez a szakmai egyeztetés? Mert ennek kívülállóként nem sok jelét látni. – Az EMNT által kidolgozott statútum kapcsán folyik a vita a testületen belül. A Csapó-féle tervről tudni kell, hogy az egy 1995-ös elképzelés átdolgozott változata, melyet nemrég a parlament visszautasított. Úgy látom: középtávon sokkal erőteljesebb szakmai vita kell kibontakozzon, amelyhez romániai magyar politikai körökben a támogatást meg kell szerezni. – Mi az oka annak, hogy a személyi elvű autonómia kapcsán 1990-től semmi előrelépés nem történt? Pedig nagyon úgy tűnik, lehetett volna. – A székelyföldi területi autonómia megvalósítható és jogos követelés, mert ott a magyarság tömbben él. Ezért valószínűsíthető, hogy az egyes autonómia-formák között versengés léphetett fel, továbbá a területi önrendelkezés

Autonómia, egy fogalom, mely a közép-kelet-európai rendszerváltásokat követően eltelt közel másfél évtized folyamán térségünk államaiban a kisebbségi jogkövetelések egyik sarkalatos pontjává vált. Az autonómia törekvések nem új keletűek, Közép-Kelet-Európa a kisebbségi autonómia számos megvalósulási formájával találkozott már történelme során. A ’89 utáni időszakban, térségünkben az autonómia kérdésköre a politikai diskurzus illetve nyilvánosság egyik meghatározó tényezőjévé vált. Míg kisebbségi oldalról gyakran mitizálják, a többségi politikai elit tagjai szinte kivétel nélkül diabolizálják a kisebbségi autonómiát, szeparációt, szegregációt látva megtestesülni általa. Az autonómiáról kezdeményezett, többség-kisebbség közötti nyitott, valós párbeszéd Európa e féltekéjének számos államban mindezidáig elmaradt. Mi tulajdonképpen az autonómia? Miként vázolható lényege a nemzeti kisebbségek vonatkozásában? E kérdések megválaszolására törekszünk jelen munka keretében. Az autonómia fogalmának megvilágítását követően kitérünk arra, hogy miért igénylik a kisebbségek az autonómiát, majd részletesen bemutatjuk a kisebbségi autonómia egyes formáit. Írásunk második felében rövid betekintést nyújtunk az autonómia és nemzetközi jog viszonyába, ezt követően pedig néhány, a kisebbségi autonómiák kiépülésének folyamatában, figyelmet érdemlő szempontot tekintünk át, melyek megalapozhatják e kisebbségvédelmi intézményrendszer sikeres működését...

Politika, kultúra Az autonómia fogalma Az autonómia szó etimológiai szempontból a görög „autos” (ön) és „nomos” (törvény) szavakból tevődik öszsze, és önálló döntést, saját törvénykezést, önállóságot, függetlenséget jelent. Napjaink Európájában többféle autonómiáról beszélünk a kisebbségek vonatkozásában, így az etnikai, helyi, területi, pénzügyi, közigazgatási autonómiáról. Az autonómia fogalmával kapcsolatosan felmerülő problémák között meghatározó jelentőségű, hogy nem rendelkezik egy pontos definícióval. Meghatározása nehézségekbe ütközik, ugyanis több más fogalommal interferál, így a szuverenitással, a kollektív jogokkal, az önrendelkezéssel, a nemzeti kisebbséggel, melyek nem teljesen világosan körülhatárolt fogalmak, definiálásuk körül számos vita folyik. Bár számos állam alkotmánya valamint törvényei kitérnek az autonómiára, a nemzetközi jogban a mai napig nem nyert meghatározást. Ennek ellenére az autonómia fogalma, mint döntési és adminisztratív jogkörök egy meghatározott csoportra történő átruházása, e csoportok fennmaradása és kulturális reprodukciója érdekében, régi hagyományokkal rendelkezik az európai politikai és jogi kultúrában. (folytatjuk) (1.) Orbán Balázs, politológus

A kaplonyi svábság 1945-ös tragédiája Romániában az 1944. augusztus 23-i román kiugrást követően, a szeptember 12-én Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény, szabad kezet biztosított a szovjeteknek, hogy jóvátétel címén kényszer munkaerőt deportáljanak Szovjetunióba. A román minisztertanács már a szeptember 26-i ülésén foglalkozott a német lakosság munkára való elhurcolásának kérdésével. A román belügyminisztérium 1944. december 31-i és a Szövetségi Ellenőrző Bizottsági 1945. január 6-i parancsa, elrendelte az aktív német etnikumú állampolgárok, az összes 17 és 45 év közötti férfi, valamint az összes 18 és 30 év közötti nő Szovjetunióba való internálását. A később kiadott újabb szabályozások és útmutatók lehetővé tették a 16 és 35 év közötti nők, illetve a 16 és 45 év közötti férfiak, a békés civil lakosság malenkij robotra való kényszerítését. E határozatok szellemében a román-, illetve szovjet hatóságok, 1945 januárjában Románia területéről mintegy 70 ezer németet, illetve német származásút deportáltak. Szatmár megyéből kb. ötezer, magát többségében magyarnak való sváb személyt vittek a szovjet munkatáborokba. E többségében magyar ajkú közösség elhurcolását, P. Gajdos Vince volt kaplonyi lelkész, az 1984-ben írt visszaemlékezésében így mutatja be: ,,Kaplony népe sváb eredetű ugyan, azonban minden egyes lakója magyar anyanyelvűvé lett, és magyar nemzetiségűnek vallja magát. A katonai összeírásnál is, mint magyar nemzetiségű ment sor alá, és nem a német hadseregbe, az SS egy-


21.

ségeibe állt be. Az 1930-as években a nép azért vesztette el hivatalos iskoláját, mert a törvény biztosította lehetőséggel élve, nem engedte, hogy abban az oktatás nyelve német legyen, melyet se maga, se gyermeke nem ért. A község lakossága a hitleri fasizmus propagátoraira nem hallgatott. (…) Az orosz parancsnokság rendelete alapján a helyi hatóságok német nemzetiségű embereket kellett munkaszolgálatra összegyűjtsenek. (…). Azonban sok helyen, így Kaplonyban is szándékos félrevezetésen alapuló összeírást végeztek, hiszen a rendelkezés a német eredetű, és magukat németeknek valló emberek, összeszedését szorgalmazta, a kaplonyiak azonban nem vallották magukat németnek. (…) A deportáltak Oroszországban, különböző helységekben, munkahelyeken és munkakörökben dolgoztak: városokban romeltakarításon, vasútépítésen, bányákban, kolhozokban, üzemekben. Egészségi állapotuk a különböző munkahelyek életkörülményei szerint változott. A nehezebb munkahelyeken sokan meghaltak. Hasonlóképpen ott, ahol a munka ugyan könnyebb lett volna, de nagyon gyenge kosztot kaptak. A hazatértek közül egyesek azt is elmesélték, hogy nő létükre naponta több órán át nehéz vasúti síneket kellett emelniük, (vagy bányákban földalatti nehéz vájár vagy anyagmozgató munkát, olvasztók és kohók mérges gázokkal teli levegőjében dolgozniuk) miközben az élelmük káposzta vagy répa leves volt. Burgonyához csak ritkán jutottak. (…) Elbeszélésük szerint éhségükben az éjszaka sötétjében nem egyszer kilopóztak a szomszédos földekre (ahol volt ilyen, vagy ahol ezt megtehették észrevétlenül nagy kockázatot vállalva) burgonyát vagy répát lopni, amit aztán úgy nyersen ettek meg. Akit ilyenkor tetten értek, nagyon szigorú büntetést kapott.” (folytatjuk) (2.) Fodor Árpád Megjegyzés: Fodor Árpád írásának szerkesztése idején jutott el hozzám, Boros Ernő alaposan dokumentált két kötetes munkája: A szatmári svábok deportálásának története. Nagykároly, 2010. E kiadványokban közzétett visszaemlékezésekben, dokumentumriport-sorozatokban, az érdeklődő bőven tájékozódhat a történelem e szomorú eseményeiről. Boros Ernőnek a szatmári svábok kálváriáját ismertető legújabb kiadványai nemcsak a szörnyűségekre mutatnak rá, hanem annak politikai hátterére is. A könyv fülszövegéből idézem: „Mivel akkor a németek a szovjetek első számú ellenségeinek számítottak (...) Dél-Erdélyben, például Brassó és Szeben környékén, román csendőrök gyűjtötték össze és adták át a szovjeteknek a deportálásra kiszemelt erdélyi szászokat. A szatmári svábok nagy része azonban nem németül, hanem magyarul beszélt, és nem németeknek, hanem magyarnak tartotta magát.” A szerző rámutat arra is, hogy a román hatóságok „egyenesen örültek annak, ha a magyar többségű Szatmárból magyar ajkú polgárokat” deportálhattak a Szovjetunióba, mert „ezáltal is a románság szempontjából kívánatos irányban módosult a nemzetiségi statisztika”. – A szerkesztő

22.



Bodola a középkorban Béldi Pál ambiciós, rátermett katonaként, erdélyi főúrként úgy érezte, hogy őt is megilleti az erdélyi fejedelmi trón. Béldi úgy gondolta, hogy egy kis erőfeszítéssel a fejedelmi süveg birtokossa lesz, ezért összeesküvést szervezett Apafi Mihály fejedelem hatalmának megdöntésére. Mivel nem sikerült megnyernie az erdélyi vezető elit támogatását, így a Béldi által indított mozgalom sikertelen maradt. Béldi Pál Törökországba menekült, abban reménykedett, hogy céljai elérése érdkében elnyeri a Porta támogatását. Azonban a sors nem kedvezett neki. Apafy diplomáciája sikeresebb volt és a fejedelem nyolcvanezer tallér ajándéka megtette a kellő hatást. A nagyvezér, Kara Muztafa, Apafi Mihályt támogatta. Ennek következménye a Béldiekre nézve katasztrófális volt. A nagyvezír parancsára Béldi Pált a Héttoronyba zárNémet zsoldos Apafi Miháy Béldi Pál (1621–1679) ják, ott is végzi életét. szolgálatában, az 1690-es években Az új helyzetben a fejedelem bosszúja nem késik, már 1678 augusztusában elküldi Madarász Márton hajdúkapitányt Bodolára, a bodolai várat földig rombolják. Béldi Pálnét megvádolják boszorkánysággal azért, hogy a vagyonból kiforgassák. Az uradalom egy részét elkobozzák és a fejedelem hiveinek adományozzák. Az adományzoások révén, Bodolán és Bodazamezőn új birtokosként, megjelennek a Mikes grófok. A 18. században Béldi Kelemen mellett Bodola jeles főúra Mikes Mihály lesz. E században megkezdődik a románok nagyobb számú betlepítése Bodolára és a Bodzamezőre. A Thököly Imre vezette szabadságharc idején, az 1690-es zernyesti csata után, felégetik Zajzont, Pürkerecet, Bodolát, Márkost és Bikfalvát. Bodzamező térsége később is megszenvedi az osztrák–orosz és török háborúkat is. Bodza vidékének átszervezése és ujjáépítése II. József császár idején (1780–1790) kezdődik el. Ekkor építik azokat a védősáncokat, amelyet a bodzavámiak németesen „Festungoknak” neveznek. Ekkor épült a Béldiek birtokán az új vámház. 1794-ben Bodzavámon római katolikus parókiát is emelnek a királyi kincstár alkalmazottainak. E vidéket II. József császár személyesen is meglátogatja. Amikor 1764-ben megszervezik a székely határőrezredeket, a bodzai kereskedelmi útvonalat és a vámházakat a székely határőrök ellenőrzik. (Vége) (3.) Nagy János

Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) címere egy zászlóról

Héttorony

Politika, kultúra


23.

mert annyira még ők sem ökrök, hogy néhány marhalégygyel bíbelődjenek. Néha egy-egy marhalégy célt tévesztett és a lábam szárába szúrta a fullánkját. Erősen sajgó „Krisztus Király csak egy a vágyunk, / Te benned fájdalom volt és ilyenkor ökörbőrt kívántam magamnak. élni, s általad. / Hogy minden nyelv csak Téged áldjon Hogyha a fullánkjuk mélyebbre talált menni az ökör bőr/ Az égen, földön s föld alatt.” ébe, akkor egyet-egyet csaptak a farkukkal, de a nyakukig elé mégsem értek. Persze ezt Babos Antikáék tudják, és A havason éppen ezért hagyják olyan hosszúra az ökör farkát, hogy Abban az időben a felsőháromszéki székelyek messze ha lehet, a nyakáig is elérjen. fel, egészen az Oláh-patakig mentek lábán száradt bikkfáért, A két jó ökörnek az is mindegy, hogy mikor érünk el az pedig annyi patak van a közeli hegyek közt. Jóval közelebb, Oláh-patakig, kapunk-e lábán száradt bikkfát vagy nem, egy-két órai járásra itt van a Lassú-ág, a Veres-víz és min- mennyire rakjuk meg a szekeret. Az ember mindig fél, aggódenik fölött hatalmas bikkerdők dik, és ha látunk egy másik istevannak. Mégis a bélafalviak, kurni teremtményt, amelyik nem tapatakiak és esztelnekiek, de aggódik, nem fél, nem ideges, néha még a szentlélekiek is akkor elintézzük azzal, hogy ő fürge lovaikkal vagy nagy lomha ökör. Ki az ökör? Én nem ökreikkel elmentek a Lassú-ág bánom, én nem, de itt, a havasi és a Veres víz erdei alatt és meg úton felfelé tartva rájöttem, hogy sem álltak az Oláh-patakig. igazából ők sem. Csak egy apró Köszönjük a jó öreg keredarabot tudnék átlopni az eszükkesnek, a kicsi öregnek, Nagy ből, hogy tudnám vállalni az életLajos bácsinak, hogy kemény et úgy, mint ők, lomhán, nyugodkerekeket csinált, ami kibírta a tan, magabiztosan. Közbérc meredek szikláinak A mi utunk, útvonalunk is döccenőit, amin úgy kellett adott és az utánunk való szekefölkaptatni, hogy már föld sem ret sem mi rakjuk meg, hanem a volt a kövön, csak a csupasz Jóisten, és mindig csak annyit szikla. De Istennek legyen hála, rak rá, amennyit elbírunk, amiutána jött a Lassú-ág lankája, a vel biztosan hazaérünk. PonKovács-gátja fenyvesei, ahol tosan úgy haza, mint az ökrök már föld is volt az úton. Fent a az istállóba, ahonnan kivezettük havason a Veres-víz iszapja őket, csakhogy mi a Jóistentől úgy elcsúfította a lovakat, ökröindultunk el és oda is fogunk ket, mint a farsangi karnevál a visszatérni. szomszéd falu kultúrházában Édesapám sohasem kellett futkosó gyermekeket. lovakat vagy ökröket kérjen a Hiába volt olyan messze az kollektívből, csak egyszerűen Meredek sziklák közt (Fotó: Szász Etelka Zita) Oláh-patak, mi azért sohasem leküldött az indulás előtti nap mentünk bikkfáért fiatal, csintalan, fürge lovakkal, hanem az ökrös Babos Antikához és az állatgondozó Jancsó legalább úgy húszéves, hatalmas nagy, öreg lovakkal, a János bácsihoz. Megmondtam nekik, hogy jóval virradat kocsmaszerető és nótás kedvű Fekete Jóska bácsi lovai- előtt elvisszük a két fiatal ökröt és a két, kemény lovat. val. Most legutóbb, de fájlalom, tényleg legutóbb, utoljára Ennyi volt az egész, mert édesapám csak döntést hozott, még a Babos Antika ökreit is kivezettük a kollektív istálló- nem kért, ő volt a két falu kollektívjének a főkönyvelője. ból és úgy indultunk el tűzifáért, hogy elől ballagtak nagy Hiába volt rajta kívül még elnök, mérnök, mert azokat unottan és lomhán a hatalmas, fiatal ökrök, akik után olyan gyakran cserélgették, hogy senki sem vette őket ültünk mi is a szekéren és utánunk a Jóska bácsi öreg komolyan. Édesapám mellett szólt az is, hogy ő az ismert lovai araszolgattak. és tisztelt ember, Részeges Zonda Géza fia, aki egyébAki ilyent nem látott, el sem hiszi, hogy miként mene- képpen nagygazda volt, és mégis a faluban mindenkinek getnek az ökrök a szekér előtt az erdei úton, a bikkerdő előre köszönt. A mérnöknek, az agrármérnöknek senki irányába. Látszik a mozdulatukról, hogy nekik a néhány még egy egerésző macskát sem adott volna oda, nemmázsás erdőlő szekér, a rajta ülő másfél székellyel nem hogy hatalmas, fiatal ökröt, kemény öreg lovat, mert a okoz gondot, pont így sétálnának üresben, magukra is, mérnök mindig vagy albérletben lakott, vagy a városból mint a szekérrel. Szügyük, marjuk meg sem érzi a tehert, járt ki busszal. A tetejében még nyakkendőt is viselt, és ez nekik nem munkavégzés. Egyedül a megszabott irány- kakukktojás a székelyek között az, aki nyakbogot köt. ról és a nagy marhalegyekről mondanának le, de oda se (folytatjuk) neki, ha már így van, akkor így van, így kell jó legyen. (1.) Az út az ökörnek is adott és az ököréletnek a marhaZonda Attila légy is tartozéka. Ki törődik vele? Ők semmi esetre nem,

A Kereszt

24.

Diákmagazin


Hírtallózó (2010. december – 2011. január) Történelem, politika, társadalom 2011 első félévében Magyarország a soros uniós elnök. A harmadik negyedévben a vártnál is nagyobb, 1,7 százalékos volt a gazdaság növekedése. 2011-ben 78 ezer forint a minimálbér.

Buzánszky Jenő

Moldova György

tében először leállítja az internetet. Internet-rendőrség alakult Iránban. Összesen 200-an lettek áldozatai a nigériai keresztények elleni robbantásoknak, zavargásoknak. Az elefántcsontparti polgárháborúban is 200 körüli az áldozatok száma. Hosni Mubarak

Törzsi harcok Szudánban, kettészakadt az ország. Súlyos kormányellenes összecsapások Tunéziában, 23 halott, az 1987 óta regnáló elnök menekülni kényszerült. A 80 milliós Egyiptomban súlyos zavargások, 95 halott, harminc éve vaskézzel irányító Hosni Mubarak kormánya lemond. Egyiptom kormánya a hálózati kommunikáció történe-

Érdi Tamás

Kultúra Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat. Az irodalom kategóriában Moldova György író; a sport kategóriában Buzánszky Jenő olimpiai bajnok, labdarúgó, az Aranycsapat tagja; a népművészet és közművelődés kategóriában a Csík Zenekar részesült az elismerésben. A képzőművészet kategória nyertese Kubinyi Anna textilművész, a zeneművészet kategóriáé Érdi Tamás zongoraművész, az építészet és építőművészet kategóriáé Balázs Mihály építész lett. A Prima Primissima Díjat a tudomány kategóriában Rubik Ernő építész, tervező, feltaláló; az oktatás és köznevelés kategóriában Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző; a sajtó kategóriában Veiszer Alinda műsorvezető; a színházés filmművészet kategóriában Koltai Lajos operatőr kapta. A magyarországi kereskedelmi televíziózásban nagynézettségű tehetségkutató műsorok követik egymást, mint az X-faktor és a Megasztár. A Magyar Posta Zrt. alkalmi

bélyeg kibocsátásával köszönti Püski Sándor születésének 100. évfordulóját. A balatonboglári borvidéki Légli Ottó lett az év borásza! 60 éves Cakó Ferenc zseniális animációs művész, 20 éves az Irigy Hónaljmirigy zenekar.

Sport A paksi exkommandós Farsang János Orlandóban az első helyen végzett a Super Swat Copon, a speciálisan kiképzett rendőrök világbajnokságának egyéni versenyében. Szőnyi Ferenc komáromi ultratriatlonista nyerte a hússzoros ironman-világbajnokságot. Kálovics Anikó megvédte címét az 54. Campaccio San Giorgio sur Legnano viadalon. Zürichben a FIFA-elnök Sepp Blatter kihirdette, hogy 2018-ban Oroszország, 2022-ben Katar lesz a futballvilágbajnokság rendezője. Lionel Messi lett a 2010. évi aranylabdás.

Kubinyi Anna


Diákmagazin

Farsang János

Élővilág, természet Hetven éve kihaltnak vélt lazacfélére bukkantak Japánban, ahol a kutatók a Fuji hegy közelében lévő tóban figyelték meg az 1940-es években kipusztult halat. Az Aral-tó elveszítette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90 százalékát. A sókoncentráció háromszorosára nőtt. A klímaváltozás miatt Európa gleccsereinek kétharmadát veszítheti el 2100-ig. A kaliforniai Mono Lake iszapjában olyan baktériumot találtak, amely foszfor helyett arzént is tud használni szerves molekuláinak, például DNSének felépítésénél. Ez azért nagyon érdekes, mert a biológusok zöme ed-

Togliattiban. Rekorderejű szelet mértek (2010. 12. 09) a Bakonyban, a Kab-hegyen; a széllökés erőssége megközelítette az óránkénti 172 kilométert. A Napi Gazdaság információi szerint bezárja 22 magyarországi üzletét a Schlecker német drogérialánc. Kötelező bioüzem-anyagot tartani a hazai töltőállomásoknak. A KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. elnyerte a MagyarBrands 2010 címet, amit idén először osztottak ki. A MagyarBrands szakmai elismerés célja, hogy olyan kiváló magyar márkákat minősítsen és mutasson be, amelyek külföldön is méltó módon képviselhetik hazánkat.

25.

ren öngyilkos merénylő robbantott, 35-en haltak meg.

Elhunytak Elhunyt Berczik Zoltán (73 éves), a magyar asztalitenisz sport egyik meghatározó alakja. Világbajnokságokon 3 ezüst, 3 bronzérmet szerzett, Európa-bajnokságokon pedig 6 arany mellett 1–1 ezüst és bronz a mérlege. Elhunyt Bihari Sándor (79 éves) József Attila-díjas költő.

Berczik Zoltán

Kálovics Anikó

Katasztrófák

Szőnyi Ferenc

dig úgy gondolta: a foszfor ― amely úgynevezett elsődleges biogén elem ― nélkülözhetetlen az élőlények szervezetében. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életről, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.

Gazdaság, technika 125 éves az autózás. Az első Zsiguli negyven éve gördült le a futószalagról

4,8-as földrengés Magyarországon; epicentruma Oroszlánynál volt. Több mint 2400 halottja volt a kolerajárványnak Haitin. Nagy áradások Ausztráliában, 30 halott. 271 halott a kolumbiai áradásokban, 655 a Rio de Janeiro környékén történt áradásoknak és földcsuszamlásoknak. Bangladesben 37-en haltak meg hajóbalesetben. Izrael legnagyobb tűzvészében legalább 41 meghaltak, 15 ezer embert kitelepítettek. Futótűz pusztított Délnyugat-Kínában, 22 halott. 81 halott a Fülöp szigeteken. Indiában egy temetésre tartó csoport buszbalesetet szenvedett, 33 halott. 14 háborús veterán életét vesztette, és ötvenen megsérültek egy buszbalesetben, Guatemalában. Több mint száz emberrel a fedélzetén lezuhant egy iráni utasszállító repülőgép. A Domogyedovo repülőté-

Bihari Sándor

Elhunyt Richard Holbrooke (69 éves) neves amerikai diplomata. Elhunyt Blake Edwards (88 éves), az Álom luxuskivitelben és a Rózsaszín párduc filmek rendezője. Mauritiuson, a nászútján fojtották meg Michaela McAreavey-t (27 éves), az egykori ír szépségkirálynőt. Elhunyt John Sadovy (85 éves) fotoriporter: nevéhez többek között az 1956-os magyar forradalom pillanatait megörökítő fényképek fűződnek. Összeállította: Jóna Dávid Forrás: MTI; Hírlista.hu; Index.hu; Kultúra.hu; Kulturport.hu; Demokrata

26.


Diákmagazin

„Mire a falevelek lehullnak...” (Az első világháború) Új idők – új fegyverek Az I. világháború mérföldkövet jelentett a korszerű harci eszközök tömeges alkalmazásában. Ez volt az első igazán modern háború, ahol a tudomány és a technika legújabb vívmányait vetették be a harctereken. Főleg a németek fűztek hozzájuk nagy (sőt túlzottan nagy) reményeket villámháborús terveik megvalósításában. A XX. század elejére egyre pusztítóbb fegyverek jelentek meg a katonák kezében. Az 1860-as években kezdték az egylövetű fegyvereket felváltani az ismétlőpuskák, a századfordulón a hadseregek már angol Lee-Enfield, német Mauser, orosz Moszin, osztrák-magyar Mannlicher és más típusú ismét-

Honvéd gyalogos

7,7 mm-es Lee-Enfield ismétlőpuska – a brit hadseregben rendszeresített fegyver

8 mm-es 1895M Mannlicher ismétlőkarabély (az osztrák–magyar lovasság fegyvere)

lőpuskákkal voltak felszerelve. Ezek a középágytáras ismétlőfegyverek lövedékeiket akár 4 km-re is elröpítették. Egy átlagos lövő kb. 3–400 m-ig, egy mesterlövész pedig 5–600 m-ig tudott egy álló célpontot biztosan eltalálni. Ezek nagy, percenként 12–16 lövéses tűzgyorsaságú fegyverek voltak, 5 töltényt tartalmazó tárukat, könnyen lehetett cserélni. A puskákhoz és karabélyokhoz hasonlóan a pisztolyok is tökéletesedtek. A forgópisztolyok mellett elterjedtek az automata ismétlőpisztolyok: a Mauser, a Walter, a Parabellum, a Colt és más típusok. 1912-ben a magyar Frommer Rudolf szerkesztett ismétlőpisztolyt. De a katonák ezzel sem érték be, megszülettek az első golyószórók. Már az amerikai polgárháborúban feltűntek a 25 csöves lövőgépek. Ezek töltése és elsütése, akárcsak a 6 csöves Gatling-féle vagy a 37 csöves Montignyféle szórólövegeké, kézi erővel történt. 1883-ban Maxim Hiram feltalálta a teljesen önműködő géppuskát, amely 500– 600 lövést adott le egy perc alatt. Ezt új automata géppuskák követték: a Hotchkis, a Schwarzlose és mások. Ez utóbbit 1907-ben szerkesztette az osztrák Andreas Scwarzlose, vízhűtéses, jó minőségű géppuska volt. 400 lövést adott le percenként, hevederben elhelyezett 8 mm-

Az osztrák és magyar katonák egyenruházata a szomszéd országokéhoz képest régimódi volt: lábszártekercs, lövészbojt, „borjú”, merev gallér stb.

es töltényeivel 2000 m-ig lehetett célzott lövéseket leadni. Egyedüli hátránya az volt, hogy lövés előtt a töltényeket be kellett volna zsírozni. Ilyen géppuskákkal szerelték fel a Monarchia gyalogságát, majd később a lovasságot is. Fejlődött a tüzérség is. A XX. század elejére az elöltöltő ágyúkat kiszorították a hátultöltő lövegek, ezeket pedig a pontosabb és gyorsabb nehézfegyverek. A háború előtti években megjelentek a meszszehordó ágyúk. A német ágyúk például már 110 km-es távolságból lőtték Párizst. A háború legnagyobb ágyúja a német óriás, a 42 cm-es „Kövér Berta” nevű tarack volt, amely 25 tonnát nyomott, 14 km hatótávolsággal rendelkezett, óránként 10 A Schwaben nevű német kormányozható léghajó

Diákmagazin

Történelmi Magazin 2011/3. 1895 M Mannlicher puska gömbhegyű tölténye

7,66 mm-es töltény a Parabellumba 7,65 mm-es Parabellum, 1908 (tengerészeti modell)

7,63 mm-es Mauser 1898 A Mannlicher ismétlőpuska kinagyított részlete

A Mannlicher ismétlőpuska asszimetrikus tára 5 tölténnyel

27.

Mauser pisztoly tusaként felkerősített tokkal 9 mm-es Nagant forgópisztoly, 1910. Igen kedvelt fegyver volt az oroszoknál

1895 M Mannlicher puska bajonettje

lövést adhatott le, és két csöve kiszolgálásához 28 tüzérre volt szükség. Az osztrák–magyar tüzérség sem szégyenkezhetett: a 30,5-es mozsár 18 tonnájával a „Kövér Bertánál” jóval mozgékonyabb volt, ugyancsak 10 lövést adott le óránként 12 km távolságra, ugyanakkor kezeléséhez nem kellett több 12 főnél. Az ágyúk mellett a világháborúban tömegesen kezdték alkalmazni az aknavetőket és a kézigránátokat. A franciák vetették be először a lángszórókat, a németek pedig a vegyi fegyvert ― a harci gázokat. A nemzetközi egyezmények megszegésével 1915-ben Ypernnél a németek klórgáztámadást hajtottak végre a franciák ellen, aminek 5000 halott és 10 000 gázmérgezett lett a következménye. De hamarosan megjelentek a védekezés eszközei is ― a gázálarcok. Az első világháborúban használták először harci célokra a repülőgépet. A légierő kezdetben csak felderítést végzett. Csakhamar megjelentek azonban a géppuskával és könnyű bombákkal felszerelt vadászgépek, amelyek lovagi harcot vívtak egymással a levegőben. A légiháború egyik német hőse, Manfred von Richthofen 81 légi győzelmet aratott. A háború végén, 1918-ban jelentek meg a nehézbombázó repülőgépek. A háborúban reneszánszát élte a léghajózás is. A németek mintegy 40 típusú, Zeppelin-féle léghajót használtak katonai célokra, elsősorban felderítésre. Ugyancsak a németek vetették be először tömegesen a tengeralattjárót (búvárhajót) is, melynek legfélelmetesebb fegyvere a torpedó volt. A német tengeralattjárók sok kereskedelmi hajót is elsülylyesztettek az Atlanti-óceánon (például a brit Lusitania óceánjárót). Ez világszerte nagy felháborodást keltett, és hozzájárult ahhoz, hogy az USA az antant oldalán belépett a háborúba. Páncélos monstrumok jelentek meg a szárazföldön is. A korábban is ismert páncélvonatok mellett 1916-ban a sommei csatában mutatkozott be a gyalogság támogatója, a „Tank”, vagyis a harcFrancia katona

Moszin puska háromélű szuronya

7,65 mm-es Frommer, 1910. Magyar gyártmányú automata pisztoly

1908-as Moszin puskába vaktöltény (orosz hadsereg)

kocsi. A tankok tömeges alkalmazására 1917-ben Cambrai-nál került sor, ahol 128 angol tank tüzérségi előkészítés nélkül megtámadta és áttörte a németek kitűnően megépített állásait. A haditechnika rohamos fejlődése, az új harci eszközök bevetése az előzetes reményektől eltérően nem tette a háborút humánusabbá és nem hozta közelebb a békét. Az első világháború után kezdett rádöbbenni az emberiség arra, hogy nincsenek jó és rossz háborúk ― valamennyi háború rossz, és mindent meg kell tenni azok elkerülésére.

Adatok az első világháborúból Az első világháború négy évig és három hónapig tartott. 38 ország vett benne részt, amelyek több mint 70 millió embert állítottak fegyverbe. Számukra 27,6 millió puskát, 1075 ezer géppuskát, 152 ezer agyút, 182 ezer repülőgépet, 9200 tankot gyártottak. A háború összesen 10 millió halottat és 20 millió sebesültet követelt. Németország és Oroszország csaknem két-két, Ausztria–Magyarország 1,2 millió, Anglia pedig csaknem egymillió embert vesztett.

Néhány fontosabb esemény 1914. június 28. — merénylet Ferenc Ferdinánd ellen. 1914. július 28. — osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának. 1914 augusztusa — Németország hadat üzen Oroszés Franciaországnak, megszállja Belgiumot. Anglia hadüzenete Németországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának. 1915 áprilisa — eredménytelen angol támadás Ypernnél a német vonalak ellen.

28.


Diákmagazin

1915 májusa — Olaszország csatlakozik az antanthoz. Az isonzói csaták. 1916 februárja — a verduni „húsdaráló”. 1916 áprilisa — a Bruszilov-áttörés a keleti fronton. 1916 májusa — brit-német tengeri csata a Jütland-szigeteknél. 1916 júliusa — az antant először veti be a tankokat a somme-i csatában. 1917. április 6. — az USA hadba lép az antant oldalán. 1917 októbere — a caporettói áttörés az olasz fronton. 1918 szeptembere — az antant döntő támadása. 1918. november 11. — a compiègne-i erdőben Németország aláírja a háború végét jelentő fegyverszünetet. (Vége) (2.) (Kész Barnabás: A világ nagy harcosai) Montgolfier Michael Joseph (1740–1810)

Találmányok

A léggömbrepülés Az első úttörők alaposan tanulmányozták a madarak mozgását, míg végül eljutottak a különböző szárnyformákig, amelyekkel aztán ténylegesen is megvalósulhatott a repülés. A levegőnél könnyebb szerkezetekkel sikerült komolyabb eredményeket elérni. Az eredetileg papírgyártással foglalkozó Joseph Michael Montgolfier (1740–1810) 1782 novemberében egy avignoni fogadóban lett figyelmes arra, hogy a kandalló melege és füstje levegőbe emeli a selyem- és papírdarabokat. E jelenség azonnal felkeltette kíváncsiságát. Ezért kísérletképpen papírdarabot gyújtott meg egy selyemzsák alatt, amely rövidesen felfúvódott és végül felemelkedett. A sikeres Montgolfier Jacques Étienne felfedezést Joseph azonnal (1745–1799) megosztotta testvérével, Jacques Étienne-el (1745–1799), akivel ettől kezdve egyesült erővel munkálkodott tovább a hőlégballon-repülés technikai megvalósításán. Az első sikeres repülési próbát 1782. december 14-én hajtották végre, amelynek során a felbocsátott modell mintegy 2 km-t tett meg a levegőben. A tapasztalatok alapján a Montgolfier fivérek feltalálták a hőlégballont. Felismerték, hogy a felmelegített levegő fajsúlykülönbséget okoz, s ennek következtében aerosztatikus felhajtóerő keletkezik, amellyel kivitelezhető a repülés. 1783. április 25-én a franciaországi Annonay-ben emelkedett 305 m magasba az a léggömbjük, amely kb. 205 kg felemelésére volt képes. A mintegy 12 m átmérőjű hőlégballon a felszállás helyétől mintegy 900–1200 m-rel távolabb ért földet. A Montgolfier fivérek

első nyilvános bemutatójukat Annony piacterén tartották 1783. június 4-én vagy 5-én. A prototípus a mindössze 10 perces repülés során kb. 1600 m távolságot tett meg. E szenzációs hír hallatán a Francia Tudományos Akadémia meghívta a testvéreket egy kísérleti ballon indítására, majd ezt követően, szeptember 19-én, már a versailles-i kastély kertjéből XVI. Lajos király, Marie Antoinette királyné és az udvar szeme láttára engedték útjára a 13 m átmérőjű ballonjukat benne az első élőlényekkel: egy birkával, egy kacsával és egy kakassal. A siker lázba hozta Franciaországot. A Montgolfier fivérek tevékenységét maga a király is nagyra értékelte. Ezért még aznap pénzjutalmat adott és nemesi rangra emelte, valamint kitüntette őket a Szent

Légballon

Diákmagazin


29.

i csatában alkalmazták a franciák a Montgolfier-ballonokat az osztrák állások megfigyelésére és a tüzérség irányítására. A világ első léghajós alakulatát Meudonban szervezték meg. Az osztrákok 1849-ben Velence ostrománál vetettek be 200 bombahordozó léggömböt. Majd az amerikai polgárháborúban felderítésre használták, míg az 1870-es francia-porosz harcokban szállításra és üzenetek továbbítására. A repülőgép megjelenéséig a hőlégballonnal uralták a levegőt. (Internet alapján összeállította K. Gy.)

XVI. Lajos francia király (1754–1792). Antoine–François Callet festménye 1788-ból

Mihály Renddel. Joseph-nek később maga Bonaparte Napóleon ítélte oda a Becsületrendet. A nagylelkű támogatást követően nemsokára a Természettudományi Múzeum igazgatója, Pilatre de Rozier (1754–1785) csatlakozott a Montgolfier testvérekhez, akik október 15-én, 17-én és 19-én újabb kísérleti indításokat folytattak. November 21-én végül Rozier, és egy fiatal katonatiszt, Marquis d Arlandes (1742–1809) márki egy ballonnal indult útnak a párizsi, La Muette kastélyparkból. A 25 perces repülés során közel 10 km-re jutottak, és a Fontainebleau közelében lévő, La Butte aux Cailles-ben landoltak. A Montgolfier fivérek kezdeti sikerei után a francia kormány javaslatára a Francia Tudományos Akadémia kinevezett egy bizottságot, amelynek Lavoisier is tagja volt, hogy kísérletezzen. Időközben Etienne és Joseph feltaláltak egy olyan rugalmas ragasztót, amely 24 óra alatt képes volt megszáradni. Az első hölgyek, akik 1784. május 20-án, a párizsi Faubourg-Saint-Antoine-ben kötött ballonon a magasba emelkedtek: Montalembert márkiné, Montalembert grófné, Podenas grófnője és de Lagarde kisasszonyok voltak. A Montgolfier testvérek által épített legnagyobb ballon a Flesselles volt, melyet egyben máig a valaha is épített harmadik leghatalmasabb hőlégballonnak tartják a szakemberek. A repülés eme formájában rejlő nagy lehetőségeket a hadsereg is elég korán felismerte. Már az 1794-es fleurus-

Pilatre de Rozier (1754–1785)

Antoine Laurent Lavoisier (1743–1794)

30.

Diákmagazin


Vidám tárcák

Ö

Vidám tárcák

Levél a túlpartról Csak orvoshoz ne menj, mert rögtön beteg leszel. Nemrég kitalálták, hogy mindenkit felmérnek, mint a földeket, egészségügyi szempontból. Abban a hónapban, amelyikben született az illető. Nekem, amíg észre nem vették, hogy beteg vagyok, addig semmi bajom nem volt. De aztán engem is felmértek. Már az is elég volt, ahogy az orvos tetőtől talpig végigmért. És itt kezdődött a baj. A talpamnál. Azt mondta, lúdtalpam van. Én valóban tapogtam, mint a lúd a forró pityókán. Ide betét kell — folytatta. És Mikuláskor tettek a cipőmbe. (Azután nem tudtam rendesen járni, mert sértette a talpamat.) Aztán felfelé haladva látta, hogy viszeres a lábam. Az még semmi — mondtam, mikor kihasadt a vízcső a fürdőben, a falban, akkor a vízér a pincéig húzódott, és meg is telt rendesen. De nemcsak víz-, hanem aranyere is van — biztatott tovább. Az se semmi — mondtam, és azt kérdeztem, hogy az aranyeremmel lehet-e dicsekedni, mert az aranyéremmel tudom, hogy lehet. Ultrahanggal megnézték a belső szerveimet. Az orvosnő többek közt a vesémbe látott. Meglátta, hogy veseköveim is vannak. Ez mostanáig nem zavart. Arra gondoltam, hogy tiszta haszon. Az építkezésekhez sok kőre van szükség, nyitok egy kőbányát. Aztán azt mondta, hogy rosszmájú vagyok, és epés. Már a megjegyzéseimen is látszik. Aztán vért vettek, és vizeletet is adtam. A vizeletet megkóstolhatták, mert másképp nem tudták volna megállapítani, hogy cukor van benne, és édes. Megállapították, hogy cukros vagyok. Arra, mondjuk, fiatalkoromban gondoltam ugyan, hogy édes vagyok. Erre most állapítják meg. Azt kérdezték, nem kívánom-e a folyadékot? De igen — mondtam —, és ha lehet, akkor inkább bort kérnék. De nem adtak. Gyanúsan kezdtem körbenézni. Közben a szemorvos kitágította pupilláimat, és betekintett a szemeim fenekébe. Maga egyik szemével rövidlátó, a másikkal meg távollátó. Ide néz, és oda tova nem lát. Beismertem, hogy így van. Mindenféle betűk röpködtek a szemem előtt a levegőben. Hogy EKG, CT meg MR. Megállapították még, hogy érelmeszesedésem is van. Megszámolták a vörös és a fehér vérsejtjeim számát. Nem tudom, mennyi idő kellett a sok millió megszámlálásához, de megállapították, hogy a vörös vérsejtjeim száma kevés. Ettől elvörösödtem. Majd elfehéredtem, mikor azt mondták, hogy fehér vérsejtjeim száma meg túl magas. Kezdett felmenni a vérnyomásom. Megmérték, és olyan magas volt, hogy aki megmérte, ezt látván rosszul lett. Ezután EKG-t csináltak. Állítólag olyan rossz volt, hogy aki megnézte, infarktust kapott. Mindezt látván nekem is elállt a lélegzetem, és a szívem vadul kezdett összevissza kalimpálni. Arra emlékszem, hogy orvosért kiáltottak, és hívták a mentőket. Ami velem ezután történt, azt a mennyország kapujában olvastam el saját kórlapomról, amit Szent Péter nyomott a kezembe. Amíg ide értem, az intenzív osztályon voltam, amit nálunk reanimálónak neveznek. Az animal

Ö

Vidám tárcák

Ö

Vidám tárcák

tudtom szerint több nyelven is állatot jelent. Azért nevezhetik a helyet reanimálónak, mert állati kellemetlen ott lenni. Mivel elállt a lélegzetem, lélegeztetőgépre tettek. Ez azért jó, mert az embernek elég baja van ott, és nem kell azzal kínlódnia, hogy lélegzetet vegyen. Vesz helyette a gép. A szívemet meg egy ilyen üttetővel megcsapatták, amitől újra kellett volna indulnia, de úgy döntött, hogy mégsem.

Mennyország kapuja (Alex Popescu)

No, így kerültem a mennyország kapujába. Be kell vallanom, hogy nagyobb szervezettségre gondoltam. De itt is sorban kell állni. Sőt, azt mondták, hogy az ilyen kisebbségiek, akik sokat betegeskednek, szokva vannak a sorálláshoz. Ezért a nagyobb, külön sorba állítottak. Mivel igen sokan vannak az elbírálásra váró emberek, ezért most számítógépre teszik a nyilvántartást. De előbb kézzel kell az adatokat betáplálni. Van mindenkinek egy kartotéka, amit odafenn vezetnek, és ez alapján döntik el, ki hová kerül. De nincs olyan nagy szigorúság, ahogy én képzeltem. A Nagyfőnöknek és Péternek meg nincs ideje mindennel foglalkozni. Helyettük olyanok dolgoznak, akik itt, a Földön tapasztalatot szereztek az emberekkel való munkában. Volt ott mindenféle, most felkerült tisztviselő, tisztségviselő és politikus. A régebbiek még becsületesebbek voltak, de azok már nyugdíjba mentek. Ezeket, a maiakat, meg lehet vesztegetni. Így át lehet kérezkedni egyik részlegről a másikra. Most nagy gondban vagyok. Egyik nagybátyám azt mondta, hogy ő nem kívánkozik a mennyországba, mert nem szereti a gyereksírást. A mennyországban pedig ott van az a sok ártatlan csecsemő, akik bizonyosan sírnak. Másrészt meg itt azt is rebesgetik, hogy ide is begyűrűzött az energiaválság, és a spórlás miatt a pokolban nem is fűtenek olyan erősen, mint régen. Hát most itt egy helyben topogok, és egy feketén vett laptopon kopogom e sorokat. Remélem, sikerül villámpostával leküldeni a Földre. Kuti János

Diákmagazin


31.

liárd lelket foglal le. Szerencsére, még telik a Földön az eddig élt mintegy hatvanmilliárd emberből. Különben mindenki, ha más formában is, de folytatja földi tevékenységét. A legelső mesterség itt is, akár a Földön, a prostitúció volt. A földiek az elején persze a Már megírtam azt, hogyan találtam magam a mennyor- pokolba kerültek, de ezen változtatni kellett. Az ilyen nagy szág kapujában, Szent Péternél, egy olyan újraélesztési horderejű döntéseket a Nagyfőnök hozza meg Szent kísérlet után, amely nem sikerült. De lássuk, hogyan is Péterrel és a többi arkangyallal egyetemben. Ők sajnos, kerül az ember a mennyországba vagy a pokol tornácára? kevesen vannak, s így a kisebb jelentőségű határozatokMivel Isten az embert saját döntési joggal ruházta fel, ra már nincs idejük bokros teendőik miatt. Ezért kisebb ezért az mindenféle jót és rosszat kitalál saját sorsa meg- ügyekkel innen, a Földről menetközben átvándoroltak bajkönnyítésére, csakúgy, mint a másik ember, vagy önmaga molódnak, akik tapasztalatot szereztek hasonló dolgokelpusztítására. E találmányokat, újításokat aztán magával ban. Persze, ennek meg is van az eredménye, mert sajviszi a túlvilágra is. Régen még szekéren ragadtatták el a nos, mindenféle csörtető-törtető alak odakerül, és ott földi lelkeket ebből az árnyékvilágból, mint például Illést, basáskodik. Olyan alapon, hogy a Földön is politikus volt, tüzes szekéren. A székely embert meg a Göncöl szekerei és előjogai voltak, ott is azt követel magának. Félrevezeti szállították égi pályáikra. A nagyembereket a Nagy Gön- a lélektömegeket, és uralkodik rajtuk. A pórlélek meg aprócöl, a kisembereket a cseprő ügyeivel nem Kis Göncöl. De azóta mer a szentekhez forsokat fordult a világ a dulni, mert tudja, hogy tengelye körül. Most már azoknak fontos és szent alkalmi űrhajósok vandolgokkal kell foglalkoznak minden kórház körniuk. Valahogy fásultan nyékén, de más helyeszemlélik saját sorsukat, ken is, akik a szállítással és várják a következő foglalkoznak. Ezek olyaválasztásokat. Mert ott nok, mint a taxisok, és is bevezették a demokjó, ha az ember előre ráciát, és a vezetőket megbeszéli a tarifát, választják. Sajnos, még mert sokuk olyan lelkethosszabb időre, mint a len, hogy a végén leFöldön, mert ott nem nyúzza az ember lelkéészlelik annyira az idő ről a bőrt. Mondtam: jó, múlását. jó, de mivel fizetek? Az Az időtlenség miatt a űrtaxisofőr azt válaszolfölszállt egyének a várata, hogy legelőször is elkozóba kerülnek. Itt elég visz egy égi bankba, unalmas a lét, mert renahol hitelt tudok felvengetegen várnak sorukra, ni. és a protekciósok állanMinden ember magádóan előre furakodnak. val viszi földi képének Ráadásul sokan vanlenyomatát, ujjlenyomanak, akik meg akarják tát és léleklenyomatát. E vesztegetni a rostáló bihárom egymástól elvázottság tagjait. Sokszor laszthatatlan. Így nem lesikerül is nekik. A bírák het elcsereberélni, megközött vannak, akik a venni, átruházni. Ezekmennyet képviselik, de nek mindig kézügyben Belzebub képviselője is kell lenniük, mert bárhol jelen van. Neki vétójoga Belzebub (Maszk) igazoltathatják az égi van, és a bizottságnak polgárt. A léleklenyomatban például fel van jegyezve min- egyöntetűen kell döntenie minden árva lélek dolgában. Az den földi jó és rossz cselekedet. Ezek alapján döntenek az egyénnek viselt dolgai arányában választási lehetősége is égi fórumok arról, hogy a vándor hová kerül majd. Mivel a van. Választhat például tejútseprés vagy tejútépítés feltámadás dátumát még senki sem tudja, csak azt, hogy között. Újabban a tejút helyett égi autópályát építenek. bizonyára sok van még addig, ezért a földiekből lett égi Akik idelenn, a Földön ilyen nagy behemót terepjárókkal vándorok unatkozhatnának. Ennek megelőzésére min- száguldoznak, ezt ott is kilobbizták. És állítólag jó üzlet. denkinek adnak valami munkát. A jókból őrangyalok lesz- De mehet csillagfényesíteni vagy az éghajlatot végrehajtanek, a rosszakból pedig őrördögök. Mivel mintegy hat és ni is. fél milliárdan élnek a Földön, ez körülbelül tizenhárom milKuti János

Újabb levél

32. 1

2

3

4

5

6

14

7

8

9

10

11

12

13

18

19

jon...!” — népdal. 44. Kosztolányi Dezső múzsája. 45. Fonott háztartási eszköz. 47. Ignácz Rózsa regényt is, drámát is ezzel a címmel.

23

***

15

16

17

20 24

Diákmagazin


21 25

22

26

29

27

30

28 31

36

37

43

44

38

39

32

33

40

34 41

45

35

42 46

47 Ignácz Rózsa I. Vízszintes: 1. Ignácz Rózsa novellája. 14. Kerti növény. 15. Lassan halad előre. 16. Gépember. 17. Amerikai füves puszta. 19. Magyar szappanmárka volt. 20. Hatvan perc. 21. Alávaló. 22. Gróf, röviden. 23. Nagy kosár. 24. Felső ruhadarab. 27. Könyvek, művek végén áll. 29. Csak tömegében különböző atomfajta. 31. Régi magyar férfinév. 34. Gally. 36. Tesz. 37. Háború után a győztesnek fizetett adó. 42. A föld felé. 43. „Nagy a feje busul-

1

2

3

4

5

6

7

16 19

8

9

10 11 12 13 14 15

17

18

20

21

Függőleges: 1. Külső réteg. 2. Nemes ital. 3. Takarmánynövény. 4. Kábítószer. 5. Tanító. 6. Magyar közvélemény-kutató intézet. 7. Sör alapanyag. 8. Kiöntő folyó. 9. Fokozat a katonaságnál. 10. Szintén. 11. Eltépődik. 12. Falvakban gyerekágyas asszonynak küldött ajándék. 13. Hazai magyar költő volt (Lajos). 18. Szaglószerv. 25. Annál lentebbi helyre (két szó). 26. Keresztül csábít. 28. Bizony, a Halotti beszédben. 29. Lendület. 30. Ciceró kora. 32. Dacos szó. 33. Sánc. 35. Férfinév. 38. Lenti helyre. 39. Ukrán folyó. 40. Foghús. 41. Vízvezető eszköz. 45. Kérdés személyre. 46. Keresztül. Forrai Tibor

népi. 45. Jég, németül. 46. Magyar színésznő (Éva). 47. Hangszóróból híreket, zenét hallgató. 50. A ..., Kós Károly regénye. 52. Ignácz Rózsa regénye.

***

22

23

27 28 29

24 25

26

30

31 32

34

35 36 37

38 39

40

41

42

44

45

46

47

43

48 49

33

50 51

52 Ignácz Rózsa II. Vízszintes: 1. Ignácz Rózsa emlékezés, anekdota kötete. 16. Teniszpályajelző. 17. Az egyik szülő. 18. Gyenge szeszesital. 19. Ir terrorszervezet. 20. Hargita megyei fazakas központ. 21. Bútor is lehet ilyen. 22. Folytonossági hiány van rajta, népiesen. 23. Kálium és nitrogén vegyjele. 24. Sporteszköz. 27. Húros hangszer. 30. Nem szoros. 31. Allé. 33. A szobába. 34. Fundamentum. 36. Lila virágú gyomnövény. 39. Sérülés. 40. A fej része. 41. Lelkész. 42. Arra a másik helyre. 44. Jelentése idegen szavakban:

Függőleges: 1. Csendesít. 2. Könynyű nyári lábbeli. 3. Forma. 4. Függőzár. 5. Magyar énekes. 6. Becézett Dorottya. 7. Az I. világháborúban elhíresült olasz folyó. 8. A kozmosz, illetve istenek hindu, buddhista ábrázolása. 9. Magyar ősvezér volt. 10. Metszi az ágakat. 11. Ének. 12. Japán író. 13. Magyar veterán labdarúgó, jelenleg edző (Imre). 14. Nagy méretű. 15. Anyag nagyon kis darabja. 25. Monte Christo vára. 26. Friss, törékeny. 28. Magyarországi ménes jelzője. 29. Jó ..., köszönés. 30. Tenger által elöntött folyótorkolat. 32. Amerikai milliomos család, de cigaretta márka is. 33. Süteményféleség. 35. Brazil tagállam. 37. Divat. 38. Latin kettőshangzó. 43. Állókép. 45. Az orrához. 48. Részben Jó éjt! 49. Régi, csehszlovák fegyvertípus. 51. Juttat, népiesen. Forrai Tibor


Diákmagazin

33.

Márciusi agymozgató:

Márciusi Felelj, ha tudsz:

? d u t t i m i K

1. Kinek melyik verséből való: „Hej, mikor engem az otthon meglátott Ugyancsak járták a cifra káromkodások.” 2. Hol van a Mátrában a kocsimúzeumáról és a lovairól híres cifraistálló? 3. Ki írta A cifranyomorúság című szociológiai kötetet? 4. Kinek a verséből idézünk: „Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga”? 5. Kinek a regényéből készült a Cigánybáró című zenemű. Ki szerezte a zenéjét?

1. Hol öntötte első ágyúit Gábor Áron? 2. Ki volt az 1848. október 16–18-án tartott Székely Nemzeti Gyűlés elnöke? 3. Mikor és hol mondta ki 1848-ban Háromszék népe a fegyveres önvédelmet? 4. 1849-ben ki volt a székely hadak parancsnoka? 5. Ki volt a székely tüzérség kiképzője és legfőbb parancsnoka Az 1848/49-es szabadságharc idején? A Történelmi Magazin 2011. 2. sz.

(Összeállította: Dr. Dusek László)

(Összeállította: Kádár Gyula)

A megrendelés módja

Rendelje meg!

Romániában a megrendelés összege postaköltségestől együtt egy évre 50 lej, félévre 25 lej. Kérem az előfizetés díját Kádár Gyula nevére és címére postázni. Lapunk megvásárolható a H–Press lapterjesztőknél, Sepsiszentgyörgyön a Diákboltban is. A jogi személyek a kincstári számlára utalják az előfizetés összegét: RO62TREZ2565069XXX004364. Magyarországon a pénztári készpénzbefizetés ingyenes, ha a megrendelés és a postaköltség összegét, a 4500 forintot, az alábbi magyarországi bankszámlára teszik fel: Vizeli Zoltánné ― OTP bankszámla ― 11773487–00743156. A világ többi részében az évi megrendelés összege postaköltségestől 40 euró. Az összeget a következő bankba kérem átutalni: Banca Comercială Română Sucursala Sf. Gheorghe, str. Jozef Bem nr. 7, jud. Covasna. Ro. Cod. IBAN Euró: RO23RNCB0124037963880005. Megkérem a bankátutalással fizetőket, hogy a megrendelésről értesítsék a szerkesztőséget, mert a számlán nem mindig jelenik meg a feladó teljes címe! – A szerkesztő

Februári keresztrejtvények megfejtései: Heltai Jenő: Az orvos és a halál, A királyné apródja Katonatisztek: Nagybaconi Nagy Vilmos, Dálnoki Miklós Béla

Kedvezményesen megvásárolhatja Kádár Gyula: Székelyföld határán c. könyvét, melynek ára postaköltséggel együtt 38 lej. E kiadvány a publicisztika, a politikai tájékoztatás és történetírás sajátos öszszefonódása. A könyv célja tudatosítani az erdélyi magyar olvasóban azt, hogy őshonosként ugyanazok a jogok illetik meg, mint a románokat. A könyv megrendelhető levélben, a 0740 026 450-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen, megvásárolható a sepsiszentgyörgyi Diákboltban és a H-Press lapterjesztő standjain.

Februári Felelj, ha tudsz megoldásai:

Februári agymozgató megoldásai:

1. Ki volt az a magyar költő, akit Kufstein várába tartottak fogva, s ennek hatására írta a Kufsteini elégiákat? Batsányi János. 2. Ki írta a Zsóka búcsúzója című verset? Ady Endre. 3. Melyik mai tengerparti bolgár város közelében szenvedett vereséget az I. Ulászló király és Hunyadi János vezette hadsereg 1444-ben? Várna. 4. Melyik városban működik a Hermann Ottó Múzeum? Miskolcon. 5. Melyik magyar város híres épülete az ún. Cifrapalota? Kecskemét. (Összeállította: Dr. Dusek László)

1. Hol született Keöpeczi Sebestyén József? Széken. 2. Melyik hadosztály hadnagya volt Keöpeczi Sebestyén József, mielőtt Köpecre internálták? Hány évet élt Köpecen? Székely Hadosztály. Huszonkét évet. 3. Miért Keöpeczi Sebestyén Józsefet hívták „Országok címerei alkotójának”? Mert ő készítette a történelmi Magyarország és a királyi Románia országos címereit. 4. Melyik háromszéki templom restaurálási munkálatait irányítja1932-ben, Keöpeczi Sebestyén József? A gelencei. 5. Hol található Keöpeczi Sebestyén József sírhelye? A házsongárdi temetőben. A T. M. 2011. 2. sz. (Összeállította: Kádár Gyula)

34.


Diákmagazin

Mészely József rovata:

4.) Hiányzó nevek Egészítsd ki a megfelelő nevekkel a közismert vers- és dalrészleteket! Könnyítésül megadtuk a neveket: Bem, Görgey, Kossuth Lajos, Klapka György, Gábor Áron 1. Mi ne győznénk? Hisz A szabadság régi bajnoka! Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga.

Mészely Ilka rajza

Emlékezzünk a szabadságharcra 1.) Szóegyenlet Petőfi Sándor híres versének címét rejti a szóegyenlet. Mi a vers címe? Náció+melléknévképző+ének: Petőfi híres versének címe.

2.) L vagy LL Kossuth Lajos az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere, 1848. június 17-én, „Kossuth-bankónak” nevezett bankjegyeket bocsátott ki. Milyen pénznem volt a „Kossuth-bankó”? Megtudhatod, ha l vagy ll betűkkel helyesen pótolt összetett szavak közül a ll-t tartalmazó szavak kezdőbetűit sorban összeolvasod! Fe_üljáró, fe_vonóhíd, fe_egvár, fe_szín, országgyű_és, ostromá_apot, orosz_ánszáj, ostornyé-, rádióá_omás, rajzfi_m, repü_őgép, rajtvona_, idézője_, i_atár, igazo_ványkép, inas_egény, napi_ap, negyedmi_ió, nádszá_, nászindu_ó, tapsifü_es, tájszó_ás, táncmu_atság, to_tartó, táb_akép, ta_ajvíz.

3.) Párkereső Ha a következő ikerszavak hiányzó párját helyesen pótolod, azok kezdőbetűiből, fentről lefelé, egy márciusi ifjú, híres magyar író nevét olvashatod össze! -kelés -póc -kapkod -nagyja -mozog

2. Esik eső karikára / Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

a vezérünk,

kalapjára.

3. rézágyúja fel van virágozva, Indulnak már a tüzérek messze a csatába. Nehéz a rézágyú, fölszántja a hegyet, völgyet. Édes rózsám, Isten veled, el kell válnom tőled. 4. Híres Komárom be van véve, a fővezére, Büszkén kiáll a csatatérre, Büszkén kiáltja: Vitézek előre! 5. volt a vezérünk, Ő volt halálos ellenünk, Eladta a magyar hazát, Verd meg, Isten, azt a gyávát!

5.) Csupa négybetűs szó Keressétek meg a következő szavak négybetűs megfelelőit. Azok kezdőbetűiből egy olyan márciusi ifjú nevét olvashatod össze fentről lefelé haladva, aki a tizenkét pontot megfogalmazta. 1. füzet 2. redő 3. tollforgatók 4. szótlan 5. amerikai város: New 6. tanonc 7. örökség 8. régi 9. kiskabát 10. dús 11. ész 12. kis település

Cók-móg -rongy. A márciusi ifjú neve:

A Tizenkét pont megfogalmazója:

Összeállította: Mészely József


Diákmagazin

Februári nyelvjátékaink megfejtései: I.) Választ rejtő kérdő mondatok: Furfangos Cintula 1) Ferenc, 2) Upor, 3) Román, 4.) Fidél, 5.) Alma, 6) Nóra, 7) Gerő, 8) Oros, 9) Soma, 10) Cirill, 11) Izsák, 12) Niké, 13) Tas, 14) Ugron, 15) Lili, 16) Aba

II.) Tréfás kérdések: a) sarló, b) istálló, c) tanuló, nebuló, d) kotló, e) vasaló, f) kagyló, g) poroló, h) feltaláló, i) cselló, j) holló, k) háló, l) fülbevaló, m) forraló, n) szolgáló, o) ringló, p) pantalló,q) bokszoló, r) napló, s) komló, t) meló, u) locsoló, v) mázoló, w) vásárló, x) nyaraló, y) olló, z) pókháló III.) Verses feladvány: has, kas, sas, vas

Aranyköpések

Készületlen, ám kreatív diákok tollából * A fényt azért észleljük korábban, mint a hangot, mert a szemünk előbbre van, mint a fülünk. * Petőfi egy pesti színházban állt be statisztikusnak. * A gombok azért vannak a kabáton, hogy melegítsenek. * Franciaországban káposztát és franciasalátát termesztenek. * A klinika olyan ház, ahová az ember azért vonul be, hogy megszülessen. * A primitív népek varázslói minden betegüket eltiltották a bálványhús evésétől.

* Kölcsey 1815 januárjától 1816 tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk. * A vers első részében egy nagy lógó férfifejet látunk. * Egy gyermek kihordása 9 hónapig tart, függetlenül attól, hogy hány nőt alkalmazunk a feladat megoldásához. * Jumurdzsáknak csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban.

* A jobb királyokat a haladó emberiség közé soroljuk. * A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák. * Lajos, a lovagkirály, vöröskeresztes hadjáratot hirdetett. * Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját, és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet.

35.

* A katonák életüket és halálukat kockáztatták. * A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni. * A víz oxigénből és folyadékból áll. * A szomorú elhanyagolt sírok mellett élettel teli sírhalmokat is találhatunk. * A mocsári vész 1526-ban volt. * A Szent Jobb István király bal keze. * Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában. * A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.

* Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel fejünk belül üres sötét. * A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak. * Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik. * Sok régi kőzetben megtalálhatók az őskori halak lábnyomai. * A bronzkorszak tűzzel-vassal pusztította a rézkorszakot. * Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik. * A kenguru kicsinye fészeklakó. Beküldte: Mihálydeák Péter

36.


Diákmagazin

A Víz Világnapja „Tükrök potyognak az égből, / áldott, apró cseppek. / Lehullva vizi folyammá lesznek. / Anyjuk a felhő, apjuk a szellő, / egyre több a kicsi tekergő. / Fogocskáznak, kergetőznek, / földre hullva levetkőznek. / Hemperegnek, elvegyülnek, / a tömegben elmerülnek. / Elmerülnek, s itatnak, / növényeket fakasztanak. / S végül anyaként élnek, / a föld gyermekének.” Thándor Márk: A föld gyermeke „Ha a Nap a teremtés apja, akkor a víz a teremtés anyja.” – tartja egy régi indiai közmondás. Tagadhatatlan, hogy a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag a víz, a földi élet alapja, bölcsője. A Föld felületének kb. 70 %-át, átlagosan 1 km mélységben víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós. A víz legalább olyan fontos, mint a levegő. Sajnos csak akkor válik a világ minden kincsénél értékesebbé, ha hirtelen a szükségesnél kevesebb jut belőle. Nélküle a növények kiszáradnának, a magok nem hajtanának, nem lenne sem állati, sem emberi élet. Az emberi szervezet mintegy 65%-a víz. Az ember étel nélkül hetekig bírja, ivóvíz nélkül azonban csak másfél napig, tehát a tiszta víz pótlása sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Március 22-e jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk, mit is jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma. 1992-ben, a Rio Mocsári gólyahír (Fotó: Szász E. Z.) de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, hogy legyen egy nap, mely a vizet helyezi középpontba. Az ENSZ e kezdeményezés eredményeként 1992-ben, a dublini közgyűlésén, 22-ét nyilvánította Víz VilágnapAz alábbi állítások közük mejává, felhívva ezáltal a kormályik igaz és melyik hamis! nyok, szervezetek és magánsze1. A Föld felszínének kb. egymélyek figyelmét a víz fontos szenegyedét szárazföld, a többi rérepére életünkben. szét tenger borítja. Mindenkinek szem előtt kell, 2. A jéghegyek úszó jégtömbök, kellene tartania azt, hogy bolyamelyek lebegnek a tengeren. gónk édesvízkészlete nem kiNem sósak, mert jégből vannak. fogyhatatlan forrás. Jelenünk és 3. Az esővíz a szárazföldre az eljövendő generációk sorsa érve a folyókba, tengerekbe ketöbbek között azon is múlik, hogy rül, ott párologni kezd és felhő miképp gazdálkodunk a Földön lesz belőle, majd eső formájában lévő vízkészleteinkkel, hogyan ismét a földre hull. óvjuk azokat, hogyan hasznosít4. A csapvíz kellemetlen ízét juk vizeinket. Az ENSZ adatai és szagát a széndioxid okozza. szerint a Földön több mint egymil5. A vizeket, miután nagyon sok liárd ember él úgy, hogy nem bizvan a Földön, nem kell védenünk. tosított számára a rendszeres 6. Az ember víz nélkül több naivóvízhez jutás. A Föld népessépig kibírja, de élelem nélkül nem. gének több mint harmada csak Százszorszép (Fotó: Szász Etelka Zita) 7. A halak nagy része a vizek tisztítatlan vízhez jut. 2,2 millió ember hal meg évente olyan betegsé- got nem a szüleinktől örököltük, ha- fenekén dermedt állapotban vészeli át gekben, amelyeket a nem megfelelő- nem gyermekeinktől kölcsönözzük.” a telet, mélyen beleássák magukat az en, vagy egyáltalán nem tisztított ivó- (John James Aubudon) Cél, hogy iszapba, csak tavasszal bújnak elő. 8. A kétéltűek gerinces állatok, víz okoz. Naponta 4000 gyermek hal óvjuk, védjük környezetünket, s ezen meg a fertőzött víz miatt. Ezért na- belül a Föld vízkészletét. Miként min- melyek életük egy szakaszában, vízgyon fontos odafigyelni a Zöld Napok den csepp tiszta víz számít, úgy min- ben fejlődnek. 9. A kádfürdő takarékosabb és felhívásaira, gyerekeink környezettu- den ember magatartása, viszonyulása datos nevelésére, hisz „Az igazi ter- számít a vízhez, mint éltető elemhez. egészségesebb módja a tisztálkodásÖsszeállította: Korodi Emese Tünde nak, mint a zuhanyzás. mészetvédő az, aki tudja, hogy a vilá-

Igaz vagy hamis?


Diákmagazin 10. A növényvédelem, műtrágyázás során sok szennyeződés kerül a talajvízbe. 11. A vizek is tartalmaznak oxigént kötött formában, a halak a kopoltyújuk segítségével lélegeznek (jutnak oxigénhez). 12. A vízirigó éles szemével a víz alatt is kitűnően lát, lemerülve a patakmederbe erős csőrével ökölnyi követ is felforgat. Megoldásaidat ellenőrizheted: Igaz: 1, 2, 3, 7, 8, 10, 11, 12. Hamis: 4, 5, 6, 9.

Március a tavasz kezdete „Én hallom már a tavasz paripáit.” Dutka Ákos Március a tavasz kezdetét jelenti számunkra. A meleg napsugarakat nemcsak az állatok, emberek várják türelmetlenül, hanem a növények is. Tavaszi sétáink során, ha egy kicsit odafigyelünk, nyomon követhetjük, hogyan ébred a természet a téli álmából, hogyan kelnek életre a virágok, büszkén hírdetve, hogy vége a télnek. Mindig ujjongva fedezzük fel őket, és hálásak vagyunk nekik, hisz felvidítanak, örömmel töltenek el. A tavasz közeledtét egyértelműen a hóvirágok jelzik. Háromezer évvel ezelőtt Homérosz eposzában, az O-

Pompás hóvirág virágja

Redőslevelű hóvirág

düsszeiában, Hermész varázsfüvet adott Odüsszeusznak, ez hatástalanította a mérget, melyet Kirké istennő a hős borába kevert. E gyógynövény nem volt más, mint a hóvirág. Belőle kivonható a galantamin, egy természetes anyag, mely elsősorban az izmok elernyedését és az elalvást segíti elő. Körülbelül 75 faja és fajtája ismert, és mind fehér színű. 2005-től védett növény, miután az Európai Közösségben a természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok közé került, ezért ne szedjünk, és ne vásároljunk hóvirágot. A tavasz másik népszerű virága az ibolya. Ez az apró, kékeslila virág,

Kékibolya

37.

szőnyegként borítja a tisztásokat, erdőszéleket, kerteket. De ki gondolná, hogy a szerény kis ibolyának gyógyhatása van? Míg színe, illata, virágainak bársonyos tapintása a lelkünket simogatja, gyökérzete, levelei nyálkaoldó, köptető hatásúak, így idült légcső és hörghurutkezelésre használják, vértisztító, izzasztó hatású anyagokat tartalmaznak. Maga a virág idegnyugtató, és vérnyomást is csökkent. Friss vagy szárított virágának szörpje vagy forrázata enyhe hashajtó, de köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákba, idegnyugtató szerként is használhatjuk. Az ibolya színében hordozza a szerénységet, ártatlanságot, Mária alázatosságát jelképezi, bíborlila színe miatt Krisztus szenvedéseire és mennyei királyságára is utal. Napóleon esküvőjén Josephine hercegnő hordta, s így a bonapartisták szimbóluma lett. Talán az egyik legkellemesebb, legüdébb illatú tavaszi növényünk a jácint. A monda szerint az első jácintok az Apollo által legyőzött Hyakinthos nevű spártai király földre hullott vére nyomán nőttek ki. Egyes kultúrákban az újjászületés szimbólumának tartják. A perzsa újévi ünnepségen is jácinttal díszitik a hét bűn asztalát. Illata pihentető, kedélyjavító. Ha szeretnéd magadba szívni az ébredő természet friss illatait, ha meg szeretnéd csodálni a tavasz színpompás hírnökeit, ébredj együtt a természettel, amikor csak teheted, menj sétálni a közeli parkba, erdőbe. Összeállította: K. E. T.

Sárga jácint

38.


Diákmagazin

Madárismertető

Pillanatkép a természetből

Barázdabillegető

Januári tavasz! Az utóbbi években egyre gyakoribb januárban az enyhe, mondhatni, tavaszias időjárás. Még ha rövid ideig is tart, azon kívül, hogy enyhíti a gázszámlát semmilyen más jótékony hatása nincsen. A természet a madárvilág nagyon érzékeny a szélsőséges időjárásra, és mindhiába vagyunk január közepén, amikor a természetnek pihennie kellene, ha tartós a napsütés, a plusz fokok miatt nem lehet szánkózni, sízni, megcseppennek az ereszek, a verebek elkezdenek duruzsolni, majd udvarolni, egyesek akár a fészkek tatarozásának is nekilátnak. A széncinege tavaszt kiált „kicsitér”, még ő is meglepődik ezen, s elhallgat. Előbújik a hóvirág, az ibolya, és rügyezni kezd néhány fafaj. A legyek felébrednek téli álmukból, és más rovar is megmozdul, a madáretetők elnéptelenednek, egyedül a tavak befagyott vize jelzi a téli időszakot. A gerlék szorgalmas búgással a költőterület felett végzett nászrepüléssel jelzik revírjeik birtokát, turbékolva „gugúu-gu” hangkíséret mellett tetsze-

Balkáni gerle

legnek párjuknak, akár mint tavasszal a szerelmesek hónapjában. A balkáni gerle hangjait gyermekkorunkban élethűen utánoztuk, két kezünket összefogtuk, és a hüvelykujjaink közötti résen mérsékelt erővel befujtunk. Kis gyakorlás után zavarba lehetett hozni a gerlét. Érdemes kipróbálnátok! Most tudom, hogy a hasonló játszadozások által egyre jobban megismertem a madarakat, a gerléket, viselkedésüket, megszerettem őket, és bárhol jártam kerestem társaságukat. Számos madarászél-

Házi veréb

ményt őrzök emlékezetemben ahol a balkáni gerlék a főszereplők és mindig kedvesen emlékszem vissza ezekre. A balkáni gerle egy olyan madárfaj, amelyik képes bármelyik hónapban költeni még a téli hónapokban is mikor enyhe az időjárás. A hetvenes, nyolcvanas években kuriózumnak számított volna a térségünkben a balkáni gerle téli költése, pedig emlékszem, hogy kutattam utána. A motiváció onnan indult mikor kezembe került egy magyarországi folyóirat és abban tudósítottak hasonló esetekről. A kilencvenes évek elején Szegedre látogattam bátyámhoz. Január közepe volt, de egész tavaszias időjárás fogadott. A fiatalok félcipőben, sportcipőben jártak, amit itthon akkoriban nehezen lehetett volna elképzelni a zord időjárás miatt. Bátyám mondta, hogy itt ilyen enyhék a telek. Így már nem volt meglepő, amit olvastam a gerle téli költéséről. Azóta változott a világ, az időjárás, már nálunk is van januári tavasz, itthon is láttam gerlefiókákat télen, olyan fészekaljat is ahol a fiókákat betakarta a hó. Egy azonban maradt, mégpedig a téli székely szél, a Nemere, amely Háromszék egyes helységeiben fújva-süvítve hoz fagyot és havat a vidékre. Sepsiszentgyörgyre a rétyi szorulat között, a szélkapun érkezik a csontig hatoló hideg keleti szél. Az alsó-háromszékiek jól ismerik a Nemere járását, és tudják, hogy el nem maradhat, ki kell tombolnia magát, és jobb, ha januárban teszi, mint márciusban. Kelemen László

Egész Európában megtaláljuk. Vonuló madár a Földközi-tenger medencéjében és Afrikában telel. A költőterületeire tavasszal elsők közt érkezik meg. Február végén mikor a mezei pacsirták érkezését várom, mindig abban reménykedem, hogy megpillantok egy korán érkező barázdabillegetőt is, és nem kell sokat várjak, hogy az első példányokat valamelyik útszéli árkokban megpillantsam. Hosszú farka egyik legkönnyebb beazonosító jele, fejtetője, a tarkója, a torka és a begye fekete a homloka és pofái fehérek az alsóteste fehér, háta szürke a farktollai feketék a szélsők fehérek. Éneke halk csicsergés, csak megfelelő távolságból lehet jól hallani. Viszont amikor felrepül jóval hangosabb „cilipp” hangot hallat, ami a madárra nagyon jellemző. Nem egy esetben történ meg, hogy a „cilipp” kiáltása árulta el a barázdabillegető hollétét. Fészkét hidak alatt, épületek zugaiba, kőrakás,farakás közé építi. Szerencsés esetben hat fiókát is felnevel, többnyire kétszer költ, ami április-júniusra tehető, de lehet harmadik költés is. Minden költésnél új fészket raknak, amit a tojó készít. A kotlásban is a tojó veszi ki az oroszlánrészt, azonban mindkét szülő szorgalmasan etet. A barázdabillegető tápláléka rovarokból, pókokból áll, amit szaladgálva szed össze. K. L.

Barázdabillegető

Diákmagazin


39.

Egészséges táplálkozás

A jótékony alma Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is tudták róla, ezért is nevezték a gyümölcsök királynőjének. Nagyon könnyen tudjuk tárolni, ha csak kicsit is odafigyelünk rá, akkor eláll addig, amíg a tavaszi friss gyümölcsök megjelennek a piacon. Nagyon jól tárolható, szállítható. Ha hiszed, ha nem, akár kizárólag almán is meg lehetne élni, szinte korlátlan ideig. Több mint 1000 fajta alma található a világon. Mindegyikben megtalálható a fehérje, rostanyag, keményítő, sók, almasav, cukor, csersav. Magas a foszfor, a vas, és a nátriumtartalma. Az almát nagyon rövid idő alatt megemészti a gyomrunk, és szinte azonnal energiát nyerhetünk belőle. Magas foszfor tartalmának köszönhetően sokat segíthet főleg azoknak, akik szellemi munkát végeznek, vagy gyenge az idegzetük. Ha régen nem ettél almát, vagyis talán kicsit elszoktál tőle, vagy nem a legjobban működik a gyomrod, esetleg az egészséges ételeket nehezebben emészted, akkor fokozatosan kezd el az almaevést, először csak egy-két falatot egyél belőle, de azt nagyon rágd meg, egy harapás almát legalább ötvenszer, mert így keveredik a legalaposabban össze a nyáladdal, és ez a legfontosabb. Utána fokozatosan emeld az adagot, de mindig ügyelj arra, hogy az alma pépként kerüljön a gyomrodba. Gyümölcsöt csak magában egyél. Ha mást is kívánsz fogyasztani, akkor almát ebéd előtt, vagy vacsora előtt legalább egy órával fogyassz. Bármilyen gyümölcsöt fogyaszthatsz főétkezésként is. Ha úgy érzed, hogy az alma nem csillapítja az éhségedet, akkor ez annak a jele, hogy valami baj van a gyomroddal vagy az emésztőrendszereddel. Próbáld meg ezt tudatosan és módszeresen helyreállítani. Természetesen, ha már más ételekkel jóllaktál, akkor ne erőltesd rá a gyümölcsöt, mert ez nem lesz előnyös

sem az egészséged, sem az emésztésed számára. Jó, ha tudod, soha sem a gyümölcs okozza a hasmenésedet, lázadat, vagy más kellemetlenséget, hanem az, amit a gyümölcs előtt ettél. A gyümölcsök nagy része gyógyító hatású, megszabadítja szervezetünket az eddig okozott károktól, mérgektől. Többek között az alma nagyon jó tisztító és gyógyító hatással van az alábbi betegségekre: ételmérgezés, bélhurut, vérhas, kolibaktérium okozta bélfertőzés, és akár hiszed akár nem, még akkor is segíteni tud, ha veseköved van. Székrekedés nélkül képes gyógyítani a hasmenést, szabályozza a bélműködésedet, tisztítja a húgyutakat, és a tüdőket. Gyógyítja a reumát, a köszvényt, mivel sói oldják a húgyköveket. Az alma, mint gyümölcs, savas ugyan, de mégis a szervezetet lúgosítja, hiszen organikus sói semlegesítik a fehérje bomlástermékeiből származó savakat. Kiválóan gyógyítja a hörghurutot, és a felső légúti betegségeket. Jó, ha tudod azt is, hogy másként hat az édes, és másként a savanyú alma. Édes almát fogyasszanak mindazok, akik székrekedésben szenvednek, vagy vérszegények, és inkább savanykásabbat mind azok, akik esetleg túltápláltak, vagy reumás fájdalmakkal küzdenek. Mindkét fajtájú alma hatásos vértisztító, nagyon hasznos mindazoknak, akik érelmeszesedésben szenvednek, vagy gyenge a szívműködésük, esetleg aranyerük van, vagy a hölgyeknél jól használható a menstruációs zavarok megszüntetésére. Minden embernek, de főleg azoknak, akik rendszeresen ülő munkát végeznek, legalább minden második hónapban kellene almakúrát tartani. Ez azt jelenti, hogy legalább egy napig csak almát ehet. Az almát lehetőleg mindig teljes egészében fogyasszuk el. Ne dobjuk el az alma csutkáját sem, hiszen igen értékes jódot tartalmaz. Az alma fogyasztásával még az áldott állapot alatti hányingert is le lehet küzdeni. Csak egészséges, nedvdús, érett almákat szabad fogyasztani! Törekedjünk az azonos fajtákra, mert mindegyiknek más-más a savassági foka, nem keverhetők egymással. Almakúrát egész évben lehet a szervezet regenerálása érdekében végezni 4–5 héten keresztül, melyből egy hét legyen a bevezetés. Az almát mindig teljes egészében kell fogyasztani, héjával, magházával, magjával együtt. Így teljes értékű táplálék. Jó étvágyat! (─)

40.


Diákmagazin

A keresztény kultúra fogalomtárából * Védőszent: görögül angelosz, „küldött”. Latin változatában angelusra módosult; olyan szellemi teremtményt jelent, aki Isten követe az emberek felé. A hagyomány többféle angyalt különböztet meg, a főangyalok (archangelosz: arkangyalok), angyalok és fellázadt angyalok, akik a Pokolban lakoznak. Az angyalok a katolikus teológia szerint szabad lényként döntenek jó és rossz között, leginkább szárnyas, fehér ruhás ifjakként ábrázolják őket. (Botos Máté)

Humor

FÜGGETLEN ERDÉLYI

– Nem értettem, mit mondott a doktor úr, elmehetek, vagy elmebeteg?

☺

Székely a fiával fát vág az erdőben. Egyszer csak megszólal a fiú – Édesapám, valahogy nehezen megy ez a fűrész nem? – Nem tudom fiam, én most pipázom.

☺

Gábriel arkangyal (A budapesti Millenniumi emlékműn)

Március idusán Újra március mélyebben dobbannak szívek csodára nem várva hisszük szépülnek napok szebb a természet zászlók bontakoznak itt és mindenütt fél ki lelkében bűnt takar szabadságot hirdet a hóvirág is szabadon élve fejlődni akar Kit bánt a piros kit bánt a fehér kit bánt a zöld szín ha lengeni kezd ostobák kergetik a harcot a hagyomány törvényeivel Március van újra március madárdalos szelek szólnak hozzád velük dalolhatsz zászlód lengőn halad Fénylő Márciusok horizontján át Péterffy Gyöngyi

– Julika, ahányszor mosolyogni látom, mindig arra gondolok, szívesen felvinném magamhoz. – Pista, maga ekkora nőcsábász? – Nem, fogorvos vagyok.

Okos gondolatok * Ha a tanulás naggyá tesz, akkor tanuljanak a törpék! * Az alkohol nem oldja meg a problémákat, bár a tej sem. * Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni. * A fene se érti a nyugdíjasokat. Mindig panaszkodnak, hogy milyen nehéz az élet. Közben meg egyre jobb erőben vannak. Pár éve, amikor bementek a boltba 10 000 forintért vásárolni, alig bírták el a cekkert, most meg fél kézzel hazaviszik. * Az önbizalom az a nyugodt, magabiztos érzés, ami pofára esés előtt eltölti az embert. * Jövőre 2012.... Jön a Világvége... Aki túl akarja élni jöjjön Romániába.... mi 50 évvel le vagyunk maradva!! * Ha két betörő beugrik egy medencébe, az bűnözési hullámot indít el? * 20 évvel ezelőtt arra vágytam, hogy keressek 100 ezer forintot havonta és legyen egy 1986-os évjáratú Golfom. Mára mindez teljesült. * Ahhoz, hogy megházasodj, elég néhány szót motyognod a templomban. Ahhoz, hogy elválj, elég ugyanezt tenned álmodban. * Minden hazugság a levegővételnél kezdődik. * Ha többféle dolog is elromolhat, biztos, hogy az romlik el közölük, amelyik a legnagyobb kárt okozza.

Célja: a helyes magyarságtudat erősítése. Fenntartói: az Olvasók!

http://www.tortenelmimagazin.hu Szerkeszti és kiadja: Kádár Gyula 520027 Sf. Gheorghe Oltului 43, bl. 7, sc. G, ap. 12. Jud. Covasna, România Tiszteletbeli főmunkatárs: Dr. Gyulai Ferenc Korrektor: Szász Etelka-Zita Külső munkatársak: Jóna Dávid, Kelemen László, Korodi Emese Tünde, Kuti János, Mészely József, Rabocskai László, Zonda Attila Kiadja a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó SC. Scribae Kádár SRL CUI: 5434906; J 14/190/1994 520027 Sf. Gheorghe Oltului 43, bl. 7, sc. G, ap. 12. Jud. Covasna, România Telefon: 0740–026 450, 0722–308 635 0371–017 739 E–mail: [email protected] ISSN — 1582–2869 Jogot tartunk a cikkek rövidített formában való közlésére. Az írások tartalmáért kizárólag a szerzők vállalják a felelősséget. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.

Bankszámlák: Banca Comercială Română Sucursala Sf. Gheorghe 520089 Sf. Gheorghe Str. Jozef Bem nr. 7. Jud. Covasna, România SWIFT RNCBROBU; Cod IBAN: EUR: RO23RNCB0124037963880005 RON: RO13RNCB0124038016680001 Külföldi (évi) megrendelés (és postaköltség): 40 Euró, 50 USD. Magyarországon: 4500 Ft.

(Vizeli Zoltánné – OTP bankszámla:

11773487–00743156)

Romániában: 50 Lej Szabadárusításban: 4 Lej

Józef Zachariasz Bem tábornok ( ), az erdélyi hadsereg parancsnoka

Recommend Documents