JOGVÉDELEM A HAJLÉKTALAN ELLÁTÁSBAN FORGÁCS BÉLA
ELLÁTOTTJOGI REFERENS
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ JOGVÉDŐK TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. OKTÓBER 01. BUDAPEST
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat
NYITOTT SZEMMEL
Az önleértékelt állapot ellentétes a jogtudatossággal
INDOKOLT JOGVÉDŐI JELENLÉT
A jogvédelem kiemelt figyelemben részesíti a veszélyeztetett társadalmi csoportokat például az egzisztenciális helyzetük, életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi vagy mentális állapotuk miatt jogaik érvényesítésében akadályozott személyeket.
• A HJAJLÉKTALANOK minden szempontból méltóak erre a figyelemre! • Szociális problémák tárháza • Egészségügyi problémák a hajléktalanok közel 100%-nál • Testi és/vagy értelmi fogyatékossággal élők markáns jelenléte • Mentális problémák „virágzó botanikus kertje”
OBDK
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) az ellátotti jogok védelmére is létrehozott központi hivatalként, kiemelt feladatának tartja, hogy ráirányítsa a figyelmet a veszélyeztetett társadalmi csoportokra. A megelőzés, változtatás és megoldáskeresés szándékával állunk a hajléktalan létben élők mellé.
•
•
Célunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel tovább erősítsük és bővítsük az ilyen típusú ellátásokat igénybevevők, illetve a szolgáltatásokat nyújtó szakemberek és a társadalom minden tagjának jogtudatosságát. jogvédői kapcsolatot teremtenek mindenkivel, aki jelzéssel, megkereséssel él irányukba
•
Jogvédőink keresik a kapcsolatot a fedél nélkül élőkkel. A szolgáltatások igénybevevői részére többnyire közvetlenül a szolgáltatásnyújtás helyszínén tartott rendszeres fogadóórák és folyamatos intézménylátogatások formájában, térítésmentesen biztosítják a jogvédelmet.
•
A személyes találkozás lehetőségeinek időpontjait, a telefonos és internetes kapcsolatfelvétel módját közzé tevő hirdetményeink megtalálhatóak a szolgáltatások helyszínén. Kihelyezésük, valamint a jogvédővel (az ellátottjogi képviselővel) történő találkozás segítése törvényi kötelessége a szolgáltatónak.
Ha a hajléktalan úgy dönt, hogy elfogadja mások segítő közeledését, vagy bárki segíteni szeretne a látókörébe került hajléktalannak
Az OBDK és az ellátottjogi képviselők elérhetőségei: • Zöld szám: 06-80-620-055 • E-mail:
[email protected] • Honlap: www.obdk.hu/ellatottjogikepviselok-elerhetosegei-2.html
Hogyan segít a jogvédő?
• • • • • • •
Tájékoztatást nyújt az ellátotti jogokról, az ellátó intézmény kötelességeiről Segíti az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák, konfliktusok megoldását Jogsérelem esetén segít a hatóságokhoz beadandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában Kezdeményezheti a panaszok kivizsgálását Eljárhat és meghatalmazással képviselheti is az ellátást igénybevevőt Intézkedést kezdeményezhet a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére Intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé
A jogvédőket az adatvédelmi jogszabályok és a jogvédelmi képviselők etikai kódexe kötelezi a titoktartásra és a diszkrét panaszkezelésre.
ALAPJOGOK
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz,…” (Magyarország Alaptörvénye)
A szociális biztonsághoz, a betegjogok érvényesüléséhez, tehát a szociális és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is állampolgári jog. Ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevétele esetén, további ellátotti és betegjogok illetik meg az ellátott személyeket. A speciális jogokról a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, valamint az egészségügyről szóló törvényeink rendelkeznek. Mint minden magyar állampolgárt, a hajléktalan embert is megilletik mindazon szolgáltatások és juttatások, amelyeket a fentebb említett törvények alapulvételével alkotott helyi önkormányzati, szociális tárgyú rendeletek nevesítenek.
HAJLÉKTALANÜGYI TEENDŐK 2015
Utcától a lakásig Javaslatok a hajléktalan emberek ellátásának átalakítására címmel
A HKA által alapított munkacsoportok alakultak és szakmai anyagot készítettek
Az embert és szükségleteiket, igényeiket helyzetüket figyelve: Mit tehet egy szolgáltató, vagy egy szolgáltatói csoport változatlan külső körülmények között? Mit tehet egy települési önkormányzat? Mit tehet egy ágazat és mit tehet egy egész kormányzat?
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK VÁLTOZÁSAI 2016-ig kidolgozásra kerül az állam, az egyén és a család felelősségvállalásának megosztásáról szóló szabályozás.
Hogy senki se maradjon az utcán, olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, melyek valós alternatívát jelentenek az utcai életformával szemben. A hajléktalan lét és a mélyszegénység számos ponton összemosódik, alig elkülöníthető. A korábban leginkább hajléktalan emberek számára kialakított szolgáltatások egy része (nappali melegedő, népkonyha) mára sokaknak jelent valós segítséget. Gyerekes családok, nyugdíjasok és lakásban élők is jelen vannak. Lakhatási támogatásos szolgáltatásokra nagy igény mutatkozna a lakhatási szegénységben élők körében.* A Szt. ”hajléktalan” meghatározása már nem állja meg a helyét!
AZ UTCÁN ÉLŐK
Markánsan különböző csoportokból tevődnek össze, ezért nem lehetséges egyetlen jó és hatékony problémamegoldó módszer, az egyes egymástól eltérő helyzetben lévő csoportok számára egymástól eltérő szolgáltatásra van szükség.
•
Olyan szolgáltatásokat kell kialakítani , melyek vonzóak számukra és olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, melyekre ténylegesen szükségük van.
•
Legkiszolgáltatobbak, akik súlyos egészségügyi , mentális problémákkal küzdenek, gyakori közöttük a fogyatékosság, szenvedélybetegség. Állapotuk rendkívül súlyos, ellátásukat a hajléktalan ellátás önmagában felvállalni nem képes. Csoportban , bandákban élők. Számukra az utcai életmód előnyt jelent, a szabálykövető társadalmi beilleszkedéssel szemben. Utcai életmódra rendezkedtek be, kéregetésből, a szociális szolgáltatások segítségével teremtik meg szűkös megélhetésüket. Viselkedésük gyakran zavaró, agresszív. Közterületről nagyon nehezen lehet elmozdítani őket, lévén ez jelenti a fő megélhetési forrásukat.
AZ UTCÁN ÉLŐK
•
•
Részben munkaképes, tartósan utcán élők, akiknek gyakran munkájuk, vagy egyéb forrásból származó jövedelmük is van. Szállókat és egyéb szolgáltatásokat is gyakran igénybe vesznek. Jól alkalmazkodnak az intézmények által megkövetelt rendhez. Frissen utcára kerülők, akik még nem alkalmazkodtak a hajléktalan életformához, és bár komoly krízishelyzetként élik meg a lakhatás elvesztését, bizonyos segítséggel, vagy akár anélkül is képesek lennének az önálló életvitel kialakítására.
A SZOCIÁLIS TŐRVÉNY HAJLÉKTALANOKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐ ELEMEI
Adatszolgáltatási kötelezettség racionalizálása. Nagy terhet ró a szolgáltatókra a napi regisztráció és adatszolgáltatás. Fontos kapacitást köt le.
1.
Gyakorlati tapasztalatok során felmerült problémák.
2.
Értelmezési nehézségek kiküszöbölése
3. Utcai gondozó szolgálatok normatív támogatása Biztosítottá vált a szolgáltatások párhuzamos Igénybevételének lehetősége bizonyos hajléktalanokat is érintő ellátásoknál. (ÉM és nappali melegdő)
4.
Hajléktalanoknak nincs „támogatott lakhatás”
SZOCIÁLIS CSOMAG
•
Intenzív szociális munka melynek célja, hogy kialakítsa azt a szociális diagnózist , mely a későbbi gondozás és segítő munka alapját képezi. Hatékony és kiterjedt kapcsolat kiépítése a szociális és egészségügyi rendszer között. Jó alapot jelentenek a jelenleg is működő egészségcentrumok.
•
•
•
Legkiszolgáltatobbaknak speciális menedékhelyek Bandáknak, csoportokban élőknek szabályaikban igen toleráns és engedékeny intézmények. Becsalogatás után, a deviáns viselkedés okainak feltárása és kezelése. Részben munkaképes, tartósan utcán élők szállásának fő szerepe a szállásnyújtás, de a személyes szükséglettől függő, differenciált szociális szolgáltatás is. A frissen utcára kerülők esetében cél a mihamarabbi lakhatáshoz juttatás, és a krízishelyzet megoldása. Átmeneti szállásnál magasabb szintű lakhatás, melyhez szociális munka is kapcsolódik.
JELEN SZOLGÁLTATÁSOK HAJLÉKTALANOKNAK A következő szolgáltatásoknak az ingyenessége rendkívül fontos körülmény a hajléktalan emberek számára, akik jövedelemmel nem, vagy alig rendelkeznek:
•
éjjeli menedékhely (estétől - reggelig történik az elhelyezés, lehet fürdeni, mosni, ételt melegíteni, általában tea és kenyér, tüdőszűrő igazolás bemutatására pár napos türelmi idő)
•
nappali melegedő (fürödni, mosni, enni, vagy pihenni lehet, továbbá szociális munkások segítségét kérheti, postacímet létesítenek, ügyeket lehet intézni, fél évnél nem régebbi tüdőszűrő igazolás szükséges)
•
ügyfélszolgálati iroda (szociális munkások segítségével iratpótlás, vagy ügyintézés, szociális ellátások intézése, postacím, tanácsadás)
•
álláskeresési tanácsadással, munkaközvetítéssel foglalkozó irodák, (segítség a munkakeresésben, felkészítés a munkába állásra, szükséges iratok beszerzése)
• •
népkonyhák és ételosztások (egytálétel, szendvics, tea) ruhaosztó helyek (többnyire használt ruhák adományokból)
•
utcai gondozó szolgálatok (az utcán élők élethelyzetét kísérik figyelemmel, információt nyújtanak, tájékoztatnak, szükség esetén, kérésre más ellátást kezdeményeznek)
JÖVEDELEMHEZ KÖTŐDŐ ELLÁTÁSOK Az alábbi ellátások a jövedelmi viszonyok vizsgálatával, de térítési díj kötelesek.
•
•
átmeneti szálló ( írásos együttműködési megállapodás, szociális munkással gondozói kapcsolat, meghatározott idejű ellátás) hajléktalanok rehabilitációs otthona (az együttműködés rehabilitációs terv alapján, meghatározott célok érdekében , általában munkaviszonnyal, jövedelemmel rendelkezők, megtakarítás)
JOGSÉRELMI VESZÉLYEK
A hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményben elhelyezett ellátottak esetében különös figyelemmel kell lenni az emberi méltóság védelmére. Az intézmény vezetője a lehetőségek figyelembevételével köteles olyan feltételeket biztosítani, ahol a hajléktalan emberek alapvető tisztálkodási, pihenési feltételei nyugodt körülmények között biztosítottak. A hajléktalan személy intézményi szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos. A hajléktalan személyeket ellátó intézmény vezetője az ellátottak részére köteles postacímet biztosítani, és a részükre szóló küldeményt átadni.
Szondázás nem megengedhető, sérti az emberi méltóságot, önrendelkezés jogát, a szociális ellátáshoz való jogot. (a drogfogyasztók az ellátásokban speciális tudás igényelnének, lépéshátrány ) Dilemma: az alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett konfliktusok kezelése, az alacsonyküszöbű ellátások esetében ellátatlan pszichiátriai betegek Budapest és Vidék ellátórendszerének különbözősége. MEDIÁCIÓ
„ÉLETET ÉS TESTI ÉPSÉGET VESZÉLYEZTETŐ HELYZET”
Szt. 7.§ (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
• Az ”életet és testi épségét veszélyeztető helyzetben” az elhelyezésre jogosult emberek számára a minimális lakhatási formát sürgősséggel, a tartózkodási hely szerinti önkormányzat köteles biztosítani, ill. megszervezni mindaddig, amíg e feltételek fennállnak. • Alaphelyzetben pénzbeli lakhatási támogatás • Tényleges (természetbeni) lakhatásról gondoskodik
ÖNKORMÁNYZATOK
Alaptörvény: XXII.cikk (2) „Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.” 2011.Évi CLXXXIX.tv Mo.helyi Önkormányzatairól: a helyi önkormányzatok kötelező feladata a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének a biztosítása.
• • • •
A település közterületein élők számba vétele jellemzőik alapján Középtávú program és éves terv készítése(megelőzés, ellátás, rehabilitáció) Befogadásukra alkalmas lakhatási lehetőség biztosítása, szabályozás, működtetés Lakhatási krízisbe kerültek tv.-ben szabályozott pénzbeli támogatásaihoz juttatása, a megelőzés érdekében.
HAJLÉKTALANOKNAK NYÚJTOTT SPECIÁLIS EÜ. ELLÁTÁSOK Átfedés a betegjogi területtel!
•
Sorsfordító tényező lehet a szakrendelésekhez való hozzájutás biztosítása. (pl. szemészet és fogászat)
•
•
hajléktalan háziorvosi és szakrendelések, lábadozók, egészségügyi centrumok ( kórházba utalás, szakrendelésre irányítás, gyógyszerfelírás, közgyógyellátás, egészségügyi támogatások intézése, lábadozóba való felvétel elbírálása, gyógyszerek, kötszerek, segédeszközök, szakszerű ápolás, betegszállítás kontroll vizsgálatokra, napi háromszori étkezés, tisztálkodási lehetőség, felszerelés, mosás, ágynemű, ruhanemű, szociális ügyintézés, mentális segítség, kreatív szabadidőeltöltés, lábadozóból további intézményekbe való elhelyezés ügyintézése ) mozgó orvosi szolgálat (peremterületeken élő, az egészségügyi szolgáltatásokból kieső hajléktalan személyek felkutatása, ellátása, megfelelő helyre juttatása) fertőtlenítő fürdetés (az utcai szolgálatok által az intézménybe szállítottak és egészségügyi ellátásban részesülők szükség szerinti fertőtlenítése)
ÉLETMENTŐ INFORMÁCIÓK
A felsorolt ellátások elérhetőségéről, az ellátások igénybevételének feltételeiről, részletes és pontos információval szolgálnak a 0-24 óráig elérhető
•
ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (nedves ruházat, földön fekszik takaró és alatta lévő karton, polifoam nélkül, kihűlés, fagyás, kiszáradás),
•
ha az utcán lévő hajléktalan ember segítséget kér; de nem azonosítható, hogy milyen típusú segítségre lenne szüksége,
Diszpécser Szolgálatok.
•
információra, segítségre van szükség, mert a környezetében élő személy vagy családtagja, barátja, rokona, ismerőse hajléktalanná vált, vagy ennek veszélye fenyegeti,
•
ha a környezetében élő fedél nélkül élő ember a szokásaitól eltérően viselkedik (nem kelt fel mikor szokott, egész nap fekszik).
KRÍZIS CSOPORTOK
A többi szervezet számára is célszerű lenne kötelezővé tenni az utcai szolgálatokkal és a diszpécser szolgálatokkal való együttműködést helyi közterületi kerekasztalok formájában.
• • • • •
Utcai szolgálat és diszpécser Mentők, eü Szállást nyújtók Rendőrség Közterület felügyelők, polgárőrök
• Jogvédők, érdekvédők
HAJLÉKTALANOK JOGVÉDELMÉRE VÁLLALKOZNAK MÉG Az OBDK illetékességi területein kívül eső jogsegély lehetőségek hajléktalanoknak.
Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata - Budapest „Nép ügyvédje” Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 8. Telefon: (1) 209-93-68 (o.v.) (1) 209-93-56 (központ) Fax: (1) 327-72-31 E-mail:
[email protected] • A HAJLÉKTALANOK JOGVÉDŐ FÓRUMA PROGRAM ELÉRHETŐSÉGEI: Telefon: +36 20 418 4516, +36 1 789 6277 Személyes ügyfélfogadás Budapesten: Időpont: hétfő 9:00-12:00 Helyszín: Menhely Alapítvány Nappali Melegedő (1073 Budapest, Kürt utca 4.) • Helsinki Bizottság (jogtalan fogvatartások esetén) • AVM Utcajogásza •
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
