JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2010. február Magyar Közlöny 12. szám 12/2010. (II. 2.) Korm. rendelete
a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A rendelet alapján a kötelezett által lakott lakóingatlan a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 257‐258. § alkalmazásával (zálogtárgy értékesítése) 2010. április 15‐ig nem értékesíthető. 6/2010. (II. 2.) FVM rendelete
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet módosításáról
A rendelet szabályozza a mezőgazdasági, agrár‐vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseire vonatkozó módosításokat. Az egyesített támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának időszakát 2010. és 2011. években az alábbiak szerint határozza meg: 2010. évben február 15‐tõl március 15‐ig; június 1‐jétõl 30‐ig; október 1‐jétõl 31‐ig;
2011. évtől kezdődően évente február 1‐jétõl 28‐ig; június 1‐jétõl 30‐ig; október 1‐jétõl 31‐ig.
Az egyesített támogatási és kifizetési kérelmet a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani. Az egyesített támogatási és kifizetési kérelem elektronikus űrlapját az MVH rendszeresíti, és azt közzé kell tenni az MVH honlapján. 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról
A rendelet meghatározza többek között a vadászható állatfajokat, a vadászterület határterületének megállapítására irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidőt, a
kérelem elbírálásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. A vadászterülethez tartozó földtulajdonosi gyűlés összehívásának, határozathozatalának szabályait. Magyar Közlöny 14. szám 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelete a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról
A rendelet megállapítja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok fajtáit. A Dokumentációs Központ üzemeltetőjeként a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki. A szabályozás szerint a Dokumentációs Központ a részére átadott és beküldött dokumentációt megőrzi, nyilvántartja, rendszerezi és katalogizálja. A működtető a dokumentumok biztonságos tárolását, a további megtekintésre, hasznosításra, jó minőségű másolat készítésére alkalmas állapotban tartását a megfelelő intézményi feltételek kialakításával folyamatosan biztosítja. 17/2010. (II. 5.) Korm. rendelete
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány rendelete 2010. február 10‐i hatállyal módosítja a Kjt‐nek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletét. A módosítás érinti a jogviszony létesítésére, a magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó korábbi szabályokat. A legjelentősebb változás az intézményvezető‐váltás korábbi szabályait érinti. (A módosításról bővebb információ olvasható hivatalunk honlapjának (www.earkh.hu) Kezdő oldalán, „Intézményfenntartók figyelmébe” címmel.)
1/2010. (II. 5.) SZMM rendelete
a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról
A rendelet módosítja a rendelettel megállapított szakmai és vizsgakövetelmények szerinti szakképesítések esetében a szakmai bizonyítvány kiegészítőlapok kibocsátására irányadó mellékletet, továbbá módosításra kerülnek a rendelet 1., 2.,4. számú mellékletei is.
14/2010. (II. 5.) AB határozata
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában Az Alkotmánybíróság határozatával megállapította, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 19/2003. (V. 12.) számú – többször módosított és egységes szerkezetben lévő – rendelete (a továbbiakban: Ör.) 14. § (2) bekezdése, és a 21. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat e határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az Ör. 21. § (1) bekezdése „egészségi állapota miatt alkalmas” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt ugyancsak megsemmisítette.
Az Ör. 21. § (1) bekezdés, 22. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az AB elutasította, míg 6. § (2) bekezdés és a 8. § (1) bekezdés a), b), f), g), h) pontjai alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárást megszüntetette.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a támadott Ör.‐t Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő‐testülete az indítvány benyújtását követően többször módosította. Ennek következtében az Ör. időközben hatályon kívül helyezett, támadott rendelkezéseinek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság – az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos – egységes szerkezetben lévő —rendelkezések tekintetében folytatta le.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezése, de más előírásai sem állapították meg az átmeneti segély normatív szabályaitól való eltérés mérlegelhető körülményeit. A 63/1995. (X. 27.) AB határozat mutatott rá arra, hogy az önkormányzati rendeleti szabályozás megállapíthat olyan körülményeket, amelyek figyelembevételével – az egyedi, sajátos szempontokra tekintettel – mérlegelhető a döntés. Az önkormányzat azonban ha lehetővé teszi az egyedi döntések megalkotását, a mérlegelés alkalmazását az Sztv. keretei között alkotott rendeletében, meg kell határoznia annak feltételeit, körülményeit. Mivel az Ör. az ilyen tartalmú szabályozást mellőzte az Alkotmánybíróság – mint a jogbiztonság alkotmányos elvét sértő rendelkezést – az Ör. 14. § (2) bekezdését megsemmisítette.
Az Ör. az ápolási díjra jogosultak körének meghatározása során az Sztv.‐ben meghatározott alanyi jogosultak körének felsorolásán túl, többletként az „egészségi állapota miatt alkalmas” feltételt is megállapította. Ezzel összhangban az Ör. 21. § (2) bekezdése minden további feltétel nélkül kizárta a munkaviszonyban nem álló és egészségi állapota miatt alkalmatlan, valamint a munkaviszonyban álló és fizetés nélküli szabadságon lévő házastársat vagy élettársat az ápolási díjra jogosultak köréből, amely ellentétes az Sztv. 43/B. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdés d) pontjával, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az „egészségi állapota miatt alkalmas” kifejezést és az Ör. 21. § (2) bekezdését is megsemmisítette.
Vizsgálta még az Alkotmánybíróság az Ör. 22. § (1) és (2) bekezdését, mivel azt az indítványozó jogbiztonságot sértőnek vélte, mert azok sértik az Jat. 18. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést: „a jogszabályokat világosan és közérthetően kell megszövegezni.”
Az Alkotmánybíróság két korábbi (61/1994. (XII. 24.), és 1263/B/1993.) határozataira hivatkozva az Ör. támadott rendelkezését – a vegyes jogszabályszerkesztés miatt – nem tartotta alkotmányellenesnek, mivel álláspontja szerint abból egyértelműen felismerhető, megállapítható és a laikus számára is értelmezhető a helyi szabály. Magyar Közlöny 16. szám 7/2010. (II. 11.) OKM rendelete
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról A módosítás alapján a könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé nyilvánítása iránt külön kérelmet kell benyújtani. A kérelmek egyidejűleg is benyújthatóak, amelyekért a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha a tankönyvet tartalmában vagy – kötésmódja, illetve borítója kivételével – kivitelében megváltoztatták, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni.
Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet végleges formájában kívánják forgalomba hozni.
Módosítja a rendelet a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálandó szempontokat is. A rendelet alapján az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján minden év szeptember 30‐áig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén – függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem – a következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. A tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés.
A módosított rendelet szerint az iskolai tankönyvellátás során a normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához (ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt) a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolást kell becsatolni.
Magyar Közlöny 21. szám 6/2010. (II. 18.) ÖM rendelete
az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról
A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete szerinti XI. Önkormányzati Minisztérium költségvetési fejezet, 12. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 26. és 27. alcíméhez tartozó előirányzatok felhasználására és elosztására terjed ki. A „Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások” előirányzat kivételével, az előirányzatokon rendelkezésre álló eredeti előirányzat legfeljebb 3%‐a kommunikációs feladatok ellátására is fordítható. Az előirányzatokon összesen rendelkezésre álló összeg 5%‐a az előirányzatok pályázat útján történő felhasználására, a pályáztatás lebonyolítására, valamint a támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzésére is fordítható.
A rendelet meghatározza a támogatás nyújtásának feltételeit, megállapítja a pályázati eljárásra vonatkozó külön szabályokat. A pályázati felhívást a pályázat benyújtási határnapja előtt legalább harminc nappal közzé kell tenni az ÖM honlapján. A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre és az ott megjelölt formában kell benyújtani. A pályázatnak a pályázati felhívásban megjelölt adatokat, dokumentumokat kell tartalmaznia. Ha jogszabály, illetve a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követő 8 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A hiánypótlás ideje az eljárási határidőkbe nem számít bele.
A rendelet szabályozza még – többek között ‐ az iskolai, diák‐ és felsőoktatási sport, a szabadidősport, az egészségjavítást célzó sporttevékenység támogatását. 3/2010. (II. 18.) SZMM rendelete
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet módosításáról
A 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet alapján az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (a továbbiakban: NSZFI) bejelentkezni az NSZFI honlapján közzétett, e célra rendszeresített nyomtatványon.
A rendelet módosítja a bejelentkezési nyomtatvány tartalmai elemeit, a nyomtatványhoz csatolandó okiratok megnevezését. Módosításra kerülnek a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók juttatására, a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére vonatkozó támogatások egyes szabályai. A szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó nyilvántartások, elszámolási kötelezettségekre vonatkozó szabályok is változtak.
18/2010. (II. 18.) AB határozata
jogszabály alkotmány ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IV. 23.) KR számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (6) bekezdésének „amennyiben 200 méteres védőtávolság biztosítható a lakott épületektől” fordulata alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Ör. 17. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Az Ör. 9. § (6) bekezdését és 10. § (1) bekezdés a) pontjának méhekre vonatkozó rendelkezését azért kérte megsemmisíteni az indítványozó, mert álláspontja szerint magasabb szintű jogforrással ellentétes; a 15/1969. (XI. 6.) MÉM számú rendeletnél (a továbbiakban: MÉMr.) nagyobb védőtávolságokat határozott meg, valamint meghatározott időszakokra korlátozta a belterületen tartható méhcsaládok számát.
Az Alkotmánybíróság legutóbb a 115/2009. (XI. 20.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh1.) foglalkozott a méhtartás helyi szabályozásának alkotmányos kereteivel. Az Abh1.‐ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeleti szabályokat, amelyek a MÉMr.‐ben szabályozott védőtávolságoknál nagyobb mértékű védőtávolságokat írtak elő. Abban a tekintetben azonban, hogy az önkormányzatnak helyi közügyként joga van a méhtartás kérdéseit magasabb szintű jogszabállyal összhangban – esetleg ilyen rendelkezés híján – szabályozni, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának meg felelően egyértelműen állást foglalt: „»Amint ez az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat – a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságoknak meg felelően állapít meg.« [6/1995. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 448–449.]”
Az Alkotmánybíróság határozata megfogalmazza önmagában az, hogy az Ör. Dunaújváros Megyei Jogú Város belterületén a MÉMr.‐ben nem szereplő feltételt határoz meg – nevezetesen a tartható méhcsaládok számát korlátozza ‐, nem ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. „Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra. [17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155.] Mindaddig, amíg az ilyen rendelkezés nem tiltja a magasabb szintű jogszabály által lehetővé tett méhészeti tevékenységet, hanem csak a helyi közügyekre vonatkozó szabályozási hatalma keretében korlátozza azt, a támadott szabály nem alkotmányellenes.”
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása tartalmazza továbbá, hogy „Bár a méhcsaládok számának szabályozása, korlátozása …..önmagában nem alkotmányellenes, feltéve, hogy a korlátozás nem eredményezi a tevékenység teljes tiltását, jelen ügyben az Alkotmánybíróság nem semmisíthette meg az Ör. 10. § (1) bekezdés a) pontjában előírt védőtávolságokról szóló rendelkezéseket, mivel azok más – az indítvánnyal nem érintett – állatfajtákra is vonatkoznak.” Az Alkotmánybíróság az Ör‐nek csak azokat a rendelkezéseit semmisítette meg, amelyek a méhekre nézve írták elő az alkotmányellenesnek bizonyult védőtávolságokat.
Vizsgálta az Alkotmánybíróság az Ör. 17. §‐át, amely a polgármester hatáskörébe vonja az Ör megsértése miatti intézkedéseket. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az Ör. helyi közügy (az állattartás magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott) tárgyában született szabályozása tekintetében helyesen került megjelölésre az eljárásra jogosult szerv (jelen esetben polgármester).
19/2010. (II. 18.) AB határozata
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által a közterületek használatának és igénybevételének szabályozásáról alkotott 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8. § (5) bekezdésének alkalmazása során az Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből folyó alkotmányos követelmény, hogy a közterület‐igénybevételi szerződéshez való polgármesteri hozzájárulás ellen jogorvoslatot kell biztosítani.
Megállapította továbbá, hogy a Kr. 8. § (5) bekezdésében a „tulajdonosi” szövegrész alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján az Kr. 8. § (5) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „(5) A közterület‐igénybevételi szerződés megkötéséhez a polgármester ad hozzájárulást. A hozzájárulás megtagadása esetén az igénybevételi szerződés nem köthető meg.”
Kimondta továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az Kr. 8. § (5) bekezdésének megsemmisített szövegrésze a Fővárosi Ítélőtábla előtt folyamatban lévő 3.Kf.27.240/2008. számú ügyben nem alkalmazható.
Az Kr. támadott rendelkezése szerint a közterület‐igénybevételi szerződés megkötéséhez a polgármester ad tulajdonosi hozzájárulást. A hozzájárulás megtagadása esetén az igénybevételi szerződés nem köthető meg. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben Debrecen megyei jogú város polgármestere a felperes által kezdeményezett szerződés megkötéséhez előírt hozzájárulást határozataiban megtagadta. A határozatok ellen a felperes fellebbezett, fellebbezésére az önkormányzat jegyzőjétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a polgármester ezekben az ügyekben nem
hatósági, hanem tulajdonosi jogkörben jár el, így eljárása nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá. Így a polgármester határozatát nem köteles indokolni és a határozat ellen fellebbezésnek sincs helye.
A felperes a határozatok ellen bírósághoz fordult. Az első fokú bíróság a keresetlevelet …..elutasította…..A végzés ellen a felperes fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf. 27.240/2008/12. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárást kezdeményezte. Az Ítélőtábla indítványában a 41/2000. (XI. 8.) AB határozatra hivatkozással kérte az Kr. 8. § (5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát, mert az azzal, hogy tulajdonosi nyilatkozatnak minősíti a polgármester határozatát, kizárta a jogorvoslat lehetőségét a polgármester hozzájárulást megtagadó határozata ellen, s ez sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint ……a közterületek közcélú rendeltetésére tekintettel a közterületek tulajdonosai ezekkel a tulajdoni tárgyakkal nem rendelkeznek szabadon. A közterületek közvagyonnak minősülnek, önkormányzati, illetőleg állami tulajdonban állnak. Az állami tulajdonban álló közterületek az állami tulajdon kizárólagos tárgyai. A helyi önkormányzatok tulajdonába tartozó közterületek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 79. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat törzsvagyonába, azon belül is a forgalomképtelen vagyon körébe tartoznak. Ezek az ingatlanok az államot, az önkormányzatokat terhelő közfeladat (közlekedés, közösségi terek biztosítása stb.) meg valósítását szolgálják. Ezen ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlása célhoz kötött, a közérdekű célok meg valósulása érdekében illetik meg a tulajdonost. A tulajdonos, a települési önkormányzatok, illetőleg az állam tulajdonosi jogait gyakorló kezelő szerv feladata a közterületek rendeltetésszerű, biztonságos és zavartalan használatra alkalmasságának biztosítása. E körben e szervek feladata annak biztosítása is, hogy a közterületek rendeltetésétől eltérő használata másokat a rendeltetésszerű használatban ne akadályozzon.
A közútnak nem minősülő közterületek tekintetében törvényi szabályozás nincs, annak hiányában helyi közügynek minősül, s a települési önkormányzatok szabályozási autonómiájába tartozik azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek mellett lehetőség van a közterületek rendeltetésétől eltérő használatára. E szabályokat a települési önkormányzat nem tulajdonosi jogkörében, hanem a helyi közhatalom gyakorlójaként állapítja meg. A közterület rendeltetésétől eltérő használatának szabályozása során az önkormányzatnak tulajdonosi érdekein túl, közérdekű célokat – városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közegészségügyi, közlekedés‐ és vagyonbiztonsági érdekeket, a közterület rendeltetésszerű használóinak érdekeit – is érvényesíteni kell. Ugyanakkor olyan szabályozást kell alkotnia, amely biztosítja a közterületet jogszerűen a rendeltetésétől eltérően használók jogainak, jogos érdekeinek védelmét is. A közterület‐használat szabályozása így alapvetően közjogi, közigazgatási jellegű szabályozást jelent.
Mindezek alapján – az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint ‐ megállapítható, hogy közterület rendeltetésétől eltérő használata során elsősorban nem a magánjog szabályai, hanem közigazgatási jogi szabályok határozzák meg az önkormányzat és a közterület használója között létrejövő jogviszonyban a jogalanyok jogait.
A Kr. a közterületek rendeltetésétől eltérő, díjfizetés ellenében történő használatát (közterület‐igénybevétel) szerződésen alapuló jogviszonyként szabályozza, amely szerződés a közterületet hasznosító szerv és a közterület használója között jön létre. A rendelet szerződéskötési feltételként szabályozza a közterületen gyakorolható tevékenységeket és az egyes tevékenységek gyakorlásának a feltételeit. A vitatott szabály a Kr.‐ben foglalt anyagi jogi szabályokon túl, további feltételhez köti a szerződés megkötését azzal, hogy a szerződés érvényességi kellékeként szabályozza a polgármester hozzájárulását. A polgármesteri hozzájárulás, ebben a jogi konstrukcióban látszólag polgári jogi jognyilatkozat, a szabályozás tartalma szerint a polgármester valójában a közterület‐igénybevételi jogosultságról dönt, arról hogy a közterületet igénybe venni szándékozó természetes személy, szervezet szerezhet‐e jogot a közterület használatára. A Kr. 8. § (5) bekezdése arra ad felhatalmazást a polgármesternek, hogy egyoldalúan döntsön természetes személyek, az önkormányzattól független szervezetek közigazgatási jog által szabályozott jogairól, kötelezettségeiről. Ez a döntés jogi természetét tekintve hatósági ügyben hozott döntésnek minősül.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kr. 8. § (5) bekezdésében szabályozott polgármesteri döntés jogi természetét tekintve hatósági döntés, akkor is, ha a Kr. a „tulajdonosi” jelzővel magánjogi jognyilatkozatnak minősíti azt. Így az a szabályozás, amely kizárja, hogy ellene jogorvoslattal éljenek azok, akiknek jogát, jogos érdekét a határozat sérti, alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy a vitatott szabály a polgármester hozzájárulásához köti a közterület‐igénybevételi szerződés megkötését, nem sérti az Alkotmányt. Alkotmányellenessé a szabályozás azáltal vált, hogy a polgármesteri döntést magánjogi jognyilatkozatként minősítve, kizárta ellene a jogorvoslat lehetőségét. 20/2010. (II. 18.) AB határozata
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Monok Községi Önkormányzat Képviselő testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/2007. (XI. 29.) rendelete 7. § (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az indítványozó kezdeményezte Monok Községi Önkormányzat Képviselő‐testületének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/2007. (XI. 29.) rendeletének (a továbbiakban: Gyr.) módosításáról szóló 14/2008. (V. 27.) sz. rendelet 1. §‐a alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését, mivel álláspontja szerint a Gyr. 7. §‐át új, (4) bekezdéssel kiegészített rendelkezés az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti, mivel a képviselő‐testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazáson túlterjeszkedve, illető‐ leg felhatalmazás nélkül állapította meg a gyermekvédelmi támogatás megvonásának eseteit. A képviselő‐testület hatásköre a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására terjed ki, ezt az ellátást kiegészítheti, más pénzbeli támogatást állapíthat meg és a támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja. A törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén a jegyző, illetőleg a képviselő‐
testület – az indítványozó szerint – köteles a gyermekvédelmi támogatásokat megállapítani és folyósítani további feltételek nélkül a rászoruló gyermek részére. A Gyr. kiegészítésével tehát a képviselő‐testület túlterjeszkedett a Gyvt.‐ben kapott felhatalmazáson, ami ekként törvénysértő és alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása – többek között – leszögezi, hogy a Gyvt. a gyermekvédelmi támogatások tekintetében arra hatalmazta fel a települési önkormányzatok képviselő‐testületeit, hogy rendeletben szabályozzák a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértékét [21. § (1) bekezdés], a hatáskörükbe tartozó ellátást kiegészíthetik és más pénzbeli támogatásokat is megállapíthatnak [18. § (2) bekezdés], természetbeni támogatásként nyújthatják első alkalommal az óvodáztatási támogatást [20/C. § (4) bekezdés], továbbá megállapítják a hatáskörükbe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, a benyújtás részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot [131. § (1) bekezdés]. A többi pénzbeli és természetbeni ellátás (így például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás) vonatkozásában a Gyvt. nem tartalmaz felhatalmazást helyi jogalkotásra.
A Gyr. támadott rendelkezésében a képviselő‐testület a gyermekvédelmi támogatások megvonásának eseteit állapította meg. Az Alkotmánybíróság megállapította: a Gyvt. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok a gyermekvédelmi támogatás megvonását, annak feltételeit szabályozzák. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes a Gyvt. előírásaival, így a Gyr. érintett 7. § (4) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti.
1/2010. (II. 18.) közigazgatási jogegységi határozat A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban a következő jogegységi határozatot hozta:
I. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §‐ának (4) bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. II. A határidő túllépése az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. §‐ának (4) bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő jogvesztő határidőnek minősül‐e.
Az indítvány megtételét az indokolta, hogy ezen 60 napos határidő minősítésével kapcsolatban ellentétes ítélkezési gyakorlat alakult ki.
A Legfőbb Ügyész álláspontja szerint a Kkt. az objektív felelősségen alapuló szabályszegések bírságolásával kapcsolatban az elévülést nem szabályozza, ezért – törvényi rendelkezés hiányában – a 60 napos bírságkiszabási határidő jogvesztőnek nem minősíthető.
A jogegységi tanács a határozat III. részében megfogalmazott indokok alapján hozta meg a I. és II. pontban megfogalmazott döntését.
2/2010. (II. 18.) OGY határozata
a nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalom meghosszabbításának szükségességéről Az Országgyűlés határozatában felkérte a Kormányt, hogy az Európai Unió illetékes szerveinél kezdeményezze a 2011‐ben lejáró, a nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterületnek minősülő termőföld megszerzésére vonatkozó tilalom meghosszabbítását, amelynek érdekében a szükséges egyeztetéseket folytassa le.
Felkérte továbbá a Kormányt, hogy – figyelemmel az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott szabályozási gyakorlatra is – olyan, a nemzeti érdekeinket is tükröző, új és átfogó földügyi szabályozást dolgozzon ki, és terjesszen az Országgyűlés elé, amely biztosítja a mezőgazdaság multifunkcionális jellegének fenntartását, továbbá a közérdekű célok meghatározásakor legyen figyelemmel a diszkrimináció mentességre, az arányosságra, valamint az objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumok biztosításának szükségességére. 3/2010. (II. 18.) OGY határozata
az országgyűlési képviselők 2010. évi választása kampányának költségvetési támogatásáról
Az Országgyűlés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 91. §‐ának (1) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők 2010. évi választása kampánya során a költségvetési támogatásra országosan fordítható pénzeszköz összegét 100 millió Ft‐ban állapította meg. Magyar Közlöny 23. szám 4/2010. (II. 22.) MNB rendelete
a jegybanki alapkamat mértékéről
A Magyar Nemzeti Bank Elnöke a jegybanki alapkamat mértékét 2010. február 23. napjától 5,75 %‐ban határozta meg.
Magyar Közlöny 26. szám 15/2010. (II. 25.) FVM rendelete
egyes, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások részletes feltételeit megállapító miniszteri rendeletek módosításáról A miniszteri rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások iránti kérelmek benyújtási határidejének módosításairól rendelkezik. 4/2010. (II. 25.) KvVM rendelete
a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról
A rendelet – többek között – módosítja az egyes igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások díjának mértékét. 21/2010. (II. 25.) AB határozata jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 12/A. § (1) bekezdése alkalmazásánál az Alkotmány 46. § (3) bekezdéséből és az 55. § (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy bírósági titkár nem hozhat érdemi döntést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény X. fejezet 2. „Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése” cím alatt (196‐201. §‐okban) szabályozott bírósági eljárásokban.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 12/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének – az Alkotmány 54. § (1) bekezdése, 57. § (1) bekezdése és 70/A. §‐a alapján történő – megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
22/2010. (II. 25.) AB határozata
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § f) pontjában szereplő „a tulajdonában lévő” szövegrész alkotmányellenes, ezért azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján a Gjt. 5. § f) pontja a következő szöveggel marad hatályban: „a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő‐, mostoha‐ vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,”
Az Alkotmánybíróság a Gjt. 5. § f) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt egyebekben elutasította.
Az indítványozók szerint a Gjt. 5. § f) pontja az Alkotmány 70/A. §‐ával ellentétes módon tesz különbséget azon mozgássérültek között, akik tulajdonosként, és azok között, akik üzembentartóként használnak gépjárművet; a Gjt. ugyanis csak az előbbieket mentesíti a gépjárműadó megfizetése alól.
A határozat indokolása – többek között – kifejti, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Gjt.‐ben biztosított gépjárműadó‐kedvezményt, valamint más jogszabályok mozgássérültek számára közlekedési kedvezményt biztosító szabályait, mind az Alkotmány 70/E. §‐ába foglalt szociális biztonság, mind az Alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó 70/A. §‐a szempontjából.
Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra is, hogy a közterhekhez való hozzájárulás tekintetében a mentesség és a kedvezmény meghatározásánál a jogalkotónak széles körű mérlegelési joga van, azonban az Alkotmányban meghatározott korlátok itt is érvényesülnek [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.].
A Gjt. korábban nem az adómentességre jogosult alanyi kört határozta meg, hanem azokat az adótárgyakat (mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló gépjármű), amelyekkel összefüggésben az adómentesség igénybe vehető.
A jelen esetben ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gjt. 5. § f) pontjában megállapított korlátozás sérti „az egyenlő méltóságú személyként való kezelés” elvét. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította az alkotmányellenességét az indítvánnyal támadott szabály azon részének, amely az adómentességet a mozgáskorlátozott személy (illetve a kiskorú mozgáskorlátozott szülője) tulajdonában álló gépjárműre szűkítette.
Kimondja az AB határozat azt is, hogy nem sérti azonban az Alkotmány 70/A. §‐át, hogy a Gjt. 5. § f) pontja azért, hogy csak meghatározott teljesítményt el nem érő gépjárművekre biztosít adómentességet. A törvényhozó szabadságába tartozik, hogy meghatározza az adótárgy azon ismérveit, amelyekre tekintettel az adómentességet biztosítja. Amennyiben ez nem vezet közvetlenül személyek közötti hátrányos megkülönböztetéshez, az Alkotmány 70/A. §‐ának sérelme fel sem merül.
1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalása
az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról Az OVB állásfoglalása – többek között – megállapítja, hogy az ajánlószelvény választópolgárhoz való eljuttatásáért a helyi választási iroda vezetője felel. E feladatához tartozik, hogy gondoskodjon az ajánlószelvények értesítővel együtt való megküldéséről, és biztosítson pótlólagosan ajánlószelvényt azon választópolgárok számára, akik nem kaptak.
Meghatározza a hivatalos ajánlószelvény kritériumait, állást foglal az ajánlószelvények gyűjtéséra vonatkozóan. Így: az ajánlószelvények gyűjtésének a Ve. 48. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt tilalmának célja a választási cselekmények kizárása a munkahelyekről. Ebből következően a tilalom nemcsak a munkahelyeken munkát végzők egymás közötti kapcsolatában zárja ki az ajánlószelvények gyűjtését, hanem tilalmazza azt is, hogy munkahelyeken munkaidőben bárki ajánlószelvényt gyűjtsön. E tekintetben az Országos Választási Bizottság a munkahely fogalmának meghatározásánál a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában foglaltakat tekinti irányadónak. Nem vonatkozik a tilalom a jelölő szervezetek által fenntartott, működtetett munkahelyekre. A tilalom megsértését jelenti azonban, ha a jelölő szervezet – a saját maga által fenntartott munkahelyeken kívül – más munkahelyet jelöl meg, hirdet meg, népszerűsít az ajánló szelvények gyűjtésére vagy leadására.
Az ajánló szelvények kitöltésével kapcsolatban az állásfoglalás – többek között – megállapítja, hogy az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a választó polgár saját kezű aláírása.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint „az ajánlószelvény a jelölt/lista bejelentését követően is gyűjthető….A jelölt, jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel. Az ajánlások ellenőrzése során a választási bizottság testületként jár. A bizottság tagja csak a bizottság döntése alapján végezhet önállóan ellenőrzési feladatot, illetve tekinthet be a technikai nyilvántartásba.” Magyar Közlöny 27. szám 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelete
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit módosítja.
Így például a módosított rendelet alapján amennyiben a közös beruházás a régióhatáron túlnyúlik, az igénybejelentés teljes dokumentációját a társult önkormányzatok által – külön megállapodásban – a beruházás finanszírozásával összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott, valamint a címzett támogatás alapdokumentumaiban a támogatás címzettjeként meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: gesztor) szerint illetékes Igazgatósághoz kell benyújtani.
A pályázatról való döntést követően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatásban részesülő önkormányzattal – közös beruházás esetén a gesztor önkormányzattal – 20 munkanapon belül támogatási köt szerződést.
Önkormányzat kiválása esetén, amennyiben az önkormányzat kiválása a támogatási szerződés megkötése előtt történik és a kiváló önkormányzat lemond az összes támogatásról, a következő évi feltételeknek megfelelően új igényt nyújthat be.
A céltámogatási igénybejelentést az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, a 3. mellékletben meghatározott követelményeknek meg felelően a 4. melléklet szerinti dokumentumokkal kell benyújtani. Az önkormányzatnak a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványokat és dokumentumokat e rendelet mellékleteivel azonos formában, teljes terjedelemben – hivatkozásokkal együtt – kinyomtatott, azonos tartalmú dokumentumként kell előállítania.
A rendelet módosításokat tartalmaz továbbá a Magyar Államkincstár pályázattal kapcsolatos feladataira, a pályázathoz kapcsolódó számlavezetésre, elszámolására vonatkozóan. A rendelet mellékletei új (módosított) formanyomtatványokat tartalmaznak a céltámogatások igénylésére és elszámolására is. 37/2010. (II. 26.) Korm. rendelete
a területi monitoring rendszerről
A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről l szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján megállapítja a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait, a területi monitoring rendszer feladat‐ és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét. A rendelet az általános rendelkezések között értelmező rendelkezéseket határoz meg. Megállapítja a Korm. rendelet a területi monitoring rendszer célját, amely többek között az, hogy hiteles, megbízható, összehasonlítható, ellenőrizhető, a tervezésbe és a döntéshozatalba visszacsatolható információt szolgáltasson a területi folyamatok alakulásáról, az ország és régiói európai térbe való integrációjáról, stb.. Elősegítse például a területfejlesztési politika céljainak érvényesítését, elemzését, értékelését, felülvizsgálatát.
A rendelet Országos, Kiemelt térségi, Regionális területi, Megyei Területi Bizottságok működését és azok feladatait is meghatározza. Megállapítja a monitoring bizottságok működésének közös szabályait.
38/2010. (II. 26.) Korm. rendelete
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet és más szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A rendelet módosítja a „szociális foglalkoztatás”, a „feladatmutató” rendelet alkalmazása során való alkalmazásának meghatározását. Módosításokat tartalmaz a rendelet az intézmények ágazati azonosítójának használatára, a nyilvántartások vezetésre vonatkozóan. Változnak az egyes szociális szolgáltatásokról nyújtandó jelentések nyomtatványai, illetve a jelentési határidők. 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 2010. május 1. napjától az Európai Gazdasági Térség országaiban lakóknak is jár a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, sőt akik hetente egyszer repülővel utaznak haza, azok legfeljebb havi 30 ezer forintos költségtérítésre jogosultak. Az új rendelet ‐ a felsoroltakon túl ‐ kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrendszerinti hajóval, és komppal. A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járáshoz, a munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése megszűnik. A rendelet felveszi a támogatandó utazási eszközök közé a légi közlekedési járművet, de csak a hazautazásnál. A hazautazás legfeljebb heti egy utazást jelent a lakó‐ és a munkahely között. Erre is vonatkozik a 86 százalékos támogatás, valamint a havi 30 ezer forintos támogatási limit, amely a többi közlekedési eszközre is igaz, de csak erre az évre. A következő években ugyan is a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyasztó áridexével emelkedik. A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó‐költségtérítés akkor jár, ha az alkalmazott lakó‐ és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak várakozásnak számít az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. A mozgáskorlátozott ‐ vagy másért fogyatékos ‐ személy akkor is kaphat autóra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka‐ és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik.
40/2010. (II. 26.) Korm. rendelete
a közigazgatási felsővezetői képzésről
A Kormányrendelet szerint az állami közigazgatási felsővezetői képzés kialakításáért, működtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A minisztert feladatának ellátásában úgynevezett szakmai kollégium segíti. A szakmai kollégium vezetője a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK). Ebből adódóan a rendelet meghatározza a miniszter, a szakmai kollégium és a KSZK feladatait. A rendelet szabályozást tartalmaz a felvételi vizsgára, a képzésre, a képzés finanszírozására, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra vonatkozóan is. 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete
a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki. Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/F. §‐ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény‐, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok között állapítja meg a rendelet, hogy a kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható. Ebet forgalmazni, tulajdonjogát átruházni kizárólag az állat bőre alá ültetett mikrochippel (elektronikus transzponderrel) lehet. Az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt. A rendelet értelmében állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető. Az állatok védelme érdekében megállapítja a rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket is. 21/2010. (II. 26.) OGY határozata a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 54. § (6) bekezdése alapján annak 1. számú mellékletének I. fejezete 6. címében előirányzott 110,0
millió forint támogatási összeget a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei számára az Országgyűlés a határozat melléklete szerint osztja fel. E költségvetési támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei működési költségeinek fedezésére szolgál. A költségvetési támogatást a Pénzügyminisztérium a következők szerint folyósítja: a) egy összegben, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg a 3 millió forintot, b) két részletben, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 3 millió forintot. A támogatásban részesített társadalmi szervezet a támogatás felhasználásáról kötelesek írásbeli elszámolást készíteni és legkésőbb 2011. január 31‐ig megküldeni az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil‐ és vallásügyi bizottságának. Magyar Közlöny 28. szám 2010. évi XII. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról A törvény az új Polgári Törvénykönyv 2010. május 1. napján, illetve 2011. január 1. napján hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódóan módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt. Módosításra kerül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhet tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény, a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény, valamint a kötelező gépjármű‐felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény is. 2010. évi XIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról
A törvény módosítást tartalmaz a környezethasználat, az előzetes vizsgálati eljárás, az előzetes konzultáció, az egybefoglalt környezethasználati engedély vonatkozásában. Kiegészül a környezethasználat bejelentésére vonatkozó címmel és rendelkezésekkel, módosításokat vezet be a változás‐bejelentési kötelezettség, ellenőrzés területén. Szabályozza, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Felhatalmazást ad a törvény, hogy a díjak mértékét az ágazati miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben állapítsa meg.
2010. évi XIV. törvény
a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról A törvény módosítja az államháztartásról, a munkaügyi ellenőrzésről és az adózás rendjéről szóló törvényeket. A törvénymódosítás értelmében nem nyújtható támogatás annak a munkáltatónak, aki a jogszabályban meghatározott rendezett munkaügyi feltételeknek nem felel meg. Az állami adóhatóságnak a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan nyilvánosságra kell hoznia azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségüknek, kivéve, ha a munkáltató az Áht. 15. § (8) bekezdésében foglalt feltételnek megfelel. 47/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról A rendelet módosítja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. számú és 5. számú mellékleteit. 8/2010. (II. 26.) ÖM rendelete
az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2010. évi támogatásának rendjéről A rendelet alapján az EU Önerő Alap támogatás igényelhető az Európai Unió támogatásai (a továbbiakban: uniós támogatás) iránt a 2007–2013 programozási időszakra a (2) bekezdés szerinti célok meg valósítása érdekében benyújtott és nyertes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítéséhez, amennyiben: a) az uniós forrásról szóló – legalább első körös – támogatói döntés 2009. évben megszületett, és b) az uniós támogatási szerződés aláírására az előző évi rendeletben rögzített benyújtási határidőt követően került sor. A 2010. évben új EU Önerő Alap támogatási igény az önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosító a) egészségügyi fekvő‐ és járóbeteg‐szakellátási intézmények, b) kulturális intézmények,
c) vízgazdálkodási: ca) vízrendezési és csapadékvíz‐elvezetési, cb) árvízvédelmi, cc) ivóvízminőség javítása, d) környezetvédelmi: da) települési szilárdhulladék‐lerakókat érintő rekultivációs programok végrehajtása, db) települési szilárdhulladék‐gazdálkodási rendszerek, dc) szennyvízelvezetés‐ és tisztítás, célú, valamint e) az óvodai nevelési és alapfokú oktatási intézmények, f) szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények, g) a helyi közutak, kerékpárutak és h) közterületek infrastrukturális fejlesztéseihez elnyert uniós támogatás saját forrás kiegészítéséhez nyújtható be. A rendelet meghatározza a pályázat benyújtásának feltételeit, az EU Önerő Alap mértékét, a pályázati nyomtatványok tartalmát, az pályázati eljárás, a bírálat szabályait. Rendelkezést tartalmaz a támogatási szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására, felhasználására és a jogtalan felhasználásra vonatkozóan. A rendelet alapján a pályázó köteles a támogatás felhasználását dokumentumokkal (számlákkal) alátámasztani, ezeket az ellenőrzésre feljogosított szerveknek a rendelkezésére bocsátani. Az EU Önerõ Alap támogatás felhasználásáról tárgyév december 31‐ei fordulónappal a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint elszámolni. Nyíregyháza, 2010. március 2.
