ESETTANULMÁNY
Jogsérelem a házi segítségnyújtásban
Fülöpné Mezei Anikó ellátottjogi képviselő Észak-alföldi Régió
2014. október 31.
1. Az eset leírása A 82 éves, mozgásában korlátozott ellátott, - aki egy bérház 3. emeletén él, hozzátartozói nincsenek a településen, - panasszal fordult az ellátottjogi képviselőhöz, a következő sérelmekkel: Sérelmezte, hogy a házi segítségnyújtó szolgálattal 3 évvel ezelőtt megkötött határozatlan idejű ellátási szerződését egyoldalúan felmondta a vezető együttműködés hiányára hivatkozva. A gondozási szükségletet napi 1 órában állapította meg számára a szolgáltató. Az ellátott a bevásárlásban, a postai csekkek befizetésében, hivatalos ügyek intézésében és a lakókörnyezete rendben tartásában, ruhái mosására vasalására tartott igényt a megállapodás megkötésekor. Az együttműködés hiánya a panaszos szerint a következő helyzetekből adódott: A gondozónő csak a bevásárlást, a csekkek befizetését végezte el, ugyanakkor a gondozási naplóban rögzítésre került a takarítás, mosás, vasalás, porszívózás, ágyazás is, amit a valóságban nem teljesített. A konfliktus abból adódott, hogy a valótlan tartalmú gondozási naplót az ellátott nem írta alá. A gondozási díj összegén felül (ami havonta kb. 1.000 Ft.), az ellátott a gondozónőnek elmondása szerint - havonta 1.500 Ft.- t fizetett, amivel az üzemanyag költséghez járult hozzá, és amit a gondozónő nem fogadhatott volna el. A gondozónő nem ment fel minden alkalommal a 3. emeletre, egy madzagon engedte le a gondozott a bevásárlószatyrot benne a listával és a pénzzel, majd ugyanúgy húzta fel a megvásárolt árut. A szolgáltató vezetőjének szóvá tett sérelmek miatt, a szakmai vezető tanácsolta az ellátottnak, hogy azt írja alá, amit elvégzett a gondozónő, - és miután ez történt, emiatt szüntette meg a gondozását ugyanaz az ember, akinek a tanácsát megfogadta. Sérelmezte továbbá a 82 éves, idős mozgássérült ellátott azt is, hogy a felmondásban megadott határidőn belül a felmondásban megnevezett fenntartóhoz fordult jogorvoslatért, 1
amire csak hosszadalmas várakozás után kapta meg a számára elfogadhatatlan választ. A szolgáltatást a jogorvoslat ideje alatt már nem biztosították számára, holott az idős ember egyedül él, a 3. emeleti lakásából nem tud kimozdulni, tehát a napi szintű segítségnyújtás számára létkérdés. Sérelmei között sorolta fel a panaszos, hogy a megállapodás felmondásának fellebbezését a fenntartó képviselőjének, az Igazgató Úrnak címezte, azonban a választ a szakmai igazgatótól kapta. Jogsértőnek vélte azt is, hogy a felmondást aláíró szolgáltatató vezetője válaszolt és nem a fenntartó képviselője. Az ellátott elmondta, hogy megállapodás felmondásával egy időben a szolgáltató átadott egy listát, a településen működő szolgáltatók elérhetőségéről, ennek ellenére napokig ellátatlan maradt, mert az új szolgáltató kapacitáshiányra hivatkozva nem tudta vállalni az ellátását. 2.
A probléma definiálása: a gondozónő nem látta el azokat a lakó környezetben vállalt feladatokat, amelyeket a szerződés megkötésekor a megállapodásban rögzíttettek,
nem vették figyelembe az ellátott teljes körű egyéni szükségletét a gondozás során,
az ellátotti dokumentációban valótlan tevékenységet rögzített a gondozónő,
az ellátott a szakmai vezetőnek szóban jelezte panaszát, amelyre nem történt írásos válasz és érdemi kivizsgálás,
a szolgáltató vezetője nem ellenőrizte a gondozónő munkáját,
a szerződés egyoldalú felbontása előtt nem tisztázták a körülményeket, nem történt belső vizsgálat a kialakult helyzet tisztázása érdekében,
a jogorvoslat ideje alatt az ellátott számára nem biztosították változatlan feltételekkel az ellátást,
a jogorvoslat vizsgálata során a fenntartó képviselője nem bírálta felül az ellátás megszüntetésének indokoltságát és jogszerűségét,
a megállapodásban az ellátás megszüntetésénél felsorolt lehetőségek között nem szerepelt az „együttműködés hiánya” (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/C. § (3) bekezdés f) pontja szerint a megállapodásnak tartalmaznia kell az ellátás megszüntetésének módjait)
2
3.
Milyen alapjogok és speciális jogok sérültek?
Sérült az emberi méltósághoz való jog az elégtelen gondozás során kialakult konfliktus helyzetekben, és az elégtelen panaszkezelés során. Sérült a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog azzal, hogy a megállapodásban vállalt feladatokat a gondozónő csak részben végezte el, és a konfliktus helyzetek és elfogadhatatlan jogorvoslat miatt keletkezett lelki megrázkódtatás következtében. Sérült az ellátott tulajdonhoz való joga azzal, hogy a gondozónő pénzt fogadott el az ellátottól a benzin költségére, amely egyben súlyos etikai vétség is. Sérült az ellátott szociális biztonsághoz való joga, mert az Szt. 63. § (1) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a „Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) 433 A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.” A panaszjog gyakorlásának sérelme, mert az ellátott szóban előadott panaszára nem kapott választ, és nem történt a gondozásban érdemi változás (Az Szt. 94/E. § (14) bekezdés szerint „Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal”)
Az Szt. 101. § (3) bekezdésében rendelkezik arról, hogy „Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.”
3
4.
Milyen intézkedések, eljárási lépések történtek a jogvédelmi képviselő részéről?
a panaszos ellátotti dokumentációjának vizsgálata,
intézkedés kezdeményezése a fenntartó vezetőjétől belső vizsgálatra a kialakult súlyos jogsérelmek miatt,
javaslat a jogsértések elkerülése érdekében a házi gondozónők munkájának rendszeres ellenőrzésére,
javaslat a szolgáltató vezetőjének, az ellátottak szolgáltatással kapcsolatos elégedettségének vizsgálatára,
a fenntartó tájékoztatása arról, hogy a jogorvoslatot az ellátottak részére a jogszabályban előírt módon kell biztosítani,
intézkedés kezdeményezése a fenntartó képviselőjénél arra vonatkozóan, hogy a fellebbezés elbírálásának és jogerőre emelkedésének ideje alatt, a szolgáltatást változatlan módon kell az ellátott részére nyújtani.
5. Az eset lezárása, eredménye A megállapodás egyoldalú felmondása a körülmények vizsgálata és a jogsértő jogorvoslat vizsgálata nélkül semmis, ezért a házi segítségnyújtást a továbbiakban is biztosítani kell az ellátott számára, - amennyiben igényt tart rá. Tekintettel a sorozatos jogsérelmekre az ellátott bizalomvesztés miatt nem kívánta visszaállítani a megállapodást, az ellátást másik szolgáltatótól veszi igénybe. 6. Egyéb, fontosnak tartott szempont, vélemény az esettel kapcsolatban Az alapellátásban, főként az ellátott lakásán végzett gondozások esetében úgy tűnik, hogy nem történhetnek jogsértések, hiszen az ellátott a saját lakásában él, és a napnak csak töredék részében találkozik az ellátórendszer dolgozóival, ebből az következhetne, hogy jogsérelmek sem keletkeznek (ellentétben a szakosított ellátásokkal).
4
Sajátos helyzete ez az alapellátásnak, hiszen a dolgozók a munkájukat az intézmény falain kívül végzik, az egyedül élő gondozottak esetében nincs kontroll, hiszen a családtagok nem tudják felhívni a szolgáltató figyelmét, ha nem a megállapodás szerint teljesíti a feladatát a gondozónő. Az idős ember kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen már nem lát és nem hall jól, és a gondolkodása sem mindig megfelelő, gyakran téveszti el a pénz összegét, nem jól emlékszik arra, hogy mennyi pénzt adott a gondozónő kezébe, nincs tanú, nincs aki igazolja az elhangzottakat és a történteket. Sok esetben a házi gondozónő az egyetlen ember, aki naponta felkeresi az idős embert. A dolgozók is védtelenek lehetnek, gyakran panaszkodnak arra, hogy velük szemben is történnek jogsértések, megalázó bánásmód. Van olyan ellátott vagy hozzátartozó, aki a megkérdezésük és a beleegyezésük nélkül videofelvételt, vagy fotót készít a gondozónőkről. Előfordult olyan eset, amikor bántalmazta az ellátott a gondozónőt, vagy a saját pénzéből megelőlegezte a vásárlásra a pénzt, de az ellátott hetekig nem fizette ki a bevásárlás összegét. A jogsértések elkerülése miatt fontos, hogy a szolgáltató olyan belső eljárásrendet dolgozzon ki, hogy ne történhessen a gondozónő részéről visszaélés az ellátottal szemben, pl. a vásárlásra készpénzt minden esetben csak bizonylat ellenében vehet át az ellátottól, amire később már az elszámolás tényét is rögzíteni kell, és amit az ellátott aláírásával leigazol és nála is marad egy példány a bizonylatból. Fontos, hogy a szolgáltató megfelelően készítse fel a gondozónőt, hívja fel a figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a lakáson történő gondozási munkával együtt járhatnak. Nagyon fontos, hogy az elvégzett munkának a minőségéről, a gondozottak elégedettségéről a vezető naprakészen tájékozott legyen, a változó munkavégzési helyen dolgozók munkáját a vezetőknek rendszeresen ellenőrizni kell. Az alapszolgáltatásban gyakori jogsérelem a tájékoztatás hiánya abban az esetben, amikor a szolgáltató telefonszáma, telephelye megváltozik, nem adnak tájékoztatást az ellátottak részére, a szolgáltató elérhetetlenné válik az idős ember számára.
5
