JOGI NYILATKOZAT Nemzetközi Migrációs Szervezet

JOGI NYILATKOZAT A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) elkötelezettje azon alapelvnek, hogy a humánus és szabályozott migráció a migránsok és a társadalom számára egyaránt hasznos. Az IOM kormányközi szervezetként más nemzetközi szervezetekkel együttműködve támogatja a migráció hétköznapi problémáinak megoldását, hozzájárul a migrációval kapcsolatos kérdések megértéséhez, ösztönzi a migráció által végbemenő társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a migránsok emberi méltóságának tiszteletben tartásáért és jóllétének fenntartásáért küzd. A kiadvány a szerzők véleményét juttatja kifejezésre és nem feltétlenül tükrözi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nézeteit. A szövegben alkalmazott megnevezések és tartalmi közlések semmiképpen sem tekinthetők az IOM állásfoglalásának bármely ország, terület, város vagy térség és annak hatóságai jogi státuszát vagy határait és fennhatóságát illetően. A kiadvány az Európai Unió Európai Visszatérési Alapjának és a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. A kötetben közölt tartalmak, azok szerzőinek nézetei, és az abban foglaltak semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért. Kiadó: Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 1054 Budapest, Tüköry u. 3., Magyarország Tel: +36 472 25 00 Fax: + 36 472 25 03 E-mail: [email protected] Website: www.iom.hu © 2015 Nemzetközi Migrációs Szervezet Az IOM jóhiszeműen, a legnagyobb gondossággal járt el a kiadványban szereplő adatok összegyűjtésekor. Mindazonáltal, az IOM nem vállal felelősséget a kiadványban szereplő információk pontosságáért, illetve a kiadvány alapján levont következtetésekért. A bemutatott történetekben szereplő információk, a történetek körülményei változhatnak. A kiadványban szereplő személyek hozzájárulásukat adták a történetük bemutatásához. A szereplők személyiségi jogaira tekintettel a neveket megváltoztattuk, a bemutatott kedvezményezettek a kiadványban fiktív néven szerepelnek. Minden jog fenntartva. A dokumentum egyetlen része sem módosítható, másolható, tárolható elektronikusan vagy továbbítható semmilyen formában vagy módon, sem elektronikusan, sem mechanikusan, sem fénymásolással, sem felvétel készítésével vagy egyéb eljárás útján a kiadó előzetes engedélye nélkül.

HAZATÉRÉS KOSZOVÓBA

1

ÜDVÖZÖLJÜK! A jelen, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) budapesti irodája által közzétett kiadvány olyan koszovói migránsok történeteit foglalja össze, akiknek az IOM önkéntes Hazatérési és Reintegrációs programjai (AVRR) valamelyikének a kedvezményezettjei voltak. 2

A történetek olvasása közben fontos szem előtt tartani, hogy az otthon elhagyása sosem jelent könnyű döntést – és a hazatéréssel kapcsolatos döntés meghozatala gyakran ugyanilyen nehéznek bizonyul. Az IOM kettős célja e programmal, hogy egyrészt segítsük a migránsokat a jövőjükkel kapcsolatos, átgondolt döntéshozatalban, másrészt hogy támogassuk őket az általuk kiválasztott útvonalon. A kiadványban szereplő történetek gyakran beszámolnak arról, hogy a migránsok egy szebb jövő reményében hagyják el otthonukat, hogy jobb életfeltételeket biztosítsanak nem csak saját, hanem az otthon maradt családtagjaik részére is. Ezen célkitűzés gyakran hatalmas áldozathozatallal jár, anyagi és magánéleti szempontból egyaránt. Ha a migráció nem bizonyul sikeresnek, egy jobb jövő biztosítása otthon gyakran még inkább elérhetetlennek tűnik. Az AVVR támogatás célja, hogy elősegítse a fenntartható reintegrációt, hogy csökkentse a migrációt kiváltó problémákat. Az IOM a méltóságteljes hazatérés biztosításával, valamint az anyagi függetlenség elérésének elősegítésével segítséget kíván nyújtani a hazatérőknek abban, hogy egy új fejezetet nyithassanak az életükben. A jelen kiadványban bemutatott hazatérők által megosztott történetek élő példái munkánk sikereinek. E történetek lehetőséget nyújtanak arra, hogy meghallgassuk a migránsok hangját, az ő személyes tapasztalataik kerülnek a középpontba. Megszólaltatásukkal azt reméljük bemutatni, hogyan tud a hazatérési és reintegrációs támogatás pozitív változásokat hozni az egyének és közösségeik életébe. Reméljük örömét leli a történetek olvasásában! Magdalena Majkowska-Tomkin Misszióvezető, IOM Budapest

ELŐSZÓ Az IOM Magyarország által szervezett Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintergációs program résztvevőinek túlnyomó többsége koszovói származású. Jelenleg a gazdasági nehézségek és ebből adodó kilátástalánság az egyik legnagyobb kivándorlásra késztető tényező Koszovóban*1. Az első támogatási programok 2006-os kivitelezése óta több mint száz koszovói állampolgár részesült reintegrációs assziszentciában tartós hazatérésük megsegítése, és a rendkívül sérülékeny otthoni állapotok negatív hatásainak enyhítése érdekében.


3

Kisebb részben cél-, nagyobb részben tranzit országként a Koszovóhoz földrajzi értelemben közel fekvő Magyarországra fontos szerep hárul a migránsok tájékoztatásában és a lehetséges opciók felvázolásában, amelyeket figyelembe kell venniük hogy el tudják dönteni, továbbutaznak, vagy letepelednek.Vagyis azáltal, hogy az összes lehetőség alapos átgondolása után az önkéntes hazatérésre esik a migráns választása, megkímélheti magát a továbbutazás rejtette veszélyektől és a kiszolgáltatott helyzettől. Az elérhető támogatás célja a nehéz gazdasági helyzet ellensúlyozása és a hazatérők méltóságának megőrzése. A reintegrációs asszisztencia megszerzéséhez a kedvezményezetteknek reintegrációs terv elkészítésével kel jelentkezniük.Az ésszerűnek, megvalósíthatónak és fenntarthatónak ítélt jelentkezések akár 3000 eurónyi támogatásban is részesülhetnek, melyet vállalkozásra, oktatásra és munkavállalás támogatására lehet befektetni. Jelenleg az IOM által hazatérésben támogatottak 11%-a részesül ilyen reintegrációs támogatásban. A kiadvány az Európai Unió Visszatérési Alapja és a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. A kiadványban bemutatott történetek szereplői az IOM Budapest által végrehajtott AVRR programok keretein belül kaptak reintegrációs támogatást. A hazatérőkkel az IOM budapesti irodájának a képviselője készítette az interjúkat a 2015. február 23-a és március 6-a között lefolytatott helyszíni látogatások során. Az interjúk elkészítéséhez odaadó támogatásukért külön köszönet illeti Esat Alickaj-t az IOM pristinai irodájának reintegrációs asszisztensét, Linda Muqolli-t az interjúk alatti tolmácsolásért, illetve Latif Hasolli-t a kiadványban felhasznált fényképek elkészítéséért.

A továbbiakban: Koszovó*. Ez az elnevezés nem tekinthető állásfoglalásnak a státusz vonatkozásában és összhangban van az ENSZ BT 1244/1999 határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) a koszovói függetlenségi nyilatkozatról kiadott állásfoglalásával. Minden a tanulmányban lévő utalás Koszovóra, akár a területre, intézményekre vagy lakosságra az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244es határozatával való teljes megfelelésként értendő és semmiképpen sem Koszovó státuszára vonatkozó véleménynyilvánításként.

1

4

1.

Gëzim Gjuri – Méhészet

Gëzim Gjuri 2012-ben döntött úgy, hogy önkéntesen visszatér Koszovóba*2. Az IOM Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) programon keresztül kérelmezett reintegrációs támogatást, amit a hazájában a méhészete fejlesztésére használt fel. A méhészet addig csupán hét méhkaptárból állt, amely kevés volt ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen üzemeltetni. A családtagjaitól kapott kitartó támogatáson túl csak az IOM által nyújtott asszisztencia állt Gjuri úr rendelkezésére vállalkozása fejlesztéséhez. Gjuri úr állítása szerint a vállalkozás fejlesztésének volt a legjelentősebb szerepe abban, hogy sikeresen megkapaszkodjon Koszovóban* a hazatérést követően. Közben megjegyzi, hogy ugyanakkor a koszovói politika továbbra is valamennyire befolyásolja a lehetőségeit. A pénzbeli támogatással könnyen fedezte a méhészet fejlesztéséhez szükséges felszerelések

beszerzési költségeit. „A támogatás bőven elegendő volt, és a pozitív hatásait az elmúlt két év alatt tapasztalhattuk”, meséli Gjuri úr. Visszatérése után jelentősen tudta növelni a méhkaptárok számát az IOM-től kapott támogatásnak köszönhetően. Mivel magas szintű a szakértelme, mesterien bánik a méhekkel és a körülmények és immár a technikai feltételek is jobbak, újabb négy méhkaptárral bővült a vállalkozás. „A szükségletünket ki tudjuk elégíteni”, állítja. Mielőtt elhagyta a hazáját, a hét méhkaptáron kívül néhány juha és tehene is volt Gëzim Gjurinak. A méhészetből szerzett nyereséggel egy további tehenet és egy borjút is be tudtak szerezni, és ezzel a család jövedelmét valamint a jövendőbeli befektetések lehetőségét is növelték. Bár a méz és a méhkaptárok iránti kereslet igen váltakozó a koszovói piacon, Gjuri úr képes fenntartani az üzletét. Tavaly az egész termést el tudta adni egy vállalkozónak és „egyszerre jelentős összegre” tudott szert

tenni. Ez lehetővé tette, hogy javítson családja életkörülményein. Ráadásul egy traktor, néhány tehén és számos más olyan termék vásárlására is telt a nyereségből, amelyek beszerzésére enélkül nem lett volna esélyük. Egy másik évben pedig egészen Dubajig eljutottak Gjuri úr méztermékei. Gëzim Gjurit és a családját nagyon boldoggá tette, hogy elfogadták a támogatási kérelmüket, mivel a tízfős családnak jelentős


5

segítséget nyújtott az összeg. „Eleinte nem hittük volna, hogy a kérelmet elfogadják, de miután megtudtuk, hogy igen is támogatnak, egész éjjel nem tudtunk aludni, annyira boldogak voltunk” írja le Gëzim Gjuri édesanyával együtt az érzelmeiket. Az asszisztencia kérelmezése Gjuri úr szerint akadálymentesen és könnyen zajlott, és azt mondja, hogy az IOM-ről csak pozitív tapasztalatokat szerzett.

Mostanság a magas minőségű termékeit egyre jobban ismerik a környéken. A bizalomra alapuló mézpiacon Gjuri úr organikus és hozzáadott cukor nélkül készült, minőségi termékeire nagy a kereslet, és a régebben csak rokonokból és ismerősökből álló vevőkör folyamatosan növekedik. Gjuri úr jó híre messzire eljutott, és a tartós ügyféli körön kívül újabb potenciális vevők is felveszik vele a kapcsolatot. Bár ezek még csak az első lépések,

megítélése szerint az üzlet jó úton halad. A jövőben összesen száz kaptárosra szeretné növelni a méhészetet, valamint egy termékeit áruló üzletet kíván nyitni Podujeve vagy Pristina központjában. A 2012-ben történt kivándorlását Gëzim Gjuri már nem ismételné meg, mivel a sikeres méhészet önbizalmat és reményt adott neki. Ezért egyenesen kijelenti, hogy „már soha nem távoznék innen”.

6

2.Alban Mali – Autószerelő Alban Mali egy hónapos Magyarországon való tartózkodás után tért haza Koszovóba*. A hazatérése idejében az IOM-től szerzett tudomást arról, hogy a Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) programban részesülhet. Miután visszatért Koszovóba*, támogatást kérelmezett, hogy egy autószerelő műhelyt tudjon alapítani Gjakovában, Koszovó* egyik legnagyobb városában. A kérelmét el is fogadták, és a pénzbeli támogatás lehetségessé tette az autószereléshez szükséges szerszámok beszerzését. Mali úr szerint ez az asszisztencia és a lelkesen végzett munkája voltak a legfőbb tényezők a sikere mögött. Alban Mali már régóta autószerelőként dolgozott és ezért a saját

vállalkozás alapításához kellő tapasztalattal, tudással és megfelelő hálózattal rendelkezett. „Mindig is nagyon szerettem dolgozni, és szakértelemmel végeztem a munkámat”, nyilatkozza Mali úr. Csak az IOM-től kapott támogatás kellett ahhoz, hogy végre létrehozhassa a saját üzletét. A szükséges szerszámok beszerzése után bele mert vágni a vállalkozásba. „Bár több szerszámra is lenne szükségem, a mostani helyzet egy igen jó kezdet”, mondja Mali úr.

Maga az üzlet regisztrálása az állami hátóság megyei hivatalában is viszonylag zökkenőmentesen sikerült. A javítóműhely jelenleg egy bérelt garázsban üzemel, egészen közel Alban Mali otthonához és Gjakova központjához. „A bért könnyedén kifizetem az üzletből szerzett jövedelemből” mondja Mali úr. Mali úr azt állítja, hogy a vállalkozás teljesen megváltoztatta az életét. Az utolsó néhány hónapban lényegesen javultak az életkörülményei, és jobban tudja támogatni a szüleiből, feleségéből és két gyermekéből álló családját. „A feleségem nem dolgozik és a fiam 6-7-hónapos. A jövedelmem fedez mindent, amire szükségünk van.” Mali úr szerint az autószerelő műhely jó úton halad, mivel minden nap van elég javítandó autó. Tapasztalatában és a minőségi munkájában sokan bíznak, és számos törzsvendége is van a műhelynek. Mivel a környék többi autószerelője más tevékenységekre (pl. ablakjavításra és festésre) specializálódik, Mali úr gépészeti szereléssel foglalkozó műhelyének jó kilátása van az egyre nagyobb sikerre. Bár hetente váltakozik a munka mennyisége, Mali úr bízik az üzlet fejlődésében és kijelenti, hogy a kivándorlás már nem szerepel tervei között. Egy környéken élő, szintén visszatért kivándorlónak is munkát ad a műhely, miután Mali úr nemrégiben szerződtette. Tehát a támogatás már további munkalehetőségeket is generál a környéken. A jövőjét Alban Mali Koszovóban* látja, ahol a barátai és vevőköre segítségével egyre növelheti üzleti hálózatát és így előresegítheti az üzlet sikerét. Mindez lehetővé teszi a saját és családja további jólétét.

7 HAZATÉRÉS KOSZOVÓBA

Az IOM-mel folytatott együttműködést korrektnek nevezi Mali úr, illetve a budapesti és a pristinai irodát egyaránt a segítőkészségükért dicséri. „Budapesten azt mondták, hogy összesen egy hónapig kell várnom a döntésre, és pontosan így is volt. Pristinában pedig türelmesen kezelték az ügyemet és segítettek a szerszámok beszerzésében.”

3. Sadik Klodi – Asztalos 8

Sadik Klodi az IOM segítségével önkéntesen hazatért Koszovóba*, miután Svédországba tartó migrációs útja/útvonala során Magyarországon megállították. Mivel az IOM Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs programja keretében tért haza, lehetősége nyílt üzleti támogatásra jelentkezni koszovói* reintegrációjának megsegítése végett. Az IOM pristinai irodájába beadott üzleti támogatási jelentkezés gerincét adó üzleti terv a következő: Klodi úr a nagyapjától eredő családi tradíciót szerette volna továbbvinni, mint asztalos. Klodi úr nagyapja asztalos volt és ő maga pedig “édesapjától tanulta meg a szakma csínját-bínját”. Az IOM-tól kapott asszisztencián kívül Sadik Klodi más segítséget nem kapott üzlete beindításához. Az állami hatóságokkal mindössze üzletének bejegyzésekor volt kapcsolatban, ezt leszámítva ez “az ő ötlete volt és egymaga vágott bele”. Klodi úr visszatért falujába, ahol most együtt él családjával és vezeti üzletét. Hazatérésével kapcsolatban megjegyzi, hogy “Elégedett vagyok, hogy visszatértem”. Klodi úr állítása szerint meg van elégedve az IOM-tól asztalos üzletének beindítására kapott kapott asszisztenciával. Az üzleti támogatásnak köszönhetően több “lehetősége és tulajdona” van, amelyekkel az asszisztenciát megelőzően nem rendelkezett. Serény munkájának köszönhetően el tudja tartani családját, mivel több bevétellel rendelkezik, mint mielőtt elhagyta volna Koszovót* jobb lehetőségek reményében. “Most már mindig van pénzünk” mondja Sadik Klodi az üzlete által előállított bevétellel kapcsolatban. Üzletén belül Klodi úr asztalok készítésére specialializálódik, melyeket nem csak a környékbeli falvakban és közösségekben, hanem más térségekben és más koszovói* városokban, mint például Drenas, Peja vagy Skenderas is eladnak. A támogatás miatt nagyon bizakodó üzletének jövőjével kapcsolatban. “Kemény munkával sikereket ér el az ember” állítja Klodi úr, aki már üzletének kibővítésére koncentrál.


9

Az IOM budapesti és pristinai irodájáról szerzett tapasztalata abszolút pozitív, és a támogatásra való jelentkezés és annak megszerzése is gördülékenyen történt. Az egyetlen hozzáfűznivalója az, hogy a kiadható támogatás összegét növelhetnék. Állítása szerint “több pénz jobb lenne”, mivel így a vállalkozóként be tudna fektetni több gépbe, ezzel növelve a vállalat kapacitását, és több embert is fel tudna venni. Az efféle termékekre nagy a kereslet Klodi úr szerint és “minél többet dolgozik az ember, annál többet tud eladni”. Ez az előrelépés és az üzlet sikere sokkal optimistábbá tették Sadik Klodikot jövőjével kapcsolatban, és hozzáteszi, hogy egyáltalán nem is gondolt Koszovó* újfenti elhagyására.

10

4. Ilir Toska – Mezőgazdaság Ilir Toska Koszovóba* történő hazatérését megelőzően adminisztratív őrizetben volt Magyarországon, itt tájékozódott a támogatott hazatérésről és reintegrációs asszisztenciáról. A támogatás kérelmezési eljárást Toska úr nem találta bonyolultnak, és szerinte igen korrekten bántak vele. A kérelmezett reintegrációs támogatást meg is adták az IOM pristinai irodájában, és az összeget mezőgazdasági eszközökbe fektette be. A koszovói kormány jóvoltából Toska úr néhány éve már egyszeri támogatásban részesült, de elmondása alapján „a csekély mezőgazdasági tevékenységeket mostanában már alig támogatják”. Tehát az IOMtől kapott támogatáson kívül más pénzbeli segítségre nem számíthatott a családja mezőgazdásági öröksége fejlesztése érdekében.

A faluban, ahol Toska úr lakik, a 120 háztartásból több mint 20 mezőgazdasági tevékenységből él, és az ő családja is már régóta űzi a mesterséget. Bár Toska úr a kivándorlása előtt albánt tanított egy általános iskolában, a családján keresztül ő is jól ismeri a mezőgazdasági szakmát. Eleinte, még mielőtt elhagyta Magyarországot, Toska úr a tanári munkájához szeretett volna fizetési támogatást szerezni, de

ezt a kérelmet az IOM programja kereteiben nem lehetett jóváhagyni. „Amikor visszatértem, nem volt túl sok ötletem, de tudtam, hogy a mezőgazdaságban fogok dolgozni, és ezért kérelmeztem a támogatást”, magyarázza Toska úr a történteket. Koszovóban* sokféle bizonytalanság kötődik a mezőgazdasághoz, mint például a váltakozó időjárás és az ingatag gazdasági élet. Például az előző évben a vártnál alacsonyabb áron keltek

A jelenlegi termélékenység növelésére is van már terve: fűthető üvegházakkal jóval nagyobb termelést tud majd elérni. Miután Toska úr beruház a fűtőrendszerbe, a főszezonon kívüli időszakokban is tud majd termelni, és így a termékei a korábbinál jobb áron adhatók el. el a mezőgazdasági termékek. De a nehézségek ellenére Toska úr üzlete eddig sikeresen fejlődött és a termékeit pristinai és prizreni nagykereskedőknek értékesíti, illetve hetente a helyi piacon is árulja. A vállalkozás sikerességének egyik oka az volt, hogy Toska úr kreatív üzleti megoldásokat gondolt ki: a hagyományos termékek mellett palántákat is árul, főleg más, környékbeli gazdálkodóknak. Ahogy az Ko-

szovóban* szokás, az informális kapcsolati hálóknak és a szóbeszédnek köszönhetően tudta növeszteni Toska úr a vevői körét. Az IOM-től szerzett támogatás Ilir Toska szerint jelentősen segített a visszatérését követő beilleszkedésében. A munkakörülményeket és a mezőgazdaságban használt technológiát kivételesen nagy léptékben tudták a birtokon fejleszteni. A támogatás tette lehetővé például,

Az öntözött terület nagyságát is szeretné bővíteni és még több üvegházat építeni. „Akár 10-15 új üvegháznak is hasznát vennénk”, számolgat Toska úr. Már az IOM látogatása alatt lehetett tapasztalni, hogy hozzáfogtak a fejlesztéshez, mivel néhány nemrégiben felállított üvegházat lehetett látni a birtokon. „Aki lelkesen próbálkozik, és szorgalmasan végzi a munkáját, annak nagyobb az esélye a sikerre” mondja Ilir Toska édesapja.


hogy a farmján álló üvegházakat bekössék az elektromos hálózatba. A fejlesztéseknek köszönhetően a megerőltető fizikai munkavégzésre már kisebb szükség van, gyorsabban halad a munka és nőttek a terméshozamok.

5.

Nertil & Enver Sulejmani – Építkezés

Nertil és Enver Sulejmani két összetartó unokatestvér, akik kétszer is kivándoroltak Koszovóból*. Franciaországban szerettek volna menekültstátuszt kérelmezni, de mindkétszer feltartóztatták őket Magarországon. Másodszorra az önkéntes hazatérést választották.

12

Az IOM AVRR programjában vettek részt, és a budapesti repülőtéren az IOM Budapest képviselőjétől hallottak a reintegrációs támogatás lehetőségéről. Miután visszatértek Koszovóba*, együtt nyújtották be a kérelmet az IOM pristinai irodájába, hogy támogatást szerezzenek a közös vállalkozásukhoz. A már korábban alapított építőipari vállalkozást kívánták továbbfejleszteni hármasban, együtt Enver Sulejmani édesapjával, aki fontos támasz a két jó barátnak és erőforrása a vállalkozásnak. Eredetileg is ő volt az, aki bevezette Envert és Nertilt az építőipar világába, mikor a középiskola után elkezdtek a munkájában segíteni. Azóta sok tapasztalatot szereztek, és már ők is mesterien végzik a munkájukat. Enver édesapja a mostani vállalkozásban az új ügyfelek felkutatását és az ügyfelekkel való kapcsolattartást végzi. Ebben nagy segítségre vannak korábban szerzett ismeretségei. Az ő korábbi tapasztalatának köszönhetően a vállalkozás létrehozása jelentős erőfeszítések nélkül sikerült. Az IOM támogatását új felszerelésbe fektették. Ez volt egyúttal az egyetlen pénzbeli segítség, amiben részesültek. Mivel bár mindkettőjüket támogatta a család az elképzeléseik megvalósításában, anyagilag alig tudták a vállalkozást támogatni. Bár az életkörülményeik még nem sokat változtak, a reintegrációs támogatás jelentősen segített a munkavégzésben. Nertil Suljemanit boldoggá teszi, hogy lehetősége van együtt dolgozni Enverrel és Enver édesapjával: „Mostanában több munkát is el tudnak elfogadni, és ezért nekem is biztosabb a helyzetem.” Másrészt a beruházások megkönnyítették a munkájukat, mivel az új eszközökkel kevésbé fárasztó és gyorsabb ütemű a munkavégzésük. „A fizikai munka csökkenése az életünkön általában is könnyített”, mondja Enver Sulejmani. Az unokatestvérek szerint hazájuk gazdasági és politikai helyzete megnehezíti a vállalkozásuk működését, mivel az embereknek nincsen elég pénzük a szolgáltatásaikra. Azonban Albániában több az érdeklődés irántuk, és így is aránylag közel az otthonukhoz, 75


13

kilométeres körzetben tudnak dolgozni. Különösen Albánia északi részein szeretnek munkát vállalni, mert „ott jobban fizetnek”. Emellett a munkakörülményeket általában is stabilabbaknak vélik Albániában, és mivel Enver édesapja is annak idején sokat dolgozott ott, a korábban szerzett ismeretségei fontos előnyt jelentenek építőipari vállalkozásuk számára. Mára akkora az érdeklődés a szolgáltatásaik iránt, hogy például 2014-ben összesen öt munkaajánlatot kellett elutasítaniuk egyszerűen az időhiány miatt. „Tavaly is már körülbelül 20 szerződést kötöttünk, de most az egyre jobb felszerelésnek és a kedvezőbb munkakörülményeknek köszönhetően még többre számítunk” jósolgatják az unokatestvérek. A vállalkozás által megtermelt jövedelemmel összesen 15 fős családjuk megélhetését biztosítják lakóházak építésére, homlokzatfelújításra és szigetelési munkákra fókuszálva. A reintegrációs támogatás kérelmezéséről leginkább pozitív tapasztalataik vannak. Eleinte ugyan nem hitték, hogy a kérelmüket elfogadják, de maga az eljárás az IOM részéről szerintük jól sikerült és akadálymentesnek érezték a folyamatot. Megjegyzik azonban, hogy a támogatási összegek kiutálását érdemes lenne felgyorsítani, mivel ők közel hat hónapig vártak a folyamat lezárultára.

14

6.

Faik Kulla – Hidegburkolás

Faik Kulla egy hónapott töltött Magyarországon a kiskunhalasi befogadó központban, majd visszatért Koszovóba* az IOM Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció programja keretében. Az indulása előtt a repülőtéren szerzett tudomást a vállalkozási támogatásról, amit az IOM Pristinai irodájában kérelmezhet a visszailleszkedése és megkapaszkodása érdekében. A támogatást a csempézéssel

foglalkozó vállalkozásához szükséges szerszámokba fektette be és azóta virágzik az üzlet. Kulla úr már régóta foglalkozik csempézéssel, de annak idején hazája kedvezőtlen gazdasági helyzete miatt végül nagy nehezen a kivándorlás mellett döntött, Németországba ment munkát keresni szakmájában. Az IOM támogatásával beszerzett új szerszámok sikeresen fejlesztették a vállalkozást. A munkája minőségén és men�-

nyiségén egyaránt jelentősen javított a beruházás. Különösen a minőségi fejlődésnek van pozitív hatása az üzletre, mert az elégedett ügyfeleinek köszönhetően egyre nagyobbra tudja bővíteni a hálózatát. A vállalkozás fejlődése jó hatással volt Kulla úr és családja élethelyzetére is. Úgy véli, hogy ha az új szerszámokkal és a jelenlegi körülmények között dolgozhatott volna már korábban, nem kellett volna Németországba emigrálnia.

mindennapi kiadásokról amik felmerülnek a családjában.

A vállalkozás eddigi sikerének köszönhetően Kulla úr már vissza tudta fizetni minden hitelét, amit annak idején felvett, hogy a kivándorlását lehetővé tegye. Ráadásul a két testvérét is foglalkoztatja a vállalkozásban, így a Kulla úr személyes reintegrációs asszisztenciája az egész család jólétéhez hozzájárult. A kereslet Kulla úr szolgáltatásai iránt bőséges, és bízik is abban, hogy a kedvező helyzete a továbbiakban is tartani fog. Bár luxuséletet nem él, mégis könnyen tud gondoskodni a

Az IOM támogatása volt az egyetlen pénzbeli asszisztencia, amelyben a visszatérésekor részesült. Állami támogatást nem kapott, és csakis a vállalkozása regisztrálásákor volt egyáltalán kapcsolatban a koszovói hatóságokkal. Az IOM-el folytatott együttműködéssel elégedett volt. Jelenleg már csak a vállalkozás továbbfejlesztésével kell foglalkoznia: „Most az üzletre összpontosítok.” Miután visszatért és a támogatásban részesült, Kulla úrnak már nem áll a szándékában kivándorolni. Épp ellenkezőleg, tovább szeretné növeszteni a vállalkozását, hogy egyre jelentősebb szerződéseket és munkákat vállalhasson. Esetleg a szerszámválasztékán is lenne bővíteni való, ha találna rá tá-

mogatást. Ráadásul, ha valóban terjeszkedik majd az üzlet, a testvérei mellett szüksége lenne új alkalmazottakra is. Kulla úr megjegyezte, hogy az utóbbi időkben a korábbinál kön�nyebben is emigrálhatott volna, azonban fel sem merült benne, hogy távozzon, mondván, hogy: “Itt akarok valami maradandót alkotni.” Az asszisztencia kérelmezési és megszerzési folyamatát relatíve egyszerűnek véli Faik Kulla. Az űrlap kitöltése és az üzleti terv megírása után zökkenőmentesen zajlott le az eljárás. Az IOM budapesti és pristinai irodáinak semmilyen különösebb javaslatot nem ad, munkájukban semmi kivetnivalót nem talál, mert a szerszámokat és a pénzbeli támogatást az ígért módon biztosították.


15

Fusha – 7.Bujar Mezőgazdaság 16

Bujar Fusha 2013-ban tért vis�sza Koszovóba* Magyarországról, miután a szerb-magyar határon megállították illegális átkelés vádjával. Korábban két alkalommal már emigrált, ös�szesen 17 évig élt külföldön, mindkét alkalommal Németországban. A 2013-beli visszatérése az AVRR program keretében történt meg. A visszatérését követően meglátogatta az IOM Pristinai irodáját és kérelmezte a reintegrációs támogatást a családja mezőgazdasági vállalkozása részére. Bár a mezőgazdaságra használt telket már előtte is birtokolták, nagy erőfeszítésekbe került, hogy a „nehéz körülmények és lehetőségek között” egyáltalán meg tudják tartani a birtokot. Így a kérelmezett támogatás, amit az IOM meg is adott, nagy segítségére volt Fusha úr családjának. Az összeget egy eke beszerzésébe fektették be. Az eke jelentősen hatékonyabbá tette a földművelést, mivel korábban emberi erővel hajtották végre a szántást.

Fusha úr úgy véli, hogy az életkörülményei már most sokat javultak, és az élete általában is kényelmesebbé vált. Az új ekének köszönhetően a korábbinál nagyobb nyereséget szerez a földművelésből. Ráadásul mások földjein is dolgozik az ekével, és ezzel egyre több jövedelmet szerez. Így könnyen fedezi a költségeit, és a nyereséget a vállalkozása fejlesztésébe fekteti be. Ennek kapcsán lehetősége adódott munkások foglalkoz-

tatására is. Az utóbbi időben erre nem volt lehetősége az üzlet ingadozása miatt, csak „ritkán, alkalmilag” tud másokat szerződtetni. Egyelőre még a szüleivel és két kisebb testvérével él együtt Fusha úr, de menyasszonyával nyáron áll a szándékában házasságot kötni. Az unokatestvéreivel, akik a közelben élnek, gyakran együttműködnek, segítik egymást. Családja a mai napig mindenben támogatja hazatérése óta.


17

Az IOM-től szerzett támogatással nagyon meg van elégedve Fusha úr, és hálásan jegyzi meg, hogy a támogatás nélkül nem tudta volna létrehozni a vállalkozását. Az állami támogatás megszerzéséhez szükséges kritériumoknak nem felelt meg. Ezen támogatás amúgy is elég korlátozott, főként esetleges természeti károk esetén, pedig ezek gyakori veszélyt jelentenek a szakmában.

lete fejlesztésével kapcsolatban. Némi támogatás lehetővé tenné, hogy beszerezzen néhány tehenet, amelyek nagyobb jövedelmet biztosítanának, mivel Fusha úr szerint „a hús értéke soha nem csökken” és a tejet és ebből készített sajtot is eladhatná. A számításai szerint öt tehénre lenne szüksége egy farm indításához és mindez egy 10 000 eurós befektetést jelentene.

Mindenesetre Fusha úrnak már határozott tervei vannak az üz-

Akár mennyire is előnyösebbnek véli Fusha úr a tehenésze-

tet, a mostani földművelési tevékenységét sem hagyná abba. A búzatermelésből keletkező felesleges szénát a tehenek táplálékaként tudná felhasználni. Jelenleg a környék többi birtokosának adja el a szénát. Azonban egy saját tehenészet fenntartásához felhasználni ezt a szénát a mostaninál sokkal nagyobb nyereséget eredményezne.

Kodra – 8.Flamur Dekorációs üzlet

18

Flamur Kodra 2010-ben tért vissza Koszovóba* az IOM AVRR programja segítségével. Visszatérése után egy hónapon belül az IOM pristinai irodájában kérelmezett reintegrációs támogatást egy dekorációs elemekkel foglalkozó vállalkozás alapításához. Annak idején Kodra úr a hazáját azért hagyta el, mert Koszovóban* kevés volt a gazdasági lehetőség. A befogadó központ személyzetétől és a többi lakostól értesült a visszatérési támogatás lehetőségéről. A jelentkezésnél a fő célja egy dekorációval foglalkozó vállalkozás indítása volt. A távozása előtt már öt év tapasztalatot szerzett a dekorációs szakmában, és az IOM-től kérelmezett támogatás segítségével végül a korábbi vállalkozását indította újra. Kodra urat mindig is nagyon érdekelte ez az ipar, gyerekkori álma valósul meg. Az IOM támogatásán kívül Kodra úr családja is hozzájárult az álmai megvalósításához, részben spórolt pénzükből is. Ezt a támogatást különösen fontosnak tartja, miután 2010 után hagyta el Koszovót, nem volt jogosult az állami és egyéb támogatások megszerzésére.

Jelenleg a vállalkozás jól üzemel, és állandó jövedelmet biztosít a Kodra úr hatfős családjának. A vállalkozás alapvető termékei a helyi kristályokból kirakott minták, amikkel Kodra úr különböző felületeket (fa, fém, műanyag, sztirol) dekorál, és különféle témákat ábrázol velük. Legfőképpen a koszovói diaszpóra tagjainak készülnek a termékek, de egy jelentős részét a helybéliek is megveszik. Az exportüzletelés növekvő félben van, és Kodra úr élni kí-

Elégedett az ARVV programmal kapcsolatos segítséggel mind Magyarországon, mind Koszovóban*. A kérelmezési folyamat egyszerűen, akadálymentesen és viszonylag gyorsan zajlott le, különösebb nehézségeket nem tapasztalt. Viszont az asszisztencia maximális összegét megnövelné Kodra úr, mivel ugyan hasznosnak tartja a támogatást, az összeg önmagában nem lett volna elég a visszailleszkedése biztosításában. ván ezzel a lehetőséggel. A külföldön élő koszovóiakat megcélzó hirdetésekre kíván több figyelmet szentelni. Az exporton kívül is vannak ötletei az üzlet kibővítésére. Többek között belsőépítészeti szolgáltatásokat és homlokzati díszítéseket, festéseket ajánl a vállalkozása. Kodra úr úgy véli, hogy most jobb helyzetben van mint a távozása előtt. Az IOM-től

A szerzett jövedelmet befektetve egyre nagyobbra szeretné növelni a vállalkozását Flamur Kodra. Azt állítja, hogy a jelen helyzetben jók az üzleti lehetőségei, mert a szakmában nincsen verseny. Többek között új szerszámok beszerzésével és egy műhely létrehozásával tudná elérni ezen céljait. Az üzleten kívül is vannak tervei. Koszovóban* szeretne igazán gyökeret verni és megházasodni.


szerzett támogatás segített a korábbi problémáin, és ezért már nem érzi szükségét, hogy távozzon Koszovóból*.

20

9. Dorian Dielli – Informatikai diák Dielli úr a kiskunhalasi befogadó központ alkalmazottjaitól szerzett tudomást az IOM AVRR programjáról. Továbbá az IOM többnyelvű telefonszolgálatán keresztül szerzett információt az önkéntes hazatérésről és a reintegrációs támogatás lehetőségéről. Végül úgy döntött, hogy részt vesz az önkéntes hazatérési programban, és benyújtotta a támogatási kérelmét az IOM budapesti irodájában mielőtt visszatért Koszovóba*. Az IOM pristinai irodájában tovább segítették a folyamatban. A kérelmezés benyújtását követően egy hónapig tartott, hogy megkapja a támogatást.

sült. Ennek a támogatásnak keretében egy laptopot is kapott, hogy ezzel is elősegítsék informatikai tanulmányait. Koszovó* egyik legtekintélyesebb egyetemén, az Koszovói Amerikai Egyetemen (AUK) vehetett részt az informatikaoktatásban. Az itteni képzések nagy előnyt jelentenek a munkaadók szemében. Az egyetemi személyzet, akik közvetlenül dolgoztak Dielli úrral, nem győzik dicsérni a viselkedését, elkötelezettségét és a kurzusokon szerzett készségeit.

Az IOM-től szerzett anyagi támogatáson kívül más segítségben nem részesült a visszatérését követően. Még mostanában is külső forrásokból kell szereznie jövedelmét, hogy a megélhetését biztosítsa a gazdasági nehézségek sújtotta Koszovóban*. A támogatási összeget a tanulmányaira költötte, és ezen kívül az úgy nevezett „szükségen alapuló támogatásban” is része-

Tanulmányait követően Dielli úr képzett CISCO oktató is lesz, amely jelentősen megnöveli munkaszerzési lehetőségeit a koszovói munkapiacon. A közösség ahová visszatért Koszovóban* eleinte bizalmatlanul fogadta a reintegrációs támogatást, de a szülei, akikkel jelenleg is együtt él, végig a pártját fogták. Eredetileg a jobb gazdasági helyzet és tanulási lehetőségek

reményében hagyta el hazáját Dielli úr. A visszatérést követő reintegrációs terv megvalósulása azonban bizonyos mértékben enyhítette azon nehézségeit, amik annak idején hazája elhagyására ösztönözték. Dielli úr elégedett a reintegrációs programmal kapcsolatos információval és a segítséggel, amiben Magyarországon és Koszovóban* részesült. Azonban az eljárás időtartamát kritizálja, mivel összesen négy hónapig tartott a kérelmezéssel és értékeléssel kapcsolatos folyamat. Továbbá az anyagi támogatás összegének növelését javasolja. Dorian Dielli azt nyilatkozta, hogy a mostani helyzete jobb, mint a kivándorlását megelőzően és elégedett hazatérésével kapcsolatban. A jövőben egy jó munkahely tovább fokozná elégedettségét.


21

22

10. Fatos Tokaji – Mezőgazdaság Fatos Tokaji az IOM AVRR programjának segítségével tért haza Koszovóba*. Egy hónapon belül a visszatérése után az IOM prishtinai irodájában kérelmezett reintegrációs támogatást egy mezőgazdasági vállalkozás létrehozása érdekében. A lehetőségről, hogy a hazatérési és reintegrációs támogatást megszerezheti, a befogadó központban értesült a többi bevándorlótól, a személyzettől, valamint az ott látogató IOM-béli munkatársaktól.

Mivel a családjában erős a mezőgazdasági tevékenység hagyománya, a támogatást is földművelési eszközök beszerzésére kérelmezte, hogy folytathassa a családi tradíciót. Az összegnek egy részét egy kapálógépbe fektette be, a maradékból pedig több földet vettek a családnak, hogy növelni tudják a termékenységet.

A visszatérésé megelőzően Tokaji úrnak már hat év tapasztalata volt a mezőgazdaságban. A legfőbb ok, amiért annak idején elhagyta a hazáját, a nehéz gazdasági helyzet volt, és remélte, hogy külföldön több lehetőségre talál. Az IOM anyagi támogatása a problémái egy részén változtatott, és jelenleg úgy véli, hogy jobb helyzetben van mint amikor távozott Koszovóból*. Bár a gazdasági helyzet még mindig nem olyan kedvező, mint talán szerette volna, mégis elégedett a visszatérésével. Egyben, az IOM támogatásának köszönhetően, nem áll a szándékában újból kivándorolni.

adják el, valamint egy részét a saját élelmükként és az állatok táplálására használják fel. Az üzlet fenntartása érdekében egyelőre még a család spórolt pénzéből is hozzájárulnak a költségekhez. Az esetleges jövedelmet pedig maradéktalanul a birtok fejlesztésében fekteti be.

Az IOM segítségével elindított vállalkozás már üzemel, de még egyelőre jövedelmet alig hoz Tokaji úrnak. A helyzet az idény kezdeténél már javulni fog, mivel akkor tudja majd Tokaji úr teljes mértékben használatba venni a kapálógépet.

Amúgy elégedett az IOM Budapest nyújtotta segítséggel Tokaji úr, de azt javasolja, hogy a kérelem elfogadási eljárása a budapesti irodában valamint a támogatás megadása az IOM Prishtinában gyorsabban történhetne, és az értékelési folyamat lehetne rövidebb. Egyáltalán valamivel gördülékenyebbé lehetne szerinte tenni a támogatás átutalási folyamatát.

A termést, ami főképpen a könnyen termő görögdinnyéből és krumpliból áll, a helyi piacon

Fatos Tokaji együtt lakik a szüleivel, nővérével és fivérével. A család anyagilag és lelkileg is támogatta őt a vállalkozás létrehozásában, de ezen a segítségen és az IOM asszisztenciáján kívül állami támogatásban nem részesült.


23

JOGI NYILATKOZAT Nemzetközi Migrációs Szervezet

Recommend Documents