JOGI NYILATKOZAT A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) elkötelezettje azon alapelvnek, hogy a humánus és szabályozott migráció a migránsok és a társadalom számára egyaránt hasznos. Az IOM kormányközi szervezetként más nemzetközi szervezetekkel együttműködve támogatja a migráció hétköznapi problémáinak megoldását, hozzájárul a migrációval kapcsolatos kérdések megértéséhez, ösztönzi a migráció által végbemenő társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a migránsok emberi méltóságának tiszteletben tartásáért és jóllétének fenntartásáért küzd. A kiadvány a szerzők véleményét juttatja kifejezésre és nem feltétlenül tükrözi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nézeteit. A szövegben alkalmazott megnevezések és tartalmi közlések semmiképpen sem tekinthetők az IOM állásfoglalásának bármely ország, terület, város vagy térség és annak hatóságai jogi státuszát vagy határait és fennhatóságát illetően. A kiadvány az Európai Unió Európai Visszatérési Alapjának és a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. A kötetben közölt tartalmak, azok szerzőinek nézetei, és az abban foglaltak semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért. Kiadó: Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 1054 Budapest, Tüköry u. 3., Magyarország Tel: +36 472 25 00 Fax: + 36 472 25 03 E-mail:
[email protected] Website: www.iom.hu © 2015 Nemzetközi Migrációs Szervezet Minden jog fenntartva. A dokumentum egyetlen része sem módosítható, másolható, tárolható elektronikusan vagy továbbítható semmilyen formában vagy módon, sem elektronikusan, sem mechanikusan, sem fénymásolással, sem felvétel készítésével vagy egyéb eljárás útján a kiadó előzetes engedélye nélkül.
3
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ez a kiadvány a “Koszovói Hazatérők Reintegrációs Támogatásának Értékelése” című, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által irányított projekt keretében készült. A projekt pénzügyi támogatást az Európai Hazatérési Alap 2013-as magyar nemzeti allokációján keresztül az Európai Uniótól, valamint a magyar Belügyminisztériumtól kapott. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) mindenekelőtt az IOM Budapest Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs program résztvevőinek szeretne köszönetet mondani azért, hogy időt szakítottak arra, hogy megosszák véleményüket a projekt munkatársaival. Továbbá a következő szakértőknek és szervezeteknek, mert részt vettek a személyes interjúkban: Valon KRASNIQI úrnak – az Állampolgársági, Menekültügyi és Migrációs Osztály igazgatójának, Belügyminisztérium, Koszovó * Kushtrim NRECAJ úrnak – a Reintegrációs Osztály osztályvezető-helyettesének, Belügyminisztérium Ylber ALIU úrnak, a Munkaügyi és Foglalkoztatási Osztály koordinátorának, Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium, Koszovó* Xhevahire REXHEPI asszonynak – a Fenntartható Hazatérés koordinátorának, Ferizaj Önkormányzata Arben HYSENAJ úrnak – az AWÖ Nürnberg koszovói országos képviselőjének SIPOS István úrnak – követ-tanácsosnak, Magyarország Nagykövetsége, Koszovó* Sefedin KUÇI úrnak – az Állampolgársági, Menekültügyi és Migrációs Osztály képviselőjének, Belügyminisztérium Kushtrim HOTI úrnak – Reintegrációs Osztály, Együttműködés Helyi és Nemzetközi Szervezetekkel főosztályvezetőjének, Belügyminisztérium Driton HALILI úrnak – vezető tisztviselőnek, Együttműködés Helyi és Nemzetközi Szervezetekkel, Belügyminisztérium Nagyon hálásak vagyunk azért a rengeteg támogatásért, melyet a projekt megvalósítása során az IOM Pristina munkatársaitól kaptunk. Külön köszönettel tartozunk Esat ALICKAJ úrnak, az IOM regionális reintegrációs asszisztensének, aki az előzetes kérdőívek alapján az interjúkat előkészítette, kéthetes ellenőrző körutat szervezett
4
Koszovóban*, 2000 kilométert vezetett az IOM Budapest interjúkészítőjével tett utazás során, és e jelentés elkészítéséhez utólagos segítséget nyújtott. Továbbá nagyon hálásak vagyunk az IOM Pristina alábbi munkatársainak az értékelési folyamat végrehajtása során nyújtott tevékenységükért és segítségükért: Jorge BACA-VAGHAN úrnak, a misszió vezetőjének, IOM Koszovó*1 Besian BICURRI úrnak – DEED program (Diaspora Engagement for Economic Development – a Diaszpóra Elkötelezettsége a Gazdasági Fejlődésért program) Fejzullah ABDULLAHU úrnak – CSP (Community Stabilization Program – közösségi stabilitási program) Habib HABIBI úrnak, AVR Projekt koordinátornak A projekt előkészítése és végrehajtása nem lett volna lehetséges az IOM Budapest következőkben felsorolt lelkes munkatársainak erőfeszítései nélkül: Olsi DUDUMI, LEHEL Balázs, SZEIDOVITZ Anna, KŐVÁGÓ Veronika és BÁLL Bernadett.
A továbbiakban: Koszovó*. Ez az elnevezés nem tekinthető állásfoglalásnak a státusz vonatkozásában, és összhangban van az ENSZ BT 1244/1999 határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) a koszovói függetlenségi nyilatkozatról kiadott állásfoglalásával. A tanulmányban lévő minden Koszovóra tett utalás, akár a területre, akár az intézményekre vagy a lakosságra vonatkozóan, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával való teljes megfelelésként értendő és nem tekinthető Koszovó státuszára vonatkozó állásfoglalásként.
1
5
TARTALOMJEGYZÉKE JOGI NYILATKOZAT 3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 7 I. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS 8 II. BEVEZETŐ 11 III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 13 III.1. Bevezetés a használt módszertanhoz 13 III.2. Adatgyűjtés 13 IV. AZ IOM MAGYARORSZÁG ÁLTAL NYÚJTOTT REINTEGRÁCIÓS ASSZISZTENCIA 17 IV.1. B evezetés az IOM Koszovóba* hazatérőknek nyújtott reintegrációs asszisztencia programjába 17 IV.2. Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) Magyarországról Koszovóba 18 V. A KOSZOVÓI KONTEXTUS 24 V.1. Gazdasági és politikai háttér 24 V.2. Migrációs történelem 25 V.3. A migráció taszító és húzó tényezői 26 V.4. A koszovói migránsok hazatérése és reintegrációja 28 VI. AZ ADATOK ELEMZÉSE 30 VI.1. Bevezetés 30 VI.2. Előzetes szociológiai adatok 30 VI.3. Fókuszban a migráció története 33 VI.4. A résztvevők tapasztalatai az IOM támogatásáról 38 VI.5. Jövedelemszerzés: a reintegrációs asszisztencia terv 53 VI.6. A Reintegrációs Asszisztencia fenntarthatósága 64 VII. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 78 HIVATKOZÁSOK LISTÁJA 84
6
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AVRR Assisted Voluntary Return and Reintegration (Önkéntes Hazatérés és Reintegráció AWO Nuremberg Arbeiterwohlfart (Dolgozók Jóléti Intézete) - Nürnberg BAMF Federal Office for Migration and Refugees (Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal EC Európai Tanács EU Európai Unió EMN European Migrációs Hálózat IOM International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) BM Belügyminisztérium NGO Non-governmental organization (civilszervezet) BÁH Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal PPK Agjensi e Përkrahjes së Punësimit Kosove (Koszovói Foglalkoztatás-fejleztő Ügynökség) UN United Nations (ENSZ) UNSCR United Nations Security Council Resolution (ENSZ Biztonsági Tanácsi Határozat) ZIRF Visszatérési Információs Központ (Németország)
7
I. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS Ez a jelentés a “Koszovóba Hazatérőknek Nyújtott Reintegrációs Asszisztencia Értékelése (ENSZ BT 1244-es határozata)” projekt részeként készült, az Európai Hazatérési Alap 2013-as magyar nemzeti allokációja és a magyar Belügyminisztérium közös finanszírozásával, létrehozta a budapesti Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), együttműködésben az IOM pristinai szervezetével. A következő fejezetekben bemutatjuk a kutatási feladat megállapításait és kísérletet teszünk arra, hogy hozzájáruljunk a Koszovóból való kivándorlás, és a Koszovóba* hazatérők reintegrációjának fenntartását befolyásoló kihívások és legfontosabb tényezők jobb megértéséhez. Ha összehasonlítjuk a migrációs tapasztalat sokoldalúságát és a tradicionális célországok által a hazatérőknek felajánlott legutóbbi hazatérési és reintegrációs programokat, a kedvezményezettek demográfiai összetételét, a migrációs tapasztalatokat, a reintegrációs szükségletek gyakran egységesebbnek tűnnek, mikor a Magyarországról Koszovóba* hazatérő kedvezményezetteknek nyújtott AVRR szolgáltatásokat vizsgáljuk. Néhány eltérés abból adódik, hogy Magyarország a koszovói állampolgárok fő tranzit országa, földrajzilag közel van Koszovóhoz*, valamint, hogy a kedvezményezettek többsége hazatérése előtt nagyon rövid időt töltött Magyarországon. Továbbá, hogy a hazatérők nem voltak képesek megtakarításokra szert tenni, amivel kiegészíthették volna reintegrációs törekvéseiket Koszovóban*, és nincs figyelemre méltó, gazdaságilag sikeres koszovói diaszpóra Magyarországon. Majdnem minden esetben, a tradicionális nyugat-európai célországok voltak a megkérdezettek célországai, főleg Németország, Ausztria, Svájc, stb. A kéthetes ellenőrző látogatás éppen egybeesett a még 2014-ben kezdődött, nyugat-európai EU államokat elérni vágyó, koszovói migránshullám váratlan visszaesésével. Bár a válaszadók korábban távoztak és tértek vissza, sokan közülük reflektáltak a jelenségre és megerősítették, hogy a mostani kiáramlás több különböző tényező kölcsönhatásának tulajdonítható, melyek közül a legfontosabbak a gazdasági helyzet további rosszabbodása, Franciaország azon döntésének helytelen értelmezése, miszerint eltávolította Koszovót* a biztonságos származási országok listájáról, könnyebb utazásszervezés a schengeni terület határaihoz, melyet gyakran segítettek munkaközvetítők, utazási irodák és csempészek, stb. Bár értelemszerűen a gazdasági lehetőségek hiánya Koszovóban* messze a legfontosabb oka volt a távozásnak, ugyanez sok más származási országra is igaz.Van azonban
8
néhány speciális jellegzetesség, mely a koszovói* kontextust eléggé különlegessé teszi, mikor összehasonlítjuk más származási országokkal és hazatérési és reintegrációs asszisztencia programok helyszíneivel. Ezek egyike, ahogyan már említettük, a migránsok célországaihoz való földrajzi közelség, és a relatíve könnyű utazás. A kutatási feladat során, melyet a következő fejezetekben részletezünk, az is nyilvánvaló volt, hogy néhány más jellegzetességnek és sajátosságnak is fontos szerepe van a Koszovóból* való elvándorlásban és a Koszovóba* történő reintegrációban. Ahogyan majd később látjuk ebben a kiadványban, Koszovóban sok olyan struktúra hiányzik, melyek más származási országokban a gazdasági nehézségek ellenére léteznek. Bár Koszovóban* működik a kormányzati és önkormányzati struktúra és tagadhatatlanul tesznek erőfeszítéseket intézményi keretek között, hogy emeljék az életszínvonalat és javítsák a társadalom működését, a működő állam néhány egyéb jellegzetessége hiányzik. Ezek közül az egyik a működő egészségügyi ellátás és egészségbiztosítási rendszer, melynek hiányát sok válaszadó említette. Néhány kezelés egyáltalán nem elérhető Koszovóban, még akkor sem, ha valaki képes lenne és akarna is fizetni ezért, és a betegeknek külföldre kell menniük a kezelésekért, mint az egyik hazatérő esetében, akinek rendszeresen Albániába kellett utaznia kezelésre. Az interjúk mellett általános benyomások és megfigyelések is könnyebbé tették az állam már ismert jellegzetességeinek jobb megértését. Koszovó* nem csak tengerparttal nem rendelkező ország, de magasan a tengerszint felett fekszik, alapterülete kicsi, kisméretű dombos tájai és kisméretű gazdaságai megnehezítik a mezőgazdasági termelést, így a környező országokhoz viszonyítva kevésbé versenyképes a mezőgazdasági szektor, miközben az ország nagyban függ a mezőgazdasági termeléstől. Mivel a versenyképes ipari és szolgáltató szektor alulfejlett, a mezőgazdasági ellátás fontos forrása sok megkérdezett megélhetésének, de ritkán hoz annyit, hogy elérje az elégséges méretgazdaságosságot ahhoz, hogy nyereséges, jövedelemtermelő vállalkozásként működhessen. A feldolgozott élelmiszer termékeket szinte kizárólag a környező országokból importálják. Ez a sajátosság megjelenik az üvegházak növekvő használatában is a mezőgazdaságban, sok sikeres mezőgazdasági vállalkozás kombinálja az üvegházak és a csepegtetős öntözés technológiáját, hogy a hozamot növelje, és ezek használatának a növekedését várjuk a jövőben. A szarvasmarhatartás és a tejtermékek előállítása szintén fontos forrása a megélhetésnek. Az életképes ipari és szolgáltató szektor hiánya megnehezíti a munkaerőpiacra való újra-beilleszkedést és a szakképzések fenntarthatóságát. A reintegráció fenntarthatóságára ható másik fontos elem a reintegrációs asszisztenciához való külső hozzájárulás fontossága, mely a családtagoktól származik, földparcellák, vagy a hazatérő családjának már a tulajdonában lévő megalapított kisvállalkozás. Nemcsak
9
Koszovó* mérete kicsi, de népessége is elég kicsi. Ez egy 1,8 millió fős ország, ezért a nem hivatalos kapcsolatok jobban számítanak, mint a nagyobb származási országokban. A határon átívelő kapcsolatok, gyakran a nem hivatalos gazdaságban, szintén fontos szerepet játszanak Koszovóban. Ezt gyakran megkönnyíti a közös nyelvhasználat az Albániában és Macedónia egyes részein élő emberekkel. Szintén fontosak azonban a határon átívelő kapcsolatok Szerbiával, és nem csak a Mitrovicától északra fekvő szektorban. A közvélekedéssel ellentétben, a koszovóiak nem csak nyugat-európai országokba migrálnak, hanem gyakran ingáznak dolgozni a szomszédos Albániába vagy Macedóniába, sok koszovói például az albán építőiparban dolgozik. A kiadvány alább részletesen fényt derít a fent említett jellegzetességekre és bemutatja a hazatérők személyes beszámolóját, észrevételeiket és visszajelzéseiket nemcsak a Koszovóban* kapott reintegrációs asszisztenciáról, hanem általános tapasztalataikról a mindennapi élettel kapcsolatban.
10
II. BEVEZETŐ Az Európai Parlament és a Tanács 2007/575/EK sz. határozatának preambuluma (22) hangsúlyozza annak fontosságát, hogy „a személyek, különösen a terület elhagyására nem kötelezett személyek önkéntes hazatérésének előmozdítása érdekében rendelkezni kell az ilyen visszatérőknek szóló ösztönzőkről, például a jobb hazatérési támogatás révén a kedvezőbb elbánásról. Az önkéntes hazatérés ilyen formája a vis�szatérők méltóságteljes hazatérésének, illetve a költséghatékonyság szempontjából a hatóságoknak is kedvez. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy részesítsék előnyben az önkéntes hazatérést.” A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) folyamatosan tesz erőfeszítéseket azért, hogy a reintegrációs asszisztencia hatékonyságát javítsa. Az IOM 1979-ben elkezdett önkéntes hazatéréssel kapcsolatos tevékenységének eredményeként több mint 1,2 millió önkéntes hazatérő kapott humánus és szabályozott támogatást a hazatéréshez. Az IOM világméretű hálózata évente átlagosan 25-30 ezer támogatott önkéntes hazatérést szervez. Az IOM Budapest az 1990-es évek elejétől valósítja meg támogatott önkéntes hazatérési programjait és ezzel mintegy 8000 ügyfélnek nyújtott szolgáltatást. A magyar támogatott önkéntes hazatérési program keretében az utóbbi években Koszovó volt a leginkább képviselt származási hely. Például 2010. január 1. és 2015. április 30. között a 2161 ügyfélből 1725 ember (79,8 százalék) koszovói nemzetiségű volt. A koszovói kedvezményezettek tekintélyes számú ügye adott elsődlegesen létjogosultságot annak, hogy a hazatérők e sajátos csoportja részére önálló reintegrációs asszisztencia projekt induljon 2013-ban. Mindezen tényezők következtében, a hazatérés Koszovóba indokoltan kapott különleges figyelmet. Következésképpen az e csoport tagjainak nyújtott reintegrációs asszisztencia értékelése, a hatékonyság és a jövőbeni reintegrációs asszisztencia fenntarthatósága különleges figyelmet kapott a kutatási feladat során. Az évek során összegyűlt széleskörű tapasztalatai alapján az IOM hangsúlyozza a származási országban meglévő társadalmi környezetbe való reintegráció fontosságát, különösen a munkaerő piacra, mely a sikeres és fenntartható önkéntes hazatérés kulcsfontosságú eleme. Megfelelő reintegrációs lehetőségek hiányában, a rendszertelen migráció újrateremti magát és az önkéntes hazatérés folyamata nem lesz fenntartható. A reintegrációs asszisztenciát az IOM Budapest támogatott önkéntes hazatérési
11
programjába 2009-ben vezettük be, és azóta mintegy 120 Koszovóba hazatérőnek nyújtottak reintegrációs támogatást. Az eltelt idő, az ügyek száma, az összegyűlt tapasztalat és a jelenlegi migrációs trendek előre jelzett stabilitása mind a korábbi reintegrációs programok szükségességét tükrözik. A vizsgálat célja a visszajelzések összegyűjtése volt, melyek segíthetnek javítani a reintegrációs asszisztencia hatékonyságát. Következésképpen, a Koszovóba hazatérőknek nyújtott reintegrációs asszisztencia fenntarthatóságának korszerű és átfogó ellenőrzését és értékelését végeztük el és a levont következtetéseket megosztjuk a szakértőkkel és munkatársakkal a jelen kiadvány segítségével, valamint egy egynapos konferencián, melyet 2015. június 25.-én Budapesten tartunk.
12
III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA III.1. Bevezetés a használt módszertanhoz A jelentés kezdeti úgy terveztük, hogy az adatgyűjtéshez kérdőíveket és félig strukturált interjúkat is fogunk használni. A két módszert egymás kiegészítőiként látjuk annak érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeitől szerzett visszajelzéseket, tapasztalatokat és más információkat pontosabban megértsük. Mindkét módszernél szem előtt tartottuk a jelentés kontextusát és céljait, amikor a kérdéseket megfogalmaztuk. Az összegyűjtött információk elengedhetetlenek a támogatott önkéntes hazatérési folyamat javításához és a hatékonyabb reintegrációs programok ajánlásához. Az adatgyűjtés módszere kétszeres volt: a magyarországi IOM készített egy kérdőívet, melyet az IOM Koszovó töltött ki telefoninterjúk alapján és személyes találkozókon; az adatgyűjtés másik módja pedig a félig strukturált, személyes találkozókon készült interjúk voltak a Koszovóban tett ellenőrző látogatás során. III.2. Adatgyűjtés Kérdőív A kérdőívekből történő adatgyűjtések természetüknél fogva inkább kvantitatív adatokat nyújtsanak a trendekről és a célcsoporttal kapcsolatos észrevételekről a jelentésekben és az ilyen értékelésekben. E jelentés céljának tekintetében a kérdőív nemcsak arra irányult, hogy kvantitatív értelemben feltérképezzük a kedvezményezettek véleménylt, hanem kérdéseket is feltett a reintegrációról, a hazatérésről és a válaszadók vállalkozásának fenntarthatóságáról. A kérdőív 5 részre összpontosított, kezdve a személyes információkkal, a migráció okairól, a reintegrációról, az üzlet fenntarthatóságáról és a jövő fenntarthatóságáról szóló kérdésekig. A kérdőív öt pontosan elkülöníthető kérdéssort tartalmaz. Az első kérdéssor az alapvető szociológiai feltételek feltérképezésére irányul, mint például a kedvezményezett kora, családi állapota, neme, stb. A kérdőív második része a kedvezményezett migrációs történetét célozza (a távozás és a Koszovóba hazatérés motivációi és körülményei). A harmadik kérdéskör a kedvezményezett reintegrációjára összpontosít, rákérdezve a kapott információkra s tanácsadásra. Az utolsó két részben
13
feltett kérdések a reintegrációs tevékenységekről, az üzleti tervekről és azok fenntarthatóságáról szólnak. A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy ne csak zárt kérdéseket tartalmazzon, hanem nyitott végű kérdéseket is beletettünk, hogy a fent említett témákról több visszajelzést kapjunk a kedvezményezettektől. A kérdőív kitöltésében résztvevőket az IOM Budapest Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) programjainak 2009 és 2014 közötti kedvezményezettjeiből választottuk ki. 50 személyt kértünk fel a kérdőívek kitöltésére, akik közül 39-en vállalták az együttműködést. A kérdőíveket az IOM Pristina munkatársai töltötték ki a kedvezményezettekkel folytatott telefonos interjúk vagy a helyszíni látogatások során. Néhány esetben a telefon, mint kommunikációs eszköz nem volt használható a kedvezményezettek elérésére, mert háztartásukban nem volt. Azonban a személyes találkozó alkalmával a kedvezményezettek élőszóban válaszolhattak a kérdésekre és közölhették véleményüket a fókuszban lévő témáról. 1. ábra Az interjú módja
49% 51%
Látogatás Telefon
A jelentéshez használt kérdőívet 2015. elején töltötték ki és az interjúk több mint fele (51%) telefonon készült, a többi (49%) pedig az kérdezők látogatásai során. (1. ábra). Az 1. részben adott válaszok alapján, a reintegrációban résztvevők mindegyike (100%) férfi volt.
Félig-strukturált interjúk A jelentéshez készült kérdőívek mellett különböző félig strukturált interjúkat is felvett az IOM Budapest szakértője a kedvezményezettekkel a koszovói* látogatása során. A kérdőívekből nyerhető betekintés korlátozott abban a tekintetben, hogy nem nyújt részletes leírást a reintegrációs eljárásról, az annak fenntarthatóságát befolyásoló tényezőkről és az IOM segítségével indított vállalkozások nehézségeiről. Félig strukturált interjúk készültek a kormányzati és nem kormányzati szervezetek munkatársaival és az IOM Pristina reintegrációs szakértőivel is.
14
A félig strukturált interjúkat inkább a kvalitatív információk összegyűjtésére használtuk. Az ilyen interjúk megfelelők arra, hogy általuk mélységükben értsük meg egy konkrét helyzet tárgyát és kérdéseit. Továbbá az ilyen típusú interjúk alkalmasak arra, hogy a kedvezményezettek által kitöltött kérdőívekből származó információkat kiegészítsük és megerősítsük. A félig strukturált interjúk a válaszadók és az IOM Budapest képviselője között személyes találkozók, látogatások során készültek. Az interjúkat Koszovóban, különböző helyeken rögzítettük, leggyakrabban a válaszadó 2015. február 23. és március 6. között tett monitoring út során. A félig strukturált interjúk résztvevőit azok közül a kedvezményezettek közül választottuk, akiket már megkerestünk annak érdekében, hogy töltsék ki a kérdőívet. Interjúvázlatot készítettünk az interjúk lefolytatásához. A vázlat a kérdőívben említett témákra épült. További kérdéseket vetettünk fel, hogy részletesebb információhoz jussunk ezekről a témákról. Első pillanattól kezdve azt gondoltuk, hogy az útmutatót elsősorban vázlatként fogják használni az interjú során szóba került témákban és kérdésekben. Ezért az interjúk során nem minden kérdést tettünk fel, amely az útmutatóban szerepel, inkább egy kötetlen beszélgetés volt a cél. A kéthetes időszak során 39 résztvevőt választottunk ki az interjúkon való részvételhez. Ebből a 39 megkérdezettből 29 volt a reintegrációs támogatás kedvezményezettje. Ezzel egyidejűleg 4 olyan migránst is felkértünk az interjúkon való részvételre, akik nem részesültek semmilyen IOM asszisztenciában, hogy egy másik szempontból jobban megérthessük a tapasztalatokat. E jelentés részeként számos interjú készült a koszovóiak reintegrációjában résztvevőkkel. A migránsokkal kapcsolatos projektekben közvetlenül dolgozó kormányintézmények, például az Állampolgársági és Menekültügyi Osztály, a Reintegrációs Osztály és a Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium, képviselői elmondták véleményüket arról, hogy hogyan lehetnek jobbak a hazatérők reintegrációs folyamatának szolgáltatásai és eljárásai. Egy másik interjúból, melyet a ferizaji önkormányzat hazatérők reintegrációjával foglalkozó szakértőjével folytattun, értékes információkhoz jutottunk az ezen a területen dolgozó állami intézmények helyi nézőpontjáról. Továbbá meghívtuk a jelentéshez készülő interjúkra olyan különböző szervezetek képviselőit, akiknek a munkája a hazatérőkre összpontosul. Olyan szervezeteket, mint a PPK2 vagy az AWO Nürnberg3, melyek közvetlenül a hazatérőkkel dolgoznak, és az IOM szolgáltatásaihoz hasonlókat ajánlanak, a vállalkozási tá-
15
mogatásektől a reintegrációs tanácsadásig, pszichológiai tanácsadásig és gyerekeknél nyújtott oktatási szolgáltatások formájában. Ezután minden interjút leírtunk és elemeztük a kérdőívek válaszainak fényében, melyet a következő fejezetekben tárgyalunk. A következő bekezdésben néhány olyan, a kérdőívekből gyűjtött adatot ábrázolunk részletezve, melyek a félig strukturált interjúk adatait tükrözik. A születési dátum (2. ábra) szerinti eredmények azt mutatják, hogy a migránsok többsége 1981 és 1989 között született, vagyis a válaszadók főként húszas éveik végén –harmincas évek elején lévő fiatalok voltak. Általánosságban, csak néhány esetben születtek korábban vagy később a megkérdezettek az említett időszaknál.A legidősebb migráns 1972-ben született, a legfiatalabb 1995-ben, aki hazatérésekor még mindig kiskorú volt. Életkor
6
5
5 4
Esetek száma
4
5
4
3
3 2
2
1
0
1
1
1
2
1
2
3
2
1
1972 1975 1977 1979 1982 1984 1985 1986 1987 1989 1990 1991 1992 1993 1995 Születési év
2. ábra Az APPK vezető szolgáltatóként különböző célcsoportok számára nyújt társadalmi-gazdasági reintegrációs támogatást és kapacitásfejlesztést társadalmi-gazdasági fenntarthatóságuk és szakmai előmenetelük biztosításával. http://www.appk.org/web/index.php?lang=en Az AWO Nürnberg egy olyan szervezet, mely a Németországból a szülőföldjükre hazatérő emberek reintegrációjával foglalkozik. A szülőföldjükre hazatérő önkéntesek információt, minősítést és támogatást kapnak, és végigkísérik őket a hazatelepülési tanácsadó irodával való együttműködésben. http://www.awo-nuernberg.de/en/migration-und-integration/the-kosovo-project.html
2
3
16
IV. A Z IOM MAGYARORSZÁG ÁLTAL NYÚJTOTT REINTEGRÁCIÓS ASSZISZTENCIA IV.1. B evezetés az IOM Koszovóba* hazatérőknek nyújtott reintegrációs asszisztencia programjába 1999 óta a Nemzetközi Migrációs Szervezet több mint 203.000 Koszovóba* visszatért hazatérőnek nyújtott támogatást Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs programokon keresztül4. Ezeknek az eseteknek közel kétharmadát a koszovói* konfliktust közvetlenül követő első két évben támogattuk. A közelmúlt éveiben a folyamatosan magas munkanélküliség és az alulteljesítő gazdaság továbbra is koszovóiak ezreit kényszerítette külföldre vándorlásra, leggyakrabban szabálytalan módon. Az Európai Unió és a schengeni térség sok államában növekvő mértékben fejezik ki aggodalmukat a koszovóiak közötti menedékjoggal való visszaélés miatt. Meglepő, de az EU tagállamaiban több mint 20.000 menedékkérő Koszovó* volt a szülőhazája 2013-ban5, . 2014 végére a koszovóiak által benyújtott menedékkérelmek száma majdnem elérte a 38.000-t. A tranzit és a célországok, különösen a koszovói migránsok migrációs útvonalán lévő tranzitországok, mint például Magyarország, küzdenek, hogy megbirkózzanak a beáramlási hullámokkal. Hasonlóképpen, Koszovó* Kormánya nem volt képes megfelelően azonosítani az állampolgárai kivándorlása mögött húzódó ösztönző tényezőket. Ezek a tényezők eredményezték a koszovói* menedékkérők számának növekedését, mely túlterhelte a célországok kapacitását az ügyek feldolgozásának, és a menedékkérők jogainak és méltóságának megvédése tekintetében, mialatt ügyeik elbírálására vártak. Továbbá, ezek a fejlemények negatívan befolyásolják Koszovó* Kormányának kilátásait arra vonatkozóan, hogy teljesítse a vízumliberalizációs folyamatban vállalt kötelezettségeit. Ebben az összefüggésben, mindenekfelett való annak szükségessége, hogy megvizsgáljuk a legjobban bevált gyakorlatokat a koszovói* fenntartható hazatérési és reIOM Koszovó statisztikái, legutóbb frissítve 2014. december http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics 5115 kényszerű és önkéntes hazatérés 2013-ban (IOM AVRR ügyek: 1,411). 3352 ügy 2014. január-szeptember között (IOM AVRR ügyek: 1,287). 7 Például, azok a szabálytalan migránsok, akik 2010 júniusa után hagyták el Koszovót* alkalmatlanok arra, hogy segítséget kapjanak a Belügyminisztérium Állampolgársági, Menekültügyi és Migrációs Osztályától. 4 5
6
17
integrációs programokban, mivel az elsősorban gazdasági okokon alapuló koszovói menedékkérelmeket általában elutasítják és emelkedik visszafogadási egyezmények alapján hazatértek száma is. Egyedül 2014-ben az IOM 1287 esetet támogatott az AVRR programokon keresztül, mely az összes hazatelepülési ügy töredékét teszi ki6. Sok hazatérő nem vesz részt az önkéntes hazatérési rendszerben, vagy nem jogosult arra, hogy a Koszovó* Kormánya által felajánlott reintegrációs csomagot megkapja.7 Ezért a kutatási projekt hozzájárul a koszovói* migráció dinamikájának jobb megértéséhez is a problémák és a különböző hazatérési és reintegrációs programok hatékonyságának vizsgálatával, ezáltal hatékony választ kíván adni a jelenlegi migrációs krízis kezelésével kapcsolatban. Bemutatja a bevált gyakorlatokat és konkrét stratégiai és program-intézkedéseket fogalmaz meg, arra vonatkozóan, hogy a veszélyeztetett és szabálytalan migránsok védelmi és reintegrációs szükségleteit azonosítsa és bemutassa a migráció kezelésében érintett szalembereknek, ideértve Koszovó* Kormányát, és a fontosabb intézményeket, mint pl. többek között a Miniszterelnöki Hivatalt, a Koszovói Statisztikai Hivatalt, a Kormány Migrációs Hatóságát, a Belügyminisztériumot. Hasonlóképpen, hasznos lehet az EU soronkövetkező migrációmenedzsmentről készülő twinning programja számára Koszovóban, melyet 2015 folyamán terveznek elindítani. IV.2.Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) Magyarországról Koszovóba A támogatott önkéntes hazatérések Koszovóba* 70-80%-át teszik ki az AVRR ügyeknek Magyarországon. A jelenlegi általános magyar AVRR program keretében összesen 450 személy esélyes arra, hogy egy 18 hónapos időszakon belül hazatérési asszisztenciát kapjon az IOM-tól. AZ IOM Budapest AVRR-ügyfeleinek többsége továbbra is 20 és 35 év közötti egyedülálló férfi Koszovóból*. Az elmúlt hónapokban a Magyarországra érkező koszovói roma családok számának növekedését észleltük. A magyar menekültekkérők és szabálytalan őrizetét ellátó intézményekben, valamint a befogadó központokban tett tájékoztató látogatások alkalmával az IOM munkatársai is meggyőződhettek arról, hogy a koszovóiak többsége a munkalehetőségek, a lakhatás és az orvosi ellátás hiányát jelölte meg Koszovó* elhagyásának fő okaként.
18
AZ IOM Budapest jó munkakapcsolatot ápol és együttműködik az IOM pristinai mis�sziójával. Az IOM Pristina munkatársai a Magyarországról hazatérők eseteiben segítséget, érkezési asszisztenciát, hazatérés utáni tanácsadást nyújtanak reintegrációról és a reintegrációs támogatások kifizetéséről. AZ IOM Budapest együttműködik a magyar Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület civilszervezettel, mely migránsoknak nyújt szolgáltatásokat a potenciális hazatérők elérésével és jelentkezéseik továbbításával kapcsolatban. AZ IOM Budapest Koszovó*-hoz kapcsolódó AVRR projektjeit az Európai Hazatérési Alap nemzeti allokációja finanszírozta, amelyet támogatóként a magyar Belügyminisztérium folyósított. AZ IOM Budapest AVRR projektjei által elnyert összeg alapja a projekt gondosan összeállított költségvetése, mely minden olyan költséget figyelembe vett, amelyek a projekt összes elemének végrehajtásához szükségesek. A jelenlegi projektek a korábbi AVRR projektek folytatásai, amelyek a már kidolgozott mechanizmusok és a projektfázisok végrehajtása során kidolgozott sémákat követik. A magyar AVRR projekteket 2009 óta folyamatosan további elemekkel egészítettük ki. Az AVRR programot folyamatosan alakítják az összegyűjtött tapasztalatok és a tanulságok, éppúgy, mint a támogató (Belügyminisztérium) elvárásai. Külön Koszovó*-specifikus reintegrációs projektet vezettünk be, 2014-től bővített reintegrációs elemekkel, amely komplex reintegrációs csomagot ajánl tanácsadás és testreszabott reintegrációs tevékenységek formájában. A reintegrációs elemek kibővültek, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kedvezményezettek fenntartható hazatéréséhez és reintegrációjához. Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Program Migránsok Részére A Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Program Migránsok Részére célja, hogy önkéntes és szabályozott hazatérést biztosítson mintegy 450 “menedékkérő, kiegészítő védelmet élvező, ideiglenes védelmet élvező, harmadik ország állampolgára, aki nem, vagy tovább nem teljesíti a Magyarországra belépés és/vagy az itt maradás feltételeit, és aki azon kötelezettségének megfelelve, hogy elhagyja Magyarország területét, kihasználja Magyarországon az önkéntes hazatérést származási országába, és hozzájárul hazatérésének fenntarthatóságához”. A projekt két összetevőből áll: 1) hazatérési operatív fázisa, melynek során a résztvevők segítséget kapnak
19
önkéntes hazatérésük megszervezéséhez (úti okmányok megszerzése, jegy- és utazási biztosítás-vásárlás, indulási, tranzit és érkezési segítség nyújtása, stb.); 2) megerősített reintegrációs elem, mely arra fókuszál, hogy segítséget nyújtson a hazatérőknek abban, hogy reintegrációs lehetőségeket találjanak és támogassanak származási/hazatérési országukban, hozzájárulva ezzel a hazatérés hosszú távú fenntarthatóságához. Meg kell jegyeznünk, hogy a reintegrációs asszisztencia csak 15 kedvezményezett számára elérhető. További 500 euró készpénz támogatást kapnak indulás előtt azok a kedvezményezettek, akik veszélyeztetettnek tekinthetők a 2007/575/EK határozat 5. cikkelyének 2. bekezdése szerint, ideértve a kísérő nélküli kiskorúakat8 is. A Koszovóba hazatérőknek nyújtott hazatérési asszisztencia e program keretein belül valósult meg. Magyar Információs Projekt a Támogatott Önkéntes Hazatérésről Migránsok Részére A projekt célja a jogosult harmadik országbeli állampolgárok önkéntes és szabályozott hazatérésének megkönnyítése naprakész és megbízható információk nyújtásával az IOM Budapest által megvalósított támogatott önkéntes hazatérési és reintegrációs (AVRR) programról. A potenciális AVRR kedvezményezettek különböző tájékoztatási eszközök segítségével jutnak információhoz, pl. megerősített telefonos forródrót szolgáltatás, megerősített e célnak szentelt weboldal, nyomtatott és elektronikus reklámanyagok. Bár az IOM nincs jelen fizikailag a különböző magyarországi létesítményekben, mégis az IOM stratégiájának megfelelően információkat nyújt a befogadó és menekültügyi őrizetet ellátó központokban tett tájékoztató látogatásai során. A tájékoztató látogatások száma a magyar Kormánnyal folytatott konzultációs megbeszélések közös ajánlásai alapján alakul. A projekt négy fő elemből áll: i) figyelemfelhívó kampány a támogatott önkéntes hazatérésről és reintegrációról (poszterek, szórólapok, jelentkezési lapok), beleértve a jelentkezés módját és a programban való részvétel előnyeit; ii) többnyelvű forródrót szolgáltatás, amely albán, német, szerb, angol, magyar, francia, valamint perzsa nyelveken áll randelkezésre, iii) többnyelvű weboldal a kedvezményezettek, önkéntes hazatéréssel kapcsolatos döntésének támogatása érdekében jött létre; iv) az IOM munkatársai által a létesítményekbe tett konzultációs látogatások, annak érdekében, hogy a létesítmények munkatársainak, valamint
A “veszélyeztetett hazatérők” kategóriába tartoznak: kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, fogyatékkal élők, idősek, terhes nők, egyedülálló szülők kiskorú gyermekkel, és olyan személyek, akiket megkínoztak, megerőszakoltak vagy más komoly pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszakot elszenvedettek.
8
20
az ott tartózkodó potenciális kedvezméynezettek több információit kapjanak az AVRR-ről, személyes konzultációk formájában kapjanak válaszokat kérdéseikre. Igény esetén a budapesti IOM iroda személyes konzultációt nyújt a potenciális kedvezményezetteknek. A hazatérés előtti konzultációk mellett, az IOM a hazatérést követően, a származási országban is biztosít tanácsadást a reintegrációs asszisztenciáról. A származási országokban, a különböző AVRR projekteken dolgozó IOM munkatársak rendszeresen naprakész információkat kapnak a program fejlesztéseiről. Komplex Reintegrációs Asszisztencia Támogatott Önkéntes Koszovóba Hazatérőknek (ENSZ BT 1244-es határozat) Ahogyan már említettük, a Magyarországról Koszovóba* önkéntesen visszatérők nagy arányát tekintve, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy Koszovó* Magyaorrszág szempontjából az egyik legfontosabb hazatérési ország, szükségesnek tartottuk egy olyan projekt elindítását, mely a Magyarországról hazatérő koszovóiak reintegrációs támogatására összpontosít.9 A projekt három fő tevékenységet tartalmaz: 1. A reintegrációs tanácsadás segít megtalálni a legjobb jövedelemszerzési lehetőségeket Koszovóban*, figyelembe véve a hazatérők képzettségét és tapasztalatait, valamint a helyi gazdasági körülményeket. 2. A kedvezményezetteknek részletes reintegrációs tervet kell készíteniük és benyújtaniuk, melynek két külön fejezete van. A jövedelemtermelési részben a pályázó több lehetőség közül választhat, pl. vállalkozás indítása, társulás, fizetés-kiegészítés, munkahelyi képzés, szakmai és nyelvi képzés. A szükségletekről szóló részben a pályázó reintegrációjának más aspektusait helyezi a középpontba, pl. gyermekgondozás, orvosi ellátás, közlekedés, szállás és adminisztrációs támogatás. 3. A projekt tartalmazza a reintegrációs támogatás átfogó értékelését is. A reintegrációs támogatásben részesülőket arra kértük, hogy egy kérdőív kitöltésével tegyék meg észrevételeiket. Az értékelés célja az volt, hogy mérhessük a kapott reintegrációs asszisztenciával való elégedettség mértékét és annak elegendő jövedelem elérésére Ahogyan az előző években is, a hazatérés elemei (utazás szervezése, indulási, tranzit és érkezési asszisztencia, odafelé szállítás, stb.) továbbra is a Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési s reintegrációs Program Migránsok számára keretébe történik (ld. fent).
9
21
tett hatását, mely hazatérőknek és családjaiknak tisztességes megélhetést biztosít, ha egyszer visszatérnek Koszovóba. A pénzügyi forrásokhoz való korlátozott hozzáférés miatt, a reintegrációs asszisztenciát csak korlátozott számú pályázó kaphatja. A reintegációs támogatások az ös�szes támogatott önkéntes hazatérő 11 százaléka számára elérhetőek (50 kedvezményezett max. 3.000 EUR). Csak azokat veszik figyelembe a reintegrációs támogatás szétosztásánál, akik kitöltik és benyújtják a reintegrációs tervet. AZ IOM Budapest választja ki támogatásra a legjobb reintegrációs terveket, a hazatérés országában lévő IOM Misszió értékelésének és véleménynének a figyelembe vételével. Nagyon fontos, hogy a kedvezményezett reintegrációs asszisztencia pályázata ésszerű, megvalósítható és fenntartható legyen. Egy projekt keretein belül egy kedvezményezett csak egyszer pályázhat reintegrációs támogatásra. Néhány kivételtől eltekintve, a jelen tanulmány elkészítése érdekében megkérdezett hazatérők 2013. december 31-e előtt tértek vissza Koszovóba* és az IOM valamely korábbi AVRR programjának voltak a kedvezményezettjei. AZ IOM Budapest korábbi AVRR programjai keretében a támogatás összege maximum 2.000 EUR volt, és nem lehetett eltenni sürgősségi asszisztenciára és/vagy személyes fogyasztási cikkekre fordítani egy részét. Sok hazatérő hangot adott annak az igénynek, hogy a reintegrációs támogatásből vásárolhassanak fogyasztási cikkeket, melyet elszámolnak a költségek között. Mivel csak azok kaphatnak támogatást, akik benyújtanak egy jövedelemtermelő projektötletet, és akiknek jóváhagyják a projektjét, az ilyen típusú támogatás nem célozhatja meg a sürgős szükségletek kielégítését, egyszerűen azért, mert a jóváhagyás időbe telik és nem a hazatérés után rögtön. Továbbá, azon kedvezményezettek, akik hazatérés előtt nyújtják be reintegrációs terveiket, viszonylag nagy arányban és nagyon gyakran gondolják meg magukat és dolgozzák át alapjaiban a reintegrációs tervüket a hazaérkezésük után, gyakran teljesen megváltoztatva üzleti tervüket és vállalkozásuk típusát. Nagyon érdekes motívumot figyelhetünk itt meg. A még Magyarországon beadott reintegrációs tervek általában az azonnali és szükséglet alapú támogatásra való erős igényt tükrözik. De amikor a hazatérők felismerik, hogy a jóváhagyás időbe telik, és még a szükséglet alapú elemeket sem elérhető közvetlenül a hazatérés után, legtöbbször inkább úgy döntenek, hogy nem teszik félre az 500 EUR-t a szükséglet alapú támogatásra, hanem az egész 3.000 EUR összeget a fenntarthatóbb jövedelmet termelő tevékenységekre fordítják. Ennek oka elég egyszerű. Amint a hazatérők felismerik, hogy a család és a barátok támogatása megoldja az azonnali szükségleteiket, a hazatérést követő első időszakban, a fogyasztási cikkekre irányuló
22
sürgős szükséglet gyakran nem tűnik többé olyan nyomasztónak, mint amilyen mértékben azt a hazatérés előtt Magyarországon gondolták. Miután a hazatérők jelentős része a sürgős szükségletekeit családi vagy baráti segítséggel kielégítette, a kedvezményezettek gyakran teljesen megváltoztatják reintegrációs/üzleti terveiket, és hosszabb távú és fenntarthatóbb célokat tűznek ki. Bár a reintegrációs támogatást csak a kiválasztott kedvezményezettek kaphatják, a külön Koszovó* projekt viszonylag nagyobb számú koszovói kedvezményezettnek teszi lehetővé a részvételt a reintegrációs projektekben. A kedvezőtlen gazdasági körülmények mellett, a hazatérők számos más kihívással néznek szembe a sikeres és fenntartható reintegráció során.
23
V. A KOSZOVÓI KONTEXTUS V.1. Gazdasági és politikai háttér Koszovó* gazdasága még mindig átmeneti fázisban10 van, a munkanélküliek aránya 35% fölött van, mely a legmagasabb a Nyugat-Balkánon11. Koszovó* népessége mintegy 1.820.630 fő (a 2011-es népszámlálás szerint), a népesség nagy része albán (kb. 92%), szerb (kb. 4%) és egyéb kisebbség (4%). 12 Koszovó* továbbra is az egyik legszegényebb nemzet Európában, ahol a népesség 45%-a a szegénységi küszöb alatt, 17% pedig mélyszegénységben él a Világbank legfrissebb mutatói szerint. Koszovó* gazdasága nagyban függ a diaszpóra átutalásaitól, melyek a Világbank szerint a GDP 15,9%-át adták 2013-ban13. A kicsi, de nyitott gazdaság importrfüggő, exportálni csak kevéssé képes. A kereskedelem, kiskereskedelem és az építőipar inkább, mint az ipar voltak a gazdasági fejlődés területei 1999 óta. Ennek eredményeként az állam bevételeinek többsége inkább a fogyasztásból mintsem a termelésből származik: csak 14% származik közvetlen adókból a statisztikák szerint, míg a többi főként a vámletétekből és a fogyasztásra kivetett adókból.14 Ezen társadalmi-gazdasági feltételek következtében a migráció továbbra is széles körben elterjedt jelenség marad, különösen Koszovó* fiatal népessége körében.A nagyon gyenge munkaerőpiac miatt a fiatal lakosság az ország elhagyását a szegénység csapdájából való egyetlen kiútnak tekinti. A 15-24 év közötti fiatalok körében 60 százalékos a munkanélküliség Koszovóban15. A koszovói menedékkérelmek áradatára és a szabálytalan migrációs hullámra 2014 novembere és 2015 februárja között nemcsak az EU tagállamainak, de a koszovói kormánynak is válaszolnia kellett. Az EU koszovói állampolgárokkal kapcsolatos reakciója Koszovói országjelentés – IOM Értékelő jelentés a Magyarországról Koszovóba Önkéntesen Hazatérők Támogatásának Reintegrációs Asszisztenciájáról (ENSZ BT 1244) – IOM, 2014. március 12 Koszovói országjelentés – IOM 13 http://data.worldbank.org/indicator/BX.TRF.PWKR.DT.GD.ZS?display=default 14 Koszovói országjelentés – IOM 15 Értékelő jelentés a Magyarországról Koszovóba Önkéntesen Hazatérők Támogatásának Reintegrációs Asszisztenciájáról (ENSZ BT 1244) – IOM, 2014. március 16 http://kosovo.iom.int/coordinated-response-needed-address-irregular-migration-flows 10
11
24
változást jelent a migrációs politikában, de a koszovói kormány* válasza – eltekintve attól, hogy megnevezték, hogy a gazdasági tényezők ösztönözték a migrációt – inkább a többi szereplővel, például az IOM-mel vagy az ENSZ ügynökségekkel való együttműködésre irányult. A más intézményekkel és szereplőkkel való ilyen együttműködés hasznos a Koszovóban erőteljesen a középpontba került munkahelyteremtő intézkedések felé vezető úton, mivel a koszovói diaszpóra további befektetései számára megteremti a szükséges feltételeket. 16 Másrészt a politikai háttér Koszovóban a 2014-es legutóbbi választások után az érdeklődés peremére került. Mintegy 6 havi holtpont után koalíciós kormány alakult, melynek tagja lett a korábban kormányzó párt, a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) és a fő ellenzéki párt, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK). A 2014. augusztusi politikai fejlemények miatt a koszovói lakosság még csalódottabbá vált, és kevésbé reménykedett gazdasági és szociális jólétük javulásában. Sok jelentésben a politikai fejleményeket látják a 2014. év végi legutóbbi szabálytalan menekülthullám fő tényezőjeként, melynek eredményeként 2014-ben több mint 62.00017 migráns lépett be szabálytalanul Magyarországra, amely 90%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Továbbá, 2014-ben Európában Magyarországon nyújtották be a koszovóiak menedékkérelmeinek többségét. Amint a kérdőív adataiból és a személyes interjúkból egyértelművé vált a koszovóiak elvándorlásának legfontosabb tényezője, nem meglepő módon továbbra is, az alacsony gazdasági teljesítmény és a magas munkanélküliség. V.2. Migrációs történelem Koszovó mindig is a jobb munkalehetőségeket kereső, főként Nyugat-Európa felé tartó migránsok fontos kibocsátó országa volt. A koszovói emigráció első hullámai jóval Koszovó függetlenségének deklarálása előtt érkeztek, amikor a jugoszláv vendégmunkásokat szívesen látták bizonyos iparágakban Nyugat-Európában az 1960-as és 1970-es évek gazdasági fellendülésének időszakában.
17
http://www.hirado.hu/2015/02/05/koszovoi-menekultek-faronkot-fektettunk-a-vizre-hogy-a-gyerekek-is-at-tudjanak-jonni/
25
3. ábra Koszovói migránsok a célországokban
1.78% 10.38% Németország
2.07%
Svájc
2.79%
35.25%
3.25% 3.53%
Olaszország Ausztria Svédország USA
5.14%
Franciaország Anglia
5.61%
Belgium Szlovénia
7.26%
Egyéb
22.94%
Az 1990-es évek fegyveres konfliktusai, melyek Jugoszlávia felbomlásához vezettek, tovább növelték a korábbi szövetségi állam országai állampolgárainak kiáramlását, mely alól a koszovóiak sem voltak kivételek. Amikor a háborút és a függetlenség kikiáltását követően komoly gazdasági nehézségek sújtották az országot, Koszovónak* már megvolt a jól kiépített Koszovón* kívül élő diaszpórája, amely fontos támogató tényezőt jelentett a már jelen lévő kényszerítő erők kombinációjával együtt. A függetlenség deklarálása óta sok koszovói hagyta el az országot az újonnan kibocsátott koszovói útlevelének használatával, míg mások megtartották szerb dokumentumaikat. Azokat, akik 2009 előtt távoztak, szerbként regisztrálták a célországban. Mindent egybe véve, becslések szerint mintegy 800.000 koszovói tartózkodik Koszovón kívül, akik főként Németországban, Svájcban, Olaszországban, Ausztriában, Svédországban és az USA-ban élnek (3. ábra). V.3. A migráció taszító és húzó tényezői Az egyetlen és legfontosabb kényszerítő tényező – nem meglepően – a nehéz gazdasági helyzet Koszovóban. A munkanélküliség hivatalosan 30 százalékon áll. A munka hiányából adódó problémákat növeli a fiatal lakosság és az a tény, hogy belőlük áll a munkanélküliek óriási hányada. Míg az 55 és 64 éves emberek mindössze 10,4 száza-
26
léka volt munkanélküli 2013-ban, a 15 és 24 év közötti népességen belüli munkanélküliek aránya 56 százalék volt. Továbbá, Koszovó legfiatalabb, a 15 és 24 év közötti népességéből nemcsak sokan munkanélküliek, de szintén sokan semmféle oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt, tovább nehezítve ezzel jövőbeni foglalkoztathatóságukat (1. tábla). Korcsoport 15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 Összes 15-64
Férfi Nő Összesen 50.4 68.4 55.9 30.0 41.4 33.0 22.9 36.0 26.4 18.1 20.6 18.7 11.0 7.9 10.4 26.9 38.8 30.0 1. tábla: Munkanélküliség nemek és kor szerint 201318
Az ellenőrző interjúk válaszadói elég gyakran rámutattak a munkahelyi foglalkoztatás és bérfizetés biztonságának problémáira. Sokan panaszkodtak arra, hogy nem kapták meg a megállapodás szerinti teljes bérüket, vagy nem időben kapták meg, vagy elég gyakran egyáltalán nem fizették ki őket. A dolgozó népesség jelentős részét érinti az ún. veszélyeztetett foglalkoztatás, a férfiak 25 százalékának, míg a nők 18,9 százalékának veszélyeztetett a munkahelye, pl. egyéni vállalkozók, vagy családi vállalkozásban fizetés nélkül foglalkoztatottak. Bár a munkanélküliség minden képzettségi háttérrel rendelkezőt egyaránt érint, jóval kevésbé valószínű azok elbocsátása, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliek messze legnagyobb csoportja a képzetlen férfiakból és olyan nőkből áll, akik hivatalos oktatásban nem részesültek, vagy csak kilenc általános iskolai osztályt végeztek el. Ahogy alább látható, a projekt során megkérdezettek többsége szakképzetlen vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik (2. tábla).
Felmérés a Koszovói Munkaerőpiacról 2013, http://ask.rks-gov.net/ENG/publikimet/cat_view/16-labour-market
18
27
Munkanélküliség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint 2013 Korcsoport Férfi Nő Összesen Nincs végzettsége 53.8 67.9 59.9 1-9 osztály 37.7 47.8 40.5 Szakközépiskola 24.5 39.7 27.6 Gimnázium 33.4 54.6 38.9 Felsőfokú 12.8 20.3 15.5 Összesen 26.9 38.8 30.0 2. tábla: Munkanélküliség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint 201319
Míg az egyedüli fontos kényszerítő tényező a nagy és jól kiépült diaszpóra, melynek megszületése a jugoszláv időszakban történt az első Nyugat-Európába távozó koszovói vendégmunkásokkal, ahogyan fent is említettük. V.4. A koszovói migránsok hazatérése és reintegrációja A 2011-es nemzeti népszámlálás szerint 128.808 „bevándorló” volt Koszovóban. Azonban, a Koszovóba érkező személyek több mint 97%-a valójában hazatérő állampolgár, aki koszovói állampolgárságot szerzett. Az bevándorlók száma Koszovó teljes népességének a 7.4 %-át teszi ki. Ha a népszámlálási adatokat megnézzük, világossá válik, hogy Koszovó szüntelenül veszíti népességét a kivándorlással. Mindegyik hazatérő állampolgárra kettő, az országot elhagyó jut. A népszámlálás megállapításai szerint, 380.286 emberről jelentették családtagjaik, hogy elhagyták Koszovót. 20 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint, összesen 200.591 migráns kapott segítséget hazatéréséhez 1999 júniusa és 2012 decembere között. Az önkéntes vis�szatérők legnagyobb számban Németországból mentek haza, 42,4 százalékot (85.047 fő) képezve, míg Svájcból 17,3 százalék (34.653 fő). E számok alapján feltételezhetjük, hogy átlagosan 4-5 ezer ember tér haza évente Koszovóba. A kényszerű hazatérések száma sokkal magasabb, mint az önkénteseké. Az összes hazatérő 70 százalékát deportálták vagy kényszerítették a hazatérésre, amely a hazatérési szándék alacsony szintjét jelzi. Ez némiképp ellentmond annak, ami más adatokból vagy közvélemény kutatásokból kiderült. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a hazatérők többsége a 18-34 évesek csoportjába tartozik (2.14 diagram).20 A fontosabb nyuKoszovói Munkaerő Felmérés 2013, http://ask.rks-gov.net/ENG/publikimet/cat_view/16-labour-market Koszovói Humán Fejlettségi Jelentés
19 20
28
gat-európai célországok földrajzi közelségét gyakran fontos tényezőként említik, mint a Koszovóból kivándorlás, vagy az oda hazatérés fontos tényezőjét. Ez kétségtelenül egyértelmű a fenti számokból, amelyek azt mutatják, hogy nagyon valószínű, hogy sokan, akik elhagyták Koszovót* és aztán hazatértek többszörösen jelennek meg a statisztikákban. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a koszovói migránsok nemek szerinti összetétele nagyban különbözik az IOM Budapest hazatérési és reintegrációs programjának kedvezményezettjeitől és a projektben megkérdezettekétől. Míg a kedvezményezett megkérdezettek mindegyike férfi volt és az IOM Budapest AVRR programjával hazatért koszovóiak 90 százaléka is, a koszovói migránsok nem szerinti összetétele jóval kiegyensúlyozottabb, ha a nagyobb képet nézzük, bár a férfiak még mindig túlsúlyban vannak a nőkhöz képest. A Koszovón kívül élő 380.826 koszovóiból 215.797 személy volt férfi és 165.029 nő.
29
VI. AZ ADATOK ELEMZÉSE VI.1. Bevezetés A jelentés következő fejezetében egyaránt összpontosítunk a kérdőív, és a félig-strukturált interjúk adataira, és azokat a migrációs történelem, a migrációt meghatározó kényszerítő és támogató tényezők, a hazatérést követő koszovói megélhetés, az IOM által nyújtott asszisztencia fenntarthatósága, valamint egyéb kérdések megértésének fényében elemezzük, melyek nyilvánvalóvá váltak a kedvezményezettektől összegyűjtött adatokból, visszajelzésekből és ajánlásokból. Mielőtt fejest ugrunk a tényezők, a fenntarthatóság és a megélhetés tematikusabb elemzésébe, szükség van a résztvevők kezdeti kvantitatív reprezentációjára. Ezért a fejezet első részében meghatározunk néhány alapvető szociológiai tényezőt, melyek nyilvánvalóvá váltak az IOM Koszovó segítségével a kedvezményezettek által kitöltött kérdőívekből. VI.2. Előzetes szociológiai adatok A migránsok elsöprő többsége (89%) egyedülállóként tért haza, míg csak néhányuk (8%) élt kétszülős családban, és volt közöttük egy kiskorú is (3%) (4. ábra). 3%
8% egyedülálló kiskorú kétszülős család
89% 4. ábra Hazatérés típusa
Másrészről a családi állapot (5. ábra) sokkal komplexebb összefüggést mutat, mivel még ha a többség egyedülálló férfi volt is (60%), sokan voltak házasok (35%) gyerekekkel, és csak néhányan jelöltek meg egyéb családi állapotot (5%).
30
5%
Egyedülálló
35% 60%
Házas Egyéb
5. ábra Családi állapot
Általában (58%) esetében 3 vagy 4 volt az eltartottak száma (6. ábra), de sok esetben (39%) ez a szám nagyobb volt 4-nél, de néhány kiugró esetben 8, 9 vagy akár 12 volt az eltartottak száma. Csak egy esetben volt az eltartottak száma 1-2 (3%). 3%
39%
1 vagy 2 3 vagy 4
58%
több mint 4
6. ábra Eltartottak száma
Az eltartottak összetételét tekintve (7. ábra), a legtöbb esetben (43%) idősebb szülők vagy nagyszülők voltak az eltartottak, a következő legnagyobb számban (24%) a testvérek voltak, aztán következtek a házastársak (15%) és csak néhány résztvevő (10.5%) említett gyerekeket és más eltartott rokonokat (7.5%). Az eltartottak magas számából tisztán látszik, hogy a migránsok koszovói* nagy családokból érkeztek és számos családtagot kell támogatniuk, akiknek a megélhetése részben vagy teljesen az ő jövedelmüktől függ. Az eltartottak összetétele még jobban érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a migránsok többsége fiatal, egyedülálló, gyermektelen férfi volt, akiknek gondját kell viselniük idős szüleiknek és fiatalabb testvéreiknek.
31
35 30
Esetek száma
25 20 15 10 5 0
Gyerekek
Idősebb szülők vagy nagyszülők
Testvérek
Egyéb eltartott rokonok
Házastársak
Eltartottak
7. ábra Kik az eltartottak?
Ha az iskolai végzettséget nézzük (8. ábra) azt látjuk, hogy a válaszadók 43%-a befejezte az általános iskolát és 51% a középiskolát. A hazatérők 6 %-ának volt felsőfokú végzettsége. 6% 43%
Általános iskola Középiskola
51%
Felsőoktatás
8. ábra Iskolai végzettség
A lakóhelyet illetően, mind a 37 válaszadó még mindig ugyanazon a helyen él, ahová hazatért. VI.3. Fókuszban a migráció története Az interjúk és kérdőívek eredményeit, tapasztalatait és fenntarthatóságát, valamint az IOM AVRR asszisztencia programjának résztvevői által élvezett előnyöket elemez-
32
nénk, meg kell néznünk a válaszadók migrációs történetét. A kényszerítő és támogató tényezők fontos mutatók, melyek fényt derítenek nemcsak a migrációs történelemre, hanem a reintegrációs eljárásra is. Ahhoz, hogy képesek legyünk elemezni a hazatérők reintegrációs folyamatában nyújtott IOM asszisztencia hatásait előzetesen elemeznünk kell migrációjuk történetét. Ezért ebben a fejezetben a kérdőív adatai kerültek a középpontba. A kérdőív mennyiségi adatait kiegészítik a résztvevőkkel készített interjúk adatai is. A migráció kényszerítő és támogató tényezői. Nem meglepően a távozás leggyakrabban említett „taszító” és „húzó” tényezői a” gazdasági lehetőségek hiánya Koszovóban*” és a „jobb gazdasági kilátások Koszovón* kívül” voltak. Amint az alábbi ábrán látszik, csak néhány esetben említették a szociális és az egészségügyi szolgáltatások hiányát Koszovóban*, és a családi okokat. (9. ábra). Mivel sok válaszadó több okot is megadott és a gazdasági lehetőségek hiánya Koszovóban*, valamint a jobb gazdasági kilátások Koszovón* kívül válaszok aránya különösen kiemelkedő volt, lényegében minden válaszadó gazdasági okokat jelölt meg országa elhagyásának egyetlen vagy legalább egyik indítékaként. 40 34
35
Esetek száma
30 25 20
17
15 10 5
3
3 1
0 Családi okok
Gazdasági Szociális Egészségügyi Jobb gazdasági lehetőségek szolgáltatásokhoz szolgáltatásokhoz kilátások hiánya való hozzáférés való hozzáférés Koszovón hiánya Koszovóban* hiánya Koszovóban* kívül* Koszovóban* Okok
9. ábra Koszovó* elhagyásainak okai
33
A gazdasági helyzetnek, mint fő tényezőnek az ilyen fokú túlsúlya a migráció felerősítésében, triviális. Ha Koszovó* migrációs történelmét taglaló fejezetre gondolunk, egyértelműen ez a migráció uralkodó tényezője. Ez alól csak a koszovói háború alatti menekülthullám volt kivétel. Gyakrabban, mint eddig bármikor, a migrációról szóló beszélgetéseknek általános témájává vált a gazdasági, húzó és taszító tényezők. Ezért felmerül annak szükségessége, hogy ezeket a témákat alakítsuk konkrétabb tényezőkké, hogy képesek legyünk minden részletében megérteni. A félig strukturált interjúk alapján világossá vált, hogy gazdasági lehetőségek hiánya miatt jelentették a hazatérők az óriási állás- és jövedelemtermelő lehetőség hiányt. A migráció melletti döntésüket megelőzően, az interjú sok részvevőjének saját és családi anyagi helyzete a mélypontjára jutott. “Őszintén megmondva, csak külföldre akartam menni. Másrészt, el akartam menni Koszovóból. Egyszer édesanyám nagyon beteg lett, ezért orvoshoz vittük. Nem volt pénzem, hogy segítsek neki, hogy jobban legyen. Itt senkit nem érdekelsz, ha nincs pénzed.” mondta el E.L21 úr az interjúban, amikor arról kérdeztük, hogy miért hagyta el Koszovót. F.S. úr, az IOM asszisztencia egy másik kedvezményezettje arról számolt be az interjú során, hogy mielőtt elhagyta Koszovót albán nyelvű egyetemi diplomát szerzett és tanárként dolgozott egy iskolában, amikor őt és 7 kollégáját kirúgták; “amikor kirúgtak, 8 tanárt rúgtak ki egyszerre, azért, mert az elvándorlás miatt nem voltak gyerekek, akiket taníthattunk volna”, magyarázta F.S. úr. Tapasztalatai tisztán bizonyítják az emigráció széleskörű hatásainak komplexitását Koszovó* társadalmára, valamint, hogy milyen továbbgyűrűző hatásai vannak a társadalom egészére. A foglalkoztatás és a lehetőségek hiánya az országban nem az egyetlen gazdasági tényező, amely nyilvánvaló a koszovóiak migrációs történelmében. Még azokban az esetekben is, amikor alkalom adódik a jövedelemszerzésre, kevés a lehetőség és más tényezők akadályozzák a sikert és a fejlődést. Az interjúk során kiemelték, hogy Koszovó gazdaságában főként a kis családi mezőgazdasági vállalkozások dominálnak. A mezőgazdasági földek általában családi tuEbben a jelentésben az interjúkban és kérdőívekben résztvevőknek csak a monogramját használjuk, tekintettel a nevek bizalmas voltára. 21
34
lajdonban vannak, mely lehetőséget ad a családoknak, hogy egy kis jövedelemre tegyenek szert, főként önellátó gazdálkodással. A korszerűtlen technikai felszerelés és a gépesítéshez hiányzó pénzügyi eszközök miatt azonban sok családi gazdaság nem képes hatékonyan termelni. Sőt, az ilyen mezőgazdasági vállalkozásokban a technológia hiánya a vállalkozás – és következésképpen a családok – időjárási tényezőknek való fokozott kitettségét okozza. A fenti, az embereket migrálásra kényszerítő gazdasági tényezőkön kívül, fontos tényező a kifizetésektől való félelem. Az interjúk visszatérő eleme volt, hogy még ott is, ahol az emberek tudtak dolgozni, folyamatosan attól kellett félniük, hogy nem kapják meg a fizetésüket, mert a munkaadók hirtelen emigráltak, vagy, mert a vállalkozás, ahol dolgoztak, egyszerűen nem volt képes kifizetni a bérüket. Ez a Koszovóban* jelenlévő, nem szabályozott gazdaság és a társadalmi beállítottság miatt is lehetséges, amelyben az üzletet és a gazdaságot ez elősegíti. Az ilyen helyzetek azonban csak súlyosbítják az emberek anyagi helyzetét, amellett, hogy néhány kiskaput meghagynak. A gazdasági lehetőségek hiánya továbbra is a legfontosabb kényszerítő tényező marad a koszovói* migránsok számára. Nem szabad azonban alábecsülnünk a támogató húzó sem. Fontos, az évek alatt létrejött diaszpóra. Az interjúkban sok válaszadó azt mondta, hogy nemcsak elindultak valamelyik országba Koszovóból, hanem konkrét nyugat-európai helyekre szerettek volna menni, ahol családtagjaik éltek. Ezért rokonok és családtagok jelenléte a befogadó országokban elősegítette a migrációjukat. A vágyott célországok mind nyugat-európai országok voltak (10. ábra). Németország volt a legnépszerűbb, azt követte Ausztria, Franciaország, Svájc és végül Spanyolország is a listára került. Mindeközben csak egy válaszadónak nem volt tervezett célországa. A személyesen felvett interjúkban sok válaszadó említette, hogy konkrét terveik voltak ilyen országokba menni, mert a korábbi kapcsolataik, rendszerint a rokonaik munkát biztosítottak számukra. B.H. úr úgy döntött, hogy Németországba vándorol, mert “ott volt a bátyja, aki a svájci határ mellett élt, és megígérte ..., hogy keres neki ott munkát”. Más válaszadók azt is említették az interjúkban, hogy a kapcsolataik mellett konkrét tervük is volt arra, hogy miért azt a konkrét célországot választották. Ugyanakkor, voltak olyanok is a megkérdezett migránsok, akiknek volt egy ország az elképzeléseik között, rendszerint Németország, Franciaország és Ausztria, de nem volt sem konkrét helyszín, sem családtag, sem barát az országban. Mikor megkérdeztük S.Sh-t, hogy miért választotta a Franciaországba történő vándorlást, gondolkodás
35
nélkül azt mondta, hogy “egyáltalán nem volt terve, csak menedékért ment”. Ugyanebben a sorba illeszkedtek voltak V.I. szavai, aki azt mondta, hogy “Németországba akart menni, mint mindenki más”.Azok a migránsok, akiknek nem volt konkrét tervük, csak egy ország az elképzelésükben, az odatartó más migránsok közötti népszerűség, vagy olyan mítoszok és hiedelmek alapján választottak országot, melyek szerint ezek az országok garantálják a menedékjogot a koszovóiaknak. Ez volt a helyzet Franciaország esetében, amelyre 2014-re általában úgy tekintettek Koszovóban, hogy megadja menedékjogot a koszovóiaknak. A 2014 év végi koszovói menekültáradat utolsó hullámát részben a koszovóiak számára Franciaországban elérhető menedékjogi folyamat mítosza segített kiváltani. “Franciaország húzta meg a ravaszt”, ezt a fontos megjegyzést B.J. tette az interjú során. 2% 3%
5%
29% 24%
37%
Ausztria Németország Franciaország Svájc Spanyolország Nincs célja
10. ábra Melyik ország volt a célja?
A taszító és húzó tényezők nem választhatók el egymástól, inkább kiegészítik egymást. Ezen tényezők komplex kölcsönhatása magyarázza a koszovóiak folyamatos migrációnak fennmaradását. A 11. ábra mutatja a Koszovó* elhagyására irányuló kísérletek számát. A megadott százalék a kérdőívekben megadott válaszok összesített számát mutatja. Majdnem minden a kérdőívekben résztvevő migráns az elmúlt tíz évben csak egyszer távozott, melynek oka talán a fiatal koruk. De voltak néhányan, akik azt mondták, hogy kétszer, és három hazatérő háromszor távozott, bár e migráns kora 29 év volt a kérdőív kitöltésének idején.
36
17% 1 2
50% 33%
3
11. ábra Hányszor hagyta el Koszovót az utóbbi 10 évben nem pihenés céljából?
A kényszerítő és támogató tényezőkön kívül a kivándorlási döntésben figyelembe kell vennünk a migrációs történelem más fontos aspektusait ahhoz, hogy a kérdést tágabb értelemben is megértsük. A kérdőívek és a személyes interjúk megerősítették, hogy Koszovó* elhagyása előtt a többség túlnyomó része saját megtakarításaiból tartotta el magát (56%) és sokan használták a család megtakarításait is (44%) (12. ábra).A személyes interjúk azt is megmutatták, hogy milyen fontos szerepet tölt be a családi támogatás a koszovói migránsok életében. Majdnem minden válaszadó említette a Koszovóban maradt rokonaihoz fűződő erős kapcsolatokat is, és azt, hogy a család támogatása nagyban hozzájárult reintegrációjukhoz.
Saját megtakarításaiból
44% 56%
Családi megtakarításokból
12. ábra Hogyan tartotta el magát Koszovó* elhagyása előtt?
VI.4. A résztvevők tapasztalatai az IOM támogatásáról
37
Az értékelés egyik célja az, hogy értelmezze azon személyek tapasztalatait, akik mind Magyarországon, mind Koszovóban reintegrációs támogatást kaptak az IOM irodáitól. Az IOM támogatás eljárásai, folyamatai és szakszerűsége fontos tényezők, melyek meghatározzák ezeket a tapasztalatokat. A kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatás jövőbeli fejlesztéséhez szükség van azok visszajelzésére és javaslataira, akik rendelkeznek tapasztalatokkal. Ez okból a kérdőíveken és a félig-strukturált interjúkon, külön bekezdés foglalkozott azzal, hogy több információt szerezzen arról, hogy hogyan látják a kedvezményezettek a pályázat eljárásait és folyamatait. Annak érdekében, hogy csökkentsük a torzító hatását annak, hogy a kedvezményezettek vélhetően nem szívesen mondtak negatív kritikát, és a lehető legnagyobb mértékben „őszinte” válaszokat kapjunk, a válaszadókat többször is biztosítottuk a felől, hogy adataikat anonim módon kezeljük, válaszaiknak semmilyen hatása nem lesz sem az IOM-mal, sem bármely más szervezettel való jövőbeli kapcsolatukra, valamint, hogy nagyon fontos számunkra a negatív észrevétel, kritika is. A személyes, félig strukturált interjúk során az IOM Budapest interjúkészítője részletesen elmagyarázta látogatásának okát, és azt, hogy az IOM számára mindennél fontosabb, hogy meghallgassa a kedvezményezettek visszajelzéseit és levonja a tanulságokat belőlük. Mégis, az alábbiakat a fentiek tükrében kell értelmezni, és nem lehet független, külső értékelésnek tekinteni. Mindez természetesen csak a „véleményes” adatokat érinti, az AVRR programok jövőbeni jobb tervezéséhez, pl. az információs komponens tekintetében, fontosak a számszerűsíthető adatok is. Információ a Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Programról (AVRR) A Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Programról (AVRR) kapott információk módjával kapcsolatban (13. ábra), majdnem minden hazatérő más migránsoktól (43%) hallott először a lehetőségről, sokan pedig a befogadó központ munkatársaitól (25%). Néhányan szociális munkásoktól és civil szervezetek munkatársaitól (14%) kaptak információt, néhányan pedig a befogadó központok munkatársaitól (9%), és csak 1 százalék az állami hatóságoktól. Az IOM információs csatornáit tekintve, az IOM többnyelvű telefonvonalát említették az esetek 5 százalékában, az IOM munka-
38
társainak személyes látogatását az esetek 2 százalékában, és csak 1 százalék jelezte az információs anyagokat (brosúrák, poszterek). Bár az „egyéb migráns” kategória távolinak tűnik az IOM hivatalos információterjesztő csatornáitól, figyelembe kell vennünk, hogy az „egyéb migráns” gyakran az IOM információit a létrehozott IOM csatornákon keresztül kapja: díjmentes telefonvonalon, az érintett létesítményekbe tett látogatásokon, a befogadó központ munkatársaitól, szociális munkásoktól szórólapokból, illetve, hogy az IOM információs csatornái nem feltétlenül a programról való első tájékoztatást szolgálják. Mivel a legtöbb válaszadó valamilyen formájú adminisztratív őrizetből, vagy egy kisebbség nyílt befogadó központból tért haza, elméletileg mindegyiküknek hallani kellett volna az AVRR lehetőségéről a magyar hatóságoktól a felvételi meghallgatáson a hatóságok által átadott információk között. Az a tény, hogy csak 1% említette az állami hatóságokat azt mutatja, hogy az AVRR-rel kapcsolatos információk nem jutnak el hatékonyan a lehetséges kedvezményezettekhez az elfogás és az első interjú során. 40 35
35
Esetek száma
30 25 20
20 15
11 10
7 4 1
1
Állami hatóságoktól
IOM információs anyagaiból (brosúrák, poszterek)
5
2
IOM kollégáktól a személyes látogatáskor
Az információ forrása
IOM többnyelvű telefonvonaláról
Szociális munkásoktól, nem kormányzati szervek munkatársaitól
Őrzött szállás munkatársaitól (rendőrök, őrök)
Befogadó központ munkatársaitól
Más migránsoktól
0
13. ábra Honnan hallott a Támogatott Önkéntes Hazatérésről és Reintegrációról?
39
Azon döntésüknek, hogy az IOM támogatott önkéntes hazatérési programját válas�szák és hazatérjenek Koszovóba*, a leggyakoribb és legegyértelműbb oka az a tény, hogy Magyarországon őrizetben voltak és képtelenek voltak továbbutazni (49%), a második leggyakoribb okként említették a továbbutazás jogi nehézségeit (24%). A továbbutazás gazdasági nehézségei (13%), a menedékkérelemmel kapcsolatos negatív döntés (11%) és végül a családi okok, illetve változások a családi körülményekben (4%) is a listára kerültek. A Koszovóba hazatérőkből levonva a 4 százalékot, akik családi okok, vagy a családi körülményekben történt változások miatt, és a 13 százalékot, akik a továbbutazást nem tudták finanszírozni, a válaszadók fennmaradó 83 százaléka a hazatérők ellenőrzésének adminisztratív és jogi akadályait is megnevezte, mint a hazatérésben közrejátszó okot. Ezek a számok azt sugallják, hogy egy relatív kisebbség, a válaszadók 17 százaléka tért haza személyes okok miatt Koszovóba, a többségnek viszont vagy így vagy úgy, de haza kellett térnie.Természetesen, az önkéntes hazatérés felajánlása a kényszerítő intézkedések alternatívájaként a reintegráció elemeivel kombinálva éppolyan fontos szolgáltatás azoknak az embereknek, akik számára nincs más lehetőség csak a hazatérés, mint azok számára, akik személyes okokból tértek haza és a választották az önkéntes hazatérést választották a Magyarországon való maradás vagy a továbbutazás helyett. Majdnem minden válaszadó (81%) kijelentette, hogy beszélt valakivel, hogy segítsen a hazatérésről való döntésben, és a legtöbb esetben az őrzött szállások munkatársait vagy más migránsokat jelöltek meg. Néhányan említették a barátokat és a közösség tagjait, néhányan a szociális munkásokat és a nem kormányzati szervezetek munkatársait. A döntés meghozatalához tehát viszonylag kevesen használták a telefonvonalat és személyes konzultációt 4 százalék egyáltalán nem használt segítséget döntése meghozatalához (14. ábra). A telefonvonalra érkezett hívásokkal, illetve a menekültügyi intézményekben tett látogatások tapasztalataival összevetve jól látszik, hogy az IOM által nyújtott csatornákat sokkal inkább használják a hazatérők és potenciális hazatérők részletesebb információszerzéshez, a már folyamatban lévő ügyeikkel kapcsolatos érdeklődéshez, a reintegrációs támogatásokkal kapcsolatos specifikus kérdésekhez, de kevésbé az AVRR lehetőségéről való első információ megszerzéséhez, vagy önmagában a hazatérési döntés meghozatalához.
40
20
18
18
Esetek száma
16
15
14 12 10
8
8
8
6
6
6
4
4
3
2
Nem volt segítsége
IOM – mel személyesen
IOM-mel telefonon
Barátokkal, a közösség tagjaival
Szociális munkásokkal, nem kormányzati szervek munkatársaival
Visszatartási központ munkatársaival
Befogadó központ munkatársaival
Más migránsokkal
0
Segítség forrása
14. ábra Beszélt valakivel, hogy segítsen meghozni a döntést?
A hazatérésről való döntés sohasem könnyű. Az itt bemutatott grafikonok olyan értékes adatokat mutatnak, melyeket körültekintően kell értelmezni, hogy javuljon a kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatás. Az IOM célja az, hogy különböző programjain keresztül, mint például az AVRR és a Komplex Reintegráiós Asszisztencia az AVRR-hez Koszovóba, enyhítse a hazatérési döntéssel kapcsolatos nehézségeket, és lehetőséget teremtsen a fenntarthatóbb hazatérésre és reintegrációra Koszovóban*. Az IOM önkéntes hazatérési programjáról a kedvezményezetteknek nyújtott információk nyújtását megnehezíti, hogy az IOM idegenrendészeti őrzött szállásokon nem, csak a menekültügyi őrzött szállásokon van jelen a helyszíni információs látogatások és személyes konzultációk alkalmával. A kérdőívekben a kedvezményezettek válaszaiból fontos jelzésnek tekinthető az is, hogy az IOM szélesebb körű jelenléte indokolt. A többség (81%) elegendőnek tartotta a hazatérés előtt a hazatérés lehetőségeiről kapott információk mennyiségét és minőségét és csak néhányan (11%) állították, hogy többé-kevésbé, míg 8 százalék egyáltalán nem kapott hazatérési tanácsokat (15. ábra).
41
8% 11%
Igen Többé-kevésbé Nem
81%
15. ábra Minőségben és mennyiségben elegendő információt kapott a hazatérés lehetőségeiről hazatérése előtt?
Miután meghozta a döntést a hazatérésről, majdnem mindenkinek (89%) szándékában áll tartósan otthon maradni a hazatérést követően és csak néhányan (11%) nem tudták, hogy hol fognak tartózkodni a jövőben (16. ábra).
11%
Igen, tartósan Nem tudtam
89%
16. ábra Amikor eldöntötte, hogy hazatér, szándékában állt otthon maradni a hazatérést követően?
Koszovói migránsoknak nyújtott tanácsadás. A hazatérők a reintegrációs asszisztencia keretében hazatérésük előtt is kapnak tanácsokat Magyarországon, és hazatérésük után is Koszovóban*. Míg általánosságban ez igaz, akadnak kivételek, a hazatérők egyéni körülményeitől függően. Általánosságban elmondható, hogy szinte minden hazatérő Koszovóba* való hazatérése előtt idegenrendészeti, vagy menekültügyi őrizetben volt. A hazatérők szétszóródása változott a különböző típusú központok között, amelyekben tartózkodtak.
42
Csak 5 százalékuk tartózkodott nyílt befogadó központokban, míg a többiek zárt őrzött szállásokon (17. ábra). 5%
Zárt őrzött szálláson Nyitott befogadó központban 95%
17. ábra Hol élt közvetlenül azelőtt, hogy visszatért Koszovóba*?
Azok a helyek, ahol a hazatérők tartózkodtak, meghatározhatták, hogy honnan kaptak információt. A reintegrációs asszisztenciáról kapott információval kapcsolatban a kérdőív rákérdezett az IOM Budapest gyakorlatára. Azok az információk, melyeket a válaszadók az IOM Budapest-től kaptak, elsősorban szociális munkásoktól, befogadó/ őrizetet ellátó intézmények munkatársaitól származtak (62.5%). Továbbá, néhány hazatérőt az IOM munkatársai tájékoztattak telefonon vagy személyesen (14,6%, illetve 10,4%). Minimális számú hazatérő a magyar állami hatóságoktól (2.1%), míg a többiek (10.4%) a barátoktól, a családtól és a magyarországi közösség tagjaitól kapott információt (18. ábra). Az elmúlt néhány évben – az EU finanszírozásával kapcsolatos okok miatt– az IOM Budapest csak korlátozottan léphetett be az idegenrendészeti őrzött szállásokra, annak ellenére, hogy az AVRR programok potenciális kedvezményezettjeinek jelentős része ilyen létesítményekben tartózkodott. AZ IOM Budapest most olyan megoldáson dolgozik, amely minden résztvevő számára elfogadható és az IOM munkatársainak rendszeres belépést biztosít minden jelentős létesítménybe, pl. idegenrendészeti és menekültügyi őrzött szállásokra éppúgy mint nyitott intézményekbe. Ezzel párhuzamosan, az IOM Budapest egy, az Európai Migrációs Hálózat által megrendelt kutatáson dolgozik azzal kapcsolatban, hogy hogyan jutnak el leghatékonyabban az AVRR-rel kapcsolatos információk azokhoz a potenciális kedvezményezettekhez, akik nem tartózkodnak ilyen létesítményekben vagy még a hatóságokkal sincsenek kapcsolatban.
43
35
30
30 25 20 15 10 5
5
7
5 1 Barátok, család, közösség tagjai Magyarországon
Magyar állami hatóságoktól
Szociális munkásoktól/befogadó központ/őrzött szállás munkatársaitól
Az IOM munkatársaitól telefonon
Az IOM munkatársaitól személyesen
0
18. ábra Honnan kapott információt az IOM Budapest reintegrációs asszisztencia programjáról?
Míg általánosságban megállapítható, hogy a hazatérők többsége hallott az IOM Budapest reintegrációs asszisztencia programjáról a befogadó vagy a őrizeti intézményekben, volt néhány eset, amikor a hazatérők azt mondták, hogy csak a Koszovóba* indulás előtt a repülőtéren hallottak erről a lehetőségről. Induláskor az IOM Budapest munkatársai mondták nekik, hogy lépjenek kapcsolatba az IOM Pristina-val, mert van lehetőség arra, hogy reintegrációs asszisztenciát kapjanak. Ezt két hazatérő említette. Elégedettség az IOM tanácsadásával A válaszadásban részt vevő hazatérők többsége (86.1%) elégedett volt a Magyarországon kapott reintegrációs tanácsadással, a többi pedig nem tudta (19. ábra). A félig-strukturált interjúkban mind a 28 résztvevő pozitív visszajelzést adott a budapesti és az IOM Pristina irodákról egyaránt. “Elégedett vagyok az asszisztenciával és minden anyaggal”23; “Örültem mindennek az asszisztencia során”24; “Csak pozitív tapasztalataim voltak az IOM-mal25” csak néhány idézet az elkészült interjúkból. B.A.-val készült interjú átirata (2015/02/25) B.SH .-val készült interjú átirata (2015/03/03) B.G.-val készült interjú átirata (2015/02/26)
23 24 25
44
14%
Elégedett Nem tudja
86%
19. ábra Elégedett a Magyarországon kapott reintegrációs tanácsadással?
A hazatérők túlnyomó többsége (78%) Koszovóban* nyújtotta be üzleti terveit a hazatérést követő 1-4 héten belül. Második legnagyobb (11%) azon hazatérők aránya, akik még Magyarországon benyújtották terveiket (20. ábra). Ez mutatja a hazatérés utáni pályázásra való lehetőség hatékonyságát. Egy ilyen lehetőség több időt ad a kedvezményezettnek arra, hogy más lehetőségeket fedezzen fel és a koszovói irodától tanácsadást kapjon, amely jobban ismeri a helyi üzleti környezetet, mint az IOM Budapest munkatársai. 3%
Még Magyarországon
11% 8%
78%
Koszovóban*, a hazatérést követő egy héten belül Koszovóban*, a hazatérést követő 1-4 héten belül Koszovóban*, a hazatérést követő 5-8 héten belül
20. ábra Hol nyújtotta be üzleti terveit?
Minden válaszadó megjegyezte, hogy részesült reintegrációs tanácsadásban Koszovóban*, és mindegyikük elégedett volt a kapott tanácsadással. A munkatársak segítőkészek voltak és kedvesek, sok támogatást nyújtottak a hazatérőknek.
45
Hazatérésekor a hazatérők túlnyomó többsége (92%), 1-4 héten belül lépett kapcsolatba a koszovói IOM-mel. A többi hazatérő is így tett a hazatérését követő 1 vagy 5-8 héten belül. (21. ábra). Ez azt mutatja, hogy az IOM megkeresése a reintegrációs asszisztencia céljából nem a legfontosabb dolog rögtön a hazatérés után, de ugyanakkor olyan dolog, amit a kedvezményezettek relatíve hamar megtettek hazatérésüket követően. Mindez támogatja azt az elképzelést, hogy a potenciális kedvezményezetteknek időt kell hagyni arra, hogy elgondolkodjanak a reintegrációról és nem szabad sürgetni a döntést a hazatérésre való jelentkezés idején, ezt bármikor megtehetik a hazatérést követő egy évben, ha csak maga a projekt meg nem szűnik korábban, vagy addig, míg a hazatérés utáni egy éven belül felhasználják a teljes összeget. A projekt pénzalapjának nyomon követhetősége és a teljes AVRR projekt időszakra készíthető megbízható előrejelzések érdekében, az IOM arra buzdítja kedvezményezettjeit, hogy, ha nem is azonnal, de lehetőség szerint hazatérésük után 30 napon belül lépjenek kapcsolatba a helyi IOM misszióval és beszéljék meg a reintegrációs lehetőségeket. A kutatásból kiderül, hogy a legtöbb kedvezményezett számára ez elég idő arra, hogy kidolgozzon egy reális és megfelelő reintegrációs tervet, és ugyanakkor képessé teszi az IOM-ot, hogy a projekt folyamatával lépést tartson, a projekt fennmaradó pénzalapjára terveket készítsen, és előre jelezze a jövőbeni igényeket. 3% 5% 1 hétnél korábban 1-4 hét múlva 5-8 hét múlva
92%
21. ábra Hazatérése után mennyi idővel lépett kapcsolatba a koszovói* IOM-mal?
A hazatérők többségének – 86 százalék – vagy a budapesti vagy a koszovói* IOM tett fel kérdéseket vagy jelezte észrevételeit (22. ábra). Bár a válaszadók többsége (65%) nem tudta eldönteni, hogy ezek a kérdések és észrevételek segítettek e nekik reintegrációs terveik tökéletesítésében.
46
14%
Igen Nem
86% 22. ábra Kapott-e kérdéseket vagy megjegyzéseket a budapesti vagy a koszovói* IOM-tól?
Másrészt a maradék 35% meg volt győződve arról, hogy sokat segítettek terveik tökéletesítésében. Senki nem említette, hogy a kérdések és észrevételek haszontalanok lettek volna (23. ábra).
35%
Igen, a kérdések sokat segítettek Nem tudja
65%
23. ábra Gondolja, hogy a kérdések segítettek reintegrációs tervének javításában?
Miután benyújtotta a reintegrációs tervet az IOM-hoz, a hazatérők többsége (64%) úgy nyilatkozott, hogy 4-8 héten belül kapott információt a döntésről (24. ábra).
47
22%
14% Kevesebb, mint 4 hétig 4-8 hétig 8 hétnél tovább 64%
24. ábra Mennyi ideig tartott a döntés meghozatala, miután benyújtotta reintegrációs tervét az IOM-hoz?
A jóváhagyás után leginkább 4 hetes időintervallumon belül kapták meg a támogatást, melyet a 4-8 héten belüli időszak követett a hazatérők 19%-a esetében (25. ábra). Ha jóváhagyták az üzleti tervet, a teljes összegből (3.000 €) fel lehet használni 500 eurót az azonnali szükségletek kielégítésére, amennyiben azok megfelelnek a jelenlegi (e kiadvány írásakor érvényes) AVRR programban alkalmazott kritériumoknak. A jelen programfázis tapasztalatai alapján mire a reintegrációs tervet jóváhagyják, a hazatérők azonnali szükségletei már gyakran kielégítést nyertek és ezért a teljes 3.000 € összeg a vállalkozás indítására használható. A 2014. január és 2015. április között jóváhagyott 45 reintegrációs tervből csak két kedvezményezett tett félre 500 eurót azonnali szükségleteinek fedezésére. Ez is bizonyítja annak szükségességét, hogy elegendő időt kell hagyni a kedvezményezetteknek arra, hogy kidolgozzák reintegrációs terveiket. Azt is meg kell említenünk azonban, hogy annak ellenére, hogy a válaszadók többsége az IOM Budapest egy korábbi programja keretében tért haza, amikor még nem volt lehetőség arra, hogy bármekkora összeget is elkülönítsenek azonnali szükségleteik fedezésére, valamint a reintegrációs támogatás maximális összege csak 2000 € volt, a támogatás folyósításának az idejét tekintve ugyanez a minta figyelhető meg.
19% 4 hétnél kevesebb 4-8 hét 81%
25. ábra Mennyi idővel a jóváhagyás után kapta meg a reintegrációs támogatást?
48
Visszajelzések a jelentkezési folyamatról Az megkérdezettek többsége azt mondta, hogy nem volt problémájuk a reintegrációs asszisztencia lebonyolításával. Sokan azt mondták, hogy az eljárással nem voltak nehézségeik, egyszerű volt, egyáltalán nem volt bonyolult. Másrészt viszont, néhány válaszadó jelezte, hogy nehéz volt a budapesti és a koszovói* IOM jóváhagyására várni (26. ábra).A hazatérők azt mondták, hogy voltak esetek, amikor késedelmes volt az eljárás és hosszú ideig tartott a jóváhagyás, mely alatt a hazatérő elvesztette a reményt, és hogy elbizonytalanodott abban, hogy végül megkapja-e majd az asszisztenciát. 2% Nem volt problémája
14%
Várt az IOM Budapest jóváhagyására Várt az koszovói* IOM jóváhagyására 84%
26. ábra Voltak-e problémái a reintegrációs asszisztencia lebonyolításával?
Ezen érvek kapcsán, a hazatérők többsége javasolta a budapesti és a koszovói* IOM értékelési eljárás gyorsítását (a válaszadók 22,7%, illetve 15,6%-a), valamint a reintegrációs támogatás egy főre jutó összegének növelését. Ez utóbbit a hazatérők majdnem fele javasolta (48.5%). (27. ábra)
49
35
32
30 25 20 15
15 10
10
5
5
3 1
0
Gyorsuljon az IOM Budapest értékelési folyamata
Gyorsuljon az IOM Koszovó* értékelési folyamata
Legyen egyszerűbb az asszisztencia
Legyen rugalmasabb az asszisztencia
Egyszerűbb jelentkezési lapok
Növekedjen a reintegrációs támogatás személyekénti összege
27. ábra Milyen javaslatai lennének a reintegrációs asszisztencia javítására?
Az válaszadók többsége a támogatás összegének megemelése esetén a támogatás egy részét arra használná, hogy még több olyan gépet, berendezést, felszerelést vegyen, amely munkájához vagy a munkája hatékonyságának növeléséhez szükséges. A hazatérők kisebbsége mondta, hogy elegendőnek találja az összeget, míg egy válaszadó javasolta, hogy a tőkét a hazatérő által elindítandó vállalkozás típusa alapján allokálják. Azt is javasolta, hogy az összegek nagyságát eseti alapon határozzák meg. A hazatérők túlnyomórészt pozitívan válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy elégedettek voltak-e a koszovói* IOM által nyújtott reintegrációs asszisztenciával. A megkérdezettek 97 százaléka elégedett volt, a többiek nem tudták (28. ábra)
50
3%
Elégedett Nem tudja
97%
28. ábra Elégedett a koszovói IOM által nyújtott reintegrációs támogatással?
Az interjúkban elmondták a hazatérők, hogy a koszovói* IOM munkatársai az egész folyamat során nagyon kedvesek és segítőkészek voltak; őszintén elmondták az eljárással kapcsolatos információkat és határidőket. Az IOM-mal kapcsolatos tapasztalatok „korrektek és nagyon jók” voltak. Az IOM asszisztencia egyik kedvezményezettje szerint, aki reintegrációs projektje részeként szerelőműhelyt nyitott, mindkét iroda, Budapesten és Pristinában nagyon segítőkész volt. Budapesten az irodában „azt mondták nekem, hogy 1 hónapot kell várni a válaszra, és annyit is vártam” emlékszik B.M., az egyik autószerelő-műhely tulajdonosa. Egy másik kedvezményezett szavai, aki mezőgazdasági vállalkozásba kezdett jobban tükrözik az általános véleményt: “Nem volt semmi problémám. Normális és zökkenőmentes volt a folyamat. Nem volt bonyolult sem.”… , az IOM munkatársai pedig“kedvesek voltak, üdvözöltek engem és nagyon pozitívak voltak”, mondja E.L., az IOM irodákban való jelentkezési eljárásról. Ugyanakkor sokan hangsúlyozták a kapott IOM asszisztencia fontosságát, mert gyakran ez volt az egyetlen segítség, amit kaptak. Az IOM asszisztencia “sokat segítet, hogy elkezdhessem a munkákat a farmon” mondta B.H. „Még a kormánytól is kértem ilyen segítséget, de nem feleltem meg a követelményeknek” említette B.A. Másrészt “az IOM asszsisztencia kivételével, semmilyen támogatást nem kaptunk” hangsúlyozza S. H, aki ugyanolyan profilú vállalkozást indított, mint az előzőleg említett kedvezményezettek. Annak ellenére, hogy sok hazatérő kevésnek találta a tőkét, egyetértettek abban, hogy nélküle sokkal rosszabb lett volna a helyzetük. Az asszisztencia lehetővé tette számukra, hogy ellássák családjukat, és egy pár esetben az életkörülményeik is javultak.
51
“Ez nagyon fontos jövedelem volt számunkra”és “megváltoztak az életkörülményeim mióta megkaptam ezt az asszisztenciát az IOM-tól” mondta el E.S, az IOM reintegrációs támogatásének egyik orvosi ellátást kapott kedvezményezettje. Néhány hazatérő azt mondta, hogy az asszisztencia nélkül talán újra megpróbált volna távozni. “Ha ezt a vállalkozást nem támogatták volna, talán újra megpróbálok elmenni. Állandóan ez járt az eszemben.” mondta el E.L., aki az IOM segítségével autómosó vállalkozást nyitott. Konklúzió: az eredmények Mind a kérdőív adatai, mind az interjú anyagai megerősítik annak fontosságát, hogy a migránsok az önkéntes hazatérésről hozott döntésüket megelőzően információt kapjanak. Sokféle csatornán keresztül jutnak információhoz, de kettő kiemelkedik ezek közül: a “más migránsok” és a “befogadó központok és őrzött szállások munkatársai”. Az IOM csatornái közül nagyon sok jelen van, de ahogy korábban említettük, nem lehet elválasztani a „más migránsok” csoporttól. Mindazonáltal, nagyobb jelenlétre van szükség, mivel a „más migránsok” csoportja sok esetben hozzájárul a félretájékoztatáshoz vagy mítoszok terjesztéséhez, olyan esetekben, amikor rendelkeznek információval. A “más migránsok” kategóriája azonban nem mindig forrása az ilyen információknak, ezért az információk hiányosak lehetnek. Három olyan Koszovóba hazatérővel készült különböző interjúban is kijelentették, akik nem vettek részt egyik IOM programban sem, hogy azért nem jelentkeztek a részvételre, mert nem tudtak erről a lehetőségről. Továbbá ezek közül két résztvevő, V.I és K.R, kijelentette, hogy “más migránsok” azt mondták, hogy “fizetned kell az IOM-nak, hogy velük mehess haza” vagy “lehetetlen az IOM programjába bekerülni”. Míg a “más migránsok” kategória fontos módja az információhoz jutásnak, a kapott információ félrevezető vagy rossz is lehet. A fentiek fényében is látható, hogy fontos, hogy az IOM-nek közvetlenül elérhesse a potenciális kedvezményezetteket. Amilyen egyszerű az IOM reintegrációs programja, gyakran az IOM-tól eltérő forrásból származó információk értelmezése olyan félrevezető, mítoszokkal teli és torzított az IOM szolgáltatásaival kapcsolatban. Ezért nagyon fontos, hogy a potenciális kedvezményezetteket ne akadályozza semmi abban, hogy lehetőség szerint gyakran, és közvetlenül lépjenek kapcsolatba az IOMmel, és az IOM-nek is legyen belépése azokba a létesítményekbe, ahol a potenciális kedvezményezettek tartózkodnak, hogy a jövőben tovább finomíthassa az információkat, és a projekt tájékoztató elemeit.
52
A kedvezményezettek visszajelzései az IOM asszisztencia folyamatával és eljárásaival kapcsolatban a fenti adatok és ábrák bizonyítják, hogy az IOM erős ezen a területen. Az előzőekhez képest kevésbé bonyolult és bürokratikus jelentkezési folyamat növelte a kedvezményezettek elégedettségét és kényelmét. Sőt, a hazatérő által a hazatérés előtt és után kapott tanácsadás is egyaránt fontosnak tűnik. A kedvezményezettek említették, hogy a kapott tanácsadás segített nekik, mind Magyarországon, mind Koszovóban*. A reintegrációs folyamat fontos részeként a tanácsadás elsőbbséget élvez az ilyen programokban. A kedvezményezettek elégedettsége a kevésbé bonyolult jelentkezési folyamattal kapcsolatban a félig strukturált interjúkból is észlelhető. A kérdőív utolsó részében majdnem minden résztvevőt megkértünk arra, hogy tegyen javaslatokat vagy visszajelzéseket, hogy a jövőbeni kedvezményezettek számára a folyamatot még zökkenőmentesebbé tehessük. Majdnem minden interjúban voltak olyan kijelentések, hogy: “Nincs mit hozzátennem, tökéletes volt”; “könnyű folyamat volt, nem tudom, mit mondjak”. VI.5. Jövedelemszerzés: a reintegrációs asszisztencia terv A jelentés e része a kedvezményezettek által benyújtott reintegrációs tervekre fókuszál, és az IOM által nyújtott asszisztencia hazatérésük utáni reintegrációjukra tett hatásait vizsgálja. Továbbá a nyújtott reintegrációs asszisztenciát a támogató és kényszerítő tényezők fényében is megvizsgáljuk, melyek hatással voltak a kivándorlási döntésre, és azt is, hogy hogyan lehet e tényezők hatásait enyhíteni. Mint ahogyan az előző fejezetekben láttuk, a gazdasági tényező nagyon fontos volt és továbbra is az. Az ilyen gazdasági tényezők enyhítése okozza az IOM programjainak a fő kihívást. Az asszisztencia hatása a reintegrációra A hazatéréssel és reintegrációval kapcsolatos nehézségek ellenére, a megkérdezett hazatérők többsége (60%) azt gondolja, hogy azok a problémák, melyek arra késztették őket, hogy elhagyják Koszovót*, a reintegrációs támogatás következtében bizonyos mértékben mérséklődtek. A többiek azt gondolják, hogy megoldódtak. (29. ábra). Egy hazatérő sem mondta, hogy rosszabb helyzetben lenne ahhoz képest, mint mielőtt elhagyta Koszovót*.
53
40% 60%
Igen Bizonyos mértékig enyhültek
29. ábra A reintegrációs támogatás megoldotta-e azokat a problémáit, melyek miatt elhagyta Koszovót*?
Még a félig strukturált interjúkból is észrevehető, hogy a migránsok többsége egyetértett abban, hogy a kapott IOM asszisztencia nagy segítséget jelentett számukra hazatérésükben és reintegrációjukban. Az interjúk során több résztvevő kiemelt egy fontos tényezőt. A kapott támogatásből képesek voltak új és több felszerelést venni, hogy előző, főleg mezőgazdasági vállalkozásukat fejlesszék. A termelési folyamatban használható gépek vásárlása kézi munkaerő használata helyett nemcsak a termékeik minőségét javította és gyorsította a termelést, hanem további munkalehetőséget is teremtett számukra és gyakran a közösség más tagjai számára. “Ezzel a géppel, ez a legjobb fejlesztés. Most már könnyű .. mert eddig emberi munka volt” mondja B.A, egy kedvezményezett, aki egy mezőgazdasági vállalkozást indított az asszisztenciával. Emlékezzünk arra, hogy a vállalkozások számára a gazdasági fejlődés fő akadályának a technológiai eszközök tűntek Koszovó elhagyása előtt, így ezek 60%-os enyhítése az IOM asszisztenciával, fontos mutatószám. “Könnyű dolgozni, mert most megengedhetünk magunknak olyan felszerelést, amit korábban nem engedhettünk meg” nyilatkozta S.Sh és N.Sh, két kedvezményezett, akik közös vállalkozásba kezdtek. Fontos emlékezni a reintegrációs programok értékelése során azokra a megállapításokra a biztosított eszközök fontosságával kapcsolatban, melyek az embereket Koszovó elhagyására kényszerítő korábbi tényezőket enyhítették.
54
Néhány interjú során még erősebb kijelentések születtek, melyek szerint e technológia létezése a mezőgazdasági termelésükben az egyetlen oka annak, hogy a hazatérő még mindig Koszovóban van és nem gondolkodik az újbóli migráción. Ezért megállapítható, hogy az IOM asszisztenciát nagy segítségnek találják, különösen a vállalkozás kezdetekor, mert e vállalkozásoknak nem akaratra és tudásra volt szükségük, hanem leginkább pénzügyi eszközökre. Mindezt a kérdőívekből készült statisztikák is alátámasztják. Majdnem minden kedvezményezettnek (97.3%) aki reintegrációs támogatás kapott, volt valamilyen korábbi tapasztalata az adott területen, 1 és 10 év között változóan. (30. ábra). 14
Kedvezményezettek száma
12 10 8 6 4 2 0
0
1
2
3
4
5
6
7
10
Tapasztalat években
30. ábra A szakmában szerzett tapasztalat a korábbi évek során
Azok a résztvevők, akik vállalkozási támogatást kaptak, azt különböző típusú vállalkozásokra költötték, amint az a 31. ábrán is látszik. A kérdőíven a hazatérők által adott válaszokból azonban kitűnik, hogy kétféle vállalkozás volt különösen népszerű a hazatérők között: a mezőgazdaság (a kedvezményezettek 38,9%-a) és az építőipar (a
55
kedvezményezettek 13,9%-a). A többiek különböző szolgáltatásokat kínáltak ügyfeleiknek. Egyértelműen nyilvánvaló volt az interjúkból, hogy sok mezőgazdasági vállalkozás valójában egy kicsit meghaladta a családi gazdálkodás szintjét, de ritkán érte el egy olyan fenntartható és érett vállalkozás szintjét, mely termékeit kiépített vállalkozói hálózaton keresztül adja el a végső fogyasztóknak, nem pedig közvetlen kapcsolat útján. Néhány termelő mezőgazdasági vállalkozás terménye elegendő élelmet biztosít a családnak, a különböző mértékű fölösleget pedig vagy közvetlenül barátoknak vagy a falusiaknak adják el nem hivatalos hálózatokban, vagy közvetlenül cserélik egyéb fogyasztási cikkekre vagy mezőgazdasági termékekre, amit más gazdálkodók termesztenek. Koszovó* gazdaságának fontos jellemzője, hogy hiányoznak a nagyméretű mezőgazdasági vállalkozások; a legtöbb farmer relatíve kicsi parcellákat művel önállóan, a szövetkezeti hálózatok elégtelenek. Vannak tejgyűjtő pontok, melyek a helyi tehéntulajdonosoktól összegyűjtik a tejet, azonban a helyi farmerek legtöbb terméke, ahogy említettük, általában közvetlenül jut a végső fogyasztókhoz vagy a gazdálkodó saját családja fogyasztja el. Ezért Koszovó* mint ország feldolgozott élelmiszerek tekintetében erősen importfüggő. A gazdaságok kicsiny mérete okozta negatív hatás enyhítésének egyik módja az üvegházak, fóliasátrak használata; az IOM-tól mezőgazdaságra kapott reintegrációs támogatás sok kedvezményezettje erre használta az asszisztenciát. A másik visszatérő igény a mezőgazdaságban a motoros kultivátor, egy kicsi, motor hajtotta földművelő eszköz, melyet sok hazatérő vesz a reintegrációs támogatásből. Ez a gép nagyon hasznos azokon a parcellákon, melyek túl kicsik a traktorral való műveléshez. A motoros kultivátorok nagyon hatékonyan segítenek a gazdáknak a földek megművelésében, melyeken korábban kimerítő kézi munkával dolgoztak. A második legnépszerűbb vállalkozási forma, melyet a hazatérők az IOM-tól kapott reintegrációs támogatásből indítottak az építőipari vállalkozás volt, ahogy az ábrán is látszik. Ez is szezonális, mint a mezőgazdaság, melyet sok válaszadó problémaként jelölt meg. Továbbá, ahogyan az e fejezet előző bekezdéséből egyértelműen kiderül sok megkérdezett migránsnak (6. ábra) általában 3-4 személyt kell eltartania (58%), de sok esetben 4-nél többet (39%). Az eltartottak közül sokan idős szülők vagy testvérek. (7. ábra). Emiatt a munkanélküliség jelentősen eluralkodik, különösen télen és azokban az évszakokban, amikor nincs munka.
56
Árus
1
Gépjavító
1
Hentes
1
Könyvelő
1
Autómosó
1 1
Villanyszerelő Dekoratőr
1
Borászat
1
Hegesztés
1 2
Autószerelő IT megoldások
1
Szabászat
1 1
Burkoló
14
Mezőgazdaság
5
Építőipar Fodrászat
1
Kávézó
1
Taxi
1 0
2
4
6
8
10
12
14
16
31. ábra A reintegrációs támogatás felhasználása vállalkozási típusonként
Kicsit több mint fele (58%) a vállalkozási támogatásben részesülőknek úgy döntött, hogy újraindítja korábban létező vállalkozását, míg 31 százalék új vállalkozást indított. A maradék hazatérők arra használták a pénzt, hogy fejlesszék meglévő vállalkozásukat (32. ábra). A korábban létező vállalkozásuk újraindításának fő oka az volt, hogy megvolt a szaktudásuk, és az is, hogy még mindig léteztek a korábban birtokolt erőforrások. Mezőgazdasági vállalkozások esetében elmondhatjuk, hogy az újrakezdés fő tényezője az volt, hogy a kedvezményezett vagy a családja még mindig birtokolta a földet. Ő is és a “család is mezőgazdasággal foglalkozott mielőtt elmentem” mondta F.S. mikor meglátogatta gazdaságát. Míg egy másik kedvezményezett, G.S arra használta a támogatást, hogy vett egy motoros kultivátort, hogy az általa és családja által birtokolt földön dolgozzon.
57
31% Új vállalkozás Meglévő vállalkozás Újrakezdés
58% 11%
32. ábra Vállalkozása korábban is létezett?
A támogatott vállalkozások típusát tekintve, a legtöbb üzlet, mely üzleti támogatást kapott önálló (46%) vagy családi (46%) vállalkozás volt, a maradék pedig társas vállalkozás. (33. ábra). 8% Önálló vállalkozás Családi vállalkozás
46%
Társulás
46%
33. ábra Vállalkozását önállóan vagy valakivel indította/folytatta/társult?
Jövedelem és profit A vállalkozások több mint kétharmada (73%) működik és jövedelmet termel a kedvezményezett és családja számára. A maradék közül három hazatérő válaszolta, hogy bezárta vállalkozását, és egy személy megjegyezte, hogy még mindig a tervezés fázisában van. Általánosságban (az esetek 89%-ában) a vállalkozások működnek és vagy termelnek jövedelmet. (34. ábra).
58
2% 8% 16%
Még csak a tervezés és a folyamatok kidolgozása szintjén Működik, de még nem termel jövedelmet Működik, és már jövedelmet termel Bezárva
74%
34. ábra Milyen fázisban van a vállalkozása?
A legtöbb vállalkozás jövedelme stabil (91%), emellett a hazatérők 6 százalékának növekszik a vállalkozói jövedelme. (35. ábra). A vállalkozások jövedelme általában elegendő arra, hogy a szűk család és a kedvezményezett eltartottainak megélhetését fenntartsa. A legtöbb családban ez elég a mindennapi szükségletekre, de a vállalkozásból nem jut luxuscikkekre; csak élelemre, ruhákra és különleges esetekben orvosi ellátásra. Tartsuk szem előtt, amikor a jövedelemből mások támogatásával kapcsolatos adatokat értelmezzük, hogy sok esetben a kedvezményezett az egyetlen, aki jövedelmet kereső a családban. Továbbá ahogyan az előző fejezetekben láttuk, a kedvezményezettek többségének általában több mint 4 eltartott családtagja van. Következésképpen elmondhatjuk, hogy az esetek többségében a vállalkozási tevékenység biztosítja az alapvető megélhetést, de extraprofitot nem hoz. Voltak olyanok (3%), akik azt állították a kérdőívben, hogy annak ellenére, hogy megkapták az asszisztenciát a vállalkozás indításához, jövedelmük csökken. Azok szerint, akik azt mondták, hogy jövedelmük csökken, ehhez az is hozzájárult, hogy nagyon erős a verseny az ágazatukban. A versenyhelyzet egyike azon fő tényezőknek, melyek leginkább hatással vannak a kedvezményezettek vállalkozására. A félig-strukturált interjúk során majdnem min-
59
denki említette a versenyt. Bár a kérdőívben legtöbbjüknél nem jelent meg jövedelemcsökkentő tényezőként, a verseny természetesen jelen van. “Most sokkal nagyobb a verseny. Sok az új autómosó. Három vagy négy napja is nyitottak egyet. Vagyis elveszítjük az ügyfeleket és kevesebben lesznek” fejezte ki egyik aggodalmát az interjúban B.K., egy észak-koszovói autómosó tulajdonosa. 3% 7% Stabil jövedelem Növekvő jövedelem Csökkenő jövedelem
90%
35. ábra Hogyan fejlődött a vállalkozása?
A kérdőívből arra következtethetünk, hogy a megkérdezett válaszadók többsége szerint vállalkozása, melyet a reintegrációs asszisztencia támogatás felhasználásával indított, általában elegendő jövedelmet termel számára. Mindazonáltal, a hazatérők 25 százaléka úgy gondolja, hogy a vállalkozás jövedelme nem elegendő számára (36. ábra). A személyes interjúk során, mint a fentiekben is látható, árnyaltabb kép rajzolódott ki az „elegendő” jövedelemmel kapcsolatban, az mindenesetre jól látható, hogy a válaszadók többségének fontos forrás volt az IOM támogatás abban, hogy, bár változó mértékben, de a korábbiaknál jobb életminőséget biztosítson maga és családja számára.
60
3% 7% Stabil jövedelem Növekvő jövedelem Csökkenő jövedelem
90%
36. ábra Általában elegendő jövedelmet termel a vállalkozása?
A vállalkozások jövedelme gyakran a hazatérők által nem befolyásolható tényezőktől függ, különösen a mezőgazdaság esetében, ahol az időjárás nagy hatással van a termény piaci árára; így az elsődleges szektorból származó bevételek hajlamosak jobban ingadozni, mint más szektorokban. Függetlenül attól, hogy a gazdaság e szektorában sok versenytárs van-e vagy sem, mindezek nagyban hatnak a vállalkozások jövedelmére. Üzleti profit: alkalmazottak Az üzleti terv sikerének egyik szempontja a növekedés és az általa nyújtott további munkalehetőségek. Az IOM-tól kapott vállalkozási asszisztencia célja a fenntartható reintegráció, azonban a vállalkozás növekedését és foglalkoztatás általi további növekedését is célozza. Az AVRR koszovói kedvezményezettjeinek vállalkozásai főként egy (71.9%), vagy két (18.7%) személyt alkalmaznak a kedvezményezett mellett. (37. ábra). A harminchat vállalkozásból kettő sikeresen alkalmaz öt személyt a hazatérőn kívül. A koszovói családok nagy mérete és a családtagok közötti szoros együttműködés miatt, a családtagok alkalmazása gyakori eset, de ez az esetek többségében plusz egy családtag közreműködését jelenti.
61
25
Vállalkozások száma
20
15
10
5
0
0
1
2
5
Alkalmazottak száma
37. ábra Hány alkalmazott dolgozik vállalkozásában önmagán kívül?
Életfeltételek Annak ellenére, hogy sokan elégedettek voltak a vállalkozási támogatással, mely stabil jövedelmet biztosított számukra, sokan mégis kijelentették, hogy még mindig alapvetően szegénységben élnek, és megemlítették azokat a nehézségeket, melyekkel gyerekeik felnevelése során kerülnek szembe vagy azt, hogy sok családtaggal kell együtt élniük (akár 10 emberrel is) szegény körülmények között. Ez a korábban, más szakaszokban elemzett néhány tényező eredménye. A tényezők komplex kölcsönhatása jelentős akadály az életfeltételek javításában a kedvezményezettek számára hazatérésükkor. Másik fontos tényező, melyet figyelembe kell vennünk, amikor az életfeltételeket, a család gazdálkodásának közvetlen végeredményét vizsgáljuk, az anyagi források és a pénzügyek. A kérdőívben megadott válaszok alapján, sok hazatérő említette, hogy az IOM által vállalkozás alapítására nyújtott vállalkozási támogatás felhasználásán kívül más finanszírozási formákat is igénybe vettek. Ezek között családi megtakarítások, személyes megtakarítások és baráti segítség is volt. Azok közül, akik válaszoltak a kérdésre, csak
62
a hazatérők kis százaléka - 8,1 százalék – használta kizárólag az IOM támogatást vállalkozása elindításához. (38. ábra).
2
Segítség barátokból
20
Családi megtakarítások
16
Saját megtakarítások
3
Semmi
0
5
10
15
20
25
38. ábra Az üzlet beindításához felhasznált egyéb források
Következtetés A kérdőívek és a felvett interjúk adataiból levont következtetésünk az, hogy IOM as�szisztencia nagy segítség volt a kedvezményezetteknek a koszovói társadalomba való társadalmi és gazdasági reintegrációban. A reintegráció nem könnyű folyamat. És a legtöbb hazatérő számára nem 100 százalékos siker, mert, ahogy sok esetben a kedvezményezettek rámutattak, az asszisztencia nagy segítség volt a vállalkozás elindításában, azonban nem elegendő segítség annak továbbfejlesztéséhez, amit elkezdtek. Ezek a vállalkozások a legtöbb esetben nem képesek extra profitot és jövedelmet nyújtani a további növekedéshez. Majdnem minden kedvezményezett kijelentette, hogy az elkezdett vállalkozással alapvető jövedelemre tudnak szert tenni, de nincs kilátásuk luxus- vagy egyéb cikkekre. Ezt sok más tényező is okozhatja, mint például a koszovói gazdasági helyzet, a fokozódó verseny, ahogyan néhány válaszadó kijelentéseiből láttuk. Sőt, mi több, a családok összetétele
63
és a kedvezményezettől való függésük egy másik fontos tényező, melyet figyelembe kell vennünk, amikor a több profit termelésére való képtelenséget vizsgáljuk. A legtöbb esetben a kedvezményezett az egyedüli jövedelem-termelő, és a vállalkozás a jövedelem egyetlen forrása. Az életkörülmények azonban általában nem javultak jelentősen, annak ellenére, hogy az asszisztencia nyújt némi jövedelmet vagy legalábbis érzékelhető segítség, melyre a kedvezményezetteknek szükségük van. Az életkörülményekre is sok tényező hat, de leginkább a család alapvető pénzügyi és gazdasági helyzete. A kedvezményezett vállalkozásából jövő extra profit hiánya fontos akadálya az életkörülmények jelentősebb javulásának. Mindazonáltal az asszisztenciával a kedvezményezetteknek sikerült enyhíteniük azon tényezők hatásait, melyek a Koszovó elhagyására kényszerítő döntésre juttatták őket. A jobb felszerelés és technológiai munka által több lett a termény és javultak a munkakörülmények. De legfőképpen az asszisztencia általi munkához jutás volt az egyik fő enyhítő tényező. VI.6. A Reintegrációs Asszisztencia fenntarthatósága A fejezet előző részeiben megvitattuk a válaszadók migrációs történetét és a kedvezményezettek asszisztenciával kapcsolatos tapasztalatait, az asszisztencia gazdasági és társadalmi vívmányaival együtt. A következőkben pedig megvitatjuk az AVRR program hatásainak fenntarthatóságát, melyet a kedvezményezettek gazdasági és társadalmi reintegrációjára gyakorolt. A reintegrációs asszisztencia nagyon fontos része az IOM elkötelezettségének a migránsok humánus és önkéntes hazatérésében, melynek célja azon migránsok segítése a társadalmi és gazdasági reintegrációban származási országukban, akik úgy döntenek, hogy önként hazatérnek. Az olyan projektek sikerességét, mint az AVRR a migránsok fenntartható hazatérésével mérjük. Azonban még mindig hiányzik az a kritérium, mellyel a fenntartható hazatérést mérjük átfogó definíció hiányában. A remigráció az egyik fő mérési eszköz arra, hogy a hazatérők fenntarthatóságának sikerességét mérjük. Az önkéntes haza-
64
térés fenntarthatósága a kritériuma a hazatérési projekt sikerességének.26 Hiányzik azonban a fenntarthatóság világos definíciója, amivel azt értékelhetjük. Koser és Kuschminder (2015)27 a migránsok fenntartható hazatérését így definiálta a migránsok AVRR-jéről készült egyik összehasonlító tanulmányában: “Az egyén reintegrálódott a származási ország gazdasági, társadalmi és kulturális folyamataiba, és úgy érzi, hogy biztonságos és védett környezetben van hazatérésekor.” A fenntartható hazatérés e definíciója nagyon átfogó, mivel a reintegrációnak nem csak a gazdasági, hanem a kulturális és társadalmi aspektusait is figyelembe veszi. Továbbá ez a definíció nem csak az objektív mutatókra fókuszál, hanem magában foglalja a hazatérők szubjektív érzéseit is reintegrációjukról és annak fenntarthatóságáról. Az IOM fő célja az volt, hogy fenntarthatóak legyenek a hatások az asszisztenciából, melyet azoknak nyújtott, akik a Koszovóba* való önkéntes hazatérést választották. Ezért külön figyelmet kell szentelni annak, hogy megnézzük, hogy az IOM projektjeinek gazdasági és társadalmi hatásai hogyan voltak képesek fenntartani a kedvezményezettek megélhetését. Ezért a fejezet ezen része nem csak arra fókuszál, hogy az AVRR projekt mennyire befolyásolta a fenntartható reintegrációt, hanem az elérhető adatokból megpróbálja kivetíteni, hogy milyen tényezők határozzák meg a nyújtott asszisztencia kudarcát vagy sikerét a kedvezményezettek véleménye szerint. Koser, K. & Kuschminder, K. (2015) fenntartható reintegrációról szóló definícióját követve fontos észben tartanunk a hármak komplex kölcsönhatását: gazdasági, kulturális és társadalmi folyamatok a helyi környezetben, Koszovóban. A jelentéshez a kérdőív adatait és a felvett interjúkat egyaránt használtuk, kísérletet téve arra, hogy megnézzük a reintegráció fenntarthatóságát, valamint a siker és a kudarc tényezőit. A kedvezményezettek üzleti terveinek fenntarthatósága nagyon fontos tényezője származási országukban való fenntartható reintegrációjuknak. Megvizsgáltuk a siker és a kudarc adatainak tényezőit, mely segíteni fog abban, hogy az ilyen projektek a jövőben jobban megfeleljenek az igényeknek. IOM és EMN (2006) ‘Hazatérési Migráció Ausztriában’ Kutatási jelentés. Koser, K. & Kuschminder, K.: Összehasonlító kutatás a Migránsok Támogatott Önkéntes Hazatéréséről és Reintegrációjáról, IOM, Genf, 2015
26
27
65
Fenntartható reintegráció: gazdasági reintegráció A fenntartható reintegráció az egyén integrálásának az ország gazdasági, kulturális és társadalmi folyamataiba való komplex kölcsönhatásával mérhető. Ezért elmondhatjuk, hogy ennek a reintegrációnak két oldala van: objektíven és szubjektíven fenntartható reintegráció, ahol az objektív mérhető mutatókat jelent, mint pl. gazdasági fenntarthatóság, foglalkoztatás, jövedelem, stb.; a szubjektív a társadalomba, a közösségbe való integráltság és részvétel érzékelése, és ugyanakkor a biztonság és a teljesítmény érzése az adott társadalmon belül. A kérdőív első pár, a fenntarthatóságról szóló kérdése a hazatérők pénzügyi függőségéről érdeklődött az általuk elindított vállalkozás alapján. Egy kicsit több mint kétharmada (76%) a támogatást igénybevevőknek magát pénzügyileg függetlennek tartja, vagy csupán az IOM támogatásával indított vállalkozásán keresztül, vagy más anyagi eszközök által is, pl. más kisvállalkozás (39. ábra). A válaszadók 76 százaléka bízik a vállalkozásában, és pénzügyileg független, nagyrészt annak köszönhetően.
17% Az IOM segítségével indított kisvállalkozás
6%
Más kisvállalkozás Egyéb
77%
39. ábra Pénzügyileg független kedvezményezettek saját jövedelemforrásai
Ezzel ellentétben, a hazatérők 28,6 százaléka nem tekinti magát pénzügyileg függetlennek.Továbbra is külső jövedelemforrásoktól függenek, mint például a családi megtakarításoktól (45%), vagy a barátok támogatásától (22%), hogy fenntartsák megélhetésüket. A válaszadók 33 százaléka egyéb forrást, pl. kölcsönöket nevezett meg (40. ábra).
66
Családi megtakarítások
33%
45%
Segítség barátoktól Egyéb
22%
40. ábra Pénzügyileg függő kedvezményezettek külső jövedelemforrásai
A fenntarthatósággal kapcsolatban a támogatásban részesültek többsége úgy döntött, hogy úgy segítenek maguknak, hogy a vállalkozásuk által termelt jövedelem egy részét újra befektetik, párhuzamosan a többi elköltésével (88.6%). Csak pár hazatérő válaszolta, hogy a teljes jövedelmét befekteti, hogy a növekedést finanszírozza (8.6%), míg egy személy azt mondta, teljes jövedelmét be kell fektetnie ahhoz, hogy vállalkozását fenntartsa. (41. ábra). A kérdőív fontos megállapítása, hogy az IOM asszisztenciáján kívül senki nem kapott támogatást, amikor hazatért, sem a helyi hatóságoktól, sem a központi/kormányzati szervektől vagy nem kormányzati szervektől, vagy más intézményektől. Az állami támogatás korlátozott a hazatérők számára, ezért ebben a tekintetben hangsúlyos az IOM reintegrációs vállalkozási támogatása iránti bizalom.
A jövedelem egy részét újra befekteti, a többit elkölti
31
Minden visszaforgat az üzletbe, hogy növekedjen
3
Minden visszaforgat az üzletbe, hogy fenntartsa
1
0
10
20
30
40
41. ábra Mihez kezd a vállalkozásából befolyó jövedelmével?
67
A nehézségek és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének korlátozottsága ellenére a hazatérők jövőbeni tervei között szerepel a vállalkozás fenntartása és terjeszkedése (91%), másik vállalkozás, vagy egyéb vállalkozói tevékenység indítása (3%), a jelenlegi vállalkozás bezárása és új indítása (3%), és csak egy válaszadó mondta, hogy szeretne újra kivándorolni. (42. ábra). 2% 3%
3% A vállalkozás fenntartása és növekedés Másik, további vállalkozás indítása A jelenlegi vállalkozás bezárása és új indítása
92%
más (pl. kivándorlás)
42. ábra Milyen tervei vannak a jelenlegi vállalkozásával?
A hazatérők túlnyomó többsége, amint a következő ábrán látható, tervezi az IOM segítségével elindított vállalkozásának bővülését. A válaszadók elsöprő hányada (83%) abból a jövedelemből tervezi vállalkozásának bővítését, amit az termel, tehát külső segítséggel csak kevesen számolnak, míg csak 3-3 százalék döntött úgy, hogy vagy szűkíti a vállalkozást, a csökkenő jövedelem miatt vagy teljesen bezárja. (43. ábra). Majdnem minden esetben, mikor szűkíteni vagy bezárni kényszerültek a kezdeti elképzelést, a fő ok a kereslet és a vállalkozás jövedelmének hiánya volt. „Egyáltalán nem úgy ment, ahogy terveztem...nem volt munka. Néhány hónapig próbáltam, de nem volt munka” mondta A.M, a kedvezményezettek egyike, aki bezárni kényszerült kezdeti elképzelését. M.Rr, aki a nyújtott asszisztenciával kávézót nyitott, volt a másik, akinek –a vállalkozásból származó jövedelem hiányában – nem volt más választása, mint bezárni a vállalkozást. Az egyik fő tényező, mely bezárásra kényszerítette őt az egyéb finanszírozási lehetőségek hiánya volt, ami arra késztette őt, hogy a saját és a család megtakarításait használja külső forrásként ehhez a vállalkozáshoz. Azon kedvezményezettek közül, akik úgy döntöttek, hogy szűkítik vagy bezárják kezdeti elképzelésüket (6%) több mint 90% arra használta a tőkét, hogy új vállalkozást
68
nyisson, elvetve az eredeti elképzelést miután az kudarcba fulladt. M.D bezárta taxi vállalkozását és játéktermet nyitott PC játékokkal ugyanazzal a pénzzel. A. M pedig a számítástechnikai vállalkozásának vett felszerelés eladásából kapott pénzzel családját segítette a mezőgazdaságban. Az IOM befektetésének egy része átalakult, hogy a mezőgazdasági vállalkozásából származó zöldségek és gyümölcsök eladását szolgálja. A számítástechnikai vállalkozásához vásárolt polcokat most a zöldségboltjában használja, melyet szintén a kezdeti számítástechnikai boltjából alakított át. 3% 3% 8% Bővülést tervez a befolyó jövedelmből
3%
Bővülést tervez külső forrásokból (kölcsön, családi vagy baráti segítség, üzleti partnert von be, stb.) Megtartja ahogy van, elegendő megélhetést biztosít A csökkenő jövedelem miatt zsugorodik Teljesen bezárja a vállalkozást
83%
43. ábra Milyen jövőbeni tervei vannak vállalkozásával?
Fenntartható reintegráció: remigráció Az objektív és szubjektív szempontból fenntartható reintegráció komplex kölcsönhatása mérésének fő mutatója a kedvezményezettek vágya a re-migrálásra. A remigrálás azonban nem egyértelmű mutató. A reintegráció és annak fenntarthatósága sokrétű folyamat. Mindamellett a fenntarthatóság tényezőinek további elemzésében fontos megvizsgálni. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy önmagában a remigrációtól való távolmaradás nem a fenntarthatóság jellemzője, mivel „a fenntartható hazatérést vagy úgy kell érteni, hogy: (a) sikeres reintegráció a származási országban, mely magában foglalja a gazdasági, társadalmi és pszichoszociális nézőpontokat és az egyén kapacitását arra, hogy a helyi lakossággal megegyező szinten birkózzon meg a kényszerítő tényezőkkel, legyenek azok újak vagy régiek; vagy (b) olyan végleges jogi remigráció, melyet a reintegrációs folyamatban megszerzett képesítések tesznek lehetővé. Bármelyik módon is, a reintegráció szorosan kapcsolódik a migránsok jogainak védel-
69
méhez és a származási országban a lehetőségek bővítéséhez, különösen azokéhoz, melyek a szabálytalan migráció alapeseteit azonosítják.”28 A kérdőívekből és félig strukturált interjúkból összegyűlt adatokból kiderül, hogy a hazatérők körében továbbra is megmarad a remigrálás lehetősége, annak ellenére, hogy általános törekvésük Koszovóban* maradni és vállalkozásukat vezetni. Vállalkozásuk sikerétől függően a hazatérők másként osztályozták a reintegrációs támogatás fontosságát. Sokan úgy vélik, hogy a reintegrációs támogatás segített nekik Koszovóba* reintegrálódásukban, de nézeteik szerint önmagában nem lett volna elég (56%). Összehasonlításként, a meginterjúvoltak 30 százaléka úgy gondolja, hogy a reintegrációs támogatás elengedhetetlen volt számukra a Koszovóban* maradáshoz. (44. ábra).
13% 30%
Igen, anélkül nem maradtam volna Koszovóban* Hasznos volt, de az üzleti projekt önmagában nem lett volna elég
57%
Nem tudom
44. ábra Mit gondol a reintegrációs támogatás segítette a reintegrációjában?
A kérdőív adatain kívül, a szemtől szemben készült interjúkban majdnem minden esetben felmerült a remigráció témája. A legtöbb megkérdezett ember számára a remigráció többé már nem volt opció. A hazatérés és a reintegráció nehézségei ellenére, a megkérdezett hazatérők többsége (60%) azt gondolja, hogy azok a problémák, melyek Koszovó* elhagyására ösztönözték bizonyos fokig enyhültek a reintegrációs támogatás által. A maradék szerint pedig megoldódtak (45. ábra). Ez mutatja az IOM vállalkozási reintegrációs támogatásánek sikerét, és, hogy az IOM támogatás rövidhttp://www.iom.int/files/live/sites/iom/files/What-We-Do/docs/Reintegration-Position-Paper-final.pdf
28
70
távon pozitív hatással van a reintegrációra, mivel eszközt ad a hazatérőknek, hogy fenntartsák magukat és az eltartottjaikat. “Ebben az időszakban még könnyebb lett volna mennem, de nem gondoltam erre, mert igyekeztem valamit itt építeni” mondta el S.H, a 2014 végi, legutóbbi koszovói menekülthullámmal kapcsolatban. A támogatás egyik kedvezményezettje, E.L, aki autómosó vállalkozásba kezdett az IOM asszisztenciával, “Sokat, nem keveset, sokat” gondolkodott remigrálásán. Azt mondja, hogy “ha ez a vállalkozás nem lett volna, talán újra megpróbáltam volna elmenni. Állandóan ez járt az eszemben”. Ez azonban nem az egyetlen tényező volt, amely megakadályozta a kedvezményezetteket abban, hogy újra elgondolkodjanak a Koszovóból való remigráláson. Az interjúk során egyértelművé vált, hogy remigrálásuk elleni döntésükben Magyarországra való utolsó migrációjuk tapasztalatai is közrejátszottak. “Nem, nem, többször nem! Még akkor sem, ha mondják, hogy menjek el! 45 nap 45 évnek tűnt” mondta el R.L, a kedvezményezettek egyike az interjúban, a fogvatartó központban való hosszú tartózkodásával kapcsolatban. Míg egy másik megkérdezett kijelentette az interjú során, hogy soha nem próbálna meg újra illegálisan menni, mert amit látott és tapasztalt szörnyű volt. Ezért elmondhatjuk, hogy a migációs tapasztalat és az egyéni migrációs történet is fontos szerepet játszik a kedvezményezettek döntéseiben. Másrészről, a reintegráció nehézségei miatt és különösen az üzleti terveik megvalósításának nehézségei miatt, voltak olyan kedvezményezettek, akik gondolkodtak a remigráción. Különböző tényezők befolyásolták a terveiket a befektetésük jövőjére nézve, melyek ahhoz vezettek, hogy néhányuk, mint A.L is, azt érezte, hogy “Ha ez így megy tovább, nem marad más választásom” csak a remigráció. Sok interjúban, bár nem említették kifejezetten a remigációs tervüket, az érzés, hogy ha az IOM asszisztenciával elkezdett vállalkozásuk kudarcot vall vagy életképtelen lesz, akkor a remigráció választása egyértelműbb lesz. “Igen, gondoltam erre. Ennek ellenére nem szedtem össze magam, hogy elmenjek” jelenti ki B.K., akinek pillanatnyilag nem megy túl jól az autómosó vállalkozása.
71
40%
Igen Bizonyos mértékig enyhültek
60%
45. ábra Megoldódtak-e problémái – melyek Koszovó* elhagyására késztették – a reintegrációs segéllyel?
A reintegráció fenntarthatóságával kapcsolatban általános pozitív felfogás érezhető, mert majdnem minden kedvezményezett – 94,6 százalék – (kettő kivételével) azt gondolja, hogy egy éven belül továbbra is hazatérésének helyén fog élni. (46. ábra). 40 35
35
30 25 20 15 10 5 1 0
A hazatérés helyén
Más faluban, vagy településen, de ugyanabban a régióban
46. ábra Mit gondol, hol fog élni 1 év múlva?
72
1 nem tudja
Ez az arány már nem olyan optimista a távoli jövőre nézve; csak 31,4 százalék gondolja úgy, hogy öt év múlva is a hazatérés helyén fog élni, míg 62,9 százalék nem tudja. (47. ábra). Ez megvilágítja a válaszadók bizonytalanságát a koszovói* körülményekben, mely a koszovói gazdaság és társadalom sok szegmensét áthatja. A folyamatosan Koszovóban* maradás vagy a remigáció szándéka több okból is különösen nehezen mérhető. Először is, az interjúk egy kéthetes időszakban, 2015. február vége és március eleje között készültek. Ez az időszak rögtön az után következett, hogy koszovóiak tízezrei próbáltak elérni nyugat-európai EU tagállamokba, relatíve rövid idő alatt, 2014 végén és 2015 elején. Emiatt az alábbi ábrát csak a válaszadók azon adataival együtt lehet értelmezni, melyek Koszovóban* maradási szándékukhoz kapcsolódnak hazatérésük idején, mely a nagytöbbség esetében több hónappal vagy évvel a 2014/15-ös emigrációs hullám előtt volt, lásd a 15. ábrát. 25 22 20
15 11 10
5 1 0
A hazatérés helyén
Más faluban, vagy településen, de ugyanabban a régióban
1 külföldön
nem tudja
47. ábra Mit gondol, hol fog élni 5 év múlva?
Miután megkapták a támogatást, a hazatérők általánosságban pozitív kilátásokkal rendelkeznek, többségük szerint megélhetésük feltételei javultak.Tekintet nélkül a nehézségekre, a megkérdezettek 8 százaléka azt gondolja, hogy jobb helyzetben van most, mint mielőtt elhagyta Koszovót*, a maradék pedig inkább nem tudja (48. ábra).
73
17%
Igen Nem tudja
83%
48. ábra Gondolja, hogy jobb helyzetben van most, Koszovó* elhagyása előtt?
Mindösszesen a megkérdezett hazatérők 78 százaléka összességében elégedett azzal a döntésével, hogy hazatért Koszovóba* és csak egy személy elégedetlen (49. ábra).
19% 3%
Elégedett Elégedetlen Nem tudja
78%
49. ábra Összességében hogyan érez most Koszovóba* való hazatérési döntésével kapcsolatban?
Tényezők: kudarc vagy siker Miután megvizsgáltuk a kedvezményezettek reintegrációjának adatait, objektív és szubjektív érzelmeiket, rendkívül fontos azon tényezők elemzése, amelyek vélhetően az IOM projektek által támogatott üzleti tervek kudarcához vagy sikeréhez vezettek.
74
A kudarcra vagy sikerre ható tényezőket mind egyéni, mind strukturális szinten meg kell vizsgálni. Mindemellett, kivetítve a jelentés mindkét csoportjának adatait, fontos eredményt értünk el. Az egyén és üzleti terve szintjén a kudarc vagy a siker egyik tényezőjét sem lehet meghatározónak nevezni. Azonban rendkívül fontosak a strukturális tényezők a fejlődésben vagy a hanyatlásban. A kérdőívben nem tettük fel azt a kérdést, hogy mi befolyásolta sikerüket. Azonban a szemtől szemben folytatott interjúk során az interjúk nagy részének középpontjában a közvetlenül a sikerükre vagy kudarcukra ható tényezők, vagy a vállalkozás fenntarthatóságának, nehézségeinek és jövőbeni terveiknek kérdései álltak. A személyes interjúk során a kedvezményezettek üzleti terveik nem túl nagy sikerének legegyértelműbb tényezőiként az ország gazdasági helyzetéhez kapcsolódó tényezőket nevezték meg: pénzügyi helyzet, az állami hatóságok és a család támogatásának hiánya. Másrészt, egy másik fontos tényező, mely meghatározza az IOM által támogatott befektetés kudarcát vagy sikerét az adott üzleti szektorban lévő verseny. Szintén fontos tényezője a kudarcnak vagy sikernek, és szorosan kapcsolódik a versenyhez és a személyes aspektus tényezőihez, a vállalkozás választott profilja. Ahogyan az előző részben láttuk, a kedvezményezettek a legtöbb üzleti tervet építőipari és mezőgazdasági vállalkozásokra adták be, ezekben a szektorokban a legnagyobb a verseny és a siker hiánya. Az ország gazdasági helyzete volt az egyik fő tényező, mely negatívan befolyásolta a támogatott vállalkozást. A kedvezményezettek szerint a nehéz gazdasági helyzet miatt egyre kisebb a kereslet termékeik iránt. A kedvezményezettek szerint az árak emelkednek, miközben az embereknek Koszovóban nincs munkájuk és jövedelmük. “Egyáltalán nincs munka, nincsenek ügyfelek” ahogy A.M, egy kis számítástechnikai üzlet tulajdonosa foglalta össze dióhéjban a helyzetet az interjúban. Ugyanakkor, A.L. szerint, aki kerámia járólapokkal indított vállalkozást, a helyzet nem csak az ő kicsi vállalkozásaik számára kemény, hanem “Még a nagyvállalkozásoknak is vannak problémáik, mert a rendszer nem működik “.
75
Az üzleti terv sikere vagy kudarca kritikus mértékben kapcsolódik a kedvezményezettek további befektetéseihez a vállalkozásban. A befektetés létfontosságú a vállalkozás növekedéséhez, és következésképpen a kedvezményezett reintegrációjának fenntartásához. A kérdőív adatai és a személyes interjúk alapján készült eddigi elemzésből láthatjuk, hogy az újra-befektetés hiányzik majdnem minden IOM asszisztenciával támogatott kedvezményezettnél. A termelt jövedelem szintje alacsony, “csak az alapvető szükségleteket fedezi”. A kedvezményezetteknek, akik gyakran az egyedüli jövedelem-termelők a családban, nagyszámú eltartottat kell ellátniuk. Továbbá, a kedvezményezettek 70%-ának a vállalkozás az egyetlen jövedelemforrása, amiben bízhat. Ez csak néhány tényező, melyek közvetlenül csökkentik bármilyen profit újra-befektetésének valószínűségét a vállalkozásba. A gazdasági helyzet is nagyon jelentős hatással van erre. Sőt mi több, a vállalkozás sikerében vagy kudarcában közrejátszó tényezők komplex kölcsönhatásához hozzáadódnak az állam, az intézmények, a család támogatása és a család erőforrásai. Az állami támogatás gyakorlatilag nulla volt a kedvezményezettek üzleti tervei tekintetében. Ugyanakkor, az állami családi támogatás sem volt elegendő. A szociális támogatás nagyon minimális, a 29 megkérdezettből csak 2 résztvevő mondta, hogy családja kapott csekély összegű szociális támogatást a család idősebb tagjainak nyugdíjaként. Ezért a kedvezményezettek vállalkozási befektetéseinek fenntartásához kapcsolódó állami ösztönzők hiányát is fontosnak kell tekintenünk. Ha a jövőben több állami ösztönző lesz, jobbak lesznek a feltételek a migránsok fenntartható reintegrációjához. Másik fontos, meghatározó tényezője az üzleti tervek sikerének vagy kudarcának a családi támogatás. Miközben majdnem minden kedvezményezett kijelentette, hogy sok pénzügyi támogatást kapott a családtagoktól, mely fontos és elengedhetetlen segítség volt számukra, talán még érdekesebb, ha az egyéb családi forrásokat, mint támogatási formákat vizsgáljuk meg. Bár konkrét kérdés nem volt a kérdőívben, a személyes interjúkból egyértelművé vált, hogy a családi erőforrások, például egy földtulajdon, és annak mérete a mezőgazdasági vállalkozásban fontos meghatározója a siker mértékének; sőt, mi több, ugyanabban a vállalkozásban dolgozni a családtagokkal egy másik családi erőforrás, mely meghatározza a fejlődést vagy annak hiányát. A 41. ábrán világosan látszik, hogy a kedvezményezettek többsége hol használta a családi és a személyes megtakarításait a vállalkozás beindításának segítéséhez. Feltételezhet-
76
jük, hogy a családi és a személyes megtakarításokat az újrabefektetési lehetőségeknél használták, hogy a vállalkozás nagyobb sikert érjen el. Ugyanakkor a személyes interjúk során a felszínre bukkant egy másik kérdés, mely bár nem látszik közvetlen akadálynak a vállalkozásuk fenntarthatóságában – fontosnak tűnik a fejlődésükhöz. Az IOM projekt visszajelzéseiben a legtöbb kedvezményezett elmondta, hogy nagyobb összegű reintegrációs támogatás jobb lett volna, több befektetésre és nagyobb fejlesztésre adott volna módot. Ahogyan az előző fejezetben megvitattuk, bár az IOM segítsége elengedhetetlen és fontos volt az országba való reintegrációban, a nagyobb összegű támogatás több olyan problémát megoldott volna, mellyel szembe kerültek. A pénz “nagyobb összege” azonban újra a befektetéshez választott projekt függvénye volt. Néhány kedvezményezetett nem tudta megvásárolni az összes felszerelést a reintegrációs projektjéhez, csak egy részét annak, ami a vállalkozás elindításához kellett. A többit a jövedelemből termelt profit befektetésével gondolták megvenni, de a profit pillanatnyilag sok esetben hiányzik, egyéb, a korábbiakban említett tényezők miatt. Ezért hiányzik szerintük a vállalkozás remélt sikere.
77
VII. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A reintegrációs asszisztencia sikerének értékelésekor rendszerint a remigráció mutatóját tekintjük a legfőbb ismérvnek. Azonban a fenntartható reintegráció – a megélhetés fenntarthatóságával együtt – nem csak a remigráció szemüvegén keresztül látható. A fenntartható reintegráció egy komplex folyamat, mely mind egyéni, mind strukturális aspektusokat tartalmaz. Bár a remigráció fontos tényezője az ilyen projektek sikerének, nem lehet az egyetlen tényezője. Ahogyan e fejezetben megvitatjuk, a remigráció nem csak a reintegrációs programok kudarca miatt hozott döntés, hanem meghatározó tényezője e döntésnek a korábbi migrációs tapasztalat. Továbbá a fejezetben a kérdőív adataiból és a személyes interjúkból elemeztük, hogy melyik volt az a néhány tényező, amely befolyásolta a reintegrációban résztvevők üzleti terveinek sikerét vagy kudarcát. Ehhez egyaránt figyelembe vettük a reintegráció és a fenntarthatóság objektív és szubjektív észleléseit. A legnyilvánvalóbb tényezőkből néhány, amelyekre a támogatások kedvezményezettjei a személyes interjú során rámutattak, továbbra is az ország gazdasági helyzetéhez kapcsolódik, de a családok pénzügyi helyzete is fontos. A családi források és támogatások, és a vállalkozás számára elérhető fokozat egy másik tényező, mely hat a reintegrációs projektjük kudarcára vagy sikerére. Az egyén szintjén az üzleti terv választott szektora fontos tényező, mely sikert vagy kudarcot eredményezhet. A választott szektor közvetlenül kapcsolódik az üzleti terület versenyéhez, mely létezik, vagy lendületet kap a befektetés végrehajtása után. Ahogyan az előző fejezetben rajzolt grafikonból láttuk, a mezőgazdaság és az építőipar volt az IOM által nyújtott asszisztencia befektetéseinek két fő ágazata. Másik fontos kérdése a sikernek vagy kudarcnak az IOM támogatásből történő kezdeti finanszírozás. Egy tényező a vállalkozás elindításához kapott összeg, a választott vállalkozási ágazathoz és a megvásárolandó géphez viszonyítva. Mikor az IOM által nyújtott befektetés kisebb volt a kezdeti időben az a siker hiányához és holtponthoz vezetett. Ez főként a fent említett tényezők miatt történt, melyek a gazdasághoz, a pénzügyekhez, a családi támogatáshoz és azokhoz a forrásokhoz kapcsolódnak, me-
78
lyek megakadályozták, hogy a kedvezményezett képes legyen újra befektetni a jövedelméből és profitjából. A következő oldalakon azokat a javaslatokat vitatjuk meg, melyek alapjául a kudarc és a siker tényezőinek elemzése, valamint a kérdőívek és a személyes interjúk elemzése szolgál. Ezek a javaslatok utat nyitnak azoknak a jövőbeni reintegrációs asszisztencia projekteknek, amely asszisztencia-nyújtásnak egyetlen célja, hogy segítse sikeres reintegrációs projektek létrehozását migráns kedvezményezettek számára. Ha összehasonlítjuk a Pristinában 2014 novemberében tartott konferencia29 résztvevői által tett javaslatokat és a telefonos interjúk kérdőíveinek megállapításait, kijelenthetjük, hogy vannak közös észrevételek. A javaslatok egyike a szakképzési tanfolyamokat érintette. Ezeket a tanfolyamokat a hazatérőknek lehetne nyújtani, különösen azoknak, akik üzleti vállalkozásba kezdenek. Az említett kérdőívek válaszadói mind kedvezményezettjei voltak a koszovói reintegrációs támogatásoknak és mindnyájan vállalkozásba kezdtek, ez az információ fontos lehet. Figyelembe véve, hogy a kedvezményezettek főként a húszas-harmincas éveikben járó férfiak voltak, és 43 százalékuknak maximum általános iskolai szintű végzettsége volt, 51 százalékuknak pedig középiskolai szintű, valószínű, hogy további oktatásuk segíthetne abban, hogy üzleti terveik sikeresebbek legyenek a jövőben. Fontos azonban kiemelni, hogy csak a válaszadók 31 százaléka indított új vállalkozást, míg a túlnyomó többség vagy meglévő vállalkozását folytatta (11%) vagy újrakezdte vállalkozását (58%). Az is nagyon fontos, hogy majdnem mindenkinek (97.3%) előzőleg már 1 és 10 év közötti munkatapasztalata volt a vállalkozása területén. Ezt a tapasztalatot tükrözi a működő, és már jövedelmet termelő vállalkozások száma (73%), és még meggyőzőbb azon esetek száma, ahol ez a jövedelem stabil (91%). Azokban az esetekben azonban, amikor a vállalkozás működött, de még nem termelt jövedelmet (16%) vagy bezárták (8%) és az esetek 25 százalékában, ahol a megtermelt jövedelem nem volt elég, a szakképzés talán enyhítheti a problémákat. Továbbá, a maradék 3 százaléknak is segítene, aki új vállalkozás indítását tervezi, feltehetően egy másik szektorban. A reintegráció még sikertelen esetei és a vállalkozások (újra)indítása is megerősíti a kiadvány következő javaslatát, nevezetesen a migráció legális csatornáinak megnyiAz IOM Budapest projekt keretében szervezett konferencia a „Reintegrációs Asszisztencia a Koszovóba Hazatérőknek (ENSZ BT 1244-es határozat)”
29
79
tását, például szezonális munka és diákcsere programokkal. Az utóbbi fontos lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezményezettek többsége még mindig fiatal, akik nemrég fejezték be tanulmányaikat.Azt is meg kell említeni azonban, hogy e megállapításokkal ellentétben, egy kedvezményezett sem jelezte, hogy a szakképzések vagy más hasonló szolgáltatások hiánya problémát jelentett volna számukra az asszisztencia teljesítése során vagy akadályozta volna sikerük elérését. A kiadvány azon ajánlása, mely szerint intenzívebb együttműködésre van szükség a magánszektorral, szintén tisztán tükröződik a hazatérők egyhangú válaszaiból, mert mindegyikük kijelentette hogy hazatérésük után az IOM által felajánlott segítségen kívül más segítségben nem részesültek, mely szintén azt mutatja, hogy Koszovóban* a helyi és a kormányhatóságoktól kapott támogatás elégtelen. A Koszovó elhagyására kényszerítő tényezők tekintetében kiemelkedő, hogy a leggyakrabban említett tényezők a gazdasági lehetőségek hiánya Koszovóban*, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya. A magán- és az állami szektorral való együttműködés intenzitásának növelésével Koszovóban* valószínűleg enyhíteni lehetne ezeken a tényezőkön, legalábbis bizonyos mértékben. Néhány válaszadó problémaként említette a korrupciót, különösen a helyi hatóságoknál, és hogy bizonyos szociális és egyéb juttatásokat a döntéshozók által preferált embereknek utalnak ki nem hivatalos kapcsolatok alapján. Ezért javasoljuk, hogy az állami és önkormányzati erőfeszítések és intézkedések átlátható módon történjenek. Továbbá, azzal, hogy 49 százalék a magyar hatóságok általi őrizetet jelölte meg hazatérésének okaként, egyértelművé vált, hogy milyen fontos és meghatározó szerepe van a magyar állami szektornak az AVRR folyamatában. Mivel a koszovói állampolgárok nagy százaléka valószínűleg nem kap semmilyen formában nemzetközi védelmet vagy jogi státuszt, ha szabálytalanul lép be az EU-ba, a tagállamok hatóságainak, különösen a tranzit országokban, mint Magyarországon, és az AVRR támogatást – legyen az indulás előtti szolgáltatás, mozgásukkal vagy reintegrációjukkal kapcsolatos asszisztencia nyújtó szervezeteknek egyaránt jobban fel kell készülniük a koszovói állampolgárokra kiterjesztett adminisztratív őrizet vagy egyéb intézményes gondozás valamilyen formájára a Koszovóba * való hazatéréssel és reintegrációval kapcsolatos AVRR szolgáltatások tekintetében. Természetesen, az adminisztratív őrizetet ellátó vagy befogadó létesítményekből történő AVRR sok kihívást hordoz magában, melyekkel a magánjellegű tartózkodási helyről önként hazatérők nem kerülnek szembe. A sikeres AVRR egyik akadálya, hogy a szolgáltatók csak korlátozottan tudnak kapcsolatba lépni az
80
adminisztratív létesítményekben tartózkodó potenciális hazatérőkkel. Magyarországon, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, egy nem-kormányzati szervezet nyújt szociális támogatást az idegenrendészeti fogvatartó létesítményekben tartózkodóknak. Ezekben a létesítményekben, ahol azok a szabálytalan migránsok tartózkodnak, akik nem nyújtottak be menedékkérelmet vagy menedékkérelmüket visszautasították. A Menedék szolgáltatásának része, hogy szociális munkásaik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fogvatartottak AVRR-rel kapcsolatos kérdéseire válaszoljanak, segítsenek a programra való jelentkezésben és az IOM információs szolgáltatásairól beszámoljanak. Megbízásuk azonban nem kizárólag az AVRR támogatás megszerzésére vagy az AVRR-hez kapcsolódó indulás előtti asszisztenciára szól, hanem mindenre, a fogvatartottak egészségügyi problémáinak azonosításától egyéb szociális kérdésekig. Nagyon magas azonban az egy szociális munkásra jutó fogvatartottak száma, különösen, amikor emelkedik a migrációs mozgások száma az EU nyugati tagállamai felé. A koszovói hazatérők többsége Magyarországról tér haza, önként vagy nem önként, idegenrendészeti, vagy menekültügyi intézményekből. Sok potenciális AVRR kedvezményezett a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett befogadó létesítményekben tartózkodik. Azok a migránsok, akik menedékkérelmet nyújtottak be, veszélyeztetettek vagy családok gyakran nyitott vagy még gyakrabban zárt BÁH létesítményben tartózkodnak, az utóbbit hívjuk menekült fogvatartó központnak. Az IOM-nak közvetlen bejárása van ezekbe a létesítményekbe, bár ez sokféleképpen korlátozott, és sok tényező akadályozza az IOM indulás előtti szolgáltatásainak hatékonyságát is, melyeket az IOM tud nyújtani. Az IOM AVRR tanácsadói rendszeresen látogatják ezeket a létesítményeket, annak érdekében, hogy információt nyújtsanak az IOM AVRR programjairól az érdeklődő migránsoknak, és személyes tanácsadást azoknak, akik önkéntes hazatérést és/vagy reintegrációt fontolgatnak, már benyújtották kérelmüket a hazatéréshez és/vagy reintegrációhoz. Bár az IOM tanácsadóinak felhatalmazása kizárólag az AVRR-hez kapcsolódó tanácsadásra szól, csak körülbelül 6 hetente jutnak el egy-egy létesítménybe. Ez egyrészről azt jelenti, hogy néhány kedvezményezett, aki érdeklődik és alkalmas az AVRR-ben való részvételre nem részesülhet a projekt szolgáltatásainak előnyeiből, mert a hatóságok eltávolítják anélkül, hogy lehetősége lett volna részt venni az AVRR-ben. Fontos megjegyeznünk, hogy bár a szabálytalan migránsokat tájékoztatják az AVRR lehetőségéről a felvételi eljárás során, rögtön a meghallgatás után, ez gyakran nem elég arra, hogy tájékozottan döntsenek, különösen akkor, ha valaki reintegrációs
81
asszisztenciát is szeretne kapni, vagy olyan konkrét kérdései vannak, melyekre csak az IOM AVRR tanácsadója tud válaszolni. A 13. ábrán jól látható, hogy rögtön a meghallgatás után milyen hiányos információkat kapnak a potenciális kedvezményezettek az AVRR-rel kapcsolatban. Az IOM információs tevékenységét úgy tervezték meg, hogy minden fajta létesítményben enyhítse a korlátozott tájékoztatás kedvezőtlen hatásait. A weboldal és az ingyenes telefonvonal, melyek többnyelvűek, a tájékoztatás jó módjának bizonyultak. Az érdeklődő migránsok elérhetik ezeket a létesítmények internet szobáiból vagy az IOM Budapest AVRR vonalának felhívásával. A telefonvonal munkanapokon, nyelvenként csak 4 órára érhető el. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a telefonbeszélgetéss, a weboldalon található információ vagy egy érdeklődő migráns emailje nem helyettesítheti teljes mértékben a személyes megbeszélést. Részben az állami szektorral való együttműködés erősödéséhez kapcsolódva, a célországoknak elegendő időt kell hagyniuk a hazatérésre való felkészülésre és ehhez kell igazítaniuk az adminisztratív határidőket. A kérdőív e pontjánál azt az eredményt kaptuk, hogy annak ellenére, hogy a többségnek (84%) nem volt problémája az IOM as�szisztenciával, 16 százalék jelezte problémaként az IOM jóváhagyására való várakozási időt. Továbbá, megjegyezhetjük, hogy miután az IOM-hoz benyújtották a reintegrációs terveiket, a hazatérők többségének (64%) 4-8 hetet kellett várnia, és 22 százaléknak 8 hétnél is többet.Továbbá, reintegrációs tervének jóváhagyása után 19 százalékuknak újabb 4-8 hétig kellett várnia reintegrációs támogatásének folyósítására. Ebből következik az az eredmény, hogy a második és harmadik leggyakrabban említett javaslatok a reintegrációs asszisztencia fejlesztésével kapcsolatban az IOM Budapestnél az értékelési folyamat felgyorsítására vonatkoztak és az IOM Koszovónál is az értékelési folyamatot sürgették. De az asszisztencia egyszerűbbé tételét is említették, a negyedik legnépszerűbb javaslatként. A kiadvány azon ajánlásával kapcsolatban, hogy a reintegrációs asszisztenciát a hazatérők egyéni szükségleteire kell szabni, és a hazatérésről személyre szabott információkat kell nyújtani, a kérdőív azt mutatja, hogy csak 11 százalék volt többé-kevésbé elégedett, illetve 8% elégedetlen a hazatérése előtt a hazatérési lehetőségekről kapott információk minőségével és mennyiségével. Itt kell megemlítenünk a hazatérőknek azt a 14 százalékát, akik nem jelezték elégedettségüket a Magyarországon kapott reintegrációs tanácsadásról. Azoknak a száma azonban, akik úgy találták, hogy az IOM
82
Budapest és az IOM Koszovó által feltett kérdések igazán a segítségükre volt a reintegrációs tervük elkészítésekor, csak 65% volt, mely tisztán mutatja, hogy sokkal konkrétabb, személyreszabott tanácsadást kell végezni. Bár minden hazatérő elégedett volt a Koszovóban kapott reintegrációs tanácsadással és majdnem mindenki (97%) elégedett volt az IOM Koszovó által nyújtott reintegrációs asszisztenciával is, a válaszadók majdnem fele (48,5%) mégis javasolta az egy főre jutó reintegrációs támogatás maximális összegének növelését, ahogy sok esetben kifejtették.
83
HIVATKOZÁSOK LISTÁJA Asylum Statistics, EUSTAT, May 2015: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylum_statistics Asylum in EU news release, EUSTAT, March 2015 http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/6751779/3-20032015-BP-EN.pdf/35e04263-2db5-4e75-b3d36b086b23ef2b Arbeiterwohlfahrt (AWO) Nuremberg, http://www.awo-nuernberg.de/en/migration-und-integration/the-kosovo-project.html Employment Promotion Agency Kosovo, APPK, http://www.appk.org/web/index.php?lang=en Evaluation Report on the Reintegration Assistance of Assisted Voluntary Returnees from Hungary to Kosovo (UNSCR 1244), http://iom.hu/sites/default/files/Evaluation%20Report%20-%20FINAL%20-%2012MAY.pdf ,IOM, March 2014. Koser. K and K. Kuschminder, Comparative Research on the Assisted Voluntary Return and Reintegration of Migrants, https://www.iom.int/files/live/sites/iom/files/ What-We-Do/docs/AVRR-Research-final.pdf IOM, Geneva 2015. Kosovo Human Development Report, http://www.ks.undp.org/content/dam/kosovo/ docs/KHDR/human_dev_rep_english.pdf UNDP, 2014 Kosovan Migration, Kosovo Agency of Statistics, 2014, https://ask.rks-gov.net/ENG/ pop/publications, Kosovo Labour Force Survey 2013. http://ask.rks-gov.net/ENG/publikimet/cat_ view/16-labour-market, Kosovo Agency of Statistics, 2013 Press Release, IOM Kosovo, 2015, http://kosovo.iom.int/coordinated-response-needed-address-irregular-migration-flows.
84
Reintegration – Effective Approaches, IOM, 2015 http://www.iom.int/files/live/sites/ iom/files/What-We-Do/docs/Reintegration-Position-Paper-final.pdf Remittances by country, World Bank, 2014 http://data.worldbank.org/indicator/ BX.TRF.PWKR.DT.GD.ZS?display=default Return Migration in Austria’ Research Report, http://publications.iom.int/bookstore/ free/Return_Migration_Austria.pdf , IOM & EMN ,2006,.
85
