Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.eu) Minden jog fenntartva. A kiadványt, illetve annak részét tilos sokszorosítani, bármely formában vagy eszközzel a Kiadó engedélye nélkül közölni. A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, újrahasznosított papíron készült. A kézirat lezárva: 2009. augusztus 31.
Jogaink az egészségügyben
Elõszó Salus aegroti suprema lex esto! – „A beteg érdeke legyen a legfõbb törvény!” Bárcsak valamennyi egészségügyi szolgáltató a fenti elv szerint folytatná tevékenységét! Hiszen ha betegség kínoz minket, akkor vagyunk a legkiszolgáltatottabb fogyasztók. Az egészségügyi szolgáltatás fogyasztói. Talán Önnel is elõfordult már, hogy a kórház, ahová beutalták, nem adott megfelelõ tájékoztatást a kezelésrõl, vagy egy mûtétre hosszú hónapokat kellett várnia, esetleg külföldön vett volna igénybe egészségügyi szolgáltatást. A kiadvány foglalkozik a betegjogokkal, konkrét esetekkel, bemutatja az orvosi „mûhiba perek” jelenlegi gyakorlatát, tanácsot ad, hogy a bírói úton kívül milyen lehetõségek vannak, illetve mely hatóságokhoz lehet fordulni panasz esetén. Tájékoztató füzetünkben megtalálható, mit kell tennie, ha külföldön vállal munkát, és közben Magyarországon vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, valamint azt is, ha magyar állampolgárként az Európai Unió valamely tagállamában folyamodna egészségügyi ellátásért. Kiadványunk célja – a lakossági tájékoztatáson túl – a fogyasztóvédelem közés felnõttoktatásba való integrálása, így egyfajta oktatási segédanyag létrehozása. Dr. Baran Alexandra ügyvezetõ elnök FÉBÉSZ
1
A panaszos súlyos alvászavara miatt került állami kórházba. A vizsgálati eredmények alapján az orvos súlyos apnoét – alvás közbeni légzéskimaradást – állapított meg, s közölte, hogy a betegnek légzõkészülékkel kell aludnia. A páciens kényelmesebb magánklinikán is meg szeretett volna bizonyosodni az eredményrõl: hiába. A doktornõ szóban kiértékelte a vizsgálat eredményeit, amely nem igazolta a légzéskimaradást. Az ötoldalas lelet azonban nem tartalmazott diagnózist. A mulasztás pótlására a vizsgálat után közel négy hónappal került sor. A doktornõ jelentésében két olyan tényt közölt, amelyekrõl szóban nem tájékoztatta a beteget. Kijelentette, hogy „a vizsgálat értékelhetõségét a rövid alvásidõ korlátozza”, felülírva ezzel korábbi diagnózisát (vagyis, hogy a betegnek nincs légzéskimaradása). Feleslegesen fizetett ki a beteg 70.000 Ft-ot a bennalvásért? Hogyan kaphatja vissza? Vajon mire számíthat az, aki úgy érzi: nem kapott megfelelõ ellátást?
Intézményi felelõsség Az egészségügyi rendszer, intézmény felel a dolgozók utasításokkal történõ ellátásáért. Az intézmény és az állam, mint fenntartó felelõssége, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyben az egészségügyi dolgozók a lehetõ legmagasabb szinten tudják ellátni a betegeket. Számos olyan helyzet adódhat, amely rendkívüli intézkedést igényel. Ilyen például annak eldöntése, hogy sürgõsség esetén melyik beteg ellátása élvez elsõbbséget, milyen terápiás módszert alkalmazzon az orvos, továbbá cselekvõképesnek tekinthetõ-e a beteg, képes-e dönteni saját ellátását illetõen. Mindezek eldöntéséért elsõsorban az egészségügyi dolgozók felelõsek. 2
Igények az egészségügyi szolgáltatóval és az alkalmazottakkal szemben Az egészségügyi alkalmazott felelõssége mulasztás esetén lehet etikai, polgári jogi vagy büntetõjogi. Az orvosi etikai szabályzat szerint az etikai tanács jár el abban az esetben, ha a dolgozó etikai szabályt szegett meg. Ekkor a megrovástól kezdve akár az orvosi kamarából történõ kizárás is lehet a büntetése a szabályszegõnek. Ellátási hiba miatt polgári vagy büntetõ per is indítható, attól függõen, hogy a beteg mit szeretne elérni. A polgári eljárásban kártérítést követelhet, a büntetõ ügyben pedig felelõsségre vonhatják a hibáért felelõs egészségügyi dolgozót. A kártérítésnél jóval ritkább, de lehetséges, hogy a klasszikus szavatossági igényekkel lépjen fel a beteg. Kijavítás, kicserélés (ami alatt a szolgáltatás újbóli elvégzése értendõ) lehetséges például plasztikai sebészeten, fogászaton, ortopédián, protézisek beültetése esetén. Az árleszállítás, szerzõdéstõl való elállás meglehetõsen ritka, inkább a magánszolgáltatók ellen felmerülõ igény a betegek körében. Kétségtelen, hogy a leggyakoribb igény a kártérítés. A polgári jog szabályai szerint az intézmény/egészségügyi alkalmazott felelõs a szakmai hiba vagy etikai vétség által okozott vagyoni és nem vagyoni (például mûtét közbeni szakmai hiba következtében elõállt életminõség-romlás) jellegû károkért. Etikai vétség esetén az etikai vizsgálat lefolytatása az alapja a nem vagyoni kártérítés iránti igény jogosságának. De mindenek elõtt a betegnek azt kell bizonyítania, hogy a dolgozó vétsége miatt ténylegesen kár érte. Mindezen kérdések megítélése kifejezetten szakértõre tartozik, és ha bíróságra kerül az ügy, költséges és hosszadalmas (körülbelül 2-4 év) eljárás során állapítható csak meg, hogy az egészségügyi dolgozó valóban vétkes volt-e. Ha igen, további kérdés, hogy mennyiben és milyen mértékben hatott közre maga a beteg az eredmény kialakulásában.
3
Ki bizonyít? A betegnek, halál esetén pedig a hozzátartozójának kell igazolnia, hogy • kár érte. (Ezt az egészségkárosodás vagy a halál önmagában igazolja. A kérdés csak a kár mértéke.) • a kár okozati összefüggésben van az egészségügyi ellátással. (A jelenlegi bírói gyakorlat szerint elegendõ azt az összefüggést valószínûsíteni, hogy az egészségügyi ellátás során károsodott a beteg.) • a károkozás jogellenes volt. (Ezt a legkönnyebb bizonyítani, hiszen a hatályos jog szerint minden károkozás jogellenes, kivéve, ha az egészségügyi szolgáltató jogos védelmi helyzetben, végszükségben volt, vagy a károkozáshoz a sértett hozzájárult.) Az egészségügyi szolgáltatónak azt kell igazolnia, hogy eljárása nem volt felróható, azaz elvárható gondossággal járt el az egészségügyi szolgáltatás során. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, felelõsségét megállapítják. 1
Orvosi mûhibák (helytelen kezelés, nem kívánt események) • USA-ban évi 100 ezer • Egyesült Királyságban 45 ezer • Németországban 30 ezer • Magyarországon 3-6 ezer (becsült adat) ember hal meg évente orvosi mûhibák miatt. Forrás: www.eum.hu
Az orvosi mûhibaperek mellett valószínûleg egyre több lesz a betegellátó rendszer mûködésének hiányosságai miatt keletkezõ kártérítési ügyek száma, például a nem megfelelõ kórházi elhelyezés, az aránytalanul hosszú várakozási idõ, vagy – mint a fent ismertetett esetben – nem megfelelõ diagnózis okozta esetleges komplikációk.
Pereljek? – avagy az orvosi mûhiba perek bírói gyakorlata Magyarországon
A perek elõtt célszerû, ha a beteg az intézményhez és/vagy a fenntartóhoz fordul panaszával, vagy hatósági eljárásokat kezdeményez például az Egészségbiztosítási Felügyeletnél, vagy az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatnál. Sokan nem tudják, de az egészségügyben két alternatív út is biztosított: a békéltetõ testületek és a közvetítõi tanács is segíthetnek a vita rendezésében. Ezen intézmények határozata hivatkozási alap lehet a bíróságon, de akár feleslegessé is teheti a pereskedést. Tájékoztatásért pedig civil szervezetekhez, vagy betegjogi képviselõhöz lehet fordulni. 2
A vizsgálat fõbb tapasztalatai az alábbiakban összegezhetõek: • A bíróságok gyakorlatában az ún. orvosi mûhiba perek viszonylag csekély számban (országosan évente 200-300 per) fordulnak elõ, és a perek számában (a fõváros kivételével) növekvõ tendencia sem mutatható ki. • Ami az eljárások hosszúságát illeti, e perek többsége 1-3 év alatt befejezõdik, kisebb számban azonban ennél hosszabb (kivételesen akár 5 évet is meghaladó) pertartam is elõfordul. A perek elhúzódását fõként az okozza, hogy általában több szakértõt is ki kell rendelni; valamint, az alperesek nem mindig mûködnek együtt az eljárás során.
1 Dr. Simon Tamás: Kórházi eredetû fertõzések-kártérítési felelõsség 2 Az egészségügyi és egyéb szervek listája az 1. számú mellékletben található
3 A Legfelsõbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetõje a civilisztikai kollégiumvezetõk 2008.
4
„Az orvosi mûhiba perek gyakorlatának áttekintése, különös tekintettel a nem vagyoni kártérítésre” címû országos vizsgálat tapasztalatairól a Legfelsõbb Bíróság készített összefoglalót. 3
január 23-25. napján megtartott országos tanácskozásán megvitatott kérdésekrõl 5
• A vizsgált ügyekben megítélt legmagasabb összegû nem vagyoni kártérítés 14 millió forint, a legalacsonyabb pedig 200 000 forint volt. A nem vagyoni kártérítések összegében mértéktartó emelkedés tapasztalható. • A tájékoztatás akkor megfelelõ, ha részletes, teljes körû, valamint, ha egyéniesített és figyelemmel van a beteg intellektuális szintjére is. A tájékoztatásnak feltétlenül ki kell terjednie a magas kockázatú következményekre, a véletlenszerûen elõforduló kockázati lehetõségekre azonban általában nem. A különösen súlyos kockázatról akkor is tájékoztatást kell adni, ha annak bekövetkezési valószínûsége elenyészõ. A beteg beleegyezése csak akkor érvényes, ha teljes körûen érvényesült a beteg tájékoztatáshoz fûzõdõ joga. • A vizsgálat tapasztalatai szerint a bíróságok az orvosi iratok hiányosságait az orvos kötelezettségszegésének tartják. A dokumentáció hiányossága folytán az orvos magát fosztja meg a kimentés lehetõségétõl. • A hozzátartozó elvesztése miatti kártérítési igények alapja a „teljes családban élés”, illetve az „egészséges családban élés” jogának a sérelme. Hozzátartozói igényt a bírói gyakorlat a szülõ, a kiskorú gyermek, a házastárs és a testvér esetében ismeri el, és egyelõre elzárkózik a jogosultak körének bõvítésére (például különélõ nagykorú gyermek igénye szülõ elvesztése miatt, nagyszülõ igénye unoka elvesztése miatt) irányuló törekvések elõl. • A fél által beszerzett magánszakértõi véleményt a bíróságok nem értékelik igazságügyi orvosszakértõi véleményként.
Milyen jogok illetik meg a betegeket? A betegjogokat az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény – amely az egészségüggyel kapcsolatos fogyasztóvédelmi elõírások kiindulópontja – szabályozza. A betegjogok gyakorlásának módját a törvény keretei között a szolgáltató mûködési rendje (gyógyintézet házirendje) határozza meg. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgõs szükség esetén az életmentõ, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelõzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez, továbbá az egészségi állapota által indokolt, megfelelõ, folyamatosan hozzáférhetõ és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ egészségügyi ellátáshoz. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintû egészségügyi szolgáltató és – a választott orvos egyetértésével – az ellátását végzõ orvos megválasztásához. Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthetõ az egészségi állapota által indokolt legrövidebb idõn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell õt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. Az emberi méltósághoz való jog Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag a szükséges beavatkozások végezhetõk el. Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozható. A beteg személyes szabadsága csak kivételes esetben korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntetõ jellegû korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ellátása során – szeméremérzetére tekintettel – ruházata csak a szükséges idõre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
6
7
A gyógyintézet elhagyásának joga A betegnek általában joga van a gyógyintézetet bármikor elhagyni, amenynyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A távozási szándékot a kezelõorvosnak kell bejelenteni, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti. A gyógyintézetbõl történõ elbocsátásáról a beteget, illetõleg hozzátartozóját elõzetesen tájékoztatni kell, lehetõség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelõzõen.
A kapcsolattartás joga
A tájékoztatáshoz való jog
Fekvõbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során a beteg jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésérõl másnak tájékoztatást adjanak. Ettõl csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni. Súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Kiskorú betegnek alapvetõ joga, hogy szülõje, törvényes képviselõje, illetõleg az általa vagy törvényes képviselõje által megjelölt személy mellette legyen. A szülõ nõnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követõen pedig – amennyiben ezt az õ vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el. A beteget megilleti a vallási meggyõzõdésének megfelelõ egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga. A beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.
A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körû tájékoztatásra, arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotáról, annak orvosi megítélésérõl, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról. Ezen kívül tájékoztatni kell a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges elõnyeirõl és kockázatairól, tervezett idõpontjairól, döntési jogáról, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekrõl, az ellátás folyamatáról és várható kimenetelérõl, a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról.
8
A betegnek joga van további kérdéseket feltenni, illetve megismerni az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét és annak okait, továbbá az ellátásában közremûködõ személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
9
Az önrendelkezéshez való jog Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, melyeket utasítja vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintõ döntésekben részt vegyen, a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését pedig bármikor visszavonhatja.
ségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentõ beavatkozás visszautasítása csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében történhet. Mindezen tények igazolására egy háromtagú orvosi bizottság írásbeli nyilatkozatára is szükség van. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplõ adatokat, jogosult az egészségügyi dokumentációba betekinteni, arról saját költségére másolatot, valamint egészségügyi adatairól indokolt célra összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kérni. Ha a beteget elbocsátják a fekvõbeteg-gyógyintézetbõl, zárójelentést kell kapnia. A páciens által felhatalmazott személy is jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.
Az orvosi titoktartáshoz való jog
Az ellátás visszautasításának joga Általános szabály, hogy a beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Az életfenntartó vagy életmentõ beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetõség, ha olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid idõn belül – megfelelõ egész10
Az egészségügyi ellátásában részt vevõ személyek a tudomásukra jutott adatokat (vagyis az orvosi titkokat) kötelesek bizalmasan kezelni, és csak az arra jogosulttal közölhetik. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségérõl, annak várható kimenetelérõl kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismerésébõl.
11
A beteg kötelezettségei
Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató mûködési rendjét, valamint köteles együttmûködni az egészségügyi dolgozókkal. Ez azt jelenti, hogy saját betegségével, állapotával összefüggésben, valamint a kórisme megállapításához megfelelõ tájékoztatást kell adnia. Fertõzõ betegség esetén meg kell neveznie azokat a személyeket, akik a betegséget megkaphatták. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során nem sérthetik az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.
Nem csak a betegeknek, de az egészségügyi dolgozóknak is vannak jogaik és kötelezettségeik. Ezek a jogok az ellátottakat is érintik, ezért érdemes kitérni rájuk.
Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Az orvos a hozzá forduló beteget köteles megvizsgálni. A vizsgálat megállapításaitól függõen a beteget ellátja, vagy – a megfelelõ tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a szükséges feltételekkel rendelkezõ orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. Sürgõs szükség esetén az egészségügyi dolgozó – idõponttól és helytõl függetlenül – az adott körülmények között a tõle elvárható módon, és a rendelkezésére álló eszközöktõl függõen az arra rászoruló személynek elsõsegélyt nyújt, illetõleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.
Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása A kezelõorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó eljárást.
A beteg panaszainak kivizsgálása, a betegjogok érvényesítése
A választott módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy • ahhoz a beteg beleegyezését adja, valamint • a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetõleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve fenntartó köteles a beteget – egészségügyi állapotától függõen a felvételkor, illetõleg az ellátás elõtt – tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetõségeirõl. A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni, aki köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményérõl õt 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. 12
13
Az ellátás megtagadásának joga
Titoktartási kötelezettség
A beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közremûködõ orvos bizonyos esetekben megtagadhatja. Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követõen tagadhatja meg, amenynyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy • a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, • a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt, • a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek, és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy • a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végzõ orvos a beteget késõbbi idõpontra visszarendeli.
Az egészségügyi dolgozót a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg.
Tájékoztatási kötelezettség A kezelõorvos a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tõle elvárható ismereteknek megfelelõen és legjobb tudása szerint köteles tájékoztatni a beteget annak egészségi állapotáról. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthetõ az elõre elkészített általános ismertetõ segédanyagok átadásával.
Dokumentációs kötelezettség
A szakmai fejlõdéshez való jog és kötelezettség
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Ezt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelõen tükrözze az ellátás folyamatát.
Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek – a tudomány mindenkori állásával, fejlõdésével összhangban történõ – folyamatos továbbfejlesztésére.
14
15
Gyakran felmerülõ kérdések Megválaszthatja-e a beteg a háziorvosát? A betegnek joga van arra, hogy a háziorvosukat maguk válasszák meg. Amenynyiben a háziorvos elfogadja a jelentkezését, akkor errõl igazolást állít ki. A háziorvos a beteg jelentkezését elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van. Ebben az esetben is el kell látnia a háziorvosnak a területén lakó beteget, ha az más orvost nem választott, és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne. Évente egy alkalommal indokolás nélkül új háziorvos választható, ezen túlmenõen indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetõleg minden olyan esetben, amikor a választott orvos felkeresése akadályba ütközik. Az egészségügyi intézményen belül választhat-e a páciens a beosztott orvos helyett más orvost? Részleges térítési díj megfizetése mellett lehetõség van arra, hogy a beosztott orvos helyett másik orvost kérjen a beteg. A részleges térítési díj ellenében a beteg olyan orvost is választhat, aki az ellátó egészségügyi szolgáltatónál nem áll munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban). Az orvos megválasztásáért a terhesgondozás és a szülészeti ellátás során nem kell részleges térítési díjat fizetni. Az egészségügyi intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni az orvosválasztás lehetõségérõl, illetve az orvosválasztásért fizetendõ részleges térítési díj mértékérõl szóló tájékoztatót is. Az orvosválasztást írásba kell foglalni (orvosválasztási nyilatkozat). Mit jelent a várólista, és mit a betegfogadási lista? A várólista a betegellátás sorrendjét meghatározó dokumentum, melyet a fekvõbeteg-ellátó intézmény alakít ki meghatározott ellátástípusokra (például mandulamûtét, szürkehályog mûtét). A várólista szerinti sorrendet még térítési díj megfizetésével és méltányosságból sem lehet megelõzni. Állapot rosszabbodás esetén indokolt az újbóli vizsgálatok kezdeményezése és elvégzése, melynek eredményétõl függõen a várólista módosulhat, ennek érdekében a beteg jogosult a kezelõorvosánál vizsgálatok kezdeményezésére. 16
A járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató betegfogadási listát vezet azokról az ellátásokról, amelyek a beteg egészségi állapota alapján nem indokolják az azonnali ellátást. A betegfogadási lista alapján az abban meghatározott idõpontban lehet az ellátást igénybe venni, annál az egészségügyi szolgáltatónál, aki a betegfogadási listát vezeti. A listák megtalálhatóak az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. (www.ebf.hu) Mely esetekben jogosult a biztosított térítésmentes fogászati kezelésre? A fogászati ellátásokkal kapcsolatban a betegek körében gyakran merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítás keretében mi jár ingyenesen, és mely ellátásokért kell fizetni. További kérdés, hogy az egyes beavatkozásokért mekkora összegû térítési díjat kérhet a fogorvos. Fontosnak tartjuk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az alábbi tájékoztatás kizárólag a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett fogászati ellátásokra vonatkozik. A biztosított a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult • 18 éves életkorig, ezt követõen a középiskola, szakképzõ iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követõ 90 napig teljes körû alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket, • 18 éves életkor felett sürgõsségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkõeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére, • 60 éves életkor felett – az elõzõ pontban foglaltakon túl – teljes körû alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket, • az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre, illetve fogmegtartó kezelésre.
17
Mivel a fogászati munkáért fizetendõ térítési díjat a hatályos jogszabályok nem tartalmazzák, így azt az egészségügyi szolgáltató maga határozza meg. A szolgáltatónak a térítési díjakat a betegek számára hozzáférhetõ módon nyilvánosságra kell hoznia. Ezen felül a szolgáltatás teljesítése elõtt az érintettet külön tájékoztatni kell a díj várható mértékérõl. A teljesítés után a biztosított részére számlát kell adni, amely tartalmazza az igénybe vett szolgáltatást és a szolgáltatás(ok)ért fizetendõ forintösszeget. Készpénzben történõ fizetéskor a szolgáltató köteles nyugtát adni.
het kijavítást, kicserélést, árleszállítást, esetlegesen vételár visszatérítést. Természetesen a jótállást nem érinti az a körülmény, hogy adott termékre volt-e OEP támogatás.
Melyek a vényköteles gyógyszerek? A gyógyszerek egy része szabadon vásárolható, más részének kiadása vényhez kötött. A vényhez kötött vagy szabadon vásárolható gyógyszerek listája, a gyógyszerek ára, a támogatás mértéke gyakran változik, és ezek listáját rendszeresen közzé teszi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A támogatott gyógyszerek reklámozása, népszerûsítése, a felhasználás ösztönzésére irányuló tevékenység tilos. Tilos továbbá a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) közvetlenül vagy az orvos, illetve a gyógyszert kiszolgáltató által történõ adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, vagy egy adott gyógyszergyár termékei fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. Milyen szabályok vonatkoznak a gyógyászati segédeszközök jótállására? A támogatással igénybe vehetõ gyógyászati segédeszközök hatályos listáját az OEP teszi közzé. A 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet szerint a gyógyászati segédeszközök és készülékek kötelezõ jótállás alá tartoznak, amennyiben értékük meghaladja a 10.000 Ft-ot és kihordási idejük (ameddig a termék támogatottan újra fel nem írható) egy év vagy annál hosszabb. A listán szerepelnek többek között az egyes szemüveglencsék, kontaktlencsék, keretek, távcsõszemüvegek a hozzájuk tartozó kerettel és tokkal. A lista tartalmazza a bruttó árakat és a kihordási idõt egyaránt. Ezek alapján például a szemüveglencse, kontaktlencse, támogatott keret, akkor esik kötelezõ jótállás alá, ha az értékük eléri a 10.000 Ft-ot és kihordási idejük eléri az egy évet. Ilyenkor a rendelet értelmében a fogyasztó jótállási jegyet kap a forgalmazótól, aki egy évig köteles helytállni a szigorúbb szabályok szerint. Minõségi kifogás esetén a vásárló kér-
Mentés vagy betegszállítás? A közelmúltban szétválasztották a mentést és a betegszállítást: az Országos Mentõ Szolgálat (OMSZ) látja el a szakszemélyzet jelenlétét indokoló életmentést, valamint a súlyos állapotú betegek szállítását. A sürgõsséget nem igénylõ betegszállítást – ilyen lehet egy vizsgálatra vagy onnan történõ hazaszállítás – pedig az Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ) koordinálja. A betegszállítás célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása abban az esetben, ha a beteg – egészségi állapota vagy a közlekedés nehézségei miatt – az orvos beutalása ellenére nem tud bemenni a kórházba, rendelõbe. A beutalásra jogosult orvos rendelése alapján a betegszállítás térítésmentes, de szükség szerint térítés ellenében bárki jogosult betegszállítást rendelni. 4
4 www.ebf.hu, www.oep.hu
18
19
Mi is az az Európai Egészségbiztosítási Kártya? Az Európai Egészségbiztosítási Kártya megkönnyíti az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc lakosainak, hogy külföldi látogatásaik során egészségügyi ellátást vegyenek igénybe. A Magyarországon kiadott Kártya nem váltja fel és nem helyettesíti a Társadalombiztosítási Adóazonosító Jelet tartalmazó hatósági igazolványt. Hol igényelhetjük a kártyát? A Kártyát a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár adja ki kérelemre a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére. A Kártya bármely kirendeltségnél térítésmentesen igényelhetõ, a pótlásáért (például, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész vagy ellopják) azonban fizetni kell. Mely egészségügyi szolgáltatások vehetõk igénybe a kártyával? Egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetõk igénybe az orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatások. Azt, hogy a szolgáltatás valóban szükséges-e a kezelõorvos bírálja el. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított. A Kártya nem használható fel, ha a biztosított kifejezetten azért utazott a másik tagállamba, hogy ott valamilyen egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe. Az Európai Bizottság határozatai alapján orvosilag szükséges ellátásnak minõsül, például a dialízis-kezelés és a szüléssel kapcsolatos ellátások. Bármely egészségügyi szolgáltató jogosult ingyenesen ellátást nyújtani a külföldi állampolgárnak? Nem. Minden esetben érdeklõdjünk a kezelõorvostól vagy a helyi egészségbiztosítás képviseletétõl, hogy melyik az a szolgáltató, amelyik az adott állam társadalombiztosítási szervével szerzõdött. A kártya nem nyújt fedezetet az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendõ önrészekre/kötelezõ hozzájárulásokra. Az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérõ, emiatt elõfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – pl. fogorvosi ellátás, mentés – esetén a Kártyát nem fogadják el. Az ellátás sajátosságairól már a tervezett utazás elõtt, még itthon célszerû érdeklõdni.
20
Szükséges-e az ellátás költségének megelõlegezése? Bizonyos országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülõ személy köteles megelõlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján visszatéríthetõ összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetõség. Ki viseli a külföldön igénybe vett egészségügyi ellátás terhét, ha a betegnek nincs Egészségbiztosítási Kártyája? A kártya nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által kiszámlázott összeget köteles saját maga megfizetni. Ebben az esetben a kezeléskor kiállított eredeti számlákat a lakóhelye szerint illetékes magyar regionális egészségbiztosítási pénztárnak kell benyújtani. Az OEP azt az összeget téríti meg, amennyibe az ellátás a Kártya alapján került volna. Az így megtérített, illetve a számla alapján kifizetett összegek közötti különbözetet az ellátásban részesült személy saját maga köteles vállalni, ezt az OEP nem téríti meg.
21
Hogyan érvényesítheti a magyar táppénzigényét, ha külföldön keresõképtelenné válik? Abban az esetben, ha a magyar biztosított az EGT valamely tagállamában keresõképtelenné válik, és táppénzt szeretne, keresõképtelenségérõl igazolást kell kérnie a külföldi orvostól, és ezzel kell három napon belül egy szabadon választott külföldi biztosítóhoz fordulnia. Célszerû a lehetõ legkorábban jelezni a munkaadó felé a keresõképtelenség várható idõtartamát, valamint a gyógykezelés ideje alatti tartózkodási helyet. Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy utasbiztosítás? A Kártya és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítõ jellegû, így célszerû, ha utasbiztosítást is kötünk.
Európai EgészségbiztosításiKártya
Utasbiztosítás
• Ahogy korábban már szerepelt, a Kártyával csak az adott állam társadalombiztosítási rendszerével szerzõdött szolgáltatóhoz kell fordulnia. • Kizárólag az orvosilag indokolt ellátásokat fedezi, azokat viszont ártól függetlenül. • Az önrészt a biztosítottnak kell kifizetni, annak visszatérítésére nem számíthat. • Bizonyos tagállamokban az ellátás költségeit a biztosított elõlegezi meg.
• Az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is lehet fordulni. • A biztosítási szerzõdés szerinti összes ellátást fedezi. (poggyászbiztosítást, halottszállítást stb.) • Az ellátások költségeit csak a szerzõdési feltételekben meghatározott összeg erejéig vállalja a biztosító. • Az önrészt is fedezi. • Minden tagállamban a biztosító fizet, a biztosítottnak nem kell megelõlegeznie. 5
Külföldi munkavállalók magyarországi ellátása Ma már bizonyára sokan vannak, akiknek hozzátartozója, barátja, ismerõse külföldön dolgozik. Magyarországi lakóhely esetén, õk is jogosultak egészségügyi ellátásra hazánkban. Ennek érdekében bejelentést kell tenniük a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál. Ennek elmulasztása adminisztrációs problémákat okozhat, ha magyarországi tartózkodásuk alatt egészségügyi ellátást vesznek igénybe. Ha a külföldi munkavállaló az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EK rendelet vonatkozik. A rendeletben foglaltak alapján a munkavállalóra kizárólag annak a tagállam jogszabályai vonatkoznak, ahol a keresõ tevékenységét végzi, ott köteles járulékfizetésre is. A bejelentést követõen ezen személyek a rendezett magyarországi jogviszonytól eltérõen nem zöld, hanem kék jelzést kapnak az ellenõrzõ rendszerben. Õk ugyanúgy egészségügyi ellátásban részesülnek, csak esetükben nem az OEP finanszíroz, hanem a külföldi biztosító, miután az OEP az ellátást követõen elszámolt velük. Az ingyenes egészségügyi ellátás igénybevételéhez esetükben azonban szükség van valamilyen jogosultság-igazolásra, ami lehet például az Európai Egészségbiztosítási Kártya is.
5 Országos Egészségbiztosítási Pénztár; www.oep.hu
22
23
1. számú melléklet Figyelmébe ajánljuk az egészségügyi és egyéb szerveket, amelyek – többek között – az alábbi kérdésekben tudnak tájékoztatást, segítséget nyújtani: 6 Egészségbiztosítási Felügyelet Az Egészségbiztosítási Felügyelet védi a biztosítottak jogait, nyilvántartja az egészségügyi intézmények munkájával, a gyógyítás minõségével kapcsolatos adatokat. Szükség esetén szankciókat hoz az elvárható ellátási színvonal biztosítása érdekében. A Felügyelet kivizsgálja az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos panaszokat, bejelentéseket. Elérhetõség: 1132 Budapest, Váci út 30. Telefon: 06-1/237-2222 www.ebf.hu Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az ÁNTSZ olyan hivatal, amely irányító, koordináló és felügyeleti feladatokat lát el a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségügyi és igazgatási tevékenységek felett, továbbá felügyeli az egészségügyi ellátást. A Szolgálat élén az országos tisztifõorvos áll. Munkája során jogokat, kötelezettségeket, szankciókat állapíthat meg az egészségügyi szolgáltatóknak. Az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos panaszok körében az ÁNTSZ vizsgálja többek között: • a magánszolgáltatók által nyújtott ellátásokkal kapcsolatos panaszokat, • a gyógyszertárakkal kapcsolatos panaszokat. Elérhetõség: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Telefon: 06-1/476-1100 A regionális és kistérségi intézetek az ÁNTSZ honlapjáról érhetõek el: www.antsz.hu/portal/portal/elerhetoseg_43.html
Békéltetõ testület A békéltetõ testület eljárásának célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti fogyasztói jogvitában egyezség létrehozása. Amennyiben a felek nem kötnek egyezséget, az ügyet az eljáró tanács dönti el, a fogyasztói jogok egyszerû, gyors érvényesítésének biztosítása érdekében. Az eljárás díjmentes. Békéltetõ testület a fõvárosban, valamint a megyeszékhelyeken található kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködik. A részletes elérhetõségrõl az alábbi telefonszámon érdeklõdhet: 06-1/610-1111 A megyénkénti elérhetõség megtalálható: www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1139 Közvetítõi tanács A közvetítõi tanács intézménye azt szolgálja, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogvita peren kívüli egyezséggel záruljon. A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara által vezetett közvetítõi névjegyzékbõl jelölik ki. Ha az elsõ üléstõl számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget kötni, a tanács az eljárást megszünteti. Amennyiben egyezség születik, az kötelezi a feleket. Elérhetõség: 1111 Budapest, Stoczek u. 6. , J. ép. V. em. 507. Telefon: 06-1/202-2452 www.miszk.hu/Egeszsegugyi-Kozvetitok-Nevjegyzeke.html Betegjogi képviselõ A betegjogi képviselõ a betegek – egészségügyi törvényben meghatározott jogainak – védelmét látja el, valamint feladata az is, hogy segítse õket jogaik megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselõ függetlenségét az garantálja, hogy nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendõ betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.
6 Az Egészségbiztosítási Felügyelet összeállítása alapján
24
25
A betegjogi képviselõ feladata különösen: • segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, • segít a beteg panaszának megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, • a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetõjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggõ ügyekben – eljár az arra illetékes hatóságnál és képviseli a beteget, • rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesülésérõl az egészségügyi szolgáltatónál. A betegjogi képviselõ hetente legalább egy alkalommal fogadóórát tart a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány által mûködtetett területi irodában, a fekvõbeteg-szakellátást végzõ egészségügyi szolgáltatók esetében pedig legalább heti egy napon helyben is. Elérhetõség: 1051 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 06-1/225-3294 www.jogvedok.hu Országos Gyógyszerészeti Intézet Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ellenõrzi a gyógyszerek minõségét, hatásosságát és biztonságos alkalmazhatóságát, valamint a gyártóhelyek megfelelõségét, illetve a gyógyszer-nagykereskedõk tevékenységét. Az OGYI reklámfelügyeleti szerv: õrködik a gyógyszer-információ szakszerûsége, szabályossága és hitelessége felett.
26
Elérhetõség: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Telefon: 06-1/886-9300 www.ogyi.hu Egészségügyi Minisztérium Az Egészségügyi Minisztériumhoz egészségügyi szabályozással, egészségpolitikával kapcsolatos kérdések tartoznak, illetve ellátja az egészségügyi intézmények felügyeletét is. Elérhetõség: 1051 Budapest, Akadémia utca 3. vagy 1051 Budapest, Arany János utca 6-8. Telefon: 06-1/428-4683 www.eum.hu Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és regionális egészségbiztosítási pénztárak (REP) Az OEP-hez és a REP-ekhez az alábbi kérdésekben fordulhatunk: • egészségbiztosítás által finanszírozott ellátások köre • egészségbiztosítási jogviszony fennállása, hiánya, jogviszony-ellenõrzés • utazási költségtérítés • táppénz • TAJ-kártya (igénylése, elvesztése, megrongálódása) • Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylése • gyermekgondozási díj (GYED) • terhességi-gyermekágyi segély • gyermekápolási táppénz • gyógyszerkeret megállapítása, illetve a közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Elérhetõség: 1139 Budapest, Váci út 73/A Telefon: 06-1/350-2001 A regionális egészségbiztosítási pénztárak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról érhetõek el: www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,32912&_dad=portal&_schema=PORTAL
27
Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (ONYF) Az ONYF-hez a következõ igényekkel fordulhatunk: • saját jogú nyugellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék) • hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülõi nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások). Elérhetõség: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49. Telefon: 06-1/270-8000 A regionális igazgatóságok a Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság központi honlapjáról érhetõek el: www.onyf.hu Magyar Államkincstár A Magyar Államkincstártól igényelhetõ ellátások: • családi pótlék • gyermekgondozási segély (GYES) • egyéb családtámogatási ellátások (gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás) • fogyatékossági támogatás. Elérhetõség: 1054 Budapest, Hold utca 4. Telefon: 06-1/327-3600 A regionális igazgatóságok az Államkincstár honlapjáról érhetõek el: www.allamkincstar.gov.hu/rovat/156 Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) Az APEH feladatkörébe tartozik a TB-járulék befizetések fogadása, illetve a befizetések ellenõrzése. Elérhetõség: 1054 Budapest, Széchenyi utca 2. Telefon: 06-1/428-5100 A regionális igazgatóságok az APEH honlapjáról érhetõek el: www.apeh.hu/szervezet/regionalis
28
