Jelmondatunk: Intelligens Lehetőségek Sora! PEDAGÓGIAI PROGRAM

Jelmondatunk:

Intelligens Lehetőségek Sora!

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................ 5 2. INTÉZMÉNYI ADATOK ................................................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI .............................................................................................................................................. 5 AZ ISKOLA PROFILJA .................................................................................................................................................. 5 AZ ISKOLA ARCULATA, LOGÓJA .................................................................................................................................... 6 I. FEJEZET .......................................................................................................................................................... 6 3. NEVELÉSI PROGRAM..................................................................................................................................... 6 3.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................ 7 3.1.1 Alapelvek, célok ..................................................................................................................................... 7 3.1.2. Feladataink, eszközeink, eljárásaink..................................................................................................... 9 3.2. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................................................... 13 3.2.1. Személyiségfejlesztés .......................................................................................................................... 13 3.2.2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás ..................................................................................................... 14 3.2.3. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................. 15 3.2.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése ........................................................................................ 16 3.2.5. Ifjúságvédelmi feladatok .................................................................................................................... 16 3.2.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................ 17 3.2.7. Közösségfejlesztés .............................................................................................................................. 17 3.3. RENDEZVÉNYEK .............................................................................................................................................. 17 3.4. ISKOLAI PARTNEREK ......................................................................................................................................... 18 3.5. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI, KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................... 20 3.5.1. Diákönkormányzat ............................................................................................................................. 21 3.5.2. Szülői képviselet, fórum ...................................................................................................................... 21 3.5.3. Kollégium ............................................................................................................................................ 21 3.6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ...... 21 3.6.1. A pedagógusok intézményi feladatai ................................................................................................. 21 3.6.2. Az szakfelelősi (osztályfőnöki) munka tartalma ................................................................................. 23 3.7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................... 24 3.7.1. Alapelvek célok ................................................................................................................................... 24 3.7.2. Hosszú távú célok ............................................................................................................................... 25 3.7.3. Feladatok ............................................................................................................................................ 25 3.7.4. Konkrét célok és feladatok ................................................................................................................. 26 3.7.5. Projekt módszer keretében valósul meg ............................................................................................. 26 „ Egészség hét az iskolában” projekt ............................................................................................................ 26 3.8. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................................................ 28 3.8.1. Alapelvek célok ................................................................................................................................... 28 3.9. AZ ISKOLA ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................... 28 3.10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ........................................................................... 29 3.11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK..................................................................................................................... 29 3.11.1. A tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje ........................................................................................ 29 3.11.2. Osztályozó vizsga .............................................................................................................................. 30 3.11.3. Javítóvizsga....................................................................................................................................... 32 3.11.4. Különbözeti vizsga ............................................................................................................................ 33

1

3.11.5. Teljesítmény-pótló, vagy érdemjegy emelő vizsga ........................................................................... 33 3.11.6. vizsgák időpontjai ............................................................................................................................. 34 3.11.7. A vizsgák követelményei: .................................................................................................................. 34 3.11.8. Értesítés a tanulók felé: .................................................................................................................... 34 3.11.9. Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái: ................................................................................. 34 3.11.10. Az egyes vizsgarészek szabályozása: .............................................................................................. 34 3.11.11. Komplex szakmai vizsga ................................................................................................................. 36 3.11. 12. Szakmai képesítő vizsga: ............................................................................................................... 39 3.11.13. Szabályozási elvek: ......................................................................................................................... 39 II. FEJEZET ....................................................................................................................................................... 40 4. AZ OKTATÁSHELYI RENDSZERE .................................................................................................................. 40 4.1. KÉPZÉSEK, SZAKIRÁNYOK................................................................................................................................... 40 4.1.1 választott kerettantervek megnevezése .............................................................................................. 40 4.2. A BEIRATKOZÁS, A KIVÁLASZTÁS MÓDJA, FELLEBBEZÉS LEHETŐSÉGE, ELJÁRÁSOK ........................................................... 41 4.3. KÉPZÉSBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS KÖVETELMÉNYEI ................................................................................................. 42 4.3.1 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei............................................................................ 42 4.3.2. Átvétel – felvétel más iskolából .......................................................................................................... 42 4.3.3. Tanulói jogviszony keletkezése ........................................................................................................... 42 4.3.4. A tanulók csoportba sorolásának elvei ............................................................................................... 43 4.3.5. Magasabb évfolyamba való lépés feltételei ....................................................................................... 43 4.3.6. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei .................................................................................................. 44 4.3.7. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése ................................................................... 44 4.4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE ................................................................................................................................. 44 Napirend (részletesen az SZMSZ-ben és a Házirendben megtalálhatóak) ................................................... 44 Heti rend ....................................................................................................................................................... 45 4.5. VÁLASZTHATÓ /NEM TANÓRAI/ ÓRÁK, TEVÉKENYSÉGEK, FOGLALKOZÁSOK: ................................................................. 45 4.6. TANÉV RENDJE................................................................................................................................................ 46 4.7. ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................................................. 46 4.7.1.Tanulási Segédeszközök Tára .............................................................................................................. 46 4.7.2. Számítógépterem ............................................................................................................................... 46 4.7.3. Taniroda ............................................................................................................................................. 47 4.8. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS .......................................................................................................................................... 47 III. FEJEZET...................................................................................................................................................... 48 5. HELYI TANTERV, SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................................ 48 5.1. TANTÁRGYAK, ÓRASZÁMOK, ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK...................................................................... 48 KÉPZÉSEINK .......................................................................................................................................................... 48 5.1.1. Tantárgyfelosztásokat szakokra lebontva, illetve a tantárgyi programja: ......................................... 51 5.1.2. kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése: ............. 131 5.2. TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..................................................... 132 5.3. TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÉS OSZTÁLYOZÁSA, ..................................................................................... 132 5.3.1 Tanulók értékelése és osztályozása ................................................................................................... 132 5.4. SZAKMAI PROGRAM ....................................................................................................................................... 134 5.4.1 Oktatás, pedagógia, szociális szolgáltatások területén .................................................................... 134 5.4.2. Vendéglátás, idegenforgalom .......................................................................................................... 134 5.4.3. Ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció ................................................................ 136 5.4.4. Művészet, közművelődés, kommunikáció ........................................................................................ 136 5.4.5. Ügyvitel............................................................................................................................................. 137

2

6. FELNŐTTKÉPZÉSI OKTATÁS....................................................................................................................... 138 6.1 A FELNŐTTKÉPZÉS FELADATA ............................................................................................................................ 138 6.2 FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGPOLITIKA ............................................................................................................... 140 6.3. KÉPZÉSI FOLYAMAT LEÍRÁSA ............................................................................................................................ 141 6.4 PANASZKEZELÉS ............................................................................................................................................ 143 7.EGÉSZSÉG-, KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM.................................................... 143 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP ............................................................................................................................... 143 7.1. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAM ...................................................................................................................... 144 7.2 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ........................................................................... 146 Az iskolai egészségneveléshez, egészségfejlesztéshez kapcsolódó fogalmak ............................................ 146 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ........................................................................................................................................ 146 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ........................................................................................................................................... 146 Az iskolában folyó egészségnevelés és egészségfejlesztés célja ................................................................. 147 7.3. AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS KÖZÖS PROGRAMTERÜLETEI ................................................................ 148 Hosszú távú célunk, jövőképünk ................................................................................................................. 148 7.4. A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI, TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ......................................... 149 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................................... 149 Lehetőségeink a környezeti és egészségnevelési témakörben ................................................................... 150 Módszerek, taneszközök............................................................................................................................. 150 Erőforrások ................................................................................................................................................. 151 8.KOMMUNIKÁCIÓ ....................................................................................................................................... 152 8.1. KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................ 153 8.1.1. Iskolán kívüli kommunikáció formái ................................................................................................. 153 8.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ......................................................................... 154 8.1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás ........................................................ 154 8.2. BELSŐ INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................. 154 8.2.1. Iskolán belüli kommunikáció formái ................................................................................................. 155 9. MINŐSÉGFEJLESZTÉS ............................................................................................................................... 156 9.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT, MINŐSÉGPOLITIKA ........................................................................................................ 156 9.2 JÖVŐKÉP ...................................................................................................................................................... 157 9.3. MINŐSÉGCÉLOK ........................................................................................................................................... 158 9.4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ...................................................................................................... 158 9.4.1. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége ......................................................................................... 159 9.4.2. A tervezés, szervezés lépései ............................................................................................................ 160 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ................................................................. 161 10.1. TÁRGYI FELTÉTELEK ...................................................................................................................................... 161 10.2. ISKOLA ÉPÜLETE .......................................................................................................................................... 161 10.3. SZAKMAI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK ..................................................................................................................... 161 10.4. TOVÁBBKÉPZÉSI, BEISKOLÁZÁSI TERV ............................................................................................................... 162 10.5. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................. 162 10.6. ESZKÖZJEGYZÉK .......................................................................................................................................... 163 ZÁRADÉKOLÁS .............................................................................................................................................. 167 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ........................................................................................................... 167 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA............................................................................................. 167 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA.................................................................................................................... 167

3

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................................................................................... 167 NYILATKOZATOK .......................................................................................................................................... 173

4

Bevezető Iskolánk 1994 óta működik alapítványi fenntartással. Intézményünk nevét egy betűszó adja, ami az ILS, azaz International Language School, melyet a kezdetek kezdetén alapított nyelviskolától örököltük. Folytatva a hagyományokat, képzéseinkben továbbra is központi szerepet játszik a nyelvoktatás. Hitünk szerint olyan fiatalok képzését folytatjuk, akik az európai munkaerőpiacon piacképes, korszerű szaktudásra szeretnének szert tenni, magas szintű idegen nyelvtudás elsajátítása mellett. Célunk, hogy elősegítsük azon tanulóink sikeres felvételi felkészülését, akik valamely felsőfokú intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat. Intézményünk fiatal, lendületes pedagógus kollektívája és vezetése a biztosítéka a nyitott, modern szemléletnek és módszereknek, amelyek a tanulók eredményesebb

munkáját

kívánják

előmozdítani,

általános

kreativitásuk

és

alkalmazkodóképességük erősítése révén. Sokoldalú kapcsolataink lehetővé teszik, hogy diákjaink a város, az ország, valamint az Unió különböző intézményeivel, iskoláival és vállalkozásaival, széles körű tapasztalatokat szerezzenek szakmájukkal kapcsolatban, kapcsolatokat építsenek ki és ápoljanak, valamint a szaktudás és nyelvismeret mellett viselkedéskultúrájuk és látókörük szélesebbé válhasson.

2. Intézményi adatok Az intézmény adatai Név: ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény

Rövidített neve: ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény mail: [email protected] Honlap: www.ilsszki.hu OM azonosító szám: 028433 Fenntartó neve: Európai Nyelvoktatás Alapítvány

Az iskola profilja Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény működését a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, illetve a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásainak megfelelően folytatja. Iskolánk érettségire épülő szakképzést folytat.

5

Az iskola arculata, logója

I. fejezet 3. Nevelési program Képzéseink során az egyik fő célunk, hogy a diákjaink egy gyakorlat orientált és a munkaerő piacon jól alkalmazható képzettséget kapjak, mely segíti munkavállalásukat. Hisszük, hogy a legmodernebb szakmai ismereteket elsajátítva diákjaink a nyugat-európai munkaerő piacon is helyt tudnak állni nemcsak ismeretanyag, hanem hozzáállás és elhivatottság tekintetében is. Mindezt segítjük az idegen nyelvi órák szakmai anyagával is, amelyek által a tanulók megismerhetik és nyitottá válhatnak a sajátjuktól eltérő kultúrák értékvilágára, elfogadására. Akár az idegenforgalom, akár a vendéglátás akár a marketing akár a pedagógiai területeket tekintjük, elengedhetetlen kompetenciának tartjuk az olyan kommunikációs képességek és készségek elsajátíttatását, melyek alkalmazásával nemcsak a tárgyi tudásszint növekszik, hanem fokozatos személyiségfejlődés is végbemegy. Ezáltal a diák képessé válik az egyes szituációkban adekvát megnyilvánulásra illetve cselekvésre. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási módszereink folyamatos megújításával tudatosabban váljon valóra a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatása. Ezért a jövőképünkben kiemelt helyen szerepel az esély-hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás, a tolerancia fejlesztése és a tanulás presztízsének helyreállítása. Az iskola alkalmazottai fokozottan törekszenek arra, hogy a diákjainknak jó példát mutatva, látassák a munkához, a tanuláshoz való pozitív hozzáállást. Célunk, hogy a munka és a tanulás szeretetét elültessük és ápoljuk tanulóinkban azáltal, hogy saját példánkon keresztül mutatjuk meg, mennyire elengedhetetlen a munkához való megfelelő hozzáállás, és célkövetés. Mindezek által becsületes, egészséges önbizalmú, szorgalmas és optimista hozzáállású fiatalokká válhatnak az iskolapadon kívüli életben, és véljük, hogy könnyebben fogják tudni megállni a helyüket bármely munkahelyi környezetben is. Fontos, hogy az iskola nemcsak tanulás szempontjából segítse diákjai felzárkózását, de támasz legyen olyan folyamatok alakulásában, mint a felnőtté válás vagy az erkölcsös, józan életvitel elsajátítása. A tanulóink szociális, illetve pszichés fejlődésének tekintetében szem előtt tartjuk, hogy végzéskor egy széles problémamegoldó stratégiával rendelkező fiatal hagyja el iskolánkat, aki a gyakorlati életben adekvátan fogja tudni kezelni és megoldani az élethelyzet adta problémákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy kiemelten támogassuk diákjaink családi kapcsolatrendszerét is, mely hozzásegíti őket egy kiegyensúlyozott életet

6

kialakításához. Ezért rendszeres kapcsolatot ápolunk a szülői közösség képviselőjével, aki a szülői szervezet jogosítványaival bír iskolánkban. A sikeres tanulmányi munka érdekében a pedagógusaink lehetővé teszik, hogy a diákok használatba vegyék az egyes tantárgyak rövidített tematikáját és általa jobban megismerjék a tantárgyak ismeretanyagát, felépítését.

3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 Alapelvek, célok Alapelveink központi elemei a következők: -

értékközvetítés

-

gyakorlatorientált elméleti pedagógia

-

demokratikus-értékrend közvetítése

-

európai, humanista értékek

-

nyitottság és tolerancia

- modern oktatási és tanulási módszerek, technikák alkalmazása Iskolánk pedagógiájának középpontjában az értékközvetítés áll. Ezt a tanári példamutatáson túl az órákon megjelentő interaktivitás is serkenti és segíti. Széleskörű elméleti pedagógiánkat a gyakorlatorientáltság fémjelzi, mely a diákok önállóságára, produktivitására épül. Ezen alapvető célunk eléréséhez fontosnak tartjuk, hogy a gyakorlati helyek is azonosuljanak pedagógiai szemléletünkkel. Erre a gyakorlati helyekkel és a gyakorlatvezetőkkel történő folyamatos kapcsolattartás és együttműködés ad teret. Pedagógusaink az iskola falain belül is megteremtik annak a lehetőségét, hogy a tanulók a reproduktív tanulás mellett az önálló feladat- és problémamegoldást képességeikhez mérten kreatívan alkalmazzák. Oktató–nevelő munkánkat a demokrácia értékei és a kölcsönösség jellemzi, hiszen olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Ehhez kitűnő lehetőséget biztosítanak a tréningfoglalkozások és az elmélet igényes gyakorlati órák keretei. Ugyanakkor markánsan megjelennek a DÖK és a nevelőtestület együttes munkája során. Nevelő–oktató munkánk a közös nemzeti értékeket is szolgálja azzal, hogy fontos szerepet szán a hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat ápolásának. Ezek igazítjuk iskolai rendezvényeinket és megemlékezéseinket is. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, az európai, humanista értékrend előtérbe helyezését is, mikor azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Bele tartozik ebbe a különböző kultúrák iránti nyitottságunk is. Iskolánkat ilyen tekintetben társadalmi és tudományos értékek közvetítőjének is tartjuk, amihez az alapot a

7

külföldre szervezett szakmai gyakorlatokkal kívánjuk elérni. Tanulóink egy része Németországban, Angliában illetve Észak-Írországban tölti nyári szakmai gyakorlatát. A globalizálódó világ, ill. Európába történő integrálódásunk megkívánja, hogy tanítványaink rendelkezzenek a másság elfogadásának igényével, az értékek tiszteletével, az önazonosság, a magyarság tudat megtartásával és vállalásával is. Ezt kívánjuk erősíteni nem csak az órai tananyagba beépítve, hanem a közösségi programok által is. A modern oktatási és tanulási módszerek, technikák alkalmazása kiemelten fontos területe az iskolai oktató-nevelő munkánknak. A pedagógiai munka során egyaránt alkalmazzuk az előadás, a magyarázat, az el- és megbeszélés, a szemléltetés és a vita módszerét is. Fő irányvonalunk a projektmódszer, mely a kooperatív oktatási módszerek közül megítélésünk szerint a leghatékonyabb céljaink eléréséhez. A fentiek értelmében olyan programot szeretnénk megvalósítani, melynek eredményeként nálunk tanuló diákok magas színvonalú szakmai tudás megszerzése mellett, jól alkalmazható kompetenciákra tesznek szert az anyanyelvi kommunikáció, az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációs képessége, a digitális-informatikai ismeretek, hatékony tanulásmódszertan és a személyiség- szociális, az önkifejezés és az állampolgári kompetenciák terén. Céljaink és stratégiánk megfogalmazásakor szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy képzéseink időtartama, a tanulók motiváltsága és elkötelezettsége a választott szakma iránt, valamint tanulmányi átlaguk - a központi program által előírt követelményeket figyelembe véve - olyan módszereket és eszközöket igényel, melyek változatossá, érdekessé, sokszínűvé, használhatóvá teszik az oktatást. Céljainkat összegezve tehát, arra törekszünk munkák során, hogy a társadalom számára hasznos embereket neveljünk tanítványainkból. Olyan felnőttekké váljanak, akik alkotásra, boldogságra képes emberek, szabad és gazdag személyiségek, tisztességes, felelős polgárok, önállóan el tudnak igazodni a társadalom, változó viszonyaiban, akik magas színvonalú, és sokrétű ismeretekkel rendelkeznek, valamint képesek az önálló problémamegoldásra, kreativitásra, saját gyakorlatban hasznosítható önértékelésre, és az általános normákhoz igazított önfegyelem megtartására.

8

3.1.2. Feladataink, eszközeink, eljárásaink Célok Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását mind anyanyelvi mind idegen nyelvi területen.

A tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra.

Magyarország európai integrációjához kapcsolódó felkészítés.

A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése

Feladatok, eszközök, eljárások A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a tréningek, az idegen nyelv, és a kommunikáció, illetve az informatika órák keretén belül valósítjuk meg. A kommunikációs tréningek megvalósíthatósága érdekében az idegennyelv-oktatás területén az OKJ-s vizsgára való felkészítés mellett minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. A szükség esetén különböző idegen nyelvi előképzettségi szinthez igazodóan az idegennyelv-oktatást évfolyamonként sávosan szervezett csoportokban végezzük. Pályázat megvalósítása: Tevékenység - nyelvi témahetek: a projekt során 4 alkalommal rendezzük meg, alkalmanként 9 féle programmal. A nyelvi témahét keretében budapesti idegen nyelvi napot rendezünk. A nap programjában szerepel idegen nyelvű városnézés, múzeum látogatás, színházi előadás megtekintése. Nyelvi vetélkedőket szervezünk tanulóink nyelv gyakorlási lehetőségének gazdagítására. A tanulók önálló ismeretszerzését önálló otthoni feladatokkal, projektmunkákkal, kiselőadások kidolgozásával és megtartásával szorgalmazzuk. Gyakorlati foglalkozásokon kiemelt szerepet szánunk az interaktivitásnak. Az önálló felkészülés és tudás megszerzésének tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük. Mindezen eszközök önálló felhasználására az órai keretben készítjük fel őket. Külön tantárgy keretében foglalkozunk ezen kompetencia megszerzésével. Mindemellett évek óta részei vagyunk Európai Uniós oktatási programnak (Leonardo da Vinci). Tanulóink mind magasabb szintű idegen nyelvtudását emelt óraszámú oktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük. A tanulók önismeretét, önértékelését mind a tanórákon, mind a tanár – diák kapcsolat

9

keretein belül segítjük és fejlesztjük. mindezt a tevékenységet egészíti ki az iskolapszichológiai ellátásunk is. A DÖK szervezésében lehetőséget adunk önismeretei programoknak is.

Felelős állampolgári szerepvállalás kompetenciája

Képességfejlesztés

Hagyományőrző azonosságtudatra nevelés. Nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység.

A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása

Pályaorientáció biztosítása a tanulók egyéni képességrendszeréhez igazodva. A képzésben résztvevők sikerélményének biztosítása, a tanulási kudarcok

Pályázat megvalósítása: Tevékenység - a készségfejlesztést, a konfliktuskezelőképességet, illetve az egyéni megküzdőképesség fejlődését elősegítő programok: iskolai pszichológus és egyéb mentálhigiénés szakember bevonásával,. Társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek és egyéb ilyen tematikájú tantárgyak tanítása lehetőséget nyújtanak az órai keretben történő kompetenciafejlesztésnek. Iskolai diákönkormányzat működtetése és a segítő attitűdű tanár- diák kapcsolat kialakítása mellett a tanári példamutatáson át a demokratikus elvek érvényesítése a fő irányvonala pedagógiai munkánknak. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet a számítástechnikát és a tréningeinket. Mindez nagyobb teret enged a differenciált oktatásnak és lehetőséget ad a tanulásban lemaradt diákok felzárkóztatása mellett a tehetséges tanulók fejlesztésére is. Iskolánkban a hagyományok megőrzése, a nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés és az országunk kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése fontos része mind a tanórai, mind a tanórán kívüli oktatásunknak. Pályázat megvalósítása: Tevékenység – 4 alkalommal nemzeti történelmi ismeretek megszerzéséhez, helytörténeti ismeretekhez kötődő kihelyezett foglalkozásokat tartunk, Békéscsabán a Munkácsy Emlékházban, A gyakorlati jellegű foglalkozások biztosításához mind az iskolában mind a gyakorlati helyeken nagy hangsúlyt fektetünk a jól felszerelt tárgyi adottságú helységek megléte mellett a magas szakmai tudással rendelkező oktatók kiválasztására. Egyéni igényektől függően az iskolapszichológiai szolgáltatás keretén belül lehetőséget biztosítunk az egyéni illetve

10

minimalizálása.

Egészségfejlesztés

Az emberi környezet és a természet megóvása

Az együttműködő, a szolidaritás és a munkához való pozitív viszonyulás kialakítása. Széles problémamegoldó stratégiával rendelkező, önképzésre vállalkozás tudásának és képességének megalapozása

csoportos képesség és személyiség felmérésének és differenciált pályaorientációs tanácsadásnak. Mindezek mellett a tanórákon kialakított kiscsoportos oktatás alkalmazása is nagy segítséget nyújt a különböző tanulási és pályaorientációs kompetenciafejlesztésnek Az iskolai rendezvényeink legtöbbjén lehetőséget biztosítunk a tömegsportra, a testedzésre, és az egészséges életmódra nevelésre. Szaktárgyi és szakfelelősi tanári munka során rendszeresen kitérünk az egészséges életmódra és az egészségvédelemre. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot működtetünk, együttműködve a Békéscsabai Városi Rendőrkapitánysággal. Pályázat megvalósítása: Tevékenység Egészségnap (félévente), a projekt ideje alatt 4 alkalommal valósul meg, alkalmanként 5-7 programmal (kiállítás, vetélkedő, tanácsadások, kortárs programok, flash mob, egészséges ételkóstolók, véradás, mozgásos bemutatók, közös sport-zumba, főzés, stb.). Az iskolai kulturált környezetének megőrzése érdekében rendszeres felhívásokkal élünk mind tanórai, mind ezen kívüli keretekben. továbbá érdekes és tudományos cikkek teszünk közre a faliújságjainkon. Az előbbieket markánsan kiegészíti a iskolai dolgozók személyes példamutatása is. Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során. DÖK tevékenység támogatása, mellett szakmai kirándulásokat, üzemlátogatásokat szervezünk. Kiemelten kezeljük az életszerű, gyakorlatias órai feladatok és projektmunkák alkalmazása mellett az önálló feladatvégzést és az otthoni egyéni felkészülés gyakoroltatását különböző információhordozók használata által. Mindehhez biztosítunk könyvtári szolgáltatást és internet-használatot. A gazdasági kamarákkal és egyesületekkel való együttműködés is biztosítja - a szintvizsgák és gyakorlati vizsgák által - az igényes és élethű munkakörnyezetet, a

11

Life learning.

A technikai informatikai naprakészség és az idegen nyelvismeretének kompetenciája.

A szakképzés kompetencia alapú, moduláris kivitelezése.

A pedagógiai-módszertani megújulás szerves részeként az önfejlesztést, a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő gyakorlatorientált pedagógus továbbképzések megvalósítása.

komplex közlekedési ismeretek oktatása (baleset-megelőzési ismeretek)

Elsősegély-nyújtási tanfolyam

Hagyománnyá tehető tevékenység kialakítása.

tanult szakma gyakorlati megvalósítását. Önálló tanulásra, információgyűjtésre, problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazását kiegészítve az élethosszig tanulás és ismeretszerzés kompetenciájának legkiemelkedőbb energiaforrása a pedagógusaink folyamatos példamutatása az önképzés és az önfejlődés területén. Az idegennyelv-oktatás egyéni igényekhez való alakítása és az informatikai eszközökhöz való állandó hozzáférés biztosítása, elősegíti ezen képességrendszerek kialakulását és fejleszthetőségét. Pályázat megvalósítása: Tevékenység informatikai szakkör. A szakköröket a projekt időszakában több alkalommal indítjuk. Informatika tantárgy tanításának fejlesztése, illetve más tárgyak oktatásának IKT-val való támogatása. A szakmai programok kidolgozásakor a tantárgyi szerkezeten belül kialakított moduláris struktúrát adoptálva a tantárgyaink tartalmát, az alkalmazandó módszereket a szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban elvárt kompetenciák fejlesztéshez igazítjuk. Pályázat megvalósítása: Tevékenység - a köznevelési törvényben megfogalmazott új nevelési feladatokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítő tanártovábbképzések a tehetséggondozás területén. Tanulási és magatartási problémák felismerését szolgáló képzés, helyben szervezve. Jó gyakorlatok átvétele. Pályázat megvalósítása: Tevékenység Komplex közlekedési ismeretek oktatása (baleset-megelőzési ismeretek): 4 alkalom, alkalmanként 3 óra időtartamban. Gyakorlati bemutató rendezvény. Pályázat megvalósítása: Tevékenység – Az iskola tanulóinak nem tanórai rendszerű keretek között korszerű elsősegély-nyújtási ismeretek átadása, elsősorban közlekedési vonatkozásokban. Pályázat megvalósítása: Tevékenység Gasztrokulturális nap, illetve Gólyabál. Mindkét tevékenység a diákok identitástudatát erősíti, alkalmat ad a

12

tanórán kívüli nevelésre, formálja a közösséget.

3.2.

Személyiségfeladatok

és

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos

pedagógiai

Pedagógia munkánk egyik alapvető célkitűzése, hogy diákjaink a korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett kibontakoztathassák képességeiket, egész személyiségük olyan fejlődési utat járhasson be, amelynek során érett, felelősségteljes, dolgozni tudó és akaró, a társadalom és szűkebb környezete számára hasznos, értékes emberré váljanak. Ezen munka elsődleges színtere a tanóra, illetve további lehetőségeket biztosítanak a tanórán kívüli foglalkozások, tanulási, művelődési, sportolási és szórakozási tevékenységek. Mindezeket egészíti ki a Humán Tanácsadó Szolgálat működtetése is iskolánkban.

3.2.1. Személyiségfejlesztés Pedagógia programunk célja, hogy nevelési, tanítási folyamatunk teret adjon a színes és sokoldalú iskolai életnek és munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, konfliktus- és problémamegoldó képességét, járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk stabilizálásához. Ahhoz, hogy mindezt értékként közvetíteni tudjuk diákjaink felé, kellenek a jól képzett tanárok, akik nem csak az adott szakterületükön felkészültek, de rendelkeznek azzal a kommunikációs eszköztárral is, mely lehetővé teszi számukra a helyes konfliktus- és problémakezelést a tanulókkal és kollégákkal, valamint a tágabb környezettel szemben, és mindezt úgy teszik, hogy követendő példaként, referens személyként is élenjárnak. Ennek a tudatos fejlesztésére céloztuk meg a pedagógusok továbbképzéseink körvonalait is. A szakmai fejlődésen túl, a személyiségfejlesztést, a kommunikációs képesség és az asszertivitás kompetenciájának fejlesztését is központi elemmé tettük. A diákok felé megnyilvánuló pedagógiai munkánkban a tanórákon is keressük és próbáljuk felismerni azokat az interperszonális eszközöket, készségeket, melyek javítják a kommunikáció hatékonyságát, amitől javul az emberi kapcsolatok minősége. Erre kifejezetten alkalmas terepet jelentenek a tréningek és a különböző kis csoportos foglalkozások. Pedagógiai munkánk során megjelenő személyiségfejlesztési tevékenységünk négy fő területre bonthatók: a) Az értelem kiművelése /kognitív kompetencia/  Tanulási módok fejlesztése / tapasztalati és értelmező tanulás /  Megismerési vágy fejlesztése  Felfedezési és alkotásvágy fejlesztése  Önfejlesztési igény növelése

13



Kognitív képességek fejlesztése /gondolatképzés, tapasztalati következtetés, konfliktusés problémamegoldás/

b) Segítő életmódra nevelés /szociális kompetencia/  A pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek továbbfejlesztésének, a kreativitás növekedésének elősegítése. 

A szociális viselkedés alapvető szabályainak, a szabálytudatnak az elmélyítése, a döntési szabadság és a felelősségtudat erősítése.



Olyan iskolai légkör kialakítása, melyben a tanulók folyamatosan tapasztalhatják, melyek az egyén és a csoport kölcsönös megértésének,

segítőkészségének,

együttműködésének előnyei illetve hiányuk káros következményei. 

Olyan iskolai életrend kialakítása, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat.



Meghatározóan pozitív légkör megteremtése az iskolában a tanulók és pedagógusok viszonyában, ami érzelmi biztonságot ad mindenki számára.



Segítő légkör megteremtése. A segítő versengés képességének fejlesztése.

c) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés /személyes kompetencia/ Az egészséges életmód a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése,

ilyenek

a

befogadóképesség,

önkifejezés,

egészségvédelem,

önértékelő-,

önmegismerő- és önfejlesztő képesség. A testi-lelki harmónia alappillére a sikeres, önmegvalósító munkának. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében iskolánk projektoktatás módszerét, az iskolai egészségnevelési hét keretében.

alkalmazza

d) A szakmai képzés alapozása / speciális kompetencia / 

Tág értelemben vett alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése.



Tapasztalati alkotóképesség, a tárgyiasítható alkotás lehetőségének megteremtése.



Értelmező alkotóképesség.

3.2.2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tanítás folyamatában nagyon fontos, hogy az egyéni képességek figyelembe vételével történjen az oktatás, és mindegyik tanuló megkapja a lehetőséget az egyéni maximális teljesítmény megvalósításához. Intézményünk valamennyi pedagógusának feladat, hogy felismerje, és segítse kibontakozni a nagyobb tempójuk, tehetséges gyermekek képességrendszerét, kompetenciáját. Ennek a célnak megvalósításának érdekében iskolánk a következő területeken igyekszik biztosítani tanulói számára a kibontakozás lehetőségét: -

csoportbontásban való tanulás megszervezése,

14

-

differenciált tanórai oktatás

-

projektmunkák

-

előzetes tudás felmérés alkalmazása

-

tanítási órákon kívüli tanulmányi versenyek

-

egyéb, az iskolai élethez szorosan nem kötődő tehetségek megnyilvánulásaink biztosítása az intézmény rendezvényein, képzőművészeti kiállításain (ILS Galéria)

3.2.3. Beilleszkedési, tevékenység

magatartási

nehézséggel

összefüggő

pedagógiai

A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulóink számára a tanórákon is kiemelt figyelmet fordítunk. Pedagógusaink évente felkészítésben vesznek rész, a tekintetben, hogy hogyan lehet kezelni az ebből az állapotból adódó pedagógiai folyamatokat. A diákok személyiségének jellegzetessége, hogy a genetikai adottságok mellett a környezeti befolyások is hatással vannak rájuk. Formálják és módosítják azokat. Mégsem redukálhatjuk le, csak ezen két folyamat szummatív hatására a személyiség alakulását és az esetleges nehézségeit. Mindenképp figyelembe kell vennünk, a szociokulturális környezte mellett, magát a személyiséget szerkezetében és törekvéseiben. A beilleszkedési és magatartási nehézségek kialakulása okán pedig különösen szem előtt kell ezt tartani minden pedagógusnak. Célunk, hogy az ilyen jellegű nehézséggel hozzánk kerülő diákok számára segítsük elő, a közösségbe való integrálódást, konstruktív magatartás formák megvalósulását a pozitív életélmények mentém. Ehhez a következő módszereket és kapcsolatrendszereket alkalmazzuk: - Pedagógiai szemléletünk szerint az első és a legfontosabb segítő kapcsolatrendszer a szülőkkel való rendszeres kapcsolattarás, mely elengedhetetlen az ilyen jellegzetességgel bíró diákjaink esetén. - Preventív pedagógiai tevékenységek, mind a tanórán, mind azon kívül, mint az olyan szociális technikák, melyek nélkülözhetetlenek az ön- és emberismeret fejlesztéséhez. Ilyenek a minta, modellnyújtás, megerősítések, /pl. a buzdítás, dicséret, jutalmazás / és az egyes gyakorlatokhoz kapcsolódó szerepjátékok, amelyek olyan tantárgyakhoz kapcsolódnak, mint pl. kommunikáció, marketing kommunikáció, reklám, hostess elmélet és más gyakorlatias tantárgyak. - Segítő technikák, eljárások, melyek a pedagógusok felől érkező meggyőzés, tudatosítás, ösztönzés, dicséret, normarendszer, elfogadás, illetve empátia tükrözése a diák felé. Különösen fontosnak tartjuk, hogy jutalmazzuk a hosszabb ideig tartó, példamutató magatartást, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket. A jutalmazás szóban, írásban, oklevél, pénzbeli jutalom formájában nyilvánulhat meg.. Továbbá a keretek tartásához és 15

közvetítéséhez némely esetben elengedhetetlen, a fegyelmező módszerek alkalmazása is, melyek szigorúan csak végszükség estén alkalmazzuk, mint pl. a felszólítás, büntetés /szóbeli figyelmeztetés, iskolából/.

igazgatói figyelmeztetés, nevelőtestület elé idézés, kizárás az

- Szakellátási intézményekkel való együttműködés, mely esetén, az iskola vezetése rendszeres és visszacsatoláson alapuló kooperációs kapcsolatot tart fenn ezen intézményekkel. Ide tartozik az Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Mentálhigiénés tanácsadók (pszichológiai tanácsadó, SOS lelki segély- szolgálat, háziorvos), „Esély” Pedagógiai Intézet, önkormányzat érintett osztályai, kollégiumok.

3.2.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése A tanulási kudarcokkal küszködő tanulóink jelentős részénél rosszul alkalmazott tanulási technikák, valamint motivációs problémák állnak a háttérben. A motivációval kapcsolatos gondokon a tanulók jobb megismerésre, önismereti tréningek szervezése révén igyekszünk segíteni. A tanulást eredményesebbé tevő technikákat, módszereket pedig mind a tanórák keretében, mind azokon kívül folyamatosan megismertetjük diákjainkkal. Intézményünk célja, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében meg tudjuk valósítani a felzárkóztatást és a képzésekhez szükséges minimális követelményrendszert el tudjuk sajátíttatni. ehhez az egyéni felkészítések (szaktanári korrepetálások) és tréning jellegű tanulás-módszertani foglalkozásokat szervezünk szakemberek segítségével, mind a tanórai keretben, mind a délutáni órákban. A differenciált oktatást, ezen gyerek esetében is megvalósítjuk a tanórai foglalkozásokon is. Iskolánk pedagógusaival szemben támasztott követelmény, hogy ismerje a differenciált oktatás módszertanát és tudja ezt alkalmazni, tartózkodjon a hátrányos megkülönböztetéstől, jelezze, ha ilyen problémával rendelkező tanuló van a diákjai között, értékelésnél vegye figyelembe ezen jellegzetességet, segítse a tanuló magasabb szinten lévő képességeinek előtérbe helyezését és mutasson példát a másság elfogadása terén.

3.2.5. Ifjúságvédelmi feladatok Az ifjúságvédelmi feladatok végzése a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről és a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján történik. Az ifjúságvédelem családpolitikai, nevelési, társadalmi, nemzeti érdek is egyben. A tanórai lehetőségeken túl az iskolai rendezvények keretén belül szervezünk orvos, pszichológus, rendőr, pedagógus szakemberek által vezetett foglalkozásokat, előadásokat, illetve filmvetítéseket, és konzultációkat. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot működtetünk, együttműködve a Békéscsabai Városi Rendőrkapitánysággal. Kiemelt figyelmet érdemelnek a következő területek: 3. érzelmi kapcsolatok 4. alkalmazkodási problémák

16

5. 6.

önértékelés, és annak zavarai baráti és kortársi kapcsolatok

Ezen területek fő feladatai:  a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalok megismerése, ügyük figyelemmel kísérése  megelőzés, prevenció kiemelt fontossága  tanulási problémákkal küszködők segítése, tanulási technikák ismertetése  iskolai dohányzás, alkohol- és drog fogyasztás figyelemmel kísérése  kritikus esetekben a szülőkkel, ill. a megfelelő ifjúságvédelmi csoportokkal való kapcsolat felvétel  drog- és bűnmegelőző programok  mentálhigiénés programok

3.2.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Kiemelt célunk, a mai gazdasági világhelyzetet is figyelembe véve, hogy támogassuk azon fiatalokat, akik tanulni vágynak, de szociális helyzetük nem, vagy csak korlátozott mértékben teszi mindezt lehetővé. Számukra az iskolánk fenntartója szociális alapon az egyénileg benyújtott kérelmek alapján támogatást igyekszik nyújtani, mind anyagi, mind taneszközbeli lehetőségekkel.

3.2.7. Közösségfejlesztés Közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek közé tartoznak a különböző iskolai rendezvényeink, hagyományaink, amelyek hatékonyan segítik elő az osztályközösségek összekovácsolódását, az iskola tanulóinak egységes közösségéé való szerveződését. Fontos terület a diákönkormányzat szervezésében folyó közösségi munka, és a diákok spontán együttműködésében létrejövő programok. Az iskolában működő DÖK tanári segítség mellett, önállóan végzi munkáját: szervezi a diák-életet, közös programokat, elsődleges fóruma a tanulói vélemény-nyilvánításnak. Különös figyelmet fordítunk tanulóink esetében a környezettudatos és fogyasztóvédelmi nevelés, valamint az egészségnevelés területeire. Mivel képzéseinkhez, ezen kérdések szorosan kapcsolódnak, a tanórákon és azokon kívül is nagy hangsúlyt fektetnek tanáraink ez értékközvetítésre.

3.3. Rendezvények A rendezvények szervezésénél kiemelten fontosnak tartjuk a közösségi élet kiépítése mellett, hogy a diákok által készített alkotásokat, kiállítások és bemutatók formájában is meg tudjuk jeleníteni. Az iskola által szervezett rendezvényeken megjelenő célcsoport a diákság, illetve a partneri hálózatunk képviselői. Az oktatási intézményben olyan hatékonynak bizonyult nevelést ösztönző rendezvényszervezési módszert alkalmazunk, mely során a szervezői munkát a diákönkormányzat koordinálja. 17

Az iskola hagyományai, hagyományos rendezvényei: 

Évnyitó ünnepség (szeptember hónap) Hagyományosan a tanév első napján kerül megrendezésre. Az igazgató és a tantestület tagjai köszöntik a diákokat, néhány fontos információval szolgálnak a tanévkezdést illetően.



ILS Sportnap (szeptember hónap) Az iskola tanulói és teljes nevelőtestülete részt vesz egy egész napos sport rendezvényen, amelyen különböző sportágakban mérik össze tudásukat, ügyességüket egyéniben és csapatban. A legnépszerűbb mérkőzések közé tartoznak a tanár-diák meccsek. A sportnap végén az iskola igazgatója kiosztja a legjobb csapatoknak és egyéni versenyzőknek kijáró díjakat.



ILS Gólyabál (október hónap) Az első éves tanulók és új tanárok tiszteletére kerül megrendezésre az ILS Gólyabál. Remek alkalom ez az iskola diákjai számára a megismerkedésre, a kötetlen szórakozásra, az iskolai közösség összekovácsolására. A vetélkedőkkel és tréfás feladatokkal tarkított este zenés-táncos mulattsággal zárul.



ILS Mikulás (december hónap) A diákok – minden korosztályban – örülnek ennek a kedves ünnepnek, amit a tanárok közreműködésével szervezünk. Az iskola és a fenntartó gondoskodik ekkor tanulóink számára egy kis meglepetésről.



ILS Bál (február hónap) Ez a bál a végzős tanulók ünnepe, amikor utolsó éves diákjaink saját koreográfiájú tánccal kedveskednek a megjelenteknek. Az igazgató rövid értékelő beszédében búcsúzik a végzős diákoktól. A kellemes hangulatú, közös szórakozás ezt az estét is emlékezetessé szokta tenni.



ILS Galéria (március hó) Ezen iskolai rendezvényünkön tanulóink bemutathatják képzőművészeti tehetségük legjavát. A kiállítás igen nagy népszerűségnek örvend minden évben, és a legjobbnak ítélt alkotásokat jutalmazni szoktuk.



ILS Nap (április hónap) Ezen a jó hangulatú rendezvényen az iskola minden diákja és a nevelőtestület tagjai vesznek részt. Rendszerint közös játékokkal, vetélkedőkkel tesszük tartalmassá ezt a napot.

3.4. Iskolai partnerek 

Tanulók

18

Iskolánk elsődleges partnerei a nálunk tanuló diákok. A kapcsolattartás fő színtere az iskolai tanítási órák és szünetek, valamint nagy hangsúlyt kap a Diákönkormányzattal

való

együttműködés.

Tanulóink

szakmai-tanulmányi

előmenetele mellett figyelemmel kísérjük lelki-szellemi fejlődésüket is. Örömmel veszünk minden visszajelzést az iskola elvégzése utáni életútjukról. 

Felsőoktatási intézmények Intézményünk számos egyetemmel és főiskolával áll kapcsolatban, mind a szakképzés, mind a pedagógus képzés területén. :



Szakmai gyakorló helyek bel- és külföldön Számos gyakorlati képző hellyel van iskolánknak együttműködési megállapodása abból a célból, hogy diákjainknak magas színvonalú gyakorlati képzést kapjanak, amely

elősegíti

szakmai

felkészülésüket

leendő

munkájukra.

Folyamatos

kapcsolattartásra és eredményes közös munkára törekszünk már meglévő partnereinkkel, továbbá törekszünk újabbak felkutatására, abból a célból, hogy diákjaink minél többrétű tapasztalatra tehessenek szert.



Az európai munkaerőpiac nyitottá válása esélyt teremt a külföldi szakmai tapasztalatszerzésre is. Sikeres pályázataink révén egyre több tanulónknak nyílik lehetősége arra, hogy tudását külföldön is gyarapíthassa. Oktatási irányító intézmények Intézményünk kapcsolatot tart a helyi és megyei oktatásirányítási szervekkel, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Eleget teszünk bejelentési és tájékoztatási kötelezettségeinknek a Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási

Főosztálya felé Hivatal, és a törvények által meghatározott egyéb érintett szervezet felé.  Munkaügyi Központok A regionális munkaügyi központtal együttműködésben igyekszünk elősegíteni végzős diákjaink eredményes elhelyezkedését. Tájékozódunk a keresett szakmák felől, hogy a hozzánk jelentkezőket tanácsokkal láthassuk el a képzés befejezése után várható munkaerő-piaci lehetőségekről. Részt veszünk diákjainkkal a munkaügyi központ által szervezett pályaválasztási vásárokon, rendezvényeken. Arra bíztatjuk tanulóinkat, hogy tegyenek szert minél több információra a kínálkozó álláslehetőségekről. Pályaválasztási kérdésekben vegyék igénybe a munkaügyi központ által biztosított egyéb lehetőségeket (álláskeresési tanácsadás, önismereti csoportok, nyelvvizsga tesztek, stb). A munkaügyi központ a felnőttképző intézmények felügyeletét is ellátja, így ezen a téren is kapcsolatban állunk.

19



Kamarák A kamarák részt vesznek az iskola munkájában konferenciák, előadások szervezésével, tájékoztató anyagok, kutatási eredmények megküldésével, valamint a szakmai vizsgáztatásban való aktív közreműködéssel.



Kollégiumok Vidéki tanulóink elhelyezése városunk több kollégiumában történik. Igen jó kapcsolatot tartunk fenn ezen kollégiumok nevelőtestületével. Figyelemmel kísérjük a diákok iskolán kívüli tevékenységeit, magatartását, elősegítjük a mindennapi életben előforduló problémáik megoldását.



Munkáltatók A régió munkáltatóival kapcsolataink igen sokrétűek, és eredményesek. A városban, megyében működő vállalkozások egyrészt szakmai gyakorlati képzőhelyként segítik munkánkat és diákjaink felkészülését, másrészt munkaerő-felvevő piacot jelentenek a képzésből kikerülők számára. Igyekszünk jó kapcsolatokat kialakítani a potenciális munkahelyet jelentő munkáltatókkal. Részt veszünk e célból a különböző szakmai bemutatókon, vásárokon, valamint diákjainkat is arra bíztatjuk, hogy már a képzési idő alatt tájékozódjanak az elhelyezkedési lehetőségekről.



Középfokú oktatási intézmények Az ILS Köznevelési Intézmény 13-14. évfolyamos tanulók szakmai képzését végzi. A középiskolák 12. évfolyamot elvégző, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulói közül kerülnek ki leendő diákjaink, ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a korosztály megismerhesse az iskolánk által kínált képzési lehetőségeket. Ennek formái a következők: -

nyílt napok szervezése évente több alkalommal

-

pályaválasztási vásárokon való részvétel, az iskola bemutatása

-

személyes látogatás a fogadó kész középiskolákban.

3.5. A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együttműködés A tanulóink globális nevelésében elengedhetetlen az összehangolt munka a szülő, a diák, az iskolánk dolgozói és a kollégiumi pedagógusok között. A kooperáció eredményeként teljes körű oktató-nevelő munkát tudunk végezni, ahol a szülő, mint partner bázisa tud lenni a szakmai nevelési folyamatainknak.

20

3.5.1. Diákönkormányzat A Diákönkormányzat működésével teljesedik ki az iskolában folyó oktató-nevelő munka. A DÖK aktivitásán mérhető le igazán a nálunk tanuló diákoknak az iskolai életbe való bevonódásának mértéke. A diákönkormányzatba minden osztály delegálhat egy képviselőt és egy helyettest. Az így összeállt közösség a DÖK segítő tanár támogatásával és szakmai útmutatásával végzi munkáját. Az iskolai folyamatok diákokat érintő területén lehetőség van az aktivitásuk kinyilvánítására. Minden félévben egyszer, illetve a DÖK igényeitől függően lehetősége van ezen szervezetnek, az iskola vezetésével is megbeszélést folytatni az iskolában folyó életről, az esetlegesen felmerülő problémákról és a megjelenő fejlesztő jellegű ötletek megvalósulásáról.

3.5.2. Szülői képviselet, fórum Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való szoros kapcsolat tartásnak, hiszen ők alkotják diákjaink számára az elsődleges szociális közeget. Ezen együttműködés hiányában az általunk végzett oktató-nevelő munka hatékonysága csökkenhet.

Ezért iskolánkban

létrehoztuk a szülői fórumot, amelyből kifolyólag képviseletet tudnak a szülők biztosítani az iskolai élet folyamataiba.

3.5.3. Kollégium A kollégiumi ellátásban részesülő diákjaik esetén fokozott kapcsolattartást igyekszünk kiépíteni a kollégium vezetésével és az ott ellátást nyújtó kollégákkal. Ezek megnyilvánulnak személyes formában, illetve elektronikus úton is.

3.6. a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 3.6.1. A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók nevelése érdekében. Nevelő-oktató munkáját egységes alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. 

A mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően végzi a tantárgy(ak) tanítását. Tanóráin ezen tantárgy(ak)kal kapcsolatos felzárkóztatást, egyéni differenciált foglalkozást és tehetséggondozást szakirányú végzettségének megfelelően a módszerek szabad megválasztásával látja el.



Szaktanárként az iskolavezetéssel egyeztetett tanterv, tanmenet alapján végzi nevelőoktató munkáját. Tanítási óráira (foglalkozásaira) rendszeresen felkészül, az órán (a foglalkozáson) színvonalas pedagógiai munkát végez (szervezés, ellenőrzés, értékelés).

21



A tanulók sajátos nevelési igényéből, különleges helyzetéből adódó speciális feladatokat ellátja (képesség-kibontakoztató tevékenység, egyéni fejlesztési terv készítése, fejlődési napló vezetése).



Közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programok lebonyolításában.



Szorgalmazza tanítványai körében az önművelődést, az információk gyűjtését.





Az intézmény nevelő-oktató munkájával összefüggő adminisztratív és szervezési feladatokat lát el (értékelés, naplók beírása, túlóra, helyettesítés elszámolása, törzskönyv, bizonyítvány, jelentkezési lap). Adminisztrációs munkája legyen naprakész! Tervezi saját szaktárgya taneszköz-fejlesztését.



Együttműködik a tantestület tagjaival a javaslatok feldolgozásában, a döntés



előkészítésében. 

Tervezi tantárgyának tanévi ütemezését az évi iskolai időkeretben. Beírja az érdemjegyeket a naplóba.



Az írásbeli dolgozatokat (felmérő, témazáró) legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A



tanulók írásbeli órai munkáját rendszeresen ellenőrzi, értékeli, javíttatja. 





Részt vesz a nevelőtestület fórumain, értekezletein, aktívan törekszik az intézményi cél megvalósítására. Az iskola éves továbbképzési terve alapján, az iskola költségén vesz részt továbbképzéseken. Az ott hallottakról részletes tájékoztatást ad a tantestületnek. Szükség esetén részt vesz az iskolai tájékoztató fórumokon.

3.6.1.1. Tanórán kívüli tevékenységek 1. Az ILS Sportnap rendezvény szervezése. 2. Az ILS Gasztrokulturális Nap rendezvény szervezése. 3. Az ILS Bál rendezvény szervezése. 4. A Pályaválasztási Vásáron való részvétel szervezése. 5. Iskolai pályázati munkákban való részvétel. 6. Az Egészség Hét szervezésében való részvétel. 7. A tanított osztályoknál megíratott dolgozatok javítása. 8. Az Egészség Hét megszervezésében való részvétel. 9. Tanulókkal való kapcsolattartás személyes és elektronikus formában. 10. A tanórára való felkészülés. 11. Projektmunka szervezése. 12. Szakfelelősi tevékenység elvégzése, osztály koordinálása. 13. Tanulók szakmai vizsgára való felkészítése. 14. Tanulmányi és osztálykirándulás szervezése. 15. A Kisgyermekgondozó-nevelő szakkal koordinálása. 16. A hatályos jogszabályok értelmezése.

kapcsolatos

gyakorlati

tevékenységek

22

17. Jótékonysági rendezvény szervezése. 18. ILS gólyabál szervezése. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Gombkötő bál szervezése. ILS Galéria szervezése. Az iskola PR munkájában való részvétel. Iskolai nyílt nap szervezése, lebonyolítása. Tanmenet készítés, frissítés. Iskolai idegen nyelvi napok szervezése, lebonyolítása. ILS Mikulás Nap szervezése. Dolgozatjavítás. Iskolaújság készítése munkáiban való részvétel. SÉTA program koordinációja. Diákönkormányzati munka segítése.

30. Tanórai szemléltető anyagok készítése, archiválása. 31. Órai írásbeli feladatok összeállítása, javítása. 32. Szakdolgozati konzultáció tartása. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Szakmai gyakorlati képzőhelyek látogatása, kapcsolattartás. Nyelvtanári konzultációk. Új szakok képzés indításakor tananyag összeállítás. Tanári kooperációs megbeszéléseken való részvétel. SZKTV felkészítés. Szakmai konzultációs megbeszélések az egy osztályban tanító tanárokkal. FSZ-es tanulók záródolgozatának javítása.

40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Iskolai irányító dokumentumok elkészítésében közreműködés. Iskolai rendezvényeken a technikai feltételek biztosításában való részvétel. Iskolai honlap gondozása (frissítés, karbantartás, szerkesztés). Iskolai számítógépek üzemeltetéséhez kapcsolódó munkák. OKJ-s vizsgákra felkészülésben segítségnyújtás. Digitális napló használatához segítségnyújtás. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások tartása.

47. Vizsgákon jegyzői feladatok ellátása. 48. Szakmai gyakorló tananyagok készítése.

3.6.2. Az szakfelelősi (osztályfőnöki) munka tartalma Iskolánkban folyó nevelőmunka tantestületi szervezeti felosztása miatt az osztályok munkáját koordináló pedagógusi tevékenységet szakfelelősök végzik. A szakfelelősi munka pedagógiai, tanügy-igazgatási értelmezésben ekvivalens az osztályfőnöki munka tartalmával. A továbbiakban az osztályfőnöki megnevezés alatt mindenkor szakfelelősi feladatellátást kell érteni.

23

A szakfelelőst (osztályfőnököt) az iskola igazgatója bízza meg határozott időre. A szakfelelősök munkája komplex, átfogó, tevékenysége az osztályába tartozó tanulók teljes személyiségére irányul. A szakfelelős az adott osztályban folyó nevelőmunka irányítója. A szakfelelős legfontosabb kompetenciája a törődés, a gondoskodás. Törődik a tanulók testi és lelki egészségével, irányítja az osztályban folyó nevelőmunkát, gondoskodik a tanulók személyiségének harmonikus fejlődéséről. A szakfelelős munkája differenciált, mert a közösség és az egyén fejlesztése során egyéni követelményeket támaszt. 3.6.2.1. A szakfelelős (osztályfőnök) feladatai  Megtervezi és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervez. Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát.  Ismerteti a tanulókkal a házirendet, betartja és betartatja azt. 

Megismerve a tanulók személyiségi hátterét arra törekszik, hogy velük együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel.



Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről.



Kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, a nevelőmunkát közvetlenül segítő partnerekkel.



Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) elért kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi.



Adminisztratív teendőket lát el: haladási napló vezetése, hiányzások vezetése, félévi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány írása.



Rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi teljesítményét. Az osztályozó



konferencián erről számot ad. Megnyitja a naplót, hetente lezárja a haladási részt, pontosan nyilvántartja a tanulók adatait, nyomon követi a hiányzásokat. Nevelési programja megvalósításával biztosítja



az osztályközösség fejlődését. Az osztályprogramokat az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján szervezi. Segíti a tanulók szakma tanulását.

3.7. Egészségnevelési program 3.7.1. Alapelvek célok •

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük 24

módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. • Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. •

A tanulók egészségi-, kulturáltsági- szintjének emelése, egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.



Az egészségmegőrzés (health promotion) olyan aktív folyamat, amelynek során az egészségesek növelik az ellenőrzésüket egészségük felett, készek és képesek kedvezőbbé tenni, megváltoztatni környezetüket.

• A fogyatékkal élők aktív, segítő elfogadása.

3.7.2. Hosszú távú célok • Olyan egészségszemlélet, képességrendszer és személyiségjegyek kialakítása, amelyek során a tanulókban tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggései. • Az egészségre, annak megtartására, fokozására, visszaszerzésére irányuló tevékenység kialakítása. • Az életminőség jobbítása csak a jövő tervezésével és életút tudatos építésével valósulhat meg. • Az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez. • A rendszeresség ismeretének, tudatának fejlesztése a sporton keresztül, beépülése a mindennapokba. • Átfogó egészségfejlesztés keretébe ágyazott drogprevenciós feltételek kialakítása, tanulói pozitív célmeghatározás • Olyan egészségszemlélet kialakítása, amely során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet. • A hagyományos értékrend közvetítése és megerősítése, a családi értékképző folyamatok befolyásolása a lehetséges fórumokon (szülői értekezlet, fogadóóra, nyitott nap,).

3.7.3. Feladatok • A diák személyiségében még felszínre nem jutott tehetség keresése, a személyes odafigyelés, kapcsolaton keresztül. • Egészségszemléletű magatartás kialakítása, melynek többek között egyik helyszíne az iskolaorvosi és védőnői szűrővizsgálat. Egyéni, aktuális, a diákokat érintő egészségvédelemmel kapcsolatos gondolatok kiscsoportos és egyéni megbeszélése. • Az egészségmegőrzésnek és a megbillent egészség helyreállításának alternatíváinak ismerete – a divatos, reneszánszát élő természetes gyógymódokról, a benne rejlő lehetőségekről és csapdáiról.

25

• Az iskolai drogstratégia további fejlesztése, s abba mentálhigiéniás nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése). • Erősíteni kell a tanulókban a külvilág valós értelmezéséhez és a helyes döntésekhez szükséges készségeket. • A tanárok kellő tapintattal, odafordulással és maximális differenciálással értelmezzék az optimális szocializáció ellen ható megítéléseket, deviáns értékeket, és megfelelő körülményeket teremtsenek a konszenzus kialakítására a tanár-diák párbeszéd konstruktívvá tétele érdekében. • Kölcsönösen elfogadott, közös motivációs bázisú együttműködés kialakítása tanár-diák, tanár-szülő között. • A mindennapi testmozgás lehetőségének biztosítása. • Hová forduljunk, ha egészségünk csorbát szenved? Alapellátás, szakellátás és sürgősségi ellátás ismereteinek bővítése. (Elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokon, mentőhívás) E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát • önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása • kudarctűrő képesség fejlesztése • stresszkezelés fejlesztése • kapcsolatteremtési képesség fejlesztése • akaraterő fokozása • lelki egészségvédelem megerősítése • egészség-szemléletű magatartás kialakítása • az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, • az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése • az öltözködési szokások, az ízlés alakítása A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére.

3.7.4. Konkrét célok és feladatok A középiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve az egészségnevelési alapelvei.

3.7.5. Projekt módszer keretében valósul meg „ Egészség hét az iskolában” projekt Témák: étkezés, aktív szabadidő eltöltés, rekreáció, testmozgás. Betegségek megelőzése, egészség megőrzése a helyes étkezés kialakításával  Bio-, öko- és reformirányzatok a konyhában

26



szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségei, test és lélek harmóniája, wellness, mint életforma



Aktív programok délután „Napi 10 perc az egészségért” minden teremben zenés aktív életmód tanácsadó torna



Kiállítás: „Ételed az életed” Az iskola szinte teljes falfelületét beterítő plakátkiállítás

Témák: környezetvédelem és a média kapcsolata, az ökológiai lábnyom, környezetszennyezés Előadások: Ökológiai lábnyomunk  A turizmus környezetszennyező és környezetvédő hatásai  A marketing, a reklám és a média felelőssége a társadalom egészségének megőrzésében, az egészségre nevelés, az egészséges táplálkozás és a környezetvédelem marketing eszközei és lehetőségei  A vendéglátás környezetszennyező és környezetvédő hatásai Kiállítás: „ Földünk az otthonunk” és „Ép testben ép lélek” interaktív vetítéssel lezajló egész napos kiállítás Aktív programok  Ökológiai lábnyom számítás 

 „Ültess egy fát, mentsd meg a Földet” Játszótér kisebb területének „felvirágoztatása”

Témák: óvodai, iskolai és családi nevelés szerepe az egészséges és környezettudatos társadalom kiépítése szempontjából, drog-, alkohol- és dohányzás prevenció, méh nyakrák és mellrák elleni védekezés Előadások:  Egészséges életmódra és környezettudatosságra való nevelés fontossága és lehetőségei a különböző szocializációs színtereken 

Hogyan neveljünk környezet és egészségtudatos gyermeket



„Kezedben az életed” Alkohol- és drog prevenciós előadás



téma: mellrák, méh nyakrák szűrése

Kiállítás: „MIT TEHETÜNK MI?” Mit tehetünk egészségünk és környeztünk védelméért? Az óriásplakát egy éven keresztül az iskola falát fogja díszíteni. Mindennapos testnevelés részét képező mozgásprogramok Tevékenység: Tervezetten az 55 hét alatt többféle tevékenységgel ismerkedhetnek meg a diákok. Részben az iskolában kialakításra kerülő tornaszobában (kondiszoba) edzhetnek, részben teniszezni járhatnak, részben uszodába, esetenként kerékpározni (kísérővel), kosarazhatnak az új eszközök segítségével.

27

3.8. Környezeti nevelési program

3.8.1. Alapelvek célok A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. • Az intézményünk helyi adottságait kihasználva, környezetünk, valamint Békéscsaba minél jobb megismerése, környezetének védelme szervesen épüljön be a helyi tantervbe. • Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelésünk főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Jövőkép, hosszú távú célok • Az életminőség jobbítása csak a jövő tervezésével és életút tudatos építésével valósulhat meg. • A környezeti tudatosság fokozása, annak felismerése, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönhatásban vannak mind a globális, mind a regionális környezetben. • A környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás, ismeretek, értékek, attitűd és készségek megszerzésének biztosítása. • Az egyének, csoportok és a társadalom egészének az egészséggel, környezettel kapcsolatos új típusú magatartási és életviteli mintáinak bemutatása, elfogadtatása. • A környezetvédelmi problémák felismerése, az ezzel kapcsolatos elemző és értékelő képességek, a megfelelő cselekvési attitűdök fejlesztése. • Az európai magatartásmintákhoz és civilizációs értékekhez szorosan kötődő képességek megteremtése, az egyén cselekvési lehetőségeinek megismerése. Konkrét célok és feladatok • Iskolánkban a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. • Olyan környezeti szemlélet kialakítása, amely során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet. • A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén. • A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása.

3.9. Az iskola elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának nevelési programja Célja: Olyan általános ismeretek nyújtása, azon készségek fejlesztése, olyan értékek tudatosítása, mélyítése, és gyakorlati képességek kialakítása, melyek megalapozzák és formálják a humánus szükséges szemlélet kialakítását. A segítő attitűd megerősödését, hogy a tanulók szociálisan érzékeny emberekként képesek legyenek segíteni rászoruló embertársaikon. Módszertani alapok Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével érjük el az elsősegélynyújtási ismeretek alkalmazását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az

28

egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. – A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet, – Tanár és tanuló együttes tevékenysége. – Kooperatív módszerek alkalmazása. – Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek). – A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez. – Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése. Fejlesztési feladatok:  Fejleszteni kell a megfigyelő és helyzetfelismerő képességet, a vészhelyzet és a saját teljesítőképesség határainak felismerő képességét.  Ki kell alakítani a helyzetnek megfelelő, magatartási, viselkedési normákat.  Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek az alapvető elsősegély-nyújtási feladatok végzésére. Témák, tartalmak: Az elsősegélynyújtó kötelességei, különös tekintettel a kockázatok felmérésére. Tennivalók vészhelyzetben: - az eszméletlenség, - az újraélesztés, - heveny rosszullétek, - fájdalommal járó kórképek, - belgyógyászati balesetek, - mérgezések, - sérülések, - elsősegélynyújtás különleges helyzetekben. Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthetők az elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmak. Balesetvédelmi oktatás. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (kirándulások, közlekedés az iskolába).

3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulók, azonos ágazati szakközépiskolai képzés, vagy azonos szakképzés esetén egyedi elbírálás alapján vehetők át másik iskolából. Az átvett tanulók szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel folytathatják tanulmányaikat iskolánkban. Ágazat, vagy szakmaváltás esetén az átvétel csak a belépő évfolyam szakmájára lehetséges.

3.11. a tanulmányok alatti vizsgák 3.11.1. A tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje 3.11.1.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk:  Javítóvizsga: augusztus végén, kijelölt időpontban

29

   

Osztályozóvizsga: a májusi szakmai vizsga időszak kezdetekor januárban a félévi osztályzat megszerzésékor Különbözeti vizsga: az osztályozóvizsga időpontjában Beszámoltató vizsga: szakmai oktatás szabályozása szerint Pótló vizsga: egyéni elbírálás alapján igazgatói döntéssel tehető le, abban az esetben, amennyiben a tanuló, neki fel nem róható okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről – kivételt képez a javítóvizsga – és erről igazolással szolgál.

3.11.1.2. Jelentkezés vizsgára A vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát megelőző 30. napig.

3.11.2. Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - előrehozott vizsgára kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot; - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, melynek több mint a fele igazolatlan óra; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében) - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból vizsga letételére kötelezték - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. 3.11.2.1. Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: - Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: januárban és májusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. - Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. - Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét a januári vizsgaidőszakra január 1-ig; a májusi időszakra pedig május 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. - Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők. - Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. 30

Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja. - Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól - Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként, 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. - A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama tanulónként/évfolyamonként 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. - Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). - Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. - A több tanévi tananyagokból való vizsgázás esetén a szóbeli vizsgát évfolyamonként másmás napon kell lebonyolítani, min. 2 nap eltéréssel, és a felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. - Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy elfogadott értékelési rendszere szerint történik. - Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. - Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. - Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. - Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. - Az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon meg kell történnie. - Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell: nem kívánja tovább tanulni az adott tárgyat idegen nyelv esetén az órarend függvényében más nyelvet kíván tanulni. Ha a tanuló a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, vagy más tantárgyat kíván tanulni, úgy ezek számára a pedagógiai program szerint választott tantárgynak minősülnek, s a tanórára járás és a követelmények teljesítése kötelező. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja  

31

tovább tanulni, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye az iskola informatikai egységei, illetve az aula vagy kollégista esetében a kollégium. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei - az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább (3,5), - tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem, - a vizsga évében az adott tantárgy írásbeli (témazáró) dolgozatainak eredménye minimum közepes, - az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, (A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen!) Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott vizsga letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól.

3.11.3. Javítóvizsga Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán megbukott. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: - A javítóvizsga helye az, az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. - A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. - Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. - A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola faliújságán, és honlapján keresztül) értesíti. - A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül írásbeli tájékoztatást kap. - A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. - A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. - A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. - Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. - A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.

32

- Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc lehet. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. - A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min.20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz. - Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). - Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. - A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy elfogadott értékelési rendszere szerint történik. - A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára. - A javítóvizsga nem ismételhető meg. - A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

3.11.4. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen. A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. Az eltérés okáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Sikertelen különbözeti vizsgát 15 nap elteltével, de 20 napnál nem később pótló vizsga keretében egyszer (1) megismételhető. A megismételt különbözeti vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

3.11.5. Teljesítmény-pótló, vagy érdemjegy emelő vizsga Valamely tantárgyból – kivéve a szakmai gyakorlati tantárgyak esetében – a tanuló feleletére kapott érdemjegyét (írásbeli vagy szóbeli) magasabb értékűre kívánja emelni modul rendszerű képzés vagy „témazáró” rendszerű értékelés esetén is, akkor jelentkezhet e helyi vizsga fajtára. A jelentkezés feltételei:

33

- a jelentkezést a szaktanárához kell írásban benyújtani, és a szaktanár dönt az elfogadásáról, - e vizsgafajtára a félévi és az év végi osztályzat zárása előtt 10 tanítási napig lehet jelentkezni, - a vizsga eredménye végleges, ismételni csak a szaktanár külön engedélyével lehet ismételt kérelemre, - a vizsga érdemjegye kiváltja az előtte e tárgykörben szerzett érdemjegyet, - teljesítmény-pótló vagy érdemjegy emelő vizsga nem helyettesíti sem a javítóvizsgát, sem az osztályozó vizsgát, sem a különbözeti vizsgát, funkciója kizárólagosan az érdemjegyek „emelőszintű” megváltoztatására irányul.

3.11.6. vizsgák időpontjai A vizsgák pontos időpontjait az iskolai éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az igazgató engedélyezhet.

3.11.7. A vizsgák követelményei: Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól.

3.11.8. Értesítés a tanulók felé: Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak, javító- és osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek írásban), amely tartalmazza:  A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél)  A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél)  A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját  A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia.

3.11.9. Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái:   

Írásbeli vizsga .Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga

3.11.10. Az egyes vizsgarészek szabályozása: Az egyes vizsgarészek körülményeit az iskola biztosítja az alábbi módon: 3.11.10.1. Írásbeli vizsgarésznél:  A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek  Kijelölésre kerülnek a felügyelőtanárok és helyetteseik (elkészül a felügyeleti beosztás)  A vizsgázók iskolai bélyegzővel ellátott feladatlapokat kapnak, melyeket előzetesen az illetékes szakmacsoportok állítanak össze (a vizsgázók bélyegzővel ellátott pótlapokat is használhatnak a kidolgozásnál).  A felügyelőtanárok jegyzőkönyvet vezetnek a vizsga menetéről, amelyet az igazgató, vagy igazgatóhelyettes, vagy vizsgaelnök átvesz tőlük a vizsga befejezésekor az összegyűjtött feladatlapokkal együtt és azokat eljuttatja az egyes javítótanárokhoz.  A vizsgaelnökök megbízás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgán egyformán, folyamatosan törvényességi felügyeletet látnak el.  Egy- egy vizsgatárgyra 45 perc írásbeli időt kötelező fordítani.  Egy vizsganapon a vizsgázó maximum két írásbeli vizsgát tehet.  A rajz kivételével minden írásbeli csak tollal írható meg. 34





Amennyiben a vizsgázó kérvényezi, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgától pótló vizsgát tehet.

3.11.10.2. Szóbeli vizsgarésznél:  A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek pontos beosztás szerint, ahol az egyes vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról.  A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt tíz perccel köteles megjelenni  A szóbeli vizsgához vizsgabizottságot kell szervezni, melynek elnökét az igazgató nevezi ki, tagjai pedig csak az adott tantárgyhoz szakmai felkészültséggel rendelkező tanárok lehetnek. A vizsgabizottság három fős és folyamatosan jelen van a szóbeli vizsgáknál. A vizsgáztatás törvényességi felügyeletét a vizsgabizottság elnöke látja el, aki a vizsga jegyzőkönyvet is vezeti.  A vizsgateremben egy időben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat.  Egy vizsgázónak egy napra maximum 4 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.  A felelő vizsgatárgyanként húz szóbeli tételt (a tételsor kidolgozása a szakmacsoportok feladata).  A vizsgázónak egy-egy tárgyból 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a tétel kidolgozására.  A feleltetés időtartama maximum 10 perc.  A vizsgázó teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal póttételt húzhat.  A vizsgázónak két különböző tantárgyi felelete között legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani.  Az egyes tantárgyak kapott érdemjegyeit a vizsgabizottság döntése értelmében az elnök vezeti rá a jegyzőkönyvre.  Amennyiben a tanuló kéri, szóbeli vizsgáját írásbelivel helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie.  Amennyiben a szóbeli helyett írásban vizsgázik a tanuló, a szükséges feltételeket ehhez biztosítani kell.  Szabálytalanság esetén a vizsga eljárásának megfelelő jegyzőkönyv készül és a tanuló javítóvizsgára utalható.  Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgáról pótló vizsgát tehet. 3.11.10.3. Gyakorlati vizsgarésznél:  A vizsgát megelőzően két hónappal a megfelelő szaktanár szakmacsoportja ellenőrzése mellett és az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gyakorlati vizsgafeladatokat.  A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, a gyakorlati vizsga helyéről, és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokról.  A gyakorlati részt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.  Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó:  Nevét  Születési idejét  Szak megnevezését  Vizsgamunka tárgyát 35

 Vizsga értékelését  Az osztályzatot Az értékelést a gyakorlati oktatást végző tanár írja alá.

3.11.11. Komplex szakmai vizsga (1) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szakmai követelmények szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. (2) Az OKJ-ban meghatározott a szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. (3) A szakmai vizsgabizottság négy tagból áll: az elnök és mellette három tag, akik közül egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató. (4) A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. (5) A komplex szakmai vizsga állami vizsga, Magyarország területén szervezhető. Vizsgabizottság előtt kell letenni. (6) Amennyiben a tanuló teljesítette a szakképesítésnél meghatározott a központi programban, valamint a helyi oktatási programban előírt feltételeket, a szakképesítéshez kapcsolódó előírt féléveket, valamint az előírt gyakorlati képzést (adott szakképesítéseknél a szintvizsgát) komplex szakmai vizsgára bocsájtható. (7) A szakmai vizsga értékelése ötfokozatú: a. 100%-81% jeles (5) b. 80%-71% jó (4) c. 70%-61% közepes (3) d. 60%-51% elégséges (2) e. 50%-0% elégtelen (1) (8) Szakképesítésektől függően a komplex szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati, interaktív és/ vagy szóbeli vizsgarészekből tevődik össze. (9) A komplex szakmai vizsga részét képező írásbeli vizsgához a feladatlapokat központilag küldik le. (10) A szakképesítések vizsgakövetelményét az adott szak szakmai- és vizsgakövetelménye tartalmazza. (11) A komplex szakmai vizsga előtt a pedagógusok kötelessége, hogy tájékoztassák a tanulókat a vizsga menetéről. (12) Amennyiben a tanuló nem jelent meg a komplex szakmai vizsgán úgy azt a következő alkalomkor pótvizsgaként teljesítheti. Ha a tanulónak a komplex szakmai vizsga keretében valamely modulrész/ek nem sikerül/nek úgy a következő alkalomkor javítóvizsgaként teljesítheti. (13) Szakképesítést, igazoló bizonyítványt csak az a tanuló kaphat, aki a vizsgát teljesítette és a szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott valamennyi követelményt teljesítette. (14) Felsőfokú szakképzésben a szakmai- és vizsgakövetelményekben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a tanulóknak záródolgozatot kell készíteni, ha szakmai vizsgát akar tenni. (15) Záródolgozat: a. Bizonyos szakképesítéseknél szakmai- és vizsgakövetelmények részét képezi a szakképesítéshez tartozó záródolgozat elkészítése. b. A záródolgozat formai és tartalmi követelményeit, nyelvét és értékelését a pedagógus köteles közölni a tanulókkal.

36

c. A záródolgozat leadásának a határidejét az iskola köteles közölni a tanulókkal. d. A tanulók központilag megadott témákból választhatnak, amiből meg kell írniuk a zárodolgozatot. e. A záródolgozat értékelése központilag kiadott értékelőlapon történik. Megvédése a szakmai bizottság előtt történik. f. Amennyiben a tanuló a záródolgozat elkészítésének, mint tanulmányi követelmény nem tett eleget, úgy komplex szakmai vizsgára nem bocsátható. 3.11.11.1. A vizsgák időpontjai A vizsgák pontos időpontjait az iskolai éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az igazgató engedélyezhet. A Vizsgák időpontját az osztály előtt szóban ismereti az osztályfőnök, az iskolavezetés pedig az iskolai faliújság rendszeren írásban kifüggeszti a tanév első tanítási napján. 3.11.11.2. A vizsgák követelményei: Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól. A követelményekről a tantárgyat tanító tanár ad tájékoztatást a tanulóknak. 3.11.11.3. Értesítés a tanulók felé: Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak, javító- és osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek írásban), amely tartalmazza:    

A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia.

3.11.11.4. Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái:  Írásbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Szkv szabályzat szerint.  Szóbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Szkv szabályzat szerint.  Gyakorlati vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Szkv szabályzat szerint. 3.11.11.5. Az egyes vizsgarészek szabályozása: Az egyes vizsgarészek körülményeit az iskola biztosítja. 3.11.11.6. Írásbeli vizsgarésznél:  A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek  Kijelölésre kerülnek a felügyelőtanárok és helyetteseik (elkészül a felügyeleti beosztás)  A vizsgázók iskolai bélyegzővel ellátott feladatlapokat kapnak, melyeket előzetesen az illetékes szakmacsoportok állítanak össze (a vizsgázók bélyegzővel ellátott pótlapokat is használhatnak a kidolgozásnál).  A felügyelőtanárok jegyzőkönyvet vezetnek a vizsga menetéről, amelyet az igazgató, vagy igazgatóhelyettes, vagy vizsgaelnök átvesz tőlük a vizsga befejezésekor az összegyűjtött feladatlapokkal együtt és azokat eljuttatja az egyes javítótanárokhoz.

37

 A vizsgaelnökök megbízás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgán egyformán, folyamatosan törvényességi felügyeletet látnak el.  Egy- egy vizsgatárgyra 45 perc írásbeli időt kötelező fordítani.  Egy vizsganapon a vizsgázó maximum két írásbeli vizsgát tehet.  A rajz kivételével minden írásbeli csak tollal írható meg.  Amennyiben a vizsgázó kérvényezi, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie.  Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgától pótló vizsgát tehet. 3.11.11.7. Szóbeli vizsgarésznél:  A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek pontos beosztás szerint, ahol az egyes vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról.  A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt tíz perccel köteles megjelenni  A szóbeli vizsgához vizsgabizottságot kell szervezni, melynek elnökét az igazgató nevezi ki, tagjai pedig csak az adott tantárgyhoz szakmai felkészültséggel rendelkező tanárok lehetnek. A vizsgabizottság három fős és folyamatosan jelen van a szóbeli vizsgáknál. A vizsgáztatás törvényességi felügyeletét a vizsgabizottság elnöke látja el, aki a vizsga jegyzőkönyvet is vezeti.  A vizsgateremben egy időben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat.  Egy vizsgázónak egy napra maximum 4 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.  A felelő vizsgatárgyanként húz szóbeli tételt (a tételsor kidolgozása a szakmacsoportok feladata).  A vizsgázónak egy-egy tárgyból 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a tétel kidolgozására.  A feleltetés időtartama maximum 10 perc.  A vizsgázó teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal póttételt húzhat.  A vizsgázónak két különböző tantárgyi felelete között legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani.  Az egyes tantárgyak kapott érdemjegyeit a vizsgabizottság döntése értelmében az elnök vezeti rá a jegyzőkönyvre.  Amennyiben a tanuló kéri, szóbeli vizsgáját írásbelivel helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie.  Amennyiben a szóbeli helyett írásban vizsgázik a tanuló, a szükséges feltételeket ehhez biztosítani kell.  Szabálytalanság esetén a vizsga eljárásának megfelelő jegyzőkönyv készül és a tanuló javítóvizsgára utalható.  Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgáról pótló vizsgát tehet. 3.11.11.8. Gyakorlati vizsgarésznél:  A vizsgát megelőzően két hónappal a megfelelő szaktanár szakmacsoportja ellenőrzése mellett és az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gyakorlati vizsgafeladatokat.  A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, a gyakorlati vizsga helyéről, és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokról.  A gyakorlati részt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.  Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó:

38

o Nevét o Születési idejét o Szak megnevezését o Vizsgamunka tárgyát o Vizsga értékelését o Az osztályzatot  Az értékelést a gyakorlati oktatást végző tanár írja alá.

3.11. 12. Szakmai képesítő vizsga: Szvk szabályzat szerint.

3.11.13. Szabályozási elvek: A

Pedagógia Program részeként rögzített szabályzatot az iskola nyilvánosságra hozza az iskolai nyilvánossági rendszer működése szerint.  A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 8 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz.  A vizsgázó, a vizsga eredményével kapcsolatban 8 napon belül jogorvoslati kérelmet nyújthat be, amennyiben eljárási kifogása van. A jogorvoslati eljárás rendet az iskolai Minőségirányítási program tartalmazza.  Azon tanulók számára, akik fel nem róható ok miatt távol maradnak a javító-, osztályozó, illetve különbözeti vizsgákról és azt igazolással bizonyítani tudják, meghatározott szabályok szerint pótló vizsgát szervezünk  Azok a magántanulók, akik nem tudnak eleget tenni a számonkérés feltételeinek az osztályozóvizsgán, évfolyamismétlésre kötelezettek, és azt már nem tehetik meg magántanulóként, csak nyomatékos indoklás mellett. Ezen indoknak, vagy indokoknak az elbírálását az igazgató végzi.  A tanulói teljesítmények értékelési és osztályozási, valamint a tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozását a tantestület minden tanév október 01-ig felülvizsgálja, és szükség esetén korrekciókat hajt végre.  A felülvizsgálatot kezdeményezheti: A tantestület bármely tagja, Az iskolai diákönkormányzat vezetője, Az iskola igazgatója. Az intézmény fenntartója.  Felülvizsgálatot és korrekciót kell végrehajtani minden esetben, amennyiben azt jogszabály írja elő.  A felülvizsgálat és a korrekció elkészítése az igazgató felelőssége.  A tanulói teljesítmények értékelési és osztályozási, valamint a tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályzata tantestületi elfogadással és igazgatói kihirdetéssel válik hatályossá.

39

II. fejezet 4. Az oktatáshelyi rendszere 4.1. Képzések, szakirányok Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény elsősorban érettségire épülő képzést folytat a következő szakmákban:

Vendéglátás, idegenforgalom, turisztika:        

Vendéglátó szakmenedzser (kifutó rendszerben) Idegenforgalmi szakmenedzser (kifutó rendszerben) Turisztikai szervező, értékesítő Idegenvezető Pincér (új OKJ szerint és kifutó rendszerben is) Vendéglátó-üzletvezető Vendéglátó eladó Vendéglátásszervező-vendéglős

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció:  

Logisztikai ügyintéző (új OKJ szerint és kifutó rendszerben is) Reklámszervező szakmenedzser (kifutó rendszerben)

Ügyvitel: 

Ügyviteli titkár

Oktatás, pedagógia, szociális szolgáltatások:       

Kisgyermekgondozó, -nevelő (új OKJ szerint és kifutó rendszerben is) Szociális szakgondozó Szociális gondozó és ápoló Szociális asszisztens Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Gyermekotthoni asszisztens Rehabilitációs nevelő, -segítő



Pedagógiai és családsegítő

4.1.1 választott kerettantervek megnevezése Kisgyermekgondozó, -nevelő : 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Szociális szakgondozó: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Szociális gondozó és ápoló: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Szociális asszisztens: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott

40

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Gyermekotthoni asszisztens: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Rehabilitációs nevelő, -segítő: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Pedagógiai és családsegítő: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Turisztikai szervező, értékesítő: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Idegenvezető: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Pincér: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Vendéglátó-üzletvezető: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Vendéglátó eladó: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Vendéglátásszervező-vendéglős: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Logisztikai ügyintéző: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott Ügyviteli titkár: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben meghatározott szakképzési kerettanterve alapján.

Kifutó rendszerben: Gyermekgondozó – nevelő: 21702-2/2009.12.29 közleményben kiadott központi program illetve a 18/2009. (IX. 10.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Idegenforgalmi és Vendéglátó szakmenedzser: együttműködési megállapodás a Kodolányi János Főiskolával és 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Kereskedelmi menedzser (reklámszervező, üzleti szakmenedzser): együttműködési megállapodás a Szent István Egyetemmel és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Pincér: a 17723-33/2011. közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény , Logisztikai ügyintéző: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint.

4.2. A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak az intézményben folyó oktatásról, a választható szakokról. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével, annak leadásával és regisztrálásával történik meg. Két jelentkezési határidőt jelölünk ki, június végén és augusztusban. A jelentkezési lapok beérkezése után minden jelentkezőt levélben értesítünk a

41

regisztráció időpontjáról. Ez adategyeztetést, rövid elbeszélgetést illetve nyelvi szintfelmérőt jelent, illetve a hiányzó adatok felvételét. Mindezt elektronikusan rögzítjük. Regisztráció alapján megvizsgáljuk, hogy a tanuló megfelel-e a szakma követelményeinek (érettségi, nyelvvizsga megléte, egészségügyi alkalmasság), majd az általa megjelölt szakmacsoportba soroljuk be, ahol a kiválasztás alapját képezik még a nyelvi felmérések, melyek a nyelvcsoportok kialakításánál jelentenek támpontot. A beiratkozás a tanév első tanítási napján történik. Fellebbezni a felvételit követő egy héten belül lehet, írásban az igazgatónak címezve. A fellebbezést az intézményvezetésből és egy tapasztalt pedagógusból álló eseti bizottság vizsgálja meg és 5 munkanapon belül szükség esetén változtat az eredeti határozaton. A döntésről az érintetteket levélben értesítjük.

4.3. Képzésbe való bekapcsolódás követelményei 4.3.1 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei Iskolánkban érettségit nem előíró szakoknál 16., érettségit feltételként előíró szakoknál 18. életévüket betöltött tanulók folytathatják tanulmányaikat 13. és 14. évfolyamon. Képzések nappali, levelező, esti tagozaton egyaránt indulnak. Nappali tagozat Nappali tagozaton olyan tanulók folytathatják tanulmányaikat állami támogatás mellett, akik még nem töltötték be a törvényben előírt korhatárt, és még nem rendelkeznek OKJ-s bizonyítvánnyal, vagy az első OKJ-s bizonyítványt nem államilag támogatott keretek között szerezték. Amennyiben tanuló már rendelkezik egy, államilag támogatott szakon szerzett OKJ-s bizonyítvánnyal, de még nem töltötte be a korhatárt, költségtérítési díj megfizetése ellenében tanulhat iskolánkban. Levelező, esti tagozat Levelező, esti tagozaton kötelezettséggel párosul.

nincs

életkori

korlátozás.

Költségtérítését

díj

fizetési

4.3.2. Átvétel – felvétel más iskolából Más iskolából érkező tanuló átvétele – amennyiben a tanuló rendelkezik az iskolába beiratkozáshoz szükséges egyéb feltételekkel – előzetes tudásszint felmérés után lehetséges, amely felmérést az oktató pedagógusok végzik. Az átvételről és csoportba sorolásról az intézményvezető dönt. A vonatkozó szabályok ebben az esetben megegyeznek a más szakról való átiratkozás szabályaival.

4.3.3. Tanulói jogviszony keletkezése A tanulók az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. Oktatásuk megszervezhető nappali vagy levelező munkarend vagy más sajátos munkarend szerint. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozáskor jön létre, ettől kezdve gyakorolhatóak a tanulói jogviszonyon alapuló jogok.

42

4.3.4. A tanulók csoportba sorolásának elvei A választott szakmának megfelelően szakmánként soroljuk osztályokba a tanulókat. Az osztálylétszám kialakításakor figyelembe vesszük a jelentkezettek számát, a tantermeink befogadóképességét és a gazdasági hatékonysági mutatókat. Az osztályokba sorolástól eltérően alakítható ki a nyelvi csoportok összetétele. A fő szempont az induló nyelvtudás szerinti csoportok kialakítása. Ez akár jelentheti azt is, hogy egy haladó nyelvi csoportba több osztályból érkeznek a tanulók. A számítástechnika tanterem adott befogadóképességéhez kell igazítanunk a nagy létszámú csoportokat, azt is csoportba sorolással oldjuk meg. Ezt lehetőség szerint összekötjük a kis létszámot igénylő kommunikáció órák csoportbeosztásával, úgy hogy a számítástechnika órák csoportbeosztása egyezzen meg a kommunikáció órák csoportbeosztásával. A gyakorlati foglalkozásokon – az intézményvezetéssel egyeztetett időpontokban – a gyakorlati oktatásvezető csoportbeosztást készít, ami alapján vesznek részt a tanulók a foglalkozásokon. 4.3.4.1. Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei Osztályok indításánál lehetőséget adunk az első hónapban (szeptember) más szakterületre való átiratkozásra az iskolán belül. Ennek feltétele, hogy az átiratkozni kívánó tanuló indoklással, írásban kérvényezze ezt, valamint az, hogy az átiratkozás ne jelentsen olyan létszámmozgást, amely a csoport megszűnéséhez, vagy a másik szakterület csoportjának bontásához vezetne. Az átiratkozás igazgatói engedély, valamint szakfelelősi vélemény alapján történhet meg.

4.3.5. Magasabb évfolyamba való lépés feltételei A köznevelési törvény 57. §. § (1) bekezdése kimondja: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges lehet. Magasabb évfolyamba akkor léphet tehát egy tanuló, ha teljesítette az adott évben kötelező tantárgyi követelményeket, valamint az előírt gyakorlati óraszámokat. A gyakorlati helyek igazolást állítanak ki a tanulók részvételéről, valamint értékelést adnak a gyakorlati helyen végzett munkájukról, javaslatot tesznek a gyakorlati tárgy érdemjegyére. A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39. §-a alapján: ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való mulasztása meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-át, de nincs igazolatlan hiányzása, szorgalma és elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam ismétlése alól. Mentesítést a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára a nevelőtestület dönti el.

43

Döntésnél nevelőtestület - gyakorlati képző javaslata mellett - figyelembe veszi a tanuló addig mutatott teljesítményét, a hiányzás körülményeit, mérlegelni a jövőbeli előfordulás valószínűségét.

4.3.6. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei Szakmai vizsgára bocsátás követelményeit az adott szakmára (szakmacsoportra) vonatkozó Központi Program, illetve a Helyi Oktatási (Szakképzési) Program tartalmazza részletesen.

4.3.7. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése 

Az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha tanuló vizsgára jelentkezett, illetve az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállításának napján, ha nem jelentkezett.



Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Erről a tanulónak írásban értesíteni kell az iskolát.



Ha a tanuló gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján.



Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanulóírásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján, Ha a tanulói jogviszonyt fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszűnteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, kivéve, ha a tanuló hátrányos helyzetű.







Ha a tanuló az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.



Kizárás az iskolából a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.



Ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette, az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszűntetheti a tanulói jogviszonyt.

4.4. Az iskola munkarendje Napirend (részletesen az SZMSZ-ben és a Házirendben megtalálhatóak) A napirend a tanítási nap lebonyolításának menetét tartalmazza. Tanítási napnak nevezzük az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás (így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális- és

44

sportrendezvény) megtartására fordított nap megtartására fordított napot, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. Az iskolarendszerű képzés területén az első óra 8 órakor kezdődik és a kilencedik óra 15 óra 40-kor fejeződik be. Az iskola működése idején az órák/szünetek az alábbi beosztást követik: Nappali képzés

Esti képzés

Levelező képzés

óra

időpont

időpont

időpont

1. óra

800 – 845

1500-1545

8,30-9,15

2. óra

850 – 935

1555-1640

9,25-10,10

3. óra

955 – 1040

1650-1735

10,20-11,05

4. óra

1045– 1130

1745-1830

11,15-12,00

5. óra

1135 – 1220

1840-1925

12,30-13,15

6. óra

1225 – 1310

1935-2020

13,25-14,10

7. óra

1315 – 1400

14,20-15,05

8. óra

1405 – 1450

15,15-16,00

9. óra

1455 – 1540

16,10-16,55

10. óra

17,05-18,50

Az órarend összeállításánál arra törekszünk, hogy elkerüljük a lyukas órákat minden csoportnál. Amennyiben ez mégsem lehetséges, igyekszünk lehetőséget biztosítani a tanulóknak a kulturált, hasznos időtöltésre a könyvtárban, a számítógép teremben.

Heti rend A tanulók heti rendjét órarend szabályozza. Az órarend tartalmazza a tanórák idejét, helyét, szaktanár nevét és az óra helyszínét.

4.5. Választható /nem tanórai/ órák, tevékenységek, foglalkozások: Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák: -

tanfolyam korrepetálás szakkör konzultáció felkészítő foglalkozás 45

egyéb A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az oktatásszervező rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Tanfolyam: Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a tanuló kéri. Korrepetálás: célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Szakkör: pedagógiai program megvalósítását, valamint kínálatának gazdagítását támogató, azonos érdeklődésű diákok részére szervezett tanórán kívüli szabadidős tevékenység, Konzultáció: szakterületen kifejezett céllal (pl.: záródolgozat-készítés) létrejövő eszmecsere pedagógus és tanuló között. Történhet pedagógus fogadóórájában vagy azon kívül. Felkészítő foglalkozás: egy adott szakmai területen az előírtnál magasabb tudásszint elsajátítását teszi lehetővé. Konkrét célból (szakmai verseny, nyelvvizsga) történhet. Egyéb: ide sorolható a diákok önszerveződés útján megvalósuló tevékenységei, DÖK segítő tanárral történő egyeztetése stb.

4.6. Tanév rendje A tanév rendjét az iskolavezetés a munkatervben határozza meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanév rendje rendelete alapján, amit a nevelőtestületnek kell jóváhagyni a szorgalmi idő megkezdéséig. A tanévet megelőzően a diákönkormányzattal ismertetésre kerül a tanév rendjét.

4.7. Iskolai szolgáltatások 4.7.1.Tanulási Segédeszközök Tára A Tanulási Segédeszközök Tára a tanulók rendelkezésére áll a nyitva tartási rend szerint. Az Internet szolgáltatást az iskola tanulói a Tanulási Segédeszközök Tára szobában is igénybe vehetik, de a Tanulási Segédeszközök Tára szoba elsődleges szolgáltatása a könyvkölcsönzés, könyvformátumú referencia anyagok használata, valamint adatgyűjtés. A Tanulási Segédeszközök Tára szobában csak felügyelettel lehet tartózkodni.

4.7.2. Számítógépterem A számítógépteremben kizárólag felügyelettel (tanár, rendszergazda) lehet tartózkodni akkor, amikor ott tanítás nem folyik. A termet és az Internet szolgáltatást 16 óra után is lehet használni, amennyiben a felügyelet biztosított. Az Informatikai Rendszer az iskola tulajdonában és kezelésében lévő számítógépek és egyéb informatikai eszközök (továbbiakban: eszközök) összekapcsolt rendszere, beleértve az összekapcsoláshoz szükséges kiegészítő eszközöket és vezetékrendszert. Az Informatikai Rendszert az iskola üzemelteti. A gépek használatára az iskola jogosít, a hozzáférést az iskola adja ki. Az Informatikai Rendszer célja a felhasználók azon igényeinek kielégítése, amelyek az iskola Pedagógiai Programjában és a Szervezeti és Működési

46

Szabályzatában megfogalmazott oktatási tevékenységekkel kapcsolatosak, ezért az Informatikai Rendszer csak e célok elérésére használható, az iskola szándékainak megfelelően. Az eszközök kezelése, használata során minden felhasználónak gondosan be kell tartani az alábbiakat: Minden olyan előírást, mely az eszközök kezelési útmutatójában szerepel. Ha egy eszközre nincs ilyen, akkor az intézmény által kiadott kezelési útmutatóban leírtakat. A szoftverek, dokumentumok használata, létrehozása során a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályokat. A munka és tűzvédelmi előírásokat, szabályokat. Tilos az eszközök közelében enni, inni, dohányozni. Tilos a szaktanterem, könyvtár teljes területén élelmiszert fogyasztani, vagy azokat kicsomagolt állapotban tartani. Tilos az eszközöket és azok részeit áthelyezni, burkolatukat, csatlakozásaikat megbontani. Tilos a számítógépekre szoftvert telepíteni, illetve engedély nélkül letörölni. A felhasználók kötelesek minden meghibásodást jelenteni. A hibabejelentést az erre rendszeresített hibafüzetbe haladéktalanul be kell jegyezni. A felhasználóknak tilos az eszközök elektromos csatlakozásait megbontani. Elektromos meghibásodás, pl. zárlat gyanúja esetén az eszközt áramtalanítani kell. Ha a meghibásodás a gépterem elektromos hálózatában keletkezik, úgy az egész géptermet áramtalanítani kell a főkapcsolóval. Az eszközök használatát az arra kijelölt személy (tanár vagy rendszergazda) ismerteti. Az első feladata az eszközök kezelésének bemutatása, az ahhoz kapcsolódó speciális tudnivalók ismertetése is. Mindenki csak azokat az eszközöket használhatja, melyekre engedélyt kapott, és kezelésükre ki lett oktatva. A használható eszközök körének meghatározása a felhasználói jogosultság kiadásával párhuzamosan történik. Az Informatikai Rendszer felhasználóit 4 csoportra osztjuk: 1. az ILS dolgozói, mindazok, akiket az ILS foglalkoztat, mégpedig  a tantestület tagjai,  a gazdasági, adminisztratív és technikai dolgozók, könyvtáros 2. az iskola tanulói, akikkel az iskolai tanulói jogviszony fennáll, 3. időszakos felhasználók az iskola területén szervezett tanfolyamok hallgatói, 4. az Üzemeltetés (ld. 13. pont) tudomásával szerviztevékenységet végző társaság dolgozói. Az informatikai rendszer használatának gyakorlati kifüggesztett használati szabályzat tartalmazza.

útmutatóját

a

tantermekben

4.7.3. Taniroda A tanirodában kizárólag tanári felügyelettel (tanár, rendszergazda) lehet tartózkodni, amikor ott tanítás nem folyik. A tanirodában rendelkezésre álló szolgáltatások közül az internetet lehet használni, esetlegesen 16 óra után is, ha a felügyelet megoldott.

4.8. Szociális ellátás Az iskolában ingyen tankönyvet lehet igényelni rászorultsági alapon. A tankönyveket tartós kölcsönzéssel tudják az arra jogosultak kivenni. Amennyiben év végén a kölcsönzött könyvek állapota nem éri el a kívánatos minőséget, a tanulónak meg kell azt vennie. A tanulóknak lehetőségük van kollégiumi ellátást igénybe venni.

47

III. fejezet 5. Helyi tanterv, szakmai program 5.1. Tantárgyak, óraszámok, előírt tananyagok és követelmények Képzéseink

48

képzés megnevezése : iskolai rendszerű oktatás és felnőttoktatás

OKJ szám

szakképesítés

ágazat

Szint

képzé si idő

Munkarend/létszám

napp levelez ali ő

KIFUTÓ Rendszerben: Gyermekgondozó – nevelő

54 761 02

szakképesítés

Kisgyermekgondozó – nevelő

54 761 02 0010 54 02

elágazás

Kereskedelmi menedzser

55 345 01

szakképesítés

Reklámszervező szakmenedzser

55 345 01 0010 55 06

Idegenforgalmi és Vendéglátó szakmenedzser

szociális

emelt

2 év

emelt

2 év

felsőfok

2 év

elágazás

felsőfok

2 év

55 812 01

szakképesítés

felsőfok

2 év

Vendéglátó szakmenedzser

55 812 01 0010 55 02

elágazás

vendéglátó ipar

felsőfok

Idegenforgalmi szakmenedzser

55 812 01 0010 55 01

elágazás

idegenforg alom

Pincér

33 811 02 1000 00 00

szakképesítés

Logisztikai ügyintéző

54 345 02 0000 00 00

Logisztikai ügyintéző

esti

Indul t

Indult

NEM indult

Indul t

Indult

NEM indult

2 év

Indul t

Indult

NEM indult

felsőfok

2 év

Indul t

Indult

NEM indult

vendéglátó ipar

közép

2 év

Indul t

Indult

NEM indult

szakképesítés

kereskedel em

emelt

2 év

Indul t

Indult

NEM indult

54 345 01

szakképesítés

kereskedel em

emeltszintű

2 év

Indul

Indul

Indul

Szociális gondozó és ápoló

34 762 01

szakképesítés

szociális

középfokú

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Kisgyermekgondozó, - nevelő

54 761 02

szakképesítés

szociális

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Rehabilitációs nevelő, - segítő

54 762 01

szakképesítés

szociális

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

képzés megnevezése : iskolai rendszerű oktatás és felnőttoktatás

OKJ szám

szakképesítés

ágazat

Szint

képzé si idő

kereskedel em

ÚJ OKJ szerint :

Munkarend/létszám

napp levelez ali ő Szociális asszisztens

54 762 02

szakképesítés

szociális

emelt-

2 év

Indul

NEM

esti

Indul

szintű

indul

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

55 762 06

Szakképesítésráépülés

szociális

emeltszintű ráépülés

1 év

Indul

NEM indul

Indul

Szociális szakgondozó

54 762 03

szakképesítés

szociális

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Pedagógiai- és családsegítő

54 140 02

szakképesítés

pedagógia

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Gyermekotthoni asszisztens

54 761 01

szakképesítés

szociális

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Ügyviteli titkár

54 346 02

szakképesítés

Ügyvitel

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Pincér

34 811 03

szakképesítés

vendéglátó ipar

középfokú

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Vendéglátó eladó

34 811 05

szakképesítés

vendéglátó ipar

középfokú

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Vendéglátó-üzletvezető

35 811 02

Szakképesítésráépülés

vendéglátó ipar

emeltszintű ráépülés

1 év

Indul

NEM indul

Indul

Vendéglátásszervezővendéglős

54 811 01

szakképesítés

vendéglátó ipar

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Idegenvezető

54 812 01

szakképesítés

Turisztika

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

Turisztikai szervező, értékesítő

54 812 03

szakképesítés

Turisztika

emeltszintű

2 év

Indul

NEM indul

Indul

maxim um létszá m munka rendenként

500

50

200

A tantervválasztás forrása: -

felsőfokú szakképzés esetén az Iskolával együttműködő felsőoktatási intézmény előírásai,

-

emelt, közép és alapfokú képzések esetén a tantervválasztás forrása az egyes szakmák központi programjainak/szakképzési kerettantervének előírásai és ajánlásai.

A forrás felhasználása alapján a tanterv kialakulhat adaptáció vagy saját program alapján. Adaptálás folyamata: - rögzítés - alkalmazások

50

-

epochális vagy tömbösített tárgyak

-

előre megszerzett tudás felmérése

-

ha van szabad sáv, döntés annak felhasználásáról.

A szakokhoz tartozó tantárgyakat és azok óraszámait a tantervek tartalmazzák. Az egyes tantárgyakhoz tartozó tananyagokat és részletes követelményeket a tantárgyak tanmenetei rögzítik. A tanévhez tartozó tanmenetek elkészítésének határideje: szeptember 1.

5.1.1. Tantárgyfelosztásokat szakokra lebontva, illetve a tantárgyi programja:

szakok tantárgyi hálói - 2013/2014 tanévtől Új OKJ alapján induló szakok:

Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám 1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök

e

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

ögy

e

gy

Összesen

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

gy

51

11497-12 Foglalkoztatás I.

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

20

20

126

Tanulástechnikai gyakorlat

72

A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek

222 72

18

16

34

18

32

50

32

32

16

34

18 90

96

186

54

54

18

18 32

32

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások

32

32

Közigazgatási ismeretek

32

32

A szociális segítés etikája

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

96

18

18

Monitorozó gyakorlat

108

40

148

A szociális ellátás intézményei

36

36

Az egészségügyi ellátás intézményei

36

36

Egy intézmény részletes megismerése

36

36

52

Pszichológiai alapismeretek

144

144

Pszichológiai alapismeretek

36

36

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

36

36

Az életút pszichológiája

36

36

A személyiség pszichológiája

36

36

Egészségügyi alapismeretek

198

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

54

54

Kórok és kórokok

36

36

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

36

36

16

A gyógyszerelés

10570-12 A

16

214

16

A társadalmi helyzet és az egészség

18

18

Közegészségügyi és járványtani ismeretek

36

36

Egészségmegőrzés

18

18

Ápolási, gondozási alapismeretek

108

108

Általános ápolási ismertek

36

36

Gondozási alapismeretek

36

36

Az ápolás, gondozás dokumentációja

36

36

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

144

Az ápolási folyamat megfigyelése

36

36

A gondozási folyamat megfigyelése

36

36

Elsősegélynyújtási gyakorlat

72

72

Társadalomismeret

40

184

48

48

53

szükségletek felmérése

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai A mai magyar társadalom

16

16

16

16

16

16

128

162

A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei

32

32

Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei

32

32

Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek

32

32

Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek

16

16

Dietetikai ismeretek

16

16

A szükségletfelmérés módszerei Klinikai ismeretek

Geriátriai ismeretek

18

18

18 72

Ápolási gyakorlat

40

112

Alapápolás belgyógyászati betegek körében Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében Gondozási ismeretek

72

72

A gondozási szükségletek felmérése

18

18

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

18

18

54

Gerontológia és az idősek rehabilitációja Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

18

18

18

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

36

36

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében

12

12

A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében

12

12

A gondozási folyamat tervezése

12

12

Szociális munka elmélete

112

112

Általános szociális munka

32

32

Szociális munka egyénekkel és családokkal

32

32

32

32

16

16

Szociális munka csoportokkal Közösségi szociális munka Szociális munka gyakorlata

32

32

Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata

16

16

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

8

8

Közösségi szociális munka gyakorlata

8

8

160

160

32

32

32

32

Háztartási ismeretek

32

32

Munka-, baleset- és tűzvédelem

16

16

Szociális gondozás

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai Aktivitás és foglalkoztatás 10571-12 Sajátos gondozási feladatok

18

55

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

16

16

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

32

32

Szociális gondozás gyakorlata

10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció

40

96

136

Idős emberek gondozása

32

32

Fogyatékkal élők gondozása

32

32

Foglalkozási gyakorlat

8

8

Háztartási gyakorlat

8

8

Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata

8

8

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

8

Mentálhigiéné

48

48

Elméleti ismeretek A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai

16

16

32

32

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

48

48

Esetmegbeszélés

32

32

Szupervízió

16

16

A szociális adminisztráció

48

48

Az ápolás adminisztrációja

16

16

A gondozás adminisztrációja

16

16

Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában

16

16

Összesen: Összesen:

648

486 1134

736 160

272 1008

Elméleti óraszámok/aránya

1384 óra/ 60,13%

Gyakorlati óraszámok/aránya

918 óra /39,87%

2302

56

Gyermekotthoni asszisztens 54 761 01

Szakmai követelménymodul

Szakképesítés-specifikus szakképzés

Tantárgyak, témakörök

összes Óraszámok 1/13 e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

A szakképzés

gy

'2/14. ögy

e

óraszáma

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

Tanulástechnikai gyakorlat

180

180

36

36

57

A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés készségei A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció gyakorlása

36

36

20

20

24

24

20

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése

20

24

24

20

20

Társadalomismeret

144

144

A család és életmód

50

50

Szociológiai alapismeretek

24

24

A társadalmi struktúra

20

20

A mai magyar társadalom

30

30

Szervezetszociológia

20

20

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Gyakorlat a család és életmód körében Szociológiai alapismereti gyakorlat

144

70

214

50

18

68

16

9

25

Szociálpolitikai monitorozás

42

20

62

Az intézmény megismerése

36

23

59

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

162

162

Szociálpolitikai alapismeretek

22

22

20

20

12

12

22

22

A jóléti nagyrendszerek

22

22

A lokális ellátások

22

22

Közigazgatási ismeretek

20

20

A szociális segítés etikája Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

22

22

162

162

Pszichológiai alapismeretek

16

16

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

34

34

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek

58

10559-12

Az életút pszichológiája

34

34

A személyiség pszichológiája

34

34

Szocializáció

10

10

Pedagógiai alapismeretek

34

34

Pszichológiai gyakorlat

72

54

126

Gyermektanulmányok

54

30

84

Az életút pszichikus jellemzői

18

24

42

Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése és működése

108

108

28

28

Kórok és kórokok

20

20

A betegségek tüneti és a betegmegfigyelés szempontjai

40

40

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei

20

20

Népegészségügyi ismeretek

72

72

24

24

Közegészség

24

24

Egészségmegőrzés Az elsősegélynyújtás gyakorlata

24

24

első-segélynyújtási A társadalmi helyzet és az feladatok egészség

10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok

54

36

90

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

36

20

56

Veszélyeztető állapotok

18

16

34

Gyermekvédelmi ismeretek

48

48

A gyermekvédelem története A gyermekvédelem jogi szabályozása A gyermekvédelem mai rendszere

5

5

11

11

11

11

A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai

10

10

Szükségletek és erőforrások

11

11

Gyógypedagógiai ismeretek

48

48

18

18

10

10

Fejlesztés, rehabilitáció

20

20

Gondozási, ápolási ismeretei

64

64

Ismeretek a gondozásról

16

16

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok A gógypedagógia, mint tudományág

59

10523-12

Gyermekbetegségek

16

16

Ápolási ismeretek Leggyakoribb gyermekbalesetek

16

16

16

16

Gondozási, ápolási gyakorlat

96

96

Gondozási, ápolási feladatok Gyermekotthoni, bölcsődei feladatok Karbantartási, fertőtlenítési feladatok

48

48

32

32

16

16

A gyermekotthon

Gyermekfelügyelői feladatok A gyermekotthon működése A gyermekotthoni élet szervezése A gyermekcsoport működése

10524-12 Gyermekfelügyeleti dokumentációs feladatok

112

112

34

34

39

39

39

39

Gyermekotthoni gyakorlat Ismerkedés a gyermekotthonnal

112

112

24

24

Gyermekfelügyelői feladatok

88

88

Gyermek-felügyeleti dokumentációs ismeretek

64

64

Gyermekfelügyeleti munka dokumentálása

21

21

A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentációs

22

22

Élettörténeti munka

21

21

48

48

30

30

18

18

Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek A gyermekotthon működésének szabályai, szabályzatai A munkavállaló adminisztrációs kötelezettségei Adminisztráció gyakorlata Gyermekfelügyeleti dokumentáció Gyermekotthoni adminisztráció A gyerek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció 10526-12

Gyermekotthoni tevékenységek szervezési

112

32

32

12

12

7

7

13

13 112

60

ismeretei

Gyermekotthoni tevékenységek

A gyermekotthon mindennapi életének szervezése Szabadidő-szervezési ismeretek

23

23

19

19

A játék

15

15

Mozgásos aktivitások

14

14

Szellemi aktivitások Ének-zenei és művészeti tevékenységek Irodalom, tömegkommunikáció, médiák

14

14

13

13

14

14

Életvezetési ismeretek

64

64

Egészségmegőrzés

21

21

Tanulás-segítés

22

22

Önellátás Az önálló életvitelre való felkészítés

21

21

48

48

Életmód Személyes és hivatalos ügyek intézése

8

8

8

8

Az önálló élet kialakítása

10

10

Háztartásgazdálkodás, háztartásvezetés

10

10

Pályaorientáció, munkába állás előkészítése

6

6

6

6

A munkavállalás, munkába állás szabályai Gyermekotthoni tevékenységek szervezési gyakorlata A mindennapi tevékenységek és szabadidő szervezési gyakorlata Tevékenységek szervezési gyakorlata Életvezetési ismeretek gyakorlata Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya

666 1116

450

688 160

992

64

64

23

23

22

22

19

19

304

2268 2268

59,7

61

Gyakorlati óraszámok/aránya

40,29

A szakképzés összes óraszáma

KISGYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ 54 761 02

Szakképesítés-specifikus szakképzés Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök Óraszám 1/13

e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

gy

2/14

ögy

e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

62

10525-12

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

A szociális ellátás általános tevékenységei Tanulástechnikai gyakorlat

A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés készségei A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció gyakorlása

180

180

36

36

36

36

20

20

24

24

20

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése

20

24

24

20

20

Társadalomismeret

144

144

A család és életmód

50

50

Szociológiai alapismeretek

24

24

A társadalmi struktúra

20

20

A mai magyar társadalom

30

30

Szervezetszociológia

20

20

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat

144

70

214

Gyakorlat a család és életmód körében

50

18

68

Szociológiai alapismereti gyakorlat

16

9

25

Szociálpolitikai monitorozás

42

20

62

Az intézmény megismerése

36

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

23

59

162

162

Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák

22

22

20

20

A szociálpolitika intézményrendszere

12

12

Jogi és családjogi alapismeretek

22

22

A jóléti nagyrendszerek

22

22

A lokális ellátások

22

22

Közigazgatási ismeretek

20

20

63

22

22

162

162

Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

16

16

34

34

Az életút pszichológiája

34

34

A személyiség pszichológiája

34

34

Szocializáció

10

10

Pedagógiai alapismeretek

34

34

A szociális segítés etikája Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

10559-12

Elsősegélynyújtási feladatok

Pszichológiai gyakorlat

72

54

126

Gyermektanulmányok

54

30

84

Az életút pszichikus jellemzői

18

24

42

Egészségügyi alapismeretek

108

108

Az emberi test felépítése és működése

28

28

Kórok és kórokok

20

20

A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai A gondozás és a betegellátás laikus módszerei

40

40

20

20

Népegészségügyi ismeretek

72

72

A társadalmi helyzet és az egészség

24

24

Közegészség

24

24

Egészségmegőrzés

24

24

Az elsősegélynyújtás gyakorlata

54

36

90

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

36

20

56

Veszélyeztető állapotok

18

16

34

Gyermekvédelmi ismeretek

48

48

A gyermekvédelem története A gyermekvédelem jogi szabályozása

5

5

11

11

A gyermekvédelem mai rendszere

11

11

A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai

10

10

11

11

48

48

18

18

Szükségletek és erőforrások Gyógypedagógiai alapismeretek

10522-12 Gyermekellátási Fejlődési rendellenességek, alapfeladatok

64

fogyatékosságok A gyógypedagógia, mint tudományág

10

10

Fejlesztés, rehabilitáció

20

20

Gondozási, ápolási ismeretek

64

64

Ismeretek a gondozásról

16

16

Gyermekbetegségek

16

16

Ápolási ismeretek

16

16

Leggyakoribb gyermekbalesetek

16

16

Gondozási, ápolási gyakorlat

96

96

Gondozási, ápolási feladatok Gyermekotthoni, bölcsődei feladatok Karbantartási, fertőtlenítési feladatok

48

48

32

32

16

16

Házi időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek

64

64

Nevelési ismeretek

18

18

A házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület

16

16

A házi időszakos gyermekellátás Házi időszakos pszichológiai dimenziói

16

16

14

14

10528-12

gyermekfelügyeleti feladatok

A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek Házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlata

32

32

A gyermekfelügyelet dokumentációjának gyakorlata

8

8

Gyermekellátási gyakorlat

24

24

A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek

48

48

A napközbeni gyermekellátás A napközbeni ellátás rendszere és feladatai formái

10

10

Az egyes szolgáltatások jellemzői

16

16

A család és az intézmény kapcsolata

22

22

A kisgyermekkori nevelés

160

160

A kisgyermeknevelő, mint hivatás

16

16

10529-12

65

A kisgyermeknevelő attitűdje, képességek, készségek A kisgyermek személyiségének fejlődés

16

16

16

16

A kisgyermekkor pedagógiája A kisgyermek viselkedésének zavarai

16

16

16

16

Eltérő fejlődés, korai fejlesztés A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése

16

16

10

10

A gyermek játéktevékenysége A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése

16

16

10

10

Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés

28

28

A kisgyermek gondozása

80

80

20

20

20

20

A napközbeni ellátásban részesülő kisgyermek tárgyi környezete

12

12

A kisgyermek táplálása

18

18

A kisgyermek egészsége

10

10

A három év alatti gyermek gondozási feladatai A bölcsődei nevelés - gondozás sajátosságai

A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata

Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata Bölcsődei gyakorlat Adminisztráció és tájékoztatás 10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs Kölcsönös tájékozódás a gyermekről és az intézményről feladatai Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok Az egészségvédelem dokumentációja

192

192

16

16

80

80

96

96

48

48

16

16

12

12

10

10

66

Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok

10

10

Dokumentációs gyakorlat

32

32

Bölcsődei dokumentáció vezetésének gyakorlata

32

32

352

992

Összesen

666

Összesen

450

1116

640 160

992

2268

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

Rehabilitációs nevelő, segítő 54 762 01

Szakmai követelménymodul

A szakképzés

Szakképesítés-specifikus szakképzés

Tantárgyak, témakörök

összes óraszáma

Óraszám 1/13

e

gy

2/14

ögy

e

gy

67

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés készségei A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció gyakorlása

180

180

36

36

36

36

20

20

24

24

20

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése

20

24

24

20

20

Társadalomismeret

144

144

A család és életmód

50

50

Szociológiai alapismeretek

24

24

68

A társadalmi struktúra

20

20

A mai magyar társadalom

30

30

Szervezetszociológia

20

20

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Gyakorlat a család és életmód körében Szociológiai alapismereti gyakorlat

144

70

214

50

18

68

16

9

25

Szociálpolitikai monitorozás

42

20

62

Az intézmény megismerése

36

23

59

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

162

162

Szociálpolitikai alapismeretek

22

22

20

20

12

12

22

22

A jóléti nagyrendszerek

22

22

A lokális ellátások

22

22

Közigazgatási ismeretek

20

20

A szociális segítés etikája Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

22

22

162

162

Pszichológiai alapismeretek

16

16

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

34

34

Az életút pszichológiája

34

34

A személyiség pszichológiája

34

34

Szocializáció

10

10

Pedagógiai alapismeretek

34

34

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek

Pszichológiai gyakorlat

72

54

126

Gyermektanulmányok

54

30

84

Az életút pszichikus jellemzői

18

24

42

Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése és működése

108

108

28

28

Kórok és kórokok

20

20

A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai

40

40

69

10559-12

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei

20

20

Népegészségügyi ismeretek

72

72

24

24

Közegészség

24

24

Egészségmegőrzés Az elsősegélynyújtás gyakorlata

24

24

Elsősegély-nyújtási A társadalmi helyzet és az feladatok egészség

54

36

90

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

36

20

56

Veszélyeztető állapotok

18

16

34

10527-12 A szükségletfelmérés és a A szociális problémák problémamegoldás megjelenésének részfeladatai összefüggései

96

96

Társadalmi összefüggések A személyiségben rejlő összefüggések

48

48

16

16

A problémamegoldó modell

16

16

A szociális munka Etikai Kódexe, etikai dilemmák

16

16

A szociális munka elmélete

176

176

Általános szociális munka

32

32

Szociális munka egyénekkel és családokkal

64

64

Szociális munka csoportokkal

48

48

Közösségi szociális munka

32

32

10558 -12

Önálló szociális segítő feladatok

A szociális munka gyakorlata

128

128

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

64

64

32

32

32

32

96

96

Esetmegbeszélés

64

64

Szupervízió

32

32

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata A közösségi szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió

70

10560-12

Mentálhigiéné

32

32

Elméleti ismeretek

16

16

A segítés mentálhigiénés vonatkozásai

16

16

Pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek

64

Pedagógiai ismeretek

16

16

Gyógypedagógiai ismeretek

32

32

Pedagógiai és gyógypedagógiai gyakorlat Rehabilitációs feladatok

A reha bilitáció adminisztrációs feladatai

16

80

16

A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége

16

16

A fogyatékosság egészségi összefüggései

80

80

Fiziológiai összefüggések

32

32

Pszichiátriai összefüggések

32

32

Addiktológiai kérdések Prevenciós és rehabilitációs eszközök Fogyatékkal élők rehabilitációja Pszichiátriai betegek rehabilitációja Szenvedélybetegek rehabilitációja

16

16 16

16

6

6

5

5

5

5

48

64

Játék és alkotás

24

32

Zene és mozgás

24

32

Aktivitásfejlesztés és rehabilitációs gyakorlat

10561-12

16

16

Médiapedagógia

8

8

A mindennapi élet kísérése

8

8

A szociális adminisztráció

128

128

Az intézmények működésének jogi háttere

16

16

Intézményi adminisztráció

32

32

Szociális ügyintézés

48

48

Pályázatírás

32

32

Számítástechnikai ismeretek

16

16

71

Számítástechnikai alapismeretek

5

5

Számítástechnikai a szociális adminisztrációban

11

11

320

2268

Összesen

666

Összesen

450

1116

672 160

992

2268

SZOCIÁLIS ASSZISZTENS 54 762 02

Tantárgyak,

A szakképzés

Szakképesítés-specifikus szakképzés

témakörök

összes

Szakmai követelménymodul

óraszáma

Óraszám 1/13 e 11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

18

gy

2/14 ögy

e

gy 18

72

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4 16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

(érettségire épülő

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

képzések esetén)

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12

10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

Foglalkoztatás II.

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés készségei A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció gyakorlása A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése

180

180

36

36

36

36

20

20

24

24

20

20

24

24

20

20

Társadalomismeret

144

144

A család és életmód

50

50

Szociológiai alapismeretek

24

24

A társadalmi struktúra

20

20

A mai magyar társadalom

30

30

Szervezetszociológia

20

20

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat

144

70

214

Gyakorlat a család és életmód

50

18

68

73

körében Szociológiai alapismereti gyakorlat

16

9

25

Szociálpolitikai monitorozás

42

20

62

Az intézmény megismerése Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

36

23

59

162

162

Szociálpolitikai alapismeretek

22

22

20

20

12

12

22

22

A jóléti nagyrendszerek

22

22

A lokális ellátások

22

22

Közigazgatási ismeretek

20

20

A szociális segítés etikája Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

22

22

162

162

Pszichológiai alapismeretek

16

16

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

34

34

Az életút pszichológiája

34

34

A személyiség pszichológiája

34

34

Szocializáció

10

10

Pedagógiai alapismeretek

34

34

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek

10559-12

Pszichológiai gyakorlat

72

54

126

Gyermektanulmányok

54

30

84

Az életút pszichikus jellemzői

18

24

42

Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése és működése

108

108

28

28

Kórok és kórokok

20

20

A betegségek tüneti és a betegmegfigyelés szempontjai

40

40

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei

20

20

Népegészségügyi ismeretek

72

72

24

24

24

24

24

24

A társadalmi helyzet és az első-segélynyújtási egészség feladatok Közegészség Egészségmegőrzés

74

10527-12

Az elsősegélynyújtás gyakorlata

54

36

90

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

36

20

56

18

16

34

Veszélyeztető állapotok A szociális problémák megjelenésének összefüggései

A szükségletfelmérés Társadalmi összefüggések és a problémamegoldás A személyiségben rejlő részfeladatai összefüggések

10558 -12 Önálló szociális segítő feladatok

96

96

48

48

16

16

A problémamegoldó modell

16

16

A szociális munka Etikai Kódexe, etikai dilemmák

16

16

A szociális munka elmélete

176

176

Általános szociális munka Szociális munka egyénekkel és családokkal

32

32

64

64

Szociális munka csoportokkal

48

48

Közösségi szociális munka

32

32

A szociális munka gyakorlata

128

128

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

64

64

32

32

32

32

96

96

Esetmegbeszélés

64

64

Szupervízió

32

32

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata A közösségi szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió

10562-12 Szabadidősszervezési és rekreációs feladatok

Mentálhigiéné

32

32

Elméleti ismeretek

16

16

A segítés mentálhigiénés vonatkozásai

16

16

A szabadidőszervezés és rekreáció elméleti ismeretei

160

160

Az életmódváltás és a szabadidő fontossága

32

32

A szabadidőszervezési és rekreációs alapismeretek

64

64

A tárgyi feltételek biztosítása

32

32

75

Munka- baleset- és tűzvédelem

32

32

A szabadidőszervezés és rekreáció gyakorlata Szabadidős és rekreációs technikák A szabadidőszervezés és rekreáció gyakorlata Munka- baleset- és tűzvédelem gyakorlata 10563-12 Szociális munka adminisztrációja

80

80

32

32

32

32

16

16

A szociális adminisztráció

128

128

Az intézmények működésének jogi háttere

16

16

Intézményi adminisztráció

32

32

Szociális ügyintézés

48

48

Pályázatírás

32

32

Számítástechnikai ismeretek Számítástechnikai alapismeretek Számítástechnikai a szociális adminisztrációban Összesen

666

Összesen

450

1116

672 160

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

16

16

5

5

11

11

320

2268

992 58,99% 41%

Szociális szakgondozó 54 762 01

Tantárgyak,

Szakképesítés-specifikus szakképzés

témakörök

A szakképzés összes óraszáma

Óraszám Szakmai követelménymodul

1/13

e

gy

2/14

ögy

e

gy

76

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

(érettségire épülő

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

képzések esetén)

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

24

24

180

180

Tanulástechnikai gyakorlat

36

36

A reális énkép szerepe a szociális segítésben

36

36

A szakmai együttműködés készségei

20

20

A veszteségek feldolgozása gyakorlat

24

24

A kongruens kommunikáció gyakorlása

20

20

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása

24

24

A szakmai kommunikáció fejlesztése

20

20

11499-12

Foglalkoztatás II. 11498-12

10 525-12

A szociális ellátás általános tevékenységei

Társadalomismeret

144

144

A család és életmód

50

50

Szociológiai alapismeretek

24

24

A társadalmi struktúra

20

20

A mai magyar társadalom

30

30

Szervezetszociológia

20

20

77

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat

144

70

214

50

18

68

16

9

25

Szociálpolitikai monitorozás

42

20

62

Az intézmény megismerése

36

23

59

Gyakorlat a család és életmód körében Szociológiai alapismereti gyakorlat

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák

162

162

22

22

20

20

12

12

22

22

A jóléti nagyrendszerek

22

22

A lokális ellátások

22

22

Közigazgatási ismeretek

20

20

A szociális segítés etikája

22

22

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

162

162

Pszichológiai alapismeretek

16

16

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

34

34

Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája

34

34

34

34

Szocializáció

10

10

Pedagógiai alapismeretek

34

34

A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek

Pszichológiai gyakorlat

72

54

126

Gyermek-tanulmányok Az életút pszichikus jellemzői Egészségügyi alapismeretek

54

30

84

18

24

42

108

108

Az emberi test felépítése és működése

28

28

Kórok és kórokok

20

20

A betegségek tüneti és a betegmegfigyelés

40

40

78

szempontjai

10559-12

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei Népegészségügyi ismeretek

20

20

72

72

A társadalmi helyzet és az egészség

24

24

Közegészség

24

24

24

24

Egészségmegőrzés elsősegélynyújtási Az elsősegély-nyújtás gyakorlata feladatok

54

36

90

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

36

20

56

Veszélyeztető állapotok

18

16

34

Ápolási ismeretek 10556-12 Gondozási ápolási feladatok Alapápolási feladatok Ápolási szükségletek, betegmegfigyelés szempontjai, etikai szabályai és a betegek jogai. Haldoklók és elhunytak Gyógyszerelési alapismeretek

80

80

28

28

22

22

10

10

20

20

Alapápolási gyakorlat Szükségletfelmérés, ápolási terv készítése és az alapápolási feladatok gyakorlása

80

80

24

24

Speciális ápolási feladatok

32

32

Gyógyszerelés gyakorlata

24

24

Gondozási ismeretek A gondozás fogalma, célja, célcsoportja A gondozás feladata, tevékenységi formái és a gondozó szerepe Gondozási szükségletek Egészségügyi és fizikai ellátás Mentálhigiénés gondozás és foglalkoztatás Gondozási gyakorlat

48

48

28

28

20

20

48

48

24

24

24

24 32

32

79

10574-12 Személyes gondoskodás

Gondozási szükségletfelmérés, gondozási terv készítése, feladatok gyakorlása

10

10

Foglalkozás, aktivizálás és foglalkoztatás

12

12

Háztartás körüli feladatok

10

10

A szociális munka

96

96

A szociális munka társadalmi közege

20

20

Egyéni esetkezelés

26

26

Családsegítés Szociálismunka csoportokkal

18

18

16

16

Közösségi szociális munka A szociális munka gyakorlata

16

16 64

64

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

32

32

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

16

16

A közösségi szociális munka gyakorlata

16

16

Szociális gondozás A személyes gondoskodás dilemmái

112

112

28

28

Aktivitás és foglalkoztatás

32

32

Háztartási ismeretek Munka-, tűz- és balesetvédelem A szociális gondozás gyakorlata

30

30

22

22 64

64

A személyes gondoskodás gyakorlata

24

24

Foglalkozási gyakorlat

14

14

Háztartási gyakorlat

10

10

8

8

8

8

Munka-, tűz-és balesetvédelem gyakorlata A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata A szociális szakember személyiségének védelme

32

32

Lelki egészségvédelem

12

12

80

Esetmegbeszélés

12

12

8

8

64

64

24

24

Költségvetési alapismeretek

18

18

Elkülönített alapok

6

6

A helyi önkormányzatok költségvetése

8

8

A nem állami szervezetek gazdálkodása

8

8

A szociális intézmények gazdálkodása

32

32

A szociális szolgáltatások finanszírozási formái

8

8

Az intézményi gazdálkodás tervezése

16

16

Szupervízió Gazdálkodási alapismeretek 10575-12 Szociális szervezés Közgazdasági alapismeretek

Létszám- és bérgazdálkodás Vezetési, szervezési ismeretek

8

8

16

16

A vezetés alapjai

6

6

A szociális ellátás tervezése, menedzsment

4

4

Érdekérvényesítés a szociális intézményekben

6

6

Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat Vezetési, szervezési gyakorlat Intézményi gazdálkodás gyakorlata 10576-12 Szakgondozási adminisztráció

Szociális szolgáltatások adminisztrációja A szociális szolgáltatások adminisztrációjának ismeretei A szociális szervezés adminisztrációjának ismerete Szociális szolgáltatások adminiszt-rációjának gyakorlata Szociális gondozás, szervezés adminisztrációs gyakorlata

16

16

8

8

8

8

32

32

20

20

12

12

16

16

16

16

81

Számítástechnikai ismeretek

32

Számítástechnikai ismeretek

32

32

Számítástechnikai ismeretek gyakorlata

48

Számítástechnikai gyakorlat

48

Összesen

666

Összesen

450 1116

672 160

48

320

2268

992

2268

PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS 54 140 02

Szakmai követelménymodul

Szakképesítés-specifikus szakképzés

Tantárgyak, témakörök

1/13

e 11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

gy

A szakképzés összes

2/14

ögy

e

óraszáma

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

82

11498-12

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Nyelvtani rendszerezés 2 képzések esetén) Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 11464-12

Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11467-12

Oktatási tevékenység

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Pedagógia

378

378

Általános pedagógia és neveléstörténet

180

180

Neveléselmélet

100

100

Didaktika

98

98

Pedagógia gyakorlat

360

160

520

Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése

180

80

260

180

80

260

Pszichológia

360

360

Általános és személyiséglélektani ismeretek

90

90

Fejlődéslélektan alapjai

90

90

Szociálpszichológia alapjai

90

90

Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai

90

90

Oktatási intézmények

112

112

Közoktatási jogszabályok

32

32

Az oktatás segítése

32

32

A nevelés segítése

32

32

Sajátos nevelés - oktatás

16

16

Szabadidő szervezés

96

96

Szabadidő - pedagógia Rendezvények – ünnepségek szervezése A játék pedagógiája és pszichológiája

16

16

16

16

32

32

Kézműves foglalkozások

32

32

Pedagógiai segítés gyakorlata Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata Szabadidős tevékenységek gyakorlata 11468-12

Családtan

64

192

192

96

96

96

96 64

83

Kapcsolat a családokkal

A család A családokat érintő társadalmi jelenségek

32

32

16

16

Segítő kapcsolat a családokhoz Kommunikáció, kapcsolatépítés

16

16

32

32

Kommunikáció Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés Kommunikáció a gyakorlatban

16

16

16

16

Kommunikáció gyakorlata Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban 11469-12

48

48

48

48

128

128

A család működési zavarai Speciális ellátások – Hálózati rendszer

64

64

32

32

32

32

96

96

48

48

48

48

A munkavégzés során kezelt dokumentumok Szervezés, ügyintézés A szervezés és ügyintézés gyakorlata

Összesen

96

Családpedagógia

A „kilábalás” útja Családpedagógiai Szervezési és ügyviteli ismeretek gondozás

Összesen

96

96

96

Ügyiratkezelés a gyakorlatban

48

48

Az ügyintézés gyakorlata

48

48

384

2268

756

360 1116

608 160

992

2268

84

SZOCIÁLIS, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI ÜGYINTÉZŐ (ráépülés)

55 762 06 Szakmai követelménymodul

10564-12 Szociális és gyermekvédelmi ügyviteli és ügyiratkezelési

10565-12 Szociális és gyermekvédelmi ügyintézés

Tantárgyak/témakörök

Elméleti Gyakorlati órák órák száma száma

Közigazgatási eljárás és adminisztráció

64

Az önkormányzati rendszer és a szociális igazgatás

32

A közigazgatási eljárás

16

A közigazgatási eljárás adminisztrációja

16

Ügyvitel és ügykezelés

64

Ügyviteli és ügyirat-kezelési ismeretek

16

Szociális ügyvitel és ügyirat-kezelés

16

Gyermekvédelmi ügyvitel és ügyiratkezelés

16

Levelezés

16

Ügyvitel és ügykezelés gyakorlata

32

Ügyviteli és ügyirat-kezelési gyakorlat

16

Levelezési gyakorlat

16

Az ügyintézői munka informatikai gyakorlata

160

Gépírási alapozás

64

Gépírási sebesség fokozása

16

Elemi számítógépes gyakorlat

32

Szövegszerkesztés

16

Táblázat-kezelés, adatbázis-kezelés

16

Elektronikus információ és kommunikáció

16

Szociális munka

32

A szociális problémamegoldás

8

Az egyéni esetkezelés

16

Családsegítés

8

85

10566-12 Döntés-előkészítés és szolgáltatások szervezése

A szociális munka gyakorlata

48

Probléma meghatározási módszerek

16

Egyéni esetkezelési gyakorlat

16

Családsegítés

16

A szociális és gyermekvédelmi ellátások A szociális tárgyú európai uniós jogszabályok

112

Szociális és munkajogi alapok

16

Szociális és gyámügyi igazgatás

16

Szociális ellátások

16

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások

16

Családtámogatások Az ügyintézői munka pszichológiai vonatkozásai

16

Az ellátó intézmények rendszere

16

8

8

Az ellátások igénybevételének gyakorlata

80

A szociális ellátások igénybevétele

32

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások igénybevétele

16

Ügyintézés a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben

16

Ügyintézés a szociális igazgatásban

16

Mentálhigiéné

32

Elméleti ismeretek

24

Az ügyintézés mentálhigiénés vonatkozásai

8

Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlata

48

Esetmegbeszélés

16

Szupervízió

32

Döntés-előkészítés és szolgáltatás szervezés alapjai

80

A magyar államszervezet Szociális munka csoportokkal és közösségekkel

8 16

Általános statisztika

16

Háztartás és szociális statisztika

24

Demográfia

16

Költségvetés

128

86

Az államháztartás szerkezete

32

A Társadalombiztosítási és Munkaerő-piaci alapok

32

A helyi önkormányzatok költségvetése

16

A költségvetési szervek és nem állami szervek gazdálkodása, finanszírozás

32

A szociális és gyermekvédelmi intézmények költségvetése

16

Döntés-előkészítés és szolgáltatás szervezés gyakorlata

128

A csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka gyakorlata

32

Statisztika és demográfia gyakorlat

16

A szociális intézményekben történő döntéselőkészítés gyakorlata

16

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben történő döntés-előkészítés gyakorlata

16

Az önkormányzati és a járási hivatali döntéselőkészítés gyakorlata

16

A szolgáltatások szervezésének gyakorlata

32

Összesen:

512

Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

496 1008

50,8

49,2

87

ÜGYVITELI TITKÁR 54 346 02

Szakmai követelmény-modul

Szakképesítés-specifikus szakképzés

Tantárgyak,

összes

témakörök 1/13.

e 11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi Munkahelyi egészség feltételei és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

A szakképzés

gy

2/14

ögy

e

óraszáma

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4 16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

(érettségire épülő

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

képzések esetén)

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

10067-12

Munkavállalói szókincs Gépírás és iratkezelés gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás II.

Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, Gépírás és dokumentumkészítés, szövegszerkesztő programok Levelezési ismeretek iratkezelés

252

60

312

144

35

179

108

25

133

36

36

Üzleti levelezés sajátosságai

18

18

Hivatali, üzleti- és

18

18

88

magánlevelezés

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

Levelezési ismeretek gyakorlat

198

85

283

Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása

108

50

158

A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása

90

35

125

Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok Üzleti kommunikáció gyakorlat

126

126

63

63

63

63

Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai 10066-12

Gazdálkodási alapfeladatok

10073-12

Titkári ügyintézés

144

15

159

48

5

53

48

5

53

48

5

53

Gazdasági alapismeretek

144

144

Gazdaság alapelemei

72

72

A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer

45

45

Gazdálkodási ismeretek

27

27

Jogi ismeretek A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei

90

90

45

45

45

45

Vállalkozási ismeretek

108

108

Vállalkozási alapfogalmak

36

36

Vállalkozás működtetése

36

36

Vállalkozás dokumentációja Üzleti adminisztráció gyakorlat Az irodai adminisztráció alapjai

36

36

Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás

192

192

96

96

96

96

Ügyviteli ismeretek

128

128

Ügyviteli alapismeretek

32

32

89

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi és számviteli előírások Adózással kapcsolatos kötelezettségek 10072-12

Rendezvény- és programszervezés

10071-12

Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

Összesen Összesen

Rendezvény és program dokumentáció alapjai A rendezvényszervezés folyamata, teendői, dokumentumai A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Rendezvények forgatókönyvének elkészítése Költségkalkuláció készítés, programokhoz, rendezvényekhez Hivatali protokoll ismeretek Üzleti kommunikáció szabályai Verbális és nem verbális jelek a kommunikációban Szakmai idegen nyelv gyakorlat Idegen nyelv használata hivatalban, irodában, rendezvényeken Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az adott idegen nyelven 522

594

1116

32

32

32

32

32

32

96

96

48

48

48

48

192

192

96

96

96

96

80

80

40

40

40

40 224

224

112

112

112

112

608

2268

384 160

992

90

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ

54 345 01

Szakmai követelménymodul

A szakképzés

Szakképesítés-specifikus szakképzés

Tantárgyak,

összes

témakörök

óraszáma 1/13.

e 11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

gy

2/14.

ögy

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Foglalkoztatás II. Munkaviszony létesítése

Nyelvtani rendszerezés 1 11498-12 Nyelvtani rendszerezés 2 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Nyelvi készségfejlesztés képzések esetén) Munkavállalói szókincs

Marketing

11508-12

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkajogi alapismeretek

10032-12

e

A marketing alapjai

108

108

Marketing alapismeretek I.

54

54

Marketingkommunikáció I.

54

54

Marketing a gyakorlatban

36

20

56

Marketing alapismeretek II.

18

20

38

Marketingkommunikáció II.

18

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

396

18 396

91

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

11507-12

Az áruforgalom lebonyolítása

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Az áruforgalom tervezése

110

110

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

270

270

Üzleti levelezés

16

16

Vezetési ismeretek

36

36

Vezetési alapismeretek I.

18

18

Vezetési alapismeretek II. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II.

18

18

Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása

198

198

72

72

Áruforgalmi tevékenységek

126

126

180

260

72

108

Áruforgalom gyakorlata

144

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

54

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.

90

Logisztika Logisztika célja, feladatai elemei

80

72

80

188

60

204 54

60

150 128

128

32

32

Logisztikai költségeket befolyásoló tényezők

64

64

Logisztikai kontrolling

32

32

Készletgazdálkodás gyakorlat A beszerzési folyamat fázisai, jellemzői

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Az anyagszükséglet-számítás és erőforrás-tervezés A készletgazdálkodás főbb mutatói Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás INCOTERMS klauzulák rendszerezése költség és kockázatvállalás szerint A nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

128

128

32

32

48

48

48

48

240

240

32

32

144

144

92

Díjszámítás elemei, szállítmánybiztosítások Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

64

64

Az árutovábbítási rendszerek és eszközök, üzletkötési feladatok sajátosságai Fuvarozással, szállítmányozással kapcsolatos árképzés, díjszámítás, fuvardíj, jutalék Okmányok, engedélyek, biztosítások, a szállítmányozás területén Közlekedés- és gazdaságföldrajz

160

32

32

96

96

32

32

48

48

16

16

16

16

Térkép és GPS használata, pozíciókeresés

16

16

Raktározás

96

96

32

32

16

16

16

16

32

32

Közlekedés- és gazdaságföldrajzi ismeretek Árutovábbítási útvonaltervezés

10036-12

160

A raktározás szerepe a logisztikai folyamatokban Termelési és nagykereskedelmi Komissiózás folyamata, raktározás eszközrendszere Raktári árumozgatás és készletnyilvántartás bizonylatai A veszélyes áruk, a tárolásának szabályai Raktározás gyakorlata Számítógépes raktárirányítás szoftverei és eszközeinek használata

112

112

48

48

Komissiózás a gyakorlatban

32

32

Anyagmozgató berendezések működtetése, mérőeszközök használata a raktárban

32

32

400 Összesen Összesen

756

360

1116

592 160

992

2268

93

VENDÉGLÁTÓ ELADÓ 34 811 05 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

1. évfolyam

2. évfolyam

öf elm gyak gyak elm

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

gyak Összesen

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II. - Jog

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I. - Idegennyelv

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

94

10045-12 Gazdálkodás

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Vendéglátó gazdálkodás

36

32

68

Viselkedéskultúra, kommunikáció

8

8

A gazdálkodás elemei, a piac

8

8

A vendéglátás fogalma, fő tevékenységei

10

10

Üzletkörök és üzlettípusok, tárgyi és személyi feltételek, munkaügyi ismeretek.

10

10

A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek

10

10

Marketing a vendéglátásban

8

8

Ügyvitel a vendéglátásban

16

14

14

Szakmai számítások

36

48

84

Viszonyszámok

14

14

Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás

12

12

Létszám- és bérgazdálkodás

10

10

Árképzés

18

18

Jövedelmezőség

14

14

Készletgazdálkodás

10

10

Elszámoltatás

6

6

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

36

36

20

20

8

8

Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei

4

4

Fogyasztóvédelem

4

4

Élelmiszerek csoportjai

36

Növényi eredetű élelmiszerek

36

Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

64

100 36

95

Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

32

32

4

4

4

4

24

24

Szakmai idegen nyelv

72

32

104

Szakmai kifejezések

30

6

36

Szakmai technológiák

25

15

40

Szakmai szituációk

18

11

29

Ételismeret

27

24

51

Hidegkonyhai és gyorséttermi termékek

9

8

17

Reggeli és uzsonna ételek

9

8

17

Meleg ételek

9

8

17

Italismeret, kiszolgálás

27

24

51

Alkoholos italok

7

6

13

Alkoholmentes italok

3

3

6

Reggeli és uzsonna italok

6

6

12

Gyorséttermi eladás

11

9

20

Termelési és eladói gyakorlatok

162

162

Reggeli és uzsonna ételek készítése, eladása

54

54

Hidegkonyhai termékek készítése, eladása

54

54

Meleg ételek készítése, eladása

54

54

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok

630

630

Reggeli és uzsonna ételek készítése, eladása

210

210

Hidegkonyhai termékek készítése, eladása

210

210

96

Meleg ételek készítése, eladása

210

210

Vendéglátó eladói tevékenység

54

48

102

Munkaterület, munkaszervezés

20

20

40

Kommunikáció

20

20

40

Üzleti adminisztráció

14

8

22

Értékesítés gyakorlata

96

96

32

32

32

32

Italok értékesítése

32

32

Értékesítés üzemi gyakorlata

560

560

Reggeli, uzsonna és süteményértékesítés

150

150

Hideg és meleg ételek értékesítése

210

210

Italok értékesítése

210

210

656

2302

Reggeli, uzsonna és 10057-12Vendéglátó süteményértékesítés eladói értékesítés Hideg és meleg ételek értékesítése

Összesen:

342 792

Összesen:

1134

160

352

1008

PINCÉR 34 811 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam

e

gy

Összesen

97

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

11497-12 Foglalkoztatás I.

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

10045-12

Vendéglátó gazdálkodás Viselkedéskultúra, kommunikáció.

36

32

68

8

8

A gazdálkodás elemei, a piac.

8

8

A vendéglátás fogalma, főtevékenységei.

10

10

10

10

11499-12 Foglalkoztatás II.

Gazdálkodás

Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi-, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek. A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek.

10

10

Marketing a vendéglátásban.

8

8

Ügyvitel a vendéglátásban.

14

14

48

84

Szakmai számítások

36

Viszonyszámok Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás

14

14

12

12

Létszám- és bérgazdálkodás

10

10

Árképzés

18

18

Jövedelmezőség

14

14

Készletgazdálkodás

10

10

98

Elszámoltatás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

10047-12 Felszolgálás alapjai

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése

6

6

36

36

20

20

Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

8

8

Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei

4

4

Fogyasztóvédelem

4

4

Élelmiszerek csoportjai

36

Növényi eredetű élelmiszerek

36

64

100 36

Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók

32

32

4

4

4

4

Italok

24

24

Szakmai idegen nyelv

72

32

104

Szakmai kifejezések

30

6

36

Szakmai technológiák

25

15

40

Szakmai szituációk

18

11

29

Felszolgálás alapjai Higiénia, HACCP, munkavédelem Kommunikáció, viselkedéskultúra

108

108

6

6

9

9

Vendéglátás és értékesítés gépei, berendezései

9

9

Eszközismeret

24

24

Értékesítési ismeret 1.

30

30

Étel- és italismeret 1.

30

30

Felszolgálás alapjai gyakorlat

162

162

Helyiség- és eszközismeret

9

9

Eszközhasználat

20

20

Értékesítés alapjai

40

40

Italfelszolgálás

30

30

99

Különböző felszolgálási módok 1.

63

63

10074-12

Felszolgálás

96

96

Felszolgálás

Étel- és italismeret 2.

36

36

Értékesítési ismeret 2. Étlapszerkesztés, étrend összeállítás

36

36

12

12

6

6

6

6

Rendezvényszervezés, szállodai értékesítés Értékesítés elszámoltatása, bizonylatai. Értékesítési informatikai rendszerek Felszolgálás gyakorlat Különböző felszolgálási módok 2.

96

96

48

48

Különleges éttermi munka

30

30

Ügyvitel, üzleti dokumentáció a gyakorlatban

18

18

Felszolgálás üzemi gyakorlat

630

560

1190

Nyitás előtti teendők Különböző felszolgálási módok 1. Különböző felszolgálási módok 2.

144

126

270

144

126

270

144

126

270

Különleges éttermi munka

144

126

270

Ügyvitel, üzleti dokumentáció a gyakorlatban

54

56

110

656

2142

Összesen:

342

792 1134

Összesen:

352 160

1008

2302

VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS 54 811 01

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma

Óraszám

A szakképzés összes óraszáma

100

1/13 e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

gy

ögy

'2/14. e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Vendéglátó gazdálkodás

108

64

172

A gazdálkodás elemei

26

16

42

Vendéglátás fogalma, személyi,- tárgyi feltételei

19

12

31

101

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció

A vendéglátás tevékenységei. Üzletkörök, üzlettípusok, munkakörök.

30

16

46

Adózási ismeretek

19

12

31

Finanszírozás

14

8

22

Szakmai számítások

72

48

120

Alapvető ismeretek

6

0

6

Alapvető vendéglátó számítások

10

6

16

Statisztika alapjai

11

5

16

Árképzés

10

14

24

Bevétel

6

6

12

Készletgazdálkodás

6

4

10

Elszámoltatás

6

4

10

Létszám és bérgazdálkodás

10

2

12

Jövedelmezőség

7

7

14

Ügyvitel

4

64

68

Iratkezelés

4

15

19

5

5

44

44

64

140

Jegyzőkönyv készítése Jelentések kimutatások, szerződéstípusok Marketing és kommunikáció a gyakorlatban A piac elemzésének módszerei és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a vendéglátásban A marketing mix meghatározása

72

4

20

20

20

20

102

A marketingkommunikáció a vendéglátásban

32

4

64

100

Alkalmazott számítástechnika

4

64

68

Informatika a vendéglátásban

4

4

Kimutatások, statisztikák, levelek készítése

10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés

64

64

Üzleti idegen nyelv

144

64

208

Üzleti idegen nyelvi kommunikáció

72

32

104

Szakmai szituációk

72

32

104

Élelmiszerismeret

108

108

Állati eredetű élelmiszerek

36

36

36

36

4

4

20

24

2

2

Higiénia és fogyasztóvédelem

6

6

Termelés elmélete

108

Növényi eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Italok Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók

64

172

Üzemi ismeretek Alapkészítmények I.

10 98

98

Alapkészítmények II.

64

Termelés gyakorlata

216

80

Alapkészítmények előállítása I.

216

80

Alapkészítmények előállítása II.

64 192

488 296

192

192

103

10050-12 Vendéglátó értékesítés

Értékesítés elmélete

108

64

Értékesítés alapjai

20

20

Értékesítés higiéniája, üzleti árukezelés

10

10

Ételek, italok értékesítése I.

78

78

Ételek, italok értékesítése II.

10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

172

64

Értékesítés gyakorlata

108

68

Értékesítés előkészítő műveletei

36

20

Ételek, italok értékesítése

72

48

64 160

336

160

280

Vendéglátó vállalkozások

18

32

50

Vendéglátó vállalkozás alapítása, megszüntetése

18

32

50

32

68

Vendéglátó vállalkozás működtetése Minőségbiztosítás, környezetvédelem, fogyasztóvédelem

36

Hatósági ellenőrzések

18

18

18

18

Áruforgalommal kapcsolatos vezetői feladatok

16

16

Rendezvényszervezés

16

16

Összesen

540

576

Összesen

384

608

160

2268 2268

Vendéglátó-üzletvezető (ráépülés) 35 811 02 Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Elméleti órák száma

Gyakorlati órák száma

104

11303-12 Üzleti gazdálkodás és marketing

10055-12 Vendéglátó

üzletvezetés

Kisvállalkozások gazdálkodása

128

Üzleti tervezés

36

Ügyviteli tevékenységek végzése

36

Erőforrások biztosítása, fejlesztése, forrásai

32

Létszámgazdálkodás

24

Gazdasági jogi ismeretek

64

Az üzletek szabályszerű működtetésének jogszabályi feltételei

32

Munkáltatói jogkör gyakorlásának jogi keretei

16

Áru és vagyonvédelemmel kapcsolatos üzletvezetői feladatok

16

Marketing kommunikáció

64

Kisvállalkozások piaci környezetének vizsgálata

12

Vezetői marketingfeladatok

28

Marketingkommunikáció a vendéglátásban

24

Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlata

216

Jogszabályok ismerete

16

Gazdálkodási tervek készítése

32

Áruforgalmi gyakorlatok

104

Marketing kommunikációs eszközök

64

Üzletvezetési ismeretek

160

Az egység napi működésének megszervezése

64

Áruforgalommal kapcsolatos vezetői feladatok

24

Vezetői ellenőrzés, értékelés

24

Rendezvényszervezési feladatok

48

Termelési és értékesítési ismeretek

88

Ételkészítési és cukrászati ismeretek

48

Ital és barista ismeretek

20

Szállásadási és turisztikai alapok

20

Üzletvezetési gyakorlatok

288

Üzletvezetés a gyakorlatban

192

105

Üzleti kínálat kialakítása

48

Alkalmazott informatika

48 504

Összesen:

504

Összes órák száma:

1008

Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

50

50

IDEGENVEZETŐ 54 812 01

Szakmai követelménymodul

A szakképzés

Szakképesítés-specifikus szakképzés

Tantárgyak, témakörök

összes óraszáma

Óraszám

1/13. e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

gy

2/14.

ögy

e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

106

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerzés 1 11498-12 Nyelvtani rendszerezés 2 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Nyelvi készségfejlesztés képzések esetén) Munkavállalói szókincs 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

Turizmus alapjai

108

30

138

A turizmus elmélete

54

15

69

Földrajzi ismeretek

54

15

69

Kultúr- és vallástörténet

144

30

174

Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái

72

10

82

72

20

92

108

20

128

54

10

64

36

10

46

Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon Vendéglátás és szálláshely ismeretek Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország és Európa borvidékei

10062-12 Turisztikai kommunikáció

Szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata

18

Társalgási protokoll Interperszonális kommunikáció fajtái

18 72

72

36

36

36

36

Marketing alapjai

108

108

Marketing alapismeretek

54

54

Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat

54

54

Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés

288

70

358

180

50

230

108

20

128

107

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

Ügyviteli ismeretek

72

72

Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával

18

18

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend

54

54

Informatika a turizmusban

11503-12 Turisztikai latin

10058-12 Idegenvezetés

gyakorlat

108

108

Informatika alapjai Weblapok használata, szoftverkezelés

54

54

54

54

Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret

90

10

100

54

10

64

36

36

Antik örökségünk

32

32

Görög, római mitológia

4

4

Római történelem

6

6

Mindennapi élet Görög, római művészet, építészet Görög, római filozófia, irodalom

4

4

6

6

7

7

Pannónia Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

5

5

32

32

Kiejtési szabályok

2

2

A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése

6

6

Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek

2

2

3

3

7

7

6

6

A participium képzése

2

2

A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása

4

4

Országismeret I.

64

64

Magyarország idegenforgalmi

32

32

108

földrajza

10059-12 Idegenvezetés módszertana

Útvonaltervezés, városnézés

8

8

Természeti értékek

24

24

Országismeret II.

64

64

Népművészet Művészettörténet, építészeti értékek

8

8

32

32

Rendezvény turizmus

24

24

Idegenvezetés gyakorlata Gyalogos és/vagy buszos városnézés

272

272

76

76

Műemlékek bemutatása

128

128

Tárlatvezetés

68

68

Kommunikáció alapjai

32

32

Vendégkommunikáció, etikett és protokoll szabályok

16

16

16

16

48

48

Idegenvezetés pszichológiája

20

20

Az idegenvezetői munkavégzés módszerei, eszközei

20

20

8

8

Embertípusok, utas típusok, konfliktuskezelés Idegenvezető munkamódszerei

Egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat

10060-12 Idegenvezetői adminisztráció

Összesen Összesen

240

240

Szituációs gyakorlatok

128

128

Az információgyűjtés

112

112

Adminisztrációs ismeretek

32

32

Idegenvezetői dokumentáció

16

16

Szakmai ügyviteli szabályok

16

16

Adminisztráció a gyakorlatban

96

96

Útiokmányok, vízumok Nyomtatványok kitöltése, kezelése

40

40

40

40

Szakmai szókincshasználat

16

16

608

2268

558

558

1116

384 160

992

2268

109

Turisztikai szervező, - értékesítő 54 812 03 Szakképesítés-specifikus szakképzés Szakmai követelménymodul

Tantárgyak,

A szakképzés

témakörök

összes Óraszámok

óraszáma

1/13. e 11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

gy

'2/14 ögy

18

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

4

4

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerezés 1 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Nyelvtani rendszerezés 2 képzések esetén) Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

gy

18

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

11498-12

e

Turizmus alapjai

108

30

138

A turizmus elmélete

54

15

69

Földrajzi ismeretek

54

15

69

144

30

174

72

10

82

Kultúr és vallástörténet Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái

110

Kultúr- és vallástörténeti értékek Magyarországon Vendéglátás és szálláshely ismeretek Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország és Európa borvidékei

10062-12

Turisztikai kommunikáció

Szálláshely ismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata

72

20

92

108

20

128

54

10

64

36

10

46

18

Társalgási protokoll Interperszonális kommunikáció fajtái

36

36

36

36 108

Marketing alapismeretek

54

54

Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat

54

54

Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával

Turisztikai latin

72

108

Ügyviteli ismeretek

11503-12

72

Marketing alapjai

Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

18

Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend Informatika a turizmusban gyakorlat Informatika alapjai Weblapok használata, szoftverkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret

288

70

358

180

50

230

108

20

128

72

72

18

18

54

54 108

108

54

54

54

54

90

10

100

54

10

64

36

36

Antik örökségünk

32

32

Görög-római mitológia

4

4

Római történelem

6

6

Mindennapi élet

4

4

111

Görög-római művészet, építészet Görög- római filozófia, irodalom

32

32

Kiejtési szabályok

2

2

6

6

2

2

3

3

7

7

6

6

2

2

4

4

Utazásszervezés

160

160

Utaztatási árualap előállítása Utaztatási árualap értékesítése

80

80

80

80

A participium képzése A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása

Turisztikai vállalkozások működtetése

Összesen Összesen

7 5

Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek

10065-12

7 5

Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus)

Turisztikai termékkínálat értékesítése

6

Pannónia Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése

10064-12

6

Utaztatási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

304

304

Az értékesítés folyamata, dokumentációi

152

152

Gazdasági számítások

152

152

Vállalkozási alapismeretek

80

80

Vállalkozások működtetése Vállalkozások dokumentációja

40

40

40

40

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

304

304

Utaztatási feladatok

152

152

Piaci kapcsolatok

152

152

608

2268

558 1116

558

384 160

992

2268

112

Kifutó rendszerben bonyolított képzések:

Pincér szakképesítés 33 811 02 1000 00 00 Szakmai követelménymodul/tananyagegység azonosító

megnevezés

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

1.0/627311

Gazdasági alapfogalmak

2.0/627311

Vendéglátó tevékenység jellemzői

3.0/627311

6274-11

óraszám 1/13 elmé- gyakorlet lat

34

2/14 elmé- gyakorlet lat

151

Képzés helyszín

Tanterem

Szakmai vizsga

Tanterem 20

28 Tanterem

0

56

Szakmai számítások

14

67

Vendéglátó tevékenység alapjai

71

85

Tanterem

Tanterem

1.0/627411

Élelmiszerek általános alapismeretei

24

2.0/627411

Vendéglátó tevékenység követelményei

10

10

Tanterem

3.0/627411

Élelmiszerek csoportjai, jellemzői

37

60

Tanterem

4.0/627411

Fogyasztóvédelem

15

Tanterem

6275-11

Értékelési időpont

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

52

Szakmai vizsga

Tanterem

52

Tanterem/ Szakmai 32 tanéttere vizsga m

113

1.0/627511

2.0/627511

3.0/627511

Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

6278-11

Felszolgálás I.

36

Tanterem

16

20

32

144

905

1.0/627811

Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP

12

59

2.0/627811

Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

12

53

3.0/627811

Értékesítés előkészítése

20

101

4.0/627811

Értékesítés folyamata

20

228

5.0/627811

Ételek felszolgálása

40

229

6.0/627811

Italok felszolgálása

40

235

6279-11

Felszolgálás II.

96

Tanterem

Tanterem/ 32 tanétterem Tanterem/ Tanétterem Szintvizsg / Gazdálkodó a szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet tanterem/ tanétterem Szakmai 656 / vizsga gazdálkodó szervezet

114

1.0/627911

Vendég előtt végzett műveletek

23

Tanterem/ Tanéttere m/ Gazdálkod 143 ó szervezet

2.0/627911

Étrendek összeállítása, italajánlat készítése

3.0/627911

Informatika a Pincér szakmában

16

4.0/627911

Értékesítés folyamata

32

5.0/627911

Ételek felszolgálása

32

6.0/627911

Italok felszolgálása

32

7.0/627911

Értékesítés elszámolása

10

60

8.0/627911

Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények

24

148

Szobaszerviz, szállodai feladatok Összesen:

16 384

50 688

9.0/627911

23

301

905

143

Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet Tanterem/ Tanétterem / Gazdálkodó szervezet

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ 54 345 02 0000 00 00 115

összesen

gyakorlati

elméleti

Követelmé Jell Azonosít nymodul ege ója Megnevezése Logisztikai ügyintéző 54 345 02 0000 00 00

elméletigényes gyakorlat

Óraszám

319/1.0/006 Üzleti adminisztráció 1-06 319/1.1/0 A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi sza 061-06 követelményei

6

0 0

319/1.2/0 sza 061-06 Ügyintézői feladatok, ügyviteli rend

0

1 0 8

319/1.3/0 sza 061-06 Általánosan használt ügyiratok

0

1 8 0

319/1.4/0 sza 061-06 Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok

0

1 8 0

319/1.5/0 sza 061-06 A pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés

6

0 0

319/1.6/0 A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézői sza 061-06 feladatok

6

0 0 72

319/2.0/006 Alklamazott számítástechnika 1-06 319/2.1/0 061-06 Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés 319/2.2/0 061-06 Szövegszerkesztési alapismeretek 319/2.30 061-06 Táblázat- és adatbáziskezelési alapismeretek 319/2.4/0 061-06 Hálózati kommunikáció 319/3.0/006 Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció 1-06 319/3.1/0 061-06 Magatartás, viselkedés, illem, modor 319/3.2/0 A kommunikáció szerepe, csatornái, a 061-06 tömegkommunikáció eszközei 319/3.3/0 Hétköznapi kommunikáció, köznapi 061-06 viselkedésformák 319/3.4/0 061-06 Üzleti kommunikáció. A kereskedelmi tárgyalás 319/3.5/0 061-06 Konfliktuskezelés 319/3.6/0 PR kommunikáció, protokoll

18 0 0

0

1 4 0 1 4 0

0

8 0 54

8

0 0

8

0 0

0

16 0 0 16 0 0 12 0 0 12 0 0 72 116

061-06 319/4.0/006 Szakmai kommunikáció idegen nyelven 1-06 319/4.1/0 061-06 Bemutatkozás, foglalkozás, család 319/4.2/0 061-06 Szabadidős tevékenységek 319/4.3/0 061-06 Közlekedés, utazás, turizmus 319/4.4/0 061-06 Országismereti alapvető tudnivalók 319/4.5/0 061-06 Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák 319/4.6/0 061-06 Egészség, orvosi ellátás 319/4.7/0 Munkahelyi környezet, munkavállalás, 061-06 önéletrajz 319/4.8/0 061-06 Leggyakoribb hivatali feladatok 319/1.0/006 Marketing- és PR- alapismeretek 2-06 319/1.1/0 A marketing tartalma, szerepe a vállalati 062-06 irányításban 319/1.2/0 Piactípusok, piackutatás és a marketingstratégia 062-06 kialakítása 319/1.3/0 A marketingkutatás típusai és megvalósításuk a 062-06 gyakorlatban 319/1.4/0 A fogyasztói és a szervezeti magatartás 062-06 jellemzői 319/1.5/0 A szervezeti piacok. A vevő magatartásának 062-06 elemzése 319/1.6/0 062-06 Marketing-mix elemei és kialakításuk 319/1.7/0 062-06 Reklám- és PR- tevékenység 319/1.8/0 A marketing-mix kialakítása a gyakorlatban és 062-06 illeszkedése a marketing stratégiához 319/1.0/011 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei I. 7-06 319/1.1/0 117-06 Veszélyes anyagok és vegyi áruk ismerete I. 319/1.2/0 117-06 Veszélyes anyagok és vegyi áruk ismerete II. 319/1.3/0 117-06 Veszélyes áruk kezelése 319/1.4/0 117-06 A veszélyes áruk tárolásának szabályai 319/1.5/0 A veszélyes áruk tárolásának gyakorlata

12 0 0 12 0 0 12 0 0 12 0 0 12 0 0 12 0 0 18 0 0 36 0 0

12 6

14 0 0 28 0 0 19 0 0 23 0 0 21 0 0 42 0 0 37 0 0 14 0 0

0

19 8

3 0 6

36 0 0 3 0 0 6 36 0 0 27 0 0 3 0 117

117-06 319/1.6/0 117-06 319/1.7/0 117-06 319/1.8/0 117-06 319/1.9/0 117-06

6 A veszélyes áruk szállításának dokumentumai

18 0 0

A veszélyes áruk szállításának szabályai

36 0 0

A veszélyes áruk szállításának szervezése

18 0 0

A veszélyes anyagok beszerzése

18 0 0

319/2.0/011 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II. 7-06 319/2.1/0 117-06 Jogi alapismeretek 319/1.0/011 Áruterítés I. 8-06 319/1.1/0 118-06 Áruismeret 319/1.2/0 118-06 Áruismeret, árutovábbítási technikák 319/2.0/011 Áruterítés II. 8-06 319/2.1/0 118-06 Szállítási útvonalak megválasztása 319/2.2/0 Belföldi és külföldi szállítási útvonalak 118-06 meghatározása 319/2.3/0 118-06 Az áruszállítás előkészítése 319/2.4/0 118-06 Áruszállítás 319/2.5/0 118-06 Áruszállítási okmányok 319/2.6/0 118-06 Áruszállítás, -átadás, -átvétel gyakorlata 319/2.7/0 118-06 Áruszállítás, -átadás, -átvétel okmányai 319/1.0/011 Az anyagbeszerző munkakör követelményei I. 9-06 319/1.0/0 119-06 Szakáruismeret 319/2.0/011 Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. 9-06 319/2.1/0 119-06 Beszerzési feladatok 319/2.2/0 119-06 Beszerzési és vámkezelési feladatok 319/2.3/0 119-06 Raktárak 319/2.4/0 Anyagátvétel, betárolás

36 0 0 36

36 0 0 3 0 0 6 72

32 0 0 3 0 0 2 32 0 0 32 0 0 32 0 0 3 0 0 2 3 22 0 0 2 4

32 0 0 32

32 0 0 4 0 0 6 50 0 0 28 32 0 0 8

118

119-06 319/2.5/0 119-06 319/2.6/0 119-06 319/2.7/0 119-06 319/2.8/0 119-06

Anyagátadás, kitárolás A betároláshoz, tároláshoz, kitároláshoz kapcsolódó nyilvántartások A betárolás, tárolás, kitárolás lebonyolítása

32 0 0 3 0 0 2 3 0 0 2

A raktárak működtetése

32 0 0

319/1.0/039 A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. 1-06 319/1.1/0 391-06 Logisztikai alapfogalmak 319/1.2/0 391-06 Logisztikai rendszerek 319/1.3/0 391-06 319/2.0/039 A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. 1-06 319/2.1/0 391-06 Tervezés, adatszolgáltatás 319/2.2/0 391-06 A jövedelmezőség tervezése, vizsgálata 319/2.3/0 391-06 Árképzés, díjszámítás 319/2.4/0 391-06 Árképzési, tervezési, adatszolgáltatási feladatok 319/2.5/0 391-06 Raktárgazdálkodás elemzése és tervezése 319/3.0/039 Szakmai Idegen nyelv 1-06 319/3.0/0 391-06 Idegen nyelvű okmányok értelmezése

32 0 0 42 0 0 5 12 0 0 0 8

32 0 0 32 0 0 46 0 0 32 0 0 19 50 0 0 2

72 0 0 72 4 13 7 1 18 Mindösszesen 46 2 3 36

Reklámszervező szakmenedzser 55 345 01 0010 55 06 Het i óra szá m

ako rlat

Ór Kol asz lok ám viu m Gy

I. félév Tantárgy

119

Vállalkozási ismeretek Gazdasági és munkajogi ismeretek Ügyviteli munkaerő-piaci ismeretek Kommunikációs gyakorlat Üzleti lélektan Üzleti etika és protokoll alapjai Nemzetközi kereskedelem Üzleti kommunikáció Vállalkozások információs és kommunikációs rendszere Szakmai idegennyelv Marketing alapismeretek Összesen:

36

1

3

30 56

1

2 4

1

28 30 30

1 1

1

2 2 2

60

1

4

30 42 30 30 402

1

2 3 2 2 28

45 36 82 47 28 15 45 80 378

1 1 1

1 1 1

II. félév Vállalkozások gazdálkodása Tárgyalás és értékesítési technikák A marketingkommunikáció elmélete Szakmai idegennyelv Gazdálkodási ismeretek Marketing alapismeretek Nemzetközi ügyletek szervezése Kereskedelmi gazdálkodás elemzése Összesen:

1 1 1 1 1

3 3 5 3 2 1 3 5 25

III. félév Üzleti statisztika Vállalkozások ellenőrzési rendszerei , módszerei Nemzetközi kereskedelem Reklámjog és reklámetika A marketingkommunikáció elmélete Szakszeminárium Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat BENT B: Reklámszervezői ügyintézői ismeretek C: Promóció készítése D: Tűz és munkavédelem E. Arculattervezés A: Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat KINT Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat KINT

16 32 30 33 82 10 részletezve:

1 1 1 1 1 1 180 90 30 30 30 180 360

125

1 2 2 2 6 0 6 2 2 2 gyak 25

IV. félév Szakmai idegennyelv Kereskedelmi gazdálkodás elemzése A kereskedelmi gazdálkodás vezetése, szervezése Szintetizáló gyakorlatok A marketingkommunikáció eszközei A marketingkommunikáció tervezése Összesen:

34 45 35 60 82 78 334

1 1 1 1 1 1

2 3 1 4 6 5 21

120

Idegenforgalmi szakmenedzser 55 812 01 0010 55 01

Szakmai jogi ismeretek Etikett és protokoll (beszámítandó) Kommunikációs tréning (beszámítandó) Gasztro-kultúra Információtechnológia alapjai (beszámítandó) Vállalatgazdaságtan (beszámítandó) Marketing (beszámítandó) Menedzsment alapjai (beszámítandó) A turizmus és vendéglátás rendszere (beszámítandó) Turizmus vendéglátás(kommunikáció) angol/német Plussz nyelv lesz Összesen:

30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 45 345

x

Emberi erőforrás menendzsment Ügyvitelszervezés Üzleti Kommunikáció Turisztikai vállalkozási szoftver Pénzügyi, adózási ismeretek Számvitel, elemzés ellenőrzés Turizmus marketing Vendéglátás és szálloda menedzsment

30 30 30 30 30 30 30 30

1

Turizmus vendéglátás(szövegértés, fordítás, írás) angol/német Plussz nyelv lesz Összesen:

30 45 17

x x x x x x x x x x

heti óraszám

Elmélet igényes szakmai gyakorlat

Tantárgy

Kollokvium

Óraszám

I. félév

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 23

II. félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1

3 3

III. félév Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat 1 Szabadon választott nyelv lesz Turisztikai kutatások módszertana Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat BENT B: Idegenforgalmi ügyintézői ismeretek C: Promóció készítése D: Tűz és munkavédelem E. Arculattervezés A: Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat KINT

10 30 1 30 részlezetve: 180 90 30 30 30

. 1

3 6 2 2 2

180

121

Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat Összesen:

360 195

15

IV. félév Művelődéstörténet Turizmusföldrajz Magyarország turisztikai erőforrásai Utazás irodai tevékenység szervezése Vendéglátás és szálloda menendzsent Szabadidős és rendezvényszervezési ismeretek Turisztikai projekt menedzsment Szabadon választott nyelv lesz Összesen:

30 60 30 30 30 30 30 30 270

1

2 4 2 2 2 2 2 2 18

1 1 1 1 1 1 1

Vendéglátó szakmenedzser 55 812 01 0010 55 02

Szakmai jogi ismeretek Etikett és protokoll (beszámítandó)

30

x

30

Heti óraszám

Elmélet igényes gyakorlat

Tantárgy

Kollokvium

Óraszám

I. félév

2 x

2

x

2 2 2

Kommunikációs tréning (beszámítandó) 30 30 30

x

30

x

2

30

x

2

A turizmus és vendéglátás rendszere (beszámítandó) Plusz nyelv

30 30 45

x x

2 2 3

Turizmus vendéglátás(kommunikáció) angol/német Összesen:

30 270

Gasztro-kultúra Információtechnológia alapjai (beszámítandó) Vállalatgazdaságtan (beszámítandó)

x

Marketing (beszámítandó) Menedzsment alapjai (beszámítandó)

x x

2 23

II. félév Emberi erőforrás menendzsment Ügyvitelszervezés Üzleti Kommunikáció Turisztikai vállalkozási szoftver Pénzügyi, adózási ismeretek Számvitel, elemzés ellenőrzés

30 30 30 30 30 30

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

122

Turizmus marketing Vendéglátás és szálloda menedzsment 1 Plusz nyelv

30 30

Turizmus vendéglátás(szövegértés, fordítás, írás) angol/német Összesen:

30 15

1

2 2 3

1

2 21

1

III. félév Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat 1 Szabadon választható nyelv lesz 2.félévivel együtt Turisztikai kutatások módszertana- 4. félévben 2 oszt, 1 oszt 2 félév Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat BENT B: Vendéglátói ügyintézői ismeretek C: Menükártya szerkesztés D: Tűz és munkavédelem E: Arculattervezés A: Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat KINT Képzésbe beépített összefüggő szakmai gyakorlat összesen: KINT

10

0

30 1 30 részletezve: 180 90 30 30 30

2 2

1

6 2 2 2 180 360

210

16

IV. félév Vendéglátó technológia SZINTVIZSGA Ételkészítési ismeretek SZINTVIZSGA Értékesítési ismeretek SZINTVIZSGA Táplálkozástan Vendéglátás és szálloda menedzsment 2 Szabadidős és rendezvényszervezési ismeretek Turisztikai projektmenedzsment Szabadon választható nyelv lesz 2.félévivel együtt Összesen:

54 761 02 Követemény

Jell

30 60 30 30 30 30 30 30 270

1

2 4 2 2 2 2 2 2 18

1 1 1 1 1 1 1

GYERMEKGONDOZÓ NEVELŐ 2012-től felmenő rendszerben Azonosítój

Megnevezése

Óraszám

123

Azonosítószáma:

gyakorlat i összese n

a

elméleti

ege

elméletigén yes gyakorlat

modul

54 761 02 0010 54 02

Kisgyermekgondozó, - nevelő I évben: 1 nap gyakorlat I. félév 019/1.0/1 868-06

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek II. félév

( Tantárgy neve: Jogi ismeretek)

I. és

019/1.1/18

sza 68-06

Jogi alapismeretek

23

0

0

A jóléti ellátások jogi keretei

23

0

0

Gyermekvédelmi jogok

23

0

0

Szociálpolitikai alapismeretek

23

0

0

Szociálpolitikai monitorozás KIMENT GYAKORLABA OVI

0

0

35 I.

Szakmai etika

23

0

0

25

0

0

26

0

0

019/1.2/18

sza 68-06 019/1.3/18

sza 68-06 019/1.4/18

sza 68-06 019/1.5/18

sza 68-06

1 5 0

019/1.6/18

sza 68-06

019/2.0/1 868-06

Társadalmi ismeretek ( Tantárgy neve is ez) I. féléves

019/2.1/18 sza 68-06 Szociológiai alapismeretek 019/2.2/18 sza 68-06 Család és életmód

019/3.0/1 868-06

019/4.0/1 868-06

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek ( Tantárgy neve Pedagógiai és pszichológiai ismeretek, ebből kivévee a 3.1 és a 3.2 ami a Segítő kapcsolat kommunikációja ) I. és II. féléves 019/3.1/18 60 sza Segítő kapcsolat kommunikációja 0 0 68-06 I. 019/3.2/18 Készségfejlesztés a segítő kapcsolat 60 sza 0 0 68-06 működtetéséhez II. 019/3.3/18 sza Fejlődés- és személyiség-lélektani alapismeretek 24 0 0 68-06 019/3.4/18 sza Szociálpszichológiai alapismeretek 23 0 0 68-06 019/3.5/18 sza Pedagógiai alapismeretek 23 0 0 68-06

5 1

1 2 0

7 0

Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek ( Tantárgy neve is ez ) I. és II. féléves

019/4.1/18 68-06 019/4.2/18 sza 68-06 019/4.3/18 sza 68-06 019/4.4/18 sza 68-06 sza

A gyermek biológiai fejlődése

23

0

0

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok

23

0

0

Gyermekbetegségek

23

0

0

Ápolási ismeretek

23

0

0

1 2 1

124

sza

019/5.0/1 868-06

sza sza sza

2 9

0

019/5.1/18 68-06 019/5.2/18 68-06 019/5.3/18 68-06 019/5.4/18 68-06

Gondozási ismeretek

30

0

0

Gyermekgondozási, ápolási gyakorlat benti

0

0 30

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi ismeretek

24

0

0

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi gyakorlat benti

0

0

9

9 3

Gyermekfelügyeletekkel kapcsolatos ismeretek I és II (Tantárgy neve is ez) egész év

szk szk szk szk szk szk

019/1.0/1 879-06

0

Gondozási ismeretek Tantárgyak: Gondozási és balesetvédelmi gyakorlat 39 óra I. félév Gondozási és balesetvédelmi ismeretek 54 óra II. félév

sza

019/1.0/1 878-06

019/4.5/18 Elsősegélynyújtás 68-06

019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06

Nevelési ismeretek I.

24

0

0

Egészségnevelés I.

24

0

0

A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói I.

24

0

0

A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek II.

24

0

0

A gyermekfelügyelet dokumentációja II.

18

0

0

Gyermekellátási gyakorlat KIMENT GYAKORLATBA OVIBA

0

0

76 I.

A gyermekotthon működése I.

25

0

0

A gyermekotthoni élet szervezése I.

25

0

0

A gyermekcsoport működése I.

26

0

0

A gyermek testi fejlődése

26

0

0

A gyermek lelki, szociális fejlődése

26

0

0

Gyermekotthoni gyakorlat KIMENT GYAKORLATBA GYEREKOTTHON

0

0

72 I.

22

0

0

22

0

0

1 1 4

Gyermekotthoni ismeretek I és II. I. és II. féléves

szk szk szk szk szk szk

019/1.1/18 79-06 019/1.2/18 79-06 019/1.3/18 79-06 019/1.4/18 79-06 019/1.5/18 79-06 019/1.6/18 79-06

1 2 8

II. ÉVFOLYAM II. évben 1 nap gyakorlat

019/1.0/1 880-06

Adminisztráció

szk szk

III. félév

019/1.1/18 80-06 Gyermekotthoni dokumentáció 019/1.2/18 A gyermek fejlődésével kapcsolatos 80-06 dokumentáció

4 4

125

szk

019/1.0/1 884-06

szk szk szk

0

34 I.

019/1.1/18 84-06 019/1.2/18 84-06 019/1.3/18 84-06 019/1.4/18 84-06

A napközbeni ellátás mint szolgáltatás

24

0

0

A munkát vállaló szülő és a gyermek

24

0

0

Az egyes szolgáltatások jellemzői

24

0

Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata

0

0 3 2

0

1 0 4

0

A kisgyermek nevelésével kapcsolatos ismeretek III. és IV. féléves

sza sza sza sza sza sza sza sza sza sza sza

019/3.0/1 884-06

0

A szolgáltatás biztosításával kapcsolatos ismeretek III. és IV. félév

szk

019/2.0/1 884-06

019/1.3/18 Adminisztrációs gyakorlat KIMENT 80-06 GYAKORLATBA GYEREKOTTHON

019/2.1/18 84-06 019/2.2/18 84-06 019/2.3/18 84-06 019/2.4/18 84-06 019/2.5/18 84-06 019/2.6/18 84-06 019/2.7/18 84-06 019/2.8/18 84-06 019/2.9/18 84-06 019/2.10/1 884-06 019/2.11/1 884-06

A kisgyermek gondozó-nevelő mint hivatás

24

A gondozó attitűdje, képességek, készségek (csoport bontás)

0

0 3 0

A kisgyermek személyiségének fejlődése

24

0

0

A kisgyermekkor pedagógiája

24

0

0

A gyermek viselkedésének zavarai

24

0

0

Eltérő fejlődés, korai fejlesztés

24

0

0

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése

24

0

0

A gyermek játéktevékenysége

24

0

0

A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése

24

0

0

Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés

24

0

0

A gyermek megfigyelése KIMENT GYAKORLATBA OVIBA IV: félévben

0

0

92 II.

A három év alatti gyermek gondozási feladatai

24

0

0

A kisgyermekgondozás és nevelés egysége

24

0

0

A kisgyermek aktív tevékenysége és a környezet

22

0

0

A kisgyermek táplálása

23

0

0

A kisgyermek egészsége

24

0

0

0

0

96 II.

A kisgyermek gondozása

019/3.1/18 sza 84-06 019/3.2/18 sza 84-06 019/3.3/18 sza 84-06 019/3.4/18 sza 84-06 019/3.5/18 sza 84-06 019/3.6/18 sza 84-06

0

2 4 6

III. és IV. félévben

A kisgyermekgondozási gyakorlat

KINT

2 1 3

126

019/1.0/1 885-06

Adminisztráció, tájékoztatás

sza sza sza sza sza

019/1.1/18 85-06 019/1.2/18 85-06 019/1.3/18 85-06 019/1.4/18 85-06 019/1.5/18 85-06

Kölcsönös tájékozódás a gyermekről

20

0

0

A gondozó-nevelő munka szakmai dokumentálása KIMEGY

0

0

28 II.

Az egészségvédelem dokumentációja

20

0

0

Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok

20

0

0

Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok

20

0

0

11 Ősszesen: 40

1 3 7

55 9

1 0 8

Gyakorlat 1. évfolyamon Tantárgy neve: Szociálpolitikai és gyermekellátási gyakorlati Szociálpolitikai monitorozás

35

Gyermekellátási gyakorlat

76 11 1

össz: Tantárgy neve: Gyermekotthoni és adminisztrációs gyakorlat Adminisztrációs gyakorlat

34

Gyermekotthoni gyakorlat

72 11 0

össz:

2. évfolyamon

Tantárgy neve: Gyermek megfigyelési gyakorlat A gondozó neveleő munka szakmai dokumentálása

28

Gyermek megfigyelése

92 11 0

össz: Tantárgy neve: Gyermekgondozási gyakorlat A kisgyermek gondozási gyakorlat

96 össz:

96

127

sza sza sza sza sza

019/5.0/1 868-06

019/4.1/18 68-06 019/4.2/18 68-06 019/4.3/18 68-06 019/4.4/18 68-06 019/4.5/18 68-06

0

0

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok

23

0

0

Gyermekbetegségek

23

0

0

Ápolási ismeretek

23

0

0

Elsősegélynyújtás

0

2 9

0

1 2 1

Gondozási ismeretek

30

0

0

Gyermekgondozási, ápolási gyakorlat benti

0

0 30

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi ismeretek

24

0

0

Munka-, tűz-, és balesetvédelemi gyakorlat benti

0

0

9

9 3

Gyermekfelügyeletekkel kapcsolatos ismeretek I és II (Tantárgy neve is ez) egész év

szk szk szk szk szk szk

019/1.0/1 879-06

23

Gondozási ismeretek Tantárgyak: Gondozási és balesetvédelmi gyakorlat 39 óra I. félév Gondozási és balesetvédelmi ismeretek 54 óra II. félév

019/5.1/18 sza 68-06 019/5.2/18 sza 68-06 019/5.3/18 sza 68-06 019/5.4/18 sza 68-06

019/1.0/1 878-06

A gyermek biológiai fejlődése

019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06 019/1.0/18 78-06

Nevelési ismeretek I.

24

0

0

Egészségnevelés I.

24

0

0

A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói I.

24

0

0

A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek II.

24

0

0

A gyermekfelügyelet dokumentációja II.

18

0

0

Gyermekellátási gyakorlat KIMENT GYAKORLATBA OVIBA

0

0

76 I.

A gyermekotthon működése I.

25

0

0

A gyermekotthoni élet szervezése I.

25

0

0

A gyermekcsoport működése I.

26

0

0

A gyermek testi fejlődése

26

0

0

A gyermek lelki, szociális fejlődése

26

0

0

Gyermekotthoni gyakorlat KIMENT GYAKORLATBA GYEREKOTTHON

0

0

72 I.

1 1 4

Gyermekotthoni ismeretek I és II. I. és II. féléves

szk szk szk szk szk szk

019/1.1/18 79-06 019/1.2/18 79-06 019/1.3/18 79-06 019/1.4/18 79-06 019/1.5/18 79-06 019/1.6/18 79-06

1 2 8

II.

128

ÉVFOLYAM II. évben 1 nap gyakorlat

019/1.0/1 880-06

Adminisztráció

szk szk szk

019/1.0/1 884-06

szk szk szk

22

0

0

A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció

22

0

0

Adminisztrációs gyakorlat KIMENT GYAKORLATBA GYEREKOTTHON

0

0

34 I.

A napközbeni ellátás mint szolgáltatás

24

0

0

A munkát vállaló szülő és a gyermek

24

0

0

Az egyes szolgáltatások jellemzői

24

0

Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata

0

0 3 2

0

4 4

019/1.1/18 84-06 019/1.2/18 84-06 019/1.3/18 84-06 019/1.4/18 84-06

1 0 4

0

A kisgyermek nevelésével kapcsolatos ismeretek III. és IV. féléves

sza sza sza sza sza sza sza sza sza sza sza

019/3.0/1 884-06

Gyermekotthoni dokumentáció

A szolgáltatás biztosításával kapcsolatos ismeretek III. és IV. félév

szk

019/2.0/1 884-06

019/1.1/18 80-06 019/1.2/18 80-06 019/1.3/18 80-06

III. félév

019/2.1/18 84-06 019/2.2/18 84-06 019/2.3/18 84-06 019/2.4/18 84-06 019/2.5/18 84-06 019/2.6/18 84-06 019/2.7/18 84-06 019/2.8/18 84-06 019/2.9/18 84-06 019/2.10/1 884-06 019/2.11/1 884-06

A kisgyermek gondozó-nevelő mint hivatás

24

A gondozó attitűdje, képességek, készségek (csoport bontás)

0

0 3 0

A kisgyermek személyiségének fejlődése

24

0

0

A kisgyermekkor pedagógiája

24

0

0

A gyermek viselkedésének zavarai

24

0

0

Eltérő fejlődés, korai fejlesztés

24

0

0

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése

24

0

0

A gyermek játéktevékenysége

24

0

0

A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése

24

0

0

Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés

24

0

0

A gyermek megfigyelése KIMENT GYAKORLATBA OVIBA IV: félévben

0

0

92 II.

24

0

0

24

0

0

A kisgyermek gondozása

0

2 4 6

III. és IV. félévben

019/3.1/18 sza 84-06 A három év alatti gyermek gondozási feladatai 019/3.2/18 sza 84-06 A kisgyermekgondozás és nevelés egysége

2 1 3

129

019/3.3/18 sza 84-06 019/3.4/18 sza 84-06 019/3.5/18 sza 84-06 019/3.6/18 sza 84-06

019/1.0/1 885-06

A kisgyermek aktív tevékenysége és a környezet

22

0

0

A kisgyermek táplálása

23

0

0

A kisgyermek egészsége

24

0

0

0

0

96 II.

Kölcsönös tájékozódás a gyermekről

20

0

0

A gondozó-nevelő munka szakmai dokumentálása KIMEGY

0

0

28 II.

Az egészségvédelem dokumentációja

20

0

0

Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok

20

0

0

Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok

20

0

0

11 Ősszesen: 40

1 3 7

55 9

A kisgyermekgondozási gyakorlat

KINT

Adminisztráció, tájékoztatás

019/1.1/18 sza 85-06 019/1.2/18 sza 85-06 019/1.3/18 sza 85-06 019/1.4/18 sza 85-06 019/1.5/18 sza 85-06

1 0 8

Gyakorlat 1. évfolyamon

Tantárgy neve: Szociálpolitikai és gyermekellátási gyakorlati Szociálpolitikai monitorozás

35

Gyermekellátási gyakorlat

76 11 1

össz: Tantárgy neve: Gyermekotthoni és adminisztrációs gyakorlat Adminisztrációs gyakorlat

34

Gyermekotthoni gyakorlat

72 10 6

össz:

2. évfolyamon Tantárgy neve: Gyermek megfigyelési gyakorlat

130

A gondozó neveleő munka szakmai dokumentálása

28

Gyermek megfigyelése

92 12 0

össz:

Tantárgy neve: Gyermekgondozási gyakorlat A kisgyermek gondozási gyakorlat

96 össz:

96

5.1.2. kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése: természetközeli sporttábor (sítábor) – 8 nap 7 éjszaka – 2 alkalom nyelvi témahetek – 2 alkalom nyelvi vetélkedők – 3 alkalom digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata – 1 nap kirándulás 2 alkalommal komplex közlekedési ismeretek oktatása (baleset-megelőzési ismeretek) – 12 óra komplex közlekedési ismeretek oktatása (egészségfejlesztési ismeretek) – 38 óra illetve 2*1 nap rendezvény alkalomszerű – szabadtéri jellegű – mozgásos tevékenységek „Sportnap” – 2 nap mindennapos testnevelés részét képező mozgásprogramok – 55 óra egészségnap – 3 nap a készségfejlesztést, a konfliktuskezelő-képességet, illetve az egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok – 59 óra + 20 óra szerfogyasztási problémák korai intervencióját célzó programok – 12 óra csoportonként hagyományteremtő iskolai rendezvények – Gasztronap, Gólyabál – 3 nap informatikai szakkör – 15 óra csoportonként konfliktus- és iskolai agressziókezelési program – 55 óra + 20 óra tanórán kívüli tevékenységek: nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység – 4 alkalom környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatása (ökoiskolák, ökotáborok, erdei iskola, tangazdaságok) –alkalmanként 2 nap

131

5.2. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket stb. a helyi tanterv alapján – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével, a lehetőségek áttekintését követően - a tantantárgyat tanító választják ki az alábbi kiválasztási szempontok figyelembe vételével: - Korszerűség, - Hosszú távú alkalmazhatóság, - Ár/érték arány, - Tanulhatóság és didaktikusság szempontjából történő megfelelés, - tartalmazza megfelelő részletességgel mindazokat a témákat, tananyagot, amelyeket az iskola helyi tanterve szerint a tanulónak el kell sajátítani (tankönyv), - az alkalmazás legjobban megfelel a tanulók képességének, felkészültségének, - biztosítja az évfolyamok között az egymásra épültséget, összehangoltságot (pl. :egy tankönyvcsaládból tanuljon a diák tanulmányai alatt), - használatához biztosítottak az iskolában a szükséges taneszközök, felszerelések.

5.3. Tanulói teljesítmények értékelése és osztályozása, A tanulók értékelésében és osztályzásában érvényesített szakmai alapelvek: - objektivitás és azonosság; - tanulói jogok; - pedagógusi jogok; - tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségek; - eljárási rend formai és alaki követelményei; - dokumentáris követelmények; - igazgatási követelmények; - titoktartási követelmények; - képviseleti jogok; - jogorvoslati követelmények;

5.3.1 Tanulók értékelése és osztályozása 5.3.1.1. Tantárgyi érdemjegyek, osztályzatok: értékelés és minősítés  A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket.  A szaktanárok a tanulók teljesítményeit tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-től 5ig), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tantárgyi érdemjegyek megállapítását a Nktv. 54. §-a előírása szerint alkalmazzuk.  Az osztályzatokat az érdemjegyek alapján a tantárgyat tanító pedagógus állapítja meg.  Amennyiben az osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az évközi érdemjegek átlagától, akkor a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy indokolja meg annak okát, és ha szükségesnek ítéli, változtassa meg a döntését. Amennyiben az indoklással nem ért egyet a tantestület, és a pedagógus nem változtatja meg a döntését, akkor a tantestület az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

132



      

    



A tanuló osztályzatának megállapításában az évközi érdemjegyek átlagának alkalmazása esetén, az átlag megállapításakor a pedagógus köteles alkalmazni a kerekítés szabályát (0,5-től felfelé kerekítünk!). A tantárgyaknál az ismeretek ellenőrzésének, értékelésének a formáit a tantárgyi tematika tartalmazza. A tanuló a félév során az oktatott tantárgyakból meghatározott mennyiségű érdemjegyet kell, hogy szerezzen. Az érdemjegyekről a tanulót rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján és a pedagógus által előírt továbbhaladási követelmények alapján kell megállapítani. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola mivel nem alapműveltségre irányuló oktatást folytat, így a magatartást és a szorgalmat nem értékeli a tanulóknál. A nevelőtestület az osztályozó értekezleten a tanulók félévi és év végi osztályzatait áttekinti és a tanulót tanító pedagógusok, valamint a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzat alapján dönt a testület a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanulót a félév során a heti óraszámnak megfelelő arányban kell érdemjeggyel minősíteni. A heti egy és két órás tantárgyak esetében a pedagógusnak legalább három alkalommal érdemjeggyel kell minősítenie a tanulót. A számonkérés formája azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a komplex szakmai vizsgán szóbeli vizsgarész is van, félévente legalább két alkalommal szóbeli feleltetés legyen. Az írásos dolgozatok javításának, értékelésének határideje 14 nap. Az előre bejelentett dolgozatokat minden tanuló köteles megírni. Ha a tanuló hiányzott a dolgozat megírásának időpontjáról, akkor azt a pedagógus által meghatározott időn belül pótolni kell. Felsőfokú szakképzésnél, ha a tanuló a félév során folyamatosan jól teljesített, az oktatás időszakában nyújtott teljesítménye alapján vizsgajegyet ajánlhat meg a pedagógus.

Az érdemjegy: a tanár a tanuló előrehaladását, mint a tantárgy tanítási órához kapcsolódó ismeret anyagának elsajátítási-megvalósítási sikeressége mértékét havonta legalább egy (1) érdemjeggyel fejezze ki (osztályozza). Az érdemjegy írásbeli típusú alkalmazásáról köteles tájékoztatni a tanulókat az írásbeli napja előtt legalább 8 nappal. Az osztályzat: a tanuló évfolyamok közötti továbbhaladását megállapító, tudásszintjének minősítése, mint a tantárgy tanítási folyamatához kapcsolódó ismeret anyagának elsajátításimegvalósítási sikeressége mértékét minősítő záró értékelése. Iskolánkban a képzési jellegünk miatt – a modul rendszerű oktatásban alkalmazott

osztályozási alapelv: A modul rendszerben oktatott tantárgyaknál: - Írásbeli értékelés esetén: az írásbeli kérdéseket a modul tanításában érintett tanárok együttesen állítják össze. - A kérdések súlyaránya megegyezik a modulegységek arányával.

133

- Szóbeli értékelés: a tanári tanszabadság elve érvényesül, az iskolában bevett szokás alapján. - A modulegységekre kapott tanulói érdemjegyek átlaga képezi a modul osztályzatát.

5.4. Szakmai program 5.4.1 Oktatás, pedagógia, szociális szolgáltatások területén Nevelési elvek: A pedagógia, mint nevelés lehetőséget ad számunkra, hogy a megfelelő pedagógia módszer kiválasztásával a társadalom számára hasznos szakembereket képezzünk. Oktatásunk során olyan széleskörű pedagógiai módszereket sorakoztatunk fel, mint például frontális osztálymunka, páros munka, csoportmunka, vita, kis előadás módszere. Célunk, hogy a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával minél magasabb szinten adjuk át a tanulóknak az elméleti ismereteket, amit a későbbiekben a munkavégzésük során hasznosítani tudnak. Környezeti nevelés: A pedagógia órákon lehetőség van a tanórák menetében felhívni a tanulók figyelmét a pozitív értékekre, környezetünk védelmére. Több tantárgy tanítása során, mint pl. Gondozási ismeretek, Kisgyermek nevelés alkalmat ad átbeszélni, hogyan kell óvni és tisztán tartani a környezetünket, hogyan kell veszélyes hulladékot tárolni. Ezek az ismeretek a későbbiekben is hasznosak számukra, hiszen Kisgyermekgondozó-nevelőként meg kell tanítaniuk a gyermekek számára a környezet védését és tisztán tartását. Egészségnevelés: A pedagógiai tantárgyak tanítása során többször visszatérő elem az egészségnevelés témaköre. Többek között a Kisgyermek gondozás és Kisgyermek nevelés órán is nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód és egészséges táplálkozás témákra, ami lehetőséget ad a diákoknak, hogy később egészségtudatos életvitelt tudjanak folytatni. Fogyasztóvédelem: Oktatói munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a társadalmi és szociális kompetenciák tudatos fejlesztésére, amely nélkülözhetetlen a megfelelő fogyasztói kultúra kialakításához és a tudatos fogyasztáshoz. Helyi tanterv: Mindegyik képzésünkön nagy hangsúlyt kap a pedagógia, mint nevelés, hiszen a pedagógiai módszerek alkalmazásával adjuk át azt a tudást, amit felhasználva sikeres vizsgát tudnak tenni a tanulóink. Vannak kifejezetten olyan képzéseink, mint a Kisgyermekgondozó,nevelő, Pedagógiai asszisztens, Szociális segítő, ahol tanulóink magas óraszámban és szakmai színvonalon részesülnek pedagógiai ismeretekben elméletben és gyakorlatban egyaránt. Pedagógiai Program megvalósulásának feltételei: A hatékony oktatás nélkülözhetetlen része a változatos pedagógiai eszközök használata, tanórába való beépítése. A hatékony pedagógiai vezetési stílus által elérjük azt, hogy a tanulók számára változatosan tudjuk átadni az adott óra tananyagát, így eredményesen tudnak távozni az intézményből. Ehhez elengedhetetlen az olyan modern oktatástechnikai eszközök használata. mint például a projektor, magnó, video, interaktív tábla használata.

5.4.2. Vendéglátás, idegenforgalom Nevelési elvek 134

A nevelési program része a segítő életmódra, illetve a kultúrák iránti nyitottságra nevelés. A vendéglátás és turizmus szakokon mindkettő kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a hazai és a külföldi vendég-, illetve üzleti kapcsolatok ezektől eltérő felfogás mellett nem tudnak kialakulni, illetve megmaradni sem. Ezek az irányelvek beépülnek a tanítási órák szellemébe is. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés a turizmus és vendéglátás pályáira készülők szempontjából különösen fontos. Az ezeken a szakokon végzett fiatalok jövőbeni munkájuk során nap, mint nap új emberekkel kerülnek kapcsolatba, akikkel a közös hang gyors kialakítása meghatározó jelentőségű. A vendégkapcsolatok terén elengedhetetlen a kellemes légkör kialakítása, mely alapján a vendéglátó, illetve az idegenforgalmi üzlet is megítélésre kerül. Ezekben a szakmákban rendszerint számos munkatárssal és üzlettárssal kell majd együtt dolgozniuk a leendő szakembereknek, így fontos, hogy már a képzésük során, a tanórákon is megismerkedjenek a környezet gyors változásainak helyes kezelésével. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Mivel az idegenforgalmi és a vendéglátós szakma egyaránt felelős a társadalom egészségének megőrzéséért és a helyes táplálkozási, illetve életviteli útirányok vendégek elé tárásában, így a szakma leendő dolgozóinak is felelőssége az egészségtudatos életmód folytatása. A wellness, a rekreáció, a reform gasztronómia és az egészséges táplálkozás szerves részét képezik a tananyagoknak, iskolánk diákjai teljes körű képet kapnak az egészségtudatos lét kialakításának feltételeiről. Fogyasztóvédelem A hatékony érdekérvényesítés, a reklamáció, a problémák hatékony megoldása mindennapos feladatai és kihívásai a turizmus és vendéglátás területén dolgozóknak. A képzések során, a tanórákon a diákok betekintést nyerhetnek abba, hogy mennyire fontos az általuk választott szakmák területén a hatékony érvelés és véleménynyilvánítás. Helyi tanterv A Tanulási Segédeszközök Tára szoba és a jól felszerelt számítógépterem lehetőséget biztosítanak a diákoknak arra, hogy a tanórákon történő elméleti oktatáson túllépve, szélesebb körben kapjanak tájékoztatást a vendéglátó és idegenforgalmi szakmák színes és szerteágazó világáról. Ezeknek a termeknek a megléte és célzott használata segítséget nyújtanak a diákoknak abban, hogy még jobban megismerjék szakmájukat és kialakulhasson bennük a szakmai elhivatottság. Pedagógiai program megvalósításának feltételei Az idegenforgalmi és a vendéglátós szakmák piaca nap, mint nap új trendekkel és igényekkel készteti innovációra a kínálati oldal dolgozóit. Intézményünk fontosnak tartja, hogy a különböző szakmai folyóiratok és naprakész információkat tartalmazó kiadványok elérhetők

135

legyenek a diákok számára is. Az alkalmazható tankönyvek és segédletek mellett a szakmai lapok megléte kitűnő hátteréül szolgál a versenyképes szakemberképzésnek. A tanórákon az interaktív szemléltető eszközök és a szakmai kiadványok együttesen válnak a megvalósítás eszközeivé.

5.4.3. Ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Nevelési elvek A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – az iskolában is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó marketing lehetőségek megragadására. A marketing – kommunikáció tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Környezet nevelés program A Marketing – PR kommunikáció órákon környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. Egészségnevelési A tanórán a tanuló, maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ennek érdekében az iskolába tanulók figyelmét felhívjuk a marketing – eszköz segítségével az egészségtudatos magatartás kialakítására, ezért minden évben nagyszámú promóciós- eszközöket készítünk. Fogyasztóvédelem A szakmai órákon megismerjük a fogyasztói szokásokat és fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb jogokat, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet fordítunk a tudatos egészséges vásárlási szokások kiépítésére. Helyi Tanterv A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Pedagógiai program megvalósulásának feltételei Az oktatatói munka feltétele, hogy kialakuljon a marketing- kommunikáció személet és látásmód, hiszen napjaink gazdasági - társadalmi változásai jelentősen befolyásolják ezt. Ennek a kiépítése érdekében számos tevékenységet végez az iskola elsődlegesen a szervezte azonosulás kiépítése kapcsán. Széleskörű technikai eszközöket (projektor, laptok, interaktív tábla, informatikai moderátor terem) használt az iskola ennek hatékonyabb kivitelezésért

5.4.4. Művészet, közművelődés, kommunikáció Nevelési elvek

136

Fontos, hogy a bennünket választó fiatalok megfelelő kommunikációs készségek birtokában távozhassanak tőlünk, hiszen a sikerekhez az első lépést a megfelelő kommunikáció jelentheti, melynek megszerzését lehetővé tesszük azok számára, akik bennünket választanak. Mivel intézményünkben oktató – nevelő munka folyik, ezért minden területen kiemelkedő szerepet kap a kommunikáció, tanórákon, és tanórákon kívül is. A hiteles kommunikáció a tanár – diák kapcsolat alapköve, az információáramlás egyenrangúsága és kétirányúsága alapozhatja meg ezen kapcsolatot. A tanórákon belül mindenkinek lehetősége van megnyilatkozásra, különböző tréningeken igyekszünk fejleszteni a már meglévő képességeket diákjainkban, ezzel is az egészséges személyiségfejlődést kívánjuk elősegíteni, a tanórákon túl pedig a DÖK kap ebben kiemelt szerepet. Környezeti nevelés program A kommunikáció itt kiemelt szerepet játszik, nem csak direkt, hanem indirekt módon is, példamutatás formájában. Iskolaújságunk az előző tanévben is teret adott minden a témában érintett írásnak, ezt a jövőben is folytatni kívánjuk. Egészségnevelési – egészségfejlesztési program Az egészségtudatosság nagyon aktuális kérdés, diákjaink kiemelt célcsoportot jelentenek ezen kérdéskörben. Egyrészt rendezvényeink jelentős része szolgálja az egészségnevelés implicit és explicit módon történő hangsúlyozását, ugyanakkor az egyes tanórák folyamán reklám – illetve médiatevékenység (pl. Termékek) nyomon követésével és elemzésével is felhívjuk a figyelmet a témakörre. Fogyasztóvédelem Az egészségneveléssel kapcsolatos kérdéskör. Fontos az informálódás és informálás, melyet a kommunikációs eszközökkel oldhatunk meg, illetve annak feltérképezésével, milyen információt honnan lehet megszerezni. A fogyasztói jogok, reklamációs lehetőségek tanórákon belüli kereteken belül kerülnek elsősorban terítékre. Helyi tanterv Majdnem minden képzésünkben helyet kap a kommunikáció valamilyen tantárgy formájában, mind elméleti, mind gyakorlati formában. A meglévő képességek erősítése illetve kialakítása kiemelt szerephez jut. Arra törekszünk, hogy az évközi és a záróvizsgákon ugyanúgy a maximumot hozhassák ki magukból diákjaink az eredményes továbblépéshez – legyen az akár továbbtanulás, akár az adott szakmában történő elhelyezkedés. A pedagógiai program megvalósításának feltételei Széleskörű technikai eszközöket (projektor, laptok, interaktív tábla, informatikai moderátor terem) használhatunk a kommunikáció oktatás terén. Egyik fontos feltétel az oktatói – nevelői munkában együttműködő felek között megvalósuló gördülékeny és eredményes kommunikáció, hiszen e nélkül az intézményünkbe érkező, avagy innen sikeres tanulmányokról számot adó távozó diákjaink sem lehetnek eredményesek. Ezt az akadálymentes kommunikációt igyekszik intézményünk valamennyi lehetséges módon támogatni a különböző fórumokon (tanórák, DÖK, szülői képviselet).

5.4.5. Ügyvitel Nevelési elvek A gazdasági területen elérendő célunk, hogy a nálunk tanuló fiatalok átfogó képet kapjanak a piacgazdaság központi szereplőiről, ismerjék a vállalkozások működésének sajátosságait, a

137

pénz- és tőkepiacot, a pénzügy és a számvitel alapjait, a vezetés elméletrendszerét. A gazdasági tantárgyak alapvetően távol állnak a fiataloktól. Emiatt gyakorlatorientálttá és szemléletesebbé igyekszünk tenni ezeket a tananyagokat (pl. a tőzsdével kapcsolatos tananyag átadásakor online figyeljük a BUX-index pillanatnyi állását a tanórán). Környezeti nevelés program Tanulóinkban nagyon fontos elmélyíteni a környezettudatos magatartásformákat. Az ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek tantárgy oktatása során a tanulók a környezetvédelemmel kapcsolatos, a mai világban nélkülözhetetlen tudásanyagot kapnak. A fenntartható fejlődés értelmében elsődleges feladat, hogy a kimerülő energiaforrásainkat (pl. kőolaj, kőszén) megújuló energiatípusokkal helyettesítjük (nap, szél, a föld hője stb.). Egészségnevelési – egészségfejlesztési program Iskolánkban rendkívül fontos megvalósítandó feladat a diákok egészségtudatos nevelése. Ennek értelmében figyeljék a termékek és szolgáltatások ár-érték arányát, egészségességét, az egészségre való ártalmasságát. Az üzleti lélektan órákon előtérbe kerül az egészséges életmód, a stressz kezelésének hatékony módozatai. Fogyasztóvédelem A fogyasztókkal – jelen esetben diákjainkkal – az iskolai oktatás keretében meg kell ismertetni az igényeik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. Ennek jegyében adjuk át a hatékony érdekérvényesítéshez, reklamációhoz szükséges ismereteket pl. az üzleti lélektan órán követelmény az asszertív (önérvényesítő) magatartásforma elsajátítása. Helyi tanterv Szakjaink többségénél megtalálható a gazdasági képzés valamilyen formában (vállalkozási ismeretek, adózási ismeretek, menedzsment alapjai), ami hozzásegíti diákjainkat ahhoz, hogy pl. menedzserekként eligazodjanak az adózási, számviteli törvények között, tudjanak vállalkozást alapítani, működtetni, következésképpen helyt álljanak a munkaerőpiacon. A gazdasági tantárgyak valamennyi képzésünkön jelen vannak valamilyen formában. A gazdasági ismeretek elsajátításával diákjaink képesek lesznek a gazdasági élet alapvető fogalmainak ismeretére, statisztikai adatok (táblák, diagramok) elemzésére. Pedagógiai program megvalósításának feltételei Célunk, hogy diákjaink gazdasági ismereteik (pénz- és tőkepiaci ismeretek, marketing, vállalat-gazdaságtan) birtokában helytálljanak a munkaerőpiacon akár munkavállalóként, akár egyéni vállalkozóként. Széleskörű technikai eszközeink közül ezen a területen a projektor, laptok, interaktív tábla, informatikai terem használata elengedhetetlen az oktatás a hatékonyságának növeléséhez.

6. Felnőttképzési oktatás 6.1 A felnőttképzés feladata Bekapcsolódni a felnőtt lakosság nyelvi képzésébe, alapszakmához juttatásába, szakmaváltoztatásába, alap- és átképzésébe, továbbá, hogy segítsük az embereket hatékony munkavállalóvá válni. A felnőttképzés, illetve a képzésekhez csatlakozó tréningek,

138

szolgáltatások biztosítása, a képzésekhez szükséges tudás mérését, esetenként a hiányzó, de szükséges tudás elsajátításának hatékony segítését. Képzéseink zöme az idegen nyelv oktatására alapuló és az ahhoz kapcsolódó területeket céloz meg. Ennek megfelelően az általunk kiválasztott szegmentumokat elsősorban a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, számítástechnika területén tevékenykedni kívánó, de alapképzettséggel esetleg még nem rendelkező emberek alkotják. Továbbá fontosnak tartjuk a marketing, segítő foglalkozásúak fejlesztését is. A képzés célcsoportja A képzés célcsoportja a felnőttoktatásban résztvevő jelentkezők. A felnőttképzés alapvetően két kategóriába sorolható, a lakossági, illetve a vállalati tanfolyamok. A tanfolyami csoportok megszervezésének mechanizmusa, felépítése, követelményrendszere teljesen egyforma, de a vállalati tanfolyamok esetében a megrendelői igények dominálnak. Terveink között szerepel, hogy a felnőttképzésünket az állami szféra képviselői között is népszerűsítsük és bevonjuk őket oktatásainkba. Szakmai nyelvi képzést a szakképzésben résztvevő tanulók, illetve lakossági és vállalati tanfolyamainkon folytatunk.

A felnőttképzés gyakorlatát meghatározó jogszabályok Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény felnőttképzési tevékenységében Magyarország Alaptörvényének XI. cikkében meghatározottak az irányadók: (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. -

a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A személyi-tárgyi feltételek

139

A tervezett, meghirdetett képzési formákhoz szükséges személyi feltételek az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló oktatók révén adottak. Szaktudásuk, folyamatos ön- illetve továbbképzésük, gyakorlati tapasztalataik biztosítékot jelentenek a képzés színvonalát illetően. Az intézmény körzetében, külső helyszíneken tervezett képzések esetében, amelyek leginkább nyelvi képzést jelentenek üzleti partnereinknél, a szükséges tárgyi feltételek meglétét a tanfolyamok szervezésekor ellenőrizzük, a tényleges oktatást megelőzően a különböző gazdálkodó szervezetekkel eseti szerződést kötünk. Cél új partnerek szerzése, megtartása és hosszú távú kapcsolat kialakítása. Az akkreditált képzési programok engedélyében meghatározott feltételei alapján elsősorban saját munkatársaink és szakemberek bevonásával kívánjuk megvalósítani. Amennyiben az akkreditációban megjelölt végzettséggel és kompetenciákkal nem rendelkezik munkatársunk, úgy külső szakembereket vonunk be. A szakemberek kiválasztásának módját a Humánerőforrás-terv tartalmazza. A tanfolyamok jogi szabályozásának megfeleltetéséről a továbbképzési felelős gondoskodik (adminisztráció, bejelentés, nyilvántartás, előadói szerződések, óradíjak, költségvetés készítése stb.)

6.2 Felnőttképzési minőségpolitika Intézményünk elkötelezi magát a minőségi munka mellett. Minőségen a küldetésünk, jövőképünk hatékony és eredményes megvalósítását értjük, amely mérhető és kimutatható a munkatársak és a szolgáltatásainkat igénybe vevő partnereink elégedettségében, valamint a működési eredmények és a stratégia megvalósítását szolgáló célok egymáshoz közelítésében. Vállaljuk, hogy valamennyi partnerünk igényeit és elégedettségét figyelembe véve szervezzük, fejlesztjük szolgáltatási tevékenységeinket, szabályozzuk működésünket, működtetjük minőségirányítási rendszerünket. Tudjuk, hogy a hosszú, közép,- és rövid távú minőségcélok megvalósítása, a minőséget befolyásoló hátráltató tényezők megszüntetésére javaslatok tétele, illetve a folyamatos fejlesztés saját munkaterületet érintően minden dolgozó feladata, ezért aktívan részt vállalunk a minőségpolitika megvalósításában. Arra törekszünk, hogy intézményünk, az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény elismertsége partnereink körében folyamatosan javuljon.

140

6.3. Képzési folyamat leírása Képzési programok

Képzés meghirdetése

Tájékoztató kiadása

Felnőttképzési vezető

Jelentkezési lap

Jelentkezés a képzésre

Beérkezett jelentkezési lap

jelentkező

Jelentkezési lapok

Jelentkezők regisztrálása

Regisztráció

Felnőttképzési munkatárs

Jelentkezési lapok Képzési program Előzetesen megszerzett tudás folyamata

Jelentkezési lapok feldolgozása az előzetesen megszerzett tudás beszámítása, illetve a felmérés igénylése szempontjából

- igazolással alátámasztott lista - felmérési igényről lista

Felnőttképzési vezető

Előzetesen megszerzett tudás folyamata

Az előzetesen megszerzett tudás elfogadása

Nem

Felajánlás a felmérésre

Igen Előzetesen megszerzett tudás folyamata

A jelentkező tájékoztatása az elfogadásról, illetve a felmérési igény teljesítési feltételeiről

értesítés

1

141

1

Felnőttképzési vezető

Elkészített felmérők

felmérés

Megírt felmérők

Felnőttképzési munkatárs

Értékelési szempontsor

Felmérés értékelése

Értékelési lista

Képzési programfelelős

Előzetesen megszerzett tudás folyamata

Visszaigazolás a felmérésről

értesítés

Felnőttképzési vezető

Képzési program Jelentkezők

Az induló képzés előkészítése: Személyi feltételek: Képzésfelelős Előadók

Indításra kész Képzési állapot

Tárgyi feltételek: Terem Eszközök Felnőttképzési munkatárs Képzési tájékoztató

szerződés

Szerződés kötés

Aláírt szerződések

Felnőttképzési vezető

2

142

2

Képzési program

A képzési folyamat indítása,

Képzési rend

képzés ütemezése Felnőttképzési vezető

Képzési ütemterv

A képzés lebonyolítása

Képzés

Felnőttképzési munkatárs

A képzés zárása

Tanúsítvány

6.4 Panaszkezelés Panasz: Eljárást, állapotot vagy döntést kifogásoló, sérelmező olyan kérelem, amely intézkedéskéréssel párosul. Általános jogorvoslati eszköz. A panaszokról szóló törvény alapján bármely érdeksérelemmel vagy jogsérelemmel kapcsolatosan az intézmény vezetőjéhez (megbízottjához, például a szak- vagy szakmai szolgáltatást ellátó dolgozó) panasz nyújtható be, szóban vagy írásban. A panaszra az illetékes személy 15 napon belül köteles választ adni.A válaszadás lehetséges módjai: Szóban, szóbeli panasz esetén – ha a panasz tárgya lehetővé teszi, vagy amennyiben a panasztevő számára elfogadható a szóbeliség, Írásban, írásbeli panasz esetén, a panaszt tevő személy személyétől függetlenül. Jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály, vagy működési szabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. A jogorvoslat elnevezési tárgya lehet: panasz, kifogás, fellebbezés, felszólalás, észrevétel, felülvizsgálati kérelem. Döntés elleni jogorvoslati kérelem írásban nyújtandó be.

7.Egészség-, környezeti nevelési és fogyasztóvédelmi program Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk Békéscsabán, az Alföld délkeleti részén található. A város jellegzetesen ártérperemi település, a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában.

143

Az éghajlat az országos átlagnál is kontinentálisabb. A jellegzetesen mezőgazdasági művelés ellenére tágabb környezetének árterei az eredeti növény- és állatvilágból is sokat megőriztek. A város nevezetes a növénytermeléséről, az állattenyésztéséről, valamint az ezekre épülő malom-, konzerv-, hús- textilipar, tégla és cserépgyártásáról, nyomdaiparáról. Napjainkban erőteljesen nő azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a szerepe, amelyek a régióban új kezdeményezésnek számító gép- és műszeripari tevékenységeket honosítanak meg. Bár műemlékekben nem gazdag Békéscsaba, városképi jelentőségű, műemlék jellegű, építészeti értékeket képviselő, hagyományőrző épületeknek, emlékhelyeknek, látnivalóknak nincs híján. (Pl. a templomok, a városháza, a Fiume Szálló, a színház, a szlovák tájház, meseház, a diáktanya épületei, a Munkácsy Múzeum, és a Munkácsy Emlékház, a gabonamúzeum.). A turistákat a Békéscsabát övező természeti táj viszonylagos érintetlensége, a Körösök kínálta horgász-vadász paradicsom, az ökoturizmust lehetővé tevő környezet, az 50 kilométeres körzetben könnyen elérhető megannyi termálvizes gyógyfürdő és Békéscsaba vonzáskörnyezetének kirándulóhelyei, köztük Gyula a várjátékaival és várfürdőjével, Szabadkígyós híres kastélyával és kastélyparkjával, Szanazug a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál szabad strandjával. Jelentős a szlovák nemzetiség aránya, nemzetiségi hagyományokkal. A városban a szelektív hulladékgyűjtés még csak néhány helyen van megoldva. A város a térség vasúti-, közúti közlekedési csomópontja, nagy az átmenő forgalom a közeli határátkelő miatt. Az elkerülő út építése jelenleg folyamatban van. A városi forgalom egyre nagyobb, zsúfoltabb. A jelentős kerékpáros forgalom számára folyamatosan bővülő kerékpárút hálózat áll rendelkezésre. A városban több egyesület és civil szervezet segíti a környezet szépítését, megóvását. (Pl. Városvédő és Szépítő Egyesület, Körös Klub) Eredetileg az iskolánk épülete nem iskolának épült, mégis van egy kellemes hangulatot keltő jellege, ami egyedivé és családiassá teszi. Az iskola nyugodt, fásított, szép természeti környezetben található. Mivel az épület és környezetének alakítása felett a tulajdonos rendelkezik, ezért az iskola vezetője tartja a kapcsolatot a tulajdonossal, amennyiben némi változtatások szükségesek. Éppen a környezet szebbé, egészségesebbé tétele érdekében nagyon sok lépés is történt.

7.1. Környezeti nevelés program A környezeti nevelés alapelveit szabályozó jogi háttér 

A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005 - 2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

144



Az Alaptörvény XXI cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.



Az Alaptörvényben megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. §-a szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. A fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel: A környezeti oktatás és nevelés feladatai csak úgy teljesíthetők eredményesen, ha azok szerves részét képezik a fenntartható fejlődéssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, és vállalják a felelősséget egyéni és közös tetteikért.

Az iskolai környezeti nevelés fogalma „A környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére  felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére o a problémák megkeresésére, okainak megértésére o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” o Az iskolának sokoldalú szerepet kell vállalnia a környezeti tudatosság kialakításában, mely az általános társadalmi elvárások között szerepel. Ehhez igazodva megalkottuk a Környezeti nevelési programot és megvalósításával igyekszünk eleget tenni a különböző jogszabályokban is megnyilvánuló követelményeknek.

145

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Ezzel érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot. A környezetvédelem kérdésének előtérbe kerülése szükségszerűvé teszi, hogy az elkövetkező években az oktatásban és a nevelésben nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek, és ez a nevelés – oktatás –, szakképzés rendszerében tudatosan felépítve végig megjelenjen. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés az a területe iskolai életünknek, ahol nagy szükség van az iskola vezetőségének és a kollégák együttműködésére ebben a témában. A környezeti nevelést az iskola dolgozói mindig feladatuknak tekintik. A tanórai foglalkozásokon nem csak a környezettel kapcsolatos ismeretátadás történik, hanem a környezettel kapcsolatos magatartási minták kialakítása, a környezetért tenni tudáshoz szükséges képességek, pozitív érzelmi hozzáállás, elkötelezettség kialakítása is. Minden tanévben a környezeti neveléshez kapcsolódó programokat is rendezünk. Környezeti nevelési programunk megvalósításának szerves része, a rendszeres kapcsolattartás más intézményekkel, egyesületekkel, vállalkozásokkal, akik segítségével, információkkal tudjuk ellátni a nálunk tanuló diákokat. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban az élet minden területén a fenntarthatóság felé irányul a figyelem. Ezt az oktatásunkba is be kell építenünk, ahol még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az erkölcs kérdése, és a környezettudatos életmód. Új értékeket kell elfogadtatnunk diákjainkkal, melyek meg kell, hogy szilárduljanak és hagyománnyá kell, hogy váljanak. Ehhez hatékony tanulási és tanítási stratégiákat kell kialakítanunk. Elsődleges helyen áll a diákok szemlélet formálása. Ezt úgy érhetjük el, ha minden tantárgy keretében és minden iskolán kívüli programon az egységes, egymást átható, egész, és nem elszigetelt ismereteket adunk.

7.2 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Az iskolai egészségneveléshez, egészségfejlesztéshez kapcsolódó fogalmak Az egészség a testi, a lelki, a szociális jól-lét állapota, amely egy folyamat. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, amely magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.

Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos összes ismeretket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetésben élők egészségének

146

előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

Az iskolában folyó egészségnevelés és egészségfejlesztés célja Elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő képesek legyenek arra, hogy folyamatos nyomon kövessék saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyéneknek vagy csoportnak képesnek kell lenniük arra, hogy meg tudják fogalmazni és meg tudják valósítani vágyaikat, hogy megtalálják a megfogalmazódott szükségleteikhez vezető, egészségüket védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá a környezetével változzanak vagy alkalmazkodjanak ahhoz. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola mindennapjaiba, egész életébe beépülő tevékenység legyen, amely a tanulók és pedagógusok egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a környezet egészség támogató jellegének erősítésére irányul. Céljaink tehát: -

Elősegíteni a tanuló felelősségvállalását Biztatni a diákot az egészséges életmódra Lehetőségeket adni, hogy a fiatal bizonyíthassa fizikai, lelki, szociális erejét Elősegíteni az önismeretet és az önbecsülést Fejleszteni a döntési képességet Kialakítani a nemi szerepeket Fejleszteni a szellemi, etikai, erkölcsi értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősséget

Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megelőzésére irányul, melynek színterei a következők: -

az egészséges, vegyes táplálkozás a mindennapos vagy a lehető legtöbb testmozgás a személyes és környezeti higiéné a lelki egyensúly megteremtésének eszközei és ennek megtartása a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, családtervezési módszerek, egészségkárosító formák elkerülése, járványügyi biztonság megvalósítása. a test jelzéseinek megfigyelése, szükséges változtatások megvalósítása rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel

A másodlagos és a harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg:

147

1. 2. 3. 4.

genetikai alapok környezeti hatások az egyén életmódja az egészségügyi ellátó rendszer működése

Az iskola szerepe az egészségnevelésben több területre terjed ki: -

az egészségvédelemre vonatkozó modern ismeretek átadása, megtanítani, hogy az élet és egészség alapvető érték motiválni a tanulókat egészségvédő magatartás kialakítására, segíteni a tanulókat abban, hogy helyes döntéseket hozzanak az életvezetésben, megteremteni azt, hogy az iskolai környezet mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést a pedagógusok olyan életvitelt folytassanak, hogy az pozitív hatással legyen a tanulókra, megérteni azt, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti kapcsolatból fakad.

Az iskolai programunkban kiemelt szerepet kap:         

az egészséges személyiség kialakulásának elősegítése, az egészséges táplálkozás fontosságának tudatosítása, a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése, az AIDS prevenció, a betegség megelőzését és a gyógyulást elősegítő magatartás kialakítása, a testi higiénia fontossága, a környezeti ártalmak lehetőség szerinti elkerülése, csökkentése (zaj, légszennyezés), a személyes biztonság (közlekedés) fontossága személyes segítési formák – pl. véradás

7.3. Az iskolai környezeti és egészségnevelés közös programterületei Alapelvek, jövőkép, célok Az alapelvek közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk, és ezek fogalmát, tartalmát körül kell járnunk, meg kell világítanunk:  a fenntartható fejlődés  a kölcsönös függőség, ok–okozati összefüggések  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései  alapvető emberi szükségletek emberi jogok  demokrácia  biológiai sokféleség  ökológiai egyensúly

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos és környezetbarát felnőttek váljanak diákjainkból, ezért ki kell alakítanunk bennük:  a környezettudatos magatartást és életvitelt  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt  a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét 148

     

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét a rendszerszemléletet a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket, az összefüggéseket  A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői  Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése  Az iskolai környezet barátságosságának, meghittségének fokozása  Takarékoskodás a vízzel, a villannyal és a gázzal  A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, legyenek a tanulók környezetük védelmezői  Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást A célok kialakításához szükséges készségek:          

problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet és gondolkodásmód problémaérzékenység kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, média használat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári részvétel és cselekvés értékelés és mérlegelés készsége

7.4. A környezeti és egészségnevelés színterei, tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Ahol a tananyagba építhető, ott átadunk ismereteket a fenti témákban, szerepet kap az önálló ismeretszerzés is, témához kapcsolódó anyaggyűjtés, felhasználva az informatika adta lehetőségeket. Ettől azt is várjuk, hogy a környezeti és az egészségnevelés az iskola egészét illetően is megerősödik, megtaláljuk hozzá a legmegfelelőbb szervezeti kereteket és a legpraktikusabb, gyakorlatban megvalósítható projekteket. Fontos megjeleníteni a hétköznapi környezeti problémákat és feldolgozásukhoz interaktív módszerek alkalmazása a legcélravezetőbb. A környezeti és egészségnevelés témaköre nagyon összetett, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció bizonyos területeken. Minden lehetőséget meg kell ragadni,

149

hogy diákjaink megfelelő és egységes képet alakíthassanak ki önmagukról és az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink a környezeti és egészségnevelési témakörben -

-

-

-

tanulmányi kirándulások pályázatok, kiállítások rendezése /ILS Galéria, kérdőíves feldolgozás reklám, marketing, statisztika tantárgyaknál/ látogatások múzeumokba, a témákkal kapcsolatos kiállításokra, stb. témanapok megtartása a környezetvédelemhez, a sporthoz és az egészséghez kapcsolódva néhány jeles nap megtartása vetélkedéssel, rajz-, poszter- és fotókiállítás kombinálva, filmvetítéssel kiegészülve DÖK által javasolt diákok delegálása előadásokra, konferenciákra stb. idegen nyelvi órákon ilyen témákkal foglalkozó cikkek fordítása, értelmezése az iskolaújságban, iskolarádióban külön teret adunk a fenti témáknak faliújságon kihelyezett tájékoztató anyagokkal segítjük az információszerzést, ahol az hírekkel, illetve más szervezetek rendezvényeiről is lehet tájékozódni. ezen kívül tájékoztatást adunk a mozgást biztosító klubok, tornatermek lehetőségeiről az iskolavezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az iskolai környezet tisztaságához és higiéniájának megőrzéséhez hozzájárulhassunk a diákok aktív bevonásával a pillepalack és a szárazelem hulladékok gyűjtésének segítése, az épület 1. emeletén kihelyezet eszközökkel. Véradó Nap megszervezése ILS Sportnap megtartása ILS Gasztrokulturális Nap lebonyolítása Előadók meghívása, amennyiben nem rendelkezik az iskola az adott témakörhöz megfelelő szakemberrel Csoportos foglalkozásokat tartunk, ahol a résztvevőket arra készítjük fel, tudjanak NEM-et mondani a káros szenvedélyekre például a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúrákra, túlzásba vitt szolárium használatra vagy az eltúlzott és ezért veszélyes testépítésre és IGEN-t az egészségre.

Módszerek, taneszközök A környezeti és egészségnevelés érdekében különböző módszertanok alkalmazására van szükség. Olyan módokat kell kiválasztanunk és alkalmaznunk, amelyek segítik a környezeti nevelés céljainak elérését. Pedagógusaink számára az interaktív lehetőségek folyamatosan elérhetők és alkalmazhatók az órák alkalmával. Néhány módszercsoport: együttműködő tanulási technikák szituációs, drámapedagógia játékok riportmódszer projektmódszer kreatív tevékenység 150

közösségépítés művészi kifejezés kérdőíves feldolgozás esetelemzés Taneszközök Az iskola rendelkezik a környezeti és az egészségneveléshez szükséges alapeszközökkel (számítógépek, projektorok, laptopok, vetítővásznak), a szakkönyveket pedig, lehetőségeink szerint folyamatosan bővítjük. A könyvtár könyvállományának gyarapításánál a környezet- és egészségvédelem az egyik kiemelt szempont. Ezen túl folyamatosan bővíteni kívánjuk az egészségnevelési szak- és CD-könyvtárat. A tanórák és a programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás, valamint egyéb speciális eszközök beszerzését, esetleges cseréjét is fontos feladatnak tartjuk. Anyagi erőforrásaink tervezésénél ezeket szem előtt tartjuk.

Erőforrások Célunk külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolat és együttműködés kialakítása. Nem anyagi erőforrások 

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok és nem pedagógus körben foglalkoztatottak - Meg kívánjuk teremteni az iskolán belüli együttműködés lehetőségét. Ezért minden tanár és iskolai dolgozó (adminisztrációs és technikai terület) feladata a környezet- és egészségtudatos magatartás példaértékűvé tétele a diákok számára. Munkájukkal aktív részesei a programunknak Diákok - Az iskola minden diákjától elvárjuk, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, és a környezet- és egészségvédelem iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákoknak. Tanárok és diákok - Nagy és jelentős szerepet szánunk a megfelelő szemlélet kialakításának, ezt a célt szolgálják a már felsorolt és tervezett programok is. A diákok és tanárok összefogása és együttműködése nélkülözhetetlen a környezet- és egészségbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Olyan viselkedésformákat kívánunk kialakítani, melyeket a diákok otthon, családi környezetben is szívesen alkalmaznak. Minden munkatárs és tanuló feladata, hogy a kulturált környezetet fenntartsa, szemeteléssel, padok, székek rongálásával, ne rombolja a környezetet, vigyázzon rá. Folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy ha elhagyjuk a tantermeket, kapcsoljuk le a világítást, a szociális terekben ne hagyjuk nyitva a vízcsapot, ezzel is javítsunk a modern társadalmakra jellemző forráspazarló magatartásunkon. 

Iskolán kívüli együttműködés

151

Fenntartó – Kölcsönös együttműködés kialakítása a fenntartóval, aki a költségvetés elfogadásával nagyban segítheti a környezeti és egészségnevelési program megvalósulását. Bérbeadó  A program megvalósulása érdekében az eddigi az iskolavezetés ezután is konstruktív ötletekkel fogja megkeresni a bérbeadó képviselőit, és azon lesz, hogy vonzó, ember- és környezetbarát feltételeket teremtsen a mindennapos munkavégzéshez. Környezeti és egészségneveléssel foglalkozó intézmények – Ezekkel való kapcsolat kialakítás, ezek látogatása színesítheti programunkat. Kiemelkedően fontosak ebben a körben a Békéscsabán tevékenykedő szervezetek: pl. Körösök Völgye Natúrpark. Civil szervezetek – Ezek szakmai programjaikkal segíthetik munkánkat. A civil szervezetekkel való kapcsolatkialakítás szintén ugyanolyan fontos. Hivatalos szervek –Feladatuk, hogy ellenőrizzék, környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola: pl. az ÁNTSZ) Anyagi erőforrások 

Saját erőforrások

Költségvetés – Az iskola az éves közoktatási normatívából kíván elkülöníteni környezeti nevelési feladatok ellátására. Ezt az összeget akár belépőkre, városon belüli utaztatási költségekre lehet fordítani rászorultsági alapon. Az elosztás elvét év elején a tantestület határozza meg. Az elkülönített összeg másik fele a témához kapcsolódó eszköz- és szakkönyvvásárlásra fordítódik, valamint versenyeken, kiállításokon való részvétel jutalmazására. Az iskolai költségvetés elosztásánál szem előtt tartjuk azt, hogy olyan felújításokra is sor kerülhessen, melyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését hivatottak segíteni. Rendkívüli esetekben a fenntartóval történik egyeztetés. 

Külső erőforrások

Pályázat – A pályázati figyelés fenti témákban, az illetékes minisztérium gondozásában, a Köznevelési Törvény is felhívja a figyelmet: „78§ (3) Az oktatásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.” „78§ (5) Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását…”

8.Kommunikáció

152

8.1. Külső intézményi kommunikáció Bár a Public Relations tevékenység az üzleti élet, a profit orientált vállalatok szellemi terméke, természetesen a civil, illetve az oktatás, a non-profit szférában is nélkülözhetetlen. A tudatosan kialakított image ma az egyik legerősebb eszköz a vetélytársakkal szemben. Éppen ezért az iskola új trendeket igyekszik kialakítani a célcsoport megnyerésére. Célunk, hogy az egyéni intellektuális igényekhez igazodva, a lehetőségek széles skáláját nyújtva, a mindennapi élet sikeréhez segítse tanulókat. Iskola oktatási profilja az elmúlt évek során folyamatosan változott, de mindig megfelelt az alapítók által megfogalmazott követelményrendszernek úgy, mint a minőségi szakmai és nyelvi oktatás, gyakorlatorientált szakmai képzés, diák-barát iskola megteremtése, intelligens, önértékelésre képes diákság nevelése, a hallgatók pszichés és mentális támogatása. Ebből kiindulva fogalmazódott meg az iskola (mozaik szóból eredő szlogenje (ILS- Intelligens Lehetőséges Sora), mellyel több éve azonosulnak az iskolában tanuló diákok. Az iskola képzési szerkezetének fejlesztése, modernizálása, piacképessé tevése folyamatos feladata a vezetésnek és a tanári kollektívának. Az iskola kiemelt feladatnak tekinti, hogy segítse diákjainknak abban, hogy könnyebben bejuthassanak a felsőoktatásba, illetve érettségi után a megfelelő szakma megválasztásával, eséllyel indulhassanak a munkavállalás terén. Az iskola tanárai egységes szemlélettel több éves nyelvoktatási gyakorlattal rendelkező, szakértő és barátságos tanári közösségként várja a tanulókat. Az intézmény fő célja az, hogy a hallgatói sikeres nyelvtanulókká váljanak, ezért tanulási folyamat hatékonyságát segítő tanácsokat is adnak. Az oktatási intézményben a tanuló diákok korszerű oktatási eszközök használatával sajátíthatják el a tananyagot. Továbbá nagy figyelmet fordítunk arra, hogy érzékeltessük tanulóinkkal, mennyire fontos, a nagyszabású írott, hallott és multimédiás anyagot feldolgozásának képessége, kompetenciája, illetve hogy kellő kifejezőkészséggel tudják megfogalmazni gondolataikat a fenti témában. Legyenek képesek eligazodni a szakirodalomban, az informatika segítségével tudjanak információkat gyűjteni hálózatról, internetről. Legyenek képesek kritikus gondolkodásra, tudjanak mérlegelni, értékes és értéktelen információkat elkülöníteni egymástól. Tanulóinkat nevelni próbáljuk és szoktatjuk a fellépésre, szereplésre, előadások megtartására.

8.1.1. Iskolán kívüli kommunikáció formái         

szóróanyagok pályázatok nyílt napok sajtóban megjelenő hirdetések online hirdetések eseménymarketingek rendezvények együttműködés az önkormányzattal, intézményi vezetőkkel, kollégiumokkal továbbképzések

153

8.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái a kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. - rendezvények, - versenyek, - pályázatok.

8.1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató

megfelelő

tájékoztatást

kapjon

az

intézmény

anyagi

helyzetéről,

az

intézménytámogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

8.2. Belső intézményi kommunikáció Az iskola kommunikációs szabályai közül a legfontosabb a megfelelő, pontos és korrekt tájékoztatás, valamint a folyamatos információáramlás. Ennek érdekében számos kommunikációs eszközöket alkalmazunk. A hatékony kommunikáció fejlesztése érdekében szükséges egy tartalmában világos, logikus felépítésű, formájában esztétikus és áttekinthető Információs fal, mellyel az iskola rendelkezik és ezen a dolgozói számára hozzáférhető az egész

tanévre

vonatkozó

információkat

(a

tanárok

és

osztályok

órarendjét

a

terembeosztásokkal, ügyeleti és helyettesítéseket, határidők stb.) tartalmazza. A belő kommunikáció megkönnyítése érdekében belső online levelezési rendszert alakítottunk ki. Ebben a vezetőség tájékoztathatja az iskola dolgozóit az elmúlt időszak eseményeiről, a következő időszak teendőiről, feladatairól, programjairól. Megkönnyíti a pedagógusok dolgát, a tanári szobában található információs szekrény, melyben szakfelelősök, tanárok, óraadótanárok megtalálhatja az iskolában folyó pedagógiai folyamatokhoz kapcsolódó legfontosabb dokumentációkat. Az iskolába újonnan belépő dolgozók könnyebb eligazodását, gyorsabb beilleszkedését szolgálja a mentori program, amely segítségével könnyebben beilleszkedhetnek a tantestületbe illetve a megismerhetik az intézményen beleül szaknyelvet, amelyből a dolgozó képet alkothat új munkahelyéről, lehetőségeiről, a szokásokról, hagyományokról, elvárásokról.

154

8.2.1. Iskolán belüli kommunikáció formái A nevelőtestület belső tájékoztatási eszközei - Egy tanév során a nevelőtestület több alakalommal is ülésezik: * alakuló értekezlet, * tanévnyitó értekezlet, * munkatervi értekezlet, * tanévzáró értekezlet, * rendkívüli értekezletek, * félévi és év végi osztályozó értekezlet, * egy vagy két alkalommal nevelési értekezlet. - Email hálózat - Faliújság - Információs szekrény - Konzultációk - Képzések, továbbképzések A tanulók belső tájékoztatási eszközei - személyes kontaktus a pedagógusokkal - vezetőséggel történő konzultációs lehetőség - tanulmányi osztály - titkárság - DÖK - faliújságon közölt információk - szóróanyagok készítése /mindezek szakmai tantárgyakhoz kapcsolódóan/ - iskolarádióban és iskolaújságban interjúk, információk, programlehetőségek közlése - osztályonkénti email hálózat - honlap Szülői képviselettel való konzultációk A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:    



az intézmény fenntartására, átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körnek módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), az intézmény ellenőrzésére:  gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,  pedagógiai, szakmai munka eredményessége, értékelése,  az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint  a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,

155

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:     

szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló, egyeztető tárgyalás, értekezlet, gyűlés, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskola külső környezetét a szülők, a fenntartó, az iskolával szoros kapcsolatban álló különböző szervezetek, és a lakókörnyezet alkotják. Az iskola üzeneteit a külvilág felé a helyi újságban, illetve a helyi kábeltévén keresztül juttatja el, kifejezetten a szülők számára faliújságon. Az iskolával hivatalos kapcsolatban álló egyéb szervezetekkel elsősorban az intézmény vezetője kommunikál. Az Oktatási és Kormányzati Intézmények, Érdekképviseleti Szervezetek az intézménnyel hivatalos levelezésen, telefonon, konzultációkon valamint az igazgatói értekezleteken jeleníthetik meg a formális kétirányú kommunikációt. A kommunikáció kötetlenebb formáira az iskola nagyobb szabású rendezvényein kerülhet sor, melyekre az intézmény vezetője meghívja az iskolával kapcsolatban álló szervezetek képviselőit.

9. Minőségfejlesztés 9.1. Küldetésnyilatkozat, minőségpolitika Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény folyamatosan bővülő és a munkapiaci elvárások alapján átalakuló szak-kínálattal várja az érettségivel rendelkező fiatal felnőtteket. Célcsoportunk a középiskolát érettségivel befejező, de továbbtanulni nem szándékozó, illetve a főiskolára/egyetemre felvételt nem nyert tanulók köre. Az iskola célja, hogy színvonalas, a XXI. század követelményeinek megfelelő szakmai oktatást nyújtson a tanulóknak, akik tanulmányaik befejeztével sikeres OKJ-s vizsgát tehetnek. Iskolánk fő törekvése a partnerközpontú szemlélet megjelenítése az oktatás-nevelés, valamint az ügyintézés területén egyaránt. A XXI. század kihívásainak megfelelő szakmai képzést biztosítunk tanulóinknak, mely jelenti egyrészt az információ alapú társadalom követelte infrastrukturális beszerzések növelését, valamint az ezzel kapcsolatos tanulói és tanári készségek és kompetenciák fejlesztését. Tanáraink szakmai fejlődését erkölcsileg és a lehetőségekhez mérten anyagilag is támogatjuk. Szintén kiemelt területként kezeljük a nyelvi képzést, ezzel elősegítve diákjaink elhelyezkedési esélyeit a magyar és európai munkaerőpiacon. Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény folyó képzés gyakorlatorientált, amely a tanulók problémamegoldó- és alkalmazkodó készségét, valamint kreativitását növeli. Tanulóinknak igény esetén

156

karrierépítési tanácsadási alkalmakat biztosítunk, ezzel elősegítve munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket, illetve továbbtanulási szándékuk megvalósulását. ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény kiemelten fontosnak tartja a közösség-építést; hangulatos közösségi programokkal, változatos hagyományteremtő eseményekkel biztosítunk lehetőséget egymás jobb megismerésére, az együtt szórakozásra, beleértve tanárokat és diákokat. Intézményünk elkötelezi magát a minőségi munka mellett. Minőségen a küldetésünk, jövőképünk hatékony és eredményes megvalósítását értjük, amely mérhető és kimutatható a munkatársak és a szolgáltatásainkat igénybe vevő partnereink elégedettségében, valamint a működési eredmények és a stratégia megvalósítását szolgáló célok egymáshoz közelítésében. Mindez elképzelhetetlen a vezetés tervszerű, szakszerű munkája, a munkatársak képzése, a működési feltételek folyamatos fejlesztése nélkül. Vállaljuk, hogy valamennyi partnerünk igényeit és elégedettségét figyelembe véve szervezzük, fejlesztjük szolgáltatási tevékenységeinket, szabályozzuk működésünket, működtetjük minőségirányítási rendszerünket. Tudjuk, hogy a hosszú, közép,- és rövid távú minőségcélok megvalósítása, a minőséget befolyásoló hátráltató tényezők megszüntetésére javaslatok tétele, illetve a folyamatos fejlesztés saját munkaterületet érintően minden dolgozó feladata, ezért aktívan részt vállalunk a minőségpolitika megvalósításában. Arra törekszünk, hogy intézményünk, az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény elismertsége partnereink körében folyamatosan javuljon.

9.2 Jövőkép Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény a jövőben meg kívánja őrizni Békéscsaba és Békés megye szakképzési intézményei között megszerzett jó pozícióját. Továbbra is fogadjuk a megyéből, az ország bármely területéről, valamint a határon túlról érkező jelentkezőket. A beiskolázás sikerének érdekében az intézmény pedagógusai toborzókat szerveznek megyeszerte. A vezetés az intézményi marketing terv alapján hirdet a helyi és országos médiában. Kiemelt célként kezeljük a szakmai tanárok idegen nyelv tudásának növelését és a nyelvtanároknak az iskolában oktatott szakmákhoz kapcsolódó ismereteinek. Külföldi partner kapcsolatainkat a jövőben is fenntartjuk és mélyítjük. Az Európai Uniós integrációból adódó lehetőségeket (pályázatok, új kapcsolatok) ki fogjuk használni.

157

9.3. Minőségcélok Probléma/Igény

Cél

Prioritás

Piacképes szakképzés

Az iskola partnereinek és a munkaerő piaci kínálatnak megfelelő szakképzési irányok, szakok kialakítása

Nagyon fontos Rövid

Jó hírnév

Nagyon fontos Közép Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá tétele legyen mindenki számára kiemelten fontos

A tanulók nyelvi és gyakorlati Külföldi partnerkapcsolatok tudásának bővítése külföldön fenntartása, bővítése

Időtáv

Nagyon fontos Rövid

Munkaerőpiacra való felkészítés

Gyakorlatorientált képzés

Nagyon fontos Közép

Az oktatás technikai felszereltségének növelése

2 db 18 fős gépterem

Nagyon fontos Közép

Színvonalas gyakorlati oktatás

A központi programban megfogalmazott feladatok, célok, elvek megvalósulásának mérése, és az elégedettség emelése

Nagyon fontos Rövid

Szélesebb látóköre legyen a tanároknak

Nyelvi, szakmai, és informatikai Fontos továbbképzés lehetőségének biztosítása

Közép

Közösségi élet kialakítása

A jól szervezett hagyományos programok tovább folytatása

Fontos

Rövid

Információ áramlás javítása

Mindenki akarja, és tegyen érte, Fontos hogy eljusson hozzá minden őt érintő információ

Rövid

9.4. Intézményi minőségfejlesztési rendszer Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban a részt vevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő erőforrásokhoz. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és az egyéb érdekelt felek igényei, amelyeket dokumentált formában rögzíteni kell a javaslattevőnek, ill. a fejlesztést megvalósítóknak.

158

Ha a fejlesztésben a partneri igény érvényesítése során nyert észrevételeket felhasználva módosításokat végzünk, azokat ellenőrzésnek vetjük alá. A változásokat feljegyzésben dokumentáljuk. A folyamatos fejlesztés eszközei a megelőző és helyesbítő tevékenységek. Annak érdekében, hogy az eltéréseket, a nem megfelelő szolgáltatásokat kiváltó okokat megszüntessük, és ezáltal megakadályozzuk az ismételt előfordulást, helyesbítő tevékenységeket végzünk. A helyesbítő és megelőző tevékenységek szükségességéről, végrehajtásáról a minőségi vezető javaslatára az igazgató dönt.

9.4.1. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége A vezetőség az Intézményi Minőségirányítási Programban (IMIP) leírt minőségfejlesztési rendszert az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény szolgáltatásaira vezette be. A minőségfejlesztési rendszert a törvény i megfelelések szerint dolgoztuk ki, és kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó alapítvány minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásokat is. Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény munkatársai felelősséget viselnek a minőségpolitika megvalósításáért, a minőségcélok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenségeket felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégának jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Jogi megfelelés Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy  az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, továbbá  a fenntartó és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek,  azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Működtetés  Az igazgató kinevez a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős személyt, aki – egyéb feladataitól függetlenül – elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. Az intézményi minőségpolitikát a fenntartói minőségirányítási program vonatkozó részei és az intézmény minőségpolitikai nyilatkozatában megfogalmazottak, illetve a minőségcélok határozzák meg.  Az intézmény jövőképét az igazgató által vezetett csapat határozza.  A javaslat/probléma jellegéből adódóan döntési jogköre annak van, akinek ezt tartalmazza a munkaköri leírása. Ha a tanulótól érkezik a javaslat/probléma elsősorban az érintett tanár vagy a szakfelelős kompetenciája a megfelelő reagálás és 159

szükség esetén továbbítani az ügyet a felsőbb. A pedagógusok javaslataikkal fordulhatnak közvetlenül az igazgatóhoz, aki megteszik a szükséges intézkedéseket. A közvetett partnerekkel kapcsolatos döntéseket az igazgató hozza az érintett munkatársak véleményének maghallgatása után. Innováció A vezetés elősegíti és támogatja a már megindult innovatív fejlesztéseket, és további újításokat ösztönöz. Ezen fejlesztések vonatkoznak a szervezeti és az oktatási területre egyaránt.

9.4.2. A tervezés, szervezés lépései 

Célok megfogalmazása

A minőségcélokat a minőségirányítási program és az AMIP követelményei és levárásai alapján tervezik. 

Feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat (folyamatokat), melyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásához. 

Erőforrások biztosítása

Az intézmény igazgatója az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségirányítási rendszer fenntartásához és működtetéséhez, mind az emberi erőforrások, mind a berendezések és feltételek, mind a munkakörnyezet terén. 

Ellenőrzés, elemzés

A nevelőtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosítják a minőségirányítási rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését. 

Eltérések kezelése

A partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, nem megfelelőségként kell kezelni. Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőséget a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségi vezető feljegyzésben dokumentálja. A minőségi vezető ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja a nem megfelelősség kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét. 

Az értékelés

Az intézmény vezetése az IMIP-ben meghatározott elveket figyelembe véve megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való

160

megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. továbbá, az oktató- nevelő tevékenység is értékelése kerül a minőségirányítási programban meghatározottak szerint. 

A mérés

Az emberi tényezőkről nem elfeledkezve, minél egzaktabban mérhetővé tenni az intézményben folyó pedagógiai és az azt segítő munkát.

10. A pedagógiai program megvalósításának feltételei 10.1. Tárgyi feltételek Az ILS Köznevelési Intézmény fenntartója, az Európai Nyelvoktatás Alapítvány biztosítja az iskola működéséhez szükséges tárgyi feltételeket. A tantárgyak kötelező eszközlistáján szereplő tárgyak beszerzéséről, pótlásáról gondoskodik, arról ütemtervet készíttet. Az iskola a tárgyi feltételek megfeleléséhez a rendelkezésére álló eszközökről eszközlistát vezet. Az eszközlista a leltárszabályzatban leírtaknak megfelelően évente készül, úgy, hogy a következő tanévhez szükséges, a leltár alapján rendelkezésre nem álló eszközök beszerzése időben megtörténhessen.

10.2. Iskola épülete Az iskola önálló épülettel nem rendelkezik, a székhelye szerinti épületet bérli. Az intézmény fenntartójának a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési joga a nevelési-oktatási intézmény működéséhez az előírt legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.

10.3. Szakmai, személyi feltételek A tantestület és az adminisztratív személyzet képzettsége/végzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő. A 2013. szeptember 1-től biztosítandó személyi feltételek kialakítása a 2011. évi CXC. tv. 3. mellékletének (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógusmunkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei) figyelembe vételével történik. A intézményünkben alkalmazott új kollegák munkáját akik, szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktatnak az iskola igazgatója által kijelölt szakmai mentor pedagógus segíti a módszertani munkáját. A mentorok feladatai az alábbiak: - óralátogatás, - dokumentációs ellenőrzés, - konzultáció, tanácsadás a tapasztalatok alapján, - mentorált próbaideje alatt jelentéstételi kötelezettség havonta.

161

10.4. Továbbképzési, beiskolázási terv Az iskola továbbképzési programja, valamint beiskolázási tervei a 277/1997. (XII.22) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló jogszabály alapján készülnek el. A továbbképzési tervet minden tanév elején tantestület döntésével elfogadja, fenntartó jóváhagyja. Kiemelt terület az informatika, a szakmai továbbképzések, a pályázatírás/ projektmenedzsment, valamint a pedagógus végzettséggel nem rendelkezők számára a pedagógiai végzettség megszerzése mellett, módszertani kurzusok teljesítése. Pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. 2013. szeptember 1-étől a pedagógusok hétévenként legalább egy alkalommal a 2011. CXC. törvény alapján meghatározott továbbképzésben kötelesek részt venni. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. /További információ: 2011. évi CXC tv 62. §/

10.5. Pénzügyi feltételek A pénzügyi feltételeket az Európai Nyelvoktatás Alapítvány biztosítja. Az átalakuló oktatásfinanszírozási rendszer tükrében azonban a forrásbővítés - fenntartó kilététől függetlenül – az iskolák életében az elkövetkezendő időszak kulcsfeladatává válik. A bővítés legelérhetőbb módja uniós és magyar pályázatok elnyerése. Az ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény tudatosan készül a pályázati források eddiginél szélesebb körben történő kiaknázására. A projektmenedzsment alapú szemléletmód folyamatos elsajátításával az iskola pedagógusai és munkatársai hatékonyabban képesek a pályázati lehetőségek feltárásával, a pályázatok elkészítésével, megvalósításával, elszámolásával és utógondozásával kapcsolatos teendőiknek eleget tenni.

162

10.6. Eszközjegyzék Megnevezés

Darabszám

Diktafon (digitális)

1

Diktafon (analóg)

1

Fényképezőgép (digitális)

2

Videókamera (digitális)

1

Videókamera (analóg)

1

Videókameraállvány

2

Hangfalszett (számítógéphez)

3

Projektor (LCD)

7

Prezentációvezérlő (vezetéknélküli)

5

Laptop, notebook

9

Netbook

2

Számítógép szerver (2 éves)

1

Számítógép asztali tanulói (6 éves)

19

Számítógép asztali tanulói (8 éves)

17

Számítógép asztali tanári (8 éves)

1

Számítógép asztali titkárság (3 éves)

4

Monitor (TFT) 21.5''

1

Monitor (TFT) 17''

22

Monitor (TFT) 15''

5

Monitor (CRT) 17''

18

Fénymásoló (nagyteljesítményű)

2

Fénymásoló (kisteljesítményű, multifunkcionális)

3

Nyomtató lézer, színes

1

Nyomtató lézer, mono

6

Nyomtató tintasugaras, színes

1

Szkenner (multifunkciós)

4

Írógép

1

PenDrive

2

Telefonközpont

2

163

Telefon (vezetékes) + Mikrofonos fejhallgató (CallCenter)

2

Telefon (vezetékes) (CallCenter)

1

Telefonkészülék (vonalas, üzenetrögzítős) + Fax

2

Telefonkészülék (vonalas)

4

Telefonhosszabítós készülék

1

Telefon (mobil)

2

Televízió 55 cm-es méretű

3

DVD felvevő + lejátszó asztali

1

DVD lejátszó asztali

4

Videófelvevő + lejátszó

3

Hangfalszett erősítőhöz (nagyteljesítményű)

1

Hangfalszett erősítőhöz (kisteljesítményű)

1

Hangvégerősítő

1

Hangkeverőerősítő

2

Hangkeverőpult

1

Mikrofon (vezetéknélküli)

2

Mikrofon (vezetékes)

5

Mikrofonállvány

3

Tárolókocsi (hangtechnikai eszközökhöz) gurulós

1

Ethernet Router

1

Ethernet Router (Wifi)

3

Ethernet Switch

4

Ethernet Hub

4

Magnó (kazettás-s, rádió-s)

3

CD-s magnó (mp3)

5

CD-s magnó

3

Hangdoboz 2 utas, fali

12

Írásvetítő

2

Írásvetítő (összecsukható)

1

Vetítővászon

2

Diavetítő

1

164

Gyorsfűző (lyukasztó)

1

Multikontroller (bill. PS2, video D-Sub és egér PS2)

1

Szűnetmentes tápegység

2

TanNet felügyeleti rendszer munkahelyi egység (videokapcs.+erős.+ kábelrendszer)

20

TanNet felügyeleti rendszer oktató egység (tan.kezelőpult, tápe., illesztő egys.)

1

Interaktívtábla

2

Interaktívtáblahoz állvány

1

VGA Splitter (elosztó)

1

PS2 multi controller (elosztó)

1

Laminálógép

1

Papírvágó

1

Spirálozó

1

Tűzőgép

1

Hősugárzó (mobil)

1

Radiátor elektromos (mobil)

2

Ventilátor (mobil)

2

Ventilátor (álló)

1

Szék

480

Szék (forgó)

40

Tábla

12

Tábla (mobil) Tanári asztal székkel Tanulói asztal

2 12 218

Eszköztároló szekrény

12

Ruhatároló

25

Szeméttároló

21

Sötétítő függöny

65

Számítógép asztal

42

Naplótartó

1

165

Könyvszekrény Fiókos asztal Páncélszekrény Zárható irattároló szekrény

5 18 2 20

Tárgyalóasztal

2

Szekrény digitális adathordozók tárolására

1

Szőnyeg

5

166

Záradékolás A pedagógiai program érvényességi ideje A többszörösen módosított pedagógiai program helyébe a 2013/2014-es tanévtől a változásoknak, szakmai elképzeléseknek, célkitűzéseknek megfelelően kidolgozott, új pedagógiai program lép érvénybe. 

Ezen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől hatályos, érvényességi ideje a következő módosításig szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, és meghatározott módon értékeli.

A pedagógiai program módosítása 

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  az iskola fenntartója,  A Szülői Fórum,  a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül, illetve képviselőik útján javasolhatják.  A pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat véleményezi, a nevelőtestület – az intézményi SZMSZ-ben rögzített eljárás szerint – fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, tájékoztatás adható.  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményi helyeken tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola nevelői szobájában  az iskola igazgatójánál  az iskola igazgatóhelyettesénél  A pedagógiai program megtekinthető az intézmény weblapján is. Pedagógiai programot jóváhagyom: .......................................... Iróczkyné Zsittnyán Éva

igazgató Békéscsaba 2013. augusztus 15.

167

NYILATKOZAT Diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a Pedagógiai Program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Dátum: 2013. augusztus 15. ......................................... DÖK vezető

168

Nyilatkozat Szülői szervezet

Aláírásommal tanúsítom, hogy az Pedagógiai Programot módosításának elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Pedagógiai Program elfogadását támogatjuk. Dátum: 2013. 2013. augusztus 15. ………............................................ Szülői szervezet képviselője

169

Nevelőtestületi elfogadás, Fenntartói határozat

A Pedagógiai Programot az iskola dolgozói köre az 2013. augusztus 15.-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a jegyzőkönyv hitelesítője az aláírásával tanúsítja.

................................................... Jegyzőkönyv hitelesítője

Aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosításának elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadta. Dátum: 2013. augusztus 15.

………............................................ Nevelőtestületi képviselő

Jóváhagyó záradék: Az Európai Nyelvoktatás Alapítvány Kuratóriuma ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény Pedagógiai Programját 4/08/2013. (2013. augusztus 15.) sz. határozatával jóváhagyta, annak tartalmával egyetért.

……………………………… Kuratórium elnöke

170