JELENTÉS T: 56. az önkormányzati rendszerre való átállás szervezeti. gazdálkodási kérdéseinek ellenőrzési. tapasztalatairól. Budapest, május 48

T: 56

:;l

JELENTÉS az önkormányzati rendszerre való átállás szervezeti. gazdálkodási kérdéseinek ellenőrzési tapasztalatairól

Budapest, 1991. május

48.

JELENTÉS az önkormányzati rendszerre való átállás szervezeti, gazdálkodási kérdéseinek ellenörzési tapasztalatairól

.. A Parlament az 1990. LXV. tv. megalkotásával létrehozta a tanácsokat felváltó önkormányzati rendszert. Ezzel a magyar államigazgatás számára alapvetően új szervezeti, működési feltételeket teremtett, lehetövé tette az alulról építkező önkormányzó közigazgatás kialakítását.

Ellenörzésünk célja az volt, hogy az érvényes szabályozás figyelembe vételével a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. az 1991. évi állami költségvetésre vonatkozó 1990. évi CN. tv. valamint az átmeneti szabályozásról szóló 1990. évi LXXXIII. tv. alapján - megvizsgáljuk az önkormányzatok szervezeti, működési, pénzügyi feltételeit, helyzetértékelést adjunk a kialakult új államigazgatási egységek működéséről, gazdálkodásáról. Az ellenőrzésre ll megyében került sor, ahol jelenleg 1871 önkormányzat működik, az önkormányzatoknak mintegy 60 %-a.

Megállapítások

I. .•

Az önkormányzatok szervezeti felépítése

Az 1990. évi LXV. tv. megnyitotta az utat ahhoz, hogy a helyi önkormányzás, a választópolgárok helyi közösségei önállóan, demokratikusan intézzék közügyeiket, azaz a tanácsokat váltsa fel az önkormányzatok önszervező közössége. Az új helyi szervezetek létrehozása, a gazdálkodási feltételek megteremtése tapasztalataink szerint gyakran együttjárt a bizonytalanság, a magárahagyatottság érzésével, esetenként !l bizalmatlanság légkörével is.

-2-

Az átmenet általában azokon a településeken jelentett kisebb gondot, ahol a testületek támaszkodhattak a hivatali apparátus szakértelmére. Az új szervezetek kialakítását a működés feltételeinek megteremtését több tényező lassította, illetve kedvezőtlen hatást gyakorolt erre a folyamatra. Ezek közül a jelentősebbek:

-hiányoznak azok az alapvető jogszabályok (az államháztartásról, a számvitelről, a földről, az önkormányzati tulajdonr61, a feladat- és hatáskörről sz616 törvények), melyek lehetetlenné tették az önkormányzatok tudatos szervezetépítését, megalapozott gazdálkodását; - megszünt a tanácsi hierarchia hármas szintje (tárca, megye, helyi tanács) ezzel egyidejűleg megváltozott a megye hagyományos szerepe, az eddigi függőségi viszonyt a kölcsönös érdekeket kifejező együttműködés váltja fel. Az ilyen típusú -hosszú távorr igen pozitív- "együttműködést", "önállóságot" az önkormányzatoknak azonban még el kell sajátítani, megfelelő m6dszereket és formákat kell kialakítani; - az új szervezeteket hosszabb távorr nem a régi szervezeti keretekben, személyi feltételekkel kívánják létrehozni, ehhez viszont hosszabb időre van szükség.

Az önkormányzati törvény lehetőséget adott a közhatalom demokratikus decentralizációjára, a helyi igényekre épülő igazgatási egységek létrehozására. Ezt a folyamatot felgyorsíthatta volna, ha optimális szervezeti, működési modellek ismeretében dönthetnek az önkormányzatok saját szervezeti formájuk kialakításáról. Tapasztalataink szerint az alakuló önkormányzatok rendkívül heterogén, ideiglenesnek tekinthető szervezeti formákat alakítottak ki. Sem az állami, sem az érdekképviseleti szervezetek nem ajánlottak széles körben olyan alternatív, tudományosan megalapozott- nemzetközi és hazai feltételeket is figyelembe vevő - szervezeti, működési formákat, amit az önkormányzatok saját feltételeik ismeretében alkalmazhattak volna szervezeti keretek meghatározásához. Ennek hiánya mind a hagyományos közigazgatási múlttal rendelkező településeknél, mind az eddig önállósággal nem rendelkező -volt tanácsi társközségeknél - bizonytalanságat teremtett.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény jóváhagyását követően mintegy 3070 önkormányzat jött létre. (Ezt megelőzően több mint 1600 tanács működött) . Az

·.

-3-

önkormányzatok új, eddig nem alkalmazott szervezeti formákat -pl. körjegyzőség, közös képviselő testület - is létrehozhattale A vizsgálat idején a szervezés folyamata még nem zárult le. Elsősorban a kisebb településeken tapasztaltuk, hogy nem született döntés a végleges működési formáróL A vizsgált megyékben 1871 önkormányzat alakult (980 tanáccsal szemben) ezen belül 335 körjegyzőség, illetve 8 közös képviselő testület jött létre.

1.) A megyei önkormányzatok, megyeszékhely városok szervezeti struktúrája

a) A feladat- és hatásköröket rendezö törvény hiánya elsősorban a megyei önkormányzatoknál okozott gondot. Az új hivatal felállítását az elhúzódó választások, a meglévő szervezeti keretek lebontása, a tanácsi apparátus leépítése is jelentősen befolyásolta. A vizsgált megyékben elkezdödött az ideiglenes szervezet létrehozása, amit ideiglenes SZMSZ-szel szabályoztak: Baranya megyében a volt 12 osztály helyett 2 osztály felállítását tervezik az önkormányzási és gazdálkodási feladatok ellátására. Vas megyében 4 titkárságot hoznak létre: szervezési és jogi, pénzügyi és gazdasági, müvelődési és sport, egészségügyi és szociális titkárságot. Veszprém megyében 2 szervezeti egységet (önkormányzati és közgazdasági főosztályt) alakítottak ki. Nógrád megyében még nem alakult ki konkrét elképzelés a hivatal szervezeti formájára erre meg.

szervező

intézettól müködési modellt rendeltek

A megyei hivatalok szervezetépítésében tapasztalt különbségek összefüggnek azzal is, hogy jelenleg szükségleten felüli létszámmal rendelkemek, ami jelentős anyagi terheket ró az amúgy is szűkös költségvetésükre. Nógrád megyében az állomány leépítését még nem kezdték meg. Baranya megyében az eddigi 200 fős létszámból még 132 tatnak, holott 40 fő végleges létszámmal számolnak.

főt

foglalkoz-

Vas megyében 1990-ben 209 fő átlaglétszám volt, amit 1991. m. hóra 103 főre csökkentettek, a tervezett végleges létszám 40 fő.

-4-

A Belügyminisztérium 1991. januárban felmérte a megyei önkormányzatok átszervezésével járó többletköltségeket, illetve ennek TB vonzatát, amelyek elsősorban a felmondási időre, korengedményes nyugdíjazásra vonatkoznak. Országosan ezek a költségek mintegy 350 millió Ft-ot, ezen belül a vizsgált megyékben csaknem 190 millió Ft-ot jelentenek. A költségek realitását a dekoncentrált szervezetek létrehozásáig megítélni nem lehet. Nagyságrendjük azonban jelentős, főként akkor. ha figyelembe vesszük, hogy a megyei önkormányzatok 1991. évi tervezett bérköltsége 6,5 milliárd Ft.

A megyei önkormányzatok közül néhányan- nem is számolnak létszámuk gyors leépítésével -,a "kivárás" álláspontjára helyezkedtek, reménykednek a megfelelő nagyságú intézményállományban, ezért nagyobb méretű feladatra rendezkednek be. A dekoncentrált szervezetek kiépítetlensége miatt nem tisztázott az sem, hogy az önkormányzatok csak intézményfenntartó szerepet kapnak, vagy szakmai irányítást is végeznek. Ez utóbbi ugyanis speciális felkészültségű apparátust igényel. Mindemellett az apparátus leépítése humánus kérdéseket is takar. A jó szakembereket pedig mindenhol megpróbálják megtartani. Ennek egyik m6dja pl. az, hogy az önkormányzatok különféle társulásokat, irodákat hoznak létre, ezzelfelismerve a kistelepülések gondjait - igyekeznek kitölteni a ma meglévő tanácsadási űrt. Baranya megyében a községek szakmai segítségnyújtására 20 fóböl álló szakmai társulást hoznak létre. Ez utóbbi fedezetét részben a megyei önkormányzat - 2 millió Ft-tal -, részben a szolgáltatást igénybevevő önkormányzatok -lakosságra vetítve 35 Ft/fő- biztosítják. Veszprém megyében a hivatal mellett jogtanácsosi, közigazgatási és informatikai szolgáltatási iroda alakult. Az irodák saját feladataikon túl szabad kapacitásukat szolgáltatásként más szervezeteknek - elsősorban települési önkormányzatoknak - ajánlják fel.

b) A megyeszékhely városok - melyek 2 kivételével megyei jogú városok ideiglenes szervezeti struktúrája ugyancsak igen eltérö. Annak ellenére, hogy itt a szakmai feladatok sokkal egyértelműbben körvonalazódtak, nem kell számolni a meglévő apparátus jelentős mérséklésével sem. Mlskolcon a szervezetkiépítésre még szabályozás nem történt.

-5-

Pécsett a közgyűlés többlépcsős átszervezést fog végrehajtani. A polgármesteri hivatalon belül polgármesteri és jegyzöi irodát állítottak fel, a volt 12 szakigazgatási szerv helyett 5 osztállyal. A tisztségviselök munkáját szakreferensek segítik. a jegyzo'lcnek pedig a nok lesz a szakmai tanácsadója.

vezető

jogtanácsos illetve a kincstár-

Veszprémben 3 igazgatóságot - ezen belül irodákat - hoznak létre: közoktatási-szociálpolitikai-egészségügyi, városigazgatási, illetve a hatósági

--

és ügyfélszolgáltatási feladatokra.

Tapasztalataink szerint mind a megyei önkormányzatoknál, mind a megyei székhely városoknál a szervezetépítésben kialakult, viszonylag hosszabb ideje tartó ideiglenes állapot kedvezőtlen, az apparátusban a bizonytalanság érzése a jó szakemberek eltávozását ösztönzi. Különös hangsúlyt kap ez a kérdés, ha figyelembe vesszük az önkormányzatok azon törekvését, hogy optimális - az eddigieknél kevesebb - létszámmal kívánják ellátni feladataikat. A kevesebb létszám viszont szakmailag jól felkészült apparátust igényel.

2.) A nagyközségek, községek, szervezeti struktúrája Az önkormányzati törvény hatálybalépését követően mintegy 2.900 községi, nagyközségi önkormányzat jött létre, ami az önkormányzatok 93 %-át jelenti. Ezeken a településeken lakik a lakosság közel 40 %-a, így nagyságrendjükkel,

sajátos gondjaikkal meghatározó szerepet töltenek be. Ellenőrzéseink

során elsősorban ebben a körben találkoztunk a legerósebb önállósulási törekvésekkel. Az eddig gyakran presszionált társközségi formát egyre inkább az önálló közigazgatási státusz, majd az önként társuló szervezeti formák váltják fel.

.•

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgált körben mindössze néhányan vállalták a közös képviselötestületi formát, mivel ez a szervezeti konstrukció emlékeztette legjobban az önkormányatokat a régi társközségi kapcsolatokra. Vizsgálatunk során egy sajátos problémával is találkoztunk: Nógrád megyében Ecseg és Kozárd települések két polgármcstert választottak. de a közös képviselö testület csak egy jegyzöt nevezett ki. Ez esetben a jogszabály nem intézkedik arról, hogy ki a jegyző munkáltatója.

-6-

A volt társközségek között nem egy esetben még ott is "szétválásra" került sor, ahol az eddigi együttmüködés hatékony volt, illetve jól bevált kistérségi közös feladatokat láttak el. A szeméttárolást gazdasági és környezetvédelmi szempontok miatt célszerű kistérségi viszonylatban ellátni. Ennek ellenére megszüntették ezt a közös szolgáltatást a Nógrád megyel Ecseg és Csécsei. illetve Karancskeszi.

-....

Karancslapujtö. Karaocsalja községekben.

A vizsgált megyékben 920 nagyközség és község 335 körjegyzöséget hozott létre, ami az önállóvá vált volt társközségek adott személyi, tárgyi feltételei mellett reális igény volt. Országos viszonylatban jellemző, hogy a községek többsége körjegyzőség keretében működik.

Tapasztalataink szerint elsősorban a volt társközségek egymással alakítottak körjegyzöséget. Ugyanakkor a volt székhelyközségek más társközségekkel kerestek kapcsolatot. ez esetben általában a székhelyközségek lettek a körjegyzöségek központjai. Ellenőrzésünk

során Baranya megyében találkoztunk a legnagyobb kör-

jegyzöséggel. ahol 10 település társult. Vajszló székhellyel.

Ezeken a kis településeken a választást követően az önkormányzatok általában tiszteletdíjas és nem fő állású polgármestert alkalmaznak. A körjegyzőségek helyi irodája jórészt apparátus nélkül, vagy 1-2 fő, ügyintézővel működik. Ilyen feltételekkel nem várható el, hogy "önállóan" intézzék az

alapvető

igazgatási

feladataikat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a községek 30-35 %-ánál nincs apparátus. Veszprém megyében a körjegyzöségekhez tartozó csaknem 100 községben nincs apparátus. hasonló feltételeket találtunk Vas megyében is. Baranya megyében Mattyon és Szaván föállású polgármester mellett részfoglalkozású jegyzöt neveztek ki. hivatali apparátus azonban nincs. Körjegyzőségeket

városok és közeli községek is létrehoztak, bár ezt csak néhány esetben tapasztaltuk. :rapolca város és 4 környékbeli községi önkormányzat körjegyzöséget hozott létre. Megállapodásuk szerint a városi polgármesteri hivatal ellátja

·.

-7-

a községek működésével, az államigazgatási ügyek döntéselökészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, emellett a költségvetési gazdálkodás teljeskörű teendőit is. Ezért a községek lakosonként 1.300 Ft/fő hozzájárulást fizetnek.

A települések valóságos önkormányzattá válása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Ma még nem egy esetben az önállóvá válás tudata erösebb tényező, mint a közös érdekek felismerése. Ezért fordulhattak elő olyan esetek, hogy igen alacsony népességszámú önkormányzatok is önálló hivatalt hoztak létre. Nógrád megyében 18 olyan 1000 fő alatti lakosságszámmal rendelkező önkormányzat van - a megye önkormányzatainak 20 %-a - ahol önálló polgármesteri hivatal alakult, holott a közös gondok, a köztekedési viszonyok a közvetlen földrajzi adottságok a körjegyzöség létrehozását indokolták volna. (Pl. Sámsonházán 394 fő, Erdökürtön 806 fő, Lucfalván 981 fő a lakosság száma.) Ezekben az önkormányzati apparátusokban összesen 83 fő dolgozik -ebből 13 fő részfoglalkozású -, így a polgármesteri hivatalok 2-8 fő létszámot foglalkoztatnak.

A körjegyzöségek szervezeti felépítése, a körjegyzöségek és a helyi irodák együttműködése igen eltérő, sok esetben tisztázatlan. Ezek végleges formában történő szabályozására a feladat- és hatásköri törvény megjelenését követően kerülhet sor. Tolna megyében Várdomb-Pörböly körjegyzöség 3 fös apparátusa látja el az önkormányzatok hivatali feladatait. Működési fedezetét 60-40 % arányban osztják meg. Korábban mindkettő Bátaszék nagyközséggel alkotott társközséget. Kisdorog-Bonyhádvarasd körjegyzöség esetében a kinevezett körjegyzöség mellett mindkét községben önálló apparátus van 3, illetve 2 fő ügyintézőveL Kéty-Felsőnána-Murga

községek körjegyzösége mellett Felsönánán önálló apparátus működik 3 fővel. A murgai önkormányzat ügyeit a kétyi apparátus látja el, ezért népességarányosan hozzájárulnak az adóügyi és az igazgatási bérköltségekhez. A gazdálkodási feladatok ellátásáért havi 5.000 Ft-Qt, a dologi kiadásokra 240.000 Ft-Qt fizetnek. Ellenőrzésünk

során több településen is tapasztaltuk, hogy a körjegyzök bérének megállapítása annak reményében történt, hogy ezt a költséget, járulékaival együtt az állami költségvetés felvállalja. Várakozásukat a helyi önkormányzatokról sz616 törvény indoklási részében foglaltakra alapozták, amelyet a Belügyminisztérium

-8-

körlevele is megerősített: ..a körjegyző bérét az állami költségvetés fedezi". Ezzel kapcsolatosan központi intézkedés még nem történt. Baranya megyében Csarnóta-Turony

körjegyzőségben

heti 3 napra rész-

munkaidős körjegyzőt alkalmaznak körjegyzőségben

községben

10.000 Ft-ért. Sumony-Gyöngyfalva a főmunkaviszonyban álló körjegyző bére 42.340 Ft. Szava

részmunkaidős

- nyugdíj melletti -

körjegyző

bére 19.000 Ft.

Ezek a települések közel azonos adottságokkal rendelkemek. korábban társközségek voltak. Országos viszonylatban a

körjegyzők

bérének felső határa megközelíti az

50.000 Ft-ot.

A hatáskörök, feladatok tisztázatlausága ezeken a településeken- ahol a megfelelő személyi feltételek biztosítása is igen nagy feladat - különös formában jelenik meg. Nem egy esetben az operatív ügyek intézését is a testületek vállalják fel. Nógrád, Veszprém megyékben jó néhány esetben tapasztalható, hogy a konkrét segélyezési feladatokat, a szociális ügyek intézését a testületek végzik.

A kistelepüléseken gondot okoz az is, hogy olyan megfelel a törvényben előírt feltételeknek.

jegyzőt

alkahnazzanak, aki

Pest megyében Nagykovácsi községben az alpolgármester irányítja a hivatalt, a testületi tagok bevonásával napi operatív ügyeket intémek. A jegyző

felvételére kiírt pályázat eredménytelen volt.

Nógrád megyében a vizsgálat idején még 7 településnek nem volt jegyzője.

II.

Az önkormányzatok müködésének pénzügyi feltételei

1.) A rendszerváltás gazdálkodási gondjai

A helyhatósági választásokat követően a vizsgált településeken - néhány kivételtől eltekintve - nem készültek záró, illetve nyitó mérlegek, teljeskörű vagyonleltárak, erre vonatkozóan nem volt központi intézkedés. Célszerű lett volna az átmeneti törvényben elrendelni az eszközök és a források felmérését. Ennek hiányában az új önkormányzatok többsége csak hozzávetölegesen mérte fel az induló pénzügyi, vagyoni helyzetét, ami bizonytalanságot váltott ki az új tisztségviselökben és az

-9-

apparátusban. A feszültségeket elsősorban a tartozások, az elkötelezetségek nagyságának ismeretlensége okozta. Emellett- a bevételi források szükössége miatt - gondot jelentett az is, hogy nem tudták megítélni a mobilizálható vagyontárgyaik körét, szabad pénzeszközeik nagyságrendjét sem. A volt városi tanácsok közül néhányan részletes felmérést készítettek az elvégzett, illetve a folyamatban lévő feladatokról az 1990. évi költségvetés időarányos teljesítéséről. Minderről tájékoztatták az új önkormányzati testületeket is. Veszprém megyében Várpalota képviselőtestülete, 1990. novemberben áttekintette az 1990. évi költségvetés időarányos végrehajtását, a hátralévő feladatokat, illetve a likviditási helyzetet. Ajkán és Pápán az 1990. évi költségvetés végrehajtásának szeptember 30-i állapotáról tájékoztatták a képviselőtestületeket, rámutatva a hátralévő felada tokra, a várható pénzmaradvány volumenére, illetve a kötelezettségvállalásokra.

A volt közös tanácsok a szétválást követöen tapasztalataink szerint nem bontották meg az 1990. évi költségvetésüket, továbbra is együtt gazdálkodtak. Erre jogszabály nem kötelezte őket, de az esetek többségében az adott személyi, tárgyi - pl. polgármesteri hivatal épület hiánya - feltételek mellett nem is lett volna reális igény. Az egymás közötti tételes elszámolást a 1990. évi pénzmaradvány megállapításakor tervezik. Az 1990. évi I-ID. negyedévben a tanácsok általában viszszafogottabb gazdálkodást folytattak, elsősorban a működés zavartalanságát igyekeztek biztosítani, megfelelő pénzügyi feltételeket akartak teremteni az új testületeknek. A felújítási beruházási tevékenység háttérbe szorult. Ennek eredményeként a tanácsok többsége nem üres "kasszát" adott át az önkormányzatoknak. A IV. negyedév gazdasági döntéseit már az önkormányzatok hozták meg, azonban a szó igazi értelmében érdemi, céltudatos gazdálkodással még nem találkoztunk. A pénzügyi döntéseket a helyzetfelmérés, a folyamatos fenntartás igénye határozta meg. Az önkormányzatok többségénél a gazdálkodás kielégítö pénzügyi kondícióval indult. Ott ahol megfelelő pénzügyi örökséghez jutottak, meg volt a feltétele a kiegyensúlyozott gazdálkodásnak. Így például az OTP-nél lekötött betétek állománya az 1990. év eleji 3,8 milliárd Ft -ról év végére 5 .l milliárd Ft-ra nőtt, ennek 71 %-a a helyi önkormányzat számláján volt. (1989. évvégi állomány 2.6 milliárd Ft volt). A betétek között az 1-3 hónap közötti lekötés volt a .jellemző.

-

10-

Vas megyében Sárvárnak 1989. szeptemberétöl folyamatosan

nőttek

a

betétjei, amelynek állománya 1990. december 31-én 35,6 millió Ft volt, 18-23 % közötti kamatozással. Az elmúlt évben 1,4 millió Ft kamatbevételhez jutott az önkormányzat. Veszprém megyében Tapolca város 1990. második félévében a CI1Y Banknál helyezett el 30 millió Ft-ot amit havonta hosszabbít. Jelenleg a

betéti kamatráta 31 %-os. Heves megyében Gyöngyös város 19,2 millió Ft-ot örökölt - két éves lekötéssei - a volt városi tanácstól, amelynek kamatbevétele 1990. év végén 6 millió Ft volt. A betétet további három hónapra meghosszabbították, amelynek kamata 26 %-ról 37 %-ra növekedettt.

A vizsgált önkormányzatok kisebbik része azonban jelentös, évek óta halmozódó hitelállományt örökölt a volt tanácsoktól. Itt magas volt az eladósodás mértéke, ami súlyos pénzügyi terheket jelentett, alapvetően befolyásolta - a jövőben is meghatározza - a gazdasági döntéseket. Veszprém megyében Veszprém város hitelállománya 1986-tól folyamatosan

nőtt,

1990. december 31-én 285,5 millió Ft,

amelyből

csak 28,4 %-ot

képviselt a lakásépítés helyi támogatása. Az 1991. évi visszafizetési kötelezettségük 114,7 millió Ft töke és 44,5 millió Ft kamat. Ebből l 991. február végéig 62.1 millió Ft tökét fizettek vissza. Várpalota város elmúlt év végi hitelállománya 157,2 millió Ft volt. Ennek 50,9 %-a a kórház rekonstrukcióhoz kibocsátott kötvény. Az 1991. évi hiteltörlesztés és kamatfizetés együttes összege 57,7 millió Ft, ez az összeg a város pénzügyi

lehetőségeinek

ll %-át jelenti.

Békés megyében Békéscsaba önkormányzatának adósságterhe 356 millió Ft volt, amelyből az 1991. évet terhelő fizetési kötelezettség 80,2 millió Ft. Ezzel a beruházási

lehetőség

az éves költségvetésben mintegy 9 %-ra

csökken. Pest megyében Budaörs önkormányzatának 1990. évró1 35,5 millió Ft áthúzódó hiteltartozása van, aminek évi törlesztése 24,3 millió Ft tó'ke és 8,3 millió Ft kamat. Emiatt az önkormányzatnak már az első két hónapban fizetési gondjai jelentkeztek.

A jelenlegi szabályozás mellett ebből a helyzetből a "kilábalást" csaknem kizárólag saját erőből, illetve hitelfelvétellel kell megoldani, ami újabb eladósodáshoz vezethet.

Néhányan a kötelezettségek 1991. évre szóló átütemezését kérték. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tiszfüred város az 1990. évi hitelállo~ányból 7,0 millió Ft-ot nem fizetett vissza fedezet hiányában. Továbbá nem tudott átutalni 6.5 millió Ft-ot sem a távbeszélő hálózat fejlesztéséhez,

.·

-ll-

valamint 6,8 millió Ft-ot a szennyvízhálózati beruházáshoz esedékes kötelezettségbó1. Ugyancsak ebben a megyében Kunmadaras nagyközség több mint 3 millió Ft, Tiszabő község pedig közel 4 millió Ft kiadási teljesítést kénytelen volt 1991. évre halasztani.

Néhányan már az elmúlt évi szinten sem tudták müködésüket biztositani, ami kihatássallesz az 1991. évi ellátási szintre is. Baranya megyében Siklós város 10 millió Ft hitelállománnyal rendelkezett, amelyet a tornacsarnok építésére vett fel. Ez 1991. évben 5 millió Ft töke visszafizetést és 3,0 millió Ft kamatterhet jelent. Így a város a szük pénzügyi tehetőségei miatt sem beruházást, sem felújítást nem tervezett, sőt a szennyvíztelep rekonstrukcióját is leállította. Pécs megyei jogú városnak 590,5 millió Ft hitelállománya volt. Ezen belül a pécsi 25 emeletes magasházra felvett hitel250 millió Ft. A Minisztertanács korábban garanciát vállalt arra, hogy a hitel kamatát, valamint a megye és a város erejét meghaladó kiadásokat megtéríti. A pécsi magasház elő­ irányzata azonban az 1991. évi állami költségvetés címzett támogatásai között nem szerepel. Így a város tervezett költségvetése 160,5 millió Ft hiánnyal számol, amit csak újabb hitellel tudnak ellensúlyozni, ez viszont tovább növeli az eladósodást. Heves megyében Heves város hitelállománya 1990. december 31-én 67 millió Ft volt. Ennek az 1991. évi törzstó'ke visszafizetési és kamatterhe 45 millió Ft. Ezért a város ez évben nem tervezett fejlesztéseket, sőt ez a teher már az intézményi működtetés rovására megy.

Az 1991. évi állami költségvetés tartalmaz ugyan 5 milliárd Ft-ot a kritikus pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok megsegítésére ("önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok"), - ami viszonylag egy szűkebb körre terjedhet ki. Ez az összeg mérsékelheti az érintettek terheit, azonban várható, hogy nem lesz elégséges az igények teljeskörű kielégítésére. A felmérések még folyamatban vannak. Az eladósodással küszködő önkormányzatok kivételével likviditási gondokkal nem találkoztunk, az új - az APEH bonyolításával történő - finanszírozási gyakorlat sem okozott pénzellátási problémákat. Jellemző, hogy az 1990. évi átlag 28,5

milliárd Ft hóvégi pénzkészlethez képest mintegy 3-4 milliárd Ft-tal nagyobb az önkormányzatok és intézmények számláin a maradvány. (1991 . január 31-én 31 milliárd Ft, február 28-án 32 milliárd Ft). A növekményhez - amegye elosztó funkciójának kikapcsolásáll túl- az önálló igazgatási egységek számának csaknem l 00 %-os növekedésé is hozzájárult.

-

12-

A pénzkészlet növekedése Igen kedvezc1 a számlavezető pénzintézetek számára. 1991-től az önkormányzatok szabad bankválasztási jogot kaptak, ennek ellenére csaknem teljes körben az OTP-t választották számlavezető banknak. Mindössze 2%- 63 -fordult más pénzintézethez. elsősorban a Takarékszövetkezethez.

2.) Az 1991. évi költségvetés feszültségei a) A költségvetési törvényböJ adódó rendezetlen kérdések -Az 1991. évi költségvetési törvény késöi megjelenése, valamint az ebben előírt feladatok központi rendezésének elhúzódása kedvezőtlen az önkormány-

zatok 1991. évi feladatellátására. Emiatt eltolódik a költségvetések jóváhagyása, ami a gazdálkodásban megalapozatlan döntéseket idézhet elö. Az ellenőrzött önkormányzatok többsége az 1991. évi költségvetését a

vizsgálat idején - március hó közepén - még csak "ceruzásan", vagy első olvasatban készítette el, csupán néhánynak volt jóváhagyott költségvetése. A vizsgált önkormányzatok közül Baranya és Vas megyében egynek sem, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egynek volt testületileg elfogadott költségvetése.

Általános gyakorlat, hogy a testületek két fordulós tárgyalás után fogadták el a költségvetést és ezt követően alkottak rendeletet. A megyei önkormányzatok esetében a költségvetés jóváhagyását külön nehezíti, hogy a feladat- és a hatásköri törvény hiánya miatt: Nem ismert az a szakmai feladatrendszer, intézményhálózat amit a tárgyévi költségvetésnek kell fenntartani, működtetni. A centrális irányítású, úgynevezett dekoncentrált szervezetek müködtetésére az állami költségvetés 11,4 milliárd Ft-ot irányzott elő. Ezek közill azonban még csak néhány szervezet jött létre (pl. TÁKISZ, a többiről még nem született döntés. Addig is ezek a feladatok - mint volt tanácsi szakigazgatási tevékenységek - a megyei önkormányzatok amúgy is szűkös költségvetését terhelik.

Nem történt meg a térségi feladatok átadás-átvétele sem. Ennek rendezése a feladat- és hatásköri törvényen túl- néhány intézmény pl. középfokú intézmények vonatkozásában - a megyei és a helyi önkormányzatok

-

13-

hatáskörébe tartozik, így a döntések elhúzódása az önkormányzatok felelössége is. Az intézmények hovatartozásának meghatározását nem egy esetben befolyá-

solja a normatív támogatás nagysága, illetve fejlesztési, felújítási szükséglete is. Veszprém megyében 6 városi önkormányzat elsősorban a térségi feladatokat ellátó középfokú oktatási intézmények átadását tervezi a megyei önkormányzatnak. Veszprém város által végzett számítások azt bizonyítják. hogy a középfokú intézmények átadásával mintegy 50 millió Ft-<>t takaríthatnának meg. A megyei önkormányzat viszont Veszprém várostól a művelődési központ és a gyerekek háza fenntartása miatt hozzájárulást akar kémi, illetve ezen ingatlan vagyont meg akarja osztani. Borsod-Aba6j-Zemplén megyében a szociális otthonokat a középfokú oktatási intézményeket és a csecsemőotthonokat kívánják megyei fenntartásba adni a helyi önkormányzatok. Itt is a normatíva nagysága befolyásolja a döntést. Baranya megyében Szigetvár és Mohács városok négy szociális otthont, Szentlőrinc nagyközség középiskolát akar átadni a megyei önkormányzatnak.

Tapasztalataink szerint a feladat- és hatásköri törvény az önkormányzatok egymás közötti megállapodásának hiánya veszélyezteti a térségi feladatokat ellátó intézmények biztonságos és folyamatos üzemeltetését, mivel ezek a hovatartozásuk tisztázásáig csak a minimális eszközöket kapják meg műkö­ désükhöz. -Az 1991. évi állami

költségvetésről

szóló törvény l. paragrafus (5) bekezdése az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok müködőképességének megőrzésére kiegészítő támogatást biztosít. A keret 75 %-ának szétosztására a Kormánynak március 31-ig kellett volna a Parlament elé javaslatot terjeszteni. A törvényben foglaltakkal ellentétben március 31-ig csak az önkormányzatok pályázati határideje telt le, így a felosztásra vonatkozó döntés csak ezután következhet. Alapvető

gondot okoz a fogalom pontos meghatározása, mivel a -

az

elbírálást alapvetőerr befolyásoló- bevételek és a kiadások korrigált egyenlege nem fedi egyértelműen a törvényben megfogalmazott "önhibáján kívül"-i meghatározást. (Az önkormányzatok döntésétől függ - ami központilag igen nehezen ellenőrizhető, - hogy milyen tételeket szerepeltetnek, milyen

-

14-

nagyságrendben a kiadások között, illetvemilyen várható források maradnak ki a bevételekből). Gondot okoz, hogy a források között az előző évi pénzmaradvány is szerepel, továbbá az is, hogy a "pályázat" az év közben objektív okok miatt hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatokat nem kezeli. A törvényalkotók szándékát jobban kifejezte volna, ha az e célra elkülönített 5 milliárd Ft-ot konkrétabban meghatározható mutatókhoz kötik. Az ehhez kapcsolódó feltételeket pedig már a költségvetési törvényben rögzítik. A fenti okok miatt a vizsgált megyei önkormányzatok többsége is pályázatot kíván benyújtani. A Veszprém megyel önkormányzatnál 43 millió Ft, a Nógrád megyel önkormányzatnál 131 millió Ft a deficit. Heves megyében Heves város esetében az 1990. év eleji 67,2 millió Ft hiány -amelyet az elmúlt évben a megyei tanács lefedezett- 1991-re 72,9 millió Ft-ra növekedett. A költségvetés tervezett kiadása 372,7 millió Ft. Ebbó1 a hitelvisszafizetés és a kamatteher 45,0 millió Ft. Amennyiben az önkormányut nem kap kiegészítő támogatást, a müködési kiadások radikális csökkentésére kerül sor. Kisebb mértékben ugyan, de hasonló probléma jelentkezik Jász-NagykunSzolnok megyében. Tiszabő kö1Ségi önkormányut 1991. évi költségvetésének bevételi előirányuta 32,3, millió Ft, a kiadási 40,3 millió Ft.

-A költségvetési törvény kiemeit feladatok finanszírozására céltámogatást vezetett be. Ezzel kapcsolatban több probléma vetődött fel: Egyrészt a céltámogatás pályázati feltétele késön került nyilvánosságraamit az állami költségvetés évvégi elfogadása is befolyásolt -, így az önkormányzatoknak nem maradt idejük a megalapozott pályázatok elkészítésére. (Célszerübb lett volna a pályázati feltételeket már a költségvetési törvényben rögzíteni.) Másrészt a pályázatok elbírálására várhatóan májusban kerül sor, ezért az önkormányzatok költségvetésének véglegesítésére, a feladatok rangsorolására csak májusban-júnisban kerülhet sor. Ennek az lesz a következménye, hogy a feladatok előkészítésével kapcsolatos intézkedések is késnek, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a kivitelezésekre. Fejér megyében Sárbagárd városi önkormányut szennyvízcsatoma építéséhez igényelt támogatást, amihez hitelt is terveznek felvenni. E kérdésben azonban a testület csak a céltámogatás elnyerésének ismeretében tud dönteni.

,.

-

15-

Heves megyében Recsken a nagyközség kezelésébe került szennyvíztisztító telep kapacitásbővítését tervezik. amely egy lakótelep ellátását biztosítja. A 13,6 millió Ft beruházáshoz 8,2 millió Ft céltámogatási igényt nyújtottak be. Pozitív döntés esetén is csak májusban tudják a beruházást elindítani - amely további 240 lakás bekötését is lehetövé teszi - és így az csak augusztusra készül el. Az erre vonatkozó lakossági közműfejlesztési hozzájárulás csak augusztusban vethető ki. Félő, hogy az év hátralévő részében az önkormányzat oem tudja a tartozást behajtani, ami bevétel kiesést okoz.

A kistelepülések költségvetése jó néhány esetben nem tette lehetövé a pályázati feltételként előírt saját erö biztosítását. Központi támogatás nélkül hitelt kell felvenniük, ami a magas kamatok miatt ezeken a településeken nagyarányú elad6sodást idéz elő. Pl. Jász-Nagykun-szolnok megyében Tiszabő, Tiszaigar, Nagyrév községek. Közülük néhányan pályázni csak azok tudtak, amelyeknek erre a célra a megyei önkormányzat a térségi feladatokra biztosított pénzeszközéböl támogatást nyújtott. A ''térségi feladatok" fedezetét a megyei önkormányzatok viszont ugyancsak az állami költségvetésböl címzett támagatásként kapják. Heves megyében a Terpes-Szajla-Kisfüzes önkormányzatok a folyamatban lévő közös közmü építésekhez igényeltek céltámogatást Ehhez előzetesen figyelembe vettek önkormányzatonként 2 millió, összesen 6 millió Ft megyei támogatást. A támogatás elfogadásáról a megyei önkormányzat azonban csak március elején döntött.

Néhány esetben előfordult, hogy az önkormányzatok valótlan összeget állitottak be saját forrásként a támogatás elnyerése érdekében. Így előfor­ dulhat, hogy ha erre épül az elbírálás, újból megjelenik az országban a fedezetlen beruházások sora. Pest megyében Érd város önkormányzata 7 témában nyújtott be beruházási célra pályázatot A saját forrásként megjelölt közel 112 millió Ft-ból csak miotegy 50 millió Ft-tal rendelkezik az önkormányzat. Heves megyében Heves város 8 témában nyújtott be céltámogatási igényt. Saját forrásként 6,2 millió Ft-ot jelölt meg, holott erre fedezettel oem rendelkezik.

Ennek kapcsán jelentkezik az a gond is, hogy a viziközmü támogatás feltételrendszere az aprófalvas (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén) megyékben

-

16-

lehetetlenné teszi az ivóvízellátás fejlesztését. Ugyanis ezen településeknél a lakosságszám 500 fő alatti, de vannak l 00-150 közöttiek is. Ezeknél az érdekeltségi hozzájárulásokon túl, további l O % saját erő biztosítására nincs m6d. Gondot okoz az is, hogy a céltámogatások csak 1991. évre vonatkoznak. Több évre áthúz6dó beruházás esetén az önkormányzatok bizonytalanságban vannak a korábbi évek kötelezettségvállalása miatt. Amennyiben nem kapnak megfelelő támogatást, nem tudják befejezni beruházásaikat b) Az állami támogatás nonnatív elosztásából származó feszültségek Az 1991. évi költségvetés a normatívák alapján elosztható állami támogatásra

147 milliárd Ft-ot irányzott elő. A rendszer jellegéból eredően a nonnatívákat 1991-ben is a támogatás szétosztásának eszközeként alkalmazták. Az operatív gazdálkodás gyakorlatában az önkormányzatok túlnyomó többsége a normatívákat úgy tekinti, mint egy-egy feladat költségéhez való hozzájárulást, vagy mint feladatfinanszírozást. Ez a szemléletbeli különbség mindaddig fennáll, míg a tervező tárcáknem terjesztik a Parlament elé az állami feladatok körét, az állam feladatvállalásának mértékét, illetve míg nem vállalják fel az ágazati tárcák a szakmai feladatok költségmodelljének kidolgozását. Szükséges lenne az is, hogy egy-egy normatíván belül az állandó és a változó költségek elbatárolásra kerüljenek. Ellenőrzésünk

során legnagyobb feszültséget - a normatíva és a tényleges költségek különbsége miatt - az óvodai, az általános iskolai, a közmüvelódési és a kommunális feladatoknál tapasztaltunk. Az óvodáknál a 15 ezer Ft/fő normatívával szemben az egy főre jutó üzemeltetési költség a vizsgált önkormányzatoknál 33 ezer és 63 ezer Ft között szórodott. Pl. Baranya rnegyében Siklóson 40 ezer Ft/fő, Drávaszabolcson 63 ezer Ft/fő, Heves rnegyében Kálban 56 ezer Ft/fő, Recsken 45 ezer Ft/fő.

Az általános iskolánál szintén nagy az eltérés a 30 ezer

Ft/fő

normatíva és az egy tanulóra jutó tényleges üzemeltetési költség között. Az eltérés azonban nem olyan rnértékű mint az óvodáknál. Itt a szórás - a vizsgált önkormányzatoknál- 31.0 ezer Ft és 49,0 ezer Ft között van.

-

17-

Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tiszaigar község önkormányzata 10 % dologi automatizmussal tervezett, így az egy tanulóra jutó költség 46,4 ezer Ft/fő a 135 fős intézményben. Ezzel szemben Tiszabura község többek között figyelembe vette a várható áremeléseket is és a fajlagos költség a 330 fös intézménynél csak 36,3 ezer Ft

A közművelési célú normatíva nagyságrendje- 100Ft/fő- szimbólikus összegnek tekinthető. Fellúvja a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű normatíva még nehezebben teszi elfogadhatóvá ezt az elosztási rendszert. Jánoshidán a müvelődési ház és a könyvtár együttes költségvetése 1,6 millió Ft 0,3 millió Ft normatív támogatás mellett.

A kommunális normatíva értelmezéséhez a Belügyminisztérium sajátos módon tájékoztatót adott ki a törvény megjelenését követöen. Ebben utólagosan közölték, hogy a normatíván belül két tétel szerepel: 300 Ft/fő összeg a fiatal házasok első lakáshoz jutásához, illetve 200 Ft/fő összeg a kamatadó törlesztéséhez. Megjegyezzük, hogy a törvényalkotók felfogásától is idegen, hogy a normatíván belül konkrét feladatra, konkrét összeget határoznak meg. Az önkormányzatok a tájékoztatást jónéhány esetben intézkedésnek tekintették, megállapítva, hogy a két témára elkülönített összeg jelentős nagyságrendet képvisel. Heves megyében Gyöngyös város e címen 51,5 millió Ft támogatáshoz jut. Ebből az első lakáshoz jutók támogatására 11,0 millió Ft-ot, a kamatadó törlesztésére pedig 7,4 millió Ft-ot különített el. A megmaradó 33,1 millió Ft pedig lényegesen alatta marad a közvilágítás, az útfenntartás 44,6 millió Ft, valamint a lakásmobilitás 6,7 millió Ft költségének. Jász-Nagykun-Szonok megyében Tiszabura községi önkormányzathoz 70 kérelmet nyújtottak be kamatadó törlesztési támogatás igénylésére. Az 553,8 ezer Ft-ból viszont csak 30-40 család igénye elégíthető ki. Jánoshidán hasonló a helyzet. Jászladányban várhatóan a kérelmek 20 %-ára lesz fedezet.

elegendő

a pénzügyi

Fejér megyében Székesfehérvárott az állandó lakosra jutó 500 Ft/fő 54,8 millió Ft-ot jelent. Ez kevesebb annál az összegnél is, amit az elmúlt években lakáshoz jutásra fordítottak. Tehát a várható igényeknek csak a töredékét tudják kielégíteni.

-

18-

c) A helyi adók bevezetésével kapcsolatos gondok A bevételi érdekeltség kiszélesítésére életbe lépett a helyi adózási rendszer. Az önkormányzatok többsége ez évben még a régi adózási rendszert tartja fenn. (Március végéig ITiindössze 45 önkormányzat jelezte, hogy helyi adót vezet be.) Ennek oka egyrészt az, hogy az önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény késői elfogadása miatt nem tudtak felkészülni az új adónemek bevezetésére, másrészt az hogy a lakosság terheit - különösen a községekben - nem kívánják tovább növelni. Így az egyes adónemek bevezetésére várhatóan csak szelektív m6don kerülhet sor. Mindemellett a törvény helyi alkalmazása is több problémát vetett fel: A gazdálkodó szerveknél el kell dönteni, hogy mely épületek legyenek adómentesek. Az állattartásra szolgáló épületet, a takarmányraktárat a kialakult kínálali piac miatt indokolt-e adóztatni? A vállalkozók részére logikus-e a kommunális adó kivetése a munkanélkü-

liség miatt? Az iparűzési adónál az adóalap megállapítása több telephely vonatkozásában nehézkes, mivel a telephelyenkénti bevételeket az adózó nem köteles a jelenlegi számviteli előírások szerint elkillöníteni. Az önkormányzatok az adótárgyakat illetően teljeskörű, naprakész nyilvántartásokkal még nem rendelkeznek.

Az ellenőrzött önkormányzatok közül két település számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy valamennyi kivethető adó bevezetése esetén milyen nagyságrendű többletforrással számolhatnak. A számítások a következő eredményeket mutatták: Veszprém megyében Devecserben ez 1,0 millió Ft, ami az 1990. évi lakossági adóhoz képest többletbevétel nem jelentene. Vas megyében Merseváton 200 ezer Ft lenne a többletbevétel a község mintegy 8 millió Ft összforrásán belül.

A vizsgált önkormányzatok közill többen - elsösorban a városok foglalkoznak a helyi adók későbbi bevezetésével, azonban az ezzel kapcsolatos felmérések, adatfeldolgozások hosszabb időt vesznek igénybe. lpar~lzésl

adót tervemek bevezetni ez év áprilistól Vácott, a második félévtől Ajkán, Gyöngyösön. Veszprém megyében a Somlószőlőshöz tartozó Somlóhegyen az idegenforgalmi adó bevezetése mellett döntött az önkormányzat. Ez mintegy 900

-

19-

építményre terjed ki, ami az 50 Ftlnégyzetméter adót figyelembe véve átlagos 20 négyzetméter alapterülettel számolva jelentős többletbevételt jelent. Ugyancsak tervezik ezen adónem bevezetését Vas megyében Sárváron és Hegyfalun. KommumUis adó kivetését Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak egy-két település tervezi.

d) Az önkormányzatok vagyona A megyékben eddig csak a vagyonellenörzö bizottságok alakultak meg. A vagyonátadó bizottságok elnökeit és tagjait a belügyminiszter a vizsgálat

ideje alatt nevezte ki, azonban a működés törvényi feltételei feladat- és hatásköri illetve földtörvény-még hiányoznak.

tulajdonjogi,

Az önkormányzatok az előzőekben említett törvények hiányában nem tudták teljeskörúen számba venni vagyonukat. Az ellenőrzött volt közös tanácsoknál

a vagyon megosztására nem került sor. Egy részük megkezdte a vagyonfelmérést, amelyról tájékoztatást adott a testületeknek. Jász-Nagykun-szolnok megyében az önkormányzatok többsége, Heves megyében Gyöngyös és Heves városok feltérképezték a volt állami és a tanácsi kezelésben lévö tulajdonokat Ezek általában csak meanyiségi és könyvszerinti értékben, a föld szintén naturálisan került számbavételre. Fejér megyében Székesfehérvármegyei jogúváros-az önkormányzati törvénnyel tulajdonába került- vagyonának teljeskörü leltárolását határozta el 1990. októberében. A többi állami tulajdon tekintetében a földhivatalnál az adatokat kiírták, a feldolgozás azonban még folyamatban van.

Az önkormányzatoknál gondot jelentenek a korábban községi kezelésben lévö ún. közbirtokossági földek (rét, legelő, erdő), ezek ugyanis tagosításkor a termelőszövetkezetek kezelésébe kerültek, így az önkormányzatok nem rendelkezhetnek velük. Ugyanakkor rendezetlen a közös tanácsok kezelésébe került volt párt és társadalmi tulajdon, a szavjetek által használt objektumok hasznosítása is. Heves megyében Parád nagyközség polgármesteri hivatala a település déli részén elhelyezkedő szennyvíztelep részére nem tud egy 1800 m2-es területet kijelölni - ami hátráltatja a kiviteli terv megrendelésést - , mivel az arra alkalmas terület a szajlai mezőgazdasági termelőszövetkezet kezelésében van. Korábban ez Parád közbirtokossági területe volt.

-20-

Jlisz-Nagykun-Szolnok megyében Kunmadaras nagyközség 16 ezer hold volt legelő tulajdonát szeretné visszakapni. Kuoszentmárton holtágak, szántóföldek, Nagyrév község lcülönböző épületek tulajdonjogának visszaadásával számol. Fejér megyében Gárdony városban gondot okoz a volt párt és társadalmi szeevezetek épületeinek hasmosítása. Rendezetlen a városi alapítású hajózási kisvállalat mintegy 80 millió Ft-os eszközállományának tulajdonjoga. Ugyancsak rendezetlen ebben a megyében azon településeken, ahol szovjet alakulatok állomásoztak (Székesfehérvár, Sárbogárd, Lepsény, Polgárdi) a laktanyák, lakótelepek sorsa. Az önkormányzatok ezeket fedezet hiányában nem tudják megvásárolni.

Az önkormányzatok csak vagyoni helyzetük ismeretében tervezhetik azok egy részének hasznosítását. Vállalkozásokban való részvétellel, bérbeadás, értékesí-

tés útján kívánnak folyamatos, illetve egyszeri bevételhez jutni. Tapasztalataink szerint a vagyoni helyzet tisztázása után sem várható gyors előrelépés a vagyon hasznosításában. Elsősorban azért, mert az önkormányzatok többségénél nincs erre - kisebb települések esetében ez nem is lenne célszerű - megfelelő szakapparáttus. Hiányzik az a szervezet - pl. állami, érdekképviseleti nyújthatna a vagyontárgyak hasznosításában.

amelyik segítséget

e) A volt társközségek közös feladatainak ellátása A közös tanácsok keretében múködő volt társközségeknek - a szétválást követően - több esetben olyan kritikus helyzetet kellett megoldaniuk, amely a lakosság közvetlen ellátását érintette. Tapasztalataink szerint a közös tanácsok felbomlását követően a feladatmegosztás vitás helyzeteket teremtett. A

kötelezően előírt

általános iskolai oktatást eddig általában több községre kiterjedő körzeti iskola fenntartásávallátták el, ami gyakran a székhelyközségben volt. Az önkormányzatok többsége a megalakulást követően megegyezett abban, hogy a normatív állami támogatást az iskolát fenntartó önkormányzat kapja. Az ezen felüli költségekben viszont gyakran hosszas viták után sem tudtak megállapodni. Tolna megyében Bonyhádvarasd községból 61 tanuló jár Tevelre. Tevel község önkormányzata tanulónként 51 ezer Ft hozzájárulást kér, a bonyhádvarasdiak azonban ezt soknak tartják, így megegyezés nem történt.

-21-

(Bonyhádvarasd korábban Tevel társközsége volt, jelenleg Kisdorog községgel alalótott körjegyzöséget.) Baranya megyében megegyezés hiányában, kényszerhelyzetből adódóan a társközségek egy része kénytelen a volt székhelyközségek intézményi szolgáltatását igénybe venni és ezért térítést fizetni. Amennyiben ezt nem válla.lnák. a gyerekek kedvezőtlenebb utazási körülmények mellett vehetnék igénybe az oktatási szolgáltatást. (Pl.: Matty, Drávaszabolcs, Szava községek).

Az eddig közösen végzett feladatok megbontását nehezíti az is, hogy gyakran közös kötelezettségvállalásra is sor került, elsösorban a beruházások, felújítások területén. A megalakult önkormányzatok egy részénél az ezévi költségvetési kondíció jó néhány esetben nem teszi lehetővé a megkezdett feladatok folytatását, illetve befejezését. Több volt társközség jelezte, hogy a volt székhely településeken folyamatban lévő felújításokhoz, beruházásokhoz nem tud hozzájárulni, ezért a vagyonmegosztásnál az őt megillető hányadról inkább lemond mintsem a későbbiekben vállalja a fenntartási költségeket Nógrád megyében Karancsalja a községet megillető vagyonrészéról annak fejében mond le, hogy a folyamatban lévő mancslapujtői beruházás terhe alól mentesüljön. Karancsság székhelyközség iskolájának megépítésére a közös tanács valamennyi társközségében településfejlesztési hozzájárulást vetett ki. A társközségekben a befolyt TEHO összegénél jóval nagyobb értékű beruházást (útépítést) végeztek. Emiatt a társközségek polgáriDesterei úgy állapodtak meg, hogy a befizetett TEHO összegét nem kérik vissza a székhelyközségtől. Ezzel kapcsolatban testületi döntés még nem született.

Hasonló feszültségek jelentkeztek azoknál a kivitelezéseknél is, amit eddig a volt megyei tanács pénzügyi támogatásából - nem egy esetben évenként engedélyezett pénzmaradványából - fedeztek (Pl.: Szigetvár város, Cece nagyközség). Ellenörzéseink tapasztalatait összegezve megállapítottuk, hogy a megalakult önkormányzatok a hiányzó jogszabályok, a tapasztalatlanságuk és gyakran magárahagyatottságuk miatt jó náhány esetben nehéz helyzetbe kerültek. Hozzájárult ehhez az is, hogy olyan esetekben sem vállalták fel a döntéseket -pl. térségi feladatok, közös vagyonmegosztás, közös intézményfenntartás - .

-22-

amihez helyi és nem parlamenti döntés szükséges. Gondjaik jórésze mind szervezeti, mind gazdasági, pénzügyi kérdésekben még ma is megoldatlanok. Az önkormányzatok többsége az "örökölt" pénzügyi feltételek mellett kisebb "zökkenőkkel", de tartós fizetöképtelenség nélkül fedezte az átmeneti idöszak feladatait. Az önkormányzatok kisebbik része az elmúlt években történt erőn felüli hitelfelvételek miatt jelentősen eladósodott, súlyos pénzügyi helyzetbe került. Számítani kell arra is, hogy a jóváhagyott költségvetések és a vállalt kötelezettségek ismeretében az év során újabb feszültségek keletkeznek, amit egyáltalán nem, vagy csak részben tud az állami költségvetésből biztosított cél-, címzett és az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévőknek juttatott támogatás kezelni. Kritikus helyzetbe elsősorban az eladósodott, megalapozatlan kötelezettségvállalásokat - beruházásoknál, felújításoknál, vállalakozásban való résztvételnél folytató önkormányzatok kerülhetnek. Az önkormányzatok biztonságos és megalapozott gazdálkodása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy

- a hiányzó alapjogszabályok (elsősorban a feladat- és hatásköri, az önkormányzati tulajdonról és a földről szóló törvények) Inielőbb megalkotásra kerüljenek, - biztosítva legyen az állami támogatás normatív rendszerének tovább fejlesztése. Ennek keretében meg kell határozni az állami feladatok körét és annak pénzügyi fedezetét, illetve az állami költségvetésből normatív m6don finanszírozott feladatok költségmodelljét, - a céltámogatások feltételrendszerében legyen kizáró ok, ha a pályázó önkormányzat ezen kívül más támogatást is igényel, melyet közvetlenül, vagy közvetve az állami költségvetés fedez, -az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzésére biztosított 5 milliárd Ft felosztását objektív mutatószámokkal meghatározó feltételekkel biztosítsák. Ennek hiányában - ez évre vonatkozóan - elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy ez az összeg a megyei és a fővárosi önkormányzatoknak juttatott normatíva (50 millió forint/önkormányzat) és a megyei (fővárosi) önkormányzatoknak biztosított normatív fejlesztési célú támogatás (400 Ft/fő) között

-23-

kerüljön szétosztásra, mivel a tartozik; - a körjegyzők bérének állami vissza a tervező tárcák;

jelentkező

igények jó része e két témakörbe

költségvetésből történő

fedezésére térjenek

- az érdekképviseleti szervek vállalják fel a kritikus problémák (pl: kistelepülések, megyei önkormányzatok, vagyonhasznosítás) kezelését, menedzselését.

Budapest, 1991. május

-24-

Az

ellenőrzést végzők

névsora: főtanácsos

A vizsglilatot Irányította:

Hegedüsné dr. Müllem Veronika

Közremfiködött:

Dr. Tóth András számvevő tanácsos

A helyszíni vizsgálatot végezték: Baranya megye:

Dr. Nagy Ágnes számvevő

Remeczky László

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

számvevő

Győrffi Dezső számvevő

Dankó Géza

számvevő

tanácsos

tanácsos

számvevő

Békés megye:

Kollár Lászlóné

Fejér megye:

Horváth József számvevő

Heves megye:

Dr. Tóth András

Jász-Nagykun-Szolnok megye:

Csomán Mihály

Nógrád megye:

Németh Péterné számvevő Bocsi Sándor számvevő

Pest megye:

Benezik Lászlóné számvevő Simon Ákosné számvevő Dr. Tóth Annamária számvevő Farkas Tamás

tanácsos

számvevő

tanácsos

számvevő

számvevő

Tolna megye:

Csekei Gyula

Vas megye:

Dr. Gyuk József számvevő tanácsos Horváth János számvevő

Veszprém megye:

Rénes Mária

számvevő

számvevő

Kemenszky Sándor

számvevő

:::

PÉLDATÁR az önkormányzati rendszerre való átállás szervezeti, gazdálkodási kérdéseinek ellenőrzési tapasztalatairól készült jelentéshez

I. Az önkormányzatok szervezeti felépítése

Az önkormányzati hivatalok szervezeti kiépítését akadályozza a feladat- és hatásköri törvény. A megyei önkormányzatok ezen felül - a múlt örökségeként - a szükségesnél magasabb létszámmal rendelkeznek. Így az önkormányzatok általában

heterogén, ideiglenesnek tekinthető szervezeti formákat hoznak létre.

1.) A megyei önkormányzatok, megyeszékhely városok szervezeti struktúrája

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatnál osztályszervezetet hoznak létre 6 osztály felállításával, Illintegy 55-60 fővel. Ugyanakkor a szervezet átlag létszáma 1991 . I. l-én 222 fő volt, amely a vizsgálat idejére mintegy 35-40 fővel csökkent. A Pest megyei önkormányzatnál 4 szervezeti egységet - titkársági, intézményi irányítói, gazdasági és műszaki osztályt -alakítanak ki. Az önkormányzatok mellett jogtanácsosi iroda is működni fog. A 270 fős apparátus létszámának 60-80 főre történő leépítése folyamatban van. Tolna megyében a megyei önkormányzati hivatal kialakítása a volt szakigazgatási szervezetek létszámának fokozatos csökkentésével folyik, végleges szervezet még nincs. Az 1991. március l-én meglévő 70 fős átlaglétszámot 42-44 főre tervezik leépíteni. A Heves megye közgyűlésének 28/1991 . (1.17 .) határozata alapján a megyei önkormányzat hivatalát négy - jogi, pénzügyi, vállalkozói és intézményi -

-2-

irodával hozták létre. Az 1991. l. 1-i 183 főre tervezik leépíteni.

fős

volt igazgatási apparátust 52

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatnál ugyancsak négy egységet hoztak létre: múvelődési és népjóléti, pénzügyi, koordinációs és területfejlesztési, valamint közgyűlési irodát. Az 1990. december 31-ei 180 fős igazgatási létszámot 48-50 főre építik le. Fejér megyében a megyei önkormányzati hivatalt a következő szervezeti tagozódásban állították fel: testületi és szervezési, pénzügyi és gazdálkodási, titkársági jogi osztályok, továbbá kommunális szolgáltatások, valamint humánszolgáltatások osztálya. Az 1990. december 31-ig 151 fős létszámot 53 főre tervezik lecsökkenteni. A Békés megyei önkormányzatnál még nincs közgyűlési döntés a szervezet kialakításásróL A megyei igazgatási létszám 1990. december 31-én 149 fő volt. Előreláthatóan 4 szervezeti egység látrehozását tervezik, mintegy 50 fővel.

Békéscsabán a megyei jogú városi önkormányzatnál még a régi szervezeti felállásban dolgoznak. A 9 osztály 139 főt foglalkoztat. A feladat- és hatásköri törvény megjelenését követően tervezik az átszervezést. Szombathely megyei jogú városi önkormányzatnál 3 szervezeti egység költségvetési, hatósági, népjóléti - létrehozását tervezik. Eger megyei jogú város polgármesteri hivatalánál 7 - jegyzői és képviselői, főmémöki, lakosság szolgálati, gazdasági, művelődési és sport, egészségügyi és szociális, valamint idegenforgalmi és kereskedelmi - irodát létesítettek. Székesfehérvárott a megyei jogúvárosi önkormányzatnál 12 osztály kialakítása van folyamatban. Dunaújvárosban még nincs elképzelés a megyei jogú városi önkormányzat szervezetének kialakítására. Szolnok megyei jogú város önkormányzatánál a korábbi 8 szakigazgatási szervvel szemben 6 - polgármesteri, ügyfélszolgálati, művelődési és népjóléti, városfejlesztési és üzemeltetési, pénzügyi, valamint vállalkozási és informatikai - . irodát hozt~ létre.

-3-

2.) A nagyközségek, községek szervezeti struktúrája A települések

működtetését

az önkormányzati szervek sokfélesége jellemzi:

Közös képviselö testületek létrehozására került sor néhány megyében. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közös tanácsot alkotó Girincs-Kiscsécs községek az önkormányzati alakuló ülésükön közös képviselő testület létrehozásáról döntöttek. Az SZMSZ tervezet szerint a közös képviselő testület a költségvetést és a vagyont egyesíti. Ennek alapján a kiscsécsi önkormányzat számlanyitást nem is kezdeményezett. Baranya megyében ugyancsak egy közös képviselőtestület megalakítására került sor Sumany és Gyöngyfa esetében, amelyek korábban Szabadszentkirályhoz tartoztak. Körjegyzöséget város és környezö községek is hoztak létre. Pl. Vas megyében két A

körjegyzőség

körjegyzőségek szerveződésének

városközpontokkal jött létre. sajátosságait mutatják:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a korábban Halmaj székhellyel működő 6 községet magában foglaló közös tanács területén a választást követően 6 önálló képviselőtestület alakult, melyből 3-3 község 2 körjegyzőséget hozott létre. A költségvetést és a vagyont 6 részre osztották, s valamennyi önkormányzat saját bankszámlát nyitott. Tolna megyében Hőgyész nagyközség, valamint Kalaznó-Mucsi-Duzs községek alkotnak körjegyzőséget. Valamennyi csatlakozó községben van egyegy gazdálkodási feladatokat ellátó ügyintéző, aki a körjegyzőséghez fog tartozni. Baranya megyében Szalántához tartozott 9 település, amelyből Turony és Csarnóta önálló körjegyzőséget, Szava és Garé külön-külön önálló önkormányzati hivatalt hozott létre, a többi 5 település a szalántai körjegyzőséghez tartozik. Társulási forrnák kialakítása is megfigyethető.

-4-

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a képviselő testületek 13 hatósági és 6 intézményirányítói társulást hoztak létre. Nógrád megyében a választásokat megelőzően is működő négyféle hatósági (építési-műszaki, szabálysértési, adóigazgatási, kereskedelmi) és egy ellenőr­ zési társulás maradt fenn. A választásokat követően mindössze két új építés-műszaki társulás szerveződött, hat önkormányzat részvételével. A hatásköri feladatok meghatározásáig lényeges változtatásokat nem tartanak célszerűnek.

Tolna megyében a hatósági igazgatási társulások kialakítása folyamatban van. Műszaki igazgatási társulást tervez Kéty, Felsőnána, Murga, Zomba, Harc, Sióagárd, Medina önkormányzata. Alsónánai önkormányzat a várdombi körjegyzőséggel állapodott meg - 1991 . február l-től - műszaki igazgatási feladatok közös ellátásában havi 3000 Ft bérköltség +TB, valamint 600 Ft utiköltség átvállalásával. A

körjegyzőségek

hetősen

és a körjegyzöségek helyi irodáinak Iétszáma jelenleg meglesajátosan alakult.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Halmaj székhellyellétrehozott körjegyzőség, amely 3 községet tömörít - az összlakosság száma 2.80 l fő -, l O fős hivatallal működik. Kázsmárk székhellyel működő körjegyzőség, amely ugyancsak 3 községet lát el, s az összlakosok száma 2.076 fő, 5 főt alkalmaz. Sóstófalva, mely a választásokat követően vált ki a közös tanácsból és hozott létre önálló képviselőtestületet - e község lélekszáma 240 fő - a hivatali feladatokra az l főfoglalkozású polgármesteren kívül l főfoglalkozású ügyintézőt alkalmaz. Jegyző kinevezésére még nem került sor. Az új önkormányzatok tárgyi és személyi feltételei nagyon

eltérő

színvonalúak. A volt székhelytelepülések tanácsi apparátusa és technikai tehetőségei kedvező körülményeket teremtettek az új önkormányzatoknak. A volt társközségekben létrejött hivatalok mind személyi, mind technikai feltételekben viszont rendkívül hiányosak. Baranya megyében Sumonyban, Mattyon és Turonyban 1-1 helyiségből áll a hivatal, melyek fűtése sincs kellően megoldva. Az irodákban hiányos a bútorzat, a felszerelés, Matty és Szava önkormányzata telefonnal sem rendelkezik.

-5-

Nógrád megyében Csécsén az új önkormányzati hivatalhoz csak úgy tudtak telefont biztosítani, hogy azt az öregek napközi otthonábólleszerelték. Emiatt súlyos egészségügyi problémák esetén a késedelem életveszélyes lehet. Nógrád megyében az új polgármesteri hivataloknál a legnagyobb gondot a megfelelő szakértelemmel, végzettséggel rendelkező jegyző alkalmazása jelentette. Néhány önkormányzat csak többszöri pr6bálkozásra tudta betölteni ezt a funkciót. Hét településen a vizsgálat időpontjáig nem sikerült megfelelő személyt találni a jegyzői álláshelyre. Baranya megyében 4 polgármesteri hivatal még nem tudta betölteni a jegyzői állást (Als~mocsolád, Gödre, Homorúd, Máza), emellett hat körjegyzői állás is betöltetlen volt (Lippó, Olasz, Véménd, Egyházasharaszti, Magyarbóly, Szabadszentkirály).

II. Az új önkormányzatok müködésének pénzügyi feltételei

Az átmeneti időszakban a települések működtetésének és az 1991. gazdasági év beindításának általános problémájaként vetődött fel a törvényi szabályozás teljeskörűségének hiánya. Kedvezőtlenül hatott az átmenetre az is, hogy a volt tanácsi vezetés csak formálisan adta át az új képviselőtestületnek a folyamatban lévő feladatokat, a vagyont. Így az új vezetés nem rendelkezett a település helyzetéről megfelelő információval, ami a gazdálkodásban bizonytalanságokat eredményezett. Ezen kívül problémákat okozott a települések fejlettségbeli különbsége is.

1.) A rendszerváltás gazdálkodási gondjai

Néhány volt városi tanács részletes felmérést készített az elvégzett, illetve a folyamatban lévő feladatokról erről tájékoztatta az új önkormányzati testületeket. Veszprém megyében Veszprém város képviselőtestülete a város 1990. évi költségvetésének időarányos teljesítését 1990. november 23-i ülésén tárgyalta.

-6-

Heves megyében Eger város tanácsa a múlt év májusában részletes anyagot készített "A város társadalmi, gazdálkodási folyamatainak helyzet-felmérése, leülönös tekintettel az önkormányzat előtt álló feladatokra". Ebben bemutatták a feszültségekkel terhes és a következő időszakban megvalósításra váró feladatokat. A volt tanácsok általában igyekeztek óvatos gazdálkodással feltételeket teremteni az új testületeknek.

megfelelő

pénzügyi

Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kunszentmárton önkormányzatának 36.875 ezer Ft volt az év végi számlamaradványa. Jászladány nagyközség önkormányzatnak több mint 4 millió Ft, Tiszabura községi önkormányzatnak 3 millió Ft, Jánoshida községi önkormányzatnak 5,7 millió Ft pénzmaradványa keletkezett. Tiszaigar községi önkormányzat a jogelőd közös tanács pénzmaradványából 2 millió Ft-tal részesedett. Az önkormányzat vezetői ennek ellenére úgy itélték meg, hogy a támogatásra szoruló lakosság megélhetéséhez alig-alig tudnak segítséget nyújtani. A megfelelő pénzügyi kondícióval induló önkormányzatok továbbra is kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattak és nőtt a lekötött betétek állománya: Fejér megyében Székesfehérvár megyei jogú város 1990. évben összesen 158 millió forintot kötött le az OTP-nél, az éves kamatbevétel 17,5 millió forint. Ez évben 31 %-os kamatra a CITY Banknál helyeztek el l O millió forintot. Heves megyében Demjén községben átadásra került a társulati úton elkészült viziközmű. Az eltérő műszaki megoldásból származó alacsonyabb építési költség miatt a lakossági hozzájárulásból - amellett, hogy a lakosság részére egy évet elengedtek - l.7 millió Ft megtakarítás keletkezett. Ebből a község 600 ezer Ft-ot 1990-ben lekötött, ami után 54 ezer Ft kamatot realizált. A betétet 1991. januárban további 6 hónapra 33 %-os kamattal meghosszabbította. További l millió Ft-ot két hónapra tervez lekötni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kunszentmárton város 1988. szeptember óta 12,5 millió Ft-ot, 1990. április óta 5 millió Ft átvett pénzeszközt tartott betétben, melyek után 1990-ben 3,5 millió Ft kamatot kapott.

-7-

Jászladány nagyközség l millió Ft-ot tart takaréklevélben. Tiszabő község a pályázatokon nyert 2,4 millió Ft-ot kötötte le 3 hónapra 18, illetve 24 %-os kamatra. Jánoshida községi önkormányzat 1990. októberben l ,3 millió Ft-ot, 1991. januárjában l millió Ft-ot helyezett el kamatozó betétben. Veszprém megyében Ajka város l O millió Ft -ot kötött le az Országos Takarékpénztár Ajkai Fiókjánál február l-től l hónapra, 30 %-os kamatra. Pest megyében Dabas 10,0 millió Ft-ot 3 hónapos, 5 millió Ft-ot 28 hónapos futamidővel kötött le. Az önkormányzatok kisebbik része

jelentős

adósságot örökölt.

Pest megyében Cegléd város önkormányzatának a tőke és kamattartozása 140 millió Ft az 1991. január 1-i állapotnak megfelelően. Az 1991 . évben visszafizetésre kerülő 41 ,6 millió Ft jelentősen csökkenti a fejlesztési lehetőségeket.

Érd város a korábbi években (1981-1990. között) a jelentősebb beruházásaihoz, a lakásépítés helyi támogatásához hitelt vett igénybe, illetve 1987-ben tanácsi határozat alapján 40 millió Ft értékben kommunális kötvényt bocsátott ki. A felvett 151,8 millió Ft hitelállományból 1990. december 31-ig 79,1 millió Ft törlesztése történt meg. Az 1991. január l-én fennálló tőketartozása 112,7 millió Ft. Veszprém megyében Balatonalmádi város 1990. december 31-i hitelállománya 12,1 millió Ft, melyből 10 millió Ft-ot a tanácsház rekonstrukciójához, 2,1 millió Ft-ot a fiatal házasok első lakáshoz juttatása támogatásához vett igénybe. Az 1991. évi tőketörlesztési kötelezettsége 5.1 millió Ft.

..

Pápa város hiteltartozása 1990. december 31-én 35,2 millió Ft, melyből a lakásépítés helyi támogatása 63,8 %-ot tett ki. Kötvénykibocsátás miatt 49 millió Ft kötelezettsége van. Az 1991. évben a hitelek miatt 10,5 millió Ft-ot kell törleszteni (ebből tőke 9,3 millió Ft, kamat l ,2 millió Ft), a kibocsátott kötvények után pedig 21,1 millió Ft-ot (tőke 14,7 millió Ft, kamat 6,4 millió Ft). Heves megyében Recsken a volt nagyközségi tanács 1989-ben egy 400 adagos konyha étterem építéséhez 6 millió Ft hitelt vett fel, négy évi lejáratra. A kamatterhek .időközben megnövekedtek, vagyis megkötéskor 20%, 1990-

-8-

ben 27 %, és jelenleg 36 %. A törlesztést 1990-ben elkezdték, ami jelentős terhet ró az önkormányzatra. Így az ez évi l ,5 millió Ft hiteltörlesztés mellett a kamatkiadás l ,4 millió Ft lesz. Ez a 7, l millió Ft fejlesztési lehetőséget 4,2 millió Ft-ra mérsékli, amely teher 1994-ig - csökkenő mértékben ugyan - jelentkezik.

2.) Az 1991. évi költségvetés feszültségei a) A költségvetési törvényböl adódó rendezetlen kérdések ellenőrzés időszakában

az önkormányzatok többsége még nem rendelkezett jóváhagyott 1991. évi költségvetésset Emiatt az operatív gazdálkodás továbbra is csak a legszükségesebb kiadások teljesítésére szorítkozott.

Az

Veszprém megyében a megyei önkormányzat az ellenőrzés idején jóváhagyott 1991. évi költségvetéssei nem rendelkezett, az intézményi költségvetések egyeztetése folyamatban volt. A képviselőtestület az 1991. évi költségvetést március második felében tűzte napirendre. Ajka városban a képviselőtestület az 1991. évi költségvetés I . fordulójának megvitatását március közepére tervezte. A V eszprém megyei önkormányzat közgyűlése 1991. február 21-i ülésén megtárgyalta az 1991. évi költségvetés irányelveit. Ez után átmeneti felhatalmazást adott a közgyűlés elnökének a gazdálkodás vitelére, a főjegyzőt utasította, hogy a költségvetési javaslatot március 20-ig terjessze a közgyűlés elé. Nemesszalók, Ugod, Bakonyszücs, Homokbögöde-Nagytevel önkormányzatok 1991 . évi költségvetési javaslattal rendelkeznek, jóváhagyott költségvetéssei azonban nem. Városlőd-Csehbánya körjegyzőségének

és az önkormányzatoknak még nem volt 1991 . évi költségvetése. Ezt a két képviselőtestület március 14-i ülésén tervezte első fordulóban megtárgyalni. Itt mindkét polgármesteri hivatal önállóan gazdálkodik (a körjegyzőség csak hatósági feladatokra jött létre). A kötelezettségvállaló, utalványozó a két polgármester, míg az ellenjegyző a körjegyző.

-9-

Több

tényező kedvezőtlenül

hatott az 1991. évi költségvetés összeállítására.

A térségi feladatok átadás-átvétele nem történt meg, bár végeztek felméréseket. A Pest megyei önkormányzat készített egy - az igénybevételi arányokat is tartalmazó - kimutatást azokról az oktatási, egészségügyi és szociális intézményekről, amelyek várhatóan a megyei önkormányzat irányítása alá kerülnek. A listán szereplő intézmények átadás-átvételének megyei terveiről a helyi önkormányzatoknak nem volt ismeretük. A felsorolt intézmények legtöbbjének megtartását, működtetését tervezték az érintett települések. A megyei önkormányzat listáján szerepel többek között: Cegléd Város Kórháza, 4 középiskolája, valamint Vác Város Kórháza és néhány oktatási intézménye is. A városok azonban csak a közigazgatási területükön kívül otthonok átadását kezdeményezték.

eső

szociális

Dabas város minden intézményét (egészségügyi-szociális, oktatási) átadja a megyei önkormányzatnak. Nógrád megyében a több települést ellátó intézmények üzemeltetésére az önkormányzatok zömében már megállapodtak. Néhány esetben a megállapodást nem véglegezték, mert nem tisztázódott a működtetésen felül periódikusan jelentkező (pl. felújítási) költségek számításba vételének módja. Ugyanis ezekre felméréssel, kalkulációval nem rendelkeznek. Több település által alapított költségvetési üzem átalakításában nagyon sok bizonytalansági tényező tapasztalható. Néhány esetben (pl. Karancslapujtő, Etes, Karancskeszi, Karancsalja, Litke, Mihálygerge) még azt sem sikerült a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítani, hogy az alapító tanácsok költségvetési előirányzattal hozzájárultak-e az üzem alapításához, vagy azt az akkori járási tanács hozta létre saját pénzeszközeibőL A Veszprém megyei önkormányzat felülvizsgálja a megyeszékhelyen működő intézményeit és többek között a művelődési központ, gyerekek háza fenntartási költségeihez hozzájárulást szándékozik kérni a megyei jogú városi önkormányzattóL Ezzel párhuzamosan felvetődött a megyei jogú város

-

önkormányzata hozzájárulással

részéről

10-

az az igény, hogy a múködési költségekhez egyidejűleg a vagyont is indokolt volna megosztani.

történő

A megyei jogú önkormányzat azokat az intézményeket nem kívánja átvenni a megyei önkormányzattól, amelyek a normatív támogatáson felül további jelentős önkormányzati támogatást igényelnének (pl. a színház, kórház). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a volt megyei tanács oktatási és továbbképző intézete korábban két telephellyel - Mályi és Kéked - rendelkezett. A megyei önkormányzat az 1991. évi költségvetésében csak a kékedi részleg további múködésének támogatásigényével számol, így a Mályi továbbképző intézet további üzemeltetése jelenleg rendezetlen. -A céltámogatások igénybevétele, a pályázatok elkészítése problémát jelent az önkormányzatoknál. Pécs megyei jogúváros 403 millió Ft-ra nyújtott be pályázatot, azonban a rövid határidő miatt nagy gondot jelentett a 35 pályázat elkészítése, mivel azok között volt olyan is - német nyelvű gimnázium beruházásának indítása -, amely testületi döntést igényelt. Vas megyében két város és egy nagyközség kért céltámogatást A városok igénylése megfelel a feltételeknek, de Vép nagyközség beruházásánál - ahol egy szennyvízcsatorna-rendszer építkezéseit kezdték meg a múlt évben és ehhez 34 millió Ft céltámogatást kért - a készültségi fok csak 6 %. Így a folyamatban lévő beruházások kiírt támogatási feltételeinek ez nem felel meg. Heves megyében Parácton a volt tanács 1989-ben elkezdte az Általános Művelődési Központ 9.7 millió Ft összegű bővítését. A befejezéshez 3,7 millió Ft-ot pályáztak meg. Az elbírálás elhúzódása miatt csak áprilisban tudja meghirdetni a versenytárgyalást.

Az alapfokú oktatás céltámogatásánál az 5 millió Ft alsó határ rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a kistelepüléseket, ellentétben van azzal az oktatásszervezési törekvéssel, hogy indokolt esetben legyen m6d a tagiskolák megnyitására, a túlzott körzetesítés oldására. Hasonló problémákat vet fel az a feltétel is, hogy meghatározott esetekben csak az 500 fő feletti kistelepülések juthatnak céltámogatáshoz.

·-

-ll-

Nem érthető egyértelműen az a Ieritérium sem, hogy miért csak azon települések részesülhetnek támogatásban, amelyek nem rendelkeznek önálló iskolával. Baranya megyében sok olyan település található, ahol az általános iskolai oktatás több, egymástól távol eső, esetenként az elmúlt században épült, romos és gazdaságosan fel nem újítható épületekben folyik. Indokolt lenne ezek támogatása is. Nógrád megyében Ecseg, Csécse községek ivóvízhálózatának megoldásával kapcsolatos pályázat elkészítéséhez a szükséges szakhatósági véleményeket, tanulmányokat a kitűzött határidőig nem lehetett beszerezni. Így ezen önkormányzatok nem tudták benyújtani támogatási igényüket. Saját erőből viszont ezen települések nem tudják megoldani az önkormányzati törvényben kötelező feladatként megfogalmazott egészséges ivóvízellátást Nehéz helyzetbe kerültek azok az önkormányzatok, amelyek olyan beruházásokat indítottak, amelyeket az ez évre érvényes céltámogatási rendszer nem kezel. Pl.: Nógrád megyében K.arancslapujtőn az orvosi várhatóan az idén nem lehet befejezni.

rendelő

beruházását emiatt

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Arnót község 1990-ben megyei támogatással egy 8 tantermes általános iskola építésébe kezdett, 1991. augusztusi befejezéssel. A beruházás bekerülési költsége 54,5 millió Ft, melyből 13 millió Ft-ot 1990-ben kifizettek. A befejezéshez 1991-ben 41.5 milli6 Ft-ra lenne szükség, melyhez központi céltámogatásb61- amennyiben a pályázatokat elfogadják- 16,6 milli6 Ft-ot igényelhetnek. Ezen felül a befejezéshez 24,9 millió Ft saját forrás bevonására lenne szükség, amit a község nem tud vállalni. A község 1991 . évi költségvetési bevétele ugyanis valamennyi forrást figyelembe véve mindössze 30 millió Ft. Tolna megyében a jelenlegi pénzügyi szabályozás miatt Pörböly község a viziközmű társulati beruházást, amelyhez a megyei tanács 1991. évre l ,5 milli6 Ft támogatást igért, nem tudja befejezni. Az 1991. évi költségvetési törvény alapján ezt a megyei önkormányzat a címzett támogatásból nem biztosíthatja, mert a társulati beruházás szerepel a céltámogatások között. Pörböly önkormányzata ugyanakkor céltámogatást sem igényelhet, mert a törvény 6. számú mellékletében szereplő céltámogatási feltételek között kizár6 tényező. a megyeközpont által 1991. évre vállalt támogatás.

-

12-

b) Az állami támogatás nonnatív elosztásából származó feszültségek

A legnagyobb feszültség a területen az óvodai, általános iskolai, közművelődési és a kommunális normatíváknál jelentkezik. Heves megyében Bátorban 45 ezer Ft/fő, Parádon 51,7 ezer mellett tudják üzemeltetni az óvodát.

Ft/fő

költség

Tolna megyében Hőgyész községben az egy általános iskolás tanulóra jutó üzemeltetési költség 41 ezer Ft. Veszprém megyében Ugod községben egy óvodáskorú lakosra jutó költség 44 ezer Ft, a 15 ezer Ft normatívával szemben. A térségi feladatokat is ellátó művelődési központ 2,4 millió Ft előirányzatával szemben ez évben 167 ezer Ft normatív támogatást kap. A költségek nehezen összehasonlíthatók a

következők

- a tervezés módja a dologi automatizmus mértékét

miatt:

illetően különböző,

- a kihasználtság az intézményeknél eltérő, a városokban nagyobb, a községekben alacsonyabb, így az utóbbiaknál az egy főre jutó állandó költség magasabb, - a napközis ellátásnál a konyha költségei egyes helyeken a GAMESZ költségvetésében szerepeinek (pl. Recsk nagyközségben), így az l főre jutó költség lényegesen kevesebb. Nógrád megyében a kommunális célokra biztosított normatívákból a kamatadó törlesztésére, illetve a fiatal házasok első lakáshoz jutásra tervezett támogatás elkülönített összege egy közepes nagyságúnak mondható 1.500 fős településnél sem fedezi az igényeket. Ebből csupán l 0-15 hiteladósnak és 2-3 lakásépítőnek tudnak támogatást biztosítani. Ugyanakkor pl. Ecseg községben ez év február közepéig 14 család jelentette be lakástámogatási igényét. c) A helyi adók bevezetésével kapcsolatos gondok

A vizsgált önkormányzatok többsége csak későbbiekben tervezi a helyi adók bevezetését, mivel az ezzel kapcsolatos felmérések, elemzések hosszabb időt vesznek igénybe.

-13-

Veszprém megyében Veszprém és Várpalota városok, Külsővat önkormányzata, továbbá Noszlop, Oroszi és Bakonypölöske körjegyzőségek nem tervezik 1991 . évben a helyi adó bevezetését. V árpaiota kivételével azonban mindenütt elkezdődtek az előkészületi munkák a következő évi bevezetéshez. Pest megyében Érden és Törökbálintorr az iparúzési, kommunális és az idegendforgalmi adó bevezetésével foglalkoznak, 1991. II. félévtől, illetve 1992-től. Ezen időre tervezik az adóapparátus kiépítését is.

d) Az önkormányzatok vagyona A megyei vagyonellenőrző bizottságok az önkormányzati vagyon védelmében néhány esetben a volt tanács értékesítési szándékát meghiúsították, ami általában a vagyonértékelés fogyatékosságait is bizonyította. Veszprém megyében a vagyonellenőrző bizottság az irreálisan alacsony összeg miatt meghiúsította a Tejipari Vállalatnak átadásra tervezett 8.359 m2-es földingatlan l 00 Ft/m2-es kezelői joggal történő átengedését. Az ALKIMIA Vegyesipari Szolgáltató GMK a veszprémi 2135/2, 2135/4. helyrajzi számú ingatlanokat kívánta megvásárolni. A volt végrehajtó bizott2 ság a szakigazgatási szervek 150-200 Ft/m értékre vonatkozó javaslatát nem fogadta el és szakértő igénybevételét rendelte el. A szakértő 281 Ft/m2-es értéket állapított meg, amit viszont a GMK tartott magasnak és újabb szakértői véleményt kért. Ez utóbbi szakértő 166 Ft/m2-re becsülte a szóbanforgó ingatlan értékét, amit a vagyonellenőrző bizottság alacsonynak tartott és az értékesítést nem engedélyezte. A vagyonértékelés fogyatékosságait mutatja a

következő

példa is:

A veszprémi Ady Endre utcában egy 57 m2 -es alapterületű ingatlant virágüzlet építése céljából értékesített a volt végrehajtó bizottság. A szakigazgatási szervek négyzetméterenként l OOO Ft egységárat javasoltak, ami 57 ezer Ft vételárat jelentett volna. Ezt követően 1990. szeptember ll-én közjegyző jelenlétében a kérdéses ingatlant versenytárgyaláson hirdettték meg, ahol az induló 57 ezer Ft minimális árral szemben 250 ezer Ft-ért kelt el az ingatlan, ÁFA és kezelési költség nélkül. Előfordult, lőtestület

hogy az önkormányzati tulajdon védelme érdekében az új képvisemegváltöztatta a volt tanács döntését.

-

14-

Veszprém megyében Veszprém város tanácsának végrehajtó bizottsága 1990. szeptemberében hozott határozata értelmében 223 6 m2-es területet kívánt átadni térítés nélkül az ingatlankezelő vállalatnak. A forgalmi értékbecslő a terület árát 780 Ft/m2 -ben állapította meg. Az önkormányzat képviselötestülete 64/1990. (XII. 7.) sz. határozatával megváltoztatta a tanácsi végrehajtó bizottség szeptemberi döntését és az ingyenes átadáshoz nem járult hozzá. A tulajdonjogi és a földtörvény hiányában az önkormányzatok nem tudják számba venni vagyonukat, illetve a hasznosításukból való bevétel kiesés gondokat okoz a kistelepüléseken. Nógrád megyében Mátraterenyén a földtulajdon rendezetlensége miatt hiúsult meg egy leülföldi üzleti ajánlat, amelybe a település a telket vitte volna be apportként Ugyanebben a községben egy vállalkozó kénytelen volt az autójavító szervizének beruházását halasztani ilyen cúnen. Továbbá Csécsén a közigazgatási területen lévő Bélahalmi kastély, Ecsegerr a Nagymezői Turistaház, Karancsberényben a volt MSZMP KB üdülő és vadászház mind olyan jelentős vagyontárgyak, amelyek hasznosításával a települések anyagi gondjai lényegesen mérséklődhetnének. A Pest megyei önkormányzat és a vizsgálatha bevont települési önkormányzatok az igazgatási, vagy jóléti célokat szolgáló ingatlanaik hasznosításával nem foglalkoznak. Ugyanakkor néhány intézmény tulajdona rendezésre vár. Pl. A Révfülöpön lévő ifjusági tábor a dabasi tanács kezelésében volt, az ingatlanra a révfülöpi önkormányzat az Önkormányzati törvény alapján tulajdonjogi igényt jelentett be. Fejér megyében Szabadbattyán közös tanácsú nagyközségnél nem történt meg a tulajdoni megosztás. A székhely község a pénzmaradványt létszámarányosan kívánja megosztani, de a volt társközség - Köszárhegy - ennél többet igényel. A volt társközségek a pénzmaradványból 500 ezer forint előleget kaptak. Lepsényben a pénzmaradványt népességarányosan megosztották. Itt gondot okoz a sportpálya és a tűzoltószertár helyzete, mivel az a volt társközséggel közös. Cecén a volt társközségekkel még nem tárgyaltak a vagyon megosztásáról, esetleges közös üzemeltetésrőL A volt társközségek- Vajta, Sáregres - a

-

15-

pénzmaradványból 1-1 millió forintot kaptak, azonban a végleges megoldásra megállapodást még nem kötöttek. A volt közös tanácsok társközségei általában arra tartanak igényt, hogy a tanácsi beruházásban megvalósult ingatlanok után pénzbeni térítést kapjanak. Több polgármester ebben a megyei vagyonátadó bizottsághoz kíván fordulni. Tolna megyében a pörbölyi és várdombi polgáriDesterek testületi állásfoglalást terveznek előkészíteni arra vonatkozóan, hogy a bátaszéki önkormányzat a költségvetési üzem vagyona, autóbusz, szemétszállító autó, stb. után fizessen térítést a volt társközségeknek, miután azok szolgáltatásait a továbbiakban nem veszik igénybe. A bonyhádvarasdi önkormányzat testületi ütésén olyan döntés született, hogy a teveli iskola tulajdonrészét pénzben kérjék, ezzel helyben teremtsék meg az oktatás feltételeit. Veszprémben a megyei önkormányzat tulajdonába került volt tanácsi épületból felszabaduló irodákat elsősorban államigazgatási szervek elhelyezésével kívánják hasznosítani. Az önkormányzat irányítása alatt álló egységek évi 1000 Ft/m2 , a többi elhelyezettek évi 2000 Ft/m2 bérleti díjat fizetnek. A megyei önkormányzat saját bevételi forrásai között számoltak az önkormányzati vagyon hasznosításávaL A KOMFORT Rt-nél a dolgozói részvények értékesítéséból 2,0 millió Ft bevételt irányoztak elő. A tartós lekötések és a számlaegyenleg után fizetett pénzintézeti kamatból 8 millió Ft bevétel várható. Továbbá jelentős, mintegy 9 millió Ft volt a megyei tanács által különböző szervezeteknek adott kölcsönök visszafizetése. e) A volt társközségek közös feladatainak ellátása A volt társközségek a szétválást követően a közös feladatok megoldását különböző m6don rendezték, illetve tervezik rendezni. Az intézményi müködtetésnél:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajólád-Sajópetri község közös tanács területén létrejött Sajóládi és Sajópetri önkormányzatok képviselőtestületei döntöttek arról, hogy az általános iskolát és a körzeti egészségügyi szalgálatot közösen működtetik.

-

16-

Sajólád községben három munkahelyes orvosi rendelő bernházása van folyamatban, ami 6;2 millió Ft-ba kerül. Ebből 1990. december 31-ig mintegy 4 millió Ft kifizetése történt meg, a hátralévő munkák fedezetét a sajóládi önkormányzat költségvetésében kívánják megtervezni. Az elképzelések szerint a korábban kifizetett 4 millió Ft-ot népességarányosan tervezik megosztani, s így 1/3 arányban sajópetri önkormányzatának megfizetni. Sóstófalva község, mely korábban Ujcsanálos községgel együtt alkotott közös tanácsot, költségvetését már 1990. január l-től elkülönítve állapította meg, s így az év folyamán tényleges kiadásait is elkülönítve számolta el. A választásokat követően 1991. október l-től a két önkormányzat önállóan gazdálkodott. A bevételek megosztásában vita támadt a két község között. Sóstófalva képviselötestülete azzal a kéréssel fordult a korábbi székhelyközséghez, hogy az év hátralévő részére megillető bevételeket az 1990. október l-ig elért megtakarítások ráeső részét - számításai szerint összesen l millió Ft- utalja át számukra. Ujcsanálos ezzel szemben csak 459 eFt-ot utalt át. Megállapodás hiányában Sóstófalva követelését bírósági úton kívánja érvényesíteni. Baranya megyében néhány település megegyezés hiányában a korábbi szerződéses kapcsolatokat felbontva olyan önkormányzatokat, illetve intézményeket választott, ahol alacsonyabb összegű térítést kell fizetni. Így Turony és Csarnóta községek - tekintettel arra, hogy a szalántai óvoda a normatíván felül jelentős összegű hozzájárulást kért volna - a 9 fő óvodást 1991 . február l-től Harkányba járatják, ahol a normatíván felül 2.000 Ft/fő összeget kell fizetniük. A szalántai óvoda költségszámításánál kifogásolták a települések, hogy 65 óvodásra 13 fő dolgozót foglalkoztatnak és létszámcsökkentést továbbra sem terveznek. A megyei támogatássallétrehozott intézményeknél, illetve a folyamatban lévö beruházásoknál, felújításoknál: Fejér megyében Céce nagyközség beruházásában jelentős megyei támogatással épült a Vajtai Ifjúsági Tábor. A működtetést a környező tanácsok hozzájárulásával biztosították, ami 1991. évtől megszűnt. A tábor tulajdoni helyzete rendezetlen. Az 1991. évi működtetéshez a megyei önkormányzat l ,7 millió Ft-tal, kisebb fejlesztéséhez és felújításához 6 millió Ft-tal hozzájárult. Végleges rendezés a tulajdoni helyzet alakulásától függ.

''

-

_

....

17-

Iszkaszentgyörgyön a kastély épületének felújítása több éve folyik, döntően megyei támogatássaL A kastély épületében került elhelyezésre az általános iskola, az óvoda, az önkormányzat hivatala, a posta, a rendőrség. Az önkormányzat saját erőből a kivitelezést nem tudja folytatni. Az önkormányzat a Belügyminisztériumnál és a megyei önkormányzatnál is kezdeményezte a támogatás biztosítását. A megyei önkormányzat költségvetési javaslata 15 millió Ft támogatást tartalmaz. Baranya megyében Szigetvár városnak súlyos gondot okozott az, hogy a Megyei Tanács kötelezettséget vállalt 20 millió Ft összegben - Makovecz Imre tervei alapján épülő- Oktatási és Közmúvelődési Központ támogatására. Az építkezést gazdálkodó szervezetek és a város lakossága - 4 éven át l OOO Ft/család - támogatta. Az Oktatási Minisztérium ígérete ellenére ez a beruházás az 1991. évi címzett támogatások között nem szerepel. Az elkezdett beruházás kivitelezési költsége, az időközbeni anyagáremelkedés, az ÁFA megjelenése miatt kétszeresére növekedett. Számításokkal igazolt, hogy a leállítás költsége magasabb lenne, mint egy csökkentett ütemű folytatás, ugyanis a faszerkezetek jelentősen károsodnának. A folyamatban lévő beruházás állagmegóvására 7 millió Ft, őrzésére l ,5 millió Ft kellene ez évben, azonban erre a város fedezettel nem rendelkezik. A Szalántai Községi Közös Tanács indította a Szava-Csarnóta Viziközmű Társulat létesítését, 21 ,4 millió Ft bekerülési költséggel. Csarnóta Turonnyal hozott létre körjegyzőséget, Szava önálló lett. A szalántai körjegyzőséghez tartozó Bosta, Bisse, Babarcszőlős, Szilvás, Garé községek önkormányzata nem vállalják a korábbi testületi döntések következményeként a társulat részére 4,3 millió Ft megfizetését. A Csarnótai és a Szavai Önkormányzat állami céltámogatást pályázott meg. Ha ezt megkapják, akkor a még mindig hiányzó összeget úgy pótolják, hogy Turony 500 eFt-tal, Csarnóta 800 eFt-tal, Szava 1.200 eFt-tal saját pénzeszközeiből járul hozzá a vízműtársulat létesítéséhez. Fenti megoldás hiányában a kivitelező a már megkötött átalányszerződés alapán kártérítési és kötbér igénnyel tépne fel. A folyamatban lévő beruházások, rekonstrukciók, felújítások pénzügyi feltételeinek megosztásáról intézkedések még nem történtek. Több volt társközség jelezte, hogy a volt székhelytelepüléseken folyamatban lévő felújításokhoz, bővítésekhez nem tud hozzájárulni. A vagyonmegosztásnál az őt megillető

-

18-

hányadról le kíván mondani, mert a későbbiekben a fenntartással, a felújításokkal kapcsolatos költségeket nem tudja vállalni. Pl. A Sumanyi önkormányzat a Királyegyházán folyó intézményfelújítást, illetve bővítést nem tudja finanszírozni. Tolna megyében a volt Bátaszék Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozó Pörböly községben vízmű épül 32,3 millió Ft kötöttséggel, 1991. május 15. befejezéssel. Az 1991. évi pénzügyi ütem 9,3 millió Ft, melyből a Vízügyi Alap l ,5 millió Ft-ra és Bátaszék Közös Tanács 2,9 milli6 Ft-ra vállalt korábban kötelezettséget. A volt közös tanács ezen vízmű beruházás előké­ szítésénél azzal számolt, hogy ezt a beruházást összekötik a nagyközség meglévő rendszerével és ezért nagyobb kapacitásra tervezték a vízibázist. Bátaszék önkormányzata a közös tanács korábbi kötelezettségét nem vállalta át és nem tart igényt a vízrendszerek összekötésére sem. Így a társulathoz jelenleg benyújtott 2,8 millió Ft számlának nincs fedezete és késedelmi kamat is felmerülhet Ugyanakkor az előzetes számítások szerint Pörböly Önkormányzatának 1991. évi fejlesztési lehetősége 1-1 ,5 milli6 Ft körül várható, amelyből az ugyancsak folyamatban lévő faluház felújításának befejezését tervezik. Tevel községben általános iskolai tornaterem épül. A bonyhádvarasdi gyermekek is oda járnak, de a beruházáshoz nem terveznek hozzájárulni.

Budapest, 1991. május