JELENTÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról. Készítette: Dr. Rózsa Péter

JELENTÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról

Készítette: Dr. Rózsa Péter

Debrecen, 2010

Jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról

Készítette: Dr. Rózsa Péter

Előzmények Folyó év folyamán szerződés köttetett Kancz István vállalkozó, mint megbízó, és Dr. Rózsa Péter, mint megbízott között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani meghatározására. Eszerint megbízott feladata a kőanyag rövid petrográfiai leírása, kőzettani meghatározása, valamint, lehetőség szerint, az egykori forrásterület behatárolása, illetve valószínűsítése. A minták kiválogatását, valamint azok Megbízotthoz történő eljuttatását a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai végezték el; a mintákat Jakab Attila muzeológustól vettem át. Az átadott/átvett minták jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

Vizsgálati módszerek Mindösszesen mintegy 150 darab minta vizsgálatára került sor. Minden egyes mintáról készült rövid makroszkópos leírás, valamint fényképfelvétel. A pontos kőzethatározáshoz, valamint a eredet valószínűsítéséhez szükséges ásványos összetételi és szöveti tulajdonságok meghatározásához az esetek döntő többségében polarizációs mikroszkópi vizsgálatra is szükség van. Ehhez a mintából úgynevezett vékonycsiszolatot kell készíteni, ami azonban a minta roncsolásával jár. Az igen kisméretű minták esetében – mivel az a minta megsemmisülésével járt volna – ettől el kellett tekintenem, a kőzethatározás csupán makroszkópos szemrevételezés alapján történt. Nem került sor vékonycsiszolat készítésére

1

akkor sem, ha a minta meghatározása e nélkül is egyértelműen elvégezhető volt. Mindösszesen közel 90 darab vékonycsiszolat készült, az esetek döntő többségében mintánként egy, de néhány esetben kettő. A vékonycsiszolatok rövid leírását, valamint a minták jellemző mikroszkópi szöveti fényképét szintén tartalmazza a jelentés. A mikroszkópi felvételek túlnyomó részt úgynevezett keresztezett nikol állásnál (+N) készültek. Ahol a normál biológiai mikroszkóphoz hasonló képet adó, úgynevezett egy nikol állásnál (1N) történt a felvétel, azt a minden esetben külön jelzem. A fényképek mindegyike ugyanazon nagyítás használatával történt; a közölt mikroszkópi felvételek hosszabbik oldala nagyjából 9 mm-es valós méretnek felel meg. Néhány minta esetében a származási hely pontosabb meghatározása, esetleg a kőzettani besorolás egyértelműsítése miatt célszerűnek látszott termoanalítikai vizsgálatok elvégzése is. A mérések a magyar gyártmányú MOM Derivatograph-C készülékkel történtek. Természetesen további műszeres vizsgálatok kivitelezése (például egyes kőzetalkotó ásványok pontos összetételének elektron mikroszondás meghatározása, a kőzet főelemösszetételének, esetleg nyomelem-spektrumának meghatározása, stb.) is hasznos lehetett volna, ám ezek végrehajtására (részben a határidő, részben a forráshiány miatt) nem nyílott lehetőség. Mindenesetre egy-egy lelőhely anyagának részletes feldolgozásakor az ilyen jellegű elemzések további információval szolgálhatnak.

A jelentés fölépítése A jelentésben a vizsgálatra kapott minták a régészeti területek szerinti bontásban, abcsorrendben követik egymás. Az egyes régészeti területek belül lelőhelyek növekvő számsorrendben vannak rendezve, az egy lelőhelyhez tartozó több minta esetén a minták nyilvántartási száma a sorrend az alapja (utóbbitól csupán néhány esetben, tördelési okokból tértem el). Minden minta makroszkópos, illetve (ha van) mikroszkópos leírását kőzettani megnevezés, valamint – megjegyzésként – a lehetséges származási terület (vagy területek) megadása követi.

2

A származási hely kérdése A nemérces bányászati nyersanyagok, ezen belül különösen a kőbányászati nyersanyagok történeti bányahelyeinek kutatása Magyarországon csupán néhány évtizede meg igazán. A hazai tapasztalatok – első sorban építési kőanyagokra vonatkozó – tapasztalatait Kertész Építészettudomány,

Pál (Műemléki

1982/1-2.

193-228.)

kőanyagok bányahelyeinek kutatása. Építésfoglalta

össze.

Hangsúlyozta,

hogy

nem

rendelkezünk a régi bányahelyek kataszter-rendszerű földolgozásával. Az azóta eltelt közel három évtized során jelentős előrelépés történt (lásd – a teljesség igénye nélkül – többek között Szakmány György őrlőkövekre és kerámia-nyersanyagokra, Török Ákos építőkövekre és T. Bíró Katalin kőeszközökre vonatkozó publikációit), sőt adatbázisok összeállítása is megkezdődött. Mindazonáltal – legalábbis ami a kőbányászati nyersanyaglelőhelyeket illeti – a Kárpát-medence, azaz a történelmi Magyarország területének vonatkozásában még mindig nélkülözhetetlen Schafarzik Ferenc klasszikus összefoglalása (A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák részletes ismertetése. MAFI, Budapest, 1904). Sajnos, az lényegében csak a XIX-XX. század fordulójának állapotát tükrözi, leírása jobbára makroszkóposak, igen tömörek, történeti adatokat, utalásokat csupán szórványosan közöl. Mindenesetre hasonló igényű összefoglaló művel még a jelenlegi országterületre vonatkozóan sem rendelkezünk. A kőanyag (akár építési anyag, akár kőeszköz) származási helyét a legtöbb esetben csak valószínűsíteni lehet. Számos esetben okozhat problémát a bányahely megszűnése, majd eltűnése, egy adott változat teljes lebányászása, vagy egyszerűen az, hogy a kőzet lényegében nem különbözik más lelőhelyek azonos kőzettípusaitól. Ahogy Kertész Pál említett művében fogalmaz: „jelenleg nincs olyan természettudományos módszerünk, amellyel a kőanyag egy bányahellyel teljes biztonsággal azonosítható volna, ha a vizsgált kőzet nem egyedülálló valamilyen szempontból.” Emlékeztetni kell arra is, hogy vitatható az a korábban általánosan alkalmazott elv, miszerint a nyersanyag származási helyét fönntartások nélkül azonosíthatjuk a petrográfiailag azonos vagy nagyon hasonló kőzetnek a régészeti lelőhelyhez legközelebb eső előfordulásával. Ebben az esetben is csupán valószínűsíteni lehet az egykori forrásterületet, mivel a puszta távolságon kívül más tényezők (így a szállítási útvonalak, szokások, kereskedelmi kapcsolatok, birtokviszonyok vagy akár a legszélesebb értelemben vett „divat”, stb.) is közrejátszhatnak a nyersanyag kiválasztásában, beszerzésében. 3

A modern anyagvizsgálati módszerek természetesen új távlatokat nyithatnak, s meggyőződésem szerint fognak nyitni a származási hely azonosításában. Jelenlegi nehézségeink nemcsak abból adódnak, hogy e vizsgálatok meglehetősen drágák, elvégzésükre hazánkban csak néhány (bár folyamatosan növekvő számú) kutatóhelyen van lehetőség, hanem főképp abból, hogy az így nyert eredmények archeológiai szempontú értékeléséhez a lelőhelyek és előfordulások hasonló vizsgálatán alapuló olyan adatbázisra lenne szükség, melynek kialakítása éppen csak elkezdődött. Ráadásul a kőanyag-lelőhelyek tekintélyes része határainkon kívül esik, s ezeknek az adatbázisba bevonása még további problémákat vethet, illetve vet föl. A lelőhelyek nagy száma, illetve az onnan származó minták eltérő jellege (eszköz, nyersanyag, falazóanyag, díszítőkő) és tág határok között változó számuk (1-től 50-ig) a származási hellyel kapcsolatban igen nehéz általános értékelés adni. Az mindenesetre megállapítható, hogy a minták egy része (pl. meszes-vasas konkréciók, gyepvasérc) a közvetlen környékről származott; tekintélyes részüket a tágabb térség (főképp a Tokajihegység és/vagy Kárpátalja) vulkáni területein bányászták (pl. riolittufa, andezit), de ezek közül csak néhány esetben valószínűsíthető konkrét bányahely (tokaji Nagy-hegy, Beregszászi-hegy, Kaszonyi-hegy); egy részük viszont biztosan nagy távolságról került a lelőhelyre (pl. bazalt, gneisz, csillámpala).

Debrecen, 2010. október 5.

Dr. Rózsa Péter

4

1. melléklet: A vizsgált minták jegyzéke

5

6

Döge–záportározó (11 darab minta) 18. objektum (8 db minta) A lelőhelyről 8 db, leltári szám nélküli mintát kaptam. A mintákat „A-H” jelzéssel láttam el. „A” minta Lapos, egyik oldalán sima felületű, lilásszürke színű, 1 mm-nél kisebb pórusokat tartalmazó, de amúgy tömött

és

kemény

kőzet,

folyásosságra utaló „vénássággal”. Szabad szemmel, ill. binokuláris mikroszkóp

alatt

megállapítható,

hogy a kőzet viszonylag magas kristályosságú. A kristályok közül fölismerhetők a fél cm-t is elérő földpát kristályok, valamint a szintén gyakori, maximum 1-2 mm-es színes ásványok. A kőzet mikroszkóposan porfíros szövetű, melyben alapanyag

a

szinte túlnyomó

mikroholokristályos részét

az

apró

földpátlécek alkotják, a kőzetüveg mennyisége igen alárendelt. Fenokristályai között uralkodó a zömmel ikerlemezes plagioklász földpát, de jelentős a piroxének (főképp hipersztén, kevesebb augit) mennyisége is. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a lelőhely tágabb térségében több helyen is gyakori, így a Tokajihegységben és a Kárpátalján. Szöveti bélyegek alapján az utóbbi származási hely tűnik valószínűnek, mivel ilyen kristályos szövetű piroxénandezit a Tokaji-hegységben csak kisebb területeken (pl. Tállya környéke) fordul elő. Kárpátalja területén elsősorban a szolyvai (Szoljava) járásban található előfordulások jöhetnek szóba.

7

„B” minta Szürke színű, igen sok finom (1 mmnél kisebb) pórust tartalmazó, de egyébiránt tömött és kemény kőzet. A kicsit sötétebb, ill. világosabb sávok váltakozása

folyásosságra

utal.

Kristályossági foka viszonylag magas. Szabad szemmel, illetve binokuláris mikroszkóppal a maximum néhány mm-es nagyságú földpát kristályokat, valamint szintén gyakori, de kisebb méretű színes ásványokat különböztethetjük meg. Polarizációs

mikroszkóppal

vizsgálva

megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos porfíros szövetű. A z alapanyag pilotaxitos, a földpátlécek és apró opak szemcsék mellett jelentősebb kőzetüveg is található. Uralkodó fenokristályos elegyrésze a többnyire ikres, alárendeltebben zónás plagioklász földpát, de jelentős a piroxének (inkább hipersztén, alárendeltebben augit) aránya is. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek.

8

„C” minta Lilásszürke színű, egyik oldalán simára dolgozott, finom pórusokkal, likacsokkal átjárt, kissé oxidált, de tömött, kemény kőzet. Makroszkóposan a maximum fél centiméteres

földpát,

valamint

a

valamivel kisebb színes alkotók kristályai ismerhetők föl benne. Az ásványos alkotók mennyisége alapján viszonylag magas kristályossági fokra utal. Polarizációs megállapítható,

mikroszkóppal hogy

a

fenokristályos-porfíros alapanyagát

az

apró

fölpátlécek

kőzet szövetű;

mellett

elsősorban opak szemcsék alkotják. Az erős oxidáció miatt csak vélhető, hogy a kőzetüveg mennyisége

is

számottevő.

Fenokristályai

között uralkodó a többnyire ikres plagioklász földpát, de gyakoriak a piroxének (elsősorban az

általában

opacitos

szegéllyel

övezett

hipersztén, ritkábban az augit) is. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek.

9

„D” minta Lilás-vöröses színű, felületén kifakult, finom pórusokkal-likacsokkal átjárt, bontott-oxidált kőzet,

enyhe

„vénássággal”.

Makroszkóposan a maximum fél cm-es nagyságú

földpátkristályok,

valamint

az

ugyancsak gyakori színes ásványok kristályai ismerhetők föl benne. Viszonylag magas kristályossági fokkal rendelkezik. Mikroszkópi jellemzői a „C” mintáéval egyezők. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. E” minta A minta vöröses, finom pórusokat is tartalmazó, de kemény tömött, gömbölyű alakúra munkált kőzet. Makroszkóposan

a

maximum

3-4

mm-es

földpátszemcsék, valamint a valamivel kisebb színes ásványok kristályai ismerhetők föl. A mintából – mivel jelentős károsodást okozott volna –

csiszolat

nem

készült,

de

binokuláris

mikroszkópos megfigyelés alapján valószínűsíthető, hogy anyaga lényegében azonos a „C” jelű mintáéval. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek.

10

„F” minta Gömbölyűre

munkált,

szürkés

színű,

finom

pórusokkal-likacsokkal borított, de kemény, tömör kőzet.

Szabad

szemmel,

illetve

binokuláris

mikroszkóppal a maximum fél cm-es fehér földpát, valamint a valamivel kisebb színes ásványok ismerhetők föl. Az kristályos alkotók mennyisége viszonylag magas kristályossági fokra utal. A mintából – mivel jelentős károsodást okozott volna – csiszolat nem készült, de binokuláris mikroszkópos megfigyelés alapján valószínűsíthető, hogy anyaga lényegében azonos az „A” vagy a „B” jelű mintáéval. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. szóba.

„G” minta Gömbölyűre munkált kőzetdarab, melyre az „F” mintánál leírtak érvényesek.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokajihegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek.

11

„H” minta Külső felületén zöldesszürke színű, kemény, tömött, megmunkált darab; jól láthatóan két kőzettípusból

áll.

Az

(maximum

1

mm

egyik

döntően

körüli)

apró

nagyságú

kvarcszemcsékből áll, az éles határral elválasztott másikat

rendkívül

finom,

szabad

szemmel

egyneműnek látszó kőzet alkotja. A vágott felületen látszik, hogy a zöldesszürke szín utólagos „patina”, eredeti színe sötétszürke. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a szemcsés rész döntően kissé gömbölyített vagy

szögletes

plagioklász

kvarc-,

alárendelten

földpátszemcsékből,

illetve

csillámlemezekből (muszkovit, biotit) épül föl.

A

finomszemcsés

rész

igen

apró

(legfeljebb 20-40 μm-es) szemcsékből, illetve uralkodóan a mikroszkópi mérettartománynál (~5 μm) kisebb szemcsékből áll.

Megnevezés: kovás kötőanyagű homokkő és kovás aleurit (iszapkő) Megjegyzés: a kőzet mindenképp a mai ország területén kívüli lelőhelyről származik, esetleges származási helye az ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övezetében lehet.

12

190. objektum (3 db minta) A lelőhelyről 3 darab, leltári szám nélküli mintát kaptam. A mintákat I-III jelzéssel láttam el. I. minta A minta igen nagyméretű, tálszerű, lapos

kődarab.

Külső

felülete

világosbarnás-szürkés színű, de a csiszolathoz készített vágási felületen jól látszik, hogy a kőzet eredeti színe vöröses szürke. A kőzet tömör, kompakt, bár felületét apró (általában 1 mm-nél kisebb) likacsok borítják. Szabad

szemmel

és

binokuláris

mikroszkóppal vizsgálva jól látszik, hogy kristályossági foka viszonylag magas. E kristályok többségét a néhány mm-es nagyságot elérő földpátok adják, de a színes ásványok is viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen. A léces földpátok elrendeződése enyhe irányítottságot mutat. Polarizációs mikroszkópban jól látszik a kőzet fenokristályos-porfíros

szövete.

A

kőzet

mintegy felét a földpátlécekből, kőzetüvegből, alárendeltebben

finom

opakhintésből

és

piroxénszemcsékből álló alapanyag alkotja. A legfontosabb fenokristály a többnyire ikres plagioklász földpát. Valamivel kisebb méretűek és mennyiségűek a piroxének, melyek többsége hipersztén; az augit alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: származási helye a Tokaji-hegység vagy Kárpátalja vulkáni területei lehetnek.

13

II. minta Nagyméretű, fehér színű, gömbölyded, nagyon kemény és tömör kőzetdarab, mely

alakját

(legalább

részben)

megmunkálásnak köszönheti. A kőzet lényegében tömeges kifejlődésű kvarcból áll, de vékony (egy-két mm-es) erekben makroszkóposan meg nem határozható színes ásványokat és kevés muszkovit csillámot is megfigyelhetünk. E minta – jelentős károsodás nélkül – csiszolat készítésére nem alkalmas. Megnevezés: kvarcit Megjegyzés: kifejlődése, megjelenése, valamint muszkovit-tartalma arra utal, hogy pegmatitos környezetből származhatott. Ilyen jellegű kőzetek a keleti országrészben a jelenlegi határokon belül nem találhatók. Feltételezhető származási helyként az ÉK-i, esetleg a D-i Kárpátok, valamint Közép-Szlovákia (Vepor-hegység) kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. III. minta Fehér, természetes úton legömbölyített, kemény kőzet. A mintából vékonycsiszolat nem készült, meghatározása e nélkül is egyértelmű. Megnevezés: kvarckavics Megjegyzés: alakja egyértelműen jelzi, hogy folyóvízi hordalékból származik.

14

Kállósemjén (1 darab minta) 68.268.1 minta A minta sötétszürke-fekete színű, tömött, viszonylag magas kristályossági fokú kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal alkotójának nagyságot

a

tűnő, is

kőzet akár

elérő

domináns 2-3

mm-es

földpátkristályok

ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szövete fenokristályos porfíros szövetű.

Alapanyaga

mikroholokristályos-

pilotaxitos, amit a az apró plagioklász mikrolitok,

piroxénszemcsék

és

finoman

hintett opak ásványok alkotnak; a kőzetüveg mennyisége igen alárendelt. Fenokristályai között

uralkodóak

a

nagyméretű

ikres

plagioklász földpát kristályai, a piroxén (döntően hipersztén, ritkán augit) mind méretét, mind gyakoriságát tekintve jóval alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: ilyen típusú piroxénandezit a szóba jöhető hazai (Tokaji-hegység) és a szóba jöhető határon túli vulkáni hegységekben (Kárpátalja, É-Erdély) egyaránt előfordul; a kőzet nem rendelkezik olyan megkülönböztető petrográfiai bélyeggel, ami a származási hely pontosabb körvonalazását lehetővé tenné.

15

Kisvárda, Aldi (37 darab minta) 2/01 objektum (6 db minta) 2009.1063.7. A minta barna színű, itt-ott szürke foltokkal tarkítva. Földes megjelenésű, porózus-likacsos, de viszonylag kemény. Savval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Döntő részét vasas (limonitos) anyag adja. Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy a likacsok részben elhalt növényi részek helyét jelölik. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 2009.1063.9 A minta okkere színű, helyenként sötétebb, barna foltokkal tarkított. Földes megjelenésű, porózus. Kézzel törhető, morzsolható. Vízben szétesik, sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. A mintából, rossz megtartása miatt, vékonycsiszolat nem készült. A termoanalítikai elemzés szerint közel 20% karbonátot, s kevés szerves anyagot is tartalmaz (ld. a termogörbét).

Megnevezés: vasas-meszes konkréció Megjegyzés:

mocsaras

vagy

egyéb

pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik.

16

2009.1063.11. E nyilvántartási számmal 4 db minta rendelkezett, ezeket „A”, „B”, „C” és „D” jellel láttam el. 2009.1063.11/A A minta felületén szürkés-, vágott felszínén fakó lila színű, kissé töredezett, de kemény kőzet, jól látható, folyásosságra utaló sávozottsággal. Az egyes sávok vastagsága nem haladja meg 1-2 mm-t. Binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők a maximálisan 1 mm körüli méretű földpátkristályok, valamint az egykori színes ásványok helyét jelző, hasonló méretű limonitos csomók. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet döntően (90%) üveges alapanyagból épül föl, melyben az üvegesebb és devitrifikáltabb sávok ritmikusan váltakoznak. Fenokristályai között a plagioklász földpát és a szanidin egyaránt

megtalálható.

Az

apró

színes

ásványok szinte teljesen opacitosodtak, egy részük – alakjuk alapján – amfiból lehetett.

Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: e kőzet gyakori a környező vulkáni hegységekben (Tokaji-hegység, Kárpátalja), de szöveti képe és ásványos összetétele alapján föltételezhető, hogy származási helye a Barabás melletti Kaszonyi-hegy (hazánk területére eső déli csúcsa a Tipet-hegy).

17

2009.1063.11/B A minta felületén piszkosszürke, vágott felszínén sötétszürke színű, pórusos, de kemény kőzet. A pórusok mérete nem haladja meg az 1 mm-es nagyságot. Szabad szemmel és binokuláris

mikroszkóppal

fölismerhetők

benne a maximum 1 mm-es nagyságú földpátkristályok, valamint a hasonló méretű színes ásványok egyedei. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a főképp

mikrolitokból

és

hintett

opak

szemcsékből, alárendeltebben kőzetüvegből álló alapanyag aránya mintegy 50%. Uralkodó ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, kristályai többnyire ikerlemezesek. Színes ásványként

a

piroxének

jelentkeznek,

többségük hipersztén, de augit is előfordul.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

18

2009.1063.11/C A minta barnáslila színű, tömör, kemény kőzet. Vágott felületén jól látható folyásossága. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximum 1 mm-es nagyságú földpátkristályokat figyelhetjük meg. Makroszkópos és vékonycsiszolati képe is arra utal, hogy lényegében a 2009.11/A mintával azonos kőzet. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: e kőzet gyakori a környező vulkáni hegységekben (Tokaji-hegység, Kárpátalja), de szöveti képe és ásványos összetétele alapján föltételezhető, hogy származási helye a Barabás melletti Kaszonyi-hegy (hazánk területére eső déli csúcsa a Tipet-hegy).

2009.1063.11/D A minta sötétszürke színű, tömör, kemény kőzet.

Szabad

szemmel

és

binokuláris

mikroszkóppal fölismerhetők benne a 1-2 mm-es

maximális

nagyságot

elérő

földpátkristályok, valamint – vágott felszínén – a valamivel kisebb és ritkábban jelentkező színes ásványok példányai. Polarizácioós mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szöveti, alapanyagának jellegét, valamint fenokristályainak mennyiségét és milyenségét tekintve lényegében a megegyezik a 2009.1063.11/B minta kőzetével. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

19

3/02. objektum (6 db minta) 2009.1066.2. A minta világosbarna-drapp színű, tömör, kemény, láthatóan megmunkált kőzet. Szabad szemmel homogénnek tűnik, de binokuláris mikroszkóppal jól látható igen finom, 1 mm-nél jóval kisebb méretű szemcsékből áll, melyek közül a muszkovit csillám lemezkéi ismerhetők föl. Sósavval megcseppentve mérsékelt pezsgést mutat. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: karbonátos kötőanyagú homokkó Megjegyzés: feltehetően a Kárpátaljáról, az ÉK-i Kárpátok flis övéből származik. 2009.1066.3. A minta szürkészöld színű, igen tömött, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható, hogy alkotói igen kisméretűek, nem érik el az 1 mm-es nagyságot. Ásványos alkotói közül a muszkovit és kvarc ismerhető föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet lényegében szögletes, vagy kissé lekerekített, zömmel hullámos kioltású, maximálisan 1 mm körüli, de uralkodóan 0,1-0,2 mm közötti nagyságú kvarcszemcsékből áll, amiket kovás anyag cementál. Elszórtan apró muszkovit- és opacitosodott biotitlemezkék, ritkábban opacitos amfiból és glaukonitszemcsék is előfordulnak. Megnevezés: kovás kötőanyagú homokkő Megjegyzés: a kőzet a Kárpátok homokkő (flis) övéből származhat, a lelőhelyhez legközelebbi ilyen terület a lényegében Kárpátalja területére eső ÉK-i Kárpátokban van. A minta alakja alapján nem lehet kizárni, hogy hordalékből származik.

20

2009.1066.4. Ezzel a nyilvántartási számmal két minta rendelkezik, de szabad szemmel is megállapítható, hogy mindkettő azonos kőzettípust képvisel. A minták szürkéslila színűek, egyikük belsejében kissé vöröses; változó mértékben bontottak, oxidáltak, pórusosságuk ennek megfelelően változik. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható, hogy fő ásványos alkotórészük az 1-2 mm-es maximális méretű földpát, de viszonylag gyakoriak a hasonló méretű színes ásványok is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a dominánsan

kőzetüveget,

alárendeltebben

mikrolitokat tartalmazó, helyenként erősen limonitosodott alapanyag mintegy 50%-ot képvisel. Leggyakoribb ásványos elegyrésze a zónás kioltással és ikerkristályok formájában egyaránt jelentkező plagioklász földpát. Színes alkotói a piroxének, közöttük hipersztén és augit egyaránt megtalálható. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

21

2009.1066.5. A mintát alkotó kőzet makroszkópos megjelenése lényegében

a

2009.1066.4.

mintákéval

azonos.

Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy szövetét,

az

alapanyag

jellegét,

valamint

fenokristályainak minőségi és mennyiségi jellemzőit tekintve is lényegében a 2009.1066.4 mintákéval azonos kőzetről van szó.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 2009.1066.6. A minta téglavörös pettyekkel sűrűn tarkított zöldessárgás színű, földes megjelenésű, erősen porózus, likacsos, de viszonylag kemény kőzet. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható törmelékes szerkezete: kissé szögletes vagy lekerekített darabok cementálódnak. Barnás-vöröses színét jelentős a vastartalma adja. Pórusainak, likacsainak egy része elhalt növényi maradványok helyét jelzi. Elvétve csigahéj maradványt is tartalmaz. A kőzetből vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik.

22

29. objektum (4 db minta) 2009.1083.20. E számmal két darab minta rendelkezik, de nyilvánvalóan ugyanabból az anyagból állnak;. A minták piszkosszürke színűek, itt-ott halvány okkerszínű vasas pettyekkel. Földes megjelenésűek, porózusak, likacsosak, kézzel könnyen törhetők, vízben szétesnek. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezsegnek. Megtartásuk miatt vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is; valószínűleg a környékről származik. 2009.1083.22. A

minta

piszkosfehér

színű,

barnás

pettyekkel tarkított, likacsos, porózus, de ennek ellenére viszonylag kemény. Friss törési felületén látható, hogy a barnás, limonitos rész adja az anyag több mint felét. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Binokuláris mikroszkópban látszik, hogy a vasas

anyag

egy

része

gömbös-vesés

szerkezetű, más része laza, porózus. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik.

23

2009.1083.21. A minta külső felületén fakó lilásszürke, vágott felszínén sötét lilásszürke színű, tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy leggyakoribb ásványos alkotója a maximálisan 1 mm körüli nagyságú földpát, de gyakoriak a hasonló méretű színes ásványok is.

Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű, a közetüvegből és mikrolitokból álló alapanyag mintegy

50%-ot

képvisel.

Leggyakoribb

ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, köztük zónás kiltású és ikres egyedek egyaránt találhatók. Színes ásványként a szintén gyakori piroxének jelentkeznek, többségük hipersztén, de nem ritka az augit sem. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

24

29/1 objektum (7 db minta) 2009.1084.25 A minta sötétszürke-fekete színű, tömör, kemény kőzet. Vágott felületén az 1 mm-t sem elérő földpát, valamint a hasonló nagyságú, de valamivel ritkább, binokuláris mikroszkóppal közelebbről

meg

nem

határozható

színes

ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a

fenokristályos-porfíros

szövetű,

a

mikrolitokból és kevesebb kőzetüvegből álló alapanyag

mintegy

Leggyakoribb

50-60%-ot

fenokristályos

képvisel. ásványos

elegyrésze a plagioklász földpát, többnyire ikres,

alárendeltebben

zónás

kioltású.

Ugyancsak gyakoriak a piroxének, közöttük hipersztén és augit egyaránt előfordul.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

25

2009.1084.26 A minta felületén sötétszürke-fekete, vágott felszínén enyhén vöröses árnyalatú kőzet. Tömör, kemény, szabad szemmel is jól láthatóan viszonylag kristályos. Binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy legfontosabb elegyrésze a maximálisan 1-2 mm-es földpát; a színes ásványok valamivel kisebbek, s részben bontottnak tűnnek. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a

mintegy

fölépítésében

50%-ot a

kitevő

kőzetüveghez

alapanyának képest

a

mikrolitok valamivel alárendeltebb szerepet játszanak; az alapanyag egy része erős limonitos elszíneződést mutat. Fenokristályai között

leggyakoribb

a

többnyire

ikres,

alárendeltebben zónás kioltású plagioklász földpát, de gyakoriak a piroxének is, melyek között hipersztén és augit egyaránt megtalálható.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

26

2009.1084.28. A minta felülete kifakult piszkosszürke színű, törési felülete azonban sötétszürkefekete.

Viszonylag

ennek

ellenére

porózus-likacsos, kemény.

de

Binokuláris

mikroszkóppal az 1 mm-es nagyságot ritkán maghaladó földpát, és a közelebbről meg nem határozható színes ásványok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megfigyelhető, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a

mintegy

50%-ot

kitevő

alapanyagot

mikrolitok és kőzetüveg alkotja. Fenokristályos ásványos elegyrészei között leggyakoribb a plagioklász

földpát,

egyedei

közt

zónás

kioltású és ikres egyedek egyaránt vannak. Színes ásványként a piroxének jelentkeznek, köztük a hipersztén és az augit is megtalálható.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

27

2009.1084.32. A kőzet. felülete piszkosszürke színű, kifakult, törési felületének színe sötétszürke-fekete. Kemény, bár viszonylag porózus-likacsos. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal az 1 mm-es nagyságot ritkán maghaladó földpát, és a közelebbről meg nem határozható színes ásványok ismerhetők föl benne. Polarizációs hogy

szövete

fenokristályos

mikroszkóppal

megállapítható,

porfíros,

alapanyaga – ami a kőzet mintegy felét alkotja – kőzetüveg és mikrolitok alkotják. Leggyakoribb fenokristálya az ikres, zónás vagy ikres-zónás kioltású plagioklász földpát. A hasonló méretű és szintén viszonylag piroxéneket a hipersztén és az augit képviseli.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

28

2009.1084.33. A minta megmunkált, világosszürke színű, barnásvörös csíkokkal sávozott, tömör,

kemény

mikroszkópban

kőzet. jól

Binokuláris

látható,

hogy

alkotórészei igen kisméretűek (jóval fél mm alattiak), s közülük csak a biotit bontott

csillámjai

ismerhetők

biztonsággal föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet döntően igen finom, szögletes vagy kissé lekerített kvarcszemcsékből áll. Igen nagy területet sávosan vasas (hematitos?) elszíneződés borít, s gyakoriak az igen apró (<0,02 mm) opacitos szemcsék. Viszonylag gyakoriak a biotit bontott, részben kifakult lemezkéi is.

Megnevezés: kovás (vasas) kötőanyagú finomszemű homokkő Megjegyzés: származási helye bizonytalan; lehetséges, hogy a Kárpátok homokkő (flis) öve a forrásterület.

29

2009.1084.34. A minta piszkosszürke, barnásvörös föltokkal tarkított, földes megjelenésű, erősen porózus-likacsos. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. A likacsok egy része elhalt növényi részek helyén alakult ki. Friss törési felületén látszik, hogy a vasas anyag viszonylag jelentős részt képvisel. Elszórtan csigahéjak is előfordulnak benne. Rossz megtartása miatt csiszolat készítésére nem volt alkalmas. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 2009.1084.35. A minta piszkosszürke színű, itt-ott vasas foltokkal tarkítva. Földes megjelenésű, erősen porózus, likacsos. Sósavval megcseppentve erősen fölpezseg. Belsejét szürke, sósavval szintén reagáló likacsos anyag tölti ki. A mintából vékonycsiszolat nem készült. A termoanalítikai vizsgálat szerint a minta több mint 80%-át CaCO3 alkotja (ld. a termogörbét).

Megnevezés: meszes-vasas konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik.

30

45. objektum (4 db minta) 2009.1090.44. A

minta

piszkosfehér,

vágott

felületén

piszkosszürke színű, egyes részen barnás föltokkal tarkított, tömött kemény kőzet. Sósavval

megcseppentve

hirtelen

erősen

fölpezseg. Vágott felszínén jól látható, hogy apró,

maximálisan

0,5

cm-es

nagyságú

gömbökből cementálódik össze. Binokuláris mikroszkóppal elvétve néhány csigahéj is megfigyelhető. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy kőzet döntően karbonátos mátrixból áll, melyben egy-egy kalcitkristály, illetve kalcitos ér is megfigyelhető. Utóbbiak egy része nyilvánvalóan héjtöredéket jelez. Viszonylag gyakoriak a vasas (limonitos) foltok, csomók Elszórtan finomhomok szemcseméretű kvarckristályok is előfordulnak.

Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik.

31

2009.1090.45. A minta fakó, lilásszürke, vágott felületén sötétebb lilásszürke színű, helyenként pórusos-likacsos, de kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal

a

maximálisan

1-2

mm-es

földpátkristályok, valamint a valamivel ritkább, közelebbről ilyen módon meg nem határozható színes ásványok példányai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, hialopilites alapanyagát uralkodóan kőzetüveg, alárendeltebben

mikrolitok

építik

föl.

Domináns

fenokristályos ásványos elegyrésze a többnyire ikres, valamivel alárendeltebben zónás kioltású plagioklász földpát. A színes ásványokat a piroxének képviselik. Szintén viszonylag gyakori alkotók, s köztük hipersztén és augit egyaránt előfordul.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

32

2009.1090.47. Ezzel a leltári számmal két minta

rendelkezik.

szemmel

is

megállapítható,

Szabad

nyilvánvalóan hogy

ezek

azonos kőzetből épülnek föl, ezért adom

jellemzésüket meg.

A

együtt minták

piszkosfehér színűek, földes megjelenésűek, porózusak, de viszonylag kemények. Sósavval megcseppentve erősen fölpezseg. Vágot felületükön szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal jól látható, hogy belsejüket sötétebb szürke anyag (mely színét szervesanyag-tartalmának köszönheti) tölti ki, melyben változó, de jelentősebb mennyiségű, néhány mm-es nagyságú vasas (limonitos) gömböcskét találunk). Elvétve egyegy csigahéj is előfordul. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: meszes-vasas konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik.

33

45/02 objektum (2 db minta) 2009.1092.10. A minta piszkosfehér, itt-ott barnás okkerszínű foltokkal

tarkítva.

kemény.

Sósavval

Porózus,

de

viszonylag

megcseppentve

hirtelen

erősen fölpezseg. Vágási felületén látszik, hogy a mintát belül sötétszürke, kompakt, sósavval szintén reagáló anyag alkotja, melyben ásványos alkotók

binokuláris

mikroszkóppal

sem

ismerhetők föl. Ugyanakkor jól látható, hogy kerekded, esetleg kissé szögletes, néhány mm-es nagyságú cementált darabokból áll. A minta egyik oldala meszes finomhomokos-iszapos összeálló üledékbe ágyazódik; ez lehet természetes, de akár mesterséges anyag is. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzet lényegében karbonátos mátrixból áll, melyben számos kristályos kalcit alkotta ér található; ezek – több esetben jól láthatóan – héjmaradványok. Viszonylag gyakoriak az elszórtan jelentkező finomhomok szemcseméretű kvarcszemcsék, valamint a vasas (limonitos) foltok, csomók is.

Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik.

34

2009.1092.11. A minta vágási felületén lilásszürke színű, kissé pórusos,

de

mikroszkóppal

kemény

kőzet.

az

mm-t

1

Binokuláris sem

elérő

földpátkristályok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a mintegy 50-60%-ot

képviselő

folyásosságra

utaló

alapanyagot

sokszor

elrendeződést

mutató

mikrolitok és kőzetüveg alkotja. Fenokristályai között uralkodó a többnyire ikres plagioklász földpát. A színes ásványokat a piroxének és az amfibólok képviselik. A piroxének jóval gyakoribbak, kristályaik épek. Többségük hipersztén, az augit ritkábban jelentkezik. Az amfibólok

alárendeltebb

mennyiségű,

kristályai erősen opacitosodtak,

Megnevezés: amfibólos piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben is előfordul, származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

35

46. objektum (2 db minta) Az objektumból két mintát kaptam. Mivel nyilvánvalóan azonos kőzetet képviselnek, külön nem jelöltem, s jellemzésüket együttesen adom meg. A mintát

alkotó

sötétbarna

és

részekből

áll.

kőzet

rozsdabarna,

piszkos-sárga Földes

színű

megjelenésű,

porózus, de ehhez képest viszonylag kemény. Jól láthatóan vasas anyag cementálja. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy a sötétbarna részek erősen limonitosak, sokszor igen apró gömbös-vesés felülettel rendelkeznek. A pórusok egy része elhalt növényi részek helyét jött létre. Elszórtan csigahéjak is előfordulnak benne. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik.

36

52. objektum (5 db minta) 2009.1097.9. A minta fakó, szürkéslila színű, láthatóan bontott, oxidált, repedezett Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal

a

maximálisan

1-2

mm-es

nagyságú földpát, valamint a hasonló nagyságú színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, az 50-60%nyi mennyiségű alapanyag kőzetüvegből és – alárendeltebben Leggyakoribb

–

mikrolitokból

fenokristályos

áll.

ásványos

elegyrésze a többnyire ikres, alárendeltebben zónás

kioltású

plagioklász

földpát.

Az

alárendelebb mennyiségű színes ásványokat a piroxének képviselik, többségük hipersztén, melyek általában amfibolosodásnak indultak. A viszonylag ép augit ritkábban jelentkezik.

Megnevezés: prixénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben is előfordul, származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

37

2009.1097.10. A minta részben megmunkáltnak tűnő, lilásszürke színű, tömör kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximálisan 1 mm körüli nagyságot elérő földpát, valamint a hasonló nagyságú, s ugyancsak gyakori színes ásványok kristályai ismerhetők föl. A mintából – csekély mennyisége miatt – vékonycsiszolat nem készült.

Megnevezés: piroxénandezit(?) Megjegyzés: pontos kőzettani meghatározás híján származási helye bizonytalan.

2009.1097.15. Ezzel a nyilvántartási számmal három darab minta rendelkezik, de szabad szemmel is egyértelműen megállapítható, hogy azonos kőzetet képviselnek. Jellemzésüket ezért összevontam adom meg. A minták rozsdabarna színűek, helyenként világosabb foltokkal

tarkítottak;

bár

porózusak-likacsosak,

kemények. Sósavval megcseppentve hirtelen erősen fölpezsegnek. Binokuláris mikroszkóppal jól látható, hogy jelentős a vasas (limonitos) mennyisége. Szerkezetük törmeléke: a szabálytalan kerekded darabok igen erősen összecementáltak. Elszórtan csigahéj-maradványok is megfigyelhetők. A mintákból vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik.

38

58. objektum 2009.1101.6. A minta összességében piszkosszürke színű, sötétebb szürke és vörösesbarna foltokkal tarkított, likacsos-porózus, de viszonylag kemény. Sósavval megcseppentve hirtelen erősen fölpezseg. Friss törési felületén látszik, hogy anyagárnak többségét a szürkés, kisebb részben a barnásvörös vasas anyag alkotja.

Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet uralkodóan karbonátos mátrixból áll, de nagyobb területen vasas (limonitos) foltok, fészkek és érkitöltések találhatók. Kristályos kalcit apró kristályokban, fészkekben és erek mentén jelentkezik, utóbbiak egy része

biztosan

héjmaradvány.

Viszonylag

gyakran megfigyelhetők a szétszórt elszórt finomhomok szemcseméretű kvarckristályok is.

Megnevezés: meszes-vasas konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik.

39

Kisvarsány–Hidéri (7 db minta) A lelőhelyről származó minták mindegyike rendelkezett leltári számmal, ám a listán 64.15. számmal jelölt minta helyett 68.15. számú mintát kaptam kézhez. A továbbiakban ez utóbbi, a mintán szereplő számot használom. A listán szereplő 64.6.1. számú mintán a 64.27.173. szám is föl van rajta tüntetve; a továbbiakban a listán szereplő leltári számot használom. 64.6.1. A minta két leltári számot visel; a listán is szereplő mellett a 64.27.173. szám (ld. a fényképet) is föl van rajta tüntetve. A minta felületén középszürke,

igen

tömött,

kemény; megmunkált. Friss felületén látható, hogy eredeti színe sötétszürke-fekete. Szabad szemmel homogénnek tűnik. Binokuláris mikroszkóppal vizsgálva jól látszik, hogy jelentős részét legfeljebb 1 mm-es, de döntően kisebb kristályok alkotják. Többségük földpát, de bontott (limonitos) szegélyű színes ásványok is fölismerhetők. A limonitos bontás néhány 1 mm-nél vékonyabb ér mentén is megfigyelhető. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: andezit(?) Megjegyzés: a mintát borító „patina”, valamint az igen kis szemcseméret miatt csupán binokuláris mikroszkópi megfigyelésekre hagyatkozva még a pontos kőzetnév sem adható meg. Az bizonyos, hogy bázisos-semleges vulkáni kőzetről van szó. Emiatt a származási terület sem körvonalazható.

40

64.12.12 A minta felületén világosszürke színű, igen tömött, kemény kőzet; megmunkált. A vágási felületen látható, hogy eredeti színe sötétszürke-fekete, szabad szemmel teljesen homogénnek tűnik. Binokuláris mikroszkóppal látszik, hogy jelentős részét

1

mm-nél

kisebb

kristályok

alkotják, többségük földpát. Vékonycsiszolatban a látható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; alapanyagát döntően földpáttűk, finoman hintett opak szemcsék és színes ásványos alkotják; a kőzetüveg

mennyisége

alárendelt.

Fenokristályai között uralkodó zónás és ikres a plagioklász földpát. A színes ásványok is gyakori

alkotók;

nagyjából

azonos

mennyiségben jelennek meg a valamivel nagyobb méretű olivin és a kisebb piroxének (hipersztén, augit) kristályai. Megnevezés: bazaltos andezit Megjegyzés: a Tokaji-hegységben olivint is tartalmazó bazaltos andezit alkotja az Erdőbénye község melletti Szokolya–Párkány-hegy kettős kúpját. Ugyanakkor a kárpátaljai eredet sem zárható ki.

41

64.26.17.6. A minta felületén helyenként sötétebb, másutt

világosabb

téglavörös

színű;

kompakt, de meglepően könnyű. Vágási felületén rózsaszínű, foltos megjelenésű. Binokuláris

mikroszkóppal

vizsgálva

megállapítható, hogy színét finom vasas (hematitos?)

hintésnek

köszönheti.

Foltosságát részben ennek egyenlőtlen eloszlásának köszönheti. Ásványos alkotóként az elszórtan jelentkező, maximum 1 mm-es nagyságú kvarc ismerhető föl. A minta anyagából termikus analízis történt. Az elemzés szerint (lásd az alábbi termogörbét) a mintában mintegy 10%-nyi

kaolinit és némi szulfát-ásvány mellett közel 20%

böhmit/diaszpor (Al2O3) jelenléte volt kimutatható. A vöröses színt okozó vasásvány feltételezhetően hematit.

Megnevezés: bauxit Megjegyzés: bauxit előfordulás a Kárpát-medencében két jelentés területen ismeretes: a Dunántúli-középhegységben az erdélyi Bihar-hegységben. Annak eldöntése, hogy a minta melyik lelőhelyről származhatott, további műszeres mineralógiai vizsgálatokra lenne szükség.

42

64.26.33. Egyik

oldalán

piszkosfehér,

másik

oldalán halvány rózsaszínű, porlódó, föltűnően

könnyű

kőzet.

Felületén

viszonylag gyakoriak a maximum 1-2 mm-es likacsok, pórusok. Binokuláris mikroszkóppal megfigyelhető az anyag inhomogenitása: maximum egy-két mmes vasas csomók, elszórtan bontott színes ásványok és kvarckristályok találhatók benne. A mintából – rossz megtartása és kis mérete miatt – vékonycsiszolat nem készült, ugyanakkor termikus elemzésre sor került. A termikus elemzés szerint (lásd az alábbi termogörbe) a minta mintegy 30% alunitot tartalmaz.

Megnevezés: bontott, alunitosodott riolittufa Megjegyzés: ilyen jellegű riolittufák jellemző előfordulási helye a Beregszászi-hegy és környéke, ahol több helyen (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]) régóta ismeretesek.

43

64.27.91. A minta külső felületén középszürke, egyneműnek

tűnő,

tömör,

kemény

kőzet. Törési, ill. vágási felületén színe sötétszürke, s jól láthatóan elszórtan maximum 1-2 mm-es fehér csomókkal tarkított.

Binokuláris

mikroszkóppal

vizsgálva látható, hogy a kőzet némi „vénásságot” mutat, ami többé-kevésbé párhuzamos lemezességével. A fehér foltocskák bontott földpátokból álló csomóknak tűnnek; emellett apró ép kristályok is előfordulnak. A

kőzet

vékonycsiszolatban

pilotaxitos-

hialopilites szövetű, fenokristálytartalma igen alacsony (<5%). Az uralkodó mennyiségű alapanyagban

jellemzőek

a

mikrolitok,

a

kőzetüveg helyenként erősen szételegyedett. A csekély

mennyiségű

fenokristályok

között

plagioklász földpátokat, valamint hipersztént is találhatunk. A kisebb méretű színes ásványok jellemzően opacitosan bontottak. Megnevezés: piroxéndácit Megjegyzés: ilyen jellegű piroxéndácit a Tokaji-hegység déli részén is ismeretesek Bodrogkeresztur és Bodrogkisfalud környékén (Kakas-hegy, Nyerges-hegy). Mindazonáltal származási helyként e területeket csak első megközelítésként fogadhatjuk el.

44

64.27.93. A minta fekete színű, kompakt, igen kemény,

szabad

szemmel

teljesen

homogénnek látszó kőzet. Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy döntően igen finom (maximum néhány tized mm-es) világos szemcsékből épül föl, melyeket kovás anyag cementál. Sósavval, néhány barnás szemcsét kivéve, nem reagál. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet lényegében szögletes, vagy kissé gömbölyített,

jellemzően

0,1-0,2

mm-es

kvarcszemcsékből épül föl; közöttük hullámos (unduláló)

és

normál

kioltású

egyedek

egyaránt megtalálhatók. E mellett kevés csillám

(muszkovit),

glaukonit,

valamint

váztöredéknek tűnő karbonátos szemcsék is előfordulnak. Megnevezés: kovás kötőanyagú homokkő Megjegyzés: a kőzet valószínűleg a Kárpátok homokkő övéből származik, pontosabb lelőhely megadása csupán petrográfiai bélyegek alapján nem lehetséges. Alakját (részben) mesterséges úton is elnyerhette, de egyáltalán nem kizárt, hogy folyóvízi szállítást szenvedett, s hordalékből gyűjtötték.

45

68.15. A minta felülete sávozott, sötétebb és világosabb lilás-drapp színű; friss felülete barnáslila. A kőzet tömött, pórusosság nem jellemző. Szabad szemmel is fölismerhető, ám binokuláris mikroszkópban kitűnően látható jellegzetes folyásos szövete, amit a kb. mmes sötétebb (szürkés) és világosabb (lilás) sávok váltakozása okoz; ugyancsak megkülönböztethetők a fehér, maximum 2-3 mm-es nagyságú földpát-, valamint a kisebb, kevésbé gyakori kvarckristályok is. Emellett kissé bontott színes ásványok szemcséi is elkülöníthetők. Vékonycsiszolatban jól látható, hogy a kőzet folyásos (fluidális), üveges szövetű, ahol a folyásosságot az üveges és mikrolitos sávok váltakozása szépen láttatja. Fenokristály-tartalma igen alacsony, legfeljebb néhány %; Leggyakoribb a szanidin, de plagioklász is előfordul. A színes ásványok lényegében teljesen elbontottak, alakjuk alapján amfibólok lehettek. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: ilyen megjelenésű riolit klasszikus előfordulása a terület közelében a Barabás mellett emelkedő, s a határon átnyúló Kaszonyi-hegy, melynek déli, hazánkba átnyúló csúcsa a Tipet-hegy; származási helyként nagy valószínűséggel ez jön szóba.

46

Kótaj–Verbatanya (3 db minta) „A” minta A minta nem rendelkezik leltári számmal,

illetve

azonosítóval,

ezért

„A”

jelöltem.

kőzet

vöröses-lilás

A

egyéb jellel

színű, oxidált, enyhén porózuslikacsos,

de

tömött,

kemény.

Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximálisan 2-3 mm-es földpátok és a kisebb, de szintén gyakori színes ásványok kristályai ismerhetők föl benne. A kristályok mennyisége alapján a kőzet kristályossági foka viszonylag magas. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű. Alapanyagát

földpátlécek,

finom

hintett

opakszemcsék, valamint kőzetüveg alkotja. Fenokristályai között uralkodó a plagioklász földpát; közöttük ikres és zónás egyedek (valamivel

alárendeltebben)

egyaránt

előfordulnak. Színes alkotóként a piroxén jelentkezik. Többségük hipersztén, de augit is megfigyelhető. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, származási területként a Tokaji-hegység és Kárpátalja andezites vulkáni területei egyaránt szóba jöhetnek.

47

31. objektum A kőzet szürke színű, külső 1-2 mm-es részén kissé barnás színű, oxidált. Enyhén likacsosporózus,

de

egyébként

tömött,

kemény.

Kristályossági foka viszonylag magas. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximum 3-4 mm-es földpátok, s a valamivel kisebb méretű színes ásványok kristályai ismerhetők

föl

benne.

Mikroszkópi

sajátosságai lényegében az „A” jelű mintáéval megegyezők. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, származási területként a Tokaji-hegység és Kárpátalja andezites vulkáni területei egyaránt szóba jöhetnek.

48. sír, 3. mell. A kőzet lilásszürke színű, oxidált, enyhén porózus likacsos, de viszonylag tömör, kemény. Kristályossági foka viszonylag magas. Ásványos alkotói közül szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal

a

maximum

1-2

mm-es

földpátkristályok, valamint a szintén gyakori, valamivel kisebb, s sokszor oxidált színes ásványok

kristályai

különböztethetők

meg.

Mikroszkópi sajátosságai lényegében az „A” jelű mintáéval megegyezők. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, származási területként a Tokaji-hegység és Kárpátalja andezites vulkáni területei egyaránt szóba jöhetnek.

48

M3/36C lelőhely (50 db minta) 14. objektum A minta sötétszürke, kissé likacsos, de kemény. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal kristályossági

jól foka

látható,

hogy

viszonylag

magas.

Ásványos alkotói közül a maximum 1-2 mm-es

nagyságú

földpátkristályok

ismerhetők föl.

A

kőzet

vékonycsiszolatán

polarizációs

mikroszkóppal jól látható, hogy szövete fenokristályos-porfíros. A valamivel több, mint 50%-ot képviselő alapanyag nagyobb részét kőzetüveg, kisebb részét mikrolitok alkotják. Fenikrostályai között uralkodó a plagioklász földpát, melyek között ikres, zónás és kombinált

kioltású egyedeket

egyaránt találhatunk. Színes ásványként az amfiból és a piroxén egyaránt előfordul. Az amfibólokat az oxiamfiból képviseli, kristályai általában többé-kevésbé opacitosak. A piroxének döntő többsége hipersztén, esetenként igen nagyméretű egyedei viszonylag épek. Megnevezés: amfibólos piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet származásai helyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni területein egyaránt szóba jöhet.

49

47. objektum Az objektumból két mintát kaptam, melyeket „A” és „B” jelöléssel láttam el. 47/A A

minta

vágott

felületén

világosbarnás-szürke színű, tömött, kemény kőzet. Felületén jól láthatóan viszonylag

porózus-likacsos;

a

likacsok maximálisan 1-2 mm-es nagyságúak, (üvegopál)

belsejüket boríthatja.

mikroszkóppal

hialit

Binokuláris

fölismerhetők

a

maximum 1 mm körüli nagyságú földpátkristályok, s a szintén gyakori, hasonló méretű színes alkotók. Polarizációs mikroszkóppal vizsgálva megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos porfíros szövetű; mintegy 50-60%-át alkothatja az uralkodóan kőzetüvegből, alárendeltebben mikrolitokból

álló

fenokristálya

a

alárendeltebben

alapanyag.

Uralkodó

döntően

ikerlemezes,

ikres-zónás

plagioklász

földpát. Színes alkotóként domináns a zöld amfiból, kristályai viszonylag épek. Jóval alárendeltebb a biotit mennyisége. Elvétve piroxénkristályok is előfordulhatnak. Megnevezés: amfibólandezit Megjegyzés: a kőzet származásai helyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni területein egyaránt szóba jöhet.

50

47/B A minta sötétszürke, vágott felületén jól láthatóan igen repedezett, ám kemény. A nagyobb

(maximálisan

1

mm

széles)

repedésekben kovás kiválások figyelhetők meg. Ásványos alkotói binokuláris mikroszkóppal sem láthatók. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzetben fenokristályos porfíros szövetű, melyben uralkodó mennyiségben (>70%) van jelen a dominánsan üveges, alárendeltebben mikrolitokból és hintett opakszemcsékből álló hialopilites alapanyag. A kisméretű (<1 mm) fenokristályok között uralkodó a plagioklász földpát, közöttük zónás és ikres egyedek egyaránt előfordulnak. Nagyobb példányai föltűnően alapanyag-zárványosak. Színes ásványként a viszonylag gyakori piroxén jelentkezik; a vékonycsiszolatban csak hipersztén fordult elő. Megnevezés: piroxénandezit (piroxéndácit) Megjegyzés: a kőzet felzikus jellegű, ezért lehetséges, hogy kémiai összetétele alapján nem andezitnek, hanem dácitnak minősülne. Lehetséges származási helyként elsősorban a Tokajihegység déli részének piroxéndácit területei (de nem a tokaji Nagy-hegy), vagy valamely kárpátaljai vulkáni terület jöhet szóba.

51

55. objektum A minta felülete barnásszürke, vágott felülete középszürke színű, tömött, kemény kőzet. Szabad szemmel is jól látható viszonylag magas kristályossági foka. Ásványos alkotói közül fölismerhetők a maximum 1-2 mm-es nagyságú

földpátkristályok,

valamint

a

jellemzően valamivel kisebb méretű színes ásványok kristályai. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, s a mikrolitokból, hintett opak alkotókból és kőzetüvegből álló alapanyag nagyjából a kőzet felét alkotja. Fenokristályai között domináns a plagioklász földpát, melynek kristályai egyedeket

között

ikerlemezes

egyaránt

ásványként

a

és

találhatunk.

piroxének

zónás Színes

jelentkeznek,

többségük hipersztén, az augit mennyisége alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

52

66-67. objektumtól nyesés D-re A minta kissé zöldesen szürke színű, kemény, tömött kőzet. Szabad szemmel a maximum 12 mm-es nagyságú földpátok figyelhetők

meg

benne.

Binokuláris mikroszkóppal láthatók az 1 mm-nél kisebb méretű, a földpátoknál ritkábban megfigyelhető színes ásványok kristályai is. A kőzet jellegzetessége az elszórtan jelentkező, akár 2 mm-es nagyságot is elérő kvarckristályok jelenléte. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű. A mikrolitokból, hintett opak szemcsékből és – alárendeltebben – kőzetüvegből álló alapanyag mintegy 2/3 részt képvisel. Fenokristályai között domináns a plagioklász földpát. Nagyobb kristályai gyakran sűrűn alapanyag-zárványosak; ikres és zónás egyedek egyaránt előfordulnak köztük, s gyakori az ikres kristályos zónás továbbnövekedése is. Színes ásványként a piroxének jelentkeznek. Többségük hipersztén, az augit ritkábban fordul elő. Megnevezés: piroxéndácit Megjegyzés: a kőzet ásványos összetétele (különösen az elszórtan jelentkező nagyméretű kvarckristályok jelenléte) és szövete alapján nagy valószínűséggel a tokaji Nagy-hegyről származik

53

97.01. objektum Az objektumból 6 darab mintát kaptam, melyeket „A”, „B”, „C”, „D”, „E” és „F” jelöléssel láttam el. 97.01/A minta A minta külső felületén szürkés okker, belül sötétbarna színű; likacsos, repedezett, bontott kőzet. Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy a repedéseket másodlagosan vasas anyag töltheti ki. Ásványos alkotói közül a földpát és a ritkábban jelentkező színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet

fenokristályos-porfíros

szövetű,

s

valamivel több felét alkotja a mikrolitokból és kőzetüvegből

álló

pilotaxitos-hialopilites

alapanyag. Fenokristályai között uralkodó a plagioklász földpát; kristályai között ikres, zónás és ikres-zónás egyedeket egyaránt találhatunk. Színes ásványként a piroxén jeletkezik; többségük hipersztén, de az augit sem ritka. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

54

97.01/B minta A kőzet külső felületén sötétszürke-fekete, belül vöröses színű. Vágott felszínén kissé lilás árnyalatú szürke színe van. Oxidált, likacsos porózus, de viszonylag kemény. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal

jól

látszik,

hogy

viszonylag

kristályos. Ásványos alkotói közül a földpát és a színes ásványok maximum 1-2 mm-es kristályai különböztethetők meg.

Polarizációs hogy

a

mikroszkóppal kőzet

összetételében

szövetében lényegében

megállapítható, és

ásványos

megegyezik

a

97.01/A mintával, ezért erre az ott leírtak érvényesek.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

55

97.01/C minta A

kőzet

felületén

középszürke,

belül

piszkossárga színű; porózus, likacsos, bontott, bár viszonylag kemény. Binokuláris mikroszkóppal jól látható, hogy az átalakulás elsősorban az alapanyagot érinthette, fenokristályai (a maximum 1-2 mm-es földpát és a hasonló méretű színes alkotók) épnek tűnnek. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfírps szövetű. A valamivel több, mint 50%-ot képviselő alapanyag hialopilites-pilotaxitos, felépítésében mikrolitok és kőzetüveg is részt vesz. Leggyakoribb ásványos alkotója a plagioklász földpát, melynek kristályai sokszor zónásak, de gyakoriak az ikerlemezes egyedek is. Színes ásványként az amfiból jelentkezik, mennyisége viszonylag jelentős. Kristályai többé-kevésbé mállottak, kissé opacitosodtak, de az optikai jellemzők (pl. az erőteljes pleokroizmus) még megfigyelhető).

Megnevezés: amfibólandezit Megjegyzés: e kőzet előfordul a környező vulkáni területek (Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni területei) mindegyikén.

56

97.01/D minta A minta felületén sötétbarna, néhol fakó piros, vágott

felületén

halványpiros,

rózsaszínes

színű, igen tömött, kemény kőzet. Kissé sávos, de

szabad

Binokuláris

szemmel

homogénnek

mikroszkópban

tűnik.

észrevehetők

elszórtan jelentkező, maximálisan 0,2-0,3 mmes nagyságú – ezért közelebbről ilyen módon meg nem határozható – színtelen kristályok. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzet mintegy 80-90%-át alkotja a – részben devitrifikálódott – üveges alapanyag, ami az üvegesebb, ill. mikrokristályosabb sávok ritmikus váltakozása révén folyásos szövetet mutat. Fenokristályos alkotói között domináns a sokszor rezorbeált kvarc, de szanidin és – ritkábban – plagioklász földpát is előfordul. Az igen ritka színes ásványokat az opacitosodásnak indult biotit apró lemezkéi képviselik.

Megnevezés: riolit Megjegyzés: e kőzet mind a Tokaji-hegység, mind a Kárpátalja vulkáni területein gyakori; a pontosabb származási hely megállapítása további vizsgálatot igényelne.

57

97.01/E minta Szabad szemmel, illetve binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy lényegében a 97.01/D mintával azonos kőzet, azaz makro- és mikroszkópi jellemzői az ott leírtakkal azonos.

Megnevezés: riolit Megjegyzés: e kőzet mind a Tokaji-hegység, mind a Kárpátalja vulkáni területein gyakori; a pontosabb származási hely megállapítása további vizsgálatot igényelne. 97.01/F minta Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal megállapítható, mintával

hogy

azonos

lényegében

kőzet,

ezért

a

97.01/D

makro-

és

mikroszkópi jellemzése azonos az ott leírtakkal.

Megnevezés: riolit Megjegyzés: e kőzet mind a Tokaji-hegység, mind a Kárpátalja vulkáni területein gyakori; a pontosabb származási hely megállapítása további vizsgálatot igényelne.

58

97.02 objektum A kőzet felületén fakó okkerbarnás színű, vágott felületén téglapiros színű, tömött, kemény, viszonylag nehéznek tűnik. Szabad szemmel homogénnek látszik, de binokuláris mikroszkópban elszórtan néhány 0,5-1 mmes nagyságú üvegszerűen csillogó kristály is fölismerhető benne; többségük kvarc, de néhány szanidinnek tűnik. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet döntően (80-90%) részben devitrifikálódott üveges alapanyagból áll. Az alapanyagban az üvegesebb, ill. mikrokristályosabb sávok ritmikus váltakozása folyásos szövetet mutat. Fenokristályos alkotói között domináns a sokszor rezorbeált kvarc, de szanididin és – ritkábban – plagioklász földpát is előfordul. A színes ásványok igen ritkák, csupán elszórt opacitosodásnak indult biotit apró lemezkék találhatók benne Lényegében a 97.01/D mintával azonos kőzet.

Megnevezés: riolit Megjegyzés: e kőzet mind a Tokaji-hegység, mind a Kárpátalja vulkáni területein gyakori; a pontosabb származási hely megállapítása további vizsgálatot igényelne.

59

164. objektum A minta külseje világosszürke, kifakult, belül sötét barnásszürke színű. Bontott, repedezett porózus kőzet;

ásványos

mikroszkóppal

alkotói

közül

fölismerhetők

az

binokuláris elszórtan

jelentkező kvarc kristályai, valamint a láthatóan opacitosodott színes ásványok. Az 1 mm-es vastagságot sem elérő repedéseket sokszor hialit tölti ki. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet mintegy 70%-át alkotja a kőzetüvegből és mikrolitokból álló alapanyag. A mikrolitok orientált, folyásosságra utaló elrendeződést mutatnak. Fenokristályai között leggyakoribb a földpát, közöttük szanidin és plagioklász egyaránt előfordul. Kristályai viszonylag kisméretűek, az 1 mm-es nagyságot ritkán haladják meg. Színes alkotói bontottak, a nagyobbakat vastag opacitos szegély borítja, a kisebbek teljesen

opacitosodtak.

Leggyakoribb

az

amfiból, de ritkán biotit is előfordul.

Megnevezés: biotitos amfibóldácit Megjegyzés: a kőzet származási helye bontottsága miatt nehezen azonosítható, lehetséges forrásterületként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni területei egyaránt szóba jöhetnek.

60

170. objektum A minta felületén szürke, vágott részén lilásbarna színű, erősen likacsos, de kemény kőzet. A likacsok mérete elérheti az 1-2 mm-es nagyságot is. Szabad szemmel is jól láthatóan viszonylag kristályos. A kristályok között a maximálisan 1-2 mm-es földpát a leggyakoribb, de jelentős a valamivel kisebb színes ásványok mennyisége is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; a mintegy 50-60%-ot képviselő alapanyagot uralkodóan

mikrolitok,

alárendeltebben

kőzetüveg alkotja. Az alapanyagot gyakran vasas

elszíneződés

tarkítja.

Fenokristályai

között uralkodó a többnyire ikerlemezes, ritkábban zónás kioltású plagioklász földpát. A színes ásványokat a piroxének képviselik, melyek a földpáttal gyakran glomeroporfíros csomókba tömörülnek. Többségük hipersztén, az augit jóval ritkábban jelentkezik. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

61

186. objektum A minta sötétbarna-fekete színű, tömött, kemény kőzet, egyik oldala (mesterségesen vagy természetes módón) gömbölyűre csiszolt. Szabad szemmel homogénnek tűnik, de binokuláris mikroszkóppal látható, hogy lényegében

igen

finom

(legfeljebb

néhány

tized

milliméteres nagyságú) szemcsékből áll, melyek közül a muszkovit-lemezkék ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet kissé szögletes, láthatóan rövid szállítódást szenvedett szemcsékből épül föl, melyek csak kivételesen érik el a 0,3-0,5 mm-es nagyságot, a többségük 0,1 mm-nél is kisebb. Uralkodó közöttük a kvarc, de gyakori – különösen a nagyobb szemcsék esetében – a földpát (plagioklász és káliföldpát) is. Ugyancsak igen gyakori a muszkovit, valamint a részben kifakult biotit. A szemcséket kovás és vasas kötőanyag cementálja.

Megnevezés: kovás (vasas) kötőanyagú homokkő Megjegyzés: ilyen jellegű homokkövek a Kárpátok, területünkhöz legközelebb a lényegében Kárpátalján elhelyezkedő ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övében fordulnak elő; lehetséges ugyanakkor (amennyiben a gömbölydedsége természetes eredetű), hogy a minta folyóvízi hordalékból származik.

62

190. objektum Legömbölyített kvarckavics; alakja folyóvízi szállításra utal. A mintából vékonycsiszolat nem készült.

Megnevezés: kvarckavics Megjegyzés: folyóvízi hordalékból származik

212. objektum A minta lapos, pattintottnak tűnő kőzetdarab. Nagyobb részt okkersárgás színű, világosabb, szürkés foltokkal. Igen kemény; szabad szemmel is jól látható kagylós törése. Binokuláris mikroszkóp alatt jól látszik, hogy az egyébként egyneműnek tűnő anyagban apró szálas képletek (növénymaradványok), valamint egy mm-t sem elérő csövecskék is találhatók. Kis mérete miatt vékonycsiszolat nem készült belőle. Megnevezés: limnokvarcit Megjegyzés: limnokvarcitok az utóvulkáni tevékenységgel érintett területeken gyakori kőzet; a minta valószínűleg a Tokaji-hegység déli részéről (Mád, Erdőbénye vagy Sárospatak környéke), esetleg Kárpátaljáról származik.

63

239. objektum Az objektumból két mintát kaptam, melyeket „A” és „B” jelöléssel láttam el. 239/A A kőzet csiszolt felületén piszkossárga színű, tömött, kemény. Jól láthatóan akár 1 cm-es nagyságú piszkosfehér, szögletes darabokat is tartalmazhat. Binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy porózus, erősen átkovásodott; viszonylag gyakoriak benne a maximum 0,5 mm-es nagyságú kvarckristályok, s hogy a fehér, nagy szemcsék átkovásodott horzsakődarabok. A mintából kis mennyisége miatt csiszolat nem készült, de termikus elemzést hajtottuk végre rajta. E szerint a minta mintegy 10%-nyi kaolinit mellett szintén 10%-nyi alunitot is tartalmaz (lásd a mellékelt termogörbét)

Megnevezés: bontott alunitosodott riolittufa Megjegyzés: a kőzet a Tokaji-hegység déli részéről (Sárospatak környéke) vagy a kárpátaljai Beregszászi-hegy környékéről származik; a viszonylag magas alunittartalom utóbbit valószínűsíti, mivel ott előfordulásait régóta ismerik és hasznosítják (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]).

64

239/B A minta piszkosfehér, vágott felületén fehér

színű,

tömött

kemény

kőzet.

Binokuláris mikroszkóppal jól látható finom porózussága. A maximálisan 1 mm-es nagyságú pórusok falát igen apró kristályok boríthatják. Ásványos alkotói közül a kvarc maximum 0,5 cm-es nagyságú kristályai figyelhetők meg. Elszórtan vasas (hematitos?) csomók is előfordulnak benne. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet mintegy 80%-át alkotja az átkovásodás révén cementálódott, kőzetüvegtörmelékből álló beágyazó-anyag, melyben hematitos foltok, alunitos foltok és erek, valamint horzsakőszerű képletek figyelhetők meg. Kristályos alkotóként leggyakoribb a kvarc,

valamivel

jelentkeznek

az

kisebb alunit

mennyiségben önálló,

szintén

viszonylag nagyméretű (1 mm körüli) kristályai.

Megnevezés: kovásodott alunitosodott riolittufa Megjegyzés: alunitos riolittufák a Tokaji-hegység déli részén is ismertek, de a viszonylag gyakori nagyméretű alunitkristályok jelenléte miatt valószínűbb, hogy a minta Kárpátaljáról, Beregszász környékéről származik, ahol előfordulásait régóta ismerik és hasznosítják (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]).

65

242. objektum Az objektumból két mintát kaptam, melyeket „A” és „B” jelöléssel láttam el. 242/A Természetes és/vagy mesterséges

úton részben

legömbölyített, sötétebb szürkéslila kőzet; igen tömött és kemény. Homogénnek tűnik, de szabad szemmel, s különösen binokuláris mikroszkóppal látszik, hogy bár döntően kvarc építi föl, több, maximálisan

1-2

mm

vastagságú

muszkovit

csillámlemezekből álló ér járja át.

Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzetet lényegében hullámos kioltású, összefogazódó

kvarckristályok

építik

föl,

földpátok csak elvétve fordulhatnak elő benne. A kvarcnál jóval alárendeltebb mennyiségben fordulnak elő a csillámok, melyek között az opacitos biotit apró lemezkéi a leggyakoribbak.

Megnevezés: metamorf kvarcit Megjegyzés: ilyen jellegű kőzetek a jelenlegi határokon belül nem találhatók, feltételezhető származási helyként a Közép-Szlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. Alakja alapján hordalékból is származhat.

66

242/B minta A minta felületén sötét piszkosszürke színű, vágott felszínén sötétszürke; tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel is jól láthatóan viszonylag kristályos. Ásványos alkotói közül fölismerhetők a maximálisan 2-3 mm-es földpát kristályai, valamint a hasonló méretű, de valamivel ritkább színes alkotók. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű kőzet mintegy 60-70%-át alkotja a kőzetüvegből és mikrolitokból álló hialopilites-pilotaxitos alapanyag. Uralkodó kristályos elegyrésze a plagioklász földpát, melynek nagyobb kristálya gyakran alapanyag-zárványosak. Ikres és zánás, valamint

ikres-zónás

megfigyelhetők

egyedek

köztük.

Elvétve

egyaránt egy-egy

kvarckristály is előfordul. A színes ásványokat a piroxének (hipersztén és augit) képviselik. A földpát- és a piroxénkristályok gyakran ún. glomeroporfíros

csomókba

tömörülnek.

A

vékonycsiszolatban egy mikroholokristályos zárvány is megfigyelhető.

Megnevezés: piroxéndácit Megjegyzés: a kőzet valószínűleg a tokaji Nagy-hegyről származik.

67

244. objektum A minta füstüvegszerűen átlátszó-áttetsző anyagú, szabad szemmel is jól látható kagylós törése. Füstös színét az igen finom eloszlásban jelen levő, tized mm-es nagyságrendű opaks (valószínűleg magnetit-) szemcséknek köszönheti. Vékonycsiszolat a mintából nem készült. Megnevezés: obszidián Megjegyzés: füstösen áttetsző színe alapján az obszidián valószínűleg Kelet-Szlovákia területére eső, pontosan nem ismert nyersanyag-lelőhelyről származtatható. 248.01 objektum Az objektumból két mintát kaptam, melyeket „A” és „B” jelöléssel láttam el. 248.01/A A minta felülete barnásszürke, vágott felszíne lilásszürke színű; tömött, kemény kőzet, viszonylag kristályos. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal jól látható, hogy leggyakoribb elegyrésze a maximum 1-2 mm-es nagyságú kristályokban jelentkező földpát, de gyakoriak a valamivel kisebb méretű színes alkotók is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a mintegy 5060%-ot képviselő alapanyagot kőzetüveg és mikrolitok

alkotják.

Fő

fenokristályos

elegyrésze a plagioklász földpát, de gyakoriak a színes alkotók, melyeket a piroxén (uralkodóan hipersztén, alárendelten augit) képvisel. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

68

248.01/B A minta halványzöldes-fehér színű, igen tömött, kemény; jól láthatóan kagylós törésű kőzet. Ásványos alkotói binokuláris mikroszkóppal nem azonosíthatók, de megállapítható, hogy lényegében kovás anyagból áll. A mintából vékonycsiszolat nem

készült,

de

megállapíthatóan

metamorf

eredetű. Megnevezés: metamorf kvarcit Megjegyzés: származási helye bizonytalan, a Kárpátok metamorf övéből, pl. a Veporhegységből (Közép-Szlovákia) vagy a D-i Kárpátokból származhat, de lehetséges Kárpátmedencén kívüli eredete is.

266. objektum Az objektumból három mintát kaptam, amelyeket „A”, „B” és „C” jelöléssel láttam el. 266/A A minta piszkos-barna felületű, friss törési felületén szürke, kissé lilás árnyalattal, viszonylag kristályos, kemény kőzet. Ásványos alkotói közül szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal az igen gyakori, maximálisan 1-2 mm-es nagyságú földpátkristályok, valamint színes ásványok (feltehetően piroxének) ismerhetők föl. A mintából – kis mennyisége miatt – vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

69

266/B minta Lényegében a 266/A mintával megegyező kőzet. A mintából – kis mérete miatt –csiszolat nem készült. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 266/C minta A minta külső felületén barnás, néhol téglaszínű, igen finom muszkovit-csillámlemezekkel borított. Vágott felülete világos szürkésbarna,

vöröses

sávokkal.

A

sávok

legfeljebb néhány mm-es vastagságúak, s lefutásuk

a

lemezességgel

megegyező.

Sósavval cseppente erősen fölpezseg. Binokuláris mikroszkópban jól látható, hogy igen finom (maximálisan fél cm-es, de uralkodóan kisebb méretű) szemcsékből épül föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szögletes, átlagosan 0,1-0,2 mm közötti, karbonátos kötőanyaggal cementált szemcsékből épül föl. A szemcsék többsége (részben hullámos kioltású) kvarc, de gyakori a földpát is. Ritkábban jelentkezik a muszkovit. Elszórtan amfiból- és glaukonitszemcsék is fölismerhetők. Megnevezés: karbonátos kötőanyagú (flis) homokkő Megjegyzés: a minta a Kárpátok, valószínűleg a lényegében Kárpátalja területére eső ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övéből származhat.

70

269. objektum A minta felülete szürke, vágási felülete szürkéslila színű, tömör, kemény kőzet. Szabad

szemmel

mikroszkóppal kristályos.

jól

és

binokuláris

láthatóan

viszonylag

Ásványos

alkotói

közül

a

maximálisan 1 mm-es nagyságú földpát, valamint

színes

ásványok

kristályai

ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű. A mintegy 60%-nyi alapanyagot kőzetüveg, nagyin finom hintett opak szemcsék és mikrolitok alkotják. Fenokristályai között uralkodó a plagioklász

földpát,

egyedei

többnyire

ikerlemezesek, de a zónás vagy ikres-zónás példányok sem ritkák. Színes ásványként a piroxének

jelentkeznek

viszonylag

nagy

mennyiségben. Közöttük hipersztén és augit egyaránt megtalálható.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

71

282. objektum A lelőhelyről 4 darab mintát kaptam, ezeket A-D jelöléssel láttam el. 282/A minta A minta tömör, kemény, halvány vöröses, kissé „rozsdás” felületű kőzet; vágott felszínén barnásszürke. Szembetűnően palás megjelenésű, a csillámokban (biotit, muszkovit) gazdagabb, maximum 1-2, illetve szegényebb, maximum 3-4 mm-es vastagságú sávok váltakozásának köszönhető. A maximum néhány mm-es nagyságú kvarc- és földpátkristályok is fölismerhetők. Polarizációs mikroszkóppal megállpítható, hogy a kőzet palás szövetű, melyben a kvarc és a földpátok a leggyakoribb

alkotók.

Mellettük

–

leggyakrabban a palásság síkjának megfelelő sávokba

rendeződve

–

viszonylag

nagy

mennyiségben jelentkeznek a muszkovit és biotit csillámok is. Megnevezés: csillámos gneisz Megjegyzés: a keleti országrészben a jelenlegi határokon belül ilyen kőzet nem találhatók; feltételezhető származási helyként a K-Szlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. 282/B minta Lényegében a 282/A mintával megegyező kőzet; egyik oldalának gömbölyű felülete folyóvízi szállításra utal. Megnevezés: csillámos gneisz Megjegyzés: feltételezhető származási helyként a KSzlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba..

72

282/C minta A kőzet felülete piszkosszürke, vágott felszíne lilásszürke színű, tömött kemény, viszonylag kristályos. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximum 2-3 mm-es nagyságú földpát, és a hasonló maximális méretű színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet

fenokristályos-porfíros

szövetű,

mintegy 50%-át alkotja a kőzetüvegből, alárendeltebben alapanyag.

mikrolitokból

Leggyakoribb

elegyrésze

álló a

plagioklász földpát, köztük zónás és ikres egyedek egyaránt előfordulnak. A gyakori színes ásványokat a piroxének képviselik; a hipersztént általában opacitos szegély övezi, az augit kristályai épek. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

282/D minta Lényegében a 282/C mintával megegyező kőzet. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja

vulkáni

hegységeiben

az

egyik

leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

73

306. objektum A nagyméretű minta felülete egyik része másodlagosan fekete, másutt barnássárga színű. Likacsos, de tömör, kemény kőzet. Vágási felületén látszik, hogy a kőzet eredeti színe sötétszürke, s hogy

viszonylag

kristályos.

Binokuláris

mikroszkóppal a maximum néhány mm-es nagyságú földpátok, valamint a hasonló nagyságú színes ásványok kristályai ismerhetők föl.

Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy

a

kőzet

szövete

fenokristályos

porfíros, a mintegy 50-60%-ot képviselő alapanyag mikrolitokból és kőzetüvegből épül föl. Fő ásványos elegyrésze a többnyire ikerlemezes plagioklász földpát; Színes ásványként

a

piroxének

jelentkeznek,

többségük hipersztén, az augit ritkább.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

74

310. objektum A minta egyik oldalán piszkos barnásszürke, a másikon piszkos sárgásszürke színű, de a törési felületen látszik, hogy anyagában középszürke színű. Igen kemény, szabad szemmel is jól láthatóan kagylós törésű. A felületen igen apró gömbös kifejlődésű vasas kiválás található. Binokuláris mikroszkóppal ásványos alkotók, maradványok nem láthatók benne. A mintából – kis mennyisége miatt – vékonycsiszolat nem készült.

Megnevezés: hidrokvarcit Megjegyzés: a hidrokvarcit az utóvulkáni tevékenységgel érintett területeken gyakori kőzet; a minta valószínűleg a Tokaji-hegység déli részéről (Mád, Erdőbénye vagy Sárospatak környéke), esetleg Kárpátaljáról származik.

75

311/2 objektum A minta piszkos-drapp színű, vágott felületén halványrózsaszín, maximum 3-4 mm-es nagyságú fehér pettyekkel tarkított. Igen likacsos, méretük meghaladja a fél centiméteres nagyságot is; belsejükben gyakran szálas-tűs képletek találhatók, jelezve, hogy a likacsok horzsakődarabok helyén alakultak ki. Binokuláris mikroszkóppal a kvarc maximum 1-2 mm-es, elszórtan jelentkező kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet uralkodóan átkovásodott

igen

finomszemű

üvegtörmelékből

áll,

melyben gyakran alunitfészkek is előfordulnak. Nagyobb kristályok formájában jelentkezik a kvarc, s

hasonló

gyakoriságban

és

méretben

alunitkristályok is előfordulnak. Az alunit-tartalom megközelíthető a 10%-ot (lásd a lenti DTA termogrammot).

Megnevezés: kovásodott alunitosodott riolittufa Megjegyzés: alunitos riolittufák a Tokaji-hegység déli részén is ismertek, de a viszonylag gyakori nagyméretű alunitkristályok jelenléte miatt valószínűbb, hogy a minta Kárpátaljáról, Beregszász környékéről származik, ahol előfordulásait régóta ismerik és hasznosítják (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]).

76

312. objektum közeléből, nyesésből A minta felülete sötét drapp-barnásszürke, vágott felülete halvány zöldesszürke színű, tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel homogénnek tűnik, de binokuláris mikroszkóppal vizsgálva látszik, hogy lényegében legfeljebb tizedmilliméteres nagyságú csillogó, fehér, illetve fűzöld színű szemcsékből épül föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet döntő részben 0,1-0,2 mm közötti nagyságú, zömmel szögletes, többnyire hullámos kioltású kvarcszemcsékből áll. A földpátok mennyisége jóval alárendeltebb. Viszonylag gyakoriak a maximálisan 0,1 mm-es nagyságú muszkovit-lemekék, valamint a még kisebb glaukonitszemcsék is.

Megnevezés: kovás kötőanyagú finomszemű homokkő Megjegyzés: ilyen jellegű homokkövek a Kárpátok, területünkhöz legközelebb a lényegében Kárpátalján elhelyezkedő ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övében fordulnak elő.

77

327. objektum A megmunkáltnak tűnő minta felszínén sötét zöldesszürke színű, egyik (síkra csiszolt) oldala a vasas bevonatnak köszönhetően rozsdás árnyalatú. Vágott felülete sötétszürke. Tömör, kemény kőzet. Binokuláris

mikroszkóppal

jól

látható,

hogy

lényegében igen finom (legfeljebb néhány tized milliméteres) szemcsékből épül föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet uralkodóan maximálisan 0,1 mm-es, de jellemzően

annál

kisebb,

szögletes

szemcsékből áll, melyek döntő többsége ikerlemezességet vagy zónás kioltást mutató plagioklász földpát. A kvarc mennyisége igen alárendelt. Viszonylag gyakori a muszkovit; lemezei szintén igen kisméretűek, 0,1 mm alattiak.

Elszórtan

opacitos

csomók

is

láthatók, amik valószínűleg színes ásványok mállástermékei.

Megnevezés: kovás kötőanyagú, finomszemű arkózás homokkő Megjegyzés: származási helye bizonytalan, lehetséges, hogy a Kárpátok homokkő övéből származik, de a Kárpát-medencén kívüli eredet sem kizárt.

78

329. objektum A

minta

csillogó,

sötétszürke-fekete jól

palássági

láthatóan

síkok

széthasítható,

palás.

mentén

kissé

színű, A

könnyen

morzsalékos.

Szabad szemmel is felismerhető, hogy a

jelentős

részben

alárendeltebben

fekete

biotit,

gyöngyházfényű

muszkovit csillámokból áll. Binokuláris mikroszkópban

látható,

hogy

a

palásságnak megfelelően rendeződött néhány mm-es csillámrétegek között színtelen

ásványokból,

döntően

kvarcból álló rétegek helyezkednek el. A minta kis mennyisége miatt vékonycsiszolat készítésére nem került sor. Megnevezés: csillámpala Megjegyzés: ilyen kőzet a Kárpát-medencében a Kárpátok kristályos vonulatában, elsősorban Közép-Szlovákiában (Vepor-hegység) és a D-i Kárpátokban fordul elő, de nem kizárt a Kárpát-medencén kívüli származása sem.

79

332. objektum A minta felületén sötét sárgásbarna színű, vágási felületén sötétszürke, tömött kemény kőzet. Szabad szemmel is jól látható benne néhány, kb. 1 mm-es vastagságú, lilás színű „véna”, melyek lefutása nagyjából párhuzamos a lemezes megjelenéssel. Ásványos alkotói közül a maximum 1-2 mm-es nagyságú földpátok,

valamint

(binokuláris

mikro-

szkóppal) a valamivel kisebb és ritkábban jelentkező színes ásványok különböztethetők meg. Az ásványok alkotók elhelyezkedése többé-kevésbé a vénák lefutási irányának, illetve a lemezességnek megfelelően orientált. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, mintegy 50-60%-át alkotja a mikrolitokból és kőzetüvegből álló alapanyag; a mikrolitok folyásosságra utaló elrendeződést mutatnak. Fenokristályai között uralkodó a zónás és ikres plagioklász földpát. Színes ásványként a piroxének

a

legjellemzőbbek,

többségük

piroxén, az augit alárendelt. Viszonylag gyakori az amfiból; egyedei általában teljesen opacitosodtak.

Megnevezés: amfibólos piréxénandezit Megjegyzés: a kőzet származásai helyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni területein egyaránt szóba jöhet.

80

334. objektum A minta felületén szürkésbarna színű, megmunkált; Vágási

tömött,

felületén

kemény

látszik,

hogy

kőzet. üde

állapotban színe világos barnásszürke. Szabad szemmel homogénnek tűnik, de binokuláris mikroszkóppal látszik finom pórusossága, s az, hogy legfeljebb néhány tized milliméteres nagyságú szemcsékből épül föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet lényegében szögletes, esetleg kissé lekerekített szemcsékből áll, melyek átlagos mérete 0,2-0,5 mm közötti, s csak kivételesen éri el az 1 mm-es nagyságot. A szemcsék döntő többsége kvarc, egy részük hullámos

kioltású.

mennyisége csakúgy,

mint

szemcséké. ásvány

jóval

a

a

A

földpátok

alárendeltebb, kvarcit-anyagú

Meghatározható vékonycsiszolatban

színes nem

fordult elő, csupán néhány opacitos szemcse volt megfigyelhető.

Megnevezés: kovás kötőanyagú homokkő Megjegyzés: ilyen kőzet a Kárpátok homokkő övében fordul elő, legközelebb a lényegében Kárpátalján fekvő ÉK-i Kárpátokban.

81

339. objektum A minta felületén piszkos-drapp színű, vágott felszínén sárgásfehér, halvány rózsaszín sávozottsággal. Sűrűn likacsos, melyek mérete a fél cm-es nagyságot is meghaladja; felszínűket nagyon apró (<<1 mm) kristályok borítják. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal az elszórt kvarckristályok ismerhetők föl; maximális méretük 2 mm. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet uralkodóan átkovásodott igen finomszemű üvegtörmelékből áll. Jelentős kőzetalkotó a kvarc, de gyakoriak az alunitkristályok is. Utóbbi kisebb kristályai gyakran fészkeket alkotnak. A minta alunittartalma meghaladja a 15%-ot is (lásd a lenti DTA termogrammot).

Megnevezés: kovásodott alunitosodott riolittufa Megjegyzés: alunitos riolittufák a Tokaji-hegység déli részén is ismertek, de a viszonylag gyakori nagyméretű alunitkristályok jelenléte miatt valószínűbb, hogy a minta Kárpátaljáról, Beregszász környékéről származik, ahol előfordulásait régóta ismerik és hasznosítják (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]).

82

340/2. objektum A minta fehér színű, néhol áttetsző, igen kemény. Szabad szemmel is jól látható kagylós

törése.

Binokuláris

mikroszkópban jól látható a fehér és az áttetsző sávok váltakozása, ami az anyag oldatból történő ritmikus kiválására utal. A

minta

kis

mennyisége

miatt

vékonycsiszolat készítésére nem került sor, de az így megállapítható, hogy a kőzet lényegében kovából áll.

Megnevezés: hidrokvarcit Megjegyzés: a hidrokvarcit az utóvulkáni tevékenységgel érintett területeken gyakori kőzet; a minta valószínűleg a Tokaji-hegység déli részéről (Mád, Erdőbénye vagy Sárospatak környéke), esetleg Kárpátaljáról származik.

83

364. objektum Ebből az objektumból három minta (két őrlőkő és egy kova) származott; ezeket a következőkben I-III számmal jelölöm. 364/I (őrlőkő) A minta külső felületén sötétszürke-fekete színű, de törésfelületén jól látszik, hogy belső része téglavörös-lilás színű. Viszonylag nagyméretű (maximum 1-2 mm) likacsok a kéregrész környékén gyakoriak, de a belső részben kevésbé jellemzők. A minta elvékonyodó részén föltűnő a likacsok szabályos kör alakja. Ásványos alkotói közül szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a fehér, maximum 2 mm körüli földpátok, valamint az ugyancsak gyakori, de valamivel kisebb méretű színes ásványok különböztethetők meg. A belső rész kristályos, de a kéreg egyes területei szinte üveges jellegűek. Ez, valamint az itt található kerekded likacsok e kőzetrész részleges megömlésének jeleit mutatja. Polarizációs mikroszkópban jól látszik, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, s hogy az alapanyag legfeljebb a kőzet 40-50%-át alkotja. A hőhatásnak köszönhetően a zömmel ikres plagioklász földpátok egy része – a hőnek jobban kitett területen – szételegyedésnek indult, a színes ásványokat képviselő

piroxén

elopacitosodtak. fölpátkristáylok

E

kristályai résztől

épebbek,

s

teljesen

távolodva a

a

piroxének

opacitosodása is csökken. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a vulkáni hegységek (így a legközelebbi Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei) leggyakoribb andezittípusa; lelőhelyének pontosítását a hőhatás miatt föllépő átalakulás még bizonytalanabbá teszi.

84

364/II (őrlőkő) Külső felületén piszkos sötétszürke színű, tömött, kemény kőzet. Vágási felületén látszik, hogy eredeti színe sötétszürke fekete. Szabad

szemmel

és

binokuláris

mikroszkóppal látszik, hogy kristályos, s gyakoriak benne a finom (1 mm-nél kisebb) likacsok

is.

Ásványos

alkotóként

a

földpátkristályok (maximális méretük 2 mm), valamint a valamivel kisebb, de szintén viszonylag

gyakori

színes

ásványok

ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, az uralkodóan

kőzetüvegből,

alárendelten

mikrolitokból álló alapanyag mintegy 50%-ot képvisel. Fenokristályai között leggyakoribb a nagyméretű,

zónás

kioltású

vagy

ikres

plagioklász földpát. Ugyancsak gyakoriak és nagyméretűek a piroxének, köztük valamivel több a hipersztén, de az augit sem ritka. Megnevezés: piroxénandezit (piroxéndácit?) Megjegyzés: a piroxénandezit a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet, de utóbbi valószínűbb, mert a Tokaji-hegységben az ennyire üveges alapanyagú, s ugyanakkor fenokristály gazdag piroxénandezit nem jellemző; lehetséges, hogy a kémiai összetétele alapján a dácit elnevezés lenne indokolt; nem kizárt, hogy a hőhatás előtt ilyen volt a 364/I minta kőzete is.

85

364/III (kova) A minta piszkosfehér színű, egynemű, igen kemény. Kagylós törése szabad szemmel is jól észrevehető. Ásványos, vagy egyéb képletek, maradványok binokuláris mikroszkóppal sem vehetők benne észre. A mintából – kis mennyisége miatt – vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: hidrokvarcit Megjegyzés: a hidrokvarcit az utóvulkáni tevékenységgel érintett területeken gyakori kőzet; a minta valószínűleg a Tokaji-hegység déli részéről (Mád, Erdőbénye vagy Sárospatak környéke), esetleg Kárpátaljáról származik.

384. objektum Felületén drappos, vágott felületén piszkosfehér színű, tömött, homogénnek tűnő kőzet. Binokuláris mikroszkóppal jól látszik nagyon finom pórusossága, s hogy igen apró, legfeljebb néhány tized milliméteres csillogó szemcsékből épül föl.

Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet lényegében többé-kevésbé legömbölyített, sokszor hullámos kioltású, uralkodóan 0,01-0,1 mm közötti méretű kvarcszemcsékből áll.

Megnevezés: kovás kötőanyagú finomszemű homokkő Megjegyzés: ilyen jellegű homokkövek a Kárpátok, területünkhöz legközelebb a lényegében Kárpátalján elhelyezkedő ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övében fordulnak elő.

86

M3/161. lelőhely (1 minta) 47. objektum A minta összhatásában lilás színű, de sűrűn borítják maximálisan 1 mm-es nagyságú fekete színű kristályok. Bár kissé likacsospórusos, igen kemény kőzet. Binokuláris mikroszkópban

jól

látható

a

kőzet

kristálygazdagsága. A már említett színes ásványok mellett igen jelentős a földpátok mennyisége is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos porfíros. A kőzet mintegy 50%-át alkotja a túlnyomóan kőzetüveg-, alárendeltebb mikrolitokból álló hialopilites alapanyag. Fenokristályai között uralkodóak a jellemzően ikerlemezes, jóval ritkábban zónás vagy ikres-zónás plagioklász földpátkristályok. A színes ásványok között az oxi-amfibólokat

általában

vékonyabb-

vastagabb opacitos szegély övezi. A piroxének között hipersztén és augit egyaránt előfordul. Megnevezés: amfibólpiroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben korlátozott mennyiségben jelentkezik, valószínű származási helye Kárpátalja vulkáni területein (pl. Szinyák) nyomozható.

87

M3/36C temető (4 db minta) 40. objektum 4. mellék A mintából – kis mérete miatt – vékonycsiszolat nem készült. Igen kemény, tömött kőzet, jól láthatóan kagylós törésű. Felületén itt-ott apró vasas (limonitos?) kéreg figyelhető meg. Bár sárgásszürke és barnássárga foltok váltakoznak benne, anyagában jól

láthatóan

egynemű.

Ásványos

alkotók,

maradványok nem ismerhetők föl benne. Megnevezés: (hidro)kvarcit Megjegyzés: utóvulkáni működéssel érintett területekről származhat; származási helye valószínűleg a Tokaji-hegység déli része, esetleg Kárpátalja vulkáni területei

57. sír A minta bontott felületű, igen kisméretű; mivel az anyag

megsemmisüléséhez

vezetett

volna,

vékonycsiszolat nem készült belőle. Egy kicsiny friss törési felületen binokuláris megállapítható volt, hogy a kőzet vöröses-lilás szürke színű, viszonylag magas kristályossági fokú. Igen kemény. Ásványos alkotói közül a néhány mm-es nagyságot elérő földpát kristályok, valamint a szintén viszonylag gyakori, valamivel kisebb, többé-kevésbé oxidált színes ásványok (piroxének?) különböztethetők meg. Megnevezés: piroxénandezit (piroxéndácit?) Megjegyzés: lehetséges származási területként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni területei egyaránt szóba jöhetnek.

88

65. sír 14. A kőzet lapos mintadarab, melyből csiszolat a kis mennyiség miatt nem készülhetett. A kőzet anyagában egynemű, bár egy éles határral elválasztott sötétebb és világosabb szürke sáv különböztethető meg benne. Felületének egy részét gömbösvesés vasas (limonitos?) bevonat borítja. Igen kemény, szabad szemmel is jól láthatóan kagylós törésű. Ásványos alkotók, kristályok borította felszínek, egyéb maradványok nem láthatók, de egy néhány mm2-es kiterjedésű apró, gömbös, kalcedonszerű felület binokuláris mikroszkóppal is észrevehető. Megnevezés: hidrokvarcit Megjegyzés: utóvulkáni működéssel érintett területekről származhat; származási helye valószínűleg a Tokaji-hegység déli része, esetleg Kárpátalja vulkáni területei

206. sír A minta igen kisméretű, ezért vékonycsiszolat nem készült belőle. Külső része barnás-vöröses, szabad szemmel ásványos alkotók nem különböztethetők meg benne. Tömött, kemény kőzet. Binokuláris mikroszkóp alatt jól látszik, hogy a kőzetet többkevésbé gömbölyded, jól osztályozott, maximum 1 mm

körüli

szemcsék

alkotják,

melyek

döntő

többsége kvarc. Sósavval nem reagál, ezért kovás kötőanyaggal rendelkezhet.

Megnevezés: kovás kötőanyagú homokkő Megjegyzés: lehetséges származási helye az ÉK-i Kárpátok (lényegében a Kárpátok Kárpátlja területére eső szakasza) flis öve.

89

Magy, Arany J. u. 7. (1 darab minta) 95.0488.45 minta A

minta

barnás-drapp

színű,

tömör,

kemény kőzet; felülete a szabad szemmel is jól látható, 1 mm-nél kisebb méretű muszkovit

lemezkéinek

köszönhetően

ezüstösen csillámló. Binokuláris mikroszkópban jól látható, hogy domináns ásványa a maximálisan 1 mm körüli nagyságú kvarc; a valamivel alárendeltebb muszkovit- és biotittartalom mellett földpát is előfordul. A kőzet finompórusos (méretük a fél mm-t sem éri el), a pórusokat vasas bevonat borítja. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet legjellemzőbb ásványos alkotója a többnyire 1 mm körüli nagyságú, zömmel unduláló

(hullámos)

kioltású

kvarc,

de

számottevő a földpátok (döntően káliföldpát) mennyisége

is.

Viszonylag

jelentős

a

csillámtartalommal rendelkezik; a csillámok között muszkovit és bontott, kifakult biotit is található. Megnevezés: gneisz Megjegyzés: ilyen jellegű kőzetek a jelenlegi határokon belül nem találhatók, feltételezhető származási helyként a Közép-Szlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba.

90

MOL/18 lelőhely (11 darab minta) 12. objektum Az objektumból három, szabad szemmel is jól láthatóan azonos kőzetet képviselő mintát kaptam. A minták felszíne részben ezüstösen csillogó, részben kiterjedt rozsdaszínű foltok borítják. Palás megjelenésűek, a rétegek körömmel könnyen szétválaszthatók.

Fő

kőzetalkotó

ásványként

muszkovit és a biotit csillámokat, valamint a maximálisan 1 mm körüli nagyságú színtelen alkotók (kvarc, földpát) ismerhetők föl. Kis mennyiségük

és

rossz

megtartásuk

miatt

vékonycsiszolat készítésére nem került sor, de kőzettani meghatározásuk e nélkül is egyértelmű. Megnevezés: csillámpala Megjegyzés: ilyen jellegű kőzetek a jelenlegi határokon belül nem találhatók, feltételezhető származási helyként a Közép-Szlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. Alakja alapján hordalékból is származhat. 23. objektum Az objektumból négy mintát kaptam vizsgálatra, ezeket „A”, „B”, „C” és „D” jelöléssel láttam el. Az „A”, „B” és „C” jelű minták kőzettanilag lényegében megegyeznek, ezért leírásukat összevontam adom meg. 23/A-B-C A minták külső felülete piszkosfehérszürke, kisebb-nagyobb vöröses foltokkal tarkítva. Vágott felületén jól látható, hogy uralkodóan törmelékes szerkezetű vasas anyagból áll, ami karca alapján dominánsan limonit. Sósavval megcseppentve mind a szürke bevonat, mind a vasas rész, pezsgést mutat. Binokuláris mikroszkóppal számos

91

csigahéj-maradvány is megfigyelhető. A mintákból – kis méretük és rossz állaguk miatt – vékonycsiszolat nem készült, de kőzettani meghatározásuk e nélkül is lehetséges. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: mocsárérc a Tiszántúlon több helyen ismeretes, legismertebb lelőhelye az Érmellék, de a Nyírség buckái közötti mocsarasodó tavakban is előfordul. Közelebbi lelőhelyének meghatározása további vizsgálatokat igényelne. 23/D A minta piszkosszürke színű, elszórtan okkerfoltos, földes megjelenésű, igen porózus-likacsos; sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Kézzel törhető, vízben

állva

szétesik.

Savval

oldott

maradéka,

szervesanyag-tartalma miatt, fekete. Rossz megtartása miatt vékonycsiszolat nem készült belőle. Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: a nyírségi tavacskákban válhat ki, de nem zárható ki mesterséges eredete (pl. patics) sem.

41. objektum Az objektumból négy darab mintát kaptam, ezeket „A”, „B”, „C” és „D” jelöléssel láttam el 41/A-B A két minta kőzettani szempontból azonos. Felületük sötét barnásvörös, világosabb és sötétebb foltokkal tarkítva. Bár likacsosak, porózusak, viszonylag kemény és nehéz kőzetek. Vágott

felületükön

jól

látható

törmelékes

szerkezetük. Sósavval csak nagyon gyenge reakciót mutatnak. Barna színű karcuk a limonit jelenlétére utal. A mintákból – rossz megtartásuk miatt – vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc)

92

Megjegyzés: mocsárérc a Tiszántúlon több helyen ismeretes, legismertebb lelőhelye az Érmellék, de a Nyírség buckái közötti mocsarasodó tavakban is előfordul. Közelebbi lelőhelyének meghatározása további vizsgálatokat igényelne. 41/C A minta egyes részein piszkosszürke, másutt barna, erősen porózus-likacsos, kissé földes szerkezetű kőzet. Kézzel könnyen törhető. Sósavval megcseppentve pezseg. Karca alapján

megállapítható,

hogy

jelentős

részben limonitos anyag alkotja. Rossz megtartása

miatt

vékonycsiszolat

nem

készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: mocsárérc a Tiszántúlon több helyen ismeretes, legismertebb lelőhelye az Érmellék, de a Nyírség buckái közötti mocsarasodó tavakban is előfordul. Közelebbi lelőhelyének meghatározása további vizsgálatokat igényelne. 41/D A minta piszkosfehér színű, nagyon porózus-likacsos, kissé földes megjelenésű; kézzel törhető, morzsolható. Sósavval

megcseppentve

hirtelen

fölpezseg.

Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy a karbonátos anyag mellett finom homokszemcséket is bőven tartalmaz. Elszórtan apró vasas-okkeres pettyek is előfordulnak benne. A pórusok-likacsok részben elhalt növényi részek helyén alakultak ki. A mintából, rossz megtartása miatt, vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: a nyírségi tavacskákban válhat ki, de nem zárható ki mesterséges eredete (pl. patics) sem.

93

MOL/49 lelőhely (6 darab minta) 53. objektum A lelőhelyről kapott hat darab mintát „A”, „B”, „C”, „D”, „E” és „F” jelöléssel láttam el. 53/A A minta szürke színű, tömött kőzet, jellegzetes folyásos szövettel, ami a kb. 1-2 mm-es vastagságú sötétebb és világosabb sávok váltakozása okoz. Binokuláris mikroszkóppal az elszórtan jelentkező, maximálisan 1 mm körüli nagyságú földpát, és a jóval ritkább, bontott színes ásványok ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkópban jól látszik, hogy a kőzet

üveges

szövetű.

Folyásosságát

az

alapanyag az üvegesebb és mikrolitosabb sávok váltakozása révén szépen mutatja. Elvétve szferolitok is előfordulnak benne, Fenokristályai (~10%) között uralkodó a földpát, melyek többsége szanidin. A színes ásványok jórészt bontottak, többségük biotit, de amfiból is előfordulhatott. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: a kőzet típusos előfordulási helye a Barabás környéki, határon átnyúló Kaszonyi-hegy, melynek déli, hazai csúcsa a Tipet-hegy. A minta nagy valószínűséggel innen származik.

94

53/B A helyenként fakó vöröses színű; makro- és mikroszkópos jellemzőiben lényegében az „A” mintával megegyező kőzet. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: a kőzet típusos előfordulási helye a Barabás környéki, határon átnyúló Kaszonyihegy, melynek déli, hazai csúcsa a Tipet-hegy. A

minta

nagy

valószínűséggel

innen

származik.

53/C-D-E A „C”, „D” és „E” minták makroszkóposan kőzetet

is

képviselnek,

azonos ezért

leírásukat összevontan adom meg. A minták lilás-rózsaszínű, tömött, kemény felületükön

kőzetek.

Vágott

látható

folyásos

szövetűek. Binokuláris mikroszkóppal az elszórtan jelentkező 1 mm körüli nagyságú földpátok, valamint a jóval ritkább és kisebb méretű, bontott színes ásványok ismerhetők föl. A kőzet mikroszkópos tulajdonságai lényegében az „A” mintáéval megegyező. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: a kőzet típusos előfordulási helye a Barabás környéki, határon átnyúló Kaszonyi-hegy, melynek déli, hazai csúcsa a Tipet-hegy. A minta nagy valószínűséggel innen származik.

95

53/F Piszkosfehér, kissé porózus-likacsos, de tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximálisan 1 mm körüli nagyságú kvarckristályok ismerhetők föl benne. A likacsok falát gyakran igen apró (maximálisan 0,10,2 mm-es nagyságú) ásványok borítják. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet agyagásványosan kőzettörmelék alkotóként

bontott építi

gyakoriak

kvarcszemcsék,

valamint

alapanyagát

jelentős

mértékben

finomszemű

föl.

Ásványos

a

szögletes

az

ugyancsak

nagyméretű, akár 0,5-1 mm-es nagyságot elérő bontott

alunit kristályai. Néhány erősen horzsakő

és

andezites

anyagú

litoklaszt is előfordul. Megnevezés: bontott, alunitos riolittufa Megjegyzés: alunitos riolittufa mind a Tokaji-hegység, mind a Beregszászi-hegy környékén előfordulnak, ám az utóbbi területen jóval jelentősebbek, s jellemzőbbek bennük a nagyméretű alunitkristályok; ezért nagy valószínűséggel a kőzet a területről származik.

96

Nagyecsed, Sárvár (1 darab minta) 77.104.1 minta A minta friss felületén piszkosfehér színű, itt-ott okkerszínű foltokkal tarkítva. Erősen porózus-likacsos, de rideg, kemény kőzet; a likacsok maximális mérete elérheti a 2-3 mm-es

nagyságot

is.

Binokuláris

mikroszkóppal fölismerhetők benne a kvarc elszórtan jelentkező, maximálisan 0,5-1 mm-es nagyságú kristályai.

Polarizációs

mikroszkóppal

vizsgálva

megállapítható, hogy a kőzet mintegy 80%-át alkotja

a

kovásodott,

alunitosodott,

ám

fölismerhetően nagyrészt kőzetüveg-darabokból álló mátrix. A kristályos alkotók között a leggyakoribb

az

alunit,

de

hasonló

mennyiségben jelentkezik a kvarc is. Megnevezés: kovásodott alunitosodott riolittufa Megjegyzés: a kőzet valószínűleg a Beregszászi-hegy környékéről származik, ahol ilyen jellegű riolittufát számos helyen (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]) régóta bányásznak.

97

Nagyhalász–Pusztatemplom (5 db minta) 2009.1.21. Friss törésfelületén piszkos fehér, kissé zöldes árnyalatú, viszonylag kemény, nagyon finom pórusokkal sűrűn átjárt kőzet. Szabad szemmel is fölismerhető irányított

törmelékes, szövete.

kissé

Binokuláris

mikroszkóp alatt jól látható, hogy a szemcsék többségét maximum 1-2 mm-es kvarc, kőzetüveg darabkák, és horzsakődarabok alkotják. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet döntő része (~90%) lényegében finom, részben bontott üvegtörmelékből és akár több mm-es nagyságot is elérő, részben ugyancsak bontott horzsakő darabokból áll. Az ebbe ágyazódó kristályos alkotói közül nagyjából azonos arányban van jelen a kvarc, valamint a földpát. Utóbbiak között gyakoribb a szabidin, a plagioklász alárendeltebb. is megfigyelhető. A színes ásványokat néhány igen apró biotit-lemezke képviseli. Egy-két kerekded riolitlitoklaszt ugyancsak előfordul. (A mellékelt mikroszkópi fotó 1 nikol állásnál készült). Megnevezés: riolittufa Megjegyzés: építési kőanyagként a riolittufát az Árpád-kortól kezdődően számos jelyen bányásztak a tágabb térségben. Így nevezetes bányahelyek találhatók a Tokaji-hegység déli részén (Sárospatak, Tolcsva, Erdőbénye környéke), valamint a Beregszász környékén is. Bizonyos, hogy az anyag ezek valamelyikéből származik, de a pontosabb meghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek.

98

2009.1.22. A kőzet friss törésfelületén piszkosfehérszürke

színű,

porózus. törmelékes

viszonylag

Szabad

kemény,

szemmel

megjelenése,

s

is a

bár

látható nagyobb

(maximum 1-2 mm-es) szemcsék enyhén irányított

elhelyezkedése.

Binokuláris

mikroszkóppal jól látszik, hogy e szemcsék döntő többsége kvarc, de gyakoriak a hasonló nagyságú horzsakődarabok is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzetet lényegében (>95%) a finom méretű (legfeljebb néhány mikrométeres) kőzetüveg-darabkákból, apró horzsakő-darabokból áll. Az ebbe ágyazódó igen alárendelt mennyiségű (legfeljebb néhány %) kristályos alkotókat a kvarc és a szanidin legfeljebb néhány tizedmilliméteres nagyságú egyedei képviselik. (A mellékelt mikroszkói felvétel 1 nikol állásnál készült). Megnevezés: riolittufa (portufa) Megjegyzés: riolit portufa bányahelyei a Tokaji-hegység déli részén valamint a Beregszász környékén több helyen ismeretesek; a pontosabb meghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek.

99

2009.1.23. A kőzet friss törési felületén piszkosszürke színű, finom pórusok járják át, de viszonylag kemény. Törmelékes jellege szabad szemmel is jól fölismerhető. Szemcséi viszonylag nagyok lehetnek, maximális méretük eléri a fél centimétert is. Binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy a szemcsék között sokszor szöglete horzsakődarabok, kvarckristályok kőzetüvegdarabok és litoklasztok is előfordulnak. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet többségét részben agyagásványosan bontott kőzetüveg-darabok alkotják. Ebbe, mint mátrixba ágyazódó kristályok alkotók között leggyakoribb a kvarc, de hasonló gyakorisággal jelentkezik a szanidin is; a plagioklász kristálydarabok mennyisége jóval alárendeltebb. A kőzetben igen gyakoriak az általában több mm-es, de akár cm-es nagyságot is elérő riolit anyagú lapilli-darabok. (A mikroszkópi felvétel 1 nikol állásnál készült.) Megnevezés: riolit-(lapilli-)tufa Megjegyzés: ilyen kőzet mind a Tokaji-hegység déli részén, mind Kárpátalja határ menti területén (Beregszászi-hegy és környéke) előfordul.

100

2009.1.24. A kőzet friss törésfelületén piszkosszürke színű, finom pórusokkal átjárt, de viszonylag kemény. Törmelékes jelleg szabad szemmel is fölismerhető. nagyságú

A

maximum

szemcséi

mikroszkóppal horzsakődarabok

kvarc-,

közül

2-3

mm-es

binokuláris

kőzetüveg-

különböztethetők

és meg.

Elszórtan igen apró barnás (vasas) foltok is előfordulhatnak. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet döntő részét (~90%) alkotja a finom

kőzetüveg-törmelékből

és

apró

horzsakő-darabokból álló mátrix alkotja. Az alárendelt legfeljebb

mennyiségben

jelentkező,

tízed-milliméteres

s

nagyságú

kristályos alkotókat lényegében a kvarc és a szanidin képviseli; néhány nagyobb (1-2 mmes méretű) riolit-litoklaszt szintén előfordul. (A mikorszkópi felvétel 1 nikol állásnál készült). Megnevezés: riolittufa (portufa) Megjegyzés: riolit portufa bányahelyei a Tokaji-hegység déli részén valamint a Beregszász környékén több helyen ismeretesek; a pontosabb meghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek.

101

2009.1.25. A kőzet friss törési felületén piszkosfehér színű, kissé sárgás árnyalattal. Porózus, de viszonylag kemény. Szabad szemmel is jól láthatóan törmelékes szövetű. A szemcsék maximális

mérete

mikroszkóppal

1-2

mm.

kvarcszemcsék,

Binokuláris horzsakő-

darabkák ismerhetők föl benne. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzet mintegy 90%-át alkotja az akár mm-es

nagyságot

is

elérő

horzsakő-

darabkákból, valamint kőzetüveg-törmelékből álló mátrix. Az ebbe ágyazódó kristályos alkotók között a kvarc mellett megtalálhatók a szanidin, valamint a plagioklász földpát egyedei is. A színes ásványokat néhány opacitosodott biotit-lemezke képviseli. (A mikroszkópi felvétel 1 nikol állásnál történt.) Megnevezés: riolittufa Megjegyzés: a kőzet a Tokaji-hegység déli részéről, valamint a Beregszász környékéről származhat; a pontosabb meghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek.

102

Nagykálló, Cukor dűlő (1 darab minta) 2005.0524.2 minta A minta lilásszürke színű, kissé porózus,

de

kemény

kőzet,

kristályossági foka viszonylag magas. Szabad

szemmel

és

binokuláris

mikroszkóppal fölismerhetők benne a maximálisan 3 mm körüli nagyságú földpát, a kvarc, valamint a valamivel kisebb színes ásványok kristályai. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros. A hilopilites-üveges alapanyag mennyisége legfeljebb a kőzet 50%-át teheti ki. Uralkodó kristályos elegyrésze a plagioklász földpát, közöttük ikres és zónás egyedek egyaránt előfordulnak, de nem ritka a szadinin

sem.

Színtelen

alkotóként

megtalálható a kvarc is; többnyire viszonylag nagyméretű (akár 1-2 mm-es) kristályok formájában jelentkezik. A színes ásványok szintén

gyakori

alkotók.

Az

amfibólok

nagyobb méretű, viszonylag ép kristályai mellett a biotit kisebb, lényegében teljesen opacitosodott egyedei is megfigyelhetők. Megnevezés: biotitos amfibóldácit Megjegyzés: a kőzet feltehetően nem hazai lelőhelyről származik, ugyanis a Tokajihegységben ez a kőzettípus meglehetősen alárendelt; valószínűleg észak-erdélyi, (pl. a Gutin környéke) esetleg kárpátaljai eredetű.

103

Nyíregyháza, K-i elkerülő, 29. lelőhely (1 darab minta) 2004.0658.5 minta A minta lilásszürke színű, porózus,

de

kemény,

viszonylag kristályos kőzet. Szabad

szemmel

binokuláris

és

mikroszkóppal

fölismerhetők

benne

a

mintegy 2-3 mm-es maximális méretű földpát, valamint az ugyancsak gyakori színes ásványok kristályai. Polarizációs mikroszkópban látható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű. Alapanyaga pilotaxitos-hialopilites, azaz a földpát mikrolitok mellett jelentős a kőzetüveg mennyisége is. Fenokristályai között uralkodóak a főként ikerlemezes, alárendeltebben zónás plagioklász földpátok. Színes ásványként leggyakoribb

a

piroxén

(döntően

hipersztén). A piroxén mellett amfiból is előfordul. Mennyisége alárendeltebb a piroxénéhez

képest,

nagyobbak.

Szinte

de

kristályai

kivétel

nélkül

opacitosodtak, fölismerésüket sok esetben csupán

jellegzetes

átmetszetük

teszi

lehetővé. Megnevezés: piroxén-amfibólandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben is előfordul, de korlátozott kiterjedésben. Valószínűbbnek tűnik, hogy Kárpátalja vulkáni területéről (pl. a Szinyák) származik. Származási helyének pontosabb behatárolásához további vizsgálatok szükségesek.

104

Nyíregyháza, Oros, Nagyrét dűlő 29. lelőhely (1 darab minta) 2004.0673.13 minta A minta lilásszürke színű, kissé porózus, de kemény;

kristályossági

foka

viszonylag

magas. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a 2-3 mm-es nagyságot is elérő földpátkristályok, valamint a valamivel kisebb színes ásványok egyedei ismerhetők föl. A nagyobb pórusok és repedések mentén hialit is előfordulhat. Polarizációs mikroszkóppal vizsgálva jól látszik, hogy a kőzet fenokristályos porfíros szövetű. Alapanyaga hialopilities-pilotaxitos, azaz a kőzetüveg mennyisége nagyobb, mint a földpát mikrolitoké. Fenokristályai között leggyakoribb a plagioklász földpát, zónás és ikres, valamint ikres-zónás egyedek egyaránt előfordulnak közöttük. Színes ásványként a piroxének és az amfiból jelentkezik. A piroxének között uralkodó a hipersztén, az augit ritka. Az amfiból oxiambólok, általában vastag opacitos szegély övezi a kristályokat, a kisebbek teljesen opacitisodtak.. Megnevezés: piroxén-amfibólandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben is előfordul, de korlátozott kiterjedésben. Valószínűbbnek tűnik, hogy Kárpátalja vulkáni területéről (pl. a Szinyák) származik. Származási helyének pontosabb behatárolásához további vizsgálatok szükségesek.

105

Nyíregyháza, Pozsonyi út, Tesco (2 db minta) 99.105.1 minta A minta lilásszürke színű, finompórusos, de kemény kőzet; kristályossági foka viszonylag magas. Domináns ásványos alkotó a 3-4 mmes nagyságot is elérő földpát, valamint a valamivel kisebb színes ásványok kristályai adják. A pórusok-likacsok falát rendkívül apró kristályok boríthatják. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; alapanyagát nagyobb részt kőzetüveg alkotja, a mikrolitok

mennyisége

alárendeltebb.

Fenokristályai között uralkodó a többnyire ikres,

alárendeltebben

zónás

plagioklász.

Színes ásványként a barna amfiból és a piroxén fordul

elő.

Az

amfibólok

mennyisége

valamivel nagyobb, kristályait vékonyabbvastagabb opacitos szegély övezi. A piroxének általában kisebbek, közöttük hipersztén és augit egyaránt előfordul. Megnevezés: amfibólpiroxénandezit Megjegyzés: a kőzet valószínű származási helye Kárpátalja vulkáni területén kereshető, mivel a Tokaji-hegységben ilyen andezitváltozat csak igen kis kiterjedésben fordul elő.

106

99.0113.7 minta A minta piszkosszürke, friss törési felületén fehér színű, itt-ott okkersávos, illetve –foltos, igen pórusos kőzet. Az 1 mm-t sem elérő pórusok orientáltan megnyúltak.

Szabad

szemmel

és

binokuláris

mikroszkóppal az igen gyakori, általában 1 mm alatti méretű színtelen kristályok láthatók benne, egy részük biztosan fölismerhetően kvarc.

Polarizációs mikroszkóppal látszik, hogy a kőzet mintegy háromnegyed részét alkotja a kőzetüveg-törmelékből álló, átkovásodott és alunitosodott

alapanyag.

Kristályos

alkotói

közül a leggyakoribb az alunit, de ettől kevéssé marad el a kvarc mennyisége.

Megnevezés: kovásodott alunitosodott riolittufa Megjegyzés: feltehető származási hely a kárpátaljai Beregszászi-hegy térsége, ahol több előfordulása (pl. Nagymuzsaly [Muzsijeve]) régóta ismert.

107

Szabolcs megye (5 db minta) 68.261.1. (ua. mint 68.267.3) A minta barnásszürke, tömött kemény, jól láthatóan erősen kristályos kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők benne a maximum 2-3 mm-es nagyságú földpátkristályok; a színes ásványokat az ugyancsak gyakori amfiból és biotit képviseli. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű kőzet mintegy

felét

alkotja

az

uralkodóan

kőzetüvegből fölépülő alapanyag. Uralkodó fenokristályos elegyrésze a plagioklász fölpát. Igen gyakoriak a színes alkotók. A legnagyobb kristályok opacitos bontott.

amfibólok, szegéllyel Ugyancsak

melyek

egy

rendelkezik, viszonylag

s

része kissé nagy

mennyiségben jelenik meg a biotit; példányainak egy része, különösebb a kisebbek, erősen opacitosodtak. Mellettük valamivel kevesebb piroxén (hipersztén) is előfordul, melynek egyes kristályai szintén viszonylag nagyméretűek lehetnek. Megnevezés: piroxénes biotit-amfibólandezit Megjegyzés: ilyen jellegű andezitváltozat a Tokaji-hegység területén csak kis területen, esetleg piroxénandezit szegélyfácieseként jelenik meg; a minta származási helye bizonytalan, de valószínűbb, hogy valamely kárpátaljai vulkáni területhez kapcsolódik.

108

68.265.1 .A minta felülete szürke színű, friss törési felületén ezüstösen csillogó, erősen palás megjelenésű, könnyen széttörhető. A palás rétegek igen vékonyak, s körömmel könnyen szétválaszthatók. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy uralkodóan biotit és muszkovit csillámokból áll, de jelentős a kvarc mennyisége is. Elszórtan apró gránát kristályokat is találhatunk. A kőzetből vékonycsiszolat nem készült, kőzettani meghatározása e nélkül is egyértelmű Megnevezés: gránátos csillámpala Megjegyzés: ilyen jellegű kőzetek a jelenlegi határokon belül nem találhatók, feltételezhető származási helyként a Közép-Szlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. 68.272.1. A minta ezüstös zöld színű, 1-2 mm-es

nagyságú

sötétbarna

pöttyökkel tarkított erősen palás kőzet. A palássági síkok mentén a rétegek

körömmel

könnyen

szétválaszthatók. Szabad szemmel is jól látható, hogy egyik fő alkotói a csillámok; binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy a sötét pettyeket vastartalmú gránátkristályok alkotják. A mintából vékonycsiszolat nem készült, de kőzettani besorolása így is elvégezhető. Megnevezés: csomóspala Megjegyzés: ilyen jellegű kőzetek a jelenlegi határokon belül nem találhatók, feltételezhető származási helyként a Közép-Szlovákia (Vepor-hegység), esetleg a D-i Kárpátok kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba.

109

68.267.2 A minta sötétszürke-fekete színű, tömör, kemény kőzet. Viszonylag gyakoriak benne az apró (maximálisan 1 mm átmérőjű) likacsok, pórusok. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximálisan 1 mm körüli méretű földpátkristályok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű kőzet talán valamivel kevesebb, mint felét alkotó alapanyag nagyrészt

földpát

opakszemcsék mennyisége között

mikrolitok

alkotják,

a

alárendeltebb.

uralkodó

a

zömmel

és

hintett

kőzetüveg Fenokristályai ikerlemezes

plagioklász. Színes ásványként piroxének fordulnak elő, döntő többségük hipersztén, augit csak elvétve jelentkezik. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

110

68.274.1. A minta sötétszürke-fekete színű, föltűnően likacsos, kemény kőzet. A likacsok kerekdedek vagy oválisok, átmerőjük a 0,5 cm-t is meghaladhatja.

Binokuláris

mikroszkóppal

látható, hogy jelentős mennyiségben tartalmaz apró

(maximum

félmilliméteres)

színes

ásványokat. Ezek egy része limonitosodott, de az épebbek olivinnek tűnnek. A vékonycsiszolatban polarizációs mikroszkópi vizsgálatával megállapítható, hogy a kőzet interszertális szövetű, azaz alapanyaga lényegében földpátlécekből, ill. földpát mikrolitokból, finoman hintett opak ásványokból és apró színes ásványszemcsékből áll. Fenokristályai között szinte egyeduralkodó az olivin. Kristályait jeééemzően opacitos szegély övezi, egyes esetben

teljesen

mellett,

jóval

opacitosodtak.

alárendeltebb

Az

olivin

mennyiségben,

piroxén is előfordul.

Megnevezés: bazalt Megjegyzés: a tágabb környék vulkáni területein (Tokaji-hegység, Kárpátalja) bazalt nem, vagy csak több 10 méterrel a felszín alatt (Bodrogköz) található; a kárpát-medencebeli bazaltelőfordulások közül a dunántúli (Balaton-felvidék) és a nógrád-gömöri területeken ismertes az a „kenyérkő” néven is emlegetett hólyagüreges változat, ami a mintának is anyag, tehát származási helyként mindkét terület szóba jöhet.

111

Tiszadob (1 darab minta) 68.273.1 A minta barnásszürke színű, porózus likacsos kőzet. Az 1-2 mm-es nagyságot is elérő pórusok falát barnás, vasas bevonat borítja. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal az 1-2 mm-es maximális méretű földpátok, valamint a valamivel kisebb, de szintén gyakori színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs

mikroszkóppal

megállapítható,

hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; a hialopilites-pilotaxitos (uralkodóan kőzetüveg, alárendeltebben mennyisége

mikrolitok) meghaladja

alapanyag az

50%-ot.

Fenokristályai között uralkodóak a többnyire ikres, alárendeltebben zónás és zónás-ikres plagioklász földpát kristályai. Színes ásványként piroxéneket találhatunk, melyek között uralkodó a hipersztén, de augit is előfordul. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: igen gyakori kőzettípusról van; ásványos összetételében és szöveti bélyegeiben a minta nagyon hasonló a Tokaji-hegységben igen gyakori ún. savanyú piroxénandezithez, ezért feltehetően a hegység déli részéről származik.

112

Tiszadob, Ókenézi kastély, gát (3 db minta) 2003.0122.18 A minta fakó sárgásvörös színű, itt-ott vasas foltokkal tarkított, erősen likacsos-porózus, de viszonylag kemény kőzet. A likacsok mérete a fél cm-es nagyságot is meghaladhatja. Szabad szemmel is jól láthatóan akár 0,5 cm-es nagyságú szögletes kőzetdarabok találhatók benne. Binokuláris mikroszkóppal néhány horzsakőszerű képlet, valamint apró kvarckristályok is megfigyelhetők. Polarizációs

mikroszkóppal

megfigyelhető,

hogy a kőzet nagyobb részét alkotja a részben kovásodott, s jelentős részben kőzetüvegdarabkákból álló beágyazó anyag (mátrix). Kristályos alkotóként a kvarc a legjelentősebb, de számottevő a földpátok (döntően szanidin) mennyisége is. A viszonylag gyakori színes alkotók

opacitosodtak,

alakjuk

alapján

többségük biotit lehetett. A kőzetben igen gyakoriak a riolitos anyagú litoklasztok. Megnevezés: kovásodott riolittufa Megjegyzés: származási helyként a közeli Szerencsi-szigethegység (Szerencsi-dombság) jelölhető meg.

113

2003.0122.19 A minta felületén sötétszürke-fekete, vágott felületén barnásszürke színű, kemény; apró pórusokkal átjárt kőzet. Az 1 mm-nél is kisebb pórusok felszínét gyakran szürke vagy halványkék porszerű bevonat fedi. Ásványos alkotói közül szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal az igen gyakori 1-2 mm-es nagyságot is elérő földpát, valamint a valamivel ritkábban jelentkező és kisebb méretű színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; alapanyagát uralkodóan kőzetüveg, alárendeltebben

mikrolitok

fenokristályos

alkotják.

elegyrésze

a

Uralkodó plagioklász

földpát, köztük ikres, zónás és ikres-zónás egyedek

egyaránt

előfordulnak.

Színes

alkotóként a piroxének (többségben hipersztén, alárendelten augit) jelennek meg. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: igen gyakori kőzettípusról van; ásványos összetételében és szöveti bélyegeiben a minta nagyon hasonló a Tokaji-hegységben igen gyakori ún. savanyú piroxénandezithez, ezért feltehetően a hegység déli részéről származik.

114

2003.0143.15 A minta külsején sötétszürke-fekete, vágott felületén

lilásszürke

színű,

kemény

kőzet.

Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximálisan 1 mm körüli nagyságú földpát, valamint a valamivel kisebb méretű színes ásványok kristályai ismerhetők föl benne. Polarizációs

mikroszkóppal

vizsgálva

megállapítható, hogy a kőzet fenokristályosporfíros

szövetű;

a

mintegy

50%

körüli

mennyiségű alapanyag pilotaxitos-porfíros, benne a kőzetüveg mellett a mikrolitok mennyisége is jelentős. Fenokristályos alkotói között uralkodó a zónás, ikres, zónás-ikres plagioklász földpát. A színes ásványként jelentkező piroxének között elsősorban a hipersztén gyakori, de augit is előfordul.

Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: igen gyakori kőzettípusról van; ásványos összetételében és szöveti bélyegeiben a minta nagyon hasonló a Tokaji-hegységben igen gyakori ún. savanyú piroxénandezithez, ezért feltehetően a hegység déli részéről származik.

115

Tiszadob, Urkom (1 darab minta) 68.267.1 minta A minta sötétszürke-fekete színű, tömör, kemény, viszonylag kristályos kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximálisan 2 mm körüli földpát kristályai ismerhetők föl. Vékonycsiszolatban megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű. Mintegy felét alkotja a hialopilites-pilotaxitos jellegű, azaz

többségben

kőzetüveg,

alárendelten

mikrolitok alkotta alapanyag. Fenokristályai között

uralkodóak

plagioklász

földpát

kristályai, melyek között ikres, zónás és ikreszónás egyedek egyaránt előfordulnak. Szines ásványként a piroxének jelentkezik. Közöttük többség van a hipersztén, az augit valamivel ritkább. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: igen gyakori kőzettípusról van; ásványos összetételében és szöveti bélyegeiben a minta nagyon hasonló a Tokaji-hegységben igen gyakori ún. savanyú piroxénandezithez, ezért feltehetően a hegység déli részéről származik.

116