JELENTÉS. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék. Dr.Kerényi Attila egyetemi tanár

JELENTÉS $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHOLOOHWYHHJ\pELQWHJUiOWIHMOHV]WpVLJ\HNNHO kapcsolatos nemzeti intézményi mechanizmusok vizsgálata c. kutatásról

Megbízó:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Megbízott:

Debreceni Egyetem, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék

7pPDIHOHOV

Dr.Kerényi Attila egyetemi tanár

A jelentést készítették: Dr.Kerényi Attila Dr.Csorba Péter Dr.Szabó György Dr.Fazekas István Szabó Szilárd Szilágyi Zsuzsanna Bodnár Réka

Debrecen 2003. július 1

Tartalomjegyzék

1.

A kutatás célja és körülményei ............................................................................ 3

2.

A kutatás részletes szempontjai ........................................................................... 4

3.

A vizsgált országok kiválasztása.......................................................................... 5

$]RUV]iJRNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVLQWp]PpQ\L mechanizmusainak vizsgálata .............................................................................. 6 4.1. Németország......................................................................................................... 7 4.2. Nagy-Britannia................................................................................................... 14 4.3. Hollandia ............................................................................................................ 19 4.4. Írország............................................................................................................... 27 4.5. Görögország ....................................................................................................... 36 4.6. Lengyelország .................................................................................................... 44 4.7. Csehország ......................................................................................................... 49 4.8. Szlovákia ............................................................................................................ 57 4.9. Svájc................................................................................................................... 64 4.10. Egyesült Államok............................................................................................... 69 4.11. Kanada................................................................................................................ 83 4.12. Dél-Afrikai Köztársaság .................................................................................... 97 4.

5.

Az OECD és a UNDP iránymutatiVDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHO kapcsolatos stratégiai döntéshozáshoz ............................................................. 104

6.

Összefoglalás ................................................................................................... 109

7.

Felhasznált szakirodalom................................................................................. 123

8.

Mellékletek....................................................................................................... 128

2

1. A kutatás célja és körülményei $ 0HJEt]yYDO YDOy HJ\H]WHWpV DODSMiQ D MHOHQOHJL NXWDWiV I FpOjait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. Meg kell vizsgálnunk, hogy az elemzésre kiválasztott országokban – hogyan készültDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD – van-e más, integrált fejlesztési program, ami támogatja a fenntartható IHMOGpVW – van-e más, integrált fejlesztési program, ami ellene hat a fenntartható IHMOGpVQHN – ha van ilyen (az utóbbi), akkor tettek-e lépéseket D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV stratégiával való összehangolásra, – PLQGH]HNEOPLDSpOGDpUWpNDKDV]QRVtWKDWy magyar szempontból. A fenti, iránymutató szempontok alapján részletes szempontokat határoztunk meg (ld. 2. fejezet). $ NXWDWiV N|UOPpQ\HLYHO NDSFVRODWEDQ NpW WpQ\H]UH NHOO IHOKtYQXQN D Megbízó figyelmét. 1. $] HJ\HV RUV]iJRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWégiái mind tartalmukban, mind WHUMHGHOPNEHQ pV IRUPiMXNEDQ LJHQ HOWpUHN HJ\PiVWyO (] Q\LOYiQYDOyDQ befolyásolta az elemzés lehetséges mélységét, így elemzéseink terjedelme RUV]iJRQNpQWMHOHQWVHQNO|QE|]LN 2. Vizsgálataink során a nemzeti stratégiák eOHP]pVH PHOOHWW V]pOHVN|U szakirodalmi feltáró munkát is végeztünk. Ennek során fontosnak ítéltük az OECD és a UNDP ajánlásait a témával kapcsolatban, így ezeket is feldolgoztuk. $] HOHP]pVHNHW KpW I YpJH]WH HO PDMG D WpPDIHOHOV V]HUNHV]WHWWH HJ\VpJes IRUPiED $ J\RUV iWWHNLQWKHWVpJ pV pUWHOPH]KHWVpJ NHGYppUW D] HJ\HV RUV]iJRNNDO kapcsolatos elemzéseket az alábbiak szerint építettük fel. Minden megvizsgált ország esetében QRUPiOiOOyEHWNNHOV]HGWND]DGRWWVWUDWpJLiEDQWpQ\V]HUHQPHJWDOiOKDWy állításokat, tartalmi elemeket. (Ezek többségükben nem szó szerinti fordítások, hanem WDUWDOPLNLHPHOpVHNW|P|UtWpVHN$V]yV]HULQWLLGp]HWHNHWLGp]MHOEHQN|]|OMN „Megjegyzés:” kifejezetéssel vezettük be az adott résztémához kapcsolódó NXWDWyL NRPPHQWiURNDW NLHJpV]tW LQIRUPiFLyNDW V H]W D V]|YHJHW GOW EHWYHO V]HGWNKRJ\MyOHONO|QOM|QDVWUDWpJLDWDUWDOPLHOHPHLWO$Megjegyzések nemcsak szubjektív értékítéletet, véleményt tartalmaznak, hanem sokszor olyan NLHJpV]tW információkat is, amelyek az adott stratégia tartalmi hiányosságára vagy egyéb objektív tulajdonságára utalnak.

3

Félkövér EHWWtSXVVDO V]HGWN D]RNDW D NXOFVV]DYDNDW HVHWOHJ PRQGDWRNDW amelyek a magyar stratégia kidolgozása szempontjából az átlagosnál fontosabbak lehetnek. $  IHMH]HWEHQ LVPHUWHWpVUH NHUO részletes szempontok sorrendjében WiUJ\DOMXN PLQGHQ RUV]iJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiQDN készítésével NDSFVRODWRVLQWp]PpQ\LPHFKDQL]PXVRNDW(J\HJ\RUV]iJHVHWpEHQHOIRUGXOWKRJ\D megadott szempontokon túl más fontosnak ítélt témáról vagy a stratégia sajátosságáról/sajátosságairól is írtunk. Ez esetben számozás nélkül, az adott tartalmi HOHP]pV OpQ\HJpW NLIHMH] DOFtPPHO MHO|OWN D V]|YHJUpV]W DPHO\HW QRUPiO EHWNNHO szedtünk. (Ezen belül ugyancsak alkalmaztuk a magyar szempontból fontos NLHPHOpVHNHWIpON|YpUEHWNNHO

2. A kutatás részletes szempontjai $] HJ\HV RUV]iJRN QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiQDN megalkotásához kapcsolódó intézményi mechanizmusokat az alábbi szempontok szerint elemeztük. 1. 0LO\HQ WHVWOHWV]HUYH]HWiOODPL DSSDUiWXV YROW IHOHOV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV stratégiájának kidolgozásáért? 2. .pV]tWHWWHNHHO]HWHVQHP]HWLNRQFHSFLyW"(VHWOHJV]HNWRUiOLVNRQFHSFLyNDW" 3. Születtek-e ezzel kapcsolatos törvények, rendeletek vagy egyéb jogszabályok? 4. Születtek-e külön tevékenységi programok? 5. Ha igen, milyen körben voltak érvényesek? (Pl. születhet jogszabály egy-egy V]HNWRUUD IHQQWDUWKDWy PH]JD]GiONRGiV V]DEiO\DL IHQQWDUWKDWy energiagazdálkodási program stb.) 6. Hogyan hangolják össze a gazdasági szektorok programjait? 7. %HYRQWiNH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD NpV]tWpVpEH D WiUVDGDOPL ]|OG szervezeteket? Ha igen, hogyan? - Fórumokat tartottak? - Írásban kértek véleményeket? - Egyéb módon. (Szabályozták-e a véleményalkotás kereteit?) 8. %HYRQWiNHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHDWXGRPiQ\RNNpSYLVHOLW" - Ha igen, mely tudományágakét? - Milyen tudományos szervezeteket, intézményeket (tudományos akadémiákat, kutatóintézeteket, egyetemeket)? 0HQQ\LUHYHWWpNILJ\HOHPEHDWXGRPiQ\NpSYLVHOLQHNMDYDVODWDLW" 9. %HYRQWiNH D VWUDWpJLD NpV]tWpVpEH D JD]GDViJ V]HUHSOLW" 9iOODONR]yN QDJ\YiOODODWRN VWUDWpJLDL iJD]DWRN ± SO HQHUJLDLSDU PH]JD]GDViJ ± NpSYLVHOLW

4

10. Milyen szerepe volt a stratégia készítésében az informatikának (a világhálónak)? Jelentésünkben országonként ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Amennyiben az adott stratégiában és/vagy a hozzá kapcsolódó egyéb anyagokban nem találtunk érdemi választ, a vizsgálat adott szempontját ebben az esetben is feltüntettük, s röviden indokoltuk a hiány okát.

3. A vizsgált országok kiválasztása $ WDQXOPiQ\R]iVUD NHUO RUV]iJRN NLYiODV]WiViQDN DODSYHW V]HPSRQWMDLW V D]RNDODSMiQD]RUV]iJRNSRWHQFLiOLVOLVWiMiWD0HJEt]yYDOHOUHPHJEHV]pOWNpVD]WD Megállapodásban is rögzítettük. $ YpJV RUV]iJOLVWiW D KR]]iIpUKHW DQ\DJRN csekély mértékben befolyásolták, ugyanakkor a vizsgálandó országtípusok PLQGHJ\LNpEO YiODV]WRWWXQN HOHP]pVUH NHUO VWUDWpJLiW -HOHQWpVQNEHQ D] DOiEEL RUV]iJRN QHP]HWL VWUDWpJLiMiW YDJ\ D]]DO HJ\HQpUWpNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVGRNXPHQWXPRW GROJR]WXNIHO Az Európai Unió fejlett tagállamai: 1. Németország 2. Nagy-Britannia 3. Hollandia Az Európai Unió „kohéziós” országa: 4. Írország Az Európai Unió fejletlenebb országa: 5. Görögország Megjegyzés*|U|JRUV]iJQDNQLQFVHOIRJDGRWWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMDH]pUWD johannesburgi Föld-csúcsra készített jelentésüket értékeltük stratégiaként. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok: 6. Lengyelország 7. Csehország 8. Szlovákia Fejlett, nem EU-tag európai ország: 9. Svájc Fejlett tengerentúli országok: 10. Egyesült Államok 11. Kanada )HMOGRUV]iJPiVNRQWLQHQVUO 12. Dél-Afrikai Köztársaság 5

$]RUV]iJRNIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV intézményi mechanizmusainak vizsgálata

• Németország • Nagy-Britannia • Hollandia • Írország • Görögország • Lengyelország • Csehország • Szlovákia • Svájc • Egyesült Államok • Kanada • Dél-Afrikai Köztársaság

6

4.1. Németország (O]HWHVLQIRUPiFLyN $QHP]HWLVWUDWpJLDPiUD]HOVROGDORQOHV]|JH]LKRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpV DODSYHW FpOMD pV HJ\~WWDO HOIHOWpWHOH LV D költségvetési egyensúly megteremtése. +LV]HQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD DODSHOYH KRJ\ D OHKHW OHJNHYpVEp NRUOiWR]]XN D] XWiQXQN N|YHWNH] JHQHUiFLyN OHKHWVpJHLW 3O W~O QDJ\YRQDO~ Q\XJGtMtJpUHWHNNHO VHP DPLW V]NVpJV]HUHQ D HON|YHWNH] DNWtY NRURV]WiO\RNQDN kell teljesíteni!) A nullszaldós költségvetés elérését 2006-ra tartják reálisnak. Megjegyzés: Ezt kifejezetten napi politikai t] FpONLW]pVQHN WDUWMXN PHUW D VWUDWpJLD NpV]tWpVpQHN LGV]DNiEDQ D PDJDV iOODPKi]WDUWiVL KLiQ\ NLHPHOW NDPSiQ\WpPiMDYROWDV]LHOQ|NYiODV]WiVQDN 8J\DQFVDN PHJMHOHQLN PiU D EHYH]HWEHQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD mindhárom pillére: a gazdasági, az ökológiai és a társadalmi oldal. Ezek a részterületek mindegyike kapcsolódik a költségvetési egyensúly elérésének FpONLW]pVpKH]±SODJD]GDViJLLOO|NROyJLDLDGyUHIRUPLOODQ\XJGtMUHIRUPUpYpQ (OpJVUQHPOHJHWLNKRJ\DQpPHWJD]GDViJIHQQWDUWKDWyViJDQHPNpS]HOKHW el egy JOREiOLVIHQQWDUWKDWyIHMOGpVQpONO1HP]HWLFVHOHNYpVQHP]HWN|]LIHOHOVVpJ az egyetlen Földért) Gyakran történik utalás arra, hogy Németországban már eddig is példamutató HUHGPpQ\HN V]OHWWHN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHUpQ ± SO D YROW 1'. IHO]iUNy]WDWiVD NDSFViQ D PXQNDQpONOLVpJ NH]HOpVH HQHUJLDWDNDUpNRV N|UQ\H]HWNtPpO LSDUiJDN támogatása stb.) $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV IHOIRJKDWy etikai kérdésként is, amely illeszkedik az HXUySDL V]RFLiOLV PRGHOOKH] (QQHN DODSHOYHL D V]ROLGDULWiV pV D FVDOiG HUVtWpVH 6DMQRVDFVDOiGpVD]LVNRODiOWDOPXWDWRWWSpOGDPDPiUVRNV]RUQHPHOpJHUVWiPDV] amikor a fiatalok rájönnek, hogy bizonyos nemes értékek nem igazán érvényesülnek a társadalomban. Ekkor sokszor az egyház közvetítette keresztény értékrend nyújthat PHJIHOHOLGHROyJLDLKiWWHUHW 1HKH]HQWDJDGKDWyD V]RURV NDSFVRODWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpVDJOREDOL]iFLy N|]|WW (PLDWW ± iWWpWHOHVHQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUH Qp]YH LV ± HUV NULWLND IRJDOPD]yGLNPHJDQHP]HWN|]LWNHKHO\LNXOW~UiNDWIHMOGWiUVDGDOPDNDWURPEROy KDWiVD PLDWW $ JOREDOL]iFLyW PD N|QQ\ D]RQRVtWDQL V]iPRV D IHMOG RUV]iJRNUD nézve hátrányos egyezménnyel, pedig a globalizáció hosszú távon fellendülést, stabilitást, az emberi jogok kiterjesztését ígéri. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVWHJ\KHO\HQHJ\RO\DQszerkezeti átalakulásnak nevezi, amely gazdaságilag sikeres, ökológiailag és társadalmilag pedig hosszú távon IHQQWDUWKDWy (]W D JD]GDViJLWiUVDGDOPL V]HUNH]HWiWDODNtWiVW NpW WpQ\H] NpSHV D My

7

LUiQ\ED PR]GtWDQL D] HUV identitástudat és a kreativitás $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV modellt kínál a V]HPpO\HV V]DEDGViJ pV D WiUVDGDOPL IHOHOVVpJ közötti egyensúly elérésére is. $ YLWiN VRUiQ NLWQW KRJ\ sikerre csak akkor lehet számítani, ha az iOODPSROJiURN PHJWDOiOMiN KHO\NHW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiEDQ, ha ÄPHJpU]HP KRJ\ WpQ\OHJ YDQ V]HPpO\HV IHOHOVVpJHP D FpORN HOpUpVpYHO kapcsolatban” – idézik egy hozzászóló szavait. $NLGROJR]iVipUWIHOHOVWHVWOHWV]HUYH]HW $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV D EHIHNWHWN D WHUPHON pV D IRJ\DV]WyN N|]|V J\H vagyis mindenkié. Az állam végrehajtója a széles társadalmi dialógus során kialakult konszenzusnak. A német nemzeti stratégia az Agenda 21-re épül. Németországban D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLGROJR]iViQDN motorja, a mintegy 2300 „Local Agenda 21” szervezet volt. Ezek a helyi iOODPSROJiUL V]HUYH]HWHN My LGHMH OHKHWVpJHW Q\~MWDQDN D KHO\L SROLWLNXVRN szakemberek és állampolgárok közötti dialógusra. A legaktívabbak a takarékos energiafelhasználás, a zöldfelület-fejlesztés és a közlekedés szervezés terén voltak. A QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLGROJR]iViKR] WHKiW YROW HJ\ LJHQ UpV]OHWHV alapanyag, amelynek összeszedésében szerepet játszottak a tartományok, az önkormányzatok, a N|UQ\H]HWYpG FVRSRUWRN a (terület)fejlesztési szervezetek, a szakszervezetek, a PH]JD]GDViJL pV IRJ\DV]WyL FVRSRUWRN, a tudományos élet V]HUHSOLD]HJ\Ki]DNés az állampolgárok. A konkrét munkát a Szövetségi Kormány PHOOHWW PN|G Kancellária egyik államtitkára alá tartozó State Secretaries’ Committee for Sustainable Development V]HUYH]WH$]iOODPWLWNiUIHODGDWDYROWDN|YHWNH]PLQLV]WpULXPRNN|]|WWLNDSFVRODWRN lebonyolítása: – Külügy-, – Pénzügy-, – Gazdasági, ±)RJ\DV]WyYpGHOPLpV0H]JD]GDViJL – Munkaügyi, – Belügy-, – Szállítási, – Környezetvédelmi, – Oktatási és Kutatási, – Egészségügyi, – Gazdasági kapcsolatok, valamint ±&VDOiG,GV1J\LpV,IM~ViJL0LQLV]WpULXP $] HOUHKDODGiVUyO D] iOODPWLWNiU UHQGV]HUHVHQ EHV]iPROW D 6]|YHWVpJL Kabinetnek (kormányüléseken). Az államtitkársági hivatalt (Committee) munkájában a Sustainable Development Council támogatta, amelyet a szövetségi kancellár, G. Schröder nevezett ki. Gyakorlatilag ez a )HQQWDUWKDWy)HMOGpVL7DQiFV készítette el a

8

QHP]HWL VWUDWpJLD Yi]ODWiW $ 7DQiFV YROW D J\MWKHO\H pV YLWDIyUXPD D környezetvédelmi, kereskedelmi, ipari, szállítási, tartományi, önkormányzati, IRJ\DV]WyYpGHOPL PH]JD]GDViJL pOHOPLV]HULSDUL HJ\Ki]L NOJ\L pV WXGRPiQ\RV élet delegáltjainak. Ennek a Tanácsnak D PN|GpVpW D G|QWpVL IRO\DPDW ~MV]HU elemének tekintik, hiszen közvetlen kapcsolatot létesített a társadalmi csoportok és a Szövetségi Kormány között.  D] gQNpQWHV 6HJtWN 9ROXQWHHUV  1HP]HWN|]L eYH YROW DPL My DONDORP volt a társadalmi elvárások feltérképezésének, s sok információt adott az Szövetségi Foglalkoztatási Intézet (Federal Inst. for Employment) is. (O]HWHVQHP]HWLV]HNWRUiOLVNRQFHSFLy $ YpJOHJHV QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD D N|YHWNH] OpSpVHNEHQ készült el: 1997- 2000 között minden tartományi parlament elfogadta a saját fenntartható IHMOGpVLVWUDWpJLiMiWW|EEQ\LUHDGDSWiOYDDWDUWRPiQ\L$JHQGDSURJUDPRNDW $ QHP]HWL VWUDWpJLD WHKiW DOXOUyO pStWNH]YH HJ\ OHJDOiEE  pYHV HONpV]tW munka eredménye! EHQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD YDJ\ DQQDN YDODPHO\ UpV]OHWNpUGpVH több alkalommal volt témája a szövetségi parlament, ill. a parlamenti frakciók ülésének. Pl. Report on Education for Sustainable Development Megjegyzés: -HOOHP] PyGRQ NRQNUpWDQ FVDN D NRUPiQ\SiUWL 63' pV =|OGHN DNFLyL szerepelnek a felsorolásban! Hazánknak tanulság: szakmai fenntartható IHMOGpVLVWUDWpJLiWNHOONpV]tWHQL 2001 májusában a tartományi környezetvédelmi miniszterek találkozóján külön IHQQWDUWKDWyIHMOGpVPXQNDpUWHNH]OHWYROW 2001 október-november során a „Dialoge on Sustainability“ fórumon lehetett írásban, vagy az interneten a témához hozzászólni.  GHFHPEHUpEHQ D NRUPiQ\ Q\LOYiQRVViJUD KR]WD D] HOV WHUYH]HWHW pV D]W megküldte minden tartományi kancelláriának is. 2002 februárig lehetett újra írásban, vagy az interneten hozzászólni az anyaghoz 0LQGNpW YLWDLGV]DNEDQ OHKHWVpJ YROW DUUD KRJ\ Ächatting online” módon EiUNL EHV]pOMHQ D IHOHOV iOODPWLWNiUUDO D] iOODPWLWNiUViJL KLYDWDOYH]HWYHO D 7DQiFV elnökével vagy az érintett szövetségi miniszterekkel.

9

Megjegyzés: $NRUPiQ\]DWD]V]LYiODV]WiVHOWWGHPRQVWUiOQLDNDUWDKRJ\van HJ\ QDJ\ tY NRQFHSFLyMD pV HQQHN QHP]HWL SURJUDPPi HPHOpVpKH] V]tYHVHQ veszi a legszélesebb társadalmi rétegek segítségét. 0LQGNpW YLWDLGV]DNEDQ kerekasztal-konzultációkat szerveztek az |QNRUPiQ\]DWRN D NHUHVNHGHOHP D] LSDU D V]DNV]HUYH]HWHN D N|UQ\H]HWYpG FVRSRUWRNDWHUOHW IHMOHV]WpVLV]HUYH]HWHNDPH]JD]GDViJLpVIRJ\DV]WyLFVRSRUWRN DWXGRPiQ\RVpOHWV]HUHSOLpVD]HJ\Ki]DNN|]|WW(]HQNtYOQDJ\V]iP~HJ\HVOHWpV szervezet készített részletes írásbeli kommentárt a témáról. A legtekintélyesebb szervezetek – pl. a Heinrich Böll Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány stb. UHQGH]WHNDYLWDLGV]DNEDQQDJ\V]DEiV~konferenciát, de voltak pártok – pl. a német „zöld-párt”- Bündnis90/Die Grünen, vagy a minisztériumok által szervezett fórumok LV 7HUPpV]HWHV KRJ\ D] J\ I PR]JDWyMD D )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL Tanács sorozatban szervezte különféle akcióit, pl. a légszennyezettség csökkentése, a takarékos területhasználat, vagy a globalizációs problémák ügyében. A Szövetségi Kormány a nemzeti program elveinek tisztázása után, de még az HONpV]tWpVL NDPSiQ\ NH]GHWpQ  QRYHPEHUpEHQ próba-programokat (pilotprojekt) indított be a tervezet egyes elemeinek gyors tesztelése érdekében. Ezek a WHV]WSURJUDPRN HOVVRUEDQ D JD]GDViJL |NROyJLDL pV V]RFLiOLV pUGHNHN RSWLPDOL]iFLyMiQDN HOOHQU]pVpUH YRQDWNR]WDN LOO DQQDN IHOGHUtWpVpUH KRJ\ PHO\ WpQ\H]NQHN YDQ HUV KDWiVD D NHUHVNHGHOHPUH D] LSDUL WHUPHOpVUH D foglalkoztatottságra és a környezetvédelemre (ld. még 4. pont alatt). $ YLWDLGV]DNRNEDQ NRPRO\ IHODGDW YROW D WiUVDGDOPL PpUHW GLVNXU]XV mederben tartása.  I WpPD volt ui. állandóan terítéken (pl. energia, mobilitás, reciklálás, egészséges táplálkozás, stb.), s nagy volt a veszélye, hogy elkalandozó, parttalan vita fog kialakulni. Különösen a szociális pillér körül kristályosodott ki nehezen az egyetértés ± UHQJHWHJ YpOHPpQ\ IXWRWW EH D JHQHUiFLyN N|]WL HJ\HO HVpO\HN D] pOHWPLQVpJ D V]ROLGDULWiV VRFLDO FRKHVLRQ  LOO D QHP]HWN|]L IHOHOVVpJ WpPiMiYDO NDSFVRODWEDQ 9ROWDN RO\DQ YpOHPpQ\HN LV DPHO\HN PHJNpUGMHOH]WpN D] (8 KiURP SLOOpUUH WDJROyGy IHQQWDUWKDWy IHMOGpV IHOpStWpVpW LV ± PRQGYiQ KRJ\ H] korlátozza az integrált szemléletet. $ V]pOHV N|U HONpV]tW PXQND HJ\LN NRQNUpW DQ\DJD YROW D %XQGHVWDJ ~Q Enquete Bizottságának jelentése „Protection of Man and the Environment” címmel. 2002 áprilisában elkészült a végleges változat, „Perspectives for Germany, Our Strategy for Sustainable Development” címmel (kb. 330 oldal). A stratégia PHJIRJDOPD]]DD]HOYLDODSiOOiVWDNLW]|WWIHOpUHQGFpOWH]HQEHOONLHPHOW fontosságú témát. (Részletesen ld. a tartalmi elemzésnél.) $ YLWDLGV]DNRNEDQ VRNDQ kifogásolták, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap igen kevés.6]iPRVKR]]iV]yOyV]HULQWHJ\LO\HQQDJ\KRUGHUHMNRQFHSFLyYDO NDSFVRODWEDQ ± KD D NRUPiQ\ WpQ\OHJ NRPRO\DQ YHV]L D FpOW  NHYpV D] LG HJ\ tényleges társadalmi konszenzus kialakítására. Ezen kívül abban is egyetértés volt, hogy a stratégia elkészítése nem jelenti a munka végét, továbbra is fenn kell tartani a WiUVDGDOPL GLDOyJXVW (J\|QWHW YROW D] D YpOHPpQ\ KRJ\ akkor lesz hiteles a

10

stratégia, ha sikerül jól definiált, quantifikált (azaz: mennyiségileg meghatározott) és UHiOLVFpONLW]pVHNHWPHJIRJDOPD]QL 3. Törvények, rendeletek, jogszabályok 'LUHNWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUHYRQDWNR]yUHQGHOHWHWQHPDGWDNNLHUUHQHPLV YROWLGKLV]HQDNRQNUpWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]tWpVHNEHJ\IpOpYDODWW lezajlott. A tartalmi elemzésnél említünk majd egy sor olyan törvényt, rendeletet, amelyek egy-egy részterületen nyújtanak jogi támogatást a stratégia számára. A stratégia aktuálpolitikai beágyazottságát egyébként nem is nagyon titkolják, ÄD QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD 1pPHWRUV]iJ SROLWLNDL SURJUDPMiQDN D része” (232. oldal). Megjegyzés: $]  IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD PHJV]OHWpVH LQNiEE HJ\ KRVV]~ IRO\DPDW EHWHW]pVH V]iPRV  pYH PHJOpY W|UHNYpV UHQGV]HUEH foglalása, és kevésbé találunk olyan részletet, amit direkt ennek a programnak az érdekében „találtak ki”.

4. Külön tevékenységi programok Készült egy jelentés „Sustainability in Financial Policy” címmel, a Munkaügyi Minisztérium pedig hosszabb ideje foglalkozik, pl. a JUMP = Action Programme Against Youth Unemployment keretében a hosszú távú ifjúságfoglalkoztatási problémával. 1pPHWRUV]iJEDQ HJ\pENpQW OHJW|EE IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL NpUGpV pOHVHQ IHOYHWG|WW D] RUV]iJ  pYYHO H]HOWWL ~MUDHJ\HVtWpVH LGHMpQ ± YDJ\LV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL LVPHUHWHN My UpV]H D NHOHWL RUV]iJUpV] IHO]iUNy]WDWiVDNRU |VV]HJ\OW tapasztalatokra támaszkodhat. Így pl. a Professional Training Programme East 2002, Social Town stb. .RQNUpWDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HONpV]tWpVHNRU D] ~Q SLORW programok játszottak nagy szerepet egy-egy kérdés tesztelésében. Ilyen pilot-programok voltak: ¾ D PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN SO WHQJHUSDUWL V]pOHUPYHN pV D KLGURJpQ I|OGJi]LOOPHWDQRODODS~KWHUPHOFHOOiNW|NpOHWHVtWpVpUH  ¾ a gazdaságosabb háztartási áramfelhasználásra, közlekedésre nézve, ¾ NO|QE|]N|UQ\H]HWEDUiWWHFKQROyJLiNNDONDSFVRODWEDQ 5. Törvények, rendeletek, programok érvényességi köre A stratégia a tevékenységi programok érvényességi körét konkrétan nem IRJDOPD]]D PHJ $]RQEDQ MHOOHJNEO IDNDG KRJ\ W|EEVpJN V]|YHWVpJL V]LQW

11

program, míg a Professional Training Programme East 2002 a volt NDK területére vonatkozik. $NDSFVROyGyMRJV]DEiO\RNPLQGV]|YHWVpJLV]LQWHN 6. Gazdasági szektorok összehangolása Konkrétan csak a közlekedés és várostervezés összehangolása – pl. „Town with short roads” tervezési modell alkalmazása – jelenik meg a stratégiában. Az azonban az  SRQWEDQ OHtUWDNEyO LV HJ\pUWHOP KRJ\ D Szövetségi Kormány, ill. az általa megbízott testületek feladata volt a stratégiával kapcsolatos szektorális tevékenységek összehangolása.

7. Társadalmi szervezetek szerepe A N|UQ\H]HWYpG FVRSRUWRN I N|YHWHOpVH D] YROW KRJ\ D VWUDWpJLD YLOiJRV hosszú távú célokat fogalmazzon meg a klímavédelemmel, az öko-adókkal kapcsolatban, és csökkentse a szénfelhasználás támogatását. Kifogásolták, hogy a VWUDWpJLD WHUYH]HWpEHQ QLQFV KDWiUR]RWW WHUY D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOOHQ KDWy tendenciákkal szemben (hogy melyek ezek a tendenciák, nem részletezi). A IRJ\DV]WyYpGV]HUYH]HWHN felléptek a génmanipuláció ellen, ill. a bioenergia és az ökocimkék érdekében. Az önkormányzatok INpSSHQ D /RFDO $JHQGD  DQ\DJRN EHpStWpVpW szorgalmazták, továbbá fontosnak tekintették a kiegyensúlyozott területhasználat szabályozását. Igen aktívak voltak a szakszervezetek – számos akciót, kampányt indítottak be – pl. Employees’ Interests and Sustainability, Eco-friendly Ways of Getting to Work, Employment and Ecology stb. A tapasztalatokról általában tartományi szinten készítettek összefoglalókat 2000 szeptemberére, amit aztán közvitára bocsátottak. Megjegyzés: Arról, hogy a javaslatok milyen arányban épültek be a végleges DQ\DJEDFVDNDQQ\LWDOiOKDWyKRJ\MHOHQWVPpUWpNEHQ $OHJQDJ\REEQpPHWN|UQ\H]HWYpGV]HUYH]HWD*HUPDQ/HDJXHIRU1DWXUH &RQVHUYDWLRQ DQG (QYLURQPHQW 3URWHFWLRQ DPL  V]HUYH]HW J\MWKHO\H pV  PLOOLy tagja van. E szervezet támogatásával a társadalmi viták során több mint 1000 (!) fórumot, vitát szerveztek.

8. Tudományok szerepe $ VWUDWpJLD HONpV]tWpVpEHQ UpV]W NDSWDN D WXGRPiQ\ NpSYLVHOL GH NRQNUpW hozzájárulásukról a munkához nincs információ. A leírásokból megállapítható, hogy YiURVWHUYH]N N|]OHNHGpVL V]DNHPEHUHN |NROyJXVRN mindenképpen hallatták hangjukat. A tudósok egyik lényeges elméleti megállapítása volt, hogy a három pillér

12

közül az ökológiai, azaz a természeti adottság korlátozza a gazdaság és a társadalom IHMOGpVL OHKHWVpJHLW $ WXGyVRN N|]|WW WHUMHG D] D Qp]HW KRJ\ V]OHWEHQ YDQ HJ\ |QiOOyQDNWHNLQWKHWÄIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWXGRPiQ\” A téma bekerült a nagy kutatóintézeti hálózatok programjába is – pl. a Helmholtz intézeteknél a „Global development - sustainable in the future” címmel. Környezetbarát technológiák kifejlesztésére 10 év alatt a német kormány kb. 700 alapítványt, szervezetet támogatott. A tudományos elemzések gyakori PHJiOODStWiVD YROW KRJ\ QLQFV ÄUHDG\PDGH IRUPXOD´ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUH Az LGHYiJyIHMH]HWHNIHOWQHQD]iOWDOiQRVViJV]LQWMpQPDUDGQDN ÒJ\WQLNKRJ\EiUQHPNLIHMH]HWWHQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpUGHNpEHQKR]WiN létre a Kockázatelemzési Szövetségi Intézetet (Bundesinstitut für Risikobewertung), GHPRVWPLQWKDWHYpNHQ\VpJpQHNMHOHQWVUpV]pWH]WHQQpNL $JD]GDViJV]HUHSOLQHNV]HUHSH $] LSDU pV D NHUHVNHGHOHP NpSYLVHOL D VWUDWpJLD NLGROJR]iVD VRUiQ szorgalmazták a versenyképesség és a nemzetközi viszonyok figyelembevételét. A német YiOODODWRN NLHPHONHG V]iPEDQ YHWWHN UpV]W D ´'RZ -RQHV Sustainability Group Index” megmérettetésben. Ez a mutatószám a nagyvállalatok ökológiai és szociális érzékenységének szintjét igyekszik jelezni. Az ezen a listán HONHO KHO\HQ OpY YiOODODWRN D WDSDV]WDODWRN V]HULQW VRNNDO MREEDQ V]HUHSHOQHN D W]VGpQ PLQW D J\RUV KDV]QRW ÄOHNDV]iOy´ FpJHN $] LQGH[ WHKiW HUVHQ SR]LWtY LPi]VpStW WpQ\H]QHN WQLN 2600 német cég vetette alá magát önkéntesen az ún. öko-audit vizsgálatnak ± H] D] (8 |VV]HV (0$6WDQ~VtWYiQQ\DO UHQGHONH] vállalatának egyharmada! Az LSDUL NHUHVNHGHOPL FpJHN PHJV]HUYH]WHN HJ\ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV fórumot („econsense”), és nagy számban csatlakoztak az ENSZ „Global Compact” kezdeményezéséhez. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWégia nem sokat foglalkozik a média szerepével, de YDQQpKiQ\NHPpQ\ILJ\HOPH]WHWNLMHOHQWpVSOD]HJ\ROGDO~IRJ\DV]WyLpOHWV]HPOpOHW WHUMHV]WpVpYHO NDSFVRODWRV IHOHOVVpJpUO $ *OREiOLV IHOHOVVpJ c. fejezetben pedig DUUyO YDQ V]y KRJ\ J\DNUDQ MHOHQWV IHV]OWVpJ DODNXO NL D QHP]HWN|]L HJ\H]PpQ\HN érvényesítése és a helyi kulturális identitás között. A feszültségek csökkentésében a média – finoman fogalmazva – nem mindig játszik pozitív szerepet.

10. Informatika szerepe A közlekedési rendszer modernizálása során telematikus, és az európai Galileo GPS szisztéma alkalmazásakor említik az informatikát. Az Internet for Everyone program a IHOQWWLOOLGVHEENRURV]WiO\RNUpV]pUH D] RWWKRQL LOO PXQNDKHO\L V]iPtWyJpS IHOKDV]QiOyL V]LQWHQ W|UWpQ DONDOPD]iViW kívánja ösztönözni, hogy csökkenjen az „én már reménytelenül lemaradtam” érzés a IHOQWWHNN|]|WW

13

4.2. Nagy-Britannia $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiQDNLQWp]PpQ\LIHOHOVHL Az 1. stratégiát D NRUPiQ\ NpV]tWHWWH HO 1994-ben, majd 1997-ben elhatározták, hogy egy új stratégiát készítenek. Ez utóbbihoz kapcsolódóan 1998 IHEUXiUMiEDQ NpV]OW HO D Ä9iOWR]iV OHKHWVpJHL´ 2SSRUWXQLWLHV IRU FKDQJH  F konzultációs dokumentum. A 2. stratégia 1999-ben készült el. Ebben a fenntarthatóság új megközelítését hangsúlyozták, amely az alábbi „pillérekre” épül: társadalom, gazdaság, környezet- és HUIRUUiVKDV]QiODWÒMHOHPNpQWMHOHQWPHJD decentralizáció: a skót, a wales-i és az észak-ír kormányok politikai tükrözik a intézményi, táji és kulturális adottságokat. Emellett a nemzetközi egyezmények, adók, stb. az Egyesült Királyság kormányánál maradnak. Skóciában 1999-ben Down to Earth címmel jelent meg a kormány által NLGROJR]RWWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLSROLWLNDIEESRQWMDLWEHPXWDWyNLDGYiQ\ Wales-ben a QHP]HWJ\OpV feladata volt 1999-ben elkészíteni a fenntartható IHMOGpVLSURJUDPRW(]pYEHQQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNRQIHUHQFLiWUHQGH]WHN Észak-ÍrországbanEDQMHOHQWPHJIHOHOVHDNRUPiQ\ D 6KDSLQJ 2XU Future c. regionális stratégiai keretterv, mely a lakosságnak magyarázta a gazdasági, szociális, környezeti és közösségi tennivalókat. Ez a mód nagyon fontos a politika közvetítésében. A nemzeti stratégia a Egyesült Királyság (továbbiakban UK) egészére, illetve az Angliára vonatkozó politikákat mutatja be. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ír, skót, wales-i politikákban közös szempontok ne jelennének meg. $]HOVNpW QHP]HWL VWUDWpJLiW D '(75 Department of Enviroment, Transport and the Regions±DPDL'()5$HOGMH DGWDNL Az 1. és 2. nemzeti stratégiából nem derülnek ki a készítésbe bevont partnerek, szervezetek. A DEFRA (Department of Enviroment, Food and Rural Affairs) 2002-ben megjelent 3. stratégiájában azonban ezt már részletesen leírták. Eszerint a N|YHWNH]NEHYRQiViYDONpV]OWDPLQLV]WpULXPVWUDWpJLiMD − DTI (Department of Trade and Industry), − DTLR (Department of Transport, Local Government and the Regions), − +07UHDVXU\IHOVpJH.LQFVWiUD  − IPPR (Institute for Public Policy Research), − English Nature, − English Heritage, − Countryside Agency, − regionális kamarák és regionális fejlesztési ügynökségek, − tudományos akadémia, − Department of Health, Food Standards Agency.

14

$ QHP]HWL VWUDWpJLD PHJYDOyVtWiVipUW D NRUPiQ\ IHOHOV Hangsúlyozzák, KRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVFVDN~J\pUKHWHOKDDNRUPiQ\HJ\WWPN|GLND]]OHWL és a magánszférával, valamint az NGO-kkal. $VWUDWpJLDHO]PpQ\HLDODSR]yWDQXOPiQ\RN Tekintettel arra, KRJ\ 1DJ\%ULWDQQLiEDQ EHQ PiU HONpV]OW D] HOV IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD, DKR]]iIpUKHWGRNXPHQWXPRNEyOQHPGHUOWNLKRJ\ NRUiEEDQ NpV]OWH HO]HWHV QHP]HWN|]L NRQFHSFLy 0D PiU HQQHN QLQFV MHOHQWVpJH KLV]DMHOHQOHJpUYpQ\EHQOpYIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD már a 3., ezért az 1. és 2. WHNLQWKHWÄHO]HWHVNRQFHSFLyQDN´ 3. A stratégiához kapcsolódó jogszabályok A három stratégia egyikénél sem utalnak arra, hogy törvénybe foglalták volna a stratégia készítésének követelményét és/vagy annak tartalmi elemeit. Néhány NRUiEEDQV]OHWHWWW|UYpQ\D]RQEDQWiPRJDWMDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVW Ezek többnyire N|UQ\H]HWYpGHOPLMHOOHJHNPLQWSO − Home Energy Conservation Act 1995 − Landfill Tax Regulations 1996 $] H]XWiQ V]OHWHQG W|UYpQyekbe, rendeletekbe igyekeznek beépíteni a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL YDODPHO\LN UpV]JRQGRODWiW GH RO\DQ W|UYpQ\W QHP WDOiOWXQN DPHO\NL]iUyODJDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHOIRJODONR]QD 4. A stratégiához kapcsolódó programok • 2000. UK Climate Change Program szerint nem elég elérni a kiotói MHJ\]N|Q\YEHQ DMiQORWW &22-értéket, további csökkentésre van szükség, nemcsak a UK területén, hanem a többi ipari országban is (nemzetközi egyeztetések, energiahatékonyság növelése, a kibocsátások csökkentése, DOWHUQDWtYHQHUJLDIRUUiVRNKDV]QiODWiQDNQ|YHOpVHD]HUGVtWpVWiPRJDWiVD  • UK Climate Impacts Program – (UKCIP) célja, hogy támogassa azokat a V]HUYH]HWHNHWPHO\HNDNOtPDYiOWR]iVYDOyV]tQKDWiVDLWPpULNIHO • UKCIP Climate Change Scenarios 2002 célja annak kutatása, hogyan változik D] pJKDMODW D M|YEHQ 5HJLRQiOLV WDQXOPiQ\RNDW NpV]tWHQHN D] 8. HJpV] WHUOHWpUO PHQQ\L pV PLO\HQ KDWiVRN YiUKDWyN SO PHJQ|YHNHGHWW iUYt]L NRFNi]DW D Yt]Ei]LVRNUD QHKH]HG Q\RPiV KHO\L LSDU pUWpNHV WHUPpV]HWL pOKHO\HN • PIU (Performance and Innovation Unit)OpWUHKR]iVDHOOHQU]pVLFpOODOW|UWpQW$ kormányhoz tartozik. • Biodiverzitás stratégia (England Biodiversity Strategy) HJ\LN I célja FV|NNHQWHQLD]pOYLOiJHOOHQLEQ|]pVWHJ\~MQ\RPR]yHJ\VpJOpWUHKR]iViYDO 15

•  :DVWH DQG 5HVRXUFH $FWLRQ 3URJUDPPH +XOODGpN pV HUIRUUiV akcióprogram) célja: minimalizálni a hulladékot, maximalizálni a YLVV]DIRUJDWiVWHUVtWHQLDWHUPHONIHOHOVVpJpW • 2001. Waste Summit (Hulladék Csúcs) – az érdekképviseletek megvitatták a M|Y IHODGDWDLW D KXOODGpNVWUDWpJLD PHJYDOyVtWiViKR] EHQ D 3,8 felülvizsgálata zajlott. • $] HOV RUV]iJ (XUySiEDQ PHO\ WHOMHV HJpV]pEHQ DONDOPD]]D D] eOKHO\ pV Madár Direktívákat (Habitats and Birds Directives) a partközeli vizekre. • (J\WWPN|GpV D] 263$5 eV]DNNHOHW$WODQWLNXP 7HQJHUL .|UQ\H]HWpQHN Védelméért Konvencióval (OSPAR Convention for the Protection of the Marine Enviroment of the North East Atlantic). Cél: 2020-ig megszüntetni a veszélyes és radioaktív anyagok bármilyen formában való vízbe juttatását. • Saját indikátoruk alapján úgy látják, hogy a halállománynak 24%-a volt a biológiailag biztonságos határok között. Ez azt mutatja, hogy a Közös Halászati 3ROLWLND NXGDUFRW YDOORWW $ WRYiEELDNEDQ YH]HW V]HUHSHW NtYiQQDN MiWV]DQL D YHV]pO\EHQOpYiOORPiQ\RNIHOpSOpVpUHNpV]tWHWWWHUYHNEHQ±SOeV]DNLpVËU tengeri Kódex. • England Rural Development Programme – Élelmiszertermelés és PH]JD]GDViJ PLQWDJD]GDViJRN EHPXWDWy FpO]DWWDO KRJ\ WHUMHVV]pN D profitképes és környezetbarát gazdálkodást. • Nemzeti Zajkörnyezeti Stratégia HONpV]tWpVH  OpSpV EHQ közmeghallgatás. • Local Strategic Partnerships (Helyi Stratégiai Kapcsolatok) a vidéki területeken és ezek Közösségi Stratégiái integrálják a környezeti, szociális, ökonómiai kezdeményezéseket. • Új Tudományos és Innovációs Stratégia kidolgozása – tudomány alapú G|QWpVKR]DWDOPHJIHOHOLQIRUPiFLypVPHJIHOHOKDV]QiODWD • )HQQWDUWKDWy IHMOGpV NXWDWyKiOy]DW Sustainable Development Research Network) szponzorálása – a kutatási eredmények jobb kihasználására a politikában. • Transport 2000 – a helyi fenntartható megoldások támogatása. • ,QWHJUiOW3ROLWLNDeUWpNHO.HUHWSURJUDP (DEFRA+DTLR) – cél: összehangolni DN|UQ\H]HWLSROLWLNDLpVJD]GDViJLKDWiVRNDWNO|QE|]WHUOHWHNHQNO|QE|] embercsoportok között.

5. Törvények, rendeletek, programok érvényességi köre 0LQW D] HO] NpW SRQWEDQ OiWWXN QpKiQ\ MRJV]DEiO\ pV PHJOHKHWVHQ VRN SURJUDPV]OHWHWWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HOOHPpEHQLOODVWUDWpJLDFpOMDLQDNHOpUpVpW támogatandó. A MRJV]DEiO\RN RUV]iJRV V]LQWHN, valamint a felsorolt programok nagyobb része is. A Helyi Stratégiai Kapcsolatok (Local Strategic Partnerships) program, mint az DFtPpEHQLVWNU|]GLNDKHO\LN|UQ\H]HWLV]RFLiOLVpVJD]GDViJLNH]GHPpQ\H]pVHNHW hivatott összefogni. 16

A Transport 2000 c. program is hangsúlyt fektet a helyi közlekedés fenntartható megoldásaira.

6. A szektorális programok összehangolása Több olyan tanácsot, bizottságot hoztak létre, amelyek azt vizsgálják, hogy PLNpQW YDOyVXOQDN PHJ D NO|QE|] JD]GDViJL V]HNWRURNEDQ D IHQQWDUWKDWyViJL törekvések. Így pl. létrehozták a Kormány Környezeti Bizottságát (Cabinet Committee on the Enviroment = ENV), melynek feladata, hogy koordinálja a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiNDW, és folyamatosan felülvizsgálja az eredményeket. &DELQHW &RPPLWWHH  .LVHEE IyUXP HOWW YDJ\ NLVHEE SUREOpPiYDO IRJODONR]LN PHQWHVtWHQG D NRUPiQ\W D NLVHEE KRUGHUHM NpUGpVHN PHJWiUJ\DOiViWyO 7DJMDL olyanok, akik a legközelebb állnak a témához, és ezen a szinten döntési jogosultságuk van.) 2001 júniusában új Cabinet-Sub-Committee on Green Ministers(19* QHY V]HUYH]HWHWKR]WDNOpWUH$&DELQHW6XE&RPPLWWHH V]NHEEWpPiNNDOIRJODONR]LND %L]RWWViJ PXQNiMiW VHJtWL  &pO D NRUPiQ\SROLWLND IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUH J\DNRUROW hatásának a vizsgálata, továbbá javítani kívánják a minisztériumok fenntarthatósági teljesítményét, és jelentéseket készítenek az ENV számára. (]HQNtYOIHODGDWDPpJDN|UQ\H]HWLpUGHNHNSROLWLNiNEDW|UWpQEHpStWpVpQHN IHOJ\HOHWHHOOHQU]pVHPLQGHQPLQLV]WpULXPEDQ Enviromental Audit Commettee létrehozása 1997-ben, cél: figyelemmel kísérni, hogy a kormány, a minisztériumok és egyéb nem kormányzati nyilvános szervek politikái és programjai mennyire hatékonyak a fenntarthatóság megvalósításában.

7. Társadalmi szervezetek szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában A stratégia elkészítésénél nagy szerepe volt a korábban már említett Opportunities for change c. dokumentumnak. Több mint 1000 válasz érkezett a helyi N|]|VVpJHNWO NH]GYH D I QHP]HWN|]L WiUVDViJRNLJ pV W|EE PLQW  pV]UHYpWHO érkezett a kiadvány összefoglalójával kapcsolatban, amelyet véleményezésre ERFViWRWWDN $ YiODV]RN HOHP]pVpYHO D]RQRVtWRWWiN D I SUREOpPDN|U|NHW pV H]HNHW beépítették az új stratégiába.

8. A tudomány szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában Külön nem kerülnek megnevezésre tudományágak, azt viszont minden IHOOHOKHWGRNXPHQWXPEDQKDQJV~O\R]]iNKRJ\DWXGRPiQ\QDNpVDNXWDWiVQDNQDJ\ szerepe van a fenntarthatóság elérésében és a „magas színvonalú kalibrációban”. Sustainable Development Research Network (melynek megalakítását a '()5$ NH]GHPpQ\H]WH  pV D ORQGRQL V]pNKHO\ Policy Studies Center (Politikatudományi Intézet) koordinálja közösen a Centre for Sustainable Developmenttel (Westminster Egyetem) és a Centre for the Study Enviromental

17

Change and Sustainability-val (Edinburgh-i Egyetem). Mindez 2001 áprilisában indult a környezetvédelmi miniszter hozzájárulásával. $JD]GDViJNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDHONpV]tWpVpEHQYpJUHKDMWiViEDQ Erre a kérdésre nem találtunk érdemi választ a stratégiákban, de közvetve PHJiOODStWKDWyKRJ\DJD]GDViJLpOHWV]HUHSOLLVYpOHPpQ\WQ\LOYiQtWRWWDNDVWUDWpJLiN készítésének kezdeti szakaszában. (A beérkezett többezer vélemény között számos ilyen található.)

10. Az informatika szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában Ä$UH
18

4.3. Hollandia $VWUDWpJLDNpV]tWpVpQHNpVPHJYDOyVtWiViQDNIHOHOVHL Az 1HP]HWL )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 6WUDWpJLD (National Strategy for Sustainable Development) HOWDQXOPiQ\iW  MDQXiUMiEDQ WHUMHV]WHWWpN D .RUPiQ\ elé. Az Építésügyi, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából készült ez a stratégia, és a környezetvédelmi miniszter koordinálta a folyamatot. A PLQLV]WHUHOQ|NIHOHOVDVWUDWpJLipUW$V]HUYH]pVpVHONpV]tWpVVRUiQDPLQLV]WpULXP V]DNHPEHUL V]pOHVN|U NRQ]XOWiFLyV OHKHWVpJHNHW EL]WRVtWRWWDN D WiUVDGDORP NO|QE|]pUGHNFVRSRUWMDLV]iPiUD A koncultációk célja: D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLDODNtWiViEDQ NXOFVV]HUHSONDWiUVDGDORPHJpV]pKH]N|]HOHEEDNDUMiNKR]QLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVW mindenkivel szeretnék jobban megismertetni hatékonyabb fejlesztése érdekében. Továbbá, azon folyamatok megértése szempontjából is fontos, amelyek kulcsszerepet játszanak a társadalomban. $1HP]HWL)HQQWDUWKDWy)HMOGpVL6WUDWpJLDOHJIRQWRVDEEWpPiL • Népesség és munkavállalás • 7XGiVpVQ|YHNYSURGXNWLYLWiV • Éghajlat • Víz • Biodiverzitás $1HP]HWL)HQQWDUWKDWy)HMOGpV6WUDWpJLDIEEFpONLW]pVHL: • $JD]GDViJLQ|YHNHGpVIHQQWDUWiVD|UHJHGWiUVDGDORPHVHWpQLV • A multikulturális társadalomban a szociális összetartás fenntartása, az LQGLYLGXDOL]iFLypVD]|UHJHGQpSHVVpJHOOHQpUHLV • &V|NNHQWHQLDWHUPpV]HWUHpVDN|UQ\H]HWUHQHKH]HGQ\RPiVW • V]LQWH|VV]HIRJiVVDOIHQQWDUWDQLDYLOiJ|NRV]LV]WpPiMiW Megjegyzés$IEEFpONLW]pVHNQpOLVV]HPEHWQD]DVRNDWHPOHJHWHWWHOOHQWPRQGiV KRJ\ EiU IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUO EHV]pO PpJLV D JD]GDViJL Q|YHNHGpV IHQQWDUWiVDDIFpO(EEHQDIRUPiEDQDNHWWQHP|VV]HHJ\H]WHWKHWpVDPtJ a piaci verseny által folyamatosan kikényszerített növekedés dominál a KROODQGJD]GDViJEDQ±DPHO\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWOYRQMDHODILQDQFLiOLV HV]N|]|NHW±DGGLJQHPLVUHPpOKHWOpQ\HJHVHOUHOpSpV %iU D VWUDWpJLD HONpV]tWpVppUW pV PHJYDOyVtWiVipUW D PLQLV]WHUHOQ|N D IHOHOV létrehoztak egy minisztériumok közötti munkacsoportot, amely a stratégiával NDSFVRODWRVRSHUDWtYWHHQGNHWYpJ]L

19

Interministerial Working Group on Sustainable Development (Minisztériumok N|]|WWL)HQQWDUWKDWy)HMOGpV0XQNDFVRSRUW Székhelye: Hága Koordinátor: Építésügyi, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium A munkacsoportba bevont minisztériumok: • Gazdasági Ügyek Minisztériuma (Ministry of Economic Affairs) • 0H]JD]GDViJL7HUPpV]HWJD]GiONRGiVLpV+DOiV]DWL0LQLV]WpULXP0LQLVWU\RI Agriculture, Nature Management and Fisheries) • Közlekedési, Társadalmi munkák és Vízgazdálkodási Minisztérium (Ministry of Transport, Public Works and Water Management) • (J\WWPN|GpVIHMOHV]WpVL 0LQLV]WpULXP 0LQLVWU\ IRU 'HYHORSPHQW Cooperation) • Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs) • Oktatás, Kultúra és Tudomány Minisztériuma (Ministry of Education, Culture and Science) • Egészségügyi, Jóléti és Sport Minisztérium (Ministry of Health, Welfare and Sport) • Szociális- és Munkaügyi Minisztérium (Ministry of Social Affairs and Employment) (O]HWHVQHP]HWLNRQFHSFLypVV]HNWRUiOLVNRQFHSFLyN A tartományi és települési hatósáJRN LV UpV]W YHWWHN +ROODQGLD HOV Nemzeti Környezetpolitikai Tervének (NEPP-1) 1989. évi kidolgozásában. (A NEPP-1-gyel HJ\LGEHQ NHOHWNH]HWW D] eV]DNLWHQJHU $NFLyWHUY D 5DMQD $NFLyWHUY D Szénhidrogének 2000 Projekt, valamint a 3. Politikai Dokumentum a Vízgazdálkodásról.) A NEPP-et aláíró miniszterek listája: • Építésügyi, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Miniszter • Gazdasági Ügyek Minisztere • 0H]JD]GDViJL7HUPpV]HWYpGHOPLpV+DOiV]DWL0LQLV]WHU • Kereskedelmi, Közmunkák és Vízgazdálkodási Miniszter • (J\WWPN|GpVIHMOHV]WpVL0LQLV]WHU A NEPP elkészítésébe bevont további minisztériumok listája: • Külügyi Minisztérium • Oktatás, Kultúra és Tudomány Minisztériuma • Egészségügyi, Jóléti és Sport Minisztérium Ez a dokumentum WDUWDOPiWWHNLQWYHHJ\HQpUWpNHJ\QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL stratégiával. (OIRJDGiViW PHJHO]HQ DODSRVDQ PHJYLWDWWiN PLQGHQ YRQDWNR]iViEDQ PLQG D NRUPiQ\]DWRQ EHOO PLQG D QHP NRUPiQ\]DWL V]HUHSON N|UpEHQ $ 7HUY

20

PHJKDWiUR]]DDNO|QE|]FpOFVRSRUWRNIHOHOVVpJpW,QWHJUiOWPHJN|]HOtWpVHQDODSXO amely az 1. táblázatban V]HUHSO WpPDN|U|NHW pV FpOFVRSRUWRNDW IRJODOMD PDJiED $] H]HNUONpV]OWDQ\DJRNVDMiWRVV]HNWRUiOLVNRQFHSFLyNQDNWHNLQWKHWN Maga a nemzeti stratégia nem tartalmaz konkrét szektorális programokat, de a V]|YHJpEO PHJWXGKDWMXN KRJ\ D NO|QE|] JD]GDViJL V]HNWRURN D VWUDWpJLD V]HOOHPpEHQNHOOKRJ\NLGROJR]]iNVDMiWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMXNDW 1. táblázat.

Témakörök és célcsoportok a holland környezeti politikában

Témakörök Célcsoportok Éghajlatváltozás 0H]JD]GDViJ Savasodás Közlekedés és szállítás Eutrofizáció Ipar és finomítók Toxikus anyagok diszperziója Gáz- és elektromosáram-termelés Hulladékkezelés eStWLSDU Zavarás Vásárlók és kiskereskedelem Aszály Környezeti ipar (UIRUUiVRNSD]DUOiVD Társadalmi szervezetek Forrás: OECD. 1995. Environmental performance review. Párizs. $MRJLNHUHWHNIHMOGpVH+ROODQGLiEDQ $] HV pYHNHW PHJHO]HQ D „Zavarás” Törvény (Nuisance Act) volt az egyetlen környezettel kapcsolatos jogszabály Hollandiában. Ez a törvény azokról a WLOWRWWWHYpNHQ\VpJHNUOUHQGHONH]LNDPHO\HNPHJKDODGMiNDÄzavarás” szintjét a zajra és a szagokra vonatkozóan. A ¶HV pYHN YpJpQ MHOHQWV V]iP~ V]HNWRUVSHFLILNXV N|UQ\H]HWL W|UYpQ\W pV rendelkezést fogadtak el, ugyanakkor a „környezeti ébredés” fázisában jobban koncentráltak a törvények megalkotására, mint azok végrehajtására, vagy HOOHQU]pVpUH +ROODQGLiEDQ PiU MyYDO %UXQWODQG -HOHQWpV HOWW DONDOPD]WiN D NO|QE|] NRUPiQ\]DWL pV QHP NRUPiQ\]DWL V]HUHSON pV KLYDWDORN EHYRQiViW D környezetpolitikai tervezési folyamatba. Ennek legjobb példája az „Általános UHQGHONH]pVHN D N|UQ\H]HWYpGHOHPUO´ (WABM) törvény (General Provisions Environmental Protection Act), amely 1979-ben történt elfogadása óta megkönnyíti a minisztériumok közötti párbeszédet majd minden környezettel kapcsolatos törvényhozásnál. Az 1979. évi WABM-ot 1993 márciusában kiterjesztették és átnevezték: Környezetgazdálkodási Törvény (WM) (Environmental Management Act), melynek értelmében a központi kormányzatnak és a tartományoknak hosszú távú környezeti terveket kell készítenie minden negyedik évben. Ugyanakkor, a kormányzat minden szintjén (központi/tartományi/települési) éves környezeti programokat kell készíteni, amelyek meghatározzák a politikák megvalósításának módjait.

21

Megjegyzés: A 2. táblázat adatai is azt bizonyítják, hogy Hollandiában már elég UpJyWD IRJODONR]QDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV JRQGRODWiYDO (]W D] HJ\HV LSDUiJDNNpSYLVHOLV]iQGpNQ\LODWNR]DWRNDOitUiViYDOLVWiPRJDWMiNDPHO\EHQ vállalják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmaznak a termelés során. .O|QNLHPHOHQGDQ\RPGDLSDUHOVGOHJHVVpJHHEEHQDIRO\DPDWEDQKLV]HQ a nyomdászatban használatos ólom nehézfém, amely az emberi egészségre ártalmas.

2. táblázat. SzándéknyilaWNR]DWRNDOitUiViQDNGiWXPDDNRUPiQ\pVD]LSDUUpV]pUOD környezetbarát technológiák alkalmazásáról Iparágak Aláírás dátuma Nyomdaipar 1990 (UGJD]GiONRGiV 1992 Fémalapanyag ipar 1992 Vegyipar 1993 Elemgyártás 1994 Tejipar 1994 Textilipar 1994 Papír- és cellulózgyártás 1994 Húsipar 1994 Tégla- és csempegyártás 1995 %ULSDU 1995 *XPLpVPDQ\DJJ\iUWiV 1995 eStWDQ\DJLSDU 1995 Forrás: VROM. 1993. The National Environmental Policy Plan 2. Hága

4. A stratégiához kapcsolódó tevékenységi program $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiKR]NDSFVROyGyOHJIRQWRVDEEPDJiWDVWUDWpJLiW PHJHO]WHYpNHQ\VpJLSURJUDPRWD]DOiEELDNEDQLVPHUWHWMN Az „Action Plan Sustainable Netherlands” a Fenntartható Hollandia Akcióterve HJ\ D N|UQ\H]HWUO V]yOy YLWD V]iPtWiViW PXWDWMD EH D] HQHUJLiUD Yt]UH QHP PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRNUD D PH]JD]GDViJUD LOOHWYH D] HUGNUH YRQDWNR]yDQ valamint az emberi magatartás és tevékenységek ezekre gyakorolt hatását. Ezen WpQ\H]NMHOHQOHJLKDV]QiODWiKR]NpSHVW+ROODQGLiQDND]HQHUJLDIRJ\DV]WiVWNDO WRYiEEiD]HUGYDODPLQWDYt]IRJ\DV]WiVWNDOFV|NNHQWHQLHNHOO A számba vett kategóriák magukban foglalják a megélhetés (vízhasználat, az pSOHWHNDODSUDM]DpVHOKHO\H]NHGpVH DPH]JD]GDViJpVpOHOPLV]HUWHUPHOpVYDODPLQW DUHNUHiFLypV V]DEDGLG WpPDN|UHLW $ V]NVpJHV YpGHOHP pV YiOWR]WDWiVRN WHFKQLNDL fejlesztésekkel megvalósíthatóak. Az ipari termelés és szállítás át kell, hogy alakuljon pVDIRJ\DV]WyLV]RNiVRNQDNLV PHJNHOOYiOWR]QLXN=iUW UHQGV]HU LSDUL IRO\DPDWRN

22

D]DQ\DJRNIHMOHV]WpVHDQHPPHJ~MXOyHQHUJLDKDV]QiODWiQDNFV|NNHQWpVHPLQVpJL fejlesztések, valamint több környezetbarát szállítási mód kialakítása szükséges. $]DNFLyWHUYDUpV]V]HUHSONN|]UHPN|GpVpWLVWiUJ\DOMDNO|Q|s tekintettel a kormány, az ipar és kereskedelem, valamint a vásárlók körére 0LQGHQ V]HUHSOQHN NHWWVIHODGDWDYDQDONDOPD]QLDNHOODIHQQWDUWKDWyPDJDWDUWiVWpVPHJNHOOWHUHPWHQLH DPHJIHOHOWiMpNR]WDWiVIHOWpWHOHLWDN|UQ\H]HWPHQQ\LVpJLNRUOiWDLUDYRQDWNR]yDQ$ holland kormánynak felül kell vizsgálnia saját politikáját és meg kell próbálnia korlátozni azokat az intézkedéseket, amelyek ellentétesek a fenntarthatóság NRQFHSFLyMiYDO $ PHJIHOHO SROLWLNDL HV]N|]|N VHJtWVpJpYHO D NRUPiQ\QDN PHJ NHOO YpGHQLH D N|UQ\H]HWHW EL]WRVtWDQLD NHOO KRJ\ D NO|QE|] FVRSRUWRN WLV]WHOHWEHQ tartsák a korlátozásokat és a haszon elosztása is igazságos legyen. A vásárlóknak szert kell tenniük a környezetileg elfogadható magatartásra, amelyre hatással lehet a kormány, az ipar és kereskedelem, valamint a társadalmi szervezetek. Az iparnak és a V]ROJiOWDWyV]HNWRUQDNRO\PyGRQNHOOD]iUXNDWpVV]ROJiOWDWiVRNDWHOiOOtWDQLDKRJ\ azok ne okozzanak negatív hatásokat a környezetben. Az alábbi szervezeti fejlesztések szükségesek a fenntartható termelés megvalósításához: • A kutatási infrastruktúra fejlesztése. • Kooperáció a termelésláncon keresztül: a vállalkozások egymással HJ\WWPN|GYH IHQQWDUWKDWy VWUDWpJLiNDW GROJR]KDWQDN NL 3pOGiXO D Környezeti Alapcsomag bemutatja az összes olyan vállalkozást, amely részt vesz a termékek életciklus-folyamatában.) • $WHUPpNHNHOOHQU]pVH. A szektorális szintnek speciális szerepe van, mert óriási hatással bír a politikai fejlesztésekben és egyezményekben. Minden szektornak javasolt egy fenntarthatósági SURJUDP NLGROJR]iVD DPHO\EHQ M|YEHOL N|UQ\H]HWKDV]QiODWXN N|UYRQDOD]yGLN Az HJ\HVV]NHEEWHUPHOpVLiJD]DWRNQDNKDV]QiOQLXNNHOOHQHH]HQV]HNWRURNSURJUDPMDLW annak érdekében, hogy elkészíthessék saját, még részletesebb terveiket. A munkavállalók és munkáltatók vállalkozhatnának erre a kezdeményezésre. Az ipari egyesületeknek fontos szerepet kell játszaniuk a restrukturálódás társadalmi V]HPSRQWMDLQDNHOOHQU]pVpEHQ Végezetül, az akcióterv tartalmazza a politikai pártok kommentárjait arra YRQDWNR]yDQKRJ\DQV]HUYH]KHWpVYDOyVtWKDWyPHJDN|UQ\H]HWLSROLWLNDQHP]HWN|]L V]LQWHQYDODPLQWDM|YNXWDWiVNpUGpVHLWLV 5. Törvények, rendeletek, programok érvényességi köre $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO YDJ\ D] HQQHN ÄHOIXWiUDNpQW´ N|]LVPHUWWp YiOW N|UQ\H]HWYpGHOHPPHO  |VV]HIJJ törvények pV PiV PDJDV V]LQW jogszabályok kivétel nélkül RUV]iJRVMHOHQWVpJHN, így érvényességük az egész országra kiterjed. A csatlakozó SURJUDPRN W|EEVpJH XJ\DQFVDN RUV]iJRV V]LQW, de itt már több regionális programmal, akciótervvel is találkozunk. Ilyen pl. a Rajna AkciótervDPHO\D5DMQiQDNpVD5DMQDPHQWpQHNHOVVRUEDQ környezetvédelmi gondjait hivatott mérsékelni.

23

8J\DQFVDNUHJLRQiOLVMHOHQWVpJD]Északi-tenger Akcióterv is, amely szintén a N|UQ\H]HWpVWHUPpV]HWYpGHOPLIHODGDWRNPHJROGiViWKHO\H]LHOWpUEH A központi kormányzat és a tartományok kötelesek a hosszú távú környezeti WHUYHNUO PLQGHQ QHJ\HGLN pYEHQ KDWiUR]QL +DEiU D WHOHSOpVHNQHN QLQFVHQHN lényeges kötelezettségeik e téren, de a központi kormányzat szempontjai alapján csatlakozhatnak ehhez a feladathoz. Továbbá, a kormányzat minden szintjén évente kell határozni a környezeti programokról, amelyek a politikák megvalósulási módjait KDWiUR]]iN PHJ $ N|UQ\H]HWL W|UYpQ\KR]iV HOVVRUEDQ H]HNHQ D GHFHQWUDOL]iOW szinteken valósul meg.

6. A szektorális programok összehangolása $ VWUDWpJLiKR] QHP NpV]OWHN V]HNWRUiOLV SURJUDPRN GH D PHJOpY RUV]iJRV SURJUDPRNEDVWDWDUWRPiQ\LpVKHO\LV]LQWSURJUDPRNEDLVLJ\HNH]QHNLQWHJUiOQLD IHQQWDUWKDWyIHMOGpVV]HPOpOHWpW $] |VV]HKDQJROiV OHJIRQWRVDEE LQWp]PpQ\HV IHOHOVH D Minisztériumok .|]|WWL)HQQWDUWKDWy)HMOGpV0XQNDFVRSRUW,:*6' amelynek koordinátorát és tagjait az 1. pontban bemutattuk. $WiUVDGDOPLFVRSRUWRNV]HUHSHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNLDODNtWiViEDQ $] 81&('HW PHJHO]HQ +ROODQGLiEDQ D WiUVDGDOPL FVRSRUWRN PDJXNWyO V]HUYH]GWHNNpWIJ\MWV]HUYH]HWEHPHO\HND)HQQWDUWKDWy)HMOGpV6]|YHWVpJ és a Brazília ’92 Platform $ 5LRL .RQIHUHQFLiW N|YHWHQ H]HN D V]HUYH]HWHN D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 3ODWIRUPMiEDQ 36'  egyesültek. A Platform beolvasztotta D]1*2NDWDWHUPpV]HWpVN|UQ\H]HWYpGHOHPYDODPLQWD]HJ\WWPN|GpVIHMOHV]WpVH területén végzett munkájuk alapján éppúgy, mint a fogyasztói egyesületeket, egyházakat, a békemozgalom tagjait, munkáltatói szervezeteket, szakszervezeteket, WRYiEEiDILDWDORNpVQNV]HUYH]HWHLW $ PXQNiOWDWyN pV D PXQNDYiOODOyN V]HUYH]HWHL N|]|WWL QHP]HWL V]LQW konzultációkat – ahol a környezeti kérdéseket beépítik a társadalmi és gazdasági témájúakba– a háromoldalú Szociálgazdasági Tanács (Social Economic Council) és a kétoldalú Munka Alapítvány (Foundation of Labour) indította el. Hollandiában a szakszervezetek felismerték a környezeti vonatkozások MHOHQWVpJpQHN Q|YHNHGpVpW D SROLWLNiEDQ pV H]iOWDO HONH]GWpN EHpStWHQL tevékenységeikbe ezeket a kérdéseket. A Holland Szakszervezetek Szövetsége (FNV) és a Holland Keresztény Szakszervezet (CNV) a környezet és a fenntartható IHMOGpVV]HOOHPpEHQDODNtWMDQp]HWHLW A Holland Vállalatok Szövetsége (VNO) és a Munkáltatók Keresztény Szövetsége (NCW) D] XWyEEL LGEHQ HJ\HVOW $]RQEDQ PiU H]W PHJHO]HQ LV N|]|VHQKDMWRWWDYpJUHDNpWPXQNiOWDWyLV]HUYH]HWDN|UQ\H]HWLWHHQGLW$912pVD NCW már 1967-ben felállította a Környezet- és Tájtervezés (Bureau for Environment and Physical Planning), amely lobbizik és konzultál a kormánnyal és a szakszervezetekkel.

24

A munkáltatók szervezetei fokozatosan változtatták meg hozzáállásukat a környezeti politikák irányában az 1970-es évek szembenállásától a ’80-as évek végére MHOOHP] HJ\WWPN|GpVLJ 6]LV]WHPDWLNXVDQ NH]GWHN N|]HOHGQL D vállalati környezetvédelem felé. A munkavállalók szervezetei számos formális és informális kapcsolatot létesítenek más szervezetekkel nemzeti és szektoriális szinten. Például, a CNV – NO|QE|] 1*2NNDO HJ\WW ± N|]UHPN|G|WW D] Üvegház Kampány (Greenhouse Campaign) elindításában, amely arra hivatott, hogy a munkavállalók környezeti tudatosságát növelje, különösen a globális felmelegedés tekintetében. $ IEE FVRSRUWRk nagyszámú NGO-i minden szinten részt vesznek számos koordinációs folyamatban. A társadalom minden szektorából, mintegy 50 NGO vesz részt a 1HP]HWN|]L (J\WWPN|GpV pV )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL Bizottságának (NCDO) munkájában, amit abból a célból alapított a kormány, hogy LQVSLUiOMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUO QHP]HWL pV KHO\L V]LQWHQ IRO\y WDQiFVNR]iVW YDODPLQW H] D EL]RWWViJ PN|GLN HJ\WW D NRUPiQ\]DWWDO D QHP]HWN|]L WDOiONR]yNUD W|UWpQIHONpV]OpVEHQ,O\HQHNSpOGiXOD](16=)HQQWDUWKDWy)HMOGpV%L]RWWViJiQDN évenkénti találkozói. $ IHQWLHN V]HULQW D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL 6WUDWpJLiMiQDN HONpV]tWpVpEHQpVNLGROJR]iViEDQLVV]iPRVFLYLOV]HUYH]HWYHWWUpV]W $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ A holland körQ\H]HWYpGHOHPEHQ PDMG D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD NpV]tWpVpEHQ LJHQ IRQWRV V]HUHSH YROW pV YDQ D WXGRPiQ\RN NpSYLVHOLQHN $ leggyakrabban emlegetett tudományos intézet a National Institute of Public Health and Environment (holland rövidítéssel: RIVM  DPHO\  IYHO GROJR]LN pV WXGRPiQ\RV WDQXOPiQ\RNDW NpV]tWHWW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiKR] LV (WWO IJJHWOHQO D] RUV]iJ N|UQ\H]HWL iOODSRWiUyO pV D YiUKDWy V]HQQ\H]pVWHUKHOpVHNUO rendszeresen készít összefoglaló tanulmánykötetet, amelyet „Környezeti kilátások” (Environmental outlook) címmel minden évben megjelentet. Ezt a kormány is használja a környezeti tervek elkészítéséhez. A Természet- és Környezetkutatás Tanácsadó Testülete (RMNO) a kormány hivatalos tudományos tanácsadó testülete. Megjegyzés: $ WXGRPiQ\RV LQWp]HWHN pV WHVWOHWHN QHYpEO LV D] WNU|]GLN KRJ\ +ROODQGLiEDQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVKiURPSLOOpUHN|]OD N|UQ\H]HWYpGHOPL N|]HO RO\DQ HUV PLQW D JD]GDViJL D WiUVDGDOPL SLOOpU D]RQEDQ HOPDUDG H]HNWO $JD]GDViJNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ A Társadalmi-Gazdasági Tanácsadó Testület (lásd. 1. pont) a munkáltatók és PXQNDYiOODOyN V]HUYH]HWHLQHN NpSYLVHOLEO iOO (] D WHVWOHW LV D VWUDWpJLD HONpV]tWpVpQHNIHOHOVHLN|]pWDUWR]LNWHKiWLJHQMHOHQWVV]HUHSHYDQHEEHQ

25

10. Az informatika szerepe a stratégia készítésében Azzal párhuzamosan, hogy a kormány megvitatta a stratégiát, az internetre is feltették abból a célból, hogy az állampolgárok is hozzá tudjanak szólni. A társadalom aktivitását és az informatika fejlettségét mutatja a rendkívül sok internetes hozzászólás.

26

4.4. Írország (O]HWHVLQIRUPiFLyN $] tU IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD PHVV]HPHQHQ harmonizál az EU N|UQ\H]HWSROLWLNDL FpONLW]pVHLYHO, OHJINpSS D]  N|UQ\H]HWYpGHOPL akcióprogramjával. Ugyanakkor nem is lép túl rajta. Csak annyit terveznek, illetve W]QHN PDJXN HOp DPHQQ\LW D] (8 HOYiU LOOHWYH DPLUH OiWQDN SpOGiW (EEO N|YHWNH]HQ LJHQ FVHNpO\ D] HOUHPXWDWy ~MV]HU HV]N|] PyGV]HU VWE $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HOHMpQ OH LV tUMiN D] DQ\DJ V]HU]L KRJ\ D V]iQGpNXN HOHYH QHP D] KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV pUGHNpEHQ PLQGHQIpOH ~MtWiVW alkalmazzanak. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HJ\ NHUHWVWUDWpJLD (JpV]HQ SRQWRVDQ szektorális stratégiák, tervek, FpONLW]pVHN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpYHO KDUPRQL]iOy részeinek, célprogramjainak WHPDWLNXVJ\MWHPpQ\H. $ VWUDWpJLD V]HUNH]HWH XQLyV VDEORQW N|YHW (EEO D V]HPSRQWEyO UHQGNtYO hasonlít az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) által a Bizottság részére évente készített N|UQ\H]HWYpGHOPLHOUHKDODGiVLMHOHQWpVHNKH]. A stratégia 1997-ben született, és ugyan PHJKDWiUR]DWODQ LGUH V]iQWiN, mégis túl sokat foglalkozik 1996-tal (rendszeresen bemutatja a legújabb - akkor még nem hatályos - jogszabályokat), valamint ugyancsak indokolatlanul részletesen ismerteti az 1997-re tervezett FpONLW]pVHNHW LQWp]NHGpVHNHW $]D] a stratégia alapja nyilvánvalóan az Ír Környezetvédelmi Ügynökség 1996-os - az EEA részére készített - éves állapotjelentése volt. $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD WHKiW QHP HJ\ KRVV]~ LG DODWW kiérlelt, önmagában is megálló stratégia, hanem a szektorális politikák (végrehajtás DODWW iOOy NLGROJR]RWW SURJUDPRN pV D M|YEHQ NLGROJR]DQGy SURJUDPRN KDWiO\RV pV WHUYH]HWW MRJV]DEiO\RN OpWH] pV WHUYH]HWW V]DEiO\R]yHV]N|]|N VWE  tematikusan HONO|QO olyan J\MWHPpQ\H DPHO\HW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV IEE V]HPSRQWMDLQDN PHJIHOHOHQ LJHQ U|YLG LG DODWW iOOtWRWWDN |VV]H $ VWUDWpJLD OHJIEE pUWpNH KRJ\ iWWHNLQWL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW EHIRO\iVROy YDODPHQQ\L V]HNWRU KHO\]HWpW N|]HOP~OWEpOL WHQGHQFLiLW IEE IRO\DPDWDLW, és így felhívja a figyelmet azokra a problémákra (illetve hiányzó fenntartható szektorális stratégiákra, programokra) amelyek megoldását a fenntarthatóság jegyében el kell végezni. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiQDNLQWp]PpQ\LIHOHOVHL $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLGROJR]iViQDN pV YpJUHKDMWiViQDN IHOHOVH Írországban a kormány. A stratégia szakmai kidolgozását az érintett minisztériumok és háttérszervezetek végezték: – Környezetvédelmi Minisztérium, – 0H]eOHOPLV]HUpV(UGJD]GDViJL0LQLV]Wprium, – Tengerészeti Minisztérium, – Közlekedési, Energetikai és Hírközlési Minisztérium, 27

– Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium, – Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium, – 0YpV]HWLpV.XOWXUiOLV0LQLV]WpULXP A Környezetvédelmi Minisztérium nem rendelkezik többletjogosultságokkal, v. többletfeladatokkal. A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) látja el a minisztériumok közötti NRRUGLQiWRUL V]HUHSHW LOOHWYH IHODGDWPHQHG]VHUNpQW N|]UHPN|GLN Feladata a N|UQ\H]HWL DGDWRN J\MWpVH PRQLWRULQJ PN|GWHWpVH N|UQ\H]HWL MRJV]DEiO\RN EHWDUWiViQDNHOOHQU]pVHD]D]RUV]iJRVKDWiVN|UKDWyViJNpQWLVPN|GLN N|UQ\H]HWL jelentések készítése, információszolgáltatás, környezeti tanácsadás és adatszolgáltatás a kormányzati szervek számára, környezetvédelmi oktatás-képzés szakmai felügyelete stb. Megjegyzés: Leginkább az EU Környezetvédelmi Ügynökségéhez (EEA) hasonlíthatjuk. Ezt a szervezetet 1992-ben hozták létre az írek (az uniós EEA mintájára). A minisztériumok végzik a stratégia irányítását és a végrehajtásához szükséges MRJV]DEiO\RNNLDODNtWiViW$]MHOHQWpVHLNYDODPLQWD)HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL 7DQiFViQDN KR]]iMXNI]|WW PHJMHJ\]pVHL V]ROJiOWDWMiN D] DODSRW D NRUPiQ\ V]iPiUD az stratégia rendszeres áttekintéséhez. A kormány létrehozott egy új szervezetet: a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL Tanácsát, amely IJJHWOHQHOQ|NOHWWHODWiUVDGDOPLSDUWQHUHNpVDFLYLON|UQ\H]HWYpG V]HUYH]HWHNV]pOHVN|UEHYRQiViYDOPN|GLN Megjegyzés: A stratégia nem részletezi, hogy kiket kell a „társadalmi partnerek” alatt érteni, de az utalásokból arra következtethetünk, hogy a gazdasági és a WXGRPiQ\RVpOHWV]HUHSOLUHXWDO $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL 7DQiFViQDN IHODGDWD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHONDSFVRODWRVMDYDVODWWpWHOYDODPLQWDVWUDWpJLiKR]NDSFVROyGyMRJV]DEiO\RN és minisztériumi jelentések véleményezése. Megjegyzés (J\IDMWD pUGHNHJ\H]WHW LOO YLWDIyUXPNpQW PN|GLN D] HOWpU pUGHNHOWVpJ DOUHQGV]HUHN JD]GDViJ FLYLO N|UQ\H]HWYpG V]IpUD  N|]|WW Javaslatunk, hogy Magyarországon az OKT lássa el – kisebb átalakítását V]HUYH]HWL pV LOOHWpNHVVpJL EYtWpVpW  N|YHWHQ ± D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV nemzeti stratégiájának felügyeletét. A kormány kezdeményezésére a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL %L]RWWViJD (ez PHJIHOHODPL)HQQWDUWKDWy)HMOGpV%L]RWWViJXQNQDN iOODQGyDQOpVH]IyUXPPi alakult. FeladataDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWpULQWV]HNWRUiOLV SROLWLNiNIHOOYL]VJiODWD IHOJ\HOHWH pV MDYDVODWWpWHO D]RN IHMOHV]WpVpKH] YDODPLQW HOOHQUL]QL D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV1HP]HWL6WUDWpJLiMiQDNYpJUHKDMWiViW A területileg illetékes HOVVRUEDQ N|UQ\H]HWYpGHOPL  hatóságok D IHOHOVHL D VWUDWpJLDUHJLRQiOLVWHUOHWL DONDOPD]iViQDN)HODGDWXNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWHUOHWL

28

SULRULWiVDLQDN PHJKDWiUR]iVD D] HQQHN PHJIHOHO WHUOHWL  V]DEiO\R]yHV]N|]|NUH MDYDVODWRWWHQQLpVDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHOOHQU]pVpQHNWHUOHWLUHQGV]HUpW kialakítani. A helyi önkormányzatoknak ugyancsak kulcsszerepet szán a stratégia. 1998ra minden helyi önkormányzatnak el kellett készítenie a nemzeti programmal harmonizáló ún. Local Agenda 21-et. Megjegyzés: Ez részben hasonló a mi települési környezetvédelmi programunkhoz, de több annál annyiban, hogy ez inkább már D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHOHSOpVL programja. Azaz ebbe a programba integrálódnak pl. a szektorális települési programok, általános rendezési terv stb. Így a település fejlesztésének valamennyi programja integrálódik egy olyan programba, amelyben a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMDLW NHOO HOWpUEH KHO\H]QL +DVRQOy MDYDVODWWDO mi is élhetünk! Azaz a települési környezetvédelmi programok helyett vagy mellett ún. IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHOHSOpVL SURJUDPMDLW NpV]tWVpN HO D KHO\L önkormányzatok! $VWUDWpJLDHO]PpQ\HLDODSR]yWDQXOPiQ\RN $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD ~J\ NpV]OW KRJ\ D NRUPiQ\ IHONpUWH D VWUDWpJLiEDQ pULQWHWW  PLQLV]WpULXPRW KRJ\ GROJR]]iN NL D VWUDWpJLD ± NHW pULQW ± szektorális fejezeteit. Majd ezeket a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) |VV]HJ\MW|WWH pV NLHJpV]tWHWWH D N|UQ\H]HWL HOHPHNUH NiURV N|UQ\H]HWL KDWiVRNUD LUiQ\XOyN|UQ\H]HWSROLWLNDLFpONLW]pVHNNHOYDODPLQWDMHOHQOHJLiOODSRWWDONDSFVRODWRV adataikkal. Mindezt az EU irányelvek, és az EU 5. környezetvédelmi akcióprogramja V]HOOHPpEHQ YDODPLQW D] XQLyV HOUHKDODGiVL iOODSRW MHOHQWpVHN V]HUNH]HWpQHN PHJIHOHOHQ FVRSRUWRVtWRWWiN 9pJO D WHUYH]HWHW YpOHPpQ\H]WHWWpN D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV1HP]HWL7DQiFViYDOpVD)HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL%L]RWWViJiYDO $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD G|QWHQ az Ír Környezetvédelmi Ügynökség 1996-os - az EEA részére készített - éves állapotjelentése. (O]HWHV koncepciót a stratégiához nem készítettek 6]iPRV  D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpQHN PHJIHOHO  V]HNWRUiOLV NRQFHSFLy PiU OpWH]HWW D]RNDW EHpStWHWWpN D VWUDWpJLiED Ugyanakkor több "fenntartható" szektorális stratégia kialakítására tettek javaslatot a stratégiában. Azaz a stratégia koordinátora (a Környezetvédelmi Ügynökség) nem vállalta fel egyetlen szektor stratégiájának kidolgozását, csupán felhívta a hiányra a ILJ\HOPHW pV W|EEQ\LUH PHJMHO|OWH  D] DGRWW V]HNWRURNpUW IHOHOV  PLQLV]WpULXPRNDW (gyakran egyszerre többet is), mint a területükre vonatkozó stratégia kidolgozásának IHOHOVHLW /HJJ\DNUDEEDQ D] olyan területek komplex stratégiái hiányoztak, amelyek irányítását több minisztérium látja el. $ VWUDWpJLiEDQ D N|YHWNH] WDQXOPiQ\RNUD XWDOQDN D WHOMHVVpJ LJpQ\ QpONO PLQW DPHO\HN D NO|QE|] V]HNWRUiOLV SURJUDPRN WDUWDOPL HOHPHLW FpONLW]pVHLW meghatározták: − A Környezetvédelmi Minisztérium 1993-ban készített „Tisztább termelési WHFKQROyJLiNËURUV]iJEDQ´FtPWDQXOPiQ\D

29

− Shaping our future c. jelentés − -RLQW2LUHDFKWDVV]HUYH]HWMHOHQWpVHLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUO − )RUEDLUWDQG$Q%RUG7UDFKWDODQHYV]HUYH]HWYL]VJiODWDL$]tULSDUOHKHWVpJHL a környezetvédelmi szektorban" témában.

3. A stratégiához kapcsolódó jogszabályok 0LQGHQHNHOWWDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDJ\DNUDQKDQJV~O\R]]D hogy MRJV]DEiO\RN KHO\HWW INpQW SLDFL DODS~ V]DEiO\R]yHV]N|]|NNHO W|UHNV]LN D stratégia végrehajtására. Ugyanakkor a stratégiában említést tesznek számos hatályos jogszabályról, DPHO\HN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYHLW PDUDGpNWDODQXO NLHOpJtWLN 7|EEV]|U hivatkoznak 1996-ban (tehát a stratégia kidolgozásával párhuzamosan) alkotott, még QHPKDWiO\RVLOOHWYHKDWiO\RVGHPpJHUHGPpQ\HLEHQQHPpUWpNHOKHWMRJV]DEiO\RNUD Valamint módosítandó és megalkotásra váró jogszabályokat is említenek. $ OpWH] jogszabályok áttekintése - fenntarthatósági szempontból - a Környezetvédelmi Ügynökség feladata. A )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL %L]RWWViJD ugyancsak rendelkezik ilyen jogkörrel. Megjegyzés: $] HOEEL V]HUYH]HW LQNiEE D MRJV]DEiO\RN J\DNRUODWL PN|GpVpW betarthatóságát és eredményeit praktikus szempontból, míg az utóbbi inkább elméleti szempontból tekinti át. $PHQQ\LEHQ D] HOEEL V]HUYH]HWHN D kormánynak javaslatot tesznek a jogszabályok módosítására, a kormány felkérheti az érintett minisztériumokat a munka elvégzésére. Ugyancsak a minisztériumok végzik a stratégia végrehajtásához szükséges új jogszabályok kialakítását. A MRJV]DEiO\RNWHUYH]HWHLWD)HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL Tanácsa véleményezi. A stratégiában gyakrabban hangsúlyozott törvényekkel kapcsolatos jogi lépéseket kiemeljük. +DWiO\RVW|UYpQ\V]LJRU~EEHOOHQU]pVH pl. $WHQJHUSDUWRNYpGHOPpUOV]yOyW|UYpQ\ Hatályos törvény módosítása: pl. helyi önkormányzatokról szóló törvény, természetvédelmi törvény. Még nem hatályos törvény életbe léptetése: pl. hulladékgazdálkodásról szóló 1996. évi törvény, DNLN|WLUHQGUOV]yOypYLW|UYpQ\ a halászatról szóló 1996. évi törvény. Új törvény megalkotása: pl. környezetvédelmi információk átadásáról, tájékoztatásról, DKXOODGpNWHQJHUEHW|UWpQOHUDNiViUyO nemzeti parkokról.

30

4. A stratégia alprogramjai $PLQW NRUiEEDQ tUWXN D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD J\DNRUODWLODJ egy keretstratégia (JpV]HQ SRQWRVDQ V]HNWRUiOLV VWUDWpJLiN WHUYHN FpONLW]pVHN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpYHO KDUPRQL]iOy UpV]HLQHN FpOSURJUDPMDLQDN WHPDWLNXV J\MWHPpQ\H (EEO N|YHWNH]HQ számos (önálló) stratégiát, tevékenységi programot ötvöz. A szektorális stratégiák, programok programgazdái, irányítói az egyes minisztériumok. Így a programok teljes önállósággal, egymástól függetlenül PN|GQHN. A programok összehangolására azonban történtek lépések. Ezeket a 6. pont alatt ismertetjük.

5. Szektorális programok és érvényességi körük $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP]HWL VWUDWpJLD D N|YHWNH] 7 gazdasági szektorral NDSFVRODWRV FpONLW]pVHNHW WiUJ\DOMD UpV]OHWHVHQ PH]JD]GDViJ HUGJD]GiONRGiV tengergazdálkodás, energiagazdálkodás, ipar, közlekedés, idegenforgalom. A fentieken túl külön IRJODONR]LN D N|UQ\H]HWYpGHOHP N|YHWNH] WHUOHWHLYHO vízvédelem, tengerpartok védelme, természetés tájvédelem, KXOODGpNJD]GiONRGiVOHYHJYpGHOHP. Továbbá az épített környezet INpQW WHOHSOpVL N|UQ\H]HW  IHQQWDUWKDWy fejlesztésével és a területi tervezés kérdéseivel, valamint a társadalmi környezettudat alakulásával. $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD D JOREiOLV SUREOpPiN PHJROGiViKR] szükségesnek véli a nemzetközi kereskedelem terén és nemzetközi szervezetekben, IyUXPRNRQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpUGHNpEHQkifejtett aktivitást, így ezekkel külön foglalkozik. A V]HNWRUiOLV SURJUDPRN RUV]iJRV pUYpQ\HN, a legutóbbi esetben nemzetközi kitekintéssel. Önálló szektorális alprogramok, tervek: − $ 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP JRQGR]iViEDQ Agrárkörnyezet-védelmi Program indul (REPS). Ez a program csak csekély PpUWpNEHQPR]GtWDQiHODPH]JD]GDViJRWDIHQQWDUWKDWyViJLUiQ\iED,QNiEEFVDN D MHOHQOHJL WHUPHOpVL V]HUNH]HWHN PHJU]pVpYHO D] D]RN iOWDO RNR]RWW környezetvédelmi problémákat próbálja kezelni. Pl. komoly gondnak ítélik az LQWHQ]tY iOODWWHQ\pV]WpV PiUSHGLJ H] D G|QW V~O\~ D] tU DJUiUV]HUNH]HWEHQ megoldatlan szennyvíz- és hulladékkezelési problémáit, de még véletlenül sem JRQGROQDN H[WHQ]LILNiFLyUD ,GQNpQW PHJHPOtWLN KRJ\ D OiSRN pV D YL]HV pOKHO\HN WHUOHWH D] HUHGHWL iUD ]VXJRURGRWW D EHOYt]HOYH]HWpV YDODPLQW D talajvíz süllyesztése folytán. Miközben arról írnak, hogy ezt a rendszert teljesen IHOONHOOYL]VJiOQL QpKiQ\ ROGDOODO NpVEE SHGLJKDQJV~O\R]]iNKRJ\IHMOHV]WHQL NHOOpUWVGEYtWHQL DGUpQUHQGV]HUWD]LQWHQ]tYiOODWWHQ\pV]WpVEHOYL]HVLOOPDJDV talajvízállású területein, mert különben nagyon leromlana a talajvizek állapota. Az

31

Agrárkörnyezet-védelmi Programon belül inkább csak utalgattak néhány célprogramra, konkrétan azonban az alábbiakat emelték ki: • $ PH]JD]GDViJL WHUOHWHNUO D IHOV]tQL YL]HNEH NHUO IRV]IRU PHQQ\LVpJpQHN csökkentésére, valamint az eutrofizáció megakadályozására készült program. • Országos Biodiverzitás-védelmi Terv, amelyben meghatározzák a szükséges OpSpVHNHWD]pOYLOiJVRNIpOHVpJpQHNPHJU]pVHpVD]D]WHOVHJtWWiMKDV]QiODW érdekében. − $ 0H] eOHOPLV]HU pV (UGJD]GDViJL 0LQLV]WpULXP HONpV]tWL D Fenntartható (UGJD]GiONRGiV2UV]iJRV7HUYpW Megjegyzés 5pV]OHWHLEHQ QHP LVPHUWHWLN FVDN VHMWKHW KRJ\ D] HUGWHUOHWHN valamint a lombhullató fajok arányának növelése a terv kiemelt célja. − A Tengerészeti Minisztérium elkészíti a tengergazdálkodási szektor fejlesztésének keretstratégiáját ILJ\HOHPEH YpYH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV kritériumait. − A Közlekedési, Energetikai és Hírközlési Minisztérium a nemzeti stratégia elkészítésével párhuzamosan alkotta meg a Megújítható Energia Stratégiát. (QQHN OHJIEE FpOMD KRJ\ D PHJ~MXOy HQHUJLDKRUGR]yN IHOKDV]QiOiVD UH elérje a 14%-ot.) − Többször utal a stratégia az Energiatakarékossági Programra, amelynek további fejlesztését az Ír Energiaközpont látja el. − Az EU vízügyi keretdirektívája értelmében Írország (Környezetvédelmi Ügynökség) elkészíti a Yt]J\MWJD]GiONRGiVL pV Yt]PLQVpJL JD]GiONRGiVL terveit. Környezetvédelmi Ügynökség irányításával készül a − A Nemzeti Talajvízprogram. (A program célja, hogy felmérjék a készleteket, illetve azok PLQVpJpW YDODPLQW KRJ\ MDYDVODWRN V]OHWKHVVHQHN D NpV]OHWHN YpGHOPpUH pV IHQQWDUWKDWy KDV]QiODWiUD ËURUV]iJEDQ D] LYyYt] D WDODMYt]EO V]iUPD]LN Bizonyos területeken ez az érték különösen magas pl. North Cork-ban 90%, Roscommon megye esetében pedig 86%. Falusi területeken pedig gyakran csak a talajvíz szolgál ivóvízbázisul.) − ËURUV]iJ EHQ NpV]tWHWW HO HJ\ QHP]HWL V]LQW stratégiai programot a tengerparti zónák integrált kezelésére. − 1998-ra a Környezetvédelmi Ügynökség elkészítette a Veszélyes hulladékok kezelésének országos tervét. − A Környezetvédelmi Ügynökség kidolgozza a OHYHJPLQVpJ PRQLWRULQJ országos programját. − A Város- és Vidékfejlesztési Program. Ez egy igen sok alprogrammal UHQGHONH] D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD LGHMpQ PiU IXWy SURJUDP $ stratégiában az egyik alprogramját emelték ki, amely a települések megújításával UHKDELOLWiFLyMiYDO PHPOpNYpGHOHPPHOIRJODONR]LN

32

6. A szektorális programok összehangolása $ SURJUDPRN HJ\PiVVDO YDOy |VV]HKDQJROiVD HOVGOHJHVHQ D minisztériumok, kormányhivatalok (mint programgazdák) feladata. Bizonyos szektorok pl. az ipar HVHWpEHQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDKDQJV~O\R]WDKRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWD NRUPiQ\KLYDWDORN PLQLV]WpULXPRN N|]|WWL V]RURVDEE HJ\WWPN|GpV UHQGV]HUHV egyeztetés garantálja. Ennek érdekében létrehozzák a minisztériumok ún. „Zöld Hálózatát”. Megjegyzés (UUO D]RQEDQ QHP tUW EYHEEHQ D VWUDWpJLD GH YpOKHWHQ D minisztériumok közötti környezetvédelmi információk gyorsabb és KDWpNRQ\DEE iUDPOiViW OHKHWYp WHY LQIRUPDWLNDL PHJROGiVRNUyO LOOHWYH N|UQ\H]HWYpGHOPL NpUGpVHNEHQ UHQGV]HUHVHQ WDUWRWW HJ\H]WHWpVHNUO IyUXPRNUyO YDQ V]y (ONpS]HOKHW KRJ\ D] HJ\HV PLQLV]WpULXPRNRQ kormányhivatalokon belül kijelölik azokat a személyeket, osztályokat – kvázi .,5IHOHOV|NHW±DNLNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNpUGpVN|UpQHNLOOHWpNHVHLpVD NDSFVRODWWDUWiVLQIRUPiFLyV]ROJiOWDWiVIHOHOVHL/RJLNXVQDNWQQHKDH]HND személyek a Környezetvédelmi Ügynökség felé lennének kötelesek rendszeres jelentéseket tenni, és ez a szervezet koordinálná a minisztériumok közötti egyeztetéseket, fórumokat. A minisztériumok az egyes programokat önállóan vagy közösen alakítják ki, de D]RN YpOHPpQ\H]pVpEH PLQGLJ EHYRQMiN D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 7DQiFViW (]W N|YHWHQ SHGLJ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL %L]RWWViJD pUWpNHOL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW pULQW V]HNWRUiOLV  SROLWLNiNDW SURJUDPRNDW +D YDODPLO\HQ HOOHQWPRQGiVW észlelnek, akkor a kormány figyelmét felhívják rá. gVV]HVVpJpEHQ WHKiW KiURP LQWp]PpQ\HV V]U JDUDQWiOMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHONDSFVRODWRVV]HNWRUiOLVSURJUDPRN|VV]HKDQJROiViW − D NRUPiQ\ SRQWRVDEEDQ D PLQLV]WpULXPRN N|]|WWL V]RURV HJ\WWPN|GpV DPHO\EHQD.|UQ\H]HWYpGHOPLhJ\Q|NVpJQHNOHKHWMHOHQWVV]HUHSH  − D)HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL7DQiFVD − D)HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL%L]RWWViJD 7. Társadalmi szervezetek szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában $ KR]]iIpUKHW LQIRUPiFLyN DODSMiQ DUUD D] HUHGPpQ\UH MXWRWWXQN KRJ\ PHJOHSHQNHYpVVpYRQWiNEHD]tUHNDVWUDWpJLDHONpV]tWpVpEHpVHOOHQU]pVpEHDFLYLO szervezeteket. $ OHJIRQWRVDEE V]HUHSN D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL Tanácsában YDQ D WXGRPiQ\ pV D JD]GDViJL pOHW V]HUHSOLYHO HJ\WW +DVRQOy D magyar OKT-hez!) Ilyen értelemben a civil szervezeteknek MDYDVODWWHY YpOHPpQ\H] V]HUHSN YDQ D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL 7DQiFViQ EHOO 9DODPLQWH]HQDIyUXPRQIRO\LND]pUGHNHJ\H]WHWWHYpNHQ\VpJD]HOWpUpUGHNHOWVpJ alrendszerek között.

33

Mindössze a tengerparti zónák integrált kezelésével kapcsolatos stratégiai programnál hangsúlyozták a civil szervezetek kiemelt szerepét. A fenntartható IHMOGpV VWUDWpJLD D N|YHWNH]NpSSHQ IRJDOPD] (]W D SURJUDPRW D N|]YpOHPpQQ\HO W|UWpQHJ\H]WHWpVWN|YHWHQGROJR]]iNNLPDMGPLQGHQNLV]iPiUDHOpUKHWYpWHV]LN 8. A tudomány szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLWMREEDQEHYRQWiNDVWUDWpJLD|VV]HiOOtWiViED(J\UpV]W szerepük a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL 7DQiFViEDQ megegyezik a civil szervezetekével. Másrészt azonban a stratégia szektorális programjainak alapozó tanulmányait tudományos kutatóintézetek írták. A leggyakrabban emlegetett kutatóintézet a Teagasc PH]JD]GDViJL WiMJD]GiONRGiVL NXWDWyLQWp]HW"  YROW DNLN igen sok tanulmányt készítettek az Agrárkörnyezet-védelmi Programhoz (pl. a talajok tápanyagháztartásával, optimális területhasználattal, eutrofizációval kapcsolatos kutatások). A stratégia gyakran hangsúlyozza, hogy az egyes programokhoz kapcsolódóan további tudományos kutatásokra van szükség: pl. − A kormány kutatásokat végeztet arra vonatkozóan, hogy a közúti közlekedés PLO\HQ MHOOHJ pV QDJ\ViJUHQG H[WHUQiOLV NiURNDW RNR] D N|UQ\H]HWEHQ (] Q\LOYiQG|QWHQN|]JD]GDViJLNXWDWiVOHV] − Az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Tengerészeti Minisztérium kutatásokat végeztet az idegenforgalmi célterületek „kritikus telítettségi szintjének” megállapítására, különös tekintettel az érzékeny tengerparti és természeti területekre, hogy alapot szolgáltassanak a fenntartható turista-létszám meghatározásához. − További kutatások szükségesek a savasodást okozó ülepedések, különösen a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok terén. $JD]GDViJNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDHONpV]tWpVpEHQYpJUHKDMWiViEDQ A gazdasági alrendszer szerepe a )HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL7DQiFViEDQ elvileg megegyezik a civil és a tudományos szervezetekével. Gyakran hangsúlyozzák a VWUDWpJLDPXQNDKHO\WHUHPWJD]GDViJpOpQNtWKDWiViWHOVVRUEDQDN|UQ\H]HWYpGHOPL szektor növekedése révén). Jogi szabályozóeszközök helyett a piaci alapú eszközöket WROMDIRO\WRQHOWpUEHDVWUDWpJLD Megjegyzés: Amely megfelel ugyan az EU trendnek, de az már kevésbé, hogy a leggyakoribb gazdasági szabályozóeszközök az ún. önkéntes megállapodások, D WiPRJDWiVRN D Q\LOYiQRVViJ HUHMH VWE %iU D NO|QE|] WHVWOHWHNEHQ D gazdasági szektorokat nem képviselik aránytalanul sokan, a stratégia HJpV]pEHQDJD]GDViJLpUGHNHNpUYpQ\HVOQHNDOHJHUVHEEHQ

34

10. Az informatika szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában A stratégia elkészítése során az informatika szerepét nem hangsúlyozták. A YpJUHKDMWiVEDQ pV D] HOOHQU]pVQpO D]RQEDQ W|EEV]|U XWDOWDN D] LQIRUPDWLNDL rendszerek fejlesztésének szükségességére. Pl. az ipar esetében a stratégia KDQJV~O\R]]D KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW D NRUPiQ\KLYDWDORN PLQLV]WpULXPRN N|]|WWL V]RURVDEE HJ\WWPN|GpV UHQGV]HUHV HJ\H]WHWpV JDUDQWiOMD (QQHN pUGHNpEHQ létrehozzák a minisztériumok ún. „Zöld Hálózatát”. Megjegyzés(UUOD]RQEDQQHPtUWEYHEEHQDVWUDWpJLDGHUpV]EHQpUWKHWMNDODWWD a minisztériumok közötti környezetvédelmi információk gyorsabb és KDWpNRQ\DEEiUDPOiViWOHKHWYpWHYLQIRUPDWLNDLPHJROGiVRNDWLV $ N|UQ\H]HW iOODSRWiQDN HOOHQU]pVpKH] D VWUDWpJLD PKROGDV UHQGV]HUHN IHOKDV]QiOiViYDONLIHMOHV]WHWWMHO]UHQGV]HUHN szükségességét említi. A stratégia hangsúlyozza az ENFO V]HUHSpQHN EYOpVpW (QQHN UpYpQ interneten hozzáférhet bárki a környezeti adatokhoz. Megjegyzés: Az ENFO emlékeztet a mi 1995. évi LIII. törvényünk szellemében létrehozott Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerre.

A környezettudatos fogyasztói magatartás, valamint a nyilvánosság erejének növelése érdekében a Környezetvédelmi Ügynökség összeállítja és (interneten is) közzéteszi a legnagyobb ipari N|UQ\H]HWV]HQQ\H]NUHJLV]WHUpW.

35

4.5. Görögország (O]HWHVLQIRUPiFLyN *|U|JRUV]iJ D HV -RKDQQHVEXUJL )HQQWDUWKDWy )HMOGpV .RQIHUHQFLiUD HONpV]tWHWWHVD](16=)HQQWDUWKDWy)HMOGpVL%L]RWWViJiQDNEHQ\~MWRWWDD]RUV]iJUyO szóló jelentést, melyben összefoglalták azokat az intézkedéseket, melyeket eddig KR]WDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHUpQ $ MHOHQWpVQHN  PHO\HW FVDNQHP PLQGHQ RUV]iJ elkészített - több célja is volt: 1. 6HJtWHWWHD]RUV]iJRNDWDVDMiWIHMOGpVNOHPpUpVpEHQ 2. 0HJRV]WRWWD D] LQIRUPiFLyNDW WDSDV]WDODWRNDW PiV RUV]iJRNNDO DNLN HEEO sokat tanulhattak. 3. (J\KLYDWDORVGRNXPHQWXPRWEL]WRVtWRWWDMHOHQWpVWHONpV]tWRUV]iJRNV]iPiUD az Agenda 21 megvalósításának pillanatnyi állásáról. Miután Görögország eddig PpJ QHP NpV]tWHWWH HO D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiájátDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWHUpQHOpUWHUHGPpQ\HLQHNpUWpNHOpVpKH]DIHQWHEE említett országjelentést használtuk fel. A jelentés az Agenda 21 dokumentum fejezetei szerint értékeli az elért eredményeket. Ez összesen 40 témakört ölel fel. A továbbiakban D]RUV]iJMHOHQWpVWD]HJ\V]HUVpJNHGYppUWVWUDWpJLDNpQWIRJMXN említeni. Valamennyi fejezet ugyanazokra az alfejezetekre tagolódik, azonban meg kell MHJ\H]QL KRJ\ HOpJ J\DNUDQ HOIRUGXO KRJ\ QLQFV LQIRUPiFLy D] DGRWW DOIHMH]HWKH] 0LQGHQ IHMH]HWEHQ HOV]|U D] DGRWW WpPiYDO NDSFVRODWRV G|QWpVKR]y DSSDUiWXVW mutatják be, majd a témához kapcsolódó programokat, projekteket ismertetik. Ezután az adott kérdéskör jelenlegi helyzetét tekintik át, majd az adott területre bevonható HUIRUUiVRN EYtWpVpW D] RNWDWiVL OHKHWVpJHNHW LOOHWYH D ILJ\HOHPIHONHOWpV PyGMDLW mutatják be. Ezután a témával kapcsolatos információforrásokat veszik sorra, majd a NXWDWiVL pV WHFKQROyJLDL HUHGPpQ\HNHW LUiQ\RNDW UpV]OHWH]LN $] XWROVy HOWWL alfejezetben az adott terület finanszírozását ismertetik, majd a lehetséges kooperációs OHKHWVpJHNHWYDODPLQWDPiUPHJOpYNDSFVRODWRNDWWHNLQWLNiW $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiQDNLQWp]PpQ\LIHOHOVHL Még nem készült el a stratégia. A johannesburgi jelentést több minisztérium készítette. $ MHOHQWpV D J|U|J VWUDWpJLD DODSMD OHKHW W|EE VWUDWpJLDL pUWpN PHJiOODStWiVW LV tartalmaz.

36

$VWUDWpJLDHO]PpQ\HLDODSR]yWDQXOPiQ\RN *|U|JRUV]iJ PpJQHPNpV]tWHWWHHODQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL VWUDWpJLiMiW H]pUW FVDN HQQHN HO]PpQ\HLUO EHV]pOKHWQN ,O\HQ HO]PpQ\QHN WHNLQWKHW D] D] |W pYHV IXWDPLGHM SURJUDP DPLW D] összes minisztérium és számos egyéb szervezet N|]UHPN|GpVpYHO GROJR]WDN NL $ SURJUDP  pV  N|]|WWL LGV]DNUD V]yOW D címe Görögország Fejlesztési Programja (Development Assistance Program of *UHHFH %iUDSURJUDPQHYpEHQQHPV]HUHSHOWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNLIHMH]pVDEEDQ általában érvényesül a fenntarthatóság eszméje. A program teljes költségvetése 400 millió USD volt. (O]PpQ\QHN WHNLQWKHW Görögország Nemzeti Környezetvédelmi Programja (The Operational Environmental Programme of Greece) is, mely 6 éves SHULGXVRNUD V]yO $] HOV  N|]|WW WDUWRWW D PiVRGLN WO  YpJpLJ pUYpQ\HV %iU D SURJUDP KRPORNWHUpEHQ DODSYHWHQ D N|UQ\H]HWYpGHOHP iOO D környezetvédelmi intézkedések gazdasági és szociális vonzataira is odafigyeltek. 8J\DQFVDN D] HO]PpQ\HNKH] VRUROKDWy D IHQWHEE LVPHUWHWHWW johannesburgi országjelentés is. Megjegyzés: A Nemzeti Környezetvédelmi Programot és a johannesburgi jelentést Magyarország is elkészítette. Ezek mellett még számos olyan dokumentum és program létezik, amely közép- de akár hosszú távon is érvényben lesz. A magyar nemzeti stratégia kidolgozásakor arra oda kellene figyelni, hogy a VWUDWpJLD pV D] HPOtWHWW GRNXPHQWXPRN SURJUDPRN OHKHWOHJ |VV]KDQJEDQ legyenek egymással. Egészében véve hazánk csak két év hátrányban van Görögországgal szemben a környezetvédelmi programok terén. Ezek mellett Görögország számos olyan ENSZ programban is részt vesz, PHO\HN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WpPDN|UpEHQ IXWQDN ,O\HQHN SO a természeti HUIRUUiVRNYpGHOPpYHOpVIHQQWDUWKDWyIHOKDV]QiOiViYDOkapcsolatos program, vagy a szegénység elleni küzdelem programja stb. A johannesburgi jelentésben a gazdaság valamennyi szektora esetében PHJWDOiOKDWy KRJ\ *|U|JRUV]iJ PLO\HQ LQWp]NHGpVHNHW WHWW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiVDpUGHNpEHQ(]HNUODWDUWDOPLHOHP]pVHNQpOtUXQNUpV]OHWHVHEEHQ 3. A stratégiához kapcsolódó jogszabályok Az Unióhoz (akkor még EGK) való csatlakozás (1981) után az uniós környezetvédelmi direktívákat és törvényeket Görögországát nemzeti szintre emelte.

37

Igen fontos volt az 1986-ban megalkotott környezetvédelmi törvény, mely megteremtette a szervezeti, gazdasági és törvényi kereteit a környezet hatékony védelmének. 1DJ\ MHOHQWVpJ D Ä7HUOHWL 7HUYH]pV pV )HQQWDUWKDWy )HMOGpV´ W|UYpQ\, melyet 1999-ben nyújtottak be. Az Általános Területi Terv (General Spatial Plan) QHP]HWL V]LQWHQ KDWiUR]]D PHJ D WHUOHWL WHUYH]pV IEE FpONLW]pVHLW D WHUOHWKDV]QiODWWDO NDSFVRODWEDQ MHOHQWNH] OHJJ\DNRULEE NRQIOLNWXVKHO\]HWHNHW $ legfontosabb cél a tájak fenntartható használatának biztosítása, a negatív környezeti hatások minimalizálása. Görögországban az HUGN YpGHOPH D OHJPDJDVDEE V]LQW prioritást élvezi, amit az is jelez, hogy D] DONRWPiQ\EDQ LV V]HUHSHO D] HUGWHUOHWHN YpGHOPH. Csak QpKiQ\NLYpWHOHVHVHWEHQV]RFLiOLVLQIUDVWUXNW~UD~WKiOy]DWpStWpVH DGOHKHWVpJHWD] HUGN NLYiJiViUD $] HUGYpGHOHP IDODGDWiW QDJ\EDQ PHJN|QQ\tWL D] D WpQ\ KRJ\ D J|U|JHUGNG|QWUpV]HiOODPLWXODMGRQEDQYDQ Fontos kérdéskört jelent a genetikailag módosított élelmiszerek piacra jutásának szabályozása, melyet Görögország jelenleg az EU direktíva alapján szabályoz, de DQQDNDONDOPD]iVDYpJHUHGPpQ\EHQD]iOODPIHOHOVVpJH

4. A stratégia alprogramjai Nagyon fontos Görögországban a 2. fejezetben már említett – ma már a második hatéves periódusában tartó – Nemzeti Környezetvédelmi Program (The Operational Environmental Programme of Greece). A programban a lokális, regionális és nemzeti szinten is megfogalmazzák a szükséges intézkedéseket tematikus ERQWiVEDQ$IEEWHUOHWHN • • • • • • • •

OHYHJYpGHOHP vízvédelem, zajvédelem, közlekedés, hulladékgazdálkodás, várostervezés, környezeti tudatformálás, környezeti törvénykezés.

A program olyan alapelveket foglalt magában, mint a V]HQQ\H] IL]HW elve, az HOYLJ\i]DWRVViJ elve, a N|]|VIHOHOVVpJYiOODOiV elve. Összesen hét alprogramból áll, PHO\EOKDWN|UQ\H]HWLYRQDWNR]iV~LQWp]NHGpVHNUOV]yODKHWHGLNSHGLJNLPRQGRWWDQ technikai segítséget nyújt néhány program megvalósításához. A IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiV törvényi szabályozása 1937 óta érvényben van Görögországban. 1992-ben és 1999-ben további rendeleteket hoztak, melyek a PH]JD]GDViJLODJ KDV]QRVtWRWW WHUOHWHN EHHUGVtWpVpW NtYiQWD HOVHJtWHQL NO|QE|]

38

WiPRJDWiVRN IRUPiMiEDQ (]HQ D WiPRJDWiVRN iW D] 8QLy PH]JD]GDViJL alapjából fedezik. Az elmúlt öt év során 200 millió eurót költöttek vízgazdálkodási, 250 millió HXUyWSHGLJNO|QE|]HUGJD]GiONRGiVL és HUGYpGHOPL programokra. Görögországban eddig körülbelül 200 vállalatnál vezették be az ISO 9000-es és további 100 egységnél az ISO 14000-es szabványt, de egyre több vállalat vezeti be a YDODPLYHO V]LJRU~EE HOtUiVRNDW WDUWDOPD]y EMAS-t is. A Hellén Akkreditációs 7DQiFV ± PHO\ D )HMOHV]WpVL 0LQLV]WpULXP NHUHWHLQ EHOO PN|GLN ± IHOHOV D környezetirányítási rendszerek felülvizsgálatáért, de ez a testület szervez szemináriumokat és egyéb képzési programokat is. Görögország a toxikus anyagokkal kapcsolatban teljes mértékben átvette az Európai Uniós szabályozási rendszert. Számos kutatási projekt foglakozik az új, s a PiU PHJOpY WR[LNXV DQ\DJRNQDN D N|UQ\H]HWUH pV D] pO V]HUYH]HWHNUH J\DNRUROW hatásaival. $ M|Y JHQHUiFLy tudatformálásának fontos színtere az iskola. Görögországban nagyon sokféle projektet indítottak iskolások számára. A legfontosabb témakörök: • • • • • • •

DWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNNDOYDOyJD]GiONRGiV vízvédelem, HUGW]HNHOOHQLYpGHOHP OHYHJYpGHOHP energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közlekedés.

Az Oktatási Minisztérium létrehozott 18 Környezeti Oktatási Centrumot, PHO\HNEHQ NO|QE|] RNWDWiVL NXU]XVRNDW V]HUYH]QHN D WDQXOyNQDN WUpQLQJHNHW D WDQiURNQDNRNWDWiVLDQ\DJRNDWNpV]tWHQHNpVHOVHJtWLNDKHO\LpVDQHP]HWN|]LV]LQW HJ\WWPN|GpVHN NLDODNtWiViW (]HN D FHQWUXPRN PLQGHQ WHNLQWHWEHQ MyO IHOV]HUHOW NRUV]HUOpWHVtWPpQ\HN

5. A tevékenységi programok érvényességi köre A nemzeti szinten meghirdetett programoknak általában vannak az egyes régiókra, valamint a kisebb közigazgatási egységekre lebontott alprogramjai. A SURJUDPRNMHOOHJpEOIDNDGKRJ\pUYpQ\HVVpJNRUV]iJRVV]LQW

39

6. A gazdasági szektorok programjainak összehangolása Görögországban 2002-ben megalakult a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL Központja PHO\QHN DODSYHW V]HUHSH OHV] D V]HNWRUiOLV SURJUDPRN összehangolásában, a környezeti monitoring fejlesztésében (létrehozták a Nemzeti Környezeti Monitoring Rendszert) és abban, hogy a stratégiai tervek összhangban OHJ\HQHNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVJRQGRODWiYDO Egy integrált nemzeti kutatási program LQGXOW PHO\QHN I FpONLW]pVH D V]HNWRUiOLVSROLWLNiN|VV]HKDQJROiViQDNHOVHJtWpVH volt. Olyan kérdéseket vizsgáltak, mint az ipari központok elhelyezkedése, az infrastruktúra kiépítettsége, a közlekedési KiOy]DW KHO\]HWH D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN YpGHOPH D NXOWXUiOLV |U|NVpJ YpGHOPH D városhálózat megújítása, stb. 7. $WiUVDGDOPL]|OG V]HUYH]HWHNHWN|]UHPN|GpVH *|U|JRUV]iJEDQ W|EE PLQW  UHJLV]WUiOW N|UQ\H]HWYpG LOOHWYH |NROyJLDL 1*2 V]HUYH]HW PN|GLN ,JHQ VRNIpOH IRUUiVEyO WiPRJDWMiN H]HNHW D V]HUYH]HWHNHW PHO\HNEHQ|VV]HVHQ86'WNDSWDNDPN|GpVNK|] 1999-ben törvényben szabályozták a nem kormányzati szervezetek (NGO) PN|GpVpW H]]HO HJ\LGEHQ OpWUHKR]WDN HJ\ V]HUYH]HWHW National Committee for NGOs), melynek I FpOMD D NRUPiQ\]DWL pV D QHP NRUPiQ\]DWL V]HUYHN PXQNiMiQDN összehangolása,DQQDNpUGHNpEHQKRJ\DIRQWRVG|QWpVHNHONpV]tWpVpEHQPLQGHQIpO NLIHMWKHVVH YpOHPpQ\pW V OHKHWVpJ V]HULQW PLQGHQNL V]iPiUD HOIRJDGKDWy G|QWpVHN szülessenek. Évente két alkalommal rendeznek tanácskozást a szervezet keretében, ezzel biztosítják a nem kormányzati szervek részvételét Görögország fenntartható IHMOGpVLVWUDWpJLiMiQDNNLGROJR]iViEDQ A Környezetvédelmi Minisztérium nagyon szoros kapcsolatra törekszik a nem NRUPiQ\]DWL V]HUYHNNHO DPL D] pUGHPL PXQNiEDQ YDOy HJ\WWPN|GpV PHOOHWW D] anyagi támogatásban is megmutatkozik. $ WHUOHWL WHUYH]pV NO|QE|] V]LQWMHLQ YiURVUHQGH]pVL WHUYHN UHJLRQiOLV rendezési tervek) a civil szervezeteknek OHKHWVpJN YDQ D tervezési munkában részt venni. A tervek végleges változatának elkészítése, csak a köz- és a magánszféra NpSYLVHOLQHN N|]UHPN|GpVpYHO OHKHWVpJHV *|U|JRUV]iJEDQ HUUH HJ\UH MREEDQ odafigyelnek, mivel a tervek elkészítésének gyakran ez a legkritikusabb szakasza. Megjegyzés: Magyarországon is nagyobb figyelmet kellene szentelni a civil V]HUYH]HWHNNHOYDOyHJ\WWPN|GpVUHPHUWVRNHVHWEHQKLiQ\]LND]|VV]KDQJD kormányzati elképzelések és a civil szervezetek elképzelése között. Ilyen esetekben a civil szervezetek képesek a közvéleményt is befolyásolni, ami olykor a kormányzati törekvések meghiúsulásához is vezethet. Éppen ezért pUGHPHVOHQQHDFLYLOV]HUYH]HWHNNHOMREEHJ\WWPN|GpVWNLDODNtWDQLPHUWD]

40

WiPRJDWiVXNNDON|QQ\HEEHQFpOWOHKHWQHpUQL$]HJ\WWPN|GpVWSHGLJPiU D WHUYH]pVL YDODPLQW D G|QWpVHONpV]tW PXQNiNEDQ LV HO NHOOHQH NH]GHQL Sokkal hamarabb kiderülhetnek az érdekütközések, s a terveket még a korai Ii]LVEDQ PyGRVtWKDWMiN DPL VRNNDO HJ\V]HUEE DQQiO PLQW DPLNRU HJ\ HOUHKDODGRWWEHUXKi]iVWNHOOOHiOOtWDQLYDJ\~MIHOWpWHOHNNHOPyGRVtWDQL $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV nemzetközi kooperációt irányító Külügyminisztériumi szervezet (YDAS) költségvetésének 40-50%-át az NGO programokra fordították, ami jól mutatja a nem kormányzati szervek bevonását más RUV]iJRNNDOW|UWpQNRRSHUiFLyVOHKHWVpJHNNLDNQi]iViED $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDHONpV]tWpVpEHQ Görögországban a tudományok az oktatási tárca felügyelete alá tartoznak. A IHQQWDUWKDWyIHMOGpVWpPDN|UpEHWDUWR]yOHJMHOHQWVHEENXWDWiVLSURJUDPRNDWDGörög Tudományos Akadémia koordinálja. $ JOREiOLV NOtPDYiOWR]iVVDO pV D OHYHJV]HQQ\H]pVVHO NDSFVRODWRV PpUKiOy]DW kiépítésében részt vett az Arisztotelész Egyetem Fizika Tanszéke, a Légkörfizikai Kutatóintézettel és a WMO-val (World Meteorological Organisation) HJ\WWPN|GpVEHQ $WKpQEHQ pV 6]DORQLNLEHQ PN|GLN NpW HUGJD]GiONRGiVVDO NDSFVRODWRV kutatóintézet, melyek a 1HP]HWL0H]JD]GDViJL.XWDWiVL$ODStWYiQ\ keretein belül DIHQQWDUWKDWyHUGJD]GiONRGiVOHKHWVpJHVPyGMDLWWDQXOPiQ\R]]iN Több egyetemet is felkértek a fenntartható földhasználat és a fenntartható vízhasználatPyGV]HUHLWEHPXWDWyNpS]pVHNEHLQGtWiViUD$]HOP~OWKDWpYEHQMHOHQWV kutatásokat folytattak az elsivatagosodás okainak és következményeinek feltárására. A Mediterrán Agronómiai Intézet francia, olasz, spanyol és szlovén HJ\HWHPHN NXWDWyLQWp]HWHN N|]UHPN|GpVpYHO NXWDWMiN D KHJ\YLGpNL WHUOHWHN IHQQWDUWKDWyIHMOGpVpQHNOHKHWVpJHLW0('0217 SURMHNWpYUH PLOOLy HXUyV költségvetéssel). A genetikailag módosított élelmiszerek környezeti hatásvizsgálata jelenleg is folyik, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium végez a Krétai Egyetem és a Thessaloniki EgyetemN|]UHPN|GpVpYHO Az Állami Kémiai Laboratórium IHOHOV D NO|QE|] NpPLDL DQ\DJRN nemzetközi szabványok szerinti osztályozásáért, vizsgálatáért. Rendszeresen HOOHQU]LND]LYyYL]HNpVDIHOV]tQLYL]HNPLQVpJpWDWHQJHUYt]RODMV]HQQ\H]HWWVpJpW DN|UQ\H]HWEHMXWWDWRWWLSDULV]HQQ\YL]HNPLQVpJpWYDODPLQWD]pOHOPLV]HUHNWR[LNXV anyag tartalmát. Az Állami Kémiai Laboratórium a Görög Kémikusok és a Hellén Vegyipari Vállalatok Szövetségével közösen évente két alakalommal is fórumot szerveznek az érdekeltek (például ipari vállalatok, fogyasztók) körében a veszélyes kémiai anyagokkal kapcsolatos tudnivalókról.

41

Megjegyzés: Magyarországon a tudományos munka színvonala igen magas, de VRNV]RU QLQFV PHJ D PHJIHOHO NDSFVRODW D NXWDWiVL pV D NXWDWiVL eredményeket a gyakorlatban is hasznosítani tudó gazdasági szféra között. A nemzeti stratégiában ennek a kérdésnek kiemelt hangsúlyt kellene kapnia. A PiVLN IRQWRV GRORJ SHGLJ D] KRJ\ D NXWDWiVUD IRUGtWRWW |VV]HJHW MHOHQWV mértékben kellene növelni, ugyanis jelenleg rendkívül nagy a lemaradásunk az uniós országokhoz viszonyítva.

$JD]GDViJV]HUHSOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ eUGHNHVPyGRQDMRKDQQHVEXUJLDQ\DJEDQDJD]GDViJV]HUHSOLQHNKHO\]HWpUO gyakorlatilag semmit nem közölnek. Az AGENDA 21 dokumentum alapján szerepelnek ezek a fejezetek az anyagban, de valamennyi esetében azt írták, hogy nincs róluk információ.

10. Az informatika szerepe a stratégia készítésében A Környezetvédelmi Intézkedések Programjának keretében megkezdte PN|GpVpWDNemzeti Környezeti Információs Hálózat, mely szoros kapcsolatban áll az Európai Környezetvédelmi Hivatal (European Environment Agency) EIONET (XURSHDQ (QYLURQPHQW ,QIRUPDWLRQ DQG 2EVHUYDWLRQ 1HWZRUN  HOQHYH]pV KiOy]DWiYDO$KiOy]DWiOWDOV]ROJiOWDWRWWDGDWRNKR]HOVVRUEDQD]LQWHUQHWHQNHUHV]WO OHKHW KR]]iMXWQL GH NO|QE|] NLDGYiQ\RNEyO WHOHYt]LyV pV UiGLyPVRURNEyO LV WiMpNR]yGKDWQDND]pUGHNOGN$KiOy]DWFpOMDDN|]YpOHPpQ\WiMpNR]WDWiVDPHOOHWWD] is, hogy adatokat biztosítson a környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez. A Környezetvédelmi Minisztérium létrehozta a Nemzeti Környezeti és )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL .|]SRQWRW, melynek legfontosabb feladata a környezeti információk koordinálásaD]pULQWHWWHNKH] W|UWpQHOMXWWDWiVD$NRRUGLQiFLyV PXQND részben minisztériumok közötti bizottságok felállításával, minisztériumok közötti adKRF PHJEHV]pOpVHNNHO UpV]EHQ D UHJLRQiOLV pV D KHO\L V]HUYH]HWHNNHO W|UWpQ egyeztetésekkel történik. Az információáramlásban nagyon fontos szerepet töltenek be az NGO-k, a PXQNiVV]DNV]HUYH]HWHNpVDNO|QE|]LSDULV]HUYH]HWHNLV Görögországban a tananyagokba integrálták a környezetvédelmi nevelést és a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NpUGpVN|UpW DPL D IHOQ|YHNY JHQHUiFLy WXGDWIRUPiOiViEDQ nagyon fontos lehet. Országos médiakampányt folytattak a hatékony energiafelhasználás és a PHJ~MXOyHQHUJLDIHOKDV]QiOiVHOPR]GtWiVDpUGHNpEHQ(]INpQWDWHOHYt]LyQNHUHV]WO 42

történt, de az újságokban, utcai hirdetéseken, az interneten és különféle szórólapokon is tájékoztatják a lakosságot. A Fejlesztési Minisztérium PN|GWHW HJ\ internetes adatbázist, mely kapcsolódik az Európai Unió SESAME, CORDIS, HELLASPAC és ARIADNET DGDWEi]LVDLKR] $] DGDWEi]LVEDQ HOVVRUEDQ D PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRNNDO biotechnológiával, környezetbarát technológiákkal kapcsolatos adatokhoz lehet hozzájutni. A Környezetvédelmi Minisztérium nagyszabású televíziós kampányt indított a WHQJHUSDUWL VWUDQGRN Yt]PLQVpJpQHN MDYtWiVD pUGHNpEHQ ,QJ\HQHV YLGHRND]HWWiNDW LV készítettek, melyeket minden iskola megkapott. Most készül egy olyan internetes adatbázisPHO\EOQDSUDNpV]DGDWRNKR]OHKHW MXWQL D WHQJHUHNHW pUW V]HQQ\H]pVHNUO YDODPLQW D V]HQQ\H]NUH NLV]DERWW EQWHWpVHNUO Megjegyzés: 0DJ\DURUV]iJRQ ~MUD NHOOHQH JRQGROQL D] iOODPL SpQ]HQ PN|G LQWp]HWHN iOWDO EHJ\MW|WW DGDWRNKR] YDOy KR]]iIpUpVW (ÁNTSZ, .|UQ\H]HWYpGHOPL )HOJ\HOVpJHN 9t]J\L ,JD]JDWyViJRN VWE  &pOV]HU YROQDHJ\±D*|U|JRUV]iJEDQPHJOpYK|]KDVRQOy±N|UQ\H]HWLLQIRUPiFLyV rendszert kialakítani, ill. a jelenlegit továbbfejleszteni. Ebben a rendszerben tematikus bontásban részletes környezeti adatbankot kellene kialakítani. Az adatokhoz való hozzáférést lehetne szabályozni. Technikailag könnyen PHJROGKDWy KRJ\ D WHOMHVHQ V]DEDGRQ HOpUKHW DGDWEDQN QH WDUWDOPD]]D D] |VV]HVLQIRUPiFLyW$N|]YpOHPpQ\V]iPiUDH]QHPLVOHQQHFpOV]HUKLV]HQD túlságosan nagy adatmennyiség csak nehezítené az eligazodást.) A teljes adatbázishoz való hozzáférést lehetne korlátozni, ily módon ahhoz csak bizonyos feltételek mellett lehetne hozzájutni. A tudományos kutatóintézetek pl. egy számukra biztosított jelszóval ingyenesen hozzáférhetnének az adatbázishoz, s csak akkor kellene fizetniük, ha az adatokat pénzszerzés céljából használják fel.

43

4.6. Lengyelország (O]HWHVLQIRUPiFLyN Lengyelországban 1999 óta létezik egy KRVV]~ WiY~ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégia, a „Poland 2025” (Long-term Sustainable Development Strategy). A VWUDWpJLD KiURP DODSHOYHW WDUW V]HP HOWW SROLWLNDL JD]GDViJL pV PyGV]HUWDQL HOYHNHW U|J]tW 8J\DQDNNRU D VWUDWpJLD Q\LWRWW V]HUNH]HW NHUHWMHOOHJ PLQGHQ V]HNWRU önállóan teszi hozzá a saját programját. A „Poland 2025“ programot a Minisztertanács 2000-ben elfogadta. Megjegyzés: Ezt csak lengyelül találtuk meg, de megtudtunk, hogy konkrét FpONLW]pVHN pYV]iPRN PHJFpO]RWW PXWDWyN SpOGDSURJUDPRN QLQFVHQHN benne, inkább alapelveket rögzít! Lengyelországban 1990-ben elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Program , amelyet 2000-ben aktualizálva „Second National Environmental Policy“ címmel publikált a Környezetvédelmi Minisztérium. Ebben az olvasható, hogy mindenben KDUPRQL]iO D 3RODQG  IHQQWDUWKDWy IHMOGpV DQ\DJJDO, s valóban iOODQGyDQKLYDWNR]LNLVDPHJIRJDOPD]RWWN|UQ\H]HWYpGHOPLFpONLW]pVHNIHQQWDUWKDWy IHMOGpVDVSHNWXVDLUD$OHQJ\HOIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDVDMiWRVViJDD]KRJ\D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVDODSHOYHLWXJ\DQPHJIRJDOPD]WiNHJ\|QiOOyGRNXPHQWXPEDQD konkrét tennivalók azonban teljes egészében beépültek az ország környezetvédelmi stratégiájába.ËJ\WHKiWYDQLVPHJQLQFVLVOHQJ\HOIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD Egy ENSZ felmérés szerint Lengyelországban is a Local Agenda 21 áll a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD P|J|WW DPHO\HN PN|GpVpW D 81'3 LOO GiQ pV holland NGO-k finanszírozták! A johannesburgi országjelentés elkészítését 2001 januárjában kezdték el, a Külügy-, a Környezetvédelmi és a Gazdasági Minisztérium szervezésében. A GRNXPHQWXPRWHJ\1HP]HWL(ONpV]tW%L]RWWViJDPLQLV]WHUHOQ|NQHNQ\~MWMDiW $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNLGROJR]iViQDNLQWp]PpQ\LIHOHOVHL Szükségesnek tartjuk, hogy a vizsgálati szempontot történeti megközelítésben értékeljük. /HQJ\HORUV]iJEDQD1*2MHOOHJInstitute for Sustainable Develepment 1991ben alakult meg, a lengyel Ökológia Klub néhány tagjának kezdeményezésére. A pénzügyi hátteret amerikai alapítványok (Marshall, Ford, Rockefeller stb.) EL]WRVtWRWWiN  $] LQWp]HW IOHJ JHRJUiIXVRNDW pV N|]JD]GiV]RNDW WRYiEEi NOI|OGL V]DNpUWNHW Et]RWW PHJ NO|QIpOH WpPiN YL]VJiODWiYDO (J\HGL YRQiVD YROW D OHQJ\HO Sust. Dev. Intézetnek, hogy szoros kapcsolatot ápolt a parlamenttel (pl. a Szenátus Környezetvédelmi Bizottságával), a kormányzattal, különösen a Környezetvédelmi, 44

7HUPpV]HWL (UIRUUiVRN pV (UGpV]HWL 0LQLV]WpULXPPDO $] HOV pYHNEHQ LJHQ termékenyek voltak, számos tanulmányt, kiadványt készítettek. Az 1990-es évek PiVRGLN IHOpEHQ HJ\ NRUPiQ\YiOWiVW N|YHWHQ D] LQWp]HW DNWLYLWiVD QDJ\PpUWpNEHQ visszaesett. EHQYROWHJ\SDUODPHQWLYLWDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUOGHDNNRUPpJQem született meg a stratégia.  N|]|WW D V]pWHVEHQ OpY ,QVW I 6XVW 'HY WiPRJDWiViUD PLQWHJ\ adatmentési céllal létrehoztak egy számítógépes koordinációs központot a varsói HJ\HWHP V]iPtWyN|]SRQWMiEDQ (]]HO D]RQEDQ D OpQ\HJL IHQQWDUWKDWy IHMOGpV kutatások egy kicsit technikai irányt vettek. ÒJ\ WQLN KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV J\pQHN KLYDWDORV NpSYLVHOHWpW ± OHJDOiEELV D HV pYHN PiVRGLN IHOpWO  HJ\ D Környezetvédelmi, Természeti (UIRUUiVRN pV (UGpV]HWL 0LQLV]WpULXP NHUHWpEHQ PN|G Polish Commission for Sustainabe Development jelenti, amelynek YH]HWMH KHO\HWWHV iOODPWLWNiUL ranggal rendelkezik. Ez képviseli hivatalosan az országot az ENSZ Commission on Sustainable Development munkájában. $]IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KLYDWDORV V]LQWUH HPHOpVH pUH]KHWHQ QDJ\ YDUJDEHWN után csak a 90-es évek végén történt meg, pl. a korábban nem állandó jelleggel PN|G 0LQLV]WHUHN )HQQWDUWKDWy )HMOGpV %L]RWWViJiQDN állandó testületté emelésével. 2002-ben még csak terv, hogy ennek a Bizottságnak ki kellene alakítani egy állandó tanácsadói hátteret: WXGyVRNEyO YH]HW ]OHWL V]HPpO\HNEO SROLWLNXVRNEyOV]DNV]HUYH]HWLYH]HWNEO1*2WDJRNEyO(]HNV]HULQWH]PpJQLQFV meg.) $ KRVV]~ WiY~ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW D Stratégiai Kutatások Kormányzati Központja és a Környzeetvédelmi Minisztérium készítette. A stratégiát a 2. Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként a Parlament hagyta jóvá. (O]HWHVQHP]HWLV]HNWRUiOLVNRQFHSFLy Az SD Intézet 1993-95 között elkészített egy útmutató kézikönyvet (Manual) D N|UQ\H]HWYpG V]HUYH]HWHN V]iPiUD arról, hogy a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HOOHPpEHQ  KRJ\DQ PN|GMHQHN HJ\WW D KHO\L N|]LJD]JDWiVL V]HUYHNNHO. Egy másik QDJ\V]DEiV~PXQNiEDQEULWV]DNpUWNEHYRQiViYDOUpV]OHWHVHQHOHPH]WpNDturizmus pVDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNDSFVRODWiQDNSUREOpPiLW0pJQDJ\REEYLVV]KDQJRWYiOWRWW ki az az anyag, amit a bankszektor pV D] IHQQWDUWKDWy IHMOGpV NDSFVRODWiUyO készítettek. Ebben arról írtak, hogy a pénzügyi szektornak milyen feladatai lesznek a IHQQWDUWKDWy JD]GDViJL PRGHOOUH W|UWpQ iWiOOiV VRUiQ Részletesen elemezték, hogy a bankszektor milyen módon ösztönözheti a vállalatok környezetvédelmi beruházásait. Kiadtak egy tanulmányt arról, hogy miként hat az IMF pénzügypolitikája a OHQJ\HOIHQQWDUWKDWyIHMOGpVUH  YpJpQ D OHQJ\HO 6]HQiWXV D SDUODPHQW IHOV Ki]D  HJ\ V]pOHV N|U találkozót szervezett „Stratégia Lengyelország számára” címmel, és elfogadott egy 2000-ig tartó kormányzati munkaprogramot. Ez ugyan nevében Nemzeti

45

.|UQ\H]HWYpGHOPL 3URJUDP YROW GH V]HOOHPpEHQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV OHKHWVpJHLW elemezte. EHQ SDUODPHQWL KDWiUR]DW V]OHWHWW NLIHMH]HWWHQ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL politika címmel. 1999-ben pedig megjelent a /HQJ\HORUV]iJ)HQQWDUWKDWy)HMOGpVpQHN ig tartó Stratégiája c. program, amit a Stratégia Kutatások Kormányzati Központja és a Környezetvédelmi Minisztérium közösen készített. Ezt teljes egészében bedolgozták a parlament által 2001-ben elfogadott Második Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Programba. $] IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD HONpV]OHWHLYHO EHLQGXOiViYDO HJ\LGEHQ D  N|]|WWL LGV]DNUD NLGROJR]WDN HJ\ Nemzeti Egészségügyi Programot. (QQHN I FpOSRQWMD D YLGpNL pOHWPLQVpJ pV D] pOHOPLV]HUEL]WRQViJ Q|YHOpVH (OVVRUEDQ D PDJDV PXQNDQpONOLVpJJHO V~MWRWW YLGpNHNUH NRQFHQWUiOWiN D] LVNRODL PLQVpJLpOHOPLV]HUHOOiWiVNDPSiQ\W $ PH]JD]GDViJEDQ WyO OpWH]LN HJ\ víztakarékossági program, és |V]W|Q]LN D QHP pOHOPLV]HU MHOOHJ PH]JD]GDViJL WHUPpNHN WHUPHOpVpW $ 6$3$5' források kezdete óta vannak pilot-programokD]|NROyJLDLJD]GiONRGiVOHKHWVpJHLQHN vizsgálatára.

3. Törvények, rendeletek, jogszabályok − Az 1994-ben életbe lépett Law on Spatial Management a területfejlesztést a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVDODSMiQGHILQLiOMD − State Environmental Policy II. – 2001-ben elfogadta a parlament − Strategy for Renewable Energy parlamenti elfogadása: 2001 − 6RN WHNLQWHWEHQ D N|UQ\H]HWL KDWiVYL]VJiODWWDO NDSFVRODWRV HOtUiVRN NpSYLVHOLN D OHJKDWpNRQ\DEEDQD]IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLHOYHNHW EHQ PHJ~MXOW VRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOHPPHO NLHJpV]OW D lengyel természetvédelmi, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és a vízügyi törvény. Elkészült egy ún. „Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justicie in Environmental Matters” anyag.

4. Külön tevékenységi programok $)HQQWDUWKDWy)HMOGpVL,QWp]HWYLUiJNRUiEDQszámos oktató-kurzust szervezett ± EiU H]HN W|EEQ\LUH FVDN N|]YHWHWWHQ V]yOWDN D] IHQQWDUWKDWy IHMOGpVUO W|EEQ\LUH LQNiEEÄ]|OGV]tQH]HW´környezetvédelmi programok voltak. Ugyancsak részt vettek a Nemzeti Környezetvédelmi Akcióprogramhoz kapcsolódó pilot-projektek 46

lebonyolításában. Ezúttal is a helyi államirányítási szervezetek feladatait elemezték a NO|QE|] N|UQ\H]HWYpGHOPL SUREOpPiN PHJROGiViEDQ 5DGRP pV (ON WHOHSOpVHN példáján a „Fenntartható települések” típusú programot hajtottak végre. Az ipar területén szintén sok tesztprogramot indítottak be a 90-es évek második felében – 200 iparvállalatot vontak be a „Cleaner Production Program”-ba. Jelenleg is folyamatban van egy kis- és középvállalatok nemzetközi YHUVHQ\NpSHVVpJpW Q|YHO program, regionális technológia transzfer program, 2010-ig megy egy program a hosszú távú iparpolitikára nézve, nincs viszont Green Industry Programja Lengyelországnak. $]HOEELHNpUYpQ\HVVpJLN|UH A törvények és jogszabáO\RNRUV]iJRVpUYpQ\HVVpJHN$SURJUDPRNVRUiEDQD lokális és regionális programok dominálnak, többnyire szektorális alapokon V]HUYH]GYH,GWDUWDPXNDWiOWDOiEDQQHPMHO|OLNPHJGHYDQN|]|WWNKRVV]~WiY~LV 6. Gazdasági szektorok tevékenységének összehangolása $ V~O\RV N|UQ\H]HWV]HQQ\H]pVL P~OWDW WRYiEEFLSHO OHQJ\HO ipar és a felaprózott PH]JD]GDViJL birtokstruktúra miatt gyors, látványos eredmény ezen a két WHUOHWHQ QHPLJHQ pUKHW HO 7DOiQ H] D] RND DQQDN KRJ\ IHOWQHQ J\DNUDQ szorgalmaznak programokat pl. az oktatás, az államigazgatás, a bankszektor stb. terén. A programok összehangolásával gyakorlatilag nem foglalkoznak, ill. a rendelkezésünkre álló dokumentumokból ez nem volt kiolvasható.

7. Társadalmi szervezetek szerepe a stratégia készítésében és megvalósításában A kormány támogatni kívánja a helyi Agenda 21 szervezetek PN|GpVpW Jelenleg 11 ilyen szervezet létezik az országban, de tevékenységüket csak a helyi |QNRUPiQ\]DWRNLOOOHQJ\HOpVNOI|OGL1*2NSpQ]HOLN$]HOV$JHQGDV]HUYH]HW még 1993-ban alakult, 1994-ben az államelnöki hivatal is támogatásáról biztosította H]HNHW D FVRSRUWRNDW DPHO\HN MHOHQWV V]HPOpOHWDODNtWy V]HUHSHW MiWV]RWWDN D fenntartható és környezettudatos vidéki településfejlesztés propagálásában. (Volt egy verseny, pl. a „legkörnyezetbarátabb település” címért.) $ KiURPROGDO~ WiUVDGDOPL SiUEHV]pGEHQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL HOYHN megvitatására a gazdasági döntéshozók, a szakszervezetek mellett a munkavállalók még nemigen vesznek részt, így nem képviseltetik magukat a Nemzeti Agenda 21 megbeszéléseken sem. A széles közvélemény, a társadalmi szervezetek, az NGO-k bevonását az ország IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PRGHOOMpQHN PHJYDOyVtWiViED D PiU HPOtWHWW Ä&RQYHQWLRQ RQ

47

Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justicie LQ(QYLURQPHQWDO0DWWHUV´DQ\DJEDQOHIHNWHWHWWHOYHNWOUHPpOLN 8. A tudományok szerepe a stratégia készítésében és megvalósításában LJD1HP]HWL)HQQWDUWKDWy)HMOGpV%L]RWWViJEDQUHQGV]HUHVGLDOyJXVIRO\W D WXGRPiQ\RV N|U|N D NRUPiQ\ pV D V]pOHVHEE N|]YpOHPpQ\ N|]|WW .pVEE D Környezetvédelmi Minisztérium Kutatási Programok koordinációs testületében belül létezett egy tanácsadó tudományos bizottság$WXGRPiQ\RVpOHWNpSYLVHOLRWWYDQQDN számos állami testületben – pl. Állami KHV Kommisszió, Állami Környezetvédelmi Testület, Állami Természetvédelmi Testület stb. *\DNUDQHPOtWLND]LVNRODUHQGV]HURNWDWiVIRQWRVViJiWD]IHQQWDUWKDWyIHMOGpV WXGDWRVViJNLDODNtWiViEDQ7RYiEEiVRNIpOH|NRpOHWPyGQpSV]HUVtWSURJUDPOpWH]LN SO ÄgNRFVDOiG´ ÄgNRLWHDP´ VWE H]HNQHN WHUPpV]HWHVHQ YDQ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV DVSHNWXVD GH HOVVRUEDQ PpJLV LQNiEE iOWDOiEDQ SURSDJiOMiN D N|UQ\H]HWWXGDWRV életmódot. Ugyanez mondható el a a „Eko-Media Forum”, a „Clean up the World”, vagy a „Care for Waste „ típusú programokról. „National Strategy for Environmental Education – Through Education Towards Sustainable Development´ FtPPHO NLGROJR]WDN HJ\ RNWDWiVL SURJUDPRW DPHO\WO MHOHQWVHUHGPpQ\WYiUQDN A tudományos kutatásoknak fontos szerepük van ±DN|UQ\H]HWYpGHOPLHOUHMHO]UHQGV]HUHNNLGROJR]iViEDQ ±DNRFNi]DWLHOUHMHO]pVHN ±D%$7OHJMREEHOpUKHWWHFKQROyJLiN pV – a nemzeti ill. regionális stratégiai feladatok elkészítésében. $JD]GDViJLV]HUHSOLQHNEHYRQiVDDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEH Az átnézett anyagokban erre vonatkozó konkrétumokkal egyáltalán nem találkoztunk.

10. Az informatika szerepe a stratégiában A Második Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Programban egy helyen hangsúlyozzák az „Information Technology, ill. az internet fontosságát. Itt sem IRJODONR]QDN H]HN HOPpOHWL pV J\DNRUODWL HOQ\HLYHO D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVEHQ betöltött szerepükkel.

48

4.7. Csehország (O]HWHVLQIRUPiFLyN Csehországban az elmúlt tíz évben a környezetvédelemben érdekelt civil szervezetek, a társadalom, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium sürgette OHJLQNiEE D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJYDOyVtWiViW $] H WpUHQ EHN|YHWNH] IHMOGpV MHOHQWVOpSpVHNpQWEHQDMRKDQQHVEXUJLYLOiJNRQIHUHQFLiUDNpV]OWHODQHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD $ &VHK .|]WiUVDViJ )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 6WUDWpJLiMD *D]GDViJL Q|YHNHGpVEO IHQQWDUWKDWy IHMOGpV címmel. A stratégia irányelveit az Agenda 21, valamint a cseh Nemzeti Környezetvédelmi Politika (2001) alapján fogalmazták meg. Az így elkészült dokumentum, valamint a Nemzeti Agenda 21 $V]i]DG1HP]HWL)HMOGpVpQHN3URJUDPMD azon túl, hogy bizonyítja a Cseh Köztársaságnak a világ országai felé intézett kötelezettségvállalását, nemzeti szinten is nélkülözhetetlen dokumentumok. )HOHOVDVWUDWpJLDNLGROJR]iVipUW &VHKRUV]iJQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiWDCseh Környezeti Intézet készítette el, azonban a végleges formába öntésért a Környezetvédelmi Minisztérium YROWDIHOHOV A végrehajtás koordinálásáért a kormány D] HOVV]iP~ IHOHOV (QQHN érdekében egy központi adminisztratív testület létrehozását tervezik. (O]HWHVQHP]HWLNRQFHSFLypVYDJ\V]HNWRUiOLVNRQFHSFLyN $ &VHK .|]WiUVDViJEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HONpV]tWpVpKH] szükséges kiindulási állapot elemzése a már korábban elkészült stratégiai dokumentumok alapján történt: – a 7iUVDGDOPL pV *D]GDViJL )HMOGpV .|]pSWiY~ .RQFHSFLyMD D &VHK Köztársaságban, – a &VHK .|]WiUVDViJ 1HP]HWL )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 6WUDWpJLiMiQDN Javaslata. $ PHJYL]VJiOW GRNXPHQWXPRNEDQ D N|YHWNH] PiU HONpV]OW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHONDSFVRODWRVszektorális/egyéb koncepciókról tettek említést: • ÈOODPL(UG3ROLWLND ; • A Cseh Köztársaság Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája (1999): prioritásokat fogalmaz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának FV|NNHQWpVpYHO NDSFVRODWEDQ LOOHWYH NpWIpOH HOUHMHO]pV DODSMiQ PHJKDWiUR]]D azok 2010-re várható értékeit; 49

• Nemzeti Környezetvédelmi Politika (2001) H] PiU D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV FpONLW]pVpQDODSV]LN • Középtávú Közlekedési Stratégia: a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, LOOHWYH D] iOWDOD PHJEt]RWW V]DNpUWN NpV]tWHWWpN HO D IHQQWDUWKDWy N|]OHNHGpV irányelveit határozza meg; • Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Cselekvési Terv. A fenti felsorolásból látszik, hogy a legtöbb szektorális stratégia kidolgozása PpJ YiUDW PDJiUD $ V]HNWRUiOLV NRQFHSFLyNDW D M|YEHQ D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVLVWUDWpJLDLUiQ\HOYHLQHNPHJIHOHOHQNpV]tWLNHO$WHUYHNN|]|WWSpOGiXORO\DQ kulcsfontosságú stratégiák kidolgozása is szerepel, mint például az új környezeti, társadalmi és gazdaságfejlesztési stratégiák. Ezek mindegyikét cselekvési tervek, illetve programok kialakítása követi majd. Mindezek mellett el szeretnék érni a fejlesztési terveket is magukban foglaló Regionális Agenda 21-ek és Helyi Agenda 21ek kialakítását is.

3. Nemzeti és/vagy szektorális koncepciókkal kapcsolatos törvények, rendeletek és egyéb jogszabályok $ N|YHWNH] IHOVRUROiVEyO MyO NLWQLN KRJ\ D V]HNWRUiOLV NRQFHSFLyNNDO NDSFVRODWRV W|UYpQ\HN PHJDONRWiVD QDJ\UpV]W PHJHO]WH D QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVLLOOHWYHDOHJW|EEV]HNWRUiOLVIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]tWpVpW • 1991. évi 369. sz. kormányrendelet HEEHQ G|QW|WWHN D OHYHJ D] LYyYt] D zajszennyezettség, valamint az élelmiszerekben, illetve az emberi szervezetben WDOiOKDWyPpUJH]DQ\DJRNPRQLWRULQJMiUyO • pYLV]W|UYpQ\DN|UQ\H]HWYpGHOPpUO: számos egyéb jogszabályhoz KDVRQOyDQD6]|YHWVpJL-RJUHQGV]HUEOYHWWpNiWD&VHK.|]WiUVDViJPiUHEEHQ PHJHUVtWHWWHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVNRQFHSFLyMiW; •pYLV]W|UYpQ\DWHUPpV]HWpVWiMYpGHOHPUO: a gazdasági eszközök szabályozásával szeretnék még kiegészíteni; • 1992. évi 334. sz. törvény D PH]JD]GDViJL I|OGHN YpGHOPpUO (1993-ban és EHQ PyGRVtWRWWiN  D WDODMW WHUPHOHV]N|]QHN WHNLQWL GH QHP DGMD PHJ D YpGHOPpKH]V]NVpJHVHOYpJ]HQGPpUpVHNHW • 1995. évi 289. sz. törvény D] HUGN YpGHOPpUO pV D] HUGJD]GiONRGiVUyO: UHQGHONH]LND]LUWiVRNpYHQEHOOL~MUDHUGVtWpVpUOYDODPLQWDIDIRUUiVVDOYDOy N|UOWHNLQWEiQiVPyGUyO • 1998. évi 123. sz. törvény a társadalom környezeti információkhoz való hozzáférését szabályozza; • 1999. évi 106. sz. törvény D]LQIRUPiFLyNKR]YDOyV]DEDGKR]]iIpUpVUO; • 1999. évi 480. sz. kormányhatározat D N|YHWNH] FpORNDW KDWiUR]]D PHJ D közlekedés területén: gazdasági eszközök bevezetése, olyan közlekedési rendszerek, illetve eszközök bevezetése, amelyek gazdaságilag hasznosak, a légköri szennyezés csökkentése érdekében mérések végzése, a tömegközlekedés

50

HOQ\EHQ UpV]HVtWpVH LQWHJUiOW N|]OHNHGpVL UHQGV]HUHN EHYH]HWpVH LOOHWYH D]RN infrastruktúrájának kiépítése, valamint alternatív üzemanyagok használata; • A Cseh Köztársaság 2000-ben fogadta el egy megújított Kormányzati Szabályozást olyan programok létrehozásáról, amelyek a PH]JD]GDViJ QHP WHUPHOIXQNFLyMiW támogatják (cél: a kevésbé jó adottságú területek tájkezelése és támogatása); • 2001. évi 185. sz. törvény a hulladékgazdálkodásról: megfelel az EU direktíváknak, harmonizálja a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos szabályozásokat, ennek nyomán 2002-ben tervezték elfogadni a Cseh Köztársaság Hulladékgazdálkodási Tervét; • 2001. évi 254. sz. törvény a vízgazdálkodásról; •(J\~M,33&UOV]yOyW|UYpQ\EHQYROWMyYiKDJ\iVDODWWH] YiOWDQiIHOD] EU IPPC direktíváját); • 2002-ben volt folyamatban az ~M /HYHJ pV y]RQUpWHJYpGHOPL W|UYpQ\ jóváhagyása.

4. Külön tevékenységi programok Az egyes minisztériumoknak száPRVIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHOV]RURVDEEOD]iEE NDSFVRODWEDQ OpY SURJUDPMD YDQ GH H]HNEHQ D GRNXPHQWXPRNEDQ a fenntartható IHMOGpVLUiQ\HOYHL még nem játszanak kulcsfontosságú szerepet. A márPN|GLOOHWYHWHUYH]HWWSURJUDPRNDN|YHWNH]N $]HUIRUUiVRNPHJU]pVpUHpVNH]HOpVpUHLUiQ\XOySURJUDPRN • 1994-ben (UGVtWpVL3URJUDPNH]GG|WWDPH]JD]GDViJLWHUOHWHNHQ • /HYHJUHJHQHUiFLyV3URJUDPNHUHWpEHQPpULNDOHJW|EEQDJ\V]pQW]HOpVHUP kibocsátásait. • CFC Program az Állami Környezetvédelmi Alap támogatásával: cél: meghatározott DQ\DJRN YDODPLQW WyO IUHRQWDUWDOP~ WHUPpNHN V]LV]WHPDWLNXV |VV]HJ\MWpVpW ~MUDKDV]QRVtWiViW pV iUWDOPDWODQtWiViW WiPRJDWMD pV HOtUMD KRJ\ D IUHRQWDUWDOP~ orvosi készítmények használatát csökkenteni kell, illetve azokat CFC-ket nem tartalmazó anyagokkal kell helyettesíteni. • Folyórendszerek Revitalizációjának Programja: 28,4 millió eurót költöttek rá 1992 és 2000 között, célja: a tájak vízrendszerének helyreállítása, stabilizálása, gondozása. 2030-ig mintegy újabb 30,1 milliárd euróra lenne szükség a program teljesítéséhez. • Vízkezelést Célzó Kisebb Tevékenységek Támogatásának Programja NLHJpV]tW program, olyan projekteket támogat, amelyeket az Állami Környezetvédelmi Alapból nem lehet finanszírozni. 1999-2001 között 27 millió eurót költöttek rá. /HJMHOHQWVHEE PpUWpNEHQ D Yt]NH]HOpVW LUiQ\tWy KHO\L LJD]JDWiVL V]HUYH]HW tevékenységeit támogatták a 2000 lakosnál kisebb településeken. Ahhoz, hogy a

51

szennyvízhálózatra csatlakozás optimális szintet érjen el, kb. 1,9 milliárd euróra lenne szükség. • Tájkezelési ProgramNLHJpV]tWSURJUDPNRQNUpWKHO\LSUREOpPiNPHJROGiVDDFpO ezen belül is a tájfunkciók védelme, illetve helyreállítása, 1999 és 2001 között 20,8 millió eurót költöttek erre a programra. • Természet- és Tájvédelmi Program: célja a terület- és fajvédelem. Ezt a programot NRUV]HUVtWHQL NtYiQMiN LOOHWYH D]RNDW D] HJ\HV WHUOHWHN VDMiWRV DGRWWViJDLKR] YDODPLQWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLUiQ\HOYHLKH]DONDOPD]NRGYDV]HUHWQpNNLGROJR]QL A program megvalósításakor figyelembe kívánják venni az állami költségvetést is. $SURJUDPIHODGDWDLUHDPHJPYHOWI|OGWHUOHWHNDUiQ\iQDNUDW|UWpQ FV|NNHQWpVH ~MUDHUGVtWpVVHO ELRNRUULGRURN NLDODNtWiViYDO IYHV WHUOHWHN létrehozásával), az iszappal, illetve komposzttal a talajba jutó veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése, szennyezett talajok élelmiszertermelésének csökkentése, szennyezett talajok hasznosítása ipari kukoricatermelésen, illetve HQHUJLDHOiOOtWiViUDKDV]QiOKDWyELRPDVV]DWHUPHOpVpQNHUHV]WOUD NRPSOH[ I|OGKDV]QiODWWHUYH]pVUOV]yOyGRNXPHQWXPRNNpV]tWpVH • A 0H]JD]GDViJ 1HPWHUPHO )XQNFLyLQDN 7iPRJDWiVL 3URJUDPMD: a .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXP pV D 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP N|]|V SURJUDPMDFpOMDDFVHKPH]JD]GDViJN|UQ\H]HWYpGHOPLIXQNFLyMiQDNIHMOHV]WpVH • (QHUJLDWDNDUpNRVViJRW 0HJ~MXOy pV 0iVRGODJRV (UIRUUiVRN +DV]QiODWiW (OVHJtW ÈOODPL 7iPRJDWiVL 3URJUDP: a Környezetvédelmi, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közös programja, 2000-ben 37,6 millió euróból 159 projektet támogattak, a program nagy részét az energetikai vizsgálatok tették ki, WO D] ÈOODPL .|UQ\H]HWYpGHOPL $ODS LV WiPRJDWMD H]W D SURJUDPRW D &VHK Köztársaságban jelenleg az energiatermelés 3%-át fedezik megújuló energiaforrásokból (kizárólag vízenergia felhasználásával), amelyet az HON|YHWNH]HQG pYEHQ UD V]HUHWQpQHN IHOWRUQi]QL H]HQ NtYO RV energiatakarékosságot kívánnak végrehajtani). A Környezeti Alap által 1992-2000-ig támogatott tevékenységi programoknak a szennyvízkezelési tervek készítése (803 program), az árvizek következményeinek NLNV]|E|OpVH DJi]IWpVHVKi]WDUWiVRNV]iPiQDNQ|YHOpVHKi]EDQ D WHUPpV]HWHW pV D WiMDW pU QHJDWtY KDWiVRN FV|NNHQWpVH   D KXOODGpNNH]HOpV (224), valamint a megújuló energiaforrások alkalmazása (292) volt a célja. )HQQWDUWKDWyWiUVDGDOPLIHMOGpVNLDODNtWiViUDLUiQ\XOySURJUDPRN • Állami Egészségügyi Rehabilitációs és Támogatási Program (1991): Ennek nyomán ÈOODPL(JpV]VpJJ\L3URJUDPRWIRJDGWDNHODPHO\QHNFpONLW]pVHLPHJHJ\H]QHND WHO céljaival. Oktatást, társadalmi tudatosságot és képzést támogató programok • 3URMHNW D PpGLD pUGHNOGpVpQHN IHONHOWpVpUH: cél, hogy a médiumokban többet IRJODONR]]DQDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV J\pYHO D FVHK .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXP YDODPLQW D WiUVDGDOPL V]HUYH]HWHN NpSYLVHOL FVDOyGRWWDN YROWDN D 52

johannesburgi világtalálkozó után a hazai közszolgálati média érdektelensége miatt; olyan sajtótájékoztató is volt, amelyen egyetlen újságíró jelent csak meg! • 3URMHNW EULW HJ\HWHPL HODGyNNDO YDOy HJ\WWPN|GpVUO az Agenda 21 irányelveinek végrehajtása érdekében. • Környezeti Nevelés és Lakossági Tudatformálás Állami Programja (2000): a Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezésére indult be, célja: a környezeti nevelést, a helyi környezeti problémák megoldásában való lakossági részvétel WiPRJDWiViW FpO]y SURJUDPRN DQ\DJL WiPRJDWiVD $ N|YHWNH] FpOFVRSRUWRNUD irányul: közigazgatásban dolgozók, gyermekek, fiatalok és pedagógusok, üzleti szférában dolgozók, helyi lakosság. A Környezetvédelmi Minisztériumban egy interszektorális munkacsoportot állítottak fel, amely a Minisztérium tanácsadó testülete, ennek feladata a program cselekvési tervében meghatározott oktatási WHYpNHQ\VpJHN LJ W|UWpQ NRRUGLQiOiVD $ FVHOHNYpVL WHUYHW PLQGHQ  pYEHQ modernizálják. Megjegyzés: Érdemes lenne végiggondolni, hogy Magyarországon miként lehetne PHJROGDQL HKKH] KDVRQOy D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PLQGHQ DVSHNWXViW OHIHG interszektorális munkacsoportok felállítását, hiszen ezek mindenképp HOVHJtWHQpNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVPHJYDOyVtWiViW • Környezeti Nevelés, Képzés és Továbbtanulás Állami Programja: minisztériumok közötti program, a társadalmi szolgáltatásokat vizsgálja, támogatja a környezeti QHYHOpVWD]]OHWLV]IpUiEDQpVHOVHJtWLDODNRVViJLWiMpNR]WDWiVW(GGLJOHJLQNiEE V]HUNHV]WLpVRNWDWyLWHYpNHQ\VpJHNHWWiPRJDWWDNEHOOH • A .|UQ\H]HWLOHJ )HQQWDUWKDWy )HMOGpVW &pO]y 2NWDWiVL 3URJUDPRW Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozza. Ennek három alprojektje van:

a

±WDQiUNpS]HJ\HWHPHNWiPRJDWiVD – egyetemi tankönyvek készítésének támogatása, ±ODNRVViJLWXGDWIRUPiOiVHOVHJtWpVH A program keretében már hatvan tankönyvet jelentettek meg. • Az EU által támogatott programokat is igénybe vesznek: SOCRATES, LEONARDO stb. )HQQWDUWKDWyWHOHSOpVpVYLGpNIHMOHV]WpVWHOPR]GtWySURJUDPRN • A WHOHSOpVHN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVpW NO|QE|] WHYpNHQ\VpJL SURJUDPRN VHJtWLN (ezek célterületei pl. vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, a helyi kulturális örökség és szokások újraélesztése stb.). • A Környezetvédelmi Minisztérium is támogat néhány olyan tevékenységet, illetve projektet, amelyek közvetett kapcsolatban vannak a fenntartható településfejlesztéssel. • Új Kapu 21 program (1998–): a cseh városok egészséges, fenntartható pOHWPLQVpJpQHNNLDODNtWiViKR]Q\~MWPyGV]HUWDQLVHJtWVpJHWWiPRJDWMDDVWUDWpJLDL 53

YiURVIHMOHV]WpVW YDODPLQW HOPR]GtWMD KRJ\ D YiURVRN D QHP]HWN|]L GRNXPHQWXPRNHOtUiVDLQDNPHJIHOHOHQIHMOGMHQHN • Vidéki Területek Rehabilitációs Programja: az önkormányzatok gazdálkodásának WiPRJDWiViUD D V]HUNH]HWPHJ~MtWiVUD D] HPEHUL pV PV]DNL LQIUDVWUXNW~UD fejlesztésére, valamint a fenntartható tájhasználatra összpontosít, ezenkívül PHJIHOHODKHO\LSURJUDPRNYpJUHKDMWiViWPHJHO]VWUDWpJLDNLDODNtWiViWVUJHWL Regionális programok • Az EU PHARE programja által támogatott Teplice Kutatási Program a különösen VpUOW N|UQ\H]HWWHO UHQGHONH] 7HSOLFH UpJLy ODNRVDLQDN HJpV]VpJL iOODSRW MDYtWiViW célozza. 5. A programok érvényességi köre $  SRQW DODWWL IHOVRUROiVEyO OiWV]LN KRJ\ OHJLQNiEE D] HUIRUUiVRN PHJU]pVpUH pV NH]HOpVpUH D] RNWDWiVUD NpS]pVUH LOOHWYH D WiUVDGDOPL WXGDWRVViJ NLDODNtWiViUD YDODPLQW D IHQQWDUWKDWy WHOHSOpV pV YLGpNIHMOHV]WpV HOVHJtWpVpUH irányuló programok terjedtek el mindezidáig Csehországban, amelyek leginkább a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV környezeti pillérjét HUVtWLN 0HJOHSHQ kevés program szól a V]RFLiOLV SUREOpPiN NH]HOpVpUO D JD]GDViJL IHMOGpVW FpO]y PN|G SURJUDPRNUyO pedig egyáltalán nem tesznek említést a forrásanyagok. $ IHOVRUROW SURJUDPRN G|QW W|EEVpJH RUV]iJRV MHOHQWVpJ &VXSiQ D 9LGpNL 7HUOHWHN5HKDELOLWiFLyV3URJUDPMDpVD]HOHYHUHJLRQiOLVFpONLW]pV7HSOLFH.XWDWiVL Program érvényessége korlátozódik kisebb területekre.

6. A gazdasági szektorok programjainak összehangolása $ PHJYL]VJiOW GRNXPHQWXPRN HUUO D V]HPSRQWUyO QHP V]yOQDN YLV]RQW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD KDQJV~O\R]]D D JD]GDViJL V]HNWRURN N|]|WWL HJ\WWPN|GpVQpONO|]KHWHWOHQVpJpWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOpUpVHpUGHNpEHQ 7. Társadalmi szervezetek bevonása a stratégia készítésébe $ODNRVViJN|UQ\H]HWYpGHOPLJ\HNEHW|UWpQEHYRQiViQDNPiUV]LQWHWUDGtFLyL YDQQDN &VHKRUV]iJEDQ tJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiMiQDN NpV]tWpVpEH LV EHYRQWiNNHW 6]iPRVD.|UQ\H]HWYpGHOPL0LQLV]WpULXPWiPRJDWiViWpOYH]1*2UpV]WYHV] a Helyi Agenda 21-ek kialakításában a fenntarthatóság irányelveinek érvényesülése érdekében, különösen a környezeti nevelés és tudatformálás, valamint a WHUPpV]HWPHJU]pVWHUpQ $ VWUDWpJLD V]HULQW D KDWiUR]DWKR]DWDOED LV EHYRQMiN D NO|QE|] WiUVDGDOPL V]HUYH]HWHNHW SO D IHQQWDUWKDWy WHOHSOpVIHMOHV]WpVW pULQW G|QWpVHNQpO D /DNyN Védelmi Szövetsége, Háztulajdonosok Szövetsége bevonása), illetve a lakosságot.

54

$ &VHKRUV]iJUyO V]yOy MRKDQQHVEXUJL RUV]iJMHOHQWpV D N|YHWNH] ]|OG V]HUYH]HWHNUOWHV]HPOtWpVW*UHHQSHDFH'8+$'HWL=HPH 7XGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNDEHYRQiVDDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEH $ WXGRPiQ\RN NpSYLVHOLQHN D VWUDWpJLD NpV]tWpVpEH W|UWpQ EHYRQiVD NpWIpOHNpSSHQ W|UWpQW D PHJYL]VJiOW DQ\DJRN V]HULQW (J\UpV]W D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV elérésének szükségességét több kutató állításaival is igyekeznek alátámasztani a VWUDWpJLD NpV]tWL 0iVUpV]W PDJiEDQ D VWUDWpJLiEDQ D NXWDWiVRNDW PLQGHQ WpUHQ igyekeznek támogatni, majd az eredmények figyelembevételével hozzák meg a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVG|QWpVHNHW$IHQQWDUWKDWyIHMOGpVFpOMDLWV]ROJiOy ~M PyGV]HUHN WHFKQROyJLiN NXWDWiViYDO V]iPRV IHOVRNWDWiVL LQWp]PpQ\EHQ IRJODONR]QDN $UUyO KRJ\ N|]SRQWLODJ PHQQ\L SpQ]EO PLO\HQ NXWDWiVRNDW WiPRJDWQDNDN|YHWNH]iEUDQ\~MWIHOYLOiJRVtWiVW

7HYpNHQ\VpJUH IRUGtWRWW N|OWVpJHN H]HU (85

       

RFN

QIR ]HW LL

0H

J~M

XOy

IRU

UiV R

Np

.|

UQ\ H

ROy gN

UP iFL VH yN QHU JLD WDN DUp NRV ViJ

W i]D

D JLD

LN

D]G

DVi J

IpU D

\H] HW J

$N

|UQ

$WP

RV]

pUD V]I %LR

N pNR OODG

+X

WHU

KHO

N

D ]HW

RV] IpU

N|U Q\H

*H (OD Y

XOW

+LG

URV

]Ip U

D



7HYpNHQ\VpJ

1. ábra. .|]SRQWL N|OWVpJYHWpVEO ILQDQV]tUR]RWW NXWDWiVL pV IHMOHV]tési projektek területei (1998-2005) $JD]GDViJLV]HUHSONEHYRQiVDDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEH $ VWUDWpJLD D JD]GDViJL V]HUHSON G|QWpVKR]DWDOL HOMiUiVED W|UWpQ EHYRQiViW hangsúlyozza csupán. Például a Vegyi Vállalatok Egyesülete és a nagyvállalatok

55

V]RURVDQHJ\WWPN|GQHND]iOODPLV]HUYHNNHODPpUJH]YHJ\LDQ\DJRNpVYHV]pO\HV hulladékok kezelésével kapcsolatban. Arról nincsenek információk (és közvetett módon sem derül ki), hogy a VWUDWpJLD NpV]tWpVpQHN YDODPHO\ V]DNDV]iEDQ D JD]GDViJ NpSYLVHOL N|]UHPN|GWHN volna. 10. Az informatika szerepe a stratégia készítésében $ &VHK .|]WiUVDViJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiQDN HONpV]tWpVpEHQ IRQWRV szerepet játszhatott a világháló, hiszen számos nélkülözhetetlen internetes adatbázis Q\~MW VHJtWVpJHW D] iOODSRWIHOPpUpVKH] LOOHWYH D M|YNpS NLDODNtWiViKR] 8J\DQDNNRU az információáramlás, a tájékoztatás is elképzelhetetlen ma már az internet nélkül. A számítástechnika módszereit a stratégiai dokumentum elkészítésében is hasznosították (táblázatok, diagramok készítése). Csehországban a Környezeti Információs Rendszer fejlesztését a Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Információs Tanácsa koordinálja. (]HQ D WpUHQ D N|YHWNH] VWUDWpJLDL GRNXPHQWXPRN D PHJKDWiUR]yDN D Környezetvédelmi Minisztérium Informatikai Politikája, a Környezetvédelmi Minisztérium Informatikai Stratégiája 2001-2003-ig. $] LQIRUPDWLND IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]ROJiODWiED W|UWpQ iOOtWiViQDN Csehországban az alábbiak voltak az állomásai: 1992-1999 A Környezeti Információs Rendszer kiépítése – adatbázisok létrehozása, – a Környezetvédelmi Minisztérium információs rendszereinek gyors fejlesztése, – elégtelen központi koordináció. 2000 – A Környezeti Információs Rendszer Környezeti Információs és Döntéstámogatási Rendszerré W|UWpQiWDODNtWiVD – stratégiai dokumentumok elkészítése, – a Menedzsment Információs Rendszer HOGMH D PDL $GDWNDWDOyJXV pV Információforrás Rendszernek) beindítása. 2001 – %HIHMH]G|WWDIHOKDV]QiOyNLJpQ\HLQHNIHOPpUpVH – felhasználócsoportok azonosítása, – a már megkezdett projektek: - Adatkatalógus és Információforrás Rendszer, - Környezeti Információkhoz Való Hozzáférés, - Online Indikátorok, - Online Térkép Szolgálat, - Információ és Adat-klíringház.

56

4.8. Szlovákia $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDLQWp]PpQ\LIHOHOVHL $ V]ORYiN QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD GRNXPHQWXPD D „Capacity Building for Sustainable Development in the Slovak Republic” HOQHYH]pV SURMHNW keretében készült az 1999–2000 közötti periódusban, amelyhez az UNDP (United Nations Development Programme) nyújtott anyagi támogatást. A projektet Szlovákia .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXPD 0ä 3 65  V]DYDWROWD pV D SR]VRQ\L V]pNKHO\ Regional Environmental Center valósította meg. A vitára alkalmas szövegtervezetet széles körben vitára bocsátották. Társadalmi vita után (részletesebben ld. a 7. pont alatt) a tárgyalásokat N|YHWHQ D .|UQ\H]HWYpGHOPL 0LQLV]WpULXP YH]HWLEO iOOy RSHUDWtY EL]RWWViJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD YpJV YHU]LyMiW DOiYHWHWWH D] iJD]DWRN N|]|WWL NRQ]XOWiFLyQDN PDMG HOWHUMHV]WHWWH D kormány és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa HOp $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HOIRJDGiVD pV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV alapelveinek átfogó ágazati stratégiákban (szociális, gazdasági, információs, N|UQ\H]HWL W|UWpQLQWHJUiOiVDXWiQD)HQQWDUWKDWy)HMOGpV1HP]HWL$NFLyWHUYének ± PLQW N|WHOH] pUYpQ\ V]HNWRURN N|]|WW PHJYDOyVXOy GRNXPHQWXP ± DONDOPD]iVD várható. 9pJO LV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLipUW D Nemzeti Tanács és végrehajtó szervezete, a kormányYiOODOWDDIHOHOVVpJHW $VWUDWpJLDHO]PpQ\HLDODSR]yWDQXOPiQ\RN 1999 márciusában készült el a „Vision of Sustainable Development of Slovakia” HOQHYH]pVGRNXPHQWXPM~QLXViEDQDMiQORWWiNDVWUDWpJLDIHOpStWpVpQHNYi]ODWiW PDMGH]WN|YHWHQD N|UQ\H]HWYpGHOPL PLQLV]WHU pV D NRUPiQ\EL]RWWViJ MyYiKDJ\WD D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]tWpVpW$]HOHP]pVNLGROJR]iVDRNWyEHUpWO 2000 áprilisáig tartott, a szintézis 2000 májusától júliusig, és 2000 augusztusára |VV]HiOOWDGRNXPHQWXPHOVWHUYH]HWH $VWUDWpJLiKR]NDSFVROyGyMRJV]DEiO\RNLOOD]RNNDOHJ\HQpUWpN dokumentumok $ WiUVDGDORP M|YEHOL SR]LWtY IHMOGpVpQHN UHiOLV OHKHWVpJHL |VV]HIJJQHN D] RUV]iJ FVDWODNR]iVW HONpV]tW IRO\DPDWiYDO PHO\QHN NHUHWpEHQ számos intézményi változás valósult meg ± NO|Q|VHQ D] ~M NRUV]HU W|UYpQ\NH]pV HOIRJDGiVD pV D demokratikus intézmények kiépítése terén. A legtöbb fontos dokumentum visszatükrözi Szlovákia várvavárt EU-csatlakozását, és támogatja a fenntartható IHMOGpV DODSHOYHLQHN DONDOPD]iViW D M|YEHQ ,O\HQ GRNXPHQWXPRN PLQGHQHNHOWW D Közigazgatás Decentralizációjának és Modernizációjának Koncepciója (2000), A 57

Szlovák Köztársaság Regionális és Szociális Fejlesztésének Integrált Terve a PHARE Program 2000 Megvalósítására±PHO\QHNHOVUpV]HD1HP]HWL)HMOGpVL6WUDWpJLD– A Szlovák Köztársaság Vidékfejlesztési Terve a SAPARD Program Megvalósítására (1999), továbbá a Regionális Fejlesztés Nemzeti Terve (2000) és Szlovákia Területi Fejlesztésének Koncepciója (2001). Számos ágazatfejlesztési dokumentum – NO|Q|VHQD]RNDPHO\HND]XWyEELNpWpYDODWWNpV]OWHN±DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVIHOp orientálódott. $OHJQDJ\REEIHQ\HJHWpVDWiUVDGDORPSR]LWtYLUiQ\~IHMOGpVpUH|VV]HIJJD] LQWp]PpQ\HNJ\DNRUODWLPN|GpVHWHUpQ, a jogi eszközök alkalmazása és a nyilvánosság képviseletének jellegzetességei terén állandósult negatív jelenségekkel. Ezek a jogszabályok ismeretének általánosan alacsony szintje és a törvények megsértése, a Q\LODWNR]DWMHOOHJHOIRJDGRWWGRNXPHQWXPRNpVD]HOOHQU]PHFKDQL]PXVRNKLiQ\D. Ebben a vonatkozásban nyilvánvaló, hogy az Integráció Szcenárió megvalósítása veszélyeztetett a jogi eszközök szigorú alkalmazásának hiánya, valamint a jóváhagyott GRNXPHQWXPRNPHJYDOyVtWiViQDNpVDPHJYDOyVtWiVHOOHQU]pVpQHNKLiQ\DPLDWW 4. Kapcsolódó tevékenységi programok Megjegyzés .LHPHONHGHQ IRQWRVQDN WDUWMXN D VWUDWpJLiKR] NDSFVROyGy V]RFLiOLV WpPiYDO IRJODONR]y D] DOiEELDNEDQ LVPHUWHWHQG MHOHQWpVW PLYHO D] országstratégiák általában elhanyagolják ezt a területet. A 1HP]HWL +XPiQHUIRUUiVIHMOHV]WpVL -HOHQWpVW a UNDP (United Nations Development Programme) keretében a pozsonyi Közgazdasági Fejlesztési Központ NpV]tWHWWHEHQ(]WPHJHO]HQNpWLO\HQMHOHQWpVNpV]OWEDQpVEHQ  $ MHOHQWpV NpW I WpPDN|UUH |VV]SRQWRVtW D QN pV IpUILDN V]iPiUD Q\~MWKDWy KXPiQHUIRUUiVIHMOHV]WpVL OHKHWVpJHNUH LOOHWYH D V]HJpQ\VpJ NO|QE|] IRUPiLQDN feltárására. A dokumentum azért is érdekes, mert hazánkhoz hasonló szociális problémákkal küzdenek, megállapításaik, megoldási javaslataik számunkra is hasznosak lehetnek. A továbbiakban röviden összefoglaljuk a jelentés egyes WpPDN|UHLQHNIEEPHJiOODStWiVDLWpVDPHJROGiVLMDYDVODWRNDW Szegénység és szociális kirekesztés A szegénység problémájával 1989 novembere után szembesült a szlovák NRUPiQ\PHUWD]HO]SROLWLNDLpUiEDQLGHROyJLDLRNRNEyOQHPLVOpWH]HWWDMHOHQVpJ D]HJ\HQOVpJHOYpYHOQHPIpUW|VV]HDV]RFLiOLVHJ\HQOWOHQVpJ $V]HJpQ\VpJRNDLUD egy mondat erejéig tér ki: a probléma gyökerét az Osztrák-Magyar Monarchia (a jelentésben Hungarian Empire) idején visszafogott iparosításban látja. A szlovák törvényhozás nem ismeri a „szegénység” terminust, a hivatalos statisztikák sem tartják nyilván a szegényeket, mint ahogy ezt az EU-ban az Eurostat teszi. Szlovákiában a szegénység szinonimáiként használják a „társadalmilag KiWUiQ\RV KHO\]HW FVRSRUW”, „DODFVRQ\ M|YHGHOP Ki]WDUWiV” és az „anyagilag és V]RFLiOLVDQV]RUXOWKHO\]HWEHQOpYN” kifejezéseket.

58

A szlovák meghatározás szerint az „anyagi szorultság” (material distress) a szegénység szinonimája és a létminimum alatti jövedelem következménye, a „szociális szorultság” (social distress) pedig a kirekesztettség szinonimája, és azt jelenti, hogy valaki nem képes ellátni magát, illetve nem képes beilleszkedni szociális környezetébe NRUDHJpV]VpJLiOODSRWDVWEPLDWW$]HOEELIRJDORPV]NHEEXWyEELWiJDEEPLQWD V]HJpQ\VpJGHILQtFLyMD$](XUySD7DQiFVPHJIRJDOPD]iVDYDODKRODNHWWN|]|WWYDQ tJ\D](8FVDWODNR]iVHOWWH]WDNpUGpVWPpJPHJNHOOROGDQL A létminimumot még Csehszlovákia idején meghatározták a 463/1991. sz. Föderációs Törvényben, ezt a 23/1991. sz. Alkotmány Törvény követte, mely tartalmazta az ún. Emberi Jogok Általános Deklarációját. Szlovákiában a Szlovák Köztársaság Alkotmánya garantálja ezeket a jogokat. 1991-ben fogadták el a Létminimum Törvényt. A törvényhozásban a létminimum két szintjét különböztetik meg: a megélhetési minimumot és a szociális minimumot. A létminimum a mindennapi létezéshez szükséges minimumot adja meg, melyet az átlagjövedelem 42%-ában határoztak meg. Ez az összeg mindig kevesebb, mint a szociális minimum. A szociális minimum a szociálisan elfogadható minimális szintet jelenti az adott társadalom gazdasági és szociális fejlettségéhez mérten. WOLJD/pWPLQLPXP7|UYpQ\ volt életben és 2 évente emelték feljebb a létminimum összegét. 1998-ban fogadták el az új törvényt, majd a Szociális Támogatási Törvényt PHO\HN D PLQLPXP HOEE említett két szintjét alkalmazzák. A szociális minimum a létminimum 120%-a, a megélhetési minimum a létminimum 50%-a FpOMD D OHJDODSYHWEE pOHWIHOWpWHOHN EL]WRVtWiVD $ MRJRVXOWDN N|UpUO D MHOHQWpV QHP WHV] HPOtWpVW FVDN DQQ\LW tU KRJ\ külön szabályozás vonatkozik rá. A veszélyeztetett csoportok a hajléktalanok, a tartós munkanélküliek, az DODFVRQ\NpS]HWWVpJHNDURPiND]LGVHNpVDJ\HUHNHVFVRQNDFVDOiGRN 1993-ban a népesség 7,2%-a, 1999-ben pedig már 10,8%-a tartozott az anyagi V]RUXOWViJEDQ OpY FVRSRUWKR] 5HJLRQiOLVDQ D NDVVDL D SUHVRYL pV D EHV]WHUFHEiQ\DL régió volt a legrosszabb, a pozsonyi pedig a legjobb helyzetben. $ KDMOpNWDODQRN V]iPiW  IUH EHFVOLN D FVRQNDFVDOiGRN D Ki]WDUWiVRN 10,4%-át teszik ki. $QNKHO\]HWHpVDV]HJpQ\VpJ $V]HJpQ\HNHJ\UHQDJ\REEKiQ\DGiWDGMDDQLODNRsság. Ennek oka nagyrészt DEEDQ UHMOLN KRJ\ D QN M|YHGHOPH NDO DODFVRQ\DEE PLQW D IpUILDNp 0LQGHKKH] W|EE HJ\pE GRORJ LV WiUVXO iOWDOiEDQ D] DODFVRQ\DEE M|YHGHOP QNHW pULQW PXQNDKHO\L V]H[XiOLV ]DNODWiV PHO\ KDWiVVDO YDQ |QEHFVOpVNUH biztonságérzetükre, a szocializációra; valamint a patriarkális társadalom rögzült YLVHONHGpVIRUPiL PHO\HN PHJKDWiUR]]iN D KDWDOPL YLV]RQ\RNDW IpUIL pV Q N|]|WW $ QN PiVRGLN PV]DNMD D PXQNDKHO\L IL]HWHWW PXQND XWiQ RWWKRQ NH]GGLN IL]HWHWOHQ munka), így – egy felmérés szerint – 70 órát dolgoznak hetente, ami 15 órával több, mint a nyugati átlag. $Q|YHNYDUiQ\DQQDNLVN|V]|QKHWKRJ\DQNQDJ\REEDUiQ\EDQpOLNPHJ D Q\XJGtMDV NRUW D Q\XJGtMDV NRU~ ODNRVViJ D Q PiVUpV]W D FVRQNDFVDOiGRN DJ\HUPHNpWJ\HUPHNHLWHJ\HGOQHYHODQ\D

59

-HOHQWV HOUHOpSpVW MHOHQWHWW D] 1997-ben a szlovák kormány által készített Nemzeti $NFLyWHUY D 1NpUW D 6]ORYiN .|]WiUVDViJEDQ (National Action Plan for Women in the Slovak Republic PHO\D1L9LOiJNRQIHUHQFLiQEHQHOIRJDGRWW Beijing Action Platform alapján készült.

A romák helyzete és a szegénység Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint kevesebb, mint 80 000 roma él Szlovákiában. Becslések szerint ez a valóságban sokkal nagyobb szám: állami adatok szerint 1989-ben legalább 260YROWDURPiNV]iPDDPL V]LQWpQ NHYpVQHNWQLN  1DSMDLQNEDQ YDOyV]tQ KRJ\ V]iPXN  N|]|WW YDQ D QpSHVVpJ N|]HO 10%-a!). A problémák hasonlók, mint hazánkban, összefoglalóan „roma problémának” nevezik, és a korábbi sikertelen próbálkozások után átfogó tervet készítenek a megoldáshoz: Conceptual Plan of the Government of the Slovak Republic ont he Dealing with the Roma Issue, (Ministry of Labor, Social Affairs and Family) és a NpVEELHNEHQLVPHUWHWpVUHNHUONpWVWUDWpJLDpV  $ URPiN pOHWNRU V]HULQWL PHJRV]OiVD WHOMHVHQ HOWpU D V]ORYiN iWODJKR] NpSHVW 73%-kal több a 0-14 éves korú, 30%-kal több a 15-29 éves korú és 30%-kal kevesebb a 30-40 éves, 133%-kal kevesebb a 41-59 éves korú népesség aránya és mindössze ¼e az átlagnak a 60 év felettiek aránya. A magas születési és magasabb halálozási arány miatt a roma népesség 4/5-e 34 év alatti. A sokgyermekes családmodell a tipikus: az átlagos gyerekszám 4,2 gyerek/roma anya, ami a nem roma anyák átlagához (1,51) képest több mint kétszer nagyobb. 7,8 gyerek jut egy családra, ami a demográfiai iWPHQHWPRGHOOMpQHOIRJODOWKHO\]HWPHOOHWWDQQDNLVN|V]|QKHWKRJ\DJ\HUHNHNXWiQ MiUyMXWWDWiVRNDGMiNDFVDOiGHOVGOHJHVM|YHGHOHPIRUUiViW$SUREOpPDpU]pNHOWHWpVpUH D MHOHQWpV PiV V]HPV]|JEO LV EHPXWDWMD D URPD ODNRVViJ DUiQ\iW URPD PLQGHQ  kassai lakos, minden 12. általános iskolás és minden 10. óvodás. A romák nagyrészt vidéken élnek a falvak határában, vagy a falvakban. A városokban a romák által lakott környezetet a gettókhoz hasonlítja a jelentés. A vidéki URPiNV]HJUHJiOWpVWpUEHQLVHONO|QON|]|VVpJHNEHQpOQHNEHQV]iPXN volt. 20 esetében nem volt ivóvíz, 251-nek hiányzott a közvilágítás és 34-nek nem volt P~W |VV]HN|WWHWpVH 1HP MREE D KHO\]HW D IDOYDNEDQ YiURVRNEDQ VHP KR] NpSHVW EHQ UyO UD QWW D] HJ\ ODNiVEDQ pON V]iPD PHO\HNQpO V]iPRV esetben szintén hiányzott az ivóvíz, a közvilágítás, az elektromos áram. Általában 1,4 család él egy szobában. A roma lakosság 80%-ának léte a szociális hálótól függ. Ennek oka az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség, a nem roma lakosság hozzáállása. Egyes roma közösségek 80-100%-a munkanélküli, országos átlagban a 14-24 évesek 25%-a munkanélküli és kb. 60%-uk több, mint 3 éve nem talál állást. Legnagyobb a 25-39 éves és a 60 év feletti roma munkanélküliek aránya a nem roma lakossághoz viszonyítva. A legrosszabb a helyzet a három, korábban már említett régióban: Kassa, Presov, Besztercebánya.

60

A roma tanulók 22%-a alulteljesít az iskolában és amíg a nem roma tanulók 1DQHPYpJ]LHOD]iOWDOiQRVLVNROiWDGGLJDURPDDUiQ\EHQDIHOQWW IpUILURPDODNRVViJDpVDQNDQHPYpJH]WHHOD]iOWDOiQRVLVNROiW A kormány hozzákezdett a probléma megoldásához. Egy NpWOpSFVV VWUDWpJLiW GROJR]RWWNLPHO\HNDN|YHWNH]N – Resolution No. 821/1999. on the Slovak Government’s strategy to deal with issues of the Roma ethnic minority, and on the set of measures for its implemetation – Stage I., 1999 – Government’s Resolution No. 870/2000. In-Process Strategy of the Slovak Government to resolve problems of the Roma national minority – Stage II., 2000 A stratégia HOV OpSFVMH a roma lakosság jelenlegi helyzetét méri fel, és MDYDVODWRNDWDGNO|QE|]V]FHQiULyNKR]-yONLGROJR]RWWDNXOWXUiOLVpVRNWDWiVLUpV]H valamint jól azonosítja azokat a területeket, ahol a romák diszkriminációjával lehet WDOiONR]QL J\HQJHSRQWMDYLV]RQWD V]RFLiOLVIHMH]HWHDURPiNISUREOpPiLW LOOHWHQ LWWDPHJROGiVLMDYDVODWRNQDJ\RQV]NV]DY~DN$ISUREOpPDH]]HODVWUDWpJLiYDOD] KRJ\PLHOEELFVHOHNYpVUHOHQQHV]NVpJGHQHP~J\WQLNKRJ\H]PHJIRJW|UWpQQL Minden új kormány egy új roma stratégiát készít, aminek az elfogadásáig eltelik a 4 éves ciklus fele, a megvalósításra, pedig alig marad idejük. A stratégia PiVRGLNOpSFVMHMREEDQUpV]OHWH]HWWIRJODONR]LNDQHP]HWLV]LQWWO a regionális szinten keresztül a helyi közösségekkel is, továbbá kapcsolatot teremt az állami adminisztráció és a társadalmi szervezetek között. Néhány területen pozitív GLV]NULPLQiFLyWMDYDVROPHJHUVtWDNFLyN  Megoldási javaslatok 7HQQLYDOyNDQHPLHJ\HQOVpJPHJWHUHPWpVHpUGHNpEHQ - oktatás és képzés támogatása; - a fizetett és fizetetlen munka korrekt megosztása; - DQNV]HJpQ\VpJpQHNpVDIL]HWpVHNHJ\HQOVpJpQHNHOHP]pVH - DPHJHUVtWDNFLyNSR]LWtYGLV]NULPLQiFLy HOHP]pVH - DIRJODONR]WDWiVNO|QE|]IRUPiLQDNDWiPRJDWiVD - DQNHOOHQLHUV]DNPHJV]QWHWpVH A szegénység felszámolására irányuló ajánlások: - motiváló üzleti környezet megteremtése; - az oktatás támogatása; - javítani kell az információhoz való hozzájutást (beleértve az internetet is); - családok támogatása; - a diszkrimináció megszüntetése; - roma kisebbséggel kapcsolatos feladatok; - szociális céltámogatási rendszer; - közösségi programok a szegény és szegénység által veszélyeztetett családokból származó gyerekeknek és fiataloknak; - V]RFLiOLVVHJtWKiOyDOHJV]HJpQ\HEEFVRSRUWRNQDN 61

5. Tevékenységi programok érvényességi köre Mint a 3. és 4. pont alatt tárgyaltuk, a kapcsolódó tevékenységi programok egy UpV]HRUV]iJRVpUYpQ\HVVpJLN|U1HP]HWL+XPiQHUIRUUiVIHMOHV]WpVD.|]LJD]JDWiV 'HFHQWUDOL]iFLyMD  QpKiQ\ D]RQEDQ IOHJ UHJLRQiOLV KDWiV~ 5HJLRQiOLV )HMOHV]WpV Nemzeti Terve stb.

6. A szektorális programok összehangolása $ VWUDWpJLiEDQ D]W WDOiOMXN KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV IRUJDWyN|Q\Y DNNRU YDOyVXOKDW PHJ KD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpW D] HJpV] WiUVDGDORP HOIRJDGMD pV átfogó, ágazatközi célú feladattá válik. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHOVWHUYH]HWpQHNNpV]tWpVH yWDD] ágazatfejlesztési dokumentumokban is igyekeznek érvényesíteni a fenntartható IHMOGpV HOYpW $ VWUDWpJLD DODSMiQ NpV]O )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL AkcióterveDJD]GDViJLV]HNWRURNUDLVN|WHOH]pUYpQ\GRNXPHQWXPOHV]DPHO\±D stratégia szerint – DV]HNWRUiOLVSURJUDPRN|VV]HKDQJROiViQDNOHJIEEEL]WRVtWpND. A stratégia PiV IHMH]HWpEHQ D]RQEDQ D]W WDOiOMXN KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV érvényesülésének komoly akadálya – többek között – az HOOHQU] PHFKDQL]PXVRN hiánya.

7. Társadalmi szervezetek szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában A fenntartható fejlGpVL VWUDWpJLD HONpV]tWpVpW D] DODSHOYHN DONDOPD]iViYDO KDMWRWWiNYpJUHDPHO\HNDN|YHWNH]NiOWDOiQRVUpV]YpWHOiWOiWKDWyViJpVD]ÄDOXOUyO IHOIHOp´W|UWpQÄpStWNH]pV´$WiUVDGDORPPLQGHQIEEFVRSRUWMiQDNNpSYLVHOMH – az AGENDA 21 szerint – részt vett a dokumentum elkészítésébenVWHQQHNPHJIHOHOHQ YDOyVXOWPHJDV]iP~$*(1'$UOV]yOyNRUPiQ\UHQGHOHWLV$]HJ\HV ágazatok és szervezeteik, kutatóintézetek, üzlet- és gyártulajdonosok, települések NpSYLVHOL1*2NpVFLYLOV]HUYH]HWHNLVUpV]WYHWWHNDGRNXPHQWXPHONpV]tWpVpEHQ pVPHJDONRWiViEDQ7|EEPLQWV]i]V]HUHSOpVW|EEPiVV]DNpUWYHWWUpV]WDVWUDWpJLD HOHP]pVL UpV]pQHN NLGROJR]iViEDQ $] |VV]HJ\MW|WW HOHP]pV NE  ROGDOW D YpJOHJHVtWHWW IRUPiM~ V]LQWp]LV NE  ROGDOW pV YpJO D VWUDWpJLD HOV WHUYH]HWH  ROGDOWWHWWNL$GRNXPHQWXPRWD SURMHNW PXQNDWHUYpQHN PHJIHOHOHQN|]J\OpV HOp terjesztették, majd 2000. szeptember-októberben a stratégiai környezeti hatásvizsgálatnak (SEA) vetették alá. $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD NpV]tWpVH VRUiQ D SR]VRQ\L 5HJLRQDO Environmental Center kapta a megbízást a stratégia tervezetének megszövegezésére. Ez tudományos intézmény, ugyanakkor a társadalmi vitára bocsátott anyagról már a

62

WXGRPiQ\RV pOHW V]iPRV NpSYLVHOMH Q\LOYiQtWRWW YpOHPpQ\W $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLDHOHP]pVLUpV]pEHQW|EEPLQWV]i]V]DNpUWPN|G|WWN|]UH 7iYODWRNEDQ LV V]NVpJHVQHN WDUWMiN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV kutatások fejlesztését. Megjegyzés: A stratégia elemzési része aránytalanul terjedelmes (több, mint 200 ROGDO  PtJ D M|YEHOL WHHQGNHW HOpUHQG FpORNDW WiUJ\DOy IHMH]HWHN LJHQ rövidek. $JD]GDViJV]HUHSOL $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDHONpV]tWGRNXPHQWXPDLQDNOpWUHKR]iViEDQpV D VWUDWpJLD YpJV IRUPiMiQDN NLDODNtWiViEDQ D] HJ\HV JD]GDViJL iJD]WRN NO|QE|] V]HUYH]HWHLQHN NpSYLVHOL WRYiEEi ]OHW pV J\iUWXODMGRQRVRN YiOODONR]yN HJ\DUiQW részt vettek. Megjegyzés: A részvétel konkrét formáit nem tárgyalják.

10. Az informatika szerepe a stratégia elkészítésében és megvalósításában A világhálónak fontos szerepe volt a társadalmi vitában: számos vélemény pUNH]HWWDWiUVDGDORPNO|QE|]UpWHJHLWO A stratégia a társadalmi és gazdasáJL IHMOGpV IRQWRV HOIHOWpWHOHNpQW WDUWMD V]iPRQD]LQIRUPDWLNiW$IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiWNLHJpV]tWHJ\pEVWUDWpJLiN és koncepciók elkészítésének igényét is megfogalmazza a stratégia. Ezek között szerepel – többek között – Szlovákia Információs Társadalmának Stratégiája is. 7DUWDOPL V]HPSRQWEyO QHP IRJODONR]QDN D OHHQG LQIRUPiFLyV WiUVDGDORP PHJYDOyVtWiViKR]V]NVpJHVSURJUDPPDOLOODV]NVpJHVWHHQGNNHO

63

4.9. Svájc  $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLGROJR]iVipUW pV YpJUHKDMWiVipUW IHOHOV szervezet A Szövetségi TanácsIHOHOVDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNLGROJR]iVipUWpV YpJUHKDMWiVipUWLV$]HVULRL.|UQ\H]HWpV)HMOGpV.RQIHUHQFLDXWiQHJ\pYYHOD Szövetségi Tanács létrehozott egy tárcaközi bizottságot, az IDARio-t ,QWHUGHSDUWPHQWDO&RPPLWWHH (]DV]|YHWVpJLNRUPiQ\KLYDWDORNpVV]|YHWVpJLV]LQW LQWp]PpQ\HNNpSYLVHOLEOiOODNLNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHOYDODPLO\HQNDSFVRDOWED kerültek. $] ,'$5LR V]DNHPEHUHL GROJR]WiN NL D] HOV VWUDWpJLiW LQLWLDO VWUDWHJ\ „Sustainable Development Strategy in Switzerland” címmel. A 2002-ben elkészített és jóváhagyott PiVRGLN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégia NLGROJR]iViW XJ\DQFVDN D] ,'$5LR YpJH]WH pV D SROLWLNDL IHOHOV D Szövetségi Tanács maradt.  $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD OpWUHM|WWpQHN HO]PpQ\HL V]HNWRUiOLV koncepciók 1997-benNpV]tWHWWpNHOD]HOVIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiWLQLWLDOVWUDWHJ\ „kezdetistratégia”). 2000-ben a „kezdeti stratégia” KHO\]HWpUO LGN|]L EHV]iPROy készült. Ekkor határozták el, hogy 2002-ig új stratégiát NpV]tWHQHN $ W|UYpQ\KR]iVL LGV]DN  2003. Még ebben a ciklusban jóvá kívánták hagyni. Ezt motiválta a johannesburgi Föld-csúcs is. $]IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDNLLQGXOySRQWMiQDNWHNLQWKHWD]HV „kezdeti stratégia”. $] ~M FpO D] YROW KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpW PLQGHQ V]HNWRU politikájában érvényesítsék. A Szövetségi Tanács 2000. decemberben tájékoztatta és instrukciókkal is ellátta DV]|YHWVpJLKLYDWDORNDWD]LGN|]LEHV]iPROyPHJiOODStWiVDLUyO $] HONpV]tW Ii]LVEDQ DPHO\QHN VRUiQ KiWWpUDQ\DJRNDW J\MW|WWHN kulcsszerepet játszott a Ä)HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 3ROLWLND 6YiMFEDQ 1HP]HWL megközelítés és perspektívák”FV]DNpUWLMHOHQWpV1DJ\V]iP~HJ\pEGRNXPHQWXP mellett ez a jelentés befolyásolta a háttér és a kihívások analízisét. Eszerint Svájc mind belföldön, mind nemzetközi téren szembe találja magát számos, a fenntarthatósággal |VV]HIJJJD]GDViJLV]RFLiOLVpVN|UQ\H]HWLSUREOpPiYDO Ez az analízis vezetett annak a 10 tevékenységi területnek a meghatározásához, amelyeket az új stratégia intézkedéseinek kereteként tartanak számon. (A tartalmi elemzésnél részletezzük az intézkedések lényeges elemeit.)

64

)RQWRV N|]EOV OpSpV YROW D] D EHV]iPROy DPHO\HW D 6]|YHWVpJL 7DQiFV Q\~MWRWW EH D] (16= )HQQWDUWKDWy )HMOGpV %L]RWWViJiQDN 7LWNiUViJiKR]  M~OLXVEDQ $] (16= )HQQWDUWKDWy )HMOGpV %L]RWWViJD YDODPHQQ\L RUV]iJRW IHONpUWH NpV]tWVHQHJ\EHV]iPROyWD]$JHQGDQHP]HWLV]LQWPHJYDOyVtWiViUyO(]W6YiMFLV elkészítette, amelyben számos ötlet, intézkedési javaslat olvasható a fenntartható IHMOGpVVHO NDSFVRODWEDQ $ MDYDVODWRNDW ágazatközi (minisztériumok közötti) munkacsoportok dolgozták ki, amelyek részt vesznek a megvalósítás folyamatában is. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL SROLWLND LUiQ\HOYHL DODSMiQ OpWUHKR]WiN D HV VWUDWpJLD általános kereteit. Az egyes szakpolitikai területeken született dokumentumokon kívül külön is meg kell említenünk a Svájci Szövetségi Kancellária és a Szövetségi Statisztikai Hivatal által készített dokumentumot: „Kihívások 1999-2003 – A szövetségi politika IHMOGpVL LUiQ\DL pV OHKHWVpJHV M|YEHOL WpPiL” címmel. (A Szövetségi Közigazgatás „Perspektíva Bizottságának” beszámolója – Neuchatel, 1998). $] ~M MHOHQOHJ pUYpQ\EHQ OpY VWUDWpJLiW Ä)HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 6WUDWpJLD 2002” címmel 2002-ben hagyták jóvá. Külön szektorális stratégiák akkor nem készültek, de az egyes ágazatok NpSYLVHOLQHNYpOHPpQ\pWEHpStWHWWpNDV]|YHWVpJLVWUDWpJLiED $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDOpWUHM|WWpWVHJtWW|UYpQ\LKiWWpU A IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD W|UYpQ\L V]LQW GRNXPHQWXP 0HJDONRWiViWDOHJPDJDVDEEV]LQWW|UYpQ\D]alkotmány szövege is támogatja. 1999-ben új szövetségi alkotmányt fogadtak el. Ebben rögzítették a fenntartható IHMOGpV HOYpW D VYiMFL HPEHUHN IHOHOVVpJpW D M|Y JHQHUiFLyNNDO V]HPEHQ D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN KRVV]~ WiY~ PHJU]pVpW D WHUPpV]HW PHJ~MXOy HUIRUUiVDL pV ezek felhasználása közötti tartós egyensúly megteremtését. Itt tárgyalja a QHP]HWN|]L V]LQW GRNXPHQWXPRNDW és az ország kapcsolatrendszerét is. A nemzetközi egyezményekhez csatlakozás ugyancsak támogatta a stratégia létrejöttét. Arra nem térnek ki tételesen, hogy mely nemzetközi egyezményeket ratifikálta Svájc. A tanulmányozott dokumentum röviden tárgyalja az ország ENSZKH] 2(&'KH] pV (8KR] YDOy YLV]RQ\iW H]HN V]HUHSpW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégia létrejöttében. Az EU 2001. júniusi Gothenburgban tartott tanácskozáson az Európai Tanács HOIRJDGWD VDMiWMiQDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiMiW 6YiMF LJ\HNV]LN |VV]KDQJRW WHUHPWHQLD](XUySDL8QLyN|UQ\H]HWYpGHOPLSROLWLNiMDpVDVDMiWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL stratégiája között.

4. Külön tevékenységi programok $]HVIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiKR]NDSFVROyGyDQRO\DQSURMHNWUO tesznek említést, amelyet a Szövetségi Tanács támogatott.

65

A stratégia nem foglalja össze, nem sorolja fel ezeket a tevékenységi SURJUDPRNDW pV WDUWDOPL HOHP]pVW VHP DG UyOXN $ VWUDWpJLD JHULQFpW NpSH] tevékenységi területek és intézkedések tárgyalásakor azonban néhány akcióprogramot NRQNUpWDQLVPHJQHYH]QHN(]HNDN|YHWNH]N – Környezet és egészség akcióterv, – Egészséges étkezés gyakorlata nemzeti program, – EnergieSchweiz program (az Energie 2000 program folytatása), – Fenntartható térségfejlesztési program, – Bahn 2000 vasútfejlesztési program 2. szakasza.

5. Törvények, rendeletek, programok érvényességi köre $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD D OHJPDJDVDEE V]LQW MRJV]DEiO\EDQ D] alkotmányban foglaltak szellemében született. Érvényessége az egész országra, valamennyi kantonra kiterjed. A stratégiában csak egy-két helyen utalnak egy-egy résztevékenységet támogató törvényre, így pl. az HUGW|UYpQ\UH a természetvédelemmel és a természeti HUIRUUiVRNNDONDSFVRODWEDQD]egészségbiztosítási törvényre az emberi egészséggel és DWiUVDGDOPLNRKp]LyYDONDSFVRODWEDQ(]HNWHUPpV]HWHVHQRUV]iJRVpUYpQ\HVVpJLN|U törvények. $ODFVRQ\DEEV]LQWMRJV]DEiO\RNUyOQHPWHV]QHNHPOtWpVW A 4. pontban idézett akcióprogramok és tervek ugyancsak országos pUYpQ\HVVpJLN|UHN 6. A gazdasági szektorok programjainak összehangolása Mint említettük, a stratégia nem foglalkozik szisztematikusan a szektorális programokkal, csupán egy-egy témakörrel kapcsolatban tesz utalásokat ezekre, mint PHJYDOyVtWDQGyIHODGDWRNUDYDJ\PiUPN|GSURJUDPRNUD(]HNEOLVMyOpU]pNHOKHW azonban a szektorális tevékenységek összehangolásának igénye, a fenntartható IHMOGpVLUiQ\iEDÄWHUHOpVH´$VWUDWpJLDNLIHMH]HWWHQMyV]HPOpOHWH]HQDWpUHQLV A Szövetségi Tanács számára a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP HJ\ ~MDEE szektorális politika, hanem egy „szabályozó elv”, amit minden szektorális politikába integrálni kell – beleértve a kül- és belpolitikát is! A holisztikus megközelítést hangsúlyozza. Az eddig uralkodó gazdasági V]HPOpOHWHWDV]RFLiOLVpVN|UQ\H]HWLIHOHOVVpJJHONHOONLHJpV]tWHQL±WHOMHVVpWHQQL A 2000-es közigazgatási reform során a Szövetségi Tanács létrehozta az új Területfejlesztési Szövetségi Hivatalt, amelynek feladata (többek között) az LQWHUV]HNWRUiOLV WHYpNHQ\VpJHN NRRUGLQiOiVD (PHOOHWW PN|GLN HJ\ iOODQGy IDARio titkárság és létrehozták a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV )yUXPiW 2001-ben. Ez utóbbiban a szövetségi kormány, a kantonok és a nagyobb városok vesznek részt.

66

7. A társadalmi szervezetek bevonása a stratégia készítésébe és megvalósításába $ Ä)HQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD ´W D NDQWRQRN N|]UHPN|GpVpYHO D civil társadalom és a magánszektor megkérdezésével alkották meg. $IPyGV]HUDNRQ]XOWiFLy$NRQ]XOWiFLyVIRO\DPDWEDQDstratégia rövidített változatát juttatták el a kantonokhoz és sokféle „érdekelt csoportokhoz” (társadalmi V]HUYH]HWHNPDJiQV]HNWRU $]pV]UHYpWHOHLNHWEHGROJR]WiNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVL stratégiába. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLPRQGMD KRJ\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV nemcsak a hivatalos szervezetek, testületek feladata, hanem minden intézményé és egyéné is (kantonok, közösségek, városok, NGO-k, gazdasági érdekcsoportok). Megjegyzés8J\DQDNNRUKLiQ\R]QDNDPHJIHOHOIyUXPRNHKKH]$VWUDWpJLDQHPWpU ki arra, hogy pl. egy állampolgár milyen intézményi keretek között pUYpQ\HVtWKHWL DNDUDWiW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD PHJYDOyVtWiViYDO kapcsolatban. $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV )yUXPiW EHQ KR]WiN OpWUH (EEHQ D KLYDWDORV NRUPiQ\V]HUYHNPHOOHWWFVDNDQDJ\REEYiURVRNNpSYLVHOLYHV]QHNUpV]W Megjegyzés 1LQFVHQHN QHYHVtWYH D] 1*2N pV D PDJiQV]HNWRU NpSYLVHOL (ONpS]HOKHW KRJ\ D QDJ\REE YiURVRN NpSYLVHOL N|]|WW YDQQDN LO\HQ NpSYLVHONGHDVWUDWpJLDQHPXWDOHUUH 8. $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNEHYRQiVDDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHpV megvalósításába A készítés folyamatának ismertetésénél a tudományról gyakorlatilag nem esik szó, holott a dokumentumból nyilvánvaló a tudományos eredmények felhasználsa. Az egész stratégiában sehol sem utalnak a tudományos háttérre, a tudományos ismeretek felhasználására a stratégia készítése során. Ugyanakkor A tevékenységi területek és intézkedések c. fejezetben a 3. tevékenységi területként az oktatás-kutatás-technológia triádát jelöli meg. (Részletesebben ld. a tartalmi elemzésnél.) Továbbá a stratégia megvalósításának módszerei és eszközei N|]|WW D] HOV KHO\HQ HPOtWL D tudomány fontosságátDPHO\UHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVSROLWLNiMiQDNWiPDV]NRGQLDNHOO $JD]GDViJNpSYLVHOLQHNEHYRQiVDDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHpVPHJYDOyVtWiViED Mint a 7. pont alatt említettük, a stratégia készítésébe bevonták a magánszektor NpSYLVHOLW LV DPL J\DNRUODWLODJ D YiOODONR]yN YiOODODWRN LSDUL ]HPHN NpSYLVHOLW jelentette. A véleménynyilvánítás technikája ebben az esetben is a konzultáció volt: D]D]DVWUDWpJLDWHUYH]HWpQHNU|YLGtWHWWYiOWR]DWiWMXWWDWWiNHODJD]GDViJV]HUHSOLKH]V D]]DONDSFVRODWEDQKDOOJDWWiNPHJYpOHPpQ\NHWPHJIHOHOIyUXPRNRQ

67

Megjegyzés (]HNQHN D IyUXPRNQDN NRQ]XOWiFLyNQDN D PHJV]HUYH]pVpUO lebonyolításáról nincsenek információk a stratégiában. Az egyes tevékenységi területek és intézkedések ismertetésénél láthatjuk majd OG WDUWDOPLPyGV]HUWDQL HOHP]pV  KRJ\ D JD]GDViJ V]HUHSOLWO PLIpOH tevékenységeket vár a stratégia, ill. egy-egy területen milyen célállapotot kell elérni. (]HND]HOYiUiVRNHJ\pUWHOPYpWHV]LNKRJ\Dstratégia céljainak megvalósításában a JD]GDViJV]HUHSOLQHNDODSYHWIHODGDWDLNYDQQDN 10. Az informatika szerepe a stratégia készítésében és megvalósításában $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD D]]DO QHP IRJODONR]LN KRJ\ PLO\HQ V]HUHSH volt a stratégia készítésében az informatikának. Ugyanakkor az Oktatás, kutatás, technológia c. fejezetben a tudásalapú társadalom PHJYDOyVtWiVD DODSYHW FpONLW]pVNpQW MHOHQLN PHJ pV HEEHQ LJHQ IRQWRV V]HUHSHW V]iQQDN D] LQWHUQHWQHN (Public-private partnership, „Schools on the Net” = PPP-SiN). Az információs és telekommunikációs technológia fejlesztése a tudásalapú társadalom alapja. Ez a ILDWDODEE JHQHUiFLyNQDN QDJ\REE OHKHWVpJHNHW Q\~MW PLQW D] LGVHEEHNQHN pV ÄV]LQHUJLNXVKDWiVRNDWLGp]HODDPDJiQV]IpUDDV]|YHWVpJLNRUPiQ\pVDNDQWRQRN között.”

68

4.10. Egyesült Államok (O]HWHVLQIRUPiFLyN Az Egyesült Államok nem rendelkezik a hagyományos értelemben vett 1HP]HWL )HQQWDUWKDWy )HMOGpVL 6WUDWpJLiYDO. Ellenben rendelkezik ebben a témakörben 2 kvázi stratégiai dokumentummal (hivatalosan jelentéssel!), amelyek lényegüket és eredeti szándékukat tekintve az amerikai elnöknek szóló ajánlások. Mi a továbbiakban ezeket fogjuk IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLDNpQW kezelni, röviden: stratégiaként említeni. A dokumentumokat egy elnöki tanácsadó bizottság, az ún. )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD 3&6' alkotta. A Tanács - Clinton elnök felkérésére 1993-ban - a szövetségi tanácsadó bizottságokról szóló törvény UHQGHONH]pVHLQHN PHJIHOHOHQ iOOW IHO (] D WHVWOHW IHOHOV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO kapcsolatos - QHP]HWL V]LQW - javaslatok, ajánlások kialakításáért. -DYDVODWWHY jogkörrel rendelkezik, és az amerikai elnök számára készít jelentéseket, stratégiai anyagokat. $ 7DQiFV WDJMDL N|]W D NRUPiQ\KLYDWDORN NpSYLVHOL (8 szövetségi PLQLV]WpULXPpVWRYiEELV]|YHWVpJLNRUPiQ\KLYDWDONpSYLVHOL vannak többségben, PLYHO NHW HJ\ DV W|UYpQ\ N|WHOH]WH  HJ\HEHN PHOOHWW  D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HPSRQWMDLQDN LQWHJUiOiViUD $ 7DQiFV WDJMDL N|]W  I NpSYLVHOL D JD]GDViJL V]IpUiW  I D FLYLO WiUVDGDOPL V]HUYH]HWHNHW  I SHGLJ D] |QNRUPiQ\]DWRNDW $ 7DQiFV PN|GpVH  pV  N|]|WW YROW D OHJLQWHQ]tYHEE (NNRU   IHQQWDUWKDWy IHMOGpVKH] NDSFVROyGy  UpV]WpPiEDQ NpV]tWHWWHN MHOHQWpVW továbbá 1996-ban kialakították a "Fenntartható Amerika", 1999-ben pedig a )HQQWDUWKDWy$PHULNDIHOpFtPVWUDWpJLDLMHOHQWpVHNHW. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLiMiQDNLQWp]PpQ\LIHOHOVHL 1969-ben alkották meg az Egyesült Államokban a környezetvédelmi (pontosabban: nemzeti környezetpolitikai) törvényt (NEPA), amely bevezette a környezeti hatásvizsgálat mechanizmusát. A NEPA irányelveinek, követelményeinek felügyeletére állították fel az Elnöki Végrehajtó Hivatalon (Executive Office of the President) belül az ún. .|UQ\H]HWPLQVpJ (OQ|NL7DQiFViW (President’s Council on Environmental Quality (CEQ)) amely rendeletekkel biztosítja a törvény végrehajtását. A Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) a N|UQ\H]HWUHKDWiVWJ\DNRUOyIEEV]|YHWVpJLWHYpNHQ\VpJHNUOLOOHWYHD]RNKDWiVDLUyO YDODPLQW PiV V]|YHWVpJL J\Q|NVpJHN KLYDWDORN N|UQ\H]HWHW pULQW LQWp]NHGpVHLUO NpV]tWUHQGV]HUHVHQMHOHQWpVHNHW6]iPRVIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV|QiOOy QHP]HWL SURJUDPRW GROJR]RWW NL pV LUiQ\tW LOOHWYH W|EE PLQLV]WpULXPRW LV pULQW programot koordinál. $ WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN IHQQWDUWKDWy IHOKDV]QiOiViYDO NDSFVRODWRV LUiQ\tWiVL IHOJ\HOHWL IHODGDWRN G|QW W|EEVpJH NO|QE|] PLQLV]WpULXPRN DOi WDUWR]LN SO 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP (QHUJLDJ\L 0LQLV]WpULXP %HOJ\PLQLV]WpULXP Honvédelmi Minisztérium, Kereskedelmi Minisztérium. A környezetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásba azonban többnyire a Környezetvédelmi Ügynökséget, 69

a Nemzeti Óceán és Légkör Hivatalt, és az Igazságügyi Minisztériumot is be kell vonniuk. A felsorolt minisztériumok - önállóan, vagy más minisztériummal (igen gyakran a Környezetvédelmi Ügynökséggel) közösen irányítanak olyan nemzeti SURJUDPRNDWDPHO\HNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVDN $] HV ULyL (16= .|UQ\H]HW pV )HMOGpV 9LOiJNRQIHUHQFLiW N|YHWHQ annak hatására állították fel 1993. júniusában - Bill Clinton elnöksége (és Al Gore alelnöksége!) idején - az Egyesült Államokban a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL Tanácsát (President’s Council on Sustainable Development, PCSD) azért, hogy PHUpV] pV ~M V]HPOpOHW PHJN|]HOtWpVHNNHO MDYDVODWRNNDO VHJtWVH D] RUV]iJ környezeti, gazdasági és szociális céljainak megvalósítását", és dolgozzon ki ennek érdekében egy nemzeti cselekvési stratégiát. A Tanács felállítása hivatalosan a szövetségi tanácsadó bizottságokról szóló törvény alapján történt, jogilag tehát a PCSD egy szövetségi tanácsadó bizottság, melynek tagjait az amerikai elnök nevezi ki. $ 7DQiFVEDQ D N|YHWNH]N IRJODOQDN KHO\HW D] ]OHWL pOHW YH]HWL (pl. The Dow &KHPLFDO &RPSDQ\ $PHULNDL (OHNWURPRV 0YHN -RKQVRQ  6RQ ,QF (QURQ Corporation, General Motors Corporation, BP Amoco Inc., Ciba-Geigy Corp., Pacific Gas and Electric Company), N|UQ\H]HWYpGpVHJ\pEFLYLOV]HUYH]HWHN (pl. Sierra Club, 1N D N|UQ\H]HWpUW pV IHMOGpVpUW 6]HUYH]HW &ROXPELD IRO\y +DOiV]DWL %L]RWWViJD Természetvédelmi Unió), helyi önkormányzatok (Oregon államból Marion megye NpSYLVHOMH YDODPLQW 2NODKRPD iOODPEyO 7XOVD YiURV SROJiUPHVWHUH  pV szövetségi kormányhivatalok (pl. Belügyminisztérium, Építésügyi és Területfejlesztési 0LQLV]WpULXP .HUHVNHGHOPL 0LQLV]WpULXP 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP 2NWDWiVL Minisztérium, Energiaügyi Minisztérium, Közlekedési Minisztérium, Honvédelmi 0LQLV]WpULXP .|UQ\H]HWYpGHOPL hJ\Q|NVpJ .|UQ\H]HWPLQVpJ (OQ|NL 7DQiFVD Nemzeti Óceán és Légkör Hivatal, Környezetvédelmi Biztonsági Alap, Természeti (UIRUUiVRN9pGHOPpQHN7DQiFVD.LVYiOODONR]iVRN1HP]HWL+LYDWDOD  A Tanács  pUGHNHJ\H]WHWpVW N|YHWHQ  konszenzusos ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, valamint jelentéseket készít az elnök számára a WiUVDGDOPLMyOpWHWDJD]GDViJLIHMOGpVWpVD]HJpV]VpJHVN|UQ\H]HWHWpULQWVWUDWpJLDL kérdésekben. Ez az egyetlen elnöki ill. szövetségi tanácsadó testület, amely javaslataival beleszólhat mind a gazdaságpolitika, mind pedig a környezetvédelmi politika és a szociálpolitika irányításába. A Tanács információkkal és ötletekkel segíti a különféle társadalmi szervezetek, állampolgárok, önkormányzatok fenntartható IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV PXQNiMiW $ VWUDWpJLDL GRNXPHQWXPRN PLQGHJ\LNH hangsúlyozza, hogy a Tanács szerepe a jelentéseken, javaslatokon túl szimbolikus is. Létével - mint elnöki tanácsadó bizottság - szimbolizálja az amerikai elnök HON|WHOH]HWWVpJpW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WHUpQ VRNV]tQ |VV]HWpWHOpYHO SHGLJ D JD]GDViJpVDWiUVDGDORPOHJNO|QIpOpEEFVRSRUWMDLN|]|WWLHJ\WWPN|GpV|VV]HIRJiV HUHGPpQ\HVOHKHWVpJpW A Tanácson belül 1999-ig 5 állandó munkacsoport PN|G|WW DPHO\HN UpV]OHWHVHEEHQDN|YHWNH]WpPDN|U|NNHOIRJODONR]WDN − D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV DODSHOYHN FpORN pV IRJDOPL meghatározások, − WHUPpV]HWLHUIRUUiVRNNDOYDOyJD]GiONRGiVpVD]RNYpGHOPH − népesedéspolitika és a lakossági fogyasztás, − társadalmi kapcsolatok - társadalmi párbeszéd és oktatás, 70

− IHQQWDUWKDWyPH]JD]GDViJ EDQ D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD V]iPRV UpV]MHOHQWpV PHOOHWW kidolgozta a Fenntartható Amerika c. stratégiai jelentést. Ezután az elnök felkérte a Tanácsot a tanulmányban megfogalmazott javaslatok végrehajtására. Ehhez a 7DQiFV  PLQGYpJLJ V]RURV HJ\WWPN|GpVEHQ D V]|YHWVpJL NRUPiQQ\DO  kezdeményezte, hogy az Egyesült Államok Polgármestereinek Konferenciája és a Megyék Nemzeti Társasága hozza létre a Fenntartható Közösségek (települések és megyék) Központját, egy állandó fórumot teremtve ezzel a helyi és regionális politikai YH]HWN V]iPiUD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV HV]PHFVHUpKH] $ IyUXP szerepe az információcserében, az ötletek és hasznos tapasztalatok átadásában van. A Tanács ajánlására létrehozták D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV 7DQiFVDLW is, DPHO\HN D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD MDYDVODWDLW OWHWLN iW D J\DNRUODWED adoptálva azt a regionális sajátosságokhoz. Gyakorlatilag a regionális tanácsok IHOHOVHN D V]|YHWVpJL VWUDWpJLD YpJUHKDMWiViQDN UHJLRQiOLV LUiQ\tWiVipUW Azaz a stratégia gyakorlati végrehajtásának irányítása valójában regionális szinten folyik. Regionális szinten fogalmazzák meg a konkrét feladatokat, dolgozzák ki a programokat, alakítják ki a szabályozóeszközöket, biztosítják az információszolgáltatást. Azaz valójában az Egyesült Államokban a fenntartható IHMOGpVQHNUHJLRQiOLVVWUDWpJLiLYDQQDN, amelyek mind prioritásaikat, alprogramjaikat, alkalmazott eszközeiket tekintve MHOHQWVHQ HOWpUKHWQHN HJ\PiVWyO. A regionális tanácsok munkáit számos információterjesztéssel foglalkozó non-profit szervezet, hálózat segíti. Ilyen pl. a fenntartható településfejlesztéssel kapcsolatos javaslatok YpJUHKDMWiViQDNHOVHJtWpVpUHOpWUHKR]RWWFenntartható Települések Hálózata (SCN). A UHJLRQiOLV WDQiFVRN D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD IHOp WHV]QHN MHOHQWpVHNHW PtJ H] D WHVWOHW D] DPHULNDL HOQ|N|W WiMpNR]WDWMD ~Q HOUHKDODGiVL MHOHQWpVEHQ D stratégia végrehajtásáról. Clinton elnök felkérte Al Gore alelnököt, hogy a tanulmány javaslatait hajtsa végre a szövetségi kormányon belül. Ennek érdekében az alelnök felállította a .|UQ\H]HWPLQVpJ (OQ|NL 7DQiFVD D 1HP]HWL *D]GDViJL 7DQiFV pV D] $OHOQ|NL Hivatal munkatársaiból a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 6]|YHWVpJL +LYDWDORN .|]|WWL Munkacsoportjait (Federal Interagency Working Groups on Sustainable 'HYHORSPHQW  (]HN D PXQNDFVRSRUWRN IHOHOVHN D 7DQiFV MDYDVODWDLQDN NRUPiQ\KLYDWDORNPN|GpVpEHW|UWpQLQWHJUiOiVipUW $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD H]W N|YHWHQ NpW HOUHKDODGiVL jelentést készített, amelyek lényegüket tekintve az elnököt tájékoztatták a "stratégia" végrehajtásáról. 1999-ben pedig az elnök újabb felkérést adott a Tanácsnak egy stratégiai jelentés készítésére, kijelölve számukra a kidolgozandó témákat (éghajlatváltozás, környezetgazdálkodás, város és vidékfejlesztés, nemzetközi szerepvállalás). A Tanács ebben a Fenntartható Amerika felé c. stratégiai jelentésében számos elemet tekintve visszanyúlt az 1996-oshoz, ugyanakkor számos SRQWRQWRYiEEIHMOHV]WHWWHpVNLEYtWHWWHD]W

71

$VWUDWpJLDHO]PpQ\HLDODSR]yWDQXOPiQ\RN  N|]|WW D] DOiEE IHOVRUROW  D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV  VWUDWpJLDL UpV]WHUOHWHN PLQGHJ\LNpUO NO|QiOOy MHOHQWpVW (kvázi részstratégiát) NpV]tWHWWD)HQQWDUWKDWy)HMOGpV(OQ|NL7DQiFVDD]DPHULNDLHOQ|NV]iPiUD − − − − − − − −

A környezeti hatékonyságról 1996-ban; $IHQQWDUWKDWyHQHUJLDJD]GiONRGiVUyOpVN|]OHNHGpVUOEDQ $IHQQWDUWKDWyQpSHVHGpVUOpVIRJ\DV]WiVUyOEDQ )HQQWDUWKDWyPH]JD]GDViJUyOEDQ $WiUVDGDOPLNDSFVRODWRNUyOSiUEHV]pGUOpVRNWDWiVUyOIHEUXiUMiEDQ $IHQQWDUWKDWyWHOHSOpVHNUOEHQ A globális klímaváltozásról 1998 októberében; $ WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO YDOy JD]GiONRGiVUyO pV D]RN YpGHOPpUO  tavaszán.

$ 7DQiFV PLQGH]LGiLJ NpW ~Q YpJV  D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV YDODPHQQ\L UpV]WHUOHWpWpULQWMHOHQWpVWNpV]tWHWWD]HOQ|NV]iPiUD – 1996. februárjában a "Fenntartható AmerikaFtPHWYLVHODQ\DJRWDPHO\QHN PHJYDOyVtWiViUyOEHQNpWHOUHKDODGiVLMHOHQWpVWNpV]tWHWWHN$NRQV]HQ]XV NLDODNtWiVD FtPW MDQXiUEDQ D] ÒW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVKH] FtPW SHGLJ márciusban.) – 1999. májusában pedig a "Fenntartható Amerika felé FtPHW YLVHO DQ\DJRW DPHO\QHN D] DODSMD D] HOV MHOHQWpV YROW pV DQQDN HJ\IDMWD IRO\WDWiViQDN átszerkesztett, de tartalmilag sokban hasonló, újított YiOWR]DWiQDN WHNLQWKHW. A változtatás oka, hogy az amerikai elnök a felkérésében egyszersmind kijelölte a Tanács számára a jelentésben kidolgozandó témákat (éghajlatváltozás, környezetgazdálkodás, város és vidékfejlesztés, nemzetközi szerepvállalás). Az utóbbi stratégiai jelentésben gyakran hangoztatják az alkotók, hogy az 1996-os dokumentumot DPRO\DQHOVMHOHQWpVQHN, alapozó tanulmánynak tekintik. Az 1999-es stratégiai jelentés alapját az 1993-1999 között (6 év munkája során) kidolgozott - korábban felsorolt – 8 részstratégia és a Fenntartható Amerika c. stratégiai alapozó dokumentum jelentette. $ PiVRGLN MHOHQWpV V]HUNH]HWH VRNEDQ NO|QE|]|WW D] HO]WO &VXSiQ D] HOV]y D EHYH]HWpV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP]HWL FpOMDLQDN U|YLGtWHWW YiOWR]DWD D fogalmak magyarázata és az ún. hitnyilatkozat volt egységes. Ezek mindösszesen 1012 oldalt tettek ki mindkét anyagban. A további 150-160 oldalon a dokumentumok a N|YHWNH]pUGHPLIHMH]HWHNHWWDUWDOPD]WiN

72

Az 1996-os "Fenntartható Amerika" c. stratégiai jelentés érdemi fejezetei 1. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVQHP]HWLFpOMDL 2. A célok eléréséhez szükséges fontosabb feladatok, eszközök 3. Információ és oktatás 4. Településfejlesztés 5. $ WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO kapcsolatos gazdálkodás 6. Népességpolitika 7. Nemzetközi szerepvállalás

1999-es "Fenntartható Amerika felé" c. stratégiai jelentés érdemi fejezetei 1. Éghajlatváltozás 2. Környezetgazdálkodás 3. Város és vidékfejlesztési stratégiák 4. Nemzetközi szerepvállalás

$] RV MDYDVODWRN NLEYtWYH QpKRO NRQNUpWDEE IRUPiEDQ PHJLVPpWOGQHN az 1999-es anyagban. Az érdemi fejezetek közül szerkezetileg hasonló csoportosításban találkozunk a településfejlesztési politika és a környezetgazdálkodás reformjával kapcsolatos javaslatokkal a második dokumentumban. Ezzel szemben - a korábbi jelentéshez képest - új területként jelennek meg a klímaváltozás és a QHP]HWN|]L V]HUHSYiOODOiVRQ EHOO D QHP]HWN|]L WNHiUDPOiVVDO NDSFVRODWRV témakörök. A Tanács tagjai hangsúlyozták, hogy az 1999-es stratégiai jelentés elkészítése során számtalan munkaértekezletet, konferenciát, vitafórumot, lakossági tájékoztatást rendeztek, melyek fontosabb eredményei szintén beépültek a dokumentumba. Különösen sikeresek voltak a Városok Országos Találkozója a Fenntartható Amerikáért c. konferenciasorozat rendezvényei. $VWUDWpJLiNMDYDVODWDLQDNLQGRNOiViQQpKRODKDWiVDLNHOUHMHO]pVpQpUH]KHW hogy a jelentések elkészítését WXGRPiQ\RVKiWWpUPXQNDHO]WHPHJ. Ezek egy része YDOyV]tQOHJ D 7DQiFV IHONpUpVpUH V]OHWKHWHWW pV EH LV pSOW D VWUDWpJLDL DQ\DJRNED Ilyen például a "Cities for Climate Protection" (Városok a klímavédelemért) akcióterv, amelynek javaslatait a Berkeley Egyetem kutatói dolgozták ki, vagy az Amerikai 7HUOHWL 7HUYH] .XWDWyLQWp]HW iOWDO |VV]HiOOtWRWW /DQG%DVHG &ODVVLILFDWLRQ Standards"FtPdokumentum. A stratégiai jelentés egyes alfejezeteihez 30-50 tételes irodalomjegyzék tartozik. (]HNEHQHJ\V]HU~MViJFLNNWOWXGRPiQ\RVMHOHQWpVHNHQiWHJ\HWHPLWDQN|Q\YHN3O a Yale Egyetemen környezetpolitikai tankönyvként használatos "Thinking HFRORJLFDOO\ FtP  pV D] ± HO]HNEHQ IHOVRUROW ± HJ\HV UpV]VWUDWpJLiN HJ\DUiQW szerepelnek.

3. A stratégiához kapcsolódó jogszabályok $ IHODGDWRN KDWiVN|U|N KRUL]RQWiOLV V]pWDSUy]RWWViJiW YDODPLQW D NO|QE|] J\Q|NVpJHN KLYDWDORN HOWpU WHOMHVtWPpQ\pW pV D N|]WN OHY NRPPXQLNiFLyV problémákat látva alkották meg DNRUPiQ\]DWLWHOMHVtWPpQ\UOpVHUHGPpQ\HVVpJUO szóló 1993. évi törvényt (GPRA). A johannesburgi jelentésben hangsúlyozta az (J\HVOWÈOODPRNKRJ\D]HOEELW|UYpQ\PHJDONRWiVDyWDYDODPHQQ\LPLQLV]WpULXP KLYDWDO iOWDO NpV]tWHWW KRVV]~ WiY~ VWUDWpJLDL SURJUDP D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV MHJ\pEHQ 73

született. A törvény ugyanis megköveteli valamennyi kormányzati hivataltól, hogy WHYpNHQ\VpJpEH LQWHJUiOMD D N|UQ\H]HWYpGHOHP pV D IHQQWDUWKDWy IHMO GpV szempontjait. A két stratégiai jelentés végrehajtásáról nem alkottak jogszabályt, az azokban foglaltakat ajánlásnak szánták. Azaz nem köti közvetlen jogszabályi kötelezettség sem az amerikai elnököt, sem más kormányhivatalt a javaslatok YpJUHKDMWiViUD (OOHQEHQ ± D] HOEE EHPXWDWRWW ± GPRA törvény a kormányhivatalokat kötelezi közvetetten a dokumentumok ajánlásainak integrálására. A dokumentumok javaslatainak végrehajtását leginkább a Fenntartható )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD YDQ KLYDWYD HOVHJtWHQL (] D WHVWOHW SHGLJ a nyilvánosság fórumaitLJ\HNV]LNPHJUDJDGQLKRJ\DWiUVDGDOPLJD]GDViJLpOHWV]HUHSOLönkéntes vállalásuk alapján a stratégiai dokumentumok minél több javaslatát befogadják. A stratégiai jelentések többször javasolnak jogszabály-alkotást, vagy MRJV]DEiO\PyGRVtWiVW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW pULQW SUREOpPDN|U|N PHJROGiViQDN OHKHWVpJHV HV]N|]HL N|]|WW 3O D] HUPYHN PN|GpVL HQJHGpO\pYHO NDSFVRODWRV MRJV]DEiO\PyGRVtWiVDD]pStWLSDUUDONDSFVRODWRVV]DEYiQ\RNHOtUiVRNPyGRVtWiVD 4. A stratégiához kapcsolódó klímavédelmi program A Fenntartható Amerika c. dokumentum lényegében öt kérdéskörben ,QIRUPiFLy pV RNWDWiV WHOHSOpVIHMOHV]WpV D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO NDSFVRODWRV gazdálkodás, népességpolitika nemzetközi szerepvállalás), míg a Fenntartható Amerika felé c. stratégiai dokumentum négy kérdéskörben fogalmaz meg részletes javaslatokat (klímaváltozás, környezetgazdálkodás, településfejlesztés, nemzetközi szerepvállalás). Ezeket azonban nem tekinthetjük a stratégiai jelentések alprogramjainak, hiszen a javaslatokhoz kapcsolódó konkrét cselekvési programok NLDODNtWiVDpVYpJUHKDMWiVDDODFVRQ\DEEHOVVRUEDQregionális - szinten történik. Ez alól az egyetlen kivétel az 1999-es stratégiában megfogalmazott klímaváltozással kapcsolatos ösztönzés-alapú cselekvési program, amelynek irányvonalait és szektorális stratégiáit szövetségi szinten határozták meg. Megjegyzés: $]PiVNpUGpVKRJ\HEEODNRPSOH[FVHOHNYpVLSURJUDPEyO±DMHOHQOHJL politikai vezetés alatt – csak a kutatási programrész elindítása valósulhat meg. A jelentésben megfogalmazták a klímaváltozással kapcsolatos ösztönzés-alapú cselekvési program alapelveit. A programban való részvételt önkéntes alapon képzelik el, és különféle JD]GDViJLHOQ\|NEL]WRVtWiViYDO|V]W|Q|]QpN. A programnak széles társadalmi részvételen kell alapulnia, amelynek kialakításában a szövetségi kormány MiWV]DQD YH]HW V]HUHSHW $ SURJUDPQDN KDUPRQL]iOQLD NHOO D WRYiEEL N|UQ\H]HWYpGHOPL FpORNNDO UXJDOPDVQDN NHOO OHQQLH WiPRJDWQL D] ~MV]HU megoldásokat, az oktatásra és a (klímabarát) technológiákkal kapcsolatos kutatásra, YDODPLQW D] LQQRYiFLyN PLQpO HOEEL DONDOPD]iViUD LV NL NHOO WHUMHGQLH $ VWUDWpJLDL jelentés klímavédelemre vonatkozó javaslata három pontban fogalmazza meg az azonnali cselekvés irányát:

74

− ösztönzés-alapú, önkéntes részvételen alapuló azonnali klímavédelmi cselekvési program kidolgozása, amelynek a célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése; − RO\DQNOtPDYpGHOPLSROLWLNDNLDODNtWiVDDPHO\DN|YHWNH]pYEHQ|V]W|Q]LD klímabarát technológiák fejlesztését és alkalmazását; − olyan szektorális nemzeti stratégiák kidolgozása, amelyek számolnak a NOtPDYiOWR]iVHOOHQLIHOOpSpVV]pOHVHEEHQYHWWKDV]QiYDOpVJOREiOLVOHKHWVpJHLYHO $NOtPDYpGHOPLFVHOHNYpVLSURJUDPIEEFpOMDLDN|YHWNH]NOHQQpQHN − $ SURJUDPKR] V]NVpJHV PHJIHOHO |V]W|Q]N NRPELQiOW VRNV]tQ szabályozóeszközök kialakítása (piaci alapú eszközök, központi szubvenciók, jogszabályi rendelkezések, nyilvánosság bevonása). $ SURJUDP WiJ OHKHWVpJHW biztosítana a regionális tanácsok, a területileg illetékes hatóságok és az önkormányzatok számára az alkalmazott szabályozóeszközöket tekintve, azoktól kizárólag csak a rugalmasságot várva el; − Széles társadalmi részvétel a gazdasági szféra, a települési önkormányzatok, a kormányhivatalok, az akadémia, a civil szervezetek és az állampolgárok bevonásával. Az információáramlás módjait ki kell alakítani; − $ SURJUDPQDN DEED D] LUiQ\ED NHOO WHUHOQLH D JD]GDViJL IHMOGpVW RNWDWiVVDO LQQRYiFLyNNDO D NXWDWiV IHMOHV]WpVpYHO  KRJ\ D] |V]W|Q]OHJ KDVVRQ D] YHJKi]Ji]FV|NNHQW WHFKQROyJLiN IHMOHV]WpVpUH DONDOPD]iViUD A program UpV]WYHYLQHN NpS]pVW NHOO EL]WRVtWDQL D] YHJKi]Ji] FV|NNHQWpV PyGMDLUyO lehetséges technológiájáról stb.; − Ki kell alakítani egy olyan nyilvántartást, amelyben rögzítik a programban UpV]WYHYNYHJKi]Ji]NLERFViWiVFV|NNHQWpVEHQHOpUWHUHGPpQ\HLW − Biztosítani kell az emisszió-csökkentés átszámíthatóságát (pénzzé) és elszámolhatóságát; − %L]WRVtWDQLNHOODSURJUDP|VV]HIpUKHWVpJpWPiVN|UQ\H]HWYpGHOPLFpORNNDO − $ NRUPiQ\]DWQDN YH]HW V]HUHSHW NHOO MiWV]DQLD D SURJUDPEDQ LOOHWYH WHYpNHQ\VpJpYHOSpOGiWNHOOPXWDWQLDDUpV]WYHYNV]iPiUD A jelentés megfogalmazott néhány javaslatot az üvegházgáz-kibocsátásért IHOHOVágazatokra vonatkozóan. (]HNDN|YHWNH]NYROWDNenergetika, közlekedés, LSDUpStWLSDUPH]pVHUGJD]GiONRGiV. Ezeken túl ágazatközi intézkedéseket is tartalmazott a stratégiai jelentés. gQiOOyQHP]HWLV]LQWSURJUDPRN $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD D] HV MHOHQWpVpEHQ IHONpUWH D] HOQ|N|W D )HQQWDUWKDWy $PHULND IHOp F GRNXPHQWXP PLQpO V]pOHVHEE N|U propagálására, valamint arra, hogy ösztönözze a tanulmányban megfogalmazott javaslatok integrálását a szövetségi szinten szervezett nemzeti programokba. A VWUDWpJLDL MHOHQWpVHNEHQ XJ\DQLV D V]HU]N FVDN ULWNiQ WHWWHN XWDOiVW YDJ\ MDYDVODWRW arra vonatkozóan, hogy a megfogalmazott feladatok mely - már futó - önálló nemzeti

75

programokba integrálódhatnak. A kivételek közé tartoznak: az "Energia Csillag", az "ÒMMipSO $PHULND", a "Tiszta Víz" és a "Természeti szempontból legfontosabb HUGN YpGHOPH" programok, amelyek továbbvitelét, illetve fejlesztését javasolják a stratégiában. Az elnök felkérésére, erre a feladatra létrehozták az ún. Fenntartható )HMOGpV 6]|YHWVpJL +LYDWDORN .|]|WWL 0XQNDFVRSRUWMDLW, akik áttekintették YDODPHQQ\L V]|YHWVpJL V]LQW SURJUDPRW DEEyO D V]HPSRQWEyO KRJ\ D]RN PHQQ\LUH IHOHOQHN PHJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP]HWL VWUDWpJLDL GRNXPHQWXPDLEDQ javasoltaknak. Ezek a munkacsoportok IHOHOVHN D 7DQiFV MDYDVODWDLQDN a – többségében szövetségi minisztériumok által irányított – önálló nemzeti SURJUDPRNEDW|UWpQLQWHJUiOiVipUW. 1HP]HWL V]LQW V]HNWRUiOLV VWUDWpJLiN NLGROJR]iViW csak a klímaváltozással kapcsolatosan megfogalmazott célok megvalósításához javasolta a stratégiai jelentés. Megjegyzés: A 2002-es johannesburgi jelentésben nem találunk arra nézve utalást, KRJ\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVWUDWpJLDLMHOHQWpVpQHNEiUPHO\MDYDVODWDDODSMiQ YDODPLO\HQ QHP]HWL SURJUDP LQGXOW YROQD YDJ\ HJ\ OpWH] SURJUDPRW módosítottak volna. Az önálló nemzeti programok többsége közvetlenül valamilyen jogszabály által kialakított követelmények, meghatározott célok végrehajtását, elérését szolgálja. Azaz az egyes programokat a különféle szövetségi törvények végrehajtására DODNtWRWWiN NL $ MRKDQQHVEXUJL MHOHQWpV D] HJ\HV SURJUDPRN DODSMiXO D N|YHWNH] fontosabb törvényeket jelöli meg: Ivóvízvédelmi törvény, a fogyasztási termékek EL]WRQViJiUyOV]yOyW|UYpQ\DWLV]WDYt]W|UYpQ\DWLV]WDOHYHJW|UYpQ\DWHQJHUSDUWL WHUOHWHNUO V]yOy W|UYpQ\ D YHV]pO\H]WHWHWW IDMRNUyO V]yOy W|UYpQ\ D YHV]pO\HV DQ\DJRNUyOV]yOyW|UYpQ\DQHP]HWLHUGJD]GiONRGiVLW|UYpQ\D]pOHOPLV]HUPLQVpJ YpGHOPLW|UYpQ\D]HUIRUUiVRNPHJU]pVpUOpV~MUDIHOKDV]QiOiViUyOV]yOyW|UYpQ\D PpUJH] DQ\DJRN HOOHQU]pVpUO V]yOy W|UYpQ\ D] iWIRJy N|UQ\H]HWYpGHOPL IHOHOVVpJYiOODOiVUyOpVNiUWpUtWpVUOV]yOyW|UYpQ\ $ HV MRKDQQHVEXUJL MHOHQWpV D N|YHWNH] V]|YHWVpJL V]LQWHQ V]HUYH]HWW pV felügyelt (nemzeti) programokat sorolja fel: A szövetségi kormány és az egyes állami kormányok által koordinált MEDICAID program egyaránt szolgálja a V]HJpQ\HN D J\HUPHNHN D WHUKHV QN kedvezményes egészségügyi ellátását. 1999-ben az Egyesült Államok kormánya elkészített egy Élelmezésbiztonsági Nemzeti Akciótervet, melynek a neve: "Megoldás az éhségre". Ezt a tervet a civil társadalommal együtt fejlesztették ki, és ez a terv az Egyesült Államok arra a célra vonatkozó kormányzati stratégiája, hogy 2015-re felére csökkentsék az alultáplált emberek számát. =|OG LSDU D M|YpUW program, amelyen keresztül a szövetségi kormány technikai segítséggel látja el az önkéntesen csatlakozó ipari vállalatokat a szennyezésPHJHO]pVpVHQHUJLDKDWpNRQ\ViJpUGHNpEHQ

76

A Környezetvédelmi Ügynökség irányítja a Környezetbarát vásárlás programot, amely a szövetségi hivatalok munkatársainak nyújt tájékoztatást abban, hogy hivatali munkájukhoz környezetbarát, újrahasznosított árut vásároljanak, illetve programjaikban ezeket preferálják. Ugyancsak a Környezetvédelmi Ügynökség irányítja a Környezetvédelmi WHFKQROyJLD HOOHQU]pV (79  SURJUDPRW DPHO\ D NO|QE|] N|UQ\H]HWYpGHOPL WHFKQROyJLiNWHOMHVtWPpQ\pQHNHOOHQU]pVpUH|VV]SRQWRVtW $.|UQ\H]HWYpGHOPLhJ\Q|NVpJNRRUGLQiOiViEDQD PRQWUHiOL MHJ\]N|Q\YEHQ YiOODOW N|WHOH]HWWVpJHLQHN PHJIHOHOHQ QHP]HWL SURJUDP LQGXOW D Sztratoszférikus ózon fogyásának megakadályozására. Több minisztérium és szövetségi ügynökség bevonásával indult 2001-ben egy Klímaváltozással kapcsolatos nemzeti kutatási program. Nemzeti Óceán és Légkör Hivatal és a Környezetvédelmi Ügynökség több V]|YHWVpJL KLYDWDOODOHJ\WWPN|GYHNLGROJR]WDa tengerparti területek kezelésének a tervét, amelynek végrehajtására nemzeti programot indítottak. Az ivóvízvédelmi törvény végrehajtása érdekében a Környezetvédelmi Ügynökség számos programot indított. A Tiszta Víz Akcióprogram keretében D Yt]J\MWN WHUOHWpQ JD]GDViJL HJ\WWPN|GpV HOVHJtWpVH D FpO H]]HO SHGLJ D] ~Q HJ\VpJHV Yt]J\MWPHQHG]VPHQW kialakítása. A Környezetvédelmi Ügynökség koordinálásával több szövetségi minisztérium vett részt a Vegyi anyagok jobb megismerésével kapcsolatos nemzeti program kidolgozásában, amelynek részprogramjai a nagyobb környezetbiztonságot, a N|UQ\H]HWUH YHV]pO\HV YHJ\L DQ\DJRN PiV DQ\DJRNNDO W|UWpQ NLYiOWiViW YDODPLQW D] érzékenyebb csoportok (gyermekek) fokozottabb védelmét célozzák. A Környezetvédelmi Ügynökség dolgozta ki a Tervezés a környezetvédelemért (DfE) programot, amelynek célja segíteni a gazdasági élet V]HUHSOLW D] HJ\HV WHUPpNHN J\iUWiVL IRO\DPDWRN WHFKQROyJLDL pV PHQHG]VPHQW rendszerek környezetbaráttá alakításának megtervezésében. $] HUIRUUiVRN PHJU]pVpUO pV ~MUDKDV]QRVtWiViUyO V]yOy W|UYpQ\ 5&5$ végrehajtását számos országos program keretében végzik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos legfontosabb nemzeti programokat a Környezetvédelmi Ügynökség irányítja (veszélyes hulladékok program, újrahasznosítási program stb.). A Környezetvédelmi Ügynökség a Nemzeti környezetvédelmi oktatási alapprogramon keresztül a társadalmi környezettudat növelése érdekében támogatja az DODS N|]pS pV IHOVIRN~ RNWDWiVL LQWp]PpQ\HN QRQSURILW V]HUYH]HWHN YDODPLQW állami és helyi ügynökségek környezetvédelmi oktatással kapcsolatos projektjeit. A Vállalkozó települések (EZEC) programot a Építésügyi és Területfejlesztési 0LQLV]WpULXP YDODPLQW D 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP NRRUGLQiOMD (]HQ NHUHV]WO segítik a települések hosszú távú fejlesztési terveinek elkészítését és megvalósítását. Az AgSTAR SURJUDP D 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP NRRUGLQiOiViEDQ D] állattartó telepek biogáz-hasznosítását ösztönzi. A Bioenergia SURJUDP D 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP NRRUGLQiOiViEDQ D Q|YpQ\RODMDODS~]HPDQ\DJRNHOiOOtWiViWpVIHOKDV]QiOiViWWiPRJDWMD

77

$ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP )HQQWDUWKDWy 0H]JD]GDViJL .XWDWiV pV Fejlesztés (SARE) SURJUDPMD DPHO\ D PH]JD]GDViJL NXWDWiVRN WHOMHV VSHNWUXPiW (mintegy 23 nemzeti programot pl. Integrált Farmgazdálkodási Rendszerek Nemzeti 3URJUDPMD  IRJ |VV]H PHJN|]HOtWOHJ  NXWDWiVL IHMOHV]WpVL RNWDWiVL SURMHNWHW támogatott napjainkig. $0H]JD]GDViJL0LQLV]WpULXPVidékfejlesztési SURJUDPMDPV]DNLpVDQ\DJL támogatást nyújt a vidék munkahelymegtartó-képességének növelése, a gazdálkodás átalakítása érdekében. $0H]JD]GDViJL0LQLV]WpULXPVíz és Környezet programja (WEP) hiteleket, hitel garanciát és pénzügyi támogatást nyújt az ivóvízzel, szennyvízcsatornákkal, V]LOiUGKXOODGpNRNNDOpVFVDSDGpNHOYH]HWFVDWRUQiNNDONDSFVRODWRVEHUXKi]iVRNKR] $ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP (UIRUUiVPHJU]pV pV IHMOHV]WpV (RC&D) programja lényegét tekintve a magyar agrár-környezetvédelmi programhoz hasonlóan D IHQQWDUWKDWy WiMKDV]QiODW WDODMPHJU]pV Yt]JD]GiONRGiV WHUPpV]HWYpGHOHP szempontjait ötvözi a vidékfejlesztés céljaival. Az ún. (RC&D) területek hasonlóak a hazai tervezett ÉTT rendszerhez. $ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP DOi WDUWR]y (UGIHOJ\HOVpJ iOWDO NLDODNtWRWW )HQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiVVDO NDSFVRODWRV QHP]HWL WHUYQHN PHJIHOHOHQ több országos program LQGXOW SO HUGW]YpGHOPL SURJUDP (CFP) D] HUGN HJpV]VpJL állapotával kapcsolatos program (FHM) KHO\HV HUGNH]HOpVL SURJUDP D PDJiQ HUGELUWRNRVRN V]iPiUD (FSP) D WHOHSOpVL HUGN NH]HOpVpQHN SURJUDPMD (U&CF), a WHUPpV]HWLV]HPSRQWEyOOHJIRQWRVDEEHUGNYpGHOPpQHNSURJUDPMD(FLP) stb. $ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP PHOOHWW PLQWHJ\  V]|YHWVpJL J\Q|NVpJ részvételével készült el az invázív fajok UHQGNtYO J\RUVDQ WHUMHG QHP VKRQRV fajok) kezelésének nemzeti programja. Az Energiaügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium az ÒMMipSO Amerika, illetve a Partnerség a Haladó Lakásépítési Technológiáért programokon keresztül az energiatakarékos megoldásokat támogatja az új lakások építésénél (Ezekre a programokra utalt a stratégia klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos alprogramja!). Az Energiaügyi Minisztérium koordinálásában: a Tiszta Városok program KR]]iMiUXO D] DOWHUQDWtY HQHUJLDKRUGR]yN pV H]HN VHJtWVpJpYHO PN|G WHFKQROyJLiN városi alkalmazásának elterjesztéséhez. A Motor Kihívás (Motor Challenge) program igyekszik ösztönözni az energiahatékony technológiák ipari alkalmazását. A Szétszórt Energia Rendszer SURJUDPDIRJ\DV]WyNKR]PLQpON|]HOHEEHOKHO\H]NHGNLVPpUHW HOHNWURPRViUDPIHMOHV]WNiOORPiQ\iWLJ\HNV]LNQ|YHOQL$]Energia Csillag program pedig a fogyasztók információval való ellátását szolgálja az energiatakarékos WHUPpNHNUO pV YiViUOiVL OHKHWVpJHNUO (UUH D SURJUDPUD V]LQWpQ XWDOW D VWUDWpJLD klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos alprogramja!) A Közlekedési Minisztérium számos programot irányít, amelyek pl. a JpSMiUPYHN ]HPDQ\DJiYDO szemben megfogalmazott követelményeket egységesítették országosan, vagy az alacsony kibocsátású tömegközlekedési eszközök beszerzésében segítettek.

78

A Népességügyi Hivatal két nagy programot irányít: a Nemzeti családtervezési programot, amely a családtervezéshez és a családok egészségügyi ellátásához nyújt segítséget, valamint a 6HUGONRU~ FVDOiGRN programot, amely egészségügyi és felvilágosító tevékenységet végez a kamaszok körében. Megjegyzés: A nemzeti programok és a stratégiai jelentés javaslatai között a legkomolyabb ellentmondás a globális klímaváltozással kapcsolatban volt. A javaslat ugyanis egy összetett cselekvési programban gondolkodott, helyette azonban csak egy nemzeti kutatási program indult.

6. A szektorális programok összehangolása EDQ$O*RUHDOHOQ|NOpWUHKR]WD±D.|UQ\H]HWPLQVpJ (OQ|NL 7DQiFVDD Nemzeti Gazdasági Tanács és az Alelnöki Hivatal munkatársaiból – a Fenntartható )HMOGpV 6]|YHWVpJL +LYDWDORN .|]|WWL 0XQNDFVRSRUWMDLW (Federal Interagency :RUNLQJ*URXSVRQ6XVWDLQDEOH'HYHORSPHQW $]D]RQRVQHYIPXQNDFVRSRUWDOi QpJ\ DOPXQNDFVRSRUW NHUOW (]HN D N|YHWNH] WpPiNNDO IRJODONR]QDN D IHQQWDUWKDWyViJRW V]ROJiOy RNWDWiV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV YiURVRNNDO NDSFVRODWRV YRQDWNR]iVDL DQ\DJ pV HQHUJLDiUDPOiV pV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LQGLNiWRUDL $ PXQNDFVRSRUWRN V]RURV HJ\WWPN|GpVEHQ WHYpNHQ\NHGQHN D] HJ\HV PLQLV]WpULXPRNNDONRUPiQ\KLYDWDORNNDO&VDNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLQGLNiWRUDLQDN NLDODNtWiVipUW pV D]RN UHQGV]HUHV HOOHQU]pVppUW IHOHOV DOPXQNDFVRSRUW PLQWHJ\  PLQLV]WpULXPPDO PH]JD]GDViJL NHUHVNHGHOPL RNWDWiVL HQHUJLDJ\L EHOJ\L igazságügyi, egészségügyi, építésügyi, külügyi, közlekedési/ és a Környezetvédelmi Ügynökséggel dolgozik állandó partneri kapcsolatban.) (]HN D PXQNDFVRSRUWRN IHOHOVHN D 7DQiFV MDYDVODWDLQDN NRUPiQ\KLYDWDORN PN|GpVpEH pV D  W|EEVpJpEHQ V]|YHWVpJL PLQLV]WpULXPRN iOWDOLUiQ\tWRWW|QiOOyQHP]HWLSURJUDPRNEDW|UWpQLQWHJUiOiVipUW. $PXQNDFVRSRUWRNiWWHNLQWHWWpNYDODPHQQ\LV]|YHWVpJLV]LQWSURJUDPRWDEEyO D V]HPSRQWEyO KRJ\ D]RN PHQQ\LUH IHOHOQHN PHJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP]HWL stratégiai dokumentumaiban javasoltaknak.

7. Társadalmi szervezetek szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában A stratégiai jelentéseket D)HQQWDUWKDWy)HMOGpV (OQ|NL7DQiFVDNpV]tWHWWH amelyben négy társadalmi szervezet egy-egy NpSYLVHOMHIRJODOKHO\HW. − A Sierra Club, mint az Egyesült Államok legtekintélyesebb és legnagyobb tagságú N|UQ\H]HWYpGFLYLOV]HUYH]HWH − A 1N D N|UQ\H]HWpUW pV IHMOGpVpUW V]HUYH]HW, amely inkább feminista társaság, PLQWVHP N|UQ\H]HWYpG %iU $PHULNiEDQ D] ~Q |NRIHPLQL]PXV LGHROyJLiMD pUWHOPLVpJLN|U|NEHQYLV]RQ\ODJLVPHUWpVMHOHQWVDWiUVDGDOPLWiPRJDWRWWViJDLV − A Columbia folyó halászati bizottsága QHYV]HUYH]HWDPHO\HWYDOyV]tQOHJD]pUW YRQWDNEHDEL]RWWViJEDPHUWD]LQGLiQVODNRVViJNpSYLVHOLWLVV]HUHWWpNYROQDD Tanács tagjai közt tudni.

79

− A Természetvédelmi Unió (WCU), amely az országos természetvédelemmel IRJODONR]y WXGRPiQ\RV WiUVDViJRN QHP]HWN|]L IyUXPD 7DJMDL G|QW UpV]EHQ hivatásos kutatók, szakemberek, azaz a tudományos élet ismert személyiségei, UpV]EHQSHGLJODLNXVpUGHNOGNDNLNHOKLYDWRWWDNDWHUPpV]HWYpGHOHPLUiQW Megjegyzés: Fontosnak tartjuk, hogy a civil szervezeteken kívül a Tanácsban helyet NDSRWWDWHOHSOpVLpVDPHJ\HL|QNRUPiQ\]DWRNHJ\HJ\NpSYLVHOMHLV A stratégiai jelentések nyilvános társadalmi vitáját, ismertetését több fórumon, konferencián még D KLYDWDORV PHJV]|YHJH]pVW PHJHO]HQ YpJH]WpN HO a 7DQiFV NpSYLVHOL $ GRNXPHQWXPRN V]HULQW D] RWW PHJIRJDOPD]RWW YpOHPpQ\HN beépültek a stratégiába. A stratégiai jelentések a megfogalmazott javaslatok végrehajtásában többször említik a civil szervezetek szerepét, a széles társadalmi részvétel fontosságát.

8. A tudomány szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában $VWUDWpJLDLMHOHQWpVHNHWNpV]tW)HQQWDUWKDWy)HMOGpV(OQ|NL7DQiFViEDQnem kaptak helyet DKLYDWDORVWXGRPiQ\NpSYLVHOL. Egyedül a Természetvédelmi Uniót tekinthetjük részben - mint a tudományos társaságok nemzetközi fórumát - a tudomány NpSYLVHOMpQHNEiUDV]HUYH]HWWDJMDLN|]|WWODLNXVpUGHNOGNLVKHO\HWIRJODOKDWQDN A stratégiai jelentések a javaslatok hátterének bemutatásakor többször hivatkoznak tudományosan bizonyított eredményekre. Azaz a stratégiák NLGROJR]iViQiO D NpV]tWN  KiWWpUWDQXOPiQ\NpQW  figyelembe vették az egyes területekre vonatkozó tudományos munkákat. A stratégiai jelentés hivatkozik például az IPCC jelentéseire, megneveznek és beépítenek a stratégiába egy akciótervet (Cities for Climate Protection – azaz Városok a klímavédelemért), amelynek javaslatait a Berkeley Egyetem kutatói dolgozták ki. A stratégiai jelentések javasolt alprogramjaiban kivétel nélkül fontos szerepet játszanak a tudományos kutatások, technológiai fejlesztések. A cselekvési programok között meghatározóak a kutatási programok (pl. globális klímaváltozással kapcsolatos számos tudományos kutatási program). A végrehajtásba bevont tudományos intézmények között az egyetemeket és az akadémiát nevezték meg a dokumentumok. $JD]GDViJNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDHONpV]tWpVpEHQYpJUHKDMWiViEDQ $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVHNHW NpV]tW )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFViEDQ a gazdasági szférát 8 vállalat képviselte (The Dow Chemical Company, American Electric Power, Johnson & Son, Inc., Enron Corporation, General Motors Corporation, BP Amoco Inc., Ciba-Geigy Corp., Pacific Gas and Electric Company). Ezzel a jelentés alkotói között a gazdasági szektor jóval nagyobb arányban képviseltette PDJiW PLQW D N|UQ\H]HWYpG V]HUYH]HWHN YDJ\ HJ\pE WiUVDGDOPL FVRSRUWRN. (QQHN PHJIHOHOHQ PHJKDWiUR]y YROW D] pUGHNpUYpQ\HVtW V]HUHSN D MDYDVODWRN

80

megfogalmazásánál, ugyanis a IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP SLOOpUH (környezeti, gazdasági, szociális) közül a gazdasági pillér a OHJHUVHEE a dokumentumban. Dominálnak a gazdasági eszközök, ugyanakkor a vállalatokat még véletlenül sem köteleznék semmire, csak önkéntes alapon, bizonyos gazdasági mechanizmusok révén terelnék a kívánt irányba. Megjegyzés: A szöveg alapján úgy látjuk, hogy a zöld ipar hazai fejlesztésében, és az HKKH] NDSFVROyGy WHFKQROyJLD NHUHVNHGHOHPEHQ LV HOVVRUEDQ D QHP]HWN|]L piacok megszerzése a cél. A stratégiai jelentések számos javaslata kifejezetten arra irányult, hogy az egyes érintettekkel, célcsoportokkal (állampolgároktól a vállalatokig) meg kell értetni, hogy bizonyos intézkedések megtétele számukra gazdaságilag megéri, anyagilag megtérül. (Ez sem feltétlenül rossz, és YDOyV]tQOHJWpQ\OHJDN|]YHWOHQDQ\DJLpUGHNHOWVpJYLQQHN|]HOHEEEHQQQNHW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVKH] eSSHQ FVDN XWDOQL DNDUWXQN D] DPHULNDL VWUDWpJLD nyíltan fiskális szemléletére, szemben az európai stratégiákban meghatározó etikai és jóléti megfontolásokkal.) A stratégiai jelentés javaslatainak végrehajtásában mind a nagyvállalatok, mind a kisvállalkozások részvételére - G|QWHQ |QNpQWHV DODSRQ  számítanak. A feléjük irányuló javaslatok (pl. hatékonyabb információszolgáltatás, környezeti teljesítményértékelés, KMR kiépítése, szennyezési jogok kereskedelme, ún. tiszta technológiai fejlesztések-beruházások stb.) megvalósításához ösztönzés (jutalmazás) alapú motivációs eszközöketNpS]HOQHNHODV]HU]N

10. Az informatika szerepe a stratégia elkészítésében, végrehajtásában A stratégia elkészítése során az informatika szerepét nem hangsúlyozták. A végrehajtásnál azonban W|EEV]|UXWDOWDND]LQIRUPDWLNDLUHQGV]HUHNIHMOHV]WpVpEHQUHMO OHKHWVpJHNUH és a szükséges fejlesztésekre. $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV Tanácsainak munkáit számos információterjesztéssel foglalkozó non-profit szervezet, hálózat segíti. A stratégiában javasolt informatikai fejlesztéseket két csoportba sorolhatjuk. A hatékonyabb tájékoztatást szolgáló intézkedések: Pl. A hatósági intézményrendszerek informatikai hátterének fejlesztése azért, hogy D] YHJKi]Ji]RN FV|NNHQWpVpYHO NDSFVRODWRV HOpUKHW WiPRJDWiVRN YDODPLQW D klímabarát technológiákkal kapcsolatos információk valamennyi érdekelthez eljussanak. Az egyes termékek teljes életciklusára vonatkozó információkkal kapcsolatos DGDWJ\MWpVpVV]ROJiOWDWiVUHQGV]HUpWIHMOHV]WHQLNHOO 2O\DQ Q\LOYiQWDUWiVW NHOO NLDODNtWDQL DPHO\EO D IRJ\DV]WyN WiMpNR]yGKDWQDN D UpJLyMXNEDQ PN|G HOpUKHW PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN pV WLV]WD WHFKQROyJLiM~ HUPYHNIHOO

81

Az energiatakarékos és környezetbarát termékek nyilvántartása, valamint az ezekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás fejlesztése. $]LQWHOOLJHQVN|]OHNHGpVLUHQGV]HUHNNHONDSFVRODWRVNXWDWiVRN|V]W|Q]pVHVHUUO a társadalom tájékoztatása. $] HJ\LN HOUHKDODGiVL MHOHQWpVEO NLGHUO KRJ\ OpWUHM|WW D IHQQWDUWKDWy WHOHSOpVIHMOHV]WpVVHO NDSFVRODWRV MDYDVODWRN YpJUHKDMWiViQDN HOVHJtWpVpUH HJ\ információterjesztéssel foglalkozó non-profit szervezet, a Fenntartható Települések Hálózata (SCN). $ N|UQ\H]HWL HUHGPpQ\HN WHOMHVtWPpQ\HN PpUpVpW V]iPV]HUVtWpVpW pV nyilvántartását szolgáló intézkedések: Pl. Fejleszteni a környezeti monitoringgal kapcsolatos informatikai rendszert, hogy D]DONDOPDVOHJ\HQORNiOLVpVUHJLRQiOLVYDODPLQWKDWiURQiWtYHOKDWiVRNMHO]pVpUH .LDODNtWDQLD]WDPyGV]HUWDPHOO\HODJD]GDViJLpOHWV]HUHSOL|VV]HVtWHQLWXGMiND] energiahatékonysági intézkedéseik következtében csökkentett üvegházgázNLERFViWiVXNDW 0DMG H]W V]iPV]HUVtWYH pV KLWHOHVtWYH EHNDSFVROyGKDWQDN D szennyezési jogok kereskedelmébe. Kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel a kisvállalkozók és az otthoni fogyasztók is mérhetik és nyilvántarthatják saját tevékenységük során - az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése terén - elért eredményüket. A stratégiai jelentés pozitív hangon szól néhány vállalat, illetve intézet jelenlegi informatikai adatbázisáról (pl. Nemzeti Fémfeldolgozó Központ, Vegyipari Vállalatok 7HYpNHQ\VpJpW 6HJtW .|]SRQW 7LV]WD ,SDUL 7HFKQROyJLiN 1HP]HWL .|]SRQWMD VWE amelyben az internetenNHUHV]WO PLQGHQIRQWRVDEEDWHYpNHQ\VpJNNHO|VV]HIJJ VSHFLILNXV  N|UQ\H]HWYpGHOPL LQIRUPiFLy HOpUKHW (]HNHW SpOGDNpQW iOOtWYD PiV YiOODODWRN pV LQWp]PpQ\HN HOp KDVRQOy OpWUHKR]iViUD |V]W|Q]L NHW $ VWUDWpJLD megemlíti, hogy 1994-ben az Egyesült Államokban létrehoztak egy Nemzeti Térinformatikai Adatbázist, amely egyebek mellett a természeti és kulturális N|UQ\H]HWUO J\MW UHQGV]HUHVHQ WpUEHOL DGDWRNDW (]HN SHGLJ D WHOHSOpVL önkormányzatok részére jelenthetnek hasznos információkat, különösen az ún. "zöld infrastruktúra" és a fenntartható települési területhasználat megtervezésével kapcsolatban.

82

4.11. Kanada

1. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDIHOHOVHL .DQDGiEDQ EHQ LQGtWRWWiN D] HOV IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD programot (SDS I  PHO\ KiURP pYHV LGWDUWDP~ YROW eUYpQ\HVVpJH  Jelenleg tart a második hároméves periódus, az SDS II. 2001-2003 között. Egységes, átfogó nemzeti stratégia nem készült, hanem minden minisztériumnak |VV]HVHQ HONHOOHWWNpV]tWHQLHDPDJDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiW, melyet a kanadai parlament elé kellett terjeszteniük, s azt a parlament hagyta jóvá. Így volt ez 1997-ben az SDS I. esetében, csakúgy, mint a 2000-2003 között érvényes SDS II. esetében. Amellett, hogy 2000-ben mindegyik minisztérium elkészítette a saját három évre szóló stratégiáját, kidolgoztak egy 8 pontból álló tervezetet, melyben a prioritást pOYH] WHUOHWHNHW KDWiUR]WiN PHJ (részletesen lásd a 6. fejezetben). Az egyes PLQLV]WpULXPRNQDN H]W D  SULRULWiVW pOYH] WHUOHWHW ILJ\HOHPEH NHOOHWW YHQQLN VDMiW stratégiájuk kidolgozásakor. Készítettek továbbá olyan szövetségi tervet, amely a szektorális stratégiák összehangolását volt hivatott elérni. (Részletesebben ld. a 2. pontban.) Megjegyzés: %iUDGRNXPHQWXPRNPLQGLJDN|]|WWLLGV]DNUDWHV]LND6'6 ,,WYDOyMiEDQDSDUODPHQWQHNGHFHPEHUpEHQWHUMHV]WHWWpNHOD]HJ\HV minisztériumok a stratégiáikat, tehát a második stratégia gyakorlatilag 2001WOpUYpQ\HVpVGHFHPEHUpQIRJEHIHMH]GQLD]HOVVWUDWpJLDSHGLJ MDQXiUMiEDQNH]GG|WWpVGHFHPEHUpQpUWYpJHW A másik észrevételünk, hogy ezek a három évre szóló stratégiák túl rövid LGV]DNRW |OHOQHN IHO DKKR] KRJ\ YDOyEDQ KRVV]~ WiY~ VWUDWpJLiQDN OHKHWQH WHNLQWHQL NHW 0DJ\DURUV]iJRQ ± D] (8YDO |VV]KDQJEDQ ± PLQGHQNpSSHQ W|UHNHGQLNHOOHJ\KRVV]DEELGLQWHUYDOOXPRWiWIRJyVWUDWpJLDPHJDONRWiViUD $VWUDWpJLDHO]PpQ\HL $] HOV IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLGROJR]iVD HOWW 1995-ben született meg a „Guide to Green Government” (Útmutató a „zöld kormány” PHJYDOyVtWiViKR]  FtP GRNXPHQWXP PHO\EHQ iránymutatást adtak az egyes PLQLV]WpULXPRNQDNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNNLGROJR]iViKR].  WDYDV]iQ D] (16=  EL]RWWViJiEDQ PHO\ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO foglalkozik (Comission on Sustainable Development,&6' )HQQWDUWKDWy )HMOGpV Bizottság) a tagországok áttekintették a fenntartható energiatermelés és a fenntartható 83

közlekedési rendszerek kérdéskörét. Ennek alapján Kanadában elkészítették a N|YHWNH] NpW GRNXPHQWXPRW ÄEnergy and Sustainable Development” (Energia és IHQQWDUWKDWy IHMOGpV  és a „Sustainable Transportation: The Canadian Context” (Fenntartható közlekedés: A kanadai helyzetkép). Ezek mellett még készült egy fontos dokumentum, melynek címe: „Information for Decision Making in Sustainable Development” (Információk a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV G|QWpVHNHW PHJKR]yN V]iPiUD  (]HNEO NLGHUO KRJ\ PLO\HQ LQIRUPiFLyNUD YDQ V]NVpJ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV G|QWpVHN PHJKR]DWDOiKR] (EEHQ D GRNXPHQWXPEDQ UpV]OHWH]LN D] LQWHUQHWEHQ UHMO OHKHWVpJHNHWLVYDODPLQWD]WKRJ\NLNHWpVKRJ\DQNHOOEHYRQQLDG|QWpVKR]DWDOED $] HOV KiURPpYHV IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW tulajdonképpen egy WDQXOiVLIRO\DPDWQDNV]iQWiN(]WIHOIRJKDWMXNHJ\HO]HWHVQHP]HWLNRQFHSFLyQDNLV $IFpOD]YROWKRJ\YLOiJRVNpSHWNDSMDQDNDUUyOKRJ\DQOHKHWKDWpNRQ\DQHJ\PiVW HUVtWYH IHMOHV]WHQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV KiURP DODSSLOOpUpW D N|UQ\H]HWHW D gazdaságot és a szociális szférát. A legfontosabb tanulságokDN|YHWNH]NYROWDN 9LOiJRVPpUKHWFpORNDWNHOONLW]QL 2. Sokkal inkább a M|YEHOL LUiQ\RNUD NHOO NRQFHQWUiOQL, mint a múlt eredményeire. Sokkal világosabban kell megfogalmazni a programokat, a szabályozó mechanizmusokat, amelyek a stratégia végrehajtását biztosítják. 3. %YtWHQL NHOO D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV WpPDN|UpEH WDUWR]y WHYpNHQ\VpJHN körét. 4. Fejleszteni kell a stratégia menedzsment-rendszerét. 5. Jobban kell koncentrálni a kulcsterületekre. 6. A magánszférát jobban be kell vonni a stratégiába. 7. A minisztériumokon belül nagyobb figyelmet kell szentelni a fenntartható IHMOGpVLVWUDWpJLiQDN 8. Rendszeresen HOOHQUL]QLNHOODVWUDWpJLDHOHPHLWVPHJNHOOJ\]GQLDUUyO hogy azok még aktuálisak-e. Összefoglalva: Aktívabb és gyakorlatiasabb HJ\WWPN|GpVUHpVYLOiJRVIHODGDWRNUDYDQV]NVpJ

vezetésre,

hatékonyabb

$  N|]|WW pUYpQ\HV 6'6 ,, HONpV]tWpVH VRUiQ HONpV]OW D ÄThe Coordinated Federal Sustainable Development Plan” (Egységes Szövetségi )HQQWDUWKDWy)HMOGpVL7HUY QHYGRNXPHQWXPPHO\QHNIIHODGDWDDminisztériumok munkájának összehangolása volt. Tették ezt annak érdekében, hogy az egyes PLQLV]WpULXPRN iOWDO NpV]tWHQG VWUDWpJLiNEDQ QH OHJ\HQHN HOOHQWPRQGiVRN QH legyenek olyan célok, melyek egy másik stratégiában megfogalmazott célok ellenében hatnak.

84

Egy másik fontos dokumentum, a „Sustainable Development in Government Operations: A Coordinated Approach” ()HQQWDUWKDWy IHMOGpV D NRUPiQ\]DWL tevékenységekben: Összehangolt megközelítés), melynek alapját az 1995-ös „A Guide WR *UHHQ *RYHUQPHQW´ QHY GRNXPHQWXP NpSH]WH (EEHQ hét prioritást pOYH] területet jelöltek ki, melyre fokozottan figyelnie kell a kormányzatnak: • • • • • • •

közbeszerzés, hulladékgazdálkodás, vízvédelem, hatékony energiafelhasználás, a közlekedési eszközpark felügyelete, területhasználat-menedzsment, KXPiQHUIRUUiVHQHG]VPHQW

A dokumentum részletesen tevékenységi mintákat ismertet.

kitér

a

megvalósítás

menetére.

Konkrét

3. Törvények, rendeletek vagy egyéb jogszabályok 1995 decemberében a Szövetségi Kormány módosította az Állami 6]iPYHYV]pNL 7|UYpQ\W (Auditor General Act), amelyben valamennyi PLQLV]WpULXP V]iPiUD HOtUWiN KRJ\  GHFHPEHUpLJ Q\~MWVD EH D SDUODPHQWQHN D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiW$W|UYpQ\HOtUWDKRJ\HEEHQYLOiJRVDQMHOHQMHQHN meg a célok, a végrehajtandó feladatok. A stratégiában ki kell fejteni, hogy a minisztérium hogyan kívánja integráli a környezeti, társadalmi és gazdasági YRQDWNR]iVRNDWDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVMHJ\pEHQVDMiW SROLWLNiMiED D] iOWDOD LUiQ\tWRWW programokba és tevékenységekbe. )RQWRVW|UYpQ\QHNWHNLQWKHWD.DQDGDL.|UQ\H]HWYpGHOPL7|UYpQ\Canadian Environmental Protection Act), melyet a környezetvédelmi és az egészségügyi tárca N|]|VHQ Q\~MWRWW EH $ W|UYpQ\ OHJIRQWRVDEE FpOMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiákban megfogalmazott feladatok sikeres végrehajtásának biztosítása. Ezzel HJ\LGEHQQ\~MWRWWiNEHDKanadai Környezeti hatásvizsgálati Törvényt (Canadian Environmental Assessment Act  PHO\ D] HOEE HPOtWHWW W|UYpQQ\HO HJ\WW OHKHWYp teszi a környezet állapotának folyamatos kontrollját és javítását. 4. Kapcsolódó tevékenységi programok Beindítottak egy nagyon fontos programot, melynek címe a „The National Sustainable Development Policy Research Program” (Nemzeti fenntartható IHMOGpVLNXWDWiVLSURJUDP) volt. Ez tehát egy kutatási program, melynek IFpOMD az volt, hogy kialakítson egy V]DNHPEHUHNEO iOOy KiOy]DWRW (a kormányzati, a tudományos, a gazdasági és a civil szféra NpSYLVHOLEO  DNLN NpSHVHN DUUD KRJ\ 85

pontos iránymutatást DGMDQDN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLDODNtWiViQDN mindegyik fázisához. .O|Q WHYpNHQ\VpJL SURJUDPRNQDN WHNLQWKHWN D] HJ\HV PLQLV]WpULXPRN pV egyéb szervezetek által kidolgozott  IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD. Az alábbiakban látható ezek listája: Agriculture and Agri-Food Canada Canada Customs and Revenue Agency Canadian Environmental Assessment Agency Canadian International Development Agency Correctional Service Canada Dept. of Foreign Affairs and International Trade Environment Canada Health Canada Indian and Northern Affairs Canada National Defence Office of the Auditor General of Canada Public Works and Government Services Canada Solicitor General Canada Treasury Board of Canada Secretariat Western Economic Diversification Canada

Atlantic Canada Opportunities Agency Canada Economic Development for Quebec Regions Canadian Heritage Citizenship and Immigration Canada Department of Finance Canada Department of Justice Canada Fisheries and Oceans Canada Human Resources Development Canada Industry Canada Natural Resources Canada Parks Canada Royal Canadian Mounted Police Transport Canada Veterans Affairs Canada

5. A programok, szektorális stratégiák érvényessége köre Gyakorlatilag a gazdaság valamennyi szektorára elkészültek a fenntartható IHMOGpVL VWUDWpJLiN Ezek szövetségi szinten kerültek kidolgozásra, s mint ilyenek az egész ország területén érvényesek $ V]|YHWVpJL V]LQW VWUDWpJLiN HONpV]tWpVHNRU rendszeres egyeztetés folyt az ország 10 régiójának és 2 szövetségi területének NpSYLVHOLYHO,WWQHPFVDNDUHJLRQiOLVNRUPiQ\RNNDOYDOyHJ\WWPN|GpVUOYROWV]y KDQHPDOHJV]pOHVHEEN|UHJ\H]WHWpVUOWHKiW DWHUPHOYiOODODWRNDN|UQ\H]HWYpG V]HUYH]HWHN D FLYLO V]HUYH]HWHN pV D WXGRPiQ\RN NpSYLVHOLQHN YpOHPpQ\pW észrevételeit, javaslatait is figyelembe vették. 6. A gazdasági szektorok programjainak összehangolása Mint az 1. pontban leírtuk, Kanadában nem készült egy egységes, nemzeti IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD KDQHP YDODPHQQ\L PLQLV]WpULXP HONpV]tWHWWH D VDMiW stratégiáját. Annak érdekében, hogy az egyes stratégiák összhangban legyenek egymással, a szövetségi kormány 2000 áprilisában Ottawában rendezett egy nagyszabású fórumot „Leaders Forum on Sustainable Development”, ahol egy nagyon intenzív párbeszéd és egyeztetés után PHJKDWiUR]WDN Q\ROF SULRULWiVW pOYH] területet, melyeket valamennyi minisztériumnak figyelembe kellett vennie saját VWUDWpJLiMiQDNNLGROJR]iVDNRU(]HNDWHUOHWHNDN|YHWNH]N 1. )HQQWDUWKDWyNRUPiQ\]DWLPN|GpV 2. 7XGiVpVLQIRUPiFLy±IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLLQGLNiWRURNpVMHOHQWpVHN

86

3. 4. 5. 6. 7. 8.

A termelékenység növelése környezetbarát módszerekkel )HQQWDUWKDWyIHMOGpVQHP]HWN|]LYLV]RQ\ODWEDQ 6]|YHWVpJLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDD]pV]DNLWHUOHWHNV]iPiUD Fenntarthatóság közösségi szinten 6]RFLiOLVpVNXOWXUiOLVYRQDWNR]iVDLDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVQHN )HQQWDUWKDWyIHMOGpVpVHJpV]VpJHVNDQDGDLiOODPSROJiURN

Megjegyzés: A szöYHWVpJL NRUPiQ\ iOWDO PHJIRJDOPD]RWW  SULRULWiVW pOYH] WHUOHW ± bár sehol sem nevezik így – felfogható egyfajta átfogó nemzeti stratégiának is, hiszen a lényege éppen az, hogy irányt mutasson az egyes minisztériumoknak a saját stratégiájuk elkészítéséhez. Ezért ismertetjük külön-külön is az egyes pontokat, s ahol kapcsolódtak más szempontokhoz is, az azokról szóló fejezetekben részletesen foglalkozunk velük. 1. A IHQQWDUWKDWy NRUPiQ\]DWL PN|GpV arra vonatkozik, hogy kormányzatnak és valamennyi minisztériumnak úgy kell megszerveznie a tevékenységét, úgy kell G|QWpVHNHWKR]QLDKRJ\D]|VV]KDQJEDQOHJ\HQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHV]PpMpYHO, azaz meg kell találni az egyensúlyt a környezeti, a szociális és a gazdasági érdekek között. • Valamennyi tevékenység esetében arra kell törekedni, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. • A köz- és a magánszférára LV D NL NHOO WHUMHV]WHQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO |VV]KDQJEDQiOOyWHYpNHQ\VpJHNHW.O|Q|VHQDN|YHWNH]WHUOHWHNHVHWpEHQ kell erre odafigyelni: közbeszerzés, hulladékgazdálkodás, hatékony energiafelhasználás, vízvédelem, közlekedési eszközök menedzsmentje, WHUOHWKDV]QiODWpVKXPiQHUIRUUiVPHQHG]VPHQW • $ OHKHW OHJW|EE KHO\HQ EH NHOO YH]HWQL D] ISO 14001-es szabványnak PHJIHOHOkörnyezetirányítási rendszereket. • Az összes kormányzati szinten (szövetségi, regionális és területi) és az ágazatok között is törekedni kell az intézkedések, döntések összehangolására. Ezt úgy kell elérni, hogy közben ne sérüljön az egyes minisztériumok, a regionális, valamint területi kormányok autonómiája. A stratégiai kérdésekben konszenzusra kell törekedni. 2. A WXGiV pV LQIRUPiFLy ± IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL LQGLNiWRURN pV MHOHQWpVHN azért QDJ\RQ IRQWRVDN PHUW HJ\UpV]W D PHJIHOHO LQGLNiWRURN NLGROJR]iViYDO Q\RPRQ N|YHWKHW KRJ\ My LUiQ\ED KDODGQDNH D IRO\DPDWRN PiVUpV]W D] LQIRUPiFLyN EL]WRVtWiViYDO PHJN|QQ\tWKHWLN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV G|QWpVHN meghozatalát. Felismerték, hogy egyes döntéseknek hosszú távon is meghatározó gazdasági, szociális, kulturális és környezeti hatásai lehetnek, ezért a döntések meghozatalakor átfogóan kell vizsgálni a lehetséges következményeket. .DQDGiEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PLQGKiURP NRPSRQHQVpUH JD]GDViJ társadalom, környezet) NLGROJR]WiN D PHJIHOHO LQGLNiWRURNDW. Az viszont nagyon hiányzik, s eddig még kísérletet sem tettek a megvalósítására, hogy az összes 87

LQGLNiWRUW V]LV]WHPDWLNXVDQ |VV]HJ\MWVpN pV D N|]WN IHQQiOOy NDSFVRODWUHQGV]HUW feltárják, elemezzék, értékeljék. Azt tervezik, hogy egy minisztériumok közötti munkacsoport fogja elvégezni ezt a feladatot, s nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is értékelni fogja az indikátorok által jelzett folyamatokat. $ NDQDGDL V]|YHWVpJL NRUPiQ\]DW YH]HW V]HUHSHW W|OW EH D] LQIRUPiFLyN pV D tudás átadásának biztosításában. Cél az, hogy az információ mindenkihez eljusson, akit érdekel. 3. A termelékenység növelése környezetbarát módszerekkel arra irányul, hogy Kanadában a termelés a jelenleginél sokkal inkább környezetbarát módszerekkel történjen, s új innovációk, termelési technológiák bevezetésével kívánják elérni. A WBCSD (World Business Council on Sustainable Development) szerint a N|UQ\H]HWEDUiWWHUPHOpVLPyGV]HUHNMHOOHP]LDN|YHWNH]N • • • • • • •

Csökkenti a termékek és a szolgáltatások anyagigényét. Csökkenti a termékek és a szolgáltatások esetében az energiaigényt. Csökkenti a toxikus anyagok kibocsátását. Növeli az újrahasznosítható anyagok mennyiségét. Maximálisan támaszkodik a megújuló forrásokra. Növeli a termékek tartósságát. 1|YHOLDV]ROJiOWDWiVRNpVDWHUPpNHNPLQVpJpW

$](XUySDL%L]RWWViJD:%&6'YHOpVPiVLSDULFVRSRUWRNNDOHJ\WWPN|GYH kidolgozott egy többéves akcióprogramot, a környezetbarát termelési módszerek elterjesztése érdekében &pO KRJ\ H]HQ WHFKQROyJLiN EHYH]HWpVH YH]HW ]OHW pV politikai koncepció legyen egész Európában és persze Kanadában is. .DQDGiEDQ IOHJ D kis- és középvállalatok szintjén még nem értették meg NHOONpSSHQ D N|UQ\H]HWEDUiW WHUPHOpVL PyGV]HUHN EHYH]HWpVpQHN IRQWRVViJiW pV HOQ\HLW Minél hamarabb meg kellene érteniük ezeknek a vállalatoknak, hogy a versenyképességük csökkenésével kell számolniuk, ha nem alkalmazzák az új technológiákat, ráadásul ezen technológiák a környezeti kockázatok csökkentése szempontjából is nagyon fontosak lennének. Egyes piacokon, mint például az Európai 8QLySLDFiQDN|UQ\H]HWLYRQDWNR]iVRNHJ\UHHUWHOMHVHEEpYiOQDN(UUHDSLDFUDFVDN a környezetbarát termékekkel lehet betörni. Megjegyzés: A kis és középvállalatok szintjén Magyarországon is hasonló a helyzet. A NDQDGDLKR]KDVRQOyFpONLW]pVQiOXQNLVLQGRNROWOHQQH $ V]|YHWVpJL NRUPiQ\ D N|YHWNH]NHW WHNLQWL D OHJIRQWRVDEE NLKtYiVRNQDN D környezetbarát termelési módszerek bevezetésével kapcsolatban:

88

• 0pUKHW PyGRQ PHJJ\]HQ EH NHOO PXWDWQL D N|UQ\H]HWEDUiW WHUPHOpVL módszerek N|UQ\H]HWL pV JD]GDViJL HOQ\HLW az ipari vállalatok és egyéb intézmények számára. • Meg kell változtatni azt a nézetet, hogy a környezetvédelmi intézkedések csak a költségeket növelik, ily módon a vállalatok bevételeit, ezáltal versenyképességét csökkentik. • A kanadai egyetemeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy az innovatív kutatásokban és az oktatásban YH]HW V]HUHSHW WXGMDQDN EHW|OWHQL -HOHQOHJ D] innovatív kutatásokban az USA és az Európai Unió áll az élen. • Támogatni kell az új környezetbarát technológiák bevezetését. 4. A IHQQWDUWKDWy IHMOGpV QHP]HWN|]L YLV]RQ\ODWEDQ Bár nagyon sok olyan YRQDWNR]iVD YDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiNQDN DPHO\HN FVDN D] DGRWW RUV]iJRQ EHOO pUH]WHWLN KDWiVXNDW ± H]HN INpQW D V]RFLiOLV YRQDORQ KR]RWW intézkedések – a JD]GDViJRW pV IOHJ D N|UQ\H]HWHW pULQW EHDYDWNR]iVRN intézkedések hatásai gyakran túlnyúlnak az országhatáron. Egy adott ország környezeti állapotát lényegesen befolyásolhatja az, hogy milyen a szomszédos országok környezeti állapota. Ezt a felismerést tükrözi, hogy ez a problémakör a SULRULWiVWpOYH]WHUOHWHNN|]pNHUOW$QHP]HWN|]LV]LQWHJ\WWPN|GpVNLWHUMHG a klímaváltozással, a genetikailag módosított élelmiszerekkel, a biodiverzitás csökkenésével, az HUGJD]GiONRGiVVDO, az ózonpajzs vékonyodásával, a OHYHJV]HQQ\H]pVVHO, a vízbázisok védelmével és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre. $N|UQ\H]HWLNpUGpVHNPHOOHWWRO\DQWHUOHWHNHWLVpULQWD]HJ\WWPN|GpVPLQW az emberi jogok, a létbiztonság, a szegénység, a menekültek, a politikai és gazdasági konfliktusokpVDNO|QE|]betegségek kérdése. Különös hangsúlyt fektetnek a IHMOG országokkal W|UWpQ HJ\WWPN|GpVUH. Ennek keretében modern technológiákat, innovációt, a gyakorlatban bevált módszereket, ismereteket, infrastruktúrát bocsátanak a IHMOG RUV]iJRN UHQGHONH]pVpUH, melyek segítségével képesek lesznek fenntartható módon megszervezni az ország gazdaságát. .DQDGDDN|YHWNH]QHP]HWN|]LV]HUYH]HWHNPXQNiMiEDQYHV]UpV]WPHO\HNQHN HJ\UH Q|YHNY V]HUHSN YDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV UHJLRQiOLV pV globális problémák kezelésében, megoldásában: • • • • •

United Nations Commission on Sustainable Development (CSD) North American Commission on Environmental Cooperation (CEC) Asia-Pacific Economic Cooperation forum (APEC) Organisation of American States (OAS) Summit of the Americas, the Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) • G-8 • World Trade Organisation (WTO)

89

5. 6]|YHWVpJL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD D] pV]DNL WHUOHWHN V]iPiUD egy sajátos kanadai problémát próbál meg kezelni. Kanada szövetségi állam, mely |VV]HVHQV]|YHWVpJLWDUWRPiQ\EyOpVV]|YHWVpJLWHUOHWEOiOO$]RUV]iJpV]DNL részén található a 2 szövetségi terület: az Északnyugati területek és Yukon. Az 5. SRQW H]W D NpW WHUOHWHW SUyEiOMD PHJ EHNDSFVROQL D] RUV]iJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiájába. Úgy fogalmaznak, hogy a távlati cél az, hogy a szövetségi, a területi pVD]VODNRVRNEyOiOOyNRUPiQ\]DWHJ\PiVVDOV]RURVDQHJ\WWPN|GYHYDOyVtWViN PHJDVWUDWpJLiEDQIRJODOWFpONLW]pVHNHW Megjegyzés: %iUNRQNUpWDQQHPtUMiNOH~J\WQLNHWWOPpJPHVV]HYDQQDN(UUHXWDO D]LVKRJ\DV]RURVHJ\WWPN|GpVPHJYDOyVXOiViWLVFVDNKRVV]~WiY~FpONpQW jelölik meg. Magyarország számára az lehet tanulságos, hogy külön prioritásként jelenik meg az elmaradott területek felzárkóztatása. A kidolgozandó stratégiákban nagyobb figyelmet kell szentelniük az egyes minisztériumoknak az északi területnek. Növelni kell a szövetségi kormány hatékonyságát az északi területeken. Miközben figyelembe kell venni a terület egyedi természeti és kulturális értékeit, világosan meg kell határozni az ipar fejlesztési OHKHWVpJHLW a térségben. Támogatni kell egy új kormányzati struktúra kialakítását, a jelenlegi politikai VWUXNW~UD iWDODNtWiViW D] pV]DNL WHUOHWHNHQ 6HJtWHQL NHOO HUVHEE pOHWNpSHVHEE N|]|VVpJHN NLDODNtWiViW )HMOHV]WHQL NHOO D] RNWDWiVL UHQGV]HUW EYtWHQL NHOO D] VODNRVViJMRJDLW)RQWRVWiUVDGDOPLIHODGDWDIHQQWDUWKDWyViJpUGHNpEHQ &V|NNHQWHQLNHOOD]DUNWLNXVN|UQ\H]HWHWIHQ\HJHWDQWURSRJpQV]HQQ\H]pVHNHW Növelni kell a megújuló források felhasználását a nem megújuló forrásokkal szemben. $ PHJIHOHO LQIUDVWUXNW~UD NLpStWpVpYHO EL]WRVtWDQL NHOO D] pV]DNL WHUOHWHNHQ pO közösségek fizikai biztonságát. Tovább kell folytatni az északi területeken folyó tudományos projekteket. Jelenleg 5 munkacsoport dolgozik a területen. 6. Fenntarthatóság a helyi közösségek szintjén. Itt arról van szó, hogy miként lehet PHJYDOyVtWDQL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW D KHO\L N|]|VVpJHN V]LQWMpQ $] DODSYHW FpO D] KRJ\ D N|]|VVpJHN ± V]|YHWVpJL N|]UHPN|GpVVHO ± OHJ\HQHN PHJKDWiUR]yNVDMiWIHQQWDUWKDWyM|YMNDODNtWiViEDQ .|]|VVpJHN DODWW HJ\ PHJKDWiUR]RWW WHUOHWHQ IDOXVL YiURVL  pO HPEHUHN csoportját értik. A fenntartható közösségeknek biztosítaniuk kell a gazdaság YHUVHQ\NpSHVVpJpW XJ\DQDNNRU D] HJpV]VpJHV N|UQ\H]HWHW LV D MHOHQOHJL pV D M|Y generációk számára. Sok közösségnek komoly környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokkal kell V]HPEHQp]QLH3pOGiXODYLGpNLN|]|VVpJHNHVHWpEHQDPXQNDOHKHWVpJHNFV|NNHQpVH a hagyományos ipar visszaszorulása, a környezet degradációja, az elvándorlás, a fejlett technológiákhoz való hozzájutás nehézségei, a munkanélküliség.

90

$ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VRN JOREiOLV pV QHP]HWL V]LQW DVSHNWXVD QDJ\RQ WiYROLQDNWQLND]HJ\pQLLOOHWYHDN|]|VVpJV]LQWMpWOXJ\DQDNNRUDKHO\LN|]|VVpJHN WHYpNHQ\VpJHL WiYROLQDN WQQHN D QHP]HWL V]LQWWO (QQHN HOOHQpUH D V]|YHWVpJL NRUPiQ\QDN DODSYHW V]HUHSH YDQ D KHO\L N|]|VVpJHN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVpQHN biztosításában, mégpedig kormányzat politikáin és programjain keresztül. Ilyen program például a hatékony energiafelhasználás programja, az adóreformok, vagy az infrastruktúra fejlesztése. Segítik a közösségeket abban, hogy felvegyék a kapcsolatot más közösségekkel, LOOHWYH D NRUPiQQ\DO 6HJtWLN NHW KRJ\ KR]]iMXVVDQDN WXGRPiQ\RV V]DNHPEHUHN VHJtWVpJpKH] KRJ\ PRELOL]iOQL WXGMiN D] HUIRUUiVDLNDW KRJ\ NXOFVV]HUHSHW WXGMDQDN betölteni a tudásalapú gazdaságban, valamint abban is, hogy sokkal világosabban meg tudják fogalmazni saját céljaikat, s ezek elérése érdekében tudjanak integrált, a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHO|VV]KDQJEDQiOOyG|QWpVHNHWKR]QL Megjegyzés: (]D]HJ\LNNXOFVWHUOHWHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNQDNKLV]HQD] HPEHUHN N|]|VVpJHNEHQ pOQHN V HJ\HJ\ LQWp]NHGpV KDWiViW LV HOVVRUEDQ D VDMiW V]NHEE N|UQ\H]HWNEHQ pU]pNHOKHWLN $] (XUySDL 8QLyEDQ pV Magyarországon is komoly problémát jelent a vidéki közösségek helyzetének folyamatos romlása. Az Unió vidékfejlesztési politikája és a kanadai IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD LV NLHPHOWHQ NH]HOL H]W D NpUGpVW A magyarországi stratégiában is foglalkozni kell a közösségek, s kiemelten a vidéki közösségek fenntarthatóságának kérdésével. Meg kell találni azokat a kitörési pontokat, amelyekkel ezek a közösségek versenybe hozhatók. (OVVRUEDQ D] 8QLy ~M PH]JD]GDViJL pV YLGpNIHMOHV]WpVL SROLWLNiMiQDN (CARPE) az iránymutatásait érdemes a stratégia kidolgozásánál figyelembe venni. 7. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]RFLiOLV pV NXOWXUiOLV YRQDWNR]iVDL. A fenntartható IHMOGpVKiURPDODSSLOOpUHN|]ODV]RFLiOLVV]HPSRQWRNNDONDSFVRODWRVNpUGpVHNUH ez a pont hívja fel a figyelmet. Azt hangsúlyozzák, milyen fontos az, hogy jobban megértsék a fenntartható IHMOGpV GLPHQ]LyLQDN NDSFVRODWUHQGV]HUpW 9LJ\i]QL NHOO DUUD KRJ\ QH FVDN D környezet-gazdaság GLPHQ]LyW YL]VJiOMiN D] XWyEEL LGEHQ XJ\DQLV INpQW HUUH KHO\H]G|WW D KDQJV~O\  KDQHP D szociális-kulturális vonatkozásokat is. Lényeges, KRJ\ D] HPEHUHNQHN OHJ\HQ OHKHWVpJN UpV]W YHQQL D]RNQDN D G|QWpVHNQHN D PHJKR]DWDOiEDQDPHO\HNpULQWLNNHW 8. A )HQQWDUWKDWy IHMOGpV pV HJpV]VpJHV NDQDGDL iOODPSROJiURN I FpONLW]pVH hogy egy környezetileg, szociálisan, kulturálisan és gazdaságilag fenntartható pályán mozgó országban az emberek egyre egészségesebbek legyenek, egyre jobb körülmények között éljenek.

91

Kanada a YiUKDWy pOHWWDUWDPRW WHNLQWYH D] HOV  RUV]iJ N|]|WW YDQ. A férfiak pYUHPtJDQNpYUHV]iPtWKDWQDN.DQDGiEDQIHOLVPHUWpNKRJ\a népesség HJpV]VpJLiOODSRWiQDNMDYXOiVDDJD]GDViJV]HPSRQWMiEyOLVUHQGNtYONHGYH]GRORJ. 3UREOpPiW MHOHQW KRJ\ D] VODNRVViJ HJpV]VpJL iOODSRWD OpQ\HJHVHQ URVV]DEE PLQWDEHWHOHSOWODNRVViJp$ODFVRQ\DEED]VODNRVRNYiUKDWypOHWWDUWDPDPDJDVDEE a gyermekhalandóság. További gondot jelent, hogy a hajléktalanok aránya is IRO\DPDWRVDQQ(Ez nem hat a fenntarthatóság irányába.) $ODNRVViJHJpV]VpJLiOODSRWiUDN|]YHWOHQOKDWyWpQ\H]NDN|YHWNH]N A természetes és az épített környezet vonatkozásában: • • • • •

klímaváltozás, OHYHJV]HQQ\H]pV DWiSOiOpNPLQVpJHpVPHQQ\LVpJH DYt]PLQVpJHpVPHQQ\LVpJH DIRJ\DV]WiVLWHUPpNHNPLQVpJHEL]WRQViJD

A szociális környezet vonatkozásában: • IHQQWDUWKDWyFVDOiGRNDNLVJ\HUPHNNRULIHMOGpV • a közösségek szerepe az élethosszig tartó egészség fenntartásában. A gazdasági környezet vonatkozásában: • a jövedelem mennyiségének hatása, • a munkanélküliség hatása, • DPYHOWVpJKDWiVD Megjegyzés: Miután Magyarország különösen rossz helyzetben van az állampolgárok egészségi állapotát és a várható élettartamot tekintve, a nemzeti stratégiánkban ennek a kérdésnek a kezelésére komoly hangsúlyt kell fektetni. Különösen a prevenciós MHOOHJLQWp]NHGpVHN lehetnek fontosak, mert ezek költségei nem túl magasak, és ha jól csinálják, igen hatékonyak lehetnek. A beteg emberek gyógykezelése nagyon költséges, ráadásul betegség esetén nemcsak a gyógykezelésnek vannak költségvonzatai, hanem a PXQNDKHO\HNUO W|UWpQ WiYROPDUDGiV LV YHV]WHVpJHW MHOHQWKHW  (]HN D gazdasági elemzések fontosak, és mutatják a kölcsönkapcsolatok feltárásának szükségességét is.

92

7. A társadalmi (zöld) szervezeteket szerepe a stratégia készítésében Lépten-nyomon hangoztatják, hogy a stratégia elkészítésébe bevonták a NO|QIpOH FLYLO V]HUYH]HWHN NpSYLVHOLW FVDN~J\ PLQW D WXGRPiQ\RN D SROLWLND pV D JD]GDViJ NpSYLVHOLW $ ÄKRJ\DQ"´ NpUGpVUH D]RQEDQ iOWDOiEDQ QHP NDSXQN YiODV]W Feltételezzük, hogy egyeztetések folytak, ahol a vélemények ütköztetése után megpróbáltak konszenzusra jutni az egyes kérdésekben. Arra azonban egyetlen forrás sem utalt, hogy például a zöld szervezeteknek vétójoguk lett volna a stratégiák egyes HOHPHLQHN NLDODNtWiViEDQ 1DJ\ YDOyV]tQVpJJHO véleménynyilvánítási és javaslati joguk volt. (UUH HJ\pENpQW YDODPHQQ\L NDQDGDL iOODPSROJiUQDN OHKHWVpJH YDQ Minden internetes honlapon, ahol az egyes minisztériumok stratégiái megtalálhatók, OHKHWVpJYDQDYpOHPpQ\HNNLIHMWpVpUHNO|QE|]MDYDVODWRNPHJIRJDOPD]iViUD Létrehoztak egy konzultációs fórumot „National Round Table on the Environment and Economy” (1HP]HWL.HUHNDV]WDOD.|UQ\H]HWUOpVD*D]GDViJUyO), ahol a zöld szervezeteken kívül bárki elmondhatja a véleményét a környezetet és a JD]GDViJRWpULQWNpUGpVHNUO$]QHPGHUOWNLKRJ\H]HNQ\LOYiQRVIyUXPRNHYDJ\ egy internetes honlap, ahol elektronikus formában lehet hozzászólni a kérdésekhez. Külön fórumot hoztak létre a fiatalok részére, melynek elnevezése „Youth Round Table on the Environment„ (Környezeti Kerekasztal Fiataloknak). Cél az, hogy a fiatalok is beleszólhassanak a Környezetvédelmi Minisztérium munkájában a minisztérium politikáinak és programjainak alakításába. Megjegyzés: A fenti fórumokat vagy azokhoz hasonlókat Magyarországon is létre kellene hozni. $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNV]HUHSHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ .DQDGiEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HONpV]tWpVpEH PHJSUyEiOWiN D OHKHW OHJV]pOHVHEE N|UEHQ EHYRQQL D WXGRPiQ\RN NpSYLVHOLW. Miután a stratégia KiURP DODSSLOOpUH D N|UQ\H]HWL D JD]GDViJL pV D V]RFLiOLV V]IpUD PDJiWyO pUWHWGHQ bevonták a természettudományok, a gazdaságtudományok és a társadalomtudományok NpSYLVHOLW LV (]HN D WXGRPiQ\WHUOHWHN V]ROJiOWDWMiN D] DODSDGDWRNDW DKKR] KRJ\ PHJpUWVNKRJ\DQpSOIHOpVKRJ\DQPN|GLNDJD]GDViJpVDWiUVDGDORPYDODPLQW azt, hogy ezen rendszerek hogyan hatnak a környezetre. A IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV NXWDWiVL LQIUDVWUXNW~UD NLDODNtWiViUD a  pYL N|OWVpJYHWpVEHQ  PLOOLy W LUiQ\R]WDN HO V 2005-ig összesen 1,9 milliárd $-t fognak költeni erre a célra. Nagyon sokféle forrásból származhatnak az adatok. A környezeti adatok SpOGiXO pUNH]KHWQHN WXGRPiQ\RV ODERUDWyULXPL YDJ\ WHUHSL PpUpVHNEO PHJILJ\HOpVHNEOOpJLIRWyNYDJ\UIHOYpWHOHNHOHP]pVpEOVWE

93

Kanadában hangsúlyozzák azt is, hogy a modern technológiákat alkalmazó kutatási módszerek mellett szükség van a hagyományos módszerekre, a hagyományos PyGV]HUHNNHO PHJV]HUH]KHW WXGiVUD WUDGLWLRQDO NQRZOHGJH  D] HGGLJ PHJV]HU]HWW ismeretekre. Példaként említik a hagyományos ökológiai ismereteket, melyek VHJtWVpJpYHO KRVV]~ LGV]DNUD YLVV]DPHQHQ iOOQDN UHQGHONH]pVUH UpV]OHWHV DGDWRN D Q|YpQ\ pV iOODWIDMRN HOWHUMHGpVL WHUOHWHLUO D WiMEDQ OHMiWV]yGy |NROyJLDL IRO\DPDWRNUyO,O\HQNXWDWiVLSURJUDPRNEDV]iOOWDNEHDN|YHWNH]LQWp]PpQ\HN • • • • •

University of Arctic Aboriginal Health Institute Fisheries and Oceans Canada Canadian Rural Partnership Kalune National Park and Reserve

Megjegyzés: $ VRUW PpJ KRVV]DQ OHKHWQH IRO\WDWQL KLV]HQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiák kidolgozásában nagyon sok kanadai tudományos intézet részt vett valamilyen formában. Ha csak arra gondolunk, hogy 29 ágazati stratégia NpV]OWHOPiUH]LVIHOWpWHOH]LDWXGRPiQ\RNMHOHQWVN|]UHPN|GpVpW A Policy Research Initiative Sustainability Project feladata az, hogy nemzeti szinten áttekintse, PLO\HQ NXWDWiVRNUD YDQ V]NVpJ D M|YEHQ, s hogy ezeknek elkészítse a megvalósítási tervét. Ügyelnie kell arra, hogy megmaradjon az egyensúly a természettudományos és a társadalomtudományos kutatások között, csakúgy, mint az alaptudományok és az alkalmazott tudományok között. Megjegyzés: Magyarország esetében is be lehetne indítani egy olyan projektet, PHO\EHQ D WXGRPiQ\RN D JD]GDViJ D SROLWLND pV D FLYLO V]IpUD NpSYLVHOL HJ\WW WHNLQWHQpN iW D PHJOpY LQIRUPiFLyNDW pV D]W KRJ\ PLO\HQ WRYiEEL ismeretekre lenne még szükség, milyen újabb kutatási irányokat lehetne kijelölni.

9. $JD]GDViJV]HUHSOLQHNUpV]YpWHOHDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ $VWUDWpJLiNNLGROJR]iVDNRUDOHKHWOHJV]pOHVHEEN|UHJ\H]WHWpVUHW|UHNHGWHN ezt számtalan esetben hangsúlyozták is. A 4. fejezetben már említettük, hogy beindították a 1HP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL NXWDWiVL SURJUDPRW (The National 6XVWDLQDEOH 'HYHORSPHQW 3ROLF\ 5HVHDUFK 3URJUDP  PHO\QHN I FpOMD HJ\ RO\DQ V]DNHPEHUHNEO iOOy KiOy]DW NLDODNtWiVD YROW DPHO\ NpSHV DUUD KRJ\ SRQWRV LUiQ\PXWDWiVWDGMRQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNNLGROJR]iViKR]A programban DJD]GDViJLV]HUHSON|QNtYOUpV]WYHWWHNPpJDNRUPiQ\]DWLDWXGRPiQ\RVpVDFLYLO V]IpUDNpSYLVHOLV

94

2000 áprilisában, Ottawában tartottak egy YH]HWL IyUXPRW, ahol a fenntartható IHMOGpVL VWUDWpJLiN NLGROJR]iViYDO NDSFVRODWRV NpUGpVHNUO YROW V]y $ IyUXPUD PHJKtYWiN D NRUPiQ\ pV D WiUVDGDORP PLQGHQ UpWHJpQHN NpSYLVHOLW $ IyUXP OHJIRQWRVDEEIHODGDWDD]HOVVWUDWpJLD6'6, HUHGPpQ\HLQHNpUWpNHOpVHYDODPLQWD PiVRGLNKiURPpYHVVWUDWpJLD6'6,, ILUiQ\YRQDODLQDNNLGROJR]iVDYROW

10. Az informatika szerepe a stratégia készítésében A kanadai kormány kezdeményezésére létrehozták a „Canadian Information System for the Environment´ HOQHYH]pV N|UQ\H]HWL LQIRUPiFLyV UHQGV]HUW. A UHQGV]HUDOHJV]pOHVHEEN|UEHQHOpUKHWJ\DNRUODWLODJbárki hozzájuthatD]WpUGHNO információkhoz. Az adatbázisokat folyamatosan fejlesztik, arra törekednek, hogy az elvárásoknak maximálisan meg tudjanak felelni. Néhány példa a nemzeti adatbázisokra: National Soil DataBase $] DGDWEi]LV YDOyMiEDQ D .DQDGDL 0H]JD]GDViJL pV eOHOPLV]HULSDUL 0LQLV]WpULXP által kezelt Talajinformációs rendszerrel azonos. National Topographic DataBase (] HJ\ HV GLJLWiOLV WpUNpSHNEO iOOy DGDWEi]LV PHO\ OHIHGL D] HJpV] ország területét. Domborzati, vízrajzi, növényzeti térképeket tartalmaz, tartalmazza az út- és a vasúthálózatot, a elektromos energiahálózatot, a roncsolt területeket, felszínformákat, nedves területeket és az emberi létesítményeket. Natioanl Energy Use DataBase A gazdaság összes ágának energiafelhasználási szerkezetét tartalmazza. Havi és éves bontásban közli az energiaigényeket és az energiaellátási adatokat. Canadian Health Network Ez is egy internet-alapú információs rendszer, melyhez több, mint 600 nonprofit szervezet csatlakozik Kanadában. Ennek segítségével, helyi, regionális és országos DGDWRNKR] LQIRUPiFLyNKR] MXWKDWQDN KR]]i D] pUGHNOG iOODPSROJiURN $ UHQGV]HU HOVVRUEDQ D] HJpV]VpJHV pOHWPyGGDO pV D EHWHJVpJHN PHJHO]pVpYHO NDSFVRODWRV szolgáltatásokat nyújt. A rendszer nagyon hasznos az közegészségügyben érdekelt döntéshozók szempontjából is, akik az adatbázisra támaszkodva sokkal tisztább képet kaphatnak az pUGHNHOWVpJLN|UNK|]WDUWR]yWHUOHWHNYDOyViOODSRWiUyOV]NVpJOHWHLUO Northern Information Network $] pV]DNL WHUOHWHNHW VHJtW LQWHUQHWDODS~ LQIRUPiFLyV UHQGV]HU PHO\ D] HUIRUUiVRN kiaknázásával és a gazdasági fejlesztésekkel kapcsolatos hatékonyabb döntések PHJKR]DWDOiEDQ VHJtW D V]DNHPEHUHNQHN $ UHQGV]HU QDJ\EDQ VHJtWL D NO|QE|] kutatási programokat, hatásvizsgálatokat, a vadgazdálkodás és a területhasználat tervezését.

95

Meteorological Service of Canada A meteorológiai információk mellett, adatokat közöl a légkör állapotáról, a vizek PLQVpJpUODGDWRNDWEL]WRVtWDOpJN|UpVD]pJKDMODWNXWDWiVRNKR]pVPiVN|UQ\H]HWL kutatásokhoz. The National Office of Pollution Prevention ,QWHUQHWDODS~ LQIRUPiFLyV UHQGV]HU PHO\ N|QQ\HQ HOpUKHW pV D QHP]HWN|]L DGDWRNNDO |VV]HYHWKHW LQIRUPiFLyNDW N|]|O D N|UQ\H]HWV]HQQ\H]pVVHO D V]HQQ\H]pV PHJHO]pVpYHONDSFVRODWRVNpUGpVHNUO (] D] LQIRUPiFLyV UHQGV]HU D UpV]pW NpSH]L D Ä*OREDO&OHDQHU3URGXFWLRQ,QIRUPDWLRQ1HWZRUN´QHYQHP]HWN|]LKiOy]DWQDNLV A továbbiakban csak felsorolás szintjén említjük meg azokat az internet alapú információs rendszereket, melyek komoly segítséget nyújtottak és nyújtanak ma is a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiNNLGROJR]iViKR]IHMOHV]WpVpKH] Canadian Biodiversity Information Network Freshwater Website The State of Canada’s Environment Infobase Protection of the Marine Environment The Canadian Earth Observation Network The Canadian Geoscience Knowledge Network

96

4.12. Dél-Afrika

(O]HWHVLQIRUPiFLyN A johannesburgi csúcstalálkozóra készült országjelentés szerint Dél-Afrika QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMD SLOODQDWQ\LODJ LV NpV]O (Egy másik internetes forrás (www.wgs.uct.ac.za/la21/about.html) szerint a stratégiát 2002-re tervezték elkészíteni, ugyanakkor a világhálón ennek még nincs nyoma.). Ez az oka DQQDN KRJ\ D MHOHQ EHV]iPROy W|EE NXWDWiVL V]HPSRQWUD QHP WXG NLHOpJtW YiODV]W adni. Tanulságosak lehetnek viszont az egyes szempontokhoz való jelenlegi hozzáállásról szóló utalások. $QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]tWpVpQHN PLNpQWMpUH YRQDWNR]y közvetlen információ nincs a tanulmányozott anyagban. )HOHOVDVWUDWpJLDNLGROJR]iVipUW Az egyes gazdasági szektoroknak vagy már YDQIHQQWDUWKDWyIHMOGpVWEL]WRVtWy programja, vagy kidolgozás alatt állnak ezek az ágazati stratégiák. Általában az illetékes minisztériumok, illetve a NRUPiQ\ D IHOHOV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV irányvonalainak meghatározásában. Például a Vízügyi és Erdészeti Minisztériumot hatalmazták fel a IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiV kritériumainak, indikátorainak, VWDQGDUGMDLQDN D PHJKDWiUR]iViUD YDODPLQW NO|QE|] D IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiVW WiPRJDWy NH]GHPpQ\H]pVHN OpWUHKR]iViUD $ fenntartható PH]JD]GiONRGiVVDO pV YLGpNIHMOHV]WpVVHO NDSFVRODWRV G|QWpVHNEHQ D 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXPp YDODPLQW D  LOOHWpNHV WDUWRPiQ\L PLQLV]WpULXPp D IHOHOVVpJ $ ELRGLYHU]LWiVPHJU]pVpUH vonatkozó döntések kérdésében a kormány és a Környezeti hJ\HN pV 7XUL]PXV 0LQLV]WpULXP D IHOHOV $ biotechnológiák alkalmazása terén a NRUPiQ\DOHJIEEIHOHOVWHVWOHW (O]HWHVQHP]HWLNRQFHSFLypVYDJ\V]HNWRUiOLVNRQFHSFLyN A 5HNRQVWUXNFLy pV )HMOGpV 3ROLWLNiW (RDP), amely egy nemzeti stratégia 1994-ben fogadták el. A dokumentumhoz nem lehet hozzáférni interneten, viszont arra történnek utalások, hogy a SROLWLND WiPRJDWMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW, és hangsúlyt fektettek benne a környezetvédelmi, gazdasági és szociális szempontok érvényesülésére. 1996-ban a kormány elfogadta a Növekedés, Foglalkoztatás és Újraelosztás Fejlesztési Programot (GEAR), amely tulajdonképpen egy makrogazdasági stratégia. $ SURJUDP OHJIRQWRVDEE FpONLW]pVH D QHP]HWN|]L JD]GDViJL YHUVHQ\EH YDOy EHNDSFVROyGiV HOVHJtWpVH D] H[SRUWWiPRJDWiV YDODPLQW D PXQNDQpONOLVpJ csökkentése volt. Ez a makrogazdasági politika nem foglalkozik speciálisan a

97

IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO XJ\DQDNNRU KR]]iMiUXO D IHQQWDUWKDWy JD]GDViJSROLWLND kialakításához. ( NpW GRNXPHQWXP WXODMGRQNpSSHQ HO]HWHV QHP]HWL NRQFHSFLyNpQW LV pUWHOPH]KHW $]HONpV]OWIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRVszektorális/egyéb koncepciók SHGLJDN|YHWNH]N − Integrált Fenntartható Vidékfejlesztési Stratégia, − Népességpolitika D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV QpSHVHGpVL SUREOpPiNNDO foglalkozik), − Energiapolitika (figyelembe veszi az energiatermelés környezeti hatásait, támogatja a környezetgazdálkodás integrálását az energiagazdaságba), − Fenntartható HQHUJLD N|UQ\H]HW pV IHMOGpV SURJUDP EYHEE LQIRUPiFLy QLQFV róla), − Fenntartható HUGIHMOGpVUO V]yOy NRUPiQ\NLDGYiQ\ LOOHWYH 1HP]HWL (UG Cselekvési Program (1997) (a Környezeti Ügyek és Turizmus Minisztérium által koordinált majdani Nemzeti Környezeti Terv része lesz), − 0H]JD]GDViJL SROLWLND (1998) (nemzeti szinten ez irányítja a fenntartható PH]JD]GiONRGiVWpVYLGpNIHMOHV]WpVW  − Turizmus kormánykiadvány D 5HNRQVWUXNFLy pV )HMOGpV 3ROLWLND UpV]H D IHQQWDUWKDWy WXUL]PXVKR] NDSFVROyGy JD]GDViJL PV]DNL N|UQ\H]HWL WiUVDGDOPL intézményi és pénzügyi aspektusai vannak), illetve annak végrehajtási stratégiája. $]RQEDQ QLQFV RO\DQ VSHFLiOLV QHP]HWL VWUDWpJLD DPHO\ HOVHJtWHQp D IHQQWDUWKDWy WXUL]PXVIHMOGpVW 'pO$IULND QHP]HWL WXUL]PXV V]HUYH]HWH 7RXULVP 6RXWK $IULFD viszont kidolgozta a saját ökoturisztikai irányelveit. − Bár Dél-Afrika nem rendelkezik speciális nemzeti stratégiával a Környezetbarát TechnológiákatLOOHWHQ(67 QpKiQ\PLQLV]WpULXPQDNpVNXWDWiVLLQWp]PpQ\QHNYDQ stratégiája az integrált környezetgazdálkodásról, illetve a környezetbarát technológia alkalmazásáról. − 1997-ben Dél-Afrika ELROyJLDL GLYHU]LWiViQDN PHJU]pVpW pV IHQQWDUWKDWy használatát célzó politikát fogadtak el tekintettel arra, hogy a földdel való gazdálkodás PiVWHUPpV]HWLHUIRUUiVRNUDLVKDWiVWJ\DNRURO Ugyanakkor vannak NpV]OEHQOpYV]HNWRUiOLVNRQFHSFLyN is: − A fenntartható energiagazdálkodásról és környezetbarát energiafelhasználásról V]yOySROLWLNiNPpJFVDND]HOVPHJIRJDOPD]iVV]LQWMpQYDQQDNNpV]HQ8J\DQDNNRU Dél-Afrika energiapolitikájának kormánykiadvány vázlata (1998) támogatja a hatékony energiafelhasználást, valamint a megújuló energiaforrások használatát. − A Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedésigazgatási Stratégia (2002-2004) − Vége a vérontásnak Dél-Afrika útjain címmel stratégiát dolgoz ki a környezetbarát N|]OHNHGpV HOpUpVH pUGHNpEHQ $ VWUDWpJLD D N|YHWNH] WpPiNNDO IRJODONR]LN YH]HWNpS]pVpVYL]VJi]WDWiVV]LQWMpQHNDMDYtWiVDMiUPYL]VJiODWRNDODSRVDEEiWpWHOH biztonságos közlekedésre való nevelés, modern technológiák iWYpWHOH MiUP pV N|]OHNHGpVKDWpNRQ\HOOHQU]pVH − Vízügyi kérdésekben az integrált fejlesztés és irányítás körvonalait a Nemzeti Vízkészlet Stratégia adja majd meg. 98

3. Nemzeti és/vagy szektorális koncepciókkal kapcsolatos törvények, rendeletek, egyéb jogszabályok $]HO]LOOHWYHDN|YHWNH]IHOVRUROiVWYpJLJQp]YHOiWKDWyKRJ\DV]HNWRUiOLV koncepciókkal kapcsolatba hozható törvények megalkotása helyenként PHJHO]WH magának a koncepciónak az elkészítését. − )HMOGpVW HOVHJtW W|UYpQ\   IHMOGpV N|]SRQW~ V]DEiO\R]iV DPHO\ W|EEHN N|]|WW UHQGHONH]LN D N|UQ\H]HWL WpQ\H]N ILJ\HOHPEHYpWHOpUO YDODPLQW megfogalmazza a fenntartható földhasználat irányelveit. − Ásványkincs törvény (1991): a gazdasági növekedést és a környezet védelmét EL]WRVtWyHOOHQU]PpUpVHNYpJUHKDMWiViWtUMDHODKDWyViJRNQDN − $ 0H]JD]GDViJL 0LQLV]WpULXP HJ\ ~M D PH]JD]GDViJL IRUUiVRN IHQQWDUWKDWy hasznosításáról szóló törvény kidolgozásán munkálkodik (A törvényjavaslat már kész van (2001) ). − Az 1998-as 1HP]HWL HUGW|UYpQ\ D IHQQWDUWKDWy HUGJD]GiONRGiV DODSHOYHLUH koncentrál. − A Nemzeti biodiverzitás törvényjavaslatot 2002-ben tervezték elfogadni (ebbe belefoglalják az 1976-os Nemzeti park törvényt is). − Nemzeti víztörvény (1998): rendelkezik a felszíni- és talajvízforrások fenntartható KDV]QiODWiUyOpVYpGHOPpUO − A Nemzeti környezetgazdálkodási törvény – többek között – kimondja, hogy minden egyénnek, illetve állami szervezetnek joga van a környezet állapotára vonatkozó, YDODPLQWD]WYHV]pO\H]WHWLQIRUPiFLyNKR]YDOyKR]]iIpUpVKH] − Fenntartható fogyasztást és termelést támogató törvények: 9t]NpV]OHW WY   /pJN|UL V]HQQ\H]pV PHJHO]pVH WY   0H]JD]GDViJL HUIRUUiVRN YpGHOPH WY   $WRPHQHUJLD WY   9HV]pO\HV DQ\DJRN WY   0WUiJ\D WDNDUPiQ\R]iV 0H]JD]GDViJL pV iOORPiQ\MDYtWyN WY   0XQNDKHO\LHJpV]VpJpVEL]WRQViJ7Y 7HQJHULpOYLOiJpUWpNHLWY − A N|UQ\H]HWL KDWiVpUWpNHOpVUO V]yOy UHQGHOHWHN a fenntartható földhasználatot WiPRJDWyG|QWpVKR]iVWVHJtWLNHO − A Nemzeti környezetgazdálkodási tv. (NEMA, 1998) szabályozza az egészséges környezethez való jogot Észak-Fokföld tartományban, valamint a fejlesztési projektek környezeti hatásvizsgálatának alapos és egységes irányítását adja. Továbbá Környezeti Koordinációs BizottságIHOiOOtWiViWtUMDHOKRJ\|VV]HKDQJROMD D I|OGL HUIRUUiVRN WHUYH]pVpYHO YpGHOPpYHO JD]GiONRGiViYDO pV KDV]QiODWiYDO NDSFVRODWRVNO|QE|]V]LQWWHYpNHQ\VpJHNHW − A kormány új, kén-dioxidra vonatkozó határértékeket javasol a jelenleg érvényben OpYN KHO\HWW (]W W|EE N|UQ\H]HWYpGHOPL V]HPSRQWEyO IRQWRV KDWiUpUWpN megváltoztatása is követni fogja majd.

99

4. Tevékenységi programok Integrált tevékenységi programok − Integrált Táplálkozási Projekt: a táplálkozás javítása és olyan termékek gyártása, DPHO\HNROFVyGHPHJIHOHOWHFKQROyJLiWLJpQ\HOQHN − 1989-ben kiadták az Integrált Környezetgazdálkodási Terv HOV YiOWR]DWiW (] HJ\ olyan, a környezetigazgatásról és a döntéshozatali eljárásról szóló átfogó tervezet, DPHO\ HOVHJtWL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW YDODPLQW D] HUIRUUiVRN JRQGRV felhasználását. $ODSYHWLUiQ\HOYHLDN|YHWNH]NQ\tOWN|]HOHGpVpVHJ\WWPN|GpV D] pULQWHWW FVRSRUWRNNDO WiMpNR]RWW pV IHOHOV G|QWpV D N|UQ\H]HW KROLV]WLNXV megközelítése, alternatívák figyelembe vétele, negatív hatások csökkentése, pozitív hatások növelése, a demokratikus jogokra, valamint az egyének és közösségek kötelezettségeire való odafigyelés. Szektorális tevékenységi programok − $0H]JD]GDViJL3ROLWLNDWHOMHVtWpVpWFpO]yOHJIRQWRVDEESURJUDPRNDN|YHWNH]N Nemzeti Földgazdálkodási Program (többek között degradált földek védelme és rehabilitációja), Farmertámogatási Program, Földreform Program, export termékek számára Piacnövelési Program. − Villamosítási Terv ID YDODPLQW IRVV]LOLV W]HODQ\DJRN V]pOHVN|U KHO\HWWHVtWpVH YLOODQ\iUDPPDO(OVVRUEDQDQDSHQHUJLDKDV]QRVtWiVDORNiOLViUDPHOOiWiVUD − Az ÁsványkincVHN pV (QHUJLD 0LQLV]WpULXP NO|QE|] energiahatékonysággal |VV]HIJJ programokat WiPRJDW SO .HYpV )VWWHO -iUy 7]HODQ\DJ 3URJUDP /RZ 6PRNH )XHO 3URJUDP  KiWUiQ\RV KHO\]HWEHQ OpYN WLV]WiEE pV PHJIL]HWKHWEEHQHUJLiKR]MXWiViQDNWiPRJDWiVD  − A Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak számos programja és projektje van a vízbázisok kezelésére. − Az iparban tisztább termelési programokat indítottak el a fenntartható és hatékony fogyasztás és termelés érdekében. − $] (16= 1pSHVVpJ pV )HMOGpV .Rnferenciájának (1994, Kairó) hatására a délafrikai kormány jóváhagyott egy cselekvési programot, amely számos helyen |VV]KDQJEDQ YDQ D] $JHQGD J\HO D IHQQWDUWKDWy HPEHUL  IHMOGpV NpUGpVHLW LOOHWHQ − Az egészségügy területén született legfontosabb programok: 0DOiULD (OOHQU] Program, Egészséges Városok Program, Környezetszennyezéssel Kapcsolatos Képzési Program, Egészségügyi Hulladék Program, Nemzeti Vegyi Biztonsági Program. − Több program is született a fenntartható emberi WHOHSOpVIHMOGpV támogatására. − Számos minisztérium és kutatási intézmény dolgozott ki programokat a környezetbarát technológiák meghonosítása céljából. − Dél-Afrikában számos, információval kapcsolatos program indult be (céljuk: információs rendszerek kialakítása, indikátorok kijelölése, környezetjelentést támogató kezdeményezések, környezeti információs rendszerek létrehozása).

100

Tevékenységi programok a szegénység leküzdésére − Földreform Program: a földek újraelosztása és javítása a korábban hátrányos KHO\]HWEHQOpYWiUVDGDOPLFVRSRUWRNV]iPiUDSOQN  − Nemzeti Lakásprogram: lakásokkal és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal való ellátás, munkahelyteremtés, képzés. − Vízellátás Program: szegényebb, falusi közösségek életszínvonalának javítása, vízellátás biztosítása. − Társadalombiztosítási és Jóléti Rendszerek c. program: a legkomolyabban rászoruló társadalmi csoportok támogatása. − .|]|VVpJL pV 0DJiQV]HNWRU (J\WWPN|GpVL 3URJUDP (CPPP): A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium kezdeményezése a recesszió sújtotta vidéki gazdaságok UHYLWDOL]iOiViW FpOR]]D |VV]HN|WYH D] HUIRUUiVRNEDQ JD]GDJ N|]|VVpJHNHW D PHJIHOHO D WHUPpV]HWL pUWpNHN IHQQWDUWKDWy KDV]QiODWiEDQ pUGHNHOW iOODPL pV magánvállalkozókkal. − A népességpolitikát tekintve számos program és projekt célja a szegénység felszámolása, képzés nyújtása, az AIDS negatív hatásainak a mérséklése, az 5 évnél ILDWDODEEJ\HUPHNHVQNVHJtWpVHDEL]WRQViJRVJ\HUPHNQHP]pVHOVHJtWpVH(]HNHW DSURJUDPRNDWD7iUVDGDOPL)HMOGpV0LQLV]WpULXPDLOOHWYHHJ\pEPLQLV]WpULXPRN a magánszektor, valamint társadalmi szervezetek támogatásával kampányok, lakossági tájékoztatás, oktatás és kommunikációs programok segítségével valósítják meg. Tartományi tevékenységi programok − *DXWHQJ WDUWRPiQ\EDQ D OHYHJPLQVpJ MDYXOiViKRz hozzájáruló 7LV]WD OHYHJ programot léptettek életbe.

5. A törvények és tevékenységi programok érvényességi köre A törvények mindegyike, a programok túlnyomó része országos érvényességi N|U &VDN HJ\ SURJUDP pUYpQHVVpJH PDUDG HJ\ WDUWRPiQ\RQ EHOO 7LV]D OHYHJ program – Gauteng tartomány)

6. A gazdasági szektorok programjainak összehangolása A gazdasági szektorok programjainak direkt összehangolásáról nem esik szó a forrásanyagokban. Vannak azonban esetek, amikor a nemzeti fejlesztési tervekkel való |VV]KDQJ PHJILJ\HOKHW D V]HNWRUiOLV SURJUDPRNQiO SO D N|]OHNHGpVL VWUDWpJLD egybecseng Dél-Afrika integrált fejlesztési terveivel). Egyébként a stratégiák kialakításakor általában a holisztikus tervezési szemlélet érvényesül. 7. Társadalmi szervezetek bevonása A forrásanyagok ebben a témában is információhiányosak. Azt tudtuk HJ\pUWHOPHQ PHJiOODStWDQL KRJ\ QpKiQ\ V]HNWRUiOLV VWUDWpJLD HONpV]tWpVpEH SO 101

Népességpolitika), döntéshozatali eljárásba (pl. a hegyvidéki területekkel kapcsolatos G|QWpVHN EHYRQWiNDWiUVDGDOPDWV]HUYH]HWHNUOQHPHVLNV]y  7XGRPiQ\RNNpSYLVHOLQHNDEHYRQiVD $WXGRPiQ\RNNpSYLVHOLWEHYRQWiNDQHP]HWLVWUDWpJLDHONpV]tWpVpEHKLV]HQD] eddigi tervezési, döntéshozatali gyakorlatban is nagy volt a szerepe a kutatóintézeteknek, tanácsadó testületeknek, fórumoknak és egyetemeknek. $ WXGRPiQ\RN NpSYLVHOL H] LGiLJ D N|YHWNH] PyGRQ WiPRJDWWiN D IHQQWDUWKDWyIHMOGpVW − Konferenciák szervezése (pl. 2000 márciusában, Afrikai megoldások: Fenntartható YiURVLIHMOGpVHOVHJtWpVHFtPPHOV]HUYH]WHNNRQIHUHQFLiWDPHO\HQDIHQQWDUWKDWy IHMOGpVPHJYDOyVtWiViQDNOHKHWVpJHLWNHUHVWpN  − ÁllapotjelentésekNpV]tWpVpEHQYDOyN|]UHPN|GpV − Kutatási programokban való részvétel (pl. számos egészségüggyel kapcsolatos kutatási program létezik, továbbá a CoalTech 2020 kutatási program: célja olyan új technológiák és bányászati eljárások kifejlesztése, amelyek versenyképesebbé teszik a szénbányászatot). − Kutatások folytatása: pl. fenntartható fogyasztással és termeléssel kapcsolatos kutatások, több egyetemen futnak Ph.D programok környezetgazdálkodással, IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN IHOPpUpVpYHO pV I|OGKDV]QiODW tervezéssel kapcsolatban. − Tanulmányok készítésében YDOy N|]UHPN|GpV SO D] HOP~OW pYHNEHQ W|EE RO\DQ tanulmány jelent meg, amely hozzájárul a fenntartható emberi településfejlesztéshez). − Döntéshozás segítése SO D IHQQWDUWKDWy PH]JD]GiONRGiVVDO pV YLGpNIHMOHV]WpVVHO kapcsolatos döntésekben szerepe van az egyetemeknek is). − (J\WWPN|G SDUWQHUNpQW SO D WLV]WiEE WHUPHOpVL IRO\DPDWRN HOVHJtWpVH pUGHNpEHQV]iPRVHJ\HWHPKHO\LV]DNpUWpVNLVLOOHWYHN|]pSYiOODONR]iVPN|GLN együtt). A tudományos kutatások fontosságát bizonyítja az is, hogy számos finanszírozási alapot hoztak létre Dél-Afrikában: − Az Innovációs Alapprogram ILQDQV]tUR]]D D QDJ\V]DEiV~ WXGRPiQ\RV pV PV]DNL NXWDWiVRNDW WiPRJDWMD D WXGRPiQ\WHUOHWHN N|]|WWL HJ\WWPN|GpVW D] pOHWPLQVpJJHOpVN|UQ\H]HWYpGHOHPPHONDSFVRODWRVNXWDWiVLWpPiNDW − SAFARI 2000: Dél-Afrika számára létrehozott nemzetközi, regionális, tudományos NH]GHPpQ\H]pV DPHO\QHN FpOMD D I|OGOHYHJ IRO\DPDWRN YDODPLQW D ELRJpQ pirogén, illetve antropogén kibocsátások viselkedésének és következményeinek feltárása, tanulmányozása és kezelése.

102

$JD]GDViJLV]HUHSONEHYRQiVDDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEH Az egyes tevékenységi programok kialakításába általában bevonták a gazdasági pOHW V]HUHSOLW SO D 1HP]HWL (UG &VHOHNYpVL 3URJUDP   PHJDONRWiViEDQ D] LOOHWpNHVPLQLV]WpULXPPHOOHWWHJ\pENRUPiQ\]DWLV]HUYHND]HUGLSDUDWiUVDGDORPpV PLQGHQHUGWXODMGRQRVUpV]WYHWW  10. Az informatika szerepe 'pO$IULNDQHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVpLVWUDWpJLiMiQDNHONpV]tWpVpEHQPLQGHQ bizonnyal nagy szerepe lesz az informatikának, hiszen megannyi adatbázis áll rendelkezésre ily módon (pl. interneten hozzá lehetett férni már az 1999. évi Nemzeti Környezeti Jelentéshez, valamint Cape Town, Pretoria, Johannesburg és Durban HVHWpEHQ YiURVL MHOHQWpVHNKH] HJ\DUiQW  pV D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV döntések meghozatalában már eddig is használták a világhálót.

103

$]2(&'pV81'3LUiQ\PXWDWiVDDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHO kapcsolatos stratégiai döntéshozáshoz

0HJIHOHOÄLQSXWRN´ OHJLQNiEE elemzés és az érintettek részvétele nélkül nem születhetnek jó stratégiai döntések. A stratégiai döntések alkalmazási tere A stratégiai döntéshozásra álWDOiEDQD]HOJRQGROiVRNDFpONLW]pVHNDNRQNUpW feladatok, az alternatív megoldások, a cselekvési tervek, valamint az intézményi szerepek kidolgozásánál van szükség. Stratégiai elgondolás Stratégiai elgondolás DODWW D]RNDW D KRVV]~ WiY~ FpONLW]pVHNHW pUWMN DPHO\HN D UpV]WYHYN V]HULQW NHOO KRJ\ LUiQ\tWViN D VWUDWpJLD NLDODNtWiViQDN PLQGHQ PiV aspektusát. Esetleg leírja például, hogy milyennek kell lennie az elképzelt társadalomnak; pVYDJ\ PLO\HQ IEE YiOWR]WDWiVRN V]NVpJHVHN D WHUPHOpVEHQ D fogyasztásban, vagy a társadalmi szervezetek, illetve viselkedés terén. Tartozhat hozzá HJ\ D UpV]WYHYN iOWDO HOIRJDGRWW SULRULWiVW pUGHPO IEE SUREOpPiNUyO LOOHWYH NpUGpVHNUOV]yOyQ\LODWNR]DW$]HOJRQGROiVRNiOWDOiEDQpYUHYRQDWNR]QDN$] HOJRQGROiV NLGROJR]iViQDN pV HOIRJDGiViQDN IRO\DPDWD VRN UpV]WYHYV VRN V]LQW munka, illetve értékes tudáson alapuló gyakorlat kell, hogy legyen. A folyamat során a PHJHJ\H]pVUHNHOOW|UHNHGQLPiVNO|QEHQDUpV]WYHYNQHPIRJQDNHJ\WWPN|GQLD NpVEELOpSpVHNQpO 6WUDWpJLDLFpONLW]pVHN A VWUDWpJLDL FpONLW]pVHN együttese azt fejezi ki, hogy hogyan valósítható meg az elgondolás. Az elgondolás irányelvei és értékei, minden egyes témában külön FpONLW]pVHN PHJiOODStWiViYDO IHOKDV]QiOKDWyN D SULRULWiVRN PHJKDWiUR]iViQiO 0LQGHQ FpONLW]pVQHN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOpUpVpKH] V]NVpJHV I YiOWR]iVRNDW kijelölve, adott témára SUREOpPiUD YDJ\ OHKHWVpJUH  kell irányulnia úgy, hogy az HJ\HV FpONLW]pVHN PDJXNED IRJODOMiN D WpPD PLQGHQ DVSHNWXViW YDODPLQW PLQGHQ UpV]WYHY iOWDO HOIRJDGKDWyN OHJ\HQHN 8J\DQDNNRU D] HOOHQUL]KHW IHODGDWRN PHJKDWiUR]iVKR] VDMiWRV FpONLW]pVHNUH YDQ V]NVpJ $ VWUDWpJLiQDN HOHJHQG FpONLW]pVW NHOO WDUWDOPD]QLD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV IEE JD]GDViJL WiUVDGDOPL pV környezeti kérdéseinek meghatározásához, de ügyelni kell arra, hogy a mennyiség ne PHQMHQDWHOMHVtWKHWVpJLOOHWYHD]pUWKHWVpJURYiViUD1pKiQ\DNRQNUpWIHODGDWRNNDO |VV]KDQJEDQOpYOiVGDOiEE pVU|YLGLGQEHOOWHOMHVtWKHWFpONLW]pVWSULRULWiVNpQW is el lehet fogadni. $ W|EEL FpONLW]pV DPHO\ pSS QHP SULRULWiV HVHWOHJ FVDN DNNRU válik aktuálissá, amikor a prioritások terén már eredményeket értünk el, vagy ha az DOWHUQDWtYPHJROGiVRNDONDOPD]iVDVRUiQHOVEEVpJHWpUGHPHOQHN

104

Konkrét feladatok A konkrét feladatok PHJiOODStWiVD VRUiQ PLQGHQ HJ\HV FpONLW]pVKH] speciális és PpUKHWWHYpNHQ\VpJHNHW illetve adott KDWiULGUHWHOMHVtWHQG eredményeket, valamint küszöbértékeket rendelünk. Ezek adják a cselekvési tervek magját, valamint segítséget Q\~MWDQDNDPHJIHOHOHV]N|]|NpVFVHOHNYpVLIRUPiNNLYiODV]WiViKR] $IHODGDWRNDW PLYHO D]RN NRQNUpW WHYpNHQ\VpJHNHW pV EL]RQ\RV UpV]WYHYN PDJDWDUWiViQDN D PHJYiOWR]iViWLUiQ\R]]iNHOtárgyalások alapján kell meghatározni. Például, mind a Holland Környezeti Célprogram, mind pedig az egyiptomi Nemzeti Környezeti Cselekvési Terv egyeztette a helyi feladatokat a helyi szakhatóságokkal, illetve a többi érintettel. Alternatív feladatok Az alternatív feladatok M|YEHOL LGSRQWUD YiOODOW PHJKDWiUR]RWW WHYpNHQ\VpJHN 0LNRU D PHJiOODSRGiVRN LQIRUPiFLyKLiQ\ PLDWW QHP WHOMHVtWKHWN NRQNUpW IHODGDWRN segítségével, vagy mikor a konkrét feladatok a stratégia meghosszabbított határidejére sem valósulnak meg, különleges feltételek kialakulásakor alternatív feladatokat kell NLW]QL. Ezek a népesség növekedés vagy környezeti kár egy konkrétan meghatározott NV]|EpUWpNpQHN D] HOpUpVpW LV HOtUKDWMiN GH XJ\DQ~J\ pOHWEH OpSKHWQHN EL]RQ\RV HV]N|]|NEHV]HU]pVHXWiQLOOHWYHD]DGRWWNRQNUpWIHODGDWRNWHOMHVtWpVpWN|YHWHQ6W KD HJ\ VWUDWpJLD HOVGOHJHV pV PiVRGODJRV SULRULWiV~ FpONLW]pVHNHW KDWiUR] PHJ akkor a konkrét feladatok lehetnek D] HOVGOHJHV, az alternatív feladatok pedig a másodlagos prioritások. Például: 6WUDWpJLDLFpONLW]pV Konkrét feladat 1.1: Alternatív feladat 1.1:

$ NHOHWNH] KXOODGpN PHQQ\LVpJpW FV|NNHQW technológiák, termékek és alkalmazások támogatása. 2015-re a háztartási szilárd hulladék mennyiségét a 2000. évi szint 50%-ára kell csökkenteni. Amennyiben 2010-re a háztartási szilárd hulladék mennyisége nem csökken a 2000. évi szint 25%-ával, mennyiség alapú hulladékelszállítási díjat vezetnek be.

Röviden, mind a konkrét feladatoknak, mind pedig az alternatív feladatoknak DODSYHWHQNDSFVROyGQLXNNHOODVWUDWpJLDFpONLW]pVHLKH] Cselekvési terv A cselekvési tervDVWUDWpJLDFpONLW]pVHLQHNpVNRQNUpW IHODGDWDLQDN D] HOpUpVpW FpO]y tevékenységek rendszere 9LOiJRVDQ NLGHUO EHOOH KRJ\ D] HJ\HV WHYpNHQ\VpJHN KRJ\DQ MiUXOQDN KR]]i HJ\ YDJ\ W|EE VWUDWpJLDL FpONLW]pV HOpUpVpKH] WRYiEEi YLV]RQ\ODJRV SULRULWiVRV]WiO\R]iVW LV MDYDVROKDW SO HUV N|]HSHV J\HQJH YDJ\ DODSYHW IRQWRV NtYiQDWRV  %HQQH UpV]OHWHVHEEHQ N|UYRQDOD]yGKDWQDN D N|YHWNH] cselekvési típusok, illetve következményeik: – új programok, programváltoztatások, – D SURJUDPRN YpJUHKDMWiViW YDODPLQW D NDSDFLWiVQ|YHOpVW HOVHJtW ~M LOOHWYH módosított jogalkotói, gazdasági vagy más eszközök,

105

– IEE SURJUDPRN pV SUyEDSURMHNWHN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV YDODPLQW D] igazgatás megváltoztatása érdekében; – D V]HNWRUiOLV WHYpNHQ\VpJHNHW HOVHJtW YDODPLQW D] LQWp]PpQ\L V]HUHSHNHW meghatározó fenntarthatósági irányvonalak. Ezért a stratégiai cselekvési tervnek/vázlatnak már OpWH]WHYpNHQ\VpJHNHWLVPDJiEDQ kell foglalnia, XJ\DQDNNRU ~MDNDW LV HO NHOO tUQLD 8WDOQLD NHOO DUUD KRJ\ D YpJUHKDMWiVKR] KRO HOHJHQGHN D PHJOpY HV]N|]|N LOOHWYH KRO YDQ V]NVpJ H[WUD EHUXKi]iVUD$]RQEDQQHPQ\~MWKDWOpSpVUOOpSpVUHNLGROJR]RWWWHUYHWPLQGHQHJ\HV tevékenységhez. Intézményi terv Az intézményi terv a stratégia megvalósításához szükséges szereposztásokat, kapcsolatokat és rendszereket WDUWDOPD]]D (OIRUGXOKDW KRJ\ összekapcsolja a QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW PiV VWUDWpJLDL WHUYHNNHO D NO|QE|] WpUEHOL szintek terveit pedig egymással: nemzeti, szub-nemzeti, helyi szintekYDJ\ NO|QE|] szektorok vagy földrajzi területek szintjei. Meg kell határoznia, hogy a stratégiai cselekvési terv mely részeiért, PHO\LQWp]PpQ\HNDIHOHOVHN, továbbá az intézmények szabadságának, illetve más érintettekhez vagy a stratégia koordinátoraihoz való alkalmazkodási kötelezettségének a mértékét. Javasolhatja az intézmények NRUV]HUVtWpVpWNO|Q|VHQDNNRUKDDKDWiVN|U|NIHGLNHJ\PiVWYDJ\WN|]QHN YDJ\ ha szükséges új intézmények felállításáról is rendelkezhet. A fentiek miatt DODSYHWD]RQWHUOHWI|OGUDM]LKDWiUDLQDNSRQWRVLVPHUHWH, amelyre a stratégiai döntések vonatkoznak. Ugyancsak szükséges, hogy pUWKHW pV ORJLNXV ~W vezessen D] HONpS]HOpVWO D cselekvési tervig, valamint az intézményi szereposztásig. Például, sok nemzeti PHJU]pVL VWUDWpJLD QHP D] pULQWHWWHN N|]|V HOJRQGROiViQ DODSV]LN LOOHWYH QHP DONDOPD]NRGLN D KHO\L IHOWpWHOHNKH] OHJLQNiEE D YLOiJPHJU]pVL VWUDWpJLiNDW HJ\ D] HJ\EHQ iWYHY VWUDWpJLiNQiO OHKHW H]W PHJILJ\HOQL  $] LO\HQ QHP]HWL PHJU]pVL stratégiák konkrét feladatok, világos hatáskörök, illetve az érintettek vagy a társadalom egészének tisztázott jogai hiányában alig tesznek többet, minthogy kívánságlistát nyújtanak a régi, illetve új javaslatokról, vagy általános szakmai irányvonalakat jelölnek ki. A Vision 2020 munkái közül néhány nem rendelkezik intézményi WHUYHNNHO H]iOWDO WHOMHVtWpVN DODSMDL KLiQ\RVDN 8J\DQFVDN VRN VWUDWpJLD PHOO]L D] alternatív feladatokat, s minden törekvésüket az jellemzi, hogy nem tesznek fontossági VRUUHQGHW D IHODGDWRN N|]|WW LOOHWYH |VV]HIJJpVWHOHQ IHODGDWRNDW tUQDN HO DPLYHO megint csak csorbulhat az alkalmasságuk. Az a stratéJLD DPHO\ DODSYHW HOJRQGROiVRNUD WiUVDGDOPL FpONLW]pVHNUH valamint mechanizmusokra összpontosít, ahelyett, hogy elveszne a sajátos feladatok UpV]OHWHLEHQPLQGHJ\LNSROLWLNDLUHQGV]HUEHQPHJWXGMDUL]QLIRQWRVViJiW3pOGDNpQW bemutatjuk Hollandia Negyedik Környezeti Programtervének stratégiai döntéstervezetét, valamint Pakisztán egy tartományának döntési szintjeit (3. táblázat). $] HOEEL SR]LWtY SpOGiQDN WHNLQWKHW D] XWyEELEDQ NLVHEEQDJ\REE KLiQ\RVViJRN tapasztalhatók.

106

Példák az összekapcsolódó stratégiai döntéstervezetekre

Intézményi terv

Cselekvési tervek

Alternatív feladatok

Konkrét feladatok

6WUDWpJLDL FpONLW&]pVHN

Stratégiai elgondolás

107

helyi szinten tárgyalják meg. Az Európai Unió tagjaként Hollandia eleget tesz az EU tagországok által meghatározott környezeti feladatoknak is. +ROODQGLD LQWp]PpQ\L WHUYpQHN OHJIEE OpQ\HJH D WNH +D D N|UQ\H]HWL N|OWVpJHN LQWHUQDOL]iOiViQDN OHKHWVpJHL QHP YiOQDN EH D J\DNRUODWEDQ D program dokumentum által javasolt eszközrendszert alkalmazását módosítják. Témákként D N|YHWNH]NHW KDWiUR]]iN PHJ ³.LERFViWiVRN HQHUJLD pV PRELOLWiV´ ³%LRGLYHU]LWiV pV WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN´ ³.|UQ\H]HW WHUPpV]HW pV PH]JD]GDViJ´ ³9HJ\L DQ\DJRN SURJUDP LQQRYiFLy´ YDODPLQW ³ .OV EL]WRQViJ SURJUDP LQQRYiFLy´ 3pOGiXO D ³%LRGLYHU]LWiV pV WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN´ FtP DODWW RO\DQ VSHFLiOLV IHODGDWRNDW pUWHQHN PLQW v QHP]HWN|]L |V]W|Q]pVHN PHJV]HU]pVH D] HUGN FV|NNHQpVpQHN PHJDNDGiO\R]iViKR] v D IHQQWDUWKDWy PH]JD]GiONRGiV HOYpQHN pUWKHWYp WpWHOH D IHMOG RUV]iJRN V]iPiUD NRQNUpW LUiQ\YRQDODN VHJtWVpJpYHO Nagy hangsúly van a kohenerncián, koordináción, valamint a helyi irányítás fontosságán: v HUVHEE NRKp]Ly D N|UQ\H]HWL pV WpUEHOL SURJUDPRN N|]|WW v HUVHEE NRKp]Ly D NO|QE|] LJD]JDWiVL V]LQWHN SURJUDPMDL N|]|WW $ KHO\L pO N|UQ\H]HW QDJ\REE WLV]WHOHWH YDODPLQW QDJ\REE V]DEDGViJ D] ³DODFVRQ\DEE´ V]LQW& LUiQ\tWiVL HJ\VpJHNQHN

A stratégia végrehajtására 30 év áll rendelkezésre.

$ NRQNUpW IHODGDWRNDW D QHP]HWL FpONLW&]pVHN IpQ\pEHQ

pV]UHYHJ\N KRJ\ D E VpJ LOOHWYH KLiQ\ HJ\HQHWOHQO RV]OLN PHJ YDODPLQW D] |NROyJLDL HJ\HQV~O\ WUDQV]QDFLRQiOLVDQ RV]OLN PHJ (J\

(J\ ~M iWIRJyEE pV M|Y RULHQWiOWDEE HOJRQGROiVUD YDQ V]NVpJ (J\

 átfogóbb elgondolásra azért, hogy átlássunk a nemzeti határokon,  M|YRULHQWiOWDEE HOJRQGROiVra, mivel ahhoz, hogy hosszútávon (pl. 30 éven át) fenntartható egyensúlyt érjünk el, ma kell döntéseket hoznunk. Ez az elvi alap egy olyan programtervet IHOWpWHOH] DPHO\ PiV DEEDQ KRJ\ VRNNDO WiYRODEEUD LJ WHNLQW D] LGEHQ YDODPLQW D N|YHWNH]NpSSHQ tUMD OH D  pY P~OYD HOpUQL NtYiQW iOODSRWRW v Egészséges és biztonságos élet: $ I|OG Yt] OHYHJ FVDN~J\ PLQW D] pOHOPHN WHUPpNHN YDODPLQW D] LYyYt] RO\DQ HJpV]VpJHV pV EL]WRQViJRV KRJ\ HOKDQ\DJROKDWy DQQDN D YHV]pO\H KRJ\ D] HPEHUHN EHWHJHN OHV]QHN WON YDJ\ PHJKDOQDN PLDWWXN $ NRPRO\ EDOHVHWHN NRFNi]DWD WiUVDGDOPLODJ elfogadott. v 'LQDPLNXV WHUPpV]HWWHO N|UOYHWW YRQ]y pO N|UQ\H]HWEHQ: $ PLQGHQQDSL pOHW N|UQ\H]HWH WLV]WD pV YRQ]y $ OHYHJ WDODM pV D Yt] PLQVpJH PLQGHQWW KDUPyQLiEDQ YDQ D] DGRWW WHUOHW IXQNFLyMiYDO pV H] D PLQVpJ QHP MHOHQW JiWDW D WHUPpV]HWHV IXQNFLyN V]iPiUD $ Yt] PHJV]HU]pVH VHKRO QHP MHOHQW SUREOpPiW pV D YLGpNL WHUOHWHN NLYiOy PLQVpJ&HN $ ELRGLYHU]LWiV LOOHWYH D WDODM WHUPpNHQ\VpJpQHN IHQQWDUWKDWy KDV]QiODWD MHOOHP] v $ WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN JOREiOLV VRNIpOHVpJpQHN FV|NNHQWpVH YDODPLQW NLPHUtWpVH QpONO: $ WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN HOpUKHWVpJH EL]WRVtWYD YDQ PLQG D] DGRWW PLQG SHGLJ D N|YHWNH] QHP]HGpNHN NL WXGMiN LJpQ\HLNHW HOpJtWHQL $ PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN LUiQWL NHUHVOHW YLOiJYLV]RQ\ODWEDQ HJ\HQV~O\EDQ YDQ D UHQGHONH]pVUH iOOy NpV]OHWHNNHO $ QHP PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN PHQQ\LVpJH HOHJHQG DKKR] KRJ\ DOWHUQDWtY PHJROGiVRNDW NHUHVVQN 2O\DQ D ELRGLYHU]LWiV KRJ\ D JHQHWLNXV DQ\DJHOOiWiV PHJIHOHO V]LQWHQ PDUDG Minden témában meghatározott “tételek” és ³FpONLW&]pVHN´ vannak. Érdekes módon az egyes témák részletes kidolgozásának stílusa nem egységes: míg “A külbiztonság program innováció”-val kapcsolatban tételeket határoznak meg, addig a “Vegyi anyagok program innováció” HVHWpEHQ FpONLW&]pVHNHW iOODStWDQDN PHJ

A) Hollandia Negyedik Környezeti Programterve (NEPP)

3. táblázat.

Nagyobb témákDW PDJXNED IRJODOy SO Ä9iURVL N|UQ\H]HW pV IHQQWDUWKDWy YiURVRN´ Ä)HQQWDUWKDWy LSDUL IHMOGpV´ kötelezettség-vállalások formájában adják meg ezeket. %iU D WpPiN FtPH QHP IHOHO PHJ SRQWRVDQ D IHQWL FpONLW&]pVHNQHN ~J\ W&QLN KRJ\ D]RN WHOMHVtWpVpUH WHUYH]WpN NHW )HO YDQQDN VRUROYD HJ\ pénzügyi tervben, költségvetésük biztosított, valamint részét képezik az eYL )HMOGpVL 3URJUDPRN ³=|OGOpVpQHN´. A legfontosabb kötelezettségeket a pénzügyi tervben írják le. Gyújtópontokat határoznak meg az egyes szervezeteken belül, amelyeket tematikus kerekasztalok alkalmával szembesítenek egymással.

Cselekvési tervek

Intézményi terv

Alternatív feladatok nincsenek feltüntetve.

iránylevek D N|YHWNH]N v $] HPEHUHN pOHWEHQ PDUDGiViKR] QpONO|]KHWHWOHQ D] 1:)3 HUIRUUiVDLQDN PHJU]pVH LOOHWYH IHQQWDUWKDWy IHMOHV]WpVH v 0HJ NHOO YpGHQL D] DODSYHW |NROyJLDL IRO\DPDWRNDW LOOHWYH pOHWHW IHQQWDUWy UHQGV]HUHNHW v 0HJ NHOO UL]QL YDODPLQW HOQ\EHQ NHOO UpV]HVtWHQL D Q|YpQ\HN iOODWRN pV |NRUHQGV]HUHN JHQHWLNDL LOOHWYH |NROyJLDL VRNIpOHVpJpW v $ JD]GDViJIHMOHV]WpVW pV D N|UQ\H]HWLUiQ\tWiVW HJ\WW NHOO PHJWHUYH]QL v $ N|]|VVpJL pV IHMOHV]WpVL V]HUYH]HWHNQHN YDODPLQW D PDJiQ V]HNWRUQDN QpONO|]KHWHWOHQ D V]HUHSH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV PHJROGiVDLQDN megtalálásában. v $ YDOOiVL pV NXOWXUiOLV pUWpNHNHW WLV]WHOHWEHQ NHOO WDUWDQL LOOHWYH ILJ\HOHPEH NHOO YHQQL D] 63&6 PHJWHUYH]pVH YDODPLQW YpJUHKDMWiVD VRUiQ v 0LQGHQ HJ\HV iOODPSROJiU IHOHOV D N|UQ\H]HWpUW pV PLQGHQNLQHN KR]]i NHOO MiUXOQLD D N|UQ\H]HW PHJU]pVpKH] v $] 1:)3QHN KR]]i NHOO MiUXOQLD D QHP]HWL LOOHWYH QHP]HWN|]L IHQQWDUWKDWy IHMOGpVKH] YDODPLQW D JOREiOLV N|UQ\H]HWYpGHOHPKH] $ N|UQ\H]HWNiURVRGiV DODSMiXO V]ROJiOy DODSYHW WiUVDGDOPL SUREOpPiN NH]HOpVH 7HUPpV]HWL HUIRUUiVRN PHJU]pVH KHO\UHiOOtWiVD YDODPLQW IHQQWDUWKDWy IHMOHV]WpVH $] pO N|UQ\H]HW YpGHOPH D OHYHJ Yt] YDODPLQW WDODMV]HQQ\H]pVVHO V]HPEHQ -y PLQVpJ& N|UQ\H]HWYpGHOPL PHFKDQL]PXVRN PHJIHOHO MRJDONRWiV IHMOHV]WpVLWHUYH]pVL PHFKDQL]PXVRN N|UQ\H]HWPLQVpJL iOODQGyN YDODPLQW D] HJ\WWP&N|G pV LUiQ\tWy LQWp]PpQ\HNNHO NDSFVRODWRV LQWp]NHGpVHN NLGROJR]iVD $ WHUPpV]HWL HUIRUUiVRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVH pUGHNpEHQ D .RUPiQ\ LQWp]PpQ\L pV SpQ]J\L NDSDFLWiViQDN EYtWpVH $] 1:)3 NXOWXUiOLV |U|NVpJpQHN YpGHOPH YDODPLQW PHJU]pVH $ N|]|VVpJL LOOHWYH HJ\pQL UpV]YpWHO PDJDVDEE V]LQWUH HPHOpVH D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO YDODPLQW D N|UQ\H]HWWHO NDSFVRODWRV G|QWpVHNEHQ $ ODNRVViJ N|UQ\H]HWWXGDWiQDN Q|YHOpVH YDODPLQW D PHJU]pVL LOOHWYH IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL NpUGpVHN PHJpUWpVpQHN HOVHJtWpVH Mindegyik cselekvési terv kötelezettség-vállalása (lásd alább) 3 évre vonatkozik.

$] 63&6 PHJYDOyVtWiViW YH]pUO

Alternatív feladatok

Konkrét feladatok

6WUDWpJLDL FpONLW&]pVHN

FpONLW&]pV D] 1:)3 ODNRVDL V]iPiUD D JD]GDViJL WiUVDGDOPL pV |NROyJLDL MyOpW EL]WRVtWiVD D WDUWRPiQ\ WHUPpV]HWL HUIRUUiVDL

PHJU]pVpQHN YDODPLQW D]RN IHQQWDUWKDWy IHMOHV]WpVpQHN VHJtWVpJpYHO

$ODSYHW

108

Az SPCS a Kormány, valamint az Északnyugati Határ menti Tartomány (NWFP) lakosainak kötelezettség-vállalási nyilatkozata egy hatékony

IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL SURJUDP NLDODNtWiVD pUGHNpEHQ 1LQFV NLIHMH]HWWHQ ³HOJRQGROiV´ ± KHO\HWWH YDQ HJ\ FpONLW&]pV LOOHWYH LUiQ\HOYHN

% 6DUKDG7DUWRPiQ\L0HJU]pVL6WUDWpJLD63&6 3DNLV]WiQ

Stratégiai elgondolás

6. Összefoglalás

Az alábbiakban oly módon foglaljuk össze az egyes országok fenntartható IHMOGpV VWUDWpJLiMiQDN LQWp]PpQ\L PHFKDQL]PXVDLYDO NDSFVRODWRV HOHP]pVHLQN leglényegesebb megállapításait, hogy azok a 0HJEt]yV]iPiUDJ\RUVDQiWWHNLQWKHW érvrendszerül szolgáljanak D PDJ\DU VWUDWpJLD LQWp]PpQ\HV HONpV]OHWHLYHO kapcsolatban. A részletes elemzésnél bemutatott tíz szempontot itt hétre tömörítettük, és az egyes szempontok tárgyalásánál nem minden esetben idézzük valamennyi országot. $UUD W|UHNV]QN KRJ\ D] ROYDVy MHOOHP] |VV]NpSHW NDSMRQ D] DGRWW NpUGpVN|UUHO kapcsolatban. $VWUDWpJLDNLGROJR]iVipUWYDODPLQWPHJYDOyVtWiVipUWIHOHOVWHVWOHWHN Németország $QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNLGROJR]iVDNRUIRQWRVV]HUHSHWNDSRWWD mintegy 2300 „Local Agenda 21” szervezet$]iOWDOXN|VV]HJ\MW|WW DQ\DJRN képezték a nemzeti stratégia alapját. A konkrét munkát a Szövetségi Kormány PHOOHWW PN|G Kancellária egyik államtitkára alá tartozó State Secretaries’ Committee for Sustainable Development V]HUYH]WH $] iOODPWLWNiU IHODGDWD YROW D N|]UHPN|G minisztériumok közötti kapcsolatok koordinálása. Az államtitkársági hivatalt (Committee) munkájában a Sustainable Development Council támogatta. Gyakorlatilag ez a szervezet készítette el a nemzeti stratégia vázlatát. 0N|GpVpW D G|QWpVL IRO\DPDW ~MV]HU HOHPpQHN tekintik, hiszen közvetlen kapcsolatot létesített a társadalmi csoportok és a Szövetségi Kormány között. Nagy-Britannia A nemzeti stratégiát a kormány NpV]tWHWWH HO NLGROJR]iViW SHGLJ D környezetvédelmi tárca LUiQ\tWRWWD V]iPRV HJ\WWPN|G SDUWQHU ± W|EEHN között 7 minisztérium – bevonásával. A dokumentum az Egyesült Királyság egészére, illetve az Angliára vonatkozó politikákat mutatja be. A nemzeti stratégia mellett, természetesen azzal összhangban a skót, a wales-i és az észak-ír kormányLVNLGROJR]WDDPDJDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiW Hollandia A stratégia készítéséért és végrehajtásáért a PLQLV]WHUHOQ|N D IHOHOV A stratégiával kapcsolatos RSHUDWtY WHHQGNHW a Minisztériumok Közötti )HQQWDUWKDWy)HMOGpV0XQNDFVRSRUWvégzi.

109

Írország $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVQHP]HWLVWUDWpJLiMiQDNkidolgozásáért és végrehajtásáért is aNRUPiQ\IHOHOV A stratégia szakmai kidolgozását, a stratégia irányítását és a végrehajtásához szükséges jogszabályok kialakítását a stratégiában érintett minisztériumok YpJ]LN $]  MHOHQWpVHLN YDODPLQW D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV Nemzeti Tanácsának KR]]iMXN I]|WW PHJMHJ\]pVHL V]ROJiOWDWMiN D] DODSRW D kormány számára a stratégia rendszeres áttekintéséhez. A területileg illetékes HOVVRUEDQ környezetvédelmi) hatóságok D IHOHOVHL D nemzeti stratégia regionális (területi) alkalmazásának. A helyi önkormányzatoknak ugyancsak kulcsszerepet szán a nemzeti stratégia. 1998-ra minden helyi önkormányzatnak el kellett készítenie a nemzeti programmal harmonizáló ún. Local Agenda 21-et. Lengyelország /HQJ\HORUV]iJQDN OpWH]LN HJ\ KRVV]~ WiY~ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMD D „Poland 2025” (Long-term Sustainable Development Strategy). A „Poland 2025“ programot a Stratégia Kutatások Kormányzati Központja és a Környezetvédelmi Minisztérium közösen készítette el, s azt a Minisztertanács 2000-ben fogadta el. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV J\pQHN KLYDWDORV NpSYLVHOHWpW D Környezetvédelmi, 7HUPpV]HWL (UIRUUiVRN pV (UGpV]HWL 0LQLV]WpULXP NHUHWpEHQ PN|G Polish Commission for Sustainabe Development jelenti. Ez képviseli hivatalosan az országot az ENSZ Commission on Sustainable Development munkájában. Csehország $QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiMiWDCseh Környezeti Intézet készítette el, azonban a végleges formába öntésért a Környezetvédelmi Minisztérium volt DIHOHOV A végrehajtás koordinálásáért a kormányD]HOVV]iP~IHOHOV Szlovákia $ QHP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW D Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa fogadta el, végrehajtásáért a NRUPiQ\DIHOHOV. Svájc $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVL stratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért is a szövetségi Tanács D IHOHOV $ 7DQiFV PiU EDQOpWUHKR]RWW HJ\ tárcaközi bizottságot, az IDARio-t.(]DEL]RWWViJNpV]tWHWWHHOpVGROJR]WDNLPLQGDNpWIHQQWDUWKDWy IHMOGpVLVWUDWpJLiWD]HOVEHQDPiVRGLNDWEHQKDJ\WiNMyYi Amerikai Egyesült Államok A )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD (PCSD) Clinton elnök felkérésére 1993-ban - a szövetségi tanácsadó bizottságokról szóló törvény rendelkezéseinek PHJIHOHOHQiOOWIHO(]DWHVWOHWIHOHOVDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVVHONDSFVRODWRV QHP]HWL V]LQW  MDYDVODWRN DMiQOiVRN NLDODNtWiVipUW -DYDVODWWHY MRJN|UUHO 110

rendelkezik, és az amerikai elnök számára készít jelentéseket, stratégiai anyagokat. $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVEHQ V]HUHSO javaslatok végrehajtására az elnök a Tanácsot kérte fel, melynek javaslatára létrehozták a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 5HJLRQiOLV Tanácsait. Gyakorlatilag H]HN D WHVWOHWHN IHOHOVHN D szövetségi stratégia végrehajtásának regionális irányításáért. A szövetségi kormányon belüli végrehajtásért pedig a )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 6]|YHWVpJL +LYDWDORN .|]|WWL Munkacsoportjai (Federal Interagency Working Groups on Sustainable 'HYHORSPHQW DIHOHOVHN Kanada Minden minisztériumnak (összesen 28) el kellett készítenie a maga fenntartható IHMOGpVLVWUDWpJLiMiWPHO\HWDNDQDGDLSDUODPHQWHOpNHOOHWWWHUMHV]WHQLNVD]WD parlament hagyta jóvá. A megvalósításért az egyes minisztériumok a IHOHOVHN Dél-Afrika Az egyes minisztériumok, illetve a kormány IHOHOV D VWUDWpJLD NLGROJR]iVipUW és megvalósításáért. (O]HWHVQHP]HWLLOOHWYHV]HNWRUiOLVNRQFHSFLyN

Németország 1997- 2000 között minden tartományi parlament elfogadta a saját fenntartható IHMOGpVVWUDWpJLiMiWW|EEQ\LUHDGDSWiOYDDWDUWRPiQ\L$JHQGDSURJUDPRNDW$ nemzeti stratégia tehát alulról építkezveHJ\OHJDOiEEpYHVHONpV]tWPXQND eredménye! Nagy-Britannia 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ 1DJ\%ULWDQQLiEDQ EHQ PiU HONpV]OW D] HOV IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD, s D MHOHQOHJ pUYpQ\EHQ OpY VWUDWpJLD PiU D harmadik, ezért az HOVWpVDPiVRGLNDWWHNLQWKHWMNÄHO]HWHVNRQFHSFLyQDN”. Hollandia $VWUDWpJLDHO]PpQ\pQHNWHNLQWKHWMN+ROODQGLDHOVNemzeti Környezetpolitikai Tervét, valamint néhány regionális és/vagy szektorális programot. Írország (O]HWHVNRQFHSFLyW az a nemzeti stratégiához nem készítettek, azonban számos DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOYpQHNPHJIHOHOszektorális koncepció már létezett. Ugyanakkor a nemzeti stratégiában több "fenntartható" szektorális stratégia NLDODNtWiViUD WHWWHN MDYDVODWRW $ PHJOpY V]HNWRUiOLV SURJUDPRN N|]O D N|YHWNH]NpUGHPHOQHNHPOtWpVW 111

• A Környezetvédelmi Minisztérium 1993-ban készített „Tisztább termelési technológiák Írországban´FtPWDQXOPiQ\D • Forfás-jelentés: Shaping our future • -RLQW2LUHDFKWDVV]HUYH]HWMHOHQWpVHL)HQQWDUWKDWy)HMOGpVUO • )RUEDLUW DQG $Q %RUG 7UDFKWDOD QHY V]HUYH]HW YL]VJiODWDL Az ír ipar OHKHWVpJHLDN|UQ\H]HWYpGHOPLV]HNWRUEDQ" témában. Görögország Görögországban általában elkészültek a szektorális koncepciók, az egységes nemzeti stratégia azonban még várat magára. Lengyelország Lengyelországban 1990-ben elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Cselekvési Program , amelyet 2000-ben aktualizálva „Second National Environmental Policy“ címmel publikált a Környezetvédelmi Minisztérium, mely mindenben harmonizál a Poland 2025 IHQQWDUWKDWyIHMOGpVDQ\DJJDO A fenti programok mellett említést érdemel még az N|]|WWLLGV]DNUD kidolgozott Nemzeti Egészségügyi Program PHO\QHN I FpONLW]pVH D YLGpNL pOHWPLQVpJpVD]pOHOPLV]HUEL]WRQViJQ|YHOpVH Csehország Egységes nemzeti stratégia már van, a szektorális stratégiák kidolgozása azonban még várat magára. Eddig csak néhány szektorális koncepció került NLGROJR]iVUD(]HNDN|YHWNH]N • A Cseh Köztársaság Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája, • Nemzeti Környezetvédelmi Politika, • Középtávú Közlekedési Stratégia, • Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Cselekvési Terv. Szlovákia 1999-ben készült el a „Vision of Sustainable Development of Slovakia” c. GRNXPHQWXPDPHO\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiWHONpV]tWDQ\DJYROW Svájc EHQ PiU D PiVRGLN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLiW KDJ\WiN MyYi tJ\ D] HOVW WHNLQWHWWpN ÄHO]HWHV NRQFHSFLyQDN´ $ PiVRGLN VWUDWpJLiEDQ következetesen initial strategy-QHNQHYH]LNDPHJHO]VWUDWpJLiW Amerikai Egyesült Államok  N|]|WW D] DOiEE IHOVRUROW  D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV  VWUDWpJLDL UpV]WHUOHWHN PLQGHJ\LNpUO NO|QiOOy MHOHQWpVW (kvázi részstratégiát) NpV]tWHWWD)HQQWDUWKDWy)HMOGpV(OQ|NL7DQiFVDD]DPHULNDLHOQ|NV]iPiUD • A környezeti hatékonyságról • $IHQQWDUWKDWyHQHUJLDJD]GiONRGiVUyOpVN|]OHNHGpVUO • $IHQQWDUWKDWyQpSHVHGpVUOpVIRJ\DV]WiVUyO • )HQQWDUWKDWyPH]JD]GDViJUyO 112

• • • •

$WiUVDGDOPLNDSFVRODWRNUyOSiUEHV]pGUOpVRNWDWiVUyO $IHQQWDUWKDWyWHOHSOpVHNUO A globális klímaváltozásról $WHUPpV]HWLHUIRUUiVRNNDOYDOyJD]GiONRGiVUyOpVD]RNYpGHOPpUO

Kanada ,WW D] HJ\HV PLQLV]WpULXPRN NO|QNO|Q HONpV]tWHWWpN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiájukat, tehát vannak szektorális stratégiák. Ezek mellett a kiemelt területekre külön koncepciókat készítettek, például: Ä(QHUJ\DQG6XVWDLQDEOH'HYHORSPHQW´(QHUJLDpVIHQQWDUWKDWyIHMOGpV „Sustainable Transportation: The Canadian Context” (Fenntartható közlekedés: A kanadai helyzetkép). „The Coordinated Federal Sustainable Development Plan” (Egységes Szövetségi )HQQWDUWKDWy)HMOGpVL7HUY Dél-Afrika A 5HNRQVWUXNFLypV)HMOGpV3ROLWLND5'3 HJ\HO]HWHVQHP]HWLNRQFHSFLyQDN WHNLQWKHW A Foglalkoztatás és Újraelosztás Fejlesztési Program (GEAR), egy PDNURJD]GDViJLVWUDWpJLDNpQWpUWHOPH]KHW Dél-Afrikában több szektorális stratégiát is kidolgoztak a vidékfejlesztéssel, a népesedési problémákkal, a fenntartható energiagazdálkodással, a PH] pV HUGJD]GiONRGiVVDO, a biodiverzitás PHJU]pVpYHO D közlekedéssel és a vízgazdálkodással kapcsolatban. $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLiYDONDSFVRODWEDQW|UYpQ\HNUHQGHOHWHNHJ\pE jogszabályok Németország .LPRQGRWWDQ D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD HONpV]tWpVpUH YRQDWNR]y W|UYpQ\W vagy rendeletet nem adtak ki. Nagy-Britannia A három stratégia egyikénél sem utalnak arra, hogy törvénybe foglalták volna a stratégia készítésének követelményét. Néhány korábban született törvény D]RQEDQ WiPRJDWMD D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVW Ezek többnyire környezetvédelmi MHOOHJHNPLQWSpOGiXO • •

Home Energy Conservation Act 1995 Landfill Tax Regulations 1996

Hollandia

113

$ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiUyO NO|Q W|UYpQ\ QHP V]OHWHWW 7|EE környezetvédelemmel kapcsolatos törvény azonban megalapozta a stratégiát. (Pl. Nuisance Act, Environmnetal Management Act.) Írország $QHP]HWLIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]tWpVpWQHPW|UYpQ\tUWDHOD]WD kormány felkérésére készítették el az érintett minisztériumok. Lengyelország Itt is csak a szektorokra vonatkozó törvények (például a lengyel természetvédelmi, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és a vízügyi törvény) V]OHWWHNDQHP]HWLVWUDWpJLiWQHPtUMDHONO|QW|UYpQ\ Csehország &VDNDV]HNWRUiOLVNRQFHSFLyNNDONDSFVRODWEDQV]OHWWHNW|UYpQ\HN(]HNMHOHQWV UpV]H PHJDODSR]]D D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiW QpKiQ\ D]RQEDQ QHP támogatja azt. Szlovákia $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD QHP HPOtWHQHN NRQNUpW W|UYpQ\HNHW FVDN SURJUDPRNDW pV NO|QE|] IHMOHV]WpVL WHUYHNHW )RJODONR]QDN YLV]RQW D jogszabályok ismeretének hiányából, ill. be nem tartásukból fakadó negatív következményekkel. Svájc $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpV VWUDWpJLD W|UYpQ\L V]LQW dokumentum. A svájci alkotmányban V]HUHSHO D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYH PLQW PLQGHQ VYiMFL állampolgár cselekedeteit befolyásoló alapelv. Amerikai Egyesült Államok 1993-ban alkották meg D NRUPiQ\]DWL WHOMHVtWPpQ\UO pV HUHGPpQ\HVVpJUO szóló törvényt (GPRA). A törvény megalkotása óta valamennyi minisztérium, KLYDWDO iOWDO NpV]tWHWW KRVV]~ WiY~ VWUDWpJLDL SURJUDP D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV jegyében született. A törvény ugyanis megköveteli valamennyi kormányzati hivataltól, hogy tevékenységébe integrálja a környezetvédelem és a fenntartható IHMOGpVV]HPSRQWMDLW $ )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD iOWDO NLGROJR]RWW NpW VWUDWpJLDL MHOHQWpV (az 1996-os „Fenntartható Amerika”, és az 1999-es „Fenntartható Amerika felé”) végrehajtásáról nem alkottak jogszabályt. Kanada ÈOODPL 6]iPYHYV]pNL 7|UYpQ\ Auditor General Act), ebben valamennyi PLQLV]WpULXP V]iPiUD HOtUWiN KRJ\ Q\~MWVD EH D SDUODPHQWQHN D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVLVWUDWpJLiMiW

114

$QHP]HWLVWUDWpJLDPHOOHWWPN|GHJ\pEWHYpNHQ\VpJLSURJUDPRN Németország .RQNUpWDQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDHONpV]tWpVHNRUD]~J\QHYH]HWWSLORW programok játszottak fontos szerepet egy-egy kérdés tesztelésében. Ilyen pilotprogramok voltak: • D PHJ~MXOy HQHUJLDIRUUiVRN SO WHQJHUSDUWL V]pOHUPYHN pV D KLGURJpQ I|OGJi]LOOPHWDQRODODS~KWHUPHOFHOOiNW|NpOHWHVtWpVpUH  • a gazdaságosabb háztartási áramfelhasználásra, közlekedésre nézve, • NO|QE|]N|UQ\H]HWEDUiWWHFKQROyJLiNNDONDSFVRODWEDQ Nagy-Britannia Számos RUV]iJRV V]LQW SURJUDP V]OHWHWW D IHQQWDUWKDWy IHMOGpV V]HOOHPpEHQ PHO\HNN|]ODOHJIRQWRVDEEDNDN|YHWNH]N • • • • • • •

Az Egyesült Királyság Klímaváltozási Programja, Biodiverzitás akciótervek, +XOODGpNpVHUIRUUiVDNFLySURJUDP Angliai Vidékfejlesztési Program, Nemzeti Zajkörnyezeti Stratégia, Új Tudományos és Innovációs Stratégia, )HQQWDUWKDWy)HMOGpV.XWDWyKiOy]DW

Hollandia A stratégiához kapcsolódó legfontosabb, átfogó akcióterv a Fenntartható Hollandia Akcióterve. Emellett számos program támogatja a stratégiát. (Pl. Üvegház Kampány, Szénhidrogénnek 2000 Projekt, Rajna Akcióterv stb.) Írország Az ország nemzeti stratégiája valójában szektorális stratégiák, tervek, FpONLW]pVHN IHQQWDUWKDWy IHMOGpV HOYpYHO KDUPRQL]iOy UpV]HLQHN FpOSURJUDPMDLQDN WHPDWLNXV J\MWHPpQ\H (EEO N|YHWNH]HQ V]iPRV |QiOOy VWUDWpJLiWWHYpNHQ\VpJLSURJUDPRW|WY|]eSSHQH]OHKHWD]HJ\LNOHJIEEKLEiMD is. A szektorális stratégiák, programok programgazdái, irányítói az egyes minisztériumok. Így a programok teljes önállósággal, egymástól függetlenül PN|GQHN • • • • • • • •

Agrár-környezetvédelmi Program, Országos Biodiverzitás-védelmi Terv, )HQQWDUWKDWy(UGJD]GiONRGiV2UV]iJRV7HUY Megújítható Energia Stratégia, Energiatakarékossági Program, Nemzeti Talajvízprogram, Veszélyes Hulladékok Kezelésének Országos Terve, /HYHJPLQVpJ0RQLWRULQJ2UV]iJRV3URJUDPMD

115

• Város- és Vidékfejlesztési Program. Görögország Görögország Fejlesztési Programja (Development Assistance Program of Greece) Görögország Nemzeti Környezetvédelmi Environmental Programme of Greece)

Programja

(The

Operational

Lengyelország A Nemzeti Környezetvédelmi Akcióprogramhoz kapcsolódóan számos pilotprojektet indítottak be, melyek segítségével a helyi államirányítási szervezetek IHODGDWDLW HOHPH]WpN D NO|QE|] N|UQ\H]HWYpGHOPL SUREOpPiN PHJROGiViEDQ Említést érdemel még a „Cleaner Production Program”, melybe 200 iparvállalatot vontak be, valamint egy olyan program, mely kis- és középvállalatok nemzetközi versenyképességét hivatott növelni. Csehország 6]iPRV RUV]iJRV MHOHQWVpJ SURJUDPRW LQGtWRWWDN EH PHO\HN N|]O D IRQWRVDEEDNDN|YHWNH]N (UGVtWpVL3URJUDP /HYHJUHJHQHUiFLyV3URJUDP Folyórendszerek Revitalizációjának Programja, 7iMPHJU]pVL3URJUDP Természet- és Tájvédelmi Program, $0H]JD]GDViJ1HP7HUPHO)XQNFLyLQDN7iPRJDWiVL3URJUDPMD (QHUJLDWDNDUpNRVViJRW0HJ~MXOypV0iVRGODJRV(UIRUUiVRN+DV]QiODWiW (OVHJtWÈOODPL7iPRJDWiVL3URJUDP • Állami Egészségügyi Rehabilitációs és Támogatási Program, • Környezeti Nevelés és Lakossági Tudatformálás Állami Programja, • Vidéki Területek Rehabilitációs Programja.

• • • • • • •

$ IHOVRUROiVEyO OiWV]LN KRJ\ OHJLQNiEE D] HUIRUUiVRN PHJU]pVpUH pV kezelésére, az oktatásra, képzésre, illetve a társadalmi tudatosság kialakítására, YDODPLQW D IHQQWDUWKDWy WHOHSOpV pV YLGpNIHMOHV]WpV HOVHJtWpVpUH LUiQ\XOy programok terjedtek el mindezidáig Csehországban, amelyek leginkább a IHQQWDUWKDWyIHMOGpVN|UQ\H]HWLSLOOpUMpWHUVtWLN Szlovákia $IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNDSFVROyGy1HP]HWL+XPiQHUIRUUiVIHMOHV]WpVL Jelentést fontosnak tartjuk, mert olyan társadalmi problémákkal foglalkozik, amelyek legtöbb stratégiában elhanyagoltak; s a megoldásokra is javaslatokat WHV]$V]HJpQ\VpJDV]RFLiOLVNLUHNHV]WpVDQNpVDURPiNKHO\]HWHQiOXQNLV komoly gond. Az anyag ezekkel foglalkozik.)

116

Svájc 0iU D] HOV HV  IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiKR] NDSFVROyGyDQ  RO\DQ SURMHNWUO WHV]QHN HPOtWpVW DPHO\HW D 6]|YHWVpJL 7DQiFV WiPRJDWRWW GH QHP sorolják fel ezeket. A második (2002-es) stratégiában öt kapcsolódó programot neveznek meg. Amerikai Egyesült Államok $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVEHQ V]HUHSO SURJUDPRN HOVVRUEDQ regionális szinten realizálódnak, a klímaváltozással kapcsolatos ösztönzés-alapú cselekvési program irányvonalait és szektorális stratégiáit azonban szövetségi szinten határozták meg. A programban való részvételt önkéntes alapon képzelik el, és NO|QIpOHJD]GDViJLHOQ\|NEL]WRVtWiViYDONtYiQMiN|V]W|Q|]QL Számos önálló tevékenységi program született, mint például a • • • • • • • • • • •

Élelmezésbiztonsági Nemzeti Akcióprogram, =|OGLSDUDM|YpUWSURJUDP Sztratoszférikus ózon fogyásának megakadályozására irányuló program, Tiszta Víz Akcióprogram, Hulladékgazdálkodási program, Nemzeti környezetvédelmi oktatási alapprogram, Bioenergia program, )HQQWDUWKDWy0H]JD]GDViJL.XWDWiVpV)HMOHV]WpV6$5( SURJUDP Víz és Környezet program (WEP), Tiszta Városok program, Nemzeti családtervezési program.

Kanada „The National Sustainable Development Policy Research Program” (Nemzeti IHQQWDUWKDWyIHMOGpVLNXWDWiVLSURJUDP Dél-Afrika Integrált Környezetgazdálkodási Terv. Ez egy olyan, a környezetigazgatásról és a G|QWpVKR]DWDOL HOMiUiVUyO V]yOy iWIRJy WHUYH]HW DPHO\ HOVHJtWL D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVWYDODPLQWD]HUIRUUiVRNJRQGRVIHOKDV]QiOiViW Nemzeti Földgazdálkodási Program (többek között degradált földek védelme és rehabilitációja), Nemzeti Lakás Program: lakásokkal és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal való ellátás, munkahelyteremtés, képzés.

117

$WiUVDGDOPLV]HUYH]HWHNV]HUHSHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLD készítésében Németország $ N|UQ\H]HWYpG FVRSRUWRN LJHQ DNWtYDN YROWDN $ *HUPDQ /HDJXH IRU 1DWXUH &RQVHUYDWLRQDQG(QYLURQPHQW3URWHFWLRQHOQHYH]pVÄJ\MW´V]HUYH]HWDPHO\  |QiOOy V]HUYH]HW J\MWKHO\H pV  PLOOLy WDJRW V]iPOiO SpOGiXO D WiUVDGDOPL viták során több mint 1000 fórumot, vitát szervezett. Emellett a IRJ\DV]WyYpG szervezetek, az önkormányzatok és a szakszervezetek is sok számos akciót, kampányt indítottak be. A tapasztalatokról általában tartományi szinten készítettek összefoglalókat, melyeket aztán közvitára bocsátottak. Nagy-Britannia A stratégia elkészítésénél nagy szerepe volt az Opportunities for change c. dokumentumnak. Erre több mint  YiODV] pUNH]HWW D KHO\L N|]|VVpJHNWO NH]GYHDOHJNO|QE|]EEWiUVDGDOPLV]HUYH]HWHNLJ, és több mint 4500 észrevételt fogalmaztak meg a kiadvány összefoglalójával kapcsolatban, amelyet YpOHPpQ\H]pVUH ERFViWRWWDN $ YiODV]RN HOHP]pVpYHO D]RQRVtWRWWiN D I problémaköröket, és ezeket beépítették az új stratégiába. Hollandia A nemzeti stratégia számos társadalmi szervezetet nevez meg, amelyik N|]UHPN|G|WW DQQDN NpV]tWpVpEHQ $ V]RNiVRV zöld szervezeteken kívül kiemeljük a nagyon aktív szakszervezeteket: Holland Szakszervezetek Szövetsége, Holland Keresztény Szakszervezet Írország A civil szervezeteknek MDYDVODWWHY YpOHPpQ\H] V]HUHSN van a Fenntartható )HMOGpV 1HP]HWL 7DQiFViQ EHOO (]HQ D IyUXPRQ IRO\LN D] pUGHNHJ\H]WHW WHYpNHQ\VpJD]HOWpUpUGHNHOWVpJDOUHQGV]HUHNN|]|WW Görögország Létrehoztak egy szervezetet (National Committee for NGOs PHO\QHNIFpOMDD kormányzati és a nem kormányzati szervek munkájának összehangolása. Évente két alkalommal rendeznek tanácskozást a szervezet keretében, ezzel biztosítják a QHP NRUPiQ\]DWL V]HUYHN UpV]YpWHOpW *|U|JRUV]iJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL stratégiájának kidolgozásában. Lengyelország Bár az államelnök már 1994-ben támogatásáról biztosította a társadalmi szervezeteket, a IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD NLDODNtWiViEDQ QHP YROW V]iPRWWHYV]HUHSN Csehország $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD elkészítésébe VW D határozathozatalba is bevonták a társadalmi szervezeteket. Számos, a Környezetvédelmi Minisztérium 118

WiPRJDWiViW pOYH] 1*2 YHWW UpV]W D +HO\L $JHQGD HN NLDODNtWiViEDQ D fenntarthatóság irányelvének érvényesülése érdekében, különösen a környezeti QHYHOpVpVWXGDWIRUPiOiVYDODPLQWDWHUPpV]HWPHJU]pVWHUpQ Szlovákia $ VWUDWpJLD V]HULQW D WiUVDGDORPPLQGHQ I FVRSRUWMiQDN NpSYLVHOL UpV]W YHWWHN annak készítésében. Svájc A VWUDWpJLD ÄIHOOUO´ pStWNH]HWW GH D FLYLO WiUVDGDORP NpSYLVHOLQHN LV OHKHWVpJHW DGWDN YpOHPpQ\N NLQ\LOYiQtWiViUD (QQHN I PyGV]HUH D konzultációk szervezése volt. Amerikai Egyesült Államok $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVHNHW D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFVD NpV]tWHWWH amelyben QpJ\WiUVDGDOPLV]HUYH]HWHJ\HJ\NpSYLVHOMH is helyet foglalt. Kanada Létrehoztak egy konzultációs fórumot „National Round Table on the Environment and Economy´ 1HP]HWL .HUHNDV]WDO D .|UQ\H]HWUO pV D Gazdaságról) Külön fórumot hoztak létre a fiatalok részére, melynek elnevezése „Youth Round Table on the Environment„ (Környezeti Kerekasztal Fiataloknak).

$JD]GDViJV]HUHSOLQHNV]HUHSHDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQ Németország Az LSDU pV D NHUHVNHGHOHP NpSYLVHOL a nemzeti stratégia kidolgozása során szorgalmazták a versenyképesség és a nemzetközi viszonyok figyelembevételét. $ QpPHW YiOODODWRN MHOHQWV V]HUHSHW MiWV]RWWDN D ”Dow Jones Sustainability Group Index” kidolgozásában, mely a nagyvállalatok ökológiai és a szociális érzékenységének szintjét képes jelezni. Az ipari, kereskedelmi cégek megszerveztek egy IHQQWDUWKDWy IHMOGpV IyUXPRW („econsense”), és nagy számban csatlakoztak az ENSZ „Global Compact” kezdeményezéséhez. Nagy-Britannia A Stratégia elkészítésével kapcsolatban kiadott Opportunities for change c. dokumentumra érkezett több mint 1000 válasz között sok DJD]GDViJV]HUHSOLWO V]iUPD]RWWLO\PyGRQNLVkifejthették véleményüket, megtehették javaslataikat a stratégiával kapcsolatban.

119

Hollandia A Társadalmi-Gazdasági Tanácsadó Testület (a munkáltatók és munkavállalók V]HUYH]HWH DVWUDWpJLDHONpV]tWpVpQHNIHOHOVHLN|]pWDUWR]RWWYDJ\LVV]HUHSHLJHQ MHOHQWVYROW Írország A gazdasági szervezeteknek D )HQQWDUWKDWy )HMOGpV 1HP]HWL 7DQiFViQ EHOO YDOyV]tQOHJHUVHEEpUGHNpUYpQ\HVtWV]HUHSNYDQ, mint a civil szervezeteknek, PLYHODQHP]HWLVWUDWpJLiEDQDJD]GDViJLSLOOpUWQLNDOHJHUVHEEQHN Csehország $VWUDWpJLDDJD]GDViJLV]HUHSONQHNDG|QWpVKR]DWDOLHOMiUiVEDW|UWpQEHYRQiViW KDQJV~O\R]]D1LQFVLQIRUPiFLyDVWUDWpJLDNpV]tWpVpEHQMiWV]RWWV]HUHSNUO Szlovákia $ JD]GDViJL iJD]DWRN NO|QE|] V]HUYH]HWHLQHN NpSYLVHOL N|]UHPN|GWHN D stratégia elkészítésében. Ennek módszerét nem tárgyalják. Svájc $ YiOODODWRN YiOODONR]yN NpSYLVHOLW EHYRQWiN D VWUDWpJLD NpV]tWpVpEH $ véleménynyilvánítás technikája a konzultáció volt. Amerikai Egyesült Államok $ VWUDWpJLDL MHOHQWpVHNHW NpV]tW )HQQWDUWKDWy )HMOGpV (OQ|NL 7DQiFViEDQ D gazdasági szférát 8 vállalat képviselte. Ezzel a jelentés alkotói között a gazdasági szektor jóval QDJ\REE DUiQ\EDQ NpSYLVHOWHWWH PDJiW PLQW D N|UQ\H]HWYpG szervezetek, vagy egyéb társadalmi csoportok. Kanada 1HP]HWL IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL kutatási program (The National Sustainable 'HYHORSPHQW 3ROLF\ 5HVHDUFK 3URJUDP  (EEHQ D JD]GDViJL V]HUHSON|Q NtYO UpV]WYHWWHNPpJDNRUPiQ\]DWLDWXGRPiQ\RVpVDFLYLOV]IpUDNpSYLVHOLV 9H]HWLIyUXPRW tartottak. A fórumra meghívták a kormány, a gazdaság és a civil V]IpUDNpSYLVHOLW Dél-Afrika Az egyes tevékenységi programok kialakításába általában bevonták a gazdasági pOHW V]HUHSOLW SO D 1HP]HWL (UG &VHOHNYpVL 3URJUDP   PHJDONRWiViEDQ D] LOOHWpNHV PLQLV]WpULXP PHOOHWW HJ\pE NRUPiQ\]DWL V]HUYHN D] HUGLSDU D társadalom és minden tulajdonos részt vett).

120

 $ LQIRUPDWLND pV D] LQWHUQHW V]HUHSH D IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD készítésében Németország Az Internet for Everyone programDIHOQWWLOOLGVHEENRURV]WiO\RNUpV]pUH D] RWWKRQL LOO PXQNDKHO\L V]iPtWyJpS IHOKDV]QiOyL V]LQWHQ W|UWpQ DONDOPD]iViW kívánja ösztönözni. Nagy-Britannia A kormányzati IHQQWDUWKDWy IHMOGpV LQWHUQHWHV DGDWEi]LV 2001 januárjában indult. Hollandia A stratégia készítése során internetes hozzászólásokraYROWOHKHWVpJ Írország A stratégia elkészítése során az informatika szerepét nem hangsúlyozták. A YpJUHKDMWiVEDQ pV D] HOOHQU]pVQpO azonban többször utaltak az informatikai rendszerek fejlesztésének szükségességére. A környezet állapotának HOOHQU]pVpKH] D QHP]HWL VWUDWpJLD PKROGDV UHQGV]HUHN IHOKDV]QiOiViYDO NLIHMOHV]WHWWMHO]UHQGV]HUHN szükségességét említi. A stratégia hangsúlyozza az EYtWpVpQHN Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer szükségességét, melynek eredményeképpen Interneten bárki hozzáférhet a környezeti adatokhoz. Görögország A Környezetvédelmi Intézkedések Programjának keretében megkezdte PN|GpVpW D Nemzeti Környezeti Információs Hálózat, mely szoros kapcsolatban áll az Európai Környezetvédelmi Hivatal (European Environment Agency) EIONET (European Environment Information and Observation 1HWZRUN HOQHYH]pVKiOy]DWiYDO A Környezetvédelmi Minisztérium létrehozta a Nemzeti Környezeti és )HQQWDUWKDWy)HMOGpVL.|]SRQWRW, melynek legfontosabb feladata a környezeti LQIRUPiFLyNNRRUGLQiOiVDD]pULQWHWWHNKH]W|UWpQHOMXWWDWiVD Csehország $ &VHK .|]WiUVDViJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiMiQDN HONpV]tWpVpEHQ fontos szerepet játszott a világháló, hiszen számos nélkülözhetetlen Internetes adatbázis Q\~MWVHJtWVpJHWD]iOODSRWIHOPpUpVKH]LOOHWYHDM|YNpSNLDODNtWiViKR] Csehországban a Környezeti Információs Rendszer fejlesztését a Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Információs Tanácsa koordinálja. 1992-1999 között kiépült a Környezeti Információs Rendszer, melyet 2000-ben Környezeti Információs és Döntéstámogatási Rendszerré átalakítottak át.

121

Szlovákia $ YLOiJKiOyQDN IRQWRV V]HUHSH YROW D WiUVDGDOPL YLWiEDQ $ M|YEH PXWDWy WHUYHNHW D NpV]O ÄSzlovákia Információs Társadalmának Stratégiája” c. dokumentum fogja tartalmazni. Svájc A stratégia nem foglalkozik a világháló szerepével a készítés folyamatában, XJ\DQDNNRUDWXGiVDODS~WiUVDGDORPPHJYDOyVtWiViEDQDODSYHWV]HUHSHWV]iQQDN az internetnek: „Schools on the Net” program. Amerikai Egyesült Államok A stratégiában javasolt informatikai fejlesztéseket két csoportba sorolhatjuk. Egyrészt a hatékonyabb tájékoztatást szolgáló intézkedések, másrészt a környezeti eredmények, teljesítmények mérését V]iPV]HUVtWpVpW pV nyilvántartását szolgáló intézkedések.  yWD PN|GLN D Nemzeti Térinformatikai Adatbázis, amely a fenntartható IHMOGpVVHONDSFVRODWRVGRNXPHQWXPRNHONpV]tWpVpKH]LVMyOKDV]QiOKDWy Kanada Beindították a „Canadian Information System for the Environment” HOQHYH]pVN|UQ\H]HWLLQWHUQHWHVLQIRUPiFLyVUHQGV]HUW Dél-Afrika Számos internetes adatbázishoz biztosított a hozzáférés, például az 1999. évi Nemzeti Környezeti Jelentéshez, vagy Cape Town, Pretoria, Johannesburg és Durban esetében készített városi jelentésekhez.

122

7. Felhasznált szakirodalom 1. Könyvek Dalal-Clayton, B. –Bass, s. eds. (2002) Sustainable Development Strategies, A Resource Book – OECD, UNDP – Earthscan, London, 358p. Dodds, F. ed. (2001) Earth Summit 2002 – A New Deal – Earthscan, London, 364p. Fischer, Th. B. (2002) Strategic Environmental Assessment in Transport and Land Use Planning – Earthscan, London, 284p. Markandya, A. – Halsnaes, K. eds. (2002) Climate change and Sustainable Development – Earthscan, London, 291p. Swiss Federal Council: Sustainable Development Strategy 2002, report dated 27 March 2002, Bern 2002

2. Internetes források

Németország http://www.nachhaltigskeitsrat.de (Perspectives for Germany, Our Strategy for Sustainable Development) Lengyelország http://www.poland-canada.org/publications/ (The Second National Environmental Policy) http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/poland.pdf 2002, Poland, Country Profile)

(Johannesburg

Summit

http://www.zb.eco.pl/gb/20/institut.htm (Institute for Sustainable Development) http://www.mos.gov.pl/mos/publikac/Raporty (Strategia Zrównowazonegno Rozwoju Polski do 2025 Roku) http://www.ncsdnetwork.org/regional/eurpoe/reports/hungary/ceereport.htm (Report of the Meeting on Sustainable Development in Central and Eastern Europe) Dél-Afrika http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/cp2002.htm (Johannesburg Summit 2002 South Africa - Country profile)

123

http://www.egs.uct.ac.za/la21/about.htm (Department of Environmental & Geographical Science) http://www.nrf.ac.za/jhbsummit/docs/erasmus-screen.pdf (Exploring policy interventions for sustainable development in South Africa: a modelling approach) Cseh Köztársaság http://www.ceu.cz/eng/SUR.htm ýHVNê (NRORJLFNê ÒVWDY  &]HFK (QYLURQPHQWDO Institute) http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/cp2002.htm (Johannesburg Summit 2002 Czech Republic - Country profile) http://www.radio.cz/en/article/34130 (Floods and sustainable development in Czech Republic) http://www.hhh.umn.edu/centers/cnt/indicators/czech_re/czh_rep.htm Republic - State of the Environment Summary)

(The

Czech

http://www.vyzkum.cz (Research and Development in the Czech Republic) Kanada http://www.sdinfo.gc.ca/reports/en/monograph16/decision.cfm Decision Making in Sustainable Development)

(Information

for

http://strategis.ic.gc.ca/epic/internet/insd-dd.nsf/vwapj/Sustainable_development.pdf/ $FILE/Sustainable_development.pdf (Industry Canada – Sustainable Development Strategy II.) http://www.hrdc-drhc.gc.ca/dept/sds/2001.pdf (Human Canadas’ - Sustainable Development Strategy II.)

Resources

http://www.ec.gc.ca/sd-dd_consult//pdf/sds2001_2003_final_e.pdf Canada - Sustainable Development Strategy II.)

Development (Environment

http://www.ec.gc.ca/press/2001/010214_b_e.htm (Government of Canada - Highlights of Updated Sustainable Development Strategies) http://www.ec.gc.ca/sd-dd_consult/dpr2002table_e.html (Environment Canada's Sustainable Development Strategy 2001-2003, Implementation Progress Report) http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/canada.pdf 2002 - Canada - Country profile)

(Johannesburg

Summit

http://www.nrtee-trnee.ca/eng/programs/Current_Programs/SDIndicators/ESDIReport/ESDI-Report-E.pdf (Environment and Sustainable Development Indicators for Canada) http://www.sdinfo.gc.ca/reports/en/ggg/guide_I.cfm (Government of Canada - A Guide to Green Government) 124

Görögország http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/greece.pdf 2002 - Greece - Country profile)

(Johannesburg

Summit

http://www.mtnforum.org/resources/library/kouta02b.htm (Sustainable rural development and innovative mechanisms in greece) http://www.acci.gr/trade/No25/30_33.pdf (Community support framework III for Greece and Sustainable development) http://www.meteo.noa.gr/ (The Institute of Environmental Research and Sustainable Development) Amerikai Egyesült Államok http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/usa.pdf (Johannesburg Summit 2002 United States of America - Country profile) http://www.epa.gov/epahome/programs.htm http://clinton2.nara.gov/PCSD/ http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/tsa.pdf (Towards a Sustainable America) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/amer-top.html (Sustainable America A New Consensus for the Prosperty, Opportunity and a Healthy Environment for the Future) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/Progress_Report.html Consensus: A Progress Report On Sustainable America)

(Building

On

http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/Snapshot.html (The Road to Sustainable Development: A Snapshot of Activities in the United States) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/eco-top.html (Eco-Efficiency Task Force Report) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/energy-top.html (Energy and Transportation Task Force Report) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/pop-toc.html (Population and Consumption Task Force Report) http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/TF_Reports/ag-top.html Agriculture Task Force Report)

(Sustainable

http://clinton2.nara.gov/PCSD/Publications/suscomm/ind_suscom.html Communities Task force Report)

(Sustainable

Írország http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/ireland.pdf 2002 - Ireland - Country profile)

(Johannesburg

Summit

125

www.environ.ie/environ/Sustainable_Development_Strategy.pdf Development: A Strategy for Ireland)

(Sustainable

Nagy-Britannia (Egyesült Királyság) http://www.defra.gov.uk/ (Department for Environment Food and Rural Affairs) http://www.sustainable-development.gov.uk/ (Sustainable Development - the UK Government's approach) http://www.sd-commission.gov.uk/pubs (Sustanaiable Development Commission) http://www.drdni.gov.uk/ (Department for Regional Development) http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/countr/uk/ Information on The United Kingdom)

(Sustainable

Development

http://www.dti.gov.uk/sustainability/strategy/1a.htm Industry, Strategy)

(Department

of

http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/natlinfo.htm Sustainable Development, Country Profiles)

(United Nations Division for

Trade

-

and

http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/uk.pdf (Johannesburg Summit, Country Profiles, United Kingdom) http://www.sustainable-development.gov.uk/uk_strategy/content.htm (Sustainable Development - the UK Government’s approach, A strategy for sustainable development for the United Kingdom) www.defra.gov.uk/farm/sustain (Strategy for Sustainable Farming and Food) www.strategy.gov.uk/2002/waste/report.pdf (Waste not, Want not, A strategy for tackling the waste problem in England) Szlovákia http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/slovakia.pdf (Johannesburg 2002 – Country Profile)

Summit

http://www.lifeenv.gov.sk/minis/ (Környezetvédelmi Minisztérium honlapja) http://www.tur.sk (NSDS OF SLOVAK REPUBLIC) http://www.arcchip.cz/w01/w01_appendix3.pdf (NSDS Summary of Slovakia) http://www.undp.sk/Reg_progs/Human_dev.asp Report)

(National

Human

Development

Hollandia http://www.un.org/esa/agenda21/natlinfo/wssd/netherlands.pdf Country Profile)

(Netherlands

–

http://www.unep.org/unep/envmin.htm (UN Environment Programme)

126

http://www.vrom.nl (Ten Years After: Implementing Sustainability In The Netherlands Since 1992 – Építésügyi, Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium) http://www.nsdo.nl (Környezetvédelmi Minisztérium holland honlapja) http://www.rivm.nl/environmentaldata (National Institute of Public Health and Environment) http://www.rivm.nl/milieuennatuurcompendium/nl Svájc http://www.bbl.admin.ch/bundespublikationen (Swiss Federal Office for Buildings and Logistics) http://www.are.admin.ch (The Federal Council’s Sustainable Development Strategy 2002) http://www. johannesburg2002.ch (Johannesburg Summit 2002 - Swiss - Country profile)

127

Mellékletek

128

1. melléklet

)HQQWDUWKDWyIHMOGpVLSURJUDPRN &VHKRUV]iJIHQQWDUWKDWyIHMO GpVLVWUDWpJLiMD $ N|YHWNH] IHOVRUROiV D &VHK .|]WiUVDViJ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVpW FpO]y SURJUDPMDLUyODIV]|YHJUpV]EHQPHJIRJDOPD]RWWVWUDWpJLDLFpONLW]pVHNHQDODSV]LNpV QHPWHNLQWKHWNRPSOH[QHN I.

A társadalom és az egyének fenntarthatósági tudatának megváltoztatását célzó programok célja: • az oktatási programok formájának és tartalmának módosítása az összes iskolában, illetve az iskolán kívüli oktatásban egyaránt, valamint ezek támogatása, • társadalmi-gazdasági és környezeti nevelés a közszolgálati médián keresztül, valamint a fenntarthatóságra való ösztönzés az egyéb médiumok segítségével, • a környezeti mozgalmak nyilvánosság általi támogatottságának elérése, a lakosság informálása és ösztönzése az állami döntések meghozatalában való részvételre, • a tudományok és a kutatások támogatása, ideértve a társdalmi-biológiai területeket is, valamint a fenntarthatóság területén elért eredmények DONDOPD]iViQDNpVQpSV]HUVtWpVpQHNDWiPRJDWiVD

II. A fenntartható területgazdálkodás programjainak célja: • az ökológiai stabilitás országos rendszerének és a tájak revitalizációjának befejezése, a tájak teherbíró képességének regenerálása, valamint esztétikai értékeinek és kulturális emlékeinek helyreállítása, • DIRO\yNYt]J\MWWHUOHWpQHNIRO\yUHQGV]HUHN UHYLWDOL]iOiVD • D PHJIHOHO PH]JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHN YDODPLQW D N|UQ\H]HWL WHUPHOpV támogatása, • D]HUGNNH]HOpVH • területek és települések árvízvédelmének megoldása, • a bányászat és az energia szektor által degradált területek helyreállítása, • a régi ökológiai terhelések megszüntetése, • vízforrás védelem biztosítása. III. Az energia és a gazdaság, valamint a gazdasági alapú ágazati struktúrák nyersanyag-felhasználásának csökkentését támogató programok célja: • HUpVHQHUJLDIRUUiVRNYpGHOPHD]RNYLVV]DIRUJDWiVDpV~jrahasznosítása, • PHJ~MXOyHQHUJLDpVHUIRUUiVRNKDV]QiODWiQDNWiPRJDWiVD

129

• a harmadik szektor támogatása, illetve annak nemzetgazdasági szerepének növelése, • D UHNUHiFLy WXUL]PXV pV WHUPiOIUG EHUXKi]iVRN N|UQ\H]HWEDUiW IRUPiLQDN támogatása. IV. $&VHK.|]WiUVDViJWHUOHWpQDODNRVViJpVDWHOHSOpVHNVWDELOL]iOWIHMOGpVpW szolgáló programok célja: • a családok, a megfontolt migrációs politika támogatása, a születési arányszám növelése, • vidékfejlesztés, • EDUQDPH]VEHUXKi]iVRNWiPRJDWiVD, • a települések immobilis kulturális örökségének védelme, • |QHOOiWyWHUPpV]HWHVJD]GDViJLPLNURUpJLyNNLDODNtWiViQDNpVPN|GWHWpVpQHND támogatása, • a szennyvízkezelési tervek végrehajtása. V. A környezetbarát hulladékgazdálkodást támogató programok célja: • régi szeméttelepek revitalizációja, • bizonyos hulladékok hasznosításának támogatása (autóroncsok, gumik, elemek, KWJpSHNYHV]pO\HVDQ\DJRNDWWDUWDOPD]yWHUPpNHNVWE  • a másodlagos nyersanyagok, a hulladék anyagok hasznosításának, illetve a hatékony energiafelhasználásnak, valamint a visszaforgatásnak a támogatása, • a hulladék nélküli termelés, technológiák, termékek, illetve a visszaforgatható csomagolások támogatása a felhasználói ciklus problematikus végének irányításával, valamint a hulladékok szétbontásának és hasznosításának HOVHJtWpVH VI. A hatékonyabb közigazgatás (állami és városi egyaránt) kialakítását támogató programok célja: • DSDUODPHQWLNpSYLVHONDYiURVLEL]RWWViJRNWDJMDLQDNYDODPLQWDN|]LJD]JDWiV PLQGHQV]LQWMpQDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVEHQGROJR]yWLV]WYLVHONRNWDWiVD • UpJLyN pV YiURVRN IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLiLQDN NLGROJR]iVD YDODPLQW D]RNQDND]HJ\pEIHMOGpVLGRNXPHQWXPRNNDOW|UWpQN|OFV|Q|VPHJIHOHOWHWpVH D] HJ\PiVED NDSFVROyGiV NLDODNtWiVD FpOMiEyOLGHpUWYH PLQGHQ V]LQW WHUOHWL tervet is), • D ODNRVViJ WXGDWRVViJiQDN pV D YiURVRN UpJLyN N|]pUGHN WHYpNHQ\VpJHLUH LOOHWYH RUV]iJRV pV QHP]HWN|]L N|]pUGHN WHYpNHQ\VpJHNUH YRQDWNR]y G|QWpVKR]DWDOEDQYDOyUpV]YpWHOLOHKHWVpJHLQHNMDYtWiVD • a közigazgatás terén a fejlett országok közötti szaktudás kicserélése, szakmai gyakorlatok, külföldi képzések, testvér programok kialakítása, valamint külföldi V]DNpUWN YHQGpJO OiWiViQDN pV D YHON W|UWpQ HJ\WWPN|GpVQHN D támogatása,

130

• nemzetkö]L NRRSHUiFLy HOVHJtWpVH YDODPLQW D &VHK .|]WiUVDViJ NRQWLQHQWiOLV és globális fenntarthatósággal kapcsolatos problémák, illetve társadalmi zavargások, háborúk, természeti katasztrófák stb. megoldásában való részvételének támogatása. VII. A közlekedést és a közlekedési szolgálat átalakítását támogató programok célja: • D] HXUySDL N|]OHNHGpVL IRO\RVyNKR] NDSFVROyGy I N|]OHNHGpVL KiOy]DWRN kiépítésének befejezése, illetve modernizálása, vállalva azok környezeti szempontból való megfelelését, • kombinált, tartályos teherszállítás kialakítása a vasútfejlesztésre koncentrálva, • a jelenlegi közúti és vasúti hálózat fenntartásának, helyreállításának, PRGHUQL]iFLyMiQDN HOVHJtWpVH LGHpUWYH D PHOOpNXWDNDW LOOHWYH D mellékvonalakat is, • a hiányos vasúti összeköttetések és szakaszok kialakítása, valamint új megállók építése, • a tömegközlekedés támogatása (a városokon belül és a városok között egyaránt), • a gyaloglás és a kerékpáros közlekedés, valamint ezek térbeli elkülönülésének a támogatása (ideértve sétálóutcák, turista útvonalak, sípályák és vidéki kerékpárutak kiépítését), • új közlekedési rendszerek, illetve eszközök létrejöttét célzó kutatások és fejlesztések támogatása, csökkentve a közlekedés negatív környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásait. VIII.A Cseh Köztársaságban a gazdaság, a település szerkezet, valamint néhány UpJLy LOOHWYH KHO\VpJ N|UQ\H]HWpQHN UHKDELOLWiFLyMiW HOVHJtW SURJUDPRN célja: • • • • • • • • •

a gazdaság és a település szerkezet revitalizációja Sokolov térségében, a gazdaság és a település szerkezet revitalizációja az SHP térségben, a gazdaság és a település szerkezet revitalizációja Ostrava térségében, a városszerkezet átalakítása, valamint a környezet kezelése Prágában és KözépCsehországban, a környezet kezelése Hodonín térségében, a Zaclér – Svatonovice térség rehabilitációja, az uránbányászat negatív hatásainak megszüntetése Ceska Lípa térségében, D N|YHWNH] WHUOHWHN WHOHSOpVHLQHN pV PLNURUpJLyLQDN N|UQ\H]HWL NH]HOpVpW célzó méréseinek támogatása: Plzen, Brno, Kolín, Prerov, Mydlovary Ceské Budejovice térségében stb., az egykori laktanyák revitalizálása.

131

,; $ MRJV]DEiO\J\MWHPpQ\ PyGRVtWiViQDN D MRJL V]DEiO\RN YpJUHKDMWiViW VUJHW D N|]LJD]JDWiVEDQ D JD]GDViJL HV]N|]|N V]HUHSpQHN Q|YHOpVpW HOVHJtWSURJUDPRNFpOMD • a jogtár felülvizsgálata a cseh alkotmánnyal, a Jogi és Függetlenségi Okirattal, valamint az EU-s joganyaggal való gyorsabb harmonizáció érdekében, a régi rendszer hibáinak kiküszöbölése, • D EtUyViJRN pV HJ\pE EQJ\HNNHO IRJODONR]y LQWp]PpQ\HN V]HUYHN PHJHUVtWpVH YDODPLQW D W|UYpQ\L YpJUHKDMWiV KDWpNRQ\ViJiQDN LOOHWYH sebességének növelése, • a fenntarthatósági irányelvek integrálása minden törvénybe és szabályozásba, ideértve a közigazgatásról szóló törvényeket is (a szubszidiaritás elvét is figyelembe véve), illetve az adótörvényeket, valamint ezek költségvetési HOtUiVDLWÄ]|OGDGyUHIRUP´  • a tisztaság és aUHQGYpGHOPpQHNHUVtWpVHDN|UQ\H]HWWHOWHUPpV]HWWHOpVWiMMDO NDSFVRODWRV V]DQNFLyN IHMOHV]WpVH D EQWHW W|UYpQ\N|Q\Y LGH YRQDWNR]y törvényeinek mennyiségi és hatékonysági fejlesztése), • QHP]HWN|]L HJ\WWPN|GpV D IHOGHUtWHWOHQ JD]GDViJL pV N|UQ\H]HWL EQJ\HN megoldásában, a terrorizmus ellen, illetve egyéb, a határokon átnyúló negatív jelenségek ellen.

132

2. melléklet

,UiQ\HOYHNpVNULWpULXPRNDIHQQWDUWKDWyIHMOGpVHOpUpVpKH](Csehország) $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVL VWUDWpJLD FpOMD D QHP]HWJD]GDViJ |NRKDWpNRQ\ UHQGV]HUUp W|UWpQ iWDODNtWiVD (] D UHQGV]HU QHP FV|NNHQWL D WHUPpV]HWHV Q\HUVDQ\DJIRUUiVRNDW pV V]ROJiOWDWiVRNDW KDQHP YpGHOPH]HQ pV WDNDUpNRVDQ JD]GiONRGLN D]RNNDO (] PLQGHQHN HOWW D WHUPpV]HWHV HUIRUUiVRN pV D] HQHUJLD IHOKDV]QiOiViQDN FV|NNHQWpVpW MHOHQWL (]]HO D] HPEHUL WHYpNHQ\VpJHNEO V]iUPD]y KXOODGpNRNpVV]HQQ\H]DQ\DJRNiOWDODWHUPpV]HWHWpVDWiMDWpUWWHUKHOpVHNDWiMDNpV D WHUPpV]HW WHKHUEtUy NpSHVVpJpQHN PHJIHOHO V]LQWUH FV|NNHQQHN 7HKiW D PHJ~MXOy HUIRUUiVRN KDV]QiODWiQDN D] DQ\DJ pV HQHUJLDKDWpNRQ\ViJ HOpUpVpQHN D WLV]WD pV tisztító technológiák alkalmazásának, valamint az anyag- és energiaújrahasznosításnak a támogatása kiemelt fontosságú. Mindezek megvalósításához a gazdaságban, a társadalomban és a környezetben egyaránt szükséges vizsgálatokat végezni. $ IHQQWDUWKDWy IHMOGpVVHO NDSFVRODWRV KDWiUR]DWKR]DWDOW VHJtWL D N|YHWNH] HOOHQU]OLVWDDPHO\DIHQQWDUWKDWyIHMOGpVLUiQ\HOYHLWDGMDPHJD&VHK.|]WiUVDViJ )HQQWDUWKDWy)HMOGpVL6WUDWpJLiMDDODSMiQ$]LUiQ\HOYHNPLQGLJN|WHOH]pUYpQ\HN 1. irányelv: DIHQQWDUWKDWyViJPHJIHOHOV]HPSRQWMDLQDNILJ\HOHPEHYpWHOHLGHpUWYHD M|YJHQHUiFLyLQDNV]NVpJOHWHLQHNILJ\HOHPEHYpWHOpWLV 2. irányelv: DIEEWiUVDGDOPLFVRSRUWRNYpOHPpQ\pQHNILJ\HOHPEHYpWHOHYDODPLQWD V]DEDGViJpVHJ\HQOVpJpUYpQ\HVtWpVHJHQHUiFLyNN|]|WWLJHQHUiFLyNRQ belüli, valamint interregionális szolidaritás) 3. irányelv: D] iOODPSROJiURN WiPRJDWiVD D UpV]OHJHV WiUVDGDOPL IHMOGpVEHQ valamint a fenntarthatóság társadalmi aspektusaiban való IHOHOVVpJYiOODOiVEDQ 4. irányelv: a fenntartható technológia támogatása 5. irányelv: a kulturális szükségletek, figyelembevétele

az

oktatás

és

a

gyermeknevelés

6. irányelv: D IHQQWDUWKDWyViJ LUiQ\HOYHLQHN ILJ\HOHPEHYpWHOH pV HJ\LGHMOHJ PDJDV V]LQWpVVWDELOJD]GDViJLQ|YHNHGpVpVIRJODONR]WDWiVHOpUpVH 7. irányelv: D N|UQ\H]HWWHO YDODPLQW D WHUPpV]HWL HUIRUUiVRNNDO NDSFVRODWRV fenntarthatósági irányelvek figyelembevétele 8. irányelv: a fenntarthatóság irányelveinek figyelembevétele tekintettel a N|]LJD]JDWiVLOOHWYHDQQDNV]HUYH]HWHLQHNOHKHWVpJHLUHNO|Q|VNpSSHQ ügyelve a hatáskörre, a menedzsment teljesítményére és átláthatóságára, a szubszidiaritás elvére, az integrált megközelítésekre, a nyilvánosság bevonására stb.) 9. irányelv: D QHP]HWN|]L HJ\WWPN|GpVUH YRQDWNR]y IHQQWDUWKDWyViJi irányelvek figyelembevétele, valamint a globális biztonság biztosítása

133

3. melléklet

$JD]GDViJKDJ\RPiQ\RVpVSRV]WLQGXV]WULiOLVPRGHOOMHN|]|WWLIEE különbségek összefoglaló táblázata 6]ORYiNLDIHQQWDUWKDWyIHMO GpVL stratégiájából) A gazdaság hagyományos modellje Többlettermelés- és fogyasztás Rövid távú célok és tervezés, profitmaximalizálás Koncentráció, centralizáció, hierarchizáltság (J\V]HUVSHFLDOL]iOWPXQNDHUiOWDOiEDQ alacsony képzettséggel

A gazdaság fenntartható modellje Az emberi szükségletek diverzifikálása és LQGLYLGXDOL]iFLyMDpVV]HUIRJ\DV]WiV Hosszú távú célok és tervezés

A gazdaság és a társadalom szervezeteinek hálózata Magasan kvalifikált és sokoldalúan NpS]HWWPXQNDHU A forrás- és energiahasználat Forráspazarlás és hatástalan minimalizálása, ugyanakkor maximális felhasználásuk hatékonyság +XOODGpNW|EEOHWpVDV]HQQ\H]N A hulladék és a nem kívánatos emissziója kibocsátások minimalizálása Tömeg- és sorozatgyártás, az áruk és A termelés és a szolgáltatások szolgáltatások uniformizálása divezifikációja Az árak externalizálása Az árak internalizálása $WHUPpV]HWIRUUiVNpQWW|UWpQIHOIRJiVD $WHUPpV]HWYDOyGLpUWpNNpQWW|UWpQ DPHO\QHPSUHIHUiOMDDN|UQ\H]HWPLQVpJ IHOIRJiVDDPHO\DN|UQ\H]HWPLQVpJ védelmét védelmét hangsúlyozza A helyi gazdaságok felszámolása a A globalizáció kiegészítése a helyi globalizáció révén gazdasági tevékenységek által Az ország gazdaságának fejlettsége a Az ország gazdaságának fejlettsége a gazdaság integrációján, a szociális és JD]GDViJLSURGXNWLYLWiVDODSMiQPpUKHW N|UQ\H]HWLLQGLNiWRURNDODSMiQPpUKHW

134