JELENTÉS. az Országos Mentőszolgálat költségvetési cún pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről.!995. június 257

JELENTÉS az Országos Mentőszolgálat költségvetési cún pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

!995. június

257.

Az

ellenőrzést

vezette:

Nagy Akosné Az

ellenőrzést

számvev5

főtanácsos

végezték:

Balázs Andrásné Eötvös Magdolna Papp Sándor Pásztor Katalin dr. Solymár Károlyné

számvev5 tanácsos számvev5 számvev{J számvevő

lcülső

szakért5

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-11-43/1994/1995. Témaszám: 230.

JELENTÉS az Országos Mentöszolgálat költségvetési eim pénzügyi-gazdasági ellenörzéséröl

Az állami feladatként elismert mentés és betegszállítás ellátására 1948-ban a

Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, valamint a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesület összevonásával,államosításávallétrehozták az Országos Mentőszol­ gálatot (OMSZ). Az országosan egységes mentésszervezés hatására kialakult az egységes baleseti hívószám (04) rendszere; azonos szakmai ellátási elvek érvényesülnek; a mentőjár­ művek egységes mentéstechnikai felszereléssel ellátottak; országosan egységes az elvi és gyakorlati operatív irányítás; az országot teljesen lefedi a nagy hatósugarú, saját frekvencián üzemelő, URH rádiórendszer; önálló orvosi szakágként elismert és egyetemi oktatásra került az oxyológia (sürgősségi orvostan); a mentőtiszt képzés főiskolai szintű, szakmunkásképzettségnek minősül a mentőápolás. A költségvetési törvények az OMSZ-t a központi költségvetés szerkezetében 6. cím alatt a XI. Népjóléti Minisztérium (NM) fejezet alá sorolták. A Társadalombiztosítási Alap és a központi költségvetés közötti forráscsere következtében 1990-től a cím működési kiadásait a Társadalombiztosítási Alap - 1992-től az Egészségbiztosítási Alap - finanszírozza, míg a felújítási és beruházási forrásokat továbbra is a központi költségvetés biztosítja. Az OMSZ költségvetése az 1991. évi 2.686 M Ft-ról 1994-re 3.480 M Ft-ra

emelkedett. Kiadásai 1991-ben 3.043 M Ft-ra, 1992-ben 3.445 M Ft-ra, 1993-ban 4.287 M Ft-ra, 1994. l. félévében időarányost meghaladó mértékben (59%) teljesültek, melyek fedezetéhez a központi költségvetés 1991-ben 33 M Ft, 1992-ben 45 M Ft, 1993-ben 362 M Ft, 1994. l. félévben 15 M Ft támogatást adott. A társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök ugyanezen időszakban

-2-

2.723 M Ft, 3.224 M Ft, 3.714 M Ft, 2.683 M Ft összegben realizálódtak. Az OMSZ-nál foglalkoztatottak létszáma az 1991. évi 6.158 f6ről 1994-ben 6.876 főre emelkedett. Az ellenőrzés célja volt, hogy értékelje a mentés és betegszállítás állami feladatának tárgyi és személyi feltételekkel való összehangoltságát, a tevékenység szervezésének célszerűségét, az OMSZ gazdálkodásában a törvényességi, célszerűségi és eredményességi követelmények érvényesülését, a finanszírozás rendjét, koordináltságát Az ellenőrzés az 1991-1994. l. félév időszakra kiterjedően az OMSZ költségvetési gazdálkodására irányult. Az ott végzett helyszíni ellenőrzés tapasztalatai kiegészültek 22 mentő- és betegszállító szervezet tanúsítványokkal dokumentált adatainak elemzéséveL

I. Következtetések, javaslatok

A társadalmi, gazdasági változásokhoz, a reformok igényéhez nem igazodott megfelelően amentésügy jogi szabályozása, így az elavult, hiányos és ellentmondásos. Amentés specifikus követelményrendszere jogi, szakmai szabályozásának hiánya, a szolgáltatásban résztvevő szervezetek területi ellátási kötelezettségének tisztázatlauságai hosszabb távon gyengítik a feladatellátás biztonságát, a teljesítmény követelmények érvényesülését A betegbeutalás szakmai rendjének keretei között nem érvényesült maradéktalanul a gazdálkodás követelménye, mivel az indokolatlan, ésszerűtlen betegszállításokat a finanszírozókérdemben nem vizsgálták, nem szankcionálták. Nem történt érdemi intézkedés a mentésügy szakmai koncepciójának, intézményi struktúrájának, gazdálkodási rendjének, a területi egészségügyi, önkormányzati, társadalmi kapcsolatrendszerének a megváltozott viszonyokhoz igazodó olyan kidolgozására, amely széleskörű szakmai és társadalmi véleményütköztetésre és elfogadoltságra alapozódik.

'

-3-

Az egy szakfeladatként kezelt mentöszolgálat és ennek intézményfinanszírozása korlátozta a mentés, betegszállítás tevékenységek külön-külön támogatásának megalapozását. !992. óta húzódik a betegszállítás teljesítményfinanszírozásához szükséges kormány- és miniszteri rendelet-tervezetek kidolgozása, az egészségügyi törvény szükséges módosítása.

Az egységes mentöszervezetre kidolgozott reformterv nem vált az egészségügyi reform részévé, az OMSZ kiforratlan belső ügye maradt. Részleges és következetlen végrehajtása és hibái miatt az intézmény feladat- és szervezetrendszere esetenként összehangolatlan. Az OMSZ tevékenységének, miíködési és gazdálkodási rendjének szabályozottsága nem volt kielégítö. Elfogadott elvek és világos koncepció hiányában nem történt meg az alapító okirat jóváhagyása, ebböl következőleg elhúzódott az intézményi működési szabályzatok átdolgozása, hatálybaléptetése. Az intézményi gazdálkodás szervezési m6dja, irányítási rendje még túlzottan centralizált volt. A költségvetési gazdálkodás, a pénzügyi, számviteli folyamatok irányításának hiányos személyi feltétele miatt e tevékenységek szervezése, vezetöi ellenőrzése háttérbe szorult. Az OMSZ információs rendszere még nem fogta át az orvosszakmai feladatok adatigényét. Nem volt egységes a vizsgált években a feladatellátás jellemzésére kidolgozott mutatószám rendszer. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a lehetségesnél szűkebb volt az információk elemzése nyomán tett pénzügyi-gazdasági intézkedés.

A tulajdonosi és finanszírozói funkciók elkülönülése - a szükséges szabályozás hiányában - a felügyeleti jogosítványok formális érvényesítéséhez (pénzmaradvány elszámolás, terv jóváhagyás, stb.) és összehangolatlansághoz (ellenőrzés) vezetett. Az OMSZ-szel szembeni növekvő igények kielégítését, a mentés biztonságát és a feladatellátás színvonalának megőrzését már egyaránt veszélyeztetik a mentő­ szolgálat költségvetési tervezésében és finanszírozásában tapasztalt ellentmondások, anomáliák.

A központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok időben, tartalomban és módszerben összehangolatlan tervezése, jóváhagyása miatt az intézményi költség-

-4-

vetési tervezés formálissá vált, egyre kevésbé alapozta meg a gazdálkodást. A feladat és források közötti összhang tartósan hiányzott. A bevételi előirányzatok alátervezettsége folytán, az intézményi költségvetés belső arányaiban is torz volt, jóváhagyása elhúzódott. A jogi szabályozás ugyanakkor a központi költségvetés és társadalombiztosítási alapok közötti szinkronhiányt a gazdálkodás fokozatos liberalizálásával próbálta megszüntetni. A kiemeit előirányzatok felhasználási kötöttségének fokozatos oldása az előirányzat-módosítások mozgásterét növelte, ezért vizsgálatunk szabálytalanságot csak egyes években, eseti jelleggel tárt fel.

'

Az OMSZ költségvetési gazdálkodását nem szolgálta megfelelöen a finanszírozás. A pénzellátás nem volt tervszerűen megalapozott, dokumentálisan alátámasztott és szükségletekhez igazított. A finanszírozási szerződést késedelmesen, hiányosan és a pénzügyi előirányzat rögzítésének hiányában kötötték. Az alultervezés, a szintrehozások elmaradása, áremelkedések ellentételezésének késedelmes folyósítása következtében az OMSZ 1992. évtől kezdődően rendszeresen súlyos likviditási gondokkal küzdött. Az OMSZ a banki kapcsolatokra vonatkozó előírásokat többször megszegte, mivel 1992-ben nem megengedett célra bankhitelt vett fel, illetve nem tartotta be a költségvetési szervek bankszámlavezetését korlátozó rendelkezést. Átmenetileg szabad pénzeszközeinek hasznosítására választott befektetési formái sem feleltek meg a jogszabályi lehetőségeknek.

A tényleges intézményi pénzmaradvány az egyes években - az érdemi felülvizsgálat hiányában feltáratlan - szabálytalan elszámolások miatt eltért a kimutatott és jóváhagyott pénzmaradvány összegétől, felhasználása azonban az előírások megtartásával történt. A takarékossági intézkedések ellenére az erőforrásokkal való gazdálkodás célszerüsége és eredményessége csak részben volt megfelelő. Az OMSZ létszám- és bérgazdálkodása koncepcionálisan nem volt megalapozott, a foglalkoztatási irányelveket nem határozták meg. Az intézményi létszámellátottság javulása látszólagos és ellentmondásos. A meglévő állomány terhelése lényegében nem csökkent, növekvő a mellékállásban foglalkoztatott saját dolgozók száma, s változatlanul jelentős a túlóra. A betöltetlen álláshelyek mértéke, a

__

,_,l

l

jiJO

-5-

fluktuáció továbbra is magas. Ez is oka volt annak, hogy a túlóra elrendelhető mértékére vonatkozó előírásokat nem tartották be maradéktalanul. Az OMSZ bérgazdálkodása feszített volt, különösen az 1992-1993. években. A béralapelőirányzatok a központi bérfejlesztések ellenére sem biztosították a közalkalmazotti törvény végrehajtásával felmerülő többletkiadások fedezetét A Kjt-ben meghatározott kötelező besorolásokat teljeskörűerr a törvényben előírt határidönél később, az I 994. májusában kapott póttámogatás terhére, visszamenőlegesen hajtották végre. A bérfeszültségeket esetenként az intézményi gazdálkodás hiányosságai is fokozták. Az OMSZ tárgyi eszköz ellátottsága mennyiségben, használhatóságban - részben

ellentmondásosan - javult. A beruházási források felhasználása esetenként nem az adott célnak megfelelő volt. A beruházási döntések esetenként nem voltak kellően megalapozottak, nem érvényesítették megfelelőerr a célszerűség és indokoltság szempontjait A kormányzati beruházási forrásból finanszírozott gépjármű típusváltás TOYOTA programja pénzügyi, gazdasági és használhatósági szempontból hibás döntés volt. A barter ügylet meghiúsulásamiatt I 99 I- I 992. között a gépkocsi beszerzéseket tervszerűtlenség, kapkodás és gazdaságtalan lépések sorozata jellemezte. A tervezett szállítási ütemtől elmaradó beszerzések Iniatt jelentős volt az indokolatlanul lekötött beruházási keret és ez terven felüli - saját forrásból fedezett - gépkocsi vásárláshoz vezetett. A TOYOTA program végrehajtása müszaki és üzemeltetési szempontból viszont jó döntésnek bizonyult. Nőtt a gépjárműpark biztonsága, s ennek hatására jelentősen csökkent a tartalék gépkocsiállomány, illetve a karbantartási, javítási munkaigény. Ez a vizsgált időszakban a Iétszámcsökkentés mellett szervezeti változásokat, vállalkozást is lehetövé tett. A helikopterpark bövítése nagy összegű beruházási forrást kötött le, a kapcsolódó fejlesztések hiányában azonban a kapacitás igénybevétel változatlanul alacsony szintű.

A felújítási döntések gyakran nem voltak ésszerűek, mivel az ingatlan felújítások nem igazadtak megfelelőerr a mentőállomások funkcióbetöltő képességéhez, illetve a gépkocsi selejtezések ütemezéséhez. A müködési kiadások körében a takarékossági törekvés érzékelhető volt, ugyanakkor egyes - pl. a készletgazdálkodás körében végrehajtott - kényszerű intézkedések nem voltak célszerűek.

-6-

Az OMSZ számviteli rendje, könyvvezetése csak részben felelt meg a számviteli

törvény előírásainak. A szabályozás hiányosságai is hozzájárultak ahhoz, hogy leülönösen a beruházások, felújítások elszámolásánál időnként és esetenként nem az előírások szerint jártak el, illetve több esetben nem tettek eleget a számviteli törvény valódiság követelményének. A vagyonbiztonság kielégítő annak ellenére, hogy a vagyonvédelmi követelményeket nem érvényesítették maradéktalanul. Az ellenőrzés nem volt az irányítás hatékony eszköze, a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzések tapasztalatai hasznosításának elmaradása, késedelme, illetve az intézményi belső ellenőrzés nem megfelelő funkcionálása miatt. Az

ellenőrzés

megállapításai alapján javasoljuk:

az Országgyűlés részére: törvényalkotó munkája során - a központi költségvetést és a társadalombiztosítási alapok költségvetését minden évben azonos időben hagyja jóvá; - gondoskodjon az egészségügyi törvény módosításával a mentés specifikus törvényi szabályozásáról; a Kormány részére: - gondoskodjon arról, hogy a központi költségvetést és a társadalombiztosítási alapok költségvetését tartalmilag és időben összehangoltan terjesszék be jóváhagyásra az Országgyűléshez; - a mentőszolgálat szükséges megújítása - és ehhez a megfelelő feltételek - az egészségügy reformfolyamatának részeként nyerjen megoldást; - intézkedjen arról, hogy az államháztartási reform keretében a tulajdonosi és finanszírozó i funkciók különválasztását áttekintsék- és e két funkció különválása esetén - a jogalkotói munka során a felügyeleti jogkört és a költségvetési beszárnoltatást megfelelően szabályozzák; a Népjóléti Minisztérium részére: - adja ki az alapító okiratot az OMSZ részére; a Pénzügyminisztérium részére: - segítse a mentőszolgálat szakfeladat mentés és betegszállítás feladatokra bontásával a két tevékenység külön-külön finanszírozásának megalapozását;

-7-

az OMSZ részére: - tegyen intézkedéseket feladatellátásának szervezettsége, szervezete korszerűsí­ tése, működési rendje és szabályozottsága, az erőforrásokkal való célszerű gazdálkodás, továbbá a belső ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében; - vizsgálja meg hatáskörében - a feltárt tényállás alapján - a mérlegvalódiság követelményének megsértésével kapcsolatos személyi felelősséget.

n. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A) Amentésügy feladat-, szervezet- és finanszírozási rendszerének szabályozottsága A társadalmi, gazdasági változások új követelményeket támasztottak az egészségüggyel szemben, kiváltva és elindítva annak reformját. Az egészségügy reformfolyamatának hiányosságai, ellentmondásai a sajátosságokkal motivá!tan tükröződtek a mentőszolgálat irányításában, a feladatellátás szervezésében, a finanszírozásban, továbbá a gazdálkodásában. A közgazdasági környezet változásával, a reformok igényével nem tartott lépést a mentőszolgálat jogi háttere. A mentésügy törvényi szabályozása elavnlt, hiányos, több vonatkozásban nem komform a kapcsolódó jogszabályokkaL l. A mentésügy szervezeti keretei az egészségügyi és szociális célú szempontok érvényre jutásával némileg átrendeződtek. Ellátási kötelezettséget jogszabály- 1972. évi II. tv.- csak az OMSZ-ra ír elö. A 113/1989. (XI.l5.) MT rendelet hatálybalépését követően, spontán módon, gyarapodó számban, növekvő - de nem számottevő - mértékben és arányban kapcsolódtak be különbözö szervezetek a mentés és döntően betegszállítási feladatok ellátásába (függelék). A különböző európai országokban a mentés és betegszállítás-a magyar gyakorlattól eltérően - többnyire az önkormányzatok, biztosítók által azonos tarifával finanszírozott egyesületek és vállalkozások keretei között, gyakran önkén lesek részvételével történik. Az utóbbi másfél évtizedben nemzetközi viszonylatban felerősödtek a mentés egységesítését, a centralizált szervezetek létrehozását, a helyszíni ellátás fejlesztését célzó irányzatok, melyek megfelelnek a korszeru európai mentésszervezés !990-ben elfogadott alapelveinek.

-8-

A mentés specifikus követelményrendszerét nem rögzíti törvényi, illetve rendeleti szintü szabályozás. Hiányzik a mentési feladatok minőségbiztosítási - a személyi, a tárgyi feltételekre vonatkozó - követelményrendszerének, az együttműködési kötelezettségnek előírása a tömeges baleset, katasztrófa esetén vagy a napi munkában.

Amentés és betegszállítás teljeskörű jogi, szakmai szabályozásának, a feltételek kialakításának és ellenőrzésének hiánya, a szolgáltatásban résztvevő szervezetek területi ellátási kötelezettségének tisztázatlanságai hosszabb távon gyengítik a feladatellátás biztonságát, rontják a teljesítmény követelmények érvényesülését. E viszonyok között az OMSZ és a mentő-, betegszállító szervezetek közötti kapcsolat eseti, - érdekellentétek miatt és megfelelő jogi keretek hiányában ellentmondásos és részben a spontán módon létrejött szerződésekre alapozott. 2.

Amentőszállítás

térítésiDentes igénybevételét az 1992. évi IX. tv.- 1992. VII. l-jei hatállyal az állampolgári jogosultságról a járványügyi érdekből végzett tevékenység kivételével - a biztosítottak körére szükítette. A nem biztosítottakra változatlanul kiterjed az 55/1992. (111.21.) Kormányrendelet szerinti ellátási kötelezettség, de biztosítási jogviszony hiányában nem térítésmentesen. 1992. óta évenként - a költségvetési törvényben - átalányszerüen határozták meg azt az összeget, melyet a központi költségvetés fizet az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetök hozzátartozóiként nem szereztek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra. Az ésszerű, takarékos költségvetési gazdálkodás követelménye a betegbeutalás szakmai rendjének - alkalmazott gyakorlatának - keretei között nem érvényesült maradéktalanul. A feladatszervezés a mentőszervezetektől részben független, ugyanakkor teljes hatása megjelenik azok kiadásaiban és költségeiben. Ez is közrejátszott abban, hogy a mentőállomások és mentőszervezetek számának növekedése mellett nem csökkent, sőt némileg emelkedett az egy mentőfe­ ladatra jutó átlagos távolság (pl. az OMSZ-nál 1991-ben 23 ,O km/feladat, 1993-ban 23,3 km/feladat). Az 1975. évi II. tv. 16A §előírta: a biztosítottak betegszállítása orvosi rendelés alapján az egészségügyi szalgála t teljesítőképességének és abeutalás szakmal rendjének figyelembe-

-9-

vételével kell, hogy történjen, az ettlll eltére'! Igénybevételt a társadalombiztosítás nem térftl meg. A 107/1992. (VI26.) Kormányrendelet meghatározta a biztosítottak részére részleges vagy teljes térítés mellett - orvosí rendelésre - a beutalási rendtől eltérő egészségügyi szolgáltatás igénybevételét, de az ehhez kapcsolódó betegszállftásról nem szól. A 27/1992. (IX.26.) NM rendeletabeutalás szakmal rendje a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti terilleti Illetékességére épül. Ez azonban nem Igazodott minden esetben a mentőállomások telepítettségéhez, illetve a célszerü szalilftás szervezésl szempontokboz.

Az indokolatlan betegszállításokat ·sem a közremúködő egészségügyi szervezetek, sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) érdemben nem vizsgálták, nem szankcionálták. Ezek megszüntetésével, jobb szállítás szervezéssel az egyszerú betegszállítás költségei mérsékelhetők. Az OMSZ finanszírozási problémái miatt a megyékben a szervezett mentőgépkocsi szolgálati órákat 1992-ben 9,5%-kal, 1993-ban 15%-kal csökkentette. Az egészségügyi intézmények, háziorvosok közremüködő intézkedései révén a gyógyintézetbe szállítások száma 7,3%-kal, a járóbeteg szakrendelésről az elszállított betegek száma 5,5%-kal csökkent.

3. Az egészségügy irányításában az önkormányzatok önállósodásával bekövetkezett változás, továbbá a járó- és fekvőbeteg ellátás területi elvú szervezése és felelőssége spontán folyamatokat váltott ki a mentöszervezetek és az önkormányzatok kapcsolatrendszerében. Ezek részben a mentőszolgálat tárgyi feltételrendszerére, részben a munkamegosztásra irányultak, s hatásuk többnyire kedvező volt a feladatellátás színvonalára. Az intézkedések kétoldalú együttműködésen, megállapodáson alapultak. Az OMSZ ugyanis irányítási, szakmai, gazdasági tekintetben elkülönül a területi önkormányzati struktúrátóL Tapasztalható volt e körben szakmai és gazdaságossági megfontolásból a háziorvosi ügyelet ellátásának az önkormányzatoktól a mentöszervezetekhez telepítése. Egyidejűleg árverseny is kezdett kibontakozni az OMSZ és egyes vállalkozók között a háziorvosi ügyeleti szolgálat megszerzéséért. Az OMSZ 1992. óta Budapest tizenegy kerületében, Debrecenben, Gyöngyösön, Körmend en összevontan, Dunakeszin, Miskolcon és Albertirsán közös irányítással látja el a felnőtt éjszakai és ünnepnapi orvosi ügyeletet A feladatellátást szerzödések alapján - Debrecen kivételével - az önkormányzatoktól átvett pénzeszközökből finanszírozza. Budapesten néhány kerületi önkormányzat az alacsonyabb áron vállalkozó egyéb mentő- és betegszállító szervezetekkel kötött szerzödést.

- 10-

Ez a feladatszervezési mód szakmailag és többnyire pénzügyileg is volt a tapasztalatok szerint.

előnyös

Az ellátásra szoruló betegek hamarabb részesültek megfelelő szintü orvosi ellátásban. Jelentösen csökkentek a párhuzamos kivonulások. Az OMSZ tételes kalkuláció alapján a ténylegesen szükséges fedezetet kapja meg az önkormányzatoktól, míg az önkormányzatok OEP támogatása a fenti összeg mintegy 40%-a.

A célszerű feladatszervezési megoldáshoz elsősorban az OMSZ feltételei adottak, továbbá potenciális előnyt biztosít számára az egységes operatív irányítási rendszer (04 segélyhívószám, URH rádióirányítás, szakmai tapasztalat). Az új mentöállomások létesítése indokolt volt, a feladatellátást nagyban segítette, ugyanakkor -az európai normaként elfogadott !5 perces helyszínre érkezési idő biztosításához szükséges -optimális területi sorrendhez nem minden esetben igazodott. A mentőállomás hál6zat területi fejlesztése a vizsgált időszakban a költségvetés e célú támogatásának hiányában lényegében önkormányzati forrásoktól, illetve döntésektől vált függővé. Az önkormányzatoknak köszönhetőerr a mentöállomások száma 18-cal, összesen 187-re nőtt. Ennek ellenére a területi ellátottságbeli különbségek jelentősek. Az európai norma biztosításához - a kapott tájékoztatás szerint -még további 40 mentöállomás létesítése szükséges. Az önkormányzatok az elhelyezési körühnények javítását ingatlancserékkel segítették, esctenként az átalakítási költségekhez is hozzájárultak Ennek köszönhetöen 9 - a rossz minösítésü mentöállomások közel harmada - került alkalmas elhelyezésre. Az önkormányzatok ingyenes haszoálattal 28 mentöállomásnak adtak helyet (9/b., c. sz. melléklet).

A területi ellátásbeli különbségeket a mentő- és betegszállító szervezetek számának gyarapodása sem csökkentette, mivel azok nagyobb hányada Budapesten és vonzáskörzetében jött létre. 4. Az egészségügyi és szociális vállalkozások jogi lehetőségének megteremtése után évről-évre nőtt a mentő- és betegszállító szervezetek igénye a mentés, betegszállítás versenysemleges támogatásának kialakítására. Ennek azonban korlátot szabott a mentöszolgálat finanszírozásának rendszere is. Amentö-és betegszállító szervezetek az OEP betegszállításra és mentésre fordított keretéből alig 3-4%-os arányban részesültek.

Az !990. évi forráscserét követően a mentőszolgálat működési kiadásait a Társadalombiztosítási Alap (1992-től az Egészségbiztosítási Alap), beruházási, felújítási szükségleteit a központi költségvetés finanszírozza. Az egy szakfela-

ll

1•

-ll-

datként kezelt mentés és betegszállítás, valamint ennek intézményfinanszírozása nem adott megfelelő tapasztalatot külön-külön az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségek reálisan általánosítható - az elvégzett feladatok finanszírozásánál számításba vehető - mértékének megállapításához. Az OMSZ feladatainak mintegy 75%-a az egyszerű betegszállítás, ezen belül közel 40%-ot tesz ki a járóbeteg szakrendelésre beszállított, illetve onnan hazaszállított betegek aránya.

A vizsgálat befejezéséig a betegszállítás finanszírozása nem volt egységes: az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTP), majd 1992-től az OEP az OMSZ-t és az OMSZ-on keresztül a légi betegszállításban résztvevő Reparautó Kft-t intézményfinanszírozással, a betegszállító vállalkozókat - általában a kórházakon keresztül -teljesítmény alapján támogatta. A Reparautó Kft. tevékenységél évi fix (teljesítménytöl független és változatlan) összeggel az OMSZ-on keresztül támogatták 1991. óta.

Az OEP 1994. végéig - egy-két kivétellel - kizárólag a müvese kezelésre szoruló betegek szállítását finanszírozta a teljesített hasznos kilométer után mértékében egységes és változatlan (40 Ft/km) tarifával.

A mentés és betegszállítás támogatási rendszere korszerűsítésének el6készít6 munkái időben elhúzódtak, gyakorlatilag 1991. óta folynak. Az elmúlt három év alatt mintegy 8 variációhan készültek el a tervezetek A felmerül! ú jabb és ú jabb javaslatok, szempontok azonban a végleges döntés kialakitását elodázták

A jogszabályok előkészítésével párhuzamosan nem készültek megbízható, reális elemzések a teljesítményfinanszírozás pénzügyi hatásáról. A különbözö szervezetek költségszámításai, részanyagai nem álltak össze a mentést és betegszállítást egységesen bemutató, finanszírozható pénzügyi tervvé. Az OMSZ 1991-ben elkészült számítási anyagát az OEP nem találta megfelelőnek, de nem adott útmutatást az átdolgozás szempontjaihoz.

A forrásmegosztásnál célszerű el6ször az országos mentőhálózat üzemeltetési költségeinek O bázisú tervezésével amentéspénzügyi feltételeit megteremteni és ezt követ6en kialakítani az egyszerű betegszállítás finanszírozási formáit, tarifái t, az igénybevétel szigorúbb szakmai követelményrendszerét és hatékony ellen6rzését.

- 12-

5. Az OMSZ a 04 reformtervben kidolgozta stratégiai elképzeléseit az egységes mentésszervezet színvonalának megőrzésére, a teljesítményfinanszírozás elvi és gyakorlati kidolgozására, a jogi keretek megteremtésére, az ebben való közremúködésre, a mentő- és betegszállító szervezetekkel való szakmai együttműkö­ désre. A reformtervnek csak egyes elemei és azok is ellentmondásosan, következetlenm realizálódtak. A végrehajtás 1-1,5 év alatt lelassult, majd teljesen leállt. Ebben az elképzelések megfelelő, irányítószervi szintú kritikai elemzésének a - közgazdasági, jogi környezet és ezek változásaival összefüggő - hatásvizsgálatoknak az elmaradása is közrejátszott. A koncepció lényegében az OMSZ kiforratlan, belső ügye maradt, nem vált az egészségügyi reform részévé, Igy felerősödtek, illetve nem nyertek megoldást hibái, hiányosságai. A reform koncepció összehangolatlan maradt az időközben megjelent, a gazdálkodást, finanszírozást érintő lényeges törvényi változásokkal. A koncepció egyes finanszírozási vonatkozásai a kidolgozáskor is ellentétesek voltak a feladatellátási kötelezettség szabályával. Az intézményi irányítási rendszer megosztott

felelősség-

és hatásköre nem felelt meg a

később hatályba lépő Áht. szabályozásnak és eUentmondásba került a 137/1993. (X.l2.)

Karm. sz. rendeletben rögzített gazdálkodási jogkörrel

B) Az OMSZ tevékenységének feltételrendszere, müködése és gazdálkodása

l. Az OMSZ feladatellátásának

jellemzői

Az OMSZ feladatellátását a múködési feltételei és a költségvetési eszközökkel

való gazdálkodása determinálták, ami sos alakulásában.

kifejeződött

színvonalának ellentmondá-

Az alapfeladatok volumene tendenciózusan emelkedett. Számottevően az egyszerű betegszállítások nőttek, míg az azonnali végrehajtást igénylő - "A" jelzésű - feladatok száma kisebb mértékben és ütemben gyarapodott. Az egyszerű betegszállítások növekedése döntően a szabad orvos és intézmény választással, a területi telepítésú nagyértékű diagnosztikai eszközökkel végzett új vizsgálati eljárásokkal függött össze, ugyanakkor a betegszállítások indokoltsága ellenőrzésének előzőekben jelzett elmaradása is érzékelhető (21. sz. melléklet).

-13-

A 100 ezer lakosra vetített mentöfeladatok 7%-kal, ezen belül az egyszerű betegszállítások 8%-kal emelkedtek. A fővárosban 1993-tól a mentőfeladatok számának mérséklődése volt tapasztalható, ugyanakkor az összetételében, belső arányaiban az országos átlaghoz hasonlóan változott.

A lakosság zást.

mentőgépkocsival

való ellátottsága nem mutatott

jelentősebb

válto-

Az egy futó mentőgépkocsira jutó lakónépesség száma kismértékben (2%-kal) nőtt, 24 órára vetítetten pedig e mutató hasonló mértékű javulást jelez.

A sürglisségi betegszállítás orvos szakmai feltétele kedvezőbbé vált. Gyarapodott a mentőorvossal, mentőtiszttel ellátott mentőállomások, mentőgépkocsik száma, az ellátottsági szint azonban még nem kielégítli. A kivonuló orvosi, mentőtiszti óraszámot növelték, részben önkormányzati hozzájárulásból. 1991-1994. évek között a mentőtisztekkel, mentöorvosokkal ellátott mentöállomások száma 97-re emelkedett, arányuk azonban még alig haladja meg az 50%-<>t. Az állandó 24 órában biztosított mentőtiszti, mentöorvosi szolgálat aránya növekvő, ugyanakkor még csak a men tőállomások 27%-ánál megoldott. 87-ről

A mentöorvossal, mentötíszttel ellátott mentögépkocsik száma ll %-kal - l B-ról 125-re gyarapodott, aránya azonban 11-12%.

A mentőorvossal ellátott feladatok számának növekedési üteme elmaradt az óraszám fejlesztés től, részben a mentés és betegszállítás biztonságát is hátrányosan érintő szaigálati óraszám csökkentés miatt. 1991-1994. évek közölt akivonuló orvosi óraszám- 1991-ben 9,7%-kal, 1992-ben 6%-kal, 1993-ban 8,5%-kal, 1994-ben 0,6%-kal - bővült. Ugyanakkor a mentöorvossal, mentötiszttel ellátott "A" jelzésű mentöfeladatok száma 6%-kal, aránya 41,5%-ról 42,8%-ra nőtt.

A szervezett óraszám teljesítés 1993-ig fokozatosan mérséklődött (93,1%-ról 87,3%-ra) a létszámhiány és ehhez kapcsolódóana szolgálati idli kényszerü és jelentős csökkentése miatt. A szolgálati idő csökkentés a szervezett óraszámhoz mért aránya 1991-1993. között közel ötszörösére 1,6%-ról 7,7%-ra emelkedett.

A feladatszervezést jellemző mutatószámok többnyire romlottak. Azonnal indítható mentőgépkocsik hiánya miatt az európai normához (!5 perc) mérten

-!4-

késedelmesen végrehajtott és át adott sürgősségi mentőfeladatok aránya némileg emelkedett, s nőtt a késési átlagidő. Mintegy egyharmadával csökkent a 15 percnél tovább elhúzódó betegátadások, betegfelvételek száma, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó - egy esetre jutó átlagos - veszteglési idő emelkedett (27 percről 31 percre, 14%-kal). Országos szinten nem következett be gyorsaságában.

jelentős

javulás a helyszínre érkezés

1993. és !994. év viszonylatában arányában 25,8%-ró126%-ra nőtt azon esetek száma, ahol 15 percet meghaladta a helyszínre érkezés ideje. Különösen Budapesten emelkedett a kiérkezés idöigénye, a !5 percen túli kiérkezés aránya itt 15,3%-ról 18,9%-ra változott.

A mentöállomás hálózat bővülése nem járt együtt a mentöfeladatok távolság igényességének csökkenéséveL Ebben a betegbeutalási rend, a diagnosztikai centrumok térbeli elosztásának egyenetlenségei, valamint a szabad kórházválasztással összefüggésben az illetékességi területen kívül eső betegszállítási feladatok növekedése egyaránt közrejátszott. Az egy mentöfeladatra jutó távolság a vizsgált időszakban 23 km-ről 23,3 km-re- !%-kal - emelkedett. A gyógyintézetek közötti betegszállítás száma országosan, aránya a megyékben emelkedett.

A müködés pénzügyi feltételeinek behatároltsága, a - részben kényszerű költségtakarékosság hatása az egy mentöfeladatra fordított átlagos kiadások - az intézmény költségvetéstól elmaradó ütemű -növekedésében megmutatkozott. A mentöfeladatok átlagos ráfordítás igénye ugyanakkor mentőszervezeten­ ként jelentős szóródást mutat, többnyire helyi adottságokkal - elsősorban az önkormányzatok térítésmentes szolgáltatásaival - összefüggésben. 1991-1993. közölt az OMSZ intézményi szintű kiadásai 52%-kal, az egy jutó ráfordítások 37%-kal - 1.188 Ft-ról 1.644 Ft-ra - emelkedtek.

mentőfeladatra

A mentőfeladatra fordított kiadások alakulása egyben jelzi azt is, hogy a költségvetési tervezés és finanszírozás - későbbiekben részletezett - anomáliái a feladatellátás biztonságát, eddig elért színvonalának megőrzését már veszélyeztetik.

- 15-

2. Az OMSZ feladatellátásának szervezeti keretei, müködési, irányítási rendje a.) Az OMSZ feladat- ésszervezetrendszere közölti összhang esetenként hiányzik, részben a vizsgált időszakban végrehajtott célszerűtlen intézkedések következtében. Ezt jelzi néhány szervezeti egység feladatában tapasztalt párhuzamosság, átfedés, vagy egyes feladatvégzések túlzott megosztása is. Az anyag- és készletgazdálkodás szervezete, a tevékenység szervezése szakosítottan centralizált. Előfordult ugyanakkor funkcionálisan párhuzamos feladatellátás és többletkoordináció igény a struktúrában azonos jogállású szeevezeli egységek (Anyaggazdálkodási Osztály, Rádiótechnikai Osztály, Építési Osztály) között. A gépjármű üzemeltetéssei kapcsolatos feladatokat több szervezeti egység közölt osztották meg, melyek koordinálása célszerű lenne.

A mentés és betegszállítás feladatellátási kötelezettségének változatlansága folytán az OMSZ szervezetrendszere hosszabb távon stabil. Lényegében a vállalkozások - volumenben nem számottevő - fejlesztése váltott ki az OMSZ szervezeti struktúrájában kisebb mértékű, esetileg többlépcsős módosítást. A szervezeti döntések csak részben voltak célszerüek és megalapozottak. A megbízható pénzügyi, számviteli előkészítés, versenyeztetés hiányában a Légi Mentliszervezet (LMSZ) átszervezése, üzemeltetésének vállalkozásba adása a repülés müszaki feltételeinek javulása, ezáltal a teljesített esetszám növekedése szempontjából ellinyös, gazdasági-pénzügyi szempontból előnytelen volt az OMSZ számára.

Az intézmény finanszírozásban részesU!ő OMSZ-nél a közel felerészben teljesítményarányos díjazású légijármű üzemeltetési szerzödés a tervezett előirányzatok lényeges túllépését, más intézményi feladat rovására történő kielégítését eredményezte. Az LMSZ 1994. közepén végrehajtott átszervezésének szakértői előkészítése irreális adatokra, folyamatokra alapozódott. Ennek következtében az üzemeltetőnek fizetett átalánydíj évc.s szinten mintegy 20 M Ft-tal több, mintha az üzemeltetés! az LMSZ végezné. A felkért külsö szakértö véleményére alapozva - a különleges felkészültség indokával - nem éltek a 36/1988. (VII.l6.) PM rendelet szerinti versenytárgyalás kiírásának lehetöségével, holott az célszerű lett volna. A dolgozók az üzemeltetéshez szükséges különleges kiképzést még korábban az OMSZ-nál és költségére szerezték meg és csak az üzemeltetési szerződés megkötését követően kerültek át az LMSZ-töl a BASE Kft. állományába.

A Mentökórház jelenlegi gyógyító-megelőző tevékenysége nem illeszkedik szorosan a mentés és betegszállítás folyamatához, kis kapacitásának kihaszná-

- 16-

lása kedvezőtlen, s a vizsgált melléklet).

időszakban

némileg tovább romlott (17. sz.

Az ápolási esetek és napok csökkenése az intoxikáló részleg fokozatos felszámolásával, majd 1994. évi megszüntetésével függött össze.

A Mentőkórház ugyanakkor - az oxyológiai kiképzés tudományos bázisaként az OMSZ kivonuló állományának háttérintézménye, továbbá részt vállal a főváros sürgősségi betegellátásában. Csak e funkciók miatt indokolt a Mentő­ kórház OMSZ szervezete keretében való működtetése. A sürgősségi betegellátás feladatának, szervezeti rendszerének országos koncepciójába illesztetten célszerű a Mentőkórház szerepéről, kapcsolódó feltételrendszeréről és szervezeti hovatartozásáról dönteni. b.) Az OMSZ belső mechanizmusát, irányítási, döntési rendszerét a reformelképzelések alapján végrehajtott intézkedések többnyire ellentmondásosan érintették. A szakmailag területi tagozódású, funkcionálisan centrális felépítésű szervezet gazdálkodás szervezési módja, irányitási rendje még túlzottan központosított. A tevékenységek funkciók szerinti szabályozása csak szerény teret enged a szervezeti egységek önállóságának. Az OMSZ önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, jogi önállósággal nem rendelkeznek.

belső

szervezeti egységei gazdasági,

A mentőszervezetek hatás- és jogkörének növelése ellenére a felsőszintű vezetés - elsősorban a főigazgató - közvetlen és operatív döntési jogköre, feladatköre túlzott. A föigazgatóhoz tartozik a Föigazgatóságon belül kialakított 14 belső szervezeti egységböl, illetve önálló munkakörböl 8. valamint a fővárosi, a 19 megyei és a légi mentöszervezet, továbbá a Mentőkórház vezetőinek vertikális irányítása.

A költségvetési gazdálkodás, a pénzügyi, számviteli folyamatok irányításának szervezeti megoldása, valamint a megfelelő személyi feltételek hiánya miatt a gazdasági-pénzügyi-műszaki döntések a magasabb vezetői szinten koncentrálódnak. Mindezek miatt e folyamatok szervezése, annak vezetői ellenőrzése háttérbe szorult.

- 17-

Az intézménynél 1992. óta a felelős gazdaságvezetői beosztás nem megfelelően betöltött. Az ügyvezető igazgatói munkakört egy időszakban részfoglalkozásban, a vizsgálat idején kapcsolt munkakörben -az Anyaggazdálkodási Osztály vezetője - látta el. A gazdálkodási jogkör és felelősség tekintetében elhibázott volt az ügyvezetői igazgatói státusz megszervezése és a gazdasági főigazgató-helyettesi munkakör megszüntetése. Az ügyvezető igazgatói beosztás lényegében megoldatlan, az intézménynek közel négy évig nem volt felelős gazdasági vezetője. c.) Az OMSZ tevékenységének, müködési és gazdálkodási rendjének szabályozottsága még nem megfelelő. Ez az átfogó szabályzatok hiányában, hiányosságaiban nyilvánult meg. Az OMSZ nem rendelkezett olyan alapító okirattal, amely megfelel az Áht. követelményeinek. Ennek következményeként az intézmény valamennyi vállalkozási tevékenységét szabálytalanul, engedély nélkül végzi. Az OMSZ feladatait meghatározó 3/1972. EŰM rendelet nem elégíti ki teljeskörűen az Áht. 88. § (3) bekezdésében előírt tartalmi követelményeket. Az NM a kérésére 1993. III. 12-én felterjesztett alapító okirat tervezetet - a folytatott konzultációk ellenére - nem hagyta jóvá, ugyanakkor írásban garantálta az OMSZ által javasolt tevékenységi kör megadását. A tervezetben a nem haszonszerzés céljából ellátandó alaptevékenység (állami feladat) túlzottan tág meghatározása ellentétessé vált a 137/1993. (X.12.) Kormányrendelet 5. § (l) bekezdéséveL

A szervezet müködését átfogó szabályzatok a kiadásuk óta eltelt évtizedek változásait követő nagyszámú módosítás miatt tartalmilag áttekinthetetlenek, így nem adnak kellő alapot a munkavitelhez, a hatáskörök, jogkörök gyak:orlásához. Szervezeti, működési szabályzatát 1983-ban, a mentőállomások működését szabályozó Szolgálati működési szabályzato! 1960-ban hagyták jóvá. A változások egybeszerkesztése, összehangolása a vizsgálat ideje alatt folyt. A résztevékenységek ellátását aprólékosan kidolgozott körlevelekkel szabályozták. Az OMSZ

Főigazgatóság

A gazdasági, pénzügyi folyamatokat nem, késve, olykor túl általánosan szabályozták. A pénzügyi jogkörök szabályozása, karbantartásának elmulasztása az Áht. 98. § (2) bekezdését sértő gyakorlathoz vezetett.

- 18 -

Az ellenjegyzési jogot az SZMSZ ugyan tartalmazza, de az ellenjegyzésre jogosultságot a bekövetkezett személyi változásoknak megfelelően nem aktualizálták. Így az ellenjegyzés a gyakorlatban nem funkcionált. (A szükséges intézkedést a helyszíni vizsgálatot követően megtették.)

d.) Az OMSZ információs rendszerének tervszerű, koncepeionális fejlesztése a szervezet irányítási szintjeit figyelembe véve, az 1980-as évek végén indult meg. A szükséges technikai háttér kiépítése a pénzügyi keretek által behatároltan és a kívánatosnál lassabb ütemben történt. Az 1994. évi 634 M Ft intézményi beruházási forrásból az információs rendszer fejlesztésére csak 10M Ft-ot irányoztak elő.

A Főigazgatóság irányításával létrehozott és működtetett rendszerbe a mentöszervezetek még csak részben integrálódtak. Ez is közrejátszik abban, hogy a rendszer nem fogta át egészében az orvosszakmai feladatok adatigényét. Nem volt teljeskörű a pénzügyi számviteli folyamatok számítógépes feldolgozása sem. Főigazgatóság

számítógépes hálózati rendszerét 1994-ben építették ki. s 14 valósult meg a prograrnak telepítése. Döntően nyilvántartási, elszámolási és könyvelési -összesen 16 - feladatkörhöz kapcsolódó szoftverek közüi öt saját fejlesztésü.

Az OMSZ

mcntőszervezetnél

Az információ áramlásra a feldolgozás iránya jellemző, a visszacsatolás viszonylag szűk körű, s a lehetségesnél szerényebb a nyert információk elemzése nyomán eszközölt pénzügyi-gazdasági intézkedés.

e.) A

gyógyító-megelőző

ellátások többcsatornás finanszírozásával az OMSZ függősége - hasonlóan a többi egészségügyi intézményhez - kettős lett. A tulajdonosi és finanszirozói szerep elkülönülése nem járt együtt a felügyeleti szervi jogosítványok érvényesítésének e kapcsolatrendszerhez illeszkedő átrendezéséveL szabályozásával. Így az NM, mint tulajdonos felügyeleti jogosítványai szűkebbek lettek, illetve részben tartalmilag kíürültek. Ezeket azonban a finanszírozó OTF, majd OEP nem vette (vehette) át. Az OMSZ költségvetésének elfogadása, pénzmaradványának felülvizsgálata, stb. formális volt, a későbbiekben kifejtettek szerint.

A felelősség, a döntési jogosultság és lehetőség tisztázatlanságai, áttételes volta a felügyeleti szerv, a finanszírozó és az OMSZ kapcsolatrendszerében a

- 19-

koordináció igényességet növelte, valamint az intézkedések elhúzódásával. felesleges ügyintézéssei járt. Mindez hátrányosan érintette az intézmény költségvetési gazdálkodásának szabályozottságát, szabályosságát és hatékonyságát.

3. A költségvetés tervezési, finanszírozási rendszere a.) A mentőszolgálat finanszírozásának átrendezését követően a költségvetési tervezés formálissá vált, egyre kevésbé alapozta meg az intézményi gazdálkodást. Az OMSZ feladatai és azok forrásaközött az összhang tartósan hiányzott. Az intézmény költségvetését az egyes években növekvő mértékű alultervezés jellemezte. Ennek alapvető oka, hogy az államháztartás két alrendszere - a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok - költségvetésének tervezése, jóváhagyása időben, tartalomban és módszerben nincs szinkronban. A központi költségvetés tervezési időszakában még nem visszaigazolt a társadalombiztosítás által finanszírozott működési kiadások szintrehozása, szerkezeti változása. A kiilönböző kormányintézkedésekkel kiváltott folyamatos vonzatú kiadások (bér. TB járulék, áremelés ellentételezése. stb.) fedr zetére az OTF, majd az OEP év közben is egyszeri jelleggel adta meg a pótellllrányzatokat. Ezért azok a szabályok szerint nem voltak beépíthetlik az intézmény következi! évi költségvetésének báziseilllrányzatába.

A Mentőkórház !993. év II. félévétől bevezetett teljesítmény finanszírozását - a gazdálkodási önállóság hiányára is visszavezethetően - nem illesztették be az intézmény költségvetésének tervezési folyamatába, sem a társadalombiztosítási alapelőirányzatok me gállapításába. A központi költségvetésben az OMSZ működésére a társadalombiztosítástól átvett források címen jóváhagyott előirányzat évenként különböző mértékben, de jelentősen eltért az OTF által közölt alapelőirányzattól, valamint az előző évi teljesítéstől, azoknál általában kevesebb volt. 1991-ben a központi költségvetés a TBA-ban számításba vettnél 211 M Ft-tal nagyobb összegben állapította meg az OMSZ működéséhez a társadalombiztosítási forrást. A következő években az ellenkező irányú eltérés 219M Ft, 448 M Ft, 489 M Ft volt.

Ezek az anomáliák a béralap előirányzat tervezésénél hangsúlyozottan tetten érhetők. Az Áh t. szerint kiemeit béralap költségvetési törvényben jóváhagyott

-20-

előirányzatai

és a társadalombiztosítás által e címen számontartott elő­ irányzatok folyamatosan és jelentős mértékben elszakadtak egymástól, s az évközi saját hatáskörű béralap módosftással nyertek rendezést. !993-ban a költségvetési törvényben jóváhagyott béralapelőirányzat 119M Ft-tal, 1994-ben 88 M Ft-tal volt kevesebb a társadalombiztosítás által közölt keretnéL

Az intézményi bevételek tervezése sem volt kellően megalapozott a rendszeres és jelentős arányú túlteljesítés tükrében. Az intézményi saját folyó bevételek teljesítése az eredeti előirányzatoknak 1991-ben a 2-szercse. !992-ben a 3,6-szerese. 1993-ban a 2.8-szerese volt (2. sz. melléklet).

A parlamenti előirányzatok visszatervezésével összeállított éves intézményi költségvetés a bevételi előirányzatok alátervezettsége miatt nem volt reális, belső arányaiban is torzult. Az intézmény elemi költségvetésének jóváhagyása - évenként eltérő időtartam­ mal - elhúzódott. Az OEP által folyósított támogatási előirányzatok ugyanis e tervezési szakaszban sem álltak időben rendelkezésre, illetve nem voltak véglegesek. A fejezet és az OEP éves költségvetési keretszám közlése közölti fáziseltolódás J-4 hónap közölt mozgott, a társadalombiztosítási alapok költségvetései jóváhagyásának elfogadásától függőcn.

Mindezekbűl

is következűen az intézmény tervkialakítási gyakorlatában a pénzügyi és a szakmai osztályok együttműködése tartalmában formális volt. b.) A vizsgált években az intézményi költségvetés megalapozatlanságát, és így a gazdálkodás bizonytalanságát a mértékében, ütemében növekvő, jelentős számú előirányzat-módosítás is tükrözte ( 1-2. sz. melléklet). A társadalombiztosítási forrás - átvett pénzeszközként történő - kimutatásából következűen az előirányzat-módosítások meghatározóarr saját hatáskörüek voltak, beleértve a jóváhagyott költségvetés és a társadalombiztosítástól kapott alapelőirányzatok közötti megfeleltetést is. Gyakori volt a pótelőirányzatok miatti módosítás. ( 1992-ben pl. 37 alkalommal került erre sor.) Ezek kb. 15%-a szakmai feladatok bővítéséhez (új mentűállomás létesítése, körzeti ügyeleti szolgálat átvétele) kötődött.

-21-

A pótforrások juttatásánál nem érvényesült következetesen a központi költségvetés és a társadalombiztosítás közötti forráscserénél elhatározott és á törvényekben rögzített finanszírozási elv. Az 1993. évi LXXII. törvénnyel jóváhagyott pótköltségvetés ugyanis müködésre - 176 M Ft bér, 94 M Ft TB járulék és 30 M Ft dologi kiadások címen - juttatott 300 M Ft pótelóirányzatot. A jogi szabályozás a központi költségvetés és társadalombiztosítási alapok közötti szinkronhiányt - a szükséges összhang megteremtése helyett - az érintett körben az intézményi gazdálkodás fokozatos liberalizálásával próbálta feloldani. A kiemeit előirányzatok felhasználási kötöttségének fokozatos oldáSil az elóirányzat-módosítások mozgásterét növelte. Így e körben szabálytalanságot csak egyes években, eseti jelleggel tárt fel a vizsgálat. Ugyanakkor előfordult, hogy a módosítás nem igazodott a tényleges felhasználáshoz, és így egyes kiadások előirányzatot meghaladóak voltak. Például: bérjellegű kiadások 1991. és 1992. évben, készlet beszerzés !991. évben, különféle kiadások l 992. évben.

c.) Az OMSZ költségvetési gazdáikadását nem szolgálta megfelelően a finanszírozás. A pénzellátás nem volt tervszerűen megalapozott, illetve dokumentálisan alátámasztott. Az OEP-vel csak 1993. II. félévétól kezdődően helyezték szerzódéses alapokra a finanszírozást, azt is késedelmesen és hiányosan. A sz"rzódésben a finanszírozási idöszak nem a költségvetési évhez igazodott. Az OMSZ és az OÉP közölt az 1993. VII. l. - 1994. VI. 30-ig érvényes finanszírozási szerződést szeptemberben írták alá, és ezt ú jabb szerződéssel !994. XII. 31-ig meghQS~;zab­ bították. Kifogásolható, hogy 1993. évre a finanszírozó az adott évi alapelőirányzattal számolt, továbbá elmaradt az 1994. évre vonatkozó változások, illetve a pénzügyi előirá'!'yzat - összegszerü - szerződéses rögzítése;

A Mentőkórház teljesítmény finanszírozásának kereteit bázis szemlélettel, az eredeti előirányzatokra alapozva alakították ki, ezért az gyakorlatilag megegyezett az előirányzatban meghatározott összeg havi lebontása alapján történő finanszírozással. Az OMSZ 1992. évtöl kezd6döen rendszeresen súlyos likviditási gondokkal

küzdött, melyben jelentős szerepe volt az alultervezésnek. A havi pénzellátás összege rendre kisebb volt a kiadások pénzügyi teljesítéséhez szükségesnél - a

-22-

tervezésnél már jelzett - szintrehozások elmaradása, továbbá az évközi áremelkedések ellentételezésének késedelmes folyósítása miatt. Az 1991. évi üzemanyag áremelés áthúzódó hatása nem épült he az 1992.. évi eredeti költségvetéshe. Az 1992. év első feléhen a havi finanszírozás csak részben fedezte a társadalombiztosítási járulék, a betegszabadság, a benzin- és gyógyszeráremelkedés hatását. A hiányt a finanszírozó csak az év utolsó hónapjaihan korrigálta. 1993-han az 1992. évi 13. havi fizetés, a kivonuló alkalmarottak szabadság alatti helyettesítésének, az alapszabadság növekedésének kiadás vonzala okozta döntően a likviditási zavarokat, melyet az OEP évközi - többségéhen egyszeri - pátjavadalommal rendezett. 1994-ben mintegy 260M Ft, 1993. évben kapott egyszeri pótkeret szintrehozása maradt el. A márciustól folyamatosan emelkedő benzin, gáwlaj. közüzemi díjak, alkatrészei<, gyógyszerel<, stb. pénzügyi kihatásának ellentételezése csak novemhertől kezdve történt meg, részlegesen.

Az OMSZ pénzügyi pozíciói 1992-1994. között lényegesen romlottak. A likviditási problémák oldására az OMSZ 1992-ben az 1991. évi XCI. tv. 51 § (l) bekezdésében foglaltakat megsértve bankhitelt vett igénybe. A hitelszerződést szabálytalanul, ellenjegyzés hiányában kötötték meg. 1992. január 16. -január 27. közötti időtartamra 50 M Ft, 1992. április 15.- április 28. közötti időtartamra 35 M Ft hitelt vettek fel az Első Hazai Faktorház Rt-től. összesen 1.032.917 Ft kamat és kezelési költség ellenében. A hitelfelvétel és visszafizetés időpontja kizárja, hogy a hitelt - a központi költségvetési szervek számára egyedül megengedett cél a munkabér-kifizetés indokolta volna. A megállapodást az OMSZ részéről egy személyben a pénzügyi és számviteli osztályvezető írta alá.

d.) Az OMSZ a vizsgált időszak egy részében nem tartotta be a bankszámla vezetésére vonatkozó korlátozó előírásokat, megsértve ezzel a 4/1991. (II. 13.) PM rendelet 14. §(3) bekezdés, majd a 140/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 8. § (l) és (3) bekezdésében foglaltakat. A saját forrás terhére megvalósított beruházások és néhány költségvetési feladat pénzügyi bonyolítását nem a költségvetési elszámolási számlán, hanem a Budapest Banknál vezetett bankszámlán keresztül végezték. E számlát csak 1994. közepén szüntették meg, s utaltatták át a 4.470 E Ft egyenleget az MNB-nél vezetett folyószámlára. A XII. kerületi OTP-nél vezetett adományszámlát az követően 1994. ID. 25-én szüntették meg.

előírt határidőt

- 1993. XII. 31. -

-23-

e.) A tendenciájában növekvő pénzmaradvány képződése a pénzellátás eltérő- az év utolsó hónapjára koncentrált - ütemezésével és részben ezzel kapcsolatosan a pénzügyi teljesítések elhúzódásával függött össze. Az OMSZ jóváhagyott pénzmaradványa 1991-ben 1.301 E Ft, 1992-ben 64.014 E Ft,

1993-ban 37.387 E Ft volt

A tényleges intézményi pénzmaradvány az egyes években a szabálytalan elszámolás miatt lényegesen eltért a kimutatott és jóváhagyott pénzmaradvány összegét61. 1991-ben a helyesbített pénzmaradvány 54.151 E Ft volt. Az 19 9 Z-ben jóváhagyott pénzmaradvány összege tartalmazta az előző évi utólag helyes-

bített pénzmaradvány fel nem használt részét (39.380 E Ft). Ugyanakkor szabálytalanul, csökkentő tételként vették számításba az átfutó bevétel 4.124 E Ft zár6egyeulegét. Így az 1992. évben felhasználható pénzmaradvány 68.138 E Ft volt. Az 1993. évi elszámolásb61 kimaradt a XII. kerületi OTP-nél vezetett adományszámla

záróegyenlege (4.322 E Ft), melyuek figyelembevételével a pénzmaradványvalójában 41.709 E Ft volt.

A pénzmaradvány elszámolás és jóváhagyás hibáiban is megmutatkozott a felügyeleti szervi jogosítványok és a finanszírozás ellentmondásossága. A pénzmaradványokat a felügyelet érdemben nem vizsgálta felül. Ez részben abból is következett, hogy az 1992. évi X. tv. értelmében a TB Alaptól kapott támogatást a központi fejezetek nem vonhatják el. A pénzmaradványokat rendszeresen, teljes mértékben és a szabályok megtartásával használták fel. f.) Az OMSZ-nál gazdálkodási tartalék csak 1991-ben képrodött. Ekkor az átmenetileg szabad pénzeszközöket különbözó értékpapírok vásárlása, forgatása útján kamatoztatták, melyból 4.987 E Ft bevételt realizáltak (14. sz. melléklet). A szabad források hasznosítása során nem mindig jártak el kellő gondossággal, valamint a választott befektetési formák nem feleltek meg a 4/1991. (ll. 13.) PM rendelet 8.§ (4) bekezdése előírásainak. Kifogásolható volt még, hogy az értékpapírvásárlási ügylet az OMSZ részéról szabálytalanul, ellenjegyzés nélkül történt . 1991-ben három évi Iejárattal a Magyar Hitel Banktól 500 E Ft névértékű Lánchíd értékjegyet (beváltották 1994. szeptemberben), illetve l éves lejárattal, l M Ft névértékű Kincstárjegyet (I 992. évben beváltották) vásároltak.

-24-

Az Első Hazai Faktorház Rt-vel !991. VID. 28. -XI. l-ig terjedő időszakra hat kötésben 40-l 00 M Ft közölti összegben 30 napos időtartamokra MNK lakásalap kötvény forgatására kötöttek szerződést. Az értékpapírok az eladó letétjében maradtak, ugyanakkor azok meglétét biztosító garanciákról a szerződésben nem állapodtak meg. A szcrződéseket egy személyben a pénzügyi és számviteli osztályvezető írta alá.

Az OMSZ még az 1991. évi jogszabályi korlátozás előtt két vállalkozásba - és

csak részben eredményesen - fektetett be kisebb pénzeszközöket, melyeket a vizsgált időszakban különböző okokból kivont (14. sz. melléklet). A TranstadeRt-nél befektetett összesen 2,5 M Ft tó'ke után 4 év alatt- évenként hullámzó mértékű - összesen 155%-os osztaiékol realizáltak. Az AVIAEXPRESS Kft. veszteséges volt, a folyamatosan invesztált összesen 1,5 M Ft pénzeszköz 4 év után névértékben térült vissza.

4. A költségvetés végrehajtása Az OMSZ teljesített kiadásainak főösszege 1991-1993. évek között 1,5-szere-

sére - összegében közel 1,5 Mrd Ft-tal - emelkedett. A költségvetési kiadások szerkezetét a bér- és járulékainak növekvő, közel kétharmados aránya jellemezte. A készletbeszerzésre fordított kiadások 1520% között mozogtak, melyen belül a tüzelő-, hajtó- és kenőanyagokra költött összeg 70-75%-ot tett ki. Tárgyi eszközök felhalmozására - kormányzati beruházás nélkül - és felújításra a költségvetési források mindössze 2-3%-a fordítódott (l. sz. melléklet). A bevételek között a társadalombiztosítástól kapott forrás volt a meghatározó (90-95%). A költségvetési támogatás - az 1993. év kivételével - 1-2% között mozgott. Ugyanekkor az intézményi saját folyó bevételek 2,5-szeresére nőttek és 1993-ban a költségvetés közel 3%-át reprezentálták (2. sz. melléklet). a.) Létszám- és bérgazdálkodás Az OMSZ tervezett állományi létszáma 1991-1994. évek között 7%-kal

emelkedett, meghatározóarr az új mentőállomások, továbbá az önkormányzatoktól átvett feladatok létszámigénye és a gépkocsipark cseréjével összefüggő létszám megtakarítás együttes hatására. A ténylegesen foglalkoztatottak átlagos

-25-

száma - I 993. év kivételével - az előirányzaton belül maradt, ugyanakkor folyamatosan a tervezettet meghaladó ütemben emelkedett (5. sz. melléklet).

Az intézményi szinten így kimutatott létszámellátottság javulás azonban látszólagos volt, ellentmondásokat, feszültségeket takart. A létszámelőirány­ zatok tervezése az egyes években nem volt kellően megalapozott. Az irányszámot nem a feladatok tényleges Iétszámszükségletéhez, hanem az előző évi teljesitéshez igazitották, s ezáltal alátervezték. Nem volt kellően eredményes a túlórák kiváltását célzó központi bérfejlesztés. A pénzügyi feszültségek miatt szükséges túlóraszám mérséklődésében ugyanis a szolgálati idő csökkentése játszott szerepet, és kevésbé a Iétszámnövekedés. Az 1991. évben a központi bérfejlesztéssel létesített 507 fös státusz! nem töltötték be teljeskörüen, az álláshely bővítést csak átmenetileg az adott évre építették be a létszámelöirányzatba. 1992-ben és 1993-ban - a korábbiakban jelzett szerio t - szervezett mentőgépkocsi szolgálati órákat csökkentették A túlórák száma 1991-ben 2.043 E óra, 1992-ben 1.735 E óra, 193-ban 1.103 E óra, 1994-ben 1.264 E óra volt.

A foglalkoztatás módja előnytelenül változott, jelentös és növekvő számú a mellékállásban alkalmazott saját dolgozó, illetve nyugdíjas. A részmunkaidős és nyugdíjas dolgozók átlagos száma átlagot meghaladó ütemben. 47%-kal - 328 főró1 478 főre - emelkedett. 1994. XII. 31-i állapot szerint a mellékállások 84%-át az OMSZ dolgozói töltötték be a főfoglalkozásuktól - a Kjt. 42. §előírásainak megtartása érdekében - eltérő munkakörben.

A betöltetlen álláshelyek száma tendenciájában csökkent, mértéke azonban továbbra is jelentős maradt, elsősorban akivonuló Iétszám tekintetében. Az üres álláshelyek képződése emellett nagymértékü fluktuációval párosult (6/b. sz. melléklet). A betöltetlen állások a szervezelt létszám 10-3%-át tették ki az egyes években, s több mint kétharmaduk - az erős fluktuációval összefüggésben - a mentöápolói és gépkocsivezetöi munkakörökben keletkezett. Területi viszonylatban a Budapesti, a Pest megyei és a Hajdú-Bihar megyei Mentőszervezetek létszámellátottsága a legkedvezőtlenebh. A munkaerő mozgás hatására évente átlagosan a személyi állomány 13-15%-a- azon belill az egészségügyi szakdolgozók 26-27%-a - kicserélödött.

A munkaerő mozgásban a munkabérek alacsony színvonala, a gyakori többletteljesítmény igénye játszott szerepet. A mentő- és betegszállító szerve-

-26-

zetek megjelenésénekelszívó hatása 1992-ben volt érezhető kisebb mértékben. Viszonylagos stabilitás elsődlegesen a magasabb szakképzettségű munkaerőnél a mentőszolgálat több évtizedes tradícióin alapult.

Az OMSZ létszám- és bérgazdálkodása koncepcionálisan nem volt megalapozott, a foglalkoztatási irányelveket nem határozták meg. Az önkormányzatoktól átvett orvosi ügyeleti szolgálatnál a foglalkoztatás és bérezés területileg - a helyi adottságok függvényében - differenciált volt. és bérgazdálkodás gyakorlatát nem támasztotta alá megfelelő belső szabályozás. A közalkalmazotti szabályzat kiadásának, a kollektív szerződés megkötésének hiányában az intézkedések hatályát vesztett szabályozások és eseti rendelkezések alapján történtek, olykor ellentmondásosan.

A

munkaerő-

A műszakpótlékra jogosító óraszámok megállapításának alapjául - a 4/1993. (Xll23.) MűM rendelettel hatályon kívül helyezett- 14/1983. (XII. l 7.) ÁBMH 9.§ rendelkezései szolgáltak.

és bérgazdálkodás centralizáltsága célszerűen mérséklődött, a munkaerőfelvételhez kapcsolódó munkáltatói jogkör 1991. évtől, majd 1992. közepétől a felhasználható bérkeret mentőszervezetekhez telepítéséveL Ugyanakkor a mentőszervezetek bérgazdálkodásának lehetőségét időszakosan korlátozta, hogy bérkeretüket hiánnyal állapították meg. A

munkaerő-

1992-ben a tervezetthez mérten 7,5 M Ft-tal kevesebb volt a leosztott bérkeret

mentőszervezetek

számára

A vizsgált időszakban a béralap előirányzat és felhasználás a létszámemelkedést meghaladó ütemben növekedett, az 1991-1992. éves költségvetésben jóváhagyott automatizmusok, iJ!etve a központi bérpolitikai intézkedések következtében. A tervezett béralap 1991. évi 1.227 M Ft-ról 1994. évre 1.646 M Ft-ra 34%-kal, a bérkiadások 1991-1993. évek viszonylatában 1.333 M Ft-ról 2.019 M Ft-ra, 51%-kal emelkedtek.

A béralap előirányzat módosításának, felhasználásának jogi kerete 1991-1993. között hézagos volt, a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítási forrás felhasználására vonatkozó rendelkezések egymásnak részben ellentmondtak. Az OMSZ-nál - az 1993. év kivételével - teljeskörűen saját hatáskörben

-27-

módosított béralap elöirányzat az egyes években rendre meghaladta a teljesített bérkifizetések összegét. A költségvetés végrehajtására vonatkozó általános törvényi elöírásokba ütközö ezen eljárással - a kötöttségek korábbiakban jelzett oldása Iniatt-az OMSZ 1991-ben sértette meg az 1990. évi CIV. tv. 9.§ (ll) bekezdésében foglaltakat. Az OMSZ bérgazdálkodása feszített volt, különösen az 1992-1993. években. A béralapelöirányzatok ugyanis nem biztosították a közalkalmazotti törvény végrehajtásával felmerülö többletkiadások, így a tizenharmadik havi bér, a szabadságnapokra járó átlagkereset, a pótlékok, a túlmunka díjazásának, a jubileumi jutalom kifizetésének fedezetét. 1993-ban a Kjt-ben megadott 13. havi bér121M Ft fedezetét a pótköltségvetés biztosította. A Kjt-ben meghatározott kötelező besorolásokat teljeskörüen a törvényben előírt 1993. XII. 31-i határidőre nem, hanem késéssel, az 1994. májusában kapott póitámogatás terhére, visszamenőlegesen hajtották végre (7/a. sz. melléldet).

A központi bérfejlesztést a vonatkozó irányelveknek megfelelöen használták fel. Ugyanakkor a fedezet késedelmes folyósítása miatt a visszamenőleges hatályú végrehajtásban alkalmazott gyakorlat a többletteljesítmények elismerését fékező elemet vitt az elosztásba. Az 1991-1993. években 5-6 hónappal késo"bl:r. és visszamenőlegesen végrehajtott béremeléseknél a kiesett időszak alapbérét jutalom címén fizették ki. Ezért a Icivonuló létszám ez időszakra eső változó bérében (túlóra, pótlék, stb.) a bérfejlesztés hatása nem érvényesült.

A bérszerkezet és változása a foglalkoztatási viszonyok alakulását, továbbá a bérintézkedések és a jogszabály módosítások együttes hatását tükrözte (4. sz. melléklet). A béralapon belül az alapbér dominált (63-68%). A pótlékok aráuya a jogszabályi változások miatt jelentősen (8,4%-ról 19,7%-ra), a jutalmak aránya mécsékelten (4%-ról 6%-ra) növekedett, míg a túlóra Icifizetések aránya csökkent. Mérséklődött a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérfelhasználásállak aránya (92%-ról 87%-ra) a részmunkaidős és a mellékfoglalkoztatottak bérkiadása javára.

A bérfeszültségeket esetenként az intézményi gazdálkodás hiányosságai is fokozták. 1992. év júniusában 43.921 E Ft összegú időarányos béralaptúllépés keletkezett. Ennek oka elsődlegesen az előző évi "bérvisszatérlilés" címén, de fedezet nélkül kifizetett jutalom volt.

-28-

AI. 1991. évi 1.354.466 E Ft összegű módosított béralap és az 1.333.334 E Ft összegű

teljesített bérkiadások killönbözetét 21.132 E Ft összegben előző évi bérmaradványként tartották számon és használták fel 19.986 E Ft összegű jutalom kifizetésére. Erre azonban a jóváhagyott pénzmaradvány fedezetet nem biztosított, helytelen elszámolás következtében a felhasmálha tó pénzmaradvány mindössze 1.30 l E Ft volt A jutalom kifízetése a tárgyévi béralapot terhelte.

A foglalkoztatási szabályok közill - a létszám ellátottsággal is összefüggésben - a túlóra elrendelhetö mértékére vonatkozó előírásokat nem tartották be maradéktalanul, illetve nem ellenőrizték azok érvényesítését. A Munka Törvénykönyve (MT) előírásainak megfelelően, a Mentódolgozók Önálló Szakszervezete és az OMSZ közötti megállapodásban évi 200 órára korlátozták a túlóra elrendelését. Ezt az MT 129. § (3) bekezdése alapján - a havi törvényes munkaóra csökkenése, valamint a Kjt. szerinti szabadságnapok növekedése miatt kieső munkaidő indokával - az év meghatározott időszakára, főigazgatói hatáskörrel felfüggesztették.

b.) Eszközgazdálkodás A mentés és betegszállítás tevékenysége eszközigényes. A jelentős számú, nagyértékű tárgyi eszközállomány- bruttó értékben 2.054 M Ft-os - gyarapodásával az ellátottság mind mennyiségben, mind használhatóságban - részben ellentmondásosan - javult. Az ingatlanok bruttó értékének 316 M Ft-os növekedése csak részben tükrözi a mentőállomások számbeli, illetve funkcióképességbeni változását (9/a. sz. me llék! et). A saját ingatlanok száma nem növekedett, a nyilvántartási érték növekedését döntően egy korszerűsítési célú építési beruházás, illetve a magasabb értékű önkormányzati csereingatlanok okozták.

A járművek bruttó értékének jelentős (!.864 M Ft) növekedésében az 1991-től indított jármű korszerűsítési program keretében beszerzett mentőgépkocsik magas száma és értéke tükröződik (l O/a., l O/b. sz. melléklet). Jellemzően - az éves magas (évi 50.000 km) futásteljesítmény következtében a O-ra leíráskor a gépkocsik műszaki állapota is indokolta az időszerű cserét (11/a. sz. melléklet). A gépkocsik kihasználtsága, igénybevételük üzemideje alapján országos átlagban megfelelő. Hiányolható azonban, hogy a szaigálat szervezési szempontokat nem érvényesítették megfelelően.

-29-

A mentöszervezetek gépkocsi (és létszám) meghatározása nem igazodott a feladatszámhoz, ilyen célú elemzéseket nem bocsátottak a vizsgálók rendelkezésére.

A légi mentés kapacitásának fejlesztését a vizsgált időszakban kizárólag a mennyiségi fejlesztési igény és az új beszerzések révén a fajlagos üzemeltetési költségcsökkentés motiválta. A jövőbeni stratégiai-fejlesztési koncepciót a földrajzi adottságok figyelembevételével, a földi mentés fejlesztésével összehangoltan indokolt kialakítani. A repülőgépek, illetve a - készenléti rendszerben múködtetett - helikopterek repülési ideje alacsony kihasználtságot reprezentál (I 1/b. sz. melléklet). Így a helikopter park 6 db-os állományának fenntartása - kapcsolódó fejlesztések hiányában - megkérdőjelezhető. Használatot az is korlátozta, hogy a helikopter leszállópályák száma csak kismértékben növekedett. 1994-ben mindössze 14 helyen -a kórházak alig 10%-ánál -volt leszállópálya. A jelenleg müködö 3 helikopter bázis messze elmarad a mentés szakmai szempontjai szerint célszerűnek ítélt 70 km-es körzetek kialakítása által igényelttöl. Magyarország földrajzi adottságai miatt azonban a légi szállítás előnye és jelentősége elsősorban a speciális igényű betegszállítási feladatokban jelentkezik. Így a légi kapacitás fenntartását és fejlesztését elsősorban a betegszállítási feladatok megoldására célszerű alapozni.

A folyamatos igénybevétel miatt a tárgyi eszközök pótlása, valamint fejlesztése évenként rendszeresen jelentős összegű beruházási forrást igényelt. Erre a célra a vizsgált években összesen 2.923 M Ft-ot fordítottak (12/a. sz. melléklet). A kormányzati beruházási előirányzatot több esetben nem a meghatározott célra használták fel, az átcsoportosítási igényükről az NM-et csak kivételesen értesítették. 1991-ben a gép-müszer vásárlásra nyitott 15.400 E Ft keret terhére 10.018 E Ft értékben 3 db MERCEDES mentögépkocsit vásároltak, a röntgengép vásárlás céljára pályázattal nyert 4.800 E Ft-ot más beruházási célra fordították.

A beruházási döntések esetenként nem voltak kellően megalapozottak, a célszerűség és az indokoltság szempontjai nem érvényesültek. Az alkalmatlan minösítésű Fejér Megyei Mentöszervezet és a Székesfehérvári Mentöállomás korszeru elhelyezését biztosító 86,7 M Ft-os kormányzati beruházás (12/b. sz. melléklet) szükséges, ugyanakkor nem kellően átgondolt volt, mivel a javítóműhely kapacitása a tervezett vállalkozás engedélyezésének elmaradása miatt - túlméretezett.

-30-

A beruházás fedezetét a 4/1991. (ll.l3.) PM rendelet 26. § (5) bekezdéséhen foglaltakkal ellentéthen kizárólag kormányzati beruházási és a maradványérdekeltségű intézményi költségvetési kerethől biztosították.

típusváltásra kapott kormányzati beruházási keret elsősorban az 1990-től a TOYOTA, !994-től a MITSUBISHI, illetve MERCEDES program végrehajtását finanszírozta. A NYSA mentőgépkocsit váltó TOYOTA program pénzügyi, gazdasági és használhatósági szempontból hibás döntés volt. A döntéshozókat (EÜ.·A, KM) ugyanis kizárólag az árucserével történő fizetés lehetősége befolyásolta. A

gépjármű

A TOYOTA gépkocsik kis helsö mérete akadályozta a mentőszemélyzet mozgását, továbbá nem tette lehetövé nagyobb felszerelés és berendezés heépítését.

A magyar fél teljesítési hiányosságai miatt a barter ügylet meghiúsulása a szállítási és pénzügyi elszámolási kondíciók romlásával, célszerűtlen ráfordításokkal járt. Így 1991-1992. között a gépkocsi beszerzéseket tervszerűtlenség, kapkodás és gazdaságtalan lépések sorozata jellemezte. A tervezett szállítási ütemezéshez képest minden évben jelentös elmaradás mutatkozott. Ennek kapcsán jelentkező elölegek illetve túlfizetések jelentős beruházási keretösszegeket kötöttek le melynek záróállománya 1991-ben 53.4 M Ft, !992-ben 20,3 M Ft (12/c. sz. melléklet). A szükséges mentőgépkocsi állomány biztosítása érdekében soron kívül beszerzett más gépkocsitípusok miatt nem voltak érvényesíthetök maradéktalanul az azonos tfpusú gépjárműpark­ kal együttjáró előnyök az alkatrész ellátásban, javításban. A lekötött keretöszszegek más célra használatos (pl. kárhely-parancsnoki) gépjárművek szükséges cseréjét is akadályozták. Mindez összesen 53,6 M Ft - döntően saját forrásból finanszírozott - terven felüli beruházási célú kiadást okoztak (12/d. sz. melléklet). A TOYOTA program végrehajtása műszaki és üzemeltetési szempontból viszont jó döntésnek bizonyult, mivel a gépjárműparkra fordított karbantartási, javítási munkaigény jelentősen csökkent. Ez a vizsgált időszakban Iétszámcsökkentés mellett célszerű szervezeti változásokat, valamint vállalkozást is lehetövé tett. Az egy kilométerre vetített fajlagos költség 1993-ban 10,96 Ft volt. Ez 1,61 Ftlkm-rel volt alacsonyabb a NYSA tipusénáL Ez a TOYOTA típusok átlagos futásteljesítményére vetítetterr (37.329 km) 60 M Ft elvi költségmegtakarítás! jelentett éves szinten.

-31-

A javítómühelyek számának 1991-1994. közötti csökkenése (8) mellett a betöltött szerelöi Iétszám fokozatosan - összesen 88 fővel - kevesebb lett. A központi gépjárműjavító TOYOTA márkaszervízként is müködik, erre !993-ban kapacitásának 30%-át fordították.

A légi gépjánnüparkot 1991-1992-ben 2 db helikopter vásárlásával bővítették, mely döntés pénzügyileg alultervezett volt. Az 1991-1992. évi tervezésnél az áremelkedéssel. forintleértékeléssei nem számoltak. ezért a beszerzés az eredeti !40 M Ft előirányzat helyett !80 M Ft-ban teljesült. A beruházások elökészítésénél, bonyolitásánál a jogszabályi - köztük a versenytárgyalásra vonatkozó - előírásokat megtartották. tendenciájában nőtt (18/a. sz. melléklet). A központi költségvetésből e címen kapott források ugyanakkor nem fedezték az igényeket. A közúti gépjárművek részleges felújítási szükségletét az OMSZ éves felújítási kerete nem tartalmazta. A fődarabok felújításának és alkatrészek beszerzésének fedezete nem a központi költségvetést. hanem a működési kiadásokat terhelte. Ez a vizsgált időszakban mintegy 280 M Ft-ot tett ki. A felújítási

előirányzat

A felújítási döntések gyakran nem voltak megalapozottak, illetve célszerüek és nem tartották be minden esetben az e források felhasználására vonatkozó fejezeti megkötést 1992-ben a szekszárdi mentőállomás fűtés korszerűsítésére jóváhagyott 3.000 E Ft-ot a debreceni mentőállomás munkálataira fordították. Az Ingatlan fellíjftások nem Igazadtak megfelelllen a ment<'lállomások funkclóbetölt<'l képességéhez, ugyanis alkalmatlan, illetve kényszerű elhelyezésü mentöállomások egy-egy kivételtÖI eltekintve nem szerepeitek a felújítási tervekben. A gépkacsikon végrehajtott födarabcsere - a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem minden esetben volt indokolt, illetve ésszerű. Több gépkocsi selejtezési jegyzőkönyvében megfelelő állapotú, korábban felújított vagy cserélt, keveset futott fildarabokat tüntettek fel, ugyanakkor a selejtezés okának a további felújítás gazdaságtalan voltát jelölték meg. (A kapott tájékoztatás szerint a födarabcserés, késó'bb selejtezésre került gépkocsik többnyire tartalékállományba kerültek.)

Az OMSZ évről-évre jelentős, ugyanakkor mértékében

csökkenő előirányzatokat

használt fel - gépjárműveknél, a rádiótechnikai eszközöknél saját kivitelezéssei - karbantartásra. E kiadások mérséklődését a gépjármű korszerűsítésével

-32-

összefüggésben a csökkenő javítási igény, valamint a mentőállomások karbantartási ráfordításainak kényszerű visszafogása váltotta ki. Takarékossági szempontb61 célszerű lett volna a kivitelezők kiválasztására - a jogszabályban kötelezően előírtaknál szélesebb körben - a versenyeztetés. Nem volt előnyös e vonatkozásban a kivitelezési költségek elszámolásának módja sem. A kivitelezökkel kötött átalányáras szerződés nem adott lehetőséget a ténylegesen felhasznált anyagok mennyiségének, árának, valamint az árnövelő tényezó'k, különleges körűlmé­ nyek miatti töbWetköltség indokoltságának ellenőrzésére.

A kivitelezés végrehajtásának ellenőrzése - megfelelő személyi feltételek hiánya miatt is - nem volt elégséges. A szúrópróbaszerűen kiválasztott kivitelezési munkák több dokumentuma, pl. az építési napló hiányzott és nem volt nyoma a menetközbeni műszaki ellenőrzésnek sem.

c.) Az anyag- és eszközigénylés szabályozott rendjére, és szerződéses kapcsolatokra alapozott centralizált beszerzés lehetőséget biztosított a nagyvásárlóknak adott ár és szállítói kondíciókban adott kedvezmények igénybevételére, melyet az OMSZ igyekezett kihasználni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a készletbeszerzésre fordított kiadások növekedése az áremelkedések alatt maradt. A szerződésekben a gyógyszer, gyógyászati anyagok körében elért árkedvezmény 1,5-15% közölti volt. E körben a kiadások 199!-röl!993-ra 33%-kal, ugyanezen idöszakban az árak évente emelkedtek (89%. 5%, 31%).

A korlátozott mértékben rendelkezésre álló előirányzatok a beszerzések rangsorolását, s - kényszerű, esetenként célszerütlenségi elemeket is hordozó takarékossági intézkedéseket váltottak ki. A munka- és védőruha alapanyagának vásárlásánál az alacsonyabb kínálali ár elérése volt a meghatározó, a minőség csak másodiagos szempont volt. A funkció képesség rovására az olcsóbb árfekvés dominált a felújított gépkocsi alkatrészek, fődarahok, továbbá márkanélküli alkatrészek vásárlásakor.

Az intézmény készletállományának növekedése nem eredményezte azok tartós leülepedését. A felesleges, iJletve elfekvő készletek a gépkocsi fenntartási anyagok körében keletkeztek a típusváltáshoz kapcsol6d6an, felszámolásuk nem okozott számottevő veszteséget.

-33-

A:z. 1993. évben 1.809 E Ft értékben feleslegesnek ítélt új NYSA, UAZ, Volga és Zi! alkatrészeket csereügylet keretében hasmosították 4 E Ft szállítási költség beszámításávaL

A készletnyilvántartás alkalmazott rendszere nem segítette megfelelöen a racionális gazdálkodást, mivel a túlbiztosításból eredő felhasználás kiszúrésére nem ad módot. A kimutatott készletállomány értéke az alkalmazott elszámolási mód folytán a valóságosnál kisebb, nem tartalmazza a mentőszervezeteknek kiadott, de még fel nem használt anyagok értékét, azok nagysága ugyanakkor nem számottevő. d.) Egyéb müködési kiadások Az üzemanyag felhasználás

érdekében

belső

időnként megfelelő

rendje szabályozott, a fogyasztás csökkentése lépéseket tettek.

Közel azonos évi futásteljesítmény mellett, jelentős - a fajlagos fogyasztást tekintve kb. l 096 - az üzemanyag felhasználás mértékének csökkenése. Ez javarészt a megváltozott összetételú, korszerüsített gépkocsiparknak volt köszönhetö (18/b. sz. melléklet). Az OMSZ versenytárgyalás alapján a MOL Rt-vel (üzemanyag) a SHELL

INTERAG Rt-vel (kenőolaj) vásárlásra kötött megállapodás révén lényegesen egyszerűsítette az üzemanyagbeszerzés és elszámolás módját, s az üzemanyag kiadásait a kapottárkedvezmények 1994-ben 4,8 M Ft-tal mérsékelték. Az egyes gépkocsitípusok fogyasztási normáját az

előírások

alapulvételével a területi sajátosságok által differenciáltan szabályozták, a felhasználásokat rendszeresen figyelemmel kísérték. A szabályok alkalmazása, illetve az elszámolások gyakorlatában talált hibák azonban értelmezési, ellenőrzési problémákra utalnak.

Az üzemanyag megtakarítás

kifizethető

összegét a jelenlegi szabályozás szerint nem a gépkocsivezető takarékos vezetési stílusa, hanem az üzemanyagárak emelkedése befolyásolta. Az évente ilyen címen kifizetett mintegy 40 M Ft nagyságrendje, ennek a szabályozásnak a felülvizsgálatát indokolja.

A normalapok szúrópróbával történő indokolatlan elszámolást talált.

ellenőrzése

néhány szabálytalan, illetve

A normarendszer az erre vonatkozó jogszabálynak megfelelőerr a téli üzemelés időtartalmára magasabb fogyasztást engedélyez. Ettől a vizsgált idöszakban egy esetben indokolatlanul

-34-

eltértek, ez 1993. november hónapban kb. l M Ft üzemanyag megtakarítási többlet kifizetést okozott.

Az energia és közüzemi kiadásoknak a díjemelésnél lényegesen mérsékeltebb

növekedésében a felhasználás szerkezetét, mennyiségét érintő racionalizálási intézkedések, a fejlesztések együttes hatása tükröződött. Az energia ráfordítások évi 7-13%-os növekedésemögött a gigajoule-ra átszámított fogyasztás hullámzott. Az energiatakarékos berendezések üzembehelyezése a helyi mérésen alapuló díjfizetés, a felhasmálások rendszerszerű figyelemmel kísérése folytán 1992-re 4,4%-kal csökkent, 1993-ra 4,6%-kal több lett az energiakladás.

5. A számviteli rend, vagyonvédelem a.) A számvitel rendjét késedelmesen, az intézményi sajátosságok érvényesítése nélkül, esetenként pontatlanul szabályozták. Ez részben forrása volt a könyvvezetésben tapasztalt hiányosságoknak, szabálytalanságoknak. Az 1994. szeptemberében hatályba léptetett számviteli-pénzügyi szabályzat és számlarend nem igazodik teljeskörüen az intézmény tevékenységéhez és annak sajátosságaihoz, nem tartalmazza a kötelező számlaösszefüggéseket, a főkönyvi zárás menetét.

Az analitikus nyilvántartások rendszerébó1 kimaradt az ingatlanok analitikus nyilvántartásának szabályozása.

Az egységes szabályozás hiányában a vállalkozások elszámolásának költségtar-

talma

évről-évre

változott és nem volt

teljeskörű.

Az éves eredménykimutalások alapján, a vállalkozási tevékenység eredménye 1991-ben nulszaldós, 1992-ben 4.410 E Ft, 1993-ban 4.944 E Ft volt.

Az OMSZ nem rendelkezett a számviteli

előírásoknak megfelelő

ingatlan analitikával. Ezáltal nem tett eleget a 17911991. (XII. 30.) Korm. rendelet 3 6. §-ában foglaltak:nak. Az ingatlanok egyedi nyilvántartását 1987. óta nem vezették, az évközi változásokat napJón nem könyvelték. Az ellenőrzés számára bemutatott ingatlan értéknyilvántartás sem formai, scm tartalmi szempontból nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Az ingatlanok felújításának évenkénti egyedi értéke nem, vagy csak nehezen volt követhető. Az ingatlanok értékcsökkenésének főkönyvi számlája az analilikában egyeztethetetlen, a mérleg alátámasztására alkalmatlan volt.

-35-

A beruházás, felújítás elszámolásának számviteli elöírásait többször megsértették, ugyanis a munkákat gyakran nem a tartalmuk, hanem a felhasznált forrás jogcíme szerint minősftették. 1991-ben a légi személyzet átképzési költségét (1.804 E Ft) egyenlítették ki beruházási keretböl, melyet az akkor hatályos 311984. (XI.6.) OT-PM együttes rendelete nem tett lehetövé. 1991-ben a felújítási keretböJ 13.231 E Ft volt a - nem aktivált - beruházás értéke. A karhantartási keretből a beruházás körébe tartozó építési munkálatok értéke 1991-1993. közőtt 33.908 E Ft volt, ami a 3/1984. (XI.6.) OT-PM együttes rendeletének előírásaival ellentétben nem került aktiválásra.

A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások (17911991. (XII.30.) Kormányrendelet 9. sz. melléklete) figyelmen kívül hagyása, a nem megfelelő számlaosztályok alkalmazása miatt, több esetben nem tettek eleget a számviteli törvény valódiság elve követelményének. A TranstadeRt-hez kihelyezett törzstőke utáni részesedését (1991-ben 1.634 E Ft. 1992-ben 917,5 E Ft), mindkét évben átfutó tételként kezelték, a megfelelő számlaosztályhan intézményi bevételként nem mutatták ki. A Monor Város Önkormányzata és OMSZ között létre- jött - az 1994. január 31-i jegyzó"könyvben rögzített - ingatlancserét a számviteli nyilvántartásokhan nem követték. Az ingatlan cserét nem dokumentálták és az OMSZ könyveiben nem mutatták ki Az önkormányzati forrás átvételét bevételként, az önkormányzatoktól átvett pénzeszközök főkönyvi számláján, a forrás felhasználását felújítási kiadásként nem mutatták ki. A felhalmozási és töke jellegű kiadás terhére az OMSZ-nál vagyongyarapodást nem mutattak ki

Az intézmény méclegében kimutatott követeléseket a számviteli törvény előírásai szerint nem értékelték, nem végezték el az adósok minősítését a pénzügyi realizálhatóság szempontjából és nem határozták meg a kétes, behajthatatlan követeléseket. A mérlegben kimutatott adósok egyenlegéből (1991-ben 34.896 E Ft, 1992-ben 46.575 E Ft, 1993-han 67.993 E Ft) az ittas személyek ápolási és szállítási díjhátraléka 34.257 E Ft, 44.485 E Ft és 55.524 E Ft volt. Gyakorlatilag a hátralékok behajlhatóságának felillvizsgálata nélkül 1984. óta göngyölítik a követelésüket.

Az intézménynél az üzemanyag megtakarításból kifizetett személyi juttatások üzemanyag felhasználásként való elszámolásának gyakorlata, ellentmond a számviteli előírásoknak, nem tesz eleget a valódiság követelményének.

-36-

b.) A vagyonbiztonság kielégítő, a leltározási, selejtezési eljárások során az előírásokat többnyire megtartották. A vagyonvédelmi követelményeket azonban nem érvényesítették mindig és mindenütt maradéktalanul. Egyes eszközcsoportoknál, illetve mentőszervezeteknél a nyilvántartások hiányos, pontatlan vezetése gátolta a valós számbavételt, esetileg a leltározást, a megőrzési felelősség érvényesítését. A hasmáiatha adott munka-védőruha hiányos nyilvántartásamiatt az erre alapozott leltárak nem voltak valósak. Adott mentöszervezethez tartozó mentöállomások közötti eszközmozgást nem mindig követte nyomon a nyilvántartás. A BMSZ-nél a nyilvántartások helytelen vezetése miatt az - 1992-ben lefolytatott és eredménytelensége miatt megismételt - 1993. V. 22-i fordulónapos leltár kiértékelése és elfogadása a felelősség érvényesítése szempontjából jogvesztöen, egy éves késéssel történt meg.

6. A költségvetési gazdálkodás

ellenőrzése

A finanszírozás jellege, kettőssége - figyelemmel a kapcsolódó jogszabályokra az intézményi költségvetési gazdálkodásának részben párhuzamos feladatrendszerű és nem kellően összehangolt ütemezésü ellenőrzését váltotta ki. Az NM a jogszabályban előírt kötelezettségének megfelelöen 1991. és 1993. években felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést folytatott az OMSZ-nál. Az 01F az !992. évi LXXXIV. tv. 32.§ (l) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján végzett !993-ban a költségvetési gazdálkodással összefüggö vizsgálatot, melyhez az NM hozzájárult

Az OTP, mint finanszírozó

ellenőrzési

jogosultsága hiányosan szabályozott, és nem illeszkedik megfelelöen a költségvetési szervek tulajdonosi ellenörzéséhez. Ez az ellenőrzési kapacitás igénybevételét és hatékonyságát tekintve

célszerűtlen.

A hivatkozott jogszabályhely szerint az alapkezelő ellenőrzési jogosuJtsága az "E'" Alapból finanszírozott szolgáltatások teljesítésére. indokoltságára, minőségére. valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségére terjed ki. A felügyeleti irányítás részét képező ellenőrzés ugyanakkor az intézmény gazdálkodását teljes keresztmetszetben értékeli. Nem szabályozott teljeskörüen a finanszírozó és a tulajdonos. illetve a finanszírozó és a finanszírozott ellenőrzéssei összefüggö kapesolatrendszere, eljárási kötelezettsége. Az adott évben végzett két pénzügyi-gazdasági vizsgálat megállapításai. javaslatai az átfedett témákban (belső ellenőrzés. szabályozottság. vagyonnyilván tartás) azonosak voltak.

-37-

A felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés nem - a finanszírozó ellenőrzése sem - volt kellően hatékony a szükséges intézkedések részbeni elmaradása, vagy késedelmes teljesítése miatt, továbbá a kapcsolatos felelősség érvényesítésének hiányában. Az intézményi belső ellenőrzés elmaradt a követelményektőL Rendszerét nem úgy alakították ki, hogy a vezetői, a munkafolyamatba épített és a függetlenített ellenőrzés egymást erősítse és kiegészítse. A belső ellenőrzés működését nem alapozta meg kellően a tevékenység, illetve gazdálkodási folyamatok szabályozása. A munkafolyamatba épített ellenőrzés hézagos funkcionálása miatt esetenként munkahibák maradtak feltáratlanul. A pénzügyi jogkörök szabályozása hiányos, gyakorlata esetileg jogszabályi előírásokat sértő volt. Több esetben formális volt műszakváltásnál a gépkocsi tartozék és mentőfelszerelés átadásátvétel. A munkaköri leírásokat nem aktualizálták a szervezeti és feladatváltozásoknak megfelclöen. A munkahelyi és analitikns nyilvántartás egyezősége az egyeztetési kötelezettség mellett scm volt biztosítva.

A függetlenitett belső ellenőrzés szervezeti, személyi feltételei a vizsgált időszak egy részében hiányoztak, vagy nem voltak arányosak a feladatokkal. 1991. végéig két fős önálló belső ellenőri csoport müködött a föigazgató közvetlen irányításával és kizárólag a mentötevékenység szakmai ellenőrzésére irányuló feladatokat látott el. 1992. V. 1-töi megbízásos jogviszonyban alkalmazott belső pénzügyi-gazdasági folyamatok, feladatok ellátását is vizsgálta.

Budapest, 1995. június Melléklet: 3 4 lap Függelék: 4 lap

ellenőr

munkaterv alapján

Függelék

Értékelés a mentésben, betegszállításban - az OMSZ-on kívül mentöszervezetek tevékenységéről

közremüködő

A mentésben és betegszállításban résztvevő vállalkozások, non-profit szervezetek (továbbiakban: mentő és betegszállító szervezetek) közül 22-től beérkezett adatokat összegeztUk és értékeltük A mentő és betegszállító szervezetek növekvő számban és arányban vállaltak részt a mentésben és főként a betegszállításban. Eleinte a non-profit szervezetek, majd egyre inkább vegyes profilú vállalkozások Iétrejötte volt a jellemző. Tevékenység megkezdésének éve: 1991. Vállalkozók Non-profit szervezetek ÖSSzesen:

ellltt l 4 5

1991. 8 2 10

1992. 3

1993. Összesen l

3 3

4

13 9 22

A szervezetek kisebb hányadának tevékenysége folyamatosan Idegészült mozgóőr­ ség, ügyelet, szakrendelés, háziorvosi szolgálat, stb. feladatok ellátásával. I 99 I- I 994. év között a mentőszervezetek száma több mint négyszeresére 5-ről 22-re, azon belül a vállalkozások aránya 20%-ról 60%-ra - emelkedett. A vállalkozások tevékenysége elsődlegeserr a betegszállításra irányult, közülük kizárólag urémiás betegszállításra 7 szervezet szakosodott.

-2-

Tevékenység jellege (egy szervezet többféle tevékenységet is végez!) Válla lk. Általános betegszálL Csak urémiás betegsz. Földi mentés Légimentés Ügyelet Szakrendelés Háziorvosi szolgálat Külföldi betegszáll. Mozgó őrség Koraszülött mentés, szállítás Spcciális mentés

3 7

Non-proflt szervezet 5

Összesen 8 7 5 l 2 l l l l l 2

-

-

5

l 2 l l

-

-

-

l l l 2

A földi betegszállítások és mentések száma

Általános betegszáll. - fekvőbeteg - ülőbeteg Urémiás betegszállítás Mentés ebből: orvossal, mentőtiszttel ellátott feladat

1991.

1992.

1993.

3.256 3.256 6.222 2 400

4.984 4.142 842 32.314 3.034

16.778 3.584 13.194 55.793 5. 390

1994. XI. 30-lg 22.487 4.956 17.531 71.626 5.857

1.800

2.193

3.887

4.355

1994. XI. 30-ig 172 29

-

Légi betegszállítások és mentések száma

Általános betegszálL Mentés ebből: orvossal, mentőtiszttel ellátott feladat

1991.

1992.

1993.

18 9

54 25

172 36

9

25

36

29

A mentő és betegszállító szervezetek szolgálat szervezési ideje változó volt, többségüknél rövidebb, mint az OMSZ-nál. Egyesek csak nyári szezonban, vagy csak alkalmanként működtek. Nem volt garantált teljes körben a feladatellátásuk folyamatossága, ugyanis - meghatározóan finanszírozási okokból - néhányan közülük 1-4 hónap közötti időtartamra szüneteltették működésüket.

-3-

A tevékenység ideje Vállalk. Napi 24 órás Csak hétköznap, nappal Csak munkaszüneti napokon (24 órás) Csak munkaszüneti napokon (nappal) Minden nap nappal Hétköznap+szomhat (24 órás) Hétköznap+szomhat+ünnepnap (24 órás) Heti 1-2-3 alkalom (24 órás) Egész évben Csak nyári szezonban Alkalmanként

6 4

l l l

13 l

-

Non-proflt szervezet 3 2 l l l

l 6 l 3

összesen 9 6 l l l l l l 19 2 3

A mentő és betegszállító szervezetekben foglalkoztatottak száma több mint kétszeresére nőtt, s javult a szakmai kvalifikáltság. A tevékenység személyi feltételei ÖSszes dolgozó Ebből

:orvos mentőtiszt

szakasszisztens ápoló gépkocsivezető

1991. 203 41 7 4 50 59

199Z. 286 63 15 4 73 79

1993. 390 130

28 6 106 112

1994. 486 162 23 8 102 141

A létszám 203 főről 486 főre nőtt 1991. és 1994. évek viszonylatában, az orvosok és mentőtisztek foglalkoztatási aránya ugyanakkor 23%-ról 38%-ra emelkedett. A

jármű

feltételek a végzett feladatokhoz igazodóak: a non-profit szervezetek elsősorban mentőautóval, a vállalkozások nagyobb számban ülőbetegszállító autóval, s egy kft. a légi mentéshez helikopterekkel ellátott.

-4-

A tevékenység technikai feltételei Mentőautó

Ülőbetegszállító autók

Orvosi autók Helikopter Terepjáró Tehergépkocsi Személyautó Tábori konyha

1991. 27 15 10 2

4

1992. 37 25 ll 2 2 l 4

1993. 40 32 9 5 3 l 4

-

-

-

-

1994. 46 35 14 6 4

4 l

A mentő és betegszállító szervezetek bevételei között - összefüggésben a végzett feladatok növekedésével - dinamiicusan emelkedett a társadalombiztosítástól kapott pénzeszköz, ugyanakkor a közvetlen lakossági bevétel - ami döntően a non-profit szervezeteknek juttatott adományok - nagyságrendje lényegében változatlan - de arányában számottevő (15%)- volt. A társadalombiztosításból - a teljesítmény után évek óta változatlan összegben kapott 40 Ft/krn - térítés, egyrészt a a hatékonysági követelmények érvényesítésére kényszerít ett, másrészt azonban a feladatellátást veszélyezteti. A működés szüneteltetés okát az alternatív rozási problémákban jelölték meg.

mentőszolgálatok

anyagi, finanszí-

1. sz. melléklet

Országos Mentöszolgálat Kiadások alakulása 1991-1992. években 91.évi

Ered.

lrlmytitószervl

elöl.

x 1. Béralap · •. · .

.·

..

....

2. BérjellegO kiadások

: •

•

l' 20

_-ő4

Ebből:

l o> 1,333 l

&51'

20

- kű!földi kikÜidetés

14

2

·étkezési hozzájárulás

15

50

10

- kereset- és k!Q. térités

16

18

14

• kféle. egyéb bérjelL kiad.

..

-

l

Ebből:

l

-gyógyszer, vegyszer

01

:: ..

10

6

[•29

691

570

l

.....

.

·,·

91 évi

telj. %-ban

•:.

:•

.•..

1,579 l' 1,565 • 99.11%

.::71 . . ·.55

l ..

112.22% 154.95%

o

5

6

120.00%

30.00%

2

2

100.00%

100.00%

30

40

50

125.00%

100.40%

21

35

35

100.00%

194.44%

8

114.29%

80.00%

701 :·- 93.59%

101.41%

1

\v

90 ; :. 101

117.37%

2

5

19

a mód %-ban

.·· .··. 1.79 .

7 • 7.49 l

---7 - - 38

33

31

38

100.00%

115.92%

23

442

409

169

578

534

g2.39%

120.78%

-irodaszer, nyomtatvány

24

9

8

o

8

11

137.50%

117.48%

- szakmai (termelési) anyag

25

3

1

1

2

2

100.00%

73.68%~

hajtó- és kenőanyag

- kónyv. folyóirat. napilap

26

1

1

1

100.00%

102.56%

27

30

30

o o

1

- munkaruha. védör. formar. egyenr.

30

29

96.67%

96.49%

28

159

90

2

92

86

93.48%

54.07%

3

194 l·

.. 192

98.97%

151.99%

50

96.15%

92.41%

14

··•·.·.

j4. Szolgáttatások

••

05"

. 126

"38'

Ebből:

0.00%

.

'

191

l • :• .

·.·

~.

·'1

'

--- --- - - - - --- - - - - --- ---54 30 o 52 52

- tilvhő·, gőz-. gilz- vili. energia - közmüdij

33

11

14

o

14

13

92.86%

115.51%

-postai szaigáitatás

34

49

45

55

122.22%

112.09%

- bérleti dijak

35

6

"

1

-tárgyi eszk. karbantartás

36

49

----

- kféle. egyéb szaigáitatás '

5. Kféle kiadások és befiZetések Ebből:

- társadalombiztositási járulék -vásáro!! termékek és szolg. ÁFA-ja

'

•' . ..

'6. Folyó kiadás_ok

·

.....

j7. Felhatmozésl és töke jell._klad •. ·

.l

.... :

··.;.:

- - --- - -

- kisértékü tárgyi eszk. beszerzése

l

.

elOi.

Tartalékból

.

- - --- - - - - - - - - - - - - -

- egyéb készletbeszerzés

l

.·.

Egyéb

22

-tüzelő-.

-

··.···

l Vállalk.

Ktgv·i

Telj.

Mód.

Saját hatásk.

Felügy

.s .

351 •.

-13

l

Korm.

szerv

1,508

- belföldi kiküldetés

3. Készletbeszerzés

l

OGY

XX

oz-. :1o·

1992. évi teljes.

1992 évi elOirányzat vllltozás

telj.

Megnevezés

M Ft-ban

.

•.

.

•.. ...•..

·.:

Ebből:

5

1

6

4

66.67%

61.71%

55

o o

55

43

78.18%

87.96%

16

21

131.25%

193.g2%

. t 54

722

-:~79

:'-107.89%

128.06%

37

11

16

06· f\46

608

658

••

'

•

·." 10

••

.'

.

-- --- - - - - - --- - - - - - - --- ---· 39

28

___ 44

":O.L

:;_49

545

580

52

52

2,824 .. 2,962

...

31

52

632

688

108.86%

126.18%

2

64

63

98.44%

120.64%

362 .

3,334 ••

10

•••.. ol ·'" o

6 ••..• ;.

·•· •

1'···.···· .·

10 . 29

...

. " .. o

o

__._ 30 ·

•••

•· _,ss

-- --- --- -- - - - - - - - - --- ---25 54 11

. tárgyi eszk. és immatr javak felhalm.

6

17

• felujitás

8. Támog·ok, elvonások-és pénzeszk.átad.

!'·

ot•1h~

72

20

108

8

Ebből: -~

29

o

29

:

·.

. 21

3,338 :100c12%

118.18%

• ' __ " 65 1•.100.00%

209:63%

35

35

100.00%

305.73%

29

29

100.00%

148.27%

21

·1

-4.76%

-11.98%

---- - - - - - - - - - --· - - - - - - - - - - - - - - ----

o

-22

- müköd.és felh.pénze. átadás állház-on belül

107

- lakossági pénzbeni juttatások

90

1

1

1

100.00%

93

1

1

1

100.00%

13

13

100.00%

3~420

3~402

99.47%

--------

--------·------

--

-társadalmi szervezetek tamagatása

----

-------

- alapitviinyak támogatása

,"

______

--·---

- magan-Intézmények támogatása 9. Egyéb kiadások

95

o

96

13

113

.

10. Kiadások Ossz. (6+7+8+9 sarok)

Kelt

~ua"apast ~ ~

8

' J.Gq4. '-

4 2,868

ok+o'b0~

"

'-

.

~l.

'

2,968

ol

..

o

39

-263.47%

o o

o

413

\f(iXoC,Je \

.,

.v \

'

118.63%

·'-- -·.- .... _., ....

/Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató

1/a. sz. melléklet

Országos Mentöszolgálat Kiadások alakulása 1993. évben

M Ft-ban Megnevezés

...

~~~~

·' ' 1'.'·'!0:·\' . . ;,;:j;:

~

....

En11d. a Ilii.

Konn.

OGY

~~;,;;;;:-

Fa1ü1Y

e1vtb

........,

Telj.

amód

ai6L

%..0an

,

_c;;- ·.r;·; '·"~

1!'155.:'&;;;

l '"

lID T!•.
Sllivl

.:7 "' JiL•: ...," ~ ~~ ,,. "' 1~-:\:n,:·;.:

'''/;.c'-01'

~

92 evi

telj.

telj •

%-ban

%-ban

...... l'''"'·"'

,i.

. .:

"'·"' '"""'

. Ebböt

-;;-;;,-,-

~ ~ldi ";(;,;;..,,

~.;;:-

;:-

l

-

'kooóooyog

~

l

~

=

:-;;éb

--;-

·. '"'"'·

i l

:-:-

14.

-,

"" '· ""

i)'"'''

-~~

. 2

"

u

-"

29

7E

--;;-

· kó,mOdii

~;;

l

-;;-

. Eácgyi .",_

37 l.

~ -;;- "(,_,_.

. EbbŐl;

''''''" 16. F'~•i;dá,;,

'nolg ÁFA-jo

.' ..

·

l

l'·

.. --;;-

i.

;lé.....

-::'_·.;'~;:;- ;

_.·

l

l

'.

:',

~

:;;;;;;;;,; 1'-

-~

""

i;,

--;-.. -;;,

l':i;:,t''' l\'''': lll:·"'-'-' l\ _-,,-e l''• '. " ''

"

-,-;- l._.,

"

:.:d ;

_·,-;';'~'!B

·::

l:; ' z.:.' l :'':SF';

" --;; "

h'•:

-.:

l ~,: <~-- If' ...·. l'' •i;\' l .:•;

.

;

l :

1

~

3

" ;i' .

·" l;,;;;:.,} I,:T'::o 1--•"'J::• l '::~' : "'

"

1

" "

"-"' "'·"' "'-"'

"-'"

'"·"' '" "'

5

l é.'-{ ~·"'

•'».!~·'''

" 1:;:_,.,.,,,"

5

"' "''

",_,"

"-"'

"''" "'-"' 133 " '

.. ",_",

-

21

7

"'·"'

"'-'" "'"' '"'" .,,,.--; ;:;;-;" ''-"' _...,_,"

01

7:

,,

.o~.

01,5;;

•.

"

1

"

"-"' "-"' ,.,_;;; -;;:;" "'-'" '""'' ""-'" ""'"" 102.501 '"'-"' "'-"' "'"'

"'-""

'

. ....

.

.

"'-"" " '"'·"'' " "'-""

..

,.~,

"·'" '"-"' "'-"" 02.5. . 5 " "'" 114.551 250. 5" " " '"'-"' ,,.",_.., [:; '·'·' F.i!i .

1

-,

39

~ i

"

35

:-;;~

~

-"

""' "_,,. '"-"'

3C

~

,,

"

"'

-;

"

~

502"

11

1:

~

"

1:

"

----;;- f,C 31

l,._,

."

"'

. Eb~-;-

~~

"

!ll

~~~

,,

" "

11

--;;

'· '"""~

,;

"

~ ~ r~!'

-~

..

,,

" -;;-

. '"""'' ., k!Q. " ' " '

-

2

'"-"'' "·"' "'·"' "'-"' '"-"' '""' ,.,,; "'·"' "'-"' " '"-"' "'-"' 120.001 1l '"'-"" '"-'" 212 5"

.",.,,_,., ,,.,,_,"

""" ....." 211 " ' "' '" "''" "'-"'

_:,'·.·· li''

:· "'·""" l '·"''·'"

Ebből·

-· --mi.Jköd.és felh.pénze. átadás állház-on belül

----~

lakosság• pénzbenijuttatások

----

----

• társadalmi szarvezetek támogatása

..-;;-"

'-"' .

----

• alapttványok témagatása

-----------------

--

- magántnlézmények támogatása .· ... l·~ ilo. """ ,"~ ;

Kelt

1:

" ---;;"

;

·.;.

-~·

.

'

,,.,.~

.

T-

Budapest, 1994. október JL

\ Ll.

.... p;.

-.

'

.

--::

l

"

1

." . .''

.

'·"'

. '_

'·"

·;~

'""'

"' '"

"'-'"

1

'·

.

'"'

"-"'

.

"' "' "·"' ,._,,. . "'·"'" "'·"'

'"·"' ;

xE\._ncCLAJ., ..,

. /Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató .

1/b. sz. melléklet

Országos Mentöszolgálat Kiadások alakulása 1994. !.félévben

M Ft-ban

1994 évi elOirányzat változás

Ered.

Megnevezés

lránytitószervi

OGY

elói.

Korm.

,'

Ktgv-i

szerv

l Vállalk.

Telj.

Mód.

Egyéb

elOi.

1,647

• belföldi kikUtdetés

13

5

- külfóldi kikUidetés

14

o

-étkezési hozzájárulás

15

24

24

34

-kereset- és klg. térilés

16

33

33

32

,''

';'

Z. BérjellegO kiadások

---

71

Ebböt:

EbbOl:

--

,.

'_

l '':,_

289

;,''

'

'

1,936 : ·_1,281 84

71

5

telj.

telj.

telj.

%-ban

%-ban

%-ban

-_

66.17% 118.31%

',

.,

92 évi

96.07% l

;;'

128.87%

627

4

93 évi

81.85%

63.45%

83.17%

64.62%

20.00%

66.67%

57.14%

150.00%

150.00%

75.00%

141.67%

68.27%

se.oo%

57.63%

96.97%

177.78%

91.43%

76.19%

122.22%

110.00%

137.50%

64.71%

49.44%

44.85%

44.22%

- 46.97%

31.58%

66.67%

80.00%

3

9

30 l

'

-

91 évi

--- --- --- --- --- --- ---

19

- kféle. egyéb bérjelt kiad.

3. Készletbeszerzés

' ' _,, ;

a mód %-ban

Tartalékból

10 20

1. Béralap

9

'-<

. '-

..

[<'

._

.•.

Ic''·

627

11

l''',

310

<-

'

16

--16

12

75.00%

36.61%

23 24 25 26

452

452

208

46.02%

47.05%

38.95%

44.54%

9

9

7

77.78%

74.76%

63.64%

63.64%

27

27

12

44.44%

442.07%

600.00%

40.00%

1

1

1

100.00%

102.56%

100.00%

100.00%

31

31

20

64.52%

66.55%

68.97%

62.50%

- kisértékU teirgyi eszk. beszerzése

27 28

14

14

4

28.57%

28.17%

- egyéb készletbeszerzés

29

77

77

46

5g.74%

28.92% .

39

191

· gyógyszer, vegyszer

22

-IUzeiO-, hajtó- és kenéanyag -irodaszer, nyomtatvan y - szakmai (tennelési) anyag ·könyv, folyóirat, napilap . munkaruha. védör. fonnar. egyenr.

-4. Szal gáltatAsek Ebböt·

------------- - tcivhó-. góz . gáz- vili. energia 31

-

Sajáthalásk.

Felügy

=

1994 l. félévi teljes.

--- --- --- --- --- --- ---

.

c

l

'142 l.<'

. 191

'

#OIVIO!

30.77%

53.4g%

52.27%

74.35%

112.41%

'.· '73,g6%

____ __

39

76.47%

72.08%

78.00%

70.91%

- 65,14%

..

- -51 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -51

- k6zmUd'1j

34

14

14

7

50.00%

62.20%

53.85%

50.00%

- postai szolgáltatcis

35 36 37

48

48

36

75.00%

73.3]0A,

65.45%

72.00%

- bérleti d1jak · targyi eszk. karbantartás · kféle. egyéb szaigáitatás

5. Kféle kiadások é5 befizetbak Ebból:

·vásárolt termékek es szolg. ÁFA-ja

7. Felhalmoz/isi és töke jell. kiad,

2

50.00%

30.85%

50.00%

33.33%

40

74.07%

81.82%

93.02%

71.43%

38

16 931

40 43 52 17

5. Folyó kiadások

4 54

49 -

- társadalombiztosítási járulék

4 54

13

81.25%

120.05%

61.90%

697

65.51%

114.58%

89.47%

843

512

60.74%

93.90%

74.42%

56.20%

184

87

47.28%

166.60%

138.10%

39.73%

16

.. ' l

·., .. ·

133

.

1,064

46.43%

l

59.17%

--- --- --- --- --- --- --- --716

127

184 3,467

;: o

o _

13

Ebbö!.

------. tárgyi eszk. és 1mmatrjavak felhatm. 05 13 -10 -leluJitás

---

·. ·.·o l'.

o

..

ol

1-•: k

l .

422

'3,889

.•

'·. 13

2,514 l

l_

64.64% .·.·

89,01o/o

75.31%

59.79%

61.54%

31.75%

148.50%

48.57%

22.97%

117.5g%

79.31%

44.23%

83.83%

-700.00%

38,89%

0.00%

0.00%

40 l >~- 307.69%

129.00%

17

l

--- --- --- --· --- --13

130.77%

---~~

'8. Támog-ok. elvon. é& pénzeszk.átad.

64

------------ - -28 - - lakossági pénzbeni juttatások 48 - --· ·--------·-tár sadalm'1___szervezetek támogatasa 51 .. -·-- alapítványok támogatása 52 - -magámntézmények támogatása 54

_____

.·

.

Eb~OI

------

23 7

'

---- - - - - - - -

-

,.

--.

--- - -

-

·mUk .és lelh.pénza. citad. állház-on ..b .,,

-~----

_________

1,9. Egyéb kiadások

0.00%

0.00%

0.00%

0.00%

53.85%

50.00%

.. - ·

.

:10. Ki adálsok össz. (6+7+8+9 sorokJ

09

7

.

o 3,480

o

o

o

o

o o

422

3,902

2,561

65.63%

0.00%

..

0.00%

89.30%

75.28%

58.83%

·;:-{:(~ t-ú"LL.: 1 Kelt

t

Bud8{1 e s-'c , ·

í' L

/Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató

Országos Mentószolgálat

2. sz. melléklet .'

Bevételek alakulása 1991-1992. években

M Ft-ban

-

1991. év. Elöirány.zat változás

Ered.

Megnevezés

elói.

Folyó bevélelek

'

~

04

18

Irányitó szervi

Mód.

Saját hatásk. Pénzm.

25

Telj

elói.

Egyéb

Telj.

Ered.

amód

elói.

1992. év. Mód.

ElOirányzat változás

OGY

%-ában

Karm.

FeiOgy.

Pénzm.

Telj

Telj.

elöL

Saját hatásk.

Irányitó szervi

amód

"!..-ában

Egyéb

22

57

79

80

101.27%

07

12

19

31

31

100.00%

100.00%

28

53

53

100.00%

Ebből

-.

-~---

-alaptevékenység támogatásért. bev.

------

15

2

12

14

14

Felhalmozás! és töke jell. bev.

36

3

9

12

12

100.00%

Támog. visszatér-ek egyéb folyó átut.

67

2, 450

27

346

3,328

3,328

100.00%

06

42

6

27

44

44

100.00%

62

52

2.444

287

3,224

3,224

100.00%

17+18

72

1

1

1

100.00%

-vállalkozási bevétel

279

2,756

2, 756

100.00%

2,943

39

33

33

100.00%

6

39

279

2,723

2,723

100.00%

2,937

3

62

62

100.00%

Ebből

- felUgyeiti szertöl kapolttámogatás -·

- TB Alapból átvell pénzeszközök Pénzforgalom nélkOII bevételek

,,",,, ''''"''·

KOltségvetési

·~19'.

"??/ ;;t~Y'?,\ 2;475

59

~"'•9 ~~3! 0 ~~2,871 ~~~~\2,sz~~ !j~O,i!o:~ ~~~,2;~68 ~~~~

.

0~39

- o -~l~

~f:í~o·

-~z:J Jí9~:ö3%

id~'&;téclt.~, Kelt:

1

Budapest, 1994. október 31.

1 f

_!__

/Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató .

Országos Mentöszolgálat

2/a. sz. melléklet BEVÉTELEK ALAKULÁSA 1993-1994. l. FÉLÉVBEN

M Ft-ban 1993, év.

Ered.

Megnevezés

ElOirányzat változás

elói.

Irényitó

XXX

szervi

Telj

elói.

Sajét hatásk.

Pénzm

1994.1. félév. M6d.

Egyáb

Telj.

Ered.

am6d

elői.

Mód.

ElOirányzat vállozés Irányitó szervi

OGY

%-éban

Korm.

Pénzm.

amód

etői.

Sajét hatésk. FeiOgy.

Telj.

Teij

%-éban

Egyéb

15

38

68

106

106

188%

61

61

-alaptevékenység témogatásért.bev.

16

23

20

39

18

46.15%

5

18

"

39

17

"

100%

-vállalkozási bevétel

100%

8

8

15

187.50%

Felhalmozési éS tökejelL bev.

19

3

17

Hmog. visszatér-ek egyéb folyó étut.

20

2, 963

377

6

356

Folyó bevételek

55

98.16%

Ebből

"

23

28

28

108%

6

857

4,197

4,197

180%

3,413

362

362

100%

6

758

3, 715

3,715

100%

3, 407

73

73

188•JO

6

5

83.33%

422

3,835

2,765

72.18%

6

15

250.00%

422

3,829

2,683

70.07%

tl~~~\~~2 ;,~~~3;992 ~~2:·8~5

:~::,:<72.~

EbbOl

- felügyefti szeribi kapott témogatás

------------

21 ---~

-TS Alapból átvett pénzeszközök

2,957

27

Pénzforgalom né!kllli bevételek KOitségvetkf bevételek_'(·.: · .

23

: '"· •.• > ..•

28

Kelt: Budapest. 1994. október 31.

73 "'3,004

i>/·'.«

.:_.;'"C 942 -.. , ,4,386 :!);~; ;~.4,396 f·r-,:·:.'!':180%

: ~;:\:t 3~488

~~~ /Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató

l ~ \

Y\-

Orszagos Mentöszolgalat

3/a. sz. melléklet

Vallakozasi tevékenység és jövedelmezöségének alakulása 1991.év

e Ft-ban

Arbevétel

Váll. tevékenység

Kiadások

Eredmény

Közvetlen

megnevezése

Bér

Tb

Bérjel l.

Készl.besz.

Szolg.

Osszesen

Közvetett Kiadások Tb összesen

Eredmény felhasznélés

Alap-

Villal·

tevékenységre

ko~hra

~

Alaptevékenységhez gyógyitás, mentés)

--• ,'l_...,>l 'fc'Íj_~;-,_ !, ::~"';:;;:

kapcsolódó válla lk. ös sz.

8, 678

Vevöszolgálat6

1,873

706

125

4,416

1,558

8,678

o

Wll!ilJ8i6.?8

~.

Kiegészitö tevékenységhez

. 4,416 1,558 706 8,678 1,873 125 ·'· '· 8,678 i .• ::1,873 .·. : '.~ "'706 : .•::f:< '.125 (·.;;.,4,416 ·''}··••1';558

kapcsolódó vállalk.össz. Mindösszesen~

.. ,·

·- ·

8,678

'· ".:.:,;

~.8,678 ~"1!~1 ~'A:M:ZB ~

o~

'<-·· )~ •

/~\·\'''·''·',. .· C;·('\ L/ l "'tl•·· ., .5(C-U{(U1Jé,{.

;o

Kelt: Budapest, 1994. október Jl.

i•f~·::;·-i\ • ,,· · . .;(t·.•·•'c;•. \'\lDr. Göbl Gábor/ tt~ r'E\': .r~t ~-_< :Föigazgató r (!J

hr

h\

\~~o ~-~_:_:_: ;.~;:._;: : ~:·:j"/ -~'-:- '·.

l

.l( d~

.

\

Országos Mentöszolgálat

3/b. sz. melléklet

Vállakozási tevékenység és jövedelmezöségének alakulása 1992. év

e Ft-ban

Váll. tevékenység

Árbevétel

Kiadások

megnevezése

Eredmény

Közvetlen

Bér

Tb

Felhalm.

Közvetett

Bev.tarfl.

Vés.tenn

Afa

Afa

Kiadások

Eredmény ralhasznél b Arap-

VAIIar-

tevékeny-

Osszesen

Bér

Egyéb

Tb

Osszesen

Jégre

Osszesen

kozbra

~--------~----~--+---+---~~~~--~---+---+--~--~--~~~~---+----+----~ Alaptevékenységhez

•

(gyógyítás, mentés) kapcsolódó véllalk. Ossz.

Gépjácmü

13,355

RTO

228

996

270

449

1,494

1,923

846

4,647

7,416 tí!'i!li!;S:$.1P

4,445

0

34

15

435

484~~

·35

~ Kiegészítő tevékenységhez

kapcsolódó véllalk.Ossz.

~Jfi;

13,804

O

MindOsszeseó:: é:-::·(< · ,: . ~,<,·; ·;-.. ': ;:;'- .. 13,804 ;~·-::>:<':: ;·~:;o

O

228

996

270

O

1,494

1,957

861

5,082

~~~

7,900 ~o:>t\,~t9,3Q4.

4,410

i~!J\228 Y.··!; 996 ~('!<·270 f,:;.~:;;~~:-~.-0 -~-';-< 1,'494 ~!~~:]1_;~57 ~~-~*·:M~j ~"Jlji~_§i0~2 ~7i900 ~{t;:~~.39~ -~;419

\;é.ú/6{;j_il Kelt:

Budapest, 1994. október Jl.

/Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató .

{'. \

i \(l.

'

;\~.~.;,::..:

3/c. sz. melléklet

Vállakozás i tevékenység és jövedelmezőségének alakulása 1993. év

Országos Mentöszolgálat

e Ft-ban

Váll. tevékenység

Kiadások

Ártlevétel

Eredmény

Közvetlen

megnevezése

Bér

Tb

Készl.besz.

Felh.

Közvetett

Egyéb

B ev.áfa

Vás. áfa. Összesen

Bér

Tb

Egyéb

Osszesen

Eredmény felhasznélés

Kiadások

Alaptevé·

VjllaJ.

összesen

kenységre

kozisra

1

1

~~~ Alaptevékenységhez gyógyitás, mentés)

• .

kapcsolódó válla lk. össz.

RTO Gépjármü

407

154

67

228

23,606

2,853

1,255

8,633

4,315

Egyéb

750

12 ~~9 1,671 ~?O;!lií~

-379 3,564 1,759

-35 4,445

4,944

4,410

~fS83 . .11~83 ~2=/~M ll!;ill;4J9j;
-~f~kto

243

77

5

774

12

243

4,367

270

18,371

1,671

366

438

2,556

4,810

713

21,701

1,752

o "~2'556 '"·" í' - '

Klegészitö tevékenységhez

28,328

kapcsolódó vállalk.össz.

Mindösszesen:' :· ·- -;;')··_;~·;,:/;7:{/;?': ''•'28,328 l

3,007

: '3,007

1,322

10,613

750

486

~·1,322 %~~~~0.61~ ~'750 !'~'486 i'~~!810 ~~~~~41~13 ~21i701

.·

1,683

1,683

.

'

{j_§f:t/:~IL,

Kelt:

Budapest, 1994. október 31.

\

\\L

/Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató .

::;r

Országos Mentöszolgálat

Váll. tevékenység

3/d sz. tanusitvány

Vállalkozási tevékenység és jövedelmezöségének alakulása 1994. l. félév.

Kiadások

Árbevétel

megnevezése

Közvetlen Bér

Tb

Készl.besz.

Bér jell.

Felh.

Egyéb

Bev.tfa

V.ts. .ua.

Osszesen

Ered!Mny

...

Közvet eH

Egy.tb

Tb

Osu:esen

Eredm6ny felhi!U:n.

Kiad h ok

Alaptev6-

V.ilfll·

össusen

kenységre

ko:~:bra

Alaptevékenységhez gyógyitás, mentés) kapcsolódó vállalk. össz.

RTO Gépjármü

928

66

29

665

246

143

1,149

16,193

1,620

713

6,892

140

2495

2,476

Egyéb

16

7

11

34

1,183

-255

1,076

12,949

3,245

13

11,873

160

66

850

316

104

114

332

381

139

1,386

12

5

10

27

1,413

1,063

Kiegészitö tevékenységhez kapcsolódó vállalk.össz.

19.598

1,686

742

7,873

104

114

718

3019

152

14,408

188

78

871

1,137

15,545

4,053

Mindösszesen:

19,598

1,686

742

7,873

104

114

718

30~ 9

152

14,408

188

78

871

1,137

15,545

4,053

----

c,OS

-~

$' .,.:-~

o

. Kelt:

1.1;;... ,,,~ ... ;;.~.:_;···::·

···.'·

~

f,;'i;l.i:,'F(1'> c cJ~..v. ''b~ff,.(dlD,E böbl Gábor/ \ ~fjl

~

iföigazgató .

.F

4. sz. melléklet ORSZÁGOS f•!ENTŐSZOLGÁLAT

Bérkiadás alakulása 1991-1994. I. fév M Ft-ban

Megnevezés elói. L

Teljes m. idős foglalk. bére 1 · 196 •3

2.

Részmunkaidős

foglalk. bére 3. Nyugdíjasok bére · 4. Másod- és mellékfogl. bére 5. Megbízási díj 6. összes állományi bér:·

7. Allományon kivüli bér:

8. Béralap mindössz:

1991. mód.ei

1993. mód.ei

1992.

telj.

elói.

1.249, 7

1.41~5,0

mód.ei

telj.

1.413,6 1.393,2

elói.

telj.

1.450,4 1.764,5 1.761,4

1994. I. fév elói. mód.ei telj.

1.568

1.837,0

1.178,6

17 ' 2

15,3

21

25,6

23,6

21,1

37,3

37,2

25

30,8

25; 1.

5,9

25,3

28,4

28,8

32

28,9

35,8

35,8

29,5

35,2

23,1

6'3 1

13,0 3,2

8,2 4,3

13,9

19,5 4,9

19,5 4,0

52,0 4,8

52,0 4,8

20

28,7

4

4

49,4 3,1

1.226,7

1.306,5

0,6

57' 1

5

1.506,9 1.486,9 1.473,2 0,8

1.523,9 1.894,4 1.891,2

92,2

92,2

127,7

127,7

1.227,3 1.354,4 1.363,6

1.507,7 1.579,1

1.565,4

1.523,9 2.022,1

2.018,9

1.035,6 99,9 72,8

1.352,5 112,2

1.068, 7 135,5 216,5 92,2 0,4 52,1

1.282,3 124,7 ~ 76,8

1.646,5 1.935,7

1-279,3 1,3

1.646,5 1.935,7

1.280,6

.B~ralapból:

-

alapbér pótlék túlóra jutalom prémium

- egyéb ösztön-

zö jut.

Kel t:

36,2

Budapest, 1994. október Jl.

900,3 115,2 235,7 55,9 0,5 56,0

43

11G~.~

N'3,6

1.560,5 82

16'],5' ~2. ~.:t-.

40,1

3o2. 1? ' ;··;

878,2 211 111 '1 1,3 79

4

~~-6)1;,., .

,. ·,

·,_

aláírás, pecsét '[:t f', ?

",

ORSZÁGOS WlNTŐSZOLGÁLAT

5. sz. melléklet

•. Allományi létszám alakulása 1991-1994. I. félév

fő i

Hegnevezés

elöir.

Orvosmunkatársak vezető}~

Szakdolgozók

Eü-i fizikai dolgozók

l

Gazd-i

l

műszaki

vez.

l

Gazd-i müszaki ügyint.l Gazd. rnűszaki ügyviteli dolgozók

l ll

Fizikai dolgozók Osszesen:teljes

idős

Osszesen:részi. nyugd. Kelt: Budapest, 1994.okt.26.

!),_

~---

,J

'

o

•

tény.

1992.

o

o

elóir. ll tény.

40

40

61

55

103 22

107

. 105 ' 23

94 23

269 306 9 62

Orvos-vezetők

Szakdolgozó

l

1991.

220 2832 61 252

22

l

218- /

10 ~261

l

l ll

237

'Z '

322.

.. 117 2429

147 ? 2837 Q.<9.' .~ ---

6255

583 3

297 6552

123 2602

-

.

~~(

. l

l

l

1993

elóir.

tény.

l

1994. I. fév

elóir.

l

tény.

43

55

43

101 23

103 23

104 23

216 2823 l 55

234 2825 62

246 27Al l 53

246 2946 52

108 l 20 l l 238 2A22 53

280

278 430 l

456

453

2677

2661

55 l

o

145 2580

145 2636

2612

6892

6271

6359

6291·

655 9

6398

325

262

371

345

513

448

478

615 8

7154

6642

6 704

l

-

l

6876 __

1.~.tG.-1·, . . ~íS;;,.~-""'7 ---------{<"'' ./'··~-~-<). :.f..:'.. "t'i'"r·.,:.,,.-~ ;,-.~ ~-' ----- - - - - - - - - . e o~. o':c'1:· 9. 6804

~

A

f

alairas. P

/Dr. Gób l

'·"

Yo\'i\1\_;;V/1

1;1 .\l . . :;:~o/ Ga 9o··,<: . '<":'-<;· o

fo• igazgato

·. ··.•,""".'

.- . '• ~-__......-"

.

OlRSZÁGOS MEHTÓSZOLGÁLAT

6/a. sz. melléklet

Ores álláshelyek száma 1991-1994. I. félév

Megnevezés

1991- XII. 31. át l. dec. 31.

1993. XII. 31. át l. dec. 31-

1992. XII. 31. át l. dec. 3L

1994. L fév át l. jún. 30.

Orvos-vezetők

13

13

15

15

Orvosmunkatársak

25

17

- A

5

84 217

25 187

2 14 34

2 17 186

4

4

3

3

54

39

22

29

229

199

102

142

484

184

399

Szakdolgozó vez. Szakdolgozók ~ü-i

fizikai dolg.

Gazd-i müszaki vez. Gazd. müszaki üg:,,int. Gazd. műszaki ügyviteli dolgozók Fizikai dolgozók

626

összesen:

·,

Oereceni üqyelettel Kelt: Budapest, 1994. október 26.

~ ~r

'/-)'-J"'---------__.(.......

lJ a.__.__.. -

-Lor-...., /

'

~~GcCCvv

\

/Dr. Gób l Gábor/ -~--------f§!g§~g§}Q __ ~-~4-----+ aláirás. pecsét.

6/b. sz. melléklet A

munkaerőmozgást

jellemző

adatok alakulása az OMSZ-nél létszámadatok:

Munkakőri

csoport

Orvos Eű.

szakdolgozó

Eű.

fizikai

Gazd.

műszaki

Gépkocsivezető

Egyéb fizikai OMSZ összesen OMSZ tényleges átlaglétszám Fluktuáció

!991.

!992.

!993.

!994. I.f.év

Kilépés 41 Belépés 79 Ki lépés 67 Belépés 103 Ki lépés 310 Belépés 570 Ki lépés 63 Belépés 52 Ki lépés !64 Belépés 306 Ki lépés !29 Belépés !22 Ki lépés 774 Belépés 1232

71 !26 100 63 401 529 53 56 213 241 !27 99 964 l l !3

85 119 73 69 448 665 80 103 230 339 !39 l l9 1056 !414

38 34 !O !5 !61 205 40 45 75 l 12

6158 33

6 642 31

6 804 36

6 876 !2

G\

fő

77

36 400 448

7/a. sz. melléklet A bérbeállási mutatók alakulása fizetési osztályonként az OMSZ-nél

Fizetési osztályok A

B B! B2

c D

E F

Bérbeállá:i mutatók (G\) !993. XI I. 31. !994. XI I. 31. !00,7 85,7 -

!21 99 92,6 89' l

!37' l o 103 l o l '6 121,8 108,7 103,9 114,9

ORSZÁGOS P.ffi!ITÓSZOLGÁLAT

7/b. sz. melléklet

--------------------------

Allománycsoportonkénti átlagbér és jutalom alakulása

Ft/hó/fó Allománycsop.

átl. bér

jut.

1993.

1992.

1991.

1990.

át l. bér

jut.

át l. bér

jut.

átl.bér

jut.

21850

1043

25 361

1900

303 37

3724

19820

1467

20884

1529

25 245

2284

11650

696 . . -

1362fl . . .

771

16282

1535 . --...

18100

1204

21353

1478

25 207

2293

Orvos-vezetők Orvosmunkatársa}~

-- -------·--·--·- -·---· ---

···-·-

- --- ---.

Szakdolgozó vez.

Szakdolgozók Eü-i fizikai dolg. Gazd-i

müs~aki

- . ..

---

vez.

Gazd. müszaki ügyint. Gazd. rnüszaki ügyviteli dolgozók

---------···

Fizikai dolgozók

12000

Kelt: Budapest, 1994, okt. 26.

665

14401

914

17117

1595

~e..~J.~-'--"

------------------------+--~-~---

aláírás, pecsét 1

()a.

....-,...--

~

-/

~L--y---.. __ !

/Or. Gób1 Gábor/ fő igazgató

·c- . -,,.l'l.'~--,r·o·: r· J_ v._,

"~·z () .:.\,J •• \...o ""'

l _,.J.,,

..J

•,•-. .:..J ~

••h ..:.~!.:.-

,d.'-~-

:>l·,~-~1·'"'~

---------------------------------

8. sz. melléklet

Alléeszközállomány (tárgyi eszközök) adatai 1991-1992. években M Ft-ban Megnevezés 1991- év Ingatlan Gépek, berend.

Bruttó ért. Osszes Osazes Bruttó ért. nrtékcsökk. Nettó ért. Nettó ért. nyitó növek. csökk. záró összesen záró bruttó ért. %-ában

Teljesen (0-ra) leírt állóeszk.

959

97

3

1.053

183

870

82.6

147

57

2

202

134

68

33.6

16

406

458

55

809

256

553

68.3

24

összesen:

1.512

612

60

2.064

573 .

l. 491

72.2

40

1992. év Ingatlan Gépek, be rend.

1.053

88

1.141

205

936

82.0

249 809

24 533

2

271

102

l . 240

187 437

84 603

31.0 64.7

7 '82

2.111

645

104

2.652

.829

1.823

4

3

2.656

.832

Jármű

üzemkör. kiv.

Jármű

Oaszesen: Immateriális javak

J

Mindösszesen· 2.114

l

646

104

22

68.7 .

lll

25.0

l

1.824

Megjegyzés: 1992-ben eszközcsoportonJ.:ént a bruttó értékböl " felü,~ í ~ás értéke: ingatlanoknál: ·gépe}:. berend-nél:

'

68.6

18

jármüveknél: ll Az adatokat a beszámoló 73. ürlap._ia figyelembevétr:·l,L·vel }~ell kitöl~eni.

lll

M Ft M Ft M Ft

_ C>::o.· O·.

~'trl.J..cU(,

Budapest, 1994.október Jl. .-..1

.r~

í r :O:

eo.

;.~r~~PT

T

l.w' 1

f

1

1

Or1~3Z;~GO~

-

.........

í::~j1:rr;. . ::.;:30IJG•~' r~.• ~'

8/a.

sz. melléklet

~

,,. •

Tárgyi eszközök és immateriális javakra vonatkozó adatok M Ft-ban ------------------------------------------------------------------~~~~ Megnevezés Bruttó ért. összes összes Bruttó ért. Értékcoökk. Nettó ért. Nettó ért. Teljesen (0-ra) nyitó növek. csökk. znró összesen záró bruttó leirt állóeszk. ért. %-ában 1993. éV Ingatlan 1.141 5i:l 229 ')7o 1.199 Go.9 7 Gépek, berend. 218 271 l 3o.-J 1o9 313 43 95 Jármü

összesen:

1,2rj.o

298

Q]_

2.652

3'10 ~-'

U2

4

J_

'2,65.6

4oo

l. 2oo

'J

Immateriális javak

--

Mindösszese1~.

82

l. ~-57 2. 969

619 l.oGG

5

'f

') "7" ;J '/·

l. o7o

1.226

"329

L

1

1994. I. fév Ingatlan Gépek. berend. Jármü

l.45G

17 517

összesen:

?

,':JGSi

'i6o

~ J

_

_

5

2,974

56o

38

3o4 96

:n 3

javak Immateriális Mindösszesen.

r .

~u

l

37

l-.

93' . b..

_31l_____ 3,491

Megjegyzés: 1993-ban es=}:özcsopo::-tonl-:ént a

333 l.9o3

57.5 64.o

37 153

.,

'-o. o

')

l.9o4

G4.o

1~)5

23o

996

Gl,2

7

217

.112

l o9

Go 4

1.}32

34.,o 68.8

J..o51 4·_ Lo~2

l

2.~.49____

·69.9

~

37 ------~1'>3 - - -

l 2o.o 2 ---------~------------::~---------------------2.~,41

bru~-'":.ó é!"tP2'"''"-':' a felú ..iítás j armüvek . _ ;1 F':-,

69.8 értéke:

inga'tlanok

l5''i

5o

Gépek berendezése}: .. -:. . ~ Ft. 1994. I. félévében eszközcsopol•tonl':ént a brutt-ó értékból a fel új i tás értéke: ingatlanok 23 ~l Ft. Cé-pr:-l: b",.,.."dr>c:és"J.: .-: . . . M Ft, járművek .-: ... M Ft.

Az adatokat a beszámoló 38. Budapest, 1994.október 31.

űrlapja

'

figyelembevételével b?ll }:i'.:-öltcni.

t1

Ft,

-r,

'"'Aú./ ;,. ' _______________________ )(C-til-l{ tr.u( l ______ _ aláírás. pecsét

Ji,4

\'\'i' J

9/a. sz. melléklet Az OMSZ ingatlanállományának alakulása Megnevezés

I 991.

Nyi tóáll. br. érték Állományváltozás br. ért. Értékcsökkenés Záróáll. nettó értéke Használati érték Elhasználódás mértéke

M M M M

Ft Ft Ft Ft

~ ~

959 94 !83 870 82,6 17,4

I 992.

!993.

1053 88 205 936 82,0 !8,0

I I4 I 58 229 970 80,9 I 9, I

I 994. !199 76 259 !017 84,8 15,2

9/b. sz. melléklet Az önkormányzatok és az OMSZ közötti ingatlancserék alakulása Megnevezés Épületek száma Régi nyilv. érték Új nyilv. érték Átalakításra bízt. fedezet

I 99 I. db M Ft M Ft M Ft

3 4,7 97,6 0,0

!992. 2 0,0 8,2 0,0

I 993.

I 994.

3 I, 4 9,7 26,5

I 0,0 2,5 0,0

Össz. 9 6, I I I 8, O 26,5

9/c. sz. melléklet A mentöállomások számának és funkcióképességének alakulása

Megnevezés

I 99 I.

I 992.

I 993.

Mentőállomások száma (nyitó) Növekedés Összesen (év végi záró) Ebből: - alkalmatlan - kényszerű elhelyezésű

!69 4 173 13 23

!73 9 !82 10 23

!82 3 !85 8 21

* 1994-ben készült új felmérés alapján. 1994-ben a tartott 187 ingatlanból, 28 ingyenes használatú más. Ez az összes állomás 15~-a.

I 994. 185 2 !87 !6* !9*

nyilvánmentőá!Io­

10/a. sz. melléklet

A földi és légi

járműállomány

Megnevezés Nyitóáll. br. értéke Állományvál t. br. érték ZáróálL br. értéke Értékcsökkenés Záróáll. nettó értéke Használati érték Elhasználódás mértéke

M M M M M ()t ()t

Ft Ft Ft Ft Ft

alakulása 1991-1994. években

!991.

!992.

!993.

!994.

406 458 864 31 l 553 64,0 36,0

809 533 !342 539 803 60,0 40,0

!240 298 !538 700 838 54,4 45,5

!457 813 227 0 1042 !228 54' l 45,9

10/b. sz. melléklet OMSZ légi

járműállományának

Megnevezés Helikopter Repülő

Nyitóáll. br. értéke Állományváltozás ZáróálL br. értéke Értékcsökkenés ZáróálL nettó értéke Használati érték Elhasználódás

!991.

alakulása

!992.

!993.

!994.

5 5 db 4 6 2 2 db 2 2 E Ft 77 324 143361 231693 233439 !746 92971 E Ft 660 37 88 332 E Ft 143361 231693 233439 32641o E Ft 30500 76 900 77021 109662 E Ft 112861 154793 156418 216748 ()t 66,8 66,4 78 67 ()t 33,2 33,6 22 33

11/a. sz. melléklet

A gépkocsik futásteljesítményének és életkorának

Megnevezés

1991.

1992.

főbb

1993.

adatai

1994.

Mentögépkocsik száma 1353 1331 db 1541 1467 Össz. km telj. (ezer km) 536 50 55119 53 447 578 82 37,5 39,5 43,5 Fajl.éves km telj.(ezer km/gk) 34,8 Átlagos kor 2év9hó 2év6hó 2év8hó 2év8hó Futó gépkocsik száma nem OMSZ tulajdonú

1541 4

Ebből

!415 16

!290 17

1138 !8

Kimondottan mentö (eset és betegszállitól gépkocsik éves futásteljesitménye éves átlagban kb. 50 ezer km, selejtezési életkoruk 4-5 év.

11/b. sz. melléklet A

járműpark

napi kihasználtságát

Gépkocsik üzemideje Repülögépek üzemideje Helikopterek üzemideje

jellemző üzemidők

1991.

!992.

!993.

l l '7 ó 0,5 ó 0,6 ó

l l '6 ó 0,2 ó 0,4 ó

l l '5 ó 0,3 ó 0,4 ó

1994. n. a. 0,5 ó 0,5 ó

12/a. sz. melléklet

Az OMSZ beruházási forrásainak alakulása adatok E Ft-ban Megnevezés Kormányzati eredeti elő i r. pótelőirányzat

Mód.

előirányzat

!991.

!992.

!993.

!994.

558.971 80.000 638.971

754. !81 754. 151

168.300 4.275 172.575

l. 434. OOO 1.434.000

5.720 ll . 448

5.720 34.972

5. 720 74.306

12.440 56.716

Intézményi ktgv. előirányzat

teljesítés

12/b. sz. melléklet

Az építés jellegű kormányzati beruházás pénzügyi teljesitése (Fejér megyei Mentőszervezet és székesfehérvári mentőállomás)

Megnevezés Kormányzati felh. Saját forrás Összesen

Tervezett Fe haszn "l ás Össz. keret l 991 . 1992. !993.

E Ft

l

867 60 -

266 92 58087 207 6 266 92 60163

1981 86 760 268 7 611 2 592 894 47

A tervezés során saját forrás igénybevételével nem számoltak, az a bonyolitási díj, illetve a beruházási keret 615 E Ft-os túllépését fedezte.

12/c. sz. melléklet

A TOYOTA

Kif:._::;,

Gk, oeszerzes db Ter-v. l "'"'nv ...... •...- ' - ~~~üi'lt;~n. ~· . ·" ·- l. .... -

1990. 1991.

i

200

300 ll 300 l

1992. 1993.

l l l!

250 250

1994.

l 1300

().::.·c.-"7 o.../ -..J .....

l

l

*a felszereléshez

o 290 302 151 63 8013

l l

l l l

jellemzői

teljesítésének

.

.

!

l

p~·ogram

Egységár

E Ft

Ter-v. l 1.eny.*

l·...,&=_··-i,-,,-&=_ C:4.JU0t.l, ddd'->3,i

-200

,.j ...

1 ..... ~':•

l

l

l hordágy

és

o.-l

A

1466 1730 23130

.~~l

-

J

~"±

l

i

l

t)

~gorJo,-1 .. 68-!)fl '3! )! 4.1.. -210 -2os 45ooool549321, -155 14250001134438 -494** 127618 l

tartozó

r··

~~t

·• 1 \lOV. .t:,_tl ·"'1 0.0!

r.-1.

i

11

l

18 36

l l

berendezés

1

l árával

együtt **'·1994/.ben a TOYOTA prog:r·am más ment.őg6pkocsi

tipusra

tö!---

tén6 átállás miatt lezárult

12/d. sz. melléklet

Terven felüli gépkocsi behozatal forrás szerint

Sa.ját forr.§.s db E Ft

l

.,

lS1f:J 1. 1992.

9 z:3 1

1993. 1;;194.

'

l '

l

i l

2.:326 16.124 28.530 2-58:5

Kor-mányze.t i }:eret E Ft db

:

10

il l l!

4.078

:

l l !

l

--L 49.5!3:3

l

•' 4.07'3

13. sz. mell6klet

Oszágas Mentöszolgálat Kimutatás az intézmény bankszámláiról és év végi

Számla megnevezése és száma Költségvetési elszámolási számla 232-90149-1683 Költségvetési elsz. saját forrás számla 317-90700-1840/510-8 533 Adományszámla 217-98292/6378-6 Pákozdy Emlékjutalom 217-98292/3920-8 l Lakásépitési támogatás számla 217-98292/130415-2/

1991. XII. 31.

záróegyenlegeiről

1992. XII. 31.

M Ft-ban

1994. Vl.30.

1993. XII. 31.

247.2

267.6

323.3

287.6

5.5

6.7

2.1

0.0 '

2.6

3.8

4.3

0.0

0.4

0.4

0.3

0.31

0.3

0.9

0.7

0.2

l

·-. ,,

~ \..l''

lJ' l_

'' ./dt c, 'x-f;j:ril ·1 '

Kelt:

Builapest, 1994. okt6ber 31.

f \ tíl

/Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató .

Országos Mentöszolgálat

14.sz. tanusitvány ÖSSZESITÖ KIMUTATAS az 1991. január 1.- 1994. junius 30. közölti idöszakban kihelyezett (lekötött, befektetett, alapitványba helyezett) vagyonrészekról

Befektetés Sorhelye fajtája szám 1. TRANSTRADE Magyar Káziekedési Ker. Rt. Tökeemelés

A kihelyezés idöponja 1989. 1990.

A befektetés idötartama meszünt 1993.XI. hó

A kihelyezés feltételei (kamat, lejárat, részesedés) osztalék 50.000,- Ft 89-ben 90-ben 1.634.309,- Ft 91-ben 917.500,- Ft

Kihelyezett étrék ászege (Ft) 2,000,000.- Ftl ' 500,000.- Ft l

AVIAEXPRESS Légiközlekedési és Szolg. Kft. törzstöke forgóalap tökemelés

1990. 1990. 1992

3.

Lánchid értékjegy

1991

3 év

4

Kincstárjegy

1991

1 év

5

Aliarnkötvény

1994

1 év

2.

osztalék veszteséges volt a vállalkozás, nem kaptunk osztalékat megszünt 1994. l. hó évi 36 % kamat

l

150,000.- Ft 150,000.- Ft 1,200,000.- Ft 500,000.- Ft 1,000,000.- Ft

változó kamat

290,000.- Ft

Az 1989. évi XXXVIII. számu 24. $ C./ pontja alapján kijelentem, hogy az összesitö kimutatásban felsorolt adatok teljesek és a vonatkozó okmányokkal mindenben megegyeznek.

l '

n

Kelt:

~

Budapest, 1994. eletéber 31.

,d_

<::;::lP. rt \f.G.ö.~··o:.tclc.tt /Dr. Göbl Gábor/ Föigazgató .

ORSZÁGOS !illNTŐSZOLGÁLAT

15. sz. melléklet

Felesleges vagyontárgyak és a selejtezések adatai

E Ft-ban Feleslegessé Hasznositott Selejtezett Anyagként visszavételelezett érték vált vagyontárgyak értéke

Megnevezés

1991. év

Allóeszk.

;, '".:";.

}_) -::,

Anyag Fogyóeszk.

s.s--:-~~-

' 1992. év - Tárgyi

eszk.J!.2J~

S.)o] J.. •.

... '.l ':' ':' ." r -. . --·~ .... -~~_.!_"~·'•'-·.·-··-· . . ' ""'·-----=~'d,c' ·

.,

~

--

1983. év Tárgyi eszk.77.5nG - Készletek '

.. , ..

·.:~::r:~J.~~c:·;

1994. I. fév Tár i eszk. Készletek ">v~~.

.

• •i•.:.::.....

,....

- - l"'· ...,,,,..,, l ---::-·-----!..' ~-:;.·,:..·.!'.!.'~·· r,~-~-~~-

.~-

~-.

J.j_'

-< :

-

) .,

-r

•

~~" ' '

.

l

•

l

:.:.o

··l; ;_::::·o:,;:..

Kelt::...;"

. , r a··r::

r

~, . •"7\...l~Llú.t~ (._ . . ._ A\

----~------~-~----------------.

~.J-~·.-~-~ 5. r•:_:r:~ ~)_:_:~

t<:}:~):~.

'~:J

-c óS.::..~.:..;~ri

!-:;:·.~
r.::::·:

·

· aláí.rás, pecsét

16. sz. melléklet

Leltárak adatai 1991-1994 .. években

E Ft-ban Megnevezés Az eazközcso- A leltár jegy- Leltáreredmény csoport könyv z5könyvezett Többlet Hiány (til f'.~'"

A leltárhiány a-

\"t

vo.l1>0!:>4

lapján kirótt kártéríté"' ö-e

l+ megva!Me>)

1991. év

- Allóeszk. - Anyag - Fogyóeszk.

2 .oG,;.• G:.z 62.566

2.o6.:~.G82

212.122

217 .S)oó

62.563

15 13

lJ l . 2o5

1992. év T.~rgyi

eszk. 2 .G 50.337 (beruh. nélk. l

- Készletek iA-G. 77C

147 l56.oG3 J_ 46.714

2o.~

1.214

l 3o

1993. év

- Tárgyi eszk. 2.97?.o37 (be ruh. né lk. l - Készletek

---

l??

271 159.115.

13

l. 34o

4?

l.Jo5 49

1994. L fév - Tárgyi eszk. 3-~?6.356 Cberuh. nélk. l

Készletek

,;_.-

~"

1 _""

_0·:~.J

,,....,.,

'";·.'J.

_.,_,

Ke l

t: c "

aláirás, pecsét

/'1. ,..·-j .... ·..,.._): ...·

17. sz. melléklet

Az igénybevételt jellemzo mutatOszámok alakulása

Megneoe2és

1992. Ag,ki-

1991.

AllAper AIX l1lsi AIX 11\si [.W.Apcr Agyld- ÁtJÜ"" ~t.!esel.s7Am na!lOk sz. IAsiida bD<m'l.4.16s aktlv jeolt.mén".. esel.s7Am nallOk sz. IAsiida i iuúl kl#. E Ft nan nan x db .59. 7 858 13,2 61,5 35 652 7 614 1714,5 11,6 lo88 4,1 259 1165 ~ o« 4.5

l

l

rro

"-·

iimes 37)1

lniDX lmuma

iimel Y("m$

l

!ftgnevez.és

l

~>4

TI 3o .... ~l

458 5 5181

12711 2o569

681 68,7

15 35

1548,8 1535,9

3638 717

364o 6754

2 8 4 o

69 6 66.3

5o 85

4799,2

"" óoo7

1o'l
1993. Álx!Asi ÁtlAper Ágykiesel.s7Am naDOk sz. lésiida hasméJBs x nan

,

x 6o l· 5o,B

!.Aoak"" db

jes!t.mén"..

l iuúl IM

E Ft 1867.'

)5 6

<

,.

59,5

)5

2.4

l~, A

'-~

l" ,

l«

!'€,y.;t!gn:yi l
ektlv

9,)

1697 7 188ó.4

••

545o,t>

A<

1994. L félev

.Aoaksz.

!'€,y.;t!gnyi t.!-

aktlv

jeolt.mén"..

db

' iuúl IM E Ft

Atl !per

ÁndAsi

esel.s7Am )61 1)6

naDOksz.

"

.ÁD&k""

!'€,y.;t!gn:yi l
ektlv

jes!t.mén"..

db

iuúl IM E Ft

"<

1512,2

., <

< <


,.

1655,7

A <


9 2 4 o

6) o 577

35 6

2133.6

18)) 720 2 912 5 l7o2J 3371

l o Q. l ) 5 5l

67.5 61,9 6) o 61. o

15 35 5o 8<

1991,8 217),2

-

-


17?<.

6298,6

04<

70"

42o9 66o

Ágyki-

IAsiida bas'lJlilés nan 118 64. 6

7 898 1212

7))

)ol

!TÓ

l o b

~o,

basmAJAs

<.n·

iimel 18)) 8o5 26 )8

lniDX lmuma

iimes Mindi"i

Kelt;

l

Budape st, 1994. október 24.

.

.

..

)167,9

. J ~.

_j_h~JLf:!."Jl_J.uctL~I:I.L _________ _

.

'rláirás ~ pecsét-

MesjeSJzés: A be1gyógyáozat mutatószámaiban az ITO. " A 'fraumat9l?'tP.a adatai is benne vannak.

-

az INTOX

Oi!SZAGOS MHi:áSIOlGAlAT KORHAZA GOND~IOKSAG

B.. cl.,e,l, VI., Szobi "· 3. r.,;., n9.r-· s .. ~•:>e,l, :'!.· ·,-:-~. 1 : '.,l .:

.,_

..

18/a. sz. melléklet

Felújítási

előirányzatok

Légijármű

Építés 1991. 1992. 1993. 1994.

alakulása

Összesen

13.400 16.400 2.000 3.000

10.000 22.200 61.800 47.000

23.000 38.600 63.800 50.000

18/b sz. melléklet

Üzemanyag felhasználás és a gazdaságossági mutatók alakulása

Megnevezés Felhasznált Futástelj. Faj l. fogy. Uzema. ktg.

űa.

1991.

(l)

(km) (lll OOkm) (E Ft) Fajl.űa.ktg. (Ft/lOOkm) Üzema. átlagár* (Ft ll) Üa. ár változás (~)

*

1992.

1993.

!994.

7258543 725869 3 684872 9 7 247242 53650539 551240 39 534474 78 57 881990 12,5 12,8 13,5 13,2 407870 501219 527856 609971 909,25 987,6 1053,8 760,2 84,2 69,8 56,2 77' l 22,9 9 ll '6

OMSZ felhasználásból adódó átlagár

'--'''"''-'-"':::!""'"' '''""''''"''"''-'"'':::!'-'''-"'

19/a sz.

Költséghelyek kiadásainak és teljesitményarányos ráforditások mutatóino3k alakulása

mellel\.t'-'•

1991.év

e Ft-ban Szervezet

51 Készlet

Kl et:

Budapest, 1994. október Jl.

52

53

Bér

TB

54 Állóeszk. karban t.

562 Bérjel l.

Feladat telj. szám

561,563

Kiadások Szaigáitatás fösszesen

,:~ /i::':';:;/<. ' . ..J- ~: (' /. :"'; fl 1.:ii·•·i· r::• , X(_..(.&--Lil<-[U c .:\ro_ :\i~<\"};! J.;;' ,(\1 ,(:)' . ' ;;.. ''•::·.•:",.,:,:• .
'\.._ ......

':1' '

<' r

(telj) jutó kiadás

.....,..,_,

__

......

.

Föigazgató .

VI

,J<:.<.J~U..J

!VIC.: l

Szervezet

llV.::OLUI~CIICil

Költséghelyek kiadásainak és teljes,tményaranyos raforditasoK mutat61nak alakulasa 1992. év

Béralap

f

Bérjellegil l

TB

Kénlelek

kiadások l

kiadása

TOzelö, vegyszerek gyégyásratl

l l

l

l Szolgillalis l Egyéb anyag l

hajló b

TivhO, gOz.,

Egy 6b mOk.l Osszu kn.

l

E9y•b

l

kiadbak

l

klad6s

l

vili.

kladlsok

l

KOzvetett

l

TB

Kiadillsok

l

Osszesen

l teljesUménYI

Feledat l

60.519

3,379

27.320

1,198

18,725

4,278

1,910

3,897

Bács megye

76,822

5,718

34,810

904

30,050

5.424

3,742

4,394

Feladat (telj) egységre

kladisok szém"

l

jutó

kiadás

kl adAsok

Baranyamegye

916 ~}~1~f42

3,823

1,530

1,622

6,975

.ii!:H7

101,615

1.270€

1,445

:>::~(183;'308

4,499

1,746

2,109

8,354

.17.1':~.~

121.s22

1.4126

1,152

---

-------

26,176

s.so1

1.994

3,366

-:1if12s,931

4,121

1,675

1,942

7,738 f$f1'$i;&~-g

t01,1o2

1.3242

140.976

9.988

64.572

2.696

62,696

10,749

4,100

10,675

2,552 ;f~:-3ot,003

9.687

3,849

3,990

17,526 .,2~;528

274,984

1.1874

57,933

. megye

Egyéb

l

mükOdbl l Osszesen

energia

eszkörök

Békés megye

l

KOzvelett

Bér

shb

kenea~yag

sz. melléKlec. e t"I-Ui:tll

~diO.

4,358

25.800

651

-------1.--

----

-------

60.716

3,818

26,418

1,138

20,326

4.415

2,391

3,344

1,2891·'(
3,950

1,525

1.661

7,136 .-f€0~~!1

121,sss

1.0776

Fejérmegye

53,883

3.869

23.406

1.010

23,420

5,875

909

4.613

963 ~;-ti:,117,·Ne

3,863

1,570

1,562

6,995 8:!4;9-':~

85,220

t.4661

Györ-M.-S. megye

55,705

3.502

24.438

882

17,075

3,355

1,859

2.824

Hajdu-8. megye

78,090

5,098

37,523

2,209

31,192

6,203

2,837

6,092

Heves megye

49.928

3,749

22,708

989

22,791

3,100

765

3,430

664

65.749

4.333

30.135

1,234

27,422

4.054

2,975

5,785

924 ~~J42;6'ii

44.818

3,021

19,970

550

14,442

3,006

971

3,257

766 ~R1(to,Í01

j

megye

. megye ------

Komarom megye Nógrád megye Pest megye

30,874

2.458

13.679

J 99

10,451

2,598

1,075

2.oso

110,644

7.425

48.335

1.671

45.296

9,284

3.431

7,177

-•~"'118:553

3,048

1,166

1,404

-1~T1~2

83,620

1.3893

1,745 1!iU7:ó:Sat

5,498

2.220

2,565

10,293 Mlj]~~

186,806

0.9704

~t19~~324

3,280

1,367

1,408

6,055 -~-zy

87,861

1.3018

4,227

1.~2

1,948

7,817 Ilf~~-~

toe,6oo

1.3852

2,674

1,092

1,151

4,917 ~-\!:5;7_18

73,495

1.3024

912

5,618

"'208

1,850

696

885

3.431 -t~fJ3'9

41,9t1

1.613~

2,313 ·~,f·f231,57t

d.078

3,153

4,581

15,812 ~2St3~8

t67,120

1.504~

624 ;-x~r

~.289

3,930

28.790

1,691

25,994

4,830

1,595

6.639

996 ~':lf'13817S4

4,877

1,856

1,806

8,339 ;~~1~7;ob

82,731

1.778C

88.095

5,605

39,944

1.273

34,478

6,731

2,044

7,770

1.~2 ( '181:saz

s.e21

2,376

2,425

10,622 ~l!1ii;i04

136,764

1.449~

!Tolna megye

39.281

3.096

17,067

419

18.425

2,860

1,306

2.556

738 ---;·"__,·, 85,748

2,680

1,058

1,142

4,880 ~ilJ;_628

81,613

1.470s

Lva~megye

43.350

2.668

19.321

es1

14.041

2.683

1,334

3,323

611

_ 88,1!2

2,704

1,075

1.120

4,899 ~iJ.j3:~~

61,769

1.so11

54.223

3.315

24.169

1,077

21.903

3,761

1,335

3.867

a11

'·· 114,481

3,294

1.270

1,423

5,987 ~~~,12o;44a

86,700

1.3893

38,097

2.080

16.973

571

14.330

2,225

794

2.474

597

79,141

2,611

1,053

1,035

4,699 :t:~~f~i';~ó

57,774

1.4339

172,015

8,090

72.385

6.795

43.561

16.724

5,731

18.274

2,954

... 346,529

15,044

5,938

8,830

29,812 liif37i(341

341,347

1.1025

89,500

617,763

.{: ,'28,218

5Z2,794

',· ·107,65-4

38,111

2,293

15,594

11,206

6,353

1,718

2,660

380

3,489

9.5792

50,707

0.6933

ISnmnnv megye :;s megye

!m megye ~ala meiD'e

-----

---

Orvosi ·

- - - - -----L....-.-

1,334

960

587

23,802

76

7.463

2,740 1,374

43,098 ·--~- ·1os,vo7 1,575

5.046

2,846

123

112

·.. ,.< 91,805

10,086 2.267

698 311

·Z4,913 -:2,925,855 ··--:~,;:85,428 ~:-.,>;37,1187

1,528 . ·.

21,326

1,689

· .. 1,268

422

35,155 •

.O

= .. -;:·.-:'' :- o ..

-Egyéb 94,5.471

644,0071

. ·-_40,1151

. 627,7121

115,56~

44,7851

120,2711'

1,66·1

7.806

3,409

881

·-··- 'o

1,923 ..__

"'

'·21,341 -- ~3.~~0 ----

k ÁFA-ja

1,735

D

. ,

• Rádi

4.~1

25

-~~471

1572-s fökönyvi szám 94,5471

-;>

'

o l

Bp.l~94.okt.

31.

64~.0671

40. 1151---.-~27.7121. -----,-;s.seJr-----:;4,765

109,858)

10

., 15

-

"

--

44,608 --~

14

4,647 43~

8.037l1f~89.64~

491f;,

"'"' -

7,416Ff' !'N,7;4H

'-''._)._._,;j'-'~

l•

•~l

'''-'.'-''-'-'•.::JU'U'

f'ull;:.t..;811l..:IJ

<.:!'..

1\.l<;.ll,..o<..l...h...ol! lUh

'-->

l'-ljCJilll

,o._;,

lJ <.ll <.J il)' u;:. l d IUl Uilc.J~UI\. lillll<.Jli..Jlilúl\. dl<;.ii\Uid;:.u

1993. év Szervezet

Béralap

l

BérjellegO

ki adisok

l

TB kiadisa

Khzletek

l

GyógyUI .. k,

TOnlll,

v1gy1urtk

h•J"h

uh••

gy,gybull

hnoanyag

VUI. IMrgli

··•zkllzllk

Egy Ab

Stolgillitb Egyéb any1g

Tivh&,g(lz,

EgyAb

,....~.

l

,_.

~~.

LH•-

..L...L.I_;.~L..L.L-

'--'

e Ft-ban Osszes

mOk.

kn.

ki adAsok

kiad h

Kiadisok

Kezvetett kiad b ok

B••

TB

Kozvetett Egy6b

ki adAsok

mOkOd .. i

osszess n

kl adAsok

összesen

Feledat

Feladat

telj.

(telj)

sdm

jutó kiad b kiad b

. .'...__./

'i' ,

n

'-'''"'"-'-':;j'-''"'"''"'' .................... ::.; ..... ·-- '

Szervezet

Béralap

~ 1{1

1\ullsegnc:iyek k1adasa1nak es tel]es1tményaranyos ratord1tások mutatóinak alakulasa 1994. l. félév.

Bérjellegü

TB

kiadhok

kiadása

Tllzeil!,

vegyszerek

h3jté ,,

ghés

gyógyhntl

kenőanyag

vili.

Bp.l994. okt.31.

Egyéb anyag

l

Gyógyszerek,

Távhl, gl!z,

Egyéb

Eayéb mllk.

K8zve1ett

kl•dhok

kiadások

•••

TB

.J...C1 .'1.J.~

o.::..~

Ht•;;.J....J...<_..r ... .J...•.:.v

e Ft-ban

Közvetett Eeytb

kiadások

mllkldbl

8nzesen

Kiadások

Feledat

Ilsszesen

Telj.

Feladat (telj) egységre

uim

xé(

J
20. sz. melléklet

Alternatív

-

r:éz" Alapítvá.ny. Eudapes·G

"Segítő

!)olgo::ó S::a::1ari tánu.sok

Dél-Magya~országi

- ASB

mentőszervezetek

Sza~aritáLue

Szolgálat

önkénte3

G:,-~öri

Szamaritá~us

Egészségügyi

~en~6egyesüle~

és

EgyezC~et

~s

Házi 3zcciális

Gondoskod~

E~yesüle~

Kf~-~

- Reparaut5

Dombóvár. 7200.

H~nyadi

tér

4/Ll.

- Európa

~e~~5s::slgálat

Euiapest. lllf. Vegyész

.

~

~-

19 .

,._;:::;

~-~'--.

rág :.:. . :21.

Oxyment5

Hent5szclg~lat

Et.

Buda~·est.

•. ·-· ._ ._. .

......

-Ambulancia

5~

..

;-- ·-:-~,

_.

Vásá~osns~~ny

1()46.

~üls5

S::ilágy~

21 . mcllckld.

OMSZ Fcllw.sznrilásat jcUemzo mutaloszamok alakulás -----

1991.

1993.

l !J 92.

Index (%)

1994.

Megnevezes

l. l OO ezer lakosra JUto esetszarn 2. 1 futo mgk-ra juto lakos 24 ora vet. 3. Mentoillom:\sok ' szama ebbol mentoorvossal ellatoU 4. Mentoorvossal ellatott ,or€pk 5. Mentofeladatok szama {ezer) Eb bot A jelzesíl (ezer) bete9'Szall- (ezer) 6. A esetboi kesett eset (%) atadott eset (%) keselt, atadott eset (%) 7. Kilométer teli. (e km)

Bp.

Megyek

Összes

Bp.

Megyek

Összes

Bp.

Megyek

Ossz es

Bp.

Megyek

Ossz es

Bp.

Megyék

Összes

14ötl
<00btJU

<:!~44

lbfö4

24374

22 892

14212

23508

21697

14355

25669

234 72

97

109

107

6, 5 3, 5

10, 5 5, 6

9, 7 5, 2

6, 6 3, 5

l D, 5

9, 8 5, 3

5, l 3, 2

10, 6 5, 7

9, 5 5, 2

5, o 3, 2

l O, 6

9, 5 5, 3

77 91

101 104

98 102

5, 7

173

182

185

187

108

87

92

96

97

lll

113

119

123

125

lll

297, 6 1970, 3 2267, 9 337, 9 2023,

o 2360, 9

115, l 398, 7 513, B 115, 3 411, 2 526, 5 l Bl, 9 1569, 6 1751' 5 222, l 161 O, O 1832, l 4, 5

o

2, 4 l' 5

2, 6

3, B

3, 9

l, B

2, 4, 5

5, 8

52107,

--

96

lOB

106

109, 2 396, B 506.0 108, 9 417, B 526, 7 175, 6 1553, l 1728, 7 176,9 1705,7 l 882, 6

95 97

105 109

103 108

2, 2 l' 7

3, 2

-

2, l 2, 2

2, 6

''·3

3, 9

----------

-------

535BG,

o

286, 4 2!25, 7 2412, l

285, 4 1951' 6 2237,

2, 2

62

l '/3

-

2, o 2, 3

l, B

-

115

92 120

2, B

4, 3

4,

62

113

103

2, 6 l' 9

2, B

-

2, 4 2, 4

3, 2

4, B

4, 5 51621,

·--

o

56073,

108

-2 -

!991.

1992.

1993.

Index (%)

1994.

Megnevezés Bp. B. Mentogepkocsik ' sz ama ebbol futó 9. Egy mento feladatra jutó km 1O. Teljesitett ido szervezett ido százaléldban ll. l feladatra jutó kiadás (Ft)

Megyék

Összes

Bp.

Megyék

Összes

Bp.

Megyék

Összes

Bp.

Megyék

Összes

Bp.

Megyék

Összes '

i

131

875

1541 1006

23,

o

132

874

1467 1006

102

877

1353 979

22, 7

23, l

93, l

91, 3

87, 3

ll BB

!30 l

1644

99

876

1331 975

23, 3

76

100

86 97

l l

101

•

1872

150

•