JELENTÉS a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság müködése ellenörzésének tapasztalatairól
1995. július
265
A vizsgálat végrehajtásáért felelős: az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatósága dr. Kovács Arpád
igazgató
A vizsgálatot vezette: Dr. Csépán Magdolna
osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezték: Hajagos Józsefné dr. Kurucz István Szendrődi Józsefné
szánrvevő
tanácsos szánrvevő tanácsos
szánrvevő
Az összefoglaló jelentést készítette:
dr. Kurucz István
··----
szánrvevő
tanácsos
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK IV. VAGYONELLENŐRZÉSI IGAZGATÓSÁG V-3-9/ !995.
J E L E NT É S a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság működése ellenőrzésének tapasztalatairól
A vizsgálat célja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tevékenységi körének, működési feltételeinek megismerése, továbbá annak megállapítása, hogy ebben milyen változások voltak 1989-1994. között, és a megváltozott követelményeknek az igazgatóság mennyiben tud megfelelni A helyszini vizsgálat tartott.
!995.
február
20-tól
április
14-ig
ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK
I.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
ellátási tevékenysége
1.) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUPIG) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irányítása alá tartozó igazgatási szerv. Tevékenysége mindkét biztosítási ág szempontjából igen fontos, sőt az Alapokba nem tartozó folyósítási feladatokat is végez. Jelenlegi feladatés hatáskörét alapvetően a 9!/1993.(VI.9.) Kormányrendelet 3. §határozza meg. Peladatköre jelentösen bővült a vizsgált időszakban. A politikai és a gazdasági változásokat megjelenítő jogszabályok több új- és rendszeressé váló-, illetve egyszeri folyósítási feladatot határoztak meg a társadalombiztosítás, ezen belül a NYUFIG számára. A NYUPIG: ...által folyósított kiadások aránya megközelítette az Alapok kiadásainak hatvan százalékát. 2.) Kapcsolatrendszerén belül nem kellően rendezett a munkakapcsolat a főigazgatósággal, a feladatmegosztás a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságával. Az ONYF-NYUFIG együttműködésben az önkormányzatiságot érzékeltető elemek ellenére a költségvetési szervek aláfölérenddtségét hangsúlyozó, érvényesítő munkakapcsolat a jellemző.
- 2 -
3.) A döntések előkészítői, és maguk a döntéshozók nem foglalkoztak azzal, hogy a gyakorlati megvalósítás (a folyósítás) mit jelent. Rendszeresen figyelmen kívül hagyták a folyósítások teljesíthetőségének körülményeit. Nem vizsgálták a végrehajtás feltételeit, -járulékos költségeit, a várható többletráforditásokat, illetve az elérhe~ tő megtakarításokat. A nyugellátásokkal kapcsolatos döntések jelenlegi gyakorlata nehézkes. Az Országgyűlés nem vizsgálta, hogy a döntés átruházható-e a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatra. A folyósítási munka igazgatósági előkészítése összességében megfelelő. A munkafolyamatba épitett ellenőrzés eddig biztosítékot adott a hibák többségének kiszűréséhez. Az új feladatok közül kiemelést érdemel a korengedményes nyugdíjazás, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása. A megfelelő pénzügyi garanciák nélkül bevezetett korengedményes nyugellátás 1994-ig hétmilliárd forintos hiányt okozott a társadalombiztositásnak, melynek behajtása rendkivül nehéz, sok esetben reménytelen. Az életjáradékosok száma, a kifizetett összeg évről-évre nő. A legújabb rendelkezések hatására várhatóan az eddigieknél is gyorsabb ütemű lesz a növekedés, mely többletfeladatot ró a NYUFIG-ra és a megyei igazgatóságokra egyaránt. 4.) Az igazgatóság számítógépes szolgáltatásai közül rossz a folyószámla feldolgozásának hatékonysága. A nagy költséggel, de több hónapos eltéréssel elvégzett összesítés nem használható fel a megyei igazgatóságok operatív munkájához. A folyószámla könyvelés decentralizálása után -várhatóan 1996-tól- elkerül a feladat a NYUFIG-tól.
II. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
működési
feltételei
A növekvő követelmények végrehajtásához nem sikerült megteremteni a szükséges személyi, tárgyi feltételeket, mely a jövőre nézve azzal a kockázattal jár, hogy az igazgatóság csak részben tudja ellátni a feladatait. l.) Az igazgatóság a jogszabályi változásokkal összhangban készítette el, illetve módosította a belső utasításokat, az ügyviteli rendet. A jogszabályi környezet kedvezőtle-
- 3 -
nebbé vált a rendeletek gyakori módositása, pontatlanságai miatt, ami megnehezítette a végrehajtást. Esetenként a főigazgatóság jogszabály értelmezései is félreérthetők voltak. 2. J Többször változott az igazgatóság szervezeti felépítése. Nőtt a szervezeti egységek, ezen belül a főosztályok, valamint a magasabb beosztású vezetők száma. A módosuló, illetve a bővülő feladatkör csak részben indokolta ezt. 3. )
Jellemző
volt a munkahelyi, területi megosztottság, melynek következtében nőttek a beruházási, üzemeltetési költségek, időszakonként romlottak a belső és külső munkakapcsolati-, szolgáltatási feltételek. Az igazgatóság számításai szerint javultak a fajlagos teljesitménymutatók, részben az ügyek számának csökkenése, részben a létszámnövekedés hatására. Ennek ellenére rendkívül magas volt a túlóra felhasználás, melynek nagysága megközelítette az előadók éves munkaidő alapjának. mértékét. (A nagy leterhelés egészségkárosító következménnyel is jár.) Jelentős összeget fizettek ki a túlmunka díjazására. A nagyobbrészt bérmegtakarításból származó jutalmazási keretet is főleg erre a célra használták fel, igy az nem jutalomként funkcionált. A bérmegtakarítás részben a tartós távollét, részben a be nem töltött létszám, illetve a létszámcserénél alkalmazott kisebb b~rmegállapí tás miatt keletkezett.
4.) Az igazgatóság pénzügyi
lehetőségei korlátozottak voltak. A főigazgatóság határozta meg az igazgatóság gazdálkodási feltételeit, ugyanakkor nem adott tájékoztatást az évenkénti megtakarítások-, a pénzmaradvány felhasználásáról.
A főigazgatóság a volt következetes. gálta a feladatok lódó igazgatósági
NYUFIG létszámának jóváhagyásánál nem Hiányolható, hogy érdemben nem vizsvégrehajtásának feltételeit, a kapcsolétszámgazdálkodást.
5. ) A fejlesztésekre vonatkozó célkeretek főigazgatósági JOváhagyása rendszerint elhúzódott, részben a bonyolult döntési mechanizmus, részben a nem megfelelő igazgatósági előterjesztések miatt. A bérelt ingatlanokon végzett felújítások aktíválása után az 1994. évre kimutatott állományi érték, illetve értéknövekedés nem a valós helyzetet tükrözi.
- 4 -
6.) A
köztisztviselőkről
szóló 1992. évi XXIII. törvény -vekinevezésekre vonatkozó- előirásait nem tartották be az igazgatóságon. A követelményeket a vezető munkatársak beiskolázásával kívánják teljesíteni, ezért várhatóan több éven keresztül nem érvényesül a törvényi előírás. zetői
A dolgozók viszonylag nagy száma jár különböző, kötelező en előirt képzésre. Az erre fordított idő hozzávetőlege sen huszonöt, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs éves munkaidő alapjának felel meg.
7.) Az egységes társadalombiztosítási irányitás
időszakában
az ágazat nem rendelkezett önálló informatikai stratégiával. Az első stratégiai rendszerterv 1995. áprilisában készült el és a helyszíni vizsgálat időpontjában önkormányzati jóváhagyásra várt. A NYUFIG 1989-től saját informatikai tervvel rendelkezik. Számítógépes állományának komolyabb fejlesztése az emlitett évtől kezdődött el. A kapacitás bövítése, az informatikai rendszerek fejlesztése várhatóan folytatódik a következő években is. Az állandóan változó jogszabályi környezet folyamatos munkát ad a fejlesztőknek. A komplex folyósítási rendszer (NYUFUR) karbantartása és kiterjesztése rendszeres feladat.
JAVASLATOK
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat - vizsgálja meg az ellátásokkal kapcsolatos döntések elő készítését, végrehajtásának feltételeit, illetve költségvonzatát; -vizsgálja meg az egyes ellátások emelésével, kiegészítésével kapcsolatosan, hogy csökkenthető-e az intézkedések éven belüli gyakorisága. A tapasztalatoktól· függően kezdeményezzen jogszabálymódositást; kezdeményezze a papíralapú adathordozák szabályi rendezését;
kiváltásának
jog-
- 5 -
- tegyen javaslatot arra, hogy a NYUFIG és a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága közötti feladatok megosztását jogszabály rögzítse. - kezdeményezze, hogy a jogutód nélkül tozását külső forrásból térítsék meg;
megszűnt
cégek tar-
A Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége, 36/1994.(V.24.) számú -a NYUFIG tevékenysége és müködési feltételei átfogó vizsgálatára vonatkozó- határozata végrehajtása keretében - alakítsa ki a főigazgatóság és az igazgatóság szakigazgatási egységei közötti munkakapcsolatok normáit. Pontosan szabályazza a külső kapcsolattartás feltételeit; vizsgálja meg hogy miként növelhető az igazgatóság pénzügyi, gazdálkodási önállósága, illetve .felelőssége. A nem társadalombiztosítási Alapokat terhelő elszámolásokat úgy szabályozza, hogy minden bevétel és kiadás a NYUFIG-nál jelenjen meg; - vizsgálja meg az igazgatósági munka-követelményeket, teljesítésük feltételeit és -időigényét;
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
- kérjen főigazgatósági állásfoglalást a szociálpolitikai egyezményes részarányos nyugdíjak emelésénél követendő gyakorlatra; -vizsgálja meg az· özvegyi nyugdíjak feléledése esetén hozott határozatok összegszerű helyességét; - teremtse meg annak feltételeit, hogy a különbözö számítógépes rendszerek fejlesztése egységes informatikai szervezeten keresztül, illetve annak felelősségemellett történjen; -úgy módosítsa a licenc díj fizetésének módját, hogy terhelje előre az igazgatóság pénzügyi forrásait;
az
ne
- 6 -
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
I. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tevékenysége 1. Az igazgatóság szerepe,
tevékenységére ható körülmények
A NYUFIG az 1993-ig működő Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság meghatározó súlyú igazgatási szervezete volt. Jelenleg a nyugdíjbiztosító ágazat legnagyobb létszámú, szerteágazó feladatokat ellátó szerve. Az igazgatóság feladatköre jelentősen bővült működésének 45 éve alatt. Változott az elnevezése, többször módosult a felügyeleti szervi irányítás is. Az 1950-ben alakult Országos Nyugdíjintézet feladata volt a nyugdíjak, árvasági ellátások, baleseti járadékok folyósítása. Felügyeletét a pénzügyminiszter, 1957-től a munkaügyi miniszter látta el. Másfél évtized múlva, 1964-ben -az. Intézet megszunese után- létrejött a NYUFIG. Időközben az igazgatóság jogosulttá vált egyes igények (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, házastársi-, családi pótlék) elbírálására. · Felügyeletét húsz éven át a SZOT, illetve annak TB. Fői gazgatósága, majd 1984-től 1991-ig a Minisztertanács, illetve az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) látta el. Az igazgatóság feladatakiegészült az ellátások évenkénti emelésének végrehajtásával, a tüzelőutalványok kezelésével, a biztosítási díjak és egyéb letiltások levonásával, valamint 1987-től -összevonva a TB. Számítástechnikai Igazgatóságával- a folyósításhoz szükséges adatok gépi nyilvántartásával, a Főigazgatóság által előírt számítástechnikai feladatok ellátásával. Az 1991. évi LXXXIV. törvény döntött a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáróL A 9111993. (VI. 9.) Kormányrendelet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósá got bízta meg a NYUFIG felügyeletével, egyúttal meghatározta az igazgatóság hatáskörét és a -kibővült- feladatkörét. A 4. sz. függelék összefoglalja azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározták a NYUFIG tevékenységét 1989-1994. között.A közel ötven jogszabály nem tartalmazza az időközi
- 7 -
módosításokat, az 1975. évi II. törvény nyugdíjemelésekre vonatkozó rendeleteket.
változásait,
a
Az új és rendszeressé váló feladatok (például a politikai rehabilitációval; az elő-, korengedményes nyugdíjazás bevezetésével; a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos feladatokj mellett gyakoribbá váltak az egyszeri intézkedések, mint például az ellátások kiegészítése, a rendkívüli támogatások folyósítása. Az Alapok kiadásán belül a NYUFIG által folyósitott kiadások aránya a vizsgált idöszakban megközelitette a hatvan százalékot, mely 1994-ben 444 milliárd forint volt. Az Alapokat nem terhelő ellátások folyósításában az igazgatóság részaránya hétszeresére (4,5%-ról 31,3%-ra) nőtt 1994. végére (1. sz. melléklet), melynek múlt évi összege 63 milliárd forint volt. 2. Az igazgatóság kapcsolatrendszere A NYUFIG széleskörű kapcsolatot tart - a főhatósággal (ONYF), - a társadalombiztosítás szerveivel (ONYF és OEP megyei igazgatóságaival), - külső szervekkel (intézmények, vállalatok), és - a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósággal. Az ONYF és a NYUFIG kapcsolata még nem kielégitő, különös tekintettel az igazgatóság önállóságára. Az önkormányzatiság mellett a szigorúbb, a költségvetési alá- fölérendeltséget hangsúlyozó viszony is jellemző a munkakapcsolatra. A megyei igazgatóságokkal közvetlen-és napi munkakapcsolatot tartottak. Alapvetően az új indításoknál ~lőforduló hibákat rendezték levélben, telefonon vagy faxon keresztül. Az OEP-ral a kapcsolattartás az ONYF-n keresztül valósul meg. A
külső
kapcsolatok szervezésénél szintén á központosítás jellemző. Az ONYF olyan feladatokat is magára vállalt, (pl. a Postával való kapcsolat és szerződéskötés kezdeményezése, a Hadigondozottak Közalapítványával kötendő megállapodás), amelyek korábban igazgatósági hatáskörbe tartoztak. A jelenleg érvényes igazgatósági SZMSZ azt rögzíti, hogy a főhatóságokkal való kapcsolattartás általában az ONYF-n keresztül történik. A Posta nem tartozik ide, de egyébként sem célszerű a jelzett pontatlan kifejezés használata a szabályzatban.
- 8 -
Önálló költségvetési intézménynek több önállóságot célszerű biztosit ani. A munkáltatókkal a korengedményes nyugdíj ügyekben rendszeres (bár szerződéssel nem szabályozott) a kapcsolat. Sajátos, jogszábállyal nem rendezett munkakapcsolat alakult ki a MÁV RT. Nyugdíj Igazgatóságával. A hagyomány és a korábbi, csak a MÁV-ot érintő speciális szolgáltatások miatt a folyásítást a MÁV Igazgatósága végzi (amely az összes folyósítás 5-6%-a), de a NYUFIG feladata a pénzösszeg ellenjegyzése - annak ellenőrzési lehetősége nélkÜl -, a postára adás, a kiadások könyvelése. Szívességi alapon adják át az emelésekkel összefüggő ügyviteli utasításokat, veszik át és továbbítják a MÁV nyugdíjasok leveleit. A vizsgálati tapasztalatok szerint nem volt kellően rendezett a jogszabályi értelmezéssel, a működtetéssel kapcsolatos felügyeleti (főigazgatósági) tevékenység. (További részletek a II/l., 3., pontokban!) 3. Ellátási,
folyósítás! feladatok
3.1. A tevékenység teljesítménymutatói Az igazgatóság tevékenysége értékelésének egyik alkalmas eszköze az elintézett ügyek számának, változásának vizsgálata (2. sz. melléklet). Az igazgatóság nyilvántartása szerint minden megkeresés (beérkezés) külön beadványnak számí t. Az elintézett (ezen belül az egy főre jutó) ügyek száma 1992-ig növekedett, majd a következő két évben, a feladatkör bővülése ellenére, együttesen közel húsz százalékkal csökkent az említett évhez képest. Ennek oka, hogy kevesebb volt az un. visszatérő (elsősor ban az 1929. év előtti közszolgálati időhöz, a személyi jövedelemadóhoz, a politikai rehabilitációhoz, a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó) ügyek száma, illetve jobb lett a korábbi ügyiratokat, az előzményeket kikereső nyilvántartási rendszer. száFél százatékra csökkent a 30 napon túl, és öt és fél zalékra a 16-30 napon belül elintézett ügyek aránya. Az az elhúzódó ügyek részaránya egy-másfél százalék körül alakul t.
- 9 -
Változtak a fajlagos mutatók, részben az ügyek számának csökkenése, részben a létszámnövekedés hatására. Csökkent az egy órára jutó ügyiratok száma (9,5-ről 7,3-ra), illetve 6,3 percről 8,2 percre nőtt az egy ügyiratra jutó idő. Az ig.azgatóság számítása szerint ez nem elegendő. Átlagosan negyedóra - húsz perc az elfogadható mérték. Az egyes osztályok között eltérőek az ügyiratokra vonatkozó mutatók, mely elsősorban a szakmai feladat különbözősé gének, eltérő munkaigényének a következménye. Az igazgatóság által reálisnak tartott átlagos ügyintézési időt úgy érték el, hogy az előadók éves munkaidőalapját megközelítő számú túlórát használtak fel, részben a munkahelyi, részben az otthoni munkavégzés keretében. A túlórák nyilvántartása, vezetése az egyes szervezeti egységek vezetőinek feladata, felelőssége. 3.2. A folyósítások menete és
ellenőrzése
A folyósítási munka menetét az 1. sz. függelék ismerteti. A folyósítások előkészítése, megszervezése, .a kapcsolódó belső ellenőrzési rendszer összességében megfelelő biztosítékot adott a végrehajtás során előforduló hibák többségének kiszüréséhez. A havonta esedékes nyugdíjak, járadékok folyósítását zárt számítógépes rendszeren keresztül hajtották végre. A postai utalványtól a folyósítást dokumentáló bizonylatig, részben gépi úton készült. A folyósítás előkészítése során többszörös az ellenőrzés. Az indítási osztályokon ellenőrzött megyei határozatok két százalékánál találtak hibát. A múlt év végén a határozatok több mint nyolcvan százalékát már mágneslemezen küldték meg az igazgatóságok; !991-ben még ötven százalékos volt az arány. A bázis állományba történő felvétel után a gépi program ellenőrzi az adatokat. Hibás indító adatok esetén az ügyirat hibalistára kerül. Az élő állomány gondozásával, a nyugdíjasok, járadékosok kéréseivel, igényeivel az úgynevezett "folyósítási osztályok" foglalkoznak. Minden ügyiratot, pénzes és nem pénzes intézkedést ellenőriznek. A nyilvántartás szerint az átlagos előadói hibaszázalék tíz százalék körül alakult. A bonyolultabb feladatot jelentő egyesített ellátások esetében felette, az öregségi
-
l
o -
ügyekben ez alatt volt a hibásan aránya.
előkészitett
iratanyagok
A munkafolyamatba épített ellenőrzést kiegészítve rendszeres célvizsgálatokat tartott az ellenőrzési főosztály (pl. az emelési hibalisták, a nem megengedett hibás tételek intézése, átfutási idő alakulása, ügyviteli utasítások végrehajtása témákban), valamint a múlt év márciusában létrehozott szuperrevíziós főosztály, melynek alapvető feladata, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizze a főosztályo kon már egyszer ellenőrzött anyagokat. Vizsgálja például az ügyviteli utasítások végrehajtását, teszteli az egyes intézkedések végrehajtásának feltételeit. A helyszíni vizsgálat során végig kisértük a véletlenszerűen kiválasztott, de különböző ellátásokat érintő, eltérő ügyintézést igénylő levelek útját, melyek az egyes intézkedési helyekről megfelelő dokumentálással kerültek tovább. A vizsgálat keretében rendezetlennek találtuk az un. részarányos nyugdíjak emelésének szabályozását, mely első sorban az igazgatóságnak róható fel. Részarányos nyugdíj: több országban létesített munkayi~zony alapjan megállapítqtt nyugdíjnak a szaigálati 1do aranyában megosztott resze. A folyásítást az OTP 80-1204/88. számú állásfoglalása alapján végzik. Az évek során jelentkező gondok újabb intézkedést igényeltek volna. A vizsgálat során (kiemelt ügyiratban) szereplő adatok szerint a 2/59-es részarány alapján 217 Ft-os esedékességet állapitottak meg 1995. márciusában, 1993. júliusig visszamenőlegesen, mely az ernelések hatására 2.897 Ft-ra nőtt. Ugyanezen időszak alatt a csak Magyarországon dolgozó, minimális nyugdíjra jogosult személy esetében kisebb volt az emelés százalékos mértéke. 3. 3. Az éve·nkénti ernelések tapasztalatai A vizsgált időszakra jellemző volt, hogy rendszeresen több lépcsős nyugdíjemelést kellett végrehajtani, változó százalékos értékekkel, módosult korlátokkal. A különböző ellátásokat más-más feltétellel emelték, melyről több jogszabály is rendelkezett. Mindezek megnehezítették az egyes ellátások emelésének megszervezését.
- ll -
hogy vizsgálta-e Az igazgatóságnak nincs tudomása arról, felügyeleti szerv a parlamenti-, a kormányzati döntések végrehajtásának feltételeit, körülményeit. A gondokat jól érzékelteti például a nyugdíjemetési döntés és a folyósítás megszervezésének ügye. Az intézkedés végrehajtásának időigénye -a NYUFIG számításai szerint- közel negyven naptári nap, de ennyi idő -néhány eset kivételével- nem állt rendelkezésükre. Több esetben a végrehajtásra biztosított idő tíz, illetve tizenötnaptári nap alatt volt. Az előkészítés lerövidítése érdekében a hozzájuk eljutott jogszabálytervezet részben segítette a munkát, részben hátráltatta. Az utolsó pillanatban elhatározott módosítások (például az 1995. márciusi nyugdíjemelés paramétereinek megváltoztatásal szükségessé tették a program módosítását, megzavarták az előkészítés menetét. illetve jobb időzítéssei meghozott döntésekkel és kevésbé költséges lett volna a végrehajtás. Egy-egy hóközí emelés folyósítása 140-145 millió forint többletráfordítást okozott.
Az
időben,
tervszerűbb
3.4. A foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás Az 52/1987. (X.!5.) MT. rendelet alapján 1988-ban megkezdődtek a korengedményes nyugdíjazások. Az 511990. (1.18.) MT. rendeletben biztosított kedvezőbb feltételek miatt (megszűnt az engedélykérési kötelezettség; öt évvel csökkent a férfiaknál előírt minimális szolgálati idő) többszörösére - 1992-ben már hatvanezer fölé- emelkedett a korengedményes nyugdíjasok létszáma, majd 1994-ben_az 1991. évi szint alá csökkent. A csökkenés oka, hogy sokan elérték az öregségi nyugdíj korhatárt, a kisebb cégek nem vállalták a fizetést (ez nem is volt. érdekük), és elterjedt a rendelet módosításával (szigorításával) kapcsolatos kormányzati szándék. A korengedményes nyugdíjazás ügyvitelénél először kézi, majd 1991-től számítógépes {1994-től nagyszámítógépes) nyilvántartást vezettek be, mely a befizetések és a folyósítások analitikai nyilvántartását is biztosította. A korengedményes nyugdíjazás elszámolását az !991. évi XXXVI. tv. úgy módosította, hogy az állami költségvetés
- 12 -
megtérítette a társadalombiztosításnak az 1990. év vége1g fennálló 580 millió forint munkáltatói tartozást. Az 1991. évi 818 millió forint kintlevőséget (az 1992. évi LX. tőr vény előírása alapján), a likviditási alap pótlására elkülönítetten kezelték, melyet 1994.év végéig kiegyenlítettek a munkáltatók. A munkáltatók tartozása a sokszorosára nőtt és 1994. év végén meghaladta a 7 milliárd forintot, (az éves folyósítási összeg 71 %-át) mely rávilágít a bevezetés előkészí tésének hiányosságaira. Az adatok tartalmazzák a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága kintlevőségeit. Az 52/1995.(V. 10.) Kormányrendelet (a munkáltató előre köteles kifizetni a teljes összeget) megakadályozza a tartozások növekedését az új nyugdíjazások esetében (egyúttal csökkentheti az UJ igénylők körét), de nem ad megoldást a társadalombiztosításnál felhalmozódott hiány gyors megszüntetésére. A számítógépes nyilvántartás alapján megállapítható az egyes munkáltatók helyzete, amiből következtetni lehet gazdasági, jogi körülményeikre. A nyilvántartásban szerepel például huszonhat jogutód nélkül megszűnt cég neve. A 67 millió forintos tartozásuk behajtása nagy valószínűség gel nem realizálható. Az OTF 2/1993. sz. utasítása behajtási, végrehajtási szervezeti egység létrehozására kötelezte a NYUFIG-ot, de ez nem történt meg. Megítélésünk szerint elhibázott volt az utasítás, mert nem lehet központilag és a fővárosból eredményesen szervezni a behajtási tevékenységet. Nincs is szükség külön szervezet létrehozására, hiszen a megyei igazgatóságoknál már megalakultak, működnek. Célszerűbb tehát a NYUFIG javaslata, mely a megyei egészségbiztosítási pénztárakra bízná a nyugdíjtartozások behajtását. (Idő közben az OEP 6/1995.sz. utasításával rendeződött az ügy.) Az önállóan végzett "behajtási" tevékenység eddig mérsékelt eredménnyel járt. Az elmúlt évben, a közel fél milliárd forintos követelésre, 77 millió forint volt a befolyt összeg. 3.5. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltása A kárpótlási igények életjáradékra váltását az életüktől és szabadságuktól megfosztott kárpótoltak esetében az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, a vagyoni kárpótlás életjáradékra váltása esetén a nyugdíjbiztosítási ágazat megyei igazgatáságai bírálják el. A személyi és vagyoni kárpótlás alapján folyósított ellátások növekvő tendenciát mutatnak. Az elmúlt év végén a szernélyi kárpótlás alapján folyósított életjáradékok száma
- !3 -
45 ezer, a kifizetett összeg 3,5 milliárd Ft volt. A vagyoni kárpótlás alapján kétezren kaptak összesen 38 millió Ft életjáradékot. A folyó évben már jóváhagyott törvény, az előkészített törvénytervezetek, valamint a februári alkotmánybírósági határozat jelentős változást (várhatóan növekedést) eredményez a kérelmezök száma, illetve a folyósított összeg tekintetében, ami a NYUFIG-ra és az ONYF megállapító szerveire egyaránt több feladatot ró. E témával részletesen a 2. sz. függelék foglalkozik. 3.6.
Igényelbírálás, a megállapítások helyessége
A 3. sz. melléklet részletezi, hogy az igazgatóság milyen esetekben rendelkezik igényelbírálási jogkörrel. A végrehajtást nehezítette a jogszabályok gyakori módosítása. A hozzátartozói ellátásra, (különösen az özvegyi nyugdíjra) vonatkozó törvények változása szükségessé tették a kialakított rendszer folyamatos megújítását. A hozzátartozói ellátások megállapítása !986. évtől mikroszámítógépes feldolgozással készül. Ügyviteli utasítás szabályazza azokat az eseteket, amikor a gépi megállapítás nem lehetséges.Ilyenkor hagyományos, manuális módszerrel történik az igényelbírálás. A megállapítások együttes száma eltérő ütemben, de folyamatosan (146 ezerről 202 ezerrejnőtt 1993-ig, majd a következő évben !80 ezerre csökkent. A hozzátartozói ellátások (özvegyi-, szülöi nyugdíj) esetében a rendelet kiterjesztő hatása érződött az 1993-!994. évi erőteljesebb növekedésben. A házastársi pótlékkal összefüggö megállapítás csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy nőtt a saját jogú nyugdíjjal, ellátással rendelkezök köre, és igen alacsony az a nyugdíj összeg (jelenleg 9.670 Ft), amely felett már nem adható házastári pótlék. A pótlék összege jelenleg maximum 6.360 Ft. A mikroszámítógépes határozatokat ugyanúgy ellenőrzik, mint az összes többi ügyiratot. A vizsgált idöszakban azonban nem volt olyan célellenörzés, amely a megállapítások helyességére irányult volna. Felkérésünkre a szuperrevíziós főosztály ellenőrizte NYUFIG számítógépes megállapításai közül az általunk kiválasztott nap iratanyagát. A 239 megállapításból 221 hibátlan volt. A további 18 ügy esetében a rendszeres szociális járadékkal egyesített hozzátartozói igényt a jogtalanná
-
14 -
vált energiatámogatás visszavonását nisztratív hibákat találtak.
érintő
alaki,
admi-
A külön elrendelt célellenőrzés nem terjed ki a hagyományos módszerrel történő megállapításokra. Ezek közül kiemeljük az özvegyi nyugdíj feléledéseket, ahol célszerű megszervezni az igazgatósági célvizsgálatot. A megyei igazgatóságoktól érkező megállapító határozatokat csak részlegesen, folyósít~si szempontból vizsgálják (például az ellátás jogosságát, a visszamenőleges összeg nagyságát).Nem vizsgálják a megállapítások helyességét, de ez nem is lehet feladatuk. 3.7. Egyéb feladatok Az igazgatóság több olyan, általában e~e.lkedő tételszámú szolgáltatást is végzett, amely nem tartozott az alaptevékenységhez. Ezek közül kiemelést érdemel a folyószámlák feldolgozása, ami az adatrögzítéstől a feldolgozásig kb. két hónapot· ve t t igénybe. (A számítástechnikai főosztály tájékoztatása szerint a feldolgozás menetét zavarja, hogy a budapesti és pest megyei igazgatóságnál külső cég végzi az adatrögzítést, amit gyakran határidő után küldenek és az is pontatlan. Az egy~ztetés befejezéséig nem készíthető el .az országos összesítő sem. ) A hosszú átfutási idő miatt az operatív munkához nem adtak segítséget a feldolgozott adatok. A központilag elvégzett hatalmas munka hasznossága így nagyon mérsékelt volt, ugyanakkor csak a NYUFIG-nál felmerülő havi költség megközelítette a 3 millió forintot. A tervezett decentralizált folyószámla feldolgozás csökkentheti a NYUFIG működési költségeit és növelheti a más célra hasznositható feldolgozási kapacitást. 3.8. Az
iga~gatósághoz
érkező
észrevételek
jellemzői
A vizsgált időszakban beérkező észrevételek, panaszügyek száma 1990-92. között az 1989 évihez képest a kétszeresére nőtt és az évenkénti megkeresések száma meghaladta a négyezret. A NYUFIG-ot illető észrevételek 28-30 %-a, míg a külső szerveket érintő ügyek több mint 90 %-a volt indokol t.
- !5 -
A
következő
két évben a panaszok száma és indokoltságuk is csökkent; az !993-ban ezerkilencszázra, 1994-ben ezerkétszázra. A külső szerveket érintő arány lényegében nem változott, csak az indokoltság mértéke és aránya csökkent. jelentősen
Az ismétlődő panaszok száma elhanyagolható; !990-ben a legtöbb, összesen tizenkettő.
volt
A vizsgált időszakban a legtöbb panasz a kifizetés elmaradásamiatt volt, nemcsak összességében, de évenként is. Nagyságát tekintve külön említésre érdemes a hozzátartozói megállapítással; a folyósított összeg nagyságával, a házastársi-, családi pótlék megállapításával kapcsolatos panasz. A legtöbb, és indokolt kérés (sürgetés) az egyesített ellátások osztályaihoz és a hozzátartozói osztályhoz érkezett. A nyilvántartásból azonban nem derült ki, hogy mit reklamált az ügyfél (például a késedelmes folyósitást, a megállapított összeget).
II. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság korlata l. A
működést
működési
feltételei,
gya-
meghatározó jogszabályi környezet
Az igazgatóság működését a vonatkozó törvények, kormányrendeletek, a főigazgatósági- igazgatósági utasítások, állásfoglalások, az ügyviteli rend szabályozza. Az igazgatóság a jogszabályi változásokkal összhangban készitette el, illetve módosította az ellátásokat érintő belső utasításokat, az ügyviteli rendet. A helyszíni vizsgálat időszakában érvényes igazgatósági szervezeti és működési szabályzatot 1995. február 15-i hatállyal hagyta jóvá az ONYF főigazgatója. A működést meghatározó jogszabályi környezet kedvezőtle nebbé vált. A jogszabályok sokasága, a gyakori módosítások, az esetleges ellentmondások, pontatlanságok miatt· (legtöbbször a jogszabály alkotó szándéka sem vált ismertté) nehezen lehetett kialakítani az egységes gyakorlatot a végrehajtásban. Az ellentétes érdekek jogszabályi megjelenitése komoly feszültségek forrásává vált az egyes ellátásoknál. Komoly gond a nyugellátás és a rendszeres szociá!is járadék közöttl ellentmondás erősödése. Az RSzJ feltételei és
- 16 -
a hosszú szolgálati idővel, járulékfizetéssel megszerzett nyugdíjjogosultság alapján kapott ellátás között elhanyagolható a különbség. Az RSzJ-ban részesülők ellátásai gyakran kedvezőbben változtak. A feszültséget növelte, hogy az induló nyugdíjak 1991-94. évek közötti átlagos összege 5-8 %-kal (ezen belül a rokkant nyugdíjaké 15-17 %-kal) kisebb volt, mint az összes kifizetett nyugdíj egy főre jutó átlaga. A különbség 1994-ben már közel ezer (a rokkant nyugdíjnál több mint kétezer) forint volt. A kedvezőtlen tendencia várhatóan tartós marad. A jogszabályi problémák miatt, illetve a jogosultság eldöntése érdekében gyakran volt szükség jogszabályi értelmezésre, állásfoglalásra. A 5. sz. függelékben szereplö példák alapján a vizsgált időszak főigazgatóság! gyakorlata több esetben kifogásolható. A nem egységes értelmezés, a szakmai bizonytalanságok, a követelményeket és következményeket végig nem gondoló döntés, a hosszú átfutási idő, a felügyeleti szervek ellentétes álláspontja nehezítették az igazgatósági végrehaj tás t. 2. A feladatellátás tárgyi,
technikai feltételei
2. 1. Az igazgatóság szervezete Az igazgatóság belső -az igazgató és két helyettese között megosztott- irányítási rendszere nem-, de a három vezető felügyelete alá tartozó szervezet többször változott. A szervezeti változások többnyire nem a konkrét ellátás, folyósítás változásához kapcsolódtak (bár erre is volt példa: a korengedményes nyugdíj, életjáradék folyósítására létrehozott osztályok), hanem az igazgatóság szervezeti korszerűsítéséhez. Ennek keretében összevontak tanácsadói (számítástechnikai, műszaki-gazdasági, adatvédelmi) feladatokat, illetve a szervezetek közötti logikai kapcsolatokat tekintették irányadónak. Ezzel összhangban került a számítástechnikai főosztályhoz a korábban önálló számítástechnikai és müszaki csoport, majd osztály, az igazgatási főosztálytól a titkársági fő osztályhoz az információs részleg. A legnagyobb változtatást 1994-ben hajrották végre, amikor az ellátások folyósítását új alapokra helyezték.
-
17 -
A szervezeti változásokkal együtt megszaporodott a szervezeti egységek száma (1989-1995. között ötvenhatról hetvennégyre), ezzel együtt a vezetők (ezen belül a magasabb beosztású vezetők) létszáma is. A jelenlegi vezetői létszám meghaladja a százat, ebből a Ktv. szerint besorolt vezetői létszám ötvennyolc fő. köre négyről tizenötre, az osztályoké tízről huszonnyolcra nőtt, miközben megszűntek az önálló csoportok, és tizenkilencről ötre csökkent az önálló osztályok száma (részletesebb táJékoztatás a 3. sz. függelékben található). A
főosztályok
2.2. Az igazgatóság elhelyezése A vizsgált
a területi megosztottság volt a jellemző. Az igazgatóság egyes telephelyei többször változtak, időszakosan nőtt az egymás közötti távolság. A munkahelyi, területi megosztottság miatt emelkedtek a beruházási, üzemeltetési kiadások. Például a Hajógyári szigeti ráfordítások 84 %-a bérleti díj volt. A költözések nagy terhet róttak az igazgatóságra, különös tekintettel arra, hogy a terjedelmes és pótolhatatlan iratanyagok szállításának, megőrzésének feladata mellett el kellett látni a napi munkát is. Növelte a gondot, hogy a jogszabályi előírások hiányosságai miatt az élő iratanyagat papíralapon is tárolni kell(ett). időszakban
Az elmúlt év végére a területi megosztottság ság) némileg csökkent.
(szétszórt-
A NYUFIG végleges és összevont elhelyezését a nyugdíjágazat új irodaháza megépítése után kívánja megoldani a fői gazgatóság. 2.3. Az ügyfélszolgálati tevékenység és feltételei A havi ügyfélforgalom 13-32 ezer, az átlagos havi forgalom 15,5-23,5 ezer között alakult a vizsgált időszakban. A forgalom észrevehetően.változott az egyes intézkedések (pl. igazolások kérése; tb. kártya kiadása, cseréje; ÁFA kompenzáció), vagy a téves, esetleg idő előtti sajtó, vagy egyéb információk hatására. Az ügyintézés jellegét tekintve megoszlott a folyósítási jellegű, a helyben elintézhető ügyekre, illetve telefoni szolgálatra. A csúcsidőszakban a folyósítási osztályok
- 18 -
közreműködésével, az ügyféltérben végzett felvilágosítással tudták ellátni a feladatukat. Az egy órára jutó személyes megkeresések száma 3-13 között változott, a telefoni hívások száma 10-23 között alakult.
Az ügyfélszolgálati munka számítástechnikai feltételei ugyan javultak, de az előzmények és az alapdokumentációk esetében továbbra is csak az iratanyagból tudtak dolgozni a munkatársak. Még nem kedvezőek az elhelyezési feltételek. Az irodatechnikai fejlesztés lehetősége korlátozott a helyhiány miatt. Nincs elég telefonvonal, de beszerelése esetén sem lenne helye az ügyintézőnek, mely kihat az ügyfélszolgálati munka színvonalára és időszakosan akadálya a kulturált, gyors ügyintézésnek.
3. A
működés
3.1. A
pénzügyi feltételei
működési
költség alakulása
A működési költség 1989-94. között (a nyugdíjas utalványok 1989-91. évi postai költsége nélkül), áz ötszörösére nőtt,és 1994-ben 1,4 milliárd forint volt (a társadalombiztosítási alapok egészét tekintve hatszoros volt a mű ködési költség növekedése), miközben a szolgáltatási szektor folyamatos kiadása ennél mérsékeltebben, megközelítőleg a háromszorosára emelkedett. A működésre átvett pénzeszköz nagyságát a tervezett kiadások határozták meg. Az alaptevékenységük ellátásához szükséges pénzügyi forrást döntően a társadalombiztositási alapból fedezték. A működési ár- és díjbevétel (pl. a gépi adatfeldolgozás-, az épület bérbeadásának bevétele), illetve az egyéb bevételek (pl. tárgyi eszközök értékesítéséből, alkalmazottak..,.<;
- 19 -
A beruházások növekvő kiadását meghatározták a jelentő sebb számítástechnikai fejlesztések, ezen belül is kiemelhető az IBM központi számitógép, illetve AS/400-as gép beszerzése, telepítése. Felújításokat saját és bérelt ingatlanokon egyaránt végeztek. A bérelt ingat1anokon végzett felújítás értékét aktíválták, de a 8-Sz-774/1992. számú OTF utasítás értelmében a nettó érték rendezéséről (nullára írásáról) csak a szerződés lejárta (1995. január 31.) után intézkedtek. Ezért az 1994. évre kimutatott állományi érték, illetve értéknövekedés nem tükrözi a tényleges helyzetet. A költözések miatt növekedett a bér és dologi költség, melynek bruttó összege 39 millió forint volt. Ezen belül a bérkiadásokra 15, bútorra JI, kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére 13, szállításra 9 millió forintot fordítottak. A kiadásokat növelte az áremelkedések miatti többletköltség. Az évenkénti megtakarítások sorsáról, valamint a pénzmaradvány nagyságáról a főigazgatóság döntött, melyröl nincs írásos dokumentum az igazgatóságon. 3.2. A létszám-, a bér- és a jövedelmi helyzet Az igazgatóság un. engedélyezett létszáma 45 %-kal, 781-ről l. !33-ra, az év vegen betöltött létszáma 40 %-kal, 792-ről l. 106-ra, az átlagos létszáma 25 %-kal, 763-ról 956-ra nőtt a vizsgált időszakban. Az igényük ennél több volt (4. sz. melléklet), melyet alátámasztanak a teljesítménymutatók adatai. A főigazgatóság a vizsgált időszakban kért létszámfejlesztés hetven százalékát teljesítette. Nem indokolták meg az elutasításokat, illetve a részleges, vagy az igénytől eltérő teljesítéseket. Előfordult, hogy a kérelemre nem is válaszoltak. Az egyes évek létszámfejlesztésében nagy külőnbségek voltak. A jelentösebb létszámnövelésre főleg az utolsó három évben volt lehetöségük. Létszámfejlesztési igényüket a biztosítási ágak szétválásával, az újonnan jelentkező e1látásokkal, illetve a tételszám növekedésével, az ellenőrzési tevékenység megerősítésével, a biztosítási kártya feldolgozásával indokolták. Ennek megfelelően -az engedélyezett kereten belül- elsősorban az egyes ellátási, valamint a pénzügyi, számviteli, ellenőrzési szervezetek létszámát növelték. Az előadói és revizori létszámszükséglet megállapításához készített normaszámítás alapján a jelenleginél több mun-
- 20 -
katárs felvételét tartja indokoltnak az igazgatóság vezetése. A számítások felügyeleti szintü értékelése, szakértői véleményezése eddig még nem történt meg. A munkaterhelés következményeként_ nagyarányú volt a létszámmozgás, az egészségkárosodás. Az 1995. február eleji állapot szerint a 987 fő beosztott munkatárs fele öt évnél, ezen belül a többségük két évnél rövidebb ideje dolgozik az igazgatóságon. Az 1994-ben végzett egészségügyi szűrővizsgálat szerint a megvizsgáltak 70 %-át nem találták egészségesnek. Az orvos-csoport tájékoztatása szerint ez kétszer magasabb arányú vol t, mint )IllÍ-S .. intézmények vizsgálati eredménye. Hat év alatt az egy főre jutó átlagbér 9 ezer forintról 31 ezer forintra nőtt, mely követte a főigazgatóság egészének átlagbér emelkedését. (4/b. sz. melléklet). A köztisztviselői törvény illetményre vonatkozó előírása it 1994. november l-vel az igazgatáságon is végrehajtották. A kifizetett átlagos jutalom 1989-90-ben 2,5-3,5 havi, 1991-94-ben 5-5,5 havi átlagbérnek felelt meg. A 100-120. fős vezetői kör (csoportvezetőtől az igazgatóhetyettesig) átlagosan 1,5-2,5 havi bérrel egyenlő összeget kapott az utolsó két év jutalmazási keretéből. Az 1989-90. és az 1992. évben kifizetett jutalom több mint kilencven százaléka, 1991-ben és 1993-ban a kétharmada származott bérmegtakarításból. Bérmegtakarítás részben a tartós távollét (betegség, szülési szab.), részben az időben be nem töltött létszámkeret, illetve a létszámcserénél alkalmazott kisebb bérmegállapítás miatt keletkezett·. Részletes kimutatás, elemzés nem készült az igazgatóságon. A bér és jutalom együttes havi átlaga 12 ezer forintról 44 ezer forintra nőtt a vizsgált időszakban. A jutalomnak sajátos szerepe volt az igazgatóságon. A kifizetett összeg meghatározó része a túlmunka díjazására szolgált, ezáltal nem is jutalomként funkcionált. 3.3. A szakmai követelményrendszer és teljesítése A
törvény vezetői kinevezésre vonatkozó előírását nem tartják be az igazgatóságon, ami egyébként a társadalombiztosítási apparátus egészére is jellemző. A vezetők négyötödének nincs meg a kötelező felsőfokú iskolai végzettsége. Ennek elsősorban az az oka, hogy hosszú éveken keresztül a felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyam elvégzése volt a vezet6i kinevezés feltétele. köztisztviselői
- 21 -
A. stabilnak tekinthető vezetői gárda nyolcvan százaléka rendelkezik ezzel a szakmai képesítéssel. Jelenleg a vezetők negyede vesz részt 3 vagy 4 éves főis kolai képzésen. A képzési terv szerint !995-ben és 1996-ban további 20-20 százalék kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Az igazgatáságon dolgozók viszonylag nagy száma jár külőnböző, kötelezően ~lőírt képzésre, mely időnként gondot okoz a munkaszervezésben. Állami iskolába, illetve szakmai tanfolyamra 101 munkatárs jár és az !995-ös tanévtől már közel háromszázötvenen vesznek részt szervezett oktatásban. A kötelezett vezetök kétharmadának (35 főnek), a -munkatársak több mint felének (326 főnek) kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Közel kétszáz munkatársnak le kell tennie az ügykezelői alapvizsgát. A képzésre, továbbképzésre fordított idő kb. huszonöt, teljes munkaidő ben foglalkoztatott munkatárs éves munkaidő alapjának felel meg. Az iskolai képzések elvégzésének kötelezettsége szerepel a vezetői megbízatásokban, illetve az ideiglenes átsorolásokban.
4. A NYUFIG tevékenységének informatikai báttere 4. 1. Az informatikai stratégia kialakítása Az egységes társadalombiztosítás idején az ágazat önálló stratégiával nem rendelkezett. Az egykori OTF Fejlesztési Iroda az átmeneti idöszakra (a világbanki kölcsönből megvalósuló fejlesztés realizálásáig) készített stratégiai tervet. Ebben a működőképesség megtartásához szükséges feladatokat rögzítették, mindkét biztosítási ágazatra. A nyugdíj ágazatnál a folyósítási és a megállapítási fejlesztések szerepeltek, amelyek évekre lebontva, eltérő tartalommal és ütemben teljesültek. A nyugdíj ágazat központi igazgatási szervének létrehozása után egyik jelentős feladata lett az informatikai stratégia kialakítása. Az agazat informatikájának első stratégiai rendszerterve (KSIRT) világbanki támogatottsággal 1995. áP.rilisában elkészüll,és a helyszíni VIzsgálat idószakában önkormányzati jóváhagyásra várl. Mie!őbb eidöntendő kérdés a társadalom5iztosítás és az államháztartás jövőbeni kapcsolata a stratégia projekt szintű lebontasához, megvalósításához. Az igazgatóság számítástechnikai fejlesztéseinek hosszú távon és éves szinten illeszkednie kellett illetve kell
- 22 az előbbi stratégiához, ellátási feladatuk másságának figyelembe vétele mellett. A NYUFIG rendszer saját fel"lesztésű de más az ágazaton belüli központi fele össég váilalású rendszerekhez való kapcsolatuk biztosított. A központi felelősség vállalás előnyei: - a közös platform az ágazaton belül, nagyobb volumenű beszerzések esetén kedvezőbb jobb garanciális feltételek elérése mellett, - kedvezőbb üzemeltetési költségek.
ár,
4.2. Hardver ellátottság Az állomány jelentős minőségi és mennyiségi fejlesztése 1989-ben indult. Az addig üzemelőR32-t IBM gépekkel váltották fel. (Kezdetben 4361, majd egy újabb fejlesztéssel 4381 típussal.) A perifériák kapacitását is fokozatosan bővítették.
A teljesítmény növelése és a kapacitás bövítése részben feladat növekedés (új folyósítási feladatok ellátása, betegbiztosítási kártya nyilvántartása, járulék bevételek központi könyvelése és ágazati elszámolása, családi pótlék jogosultság), részben az ellátottak számának növekedésemiatt vált szükségessé. 1995-ben a központi családi pótlék és az aktív betegbiztosítási kártya nyilvántartásánál csökkent az ellátottak száma. A feladatokat az egészségbiztosítás vette át. A folyósítás alapja IBM mainframe. A Sas utcában működő számítóközpont gépparkja 2 db IBM 4381 egymással kommunikáló központi egységből, egymással összekapcsolható háttér tárolókból és l db AS/400 gépből áll. A Váci úton is telepitettek egy AS/400 számítógépet, amely a TAF vonalon érkező információkat fogadja. A központi egységek fenti módon való kapcsolása révén kiküszöbölik a külön fejlesztő gépet. A Váci úton működik egy ellátásokat megállapító mikroszámítógépes rendszer SYSTEM/36-ra telepítve. Kisebb alkalmazási rendszerek száma megközelíti a 100-at.
PC-ken
üzemelnek.
Ezek
- 23 -
4.3.
Informatikai rendszerek
4.3.1. Központi rendszerek 4.3.1.1. Komplex folyósítási rendszer (NYUFUR)
Ez egy centralizáltan végzett folyÓsítást támogató rendszer, amely IBM mainframen működik. Nagy bonyolultságú, jelentős számú alrendszer segítségével napi, heti, havi és alkalmankénti batch feldolgozású rendszer. A rendszer lekezeli a folyósítást, az emelést és az elszámolást, információt nyújt a főkönyvi könyvelésnek. Egyes bonyolultabb esetben, amikor a nyugdíjas több kulönböző típusú ellátásbani illetve kiegészítésben részesül, az emelést algori mussal nem tudja lekövetni, ezért kézi intézRedés szükséges. A rendszert 1989-ben állították üzembe, jelen állapotáig folyamatosan bővült a NYUFIG feladatainak kiterjesztésétől
függően.
A rendszer jelen állapotában felhasználói oldalon a központi személyi adatbázis többféle lekérdezését teszi lehetövé, de miután elsődlegesen a folyásítást támogatja, csakis az aktuálisat, továbbá indexel (személyi adatok alapján megállapítja a törzsszámot). Ma már vannak olyan alrendszerek, melyeknél a feldolgozás interaktív, habár csak részlegesen (input papíralapú, az output szükség szerint papír alapú vagy floppy). Pl. a hozzátartozói ellátások elbírálása, a házastársi pótlék megállapítása és beszüntetése. A rendszer és a többi számítógépes rendszer közötti kapcsolat egyedül a floppy, amit az adatállomány teljeskörü védelme indokol. 4.3.1.2. Folyószámla központi könyvelése
A megyei egészségbiztosító pénztárak által decentralizáltan végzett rögzítésekalapján havonta központilag könyvelik a folyószámlákat. A folyószámla adatok floppyn érkeznek és a könyvelt állományt is így továbbitják a megyéknek. A folyószámlák naprakészségét nem biztosítja a központi könyvelés, a decentralizált folyószámla könyvelés megvalósításával az igazgatóság ezen feladata megszünik, várhatóan 1996-ban.
- 24 -
4.3.2. AS/400 platforrnon
működő
rendszer
A BÉR/400 program, mely a NYUFIG esetében a bérszámfejtési modult jelenti, de a rendszernek személyzeti ~s munkaügyi modulja is van. Ez utóbbiak alkalmazása szerepel a fejlesztési elképzelések között. 4.3.3. Egyéb alkalmazói rendszerek Az igazgatóságon több kisebb, egy-egy részfeladatot támogatnak ezek a PC-ken működő rendszerek, olyanokat mint a főkönyvi könyvelés, a tárgyi eszköz nyilvántartás, a panasz ügyek, a munkakönyves nyilvántartás, némely külső kapcsolat. 4.4. Adatok mentése Igazgatói ügyviteli utasítás szabályozza. Mentési szintek: - állományi szinten, az alrendszerek futtatása után. Minimálisan három feldolgozást tárolnak vagy egy évre visszamenőleg követhető a változás, - minősített állománynál biztonsági mentés van hetente vagy havonta a rendszertől, illetve alrendszertől függően. A számítóközpontban (Sas utca) mentett állományt a Váci úton tűzrendészeti védö-jelző automatikával felszerelt helyiségben tárolják.
4.5. A fejlesztések
jellemzői
Az állandóan változó jogszabályi környezet folyamatos •·ad-hoc" feladatokat ró a fej lesztőkre . .A ,NYUFUR karbantartása és kiterjesztése rendszeres feladatuk. Az adatbázist érintő változásokat általában saját fejlesztésként, de a Szerzői Jogvédő Hivatalon keresztül, licenc díj ellenében vegezték a NYUFIG vezető tisztségviseloi, és más nagy taP,asztalattal és szakmai felkészültséggel rendeikezó munkatársai. A munkában résztvevők több mint SO %-a vezető. A kifizetett díj összege mintegy 10 millió forint vol t. ·· A szerződésben rögzített díjat sohasem a teljesítés függvényében, hanem a szerzodés aláírásától számított IS napon belül kell a hívatal bankszámtájára utalni, am1t az csak a teljesítés függvényében fizet ki a fejlesztőknek. E fizetési gyakorlat nyilvánvalóan a vállalkozót (a hivatalt) hozza kedvező pénzügyi pozícióba, míg a NYUFIG forrását előre megterhelL
- 25 -
A KSIRT-ben megjelölt 1995-1997. ev1 fejlesztési feladat: a megállapítás és a folyósítás rendszerintegrációja; az interaktív felc;tolgozás széles körű kiterjesztése,eszköz oldalának biztosítása; történeti nyilvántartás az adatbázisban; nyomtatási funkció az Információs Iroda részére, az igazolások kiállításához. A fejlesztések az utóbbi időkig saját forrásból valósultak meg.Az elmúlt másfél évben, a napi feladatok miatti leterheltség következtében, a fejlesztéseket nagyrészt kűlső szakmai segítséggel oldották meg. A papír alapú adathordozák kiváltása, az irattározás csökkentése a KSIRT egyik feladata lesz. Előzőleg azonban ezen témakör jogszabályi oldalát kell rendezni. A megvalósítás forrása a világbanki hitel.
1-
Budapest, 1995. július
,,r--~.
"
L~". c~
(Hagelmayer István) elnök /'l
Melléklet: 1-4/a-b. Függe lék: 1-5.
1.
sz. melléklet
a V-3-9/1995. sz.Jelentéshez
NYUFIG részesedése a tb. Alapok kiadásaiból (mFt)
Év
Törvény száma 2.
l.
!989. 1990. !991. !992. 1993. 1994.
!990. 1991. 1992. !993. T/400
évi LXXXI. tv. évi XXXVI. tv. évi LX. tv. évi ev. tv. sz.tv.jav.
előzetes
+ működési kiadások nélkül
Tb. a+apok kiadásai összesen Ebből NYUFIG · által fob. 3. 266.953 357.213 446. 811 521.721 624.943 739.423
4. 158.845 203;218 263.253 305.973 367. 630 444.087
(100,0) (127,9) (165,7) (192,6) (231 • 4 ) (279,6)
%
4=3x!OO 5. 59,5 56,9 58,9 58,6 58,8 59;9
TB A-t nem terhelő ellátások összesen Ebból NYUflG 6. 49.531 82.194 109.066 128,702 199.562
7.
2.224 5.936 21. 503 31. 170 62.542
%
7=6x!OO 8. 4,5 7,2 19,7 24,2 31.3
2. sz. melléklet a V-3-9/1995. sz.Jelentéshez
Az elintézett ügyek, az ügyintézési idö alakulása
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál 1989-1994. között
Év !989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994.
Elintézett ügyek Száma Index (ezer db) e év= 100 250 6 107,50 2 559 102,10 Z936 114,70 326 6 lll ,20 . 86,40 2821 2 680 95,00
Ügyintézési idö megoszlása %-ban 15 napon 15-30 napon 30 napon belül túl 73,70 15,80 10,50 69,00 17,50 13,50 72,10 8,30 19,60 73,70 18,50 7,80 93,80 5,60 0,60 93,90 5,60 0,50
* az ügyintézöi létszám tartalmazza a Ktv. szerint nem vezetö beosztású munkatársakat
Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00
Egy förc jutó Átlagos ügyintézöi elintézett ügyek létszám* száma 10,53 238,00 262,00 9,77 10,23 287,00 10,67 306,00. 8,98 314,00 7,77 345,00
3. sz. melléklet a V-3-9/1995. sz. Jelentéshez
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igényelbírálási jogköríe
l.) Meghalt nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátási igények.
által
előterjesztett
2.) Nyugellátás megállapítása után benyújtott házastársi és családi pótlék, illetve házastársi jövedelempótlék igények. 3.) Korhatár elérése, vagy megrokkanás miatt dó özvegyi nyugdíjra vonatkozó igények.
feléledő
állan-
4. ) Végkielégítésre vonatkozó igények. 5.) Árvaellátásnak rokkantság vagy tanulmányok folytatása c1men ·történő továbbfolyósítása iránt előterjesztett igények. 6.) Méltányossági árvaellátás. 7.) Árvaellátás megállapítása után szülőtlenné ellátásának felemelésére vonatkozó igények. 8.) Hozzátartozói ellátások megállapítása után árva (utószülött) ellátásának megállapítására igények.
vált
árva
született vonatkozó
4/a-b. sz. melléklet a V-3-9/1995. sz. Jelentéshez
4/a,
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság létszámának változása 1989-1994 között I d " o o n t t s z á m If" l L é _hóna o Év nao Igényelt Engedélyezett December Átlajava- jóválétszámfej31-i gos solthagvott leszt's Össz. osszes m 1989. LL 781 L IL L 20 801 763 20 792 1990.
10 17
-
17
813 813 830
22
-
830
151
50
880
XIL L
5
100 5
980 985
984
868
nem
1993. L
XI, l.
97
1035
1002
889
nem indokolták
1994. L
LL LL
89 -
88 l
1123 1124
IX. l,
78
10
1134
956
gk.v. stát. á tad. az ONYP-től nem indokolták
v. XL VI I I.
1991'
1992. I I L XII.
-
VII. 1995.*
*
-
IV. l.
előirányzat
-
-
91. L L -
IV. l,
-
-
12
Megjegyzés
50
-
1133
OTP döntésre OTP nem válaszolt 801
789
849
820
OTP nem válaszolt a~
igénytől
ro celra
elté-
..
1106
rendeződött
nincs indoklás az l fö ettérésre
4/b. 11/31b.
A
· 2tl:onnc
l teljes m'
· "'"'"''~c'l az 1989.-1994.
és
Éves bér Ev
1 (mFt)
l
Bér+ 1ImFil Eav fóre
Egy fóre
11989.
~~----+----4----~----+----4----~ P.I~992.~-------~55______~3~•C0.~7____~46~.5--------+---------~-------4 11993. 43 3~ 69
~T.+----~~~----~~~~----~:~.~.6------~------~------~ ·•
11989.
51
1993. 1994. 11995.*
14 14 45
.
15.5 17.3 28.2
38. 42. 52.
~~--~3~21-----+-----4------~----+---~ 11991. 1199: 11!19: 11!19• 1!19!i*
;a 431 560
75.9 20.4 41.4 19.6
lll.
1989. 1990. 1991. 1992. 1993.
245 251 1.6 ,9
18,5 20,5
~~-------~------1~46:i~-----~~~~~.5------~--------+-------~ IV.
1989. 1990. 1991.
91 87
~~------~~~~------~219~,::~~----~~~;::~6--------+-------~~------~ 1994. 1995.*
62 105
1989. 1990. 199'
703
2• 4••.3
9
.
1'
753 798
s;
16
Bi 199! .•
3: 1.4 35.2
1,1
14 19.4 26.1 30.9 38.9
22,8 19 52 77.~
98.' 134,9 40.9
99.4 120,9 ·.6
11 14, 21
2
•.6
2'
' 7.0 4 9.8 570.0
31
1~·~.-v(
4'
l Bali Györgyné l gazdasági igazgató Teljes munkaidós bérek
osztályvezetB
l. sz. függelék a V-3-9/1995. sz. Jelentéshez
t. sz. függelék
ellenőrzési
A folyósítás menete. A beépített
pontok dokumen-
tációja alapján levonható következtetések A havonta esedékes nyugdíjak, járadékok a számítógépes
NYU-
FUR rendszeren keresztül kerülnek folyósításra, egészen dig változatlan összeggel, amíg az úgynevezett
ad-
"Folyósítási
Osztályok" az állomány adataiban módosítást nem eszközölnek. A NYUFUR zárt számítógépes rendszer, amely a bázis állományra vonatkozóan a postai utalványtól a folyósitást dokumentáló bizonylatig mindent gépi úton készít. Az
első
ellenőrzési
pont a határozatok fogadásánál
be-
ellenőrzik
a határo-
zat hozataira jogosult aláírását, és a határozatok
adatait,
építve. Az indítási osztályokon
először
van
valamint azt, hogy tartalmazzák-e
előírt
az
mellékleteket
(pl. korengedményes nyugdíjnál a munkáltatói nyilatkozatot). Ha eltérés, hiányosság van, telefon, fax, vagy erre a rendszeresített
formanyomtatványok
kitöltésével
egyeztetnek. Eddigi tapasztalat szerint
az
célra
levélben
indítások
több
mint 2 %-ánál van egyeztetésre szükség. A határozatok zöme floppy-n érkezik, jelenleg kb.
16 % a ha-
gyományos kézi határozatok száma, ez 1991. évben még kb.
50
%-ot képviselt. Az egyeztetést
követően
a bázis állományba viszik az
kat és a számítógép elkészíti a
kapcsolódó
nyomtatványokat
(könyvelési bizonylat, nyugdíjas igazolvány, zolvány, boríték).-
Ismételt
ellenőrzés
adato-
utazási
után
iga-
elkészül
törzsszámmal ellátott iratanyag, amelyet a folyásítást tályokra továbbítanak. A gépi programban
több
a
osz-
ellenőrzési,
ütköztetés! pont van beépítve, amely ha nem teljesül,
hiba-
listára teszi az indítást és nem fogadja be az adatokat. Az
élőállomány
seit, életükben
gondozását, a nyugdíjasok, járadékosok bekövetkező
változásokat az
kéré-
igazgatóhelyet-
- 2 -
tes irányitása alatt
működő főosztályok
végzik. Az osztályok
neve tükrözi azokat az ellátásokat, amelyet ott intéznek. "folyósítás menetének" megismerése érdekében néhány
A
ügyirat
útját végig követtük a postabontótól az irattárig. Az ügyirat főbb állomásai: - Ügykezelési Osztály: rányitóban bontják
a és
beérkező
postát
csoportosítják.
a A
Postaitörzsszám
nélküli levél, megkeresés a Központi indexbe, az vegyi ellátási igény az irányítán belül, portba kerül. Ezt
követően
mindegyik
"Munkakönyves" számítógépes
külön
özcso-
iratanyagat
nyilvántartásba
a
veszik,
ahol osztályonként csoportositják, és a gépes
listá-
val irányítják a folyósítási osztályokra. - Polyósítási Osztályokon számítógépen érkeztetik postát, majd az
ügykezelők
nyagot, amelyet az adóknak. Az
előadók
a
kiszerelik hozzá az irata-
osztályvezető
a pénzes,
oszt
vagy
szét nem
az
pénzes
elő
el-
készitett iratot a főosztályhoz tartozó revizornak adják át, vagy ha nem az osztályra tartoz ik, i l letékességből
továbbítják. nyilvántartásban minden kerül.
A számítógépes munkakönyvi lépés időpontja rögzitésre
A revízió által átvizsgált és hibásnak talált anyag az osztályvezető, vagy a főosztályvezető bevonásával jut vissza javításra az
előadóhoz.
A javított és alá-
irt iratanyagokat a munkakönyves rendszerben "kidátumozzák" és jellegüknek megfelelő úton mennek tovább. - Pénzes intézkedést nem eredményező
igénylő,
adatmódositást nem
válaszok a postázóba, a
többi,
intézke-
déshez kapcsolódó bizonylatok, változás értesítők a Számfejtési Osztályon keresztül az adatrögzítőbe -a bázisállomány módositására- kerülnek. A helyszini vizsgálat során a postabontóban
kiválasztottunk
különbözö ellátás tipusú és más-más ügyintézést igénylő leveleket (árvaellátás, özvegyi nyugdíj megállapítás, hadigondozatti határozat, stb.) amit kb. két hét átfutási
idő
alatt
- 3 követhető
elintéztek. Az igények útja nyomon
volt
az
egyes
intézkedési pontokon, dátum szerint is. A vizsgálat során a négy
főosztály
egy-egy osztályának tevé-
kenységét áttekintve az alábbiakat tapasztaltuk: - az ügyirat elintézésének átfutási lában
30
nap
alatt
van.
ideje
Néhány
általában elhúzódóeset:
(543-04601) családi pótlék folyósítás meghosszabbítása iránti kérelem. A
kérelmező
által beküldött
isko-
lai igazolásorr átírás volt, ezért az iskolától állásfoglalást kértek, ennek kapcsán jogtalan családi pótlék igénylésre derült fény. (267-102549) a kérelmet a Miskolci Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságorr nyújtották be január 17-én, és
február
28-án került a NYUFIG illetékes osztályára, mert találták az
előzményt.
A késedelmes ügyintézés leggyakoríbb oka a adatkérés,
nem
vagy
az
előzményezés
kiegészítő
(hadigondozott
. ellátás,özvegyi nyugdíj feléledés, stb.); - több osztályon nem minden
esetben
dátumozták
ki
időpontját,
munkakönyves rendszerben az elintézés
a így
az iratanyag a hátralék listán ismételten megjelenik; - a hiba okát egyes revizorok nem nevesitik
a
vissza-
adott anyagon (Rendszeres Szociális és Átmeneti Járadékok Osztálya); - a
főosztályokon gyűjtött
revizorok által nem
hiba statisztikák alapján a
megfelelőnek
ítélt
anyag
10
~
alatt van, az egyesített ellátásokkal foglalkozó osztályokon e feletti, az öregségi osztályokon jóval ~
- az
10
alatti a hibaszázalék; · előadók
között sok a
kezdő,
képzésüket
san végzik. Az új elÚí.táscik beindításánál ügyviteli utasításokat megbeszélik, az
folyamatoa
kiadott
egységes
ér-
telmezés érdekében. Kiemelten említenénk meg a lll.
Főosztályorr
történő ellenőr
zésünk tapasztalatát, ahol a 122-es emelésre vonatkozó viteli utasítás -számunkra nem egészen
érthető előírása-
kalmazása kapcsán fennálló aránytalanságra bukkantunk.
ügyal-
- 4 -
Az utasítás 13. l. pontja a
részarányos
nyugdíjak
szabályozza, amely szerint "emelés szempontjából
emelését
megosztott
ellátás esetén a ténylegesen folyósitott összeg az irányadó". Részarányos nyugdíj: több országban létesitett munkaviszony alapján megállapított nyugdíjaknak a szolgálati idő arányában megosztott része. Ezzel a definícióval a megosztott nyugdíj elkezd önálló éle~-osan
tet élni és mindaddig nem
emelkedik, amíg
nyugdíjat el nem éri, függetlenül attól,
hogy
a az
minimál ellátott
nyugdíjában ez milyen részarányt képvisel. Az emelésekre vonatkozó jogszabály a részarányos nyugdíjak emelésére nem tér ki. Ezen ellátások emelését OTF 80-1204/1988. számú állásfoglalása alapján végzik. kértek ezzel kapcsolatosan 117/1988. MT.
véleményt
rendelet már nemcsak
OTF-től,
az
~-os
!989-ben
emelést
mert
a
határozott
meg, hanem korlátokat is. Az elmúlt évek során újabb állásfoglalást nem kértek, véleményünk szerint pedig erre szükség lett volna. Ennek érzékeltetésére az ellenőrzött anyagból kiemelnénk az 521-02699 törzsszámú megállapítást, ahol 2/59-es részarány alapján 1995. márciusában 217 Ft-os esedékességet állapítottak meg, amely visszamenőleges (1993. VII. bóig) ernelések ~-kal,
hatására ma már 2.897 Ft, mert 1993-ban 140 ben 131 és 67 dett.
~-kal,
valamint 1995. évben 45
~-kal
1994. évemelke-
Ugyanakkor az ellátottnak a nyugdíjában ez a részarány elhanyagolható. Ezzel szemben egy minimál nyugdíjat szerzett egyén , ha csak Magyarországon dolgozott, minden emelésnél csak néhány ~-kal részesül magasabb emelésben, mint az átlagos emelés ~-a. Az
ellenőrzést
1994. márciusáig minden anyagon a Revizori Főosztály végezte. A főosztály leterhelését mutatja be az alábbi táblázat,
amelyből
látható, hogy
óra alatt 14-16 db ügyiratot kellett a ellenőriznie.
A
főosztályokra
egy
revizornak
vizsgált
szétosztott
revízió
egy
időszakban
leterhe-
- 5 -
lésénél
kedvezőbb
növekedésével
a helyzet, mert
egyidőben
A
Év
*
átlagos érték
66. !30 68.700 66.460 71. 020 58.950 51.500 57.000 60.330
revizorak
létszámának
csökkent a beadványok száma.
Revíziós
Feldolgozott anyag* db 7ho
!989. !990. !991. !992. !993. 1994. I-II. !994. III-XII. !995. I-IV.
a
Főosztály
Revizor i létszám* fő
32 33 33 31 31 32 37 41
adatai
Fajlagos l orára j~tó Megjegyzés anyag revizoronként 15,6 15,6 14,9 16,8 14,0 12,2 ll ,6 ll ,2
márc.-tól átszerv.
2. sz.
függelék
a V-3-9/1995. sz.Jelentéshez
2. sz. függelék
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával összefüggö
fel-
adatok A NYUFIG feladata a kárpótlási jegyekkel az 1991.
évi
törvény 7 § (4). bekezdésében foglal takkal
kezdődött:
pótlásra jogosult kérésére a
jegy
kárpótlási
társadalombiztosítás keretében -külön törvény
XXV.
"A kár-
ellenében
a
rendelkezései
szerint- életjáradék folyósítható." A kapcsolódó külön törvények: - az 1992. évi XXXII. törvény: az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról, amelynek néhány pontját az
Alkotmány-
biróság 1/1995. (II. 8.) AB határozata módositott, mert azt alkotmányellenesnek az
Országgyűlést,
találta, ugyanakkor felhívta
hogy a "további kárpótlási törvényt
1995. szeptember 30-ig alkossa meg" és a 3§ (l) bek. módosított c. pontja
visszamenőleges
roisitése folytán keletkezett biztosítsa, - az 1992. évi XXXI.
hatályú
igények
megsem-
érvényesítését
törvény a kárpótlási jegyek élet-
járadékra váltásáról, amelyet az !995. évi XIV. törvény alapjaiban módosított. Az 1995. évi törvénymódosítások ismét feladatnövekedést jelentenek nemcsak a NYUFIG-nak, hanem a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat minden szervezetének. Személyi kárpótlás alapján járó életjáradék Az
életüktől
és
szabadságuktól
politikai
okból
jogtalanul
megfosztottak kárpótlási igényének életjáradékra váltását Országos Kárrendezési és Kárpótlási
Hivatal
(OKKH)
el és hozza meg a határozatot. A folyásítást a NYUFIG az OKKH által átadott floppys lista alapján.
az
bírálja végzi,
- 2 -
A folyósított összeg, és az érintettek létszámának alakulását az a.)
melléklet mutatja be. 1992. IV.
negyedévről Ebből
cember 31-éig 5,8 MrdFt került kifizetésre. lió Ft
külföldi
egyösszegű,
kárpótoltnak
és
387
millió
1994. de-
104,2 Ft
mil-
volt
az
étetelvesztéséért járó kifizetés.
Ha negyedéves bontásban vizsgáljuk a kifizetéseket 1993. évben egyenletes növekedés tapasztalható, míg 1994. évben ketszerű
lö-
változások követik a Kárpótlási Hivatal
kibocsátá-
sait. Az életjáradékban részesülök száma viszont
egyenlete-
sen emelkedik. 1992. december 31-én 1.046 31-én már 28.069
fő
és 1994. december
fő,
31-én
1993. december az
ellátottak
száma megbaladta a 45 ezret. A Pénzintézeti Központnak 2.000 feletti utalás ment, melynek nagy része egyszeri, kis össze. gű, vagy életetvesztéséért járó kifizetés volt, az életjáradékban
részesülők
száma
elenyésző.
Az Alkotmánybíróság 1/1995. (I1.8.) AB határozata az
igénylők
XXXII.
körét és
törvény 20.
§
felhívta (2) bek.
a
figyelmet
által
az
említett
megalkotására, így a kárpótoltak számának
kibővítette
1992.
évi
különtörvény
és
a
folyósítás
volumenének további növekedése várható. Ezek a körülmények folyamatosan növelik a NYUFIG terbelését, jelenleg az információ területén, és a későbbiekben a folyósítások számának változásával is. Ma még igazán nem becsülhető
növelő
a várható módosítások tényleges terhelést
hatá-
sa. A Kárpótlási Hivatallal az együttműködés szabályozott, az eddigi kiadásokat a Hivatal maradéktaqlanul megtérítette a nyugdíjbiztosítónak, mégpedig olymódon, hogy 1992. és 1993. év vébén a tényleges kiadásoknál nagyobb összeget utalt át. Így 1994. december 31-ével egyenleggel rendelkezik.
az
A folyósítás lebonyolításáért
ONYF 1992-től
3,5
Mrd.
1994.
Ft
pozitív
december
3,7 millió Ft működési költség hozzájárulást és Ft postaköltséget fizetett az OKKH.
27,1
31-íg millió
-
3 -
Vagyoni kárpótlás alapján folyósított életjáradék Az 1992.
évi
XXXI.
törvény
volt, amely szerint a
működési
szabályozása. költségre
ellentmondásos
2
%-ot
fordítani (beleértve a postaköltségeket is) és a zetésből
eredő
lehetett járadékfi-
költségek pedig nem.terhelhették a
tb.
Ala-
pot. Ezt az ellentmondást az 1995. évi XIV. törvény 3. § (2) bekezdése feloldotta azzal, hogy az ÁVÜ köteles "az életjáradék megállapításával és folyósításával kapcsolatban felmerült tényleges költségeket az ONYF-nek havonta -külön megállapodás szerint- átutalni." Ez a külön megállapodás, még a törvény módosítását en létrejött, amelyben utaltak a módosítás
szükségességére.
Az ÁVÜ-PM-ONYF megállapodás, amely eleget tesz törvény azon
előírásainak
is, hogy a
megelőző
az
említett
privatizációs
bevétel
hiányában "havi átutalásokat a központi költségvetés sítja."
bizto-
A vagyoni kárpótlás alapján folyósított életjáradék volumene két év alatt csaknem tízszeresére növekedett, a
járadékosok
száma pedig 2,5-szeresére. Ennek következtében az l
főre
ju-
tó átlagos életjáradék is 1.200 Ft/hóról közel 1.600 Ft/hóra változott. A havi átlagok alakulását befolyásolta az 1993. és 1994. évi 6% és 18 %-os emelés, az életjáradékosok alakulása és a Az
első
visszamenőleges
korának
kifizetések is.
külföldi életjáradék folyósítása 1993. IV.
negyedé-
vében volt, az összes Pénzintézeti Központos kifizetés 350,1 eFt, ez az
összes
folyósításnak
0,5%-a.
összefoglalva tartalmazza az elmúlt táblázatot 1995. év sen nagyobb
mértékű
negyedévekben. A meghaladta a 3.000
első
negyedévével
időszak
b.)
melléklet
adatait.
Ha
a
kiegészítjük, lényege-
emelkedés tapasztalható,
márciusi
A
életjáradékban
az
előző
részesülők
száma
mint
főt.
A budapesti nyugdíjbiztosítási igazgatáságra f. év január
l-
április 25-ig 4.000 igénybejelentés érkezett, a vidéki kirendeltségek adatai nem ismertek.
- 4 -
Az 1995. évi XIV. törvény 5. § (6) bekezdése előírja, hogy "a már életjáradékban részesülő jogosult esetében az életjámegfelelően
radék havi összegét a törvény rendelkezéseinek
nyugdíjfolyósító szerv hivatalból átszámítja. A tást a márciusi állományon elvégezték, melynek alapján a járadékok átlag 70
%-kal
szóródás mellett. A járadékosok l kent, de
előfordult
tapasztalata igen
ellátmánya
nagy csök-
2,5- szeres növekedés is.
Az állomány növekedés és a havi életjáradékok kedése várhatóan
próbaszámí-
növekedtek, %-ának
a
ugrásszerű
jelentős
növe-
emelkedést fog okozni az ellátá-
sok folyósításában. A vagyoni életjáradékok elszámolása az ÁVÜ-nél az évek során nem volt
zökkenőmentes.
Két évig
szerződéssel
sem
rendelke-
zett a nyugdíjbiztosítási ágazat. Az ÁVÜ az 1993. év végéig fennálló 17,3 millió Ft tartozását !994. szeptemberéig rendezte,amely Ft-ra. Ez
évtől
december
3!-ig
ismét
megemelkedett
7
megváltozott az elszámolás rendje. A PM külön
millió szám-
lát nyitott az életjáradék fedezetére, amelyre havonta és előre utalja át a várható értéket. A számla egyenlege 16,7 millió Ft volt 1995. április végén. Az 1992. évi XXXI. törvény alapján a kifizetett életjáradék 2 %-a jár a társadalombiztosításnak (és annak negyede az OTP Bróker Rt-nek) a posta- illetve a müködési költség fedezetére, melynek összege a következők szerint alakult: Év
A társadalombizEbből tositásnak az OTP Bróker RT-nek fizetett hozzájárulás (eFt-ban)
!992. !994. (93-94. együtt) Összesen: !995. IV. hó *
77,3 1.057,9 l. !35,2 141,7**
!9,3 108,0
*
127,3
az ONYF csak az !993. évi részt fizette ki az OTP RT-nek ** az !994. évi elszámoláshoz pótlólag kiszámiázva
Bróker
2. sz. függelék a.) melléklete
Életüklal és szabadsaguklol polilikai okból jogtalanul · megfosztollak karpoliasa
El' 'l n.eY' 1992. lV.n.ev Osszesen l 993. L 11.év lLIJ.cv Ill. n. ev lV.n.ev Osszesen l 994. Ln. ev ll. n. ev Ill. n. ev lV.n.ev Osszesen Mindös~;zesen:
Eves folyasilas eFl
Eves folyasilas Külföldi Egyösszegli eFl eFl
%
333 333
210018 528668 719654 739267 220750 7
407 3 1993 4105 8 846 19017
60709 65340 22992 37333 186374
12662 9718 15008 47 473 848 61 l 04211
43 250 39194 81250 36 925 200619 386993
843728 1122745 863132 751283 3580888 5815504
* negyedéves allagletszam ** december 31-i aliarnany ••• u lalasok szama
o
162, 2
%
ro
ro
% ''
-
27109 27109
100,
Le tszarn Összes* Külfóldi
1046
100,
o
107, 6
200 7 9 682 18832 256 74 280 69**
4 46 27 66 132 271
33040 660 390 43 308 42773 269 44617 1009 45076** 2 246***
l
100,
oJ
160, 6
.
'
2. sz. füygelék b.) melléklete
E:letjaradek vagyoni karpotlas alapjan
Folyos1tolt jarad€k h6közivel eFt
Idoszak
1992. 111-IV.n.ev 1993. ln. ev !ln. ev lll. n. ev IV. n. év Osszesen: 1994. l n.év IL n.év lll n.év IV. n.év Osszcse n: [Mindösszesen:
li
Lé tszarn
külföldi* (PK) eFt
%
' 3865
l 00,
o
3913 416 7 5826 7 867 21773
102, 107, 150, 203, 563,
2 8 7 5 3
805 0 9820 10050 10286 38 206 63 844
208, 254, 260, 266, 337,
3 l
o l 7
ro
-
ll, 4 ll, 4 65, o 7, 3 148, g 117, 5 338, 7 350, l
* a folyasitott jaradekb6L es az összes letszamb61 külföldi ** negyedévi illlag *** dec. 31-i illlomany
Külfóldi*
EllatoU %
l 00,
o
2971
**
%
820**
100,
839 1263 1382 1661 1763** !898 1986 20 46 206 9 208 8**
ro
%
o
211, 7
2 2 5 7 4 15
254,6
3. sz. függelék a V-3-9/1995. sz.Jelentéshez
-····
3. sz. A feladatellátás tárgyi,
függelék
technikai fel tételei
Az igazgatóság szervezete l. Az igazgató felügyelete alatt a "klasszikus" funkcionális szervezeteken kívül szakfeladatokat ellátó egységek is működtek, ill. működnek, pl. Nyugdíj megállapítási, ill. - indítási Főosztály, a Mikroszámítógépes Feldolgozási fő/osztály. Több változtatást hajtottak végre a szervezeti hierarchiában: - létrehoztak főosztályokat, melyek mint önálló osztályok működnek (pl. Ellenörzési Főosztály, Humánpolitikai Fő osztály, Jogi Főosztály) - szétváltak (fő)osztályok, feladatváltozások nélkül (1992-ben a Nyugdíjmegállapítási és Számfejtési Főosz tályból alakult a Nyugdíjindítási, illetve a Számfejtési Főosztály. Ez utóbbinak osztályai, csoportjai, feladatai változatlanok. 1993-ban a főosztály megszűnt az egyik osztályamint önálló osztály a csoportjaival a gazdasági igazgatóhelyettes felügyelete alá került, míg a másik osztály a Számítástechnikai Főosztály egyik osztálya lett.). Mindezen szervezeti változások növelték a szervezeti egységek számát, a vezetői létszámot, valamint a magasabb szintű vezetők számát. 1989-ben 26 szervezeti egység működött, 1995-ben 29 a sz~rvezeti.egységek száma, 1989-ben a főosztályok szama 4, m1g 1995-ben 8. 1994. évi szervezet korszerűsítés kapcsán a korábbi Revíziós Főosztályból egy kisebb létszá:.1Ú, a legjobb revizorokból álló Szuperreviziós Főosztály alakult, és létrehozták az öt folyósítási főosztály revizori törzsét. 2. Az igazgatóhelyettes felügyelete tek és feladataik
alá
tartozó
szerveze-
1989-93. között lényegében nem változtak, csupán az egyes önálló szervezetek elnevezése. Az ide tartozó összes szervezeti egység száma 19-20-18, az önálló munkatársak száma 1-2 fő. A szervezetek -önálló osztállyá- tagolása a folyósítások megoszlásán alapult. Az egységek hierarchiája is .lényegében változatlan, 13 önálló osztály, 5 csoport, amiből 2 önálló.
- 2 1994-től
itt is jelentős szervezeti korszerüsítést hajtottak végre, létrehozták az önálló folyósítási osztályokból a négy folyósítási főosztályt, a hozzá tartozó főosztályi törzzsel, melyek a pénzes intézkedések revízióját végzik. A főosztályok létrehozásának alapvető indoka -a feladatok számottevő bővülése, ezen belül az eset számok növekedése miatt- a folyósítási osztályok egyenletes terhelésének biztosítása, (minden főosztály az ott jelentkező valamennyi ellátás folyósításával foglalkozzon, az egyszerű ügyektől a legbonyolultabbakig) és nem utolsó sorban az ügyintézők és revizorak gyors és hatékony felkészítése. Mindez együtt járt a házon belüli ügyirat forgalom és a feldolgozás átfutási idejének csökkenésével. A szervezet korszerűsítésének lehetőségét a koncentráltabb elhelyezés (folyósítási osztályok költözése a Váci útra) támogatta. Mindez azonban maga után vonta a vezetői és adminisztratív létszám növekedését. Mára már 23 különféle szervezet műkö dik az igazgatóhelyettes felügyelete alatt. 3. A gazdasági igazgatóhelyettes vezetek változásai
felügyelete
alatti
szer-
Az itt müködő szervezeti egységek további tagolódása, illetve számának növekedése 1989-95. között az igazgatáságon belül itt volt a legjelentősebb. Az 1989. ev1 szervezeti egység száma 1995-re megkétszerezödött, az összlétszám is itt növekedett a legdinamikusabban, ez azonban elsősorban karbantartói létszámemelkedést jelentett. A
legfőbb
változások:
1991-ben a növekedés részben a folyósítási és az ügyviteli tevékenységhez kapcsolódó feladatok szétválasztása osztály szinten, a megfelelő csoportok létrehozásával, másrészről az önálló bérosztály felállítása és feladatainak tagolása csoportokra. Ezen átszervezés biztosítja a két szektor könnyebb átláthatóságát. - 1993-ban a Számfejtési Osztály és csoportjainak áthelyezése az igazgató felügyelete alól, mivel az osztály munkája szorosan összefügg a költségvetési főosztály feladataival. Feladatbővülést jelentett az alapok szétválása, az adóskonszolidáció. -.A Gazdasági Osztály átalakitása Gazdálkodási és Ellátási Főosztállyá részben a korábban a kü1önböző feladatra mű-
- 3 -
egy-egy csoportból osztály létrehozását jelentette, másrészről a különböző telephelyek üzemeltetésére külön szervezet felállítását. A Váci úti épület üzemeltetésének átvétele az OEP-től többlet feladatot és létszámot jelentett.
ködő
A NYUFIG elhelyezése Az igazgatóság elhelyezésére mind 1989-ben, mind napjainkban a területi megosztottság a jellemző. A vizsgált időszak alatt az igazgatóság telephelyei többször változtak. A megosztottságból származó gondokat fokozta a területileg nagyobb szóródás.
A megosztottságból adódóan az ügyvitel számítástechnikai támogatása nagyobb beruházási és üzemeltetési kiadásokat is jelent, azonkívül a folyósítási osztályok és az információ is több helyen működtek. Minden költözés rendkívül nagy terhet rótt az igazgatóságra, tekintettel a terjedelmes és pótolhatatlan iratanyagra, a folyamatos működésre. Az elhelyezések területi megoszlása és változása: 1989-ben Váci út, Kállai É. utca, Sas utca 1991-ben Váci út, Hajógyári sziget, Sas utca 1995-ben Váci út 71 és 73., Sas utca A fenti ingatlanok részben a társadalombiztosítás tulajdonában/kezelésében lévők, részben bérlemények. 1989-ben a NYUFIG által elfoglalt sadalombiztosítási vagyon volt.
valamennyi
épület
tár-
1991-ben OTF döntés alapján a Bp.-i és Pest megyei Igazgatóság tervezett teljeskörű rekonstrukciója miatt kellett a Kállai É. utcából a Hajógyári szigeten biztosított bérleménybe költöznie. A terv nem valósult meg, a Bp.-i lgazgatóság(ok). elhelyezése ma sincs még rendezve.Az ONYF a nyuga1j ágazat elhelyezésére székház építésbe kezdett. A Hajógyári sziget összes üzemeltetési költsége 1991-1994. között 289,6 mFt, melyből 234,3 mFt a bérleti díj. 1994-től az ágazatok működési költségvetésének szétválásával ez a kiadás már csak a nyugdíj ágazatot terhelte. !994-ben a Hajógyári sziget bérleti szerződése lejárt. Az eredeti tervek szerint az újonnan épülő székházba (ma OEP
- 4 -
használatában van) költözött volna a két önkormányzat és a két központi igazgatási szerv, a felszabaduló helyre pedig a Hajógyári szigetről a NYUFIG, lehetőséget teremtve a koncentráltabb elhelyezésre. Ezen elgondolás sem realizálódott, de újabb kiadásokat eredményezett ismételten a nyugdíjágazat számára, mert - az új székházba még az egészségbiztosítási ágazat (önkormanyzat és OEP) sem fert el, - a nyugdíjbiztosítási ágazat (önkormányzat és ONYF) elhelyezese nem oldódotl meg habár az ingyenes vagyonjuttatás keretében kértek a megüresedő Alkotmányólrósági épületét (Váci út 71.), amire ígéretet 1s kaptak az AVU-től. Ebben az esetben a Hajógyári szigetről a NYUFIG az eredeti tervek szerint költözöt~ volna a Váci út 73-ba. - a bérleti szerződés lejártára a kiköltözés nem valósult meg, az addigi bérleményt a szigethasznosító más bérlőnek már ktadta, ezért egy műfielycsarnokot kellett átalakítani több, mint 8 mF~-ért. - az Alkotmánybíróság épÜletét végül a BM-nek J·uttatták~ amelyet 1995. január l-1996.Ájúnius 30. kozött az ONYr bérlt, díja havi 8,3 mFt + FA. Az előbbiek miatt a NYUFIG 1994-95-ben több lépcsőben költözött ki a Hajógyári szigetről, a folyósítási osztályok és az Információs Iroda most már egy helyen, a Váci út 73-ban, a gazdaságiak pedig a Váci út 71. alatti bérleményben helyezkedtek el. Elhelyezkedés szempontjából -
legkedvezőbb
képet a Sas utcai épület mutatja, ez abból adódik, hogy a számítóközpont és a nyomda eszközeinek helyigénye is figyelembe van véve. Az átlagos irodai elhelyezkedés mutató száma 7-9 m 2 /fő;
- a Hajógyári sziget mutatói kielégítőek, habár a Iétszámnövekedés következtében fokozatosan romlottak. A lépcsőzetes kiköltözés miatt 1994. szeptember -l-től a bérelt iroda terület 1905 m2 -re, az irattáré 1339 m2 -re csökkent; - a Kállai Éva utcai és a Váci út 73. alatti irodák zsúfoltak, a 6m 2 /fő mutatószám alatt maradnak, sőt, 1994-ben a Váci úton az átlag 4,2 m 2 /fő volt. A NYUFIG végleges elhelyezését a meglévő telken (Váci út 73. udvara) épülő 8 emeletes irodaépület (NYÖK 123/1994. (XII. 19.) határozat) és a "toronyház" átadása jelenti
- 5 -
1996-ban. Ezek lehetövé teszik a beköltözést a illetve a bérleményből való kiköltözést.
Sas
utcából,
Az új épületre alapokmány nem készült, a rendelkezésre dokumentumokból megállapítható jellemzők: - hasznos alapterülete: 4000 m2 tervezési díj 8,3 mFt - bonyolitási díj 18,5 mFt + ÁFA -kivitelezési díj 847,5 mFt +ÁFA - tervezett létszám 240 fő - befejezési határidő 1996. március 31.
álló
Az irattár alapterülete a vizsgált időszak alatt közel 50 %-kal nőtt. Ez nem mind az iratanyag növekedésének következménye, hanem az okok között fellelhető a tömöritett irattározás megszüntetése, az irodai helyiségekben tárolt iratanyagok irattárba való elhelyezése, tűzvédelmi előírások fokozottabb betartása. Az irattárolás számítástechnikai támogatottsága Jogi háttér rendezetlensége, hiányos jogszabályi miatt az iratanyagot papíralapon is tárolni kell.
előírások
A szünetelő irattár (ahol az ellátás folyósítása szünetel) iratanyagát a harmadik évben végzett finom selejtezés (csak a lényeges dokumentumokat tartják meg) után a negyedik évben mikrofilmre veszik. A folyósítási osztályoktól évente mintegy 200 ezer iratanyag érkezik a szünetelő irattárba. Ma már ennek a mennyiségnek a rögzítése, a karnera elhasználódása, és egyéb okok miatt egyre több gondot okoz. 1992-től nem vesznek fel index kártyát, az index rekordokat számítógépen vezetik. A meglévő index kártyákat -10 millió db- optikai disken rögzítették, adatait bármikor Jekérdezhetik.
Az ügyfélszolgálat! munka körülményei Az ügyfélszolgálat elsődlegesen, közvetlen kapcsolatban van az érintettekkel, körülményei meghatározóak az igények kezelésében, illetve kielégítésében. Az ügyfélforgalom jelzéseket vesz és továbbít a társadalomban politikai és gazdasági változásokról, a problémák lecsapódása a havi ügyfélforgalomban mérhető. Minden kiemelkedően magas.havi ügyfélforgalom mögött konkrét esemény húzóvégbemenő
- 6 -
dik, sok esetben vá l tozásoknak.
fokmérője
a
bekövetkező,
vagy
bekövetkezett
Az Információs Iroda vezetője havi jelentést készít az elmúlt hónap forgalmáról, megbontva az ügyek kezelése szerint. Az ügyfélforgalom emelkedő tendenciájú, de a szórás nagy. A legkisebb havi ügyfélforgalom is meghaladja a 13 ezer főt, a maximális pedig a 32 ezer főt. A havi forgalom hirtelen megnövekedése mögőtt fel lehet lelni az aktuális -az ellátottak körét részben, vagy egészben érintő- eseményt. Rendszerességgel magas az ügyfélforgalom az év első hónapjaiban az előző evben folyósítotT nyugdíj összegéről szoló igazolás kérése, az év elejei nyugaíjemelések miatt. !992-ben az !992. iúlius J-vel kötelező betegbiztosítási kártya kiadása, a fiibás kártyák cseréje jelentősen növelte a havi forgalmati június-július hóban az ügyfélforgalom havonta megha aőta a 32 ezret. Az !993. szeptember havi forgalom mögött az ÁFA kompenz*ciórej~i~i.l994 .. márciusában az egyszeri családi pátlek folyos1 asa. . Ugyanakkor a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó ügyek (nyugdíj megállapítás-, folyósítás sürgetése, soronkívüliség kérése, jogszabály módosítások értelmezése, igénybejelentések, határozatok módosítása, méltányossági emelések) is jelentkeznek az Információs Irodánál. Nem hanyagolható el a helytelen, csúsztatással napvilágot látó tömegtájékoztatásból származó reklamáció sem. Az ügyek kezelése megoszlik: - ügyiratra melyet adatrögzítés után továbbitanak a folyósításhoz elintézésre, -helyben elintézhető ügyekre, pl. igazolások kiadása, tájékoztatás, !993. márciusig temetési segély kifizetése, - telefon szolgálatra. A csúcsidőszakokat csak a folyósítási osztályok vel, az ablakok me!Jett, az ugyféltérben végzett val teljesítette az Iroda.
besegitéséinformáció-
Az Iroda terhelésének javulása -a forgalom növekedése meJJett- az elhelyezési körülmények javulásával, az ott foglalkoztatottak létszámának növelésével függ össze. Elhelyezése A NYUFIG
elhelyezéséből
adódóan az Információs Iroda is
több
- 7 -
helyen működött. 1994-ben végzett beruházás eredményeként ma már az ügyféltérben végzett ügyfélszolgálat kultúrált körülmények között és színvonalon történik, de a telefon szalgátat csúcsterhelése nem csökkent. Létszámbővítés a rendelkezésre álló hely szűkössége miatt nem lehetséges. Technikai eszközök 1989-90. között minimális irodatechnikai eszközök (kis teljesítményű fénymásoló, írógép) segitségével, számítástechnikai támogatottság nélkül végezték az ügyfélszolgálatot. Ez azt jelentette, hogy az ügyintézök csak iratanyagból dolgoztak, melyek előkeresése (irattár vagy folyósítási osztály) növelte az ügyfelek várakozásra fordított idejét. A számítástechnikai támogatottság 1990. II. félévben a Váci úti irodánál indul a központi adatbázis lekérdezhetöségével, TAP vonalon keresztül. A Kállai Éva utcába nem telepítettek terminálokat, csak 1991-ben a.Hajógyári szigetre. 1991. évi fejlesztése során ügyintézönként telepítettek terminálokat, de ehhez belső átalakításokat kellett megvalósítani a megfelelő hely biztosításához. A számítástechnikai támogatottság révén ma az ügyintézök Iekérdezhetik az ügyfél aktuális adatait, szükség esetén a központ~ indexből kikereshetik a nyugdíjas törzsszámát, de előz mények és alapadatok esetében továbbra is az ügyfél törzsszám alapján nyilvántartott iratanyagából dolgoznak. Az irodatechnika fejlesztését továbbra is korlátozza a rendelkezésre álló hely. Ma sincs a terminálokhoz nyomtató kapcsolva, az igazolásokat írógépen készítik, ami hosszadalmasabb, és a hiba-lehetőség is nagyobb. Az átépített iroda működését segíti a sorszám osztó és a korszerü ügyfélhívó rendszer. A telefonos ügyfélszolgálatot 1989-1990. között az OTP telefonközpontján keresztül ügyintézőnként l mellékállomáson, illetve a telefonszolgálatos 2 mellékállomáson bonyolította. 1991-ben mind a Váci úti, mind a Hajógyári szigeten da kapott 1~1 fővonalat.
lévő
iro-
1994. évi átalakítás után a két telefonszolgálatos 1-1 fővo nalon és 1-1 mellékállomáson bonyolítja a telefonszolgálatot, melyek gyakorlatilag napi 8 órán át terheltek. Telefonon a NYUPIG elérése ma is igen problémás.
.- 8 -
Fejlesztés elsődleges korlátja a rendelkezésre álló hely, további telefonszolgálatos leültetése lehetetlen.
4. sz. függelék a V-3-9/1995. sz. Jelentéshez
Új feladatot jelentő jogszabályok jegyzéke
Év
1989.
.J o g s z a b á l y . szama me g n e v e z e s e
72/89. (VI I. 4. )MTr. 79/89. (VI I. !O. )MTr.
!04/89. (X. 4. )MTr. 108/89. (XI.!. )MTr. 110./89. (XI. 3. )MTr. !990.
l 990. év i XXV. t. 51/90. (I I I. 2!. )MTr. 1990.évi XCI tv. 5190. (I. 18. )MTr. 65190. (I I I. 28. )MTr. 8!/90. (XI. 8. )MTr. 93/90. (XI. 21. )Kr.
1991.
199l.évi IV.tv.
a rendőrségi őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyánaR és tb. helyzetének rendezéséről a nemzeti ellenállási mozgalomban és a németellenes szabadságharcban szerzett érdemekért adományozott miniszterelnőki elismerések hatályának visszaállítáásról egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkeaések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről · az !956-os népfelkeléssel összef.elitéltek . .. ~unkaviszonyának és tb. helyzetének rendezese az ~gyszeri nyugd~jkteg~szit~srő! és egyes ellatasok egyszeri kiegesziteserol a családi pótlékról az adózás rendjéről a korengedményes nyugdíjazásról az egyes személyek szabadságot korlátozó int. hatálya alatt állt tb. és munkajogi helyzetének rendezéséről egyes ny. és ny.szerű rendszeres szoc. ellatás !990. évi egyszeri ki egész í tésérő l az 1945. és 1963. között tv.sértő módon elítéltek, az 1956-os forr. és szab.harccal,összefügg. elitéltek ... tb. és mj.helyzetenek rena. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munka-
Feladat egyszeri. ~olyamatos bOVi_ie_s x
x x x
x x x x x x
x
- 2 -
nélküliek ellátásáról
x
1991. évi XII.tv.
egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról ill. egyes ny.Riegészítések megszüntetéséről
1991. évi XXV.tv.
tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozolt Rárok részlegeskárpotlásaról
199l.évi XC.
1992.
{előnyugdíj)
tv.
x
felkészülés egy új feladatra
a magánszemélyek jövedelemadójáról
x
13/91. {I.I8. )Kr.
a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről .
x
23/1991. {I I. 9. )Kr.
egyes bányászati dolgozók tb.
19/91. {IV.I9. )OGyh.
az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgaltatásról
100/91-{VI I. 25. )Kr.
egyes nyugell.-ban részesülő, továbbá a csp.ban részesülő családok 1991. évi rendkívüli támogatásáról
kedvezményéről
112/91. {IX. 2. )Kr.
a volt közszolgálati alkalmazottakat nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről
134/91. {X. 22. )Kr.
egyes nyugellátásban, ny.szerű rendszeres szoc. ellatásba részesülök, továbbá csp.-ban részesülő családok rendkivuli támogatásáról
x x
x
érintő
x x x
150/91. {XI I. 4. )Kr.
a bányásznyugdíjról
164/91. {XI I. 21. )Kr.
egye~ ny.C?ll· .. és egyéb ell.év végi egyszeri k1egesz1teserol
1992. évi LII. trv.
a nemzeti gondozásról
1992. évi XXIV.trv..
a tulajdonv. rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulaidonában .... igazságtalanul okozottRárok részleges kárpótl. felkészülés egy új feladatra
1992.évi XXXI. trv. 87/92.{IV.29.)Kr.
a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról végrehajtási utasítás ·
1992.évi XXXII.tv.
életüktől
és szabads. pol.okbóljogt. megf.
x x
x
- 3 -
l I 1192. (VI I. l. ) 5/92. (I. 13. )Kr. 6/92. (I. !6. )Kr. 51 /9 2 . ( I I I . l 8 . ) Kr .
1993.
1994.
kárpótl. végrehajtási utasítás az egyes művé~z~t; tev. folytatók öregségi ny. JOgosultsagarol a kiegészítő hadig. pénzellátásáról
a volt nyug~ti tadi~oglyok.hitelutalványai valkapcs. penzkov. es ny.k1eg. 54/92. (I I I.. 21. )Kr. a,tb. eg~szségügyt szolgáltatásának igénybeveteire JOgosita 1g. 145/92. (XI. 4. )Kr. a ny. bányászok szénjárand. pénzbeli megv. 175/92. (XI I.) Kr. az 1951. és 1956. közötti idöszakban pol. okokból megkül . . . . . . személyek tb. és munkajogi helyzetének rendezéséről !993.évi III. tv. a szoc. igazgatásról és szoc. ellátásról 1993.évi ex. trv. a honvédelemről 178/93. (XII. 27. )kr. a honvédelem végrehajtásáról 111193. (VI I I. 3. )Kr. az ÁFA 1993. aug. l-jei emelésével összefüggő egyidejű 1akossági kompenzálásról 154/93.(X.28.) Kr. az 1993. jan. l-je előtt megállapított ny. ellátások, baleseti ny. valamint ny.szerú szoc. ell. egyösszegű kiegészítéséről 1994.évi XLV. tv. a ha~iso~dozásról 1994.évi XLVI.trv. 113/94. (VI I I. 31. )kr. végrehajtásáról " \ 1994.évi LIII.tvr. a bírósági végrehajtásról 25/94. (I I. 25. )Kr. a csp. egyszeri kiegészítéséről 134/94. (X. 22. )Kr. ny., baleseti ny. ny.szerű rendszeres szoc. ellatások visszamenőleges emeléséről, ill. egyösszegű kieg. 185/94. (XI I. 29. )Kr. az 1995. évi energiaár-emelés részleges lakossági ellentételezéséről
x x
x x x
x x x
x x
x x x
x x x
x
5. sz. függelék a V-3-9/1995. sz. Jelentéshez
Egyes jogszabályokhoz kapcsolódó NYUFlG kezdeményezések és főigazgatósági állásfoglalások (a vizsgálathoz kiemeit ügyiratok adatai alapján)
A megoldásra váró (állásfoglalást igénylő) ügy témája l.
~z özyegyi ny~gdiJ ~eg allaP.ttasa· ferft-no 1g~nY.Jogosuit~ága' el~é ro JOg, -ellatast sztnvonal
szám otgazg.
A levélváltás
Megjegyzés
l 991 . 02. 18. l l 991 . 03. l 8.
Csak részben válaszoltak a kérdésre
Ig-200/91.
l 991 . 03. 25.
Az ~smételt ~egke resesre nem erRezett válasz
Ig-200/91.
1991.11.22.11992.05.25.
7-Ny-271191.
Ig-200/92.
Ig-200 /93.
7-Ny-1176/92. l 1992.04.07. 1992. 06. 19. 1992.10.20.11992.12.28.
lújabb sürgetésre sem valaszaltak érdemben (a NYUFIG belső utasítást készített az Alkotmánybírósági döntés alapján) Nem adtak érdemi választ; a válasz lényege: ismételjék meg a kerdéstÁ egyeztetést: 199~-ban.
1993.01.15.11993.03.29. !Hivatkozás a 7-Ny-271 számú, 1991. évi válaszra: a főig.-nak nincs újabb álláspontja. A
szakmai
probléma jogszabályilag túlhalaoottá vált, mert az 1975. évi II.tv.T/58.§-a a nemek szerinti megkülönböztetést torölte. Az 1990.XCII.tv.l.§ szerint az intézkedés 1991.01.01-től hatálYos. időközben
- 2 -
2.Rokkantsági járadékok egyéb nem tb. ellátások korlátozás nélküli utalása, együttfolyósítás eseten
Ig-200/93.!7-Ny-392/93.
1993.03.19.11993.05.10
Válasz: az eddigi gyakorlatot kell folytatni de lelzik a Nepjóléti Minlsztériumnak a különböző ellátások együttfollósításának és eme ésének problémáját.
A kétszeres (esetenként háromszoros) emelések problemája jelenleg s1ncs renaezve 3. A !83/ !993. !XI I. 31.) Korm.rend. 5.§ végrehajtásával kapcsolatos kérdések (kiegészítések, emelések a Rorábban megszüntetett rokkantsági nyd. feléledésénéü; az ö~vegyi nyd. megállapítasa 4. A köz- íll. felsőokta tásról szóló 1993. évi 79-80. sz. tv. alkalmazása: az árvaellátás és a.c~aládi pqt~ék f.olyósttasa a ny.ar1 szunet tartamára; követendő gy~korlat ~z együttes tgeny eseten
i Ig-200/94.
7-Ny-194.
ONYF:7-IK-113/94.
OEP:?-262/95.
1994.0!.20.1!994.04.20.
Válas:?;: .1., a nyygdíj megszuneset koveto emeléseket kiegészítéseket is figyelembe kell venni; 2. az ö~v .. nyd. mc;;g
álláspont: az !994. ll. 14. ONYF árvaellátás a tanulmányok befejezéséig, tehat a nyári szünetben is }ár. OEP álláspont: a csa!995.03.06. ládi pótlek a tv.szerint a beiratkozástól (a hallgatói jogviszony létrejötetol) jár. NYUFIG: az árvaellátást folyósítja, a csp.-t nem.
- 3 -
l 5. Lehet-e
fő
ellátásnak
~ te~jes ös~zeg!)
te~in-
Ig-200/95.
713-239/95.
1995.03. 16.
en1 az adomentes- es ellátásnak (T. 5 A§ szerint) az adóköteles ellátást -Az állandó özvegyi nyd. milyen jogelmen folyósítandó; adómentesség kiegészítő
Válasz:
1.
igen; 2. a joycímen kell folyósí ani. kedvezőbb
NYUFIG feladata: a nyilvánt.rendszert modosítani kell, de nem írják eló az elszámolási rendszer módosítását. (az állásfoglalás nem számol az intézkedés várható következményeivel, költségkihatásával.
6. A törvényes képviselők lgondnokok) részére miyen jogosultsáyi feltételek mellett á la~ítható meg családi pót ék
L__·--·-·-··-·--·-
1995. 04. 05.
-
Ig-200/95.
- -
-
-
1995.04.06
-
-
-
-
Előzmények:
OEP: nem jár ~1993. IX. l. ; 7-b-3 7/93. ) NM: ~ár i1994.VII. l.; 5625/94-XIV) Az ismételt kérés oka: sok panasz érkezett az igazgatáságra a csp. fizetés elmaradása miatt.
