Jelentés a Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások. ellenőrzéséről

Jelentés a Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzéséről

1990.

16.

Az

ellenőrzést

végezték:

, " dr. Csapodi Pál szamvevo tva Katalin számvevő, tanácsos Szabó József számvevő

Az

ellenőrzést

vezette és összefoglalta:

f1 atusek István

főtanácsos

l

ÁLLAMI SZÁMVEVÖSZÉK fejezeti Főcsoport V-13-14/1990.

-

,,

J E L E r~ T É 5

a Nemzeti Szính'z felépítését szolg,l6

pénzforr~sok

ellenőrzéséről

A Gazdasági Bizotts~g 1964-ben döntött a Olaha Lujza téren álló Nemzeti Szính~z lebontás,r61 és egyidejűleg állást foglalt az ~j Nemzeti Színház (továbbiakban: Szính~z) felépitéséről,

a

tervpály~zat

kiírásáról. Az azóta eltelt

több, mint 25 év alatt állami pénzeket fordítottak a Színház felépítésének előkészítésére, illetve t~rsadalmi gyűjtési akciókat szerveztek a beruh~z~s költségeinek fedezésére.

f

Az ellenőrzés célja annak megállapít~sa volt, hogy a Színház felépítését szolgáló, különböző forrásokbÓl származó bevételek terhére elszámolt költségek mennyiben szolgált~ k közvetlenül a kitűzött cél megvalósulását . Megkülönböztetett figyelmet fordított ~ z ellenőrzés a közadakoz~sból és nyilvánosan meghirdetett akciÓkból a Színház ~jjáépítésére összegyűjtött pénzeszközöknek a kezelésére, értékmegőrzésé­ re. Kiterjedt az ellenőrzés a pénzkezelés és felhaszn~l' s célszerüségének, eredményes ség ének, valamint törvényességének megitélésére. E mellett célunk volt az is, hogy bemutassuk a Színház "építésének" több mint negyedszázado s - az ~jabb döntésekhez tanul ságokka l szol~~lható történetét (L,sd függeléket és l. sz. mellékletet).

- 2 -

I. Me g A l l a p i

t

A s o k

ll A

Szinház előkészítésével kapcsolatos munkák költségei és azok finanszírozása

A Színház előkészítő munkálataira az állami költségvetés összesen 140-150 millió Ft-ot forditott az ellenőrzés befejezéséig. közötti időszakban az előkészítésre forditott összegekrő1, valamint azok forrásairól az OT-ban, az ÁFInál hiteles adat nem áll rendelkezésre. Az OT illetékesének szóbeli tájékoztatása, illetve a tervezésben közremüködő Középülettervező Vállalat (KÖZTI) vezető tervezőjének becslése alapján ezen időszakban a régi épület lebontására és a Szinház tervezésére 20-30 millió Ft-ot fordítottak. A kiadások az állami költségvetést terhelték. Az

A

1964-1983

MT- 1984.

november

22-ei határozata alapján ténylegesen

megkezdődött

a Színház építése a Városliget szélén, a Dózsa György ~ton. A munkálatok lebonyolítását - az MM megbízásából - a MÜBER szervezte. A MÜBER szerződéseket kötött a KÖZTI-vel az építési engedély dokumentációjának, a fejlesztési célterveknek, a beruházási javaslatnak és a programtervnek, valamint a kivitelezési tervdokumentációnak az összeállítására, majd 1985. évben a Középületépítő Vállalattal, a Fővárosi Kertészeti Vállalattal és a Budapesti Közlekedési Vállalattal az előkészítési munkák elvégzésére (szökők~t és WC elbontása, kerítés kialakítása, ideiglenes felvonulási épületek létesítése, fák és zöldnövényzet áttelepítése, a trolibusz ~j nyomvonaláx/ 1988 - ig ÁFD

. l

;

;

-

na k

k i a l ak í t á sa

3 -

s t b • ) ,"

Tervezőintézetével

t o vá bbá

a P.o s t a Be r u h á z ó é s

dísztribün telefonkábelének kiés a hírközlő hálózat kiépítésére, illetve

váltására

a

megtervezésére •

.. Az 1983-1987. években (a beruházás 1eállitásáig) felmerült beruházási költség 112,717.742 Ft volt, ami szintén - teljes egészében a költségvetés terhére került kifizetésre. Az

építtető

mindössze 1984. évben kiadott és építésre

nem jogosító elvi építési engedéllyel rendelkezett, ami nem tette lehetövé a pénzügyi lebonyolítással megbízott ÁFI-nak a kifizetések teljesítését. Végül is az ÁTB 5012/1984. sz. határozatának 4. pontja (" ..• a beruházási délyhez tervek az

program és

az

jóváhagyása

az építési enge-

alapozási munkákhoz szükséges müszaki

el készüljenek")

állami

előtt

és az OT

nagyberuházásként

hozzájárulása (" ••.

megvalósuló létesítmény

fejle sztés i céljával kapcsolatos szerződést az Állami Fejlesztési Oank befogadja") alapján az ÁFI a számlákat kiegyenlítette. Az

elszámolt

költségek

anyagi-műszaki

összetétele a követ-

kező:

tervezé s

77,103.209 Ft

építés 18 ,815.210 Ft gép (színpadtechnikai piackutatás) 300.863 Ft igazgatási költség (1,5 % lebon yo lítási díj) POliBER (kábelkiváltás és

1,395.704 Ft hírközl ő

hálózat)

15 ,012.756 Ft

keretátadás (2 telefonvonal) Össze sen:

90.00 0 Ft ll2,717.74 2 . Ft

- 4 -

Akifizetése k szabályosan, a megkötött

szerz~dések

és a kol-

laudált

számlák alapján, az ÁFI-n keresztül történtek. A vezetett nyilvántartá s ok jól áttekinthetőek, nÜSER által , pontosak es az ÁFI nyilvántartásaival egyezőek voltak.

l A pénzügyi neh ézségek mellett a tár sa dalmi és a szakmai ellenérzés is foko zódott a Színház épitésével szemben. Ezekre vezethető vissza , hogy 1987. j~nius 30-án az MM - ma már nem dokumentálható felső szintű elhatározás alapján - írásban felszólította a lebonyolító ~1ÜBER igazgatóját, hogy" ••• a műszaki tervezési mun kák leállításáról és pénzügyi lezárá sá ról intézkedjen, valamint gondoskedjon a felvonulási területként igénybe vett városligeti parkrész helyreállításáról és ennek pénzügyi elszámolásáról. "EgyidejOleg rendelkezett az ÁFI f elé is, miszerint a tottnak" tekinteni. A helyreállitás költségeire tett ki.

a

beruházást kéri "leállí-

MÜBER 3.586 ezer Ft-ot fize-

1988. elejétől napjainkig a Szinházzal kapcsolatban közvetlenül 8,550.056 Ft kiadás merült fel. Ez az összeg a nagyberuházások előkészítésére biztosított központi keretből került kifi ze tésre és lényegében 1990. II. 28-ig fedezte a költségeket, - amikor a beruházás gondozása - felső szintű döntés eredményeként - az MM-től a Minisztertanács Hivatalához került. A MT 1987. novemberében a Színház végleges helyének meghatározására pályázat kiír ásáró l, 1988 -ban pedig épité si t er vpályázat kiírásáról döntött. A Minisztertanács 100 6/ 1990 . (I.ll.) határozatában a szükséges munkálatok folytatása mellett foglalt állást. Részletes programtanulmán y el készí tését írta elő, amelynek kidolgozá-

.

- 5 -

sára és a további el ők észületekhez 30 milliÓ Ft biztosításáról rendel kez ett. Az OT ell e nezte a munkálatok folytatásának támogatását. Alláspontja szerint a Minisztertanác s na k v~gleges döntést kell hoznia az építkezés indítá sá ról vagy halasztásáról. Nem vállalta a keret megnyitását nem. A PM Allami Költségvet~si Főosztálya azonban 1990. febr. 15-én érte sí tette az hFI-t, hog y a programtanulmány el k ~sz í t~ s é h e z 3 O mill i ó Ft- o t b i "z t os í t • ·· A j u t t a t ás fe d ezete: "a beruházások költségvetési fedezeténe~ központi tartaléka." Az AFI Költségvetési Tervosztálya felhívta a PM figyelmét arra a tényre, hog y az 1989. L. tv •. szer int a beru házások költségvetési fedezete teljes egészében címzettre sz~tosztott. Központi tartalé k hián yában a 30 millió Ft - amennyiben máshol ne m ellentéte· leződik a jóváhagyott előirányzat túllépé s ét, a költségvetés tervezett pozíciójának torzulását okozza. (A 30 mi ll ió Ft-os keret megnyitásáról 19 90 . jÚnius 13án rendelkeztek.) Ezen

kívül az MM kezdeményezésére - az OT álláspontja ellen~re - a Minisztertanács a 31181/1990. sz . határozatában engedélyezte a korábbi pá l yázatok során megta karított 5,4 millió Ft összegnek a kormánybiztos rendelkezésére bocsátását a további előké szí tésr munkálatok finanszírozása céljából. A kormánybiztos rendelkezésére álló - 22 millió Ft kötelezett s~gvállalással terhelt 35 millió Ft- ból a jelentés lezárásáig kifizetés nem történt. A Szinház beruházásának céljára rendelkezésre álló pénzügyi keretek kezelője ez év elejéig az MM Terv - és Közgazdasági Főosztálya volt. Azóta az építkezés ügye átkerült a Hin is ztertanács Hivatalához.

- 6 -

A beruházással kapcsolatos nyilvántartás, számviteli rend az MM-n~l

nem

volt

vizsgálhat6,

mert nyilvántartást nem ve-

k6nyveltek arra v~i6 hivatkozással,

zettek,

számlákat

nem

hogy

felad a tot

a MÜOER-re bízták. Ilyen nyilvántartások

a

nem találhat6k azonban sem 1983 .

előtti

időszakra

vonatkoz6-

an, sem 1907 . után, amikor a beruházásokat az MM saját

kez~­

ben tartotta. A

~pit~sével

Szinház

gár6l

teljes

tételekn~l

la

nem,

kapcsolatos

eg~sz~ben meggyőződn~

rendelkez~sre

az Mt1

kifizet~sek

szabályossá-

nem volt m6d, mert egyes

bocsátott iratan yagában szám-

csak átutalási megbízás, vagy átutalást

k ~rő lev~l

volt találhat6. Ezeket t6bbs~g~ben az MH Terv ~s KHzgazdasági Főosztályának vezetője írta alá. A pályázatok k6lts~gei­ nél

kifizet~sekre

a

va s latot letve

~s

Szinetár Mikl6s kormán yb iztos tett ja -

Stark Antal, az MM államtitkára hag yta j6vá, il-

Somogyi Lá sz l6 (a Bírál6 Bizott ság

ve zető je)

tett ja-

vaslatot és Szinetár Mikl6s kormánybiztos hagyta j6vá. Az

MM-ben

analitikus gyűjt6tték

az

az

elszámolt . és kifizetett

nyilvántartá s t

megfel elő

ve ze ttek, csup á n do s sziéban

a kapcsol6d6 l e v e lezést. Az átutalások véga sszege

elszámolásban

val

nem

t~telekről

sze replő

asszeggel é s az AFI bankkivonatá-

megegyezett. Joggal kifogá so lh at6 vi sz ont, hogy a

Fővá­

rosi Tanács Gazdasági Osztá lya az 1 988 . ~vben a he l ykijel 6lé si pályázat finan&zírozása számára átutalt 4 milli6 Ft-tal csak 1 99 0. június 18-án számolt el teljesen . A Sz inhá z az

munkálataval fUggnek 6ssze a Védn6kség,

Operativ Bi z ottság és a kormánybíztasi Tit kárság müködé-

sével lön

előkészítő

kapcsolatos kimutat ás

költségek

is. Az

előbbiek

kiadásait kU-

nélkUl - az MM fedezte, ig y azokr6l adat ne m

áll rendelkezésre. A kormánybiztos tevé ke n ységé nek dologi költ sége it a Mini sz tertanács Hiv ata lána k kellett bi ztosíta nia .

A

Hivatal költségein belül a kormán yb i ztes i Ti tkárság működ ésé nek kö z ve tl e n költségei (bér, TB-járul ék s tb.)

. !

- 7 -

1988. évben

161; 1989. évben 202; 1990-ben - a jelentés le-

zárásáig .- 1.378 ezer Ft-ot tettek ki. 2/ Társadalmi akciók a források Az ÁTB 1983. jÚlius 27-i

bővítésére

határozata szerint a tervezett be-

ruházási költség egy részét társadalmi felajánlásb6l, dakozásból

kell

előteremteni.

köza-

Ennek tervezett nag yság rP.ndj e

kb. l milliárd Ft, illetve 1-1,5 millió $ volt. Az akkor ismert tervvarián s prognosztizált · költségeiből a tervezett összeg minteg y 40-50 %-ot fedezett volna. A

társadalmi közadakozásra szóló felhívást - a Miniszter ta -

nács döntése alapján - 1983. szeptember 21-én hirdették meg . A törvényi szabá lyozá s szeri nt a kötelezettségvállalás érvény ességé hez megnyissa, üg ye lő

és

szükség

szerv

tudta az

ahhoz ,

hogy

az OTP e célra a csekks z ámlát

van a cél szeri nt illetékes állami fel-

írásos

ellenőrzésnek

jóváha gyására .

Ezt azonban az MM nem

bemutatni.

A Minisztertanács döntésének végr ehajtása , a társadal mi közadakozás dást

..

beindítása

kötött,

OTP-h ez

érdekében az OTP és az ÁFI · megállapo-

mi szeri nt

beérkező

a

Nemzeti Színház felépítésére az

adományokat az

első

évben negyedévenként,

egy év után félévenként átutalják az ÁFI részére. A Nemzeti Színház Védnök sége , ill e tve Operatív Oizottsága nevéb en a gyGjtés kezelésével megbízott MH is megállapodást kötött az ÁFI-val. Az 1983 . november 21-én megkötött

meg~llapodás

sze-

rint az adományok összegét az OTP az ÁFI-nál vezetett beruházási számla javára átutalja. A számlá n kezelt pénz-összeg történő

ut á n

a Nemzeti Színház finanszírozásához

felhasználá s i

idő s zakra

az ÁFI neg yedévenként

- 8 ,

évi 9 %-os kamatot számol el, mely a gyűjtésből szarmazó adományok 6sszegét . n5veli. Az AFI vállalta továbbá, hogy a társadalmi gyűjtés érdekében felmerülő előzetesen egyeztetett célokra, számlákkal bizonyítható - nem beruházási k5ltségeket az általános szerződé­ ses elv és finanszírozási rend szerint fedezi. Az AFI csak az MM által aláírási jogosultsággal felruházott és az AFI-hoz bejelentett személyek által igazolt számlák

alapján teljesít kifizetéseket, amelyeket a gyűjtésből befolyt források terhéte, nem beruházási költségként számol el. Ilyen kifizetésre t5bb esetben sor is került. (Az aláírás bejelentéseket az ellenőr­ zés rendben találta. A Bank csak az aláirási joggal felruházott személyek által igazolt számlákat fogadta el, illetve a beruházás lebonyolításával megbi z ott MÜBER számláit fizette ki.) A megállapodásban kiköt5tték még, hogy az MM a szerződésből adódó jogait és kötele ze ttségeit a beruházá s lebonyolításával megbízott vállalatra kül5n intézkedéssei átruházhatja. (2. sz. melléklet)

A megállapodá s tartalmilag eltér a 30 / 1978. (XI.22.) sz. PH rendelet 3. §-tól, amely a kBzérdekű adományokat az OTPnél vezetett csekkszám labetéten rendelte elhelyezni. (A későbbiekben megjelent, a Szinház felépítését szolgáló adományozás egyes tes rendelet időpontjában

kérdéseiről

szóló 6/1984. (II.l.) PM-MM együt"visszamenőleges alkalmazása" a me gá ll apodás nem jelent felmentést. A megá l lapodá s megsérti

a 28/1983. PM rendelet 3. § . (2) bekezdésének elő irá sát is, miszerint az adományok után a mindenkori legmaga sabb lakossági betétkamatot kell fizetni. A megállapodá s kamatkikötése a hivatko zott 6/1984. (II.!.) PM-MM rendelet 3. §. (2) bekezdésének is ellentmond, amely Úgy rendelkez e tt, hogy a Szín ház javára elhelyezett össze-

... _

- 9 -

gek után mányokr61

a felhasználásig a közérdekű célra juttatott adovezetett csekksz~mlabetétek min~enkori kamat~­

nál l %-kal magasabb kamatot kell fizetni. A megállapodást61

eltérően

1984. I. 1987. v. 1988. IV. 1989. I.

••

a

l-től

l-től l-től

l-től

pénzkezelő

, . ev1 , . ev1 , . ev l , . ev1

ÁFI-nak 9 % helyett

10 %, 11,5 %, 16,625 %

21,625 %

kamatot kellett volna téríteni. A lehetségesnél alacsonyabb kamatláb foly6sítása a szerződő felek (MM-ÁFI) hibájáb6l jelentős kamatveszteséget okozott. Az

MM

nem tett eleget a közérdekG kötelezettségvállalással

kap~solatos

a/ A

ellenőrzési

kötelezettségének sem.

Színház felépítését

vállalás jogi

elősegítő közérdekű

kötelezettség-

szabályoz~sa

A közérdekű célra történő kötelezettségvállalások, illetve adományozások alapításának, felhasználásának törvényi feltételeit a Ptk. 593-597. §-ai rögzítik. A Ptk-ban meghatározott feltételek végrehajtását a pénzUgyminiszter többször m6dosított és a 2/1990. (I.31.) PM sz. rendeletével hatályát vesztett 30/1978. (XI.22.) PM sz. rendelete szabályozta. Elvileg ennek keretébe tartozott a Színház felépítését szolgá16 ado~ányozás is. A Szinházról hozott 1984-es egyUttes rendelet részben eltért a korAbbi általános szabályozásban foglaltaktól. A rendelet a felajánlás célját a Színház felépítésében határozta meg, címzettként azt jelölte meg. Az adományok elfogadását a Védnökség döntésére bízta, egyben kimondta, hogy gazdálkodó

- 10 -

szervezetek (Ptk. 68~. §. c. pont) és költségvetési szervek adományai n~m fogadhaták el. Ez nem volt összhangban a Ptkval. A közérdekű kötelezettségvállalásról· szóló törvényi szabályozás (Ptk. 593. §. (l) bek.) ilyen megszorítást nem tartalmaz. A jogszabályok közötti összhangot végül is a - 6/1984. (II.l.) PM-MM sz. rendeletet módositó és ma is hatályban lévff- 22/1989. (V.26.) PH-MM együttes rendelet teremtette · ~eg. Ennek alapján ugyanis a gazdálkod~ szervezetek és a költségvetési szervek részére is lehetffvé vált a Színház felépítéséhez történff anyagi hozzájárulás. Jelenleg az általános jogszabály hatályon kivül helyezése miatt - a Színház felépítését szolgáló adományozás kivételével más, közérdekű célra szolgáló kötelezettségvállalásra vonatkozó végrehajtási rendelet nincs. b/ Társadalmi

gyűjtési

akció megszervezése

Társadalmi gyűjtésbffl 1990. április 30-ig 228,075.521,71 ft folyt be, ami a tervezettnek 1/3-át sem éri el. A beérkezett összegekről az OTP által vezetett nyilvántartás ad képet. (3. sz. melléklet) Az infláció következtében a közadományból a várható beruházási költségek egyre kisebb hányada fedezhető, még a kamathozadék figyelembevételével is csak annak töredékét (jelenleg 3,2-3,7 %-át) teszi ki. A gyűjtési akció ténylege s , telje s költsége a téglajegy értékesíté s kivételével nem állapítható meg, mivel azok viselésének, illetve el s zámolásának szabályait a felek nem alakították ki és ebben egymással nem állapodtak meg. Az ellenőrzés

által ré s zben feltárt költ s ég e k eg y ré s zét a

közremű-

- ll -

ködő

vállalatok, pénzintézetek a ma guk költségei között els zámolták, eg ye s esetekben ugyanezt tették a költségvetési rend szerint gazdálkod6 szervezetek (pl. ~ PH) is. Pontosan még az sem volt megállapíthat6, hogy az MM-nek mennyi költs é ge merült fel az akci6k szervezésével kapcsolatban. A központi szervezé s ű akci6k (pl. bélyeg akci6) költ s égeinek nagysága annak ellenére sem állapithat6 meg, hogy azokat az ÁFI-nál elkülönített alszámla-számon kezelték. Az MM a kifizetésekkel kapcsolatos össz e get nem könyvelte, alapbizonylatként csak az átutalási megbízást tudták bemutatni, a hozzákapcsolt számlákat nem. A számlákat már az ÁFI sem tudta a vizsgálat rendelkezésére bocsátani, mivel az átszervezésekkel együtt jár6 irattározási változások miatt az alapbizon y latok már nem voltak fellelhetők . Annyi biztonsággal megállapíthat6, hogy az ÁFI-nál nyilvántartott összeg, 597.050 Ft, csak a költségek egy részét teszi ki, mivel - arra nézve dokumentum nem állt rendelkezésre, hogy az MM által megrendelt 50 ezer db emléklap 102.500 - Ft előállítási árát minek a terhére fizették ki a Pénzjegynyomdának; - az iratokb6l arra lehet következtetni, hogy a PM fizette ki a bélyegek grafikai munkáiért a 16.800 Ft-os összeget; - nem tisztázhat6, hogy ki viselte annak az l milli6 db átutalási csekkszámlána k a költségét, amely biztosította, hogy az adományok ellenértéke a XXII. kerületi OTP-hez fusson be;

- 12 -

- nem állapíthatóak meg az OTP azon költségei sem, amelyek a esekkek szétosztásával, a beérkező pénzek kezelésével kapcsolatos adminisztráció miatt merültek fel, mivel mindezt az OTP térítés nélkül végezte és a költségeket az általános költségei között elszámolta .

.

~

Az ellenőrzés helysz í ni vizsgálat során tájékozódott az egyes társadalmi gyűjtési módok lebony6lításáról és a begyűlt

pénzek elszámolásáról:

b.a/ Bélyegakció lebonyolítása

A megrendelt, legyártott, szétosztott, eladott és megmaradt bélyegekről hiteles és ell e nőrizhető nyilvántartás nincs. A

vizsgálat részére az MM egy 1983. novemb e r 9-i keltezésű 2 millió db (135 millió Ft értékű) bélyegmegrendelés másolatát adta át az MH pecsétjével. Az Állami Nyomda egy 1984. február 6-i keltezésű levelet mutatott be - ugyancsak 135 millió Ft értékről szólóan - az MM pecsétjével ellátva. A nyomda bélyegnyilvántartó könyvében ezzel szemben megrendelőként 1983-ban a Pénzügyminisztérium, 1984-ben az MH szerepel. A megrendelt bélyegek dbszáma, illetve értéke egyébként megegyezi k . A 29/1978. (XI.l4.) PM rendelet és módosításai a számvitel bizonylati r e ndjéről Úgy rendelkeznek, hogy azt a nyomtatványt, amelynek beszerzése e s etén annak értékét meghaladó, névértékének megfelelő ellenértéket kell fizetni, sziszámadású kötelezettség alá vont nyomtatv á nynak kell minősíteni. Ezek készletéről és felhasználásáról olyan nyil-

vagy gorú

:

- 13 -

vántartást

kell vezetni,

amelyből

a felhasználó szerven kí-

vül a felhasznált mennyiség is kitűnik. Az ilyen nyomtatvá nyokat mindenkor elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni. A gyakorlatban az MM a rendelet egyetlen pontját sem tartotta be. Az értékesítésre kiadott bélyegek darabszámáról, illetve az átvevő szerv megnevezéséről az MM csak a megyei, illetve a Fővárosi Tanács esetébe~ volt tájékozott. A szakszervezetek által értékesítésre átvett bélyegek értékéről az MM illetékeseinek csak nagyon felszínes ismeretei voltak. Hozzávetőlegesen 70 millió Ft-ra becsülték a SZOT útján szétosztott bélyegek értékét. Ténylegesen a SZOT ennek valamivel több, mint a kétszeresét vette át 142.796 ezer Ft értékben. Az Állami Nyomda által legyártott, de értékesítésre szét nem osz tott bélyegeket az MM megbízásából a KOMBER tárolja, a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó szabályok megsértésével. A tárolt bélyegek együttes névértéke (107,577 .09 0,Ft) a z ellenőrzés során megtartott leltározásig isme retl e n volt. A bélyegeket számolatlanul és jegyző­ könyvez és nélkül helyezték el a KOMBER TÜK heiyi sé gében egy normálzáras szekrényben . A tárolásnak ez a módja nem felel meg az idevágó 99/1982. (XII.28.) PM sz . rendelet előírá sa inak.

- 14 -

Nyilvántartás, valamint az eredeti hiteles bizonylatok (megrendel~s) . hiányában sem a t~nylegesen -legyártott, sem a sz~tosztásra került b~lyegek db-számát, - illetve n~v~rt~k~t teljes biztonsággal megállapítani nem lehet. Az ellenőrz~s az Állami Nyomdától kapott információ, valamint a rendelkezésre álló átv~teli elismerv~nyek alapján összeállított táblázata szerint, a szétosztásra ~s "tárolásra" került b~lyegek dbszáma, illetve ~rt~ke meghaladja a legyártott b~­ lyegek ~rt~k~t - címletenk~nt elt~rő mért~kben és összegben. (4. sz. A

b~lyegek

mell~klet)

terjeszt~s~t

a munkahelyeken a SZOT, az oktatási int~zményekn~l a megyei (fővárosi) tanácsok vállalták. Az MM tev~kenys~ge az akció megszervez~s~vel kapcsolatban mind-

össze

annyi

volt,

hogy az Állami Nyomda igazgatóját a me-

gyei, illetve a Fővárosi Tanácsra "kimért" b~lyegkeretekről értesítette. Az elszámoltatás és a pénzügyi szabályozás k~rd~s~re útmutatót nem adott, az akciót magára hagyva úgymond bizalmi elv alapján kezelte. A SZOT az átvett b~lyegek terjeszt~s~t l~tszámarányosan leosztva, az ágazati szakszervezeteken keresztül, az alapszervezetek bevonásával végezte. kiadott bélyegek kezel~s~re, elszámolására és ellenőrzés~re részletes irányelveket adott ki.

A

az akció lebonyolításáról a m~rlegbeszámoló mell~kletek~nt 1987-ig rendszeresen, f~lévenk~nt kimutatást k~rt az ágazatoktól. Az MM ~rdektelens~ge miatt a rendszeres informálódás megszakadt. A

SZOT

A

helyszíni

közül

ellenőrzés

az ágazati szakszervezetek

a HVDSZ-re terjedt ki, ahol az akció lebonyo-

.•

- 15 -

lítását

a SZOT iránymutatásának

megfelelően

rendben

szervezték meg. A SZOT a bélyegügy lezárását már többször kezdeményezte, de az MM-től erre vonatkozó érdemleges állásfoglalást mindeddig nem kapott. A szakszervezetek szervezeti változásai miatt egyre nehezebb a kiadott bélyegek sorsának nyomon követése. A közép- és alsófokú oktatási intézményeknél a bélyegek terjesztése a megyei (fővárosi) tanátsokon keresztül bonyolódott le. Az ezzel kapcsolatos központi teendők ellátása az MM feladata volt. A kiadott bélyegekről az MM-nél nyilv,ntartást nem vezettek. Azok értékére nézve az Állami Nyomda átvételi elismervényei adtak tájékoztatást. A 15 tanácstól visszavett bélyegekről csak a vizsgálat kérésére állítottak össze kimutatást. A visszavett bélyegek értéke: 4,012.420 Ft, amelyeknek tárolási módja (biztonsági zárral ellátott szekrény) nincs összhangban az érvényben lévő rendeletekkel. A Fővárosi Tanácsnál szerzett helyszíni tapasztalatok szerint a bélyegek pénzügyi elszámolása szabályszerű volt. b.b/ Téglajegyek értékesítése A Skála Coop és az OTP Lottó Iga zga tóság sz erv e zésében és lebonyolításában az építendő színház céljaira 500.900 db Téglajegy (100 Ft névértékben) került kibocsátásra. A jegyek kibocsátásából származó és a Színház javára átutalt nettó bevétel 4.050 ezer Ft volt. A Skála igen jÓl me g sze rvezte az akciót. A re k lámk ampá ny tervezetében a reklámérvek, szlogenek és hirdetési szövegek részletes ismertetése mell e tt maximáli s és minimális tervvel

- 16 -

számolva előkalkulációt is készített. Hasonlóan jól szervezett a kapcsolódó k6nyvviteli nyilvántartás,· illetve a pénzügyi elszámolás. Eszerint a k6ltségek alakulása a k6vetkező volt. Szállítóknak kifizetett k6ltség: Jutalék eimén kifizetett Bsszeg: - Skála Reklám Stúdiónak kHzvetítési díjként: - téglajegy terjesztésért:

1,330.292 Ft 448.676 Ft 650.300 Ft 2.504.500 Ft

Az akció lezárása után a 12/1974. (V.3.) PM sz. sorsjátékról szóló rendeletnek megfelelően egyértelmű és pontos elszámolást lehetett készíteni. (Hiányzó tétel mind6ssze 18 db volt, amit helység és név szerint is ki lehetett mutatni.) (5. sz. melléklet) A nyertes sorsjegyek számjegyei és az ahhoz tartozó nyereményekről készült lista a mai napig is megtekinthető, a nyeremények átvételi igazolását is be tudták mutatni. b.c/ Feláras bélyegek kiadása GyGjtés a HABEOSZ javasiatra indult, a bélyegkibocsátást a Posta is támogatta. A Magyar Po s ta elnBk~t a Miniszt e rtanács hatalmazta fel a bélyegek kibocsátására. Az Bsszes megrendelt mennyiség 240.802 db volt. Ebből 187.996 db-ot értékesítettek. Az árusítás ideje alatt a posta a bélyegeket bérmenteiitésre elfogadta. A bélyegblokk 20+10 Ft-os volt, amelyből 20 Ft a postai díj lerovására volt használható, 10 Ft pedi g a felár Bs szeg e , amely a támogatás célját szolgálta. Az értékesített darabszám utáni felárat, asszesen 1,879.960 Ft-ot, a XXII. kerületi OTP-hez utalták át.

7

•

- 17 -

A

bél yegakció

költségei

egyáltalán nem állapíthatóak meg ,

mivel a biokkal kapcso latos kiadási, szervezési, szétosztási, elszámolási teendők költ sége a rezsi kö l tséget terhelte. b.d/ Bizományi A

Bizomán yi

értékesítésből

Áruház

Színház építésével - a a

befolyt adományok

19 83. szeptemberében kapcsolódott be a

összefüggő

akciókba:

vállalat átvette és értékesítette a lakos ság által er~e célra felajánlott áruféleségeket. E forma keretében

20.266 Ft-ot utaltak át az OTP számlára;

- két alkalommal pályázatot hirdettek képző- és iparművészek számára, hogy azok műveikkel segítsék az építési költségek előteremtését. Az átvett 107 alkotás töredék része került eddig értékesítésre. A bevételből 71.440 Ft-ot a Színház átutaltak, a művészek részére - akik a műveik értékesítéséből befolyt összeg egy részét ajánlottá k fel 78.515,80 Ft-ot fizettek ki;

építésére

- a füredi bevételét , vara.

Anna-bálon tombolasorsolást rendeztek, amelynek (25.900 Ft-ot) szintén átutaltá k a Színház ja-

A 3ÁV számára a színházi akció csak költséget jelentett, mivel a színház javára átutalt összegek mellett a közvet l e nül kimutatható költségek összege 165.13 3 Ft volt , amelyet a BÁV viselt. c/ Az a dom á nyokból szá rma zó pénzeszközök

értékmegőrzése

Az MT 10 57/1 987. (XI.21.) sz. határoz ata elrendelte, hogy go ndo skodni kell a Színház megépítése cél jára gyűjtött összegek értékmegőrzéséről, illetve az addig különféle célokra kifi z etett ös szegek vis szapót lásár6l. Ez utóbbi 1 9 8 8.

- 18 -

február 11-én meg is történt, de csak a beruházási költségek vonatkozásában. A gyűjtési akció AFI-nál nyilvántartott közel 600 ezer Ft összegü költségei nem kerültek visszapótlásra. A 9 %-os kamatmegtérüléssel együtt rendelkezésre álló 265 millió Ft értékének megőrzésére a kormánybiztos és az AFI megállapodást kötött, amely szerint az összeg befektetésére az AFI versenytárgyalást hirdet. Kikötés volt, hogy csak :azok · az ajánlá s ok fogadhaták el, amelyek ~inimális kockázat mellett lehetövé teszik az érték maximális megőrzését. (6. sz. melléklet) Az összegyűlt összeget versenytárgyalás alapján három alkalommal helyezték ki: Első

alkalommal az 1988. január 15-i versenytárgyalás alapján a befutó 14 ajánlat közül az ala ptőkét gondos és részletes számításokkal alátámasztott mérlegelés után két bankhoz helyezték ki átlagosan 21,2 %-os kan1atra. A ~ihelyezett 265 millió Ft kamathozadéka 1990. év végére 15 8 ,4 millió Ft le s z (a megnövelt eg yütt es összeg tehát 423,4 millió Ft). Második alkalommal 1989.február 15-én az előző évben befolyt összegekből és kamataiból ismételten kihelyezésre került 10 millió Ft, amelyne~ évi kamata 20 % volt, amelyet a nyertes pénzintézet további 2 %-kal kiegészített. llarmadik alkalommal 1990. január 25-én hirdette k versenytárgyalást. A kihely eze ndő összeg 19 millió Ft volt, (forrása: az előző évben elhelyezett 10 millió Ft és annak kamata 2,4 millió Ft, valamint az 1990. évben befol yt összeg). A legjobb feltételeket ajánló pénzintézettel megkötött sz erződés szerint a lejárat ideje 1990. december 31., kamata 30%.

- 19 -

A

társadalmi

gyGjt~sb51

származ6 6sszegek kamattal egyOtt

számított ~rt~ke tehát 1990. ~v v~g~re k6zel a másf~lszere­ s~re, 448 millió Ft-ra n5. Ez sem változtat azon, hogy az alapt5ke n6veked~se ellen~re a várható ~pít~si k6lts~gek fedez~ s~be n a társadalmi gyGjt~s hozama ma már marginális jelentős~gü.

A reálért~k meg5rz~sére való t6rekvés csak r~szben sikerGlt, mivel a korábbi alacsonyan megállapított reálkamatokat a gyorsuló infláció rohamosan devalválta és ennek negatív hatását az Újabban elért kamatbevételek nem tudják ellensulyozni.

II/ KÖVETKEZTETÉSEK

.

~

Az Új Nemzeti Színház építésének eddigi előkészilleti munkálatai az átgo ndolt, me galapozott ~s k6vetkezetesen végigvit t politikai, kormányzati állásfoglalás hiányát j elz ik. Jellemző volt az, ho gy jogalkotási ha tásk6rre l nem rendel kező szervezetek (MSZMP Politikai Bizottsága, Gazdasági Bizottság, Állami Tervbizottság) hoztak olyan jogk6vetkezménnyel, ill etve pénzOgyi-gazdasági kihatással jár ó d6ntéseket, amelyek a kHzadományokra vonatkoztak és amelyekben nem voltak illetékesek. Az ismétlődő határozatokat eleve ma guk a d6nt~st ho z6k sem vették komolyan, illetve má s d6ntési fórumok rendszere se n olyan l1elyzetet termetettek, hogy azok végr e llajthat atla nná, vagy a nakr o ni sz tikussá váltak. Az ál l ami akarat nyilvánvaló határoz a tlan s ága, az elt6ké ltség hiánya, a d6ntések ellentmo ndá sassága kudarcra ítélte az 6ssznépi adakozásból ha szná lá sát is.

6s sz egyGlt 6sszegek cél szerinti fel-

- 20 -

Az ügy magas szintű támogatására hivatott Védnökség összesen két ülésén a nevében megfogalmazott védő- és támogató lépések helyett a Színház létesítése szempontjából periférikus kérdésekkel foglalkozott. Hosszú

időn

k~resztül

az Operatív Bizottság is csak nevében

létezett, fontos döntéseket nem hozott, ilyeneket nem ményezett. A társadalom aktív részvételének, deményező

szerepének

ken

ellenőrző,

kez-

szervezeti feltételei nem voltak meg.

Az intézkedési feladattal megbizott szervek szerepkörét

k~zde­

felelősségél

és

nem tisztázták. Azok hivatalos kötelezettségei-

kívüli,

el nem hárítható feladatként

t~ljesítették

ka-

pott megbízatásaikat (OTP, ÁFI, Operatív Qizottság stb.). Az H11-ben sem volt való

felelősség.

irányítás

egyértelműen

Az ellátott feladatok többnyire megbízható

ellenőrzés

és

nyomon követhetetlenül gos

nélkül

szervezetlenül, esetenként

valósultak

meg. Az ügyek viszonyla-

rendezettsége csak a függetlenített

désének rövid idejére volt Az

meghatározva az irányításért

kor~ánybiztos

műkö­

jellemző.

eljárák igen gyakran megszegték az

alapvető

állami

előí­

rásokat, jogszabályokat, a számviteli- és pénzügyi rendet. A személyes felelősség a többszörös személycserék és a munkaköri követelmények előírásának hiányában rendkívül nehezen határozható meg és a legfelső szintü vezetés következetlen, határozatlan lépései miatt érvényesíthetősége is erősen kétséges. A 150

költségvetés millió

terhére

eddig

kimutatottan elköltött 140-

Ft felhasználásának célszerüsége a megvalósitás

bizonytalansága miatt kétséges.

- 21 -

A

közadakozásból

ö ss z egy űjtött

mindeddig . ha sz no sí tatlan.

pénz

Ennek az

a Színházzal együtt, illetve

a cél s zempontjából

ös szeg ~ek

attól

to vá bbi so r sa

eltekintve

is

jogi-,

pénzüg y i és politikai rendezést igényel.

III/ JAVA SLATOK Az

ellenőrzé s

során feltárt tények ism e retében a

k övetkez ő

· javaslatokat tesszük:

ll A Sz inh áz ügye végleg es dönté s t igény e l. Amennyiben elhatározá s t ny e r a Szinház felépíté se , a/ pontosan pén zügyi

megh a tározott, tervet

kell

az esetben

garanciákat

is

tart a lm azó

késziteni a beruhá zás pénzügyi

fedezetéről,

b/ ki

kell

jelölni a beruházá sé rt

felelős

sze mél y t, il-

letv e sze rvezetet, c/ dönteni szG kséges a z elkészült beru:1ázási programról. 2/ Am e nnyiben az épités vé glegesen l ekerü l a n apire n drő l, az

eddigi tev éke n ységet me g ha t ározott , rövid végső

be kell fejez nr és a ni. Enn e k ke retében a/ gondoskodni ról,

kell

a

h at áridőn

belü l

elszámolást el ke ll készi t e -

beruházás sza bál yszerü l ezárásá -

b/ a cé l megszünése mi att - a közérdekü kötelezettségváll a l ásra vonatkozó sza bá l y o knak m egfelelőe n a befize tett összegeket záros h a t áridő n belül vissza kell tériteni. Egy idejüleg - a Ptk-val ös sz han gba n - java s latot kell t e nn i az Or s zággyülésnek azo n ös s z ege k

- 22 -

sorsának törvényes rendezésére, amelyeknek visszafizetését

ado~ányoz6k

az

a .határid5n belOl nem igén yl i k, az adományz6 személye vagy a visszatérítés - mivel ismeretlen - nem lehetséges. 3/ A

MUvel5dési

és

Közoktatási

Minisztérium kezdeményez-

ze, hogy a közadományok betéte után jogszerUen jár6, de a vonatkozó jogszabályokt6l eltér5en alacsonyabban megállapitott kamatok kUlönbözetét az AFI visszamen5legesen térítse meg a közadományok 4/ A

bélyegakciót

javár~.

- annak spontán meg sz Unése miatt - indo-

kolt haladék tala nul lezárni. Az értékesítéssel megbizott szerveket a kiadott bélyegekkel el kell számaltatni és a felhasználatlan bélyegeket el5irásszerUen meg kell semmisíteni. 5/ A

MUvel5dési

hogy

kit

és

és

Közoktat~si

Mini sztéri um

vi z sg~ l ja

meg,

milyen mértékü felel5sség terhel a feltárt

hi ány o sságokért /jogszabályok

~egsértése,

kamatveszteség,

nyilvánt artások hiányossága, stb./ és az ellen5rzés elmula szt3sáért. 6/ A

Szinház

építésé ne k

Ugyér51 a források és a költségek

alaku l á s áról, a közadományok sorsár61 a közvéleményt indokolt tájékoztatni.

Budapest, 1990. a ugu sztus

--1~---~\

! ' • dr. Hag elmayer Istvan

'•7

.. '

'. '

·" l. sz. melléklet a V- 13-14/1990. számhoz

Az új Nemzeti Színház felépítésének fontosabb tervszámai

------ ----------- ------- --------------- ------ ----- -------- --- --------------- -- ---------------.---- --- -----------Me g n e v e z é s

1970. évi árszint

Me

A

B

változat

1983. elóterjesztés 1984. elóterjesztés Bázis Prognoszt. Bázis Prognoszt. áron áron

1985. előterjeszt. Bázis Prognoszt. áron

Befogadóképesség Színházterem Próbaterem/stúdió

fő fő fő

tpület bruttó alapte rülete

m2

18.192

25.300

25.379

Beépített térfogat

1m3

139.923

159.000

161.757

Fejlesztési költség építés belf.gép szoc.gép tőkés import

MFt MFt MFt MFt MFt

Beruházás

év év

ebből:

éve befejez és

kezdő

Megvalósítás idótart. A változat B változat

év év év

900

1.200

498

642

1974.I. félév 1978.

1.100+200 1.100 200

1.898 1.012 158 25 248

2.395 l. 315 205 33 322

1985. 1987. vagy 1989.

4,5 2,5 4

1.100+200 1.100 200

1.100+200 1.100 200

2.207

2.984

l. 321

l. 0 86

298 119 53

384 158 68

2.359 1. 400 302 6 ·231

3.009 l. 7 56 384 8 293

1984. VII. 1989. XII.

1905. III.

5

4' 4

...

'•

.,.

.

..

2. sz. melldklet a V-13-14/1990. számhoz Az Uj Nemzeti Szinház épitésére illetve elökészitésére valamint a gyüjtéssel kapcsolatban felmerült költségek

Beruházási jelzöszám:

690 - 0005 /MÜBER/

Kifizetés:

97.7o4.986.-

költségvetésböl:

44.919.938.-

gyüjtésböl:

52.785.048.67.797.804

590 - 0006 /POTIBER/

690 - 08602 /gyüjtéssel kapcsolatos költségek/ összesen kifizetve:

15.012.756.-

ep

597.o5o.-

ep

113.314.792.-

44.919.938.-

15.o12.756.-

597.o5o.-

68.394.854.-

Az adatok nyilvántartásainkkal egyezöek. Budapest, l 99o. j unius ol.

(

.

PQ cCl

'/ 1 (.(1~· --,.---

,',!:.·:.:j .. ·; . .:. ·-! t:;;

'"

r:; -~,.-,~J ~~i: . ::..' : .. ':! :-,·-.·- ~;,..., L .-

•

l .. ...

.

..

3 • sz. mellél
...

a

-· ,• .

.. ..

·-

~

··_. -. · • .. .. ·. ' .. -

~

számhoz

MEGÁLLAPODÁS,

ai!lely létrejött a Nemzeti Szinház Védnöks.ége, illetve Operativ Bizottsága által a Magyar Nemzeti Szinház gyUjtés kezelésével megbizott Hüvelódési :Hinisztérium- Budapest V., Szalay u. 10., a továbbiakban: NI1- és az Állami Fejlesztési Bank -Budapest V., Deák F. u. 5., a továbbiakban: ÁFB- között az alábbiak szerint:

•··

; .·· . .

V-13~4/1990.

l · t'

:.. .

. ) ·.....·• ·.:.

l./ Az új Ne:tzeti Szinház fe lépi té,sére folyó társadalol gyüjtés az Országos Takarékpénztár OTP 218-98220-546-621 sz. szá~­ láján történik. E számláról kifizetés se~~ilyen céllal nem teljesithetó.

.

~

l ·(

' .

l ~

Amennyiben az épitkezés, illetve az Operativ Bizottság által elfogadott költségek finanszírozása megkivánja, az ÁFB fentiektól eltéróen szUkség szerint lehivást kezdeményez •

l

·'·;. !

s

..

2./ A beruház ások rendje ala pján az ÁFB látja el az új Nemzeti Szinház, álla mi nagyberuházás finanszíroz á sával kapc s olatban felmerUló f eladatokat.

~· ·'

.

A társadalmi gyüjtésból beérkező adományok összegét az Országos Takarékpénztár az előbbiekben megnevezett számlájáról átutalja az ÁFB 218-98536 sz. központi elszámolási sz~láján keresztül az új Nemzeti Szinház beruházására megnyitott 34-640 sz. számla javára. Az átutalás az OTP és ÁFB eegállapodással összhangban a számla megnyitását követó első évben- 1983. szepternber 2l.-l984.szepte~ber 20-a között - negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 20 • napján, egy év eltelte után félévenként, a félév utolso hónapjának 20. napján - első alkalommal 1985. március 20án - esedékes.

.

.. .

~

3./ Az ÁFB a társadalmi gyüjtés célkitüzéseinek megvalósitása, valamint a köl~ségvetési eszközök kimélése érdekében a beruházáss a l és a gyUjtéssel kapc solatos kiadás okra elsós or• ban a bef olyó adományokat használja fel.

.,.

- 2-

-·

4./ Az ÁFB a 34-640 si~~lán kezelt pénzösszeg Szinház finanszirozásához törté • sználásái idoszakra- évi 9 ~~os, azaz kilenc százalékos ka~atot_szá­ mol el negyedevenké~A kamat a társadalmi gyüjtésból s ár-mazó adományok összegét növeli. 7

5./ Az ÁFB vállalja, hogy a társadalu1i gyüjtés érdekében fel=erüló - elézetesen egyeztetett célokra, számlákkal bizonyitható- ne::n beruházási költségeket : az általános szerzódéses elv és finanszirozási rend szerint fedezi. Az ÁFB csak az ~~ által aláirási jogosultsággal felruhá~ z ott és az ··.Á.FB-hez bejelentett személyek ál tal igazol t szár:J- ~ lák alapján teljesit kifizetéseket~ Ezt ' a gyüjtésból befolyt for:-ások terhére, ne~ beruh.ázási köl tségként, a 690-8602-es· sz~~ú szá~lán, elkülönitetten számolja el.' 6./ Az I·:!1 az e szerzódésból adódó jogai t és kötelezettségei t a beruházás lebonyoli tásával m.e gbizott vállalatra - az ÁFB egyidejü értesitése mellett- esetenként, külön intézkedéssel átruházhatja.

7./ Jelen szerzódés mindkét fél által (

történő

aláirással válik

hatályossá. l

,!lJ. •••••

Budapest, 1983. november

Budapest, 1983 .

..Ltcl~ ... ....lJ_..{..

... ..--- --. . ., . 1 ".' ., J-.-:....... j

..

:~l ·~~- /

~

•\•

L /. t

•

,.- ... ,- ~-- - ' ~~ .

.. . . . . . .

r'

,

·-~·

- " ·--- lll • • • ,

....

.

~,\.A..!~r;'JI.,.~ r 'L .

•

"'\

\

:

.

V\./\

... ,

·.

.

•

•.J

l \

)

· r

F · '

A

.....•......•............

~· Állami Fejlesztési Bank

~--·-

\

l

l

,J ,.

· • ft

!l

· i'

~..., (:"1 iiVi. ) ,', \

, : •

!

:..,..?. ./ l'l ,l

············~--~~··········· \ i . :

Nemzeti ~zillháa felépitésének Védnöksége illetv~ Operativ Bizottsá~a által rneqbizott Müvelódesi I1iniszterium

l

l

./

4. ·sz. melléklet a .Y::)}.:-:~~../19?..,0 • . s):.áf!lh.9z , • c... • 198 ......................................... ..

ORSZÁGOSTAKARfKPfNZTÁR

..

~·

.

.. ·--:.. -~:

·....~

Hiv. szám (jel): ..........................................

~..,,'..y l c:;

J?~~~.. (~·-~ ~... .. ~:

pi.,."....,;; ._" 1-; . . .;...~1--; J~,._,i"' ~

7

3 Z i Y·? S t ·1j -~ 1 :07-:: 2 t~- •: 1} l 1-: Ö Z i) J_ j f~k r:. '7, 11 ;1 CO~ '~."!2~' ~.z u 2 '' ·"':'~ n+:!. ~ ~ ~ "'"' :... ~~~·~::.. . t ~~2. 4 ·-~ ~ +:~'":'"~~"'-.!7 ! \ ~~e~-:-: s~ ~~! ~ ]_9?~ • -4'_ p=:-. J o • -i f~r.- 7l~i ~i~~t ~~~ "~t.

ZJ"Á~~i

7'

""" f"!~

C.SI'))'J~t~c

~':--::.

•

71'? . -~· .

,:p ...

v . .J

:? -~~ . 433~~

.. _.;..::_o

~l:;"-::.r~~ :... :: ? :_

, ,....

'/~_ .:1

?8 .1,?9

·' · ·

?:-:i

---;' "

l l :' ---

,.·

•

C~Q

. _. -- ...1 •

.

;1.o5c . onl") .-

l. S79-96o.-

~~~l:~~s

..

.-,, . ·~

:L

'l~ -2 '~ - - :..: -,~y ~: i! :: ú

:r. \l· lp:,r ír

{:_P, • • -

J_ • /~.o
t:'~ ·_:._ l _'"'! ....;·"" ":'"!r .. -·--· ·· :."~ - '"·

·L~-?l~?:.~~.?

'7"1:: ~ .• ·

97- 725 . ?7 c.o7 11 ?Li~ ,,-~ , o~ .... ....... -.. . . - -- . -·......

!~7 3 70r'J.

3(4;"'l 5_ :~ el . ~1~

•

- 83 ·~·.021 ···r·n1n{l'y --i" D

m•

! ,~ 1· · o ......... , .• -.. ••

7'',..t,' r-."' ,...... ) •J0 , : _ ; - ·~.:· 1 7)

-..

..

• l

... 5. sz. melléklet

a V-13-14 /1990.

K I MU T A T Á S

.•

"a Nemzeti Színház építése" címú bélyegakció adatairól

Bélyegek darabszáma 20. - Ft 50.-Ft címletekben

M E G· N E V E Z t S

számhoz

trtéke Ft-ban

100.-Ft

----------------------- --- ---------- ----- ------ --------- --------------------- ---------------------- --------· l

l. Állami Nyo mda bélyegnyilvántartó könyve alapján elkészítésre került bélyegek: Összesen:

1983. 1984.

500.000 500.000 1.000.000

500.000 500.000 1.000 . 000

1.000.000 1.000 . 000 2.000.000

135.000 . 000 135.000.000 270 . 000 . 000

950 . 029

953.201

999.423

166 . 602.930

379.000 550.000 21.000

284 . 000 650.000 16.000

992.960

-----

29

--

15 3.186

20 43 6 . 400

21 . 780 . 000 142.796 . 000 l. 220. OOO 2.000 5.630 799 . 300

159.542

100.739

993.493

107.577.090

1.109.571

1.053.940

1.992.916

274.180.020

53.940

7.084

======== ====================== ======= ===================== ==== ================== ====== === ========= === ==

2.

Átvételi elismervény ellenében kiadás ra kerü l t. ebből: tanácsok részére szakszervezet részére MM részére PM részére KOMBER - tól 1984. V.9. 1984. X.24.

---

3. KOMBER - nél "raktározott" 4. Összesen (2

+

3)

-- -

=== ============ ====== === ============================ ========================== === === ==== ===============

5 . "Egyenleg"

+

109.571

+

.

+

4 . 180.020

==== ==== == ================= ===== ====== ================== ====== == === == ================ === === == ==========

6. sz. melléklet

....

a V-13-14/1990. számhoz

E L S Z Á UOL Á S

"A !IEI.IZETI TÉGLAJEGY" akció lezárás u

. «.,

K~idt~~:

5oo.9oo db Tégaljegyet.

Visszaj öt t: 435.112 db Tégo.lj egy·" Maradt: 4oo db

:Befizetve:

~ églajegy.

esekkek szerint

5.9o4.2oo :Ft

Ebből:

65.37o db -

5.883.3oo Ft

+ befizetés -

2o.9oo Ft

s~ ám l<{n Vrul;

5.894.o2o Ft l.ooo Ft 9.18o Ft

- téves számolás - meg, nem érkezett

.

t é tel:

be

v'

5.9o4.2oo Ft ·.•

Hi ~nvzó

l + l

18 db Tégla.je&Y l Várpalota - 5 db , Bp. Erzsébet ÁH. - l db , Gondo sné IJe tró ÁII. - 12 d b l

Ké~n tor

r.:aric:.lll1

/

7. sz. melléklet a V-13-1'~ /1990. számhoz

Me

amely

.~étrejött

g

á

lapadás,

l

Szinetár Miklós kormánybiztos, az új Nemzeti

Színház Operativ Bizottsága és az Állami Fejlesztési Intézet között, az alábbi feltételekkel: l. Az 1057/1987. /XI.21./ Mt. számú határozat 2. pontja - egyebek között -akként rendelkezett, hogy az építési munkák megkezdésé-

..

ig gondoskodni kell a befolyt pénzösszeg értékének ről.

1

megőrzésé­

Az eddigi kifizetések visszapótlásával a befolyt pénzösz-

szeg 265 millió forintot tesz ki. 2. Az l. pontban foglalt kötelezettségnek a felek oly módon tesznek eleget, hogy az Állami Fejlesztési Intézet versenytárgyalást hírdet az összeg befektetésére. A versenytárgyalás keretében azok az ajánlatok fogadhatók el, amelyek lehetévé teszik az érték - minimális kockázat melletti - maximális megőrzését, illetve gyarapitását. Az ajánlatok értékelésébe az Állami Fejlesztési Intézet bevonja a kormánybiztost, valamint az Operativ Bjzottság

képviselőjét.

3. A jelen megállapodás megkötését értékmegőrzését

illetően

követően

befizetett adományok

a felek abban állapodnak meg, hogy az

Állami Fejlesztési Intézet folyamatosan gondoskodik ezek kamatozásáról, s félévenként javaslatot tesz a

először

1988. szeptember 15-ig -

kormánybizto~nak_és

az Operativ Bizottság-

nak a befektetés módjára. .l

Budapest, 1988. január

rmánybiztos

Operativ Bizottság

Állami

l

8. sz. melléklet V-13-14/1990. sz-hoz

F ÜGGE L É K a Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzéséről

A

Nemzeti

készült jelentéshez

Szinház Újbóli felépitésének ügye 1964-ig nyúlik

vissza és napjainkban sem zárult le. Ez a több, mint negyedszázad három viszonylag jól elkülöníthető periódusra b6ntható: 1964-83; 1983-87; 1987-90. junius 15. A továbbiakban ebben

a

tayolá sba n

továbbiakban:

foglaljuk össze az Új Nemzeti Szinház (a

Szinház)

felépitésével kapc s olatos e se ménye-

ket.

ll Az 1964-1983 évek eseményei

Az lá s t

HSZMP a

Politikai Bizott sá ga

(Első

periódus)

először

1964-ben foglalt ál-

Színház felépítése ügyében. Ezt

követően

a Gazda-

sági Bizott s ág 10137/64. sz. határozatával intézkedett a régi

.•

Nemzeti

Színház neti

Szín ház

felépíté sérő l

elhelyezéséről,

épülete

lebontásáról,

az Új Nemzeti

és ezzel kapcsolatosan a szí nház átmea

t8rvpályázat

kiírásáról, a terve-

zés, valamint az építés ütemezéséről. A tár s ulat Új helyéül átmeneti jell egge l a Heve s i Sándor téren a volt . Hagyar Színházat jelölték ki. A határozatnak megfelelően elvégezték a volt Magyar Színház épületének rekonstrukcióját és 1966. őszétől a Nemzeti Színház, mint ideiglenes otthonában itt működik.

A Nem ze ti Színház régi épületét - amely 50 éven ke-

resztül t ották .

volt idei g l e nes otthon a -ugyanebb en az évben lebon-

-

1964-ben -

a

getnek a Dózsa György út Dózsa

György

-

p~ly~zat . eredm~nyek~nt

kiirt

elhelyez~s~re.

..., ..:.

felőli

szél~t

V~rosli­

a

jelölt~k

ki a Szinház

A Főv~rosi Tanács 1965-ben meghntározta a út ~rintett szakasz~nak a rendez~si terv~t,

majd ezt követően a llagyar Építőműv~szek Szövetsége rendezésében lezajlott a Szinh~z kialakítására vonatkozó nemzetközi tervpályázat is. A pályázati kiír~s különleges kiv~nalomként ' tartalmazta azt, hogy a színházépülettel együtt kell megoldani az ünnepi felvonul~sok

alkalmával

kell lenni a A

t~ren

pály~zatra

szüks~ges

elhelyezkedő

pályamű

92

zsűri

Lenin

érkezett,

munkája volt.

A

díjat

liofer Miklós

kapott

disztribünt és fi gye lemmel eml~kműre

ebből

is.

36 magyar

szerzők

I. díjat nem adott ki, megosztott II. kollektiv~ja

és a le11 gye l Elagus-

1 a n s k i - Gn i e 'fiÍ e H s k i a l ko t ó p~ r o s • A .nyert es pályamű alapján a Köz~pülettervező Vállalat 1967. febru~rj~ra

programot

elkészítette a Szinház a

költ s~gek

csökk e ntése

beruh~z~ s i érdek~ben

programj~t.

A

többször átala-

kították. Szerényebb igények alapján tervezték meg a közönségforqalmi r~szeket, a színpadot és egyéb üzemi ré szeke t. A

terv

sze rint

nécőtér

befogadóképessége 900

fő,

de ez a

létszám esetenként növelhető 100-150 fővel. A szinházteremmel egy szi nt e n ~pült volna egy 300 fő be fogadására alkalmas s túdiószínpad is . n~zőtér

kialakításának

szerint a 900 1970.

január

nézőterű tó s~gi

Felvetődött

fős

egy 1.200

fő befo gad óképe sségű

a gondolata is. A költ ségszámít ások

n~zőt er ű

szinház megvalósításának költsége

l-i árszinten 498 millió Ft, míg az 1.200

szinh~z egyeztet~s

költs~ge

után

642 millió Ft l e tt voln a. A azonban jóváhagyá s ra

tervek elkészítésére anyagi okok miatt

m~r

~s

fős

főha­

a kiviteli

nem került sor.

•

- 3 -

MSZMP Politikai Bizotts~ga 1971. ~prilis 21-i ül~s~n ha-

Az

tározatot

hozott a Színház fel~pít~s~ről ~s · meghatározta az

épít~ssel

kapcsolatos teendőket, az ütemez~st. A testület a elk~pzel~sekkel

korábbi

szemben

színházterem épít~se mellett alapkőlet~tel~re

szerint

az

sor,

az

építkez~st

terv

időszakában

nagyobb, 1.200

foglalt ~llást. 1974.

f~rőhelyes

Az elk~pzel~s

első fel~ben

került volna

1978-ban fejezték volna be. A IV. ötéves megoldandó feladatok anyagi fedezetét - a

határozat

szerint - kormányhatározattal kell biztosítani. A

Politikai

Bizottság ajánlása szeri~t az anyagi eszközöket a

Művelődési

Minisztérium

előirányzott

álló

beruházási

eszközö~ből,

a

keretei között e célra

művelődési

tárca rendelkezésére

egyéb keretek átcsoportosítása, továbbá társadalmi ak-

ciók útján kell biztosítani. A beruházás 1975 után szükséges fedezetét az V. ötéves népgazdasági terv irányozza id~zett

A Politikai Bizottság

elő.

döntéseinek végrehajtása azon-

ban sorozatos halasztást szenvedett. 1977-ben Színház

a

KÖZTI

Új

alternatívát

dolgozott ki a Nemzeti

és a Kongresszusi Palota közös funkcióit

épületegyüttes értéke

létesít~sére,

amelyek

betöltendő

tervezett bekerülési

VI. ötéves tervi prognosztizált árakon 1,6-1,7 mil-

liárd

Ft

lett volna.

miatt

felmerülő

Ebből

költséget

a kongresszusi funkció ellátása kb. 250-300 millió Ft-ra kalku-

lálták. A

közös

funkciójú

Gazdaságpolitikai

épületegyüttesre Bizottság

1978.

vonatkozó javalatot a január 16-i ülésén tár-

gyalta meg. A Bizottság megállapította, hogy a rendelkez~sé­ re

álló

tést.

ismeretek

Ez~rt

nem teszik lehetövé a megalapozott dön-

úgy foglalt

~llást,

hogy a

műszaki

tanulmányter-

vek 9lternatív jelleggel - a prózai színház és a kongresszusi eze~

funkció

együttes,

költséykihatására

alapján a VI. ötéves

illetve külön

történő

készüljenek.

tervezőmun~a

megoldására

~s

A fejlesztési cél

részeként történjen döntés

- 4 -

a beruh'z'si javaslat kidolgozás,ról, a beruh~zás megkezdésének feltételeiről. A fejleszt~si célnak ~~ Allami Tervbizottságban történő megtárgyalás~t követően 1979. I. félévében készüljön a Politikai Bizotts~g sz~mára jelentés az Új színház építésének előkészítésével összefüggő munkákról. A GPB abban is állást foglalt, hogy mindaddig, amíg a fejlesztési cél, illetve megvalósít~sának körülményei nem kerülnek megalapozásra, nem indokolt az építéssel összefüggő felajánlások, t~rsadalmi munkaakciók kezdeményezése. KÖZTI a Színház fejlesztési céljait 1979-re három változatban kidolgozta.

A

változat: Színházi épület és kongresszusi terem 2.000 fő befo g adóképe sss égűre bővíthető - kongresszusi terem funkciót i s ellátó - 1.000 fős színház. I.

II. változat: 8 00 fős prózai színház, zenés produkciÓ k megtartására is alkalmas kialakít~ssal, kapcsolódó beruh~zás­ ként díszletkészítés és tárolás. III. változat: koncert terem.

2.400

fő

befogadóképességű

kongress z usi és

A fejleszté s i célhoz készített költ s égszámít~s szerint a bekerülési érték a következő volt: millió rt Változat I . I I •

III •

Bázi s áron 1.404 1 .2 3 2 88 2

Pro g nosztizál t áron 2 .176 1.909 1.270

- 4 -

a

beruh~z ~s i

s~nek

felt~teleiről.

zotts~gban

ben

javaslat

a

beruh~z~s megke zd~ ­

A fejle szt~si c~lnak a~ Allami Tervbi-

tört ~ nő me g tárgyal~ s át követően

k~szüljön

szính~z

kidolgoz~s~r61,

a Politikai

épít~s~nek

Bizotts~g

elők~szítés~vel

197 9. I. f~l év~ ­ sz~m~ra jel e ntés az Új

összefüggő munk~kr61.

A

GPB abban is ~ll~ s t fogl al t, hogy mindaddi g , amíg a fe jlesztési cél, illetve megval6sításának körülményei nem kerülne k me ga l ap o z~s ra, nem indokolt az épít~ ss el összefüggő felajánlá sok , tár sa dalmi munk aakc i6k kezdeményezése. Szính~z fejleszté si céljait 1979-re három v~lto ­

A KÖZTI a

zatban kidolgo z ta. I.

változat:

Szí nh~zi

befo gad6ké p essség űre

is

e ll ~t6

- 1.000

fő s

épület és kongresszusi terem 2.000 fő bővíthető - kongr e s sz usi terem funkci6t szí nh~ z .

800 fő s pr6zai szí nh ~z, zenés prod ukci6k meg t artás~ra i s a l ka l mas kia l akítássa l, kapcsol6d6 beruházáské nt díszletkészíté s és tárolá s . II.

v~ltozat:

III. v~ltozat: koncert t ere m.

2 .400

fő

befogad6képességű

A fejlesztési cé lhoz készített kerülési érték a

következő

kon gr essz us i és

költ ségsz~mítás

sz eri nt a be-

vo lt: milli 6 Ft

Válto za t I . I I •

III•

B~zi sár on

1 .404 1. 232 802

Progno sz tizált áron 2 .176 1. 909 1. 270

- 5 -

Mindh~rom . v~ltozat jelentős

ségek da s ~gi

mellett s z~molni kellett a mGkBdési kalt-

nBvekedésével is. A

ne héz sé gek miatt lekerült a

a terv gaz-

napirendről.

A Politikai

az előzetes tervek ellenére nem tárgyalta Újra az

Bizottság

előterjeszté st ,

így

a

terv

a VI. Btéves terv fejle s ztési

céljai kBzBtt nem kapott helyet, ra

tov~bbiakban

sőt

a törvény végrehajtásá-

kiadott 2026/1980. (XII.27.) Mth. sz. határozat 2.4 mel-

léklete

az állami nagyberuházásként tovább nem finan s zíroz-

hat6 fejlesztések kBzé sorolta a ~zínház~~. Az Országos Tervhivatal 1981. februárjában kialakította a Színház felépítésére vonatkoz6 álláspontját. Ennek alapján - a felépítés indokoltságát nem vitatva - az Új színház építésének megkezdésére, esetleg a felépítésére optimális esetben is c sa k 1985 utáni években kerülhet sor. Az OT vélem é ny szeri nt az építés végreh a jtásához feltétlenül sz ük ség van előkészítő

kormányzati sz intG Minisztériumnak é s zo tts ág nak kell e ne előkészítő

munk a

programr a , melyet a

IIGvelődési

egy tanác sad6 hatáskBrG tár sa dalmi bikidolgoznia. Figyelemmel a beruházá st igénye sségé re

és a gazdasági helyzetre a

Színház alapkőletételének javasolt időpontját 1987-ben jelBli meg. Ez az időpont az el s ő Nemzeti Színház megalapításának

előkészítésének

150. évfordul6ja. A beruh ázás politikai

meg kezdés ére az 1982, vagy az 1983. évet jelBli meg. Az 19 83-1987 kBzB tti fontosabb események (t1ásodik periódus) 1983 . e lején kerültek ismét kapc s olatos

előtérbe

a Színház felépítésével

kérdések . Márciu s 17-én a KBzépül e tt ervezö Vál-

lalatnál Aczél György és liavasi Ferenc ré szvé tel é vel az elő­ készítő feladatokról me gbeszé lé sre került sor, amelyen részt ve tt ek az OT, az MH és az tVM képviselői is. A megbeszé lé se n egyetértés a la kult ki abba n, hogy a Színház építését

a

VI.

Btéve s

tervidő sza kban

előkészítését

meg

és

kell kezdeni,

ame lyh ez a KÖZTI mé g 1983. áprili s ában ki do l gozza a fő sz ak-

- 6 -

mai-, müszaki és gazdasági paramétereket tartalmazó fejlesztési célokat. A további megállapítások, illetve döntések az alábbiakban

rögzíthetők:

- A Színház elhelyezésére elvileg három alternatív lehetősé­ get mérlegelt ek : a Dózsa György útat, az Engels teret és a Várban a volt HH épOlet helye. A megvalósíthatóság időtar­ tama alapján a legkedvezőbb változat a Dózsa György úti elhelyezést itélték, mivel ez az 1968. évi tervpályázat díjnyertes változata,amely lervtanulmányi szinten elő­ készített, elhel yezésére érvényes terOletkijelölési határozat van. Mindezt figyelembe véve egy ~vvel rövidebb idő alatt építhető fel, mint a többi alternat ívában szerepl ő obje kt um. (A Novotel Szállá mellett felépítésre kerOl ő többcélú kultúrális létesítmény felépítése amúgy is feleslegessé teszi a Színház kongresszusi hasznosítását.) A Színház fő játékszínpadának befogadóképességét kb. 1.100 főben,

a kamaraszínpadét 300

főben

határozták meg.

- A Színház építésére műszakilag megalapozott költségszámítás még nem készOlt. A tervező, illetőleg a Művelődési Minisztérium 1977-ben kidolgozott költsé]becslése szerinti prognosztizált 1,3-1,4 milliárd Ft teljes költséget az Országos Tervhivatal az akkori árbázis és árváltozási tendenciák ismeretében prognosztizált áron már 2,7-3,0 milliárd Ft-ra - mintegy 16 millió $ tőkésimport szOkséglette l - becsOlte. - Az építés pénzOgyi fedezetének egy részét - a résztvevő k szerint - belföldi társadalmi akció és kOlföldi szevezett felajánlások útján lenne indokolt megteremteni. A hazai társadalmi akcióból ma xi málisan l milliárd Ft, kOlföldön kb. l millió $ teremthető elő . A társadalmi akciót 1983. őszén vagy 1984 elején lenne indokolt megindítani . A ha zai hozzájárulásban a gazdasági szervezetek részvétele nem indokolt. A hazai és a kOlföldi közvélemény felé a felhívás

~

- 7 -

kidolgozására is a lebonyolításra a Hazafias Nipfrontot, a Magyarak VilágszHvetsig~t ~s a mGvelőd~si minisztert lenne célszerG felkérni.

i

- A beruházás se:

előkészítésével

kapcsolatos feladatok ütemezé-

=A

KÖZTI kidolgozza a beruházás fejlesztési c~lját, s azt a MGvelődési Mini sz térium 1983. máju sába n az Állami Tervbizottság elé terjeszti.

=

Az

MSZMP KB Politikai Bizottság

gyalja a Színház

=A

Kormány

előkészítés

= A

épít~sének

j~nius

hónapban megtár-

kérdéseit.

a VI. Htéves tervidőszakban állást foglal az é s a fejle sz tési c~l ügy~ben.

felső

szintG állá s foglalások alapján december 15-ig a KÖZTI kidolgozza a beruházá si javaslatot.

=

A

1984-ben az építés vezé se .

k~t

szakaszban - készül el a kiviteli terv, előkészítési terve, valamint az alapozás ter-

megb es zélés e n

rHgzített

pararnéterek figyelembevételével

készített előterjesztést előbb a Politikai Bizott ság tárg ya lta meg, amely 19 83 . j~lius 26-án ism~telten határozatot ho zot t a Színház felépítéséről. Ez a hat ározat mintegy 18.000 m2 alapterületG, egy 1.100 fős szinpadteremmel és egy 200 fő s kisteremmel rend e lkező épületkomplexumról szá l, a telepítés legalk a lm asabb hely~ül a Váro s ligetet jelHli meg. A l~tesítm~ny erkélye egyben az ünn ep i felvonulá sok dísztribünjeként szolgál, a beruházá s becsült kHltségét progno sz ti zá lt áron 2,4 milliárd Ft-ban rHg zí ti azzal , hogy ez az Hsszeg a me g va ló s ulás során való szí nű leg emelked ni fog. Az alapkőletétel t ervezett időpontját 1985 - re valószí-

-

8 -

, es az építkezés legkésőbbi befejezési idő p ontjaként az 1989-es évet jelöli mey. Ez a hat~ro~~t rögzíti, hogy egyetért egy orsz~gos t~rsadalmi akció szervezésével, melynek keretében a felaj~nl~sok különféle formáira nyíljék lehetőség, de vállalati és állami intézményi anyagi forr~so­ kat e célra ne lehessen igénybe venni. A hat~rozat szerint a Színház felépítésével kapcsolatos teendők összehangolására Védnökség alakul és Minisztertanács a Művelődési Minisztériumot - mint a beruházás felügyeleti szerv~t - bizza meg a · ~zínház felépítésével kapcsolatos feladato~ koordinálás~val. nűsíti

A politikai bizottságéval lényegében azonos tartalmú előter­ jesztést tárgyalt meg m~snap az Állami Tervbizottság, amely az 5022/1983. sz. határozatával jóváhagyta a fejlesztési célra vonatkozó előterjesztést, egyben megbízta a művelődési minisztert a további előkészületi munkálatok elvégzésével, a társadalmi akció előké sz ítésével, megszervezésével és rendelkezett, hogy az állami nagyberuházás fedezetéül az Országos Tervhivatal 1983-ban 15, 1984-ben 30 millió Ft-ot biztosítson a Hűvel ődési Minisztérium részére. Az ÁTB határozat nyomán a Művelődési Minis ~té riumban megin- · dultak a szervezési munkák. 1 983. augusztus 8-án dr. Benedetti Tibort, az ELTE Rekonstrukciós Iroda igazgatóját - beosztásának változatlanul hagyása mellett - kinevezték a létesítendő Színház -mini szter i biztosává. A kinevezés sel egyidejűleg jó vá hagyá sra került a miniszteri biztos hatás köre. 1983. augusztus 23-án dr. Benedetti Tibor és Aczél György között megbes zé lésre került sor. A miniszteri biztos felj egyzésében rögzítette a feladatköréh ez kapcsolódó, Aczél Györgytől kapott instrukciókat, amelyek között s zerepel az i s , hogy az adott pénzügyi és mű szak i paramétere ke n belül meg kell kísérelni a né zők férőhelyszámát 1.200-ra emelni. A ki

t~űvelőd és i

a

Minisztérium inté zkedési javasl a to kat dol gozot t

Színház

lét esí té séve l

kapc so l atosa n,

ame l yet 19 83.

.

•

.-

- 9 -

szeptember 7-én megtárgyalt a miniszteri értékezlet. Ebben elkészítették az 'llami d6ntésr51, valamint a társadalmi gyüjtésre való felhívásról szóló sz6veg tervezetét, 6sszeállították a Védn6k ség és a Bizottság felállítására és tagjaira vonatkozó javaslatot, a felkérő levelek tervezetét, továbbá a gyűjtési akció formáinak és módozatainak kialakítására, valamint az ügy nyilvánosságra hozatalának ütemtervére vonatkozó elképzeléseket.

al A Védn6kség és az Operativ Bizottság létrehozása és azok tevékenysége

A beruházás elffkészítő munkálataival kapcsolatos feladatok elvi és gyakorlati irányítása, a társadalmi aktivitás fenntartása, részben a Védn6kségre, illetve a Bizottságra hárultak. A Színház felépítésével kapcsolatos teend5k Védn6kséggel való segítésének gondolata el5sz6r az MSZMP KB Politi kai Bizottságának 1983. évi júliusi ülését el5készítő javasla tba n szerepe l t. A Védn6kség vezet5jének az Eln6ki Tanács vagy a t1inisztertanács helyettes eln6két javasolta az elő­ terjesztés, - továbbá azt, hogy a tagok sorában foglaljanak helyet az akcióban érdekelt intézmények, szervezetek vezet5i és magánszemél yek , továbbá az építkezés Hsszes munkálatainak irányításával bízzanak meg kormánybiztost. A t6megk omm unikációvai kapcsolatos tevékenység koordinálására a Hűvel5dési Minisztérium alakítson Operatív Bizottságot, amelynek vezet5je legyen tagja a Védn6kségnek. A javaslat fontosnak tartotta, hogy a kHzadakozásra t6rtén5 felhívással egyidejűleg hozzák nyilvánosságra a Színház lé-

- 10 -

tesítésére vonatkozó kormányzati döntést és a Védnökség megalakulásáról szóló közleményt. A

Színház

felépítéséről

szóló

előterjesztést

a Miniszterta-

nács szeptember 13-i ülésén tárgyalta meg és azt a 3259/1983. sz. határozatával jóváhagyta. Ez a döntés megerő­ síti az 1989. évi befejezést és a társadalmi közadakozás szükségességét. 1983. szeptember 21-én "Az ember tragédiáj~'-nak centenáriumi díszelőadásán jelentette be Köpeczi Béla az akkori műve­ lődési miniszter a Minisztertanács döntését, s ekkor került nyilvánosságra a társadalmi szervezetek felhívása a Színház felépítését

támogató társadalmi akcíóról.

19 83 . szeptember 22-én me galakult a Védnö kség . Az alakuló ülés e n Losonczi Pál bevezetőjében a Védnökség szerepéről be szé lt, majd a művelődési miniszt er tájéko z tatt a a tagokat a társadalmi adományozás, gyűjté si akció elképzelési formáiról. Az ülésen felmerült annak szükségessége, ho gy a Védnök ségi tagok köre egé sz üljön ki az iparb a n és a mezőgazdaságban dolgozókk a l, illetve a nők arányát javítani kell. A tár sada lmi és töme gszervezete ktől beérkezett java sla tok a lapján erre sor is került, a Védnö ksé g 12 fővel (9 nő é s 3 férfi) egészült k i. Az

ala~uló-ülésen

elhangzott javaslatok nyomán olyan döntés

született, hog y az adakozásra már fel kért külföldö n élő magyarok körét bővítve l evél lel forduljon a Védnökség minde nkihez, akitől erkölc s i, a n yagi tJmogatást remélhet.

. u

- ll -

Az alakuló ülésen bejelentették, hogy a Színház megvalósításával kapcsolatos irányítási teendők segítésére a 11űvelődési Minisztérium ll tag~ Koordinatív Bizottságoi szervez. A Védnökség

további

terveinek

üléseinek tervezett

elkészültét, történő

építkezésen

időpontjaként

az építkezés megkezdését,

helyszíni látogatást és

a színház később

gyűjtési

az

akció

befejezését jelölték meg. A Védnökség második és egyben utolsó, Losonczi Pál elnö kle tével tartott 1984. január 26-i ülésére az Operatív Bizottság két tájékoztatót állított össze. Ezek közül az egyik a Védnökség 12 fővel történt kiegészítéséről, a másik a Színház tervezési a Védnökség

előkészületi

munkálatairól szólt. Ezzel azután

működése megszűnt.

Ma már a védnökségi ta gok egy

része nem is él, míg mások nem töltik be azt a társadalmi, illetve politikai, gazdasági funkciót, amelynek köszönhetően a Védnökség soraiba kerültek. A Védnökség meg a lakulá sá val egyidejüleg létr ejöt t az Ope rativ Bizottsáy is. A Bizott ság fel adata a színház létesítését elősegí­ tő társadalmi akciók koordinálása és további, a megvalósítással kapcsolatos tájékoztatás és program irányí tása . A Bizottság a Védn ökség által elfogadott elvek szem előtt t artásáva l - kialakítja a tár sa dalmi adományozás szervezésének módszerét; - irányítja a

gyűjtési

- összehangolja vevő

a

akciót;

t á r sada lmi

mozgósításba n részt

sze rvek és szerve z etek fe lajánlá sokka l kap -

csolatos tev ékenységét;

- 12 -

- állást

foglal a

gyűjtéssel

kapcsolatos igazgatá-

si, pénzügyi és lebonyolítási kérdésekben; - figyelemmel kíséri a gyűjtési akció lebonyolítását, a beruházás előkészítését és az építkezés menetét. Mindezek alapján kezdeményezően és folyamatosan orientálja a tömegkommunikációs szerve k tájékozt a tó tevékenységét, időközönként sajtótájékoztatót tart az adományozás és az építkezés helyzetéről, a társad~lmi akciók, illetőleg a beruházás lebonyolításában mutatkozó esetleges akadályok elhárítására intézkedést kezdeményez.

A Bizottság működésének kezdetéről a formális működés kézzel fogható, írásban megjelenő formájával alig lehet találkozni. A

működés

ezen szakaszára az "operatívitás"

jellemző,

a bi-

zotts~gi

feladatokat gyakorlatilag a Művelődési Minisztérium, . illetőleg annak főosztályai végezték. Hivatalosan összehívott bizottsági üléseket nem tartottak. Az esetenként ad hoc jelleggel összehívott megbeszélésekről írá s os feljegyzés, levél, illetőleg emlékeztető nem készült. Bár a Színház építését szolgáló pénzügyi kérdéseket szabályoz6 6/1984. (II.l.) PM-MM szám~ rendelet a Védnökség, illetve az általa megbizott szervezet - Gizottság - feladatául jelölt e meg az adományok elfogadását, a feladat ellátJsára nem került sor, mivel az adományokról csak az adományozás megtörténte ut án - az OTP mást az érdekeltek.

értesítéséből

-

szereztek tudo-

A Színházzal kapcsolatos operatív bizottsági, illetől eg fő­ os ztá l yi munkákról a Bizottság vezetője, egyben művelődé s ü­ gyi államtitkár, munk akapcso lat formájában, esetenként tájékoztatta a mini sz tert. A Védnökség rész~re - annak második Olését kivéve a Bizottság nem készített információs

.. ".

- 13 -

anyagokat,

nem

t~j~koztat6kat,

adott

holott ez a feladata

lett volna. b/ A A

beruh~z~si

javaslat

elk~szit~se

KÖZTI 1983 . decemberében elkészítette a beruházási javas~s

latot

dokumentálta az ennek a

tervez~si

szintnek megfe le-

15 tervanyagot. A terveket az tVM ~s a Fővárosi Tanács 6sz szevont tervtanácsa a további tervez~s alapjak~nt elfogadta. Az Allami Tervbizottság ban

a beruházás

~jabb

- 5012/1984. sz. - határozatá-

el5k~szít~sével

k~ rdésekkel

foglalkoz6

fog-

lalkozott. Tudo más ul vette a mGvel5d~si miniszterne ~ a Színház nagyberuházás elők~szít~s~ről sz616 beszámolóját és felhatalmazást adott az elfogadott mutatók 25.30 0 m2 és 3 mi lliárd Ft) alapján - a szükséges munkák

továbbfolytatására.

19 85. I.

negyedév~ben

Utasította

terjessze az ATB

(most már el5k~szít5

a

minisz tert , hogy

el~

a Színház beruhá-

programját. Egyet~rtett a hatá rozat azzal, hogy a léte sítm~ ny beruházási programjának j6váhagyása előtt az ~pí­

zási

t~si

enged~lyezés hez

mGszaki tervek d~si

~s

az

e lk~szülj e nek.

mini s ztert,

alapo z ási munkákhoz szü ksége s Az ATB felszólította a

mGvelő­

gyűjtés

for má it

hog y b5vítse a társadalmi

és felkérte a Szakszervezetek Országos Tanác sá t a társadalmi támogatás hatékon y m6dj ainak segí té sé re. A

beruházási

j a vaslat tervanyagát továbbfejlesztve a KÖZT I

1984. máju s 15- én adta ki az építési engedélyezési ter vdok umentáci6t, amely betartotta az ATB által elfogadott ki-gazdasági mutat6kat.

műsza­

E terveket az tVN Tervtanácsa ~s a Fővárosi Tanác s Városrend~zési

tatta.

és tpíté s zeti Albizottsága 1984. j~nius 15-én rnegviA Terv tanács végleges állásfoglalást nem alakított

ki, ajánlások figyelembevételét és a tervek ismét e lt bemutatá s át

kérte.

- 14 -

Júliusban Lázár György miniszterelnök a kialakult helyzetről tájékoztatást kért a t1inisztertanács részére. A tájékoztatás megfelelő elkészítése érdekében a HOvelődési Hinisztérium halasztást kért, mert időközben az tVM kOlföldi épitészeket kért fel a tervek véleményezésére. A beruházó az eikészOlt építési engedélyezési tervdo kume n tá ció alapján 1984. júniusában az épitési . engedély iránti ké relmet az ill e tékes hatóságoknak benyújtotta, annak érdemi elbírálására azonban a Tervtanács egyetértő állásfoglalása hiányában nem kerOlt sor. A tervező vállalat a terveket - főként a kOlső megjelenés vonatkozásában - módositotta, igyekezett figyelembe venni a Tervtanács ajánlásait. Az elvi építési engedély alapjául szolgáló tervekr ől az tVM Tervtanácsa és a Fővárosi Tanács Városrendezési és tpítészeti Albizottsága 1984. októ be r 4-én közös tervbirálatot tartott. A vitában többen kifogásolták a Színház kiválasztott helyét, hangsúlyozva a belvárosi szinháztelepités hagyományát és az e nézete k szerint kiválasztott környezetet. A Magyar tpitőmGvé­ szek Szövetségének elnöksége összefoglaló véleményt is deklar á lt, amelyben a Színház építési helyét ell en zi k . A szakvélemények és a tervtanács vitáját meghallgat va a MGvelődési Minisztérium mint építtető a bemutatott terveket minden vonatkozásban kielégítőnek tartotta. A telepítési helynek a mGvelődési tárca álláspontja szerint nincs jobb alternatívája, sem fun kcio nális, sem gazdasági vonatkozásban és elutasítja az tpítőmGvésze k Szövetségének véleményét, amelyet kellő érvekkel nem lát alátámasztottnak. A tárca véleménye az volt, hogy amenn Y. iben a Tervtanács a megosztott vélemények miatt

- 15 -

ad

nem

ki

hivatalos és

egyértelmű

állásfoglalást, a

vitát a kormányzati szerveknek kell lezárni. A

t1Üvelődési

adott a Minisztertanács rész ~ re a kialakult A Minisztertanács a tájékoztat6 jelentést elf o -

jékoztatást helyz etrő l.

gadta

és

Minisztérium 1984 . decemberében jelentésben tá-

időközben

az

megerősítette

szemben

határozatát

és

ismét felmerült vári elhelyezéssei a

Színház építésére hozott korábbi

felszólította

a

Fővárosi

Tanácsot az elvi

építési engedély kiadására. c/ A beruházási program j6váhagyása A

létesítmény beruházási programját a

Középülettervező

Vál-

lalat 1984. decemberében elkészítette. A beruházási progra mmal párhuzamosan elkészült az elvi építési engedélyezé si terv,

majd a kiadott elvi építési engedély birtokában el ké-

szült a végleges építési engedélyezési tervdo k um entáci6 is. Ug yancsak elkészült - a Budapesti Város építési Terve ző Vállalat terv ezésében te s rendezé si terve,

az építé s re kijelölt terül et részl e melyet a Fővárosi Tanács VB j6váha-

gyott. A Színház terveit az építési engedély kiadása előtt a Tervtanács 1984. decemberében ismételten megtárgyalta. A Tervtanács 7/1984. (Xti.30.) sz. állásfoglalása kitért a szí nh á z elhelyezésének, a környezet rendezés ének kérdéseire, az épület belső funkci6jának és építészeti formálásának szempontjaira. A Tanács állá s foglalása alapján véglegesített tervekre

a Budape s t, XIV. kerületi tanács VB az építési engedélyt

198 5. június 10-én kelt hat ározatával megadta. Il yen

előzmények

után került 19 85 . augusztus l-én a beruhá-

zási program az ÁTB elé. Az ÁTB 5035/1985. szám ú határozatában j6váhagyta a beruházási programot és felhatalmazta a müvelődé s i

mini sz tert,

ho g y

az e lfo gadott müs za ki- gazdasá gi

- 16 -

mutatókkal (25.379 m2 és az adományokkal együtt 3.00 9 mil lió Ft) a nagyberuházás enged~lyokiratát kiadja. A megvalósítás p~nzügyi

~s műszaki

ütemez~s~ről

úgy határozott, hogy ! 986ban Újabb költs~gvet~si forrásokat ne kelljen ig~nybe venni és az 1987. ~vi finanszírozás is elsősorban saját forrásból tört~njen.

d/ Kivitelezési

elők~születek

~indent

figyelembe v~ve ekkor a területelő k~szít~s 1985. II. f~l~vi inditásával, az alapkő 1986. II. fél~vi l et~tel~vel a terv reálisnak tűnt. A n~pgazdaság VII. öt~ves terve (1985. évi VII. tv. IX. fejezet 68.§. (2) bek.) is úgy fogalmazott, hog y "Meg kell kezdeni - a lako ssági forrásokra is támaszkodva- a Nemzeti Színház építés~t ••. ". A VII.

öt~ves

tervi várható beruházási ütem pro gn osztizálá sa

kapcsán Lá zár György miniszterelnök ismét foglalkozott a Színház üg yével. A miniszterelnök döntése nyo mán az 1985. au gus ztus l-én jóváhagyott beruházási programot követően szabályszerűen megkezdett elők~szít~si munkákat le kellett lassitani, erre a lebonyolító ~s a kivitelező az építési és városfejlesztési mini sztertő l rövid úton ut asítást kapott. 1985. október~ben a műszaki tervezés mellett egyéb elők~szítő munkák - tro~busz vezetékének áthelyezése, a disztri bün vezet~k~nek át hel yezése, a disztribünhöz futó postai kábele k áthelyezése, felvonulási terület kiépítése - is megkezdő d tek. A disztribün elbontását az 1986. május l-i felvonulás ut ánra tervezték, de a beruházás megkezdés~nek pénzügyi bizonytalanságait látva, Faluvégi Lajo s miniszterelnö k helyettes, OT elnök kérésére a munkákat 1987. május l. utánra átütemezték . Az 1986. május 30-i, a miniszterelnöknek irt mű velődési .mini sz tériumi tájékoztató szeri nt a műszaki tervezési munká k. az

~

- 17 -

érvényes szerzödések szerint még ugyanabban az évben befejev~rhat6 kiad~sa

zödnek,

melyek

alapján

addig elvégzett

ut~ni

kötelezettség

mányokb61 befolyt ellenére

műszaki munk~k,

20-25 milli6 Ft, mely kiadá sok az ado-

összegekből

fedezhetők.

származ6

akkor

dé s i

Az ÁTB hat~roz at t~mogatás,

- 220 milli6 Ft

l eg az alapozási munkák fedezetére

19 86 .

felvonulási anyagok

nem várhat6 1987. évre költségvetési

adományokb61

szerződések

60 milti6 Ft. A

feltehető­

elegendő.

júniu sá ban Faluvégi Lajos és Hetényi István a minis zte rrel egyetértésben

miniszt er tan ~cs i

az

javasolt~k

művel ő­

a 3259/1983. sz.

határozat olyarn m6dosítását, hogy az

alap k ő

letételére 1987. m~sodik felében kerüljön sor és az építkezés 1992-ben fejezödjék be. A Minisztertanács Új döntése az 5035/1985. sz. ÁTB határozatot is befolyásolná, miszerint " a megval6sítás éves pénzügyi és műszaki ütemezé sé t Úgy kell kialakítani, hogy 1 986 -ban és 1987-ben költségvetési forrást ne kel lj en igénybe venni. 1988-ban a saját forrá so k mellett

100

milli6

Ft költségvetési

támogat~st

lehet fel-

használni, 1989-90-ben pedig 500-500 milli6 Ft költ ség veté si e sz közfelh aszn álást kell szá mít~ sba venni." A kialakult bizorrytalan helyzetben, a ko z6

álláspont

építkezés

mellett

döntött.

művelődési

t~rca

vára-

A tervek elkészültek, az

bármikor megi ndíthat6 lett volna, de a beruházá s t

c sa k akkor sza bad indítani a művelődési tárca álláspontja szerint, ha a költ ség vetés garantálja a folyamatos, üteme s me g v a l6sítá s

finanszírozását. Bár a

kezdé sé re 1 98 6. novemb er elején Yégzés azonban nem tört é nt. Idő k özb e n

a

kivitelező

a mun ka meg-

f e lvonult, érdemi munka-

ismételten felmerült a Színház vári elhelyezésének

go nd olata az tVM és mások részéről is. Ez e set ben azonb a n

- 18 -

elkerülhetetlen dős

Új tervpályázat kiírása, amely több eszten-

csúszást eredményezne.

3/ Az 19 87- 1990. juniusáig történtek (llarmadik sz akasz) Az 1937. áprilisi Országg y űlésen Bánffy György képviselő interpellált a Színház ügyében és azt követő sajtó visszhango k is elkezdtek foglalkozni a ''legyen, vagy ne legyen" kérdésével, illetve a megfe neklett gyűjtési akció holtpontról való ·· eln1ozdítá sáv al. Az Országg y űlés tavaszi ülésszakán a képviselői kérdésekre válaszolva Köpeczi Oéla művelődési miniszter kötelezettséget vállalt a Színház elfogadott terveinek felülvizsgálatára, kisebb költségigényt táma sztó felépítési lehetőségeinek feltárására. A minisztérium szakértők bevonásával végzett előzetes vizsgálata az ügyben arra a követ keztetésre jutott, hogy a Színház megvalósítására vonat k ozó korábbi határozatok időben és tartalomban változatlan - végrehajtását a népgazdaság akkori hel yzete nem te sz i lehetövé. A társadalmi gyűjtés is a vártnál szerényebb eredményt hozott. A gazdasági mérlegelés mellett műve­ lődé spolit ikai dönté sek is indokoljá k a program felülviz sgá latát és ezzel összefüggésben az elhelyezésre vonatkozó korábbi döntések átértékelését. A Kongre sszusi Központ ugyanis átvállalhatja a korábban még a Színháznak ítélt feladatok számottevő részét, így reálisan csökkenthető a Színház befogadóképessége. A drámai nagyszínháznak az optimáli s mérete 800 fős, nem szükséges, hog y az Új Színház kapacitása ezt meghaladja. A Színház a nemzet rangban első színháza, ezért szerényen csökkentett pro gram mal bár, de meg ke ll, hog y f ele ljen ennek a követel ménynek. Elsősorban a szakmai (szí nházi és építészi) köz vélemény alapján úg y vélték, hogy a program csökkentése mellett felül kell vizsgálni a korábbi helykijelölést is. Az előzmények,

,.

1

- 19 -

~s

kGlf6ldi p~nzGgyi hozz~járul~sokkal erk6lcsi k6telezetts~gek mi att a színház

a belf6ldi kapcsolatos fel~pítés~r51

lemondani nem le het. ·A megv~ltozott k6-

rGlmények miatt számítani lehet a társadalom meg~rté­ s~re és feltehetően tov~bbi ~ldozatvállalására is, ha a kormányzat

egy~rtelmü

k6telezettséget vállal a Szín-

ház megépítés~nek pontos id5pontjára, ami az építkezés 1990-ben való megkezdését és 19 95-ben t6rtén5 befejezés~t

jelentheti. Ebben az esetben a szakmai és társa-

dalmi

szervezatekke l

előz~tesen

ko nzul tálva

tervpály~zat n~lkGl

ninc s ol ya n hel yzetben, hoyy vállaljon a

d6nt~s ~s

is meghozható a megbízás. Amenny iben

tervez~si

a

nyilvánoss~gra

zést bizonytalan

időre

k0 16n

kiadható viszont az ország

felelősen

kötelezetts~get

hoza tal mellett, az építke-

el kellene halasztani . Ez eset-

társadalmi adakozásból összegyűlt p~nzalap e lhelyezés~ről - ~tme neti befektet~séről - külön döntésben

a

re van szükség. d6nt~st

, ve -

Költségvetési

Fő­

A Dózsa Györ gy úti építkezés le állításáró l szóló gGl

is a

Művelőd~si

osztályának volt lapján mében

Hinisztérium Terv-

vezetője

~s

szerin t az MSZI1P KO instru kciói a -

hozták. A d6ntést szóban közölték vele. Ennek értel-

5 szálitatta fel 1987. jÚniu sában írásban a beruházás végző

lebonyolítását

MÜOER igazgatóját az Allami Fejlesztési

Int ézet egyidejű ~rtesítése mellett arra, hog y intézkedj~k a műszaki tervezési munkák leállításáról és pénzügyi l ez árásáró l, továbbá gondoskodjék a felvonulási területként igén ybevett városligeti parkrész helyreállításáról és ennek ügyi elszámolásáról. A

művelődési

té s t Még az

miniszter 1987. októberéb en Újabb

p~nz­

e l őterjesz ­

készitett a Szinház ügyében a Minisztertanács részére. előterjesztés

3350/1987. határozatát,

sz.

megtárgyalása

határozatával

előtt

a Mi nisztertanács a

módosíto tta a 3259 / 19 8 3. sz .

amelyb51 tör6lte azt a mon datot, ho gy "Tudomá-

-

20 -

sul

veszi a beruh'z'sra vonatkozó

li,

hogy az

alapkő

let~tel~re

m~g

elk~pzel~seket

a hatodik

és helyes-

Ht~ves

terv fo-

kerüljHn sor és az ~pítkez~s l eg később 1989-re feje-

lyam'n

zödjék be." Az

előterjesztést

kedvezőtlen

a népgazdas'g

kulás,val

indokolták, miszerint az

beruház's

megkezd~séhez

totta,

s felmerült az

csóbb,

kisebb

kHvetkeztében sebb Az

r~tegekben

népgazdasági terv a

felt~teleket

nem bizt os í-

halasztásának, tovább' eg y ol-

~pítés~nek

a gondolata. Részben eze k

vita indult szakmai kHr Bkbe n és széle-

a Színház

előterjesztés

lelő

épít~s

színház 6jabb

szükséges

~ves

helyzetének ala-

elhelyezés~ről

szükségesnek tartotta

is. a kHzvélemény megf e-

táj~ko z tatJ sá t

talható volt a melyre a

c~l

az addigi gyűjtésről, mert már tapa szbefize tett forint ~s deviza visszakér~se, tHrv~nyes

meghiúsul,sa esetén

lehetőség

van.

Az előterjeszt~s szerint telepíté si he lyéül tHrténő években városrendezési kedvező

mellett Színház

a Szính'z Dózsa GyHrgy úti kiv,laszt,sn'l az 1960 -as , es kH z l eke dési szempontok adottságnak minő s ült az, ho gy a

erké lye ünnepek, tHmegfelvonulá s ok alkalm,val

dísztribünként szolgálhat. Az építészeti koncepció nyilváno s bemutatása és tár sa dalmi vitája során érzéhogy ezt az elhelyez~st a kHzvélemény nem tám ogat ja . Ezé rt a Színház he l yét csak nagyon gon-

kelhetövé

v~lt,

előkészítés

dos

lá t t, k, hogy a

és vita vála szthatja ki.

Fővá ro s i

Ta n,cs, az tVM és a

C~lszerű n ek

Művelődési

Mini szté rium k6z6s elhelyezés! tervpályázatot írjon ki, amelynek szakmai programját a Színházművészeti és az

tp í tőművé szet i SzHvetség bevo ná sáva l

teni. hogy

A Sz ính áz a

helyéne~

kiválasztása után sz ük séges,

Hinisztertanács hat,rozza meg a színházépítés

megkezdésének l ehetséges ben

ke ll elké s zí-

célszerű

időpontj á t,

mel ynek i smereté-

c sa k az építészeti tervpályá za t kiírása.

- 21 -

Az

e15terjeszt5k szeri nt

a két terv·pályázat 1988-89-

ben lebonyolítható ami lehet5 séget a d arra, hogy a Színház 1996-ra, a honfogl a lá s 1.100. évfordulójára felépüljön. A

l1inisztertanács

az

el5terjesztést

megtárgyalta,

és az

1057 / 19 87. (XI.21.) sz. határozatában újabb döntést hozott. Egyetértett azzal, hogy a Színház helyének kiválasztására a F5városi

Taná cs

~iniszter,

elnöke,

valamint

de ssen , melynek

a

az építésügyi és városfejlesztési

művel5dési

eredm~nyér51,

miniszter pályázatot hir-

val am int a

színház~pítés

egyéb

el5készületeir51 19 88. december 31-ig tájékoztatást kért. A

Minisztertanács

ugya neze n

ülésén

hozott

1058/1987.

( XI.21.) s z. határozatával Szinetár Miklóst - a Magyar Tel evíz ió f5rendez5jét - munkaköri kötelezettségeinek érintetle nül hagy ás~ val - a Színház létreho z ásával kapcso l atos kérdések kidolgozá sá ra, valamint az építéssel, a tár sa da lmi támogatá s meg szer vezésével kapcsolatos feladatok összefogására kormánybizto ssá nevezte ki. A kormánybiztos 19 87 . december 8-án a Minisztertanács Ilivatal á nak vezet5jét51 megkapt a a munkakör leírását, melyben feladatául kapja az Operatív Bizottság

működteté sét

is.

Ett51 az id5t51 kezdve rendszeres sé vált ak a bizottsági ül ése k. A Bizott sá g kb. havi gyakorisággal t a nácsk o zott. A megvitatás ra

kerü15

l e gfontosabb

térndk

között

szerepe i tek az adomá nyok értékmeg5rzésével, a helykijelölő pá1yázattal, az építészeti tervpályázattal,

a

Mini szterta nác s

jesztéssel, valamint csolatos kérdések .

részére készített e l 5ter -

a beruházá s i programma l kap -

- 22 -

A Színl1~z . helykiv~laszt~s~ra kiirt p'ly'z~t meghirdet~s~re 1988. májusában ~erült sor. A tervp,lyázat egy 800 fős nagyszínház és egy 200 fős stúdiószính~z tervez~séről szólt 21.500 m2 bruttó területtel. A kormánybiztos 1988. július 7-én konzult~ción vett r~szt Grósz Károly miniszterelnBknél, ahol Medgyessy Péter, Czibere Tibor, Urbán Lajos, Somogyi László, Raft Miklós, Iványi · pál, Kállai Ferenc, Kemene s Ernő és Pozsgai Imre is jelen voltak. Ekkor áttekintett~k a Bizotts'g munkáját és a kormánybiztos által készített munkaterv ütemezését. Ezzel Bsszefüggésben a következő k~rdésekben született meg,llapodás: - a Színház helyének kijelölésére kiirt pályázatot 1908 . közepéig kell elbírálni, - a

Szính~z

beruh~z~ s

- a

felépítési helye ismeretében fel kell bec s ülni a várható költ ségeit,

he lykij elö lésre

az építKezés meg a d6nté s t, - a

Szinház

vonatkozó pályázat

helyéről

a

felépítés~nek

Főv~ro s i

anyagi

bírálat~t

követő e n

Tanács (testület) hozza

forr~sát

az

~llami

kBlt-

s~gvetés

keretei között kell bizto s itani, a külBnbBző adományok az állami pénzeszkBzök mellett - csak kiegészítő forrásként jBhetnek számításba, - am e nnyiben Bécs-Budape s t megkapja az 199 5-ö s világkiállítá s rend ez é si jogát, célszerű ezzel összhangba hozni a szi nhá z felépítését és megnyitá sá t (a szi nház nem a kiál-

... l

- 23 -

litás

miatt épül, de jól kapcsolható annak "Híd a

jövőbe"

programot adó jelszavához), - a helykijelölés után tervpályázatot kell kiírni, - az

előkészítés

szakaszában különösen óvakodni kell minden

hangzatos, propagandasztik us megnyilvánulástól (ugyanakkor a

pályázatok

jellegét,

elbírálásának

nyilvánosságát, d emokratikus

a közvélemény széles

körű

tájékoztatását bizto-

sítani szükséges), - a kormánybiztos 1988. decemberében t egyen

előterjesztést

a

Minisztertanácshoz. A

helykijelölő

pályázat beadási határideje

1988. szeptem-

ber 26-a volt, amelyre 90 pályamü érkezett. A bírálatot szeptember 29-e és december 5-e között folyamatosan végezte a

bíráló bizottság. A bizottság rangsorolás nélkül négy pá-

lyázatot részesített 300. 000 Ft-os kiemelt díjazásban, ebből kettő a Tanács krt-i, kettő pedig a vári helyszínre szólt. 220.000 Ft-o s alac s onyabb

összegű

díjazásban

egy Tanács

krt-i pályázat részesült. 160.000 Ft-os megvételben két raktár

ut cai,

egy

~öz­

Engels téri és egy Madách téri pályarnü-

vet részesítettek.

l

A kormánybiztos a miniszterelnöknél tartott konzultáción hozott döntés értelmében elkészítette a Színház építésének helyzetére és a további teendőkre vonatkozó előterjesztését. A

Minisztertanács a jelentést elfogadta és a 3271/ 1988. sz.

ha tározatában lölésre

úgy döntött, hogy be kell fejezni a helykije-

irányuló

munkálatokat,

az épület tervpályázatának

kiírására 19 89 - ben kerülhet sor. Az építkezés kezdési és befejezési időpontjáról a Minisztertanács az 1990. évi tervmunkák során foglal állá s t.

- 24 -

A F5városi Tanács

1~88.

Ul~s~n

Színház elhelyez~si tervpályázat~nak e~edm~nyek~nt ~gy határozott, hogy két terOletet (Vár ~s Engels t~r) bizto sít a felépítendő

december 20-i

a

színház számára.

A Színház építészeti kialakítására a K6~1tM, az MM és a Főv á­ ro s i Tanács 1989. május 15-én hirdette meg az országos, nyilvános és titkos tervpályázatot. A pályázat lebonyolítására 4 millió forint állt rendelkezésre. A pályázatot k~t ·helyszínre (Vár, Engels tér) írták ki olyan feltételekkel, hogy a színház egy 800-1050 nézőhelyes nagyszínházzal és egy 150-250 szemé l yes st ú d ió szí nházzal rendelkezzen. A bírálatra 1989. október 27-től november 18-ig kerü lt sor. A Főváro si Tan ács az 182/1989. sz. november 2~i határozatával az Engels téri te lket t~rít~sment esen felajánlotta a Színház javára. A tervpályázat eredményhirdetés~re 1989. december 8-án került so r. A tevpályázatra 32 pályaművet adtak be. Első díjban Li get i O~la (KÖZTI) és tervező kollektívája r~szesült. Az első két díjban rész es ített pályamű az Engels térre készült. A tervpályázat pályaműveit bemutató kiállítást a Budapest Galéria rendezte meg. Még 1 989. decemberében a kormánybiztos

előterjesztést

készí-

a Mini szterta nács szá mára a Színház felépítés~nek lehető ségeit és k6lts~gei t elemezve. A tervek ism ere téb e n durvá n számítva is, 1989. évi árszinten mint egy 5 milliárd Ftra becs ült e az építési k6lts~geket, mely 6sszeg pontasitását a beruhá zási programtanulmánytól várta. Az el őterjesztés mellékletei t arta lmazt ák a Szín ház igen gazdag és s okrétű esetenként erősen túlmér eteze tt - szakmai programját is. A fel~pít~s, ill etve a megnyitás javasolt időpontja ekkor az 1995 . évi Budap es t-B~cs világkiállítás megrendez~ s~ ne k ideje. Az OT nem ~rtett egyet a s úlyos gazdasági helyzetben indítandó Új nagyber uházá ssa l. tett

-

A

25 -

Minisztertanács - az OT álláspontja ellenére - a kormány-

biztesi jel e nté st, az építészeti

zsűri dönté ~é t

és a színház

szakmai programját az 1006/1990. (I.ll.) MT. sz. határozatával elfogadta és állást foglalt a szükséges munkálatok folytatása a

mellett. Szükségesnek tartotta a határozat, hogy

beruházás

előkészítésének

keretében részletes beruházási

programtanulmány készüljön, amely kitér - a beruházás részletes költségelemzésére, az építési költségek csökkentési lehetőségeire, - a

beruházás

vehetők

támogatá sá ra milyen Újabb anyagi

erőforrások

igénybe,

- az Engel s téri buszpályaudvar lebontásával és a földalatti parkoló tervezésével kapcsolatos munkák előkészítésére, - a beruházást megvalósító non-profit jellegű beruházó szervezet lehetsége s kérdéseire, - a Ma gyar Néphadseregnek az építésben való közremű ködés lehető ségeire.

A

Minisztert~nácsi

határozat

előírta,

hoyy a kész beruházási

programtanulmányt 1990 . május 31-ig be kell terje szte ni a Minisztetanács elé. A programtanulmány elkészítéséhez és az elő kés zü letekhe z

sította.

Ezen

szükséges 30 millió Ft-ot a Kormány biztoösszeg fel ett a kormánybiztos rendelkezik. A

Minisztertanác s egyetértett azzal, hogy a Szí nház beruhá zása

! l

t

kultúrpolitikai összefüggésben kapcsolódjék a világkiállítás programjához. A Hinisztertanács megbízta a kormánybiztost, hogy a meglévőnél sz ű kebb körű operatív bizttságot hoz zo n , létr e, es e l rendelte, hog y a kormánybiztos és az opera tív bizottság

működési

feltételeit

a 11inisztertanács Hiv a t a l a

bi z to sítsa. A től

minisztertanácsi döntéssel párhuzamosan - 1990 . január 5-

- megszünt a kormánybiztosnak a Magyar Te leví zió ná l betöltött funkciója és ettől az időponttól főfoglalkozásban látta el feladatát.

- 26 -

A korm~nybiztos 1990. janu'r 24-~n a KHzépGl~ttervező V~lla­ lattal a beruház6i programtanulmány elk~szít~sére megkHtHtte a szerződést, melynek hat~rideje 1990. m~jus 31. Ugyancsak m~jus 31-i határidőre megbízást adott ki egy non-profit vállalat létesítéséről sz616 tanulmány elkészítésére. L~trehozta

tov~bb~

a

szűkebb

kHrű

operatív bizottságot, melynek első ülését február 28-án tartották meg. 1990. m~r­ cius 2-~n a Művelődési Minisztérium és a Minisztertanács llivatala megállapodást kHtHtt arr61, hogy a Minisztertanács Hivatala február 28-i ~!lapot szerint átveszi a beruházás további Ogyeinek lebonyolítását. Ez a megállapodás Haszhangban van a minisztertanácsi döntéssel. A Minisztertanács újabb, 3118/1990. sz. (III.29.) határozatával tudomásul vette, hogy a Színház beruházási programtanulmányának

elkészítése

a

tervezettnél kevesebb kHltséget

igényelt és felhatalmazta a kormánybizto s t, hogy az ilyen m6don megmaradt Haszeget további előkészítő munkákra (terGlet-előkészítés,

kHzmű-kiváltás,

szintalatti mérnHki létesítmények tervdokumentáci6jának elkészíttetése, a szGkséges rezgésakusztikai vizsgálatok befejezése) fordítsa. A kormánybizto s 1990. junius 15-i hatállyal benyújtotta a lemondását, amit a Kormány elfogadott.

Oudapest, 1990. a ugu s ztus h6