JELENTÉS. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzése Június

JELENTÉS A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzése

0812

2008. Június

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-13-094/2007-2008. Témaszám: 875 Vizsgálat-azonosító szám: V0360 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné Dr. Müllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor számvevő főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Bartolák Márta számvevő

Beck Miklós számvevő tanácsos

Bialkó Zsolt Gyula számvevő tanácsos

Csikai Zsolt irodavezető főtanácsos

Csóry Györgyné számvevő tanácsos, főtanácsadó

Dr. Hegedűs György irodavezető főtanácsos

Dr. Horváth Erika számvevő

Kenéz Sándor számvevő tanácsos

Kovácsy Tamás számvevő

Pálfi András számvevő tanácsos

Patthy Júlia számvevő gyakornok

Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos

Sinka Zoltán számvevő

Vitányi István számvevő

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről (2006. évben) Az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről (2007. évben) A gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről (2008)

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

0360 0723 0802

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

13

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

27

1. A fejlesztéspolitika alapjai, eszközei 1.1. A fejlesztéspolitika jogi háttere 1.2. A fejlesztéspolitika intézmény és feladatrendszere 1.3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működése 1.4. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdálkodása 1.5. Az ellenőrzési rendszer működése 1.6. A közreműködő szervezetek működése, finanszírozása 1.7. A panaszok oka, kezelése

27 27 30 33 37 39 41 45

2. A fejlesztési tervek készítésének mechanizmusa 2.1. A fejlesztési stratégiák, tervek megalapozottsága 2.2. Az operatív programok társadalmi egyeztetése 2.3. A stratégiák, programok kommunikációja 2.4. A pályázatok felfüggesztésének, visszavonásának oka

47 47 53 55 59

3. A támogatási rendszer működése 3.1. A kiemelt projektek tervezése, végrehajtása 3.2. A pályázatos támogatási rendszer működése 3.3. Az EU támogatások felhasználásának tapasztalatai 3.4. A közbeszerzési eljárások 3.5. A fejlesztési források felhasználásának nyilvántartási rendszere 3.6. A monitoring rendszer működése

61 61 64 69 73 76 79

4. A részletesen ellenőrzött támogatások értékelése 4.1. A humánerőforrás pályázatok ellenőrzése 4.2. Logisztikai célú pályázatok vizsgálata 4.3. Egyéb támogatások felhasználása

82 82 83 84

5. Korábbi Ász javaslatok teljesülése

84

1

MELLÉKLETEK 1/a. számú

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot felügyelő miniszter észrevétele

1/b. számú

Dr. Kovács Árpád elnök válasza a miniszter észrevételére

2. számú

Az EU támogatások felhasználását szabályozó rendeletek

3. számú

A közreműködő szervezetek és létszámuk

4. számú

A közreműködő szervezetek operatív programokban való részvétele

5. számú

A közreműködő szervezetek részére teljesített NFÜ szerződéses kifizetések és felülvizsgálatuk helyzete 2007-ben

6. számú

Kiemelt projekt lista

7. számú

Az ÚMFT kiemelt projektjeinek előrehaladása

8. számú

Az NFT alintézkedések pénzügyi állapota 2007. 12. 31-i időpontban

9. számú

A Humán Erőforrás OP kompetencia alapú oktatás támogatásából vásárolt eszközök

10. számú

A korábbi ÁSZ vizsgálatok során tett megállapítások utóellenőrzése

FÜGGELÉKEK

2

1. számú

A részletesen ellenőrzött kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó pályázatok

2. számú

A részletesen ellenőrzött logisztikai célú pályázatok

3. számú

Egyéb, részletesen ellenőrzött pályázatok

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AVOP ÁBPE Áht. Ámr. ÁOP ÁSZ CFCU (a KPSZE angol rövidítése) EKKE EKOP EMIR EPEJ ERFA ESZ (ECA) ESZA ESZA Kht. EU FEUVE FIT FVM GKM GOP GVH GVOP HEFOP IH IMIR ITB KA Kbt. KEHI KEOP KIH KIOP KKK-KIKSZ KMOP KOP KÖZOP KPSZE

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék Central Finance and Contracts Unit, Központi Pénzügyi Szerződéskötő Egység EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Egységes Monitoring Információs Rendszer Egyszerűsített Projekt Előrehaladási Jelentés Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Számvevőszék Európai Szociális Alap Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. Európai Unió Folyamatba épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés Fejlesztéspolitikai Irányító Testület Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdasági Versenyhivatal Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program Humán Erőforrás Operatív Program Irányító Hatóság Integrált Minisztériumi Informatikai Rendszer Informatikai Tárcaközi Bizottság Kohéziós Alap Közbeszerzési törvény Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Környezetvédelmi és Energia Operatív Program Koordinációs Irányító Hatóság Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ – Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet Közép-Magyarország Operatív Program Közlekedés Operatív Program Közigazgatás Operatív Program Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység

3

KSz KSZF ITF KTK IH KvVM KvVM FI MAG Zrt. MÁK MeH MK NFH NFT (I.) NFÜ OÉT OFK OKM OKM TI OP OPTKB OTK OTMR OTT ÖTM PADF PEJ PIK PM PROMEI Kht. RFÜ ROP SA SLA SzMM SzMSz TÁMOP Tanács TIOP TS (TA) ÚMFT ÚMP ÚMVT VÁTI Kht. VOP

4

Közreműködő Szervezet Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Informatikai és Telekommunikációs Főosztály Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Magyar Államkincstár Miniszterelnöki Hivatal Működési Kézikönyv Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Országos Érdekegyeztető Tanács Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Oktatási és Kulturális Minisztérium OKM Támogatáskezelő Igazgatóság Operatív Program Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottság Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Támogatási Monitoring Rendszer Országos Területfejlesztési Tanács Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Project Assesment Developement Facility Program Előrehaladási Jelentés Pályázati Információs Központ Pénzügyminisztérium PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. Regionális Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztés Operatív Program Strukturális Alapok Service Level Agreement (Szolgáltatási Szint Megállapodás) Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzat Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzeti Fejlesztési Tanács Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Technikai Segítségnyújtás Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Végrehajtás Operatív Program

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR bírálat

Egységes Monitoring Informatikai Rendszer

ex-ante ex-post Fejlesztéspolitikai Irányító Testület

folyamatos elbírálás

intézkedés

Az értékelésen alapuló, a pályázat, technikai segítségnyújtási projektjavaslat vagy központi programtervezet (a továbbiakban együtt: pályázat) támogatására vagy elutasítására vonatkozó döntési javaslat megfogalmazása. (A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 2. § (1) bek. a) pontja.) A nemzeti költségvetési, illetve nemzetközi támogatással megvalósuló programok figyelemmel kísérése céljából létrehozott egységes számítógépes rendszer, amely kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet 18. §) A célok előzetes, a tervek koherenciájának, illetve az alkalmazni kívánt eszközök megfelelőségének vizsgálata. A célok megvalósulását, a programok hatékonyságát, illetve hatásosságát követi nyomon. A fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések megalapozott előkészítéséért felelős javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló testület. (A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. f) pontja) A pályázatok olyan eljárás szerinti elbírálása, amikor a bírálat és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében történik, amíg a rendelkezésre álló forrás ki nem merül. Folyamatos elbírálás esetén csak egy végső benyújtási határidő kerül meghatározásra, de a forrás kimerülése esetén a pályázatok benyújtása ezt megelőzően is lezárható. (A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 2. § (1) bek. e) pontja.) Olyan eszköz, amelynek segítségével egy prioritást többéves keretben megvalósítanak, és amely lehetővé teszi műveletek finanszírozását. A Szerződés 87. cikke szerinti bármely támogatási rendszer, valamint minden olyan támogatás, amelyet a tagállamok által kijelölt szervek nyújtanak, továbbá a támogatási rendszerek vagy előbb említett típusú támogatások bármely csoportja, és ezek-

5

irányító hatóság

kiemelt projekt

központi program

közreműködő szervezetek (KSZ)

monitoring

6

nek bármely kombinációja, amelyek célja megegyezik. (A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló a Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete 9. Cikkjh) pontja) Az operatív program irányító hatóság, az EQUAL program irányító hatóság, a Közösségi Támogatási Keret (a továbbiakban: KTK) irányító hatóság és a Kohéziós Alap irányító hatóság. (A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. 11. ponja, valamint az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet melléklete) A Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz. (A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. h) pontja) Olyan program, amelynél a támogatott programok, illetve projektek kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik. A feltételrendszer közzététele a program-kiegészítő dokumentumban megnevezett végső kedvezményezettek közvetlen megkeresésével valósul meg. (Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. k) pontja) A strukturális alapok és a Kohéziós Alap kezelése során eljáró szervezet, a strukturális alapok esetén az irányító hatóság által átruházott hatáskörben. (az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. f) pontja) A források felhasználásának (pénzügyi monitoring), az eredményeknek és a teljesítményeknek (szakmai monitoring) mindenre kiterjedő – többek között szabályossági, hatékonysági és célszerűségi – vizsgálata rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV.

monitoring bizottság

monitoring rendszer

Nemzeti Fejlesztési Tanács

Nemzeti Fejlesztési Terv

nemzeti támogatás

operatív program

28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. g) pontja) Monitoring tevékenységet végző, elsősorban a program megvalósításában részt vevő partnerek képviselőiből álló, önálló jogalanyisággal nem rendelkező testület. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. h) pontja) A monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek és eszközök, valamint ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. j) pontja) A fejlesztéspolitikai célok megvalósulását nyomon követő, az NFT-ben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját értékelő, javaslattevő testület. (A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. l) pontja) Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. (Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. p) pontja, letölthető az NFÜ honlapjáról: www.nhu.gov.hu) a Magyar Köztársaság költségvetéséből finanszírozott, bármilyen formában nyújtott fejlesztési célú támogatás, kivéve a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Alapból részben vagy egészben megvalósuló támogatásokat. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. §. (1) bek. n) pontja) Az Európai Bizottság által jóváhagyott és a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. (Az Európai Unió strukturá-

7

lis alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. n) pontja, letölthető az NFÜ honlapjáról: www.nhu.gov.hu) prioritás A közösségi támogatási kerettervben vagy támogatásban elfogadott stratégia valamely prioritása; ehhez rendelik hozzá az alapokból és egyéb pénzügyi eszközökből, valamint a tagállam megfelelő pénzügyi forrásaiból származó hozzájárulást, továbbá a meghatározott célok összességét. (A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló a Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete 9. Cikk h) pontja) program Meghatározott célrendszer érdekében végrehajtandó feladatok és végrehajtásukra kidolgozott feltételek egysége. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. s) pontja) projekt A gazdaságilag oszthatatlan munkafázisok olyan sora, amely pontos technikai funkciót lát el, és világosan meghatározott célokkal rendelkezik. (Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. u) pontja) technikai segítségnyújElkülönített keret, amelynek célja a Közösségi Támogatási tás Keret, az operatív program, valamint a Kohéziós Alap projekt szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes megvalósításának segítése. (A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVMPM együttes rendelet 2. § (1) bek. g) pontja.) Új Magyarország Fejlesz- A 2007-2013. közötti időszakra elfogadott helyzetelemzést, tési Terv stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum. Az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. (Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról szóló 1103/2006. (X. 30.) sz. kormányhatározat)

8

JELENTÉS a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS A fejlesztéspolitikai tevékenységnek meghatározó szerepe van az ország társadalmi-gazdasági fejlődésében, jelentősége össztársadalmi szintű. Az ország lehetőségeit alapvetően meghatározza, hogy az EU csatlakozást követően – kiemelkedően 2007. évtől – a korábbiakat meghaladó nagyságrendű, mintegy 22,4 milliárd euró (2004-es áron 5 936 milliárd Ft, 2007-es áron 5 655 milliárd Ft) uniós fejlesztési támogatásra nyílt lehetőség. Az EU források minél teljesebb körű igénybevételéhez és hatékony felhasználásához – az EU követelmények szerint ütemezett és hazai forrásokkal támogatott – nemzeti, valamint regionális hosszú távú fejlesztési tervek, jól működő kontrolling rendszer, és a feladatokat gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen ellátó szervezet szükséges. Ezt megcélozva a Kormány 2006-ban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal általános jogutódjaként, a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt, létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), ami 2007. júl. 1-től az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá került. Fő feladata a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére irányul. Javaslatokat készít a Kormány fejlesztéspolitikai elveire és céljaira, elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét, a nemzeti fejlesztési terveket. Hatásköre kiterjed – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kivételével – az operatív programok irányító hatóság feladatainak ellátására, azok végrehajtásának ellenőrzésére, valamint monitoring rendszerének működtetése. Nemzetközi feladatain belül a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához kapcsolódó feladatokat, és koordinálja a támogatások felhasználására kialakított intézményrendszer működését, és többek között ellátja a PHARE programokkal és a Schengen Alappal, az Átmeneti Támogatási Alappal, és a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatokat. Feladatainak ellátásában – a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység segíti. A fejlesztési feladatok ellátásában az Ügynökség mellett, a fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése érdekében a Kormány tanácsadó testületeként létrehozott Nemzeti Fejlesztési Tanács, és a fejlesztéspolitikáért felelős döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szerveként létrehozott Fejlesztéspolitikai Irányító Testület is részt vesz. Mindkét testület elnöke a miniszterelnök.

9

BEVEZETÉS

Az Ügynökségnek kulcsszerepe van az Európai Unióból származó forrásokra támaszkodó – a 2004-2006. közötti időszakra szóló, öt operatív programot tartalmazó – Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításában, valamint a 2007-től életbe lépett, hat prioritást – ezen belül 15 operatív programot – magában foglaló Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában. Ennek végrehajtását az országgyűlés eseti bizottsága felügyeli. A vizsgált időszakon belül 2006-ban az EU források a központi költségvetésben a XIX. EU Integráció fejezetben és az egyes költségvetési fejezetek előirányzatai között szerepeltek, ezek felett az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter rendelkezett. 2007-től a XIX. EU Integráció fejezet előirányzatai, valamint a fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen, illetve alcímen jóváhagyott előirányzatok feletti tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke gyakorolja. 2008-tól a fejezet címe XIX. Uniós fejlesztések fejezetre változott. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésében a XIX. EU Integráció fejezet tervezett kiadási előirányzata 65 656 millió Ft volt, ez magában foglalta az Ügynökség működési és felhalmozási előirányzatát, illetve az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok összegét. Az Ügynökség 2007-re engedélyezett létszáma 241 fő volt. Ellenőrzésünk során figyelembe vettük a szervezetet és az általa kezelt előirányzatok felhasználását érintő korábbi ÁSZ ellenőrzéseket, így a 2006-ban megjelent „A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről”, valamint a 2007-ben megjelent „Az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről” szóló jelentések megállapításait. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • a jogelőd szervezet – a Nemzeti Fejlesztési Hivatal – feladatait, valamint a jogszabályváltozásból fakadó feladatbővülést eredményesen építették-e be az újonnan létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatrendszerébe, valamint az új szervezet szabályozása, működése hatékonyan, eredményesen biztosította-e az előírt feladatok ellátását; • az Ügynökségre háruló nemzeti fejlesztési feladatok végrehajtását, valamint az EU források célszerű, átlátható, ellenőrizhető igénybevételét a szervezeti, szakmai, pénzügyi, ellenőrzési háttér hatékonyan segítette-e; • az EU források tervezésénél, elosztásánál érvényesültek-e a hosszú távú nemzeti és regionális fejlesztési célkitűzések, valamint teljesültek-e a források felhasználása során az előzetesen kitűzött célok; • hasznosultak-e az ÁSZ korábbi ellenőrzései nyomán tett javaslatok. Az ellenőrzés elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tevékenységét érintette. A vizsgálatot rendszerszemléletben végeztük el, ezért a fő szempont mellett áttekintettük és értékeltük a fejlesztéspolitika eddig elért eredményeit, és visszatekintettünk a jogelőd szervezet idejében tett, illetve az NFÜ megalakítását kiváltó intézkedésekre is. A fejlesztéspolitika tervezésének, végrehajtásának minél teljesebb körű bemutatásához adatokat kértünk be a fejlesztési feladatok végrehajtásában részt vevő szervektől, valamint a regionális, a társadalmi, illetve

10

BEVEZETÉS

a feladatban közreműködő más szervezetektől és felhasználtuk a pályázatok nyilvántartására kialakított Egységes Monitoring Információs Rendszer adatait. Az ellenőrzés a 2006-2007. közötti időszakra irányult. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. operatív programjai közül még egyik sem zárult le, ezért az ellenőrzés az operatív programokhoz tartozó alintézkedéseken belül egyes, már lezárt pályázatokat értékelte teljesítmény-ellenőrzés módszerével. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásánál a pályázati rendszer működését és a pályáztatás nélkül jóváhagyott kiemelt projektek tervezését, összeállításának célszerűségét tekintettük át. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A § (1) bekezdés alapján az ÁSZ ellenőrzi az államháztartás forrásait, azok felhasználását és a vagyonnal való gazdálkodást. A jelen ellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) és (5) valamint a 17. § (3) bekezdésében foglaltak adta jogszabályi alapot. A jelentés tervezetet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel történt egyeztetést követően, megküldtük a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot felügyelő miniszternek, aki észrevételeket tett. Levelét az 1/a. az erre adott választ az 1/b. számú melléklet tartalmazza.

11

BEVEZETÉS

12


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Magyarországra érkező uniós támogatások hazai szervezeti, szabályozási, végrehajtási háttere kiépített, ezekben 2007-től alapvető, a hatékonyság, gazdaságosság irányába ható változások történtek. A szervezeti struktúrát, a jogi és eljárásrendi környezet egységesítését és a hatékony működést megcélozva átalakult az intézményrendszer, a feladat- és hatásköröket újraosztották. Ennek során hasznosították a korábbi működési tapasztalatokat. A változások érintették az intézményrendszer finanszírozását, valamint a források felhasználásának mechanizmusát. Változásokat erőteljes centralizálás jellemezte. A Kormány, hasonló feladatokkal és összetétellel két testületet hozott létre, és saját hatáskörébe vonta a 2007-től rendelkezésre álló EU források mintegy negyede feletti döntést. Az intézkedések nem teljes mélységében érintették a rendszert, az EU források hatékony és eredményes igénybevételéhez rendelkezésre álló eszköztár szinte valamennyi eleménél hiányosságok maradtak fenn, ezek azonban nem ellentétesek az EU Bizottság alapvető elvárásaival. Az EU források felhasználásakor nem kellően érvényesült a pályázók esélyegyenlősége, a tőkeerősebb vállalkozások, a fejlettebb régiók és a nagyobb települések pályáztak sikeresebben, ami tovább növelte már meglevő pénzügyi, gazdasági előnyüket. Ugyanakkor a nem tőkeerős pályázóknál likviditási nehézségeket okozott az EU támogatások utólagos finanszírozása, amit gazdálkodásuk átmeneti visszafogásával kényszerültek ellensúlyozni. 1 Az EU források minél eredményesebb felhasználását célozza meg, hogy a súlyosan elmaradott térségek esélyének erősítésére a kormány 2007-ben elindította az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot, valamint az hogy Európában hazánk hirdette meg elsőként 2 a 2007-20013 fejlesztési időszak pályázatait. A mindenkori fejlesztéspolitika össztársadalmi jelentőségű, ennek fontosságát alkotmányos rendelkezés is kimondja. A fejlesztéspolitikáról szóló törvény kidolgozásának szükségességét egy 2005-ben hozott OGY határozat kinyilvánította, elkészítésének felelősét 2006-ban – egy évig hatályban levő – kormányhatározat a fejlesztéspolitikai kormánybiztos személyében jelölte meg. A törvény előkészítése nem történt meg, annak ellenére, hogy felelőse 2007ig a kormánybiztos, ezt követően az önkormányzati és területfejlesztési miniszter személyében kijelölt volt. 2006-ban elkészült a fejlesztéspolitika intézményrendszeréről szóló törvénytervezet, de nem terjesztették a Kormány elé. Mindezek miatt a fejlesztéspolitika törvényi háttér nélkül maradt, működését – Kormány, illetve miniszteri – rendeletek rögzítik. Ezekben az egyes elemek (pl. intézményrendszer, monitoring, ellenőrzés) szabályozása alapvetően koherens,

1

A szélesebb körű hatásokról, a 2008. szeptemberében megjelenő, az EU támogatások 2007. évi felhasználásának tapasztalatait összegző ÁSZ tájékoztató fog beszámolni.

2

Az NFÜ tájékoztatása szerint

13


de az egységes törvényi alap hiánya miatt kockázatos a szabályok ismétlése, illetve joghézagok kialakulása. A fejlesztés társadalmi érdekekkel történő összeegyeztetése, valamint az Európai Unió elvárásainak összehangolása érdekében a Kormány létrehozta a miniszterelnöki kabineten belül a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot, valamint a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet, 3 mint javaslattevő, véleményező, döntéselőkészítő szervet. Mindkét szervezet elnöke a miniszterelnök, alelnöke ugyanaz a személy, a két szervezet összetétele átfedésben van. 4 A két szervezet működését az NFÜ dokumentált formában teljes körűen nem tudta bemutatni. A szakmai feladatokat alapvetően a 2004-2006. évekre szóló NFT I. végrehajtása és a 2007-2013. közötti időszakra szóló nemzeti fejlesztéspolitika lefektetése és elindítása határozta meg. Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtását két – a stratégia, az intézményrendszer, és a forrásfelhasználás mechanizmusa tekintetében – egymástól eltérő szakasz jellemezte. A 2004-2006. évekre szóló – és még végrehajtás alatt álló – I. Nemzeti Fejlesztési Terv mellett (NFT I.) új, a 2007-2013. időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv indult el. Az új stratégia 2005-ben elkezdett tervezésének alapja az Országgyűlés által 2005ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az Országos Területfejlesztési Koncepcióval biztosított volt. Mindkét terv nem átfogó fejlesztési tervet takar, mert kizárólag – igaz hazai társfinaszírozás mellett – EU forrásokra támaszkodik. A 2005-ben bemutatott stratégia 5 széleskörű műhelymunka körében készült, ebbe tudományos kutatóhelyeket is bevontak. Ennek ellenére az előkészítés nem volt sikeres. Az EU Bizottság 2006. júniusában eljuttatott véleménye 44 oldalban – főként a partnerség, a helyzetelemzés, az intézményi rendszer részletezettsége, illetve az addicionalitás 6 kapcsán – további információkat, kiegészítést kért, valamint több kifogást tett és javaslatokat fogalmaztak meg az egyes célokhoz, prioritásokhoz kapcsolódóan. A koncepciót alapvetően át kellett dolgozni, változott a stratégia megközelítése, célrendszere, sőt a stratégia neve, az operatív programok elnevezése és struktúrája is. A teljes átdolgozás és az ekkor végrehajtott kormányzati struktúraváltozás a kormány által kijelölt határidő csúszásához vezetett. Az ÚMFT és a 2006. októberében felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram fő céljaiban az összhang biztosított. Az átdolgozott, immár Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) 2006. novemberében nyújtották be a Bizottsághoz, amit 2007. májusában fogadott el. A stratégia tervezése kapcsán az NFÜ elnöke a jelentés-tervezet egyeztetése során kifejtette, hogy „A feladat ágazatközi szintetizáló vonatkozásait tovább nehezítette, hogy az ún. politikai kormányzásra való áttérés elbizonytalanította az ágazati

3

Tagjai jelenlegi, illetve volt állami vezetők, illetve tisztségviselők. A Kormány a FIT-en keresztül gyakorolhatott befolyást a stratégiai tervek és azok dokumentumaira, illetve a források alakulására, mert a szervezetek a FIT elé terjesztették be javaslataikat.

4

A FIT tagjai a Tanács állandó meghívottjai. A FIT titkársági feladatait az NFÜ látja el.

5

Ekkor még Új Magyarország Fejlesztési Program néven nyújtották be.

6

Biztosítani kell, hogy – a korábbi időszakhoz képest – az EU támogatások miatt nem csökken a hazai forrásokból finanszírozott fejlesztésre szánt hazai forrás.

14


tervezőket, akiket a központi instrukciók a miniszteri kabinetekbe terelték, és a fejlesztéspolitika tekintetében jelentősen meggyengült jogosítványaik maradtak.” A programok előrehaladásának mérését, a támogatások hasznosulásának ellenőrzését, és a beszámolás teljesítését szolgáló indikátor-, és monitoring rendszer nem teljes körűen kiépített. A monitoring tevékenység szabályozott, de nehezíti a teljesítések nyomon követését, hogy az NFT I. programjai esetében sem a teljesítmény méréséhez szükséges indikátorokat, sem a mutatók előállításának módszerét nem alakították ki. Ennek hiányában a program, illetve a projekt indikátorok nem teljes körűen épültek egymásra, 7 ilyen esetekben új indikátorokat kellett bevezetni, illetve az indikátorok értelmezésére útmutatót készítettek. Az indikátorrendszer célszerű kialakítása az ÚMFT tervezése során már kiemelt hangsúlyt kapott. Az indikátorok lefektetése centralizáltan, az OP-okban érintett szervezetek bevonásával történt, azokat az IH-k véleményezték, illetve jóváhagyták. Az ÚMFT OP-okban kiépült – a kiinduló és célértékek, illetve adatforrás megjelöléssel – az eredményszemléletű indikátorrendszer, de ez a célok és eredmények összevetésére nem teljes körűen alkalmas. A Bizottság által elfogadott, és megvalósítás alatt álló OP-kban a kiinduló, és a célértékeket később alakítják ki, illetve a jövőbeni felméréseken fognak alapulni; 8 az indikátorok értelmezésére, felelősségi, adatgyűjtési, ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályozás, eljárásrend nem készült; 9 az indikátorok számszerűsítése módszertanának kialakítása ellenőrzésünk idején volt folyamatban. Az NFÜ tevékenységének irányítása 2007. közepéig a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos feladata volt. Ezt követően az NFÜ az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelete alá került, de a minisztériummal szerves kapcsolata nem volt. 10 A strukturális átalakulások következtében a fejlesztésekkel kapcsolatos intézményi feltételrendszerben jogi, szabályozási és értelmezési bizonytalanság mutatkozott az átfogó gazdaságfejlesztési stratégiák előkészítésének, kialakításának és felügyeletének intézményi felelőssége területén. Például ennek körében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata az ország átfogó fejlesztési tervének és a nemzeti fejlesztési tervek elkészítése, de ezt a feladatot azonban csak az uniós forrásokra vonatkozóan látta el. 11 Megosztott az EU előirányzatok feletti jogosultság, mert az előirányzatok tervezési, beszámo-

7

Az NFÜ vitatja a megállapítást, azzal, hogy a projekt és a program indikátoroknak nem kell egymásra épülnie.

8

Az NFÜ ezek számosságát nem tarja jelentősnek, mert az 10% alatt van. A késedelem okát a programtartalom tisztázódása és az ehhez illeszkedő módszertan időigényében látja. 9

Az NFT I. közbenső értékelése szerint problémás a nem kellő szabályozottság, emellett a pályázók adatszolgáltatásának megalapozottságához elengedhetetlen a széles körű tájékoztatás.

10

Az NFÜ, az ÁSZ jelentés tervezet készítésének időszakában (2008.) lezajlott kormányzati intézkedést követően, a megszüntetett Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik jogutódjaként létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot felügyelő miniszter irányítása alá került.

11

A gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről szóló jelentés (2008.) megállapításai.

15


lási kötelezettsége az NFÜ elnök, a szabályozási jogkör a miniszter hatásköre lett. Ez megnehezítheti az uniós támogatások költségvetésben történő felhasználása során a felelősségi szabályok érvényesülését és a nemzeti fejlesztési tervek végrehajtásának nyomon követését. 12 A 2006 közepéig fennálló – a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) által koordinált – intézményrendszer megfelelt az EU irányelveknek, de nem felelt meg a hatékony, gazdaságos működés kritériumainak, tevékenysége kapcsán számos kritika fogalmazódott meg. Az irányító hatóságok a tárcák alá tartoztak, az NFH koordinatív szerepe nem érvényesült, a feladatokban 22 közreműködő szervezet vett részt, feladataik átfedtek, működésük nem egységes eljárásrendre támaszkodott. 13 A közreműködők finanszírozása nem teljesítmény alapján, hanem költségelszámolás alapján történt. A működésben fennálló negatívumok felszámolása érdekében 2006-tól a fejlesztési feladatokat ellátó szervezeti struktúrában a célszerűség és hatékonyság növelése irányába mutató átalakításokat hajtottak végre. Az NFH alapjain létrejött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Ennek szervezetébe integrálták – az AVOP IH kivételével – addig a tárcák alá tartozó irányító hatóságokat. Ezzel egységessé vált az EU forrásokra támaszkodó fejlesztési programok tervezésének és végrehajtásának rendszere. A feladatellátásban részt vevő más tárcák (Zrt-k, kht-k), illetve regionális ügynökségek felügyelete alá tartozó közreműködő szervezetek számát 15-re csökkentették és ekkortól az NFÜ szélesebb irányítási jogosítványokkal rendelkezett felettük. Az átalakítások értékelését ugyanakkor nehezíti, hogy nem volt teljes körű a célok és a kiemelt – például a hatékonysági, eredményességi – szempontok kijelölése és nem készült előzetes hatáselemzés sem. Az átalakítások hatása az eltelt idő rövidsége miatt sem ítélhető meg teljes körűen. Az NFÜ feladatai következtében szoros kapcsolatban áll a társadalommal, ezért kiemelt figyelmet kap a partnerség révén a társadalom véleményének kikérése, a kommunikáció révén az EU támogatások közvetítése, valamint a működése kapcsán megfogalmazott pályázói kifogások kezelése és az intézkedések beépítése a rendszerbe. A partnerség kiemelt szerepet kapott a támogatási mechanizmus valamennyi ütemében, gyakorlata, szabályozása – kezdetben – nem volt teljes körű. A nemzeti szabályozáshoz igazodó partnerséget, mint elvárást EU rendeletek rögzítik, de ennek hazai szabályozása nem történt meg. Az UMFT tervezésének társadalmi egyeztetése széles körben zajlott, 14 de a szűkre szabott időkeret miatt eredményessége, megalapozottsága nem teljes körű, ugyanis az ország fejlődését meghatározó és közel hét milliárd forint forrás felhasználását megalapozó ÚMFT egyeztetésére 5 hetet, az operatív programok (OP-k) egyeztetésére 3 hetet

12

Vélemény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló ÁSZ jelentés szerint.

13

A 2006. évi ÁSZ ellenőrzés, az NFH megbízásából készült az NFT I. intézményrendszer félidei értékelése, és az NFT I. intézményrendszerének kapacitás és költségfelmérése (2006.) megállapításai.

14

Az NFÜ véleménye szerint az egyeztetés gyakorlata „precedens nélküli” az EU tagállamok között. Az általa bemutatott egy külső cég elemzése szerint a partnerség elve messze jobban érvényesül, mint a vizsgált országokban, de az elemzés 2005-ben készült és csak hét új tagállamra terjedt ki.

16


adtak. Ezért a partnerek az egyeztetés legfőbb kritikájaként annak szűk időkeretét fogalmazták meg. A partnerség megjelent a pályázati mechanizmusban is, alapelveit a 2007-ben kiadott eljárásrend rögzítette, nyilvánosságot az NFÜ internetes honlapján kap. A mindenkori fejlesztési terveket, illetve az operatív programokat, széleskörű kommunikációs tevékenység keretében népszerűsítették. Erre a 2007-2013. időszakra 16 milliárd Ft-ot terveztek, forrása a központi Végrehajtási OP (annak mintegy 17%-át tesz ki). Az ÚMFT kommunikációs stratégiájában hatásindikátorokat rögzítettek, meghatározták a kommunikáció ciklusait (2010-ig az imázskommunikáció kapott hangsúlyt), minden OP-ra pénzügyi tervet készítettek és kijelölték az értékelési feladatokat. A kommunikációs ráfordítások, 15 valamint a tájékoztatás és kommunikáció iránya (imázs), a kommunikációs stratégia, és a nyilvánosság elérését célzó módszerek (pl. tv sorozatban megjelenítés) felülvizsgálatára hívják fel a figyelmet. 16 A pályázói túljelentkezések a potenciális érintettek általi ismertségre utalnak, ugyanakkor a pályázói panaszok, a visszaadott pályázatok aránya, és ezek okai a pályázati tanácsadás, a pályázatok előzetes ellenőrzése erősítésének szükségességét vetik fel. Az elemzések alapján hazánkban az EU ismertsége elmarad az európai átlagtól. Az irányadó EU rendelet a lehető legszélesebb tájékoztatást és nyilvánosságot várja el a tagországoktól, de az ismertség arányai, a népszerűsítés módszere, valamint a ráfordítások tekintetében követelményt nem támaszt. A kommunikációs stratégia tervezésénél az NFÜ „túlvállalta” magát annyiban, hogy racionálisabb tervezéssel több EU pénzeszköz marad működésre, ami a nemzeti forrásokat kíméli. 17 A hatékony működéshez elengedhetetlen a pályázatok sikeres előkészítése, mert ennek révén a pályázói tévedések, ismerethiányok nem az értékelés folyamán derülnek ki, hanem már a benyújtáskor, illetve az előtt kezelhetők. Ennek egyik eszköze a pályázókat segítő tanácsadói tevékenység, ami több szempontból is hiányos. Az NFT időszakában a négy elemből álló 18 tanácsadói hálózat nem volt kellően koordinált, ezért az ÚMFT-re új, immár három szervezetre támaszkodó hálózatot 19 hoztak létre, de ezek összehangolt működésé-

15

Erre az NFT I. esetében 2004-2006. között 4,3 milliárd Ft-ot fordítottak. A 2008-ra előirányzott összeg 2,3 milliárd Ft. Ebből 200 millió Ft-ot fordítanak egy TV sorozatban, az EU, illetve az UMFT ismertségének növelését célzó, 82 epizódban, összesen 164 percben való megjelenítésére. 16

Az NFÜ vitatja a megállapítást azzal, hogy a TV sorozatban való megjelenéssel a széles közvéleményt akarják megszólítani, céljuk hogy a nézők életszerűen szerezhessenek információt az uniós pályázatokról és azok hatásairól. Ennek méréséhez szükséges előzetes felméréséket azonban nem végeztek. 17

Az NFÜ vitatja a megállapítást, arra való hivatkozással, hogy a kommunikációs kiadások az UMFT teljes összegének mindössze 0,2%-a. Az ellenőrzés megállapítása szerint nem ennek aránya a lényeges, hanem a működési kiadásokat részben fedező technikai segítségnyújtás keretén belüli aránya.

18

Kistérségi megbízotti, falugazdász hálózat, a vidékfejlesztési menedzserek és az NFT házhoz jön.

19

Az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda Hálózat és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Tanácsadó Hálózat.

17


nek célzó megállapodást még nem kötötték meg. A tanácsadás hiányosságára utal – pl. a jogosulatlanság, vagy formai okok miatt – elutasított, visszavont illetve hiánypótlásra 20 utasított pályázatok magas aránya. 21 A pályázókat segítő tevékenység hasznosságáról vagy hiányosságáról alkotott pályázói vélemények adatai csak részben ismertek. A pályázói panaszok dokumentumai 2006. végéig nem álltak rendelkezésre, mert ezek ügyintézését nem központosítottan, a KSZ-ek, IH-k és az OP-kért felelős minisztériumok végezték. Az NFÜ-nél a panaszok kezelése szabályzatban rögzített, szervezeti háttere kialakított. A 2007-től ismert panaszok, illetve felülvizsgálati kérelmek 22 a pályázók számához képest elenyésző volt. Ezek kizárólag a jogszabályban rögzített 23 körbe tartoznak, a szélesebb körű, pl. a működés kapcsán felmerült véleményeket az NFÜ nem kezeli, holott például a legnagyobb KSZ ezeket nyilvántartja. Ez hiányosság, mert – többek között – ezek tükrözik a KSZ-ek működésével szemben felmerülő kifogásokat, és ez lehet a KSZ-ek minősítésének egyik szempontja. Az NFÜ működésén belül – elsősorban finanszírozási okok miatt – az államigazgatási szervektől eltérő – sajátos létszámstruktúrát épített ki. Az alaplétszámon felül, annak mintegy 70 %-át köztisztviselőként, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatták, díjazásukat EU forrásból, azon belül a Végrehajtás OPból biztosítva. Ennek költsége 2007-ben meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. A létszámszerkezet ilyen módú kialakításához háttéranyagként egy általános célkitűzéseket tartalmazó, feladatokra és naturális mutatókra (emberév) bontott normatív alapú, összességében 2,6 milliárd Ft összegű projekt adatlap szolgált. A belső ellenőrzés az előírásoknak megfelelve az elnök felügyelete alá tartozó, független szervezeti egység. Feladatai növekedtek, ezért az EU források felhasználásának ellenőrzését a rendelkezésre álló kapacitás – valamint a speciális jelleg – miatt külső szervezet bevonásával végezte el. A folyamatba épített vezetői ellenőrzés eljárásrendjét kidolgozták, ugyanakkor a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje – a jogszabályi előírás ellenére – nem képezi az SzMSz mellékletét. Az NFÜ szervezetét 2008. februárjában alapvetően átalakították. Ennek keretében – a hazai állami szervezeti rendtől eltérő módon, előtanulmánnyal alá nem támasztva – centralizáltan és közvetlenül az elnök alá rendeltek valamennyi szervezeti egységet. 24 Az elnökhelyettesek száma csökkent, irányítási, felelősségi, felügyeleti hatáskörük megszűnt. 25

20

A részletesen vizsgált projektek pályázói közül volt, aki a hiánypótlási kötelezettségét a nem megfelelő tájékoztatás hiányosságaként rótta fel.

21

Ezek aránya az NFT támogatásoknál, a beadott pályázatok 38 %-át tette ki. Az ÚMFT esetében a mutató javult, 12 %-ra csökkent, de a végrehajtás csak 2007-ben kezdődött. 22

A KSZ-ekhez 250, az NFÜ-höz 332 panasz, és 25 felülvizsgálati kérelem érkezett.

23

A projektjavaslat elutasítása, csökkentett összegű vagy feltételekkel történő támogatása ellen jogszabálysértés, vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén benyújtott panasz.

24

Az átalakítás helyszíni ellenőrzésünk után történt, ezért hosszú távú hatását mélyebben nem tudtuk értékelni.

25

A NFÜ ezt vitatja arra való hivatkozással, hogy az elnökhelyettes közvetlen irányítás hatásköre kollektív irányítási hatáskörben (elnöki értekezlet) valósul meg, és hogy fele-

18


A hatékony mechanizmus alapja, a stabil szervezeti háttér, a szükséges kapacitás, valamint az egységes eljárásrend az NFT I. végrehajtása kezdetén nem teljes körűen volt biztosított. 2004-től az elsődleges feladat az NFT I. fizikai megvalósítása 26 volt, de időbeni végrehajtását a kapacitáshiány, a munkaszervezés hiányossága, 27 vagy a kedvezményezett – például hiánypótlás miatti – késedelme befolyásolta. A vizsgált időszak létszámhelyzetét folyamatos vezetőcserék, nagymértékű fluktuáció 28 és kapacitás hiány 29 jellemezte és jellemzi ma is. Egységes eljárásrend helyett minden KSZ a saját eljárásrendjét alkalmazta. A fentiek miatt (2007-ig) a támogatási döntések elhúzódtak, a kifizetések késtek, 30 például a 90 napon túli kifizetetlen számlák aránya, megközelítette a 80%-ot. A kifizetések késedelme nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a támogatottakat, előfordult, hogy hitel felvételére kényszerültek. Nem teljesítés esetén a szerződések a kedvezményezettekkel szemben rögzítettek szankciókat, de az állam nevében szerződő fél késedelme esetére nem, ennek szabályozása jelenleg is hiányzik. A mechanizmus folyamatát és eszköztárát 2007-től racionalizálták, ezek egyértelműen a működés hatékonyságának növelése irányába mutattak. 2007-ben az ÚMFT eljárásrendjeként bevezetették – a minden közreműködő számára kötelező – Egységes Működési Kézikönyvet. 31 Egyszerűsítették a projekt előrehaladási jelentések rendjét és a szerződéskötések eljárásrendjét. Nőtt a projektjavaslatokat részletesen ismerő és személyes felelősséget viselő értékelők szerepe. A közreműködő szervezetek finanszírozásában a teljesítményelv került előtérbe, mert az NFÜ – az egyes operatív programokhoz – szolgáltatási szerződéseket kötött, ezekben a teljesítmény értékelésére indikátorokat rögzítettek. 32 Az elmaradt, illetve megkésett állami kötelezettség teljesítése miatti késedelmes kifizetések felgyorsítására 2007-ben elindították a „nagytakarítás” programot, ennek eredményeként 2007. őszére 1 %-ra csökkent a 90 napon túli kifizetetlen

lősségi, felügyeleti hatáskörüket az SzMSz pontosan szabályozza. Ilyen hatáskört azonban az SzMSz nem rögzít. 26

Egy 2007. évi ÁSZ jelentés szerint a tevékenység elsősorban pénzügyi szemléletű volt, hiányzott a szakmai monitoring, a költséghatékonyság elemzése háttérbe szorult. 27

A Strukturális Alapok közbenső (2006. június) értékelése szerint a határidők szigorúsága, vagy rögzítetlensége rendkívül kiszámíthatatlan helyzetet teremthet, ami roszszabb, mint egy hosszabb, de valódi határidő.

28

A részletesen ellenőrzött kedvezményezettek közül többen kifogásolták a személycserék miatti nehéz kapcsolattartást.

29

A 2007. évi 259 fős jóváhagyott létszámkeretet év végéig 241 főben határozta meg a 2118/2006. Korm. határozat. Ezért az üres státuszokat nem tölthették be. A 2007. októberi állapot szerint a határozott idejű 384 fős létszámkeretből 21 üres álláshely volt. 30

2006-ig a pályázatok átlagos feldolgozási ideje – esetenként kétszeresen – meghaladta az előírt időtartamot, a szerződéskötések átlagos időigénye pedig az öt hónapot. 31

Az NFT I. kezelésére megmaradt a 22 kézikönyv.

32

A pályázatkezelés finanszírozásának 3 díjtétele, az alapdíj, az átalánydíj, valamint az NFÜ megítélésétől függő sikerdíj. A kiemelt projektek kezelésének finanszírozási elemei az alaptámogatás, valamint szervezeti, illetve vezetői kiegészítő támogatás.

19


számlák aránya. A fentiekben felsorolt intézkedésektől 2007. végére minden OP esetében az n+2-es 33 cél teljesülését várták, ennek ellenére több program esetében fennáll a 2008. évi forrásvesztés kockázata. 34 A korábbinál nagyobb források miatt kiemelt figyelemmel bír a közpénzek védelme. Ez általában a támogatások ellenőrzése révén biztosított volt, kötelezettségét jogszabály írta elő, és rögzítették az IH-k működési kézikönyvei, valamint a kedvezményezettekkel kötött szerződések is. Az ÚMFT eljárásrendjében egységesen rögzítették az ellenőrzési nyomvonalat. Ellenőrzések végrehajtására az NFÜ rendszeresen külső szakértő cégeket is igénybe vett. 35 A Közreműködő Szervezetek (KSZ) tevékenységébe is beépült az előzetes, illetve a (rész)teljesítések ellenőrzése. A kockázatelemzés és a mintavétel megalapozott, jól rekonstruálható gyakorlatának szabályai 2007-től beépültek az eljárásrendbe, és a KSZ-ek is elkészítették ennek módszertanát. 36 A szerződéstől való elállás, vagy túlfizetés esetében a támogatottakkal szemben visszafizetést kezdeményeztek. A Humán Erőforrás Operatív program esetében a visszafizetések a technikai segítségnyújtáshoz 37 kapcsolódtak, ennek szinte valamennyi elemére egy belső ellenőrzési jelentés magas, illetve közepes kockázatú megállapítást tett. 38 A pályázók általi nem teljesítés esetén ugyanakkor kockázatos, hogy a biztosítékadás mértékét a korábbi 120 %-ról 100 %-ra csökkentették, ami enyhítette a pályázók terheit, de nem biztosít fedezetet a követelés összegére. 39 A közbeszerzési eljárások megkövetelése a jogszabályi rendelkezésekhez igazodott. Ugyanakkor gyakorlata gazdaságossági, célszerűségi kérdéseket vet fel. A részletesen ellenőrzött, az NFT I.-ből támogatott logisztikai beruházásoknál egy kivételével a pályázók nem folytattak le közbeszerzési eljárást (esetenként árajánlatot sem kértek be), mert összegük ugyan meghaladta a nemzeti értékhatárt, de döntően nem támogatásból valósultak meg. Ekkor nem kötelező az eljárás lefolytatása, viszont a versenyeztetést (árajánlat bekérést) sem követelték meg. A kisebb összegű, de az értékhatárt meghaladó támogatás ellenére a kompetencia alapú oktatás pályázatoknál az eljárás kötelező volt, mert ezek teljes egészében támogatásból valósultak meg. Ez a közbeszerzésben nem jártas pályázók (oktatási intézmények) számára terhet jelentett, a kezelő, illetve a képzést lefolytató szervezetek pedig nem segítették a pályázókat, például központilag lefolytatott beszerzéssel, illetve nem hívták fel a figyelmet a központosított beszerzésre. 40 (Erre más tárcáknál voltak kezdeményezések.) 41

33

Az EU forrásokat legkésőbb az EU-kötelezettségvállalás évét követő második naptári év végéig a tagállamnak le kell hívnia.

34

Az EU fejlesztési támogatásainak felhasználásáról szóló NFÜ jelentés szerint.

35

Pl. a kedvezményezettek által lefolytatott közbeszerzési eljárások ellenőrzésére.

36

Az ÁSZ uniós támogatások ellenőrzését célzó 2007. évi jelentése.

37

Részben ebből finanszírozzák a működést.

38

A HEFOP IH a saját TS keret felhasználására nem készített programtervet és nem kötött szerződést. Indikátorokat nem rögzítettek. Ellenőrzési nyomvonal nem készült. 39

Amennyiben a pályázó a támogatást felhasználta, de a szerződést felmondták, akkor a ráfordításokat is magában foglaló követelés összege a biztosítékból nem fedezhető. 40

20

A támogatás mintegy harmadát informatikai eszközök vásárlására fordították.


A projektek elektronikus nyilvántartása az EU rendeletek előírásainak megfelelően kiépített, Egységes Monitoring Információs Rendszerben (EMIR) történik, de mellette más rendszerek is működnek, az erre vonatkozó, összehangolt jogszabályi előírásokat 2008. február végével alakították ki. Az EMIR folyamatos üzemeltetésének több szabályzata 2007-ben hatályba lépett, ennek ellenére még nem teljes körű. Elkészült az egységes informatikai stratégia és az EMIR rendszer stratégia tervezete is. Kockázati tényező, hogy hiányzik a szakmai ajánlásnak megfelelő formában dokumentált informatikai biztonságpolitika. Nem biztosított az NFÜ önállósága a több ezer milliárd Ft felhasználását nyilvántartó rendszer felett, mert a működtetést és a fejlesztést külső szolgáltató végzi. Kockázati tényező az adatkezelés biztonsága, mert az adatmódosítások, a lekérdezések közvetlen adatbázis szintű elvégzése a külső fejlesztő, és az üzemeltető cég számára is engedélyezett. Ennek oka, hogy az NFÜ-nél a rendszert, illetve az EMIR adattábláit ismerő informatikai szakember nem áll rendelkezésre, másrészt a fejlesztő cég a jogosultságot, illetve a lekérdezéshez szükséges információkat az NFÜ számára nem adta át. A KSZ-ek sem rögzítették részletesen a munkaköri leírásokban az EMIR-ben végezhető feladatokat. Mindezek felszámolására az NFÜ 2008-ra tervezi a fejlesztő hozzáférését kontrollálni képes üzemeltetői lekérdezés kialakítását, és a külső fejlesztők adatbázishoz való hozzáférésének megszüntetését. Kockázatos az informatikai háttér rendszere. 2008. februárig hiányzott a terület önálló informatikai osztály szintű irányítása, ekkor alakították ki önálló informatikai szervezetet. Az informatikai biztonsági felügyelő feladatait lefektették, azonban személyét az EMIR vonatkozásában csak 2008. februárjától jelölték ki, az intézmény tekintetében nem. Ellentétes az ITB ajánlással, hogy a feladattal az IT főosztályvezetőjét bízták meg, mert ezzel nem biztosított a független szakmai felügyelet. 2007. év közepén felállt az Informatikai Koordinációs Bizottság, és 2007. végére elkészült az informatikai szabályok többsége is, viszont kockázatos, hogy nem készült működésfolytonossági terv. Az EMIR-t folyamatosan módosították, fejlesztették, a külső cég megbízásával, versenyeztetés nélkül, hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás keretében. Legutóbb 2007. februárban kötöttek nettó 2 571 millió Ft összegű keretszerződést. Az NFÜ feladataiban meghatározó ÚMFT végrehajtásának módja az NFT I-hez képest alapvetően megváltozott, annyiban, hogy a pályázati megvalósítás mellett előtérbe került a pályáztatás nélkül, ún. kiemelt projektként történő felhasználás. 42 Ennek rendszerét a Kormány 2007-ben hozta létre. A kiemelt projektek 14 operatív programra támaszkodnak, megvalósításuk erőteljesen centralizált, 43 mert támogatásukról a Kormány dönt. A kiemelt projektek bevezetése nem mond ellent az uniós jogszabályoknak, fogalma az uniós rendeletekben nem szerepel, viszont hazai jogi alapja hiányos, annyiban, hogy a

41

Pl. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a már megszűnt Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kezelt támogatásoknál. 42

Ez az OP-k keretének 1%-a, de ebből két projekt 45 milliárd Ft-ot tesz ki.

43

Ezekre az ágazati miniszterek, a Regionális Fejlesztési Tanácsok, illetve az NFÜ tett javaslatot. Az akciótervi nevesítés nem jelent garanciát a projektek támogatására.

21


jogszabályok csak tágan, regionális vagy országos érdekként definiálják. 44 A javasolt projektek száma, összege nőtt, összetétele bővült, 2008. februárjáig 351 projektről hoztak támogatói döntést, ezek összege 1 651 milliárd Ft, ami a hét éves ÚMFT keret negyede. Megvalósításuk eredménye még nem jelentkezett, mert 2008. elejére csak 6 projektet támogattak 48 milliárd Ft összegben. Új elemként jelent meg 2006-ban, kormányhatározattal elindított tíz „zászlóshajó projekt”, de kormányzati felelősük, költségvetésük, ütemezésük nincs. A kiemelt projekteken belül országos hatású feladatokra 327 milliárd Ft-ot, a közúti infrastruktúra támogatására 487 milliárd Ft-ot, hét fővárosi projektre közel 314 milliárd Ft-ot, három vasúti nagyprojektre 314 milliárd Ft-ot terveztek. A listára nagyprojektek mellett – ellenőrzésünk szerint – inkább kistérségi érdekkörbe tartozó, a regionális programokból átemelt (3-5 számjegyű) útfelújításokat is felvettek (összegük kb. 67 milliárd Ft). és autópálya projektek mellett kis összegű (3,8 millió Ft-os útfelújítás) projektek is előfordulnak. Nem szerepel a listán az NFT I. keretében megkezdett kompetencia alapú oktatás 45 további támogatása, holott ennek dokumentumai hangsúlyozták a képzés fontosságát, ugyanakkor pályázati úton csak a gyerekek összlétszámának elenyésző mértékét (5,1%) érték el. A listán szereplő közoktatási program megvalósíthatósági tanulmányából a költséghatékonyság és a pénzügyi megalapozottság nem ítélhető meg egyértelműen, a pénzügyi költségvetés mindössze két oldal. Szakértői vélemény szerint a kiemelt projektek többségénél a dokumentumok nem adnak támpontot a fejlesztések tartalmának teljes megismerésére. 46 A fejlesztéspolitika ráfordításainak eddigi eredményei még nem értékelhetőek. Az NFT I. megvalósulása késik, a három éves keret összegét szerződésekkel lefedték, de még a program utolsó évében is hirdettek meg pályázatokat. 2007. végén a megkötött szerződések 41%-a zárult le, további 10%-a közvetlenül teljesítés előtt állt, 12%-ára viszont még kifizetés sem történt. A 163 pályázat közül gyakorlatilag kettő tekinthető lezártnak. Az NFT I. forrásainak hasznosulását közbenső értékelésekkel nyomon követik, de a társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatása teljes körűen még nem ismert. Ugyanakkor 2008. elejére már 185 ÚMFT pályázatot hirdettek meg 1 385 milliárd Ft kerettel. Ebből eddig több mint háromezer pályázatot támogattak 68 milliárd Ft összegben. Az NFT I. végrehajtásának tapasztalatai útmutatóak lehetnek az ÚMFT megvalósítására. Egyik legfontosabb célként megjelölt, az egyenlőtlenségek mérséklése csak részlegesen teljesült, annak ellenére, hogy a területi egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében – a 2006. évi adatok alapján – az egy főre jutó támogatás a 4 legfejletlenebb régióban volt a legmagasabb. Viszont – a pályázatok száma és a pályázati összegek tekintetében – a legtámogatottabb régió a legfejlettebb közép-magyarországi volt. A területi egyenlőtlenségeket mutatja az elnyert támogatások kistérségi megoszlásának aránytalansága is. A Strukturális Alapok közbenső értékelése szerint is a fejlettebb települések voltak sike-

44

A kormányrendelet szerint a kiemelt projekt Kormány által egyedileg pályáztatás nélkül jóváhagyott projekt.

45

Képesség az adottságok, a tudás és a tapasztalat különböző élethelyzetekben való alkalmazására. 46

22

Pályázat Előkészítő Munkacsoport véleménye


resebbek a források elnyerésében. A versenyszférán belül a nagyobb szervezetek voltak eredményesebbek. A megcélzott csoportok elérése részlegesen sikerült, mert a GVOP-ból a kis- és közepes vállalkozások csak 14 %-a jutott támogatáshoz. 47 Ehhez hozzáadva a mikro vállalkozások támogatottságát, ez a vállalkozó csoport a lehetséges támogatás töredékét (1,2 %-át) nyerte el. A pályázati támogatásokból állami tulajdonú szervezetek működésére is jutott. 48 Egy jelentés pártpolitikai megoszlásra utalt. 49 A humán erőforrás fejlesztésére fordított támogatások hatékonyságát rontotta a már támogatott intézményeket érintő megszorító (bezárás, összevonás célú) intézkedések. A makrogazdasági mutatók sem igazolták vissza a források eredményes hasznosulását a foglalkoztatási helyzet alakulásában, a vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma 9 ezer fővel nőtt, és elmaradt a különböző forrásokból származó támogatások felhasználása eredményességének nemzetgazdasági szintű értékelése. 50 Mindvégig alul becsülték a pályázók számát, a támogatási összeg igénye mindig és jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, 51 annak ellenére, hogy a pályázók lehetséges számát széles intervallumban becsülték. 52 Ez a források gyors kimerüléséhez, illetve egyes pályázatok idő előtti felfüggesztéséhez vezetett. 53 A hiányzó források kiegészítésére más pályázatok keretéből nem csoportosítottak át, de – a következő év terhére – előrehozás előfordult. A pályázók – ismereteik, tőkeerejük – tekintetében nem egyenlő esélyekkel indultak. A logisztikai beruházások körében a pályázók a pályázat benyújtásakor megkezdhették a beruházást, tőkeerejük révén kivárhatták – gyakran a teljesítést követően – hónapokkal később meghozott támogatói döntést, illetve kifizetést. Ezen a körön belül részletesen vizsgált logisztikai beruházásoknál a kitűzött célok (árbevétel növelés, munkahelyteremtés) teljesültek, de a projektet a kedvezményezettek (nyilatkozatuk szerint) – egy kivételével – támogatás nélkül is megvalósították volna, vagyis önmagukban is fejlődni képes vállalkozások kaptak támogatást. A nem tőkeerős pályázók viszont (például iskolák) a gyakran elhúzódó döntés kivárására kényszerültek. A humán erőforrás támogatások hatékonyságát rontotta és az iskolareformok, valamint a fejlesztések összehangolásának hiányára utal a támogatott intézményeket is érintő

47

A FIT részére történt 2006. év végi előterjesztés szerint.

48

A kompetencia alapú oktatás pályázati felhívásában kikötötték a suliNOVA Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht-val és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht-val való együttműködési kötelezettséget. 49

Az NFÜ által külső céggel készíttetett elemzés szerint a kormánypárti többségű térségek jobban szerepeltek, mint az ellenzékiek. Ezt szó szerint beemelték „a Strukturális Alapok közbenső értékelése” című dokumentumba. Az NFÜ az elemzés felvetését egyik esetben sem kifogásolta.

50

A gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről szóló jelentés (2008) megállapításai.

51

Az NFT esetében 2006-2007. évben tervezett mintegy 6000 pályázatot a beadott pályázatok száma 80 %-kal meghaladta. 52

Az ÚMFT tervezésénél 2007-ben a maximum és a minimum értékek közötti eltérés több mint kétszeres volt. 53

Pl. az ÚMFT 92 pályázatából 2007-ben 7 felhívást függesztettek fel (7 %).

23


megszorító intézkedések (bezárás, átalakítás) bevezetése. 54 (Pl. olyan iskola is kapott, ahol az infrastruktúra elmaradott.) A költségek hatékonysági, gazdaságossági szempontú folyamatos figyelemmel kísérése – az eseti felméréseken túl – nem teljes körűen épült be a döntési folyamatba. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján – az eddigi eredményeken túlmenően – a pályázati rendszer kiadásai, gazdaságossági, célszerűségi szempontok alapján racionalizálhatók. Ennek szükségességére utal, hogy a 2004-2008. közötti időszakban az NFT I. 670 milliárd Ft-os keretén belül az intézményrendszer működési költsége annak mintegy 7 %-a volt. Ennek forrása az EU által 4 %-ban limitált „technikai segítségnyújtás” kerete, a különbözetet a hazai költségvetési forrásból fedezik. Elsősorban az irányítási feladatokhoz kapcsolódó az NFÜ és a KSZ-ek által igénybevett tanácsadói, jogi, pénzügyi szakértői szolgáltatás összege 2007-ben elérte a 2 milliárd Ft-ot. A KSz-ek részére teljesített kifizetések 2007-ben – több mint duplájára – nőttek. 55 A KSz-eknek fizetendő sikerdíjat úgy állapították meg, hogy már alapvető elvárások (például jogszabályi rendelkezések, vagy a határidők) teljesítése esetén 56 (sőt alatta) is fizetik, csak bizonyos mértékű elmaradás esetén csökkentik összegét. A szerződéseket 2007. végén módosították, de nem egységesen, mert egyes KSZ-ek vezetői sikerdíjait függetlenítették a szervezet teljesítményétől. Utóellenőrzés keretében vizsgáltuk a korábbi ÁSZ javaslatok teljesülését. A MeH és az ÖTM a javaslatok alapján intézkedési terveket készített. A javaslatok döntően hasznosultak, például elkészült az Egységes Működési Kézikönyv, ugyanakkor nem hasznosultak az indikátorok teljes körű kidolgozására tett javaslatok. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1.

intézkedjen a 2005-ben kiadott OGY határozatban foglalt elvárásnak megfelelően a fejlesztéspolitika átfogó törvényi szabályozásának előkészítéséről; 57 a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek

1.

kezdeményezze a kiemelt projektek jogszerű, illetve célszerű összeállítása érdekében a besorolás feltételeinek, valamint az országos és regionális érdek fogalmának jogszabályi pontosítását; gondolja át a kiemelt projektek összetételét, annak célszerűségét és tegyen javaslatot átalakítására úgy, hogy azok valóban országos társadalmi,

54

A gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről szóló jelentés (2008.) megállapítása.

55

A kifizetés 2006-ban 473 millió Ft, 2007-ben 1 124 millió Ft volt.

56

6 szempont az átfutási idő betartásához kapcsolódik.

57

A javaslat a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszerének működéséről szóló (2008.) jelentésben is szerepelt.

24


gazdasági érdekeket szolgáljanak, egyúttal biztosítva az elmaradott térségek esélyegyenlőségét; 2.

Intézkedjen, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke saját hatáskörében a) alakítsa ki, illetve tegye teljes körűvé a támogatások felhasználásának teljesítésméréséhez, az elemzésekhez az indikátorok, mutatók előállításának metodológiáját, az indikátorok megfelelő specifikációját, egyértelmű értelmezését, és az ehhez szükséges útmutatókat; b) intézkedjen a kiadások racionalizálása érdekében, ennek keretében a közpénzek védelme érdekében vizsgálja felül a pályázói biztosíték mértékét, alakítsa ki a kiadások folyamatos, gazdaságossági, célszerűségi szempontú nyomon követését; vizsgálja felül egyes kiadásokat, kiemelten a sikerdíj, valamint a vezető sikerdíj megállapításának módszerét, az igénybevett tanácsadási szolgáltatások és a kommunikációs kiadások indokoltságát; c) tegyen lépéseket a pályázók segítése érdekében, ennek körében erősítse a pályázók tanácsadásának hátterét, a pályázatok meghirdetése során mérlegelje a központosított, illetve a központilag lefolytatott közbeszerzések alkalmazásának lehetőségeit; intézkedjen a szélesebb értelemben vett pályázói kifogások kezeléséről; d) kezdeményezze a nyilvántartási rendszer egységes kialakítására vonatkozó jogszabályi előírások módosítását; intézkedjen az EMIR működtetését megalapozó szabályozórendszer hiányosságainak pótlásáról, az EMIR biztonságpolitikájának kialakításáról; készítesse el az üzletmenet-folytonossági tervet; a külső üzemeltetővel koordináltan alakíttassa ki az EMIR-rel kapcsolatban a hozzáférési jogosultsági rendszer működtetését.

25


26


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A FEJLESZTÉSPOLITIKA ALAPJAI, ESZKÖZEI

1.1.

A fejlesztéspolitika jogi háttere A fejlesztéspolitika össztársadalmi jelentőségét alkotmányos rendelkezés is alátámasztja. Az alapvető, a gazdasági rendre, azon belül is a tervezésre, végrehajtásra vonatkozó szabályok törvényben rögzítését a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény írja elő. Egy 2005-ben hozott az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló OGY határozat kimondta, hogy egységes, törvényi szinten szabályozott támogatási rendszert kell kidolgozni. Ehhez kapcsolódva egy 2006-ban kiadott és egy évig hatályban levő kormányhatározat a fejlesztéspolitikáról szóló törvény koncepciójának, illetve a törvény tervezetének előkészítését a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos feladataként jelölte meg. Az alkotmányos rendelkezés, az OGY határozat, valamint kormányzati feladatkijelölés ellenére a fejlesztéspolitika törvényi szabályozása nem valósult meg, ezáltal az Országgyűlés, a Kormány és kormányzati szervek a fejlesztéspolitika tervezésében és végrehajtásában betöltött szerepe törvényi alap nélkül maradt. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint 35. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében az Országgyűlés meghatározza az ország társadalmi gazdasági tervét, a Kormány pedig kidolgozza azt és gondoskodik végrehajtásáról. A 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat szerint: „A támogatási rendszerben ezért össze kell hangolni a magyar költségvetési források és az uniós pénzalapok felhasználásának szabályozását, intézményeit és módszereit…… A tárcák közötti koordinált feladatmegosztáson túl a finanszírozási párhuzamosságok kiküszöbölésére is szükség van azért, hogy egyensúlyi növekedési pályán maradjon a gazdaság, és legyen forrás az Európai Unió által nem finanszírozott célok megvalósítására is. Ehhez az összes európai uniós és hazai állami fejlesztési forrást figyelembe vevő, egységes fejlesztéspolitika kialakítására van szükség, s ennek megfelelően kell kidolgozni a fejlesztési források államháztartási tervezési és lebonyolítási rendjét. Ezért egységes, törvényi szinten szabályozott támogatási rendszert kell kidolgozni, ami mindenekelőtt az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletének módosítását igényli”. A törvény előkészítésének feladatát a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1062/2006. (VI. 15.) Korm. határozat jelölte ki.

A kormánybiztost 2007-től kormányzati szerkezetátalakítás keretében, az önkormányzati és területfejlesztési miniszterré nevezték ki. Feladat- és hatásköréről a 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet rendelkezett. Ezzel egyidejűlég a korábbi kormányhatározatot a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos felmentéséről szóló 1041/2007. (VI. 28.) Korm. határozat hatályon kívül helyezte. Ezzel a törvény készítésére vonatkozó feladat kijelölés nem szűnt meg, mert azt a miniszter hatásköréről szóló rendelet rögzíti, emellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint az NFÜ jogszabályalkotás készítését kezdeményezheti. A hivatkozott OGY határozat megje-

27


lenése óta hatályban van, a törvény előkészítésének felelőse 2006-tól kijelölt, ennek ellenére a fejlesztéspolitika alapját biztosító törvényt nem készítették elő. A rendelet szerint a miniszter – többek között – a kormány fejlesztéspolitikáért felelős tagja és előkészítője a törvények tervezeteinek. Az NFÜ-ről szóló rendelet szerint feladat- és hatáskörében kezdeményezheti az önkormányzati és területfejlesztési miniszternél jogszabály alkotását.

Törvény hiányában különböző szintű jogforrások tartalmazzák a fejlesztéspolitika egyes elemeit, ami a szabályok ismétlésének, illetve joghézagok kialakulásának lehetőségét jelenti. A vizsgált, illetve az azt megelőző időszakban több kísérlet is történt a fejlesztéspolitika átfogó szabályozására, de az érdemi előrelépés elmaradt. Például a tervezésre vonatkozó jogi szabályozás előmozdítása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2005. januárjában előterjesztést készített „A stratégiaalkotás, a –tervezés, a – programozás, valamint a végrehajtás jogi környezetének kialakításáról”, melyben kidolgozta a tervezésről szóló törvény tartalmát, illetve előkészítésének pontos ütemtervét, de a tervezet nem jutott el a közigazgatási egyezetés szintjére.

Az NFH 2005. év elején kidolgozott egy koncepciót a fejlesztési közszerződésekre vonatkozóan, melyről ugyanez év áprilisában szóbeli egyeztetést kezdeményezett az Igazságügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőivel. Ennek során egységes álláspont alakult ki a terület törvényi szintű jogi szabályozásának szükségességéről, mely a fejlesztési támogatások kötelezően szerződéses alapon történő felhasználását biztosítaná. A koncepció szerint a nemzeti fejlesztési tervekben foglaltak végrehajtására az adott programok megvalósítóival a központi kormányzat több évre szóló kötelezettségvállalást tartalmazó szerződésviszonyt alakítana ki. Az új jogintézmény bevezetése erősítené a Kormány decentralizációs törekvéseit, a fejlesztések vonatkozásában megvalósulhat a szerződéses kapcsolatokon alapuló igazgatási együttműködési modell, mely az EU-s költségvetési támogatási eszközök szabályozott, szerződéses alapon történő felhasználásának is feltétele.

A fejlesztéspolitika intézményrendszeréről szóló törvény-tervezet 2006. szeptemberében elkészült, azonban annak Kormány elé terjesztésére nem került sor. A törvényi szabályozás tervezete meghatározza a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre vonatkozó alapfogalmakat, a működési alapelveket, valamint a fejlesztéspolitika kidolgozásában és megvalósításában közreműködő szereplők alapvető feladatait.

Az alapvető alkotmányos szabályozás végrehajtásához szükséges törvény hiányában a fejlesztéspolitikai tevékenység operatív működését – az uniós támogatások felhasználásáért felelős intézményrendszer kijelölését, a pénzügyi lebonyolítás rendszerét, a támogatások monitoringjára vonatkozó előírásokat – alacsonyabb szintű jogszabályok, kormányrendeletek és kormányhatározatok összessége teszi lehetővé.

28


Az országos szintű fejlesztéspolitikai tevékenység ellátására, a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok végrehajtására létrehozott, Ügynökség feladatait kormányrendelet határozza meg. Az Ügynökség felett irányítói jogkört gyakorló fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos feladatait kormányhatározat állapította meg, az irányítással 2007. július 1-jétől megbízott önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörét kormányrendelet rögzíti. A fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztost irányítói jogkörrel felruházó 1072/2006. (VII. 24.) Korm. határozatot a Kormány 2007. június 30-ával hatályon kívül helyezte, a kormánybiztost – a kormányzati szerkezetátalakításra tekintettel – megbízatása alól felmentette.

A 2004-2006-os időszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításának előfeltételeiről és kidolgozásának ütemezéséről, annak elfogadásáról, illetve a magyar gazdaság hosszú távú fejlesztésének megalapozására, a 2007-2013 évek közötti időszakra kidolgozott Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról – a 2246/2002. (VIII. 15.), a 1030/2003. (IV. 9.), illetve a 1103/2006. (X. 30.) sz. – kormányhatározatok rendelkeztek. A hatályos jogi szabályozás fejlesztéspolitikai elemeinek (intézményrendszer, végrehajtás, monitoring tevékenység, ellenőrzés és pénzügyi kérdések) szabályai alapvetően koherensek, alkalmazásuk összehangolt. (Az EU támogatások felhasználását szabályozó rendeleteket az 1. számú melléklet tartalmazza.) Az intézményrendszert, a monitoring tevékenységet, az ellenőrzést és a pénzügyi kérdéseket kormányrendeletek szabályozzák (a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet). Az EU-s jogszabályi keretét az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet határozza meg, és a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal kapcsolatosan a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a 1828/2006/EK bizottsági végrehajtási rendelete tartalmazza. A végrehajtási rendelet részletezi a tájékoztatás, a kommunikációs tevékenység célját, módját. A végrehajtásról miniszteri rendeletben intézkedtek (16/2006. (XII. 28.) MeHVMPM együttes rendelet).

29


1.2.

A fejlesztéspolitika intézmény és feladatrendszere A EU forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitika intézményrendszere az EU direktíváknak megfelelt, a kötelezően előírt szervezeti egységek, – irányító hatóságok, Igazoló Hatóság és Ellenőrző Hatóság, valamint monitoring bizottságok – létrejöttek, működtek. Az Irányító Hatóságok a fejezetek szervezeti keretébe illesztetten működtek, a végrehajtás feladatát a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és közreműködő szervezetek látták el. Az EU Bizottság a fejlesztéspolitikai intézményrendszer formáját nem határozza meg, az irányító hatóságok feladat delegálásával kapcsolatban viszont kiköti az irányító hatósági felelősséget. A tagországok intézményrendszere egységes mintául nem szolgált. A sokszínűséget példázza, hogy Németországban magáncéget, Olaszországban bankot is bevonnak a közreműködő szervezetek közé. Az új tagállamokban is számos eltérő, egyedi megoldás tapasztalható. Nem ritka jelenség a kohéziós politikához kapcsolódó intézményrendszer instabilitása, az egyes kormányváltások vagy más hatások miatt a rendszer átalakítása. Az EU konformitás nyomása, az uniós szabályoknak való megfelelés követelménye az új módszerek alkalmazásának irányába hat, különös tekintettel a korábbi centralizált megközelítést meghaladó partnerség elvének megvalósítására. 58

A 2006. közepéig működő intézményrendszerrel szemben számos kritika fogalmazódott meg, melyek szerint a szereplők a hatékony, gyors, olcsó működés kritériumainak nem feleltek meg. 59 A NFH koordinatív szerepe nem érvényesült, az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek feladatai egységes eljárási rend hiányában átfedték egymást. Az elemzések szerint a szervezeti rendben az IH-k operatív feladatokat is végeztek, a KSz-ek önállósága alacsony szintű volt, a KSz-ek közötti feladatmegosztás nem volt egyértelmű, ezért a pályázók több KSz-szel is kapcsolatban álltak. A KSz-eket nem teljesítményalapon, hanem benyújtott számlák alapján, többcsatornás rendszerben finanszírozták. Az ügyintézés időtartama elfogadhatatlanul hosszú volt. Az intézményrendszer működését feszített létszám, az állomány cserélődése, a 10-20 % közötti fluktuáció jellemezte. A 2006-2007. években az intézményrendszer alapvetően átalakult, melynek célja a támogatások felhasználása hatékonyságának és eredményességének növelése volt. Az irányító hatóságok funkcionális feladatainak összevonása, a működés koordinálásának kedvezőbb feltételei az intézményrendszer működési hatékonyságának növekedését célozták meg, a változtatások során értékelték és hasznosították a korábbi működési tapasztalatokat. A cél elérése az eltelt idő rövidsége miatt nem ítélhető meg.

58

MTA VKI sajtótájékoztató az Új politikairányítási módszerek az EU-ban az EU kohéziós politika példáján, 2007. október 1. 59

ÁSZ teljesítményellenőrzés 2006. szeptember, az NFH megbízásából készült az I.NFT intézményrendszer félidei értékelése, az I.NFT intézményrendszerének kapacitás és költségfelmérése (2006).

30


A NFH általános jogutódjaként 2006. július 1-ével – létrejött az NFÜ, párhuzamos – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, valamint a fejlesztéspolitikai kormánybiztos – irányítása alatt. Az új szervezeten belül kaptak helyet (az AVOP irányító hatóság kivételével) az operatív programok irányító hatóságai, melyek feladatait addig minisztériumi főosztályok látták el. Az NFÜ-t 2007-től kormányzati döntés 60 az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alá helyezte. 61 Ezzel megszűnt az irányításában addig tapasztalt párhuzamosság. Az NFÜ felállítása, és az irányító hatóságok integrálása, átláthatóbb, egységesebb intézményrendszer működésének alapjainak megteremtését célozták. Az irányító hatóságok programszintű feladatokat látnak el. A hatékonyság növelését célozta a korábbi párhuzamos feladatellátás, a felelősségek közötti átfedések megszüntetése. Az irányító hatóságok a rendszerszintű, illetve stratégiai feladatok ellátásáért felelnek, a pályáztatás operatív feladatai a közreműködő szervezetekhez kerültek, amelyek önállósága az egylépcsős döntések bevezetésével megnőtt. Megszűnt a közreműködő szervezetek közötti funkcionális munkamegosztás, ami nehézkessé tette a pályázati rendszer működését.

A fejlesztéspolitika végrehajtásának intézményi háttere szerteágazó. A projektszintű feladatokat más tárcák (MeH, SzMM, EüM, OKM, KvVM, GKM), felügyelete alatt működő, közreműködő szervezetek látják el, ezek száma 2007. végén 15 volt. Az államháztartásért felelős miniszter (pénzügyminiszter) alá tartozik az Igazoló Hatóság, illetve az Ellenőrző Hatóság. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (ÖTM) irányítja az NFÜ-t, a miniszterek által véleményezett előterjesztést nyújt be a Kormány részére az NFT-ről, az operatív programokról, az akciótervekről, a nagyprojektekről, az 5 milliárd Ft-ot meghaladó támogatásra javasolt, valamint a kiemelt projektekről. Az ágazati miniszterek feladatai között elsődlegesen a szakmai felelősségükbe tartozó operatív program és akcióterv kidolgozásában való részvétel, továbbá az operatív program tartalmára, módosítására való javaslattétel szerepel. Az államháztartásért felelős miniszter feladata a támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrző hatósági és igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. A monitoring bizottságok az operatív programok végrehajtását követik nyomon. A bizottságba többek között tagot delegál az irányító hatóság, az érintett miniszterek, a közreműködő szervezetek, az államháztartásért felelős miniszter, az érintett regionális fejlesztési tanácsok, az OÉT munkavállalói és munkáltatói oldala.

A fejlesztéspolitikai források felhasználásának ellenőrzésére az Országgyűlés eseti bizottságot hozott létre. Ellenőrzési felhatalmazását beszámoltatás formájában gyakorolta, de munkájáról határozati javaslatot nem fogalmazott meg, illetve nem tett javaslatot.

60

A 171/2007. (VI. 29.) Kormányrendelet.

61

Az NFÜ, az ÁSZ jelentés tervezet készítésének időszakában (2008.) lezajlott kormányzati intézkedést követően, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik jogutódjaként létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot felügyelő miniszter irányítása alá került.

31


A közreműködő szervezetek (KSz) a többségi állami tulajdonban lévő szervezetek (zrt-k, kht-k), valamint regionális fejlesztési ügynökségek. A szervezetek száma a korábbi 22-ről összevonások révén 15-re csökkent, ebből 8 a különböző minisztériumok, 7 a regionális fejlesztési tanácsok tulajdonában van. A KSzek legfőbb feladatai a támogatási szerződések megkötése, a projektek megvalósulásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, folyamatba épített ellenőrzések végzése, szabálytalanság kezelési rendszer kialakítása, működtetése. (A közreműködő szervezeteket és létszámukat a 2. számú, míg a közreműködő szervezetek operatív programokban való részvételét a 3. számú melléklet mutatja.) A változások ellenére a célszerű feladatelosztás feltételéül szolgáló tervezési, végrehajtási feladatok törvényi definiálása, az állami feladatrendszeren belüli helyének meghatározása terén továbbra is hiányosságok állnak fenn. Ezen belül a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői közötti feladatmegosztást, delegálást nem egy egységes rendelet, hanem – több – kormány és ágazati rendeletek, illetve kormányhatározatok szabályozzák. A szabályozás másik jellemzője volt a (kivéve a (16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendeletet) a folyamatos módosítás. A NFÜ feladatait a 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) végrehajtásáért felelős intézményrendszer működésének szabályait a 2004-2006. programozási időszakra az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. NFT) intézményrendszerét a 2007-2013. közötti programozási időszakra a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet és más miniszteri rendeletek határozzák meg. Az utóbbit már öt hónappal hatálybalépését követően megváltoztatták, de a többi rendelet esetében is előfordult, hogy 20062007. években 3-szor módosították. A fejlesztéspolitika megvalósításával összefüggő egyes szervezeti kérdésekről, testületek, bizottságok létrehozásáról, működtetéséről kormányhatározatok rendelkeztek.

Az egyes szintekre leosztott kompetenciák, a számon kérhetőséget biztosító – javaslattételi, véleményezési, előterjesztési, döntési – felelősségek egyértelműen nem követhetők nyomon. A magas szintű értékelő – a kormányhatározat szerint évente legalább 3 alkalommal ülésező - Nemzeti Fejlesztési Tanács, valamint a véleményező testület (FIT), állásfoglalásainak, javaslatainak a hasznosulása, valamint a döntési folyamatba való beépülése nem volt nyomon követhető. A FIT ülésein felvetődött problémák (például a tárca egyeztetés elmaradása, a feladatok tisztázatlansága az irányító hatóság és a tárcák között, a támogatási szerződések késői megkötése stb.) megoldására és számonkérésére utaló dokumentumok hiányoztak.

A Kormány a fejlesztési tervezés és végrehajtás legszélesebb társadalmi érdekekkel történő összeegyeztetése, továbbá a fejlesztéspolitikai tervezés, valamint - az Európai Unió pénzügyi alapjainak igénybevételéhez szükséges, illetve a kizárólag hazai kormányzati finanszírozású - fejlesztési tervek elkészítésének összehangolása érdekében létrehozta a Miniszterelnöki Kabineten belül működő Nemzeti Fejlesztési Tanácsot (Tanács), mint a Kormány tanácsadó testületét (1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozat), valamint a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet (FIT), mint javaslattevő, véleményező, dön-

32


tés-előkészítő, koordináló szervet (1065/2006. (VI. 29.) Korm. határozat). Ezek titkársági feladatait az NFÜ látja el. A két testület között átfedés van annyiban, hogy a Tanács tagjai a FIT állandó meghívottjai. A Nemzeti Fejlesztési Tanács értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, az EU irányelvek érvényesülését. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület javaslatot dolgoz ki a NFT tervezésére és végrehajtására vonatkozóan, véleményezi az operatív programokat, az akcióterveket, a pályázatok tartalmát, nyomon követi a megvalósulásukat, a közreműködő szervezetek feltételrendszerét. A Nemzeti Fejlesztési Tanács a regionális fejlesztési tanácsok képviselőiből, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjaiból, valamint a miniszterelnök által felkért szakértőkből áll, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai. Ez utóbbi testület tagjai a monitoring bizottságok elnökei és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos.

Az NFÜ SzMSz-ét az átalakítások kapcsán csak megkésve 2008. februárjában aktualizálták, annak ellenére, hogy a szervezet 2007. közepétől az ÖTM felügyelete alá került. A 2008-tól hatályba lépett SzMSz centralizáltan és közvetlenül az elnök alá rendelte valamennyi szervezeti egységet. Az új szervezeti felállás helyszíni ellenőrzésünket követően hajtották végre, ezért hatását még nem mérhettük fel. Ugyanakkor ellenőrzésünk véleménye szerint az átalakítás során az irányításból célszerűtlenül, teljesen kimaradt egy felső vezetői (elnökhelyettesi) szint, valamennyi irányítási feladat és felelősség centralizáltan elnöki hatáskörbe került. A korábbi négy helyett két elnökhelyettesi funkció maradt, szerepük súlytalanná vált, feladataikból kimaradtak az irányítási, felelősségi hatáskörök, gyakorlatilag szervező, koordináló szerepet töltenek be. A két funkciót a szervezeti séma sem tünteti fel, tevékenységüket az Elnöki Értekezlet keretében látják el.

1.3.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működése Az intézményrendszeren belül a tervezési és végrehajtási feladatok szempontjából meghatározó szerepet tölt be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a pályáztatás operatív feladatait végző KSz-ek. Az átalakítással a végrehajtás koordinációjának feltételei javultak, viszont a minisztériumok és az NFÜ közötti együttműködés továbbra sem problémamentes. Például a FIT 2007. október 20-án kelt emlékeztetője utal az NFÜ és a minisztériumok közötti koordináció, előzetes egyeztetés hiányára a 2007. nyarán akciótervben nevesített kiemelt projektekkel kapcsolatban. Ugyanis a FIT elé benyújtott előterjesztés a tárcák véleményét nem tükrözte. Az intézményrendszer működési gyengeségei a strukturális változásokat indokolták, de hiányzott a célok (pénz elköltése /abszorpció/, hatékonyság, szabályszerűség, eredményesség) előzetes, a mérhetőséget biztosító számszerűsítése, a hosszabb távú koncepciót magában foglaló hatáselemzés. A 2004-2008. közötti időszakban a NFT I. 670 milliárd Ft-os keretéhez viszonyítva az intézményrendszer működési költsége nagyságrendileg 7 % volt, az EU által 4 %-ban limitált „technikai segítségnyújtás” intézményfejlesztési

33


keretével szemben, a különbözetet hazai költségvetési források fedezték. Az intézményrendszer működésében megjelent a teljesítményelv. Ennek érvényesítését szolgálja, hogy az NFÜ és a közreműködő szervezetek között 2007. folyamán létrejött megállapodások (a jellemzően pályázatos támogatási konstrukciók kezelésére vonatkozó szolgáltatási szint típusú szerződések, illetve a nagyprojektek és a kiemelt projektek kezelésére vonatkozó támogatási szerződések) teljesítményindikátorokat rögzítenek, a szervezet sikerdíjat, illetve kiegészítő támogatást teljesítésének függvényében kap. Az NFÜ és a közreműködő szervezetek megállapodásaiban hangsúlyt kapott a határidők betartása: a sikerdíj alapjául szolgáló teljesítményindikátorok közül hat szempont az átfutási idők betartásához kapcsolódik, holott ezek teljesítése a KSz részéről alapvető követelmény, másrészt nagyban múlik a pályázó hozzáállásán. Az NFÜ 2007. végén módosította a szerződéseket oly módon, hogy a vezetői sikerdíjak tekintetében nem egységes követelményeket alkalmazott. Például a Dél-dunántúli RFÜ esetében a vezetői sikerdíjat függetlenítette a vezető irányítása alá tartozó szervezet teljesítményétől, más esetekben például VÁTI esetében ez a szempont megmaradt. A hatékonyság, az olcsó működés, a pénzfelhasználás eredményességének mérése, a tapasztalatok elemzése, a következtetések levonása további intézkedéseket igényel. A működés költségeinek folyamatos figyelemmel kísérése, számszerűsítése – az eseti felméréseken túl – nem épült be az NFÜ napi tevékenységébe. A pénzfelhasználás eredményességének mérése – indikátor rendszer hiányában (a NFT I.-re egyáltalán nem dolgoztak ki) – nem volt biztosított, nem váltak rendszeressé a munka javítását szolgáló értékelések. Az eredményesség hangsúlyos kezelését nem kényszeríttette ki, illetve nem kérte számon az NFÜ-től külső, a fejlesztéspolitikai célok teljesülésének figyelemmel kísérésére hivatott testület (például a Tanács). Az NFÜ a 2006. közepétől indult szervezeti változások, az ezzel járó vezetői személycserék, az erőteljes fluktuáció, a be nem töltött munkahelyek miatti szűk létszámkapacitás következtében nem tudott folyamatosan stabil, kiszámítható hátteret biztosítani a feladatellátáshoz. Az NFÜ létrehozásakor az irányító hatóságok szakemberállományát átvette, ennek eredményeként állományi létszáma 2006. év elején, az integrációt megelőzően 179 fő volt. A 2007. évi 259 fős jóváhagyott létszámkeretet év végéig 241 főben határozta meg a 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat. Ennek érdekében a szervezeti egységeknél üresen álló, vagy megüresedő státuszokat elnöki utasítás alapján nem tölthették be (ez a határozott idejű foglalkoztatottakra nem vonatkozott). A 2007. októberi állapot szerint a határozott idejű 384 fős létszámból 21 üres álláshely volt. Az átlagos állományi létszám 2006-ban 312 fővel, 2007-ben 380 fővel realizálódott. A létszámhiány elsősorban a minisztériumoktól felülvizsgálat nélkül átvett IHknál (kivéve a Koordinációs IH-t, amely nem más minisztériumból került átvételre) mutatkozott. Például a Koordinációs Irányító Hatóságnál 4, a Regionális Fej-

34


lesztési Programok IH-nál 8 betöltetlen álláshely volt. A Humán Erőforrás Programok IH-t 33 fővel vették át, de létszáma – 5,5-szeres feladatbővülés miatt – 2008. március 1-től 65 főre nő. A Belső Ellenőrzési Főosztály szűkös kapacitásánál fogva a rendszerellenőrzési feladatait 2007-ben külső szakértő bevonásával végezte. A belső ellenőrzés az IH-k átvétele kapcsán a kibővült feladatokat a munkaterv módosításával, de feladat elmaradás mellett, – 2006. évben 6 fő, ebből 1 részmunkaidős, 2007. évben 7 érdemi munkatárs foglalkoztatásával – oldotta meg.

Az NFÜ valamennyi szervezeti egységét intenzív fluktuáció jellemezte. A 2006. évben kilépett 52 fővel szemben 2007. októberéig 63 fő távozott az NFÜ-ből. Az IH-knál kockázati tényező, hogy az IH vezetők változtak. A kimagasló fluktuáció oka – az exit interjúk alapján – a szervezeti változások, a versenyszféra elszívó hatása, a munka mennyiségének, tempójának és a javadalmazásnak az aránytalansága, a külföldi munka vonzereje volt. Például a miniszteri kabinetbe 5 fő távozott.

Sajátos volt az NFÜ-nek az államigazgatási szervekétől eltérő létszámstruktúrája, ami elsősorban finanszírozási okokra vezethető vissza. A 241 fős létszám 70 %-át – mintegy 170 főt – határozott idejű 2-3 éves foglalkoztatás keretében köztisztviselőként, szerződéssel foglalkoztatták, díjazását EU forrásból biztosították. A létszámszerkezet ilyen módú kialakításához háttéranyagként egy általános célkitűzéseket tartalmazó, feladatokra és naturális mutatókra (emberév) bontott normatív alapú projekt adatlap szolgált. Az NFÜ a határozott idejű foglalkoztatás fedezetét a Technikai Segítségnyújtás OP keretére benyújtott 2,6 milliárd Ft összegű projekt révén biztosították. A projekt keretében szükséges biztosítani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az ÚMFT és operatív programokhoz kapcsolódó feladatainak hatékony, eredményes ellátásához szükséges adminisztratív, humán, technikai kapacitás rendelkezésre állását és finanszírozását.

Az NFÜ-t érintő szervezeti változásokat SzMSz-ben nem követték, a 2006. végén a MeH-et vezető miniszter által jóváhagyott SzMSz-t nem aktualizálták. Annak ellenére, hogy az NFÜ 2007. közepétől az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelete alá került. Az NFÜ elnökének közvetlen irányítása alá tartozik többek között a Központi Pénzügyi Szerződéskötő Egység (KPSZE, angol rövidítése CFCU), amelynek 2004től része – részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként – az EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egysége (EKKE). Az EKKE, mint kormányzati tanácsadó – és az NFÜ-től szakmailag független szervezet – a társfinanszírozott projektek és tenderek minőségbiztosítását és közbeszerzési vizsgálatát látja el, valamint biztosítja a teljes összhangot a közösségi szabályozással. Az NFÜ-n belüli helye, irányítása 2007-ig ellentmondásos, a hatáskörök tisztázatlanok voltak. A CFCU a Magyar Államkincstár szervezetében alakult meg 1999-ben a Phare program új, decentralizált végrehajtási rendszerének részeként. 2005-től a CFCU kezeli a Schengeni Egyezményhez kapcsolódó, valamint az EGT és Norvág Finanszírozási Mechanizmusok programhoz kapcsolódó pályázatokat is.

35


Az NFÜ SzMSz-e szerint a KPSZE szakmai tevékenységét, az Ügynökség szakmai felügyeletétől függetlenül látja el. A KPSZE közalkalmazott munkatársai felett a munkáltatói jogok gyakorlását a KPSZE főosztályvezető besorolású igazgatója végzi. Az igazgatót a Nemzeti Programengedélyező nevezi ki, de a munkáltatói jogokat az Ügynökség elnöke gyakorolta felette. Az EKKE a KPSZE szervezeti egysége, de szakmai tevékenységének felügyeletét az előcsatlakozási források felhasználásáig a Nemzeti Programengedélyező, a csatlakozás utáni források vonatkozásában pedig az NFÜ elnöke látta el.

A lobbytevékenység, azaz a megbízás alapján üzletszerűen folytatott érdekérvényesítés, közhatalmi döntés befolyásolását célzó tevékenység vagy magatartás jogszabályi alapját a 2006. évi XLIX. törvény teremtette meg. A törvényben foglaltak végrehajtását kormányrendelet szabályozza. Az Ügynökségen a lobbisták fogadásának rendjét a 4/2006. (X. 12.) elnöki utasítás határozza meg a törvény előírásaival összhangban. A lobbizással kapcsolatos gyakorlati kérdésekről, az eljárásokról részletes belső tájékoztató készült. Az NFÜ-nél lobbizásra, illetve lobbista fogadására nem volt példa. A törvény hatálya azokra a piaci szereplőkre terjed ki, amelyek megbízás alapján, üzletszerűen fejtenek ki lobbytevékenységet az Országgyűlésnél, a Kormánynál, az önkormányzatoknál, valamint ezek felügyelete alá tartozó szerveknél vagy személyeknél, illetve olyan jogi személyekre is, amelyek rendelkeznek lobbizással foglalkozó szervezeti egységgel, és nyilvántartásba vetetik magukat. A törvény végrehatásáról rendelkező 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet határozza meg például a lobbisták, illetve a lobbyszervezetek nyilvántartását vezető szerv vagy szervek kijelölését. A személyes meghallgatás biztosításának, gyakorlásának körülményeit, az illetékes személy meghatározását, a meghallgatás elutasításának eseteit, eljárási követelményeket, a munkatársakra vonatkozó korlátozásokat, összeférhetetlenségi előírásokat belső tájékoztató rögzítette.

A fejlesztéspolitika végrehajtása megfelelő koordinációt, megalapozott döntéseket igényel, ennek elengedhetetlen feltétele egy fejlett informatikai háttér. Ennek irányító szervezeti feltételeinek kiépítése az NFÜ-ben megkésett, csak 2008. februárja után alakították ki a hagyományos informatikai szervezetet (osztály, főosztály), addig az informatikai feladatokat a Gazdasági Ügyekért Felelős Elnökhelyettes (GÜFE) koordinálta. Az NFÜ az önálló informatikai főosztályt csak 2008. februárjától alakította ki. Hiányzott az informatikai terület kontrollja is, mert az ITB 12. számú szakmai ajánlásnak megfelelően az informatikai biztonsági felügyelő feladatait ugyan lefektették, azonban a személyét (csak az EMIR vonatkozásában, az intézmény tekintetében nem) csak 2008. február 1-től jelölték ki. Az ajánlással ellentétes, hogy az informatikai biztonsági felelősi feladatok ellátásával az IT főosztályvezetőjét bízták meg, ami nem tesz eleget a független szakmai felügyelet elvárásának. 2007. közepén NFÜ elnöki utasítás létrehozta az informatikai beszerzések, fejlesztések, üzemeltetési feladatok koordinálására az Informatikai Koordinációs Bizottságot (IKB), ami havi rendszerességgel tárgyalja az NFÜ informatikai területét érintő feladatait, kialakítja a prioritásokat. Az IKB vezetője a GÜFE, tagjai az elnök helyettesek és a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (KPSZE) vezetője.

36


Az NFÜ informatikai terület működése, szabályozottsága körében pozitívum, hogy a 2007. őszén hatályba lépett informatikai szabályok többségét kialakították, és elkészült az intézményi informatikai stratégia. Kockázatos, hogy a szervezet még nem rendelkezik hatályos Működésfolytonossági tervvel, és az EMIR IBSZ mellett nem került a szakmai ajánlásoknak megfelelő formában dokumentálásra az informatikai biztonságpolitika. Az NFÜ informatikai terület üzemeltetése, karbantartása heterogén. 2007. októberéig az ügynökség elhelyezését biztosító két irodaházban az informatikai alap infrastruktúra üzemeltetését, karbantartását az Ügynökségről szóló Kormányrendelet alapján a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Informatikai és Telekommunikációs Főosztály (KSZF ITF) biztosította, díjazásmentesen. Ezt követően a szolgáltatást a KSZF ITF már megállapodás alapján, és díjazás mellett (bruttó 26,4 millió Ft) végzi, további két irodaházban más külsős vállalkozók biztosítják összesen havi bruttó 761 E Ft díjazás ellenében. Az NFÜ is és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) is önálló, független informatikai hálózatot alkot, az adatok, információk számára az informatikai kapcsolatot a hálózatok között az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja. Az NFÜ informatikai hálózatában a korszerű, homogén hardver és szoftver struktúra fenntartását biztosítja, hogy az informatikai fejlesztésre, eszközbeszerzésre a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Informatikai és Telekommunikációs Főosztállyal történt (KSZF ITF) egyeztetés után került sor.

1.4.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdálkodása Az NFÜ költségvetési tevékenysége, gazdálkodása szorosan összefüggött az általa kezelt előirányzatokhoz kapcsolódó feladataival. Az EU források 2006-ban a központi költségvetés a XIX. EU Integráció fejezetében és az egyes költségvetési fejezetek előirányzatai között szerepeltek, ezek felett az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter rendelkezett. 2007-től a XIX. EU Integráció fejezet előirányzatai, valamint a fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen, illetve alcímen jóváhagyott előirányzatok feletti tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke gyakorolta.

A 2007. évre vonatkozó költségvetési törvény az EU előirányzatok kapcsán – az egyébként a fejezetek felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó – tervezési, előirányzat- módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási és ellenőrzési kötelezettséget és jogot az NFÜ elnöke számára tartotta fenn, míg a szabályozási jogokat és kötelezettségeket az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe utalta. Az előirányzatok közvetlen ellenőrizhetősége azonban nem érvényesülhetett, mert az NFÜ 2007-től az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alatt állt. Mindez megnehezítheti az uniós támogatások költségvetésben történő felhasználása során a felelősségi szabályok érvényesülését és a nemzeti fejlesztési terv végrehajtásának nyomon követését.

37


Az előirányzatok különféle szakmai fejezeteknél történt megtervezése nem volt indokolt, mert a szaktárcáknak a támogatások kezelésével kapcsolatosan nincsenek jogszabályban előírt feladataik. Emellett az előirányzatok egységes kezelését, megjelenítését, az adatok pontosságának biztosítását, a beszámolók formai és tartalmi áttekinthetőségét korlátozta, hogy a 2006. évi zárszámadáshoz a 8 fejezetnek 30 költségvetési beszámolót kellett készíteni. A 2008. évi költségvetési törvény már – új néven – Uniós fejlesztések fejezetben jelentek meg az NFÜ által irányított operatív programokhoz, az Új Magyarország Fejlesztési terv programjaihoz, az Európai Területi Együttműködés, a Kohéziós Alap és a Közösségi kezdeményezések programjaihoz tartozó előirányzatok. A fejezet tervezési, szervezési és intézmény-felülvizsgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben, azt a tervezési köriratban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, a gyakorlati tapasztalatok alapján, a bázisadatokból kiindulva végezték el. Az NFÜ jogelődje részére 2006. évre a költségvetési törvény 2080,9 millió Ft kiadást hagyott jóvá, amely 3781,7 millió Ft-ra teljesült. A 2007-es költségvetési évre jóváhagyott kiadási előirányzat 2712,3 millió Ft volt. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésében az EU Integráció fejezet kiadási előirányzata 65 656 millió Ft. Ez az Ügynökség működési és felhalmozási előirányzata, illetve az EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett összege.

A fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1062/2006. (VI. 15.) Korm. határozat 4. a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtása érdekében az NFÜ megállapodást kötött az ÖTM-mel, GKM-mel és az SzMM-mel a kormányhatározatban foglalt feladatokhoz kapcsolódó források átvételéről. A források átadása és átvétele az ÖTM és az NFÜ között nem volt teljes körű – az ÁSZ jelentés 62 szerint – a két fejezet közötti egyeztetési folyamat elhúzódása miatt. Az NFÜ 2006. évi éves beszámolója nem tartalmazta az ÖTM-től átvett eszközöket. Az NFÜ a 2006. évi intézményi elemi beszámolóját – a Számviteli Politikájában rögzített február 20-a helyett – egy hónapos késéssel, 2007. március végére készítette el. Az NFÜ 2006. évi beszámolójának financial audit módszerével történő felülvizsgálata eredményeként az ÁSZ ellenőrzés megállapította, hogy a beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felelt meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatta. Az immateriális javak és tárgyi eszközök sorokat nem 2006. év végi, hanem szeptember 30-ai fordulónapra készített leltárral és a fordulónapot követő állományváltozások mérlegsoronkénti kimutatásával támasztották alá. A 2006. december 31-ei fordulónappal készített beszámoló mérlegéből az immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegsorok leltárral csak részben voltak alátámasztottak.

62

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzéséhez készült Függelék.

38


Az NFÜ működéséhez szükséges alapvető belső szabályzatok csak 2006. november 30-án léptek hatályba, addig a jogelőd szervezet szabályzatait alkalmazta. Ellenőrzésünk időpontjában, 2007. végén még hiányzott több, így például a Közbeszerzési Szabályzat és a Közszolgálati Szabályzat. Az igazgatási, irányítási feladatok ellátását részben külső megbízásokkal látták el, a szerződéseket minden esetben konkrét feladat elvégzésére kötötték. A megbízások jellemzően, például pénzügyi szakértői, tanácsadási feladatok ellátására, konzultáció vállalására, továbbá adminisztrációs, és adatrögzítési tevékenység végzésére irányultak. Az ellenőrzés részére készített kimutatás szerint a tanácsadási, (pénzügyi) szakértői feladatok ellátására (projektekkel kapcsolatos értékelési feladatok, szabályzat/eljárásrend/kézikönyv kidolgozása, stb.) vonatkozó, 2007. évi megbízások díjazása meghaladta a 677 millió Ft-ot. Ügyvédi megbízások (jogi tanácsadás, véleményezés, szerződés-előkészítés) keretében közel 120 millió Ft kifizetésére vállaltak szerződéses kötelezettséget.

A kifizetések teljesítése előtt minden esetben megtörtént a szakmai teljesítés igazolása, ugyanakkor nem alakították ki a megbízási szerződések tárgyát képező dokumentumok (szakértői, szakmai anyagok, tanulmányok, jelentések, elemzések) fizikai átadásának egységes rendjét, valamint iratkezelési szempontból biztonságos, központi nyilvántartását. A fentiek alapján a hozzáférhetőség és a vagyonvédelem biztonsága nem kielégítő.

1.5.

Az ellenőrzési rendszer működése Az EU támogatások hazai többszintű ellenőrzési rendszerének feladatait, kapcsolatát, egymásra épülését Korm. rendelet (281/2006. (XII. 23.), tanácsi és bizottsági rendelet (1083/2006. EK rendelet, 1828/2006. EK rendelet az általános rendelkezések végrehajtásáról), valamint PM útmutató tartalmazza. Ezen kívül az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az ÁSZ végez a támogatások felhasználását és a rendszer működését célzó ellenőrzéseket. Az első szinten a KSZ-ek ellenőrzik a támogatás felhasználását a projekt gazdáknál. Dokumentumok alapján teljes körűen, illetve a helyszínen mintavétel alapján. Az IH-k mintavétel alapján ellenőrzik a KSZ-ek tevékenységét. A második szinten a KEHI ellenőrzi a rendszer működését, valamint a támogatás felhasználását az intézményrendszerben (KSZ, IH, Kifizető/Igazoló Hatóság) és a projekt gazdáknál a források legalább 5 %-ára kiterjedően. A KEHI az Európai Bizottság részére küld jelentéseket, véleményeket a programok megvalósításának elején, a megvalósítások során rendszeresen, és a megvalósítás végén.

Az NFÜ Belső Ellenőrzési Főosztályának (BEF) fő tevékenysége – a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és éves belső ellenőrzési terv, valamint a nemzetközi belső ellenőrzési standardok alapján - az Ügynökség belső ellenőrzése, valamint rendszerellenőrzések végzése az EU támogatások lebonyolításában résztvevő szervezeteknél és a kedvezményezetteknél. A BEF funkcionálisan független szervezeti egység, mely – az Áht. 121/A §. (3) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban – az Ügynökség elnökének közvetlen felügyelete alatt működik. Felkérés alapján - részt vesz a szabálytalanságok kivizsgálásában és az NFÜ elnök felkérésére soron kívüli ellenőrzéseket végez.

39


Az ellenőrzési szervezet vizsgálja az Ügynökség működésével kapcsolatos belső szabályzatok és eljárásrendek gyakorlati alkalmazását, továbbá az uniós támogatások szabályszerű és hatékony felhasználását.

Az ellenőrzések rendjéről elnöki utasítással közzétett belső szabályzat és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezik. Az új ellenőrzési szervezetre érvényes belső szabályzat elfogadására csak egy évvel később került sor. Ez idő alatt a jogelőd NFH szabályzatait alkalmazta. Az NFÜ megalakulásával és az IH-k integrálásával együtt járó szervezeti átalakulások miatt a BEF feladatköre növekedett (a BEF látja el az IH-k tevékenységének belső ellenőrzését is) ezzel együtt, létszámbővítés hiányában, az egy főre jutó ellenőrzések száma is növekedett. 2006. októberétől a BEF végzi a külső ellenőrzések koordinációját is. A szervezeti változással összefüggő feladatbővülés miatt módosított 2006. évi ellenőrzési tervben növekedett a tervezett ellenőrzések száma. A 2007. évi tervet a párhuzamosságok és időbeli egybeesések elkerülése érdekében módosították az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság (ÁBPE) EU Támogatások Albizottság által végzett felülvizsgálat alapján, valamint a KEHI által - két ellenőrzés lefolytatására – tett javaslatnak megfelelően. Az ellenőrzési terv összeállítása során fontos szempont volt, hogy az IH-kat egyenlő mértékben ellenőrizzék, valamint az, hogy az IH-kat érintő legkockázatosabbnak ítélt – eredetileg 2006. évre tervezett – ellenőrzéseket végrehajtsák.

A 2006. év folyamán, illetve a 2007. évben – a helyszíni ellenőrzés befejezéséig – 11 tervezett, ezen belül 7 rendszer ellenőrzést és 3 soron kívüli ellenőrzést hajtott végre. Nem végzett viszont – az ÁSZ hatáskörére hivatkozva – fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó megbízhatósági ellenőrzést. Az uniós támogatások rendszerellenőrzéseiben érintett közreműködő szervezeteket és lebonyolító testületeket kockázatelemzés alapján választották ki. Az uniós támogatások rendszerellenőrzése keretében vizsgálták többek között a Strukturális Alapok kifizetési folyamatát, a monitoring és a szabálytalanságkezelés folyamatát a gyakorlatban az ERFA és EQUAL projektek körében, a KEHI ellenőrzése során feltárt közbeszerzési szabálytalanságok gyanúja alapján a KSz-ek által kezelt GVOP projektek közbeszerzéseit, illetve azok elmaradását.

Az ellenőrzési munka során érvényesítendő folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) eljárásrendjének - Ámr. alapján 2004. január 1-jétől kötelező – részét képező kockázatkezelési rendszert a helyszíni ellenőrzés időszakában, 2007. novemberében dolgozták ki az egész intézményre vonatkozó, egységes formában. A szabálytalanságok kezelését rögzítő eljárásrend – a jogszabályi előírás ellenére – nem képezi az SzMSz mellékletét. Az Ámr. 145/B. §-a szerinti ellenőrzési nyomvonal az NFT időszakában - az irányító hatóságok működési sajátosságai és azoknak megfelelő feladatspecifikáció miatt - csak az egyes működési kézikönyvekben jelent meg, az SzMSz mellékletét képező, egységes leírás nem készült. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervre (továbbiakban: ÚMFT) vonatkozó Egységes Működési Kézikönyv már egységes ellenőrzési nyomvonalat tartalmaz.

40


A 7/2007. (IV. 18.) sz. elnöki utasítással kiadott szabálytalanságok kezelésének szabályzata meghatározza a szabálytalanságok megelőzése iránti intézkedéseket, valamint a bekövetkezésük során alkalmazandó eljárási gyakorlatot.

A FEUVE hatékonyságának javításához, az intézkedések nyomon követéséhez a belső ellenőrzési rend hozzájárult. Ugyanakkor a 2006. évi belső ellenőrzési jelentés megállapította, hogy az intézkedéseket az ellenőrzöttek eltérő mértékben hajtották végre a vállalt határidőig. Az intézkedések elmaradásának oka a kapacitás hiánya volt, illetve az, hogy a szervezeti változások miatt egyes intézkedések okafogyottá váltak. Az intézkedési terv megvalósításáról az ellenőrzött terület vezetője tájékoztatta az elnököt, aki azt továbbította a belső ellenőrzési vezető részére. Az intézkedési tervek időarányos teljesítéséről az ellenőrzött szervezetek beszámoltak a BEF-nek.

A belső ellenőrzési tevékenység személyi feltételeiben a szűk létszámkeret volt a jellemező, az Operatív Program IH-k NFÜ-be történő integrálásával megjelenő többlet feladatok megfelelő ellátásához szükséges humánerőforrás kezdetben nem állt rendelkezésre. A feladatteher növekedése miatt 2006. őszén 2 fővel nőtt az addig 5 fős belső ellenőri létszám, majd az évközi állományváltozás eredményeként 2006. év végén 6 fő belső ellenőr (ebből 1 fő részmunkaidőben), 2007. évben csak 7 fő látta el az ellenőrzési feladatokat (melyből 1 fő részmunkaidős a külső ellenőrzések koordinációját végzi). A megnövekedett feladatok és a speciális szakértelmet igénylő – például a strukturális és kohéziós alapok intézményrendszerét érintő – ellenőrzések miatt a feladatokat külső szolgáltató cég bevonása mellett látták el. Ezek forrását a fejezeti kezelésű előirányzatból, valamint a Közösségi Támogatási Keret Technikai Segítségnyújtás keretéből biztosították. Az ellenőrzési szervezet vezetője és a belső ellenőrök rendelkeznek az előírt – közgazdász vagy jogász – végzettséggel és ellenőrzési tapasztalattal, valamint idegennyelv-tudással. 2006. évben például a költségek elszámolhatóságának, valamint a kedvezményezettek tájékoztatási tevékenységének ellenőrzésére, illetve a strukturális alapok kifizetési folyamatainak rendszerellenőrzésére – vettek igénybe – közbeszerzési eljárással – külső tanácsadó céget. A kedvezményezettek által lefolytatott közbeszerzési eljárások ellenőrzésére, a közreműködő szerveztek által kialakított eljárásrend jogi vizsgálatára 2007. évben ügyvédi megbízási szerződést kötött 50 közbeszerzés szabályszerűségének ellenőrzésére.

Az ellenőrzések nyilvántartása, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése elektronikus formában, a vonatkozó kormányrendelet előírásainak és az iratkezelési szabályoknak megfelelően történt. A külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzések, az ellenőrzések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követésére számítógépes programot fejlesztenek ki, amelynek alkalmazása 2008. évtől válik teljes körűvé.

1.6.

A közreműködő szervezetek működése, finanszírozása A közreműködő szervezetek 2006-2007. évi működése, közreműködése, panaszok kezelése, kommunikációs tevékenységük áttekintésére táblázatos formá-

41


ban adatokat kértünk be. Ezek összesítő adatait a vonatkozó részekben mutatjuk be. A támogatásközvetítő intézményrendszer az NFT I. és az UMFT végrehajtási szakaszában megfelelt az EU források felhasználását szabályozó alapvető jogszabályi előírásoknak (a rendeleteket az 1. számú melléklet tartalmazza). Mindkét időszakban lemaradás volt ugyanakkor a közreműködő szervezetek belső eljárásrendjeinek jóváhagyásában. Az ÚMFT végrehajtásához kapcsolódóan az NFÜ feladata a közreműködő szervezetek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjeinek jóváhagyása. Ennek a kötelezettségének az NFÜ a helyszíni vizsgálat befejezéséig nem tett teljes körűen eleget.

A KSz-ek közötti feladat- és hatáskörmegosztást 2004-2006. években átfedések, párhuzamosságok jellemezték, az adott támogatási konstrukció projekt szintű feladatait több KSz megosztottan végezte. Például a Regionális operatív program végrehajtásában a pályáztatástól a pályázatok értékeléséig tartó folyamatot a Regionális Fejlesztési Ügynökségek, míg a szerződéskötéstől a projektzárásig tartó folyamatot a VÁTI Kht. végezte. A Humán Erőforrás Fejlesztés operatív program esetén előfordult, hogy egy pályázó legalább három közreműködő szervezettel is kapcsolatban állt. Ennek végrehajtásában a Foglalkoztatási Hivatal, mint eljárásrendi, a Magyar Államkincstár, mint pénzügyi, az Európai Szociális Alap Kht., az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóság, valamint az Egészségügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda, mint szakmai közreműködő szervezet vettek részt.

Az intézményrendszer 2006. évi strukturális átalakítása során megszűnt a párhuzamos feladatellátás, megtörtént a feladatok és hatáskörök egyértelmű szétválasztása, illetve intézményhez rendelése. Az irányító hatóságok NFÜ-be történő integrálásával egységessé vált a programok tervezésének és végrehajtásának rendszere. 63 A pályázók – a korábbi gyakorlattal szemben – egyetlen közreműködő szervezettel kerülnek kapcsolatba támogatásuk megvalósítása során. A közreműködő szervezetek – a korábbinál nagyobb döntési jogosultsággal és felelősséggel – a konkrét pályáztatást érintő, operatív feladatokért, az NFÜ az operatív program végrehajtásával kapcsolatos stratégiai feladatokért felelnek. A közreműködő szervezetek feletti tulajdonosi és fenntartói jogokat továbbra is a szaktárcák gyakorolják, de az NFÜ 2007-től megerősített, kiterjesztett szakmai irányítási jogosítványokkal rendelkezett a közreműködő szervezetek felett. Ezek közül, például egyetértés a közreműködő szervezetek vezetőinek kinevezése, illetve felmentés kezdeményezése, a belső eljárásrend kialakítása, finanszírozása, ellenőrzése, tevékenységének értékelése és felfüggesztése.

63

Borbás Gabriella: Közigazgatás korszerűsítése – New public management eszközök a hazai közigazgatásban – teljesítményösztönzés a Nemzeti Fejlesztési Terv hazai intézményrendszerében (2007. április)

42


Az NFÜ és a közreműködő szervezetek között kötött megállapodások alapján, amennyiben a közreműködő szervezet gazdasági társaság, az Ügynökség tagot delegál annak felügyelő bizottságába, valamint az igazgatóságába.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában részt vevő 15 közreműködő szervezetet miniszteri rendeletek jelölték ki. A szervezetek összlétszáma (az NFÜ adata szerint) 2007-ben 1810 fő volt, ebből 1142 fő munkatárs foglalkozott az NFT, illetve az ÚMFT végrehajtásával kapcsolatos lebonyolítási feladatokkal, valamint a Kohéziós Alappal (KA). A KSZ-ek adatszolgáltatása szerint az operatív programok végrehajtásában szakmai tevékenységet végzők száma 413 főről 1142 főre nőtt. (Az adat nem teljes körűen megbízható mert esetenként – a KSZ-ek adatszolgáltatásában – a szakmai létszám adata megegyezett a teljes létszám adatával.) A KSz-ek látják el a kiemelt projektek/nagyprojektek lebonyolítása, a pályázatok érkeztetése, értékelése, a döntés-előkészítés, a szerződéskötés, a szerződésmódosítás, a projektek nyomon követése, az informatikai rendszerben a folyamatos adatrögzítés, a helyszíni ellenőrzés, a szabálytalanságok jelentése, az elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok, a projektzárás, ügyfélszolgálat, tájékoztatás feladatait. Az NFÜ-vel kötött szerződéses feladatokon túl ellátják például hazai pályázatkezelést, regionális stratégiakészítést. Létszámnövekedés döntő részben a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (89ről 422 főre) és az Európai Szociális Alap Kht. (82-ről 353 főre) esetében történt.

Az eljárási mechanizmus működésében előre lépést jelentett, hogy az NFÜ 2007. májusában bevezetette az egységes Működési Kézikönyv-et (MK), ami az ÚMFT vonatkozásában kiváltotta a korábbi időszakban a KSZ-eknél használt 22-féle, különböző kézikönyvet. (Az NFT I. vonatkozásában megmaradt a 22 kézikönyv.) A 2004-2006-os időszakra készített NFT-hez kapcsolódó közreműködői feladatok finanszírozása a felmerült költségek alapján valósult meg. Az NFT-hez kapcsolódó feladatokat ellátó közreműködő szervezetek finanszírozását a felügyelő, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium biztosította. Az irányító hatóság a szakmai segítségnyújtási keret terhére támogatást nyújthatott. Mértékét és az elszámolható költségeket az irányító hatóság állapította meg.

A 2007-13-as programozási időszakra vonatkozó ÚMFT-t végrehajtó intézményrendszer finanszírozása kizárólag az operatív programok technikai segítségnyújtás forrásából történik a költséghatékonyság javítását célzó teljesítmény-elv érvényesítésével, – valamennyi operatív programhoz különkülön kötött – vállalkozási jellegű ún. SLA (Service Level Agreement, Szolgáltatási Szint Megállapodás), szerződéseken keresztül. A KSz-ek és az NFÜ közötti együttműködés – szerződésekben történő - szabályozása kiterjed a tervezés, a teljesítményértékelés, a kapcsolattartás, az ellenőrzés, valamint a titoktartás, adatvédelem, bizalmas információk kezelésének rendjére, illetve az EMIR üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos rendelkezésekre. A nagyprojekteket és kiemelt projekteket kezelő közreműködő szervezetekkel (KvVM FI, KKK-KIKSZ) külön támogatási szerződést köt.

43


Az OKM Támogatáskezelővel 3, az ESZA Kht-val 1 szerződés megkötésére – részben a tárcaközi egyeztetések elhúzódása, részben az érintett KSz-ek késlekedése miatt – még nem került sor.

Az SLA-k finanszírozási rendszerét három díjtétel alkotja: az alapdíj, az átalány, valamint a (szervezeti illetve vezetői) sikerdíj. Ez utóbbi a „partnerelégedettség” mint szubjektív értékelési elem az NFÜ megítélésének függvénye. 2007-ig érvényes szerződések szerint az alapdíj és az átalánydíj együttes bruttó összege a 2007-től 2015-ig tartó időszakban nem haladhatta meg a KSz által kezelt operatív program kötelezettségvállalási keretösszegének – KSzenként meghatározott – százalékát. (A közreműködő szervezetek részére teljesített szerződéses kifizetések és felülvizsgálatuk helyzetét a 4. számú melléklet tartalmazza.) Az alapdíjat az egyes tevékenységek – például a pályázat formai ellenőrzése, szerződéskötés, helyszíni ellenőrzés, kifizetés – egységárai alkotják. Az egységárak differenciálása (például a támogatás értéke) biztosítja az egyes támogatási konstrukciók közötti különbségek érvényre jutását. A nem egységárazható tevékenységek (például tervezés, programozás, kommunikáció, ügyfélszolgálat) finanszírozása a teljes kötelezettségvállalási keret százalékában, éves egyenlő részletekben megállapított átalány alapján történik.

Az SLA-akat 2007. végén módosították úgy, hogy közreműködői díjfizetés aránya maradt, de abba mind a négy díjtétel beletartozik. A másik jelentős változás, hogy a (6 havi bruttó bér+járulék+áfa) vezetői sikerdíj teljesítményindikátorhoz kötöttségét megszüntették, sőt célprémium meghatározására is lehetőséget nyitottak. Az NFÜ valamely éves munkatervben meghatározott teljesítménymutató értékének javítására a KSz vezető részére a KSz vezetői sikerdíjon felül célprémiumot határozhat meg.

A sikerdíj egyes teljesítményindikátorai, nem fogadhatóak el, a siker szempontjaként, mert ennek időtartamát – például a határidők betartása, illetve kötelezettségét, – a közbeszerzés ellenőrzése – rendelet és eljárásrend rögzíti – tehát egy elvárt követelmény – így az nem lehet a siker fokmérője. Bizonyos abszorpciós, hatékonyságbeli, szabályszerűségi és eredményességi teljesítményindikátorok célértékeinek elérése esetén a KSz – a munkatársak jutalmazását szolgáló – sikerdíjra jogosult, melyet az NFÜ az éves (vagy féléves) teljesítményértékelést követően, évente egyszer fizet meg. A teljesítményindikátorok többsége (átfutási idők, szabályszerűség) objektív kritériumok, melyek azonban 2007-ben még nem, csak később válnak számszerűsíthetővé.

A kiemelt projektek végrehajtására kötött támogatási szerződések finanszírozási elemei az alaptámogatás, valamint a teljesítményelv érvényesülése érdekében, a feladatok eredményes, magas színvonalú, pontos, szabályszerű ellátása esetén – a finanszírozás sikerdíj jellegű eleme – a (szervezeti és vezetői) kiegészítő támogatás. Az alaptámogatás és a kiegészítő támogatás összege a 2007-től 2015-ig tartó időszakban nem haladhatja meg a kötelezettségvállalási keretösszeg 1,2 százalékát, (maximum 13,5 milliárd Ftot).

44


A projektek specialitásai következtében az egyes tevékenységek egységárai nem határozhatók meg. Ezért a támogatási szerződés alapjául a közreműködő által megtervezett, az irányító hatóság által jóváhagyott üzleti terv szolgál. Az éves maximális alaptámogatás, valamint az ezt képező fő költségkategóriák (személyi jellegű költségek, infrastrukturális költségek, egyéb költségek) kereteinek meghatározásához a kapacitásigény, valamint a feladatellátáshoz tartozó ráfordítások NFÜ által elfogadott mértéke szolgál alapul. Az NFÜ a jóváhagyott éves költség- és munkaterv szerinti maximális alaptámogatás 25%-át minden, a szerződés hatálya alá eső év január 25-éig előlegként átutalja a KSz számára.

Az NFÜ által a KSz-ek részére teljesített kifizetések összege 2007. évben, az egységes finanszírozási rendszer bevezetésével ugrásszerűen megemelkedett és megközelítette a 4 milliárd Ft -ot. A KSz-ek adatszolgáltatása alapján az NFÜ-höz kapcsolódó feladatok kiadási összege 2006-ban 2089,7 millió Ft, 2007-ben 6420,6 millió Ft volt, a növekedés több mint háromszoros. Az NFT időszakában az elsődlegesen szaktárcák által biztosított finanszírozás mellett az NFÜ 2006. évben 472,9 millió Ft-ot fizetett ki a KSz-ek részére. A KSz-ek NFÜ általi teljes finanszírozásának megteremtésével a 2007. évi kifizetések összege 3510,3 millió Ft. (Ez 2008. februári NFÜ adatszolgáltatás, ami szerint ez nem végleges összeg, mert több KSZ-nek még nem, vagy nem teljes körűen fizettek.)

Az NFÜ megkezdte az SLA-k felülvizsgálatát, módosításának előkészítését, amelyet elsősorban a finanszírozással, illetve a lebonyolítással összefüggő szempontok alapján végeznek el. (2008. februárjában négy szerződést már aláírtak, a többi felülvizsgálata folyamatban volt, illetve még nem történt meg.) A felülvizsgálat az átalánydíj mértékére (KSz-enként és tevékenységenként), az egységárak éves inflációs emelésére, annak technikai megoldására, az előlegfizetésre, valamint a bevételek és költségek elkülönített nyilvántartására terjed ki. Ez utóbbi által ítélhető meg a központilag meghatározott árak reális volta. A 2007-2013. időszakban – rendelet alapján – a lebonyolítási számla könyvelését 2008. évtől a MÁK látja el a KSz-ek helyett.

A közreműködő szervezetek felkészítése, fejlesztése, illetve hiányosságaik feltárása és ezen keresztül teljesítményük növelése, a sikerdíjak megalapozása érdekében 2006. évben önértékelés alapú szervezeti ellenőrzésre került sor. Ezt követően az egyes közreműködő szervezetekre specifikus intézkedési tervek készültek, ezek megvalósítása szolgál alapul a sikerdíjak megállapításához. Az intézkedési tervek a KSz-ekkel kötött szerződések mellékletét képezik, megvalósításuk ellenőrzésére 2008. év elején teljesítményértékelés keretében tervezik elvégezni.

1.7.

A panaszok oka, kezelése A 2004-2006. között a panaszok ügyintézését nem egységesen, nem központilag, hanem – az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX tv. alapján – a KSZ-ek, IH-k és az OP-kért felelős minisztériumok végezték. Erről az időszakról a panaszügyintézésről nem állt rendelkezésre dokumen-

45


tum. A panaszok kezelése tekintetében előre lépést jelentett, hogy 2007-től a KSZ-k helyett a panaszokat az NFÜ felé kell benyújtani. Ezek kezelését az SzMSz alapján a NFÜ Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztálya (JIKF) látja el. A törvény előírta a határidőket, a panaszost megillető tájékoztatási kötelezettséget, de például nem szólt a felülvizsgálat lehetőségéről. A panaszkezelés módjáról rendelkező 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet szerint a panasz kizárólag az irányító hatóságok szakmai, és a közreműködő szervezetek formai- jogosultsági döntéseivel kapcsolatos beadványok, például a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összegű támogatása, jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése miatt tehető.

Az NFŰ 2007. áprilisától rendelkezik panaszkezelési szabályzattal. Az NFÜ a 6/2007. (IV. 5) Elnöki utasításban és a mellékletét képező eljárási rendben rendezte a panaszkezelés módját. Az eljárásrendben a panaszkezelés folyamatáról ütemtervet készítettek. Az eljárásrend összhangban van a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelettel. Az eljárásrendet az előírtaknak megfelelően – utoljára 2007. novemberében – felülvizsgálták. A szabályzaton kívül az Egységes Működési Kézikönyv is rendelkezik a – Közreműködő Szervezetekre is vonatkozó – panaszkezelés módjáról. A panasz benyújtásának lehetőségéről és helyéről pályázati felhívások és a pályázóknak küldött elutasító levelek tájékoztatnak. 2007. decemberéig összesen 332 db panasz érkezett az NFÜ-höz írásban, továbbá 25 felülvizsgálati kérelem az első fokon elutasított panasz miatt. Az NFÜ panaszkezelési tevékenysége a panaszt előterjesztők beadványainak kivizsgálására, a beadványok megválaszolására, valamint a beadványokban megfogalmazott joghátrány lehetőség szerinti felszámolására irányul. Az eljárásrend rendelkezik többek között a panasz elbírálásában résztvevőkkel kapcsolatos öszszeférhetetlenségről, a panaszos felé történő tájékoztatási kötelezettségről, annak tartalmáról, a döntés indokairól, felülvizsgálati lehetőségekről, ezen kívül az eljárásrend évenkénti felülvizsgálatáról is. Meghatározták a panaszos irányában a tájékoztatás tartalmát, a felülvizsgálat módját. A KSZ-eknél a panaszkezelés az ügyfélszolgálaton keresztül történik. Az NFÜ és a KSZ-ek között létrejött szerződésekben a panaszkezelésre részben kitértek, illetve az Egységes Működési Kézikönyvre hivatkoznak. Panaszkezelési szabályzatot a MAG Zrt. készített, a többi KSZ más szabályzatban rendezte, vagy az Egységes Működési Kézikönyvre hivatkozott. Az elsőfokú panaszügyintézés során az NFÜ 111 esetben helyt adott, 151 db-ot elutasított, a többi – ellenőrzésünk idején – folyamatban volt. A felülvizsgálati eljárásban 10 helyt adó, 11 elutasító döntést hozott az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, öt kérelem elbírálása folyamatban volt. KSZ adatok alapján 2006-ban 33 db volt, 9 db-ot továbbítottak az NFÜ-nek, 2007-ben 250 db volt (ebből 170 db MAG Zrt), 78 db-ot továbbítottak az NFÜ-nek. A panaszok okai általában a következők (a pályázó hibája miatt bekövetkezett következmények eltérő értelmezéséből adódó panaszok): statisztikai adatlap hiánya miatti elutasított pályázat, hiánypótlásnak nem megfelelően tett eleget, pályázó valamely nyilatkozata hiányzott.

A működés, a pályázatkezelési mechanizmus hiányosságai az NFÜ által kezelt panaszok adatai alapján nem mérhetőek fel, mert a panaszok körébe csak a

46


255/2006. (XII. 8.) Korm. eendelet által megfogalmazott pályázói kifogásokat sorolja. Egyéb, az NFÜ, illetve a KSZ-ek működését érintő például az ügyintézés hiányosságát, vagy az ügyintéző tevékenysége kapcsán felmerült kifogásokat nem tekintik panasznak. A KSZ-ektől nem kértek be erre vonatkozó adatokat, holott ennek figyelembe vétele elbírálási szempont lehet a KSZ-ek tevékenységének értékelésénél, az eljárásrend módosításának szükségessége, illetve a jogszabályalkotás, illetve módosítás kezdeményezésénél. Ilyen – nyilvántartásban is rögzített – adatgyűjtést, például a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. is végez. A megkeresett (egyik legnagyobb) KSZ tételes nyilvántartást vezet a beérkezett kifogásokról, a panaszok kezelését vezérigazgatói utasítás rögzíti. Az utasítás szerint a panaszok körébe tartozik: minden olyan megkeresés, amelyben az ügyfél az ügyintézés hiányosságát, hibáját, késedelmét vagy elmaradását sérelmezi, továbbá az ügyintéző munkájának minőségét, vagy nem megfelelő magatartását kifogásolja.

Az eljárásrendben meghatározott panaszügyintézéssel kapcsolatos határidőket döntően betartották. A panasz elbírálása 30 nap, mely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Ugyanakkor veszélyezteti a határidők betartását, a pályázati lehetőségek növekedése miatt várhatóan növekvő panaszok száma, illetve a központosított ügykezelésből adódó többletfeladatok. Ennek a kezelésére a monitoring rendszer fejlesztése folyamatban van. A panasz elintézésében első fokon közreműködik az Irányító Hatóság, ha azt a közreműködő szervezet döntése, vagy mulasztása ellen nyújtották be. Az Irányító Hatóság döntése vagy mulasztása ellen benyújtott panasz esetében JIKF jár el. A JIKF jogosult a Belső Ellenőrzési Főosztálynál belső ellenőrzési eljárást kezdeményezni a panaszügyintézéssel kapcsolatosan. A JIKF a szabályzatnak megfelelően az Elnöki értekezletre, havonta, panaszügyintézéssel kapcsolatos tájékoztatót készített. Ebben javaslatokat tett a problémák megoldására, amelyek a későbbiekben beépültek a folyamatba. Másodfokon benyújtott felülvizsgálati eljárás esetében az NFÜ Jogi, Igazgatási és Koordinációs Főosztálya, illetve a JIKF előkészítése alapján 2007. közepéig a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos döntött. Az NFÜ Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter irányítása alá kerülését követően, a miniszter dönt, ezt a szabályzatban átvezették. Az Irányító Hatóságoknál legalább egy panaszügyintéző, a JIKF-on pedig panaszkezelő csoport működik. A KSZ-ek is eljárnak a panaszok kezelésében, de ha a keretszerződésben rögzített kötelezettségeken kívül adódik feladat, akkor azt az NFÜ JIKF oldja meg a feladatot saját hatáskörében. A keretszerződések ilyen irányú felülvizsgálata szükséges.

2.

A FEJLESZTÉSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉNEK MECHANIZMUSA

2.1.

A fejlesztési stratégiák, tervek megalapozottsága Hazánk 2007-2013. évekre szóló stratégiai tervet nyújtott be az EU Bizottságnak. A tervet az ország hosszú távú (15 évre) stratégia céljait meghatározó, az

47


Országgyűlés által 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció alapozta meg. A hazai fejlesztéspolitikát meghatározó dokumentumok mellett figyelembe kellett venni az Európai Unió által meghatározott fejlesztési stratégiákban foglaltakat is, így a Közösségi stratégiai iránymutatások (CSG), a lisszaboni és göteborgi határozatokban megfogalmazottakat is. A FIT a dokumentumokon keresztül gyakorolhatott befolyást a stratégia tervek és az azok dokumentumainak, illetve forrásaik alakulására. A szakmai szervezetek a FIT elé terjesztették be, például a nemzeti szintű stratégiai terv dokumentumait, a kiemelt programokat, az akcióterveket, az Európai Unió fejlesztési támogatásainak felhasználásáról, az uniós források tervezéséről szóló beszámolókat. A FIT ezekhez – a kormány elé terjesztést megelőzően – javaslatokat fogalmazott meg.

Az ÚMFT és a 2006. októberben Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram (NAP) fő céljaiban az összhang biztosított, mindkettő a növekedésre és foglalkoztatásra összpontosít. A stratégiát és az operatív programokat megalapozó dokumentumot az MTA Regionális Kutató központja 2005. júniusában elkészítette el. Magyarország, kiemelt figyelemmel az Európai Bizottságnak a nemzeti lisszaboni akcióprogramra vonatkozó ország-értékelésére, a 2006. március 23-24-i Európai Tanács következtetéseire és az új Kormány által meghatározott hármas célkitűzésre (egyensúly, reform, fejlesztés), felülvizsgálta a 2005. évi nemzeti lisszaboni akcióprogramot. A makrogazdaság, a mikrogazdaság és a foglalkoztatás területén kijelölte azokat a prioritásokat és iránymutatásokat (24 iránymutatás), amelyek – a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve – a leginkább hozzájárulhatnak hazánk, és az unió egészét illetően a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. A NAP-ban megfogalmazott iránymutatások részben megfeleltethetőek az ÚMFTben megfogalmazott céloknak. Az ÚMFT-ben meghatározták a NAP egyes iránymutatásainak és az ÚMFT prioritásaihoz rendelt beavatkozási terület összefüggéseit. Az ÚMFT-nek a NAP egyes iránymutatásaihoz való hozzájárulását részletesen az OP-k mutatták be. A tanulmány négy középtávú célt határozott meg környezetfejlesztés, gazdaságfejlesztés, társadalomfejlesztés, és területfejlesztés. E célokat 5 ágazati OP és 7 regionális OP keretében javasolta megvalósítani.

A 2007-2013-ra való felkészülést a kormányhatározat 64 alapján létrehozott Tervezési Operatív Bizottság (továbbiakban TOB), illetve OP szintű Tervezési Operatív Bizottságok felügyelték. Operatív programonként egy-egy Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottság (OPTKB) jött létre. A TOB tevékenységének jelentősége különösen az IH-k NFÜ-be integrálását követően nőtt meg, mivel a tervezésben részt vevő tárcák fő kommunikációs fóruma lett. A TOB az ágazati, a regionális, továbbá a fejlesztéspolitikai tervezésben érdekelt egyéb szervek szakmai képviselőiből álló javaslattevő, véleményező, illetve

64

A fejlesztéspolitika megvalósításával összefüggő egyes szervezeti kérdésekről szóló 1065/2006. (VI. 29.) Korm. határozat

48


a – FIT vonatkozásában – döntés-előkészítő fórum. Elsődleges rendeltetése a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez és az operatív programokhoz kapcsolódó tervezési, a végrehajtást nyomon követő és értékelő tevékenység megalapozása, az ágazati és regionális szintű fejlesztéspolitikai tervező tevékenység összehangolása, koordinálása, a FIT feladatellátásának támogatása. A 2006-2007. években végrehajtott intézményi átalakulások 65 következtében az a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat ellátó intézményi feltételrendszerben jogi, szabályozási és értelmezési bizonytalanság mutatkozott az átfogó gazdaságfejlesztési stratégiák előkészítésének, kialakításának és felügyeletének intézményi felelőssége területén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint az NFÜ készíti el az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket. Ennek ellenére az NFÜ ezt a feladatot csak az uniós forrásokra vonatkozóan látta el. 66 A stratégia terv kidolgozása során – a Bizottsággal történő egyeztetés, illetve a stratégiai terv 2006. közepén végrehajtott koncepcionális átdolgozása következtében a dokumentumok jelentősen – elnevezésükben, tartalmukban – megváltoztak. A kormányzati struktúra változása is kedvezőtlenül befolyásolta a kidolgozás során a partnerekkel történő együttműködést, ami a stratégiai terv és az Operatív Programok kidolgozásának a kormányhatározatokban lefektetett időbeli pontokhoz képest csúszáshoz vezetett. A fejlesztési terv átnevezései, tartalmi módosításai, a szervezeti keretek változása a folyamatokat áttekinthetetlenné tették, amely az egyeztetési folyamat negatív megítéléséhez és partnerek tájékozatlanságához, elbizonytalanodásához vezetett. A KEOP ex-ante értékelők észrevétele szerint, az értékelés megindulás után a tervezésben érintett kormányzati szerveknél történt átszervezések során az OP vezető tervezője más területre került, emiatt a programmal kapcsolatos döntéshozói kompetencia hosszú ideig tisztázatlan maradt. Az Európa Terv (2007-2013.) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) Korm. határozat szerint a fejlesztési tervet 2005. december 31-ei határidővel kellett a Kormány részére elfogadásra beterjeszteni. A kormány 2006. szeptember 26-án tárgyalta meg.

A Bizottsági egyeztető tárgyalások megindulásakor (2005. október) bemutatott koncepció a Bizottság által megfogalmazott észrevételek, javaslatok alapján és a Fejlesztéspolitikai Kabinet határozatai eredményeként többször átdolgozásra került. A Kormány a fejlesztési tervet 2006. február 28-án Új Magyarország Program (ÚMP) néven partnerségre bocsátotta, azonban az nem tartalmazta a helyzetértékelést és a pénzügyi táblákat.

65

Az EU támogatás intézményrendszerének 73%-át érintő változásait az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről szóló jelentés részletezi.

66


49


Az ÚMP-ban fő célként – az európai uniós stratégiákkal összhangban – a növekedés elősegítését és a foglalkoztatás bővítését határozták meg, melyeket a gazdaság versenyképességének javítása, az emberi erőforrás fejlesztése, a környezet fejlesztése, a területfejlesztés, valamint a kormányzás hatékonyságának növelése prioritási tengelyek mentén kívántak megvalósítani. A célok elérését 6 ágazati és két területi OP (közép-magyarország és egy központi régiós OP) mentén tervezték.

Az ÚMP-t a Bizottság valamennyi érintett Főigazgatósága megtárgyalta és az együttes véleményt 2006. júniusában eljuttatta hazánknak. A Bizottság 44 oldalban több észrevételt fogalmazott meg és részletes javaslatokat tettek az egyes célokhoz, prioritásokhoz kapcsolódóan. Az együttes véleményt 2006. júniusában juttatta el hazánknak. A Bizottság a partnerséggel, a helyzetelemzésben foglaltakkal, az intézményi rendszert bemutató fejezetek részletezettségével kapcsolatban fogalmazott meg kifogást, de hiányolták az addicionalitás 67 bemutatását is. Emellett részletes javaslatokat fogalmaztak meg az egyes célokhoz, prioritásokhoz kapcsolódóan hangsúlyozták a konvergencia programmal való összhang fontosságát. Az EU észrevételek alapján, a fejlesztéspolitika irányításában bekövetkezett változást követően – 2006. júliusában – az ÚMP-t jelentősen átdolgozták és az elnevezése ÚMFT-re módosult. Az átdolgozás érintette a stratégiai terv megközelítését, ennek megfelelően a célrendszerét, az OP-k elnevezése, száma és ezzel struktúrája megváltozott. Az ÚMP-ben a gazdaságpolitika fő célja a modernizáció, a felzárkózás mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás szintjét, mind pedig az emberek életkörülményeit tekintve. Az ÚMFT középtávú gazdaságpolitikai célként 2009-ig a makrogazdasági egyensúly helyreállítását, majd 2009-től az egyensúly bázisán a tartós növekedést határozta meg.

Az átdolgozás miatt a Bizottság részére történő tervezett – 2006 nyári – benyújtási időpont nem volt tartható, mivel az új dokumentumot ismét társadalmi egyeztetésre kellett bocsátani, illetve a Bizottsággal az átdolgozott változatot le kellett egyeztetni. Az átdolgozott, véglegesített ÚMFT-t 2006. november 28-án nyújtották be a Bizottság részére. A Bizottság az egyeztetési tárgyalások során a konkrét észrevételek mellett hangsúlyozta a makroökonómiai háttér/egyensúly biztosítását, addicionalitás és a társfinanszírozás kérdését, a források fogadásához szükséges adminisztratív kapacitások kialakításának fontosságát, az EU kohéziós politika szabályozásával való koherencia biztosítását, a partnerség kiemelt kezelését, a regionális tervezés és területiség fontosságát, illetve az ágazati és regionális OP-k közötti lehatárolásokat. A Bizottság szorgalmazta a kevesebb számú OP kialakítását és a prioritások kellő koncentráltságát, illetve a stratégiai megközelítést. A Bizottság kiemelte a környezeti OP vonatkozásában a csatlakozási szerződésből, a közlekedés fejlesztésében a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek teljesítését. Valamennyi dokumentum vonatkozásában kiemelt hangsúlyt kapott az indikátorok rendszerének a további fejlesztése.

67

Addicionalitás követelménye szerint biztosítani kell, hogy a korábbi időszakhoz képest az EU támogatások miatt nem csökken a fejlesztésre szánt hazai forrás.

50


Az ÚMFT-nek a Bizottság részére történt - 2006. november 26-i - benyújtását követően szakértői és vezetői szinten folytak egyeztetések. A Bizottság észrevételeiben kiemelt témakör volt az addicionalitás, az intézményrendszer kialakítása, a pénzügyi allokáció meghatározása, az indikátorok megfelelő kialakítása, a Konvergencia programmal való összhang megteremtése, az earmarking 68 aránya, valamint a humántőke és a befektetések megfelelő aránya. A tárgyalások alapján növekedett a gazdaságfejlesztésre és a humánerőforrásokra, illetve a környezetvédelemre szánt források nagysága. Csökkentek azonban a közlekedésfejlesztésre és a Közép magyarországi OP-ra fordítható összegek. Az EU Bizottság a tárgyalások lezárását követően 2007. május 7-én elfogadta ÚMFT-t. Az átdolgozott és véglegesített Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó célja a foglakoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ehhez hat kiemelt – a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalmi megújulása, a környezeti és az energetikafejlesztés, a területfejlesztés és az államreform – területen indít összehangolt állami és uniós fejlesztéseket. Az OP-kat a Bizottság részére 2006. december 20-án nyújtották be. A regionális Politikáért felelős Főigazgatóság 2007. augusztus elsejével elfogadta a 13 OP-t, a Foglalkoztatási Főigazgatóság szeptember 6-ával elfogadta az Államreform OP-t, szeptember 13-án a TÁMOP-ot.

Hazánk a 2007-2013-as időszakban az EU Kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, melyet (átlagosan 15%-os) hazai társfinanszírozás és magántőke egészít ki. A források három alapból (Kohéziós, Európai Szociális Alap: ESZA, Európai Regionális Fejlesztési Alap: ERFA) származnak. A 15 operatív programban a 15%-os hazai társfinanszírozással együtt 26,3 milliárd euró, indikatív jelleggel 2004-es árakon számolva (265 Ft/euró) 6875,27 milliárd Ft forrás allokációja lehetséges. Kötöttségként jelentkezik, hogy a 2. célkitűzés alá eső Közép Magyarországi régióra jutó uniós forrás a strukturális alapokból 1860 millió euró (ESZA forrásból a Társadalmi megújulás és az Államreform, ERFA forrásból a Közigazgatás Monitoring Rendszer (KMR) és az e-közigazgatás OP-ben valósulnak meg). Az előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenység finanszírozására a teljes keret 4%-át lehet fordítani Technikai Segítségnyújtás (TS) címen (melyek az OP-k külön prioritásaiban és a Végrehajtás OP-ban jelennek meg). Az indikátorrendszer kialakítása az ÚMFT és OP tervezési szakaszában kiemelt hangsúlyt kapott. Az indikátorrendszer kialakítása célszerűen az OP gazda tárca, illetve szervezet bevonásával, de centralizáltan – az NFÜ irányítása mellett – valósult meg, biztosítva az indikátorrendszer egymásra épültségét, egységes elvek szerinti kialakítását. A tervezés során a javaslatokat több szervezeti egység tette meg, az Irányító Hatóságokat a véleményező és jóváhagyó szerepkörbe is bevonták. (Az OP-k megvalósítási szakaszában a teljes felelősség az IH-k hatásköre.)

68

A források milyen arányát fordítjuk a Bizottság által meghatározott lisszaboni célok megvalósulására.

51


Az áttekintett Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) intézkedéseihez kapcsolódó dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a támogatás felhasználásával elérni kívánt eredmények teljesülése és bemutatása – az egymásra épülő dokumentumokban (OP, akcióterv, pályázati konstrukció, pályázat, szerződés) található indikátorok összhangjának hiányából fakadóan – az alábbi okok miatt csak részben biztosított. A Bizottság által elfogadott OP-kban az indikátorrendszer egységes formában – kiinduló és célérték, illetve adatforrás megjelöléssel – szerepel. Ugyanakkor a programok előrehaladásának mérését, a források eredményes és hatékony felhasználásának értékelését és az EU, illetve a hazai beszámolás teljes körű teljesítését veszélyezteti, hogy néhány – a Bizottság által elfogadott, tehát a megvalósítás szakaszába lépett – OP-ban a kiinduló vagy célértékek hiányoztak, ezeket később, illetve a jövőben elkészülő felméréseken, számításokon alakítják ki. Az indikátorok számszerűsítése módszertanának kialakítása a vizsgálat időpontjában zajlott. (Az NFÜ a fenti megállapításokra a következő észrevételeket tette: a hiányos indikátorok számossága 10% alatt van. A késedelem oka a programtartalom tisztázódása és az ehhez illeszkedő pontos módszertan időigénye. Az indikátorok értelmezhetősége nem teljes körű és tartalmaz vitás kérdéseket, ezek rendezésének végső határideje az első éves jelentés.) Például a KÖZOP-ban az indikátor célértékét – néhány kivétellel – eltekintve nem tartalmazza, illetve felmérésen alapul. Az EKOP és ÁROP-ban több indikátor értékét felméréssel fogják kialakítani. Az EKOP esetében minden indikátornak van célértéke, 3 eredményindikátornak a kiindulási értéke hiányzik, azokat felmérések útján kell megállapítani, ezen adatok felvétele folyamatban van. Az ÁROP esetében a köztisztviselői elkötelezettséget mérő hatásindikátor célértéke hiányzik, viszont ez az indikátor hazánkban annyira új, hogy felmérés hiányában célértéket megállapítani lehetetlen. A felmérést az NFÜ lezárta, az adatok 2008. áprilisától állnak rendelkezésre. A TIOP specifikus céljainak indikátorainak kiinduló és célértékeinek meghatározáshoz külön számítások szükségesek, ezeket csak a 2008. évi első végrehajtási jelentésben mutatják be.

Az indikátorok – értelmezésére, felelősségi, adatgyűjtési, ellenőrzési rendszerére – vonatkozó szabályozás, illetve eljárásrend nem készült, annak ellenére, hogy az NFT I. OP-k közbenső értékelése szerint a korábbi programozási időszakban problémát okozott a nem kellő szabályozottság. Ennek szükségességére utal, hogy egyes indikátorok megalapozásához külső szervezet adatszolgáltatása szükséges. A pályázók szemszögéből is fontos a módszertani útmutató elkészítése, mert például a GVOP tapasztalatai szerint – az adatok megbízhatósága érdekében – fontos az egyes projektszintű monitoring-adatok (például létrehozott vagy megtartott munkahelyek száma) értelmezésének egységesítése, és az adatszolgáltató kedvezményezettek jobb tájékoztatása, segítése. A nagy társadalmi kérdések megoldását célozva az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról szóló 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat több operatív programban megjelenő és komplex programokat megtestesítő ún. zászlóshajó projekt indítását határozta meg feladatként, és tíz zászlóshajó programot jelölt meg. Az azóta eltelt időszakban még további zászlóshajó programok bejelentésére került sor, de előrelépés még nem történt. A zászlóshajó projekteknek a helyszíni vizsgálat idején kormányzati felelőse, elkülönített költségvetése, ütemezése nem volt.

52


A zászlóshajó programok: a tudás – esély, a Hét versenyképességi pólussal, a Vállalkozásfejlesztés, az Akadálymentes Magyarország, a Meggyógyítjuk az egészségügyet, a Takarékosan az energiával, a Pécs - Európa Kulturális Fővárosa, a XXI. századi iskola, a Tiszta környezet és a Leszakadó térségek felzárkóztatása. Az NFÜ Működési Kézikönyvében a zászlóshajó programok kezelésének felelőse a zászlóshajókkal kapcsolatos koordináció első helyi felelőse, a fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes, de közvetlenül érintettek az irányító hatóságok is.

2.2.

Az operatív programok társadalmi egyeztetése Az EU nagy hangsúlyt fektet a partnerség elvére. Hangsúlyozza, hogy a megfelelően lebonyolított egyeztetési folyamat által nő a program társadalmi támogatottsága és elfogadottsága, illetve megvalósul a társadalomban felhalmozódott tudás beépülése a dokumentumokba. A strukturális alapok általános rendelete keret jelleggel meghatározta a partnerség elveit és szabályait. A rendelet a partnerség részletes szabályainak kidolgozását (a releváns partnerek körének meghatározását, a partnerségi egyeztetés módját, határidőit) tagállami hatáskörbe helyezte. A partnerségi elv szerint a hatékony és átlátható támogatás-felhasználás sikerének kulcsa, hogy a tervezés során a helyi, a regionális, az ágazati és a társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek.

Az ÚMFT és OP-k kidolgozása időszakában – a társadalmi egyeztetés lefolytatására – szabályozás hiányában is az NFÜ 2006. őszén ágazati, illetve regionális széleskörű egyeztető fórumsorozatot szervezett a szaktárca, és a fejlesztéspolitikai irányító testület tagjainak részvételével. A véleményalkotásba a szélesebb társadalmi kört is bevonták. Az elhangzott vélemények, illetve a résztvevők listája az NFÜ honlapján kaptak nyilvánosságot. A szélesebb társadalmi – szervezeti kör véleményét írásos formában gyűjtötték be. Központilag postai, illetve elektronikus levél formában az NFÜ közel 4 ezer szervezetet kért fel az egyeztetésben való részvételre. Ezen felül az ügynökség honlapján keresztül bárki elmondhatta a véleményét a partnerségi vitára bocsátott anyagokról. A regionális OP megvitatására a regionális fejlesztési tanácsok ülésein is sor került. A beérkezett vélemények feldolgozását rendszerezett (táblázatos) formában döntésre a TOB ülésre beterjesztették. A véleményezőt a döntésről az Ügynökség írásos formában értesítette.

Az egyeztetés eredményessége és teljes körűsége kérdőjeles a rendelkezésre álló szűk időkeret következtében, mert az ÚMFT társadalmi vitájára és véleményezésére mindössze öt hetet adtak, (2006. augusztus 1. és szeptember 4. között), sőt OP-okra három hét jutott. (2006. október 18. és november 8. között) E rövid időtartamon belül kellett a partnereknek megalapozott véleményüket megtenni, úgy hogy egyszerre 14 OP egyeztetése zajlott. A partnerek az egyeztetési folyamat legfőbb hiányosságaként fogalmazták meg annak szűk időkeretét. Az NFÜ véleménye szerint az egyeztetés gyakorlata „precedens nélküli” az EU tagállamok között. Az NFÜ hivatkozása nem megalapozott, mert a bemutatott – egy külső cég 2005-ben (!) készített – elemzése szerint a partnerség elve messze jobban érvényesül, mint a vizsgált országokban, ugyanakkor az elem-

53


zés csak hét új tagállamot érintett. A Transparency International „Strukturális Alapok átlátható felhasználása Magyarországon” című elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy az elemzés nem valamennyi tagállamra, hanem csak az újonnan csatlakozókra és azok közül is csak hét tagállamra terjedt ki. Az elemzés nem a „precedens nélküli” minősítést használja. Idézetek az elemzésből: „A Strukturális alapok átlátható felhasználása című projekt alapját a Transparency International Titkársága által 2005-ben készített, hét új tagállamra kiterjedő helyzetelemzés adta.” „Magyarországon a partnerség elve messze jobban érvényesül, mint a TI kutatás során vizsgált új tagállamokban….”

Az ellenőrzés pozitív példaként hivatkozott az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről szóló 172/2004. (XII. 23.) FVM rendeletre, amely már 2004-ben a Tanács rendeletére hivatkozva szentel külön (03 számú) fejezetet a Nemzeti Fejlesztési Terv I. valamint az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program kapcsán kialakított partnerségre. A rendelet rögzíti a kijelölt partnereket, bemutatja az egyeztetés témáit, menetét és főbb tanulságait, végül levonja a partnerekkel történt konzultációk következtetéseit. Az NFÜ szerint a partnerséggel kapcsolatos rendelkezést semmilyen jogszabály, illetve irányelv sem rögzít. Ellenőrzésünk szerint véleményük nem helytálló, mert a partnerség, mint elvárás szerepel a 1260/1999./EK, és az ezt követően megjelent 1083/2006. EK rendeletekben. A rendeletek utalnak arra is, hogy ezt a nemzeti szabályozásnak megfelelően kell megtenni, valamint meghatározzák, hogy a partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át. A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, a TANÁCS 1999. június 21-i 1260/1999/EK Rendeletének 8. cikke hangsúlyozza a partnerség szükségességét. Ugyanezt az elvárást erősíti meg az előzőnél részletesebben az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló a TANÁCS 1083/2006/EK Rendeletének (2006. július 11.) partnerségről szóló 11. cikke. A felsorolt rendeletek – többek között – kimondják, hogy ki kell jelölni az EU források felhasználási mechanizmusában résztvevő partnereket.

Az EK rendeletekben foglalt a partnerség tartalmát, technikai részleteit meghatározó átfogó hazai szabályozás nem készült, illetve specifikusan az európai unióból érkező támogatásokra sem lett meghatározva. A NFÜ belső szabályozásában, pontosabban a Működési Kézikönyvben jelent meg a partnerséggel kapcsolatos eljárásrend, de ez nem jogszabály. Jogszabályi háttér hiányában az NFÜ először 2006-ban belső szabályozás formájában – tervezet szinten – megfogalmazta az ÚMFT társadalmi egyeztetésének elveit, azonban az eljárásrendet elnöki utasítás formájában nem adták ki. A tervezet az általános elvek meghatározásán túl nem tért ki a társadalmi részvétel technikai lebonyolításának részleteire (határidők, bevont partnerek kiválasztásának szempontjai stb.). Mindezek a kézikönyvbe épültek 2007-ben.

54


Az ÚMFT OP-jainak horizontális ex-ante értékelése megállapította, hogy a partnerség kezelése mind a döntéshozók, mind a partnerek részéről kölcsönös tanulási folyamat eredménye volt. Az értékelés rámutatott a hazai partnerség sajátosságaira. Az értékelés a partnerségi folyamat javítása érdekében megfogalmazta, hogy a tervezői munka reális ütemezése szükséges, mert ez mindkét oldal munkafeltételeit javítja, és növeli az átláthatóságot. További javaslatot fogalmazott meg a kisebb, de szakmailag jobban felkészült partneri kör kialakítására. A sajátosságok a következők: a hazai jogszabályi hiányosságok, a nyomásgyakorló csoportok érdekérvényesítő képességének gyengesége, a partnerek uniós jogszabályismeretének hiányosságai, tapasztalatok hiánya mindkét oldalon, illetve a kormányzati filozófia nem kellő kiérleltsége.

A partneri kör kialakításának alapja a tárcák által meghatározott partneri lista volt, melyet az NFÜ az egyeztetési folyamat során folyamatosan bővített. Pozitívan értékelhető, hogy a központilag szervezett egyeztetési folyamatból következően az NFÜ egy állandó (szükség esetén bővülő), tematikus adatbázist alakított ki, mely kiterjed az ágazati és regionális területekre, valamint a főbb makrofórumokra, valamint széles tudásbázissal rendelkező szervezetekre (MTA, kamarák stb). A pályázatok kommunikációs támogatása, beleértve a társadalmi egyeztetést is az NFÜ Kommunikációs Főosztálya irányításával zajlott. A pályázati kiírások partnerségi egyeztetése a NFÜ KF által kiadott ütemterv alapján történt, ami meghatározta az egyes tevékenységek sorrendjét, időpontját (értesítő levelek kiküldése, dokumentumok megjelentetése, workshop szervezése, beérkező vélemények gyűjtése, feldolgozása, az egyeztetés eredményének közzététele) és a végrehajtásért felelős szervezeti szintet (NFÜ, IH, KSZ). Az átláthatóságot biztosítja, hogy az egyeztetési eljárás az NFÜ honlapján nyomon követhető. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak az NFÜ által bonyolított társadalmi egyeztetés folyamatairól, alapelveiről. A honlapon megismerhetőek az aktuális egyeztetési eljárások folyamatai, illetve a már lezajlott egyeztetések legfontosabb dokumentumai.

2.3.

A stratégiák, programok kommunikációja A 2006-2007. évekre a kommunikációs feladatok végzésének jogszabályi kereteit hazai jogszabályok és EU rendeletek adják. Az NFÜ megalakulását megelőzően Irányító Hatóságok végezték az NFT I. és a hozzá kapcsolódó operatív programok, projektek népszerűsítését, kommunikációját. A 2006. évi kommunikációs tevékenységükről beszámolót készítettek. Az NFÜ jogelődje 2005-ben az NFT I. kapcsán „Épül az európai Magyarország!” címmel kommunikációs stratégiát készített. A stratégia 2006. évi végrehajtásáról beszámoló készült, értékeléséhez a 2006-2007. időszakban három közvélemény-kutatást végeztek. A 2007-2008. között az NFT I. kommunikációjával kapcsolatban az IH-k rendelkeznek a forrás felett, de a szakmai feladatot

55


az elnök közvetlen alárendeltségében – 2007-ben 22 fővel – működő Kommunikációs Főosztály látta el. Az NFT I. kommunikációs kiadásai – 2007. kivételével – fokozatos növekedést mutattak. Az UMFT kommunikációjára 1,5 milliárd Ft-ot terveznek fordítani. A tevékenység 2004. évben 766,3 millió Ft, 2005. évben 853,3 millió Ft, 2006. évben 2519,7 millió Ft kiadást jelentett, 2007-ben ez lecsökkent 650 millió Ft-ra, de 2008-ra már 2184,4 millió Ft-ot terveztek.

Az NFÜ „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának átfogó kommunikációs stratégiája 2007-2013” címmel elkészítette az ÚMFT kommunikációs stratégiáját, amelyet az EU Bizottsága befogadott. A konkrétabb feladatokat az NFÜ feladattervében határozták meg. A stratégia tagállami szintű, ami elősegíti az egységes koordinált kommunikációt. A KSZ-ek ehhez igazodva állították össze – egy kivételével – saját kommunikációs terveiket, ezeket a Kommunikációs Főosztály hagyta jóvá. Az NFÜ rendelkezik kommunikációs szabályzattal, a szervezet komplex megjelenésének kialakítására Arculati Kézikönyvet készített. A kommunikációs stratégia szerint a kommunikáció átfogó célja az, hogy „a 2013-2015-ig Magyarországra érkező uniós források hatékony és eredményes felhasználását szolgálja, ezzel elevenítse meg egy megújuló európai Magyarország vízióját.” A stratégia részletezi a rendelkezésre álló összegek forrását, fő vonalakban a tervezett feladatokat, a várható eredményeket. A közreműködő szervetek közül OKMTI még 2008. elején sem állította fel a szükséges szervezetet, mert a kommunikációs tevékenység végzésére se eszköze, se kapacitása nincs, még benyújtott tervvel sem rendelkezik.

Az ÚMFT kommunikációs stratégiája értékelte az NFT I. kommunikációjának végrehajtását. A fő problémát a széttagolt intézményrendszerben látta, ami nehezítette a koordinációt, azért is, mert az akkor hatályos jogszabályi környezet nem adott kellő mandátumot és elegendő eszközt. Az NFT I. kommunikációs tapasztalatai alapján az ÚMFT kommunikációs tevékenységében a stabilitást és az egységes kezelést kell erősíteni. Ezt segítette az operatív programok irányító hatóságainak integrálása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetébe, valamint a kommunikációs feladatok nagy részének beemelése egy közös eljárásrendbe. Az NFT I.-ben kommunikációra vonatkozó hatásindikátorokat és mutatókat nem határoztak meg, az ÚMFT stratégiában viszont már megfogalmazták ezeket. A stratégiában meghatározták a kommunikációs szakaszok életciklusait és minden OP-ra pénzügyi tervet készítettek. Az ÚMFT rögzítette a kommunikációs tevékenység jövőbeni értékelési feladatait is. A kommunikációs feladatokat az ÚMFT stratégiában öt fő vonulatra bontották: az európai uniós forrásból társfinanszírozott fejlesztési lehetőségekkel és az EU regionális politikájával kapcsolatos, általános tájékoztatás fázisa; a mozgósítás szakasza, a potenciális pályázók megszólítása; a már nyertes pályázókkal, kedvezményezettekkel való kommunikáció fázisa; a strukturális alapok és Kohéziós Alap eredményeinek széleskörű bemutatásának időszaka; valamint a partnerségi, illetve társadalmi egyeztetések szakasza.

56


Az ÚMFT rögzítette, hogy a kommunikációs tevékenységről és a kommunikációs stratégia megvalósulásáról, évente beszámolnak a Végrehajtás Operatív Program Monitoring Bizottságának, és beszámolót küldenek az Európai Bizottságnak. 2010-ben átfogó, nagymintás közvélemény-kutatással egybekötött félidei értékelést készítenek a tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó intézkedésekről és a kommunikációs stratégia megvalósításának előrehaladásáról. A kommunikációs stratégia végrehajtásának átfogó, záró értékelését 2015-ben el kell készíteni.

A jövőbeni tervekre vonatkoztatva a programozási időszak első három évében az imázskommunikáció kapott nagyobb hangsúlyt, ami a tervezett költségvetésben is megmutatkozott, 2010-től pedig az eredménykommunikáció erősödik. A reklámok tényleges megjelenését – a nyomtatott megjelenések esetében „támpéldány”, TV és outdoor (óriásplakát és citylight) megjelenések esetén un. szpot-lista alapján – ellenőrizték. A kampányok keretében ún. „médiamix”-et alakítottak ki, ami magába foglalta például a televízióban, az elektronikus és írott sajtóban a megjelenések számát, idejét, az elérési rátát stb. Kialakítását az NFÜ KF irányította, de külső szakértő véleményét is kikérték. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a KSZ-ek 2007. és 2015. között összesen körülbelül 16 milliárd Ft-ot fordítanak kommunikációra. Ebből a Végrehajtás Operatív Program (VOP) központi kommunikációs kerete 10 milliárd Ft, a közreműködő szervezetek az egyes operatív programok technikai segítségnyújtás kereteiből 6 milliárd Ft-ot fordíthatnak e célra. Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya 2007. elején elkészítette beszámolóját az NFT I. és az ÚMFT kommunikációs tevékenységéről. Az NFÜ KF saját feladatai ellátásához konkrét ütemtervet, előrehaladási jelentést és az Elnöki értekezletekre egyéb tájékoztatókat készített. Ellenőrzésünk kifogásolta a kommunikáció irányát és összegét, annyiban, hogy racionálisabb, de az EU előírásokat figyelembe vevő tervezéssel megtakarított forrásokat, működési kiadásokra lehet fordítani, jelentős hazai forrásokat megkímélve. (Ez a gyakorlatban végrehajtható, mert a kommunikációs kiadások forrása az EU által finanszírozott technikai segítségnyújtás kerete, ami csak részben fedezi a működési kiadásokat, kiegészítése hazai forrásokból történik.) Az NFÜ által hivatkozott elemzés szerint EU ismertsége hazánkban 43%, ami elmarad az új tagországok átlagától (60%), de közel egy szinten van egyes, hazánknál jóval fejlettebb országok hasonló mutatóival. A kommunikációs ráfordítások ellenére a fejlesztési tervek ismertsége alig változott. (Az NFT I. ismertsége 31 %-os (2005-2006.) az UMFT ismertsége 2007-ben 40%.) Kiemelendő ugyanakkor, hogy az irányadó EU rendeletek a lehető legszélesebb tájékoztatást és nyilvánosságot várják el a tagországoktól, de annak köre, mértéke, módszerei, ráfordításai, az ismertség arányai tekintetében semmilyen követelményt nem támasztanak, ugyanakkor felhívják a figyelmet a célok érdekében felhasznált eszközök arányosságára. Kiemelendő, hogy semmilyen a például az EU ismertségére (aránya a lakosság körében) a kommunikációs módszerek (elektronikus, írott sajtó) tekintetében kötelező elvárásokat nem rögzít. Az EU-nak bemutatott kommunikációs terv módosítható. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló

57


1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló a BIZOTTSÁG 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) 7. cikke rögzíti az irányító hatóságok tájékoztatási, nyilvánossággal kapcsolatos feladatait. Eszerint a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedéseket a kommunikációs tervnek megfelelően hajtsák végre a lehető legszélesebb médialefedettség mellett, megfelelő területi szinten különféle kommunikációs formák és módszerek segítségével. Rögzíti továbbá, hogy jelentős tájékoztatási tevékenységet folytasson az operatív program elindításának népszerűsítése érdekében abban az esetben is, ha a kommunikációs terv végleges változata még nem készült el. Évente legalább egy jelentős tájékoztatási tevékenység a kommunikációs tervben leírtak szerint az operatív program(ok) által elért eredmények bemutatására, ideértve adott esetben nagyobb projekteket is. A 4. cikk szerint a kommunikációs terv végrehajtásához, felügyeletéhez és értékeléséhez használt eszközöknek a kommunikációs tervben meghatározott, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedésekkel arányosnak kell lenniük. Az NFÜ által hivatkozott elemzés (Eurobarométer) szerint a tájékozottság magasabb szintű a 12 új tagállamban (60%), mint a régi tagállamokban (47%). A kivételek közé tartozik Görögország, Magyarország és Portugália: míg ezekben a tagállamokban szinte valamennyi régió részesül támogatásban, ám a válaszadók alig felének volt erről tudomása. A legtájékozottabbak közé a szlovének (66%), a litvánok (65%), az osztrákok (64%) és az írek (64%) tartoznak, ugyanakkor Németországban (46%), Franciaországban (45%) és Nagy-Britanniában (38%) a tájékozottság szintje a közösségi átlag alatt marad.

Az NFÜ 2008-ban az EU népszerűsítése érdekében egy kereskedelmi csatornával 200 millió Ft +áfa összegű szerződést kötött. Ennek keretében a csatorna egy tv-sorozat 82 epizódjában, összesen 164 perc EU, illetve UMFT témájú megjelenést biztosít, oly módon, hogy vállalja egy elképzelt EU pályázási folyamat végigkísérését. A szerződéskötést közbeszerzési eljárás nem előzte meg, a csatorna kiválasztása közvetlen megkereséssel valósult meg. Az NFÜ eljárása nem felelt meg a Kbt. előírásainak, mert az ellenőrzés véleménye szerint egy adás 2 perces epizódjának támogatása nem tekinthető közös előállítású műsornak, még akkor sem, ha a szakmai háttéranyagot az NFÜ biztosítja. Tény, hogy folyamatos tv-film sorozatot csak két kereskedelmi csatorna vetít, a szerződő csatorna megkeresésére az elsőként megkeresett csatorna elutasítását követően került sor. A közbeszerzésekről 2003. évi CXXIX. törvény Kivételek fejezete 29.§ (2) szerint eljárást nem kell alkalmazni műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés esetében.

A műsor finanszírozása elsősorban összege és valamint azért kifogásolható, hogy egy pályázat 82 epizódon keresztül történő végigkísérése hosszadalmas, mintegy négy hónapig tart, valamint az ismertség növelésének ez módja hatásában nem ismert. A jelentés tervezet egyeztetése során az NFÜ azt hangsúlyozta, hogy a sorozatban való megjelenéssel a széles közvéleményt kívánják tájékoztatni, az EU pályázati folyamatról és a támogatások pozitív hatásairól. Ennek eredményességét és ezzel a sorozat 200 millió Ft-os finanszírozásának in-

58


dokoltságát és eredményességéhez – a vetítés előtt, illetve azt követően – megfelelő méretű mintavétel mellett elvégzett felmérés adatainak összevetése adhat választ. Ilyen előzetes adatgyűjtést az NFÜ nem végzett, sőt szükségességét alapjaiban vitatta. A NFÜ kinyilatkozta, hogy „a sorozat nem a potenciális pályázókat szólítja meg, hanem a széles közvéleményt. A célunk pedig az, hogy az állampolgárok életszerűen szerezhessenek információt az uniós pályázati folyamatról, annak elveiről, átláthatóságáról és szakszerűségéről, eredményességéről, ez ugyanis elősegíti, hogy a fejlesztéspolitika hatása és eredményessége hozzájáruljon Magyarország felzárkóztatásához.” A sorozat nézettsége 1,3-1,4 millió néző, ez a felnőtt lakosság kb. 14-15%-át teszi ki. Az NFÜ észrevétele szerint nincs ismeretük arról, hogy az UMFT-t nem ismerő állampolgárok milyen arányban tartoznak a sorozat nézői körébe.

Az NFÜ Contact Centert (CC) működtet a pályázók segítésére, a pályázatokhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására. Tevékenységéről havonta öszszefoglaló beszámolót készített. Az érdeklődések alapján tájékoztató sorozatot indítottak el „Kis hasznos” címmel. Az NFÜ és a KSZ-ek telefonos ügyfélszolgálatai egy rendszerbe vannak kapcsolva. Érdeklődések fő tárgya: forrástérkép, naprakész pályázati információk, eljárásrend, benyújtás módja, helye és határideje, kizáró okok, saját forrás, a támogatás mértéke. Az érdeklődések létszáma átlagban havonta 400 körül mozgott, 97%-a telefonon, 3%-a e-mailben történik. 2006-ban 60-70 %-ban az NFT-vel, és 10-15 %-ban az ÚMFT-vel kapcsolatban telefonáltak, 2007-re már az ÚMFT-vel kapcsolatos kérdések megnövekedtek.

2.4.

A pályázatok felfüggesztésének, visszavonásának oka Az NFT I. tapasztalatai azt mutatták, hogy a pályázatos források esetén több esetben az igény jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló források nagyságát, mely a források kimerüléséhez, illetve a pályázatok felfüggesztéséhez vezetett. A források tervezésekor a kiemelt pályázói igény csak egyik szempont volt. A források elosztásakor az igény mellett a pályázati célok egymáshoz viszonyított arányát, illetve a fejlesztésekkel létrejövő eredmények egyensúlyát is biztosítani kellett. Bizonyos támogatási célokra a fejlesztési igények a többszörösét jelentették a rendelkezésre álló keretnek. A GVOP 4.1.1 esetén a 2,5 milliárd Ft keretre 145 db tervezett pályázat helyett 461 db beadott és 181 db nyertes pályázat volt. A HEFOP 3.4.1 pályázat 8,5 milliárd Ft forrás összegére a tervezett 275 db pályázat közel ötszörösét 1237 db pályázatot adtak be és 529 db nyertes pályázat volt.

A 2007. évben az ÚMFT 92 db pályázati kiírása közül 6 pályázati felhívást függesztettek fel, ez a kiírtak 7 %-a. Pályázati kiírás visszavonásra az NFÜ tájékoztatása szerint nem került sor. A közzététel és a felfüggesztés határideje között a pályázatok még leadhatóak. A határidőket betartották. A felfüggesztett pályázati kiírások indoka minden esetben a forráskimerülés volt. A felfüggesztésről az adott Irányító Hatóság döntött. Az erről szóló közleményt csak Interneten hirdették meg. Érdektelenség miatt pályázati kiírást az ÚMFT vonatkozásában nem vontak vissza, ennek fő oka, hogy a beadási határidők még nem jártak le.

59


A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 5. §. (8) bekezdése értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggeszti. A rendelet szerint a felfüggesztés tényét közzé kell tenni, és a felfüggesztés dátuma legkorábban a közzétételt követő 3. nap lehet. A felfüggesztés indokát az Interneten jelentették meg pl. „a pályázati felhívásra beérkezett igények elérték a rendelkezésre álló források összegét, ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kiírást 2007. április 6-án felfüggeszti” szöveggel. Felfüggesztett ÚMFT pályázati kiírások 2007. évben FelfüggeszFelfüggesztés időponttés/visszavonás oka ja

OP

Pályázati kiírás megnevezése (operatív programok szerint csoportosítva)

GOP

GOP-2007-2.2.1 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

Forráskimerülés (keret 1,6 Mrd)

2007.10.15.

KMOP

KMOP-2007- 1.2.1 /A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése


2007.07.05.

KMOP

KMOP-2007-1.2.5, Vállalati folyamatmenedzsment támogatása


2007.09.28.

KMOP

KMOP-2007-1.2.6. Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása


2007.09.10.

KMOP

KMOP-2007-1.2.7,E-kereskedelem, és egyéb eszolgáltatások támogatása


2007.11.12.

TÁMOP

TÁMOP-2007- 2.1.3 Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára


2007.04.06.

TÁMOP

TÁMOP 2.1.5/07/1 Munkahelyi képzések támogatása kis és középvállalkozások számára

Forráskimerülés (keret 3,022 Mrd Ft)

2007.09.14.

Összességében az ÚMFT felfüggesztett pályázati kiírásai esetében előzetes tervezéséhez képest a megállapított, elfogadott keret nem változott. A kiírás ideje alatt forráselvonás egyik esetben sem történt. Más pályázatok terhére nem terveztek és nem is történt forrásátcsoportosítás. A megmaradó források a jövő évi keretet növelik, illetve a jövő évi keret terhére lehetőség van kötelezettséget vállalni. Ha a tervezettnél nagyobb arányú pályázói igény jelentkezett és a források is lehetővé tették az átcsoportosítást, az IH a következő évi keret terhére megemelte az adott évi keretet. Az ÚMFT pályázatoknál az eltérő pályázói igény esetén a keretet szintén megemelték. A GOP-2007-2.2.1 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása pályázati kiírás tervezett pályázatainak száma 135 db volt, ezzel szemben 252 db pályázat érkezett. A pályázatot július 13-án hirdették meg, a pályázatok beadását aug. 24 nov. 30. közé tervezték. A felfüggesztés „félidőben”, 2007. október 15-i hatállyal történt. A 2007-2013. közötti egész kerethez viszonyítva arányosan (11,7 Mrd / 1,6 Mrd) tervezték meg a 2007. évi összegeket. Az előzetes tervezésnek megfelelően történt a pályázók számának meghatározása. Az eredeti keretet később nem csökkentették. A felfüggesztés elkerülése érdekében, más forrás terhére nem tör-

60


tént átcsoportosítás. A jövő évi keretek terhére az évek közötti átcsoportosításra volt példa, de a GOP-2.2.1. esetében forrás előrehozás nem történt. TÁMOP-2007-2.1.3 Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára pályázati kiírás tervezett pályázatok száma 100 db volt, ezzel szemben 561 db pályázat érkezett. A beérkezett igények elérték a rendelkezésre álló források (1,057 milliárd Ft) összegét, ezért az NFÜ a 2007. január 31-én meghirdetett kiírást 2007. április 6-án felfüggesztette. Az ötszörösnél is több pályázat érkezése és a két hónap alatt kimerített keret annak alul tervezését mutatja.

Az NFT és az ÚMFT minden egyes pályázati kiírásánál a pályázatok becsült számát egy maximum-minimum intervallumban adták meg. Az NFT pályázataira a 2006-2007. években maximálisan 6053 db pályázatra számítottak, ezt az értéket a beadott pályázatok száma 80 %-kal meghaladta. A beadott pályázatok 37%-ára kötöttek szerződést ez a nyertes pályázatok 83,7 %-a. (A nyertes, illetve a támogatási szerződést kötöttek közötti eltérés a pályázók viszszalépéséből, illetve a visszavont támogatások számából adódik.) A támogatási szerződést kötöttek száma nem érte el a pályázatok becsült számának minimumát, annak 83 %-át tette ki. Az ÚMFT pályázataira a 2007. évben maximálisan 10235 db pályázatot becsültek. A maximum és minimum értékek között több mint kétszeres a különbség. Az arány azt jelzi, hogy nem sikerült felmérni a várható pályázatok számát. A maximumhoz képest 2007. október 30-ig közelítőleg az 50 %-ot elérte a beadott pályázatok száma. A beadott pályázatokhoz képest 43 % a nyertes pályázatok száma.

3.

A TÁMOGATÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSE Az NFÜ az ÚMFT keretében kiemelt projekteket nevesített akciótervben, 14 operatív program részeként. A 2007. október 17-i állapot szerint 269 db – 1511 milliárd Ft összegű – projekt az operatív programok 22%-át tették ki. A projektek lebonyolítását az NFÜ irányító hatóságai, illetve az NFÜ-vel – közreműködői feladatokra - szerződést kötött szervezetek végzik.

3.1.

A kiemelt projektek tervezése, végrehajtása Az ÚMFT részeként a Kormány egy ún. kiemelt projekt csomag létrehozásáról döntött. Az ÚMFT és az OP-k előkészítésénél tapasztalt partnerség elve a kiemelt projektek javaslattételi, illetve döntési körében nem érvényesült, az egyeztetésekből a civil szervezetek kimaradtak. A 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet szerint az NFT tekintetében az akcióterveket és azok módosításait, a nagyprojekt, illetve kiemelt projekt javaslatokat a Kormány hagyja jóvá. A kiemelt projektre az érintett miniszter, az érintett regionális fejlesztési tanács, illetve az NFÜ tettek javaslatot. Ennek viszont a kormányrendelet szerint előfeltétele volt, hogy : „A nevesítésre javaslatot tevő szervezet, illetve testület előzetesen meggyőződik róla, hogy a javasolt kiemelt projekt, illetve nagyprojekt a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz; b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik; c)

61


költséghatékony; d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak.” A kormányrendelet 2007. májusi módosítása, újabb szempontokat határozott meg a kiemelt projektté váláshoz. Ugyanakkor elmaradt a regionális vagy országos érdek pontos definiálása. Ennek következtében, a kormány által támogatott kiemelt projektek közé – megállapításunk szerint – olyan témák (sziklafal stabilizáció, szivattyútelep rekonstrukció) is bekerültek, amelyek nem kormány, hanem ágazati, illetve regionális döntési körbe tartoznak. A projektek összege széles határok között mozgott, így fordulhatott elő, hogy például a nagy összegű 29 milliárd Ft-os országos téma (XXI. századi közoktatás) mellett négy, illetve ötszámjegyű utak – ezek között egy mindössze 542 m hoszszú és 3,8 millió Ft-ba kerülő útszakasz felújítása is szerepelt a kormány által elfogadott csomagban. Ezek nem igényelnek sem egyedi, sem speciális kiválasztást. (A 2007. nyári és őszi, és a 2008. februári fordulóban elfogadott kiemelt projekteket az 5. számú melléklet tartalmazza.) Az új szempontok: a fejlesztés országos vagy regionális jelentőségű; az akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati konstrukciót, amelynek keretében az adott projekt támogatható, megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmigazdasági céljaihoz és – a technikai segítségnyújtás kivételével – illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához.

A kiemelt projektek bevezetése nem mond ellent az uniós jogszabályoknak, de fogalmát uniós jogszabályok, irányelvek nem tartalmazzák. Nem állt rendelkezésre olyan dokumentum sem, amely ennek a speciális projekt típus bevezetésnek okait, indokoltságát bemutatná. A kormányrendelet, illetve módosításainak előterjesztései sem tartalmaztak erre vonatkozóan információt. A Kormány előterjesztés szerint ugyanakkor az akciótervekben szereplő kiemelt projekt javaslatok akciótervi nevesítése nem jelent garanciát a projektek támogatására. A kiemelt projektek fogalmát a „2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről” szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet határozta meg. A kormányrendelet szerint a kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg, pályáztatás nélkül jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz. Az NFÜ honlapon leírtak szerint, „a kiemelt projektek egyedisége, illetve speciális kiválasztási, megvalósítási eljárásrendjük biztosítja a kiemelt projektté minősítés szakszerűségét.”

Az ÚMFT 14 operatív programjára támaszkodó kiemelt projektek száma, összege néhány hónap alatt – több körben – a többszörösére bővült, 2007 őszére összesen 885 javaslat érkezett 3 845 milliárd Ft tervezett összeggel. Ez az OP keretek 55%-a. A kormány 2007-ben két fordulóban 328 javaslatot nevesített 1651 milliárd Ft igénnyel, 2008-ban további 17 javaslatot fogadott el. Ez az ÚMFT hét éves keretének negyede. Továbbfejlesztésre (tehát átdolgozásra, kiegészítésre) 59 javaslatot fogadtak el 352 milliárd Ft összeggel. (Ez az OP keretek 5%-a.) Kiemelt figyelmet kapott a közlekedés, ebben a körben 247 projektet nevesítettek 913 milliárd Ft összeggel, olyan tételekkel, mint városi közlekedés (metró, villamos járatok) nagy közúti projektek (autópálya, autóút). De kiemelt szerep jutott a három és ennél alacsonyabb számú utaknak is. Ezek

62


száma (eddig) 141 volt, összesen 73 milliárd Ft összeggel. Ezek ugyanakkor elsősorban regionális, sőt kistérségi érdekkörbe tartoznak. A kiemelt projektek tervezetének főbb ágazati megoszlása a következő volt:

Vízügy Turisztika, kultúra Oktatás Foglalkoztatás Egészségügy Informatika Közigazgatás Beruházás, építés Összesen

2007. II. n. év 10 516 65 716 84 828 112 521 28 826 9 880 32 394 39 440 384 121

(millió Ft) 2007. IV. n. év 15 471 89 452 92 123 135 110 37 049 88 046 45 917 1147 442 1650 610

A kiemelt projektek előrehaladása – számában, illetve összegében bekövetkezett bővülésen kívül – az NFÜ 2008. februári adatai alapján – nem volt értékelhető. (lásd: a 6. számú melléklet). Támogatásban 6 projektet részesítettek 48 milliárd Ft összeggel, ez az OP-k keretének 1%-a. A képet árnyalja – az arányokat tekintve –, hogy ebből a Társadalmi megújulás OP keretből megvalósítandó 2 projekt 45 milliárd Ft-ot tesz ki. Az ellenőrzés áttekintette a TÁMOP-ból megvalósuló és 29,4 milliárd Ft keretösszegű, a „XXI századi közoktatás” projekt adatlapját, illetve megvalósíthatósági tanulmányát. A költséghatékonyság és a pénzügyi megalapozottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem ítélhető meg teljes körűen. A költséghatékonyságról a megvalósíthatósági tanulmány sem tartalmaz többlet információt, azzal együtt, hogy a projektgazdák számára is nyilvános, és értékelési szempontrendszer további instrukciókat ad a költséghatékonyság értékeléséhez. A pénzügyi költségvetés mindösszesen két oldal. A projekt adatlapja szerint: „Indokolja a projekt költséghatékonyságát az elvárt eredmény és a költségek arányában (max karakterszám 1000): Az Educatio a tervezett fejlesztéseket (mind a szolgáltatás, mind a tartalomfejlesztés) közbeszerzés útján valósítja meg, ezáltal biztosítva költséghatékonyságot. Szerződéseinkben a szerzői jogok vagyoni részének minél nagyobb hányadát beszerzi annak érdekében, a hogy fejlesztések minél nagyobb körét oktatási és non-profit célra ingyenesen elérhetővé tegye”.

Az NFÜ által a Kormány részére készített 2007. novemberi jelentése „a Kormány egyes határozataiban nevesített kiemelt projektek előre haladásáról” a TÁMOP-TIOP kiemelt projektek kapcsán összegezte a felmerült kockázatokat. A PEMCS (Pályázat Előkészítő Munkacsoport) szakértői véleménye szerint a kiemelt projektek többségénél az akcióterv és a kedvezményezettek által kidolgozott anyagok nem adnak megfelelő támpontot a fejlesztések tartalmának teljes és részletes megismerésére, esetenként a tervezési felhívásban rögzítendő sarokpontok is hiányoznak a rendelkezésre álló dokumentumokból, ezért a PEMCS-eknek folyamatosan információkat kell kérniük a projektgazdáktól.

63


3.2.

A pályázatos támogatási rendszer működése Az Európai Unióhoz történő csatlakozással növekvő összegű uniós támogatások felhasználására nyílt lehetőség. Ennek alapvető feltétele az EU Bizottság által elfogadott programok mellett a megfelelő pályázati rendszer kialakítása és működtetése. A pályázati rendszer a vizsgált időszak elejére (2006. január) – több hiányosság mellett – kiépült. A főbb hiányosságokat –döntően késedelmeket – 2007-re felszámolták, ugyanakkor –például a közpénzek biztosítottsága, a döntési folyamat, a pályázók segítését célzó tanácsadás – tekintetében további hiányosságok, illetve kockázati pontok találhatóak. Az NFT I. programjainak végrehajtását alapvetően az előző évi folyamatok determinálták. A vizsgált időszak első felében a támogatások folyósítását a támogatási döntések elhúzódása, illetve a kifizetések késedelme jellemezte. A „Jelentés a Kormány részére a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának helyzetéről” (2006. április 30.) szerint a pályázatok átlagos feldolgozási ideje jelentősen – esetenként kétszeresen is – meghaladta az előírt időtartamot. A szerződéskötések átlagos időigénye elérte az öt hónapot. A jelentés rögzítette, hogy a jogszabály szerint a támogatási döntést a beérkezéstől számítva 75 vagy 90 napon belül kell meghozni. Ezzel szemben az átlagos feldolgozási idő 2006. első negyedévben elérte a 166 napot. Valamennyi operatív programnál a döntési idő növekedése figyelhető meg. A pályázat benyújtása és a támogatási szerződés hatályba lépése között eltelt idő átlagosan 10 hónap.

A kedvezményezettekkel kötött szerződések a kedvezményezettek nem teljesítése esetére szankciókat biztosítottak. Ugyanakkor az állam nevében szerződő fél kötelezettségeit is rögzítették, de ez – például egy késői kifizetés – nem járt szankcióval. A Strukturális Alapok közbenső (2006. június) értékelése is megállapította, hogy a határidők szigorúsága vagy rögzítetlensége kiszámíthatatlan helyzetet teremtett, ami rosszabb, mint a hosszabb, de reális határidő. Utalt arra is, hogy KSZ-ekre – a pályázókkal szemben – szigorú határidők nem vonatkoznak, (pl. szerződéskötésre egyáltalán nincs határidő,) vagy ha van, annak megszegését nem szankcionálják. Az áttekintett dokumentumok (az NFÜ által bemutatott jelentések, tanulmányok) szerint a kifizetések elhúzódása sokszor nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a kedvezményezett szervezeteket, esetenként hitel felvételére kényszerültek (lásd 2. számú függelék). Ez utóbbit pénzügyi gondok – likviditási gondok, forráshiány – is fokozták. Az áttekintett dokumentumok alapján a késedelmes kifizetések oka például a kapacitás hiány, illetve a munkafolyamatok késedelme. Felmerült a támogatottak felelőssége is, például a hiánypótlás késedelme, a kifizetéshez szükséges önrész biztosításának elmaradása, támogatási szerződés módosítása, és szabálytalanságok miatt. A VOP az NFT végrehajtásáról így fogalmazott: „a pályázatok feldolgozásához, a támogatási szerződések megkötéséhez, a kifizetések lebonyolításához szükséges idő általában elfogadhatatlanul hosszú, ami a kedvezményezetteket időnként méltatlanul nehéz helyzetbe hozza”.

Az elmaradások felszámolása, megelőzése, az uniós támogatások felhasználásának gyorsítása érdekében 2005. végétől – operatív program szintű

64


– intézkedéseket hoztak. Ezek egyfelől a közreműködő szervezetek bővítését (AVOP), a döntési önállóság növelését (HEFOP, KIOP), a pályázatok benyújtásának egyszerűsítését (GVOP), valamint a szerződéskötés és a kifizetés folyamatának gyorsítását (GVOP, HEFOP, ROP) eredményezték. 2006. elején egyes KSz-eknél megkezdődött a szervezeti és folyamatracionalizálás, módosult a szerződésmódosítások eljárásrendje. A HEFOP-nál egyszerűsítették a kedvezményezettek által benyújtandó projekt előrehaladási jelentések rendjét, bevezették a költségösszesítők rendszerét, a projekt előrehaladási jelentések új formanyomtatványát, módosították a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A ROP-nál változott a szerződéskötési eljárásrend, ezért már a döntés-előkészítő bizottságok feltételes javaslatát követően a KSz megkezdhette a kedvezményezettel a támogatási szerződés előkészítését, illetve az esetleges hiánypótlást. Az ÁSZ 2006. évi költségvetés zárszámadásáról szóló jelentése szerint a strukturális alapok támogatásainak kezelését végző intézményrendszer hatékony működését 2006-ban már nem a pályázatok lassú feldolgozási üteme befolyásolta kedvezőtlenül, hanem az, hogy a benyújtott számlákra történt kifizetések még nem mindegyik operatív programnál valósultak meg a jogszabályban előírt kéthónapos határidőn belül.

A kifizetések felgyorsítása érdekében az NFÜ 2007-ben meghirdette a „Nagytakarítás” című programját. Ennek lényege az elmaradt, illetve megkésett állami kötelezettség teljesítése volt, ezért legfontosabb célkitűzés az volt, hogy 2007. szeptember 15-re 1% alá csökkenjen a 90 napon túli számlák aránya. Ez NFT szinten 1,35 %-ra, ezen belül a HEFOP esetében 0,8 %-ra teljesült. A HEP IH a rovancs időszakában elért eredmények fenntartására, valamint - a HEFOP-ban továbbra is nagyszámú - felfüggesztett tételek rendezését a korrekcióval nem érintett tételek kifizetéséről, valamint a felfüggesztett tételek rendezéséről szóló 13/2007. (X. 24.) sz. IH körlevél szabályozta. 69

A 2007. év végi helyzet alapján a n+2 cél 70 minden OP esetében teljesül, de fennáll a kockázata az AVOP-HOPE, HEFOP-ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és HEFOP-ESZA (Európai Szociális Alap) esetében a 2008 végén történő forrásvesztésnek. Erre utal a „Jelentés az Európai Unió fejlesztési támogatásainak felhasználásáról I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap (2004-06) Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-13) 2007. III. negyedév” című beszámoló: „A legkisebb arányú uniós forráslehívásra továbbra is az AVOP-HOPE, HEFOP-ERFA és HEFOP-ESZA esetében került sor. A 2007-es n+2-es célt előreláthatóan itt is teljesítjük, hiszen feltételezzük, hogy az eddigi számlaalapú kifizetéseket teljes mértékben lehívjuk az év végéig az Európai Bizottságtól. Ugyanakkor 2008-ban forrást veszthetünk.” A HEP IH 2008. február végén, a helyszínen mérte fel a hátralékos (beérkezés óta 120 napnál több telt el) tételek rendezését, a hátralékos kifizetések teljesítésének

69

Az NFÜ HEP IH által tett észrevétel alapján kiegészítve.

70

Az ún. n+2 szabály értelmében az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokat legkésőbb az EU-kötelezettségvállalás évét követő második naptári év végéig a tagállamnak le kell hívnia.

65


gyorsítását célzó korábbi KSZ intézkedéseket. A felmérés eredményeiről készült jelentés megküldésével egyidejűleg hivatalos levélben szólította fel a közreműködő szervezetet a szükséges intézkedések megtételére. 71

A közpénzek védelmét célozta a támogatottakkal szembeni visszafizetés kezdeményezése. Az NFÜ a visszakövetelések összegéről egyes OP-k esetében nem tudott adatot szolgáltatni. Ezek közül a GVOP esetében szerződéstől való elállás, felbontás, túlfizetés miatt kezdeményeztek visszafizetést. A HEFOP esetében a visszafizetések 45 db projekthez – ezen belül a legnagyobb rész a Technikai Segítségnyújtáshoz – kapcsolódtak. A ROP esetében 49,2 millió Ft összegben, példa szerződéstől való elállás miatt. A KIOP-nál, három önkormányzat esetében, mert az azbesztmentesítési projektek nem számolhatók el. Egy 2007. évi belső ellenőrzési jelentés az eljárás szinte valamennyi elemére – a források felhasználásának szabályozása, a programtervek, a szerződéskötés és az elszámolás kapcsán – tett több közepes és magas kockázatú megállapítást. A jelentés szerint a HEFOP körében fennálló visszafizetési kötelezettségek magas arányának oka, hogy pl. az IH a saját TS felhasználására vonatkozóan nem készített programtervet és nem kötött támogatási szerződést. 72 A dokumentumok nem tartalmaztak indikátorokat. A kötelezettségvállalások időtartama több esetben is eltér a projektek időtartamától, egy szerződés számláit így gyakran több projekt terhére számolták el. Előfordult, hogy a kötelezettségvállalás dátuma korábbi, mint a projekt benyújtásának dátuma. Sem a TS folyamatához, sem IH szabályzataihoz ellenőrzési nyomvonal nem készült. A kötelezettségvállalás nyilvántartása több esetben pontatlan.

Ezek a változtatások lehetővé tették a kitűzött célok elérését, de – a támogatottak oldalán – kockázatokkal is jártak. Ugyanis a megvalósítás felgyorsítása érdekében a támogatottak a támogatási szerződés életbe lépése előtt engedélyt kaptak a projekt megkezdésére. Ebben a körben előfordult, hogy a támogatott már a benyújtás napján megkezdte a kivitelezést, a támogatási szerződés aláírására pedig már a teljesítést követően került sor. Ebben az esetben felmerül hogy a támogatás nem oda jutott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Megjegyezzük, hogy a konstrukció a kedvezményezett kockázatát is hordozta, mert a döntési, szerződéskötési folyamat elhúzódása esetén hitelfelvételre kényszerülhetett, vagy gazdálkodásában likviditáshiány alakulhatott ki. Az ÚMFT pályázati rendszerének kialakításában – hasonlóan az intézményrendszerben végrehajtott módosításokhoz – figyelembe vették a megelőző időszak tapasztalatait. A megcélzott csoportok, az önkormányzatok, a társadalmi, illetve a gazdálkodó szervezetek az őket érintő pályázati lehetőségekről két országos napilapban és a megyei napilapokban meghirdetett felhívásokból, 73 a honlapokról, workshopokon, rendezvényeken, informá-

71

Az NFÜ HEP IH által tett észrevétel alapján kiegészítve.

72

Az ÁSZ jelentés tervezet készítésének időszakában a HEP IH felülvizsgálta és az NFÜ elnöke 2008. március 28. napjával hatályba léptette a HEFOP MK felülvizsgált példányát, melynek 11. kötete tartalmazza – többek között – a TS ellenőrzésével kiegészítve. 73

A 1828/2006 EK rendelet, illetve a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet előírása.

66


ciós napokon, illetve az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, az egyházaknak szóló hírlevélből értesülhettek. Kiemelt hangsúlyt kapott a korábbi időszakot jellemző, a döntési-eljárási, kifizetési folyamatok nagymértékű időbeni elhúzódásának csökkentése, mert a 2004-2006. időszak pályázati rendszerével kapcsolatban a legtöbb bírálat az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés hoszszú átfutási idejét érte. A változások – például a lebonyolítási tapasztalatok, illetve a pályázók észrevételei, javaslatai nyomán – az ÚMFT pályázati rendszerében is folyamatosak, a pályázati feltételek enyhítésének, az elnyerhető támogatás növelésének, a pályázók választási lehetőségei kibővülésének irányába mutattak. A tapasztalatok hasznosítása az ÚMFT pályázati rendszerének működését egyszerűbbé, gyorsabbá tették. Például egyszerűbb, egységesebb pályázati adatlapok, illetve a támogatási szerződés minta, a pályázat kezelő minden fázisban egy közreműködő szervezet, kevesebb igazolás benyújtása, egyes igazolásokat a pályázat kiírója szerzi be, a kétfordulós pályázati eljárásban – elsősorban az önkormányzati körben – részletes projektjavaslatot már csak a támogathatónak ítélt pályázatok esetében kell kidolgozni. A GOP 2. prioritáson belül egy pályázó több különböző pályázati konstrukcióval is nyerhet egyazon évben támogatást.

A biztosítékadási kötelezettség a támogatási összeg – a korábbi 120 %-ról – 100 %-ára csökkent. Ez enyhíti a pályázók terheit. A közpénzek védelme szempontjából ugyanakkor kockázatot jelent, hogy ha a kedvezményezett az elállás időpontjáig a teljes támogatási összeget igénybe vette, akkor a követelés teljes összegét – tehát a támogatás és a kezelő szervezet pályázatra vetített kiadásai, vagy az egyéb, például banki követelések összege – a jogszabály által meghatározott biztosíték, (ami a támogatás 100%-a), nem fedezi. 2007-től további pénzügyi kedvezményeket vezettek be, az addig kötelező azonnali beszedési megbízás helyett bankgarancia is kiköthetővé vált, a biztosítékok körébe bekerült az óvadék és szélesedett a biztosíték nyújtása alól mentesített kedvezményezettek köre. A kedvezményezettel kötött támogatási szerződés általános szerződési feltételei között szerepel, hogy a „Szerződéstől történő elállás esetén a Kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten köteles visszafizetni”.

A pályázók szakmai segítése érdekében az NFT-hez, mind az ÚMFT-hez kapcsolódó operatív programokra és közösségi kezdeményezésekre kiterjedő országos négy szervezetre támaszkodó tanácsadói hálózatot hoztak létre. Ezek tevékenysége nem volt kellően koordinált, ezért új, három szervezetre támaszkodó hálózatot hoztak létre. Ezek különböző tárcák felügyelete alá tartoznak, de tevékenységük összehangolását célzó Együttműködési Keretmegállapodás megkötésére nem került sor. Az egyik regionális fejlesztési ügynökség 2007. júniusi jelentése szerint a három hálózat tevékenysége még nem kellően összehangolt, egyes kistérségekben aktivizálni kell az együttműködést. „Az NFT házhoz jön” a 33/2005. (XII. 27.) TNM rendelet, „Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat” a 15/2006. (XII. 25.) MeHVM rendelet alapján jött létre. Ez utóbbi rögzítette a 2006-tól működő hálózatok együttműködésének szabályait. A kistérségi

67


tanácsadó hálózat működtetésének célja a közvetlen tanácsadás mellett az, hogy elősegítse, és átlátható rendszerbe foglalja az uniós támogatások felhasználását segítő – az állami intézményrendszer részeként, civil szervezetek vagy vállalkozások formájában működő – szervezetek, hálózatok közötti információáramlást. Az NFT időszakában működő 4 elemből álló kistérségi hálózatot (kistérségi megbízottak, falugazdász hálózat, vidékfejlesztési menedzserek és az NFT házhoz jön tanácsadói hálózatot) az együttműködés fejlesztése érdekében az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda Hálózat és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Tanácsadó Hálózat váltotta fel. A 3 hálózat tevékenységének összehangolását célzó Együttműködési Keretmegállapodás tervezete kitért az együttműködés céljára, kereteire, valamint feladataira, ellenben a dokumentum aláírására nem került sor.

A KSZ-k is működtetnek szakmai tanácsadást, ügyfélszolgálat, szakértők, pályázati referensek által, emellett honlapjukon is tájékoztatnak. A KSZ-ek által felkért külső szakértők száma 2006-ban 48, 2007-ben 102 volt, (erre 91,1 millió Ft-ot költöttek). A szakmai segítségnyújtás eredményességéről, a pályázói esélyegyenlőséget segítő hatásáról rendszeres felmérések, értékelések nem készültek. A 2007-2013. időszakra vonatkozó operatív programok a projekttámogatási rendszer erősítésének szükségességét emelik ki. A Nyugat-Dunántúli Operatív Program szerint, azon projektek tartalmaztak kevesebb hibát, hiányosságot, ahol a pályázók éltek a konzultáció lehetőségével.

A tanácsadói tevékenység erősítésére közvetve utalhat az elutasított, visszalépett és visszavont NFT projektek aránya. Ezek száma a 20042007. közötti időszakban – az AVOP projektek nélkül – 15 555 db volt, ami öszszes (41 292 db) pályázat 38%-a. Az elutasítások száma minden évben hasonló nagyságrendű volt, kivéve a 2007. évet, de ekkor a korábbiakhoz képest kevesebb pályázatot írtak ki. Az ÚMFT-nél a beérkezett pályázatok száma 4335 db, az elutasított és visszalépett pályázatok száma 529 db, ami a beérkezett pályázatok 12,2 %-a. A fő érintett területek a regionális OP-k, illetve a TÁMOP. Az NFT esetében a legfőbb ok jogosulatlanság miatt elutasított (30 %), ez az ÚMFT esetében 26 %.

formai hiba

döntéshozó IH formai elutasítás

IH elutasította

2 285

7

603

73

19

165

1 273

2005

4 535

1 032

17

351

183

101

41

2 096

2006

5 135

363

51

120

86

191

0

3 546

2007

1 029

0

1

0

0

0

0

691

15 559

3 680

76

1 074

342

311

206

7 606

Összesen

forrás: EMIR, 2007. 09. 30.

68

jogosulatlan

4 860

minimum kritériumiknak meg nem felelt

2004

Év

Operatív programok összesen (AVOP kivételével)

jogosulatlanság miatt elutasított

nem megfelelő hiánypótlás

Az elutasított, visszalépett és visszavont NFT projektek évenkénti alakulása (darab)


Az ÚMFT pályázati rendszerében – az NFT-hez viszonyítva – csökkent a bíráló bizottságok szerepe, ugyanakkor megnőtt a projekt javaslatokat részletesen ismerő, azonosítható személyes felelősséget viselő értékelőké. Ezt rögzíti a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet, 74 és ehhez igazodva az NFÜ Működési Kézikönyve az értékelők felkészültségének (szakmaipénzügyi ismeret) biztosítását helyezte előtérbe. Az értékelőkkel szembeni követelmények: a támogatási konstrukció tárgyának megfelelő szakértelem és pénzügyi ismeret, valamint az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció tartalmának, illetve a vonatkozó jogszabályok ismerete. A Kézikönyv szerint normatív jellegű támogatás kivételével értékelést kizárólag minősített szakértők végezhetnek. A közreműködő szervezeteknek kell biztosítaniuk, hogy az értékelők rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel, valamint az értékelést végzők képzését, folyamatos továbbképzését. A minősített értékelők nyilvántartása a közreműködő szervezetek feladata. A minősítést (például megalapozott panasz esetén) az IH és a KSZ is felülvizsgálhatja, illetve visszavonhatja. Az értékelők és a pályázatok bírálatában részt vevő személyek vizsgára kötelezettek.

A hivatkozott rendelet által meghatározott esetekben a projekteket elbíráló bizottságba egy nem kormányzati szakmai szervezet által delegált tag részvételét is biztosítani kell. Ezért az NFÜ 2007. április 24-én nyilvános felhívást tett közzé a szakértők és az őket küldő civil szervezetek részére. A pályázati rendszer működtetése során érvényesítendő összeférhetetlenségi szabályokat az NFT-re vonatkozóan az „eljárási rendelet”, az ÚMFT esetében az „intézményi rendelet” tartalmazza az NFT I.-nél szigorúbb megkötésekkel. A felhívásra 2100 szervezet 3300 szakértői helyre adott javaslatot; a külön felkért szervezetek közül 70 élt a lehetőséggel. Ez több mint a szakértők száma, mivel egy személy több szakértői helyet is elfoglalhat. A szakértők egy napos képzésen vesznek részt, azt követően véletlenszerű kiválasztással jelölik őket a bíráló bizottságokba. A szakértők (a bírált projektek méretétől és számától függően) 30-80 ezer Ft/projekt díjazásban részesülnek a VOP terhére. Az ÚMFT esetében összeférhetetlenséget jelent, ha a személy vagy szervezet a projekt javaslat elkészítésében részt vett, vagy ha az elfogultságot a bíráló bizottság megállapítja. Ebben az esetben a projektek folyamatba épített ellenőrzését, vagy kifizetés engedélyezését sem végezhetik. A kormányrendelet kiköti, hogy értékelő vagy bíráló bizottsági tag nem lehet politikai pártnak vezető tisztségviselője, vagy alkalmazottja, valamint önkormányzati, vagy országgyűlési képviselő.

3.3.

Az EU támogatások felhasználásának tapasztalatai A 2004-2006. időszakra szóló NFT I. megvalósulása késik, az öt operatív program három éves keretének összegét szerződésekkel lefedték, de még 2006-ban is hirdettek meg pályázatokat. 2007. végén (az AVOP kivételével)

74

A 2007-2013. időszakra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szól.

69


a megkötött szerződések 41%-a zárult le, további 50%-a teljesítés előtt állt (a kifizetés elérte a szerződött összeg 98%-át). A 163 pályázat közül gyakorlatilag 2 tekinthető lezártnak, a többi még nem teljesült, sőt 12%-ára még kifizetés sem történt. (Az NFT I. alintézkedések 2007. év végi pénzügyi helyzetét a 7. számú melléklet tartalmazza.) A pályázatok teljesülésének ellenőrzését jogszabályok írták elő 75 ezt egészítették ki az IH-k működési kézikönyveinek vonatkozó részei. Az egyes pályázatokban vállalt célkitűzések hosszú távú fenntarthatósága ellenőrzését a kedvezményezettekkel megkötött szerződésekben alakították ki. A megkötött szerződésekben a kedvezményezetteknek kötelezettséget kellett vállalniuk a vonatkozó dokumentumok adott időpontig történő megőrzésére, illetve arra, hogy a különböző ellenőrző szervezetek részére ellenőrzés esetén a szükséges dokumentációt, illetve információt átadják. Ezek ellenőrzése a KSZ-ek feladata (pl. a projekt lezárulta után munkában állók száma). Az Állami Számvevőszék „Az uniós támogatások hazai és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről” (2007. július) szóló jelentésének összegző megállapításai, következtetései és javaslatai szerint: A pénzügyi lebonyolítás során alkalmazták a kifizetéseket megelőző – kockázatelemzésen alapuló – folyamatba épített ellenőrzések rendszerét, de a Pénzügyminisztérium által időben kibocsátott útmutatók ellenére még nem alakult ki a kockázatelemzés és mintavétel megalapozott, jól rekonstruálható gyakorlata. Az alkalmazott gyakorlatban nem vették figyelembe a nagyprojekt profil kiemelt kockázati sajátosságait. Az intézményi átalakításokból fakadó bizonytalanságok hatásaként nőtt a kifizetések időszükséglete, amely a HEFOP-nál – ahol változott a pénzügyi funkció ellátásának rendszere a közreműködő szervezetek között -, meghaladta a három hónapot. Hasonló helyzet alakult ki a GVOP esetében is.

Az NFT I. felhasználása során a területi egyenlőtlenségek csökkentésének szempontja – a 2006. évi adatok alapján – csak részlegesen valósult meg, azzal együtt, hogy az egy főre jutó igényelt és megítélt támogatás összege a négy legfejletlenebb régióban volt a legmagasabb. Viszont – a beérkezett és támogatást kapott pályázatok és pályázati összegek vonatkozásban – a legtámogatottabb régió az eddig is legfejlettebb Közép-Magyarországi volt. 76 A régiós megoszlásában a négy legfejletlenebb régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) volt. A területi egyenlőtlenségek másik szempontja szerint – 2006 végi adatok alapján – az önkormányzati projektek kistérségi megoszlásának

75

Az NFT I. vonatkozásában a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM rendelet, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm rendelet. 76

A „Közösségi Támogatási Keret 2006. évi megvalósításáról” című jelentésben, a beérkezett pályázatok (kötelezettségvállalások) regionális megoszlása a fejlesztés helyszíne szerint 2004-2006. című 9. táblázata.

70


aránytalanságát mutatja, hogy „a legsikeresebb kistérség egy főre vetítve mintegy 378-szor annyi önkormányzati forrást nyert el, mint a legsikertelenebb, illetve vannak kistérségek, melyek önkormányzatai egyáltalán nem kaptak támogatást az I. NFT-ből.” 77 Mindezek alapján újra kell gondolni az önkormányzati források elosztásának módját. A „szabad verseny” helyett megfontolandó lehet esetleges kistérségi szintű forrásallokációs rendszer kialakítása.

A súlyosan elmaradott térségek esélyének erősítésére a kormány meghirdette az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot – „Nem mondunk le senkiről” jelszóval. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó programra a 2007-2013. évi tervezési ciklusban 125-135 milliárd forint szánnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben további 310 milliárd forint keretű pályázatoknál a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből jelentkezők beruházásaikat nagyobb százalékban fedezhetik közösségi pénzből, enyhített feltételek mellett. A KSH adatai alapján a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben az ország lakosságának 10%-a, 1 millió ember él. A programot az indokolja, hogy növekszik az országon belül a területek közötti leszakadás. A komplex felzárkóztatási programokról születő döntéseket a többcélú kistérségi társulások tanácsai hozzák, a helyi fejlesztési folyamat operatív irányítói pedig a december 15-ével megalakuló Kistérségi Fejlesztési Bizottságok lesznek. Kistérségenként 20 millió forinttal támogatják a tervezési szaktudás megteremtését. A leghátrányosabb helyzetű kistérségi tervek 2008-ban készülnek el, ezt követően indulnak az Új Magyarország Felzárkóztatási Programban.

A ”Strukturális Alapok közbenső értékelése” 78 is azt mutatja, hogy a települések közül a többféle értelmezés szerint is a fejlettebb települések voltak sikeresebbek a forrásokhoz való hozzáférésben. A versenyszférán belül a nagyobb szervezetek sikeresebbek voltak a versenyben, mint a mikro- és kisvállalkozások. Az NFÜ által külső céggel készíttetett „Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forráselosztási mechanizmusai” című kutatási összefoglalója az egyes területek támogatottsága kapcsán pártpolitikai szempontú megoszlást vetett fel. Ez szó szerinti beemeléssel bekerült „a Strukturális Alapok közbenső értékelése” című dokumentumba. Az NFÜ a felvetést egyik esetben sem kifogásolta, sőt az Európai Uniónak benyújtott „A Közösségi Támogatási Keret 2006. évi megvalósításáról” szóló jelentés is felsorolja a fenti értékeléseket. (Az NFÜ az ÁSZ jelentés észrevételezése során már kifogásolta az elemzés helyességét, arra való hivatkozással, hogy az nem vette figyelembe a települések nagyságát.) Az értékelés szerint a fejlesztési források főleg az önkormányzati-állami szférához áramlottak a verseny- és civil szférával szemben (közszféra-mechanizmus); az

77

„a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület részére az európai uniós támogatású fejlesztések végrehajtásának helyzetéről a 2006. december 31.-i állapot szerint” című előterjesztés vezetői összefoglalója. 78

„a Strukturális Alapok közbenső értékelése” című dokumentumból valók, de már oda is szó szerinti „beemeléssel” kerültek „Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forráselosztási mechanizmusai” című kutatási összefoglalóból.

71


önkormányzatok közül is jellemzően a nagyobb lakosságszámú, megyei jogállású városok részesültek az átlagot meghaladó arányban a forrásokból, vagyis – hasonlóan a versenyszférához – a nagyobb befolyású és jelentősebb erőforrásokkal rendelkező szereplők „szívták” magukhoz a fejlesztési forrásokat (centralizáció-mechanizmus). A komoly fejlesztési hagyományokkal, kiépültebb fejlesztési rendszerrel bíró települések és térségek sikeresebbnek bizonyultak a kevésbé intézményesült fejlesztési rendszerűeknél (intézményesültség-mechanizmus). Figyelemre méltó, hogy az országgyűlési határozatban megállapított elmaradottabb kistérségekbe és településekre nem áramlott az átlagot meghaladó mértékű erőforrás (fejlettségmechanizmus). A kormánypárti többségű térségek jobban szerepeltek, mint az ellenzékiek.

Az emberi erőforrás átfogó fejlesztése az ország versenyképessége javításának, a társadalmi szintű esélyteremtésnek nélkülözhetetlen és hatékony eszköze. Kedvezőtlen, hogy sem a hazai, sem pedig az uniós pályáztatási rendszerben nem kellően érvényesültek a tartósan leszakadó és periférikus térségek esélyegyenlőségi szempontjai, sőt a pályáztatási rendszer esetenként mélyítette, illetve konzerválta a kialakult területi egyenlőtlenségeket. 79 Nem sikerült teljes körűen a megcélzott csoportok – például a kis és közepes vállalkozások, a pedagógusok, a hátrányos helyzetűek – elérése. Erre példa az „Előterjesztés a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület részére az európai uniós támogatású fejlesztések végrehajtásának helyzetéről a 2006. december 31-i állapot szerint” vonatkozó részei: 3. 2. Gazdasági versenyképesség Operatív Program (GVOP): A programban 5289 pályázat kedvezményezettje kis- és közepes vállalkozás, azaz a hazai célcsoport 14%-a jut támogatáshoz a GVOP-ból. Ha az elemzésben a mikrovállalkozásokat is figyelembe vesszük, a kép nagyban megváltozik. Ez esetben 9993 kedvezményezett van, ami a hazai mikro, kis- és közepes vállalkozások 1,18%-át jelenti. A fenti adatok alapján tehát elmondható, hogy a támogatások a kívánt célcsoport töredékéhez jutnak el.

Az Európai Bizottság számára készült, a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program 2006. megvalósításáról szóló jelentés szerint a GVOP 1. Beruházásösztönzés prioritás 1. 1. 3. „Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük támogatása” a GVOP hároméves történetének szinte egyetlen olyan kiírása, amely teljes mértékben megfelelt a jól meghatározott célcsoport igényeinek. A humán erőforrás fejlesztésére fordított támogatások hatékonyságát rontotta és az iskola-reformok és a fejlesztések összehangolásának hiányát, mutatja a már támogatott intézményeket érintő megszorító intézkedések menet közbeni bevezetése. 80 Az Irányító Hatóság adatai szerint a HEFOP 3.1 intézkedésében korábban támogatást kapott 35 iskola, illetve intézmény van bezárás,

79


80


72


vagy összevonás alatt, a HEFOP 2.1 intézkedésében támogatottak közül 1 iskola szűnt meg jogutód nélkül, míg 22 iskola pedig éppen átalakul. A 3.1 intézkedés célja: az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése. A 2.1 intézkedés célja: Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével.

A makrogazdasági mutatók nem igazolják vissza 81 a források eredményes hasznosulását a foglalkoztatási helyzet alakulásában. A horizontális támogatások mellett közvetlenül a HEFOP és a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból a foglalkoztatás növelésére a vizsgált időszakban 261 Mrd Ft-ot, álláskeresők, munkanélküliek támogatására pedig 250,8 Mrd Ft-ot fordítottak. A foglalkoztatottak száma összesen átlag 9 ezer fővel nőtt a vizsgált időszakban A különféle forrásokból származó támogatások felhasználása eredményességének nemzetgazdasági szintű értékelése elmaradt. A HEFOP 2006. évi monitoring értékelése szerint „Foglalkoztatáshoz jutott vagy más munkaerő-piaci helyzetjavulást tapasztalt résztvevők száma” közel 91 ezer fő, az MPA jelentése szerint a hasonló adat 35 ezer fő.

3.4.

A közbeszerzési eljárások Az uniós támogatások felhasználása során a kedvezményezett feladata és felelőssége, hogy – amennyiben erre irányuló kötelezettsége áll fenn – közbeszerzési eljárást folytasson le. A közbeszerzési eljárást a jogszabályoknak és az arra vonatkozó uniós alapelveknek (átláthatóság, nyilvánosság, verseny tisztasága, esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód) megfelelően kell lefolytatni. 82 A kedvezményezettek közbeszerzéssel kapcsolatos feladatait, az uniós forrásokból megvalósított közbeszerzések folyamatba épített ellenőrzésének tartalmát és formáit, az EKKE szerepét, a Kbt. és a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi rendelkezések megsértése, illetve szabálytalanság gyanúja esetén követendő eljárást – a Kbt. mellett – kormányrendelet 83 és miniszteri rendelet 84 írja elő.

A Korm. rendelet szabályozza az előírások megsértése esetére a támogatási szerződés módosításának, vagy a szerződéstől való elállásnak a lehetőségét, illetve szabálytalanság gyanúja esetén a folyósítás felfüggesztésének lehetőségét.

81


82

A közbeszerzés szabályait a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rögzíti. A közösségi jogot (az Európai Parlament és Tanács 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvét) a 2005. évi CLXXII. törvény ültette át a hazai jogrendbe. 83

A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

84

A 2007-2013. időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet.

73


Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a közreműködő szervezet olyan, a Kbt.-be ütköző magatartást vagy mulasztást észlel, akkor a Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi, illetve szükség esetén a támogatás folyósítását felfüggeszti.

Törvényi szinten a végrehajtott jogharmonizáció ellenére a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően lefolytatott közbeszerzési eljárás nem felel meg automatikusan a felsorolt uniós alapelveknek. Ez elsősorban a jogorvoslati és a hiánypótlási szabályokkal kapcsolatban merül fel. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője 2007. novemberében bejelentette a szándékot a Kbt. változtatására, amely a jogorvoslati és a hiánypótlási szabályok rendezését is magában foglalná. Ezek esetében fennáll a kockázat, hogy a jogszerűen kifizetett támogatást Magyarországnak egy későbbi ellenőrzés következtében (részben vagy egészben) vissza kell fizetnie az EU-nak. A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013. időszakra már – a korábbi programozási időszakhoz viszonyítva – többlet lehetőségeket és eszközöket nyújtott ahhoz, hogy elősegítse a jogszabályoknak és az uniós alapelveknek egyaránt megfelelő közbeszerzési eljárások lefolytatását. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, a kedvezményezettnek haladéktalanul értesítenie kell a közreműködő szervezetet és az EKKE-t, s a KDB határozatáig fel kell függesztenie a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását, illetve elhalasztania a szerződéskötést. Ha a KDB határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, a közreműködő szervezet szabálytalansági eljárást indít, s a kedvezményezettnek az eljárás lezárásáig fel kell függesztenie a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását, illetve elhalasztania a szerződéskötést. A közösségi értékhatárok feletti beszerzések esetében a kedvezményezettnek az eljárás tervezett megindítása előtt legalább 15 nappal tájékoztatnia kell a közreműködő szervezetet, és az EKKE-t.

A közbeszerzés ellenőrzése része a pályázati mechanizmus működtetésének. Rögzítette az NFÜ Működési Kézikönyve a különösen ellenőrizendő kérdések között, és megjelenik az NFÜ és a KSz-ek között létrejött megállapodásokban. Az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a KSZ-ekkel kötött szerződések mellékletében a sikerdíj alapjául szolgáló teljesítmény indikátorok egyike. Amennyiben a KSZ nem teljesíti ezt a kötelezettségét legalább az éves munkatervben meghatározott százalékos mértékben, az évi sikerdíjból a levonás mértéke 50%. A kedvezményezettnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos kötelezettségeit belefoglalták a támogatási szerződésekbe (vagy az azok elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételekben). A szerződésszegés különös esetének minősül, ha a kedvezményezett a közbeszerzésre vonatkozó kötelezettségeit nem, vagy nem szabályszerűen teljesíti.

A részletesen vizsgált logisztikai projektek, magas megvalósítási összegük ellenére, nem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ugyanis a kiírásban rögzített feltételek szerint a támogatás nem érte el a projekt bekerülési öszszegének felét, vagyis döntően nem támogatásból valósult meg. A támogatá-

74


si szerződés nem írta elő a versenyeztetést, de a támogatottak (egy kivételével) előzetesen bekért árajánlatok alapján választották ki a kivitelezőt. A GVOP pályázati útmutatója szerint „a pályázónak akkor kell lefolytatnia a közbeszerzési eljárást, ha a projekt többségében állami, önkormányzati vagy strukturális alapokból kapott támogatásból kívánja megvalósítani és a projekt nettó összköltsége eléri, vagy meghaladja az ún. nemzeti értékhatárt.” A 2005. január 1 – 2005. december 31. közötti időszakban a nemzeti értékhatár – építési beruházás esetén – 70 millió Ft volt, ezt a beruházások nettó költsége meghaladta, de az esetenként 100-150 millió Ft vissza nem térítendő támogatás nem haladta meg a projekt nettó összköltségének 50%-át, vagyis többségében nem támogatásból valósították meg.

A HEFOP kompetencia alapú oktatás pályázatai keretében oktatási intézmények az oktatás támogatása mellett, laptopok, számítógépek, projektorok beszerzésére kaptak támogatást. A gépek beszerzését egyedileg az iskolák versenyeztetés útján, 3-5 db ajánlat bekérése alapján maguk végezték, ennek következtében ugyanazokat az eszközöket más-más árakon szerezték be. Az NFÜ (NFH) nem élt, illetve nem hívta fel a figyelmet a gazdaságos és célszerű beszerzés lehetőségére. Nem használták ki példa egy (NFÜ és/vagy SuliNOVA) által központilag szervezett közbeszerzésben rejlő lehetőséget, annak ellenére, hogy ennek keretében olyan előnyöket lehet kihasználni, mint a nagy mennyiségű rendelésből adódó árkedvezmény. Az eszközök döntő része a központosított közbeszerzés keretén belül is beszerezhetők. Mindkét megoldás előnye, a gazdaságossági szempontokon túl, hogy tehermentesítik a pályázókat, az időt és energiát, esetenként kiadásokat jelentő eljárás alól. Erre vonatkozóan korábbi ÁSZ ellenőrzések már feltártak pozitív példákat. Jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről (0532 számú, 2005. július): „Az informatikai eszközök szállítóit központosított közbeszerzés keretében választották ki, a pályázatok nyertesei egy célszerű módszerrel – az eszközbeszállító cégek által – öszszeállított internet alapú katalógusból rendeltek, az IHM a szállító cégeknek fizetett (például e-Demokrácia, Esély a felzárkózásra pályázat, e-Generáció). A speciális eszközök vonatkozásában katalóguson kívüli beszerzésre kaptak lehetőséget.” Jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről (0710 számú, 2007. június) „Az agrárágazat versenyképességének javítását célzó mezőgazdasági gépbeszerzésekre hazai forrásból 2003-ban indítottak utoljára pályázatot, a támogatást a Mezőgazdasági Gépek Katalógusában felsorolt gépek és berendezések vásárlására, lízingelésére lehetett igénybe venni.”

75


3.5.

A fejlesztési források felhasználásának nyilvántartási rendszere A nyilvántartási rendszer – amely egyúttal támogatja a monitoringot is – nem egységes. Az EU-s 85 rendeletek előírásainak megfelelően az NFH/NFÜ kialakította a közösségi források felhasználásáról megbízható adatokat és információkat szolgáltató informatikai rendszert, az Egységes Monitoring Információs Rendszert (EMIR). Ugyanakkor mellette működik az Interreg támogatások nyilvántartására az IMIR, és az EU felé történő PHARE pénzügyi elszámolás nyilvántartására a Perseus rendszer is. A vizsgált időszakban a különböző informatikai rendszerekben történő nyomon követés és kezelés módja nem felelt meg az érvényes jogszabályi előírásoknak. 86 Az értelmezési problémákat a 2008-ban hatályba lépett Korm. rendelet 87 szüntette meg. Az informatikai rendszerek kialakításával, fejlesztésével szembeni követelményeket sem a közösségi, sem a hazai előírások nem szabályozzák egységesen. Az európai uniós jogszabályok általánosságban fogalmazzák meg az irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó követelményeket. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-a szerint „A kifizető hatóság csak az EMIR rendszerben rögzített és jóváhagyott adatokat veszi figyelembe a közösségi hozzájárulás rendezések, valamint az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával.”

Az NFÜ-ben informatikai főosztályt csak 2008. februárjában alakították ki, ezért, az EMIR működtetése, folyamatos tovább fejlesztése, az EMIR rendszergazdai feladatok ellátása a Koordinációs Irányító Hatóság (KIH) felelőssége volt. Az EMIR rendszer folyamatos üzemeltetését és egységes működtetését megalapozó szabályrendszer hiányos, annak ellenére, hogy 2007. októberében, novemberében több, például az EMIR informatikai biztonsági, a jogosultságkezelési, az elektronikus Helpdesk, az informatikai fejlesztések portfoliókezelési szabályzat is hatályba lépett. Elkészült az egységes, intézményi Informatikai Stratégia és az EMIR rendszerre vonatkozó informatikai stratégia tervezete is, hatályba léptetésük még nem történt meg, az EMIR IBSZ (2007. december végétől hatályos) mellett hiányzik a szakmai ajánlásnak megfelelő formában dokumentált EMIR biztonságpolitika. Továbbra is fennáll egy korábbi ÁSZ jelen-

85

A Strukturális Alapokról szóló 1260/1999/EK tanácsi rendelet, illetve annak végrehajtását szabályozó 438/2001/EK bizottsági rendelet. 86

A vizsgált időszakban az EMIR jogszabályi alapja az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet, és a helyette hatályba lépő a 102/2006. (IV.28.) Korm. rendelet volt. 87

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 35/2008. (II. 23.) Korm. rendelet.

76


tésben 88 leírt és jelenleg is meglévő azon kockázat, hogy az intézményrendszer nem rendelkezik üzletmenet-folytonossági tervvel. Vagyis nincs – az NFÜ hagyományos működtetését biztosító – terv az informatikai rendszer bármely okból bekövetkező tartós kiesése esetére. Az EMIR-be beépítették azokat a pályázati űrlap- és elszámolás kitöltő-feladó programokat, amelyek a rendszer használatát egyszerűbbé tették, a programok segítségével a pályázati folyamatok gyorsabbá váltak. Az EMIR az adatgyűjtésen túl az átutalási megbízásoknak a GIRO rendszeren keresztül a Kincstár felé történő továbbítását is biztosítja. Az elektronikus pályázati űrlap program segítségével a pályázók CD-n tudják a KSZ-eknek átadni pályázatukat, a pályázók a projektjük elszámolásait interneten keresztül közvetlenül vihetik fel a kitöltő programba, mely adatokat utána az EMIR-be elektronikusan „átemelnek”.

Az EMIR adatainak, adatbázisainak naprakészsége teljes körűen nem megoldott (például a HEFOP alintézkedések keretösszegei hiányoztak, hiányos adatok voltak az indikátorok elemzéséhez /EPEJ adatok/, illetve lásd a 3.6. pont 5. bekezdést). Kockázati tényező, hogy az adatok kezelésének biztonsága teljes körűen nem megoldott, mert az adatmódosítások, a lekérdezések közvetlen adatbázis szintű elvégzése a külső fejlesztő, és alkalmazás-üzemeltető cég számára is engedélyezett. Ez egyrészt azért alakult ki, mert az NFÜ-ben a teljes rendszert, az EMIR adattábláit ismerő informatikai szakember nem áll rendelkezésre, másrészt a fejlesztő cég a jogosultságot, illetve a lekérdezéshez szükséges információkat (például adattáblák szerkezetét) az NFÜ számára nem adta át. Az EMIR adatait is tartalmazó NFÜ adattárházból az Ügynökség IT munkatársai tetszőleges adatbázis lekérdezéseket végeznek. Az ÚMFT alrendszerben annak még folyamatban levő fejlesztése miatt a lekérdezések csak bizonyos köre áll rendelkezésre. A hozzáférési jogosultságok beállításait 2006. február előtt a külsős fejlesztő cég végezte. Kockázatos, hogy az NFÜ nem rendelkezik rálátással a fejlesztő cég szakemberei EMIR hozzáférési jogosultságai tartalmára vonatkozó információival, mert azt a fejlesztő cég nem adta meg, valamint az is, hogy a KSZek munkatársainak munkaköri leírásában sincsenek részletesen meghatározva EMIR-ben végezhető feladatok. Az NFÜ a fejlesztő összes beállított hozzáférését kontrollálni képes üzemeltetői lekérdezés kialakítását tervezi, továbbá 2008-tól megszünteti a fejlesztő szakembereinek az éles adatbázishoz való hozzáférését. A végrehajtás jogszabályi kereteinek a pályáztatás megkezdését követő kibocsátása miatt a már elkészült eljárásrendek felülvizsgálata többször szükségessé vált. Előfordult, hogy – például az ÚMFT 8 db pályázatának januári kiírása esetében – a pályázatok kiírása megelőzte az űrlapok feldolgozására kialakítandó informatikai rendszer kialakítását. Ezért az alrendszer paraméterezése az ÚMFT pályázatok befogadásának ideje alatt történt, ami időbeli torló-

88

Az Állami Számvevőszék jelentése „az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről”.

77


dáshoz, a tesztelési idő csökkenéséhez és az eljárásrend felülvizsgálatához vezetett. Az NFT I.-ben előfordult, hogy egy új pályázat adattartalmának rendszerbe illesztésekor olyan indikátor, mutató beillesztésére volt szükség, amelyet a pályázati kiírás nem tartalmazott, ezért később a pályázat kezelésére kialakított űrlap adattartalmát módosítani kellett.

A rendszer egyik legfontosabb eleme a felhasználó (az EMIR-be adatot felvivő, illetve olvasó). (Ha a rendszer funkcióit részletesen nem ismeri, akkor az EMIR pályázatok teljes életciklusát támogató funkcióit nem tudja használni.) Előre lépés, hogy a felhasználók szakmai képzését fejlesztették, az egyes modulok felhasználói használatát dokumentált, oktatási vizsgához kötötték. Ettől várhatóan csökken az EMIR-ben az adatok hiányossága, nő a rendszerbe bevitt adatok pontossága, és növekszik a modulok teljes körű használata. Az adatváltoztatásokat, adatmódosításokat naplózzák, ugyanakkor – megfelelő szakember kapacitás hiányában – az NFÜ-nél továbbra sincs az EMIR alkalmazás a naplófájlok rendszeres ellenőrzését biztosító eljárás, és hiányzik a naplófájlok NFÜ általi rendszeres elemzése. Ezt a tevékenységet 2008. II. negyedévétől az NFÜ, a rendszer infrastruktúra-napló bejegyzéseit jelenleg elemző szakértő céggel tervezi végeztetni. Az EMIR – az ÚMFT bevezetését követően is – folyamatos módosításon, fejlesztésen ment keresztül. Ez 2007. februárig összesen bruttó 1.360,5 millió Ft költséget jelentett. Az EMIR továbbfejlesztésére, amely az ÚMFT alrendszer kialakítását is jelenti, az NFÜ 2006. év végén versenyeztetés nélkül hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást követően a korábbi fejlesztővel (mivel a rendszer szoftver licence tulajdonosa a fejlesztő) 2007. februárban 2 571 millió Ft+ÁFA összegű keretszerződést kötött. Ennek 95,76%-át az ÚMFT Végrehajtási OP-ból finanszírozzák, a források 40,3%-át 2007-ben használták fel. Az EMIR-nek adatkapcsolata van a Magyar Államkincstár által üzemeltetett Országos Támogatási Monitoring Rendszerrel (OTMR), és 2006. év közepétől a VPOP-al és az APEH-el is elektronikus adatkapcsolat él. Az NFÜ a hibátlan adatrögzítés érdekében az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerrel való közvetlen kapcsolat kialakítását tervezi. A kiemelt projekteket a döntést előkészítő szakaszban az EMIR-től független Project Assesment Developement Facility (PADF) nyilvántartó rendszerben kezelik. Ebben rögzítik a tárcáktól, a Regionális Fejlesztési Tanácsoktól, a Regionális Ügynökségektől származó projekt javaslatokat. A megvalósítható projektek az EMIR-be kerülnek, a nem támogatott projektek a PADF-ben maradnak. A Pályázati Információs Központ által 2006. végéig működtetett Extranet rendszerű Vezetői Információs Rendszer (VIR) modul biztosította az NFH, az IHk, a regionális ügynökségek és a KSZ-ek részére a vezetői döntéseket támogató információkat. Azok elérését a 2007-től működő új NFÜ honlap Belső Információs Rendszere (BIR) biztosítja. A BIR hozzáférési jogosultságok beállítását a fejlesztő cég végzi el, ami kockázatot jelent, annak ellenére, hogy ehhez a Kommunikációs Főosztály jóváhagyása kell. 78


Az új NFÜ honlap három felületet tartalmaz, a mindenki által elérhető „publikus” felületet, a nyertes pályázók egyedi információit biztosító, illetve a BIR-t tartalmazó felületet. Az NFÜ 2008-ra tervezi a VIR dinamikus lekérdező rendszerré történő kialakítását, amely során a vezető a saját maga által összeállított paraméterek mentén közvetlenül alakíthatja ki az adatok lekérdezési körét.

3.6.

A monitoring rendszer működése Az uniós és a hazai forrásokból nyújtott támogatások monitoring tevékenysége a vizsgált időszakban szabályozott. A monitoring rendszer kiépítését és működtetését a 124/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet, illetve a 102/2006. (IV.28.) Korm. rendelet szabályozta. A különböző szintű Monitoring Bizottságokat kialakították, ezek a szervezeti változtatások során is folytatták tevékenységüket. Az IH-k felelnek a monitoring rendszer kialakításáért, valamint – a Közreműködő Szervezetektől (KSZ) érkező negyedéves jelentésekre támaszkodva – az operatív programok előrehaladásának figyeléséért, elkészítik a nyomon követési folyamat dokumentumait, és jóváhagyják a KSZ-ek által készített intézkedés-specifikus ellenőrzési listákat. Az egyes projektek monitoringját a KSZ-ek végzik.

A 2006. év közepén megvalósított támogatásközvetítői rendszer változtatása a monitoring tevékenység feltételrendszerében is változásokat jelentett. A KEHI különböző típusú jelentései, az NFH belső ellenőrzési vizsgálatok, továbbá az ÁSZ jelentések 89 is rámutattak az intézményrendszer működésének problematikus pontjaira, a folyamatok hatékony lebonyolításának akadályaira. Nem alakították ki a teljesítés méréséhez, elemzésekhez szükséges indikátorok, mutatók előállításának metodikáját, 2006-tól az NFT I. projektek fizikai megvalósításának, a kifizetések teljesítése és a kifizetési hátralékok ledolgozása lett kiemelt feladat. Egy 2007. évi ÁSZ jelentés 90 megállapítása szerint, az NFT I. monitoring rendszere elsősorban pénzügyi szemléletű volt, a hiányos szakmai monitoring miatt a költséghatékonyságot elemző tevékenység háttérbe szorult. A pénzügyi szemlélet a források felhasználásának képességét, az abszorpciós előrehaladást és a források tervezett és tényleges alakulásának a követését biztosította. 2007. előtt az eredményszemlélet és a szakmai monitoring tevékenység vonatkozásában egységes módszertani megközelítést nem alakítottak ki. A szakmai monitoring a pályázatok életútjának, a kötelezettségvállalásoknak (szerződések, kifizetések figyelésének) a nyomon követése során valósult meg.

Az NFT I. egyes OP-jai megvalósulása során a teljesítmények nyomon követését nehezítette a monitoring indikátorok projekt és program szintű egymásra épülésének nem teljes körű kialakítása. A részletesen vizsgált HEFOP-nál szükséges volt a monitoring indikátorok utólagos áttervezése, módosítása. A terv és tényadatok összehasonlításának nehézségeihez hozzájárultak az EMIR-ben nyilván-

89

„az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről”, valamint a jelentés „a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről”. 90

„az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről”.

79


tartott támogatási szerződések aktualizáltsági hiányosságai, pontatlan adatfeltöltései is. Az NFT I. végrehajtásának átfogó, specifikus, operatív célrendszerét a Közösségi Támogatási Keret (KTK) határozta meg, valamint a célrendszerhez szorosan kapcsolódó indikátor rendszert, a kiinduló alapértékeket, a befejezéshez kitűzött célokat és az adatok forrását is. A HEFOP és EQUAL KK IH-nál végzett vizsgálatról szóló NFÜ BEF ellenőrzési jelentés megállapítja: „A projektmonitoring általános problémája az indikátorok korlátozott használhatósága a monitoring során. … egyrészt az OP tervezésekor meghatározott indikátorok nem minden esetben relevánsak az adott intézkedésen belül végrehajtott fejlesztések szempontjából, másrészt az indikátorok a pályázati dokumentációkban nem voltak kellően definiáltak, …. Emiatt a projektek az indikátorok alapján egy alintézkedésen belül sem vethetők össze. Az említett hibák miatt az elmúlt két évben több alintézkedésben sor került az indikátorok módosítására.”

A ROP-ESZA területen a szakmai monitoring költség- és idő adatokkal kapcsolatos előrejelzési funkciók hiányosságai miatt a projektmenedzsment költségirányítási és előrejelzési rendszere teljes körűen nem épült ki. A „GVOP Technikai Segítségnyújtás projektek lebonyolítása” megnevezésű NFÜ BEF ellenőrzési jelentés a GVOP-5.1.1.-2005-02-003/6.0 számú projekttel kapcsolatban rögzíti, hogy az EMIR-ben és a projekt adatlapon az összköltségek, projekt benyújtási dátum eltérőek, ezáltal „az EMIR-ben szereplő adatok nem konzisztensek” a projekt adatlap adataival.

Az indikátorok, vagyis a célok megvalósulásának nyomon követése a NFT I. esetében nem teljes körűen az EMIR-ben, hanem a KSZ-ek által a PEJekből kialakított adatbázis és negyedéves jelentések alapján is történt. Az ÚMFT esetében az indikátorok nyomon követése az EMIR-ben valósul meg. Az NFT I. indikátorok egyik problémája volt, hogy nem specifikusak, a mutatószámok a döntéshozóknak az adott cél teljesüléséről nem kellő mélységben és részletességgel adnak információt, például az NFT I.-ben a HEFOP és EQUAL programok esetében az indikátorok nem megfelelő pontossággal kerültek definiálásra. Az intézkedések, alintézkedések tartalmi elemeinek, részleteinek nem egy időpontban történt kidolgozása miatt az intézkedések szintjén definiált indikátorok több esetben nem voltak elég specifikusak az alintézkedések nyomon követésére, ezért az intézkedés szintű indikátoroktól eltérő új, alintézkedés szintű indikátorokat kellett bevezetni. Az indikátorok értelmezésére (például a HEFOP 1.3. és 3.1. intézkedések pályázatos konstrukcióinál) útmutatót készítettek. Például az „aktív munkaerőpiaci politikák támogatása”, a „társadalmi kirekesztés elleni küzdelem” valamint a „térségi iskola- és óvodafejlesztő központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztéséért” címekhez tartozó mutatószámok nem egyértelműen értelmezhetők. Új indikátorok voltak a 2.1.7. alintézkedésben a „program eredményeként integrált tanulók száma” eredmény indikátor, vagy a „intézményen belüli szegregáció mértéke”, és az „intézmények közötti szegregáció mértéke” hatás indikátorok.

80


Az NFT I. OP-ok mutatóinak értelmezésbeli, definíciós pontatlanságaira, továbbá a mutatók korlátozott használatára, a mutatók adatbázisból való hiányára különböző értékelések, tanulmányok, belső ellenőrzési jelentések is rámutattak. Az NFH Strukturális alapok közbenső értékelése megállapítja, hogy „a monitoring információs rendszerből a programok előrehaladásának megítéléséhez szükséges adatokat még a programok indulása után több mint két évvel sem lehet beszerezni, tipikusan azért, mert egyes adatok egyáltalán nem kerültek rögzítésre, más adatok (például támogatási szerződésben rögzített indikátor-célértékek) pedig ugyan léteznek, viszont azok tartalma gyakran pontatlanul, helytelenül került rögzítésre”. Továbbá „az operatív programok dokumentumaiban megjelentek pontosan nem tisztázott kategóriába sorolt mutatók is”, valamint „az indikátorrendszer tervezésekor elkövetett hibára utal az, hogy néhol hiányzik a konzisztencia: felsőbb szinteken (például a KTK indikátoroknál) meg vannak adva olyan mutatók, amelyek azonban nem állíthatók elő az alsóbb szintű indikátorokból”.

A probléma megoldását – az NFH közbenső értékelése szerint – nehezítette hogy a HEFOP esetében az EMIR-t program-monitoring célokra teljes körűen nem lehetett használni, mert például a HEFOP folyamatosan változó alintézkedéseinek keretösszegeit az EMIR-ben nem rögzítették. Ennek következtében a pénzügyi előrehaladásról szóló monitoring jelentés nem a valós képet mutatta. Hiányos volt az indikátorok elemzéséhez a ténylegesen megvalósult projektekről rendelkezésre álló adatok mennyisége, mivel az EMIR a szükséges naprakész adatokat teljes körűen nem tartalmazta (például aggregált PEJ adatok). A ROP program vonatkozásában az NFH Strukturális alapok közbenső értékelése szerint „a … megvalósuló projektek indikátorainak vizsgálatát jelentősen megnehezíti, hogy több pályázatban az indikátorok értelmezése (például képzésbe bevontak, szolgáltatással érintettek száma, stb.) nem volt világos a pályázók számára, ezért az indikátortáblák folyamatos felülvizsgálata, javítása történt”.

A Bizottság módszertani ajánlása alapján, 2006. nyarán az NFÜ Értékelési és Módszertani Főosztálya (NFÜ ÉMF) a 2007-2013-as fejlesztéspolitikai időszakra a monitoring indikátorok kialakítására, azok alkalmazására, a követendő elvekre koncepciót dolgozott ki. A kialakított koncepció az ÚMFT cél- és indikátorrendszer tervezése során teljes körűen nem került alkalmazásra. A monitoring működésében, szemléletében az egységes Működési Kézikönyv kiadása egyszerűsítette az eljárások menetét és a dokumentumok számát, elősegítve az ellenőrzést végzők ellenőri-kapacitásának és a helyszíni vizsgálat időtartamának növekedését. A negyedéves projekt előrehaladási jelentést (PEJ) felváltotta a félévente beadandó egyszerűsített projekt előrehaladási jelentés (EPEJ). A belső ellenőri jelentések szerint az ellenőrző szervezetek 2006-tól az ellenőrzési feladatokban a korábbi időszakhoz képest a monitoring látogatásokra, tanácsadásra több időt fordítottak, így a kedvezményezettek számára több segítséget nyújtottak a beadandó dokumentumok helyes kitöltésében, ennek következtében az EPEJ-ek elvárt színvonalon történt beadásának száma nőtt, csökkent a hiánypótlások száma.

Az ÚMFT-ben az indikátorokat az operatív programok, az akciótervek és a pályázati kiírások rögzítették. Az indikátorűrlapok adatai az EMIR-ben külön mo-

81


dulba kerülnek be, ennek a bevezetése késik, tesztelése 2007. november végén fejeződött be, viszont az OP szintű indikátorok teljes körű egyeztetése, illetve az indikátorokat tartalmazó akciótervekről a számvevőszéki jelentés egyeztetéséig a döntés nem történt meg. A programok, intézkedések vonatkozásában az értékelések listájára, a vizsgálandó kérdésekre 2007-ben értékelési terv készült, de a helyszíni ellenőrzés végéig még nem fogadták el. A programciklus különböző fázisaira különböző céllal, és terjedelemben többféle értékelést alakítottak ki. Az ÚMFT értékelési rendszere a folyamatos (on-going) értékeléssel kibővült. Az értékelési terv alapján átfogó (ex-ante, ex-post), vagy specifikus értékelések készülnek. Az alkalmazandó módszertan a Bizottság ajánlásait követve az értékelés milyenségétől függően kerül meghatározásra, illetve a módszertani elvárást az adott téma és a terjedelem függvényében az NFÜ ÉMF alakítja ki. A főosztály tervezi a programok végrehajtása során felmerülő nehézségek, elmaradások miatt (például indikátor célérték nem teljesülése esetén), eseti értékelések elkészítését (készíttetését). Az ex-ante értékelés a célok előzetes, a tervek koherenciájának vizsgálatát, illetve az alkalmazni kívánt eszközök megfelelőségét biztosítja. Az ex-post értékelés a célok megvalósulását, a programok hatékonyságának, hatásosságának vizsgálatát követi nyomon. Az OP-kra vonatkozóan félidőben készült értékelések a programok előrehaladásának vizsgálatát szolgálták.

A jelentéstételi rendszert, annak elemeit az Egységes Működési Kézikönyv rögzítette. A hazai beszámolók (Strukturális Alap - Kohéziós Alap) éves, negyedéves és havi jelentések, heti helyzetképek) a KIH által határidőre, az előírt tartalmi elemekkel elkészültek, azokat a címzetteknek (Kormány, FIT, NFÜ elnök, KSZ vezetők) bemutatták. A jelentések, beszámolók az uniós és a hazai szabályozásnak megfelelően az Európai Bizottság számára elkészültek, és azokat határidőre megküldték. Pozitívum, hogy a jelentések bemutatták a monitoring indikátorok előrehaladását, hiányossága, hogy nem volt teljes körű.

4.

A RÉSZLETESEN ELLENŐRZÖTT TÁMOGATÁSOK ÉRTÉKELÉSE

4.1.

A humánerőforrás pályázatok ellenőrzése Az ÁSZ helyszíni vizsgálat során összesen 14 HEFOP projekt ellenőrzésére került sor, ebből 10 a kompetencia alapú oktatáshoz 4 pedig a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztatási helyzetének javításához kapcsolódott. (A 14 db HEFOP projekt ellenőrzése tapasztalatainak összegzését az 1. számú függelék és a 9. sz. melléklet tartalmazza.) „A felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” pályázat keretében 376 pályázatot támogattak 6 229 millió Ft összegben. A vizsgált 10 projekt összértéke 210 millió Ft volt. Az ellenőrzések szerint az aláírt szerződések összhangban voltak a pályázati kiírásokkal. A projektek több mint felénél az árubeszerzések nettó értéke nem érte el a Kbt.-ben az egyszerű közbeszerzési törvényben előírt öszszeghatárt. Az EU pénzekből az állami felügyeleti, illetve állami tulajdonosi körbe tartozó suliNOVA Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht-val és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht-nak is jutott, mert a kompetencia alapú oktatásra való felkészítés (HEFOP 3. 1. 3. -05/1) pályázati felhívá-

82


sában kikötötték e szervezetekkel való együttműködési kötelezettséget. Ellenőrzésünk során a pályázók többek között felvetették, hogy: a támogatási szerződést, a projekt megkezdését követően, több hónappal később írták alá; a résztvevő szervezetek számára már az utófinanszírozás is gondot okozott, amit tovább növelt a fizetési határidők be nem tartása; több esetben a szakmai továbbképzések jelentős része több hónapos késéssel kezdődött. A támogatásból történt – döntően informatikai célú – beszerzések tapasztalatai a jelentés 3.4. pontjában találhatók.

4.2.

Logisztikai célú pályázatok vizsgálata A „GVOP-2004-1.2.2. és a GVOP 2005-1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése” pályázat célja volt, hogy a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében a minőségi logisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez hozzájáruljon, a vállalati hálózatok kialakulását és működését elősegítse. Két pályázati kiírás keretében 41 pályázót támogattak 3 720 millió Ft összegben, a projektek összértéke 12 271 millió Ft volt. A maximálisan elnyerhető támogatás a beruházás helyétől és formájától függően az összes elszámolható költség 35 vagy 40 %-a, maximum 120 millió Ft lehetett. A projektek ellenőrzése során tapasztalható volt, hogy több vállalkozó a támogató döntés előtt saját kockázatára el kezdte a beruházást, és a támogatási döntés valamint a szerződés megkötése a beruházás befejezése után történt. Egy logisztikai központ ünnepélyes avatása 2004. december 10-én történt meg (a szalagot a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka a GKM helyettes államtitkára és a BERTRANS Rt. Felügyelő bizottságának elnöke vágta át), a támogatói szerződést öt hónappal az átadást követően, 2005. 04. 19. dátummal kötötték meg. A beruházásokat a vállalkozások nyilatkozata szerint támogatás nélkül is megvalósították volna. Egy támogatott projekt nem saját használat céljait szolgálja, mert azt tárolási, komplex logisztikai szerződés útján hasznosítják. A pályázati dokumentációkat önállóan, vagy pályázati szakértővel közösen készítették el. A pályázati felhívásban rögzített támogatási célok és a pályázók által a projektben leírt célok, valamint a támogatási szerződésben megfogalmazottak összhangban voltak, a beruházások megvalósultak. A vizsgált projektek esetében döntés előtti, kifizetést megelőző és végellenőrzések történtek. A projektek közbeszerzési tapasztalatai részletesen a jelentés 3.4. pontjában. A támogatási szerződésben vállalt árbevételre, foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségeket a támogatottak teljesítették, illetve egyes esetekben ezek a vállalások 2008-ban lesznek mérhetőek. A támogatottak a pályázati mechanizmussal összességében elégedettek voltak, a hatóság munkatársait megbízhatónak, segítőkésznek ismerték

83


meg. A tervezetthez képest csúszást okozott az elbírálás lassúsága, de a pályázó szerint ebből közvetlen hátránya nem keletkezett. A támogatottak negatívumként értékelték az átutalások több hónapos késését is. (A részletesen ellenőrzött logisztikai pályázatok tapasztalatainak összegzését a 2. számú függelék tartalmazza.)

4.3.

Egyéb támogatások felhasználása Az egyéb támogatások körében épületek turisztikai hasznosítását, közút felújítását, kerékpárút építését, védett természeti területek turisztikai láthatóságához szükséges fejlesztések ösztönzését célzó támogatások felhasználását ellenőriztük. A támogatások a kitűzött céloknak megfeleltek. A támogatás összege jellemzően meghaladta a projekt összköltségének 95%-át. A támogatottak a kezelő szervezetek tevékenysége kapcsán több kifogást fogalmaztak meg. A leggyakoribb kifogás a nem kellő szakmai és adminisztratív segítség hiánya volt, emiatt több esetben hiánypótlásra kényszerültek, illetve a felmerült problémákra kért válaszra – a helyi előadó kompetencia hiánya miatt – hosszú heteket kellett várni. Mindezek késleltették a projektek végrehajtását, illetve a kifizetéseket. (A támogatások felhasználásának tapasztalatai a 3. számú függelékben.)

5.

KORÁBBI ÁSZ JAVASLATOK TELJESÜLÉSE Az NFÜ ÁSZ vizsgálatára korábban nem került sor, mivel az intézmény feladatés szervezeti bővüléssel a 2006. évben jött létre az NFH jogutódjaként. Az utóellenőrzés tárgyát az előző években készült, és az NFÜ jelenlegi feladataihoz kapcsolódó korábbi ÁSZ jelentések képezték: „A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtás ellenőrzése” című (0636. számú, 2006. szeptember) valamint, „Az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzése” (0723. számú, 2007. július), ezek javaslatainak teljesülését tekintettük át. A javaslatok címzettje a területért (akkor) felelős Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt. A javaslatok többek között az EU forrásokat közvetítő intézményrendszer fejlesztésére, kialakításának (tervezési, szabályozási, intézményi, informatikai) részletes ütemterv készítésére, az intézményrendszer költséghatékonysági elemzésének készítésére, a források és célok összhangjának megteremtésére, valamint az uniós támogatások monitoringjának kiépítésére irányultak. A MeH, az ÖTM az ÁSZ javaslatai alapján intézkedési terveket készítettek, melyekről beszámoltak, és az ÁSZ részére megküldtek. A javaslatok döntően hasznosultak. Például a megfelelő támogatásközvetítési folyamatok kialakítása kapcsán, a 22 közreműködő szervezet korábban használatos kézikönyve helyett Egységes Működési Kézikönyvet adtak ki. Az NFÜ az intézményrendszer gazdálkodásáról tanulmányt készítetett. Az NFÜ a KSz-k egységes finanszírozási szerződéseit kidolgozta. Nem hasznosultak a javaslatok teljes körűen, például az indikátorok vonatkozásában, az ÚMFT egyes programjai, illetve alintézkedéseire kidolgozott mutatók egymásra épültsége nem biztosított, illetve egyes mutatók kidolgozása még nem történt meg.

84


Jelen ellenőrzésünk az ellenőrzési program szerint kitért az utóellenőrzésre, megállapításainkat részletesen a 10. számú melléklet tartalmazza.

85

MELLÉKLETEK

2. számú melléklet a V-13-094/2007-2008. számú jelentéshez

Az EU támogatások felhasználását szabályozó rendeletek

Programozási időszak

Végrehajtó intézményről szóló rendelet

A pénzügyi lebonyolítás rendeletei

Az általános eljárási szabályok rendeletei

2004-2006

1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről

360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKMFMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól

2007-2013

(255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

(281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007– 2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

(16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

1

3. számú melléklet a V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez

A közreműködő szervezetek és létszámuk Közreműködő szervezet

Szervezet létszáma (fő)

NFT-vel, KApal, ÚMFTvel foglalkozók létszáma (fő)

1.

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI)

356

144

2.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.)

391

288

3.

KvVM Fejlesztési Igazgatóság (KvVM FI)

113

113

4.

Energiaközpont kht. (EK kht.)

55

19

5.

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ – Közlekedésfejlesztési Integrált KSz (KKK-KIKSZ)

42

42

6

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – Strukturális Alapok Programiroda (ESKI-STRAPI)

33

33

7.

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató kht (ESZA)

337

201

8.

OKM Támogatáskezelő Igazgatósága (OKM Támogatáskezelő)

119

58

9.

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ)

18

10.

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ)

17

11.

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ)

31

12.

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ)

24

13.

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ)

12

14.

Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉMRFÜ)

30

15.

Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Pro Régió RFÜ).

22

RFÜ-k együtt Összesen

518

154

1964

1052

Forrás: KSz-ek adatszolgáltatása, 2007. október.

1


A közreműködő szervezetek operatív programokban való részvétele Közreműködő szervezet

Operatív program

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI)

Államreform OP (ÁROP), Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP), NyugatDunántúl fejlesztése OP (NYDROP), Közép-Dunántúl fejlesztése OP (KDROP), Dél-Dunántúl fejlesztése OP (DDROP), Dél-Alföld fejlesztése OP (DAROP), ÉszakAlföld fejlesztése OP (ÉAROP), ÉszakMagyarország fejlesztése OP (ÉMROP), Közép-Magyarország OP (KMOP)

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.)

Gazdaságfejlesztési OP (GOP), KözépMagyarország OP (KMOP)

KvVM Fejlesztési Igazgatóság (KvVM FI)

Környezet és Energia OP (KEOP)

Energiaközpont kht. (EK kht.)

Környezet és Energia OP (KEOP)

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ – Közlekedésfejlesztési Integrált KSz (KKKKIKSZ)

Közlekedés OP (KÖZOP), KözépMagyarország OP (KMOP)

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – Strukturális Alapok Programiroda (ESKI-STRAPI)

Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP), Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP), Közép-Magyarország OP (KMOP)

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató kht (ESZA)


OKM Támogatáskezelő Igazgatósága (OKM Támogatáskezelő)


Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ)

Nyugat-Dunántúl fejlesztése OP (NYDROP)

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ)

Közép-Dunántúl fejlesztése OP (KDROP)

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ)

Dél-Dunántúl fejlesztése OP (DDROP)

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ)

Dél-Alföld fejlesztése OP (DAROP)

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ)

Észak-Alföld fejlesztése OP (ÉAROP)

Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉMRFÜ)

Észak-Magyarország fejlesztése OP (ÉMROP)

Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Pro Régió RFÜ)

Közép-Magyarország OP (KMOP)

1

5. számú melléklet V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez

A közreműködő szervezetek részére teljesített NFÜ szerződéses kifizetések és felülvizsgálatuk helyzete 2007-ben

OP

GOP* KÖZOP*

KSz MAG Zrt. +KMOP KIKSz +KMOP

Kijelölő rendelet (száma)

SLA (d.)

Átutalt átalány, MFt (dátum)

4/2007. (I.30.); 6/2007. (II.6.)

febr.

475,1 (máj.) 88,7 (nov.)

Átutalt alapdíj, MFt (dátum) 257,2 (nov.)

26/2007. (X. 5.)

júli.

-

-

5/2007. (II.2); 21/2007. (IX.7.) 23/2007. (IX.15.) 22/2007. (IX.7.)

OKMT STRAPI ESzA Kht. +KMOP OKMT +KMOP STRAPI +KMOP KvVM FI EK Kht. RFÜ-k (KMOP) VÁTI Kht. (KMOP)

15/2007. (V.10.) 24/2007. (VIII.29.) 14/2007. (V.8.) 16/2007. (V.11.) 14/2007 (V.8.); 16/2007. (V.11.)

febr. júli. nincs aug. febr. nincs nincs nincs aug. szept. márc. máj. febr.-júni. *** márc.-ápr. ****

ÁROP

VÁTI Kht.

11/2007. (III.28.)

júli.

21,7 (nov.)

EKOP

VÁTI Kht.

11/2007. (III.28.)

júli.

53,2 (nov.)

ESzA Kht. TÁMOP

TIOP*

KEOP

7 ROP*

Összesen Mindöszszesen

21/2007. (IX.7.) 23/2007. (IX.15.) 22/2007. (IX.7.)

Átutalt előleg, MFt (dátum)

SLA felülvizsgálat

0

Tárgyalások előrehaladott állapotban.

0

-

0

Tárgyalások nem kezdődtek meg.

0 40,2 (okt.)

13,9 (okt.) 0 0

0 0

Tárgyalások előrehaladott állapotban. Tárgyalások nem kezdődtek meg.

0

0

0


0

0

0


0

199,6 (okt.) 26,7 (nov.) 44,2 (okt.)

0

0


0

230,6


1.599,6 (nov.)

0

63,7

Aláírva

293,9 (nov.)

0

97,9

Aláírva

0

Aláírva

0

Aláírva

2842,9

22,2 (nov.) 11,9 (nov.) 305,2

667,4

3815,5

*: KMOP ágazati részeire az ágazati KSz-ek kerülnek bevonásra, - a környezetvédelem és energetika kivételével - külön kijelölő rendelettel és SLA-val ***: ÉMRFÜ: febr., DDRFÜ, ÉARFÜ, NYDRFÜ, DARFÜ: márc., KDFÜ: ápr., Pro Régió (KMOP): júni. ****: VÁTI – NyDOP, ÉMOP, DAOP: márc., KMOP, KDOP, DDOP, ÉAOP: ápr.,

1

6.számú melléklet a V-13-094./2007-2008. sz. jelentéshez

1

2007. nyári fordulóban elfogadott kiemelt projektek Projekt

Régió

Megye

Település

A pályázó által igényelt Tám. aránya összeg (a végleges szerződésben változhat) 360 000 000 Ft 100% 243 000 000 Ft 100%

Dereguláció EU 2011-es uniós döntéshozatalban való magyar részvételre felkészülés Kiemelt költségvetési intézmények szervezetfejlesztése II. ütem Műszaki jogszabályok egyszerűsítése Teljesítményértékelési képzések (A közigazgatásban dolgozók fejlesztését, a változásmenedzselést szolgáló vezetőképzések és köztisztviselői továbbképzések öt részben) Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés – Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása (eKözigazgatási Keretrendszer) A jogügyletek biztonsága A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése és a közművesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése Biztonságos elektronikus összeköttetés az NBSZ és megrendelői között Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése Költségvetés Gazdálkodási Rendszer (KGR) Központi elektronikus fizetési megoldás (e-Fiz) Vámeljárásokhoz és árumozgáshoz kapcsolódó magyarországi egyablakos ügyintézés megteremtése 51. sz. főút Dunapataj belterület és Dunapataj-Kalocsa ipartelepi út csomópont közötti szakasz 511. sz. főút 155+488-158+217 km sz. közötti Baja ÉK-i elkerülő szakasz III. ütem 53. sz. főút burkolat megerősítés, fejlesztés 55. sz. főút és az országhatár között M9 gyorsforgalmi út 51. sz. főút és 54. sz. főút közti szakaszának kivitelezése 47.sz. főút Békés megyei szakasz, Békéscsaba elkerülőOrosháza elkerülő III. ütemig Bp- Lökösháza vasútvonal korszerűsítése 451. sz. főút Csongrád elkerülő szakasz 47. sz. főút Algyő-Hódmezővásárhely négy sávra bővítés III. ütem a 202+450-207-000 km között 47. sz. főút Csongrád megyei szakaszának burkolatmegerősítése 5. sz. főút Szeged elkerülő III. ütem vasúti felüljáróval M43 gyorsforgalmi út Szeged ( 5.sz. főút) - Makó (4416 j. út) közötti szakasz kivitelezése Szeged villamos

Országos Országos

-----

-----

Országos

---

---

888 000 000 Ft

100%

Országos Országos

-----

-----

200 000 000 Ft 664 270 000 Ft

100% 100%

Országos

---

---

206 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

900 000 000 Ft

100%

Országos Országos

-----

-----

150 000 000 Ft 5 000 000 000 Ft

100% 83%

Országos

---

---

750 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

990 000 000 Ft

100%

Országos Országos Országos

-------

-------

11 831 000 000 Ft 4 016 000 000 Ft 2 500 000 000 Ft

100% 100% 80%

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

1 790 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

1 395 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

1 474 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

9 840 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Békés

3 609 500 000 Ft

100%

Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld

Békés Csongrád Csongrád

99 000 000 000 Ft 3 000 000 000 Ft 3 000 000 000 Ft

100% 100% 100%

Dél-Alföld

Csongrád

3 817 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld Dél-Alföld

Csongrád Csongrád

1 348 000 000 Ft 48 895 791 000 Ft

100% 82%

Dél-Alföld

Csongrád

22 771 000 000 Ft

92%

58. sz. főút Pécs-Pogány repülőtér közötti négysávosítás a 3+315-9+020 km között 61. sz. főút Somogy megyei szakasza 11.5 t-s burkolaterősítés 67.sz. főút burkolat megerősítése, kerékpárút, elkerülő út - I. szaksz: Kaposfüredi elkerülő út M7 Balatonkeresztúr Nagykanizsa között

Dél-Dunántúl

Baranya

3 283 000 000 Ft

100%

Dél-Dunántúl

Somogy

6 337 597 000 Ft

100%

Dél-Dunántúl

Somogy

2 079 000 000 Ft

100%

Dél-Dunántúl

Zala

45 259 504 000 Ft

100%

33. sz. főút Hortobágy átkelési szakasz megerősítés a 71+170-74+513 km 4. sz. főút Debrecen elkerülő 35-4 visszatérő

Észak-Alföld

Hajdú

1 019 800 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Hajdú

9 164 000 000 Ft

100%

4.sz. főút Hajdú- Bihar megyei szakasz 11,5 t Észak-Alföld burkolatmegerősítés (241+650-248+480 km) 4.sz. főút Hajdú- Bihar megyei szakasz 11,5 t Észak-alföld burkolatmegerősítés, fejlesztés (180+400-199+950 km) Debrecen villamos Észak-Alföld

Hajdú

806 600 000 Ft

100%

Hajdú

2 004 500 000 Ft

100%

Hajdú

16 586 400 000 Ft

97%

Szolnok-Debrecen vasútvonalak korszerűsítése

Észak-Alföld

Hajdú

180 000 000 000 Ft

100%

31. sz. főút 69+003-106+103 km

Észak-Alföld

Jász-Nagykun-Szolnok

4 680 000 000 Ft

100%

31. sz. főút Jászberény elkerülés II. ütem építése a 0+000-2+695 km között 33. sz. főút Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszai 33+028-59+362 4. sz. főút Kisújszállás elkerülő 140+500-151+580

Észak-Alföld


2 704 600 000 Ft

100%

Észak-Alföld


3 318 800 000 Ft

100%

Észak-Alföld


15 082 978 000 Ft

100%

Észak-Alföld


1 666 667 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Szabolcs

4 899 596 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Szabolcs

2 122 000 000 Ft

100%

M4 Szolnokot északról elkerülő megépítése, Tiszapüspöki híd megépítése - tervezés 4. sz. főút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszai 11.5 t-s erősítése (248+480-341+202 km sz. között) 4. sz. főút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszai 11.5 t-s erősítése /Újfehértó-Záhony térsége/ 26. sz. főút Sajószentpéter elkerülő

Észak-Mo

BAZ

3 750 000 000 Ft

100%

26. sz. Sajószentpéter és Kazincbarcika közös elkerülő II. ütem M30-26. sz. főút Miskolc északi elkerülő

Észak-Mo

BAZ

2 760 000 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

6 660 000 000 Ft

100%

Miskolc villamos

Észak-Mo

BAZ

30 357 000 000 Ft

91%

31. sz.főút burkolatmegerősítés 106+103 - 129+159 km /Tenk, Dormánd térsége/ 21.sz. főút előzési szakaszok VI. VII. ütem 7+850 9+750, 15+050 - 17+050 62.sz főút Bp- Nagykanizsa vasúti korrekciója között különszintű kereszteződés 62.sz. főút Perkáta elkerülő

Észak-Mo

Heves

2 591 500 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves, Nógrád

2 608 000 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Fejér

1 595 420 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Fejér

3 284 600 000 Ft

100%

8.sz. főút 11,5t megerősítés Székesfehérvár-Veszprém Közép-Dunántúl között 9+020-11+766km Komárom elkerülő szakasz az 1-es és 13-as sz. közutak Közép-Dunántúl között

Fejér

359 290 000 Ft

100%

5 229 600 000 Ft

100%

Komárom-Esztergom

Komárom


2 72.sz. főút 0+700-6+500 11,5 t burkolatmegerősítés

Közép-Dunántúl

Veszprém

Balatonfűzfő, Litér, Veszprém

1 173 500 000 Ft

100%

8. sz. főút Márkó-Ajka között /3 szakasz/

Közép-Dunántúl

Veszprém

8 822 400 000 Ft

100%

8.sz. főút Ajka-Veszprém megyehatár

Közép-Dunántúl

Veszprém

10 198 691 000 Ft

100%

8.sz. főút Veszprém-Várpalota burkolatmegerősítés 32+000-57+100 km között 82.sz.főút átkötése a 8.sz. főútra /Gyulafirátót térsége/

Közép-Dunántúl

Veszprém

7 784 600 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Veszprém

1 865 400 000 Ft

100%

8-72.sz főút különszintű csomópont kialakítása

Közép-Dunántúl

Veszprém

982 100 000 Ft

100%

4-es metró

Közép-Mo

Budapest

Veszprém (Gyulafirátót, Kádárta) Veszprém, Litér

261 814 700 000 Ft 60% (KA)

Bp. 1-3 villamos

Közép-Mo

Budapest

23 235 157 000 Ft

0%

M0 déli szektor

Közép-Mo

Pest

74 996 411 000 Ft

100%

85. sz. főút Csorna elkerülő szakasz I. ütem

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

10 116 734 000 Ft

100%

85. sz. főút Enese elkerülő szakasz 0+000-12+160 km között 86.sz. főút Győr-Moson-Sopron megyei szakasz 11,5 t burkolat erősítése, fejlesztése Sopron, Kőszegi úti különszintű vasúti kereszteződés megvalósítása aluljáró megépítésével Sopron-Szombathely-Szentgothárd vasútvonalak korszerűsítése 86. sz. főút burkolatmegerősítése és négynyomúsítása a 77+800-79+000 km között /Szombathely térsége/ 86. sz. főút Szombathely - Vát szakasz (80+775-89+980 km között) 86.sz.főút Szeleste elkerülő szakasz

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

10 011 591 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

3 532 519 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

2 616 886 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

35 000 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron, Vas Vas

534 834 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Vas

10 542 450 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Vas

3 145 700 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Vas

1 541 800 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

509 250 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

2 139 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

3 053 820 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

2 925 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

8 379 720 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

6 265 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala

6 082 650 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Zala, Vas

5 000 000 000 Ft

100%

2 866 666 680 Ft

100%

88. sz. főút Sárvár elkerülő szakasz építése a 0+0003+600 km sz. között 61. sz. főút Zala megyei szakaszának 11.5 t-s megerősítése a 186+694-189+925 km között 61.sz. főút Nagykanizsa elkerülő szakasz 189+925193+216 km 71. sz. főút Keszthely elkerülő szakasz 102+435-106417 km 74. sz. főút Nagykanizsa-Palin elkerülő szakasz építése az 1+437-5+800 km között 76. sz. főút Hévíz elkerülő 76. sz. főút Zala megyei szakaszai 11.5 t-s burkolaterősítés 86. sz. főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítés KörmendRédics (oh) között ETCS2 kiépítése Bajánsenye-oh-Boba között

Szent Gellért út - Csaba utca vasúti felüljáró, valamint a Nyugat-Dunántúl Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítő útra GSM-R rendszer beszerzése és telepítése Országos

---

---

56 000 000 000 Ft

100%

5301. j. Kiskőrös-Kecel-Kalocsa összekötő út 43+108 - Dél-Alföld 73+004 kmsz. közötti szakaszának felújítása 5215. j. Kerekegyháza-Fülöpháza összekötő út 0+000 - Dél-Alföld 3+500 kmsz. közötti szakaszának felújítása 5412. j. Kiskunhalas-Csávoly összekötő út 0+000Dél-Alföld 20+200 kmsz. közötti szakaszának felújítása

Bács-Kiskun

Kiskőrös, Kalocsa

832 500 000 Ft

100%

Bács-Kiskun

Kerekegyháza, Fülöpháza Kiskunhalas, Kunfehértó,Jánosh alma

365 833 000 Ft

100%

416 667 000 Ft

100%

A vizek mennyiségi és minőségi védelmét és a kistérségek, valamint önkormányzatok vízkárelhárítási fejlesztéseit elősegítő fejlesztések a Duna-völgyben Kecskemét, Cs 3-0-0 jelű csapadékvíz csat. E-75 sz. út és a Batthyány u közötti szakaszának építése 4232. j. Körösladány – Gyomaendrőd összekötő út 2+000 - 8+100 kmsz. közötti szakasz felújítása 4235. j. Okány – Vésztő összekötő út 1+267 - 3+000 kmsz. közötti szakasz felújítása 4236. j. Zsadány – Okány összekötő út 0+000 - 4+988 kmsz. közötti szakasz felújítása 4429. j. Kevermes - Medgyesegyháza–Orosháza összekötő út 16+543 - 21+283 és a 38+996 - 43+538 kmsz. közötti szakaszainak felújítása

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

4 082 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

Kecskemét

597 767 000 Ft

85%

Dél-Alföld

Békés

335 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Békés

Körösladány, Gyomaendrőd Okány, Vésztő

92 500 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Békés

Zsadány, Okány

250 833 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Békés

Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Pusztaföldvár, Orosháza

532 500 000 Ft

100%

Belvízrendezés az élhetőbb településekért

Dél-Alföld

Békés

1 900 000 000 Ft

85%

4521 j. összekötő út 0+720 - 6+070 km szelvények (Szentes és Szegvár) közötti szakaszának felújítása 4302 j. összekötő út Kübekháza és klárafalva (12+500 20+709 kmsz.) közötti szakszának felújítása 4415 j. összekötő út Hódmezővásárhely és Földeák (3+050 - 10+500 kmsz.) közötti szakaszának felújítása Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksóstó vízrendszerében 5606 j. Somberek-pécsváradi ök. út 0+000-32+615 km sz. közötti szakasz felújítása

Dél-Alföld

Csongrád

Szentes, Szegvár

270 833 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Csongrád

490 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Csongrád

450 000 000 Ft

100%

Dél-Alföld

Csongrád

258 125 000 Ft

100%

Dél-Dunántúl

Baranya

1 166 667 000 Ft

100%

5826 j. Pécs-délnyugati elkerülő út 0+000 - 4+680 kmsz. Dél-Dunántúl közötti szakasz felújítása 65195 j. Dombóvári bekötő út 0+000 - 6+211 kmsz. Dél-Dunántúl közötti szakasz felújítása Európa Kulturális Főváros - Pécs, 2010, Dél-Dunántúl

Baranya

Kübekháza és Klárafalva Hódmezővásárhel y és Földeák Mórahalom Domaszék Somberek, Palotabozsok, Véménd, Lovászhetény, Pécsvárad Pécs, Kökény

233 333 000 Ft

100%

350 000 000 Ft

100%

Baranya

Mágocs, Dombóvár Pécs

Hosszúhetény elkerülő út építése

Dél-Dunántúl

Baranya

Hosszúhetény

65137 j. Lullai bekötőút 0+000-5+600 km szelvények közötti szakasz felújítása 65137 j. Lullai bekötőút 0+000-5+600 km szelvények közötti szakasz felújítása 6532. j. Hőgyész-dombóvári összekötő út 0+000 3+700 km szelvények közötti szakaszának korszerűsítése

Dél-Dunántúl

Somogy

Dél-Dunántúl

Somogy

Dél-Dunántúl

Tolna

Tab-SérsekszőlősLulla LullaBalatonendréd Hőgyész, Dúzs

Bács-Kiskun

Baranya

33 702 894 000 Ft

95%

1 250 000 000 Ft

100%

326 667 000 Ft

100%

3 510 000 000 Ft

100%

585 833 000 Ft

100%


3

Őcsény, Decs, Sárpilis Sárszentlőrinc, Pálfa, Simontornya Dombovár

Hajdú

Hajdúszoboszló

BAZ

Miskolc

5113. sz. Szekszárd - Várdomb összekötő út felújítása

Dél-Dunántúl

Tolna

6317.j. Szekszárd-simontornyai összekötő út szilárd burkolattal történő kiépítése 65195. j. Mágocs-dombóvári összekötő út dombóvári bekötése Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése - Aqua-Palace Élményfürdő Mechatronikai Ipari Park (Miskolc)

Dél-Dunántúl

Tolna

Dél-Dunántúl

Tolna

Észak-Alföld Észak-Mo

Mezőkövesi kistérség országos közútjainak felújítása

Észak-Mo

BAZ

700 000 000 Ft

100%

440 000 000 Ft

100%

1 320 000 000 Ft

100%

2 250 000 000 Ft

50%

697 428 000 Ft

50%

154 583 000 Ft

100%

2601. j. ök. út 0+000 - 18+535 km sz. közötti felújítása

Észak-Mo

BAZ

370 800 000 Ft

100%

2603. j. összekötő út 19+622 - 45+980 km szelvények közötti szakaszának felújítása Encs-Gönc térségi országos közutak felújítása

Észak-Mo

BAZ

551 068 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

269 269 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

Borsodnádasd

108 646 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

Erdőbénye

135 417 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

Kesznyéten

219 136 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

307 400 000 Ft

100%

2507. j. Borsodnádasd-Mónosbél összekötő út 0+000 5+215 km szelvények közötti szakaszának felújítása 3705. j. összekötő út 23+223 - 29+697 km szelvények közötti szakaszának felújítása 3613. j. Tiszalúc-Kesznyéten összekötő út 0+000 5+532 km szelvények közötti szakaszának felújítása 2505. j. összekötő út 36+350 - 51+718 km szelvények közötti szakaszának felújítása Mezőcsáti kistérség országos közútjainak felújítása

Észak-Mo

BAZ

330 084 000 Ft

100%

3611. j. Köröm-Tiszalúc-Szerencs összekötő út 25+600 - Észak-Mo 26+800 km szelvények közötti szakaszának felújítása 3804. j. Cigánd-Zemplénagárd összekötő út 2+681 Észak-Mo 7+051 km szelvények közötti szakaszának felújítása Sajó-völgyi bekötőutak felújítása Észak-Mo

BAZ

Bekecs

24 113 000 Ft

100%

BAZ

Ricse

91 042 000 Ft

100%

BAZ

42 420 000 Ft

100%

3616. j. Tarcal-Bodrogkeresztúr ök. út 0+000 - 3+482 km sz. közötti felújítása 3617. j. Tarcal-Prügy ök. út 0+000 - 9+712 km sz. közötti felújítása Cigánd térsége országos közútjainak felújítása

Észak-Mo

BAZ

47 810 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

419 118 000 Ft

100%

Észak-Mo

BAZ

679 167 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

122 749 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

258 333 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

154 999 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

343 791 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

246 014 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

297 500 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

327 250 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

216 768 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

228 935 000 Ft

100%

Észak-Mo

Heves

255 979 000 Ft

100%

Észak-Mo

Nógrád

830 008 000 Ft

100%

Észak-Mo

Nógrád

517 180 000 Ft

100%

Észak-Mo

Nógrád

737 875 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Fejér

840 351 000 Ft

90%

Közép-Dunántúl

Fejér

139 167 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Fejér

135 833 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Fejér

687 500 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

1 500 000 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

76 083 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

148 683 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

249 333 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

122 467 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

238 333 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

Esztergom

800 000 000 Ft

80%

Közép-Dunántúl

Veszprém

Balatonfüred

1 250 000 000 Ft

86%

Közép-Dunántúl

Veszprém

319 167 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Veszprém

214 167 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Veszprém

487 500 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Veszprém

360 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Budapest

2 016 000 000 Ft

90%

Közép-Mo

Budapest

3 499 360 000 Ft

80%

24124. sz. fedémesi bekötőút 0+000 - 4+812 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 2505sz. Eger- Hollóstető-Miskolci öe. út 0+000-7+300 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 2416.sz. Gyöngyös- Verpelét-Eger öe. út 33+10037+670 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 2505sz. Eger- Hollóstető-Miskolci öe. út7+300-18+879 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 2412sz. Sirok- Pétervásárai öe. út 5+171-13+339 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 3213. sz. kisköre-poroszlói összekötőút 0+000 - 10+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 3203. sz. gyöngyös-jászberényi összekötőút 0+000 11+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 3210. sz. gyöngyös-adácsi összekötőút 0+000 - 6+127 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 3209. sz. heves-pusztataskonyi összekötőút 10+184 18+000 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. 24128. sz. egerszóláti bekötőút 6+500-15+105 km.sz. szelvények közötti szakaszának felújítása. Szécsényi kistérségi országos közutak felújítása Kis-Zagyvavölgyi térségi és Mátra nyugati megközelítését szolgáló országos közutak felújítása Salgótarján térségi országos közutak felújítása RÁCALMÁS ÓFALUSI PARTFALSZAKASZ VÉDELMI MUNKÁI 8119. j. Velence-Csákvár-tatai összekötő út 31+403 36+546 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8119. j. Velence-Csákvár-Tatai összekötő út 26+393 31+403 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8123. j. Székesfehérvár-Zámoly-gánti összekötő út 2+150 - 27+540 kmsz. közötti szakaszának felújítása Tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációja 1111. j. Budakalász - Dobogókő - Esztergom összekötő út 33+122 - 35+776 kmsz. közötti szakaszának 8119. j. Velence - Csákvár - Tata összekötő út 43+311 48+510 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8119. j. Velence - Csákvár - Tata összekötő út 56+177 60+460 km. szelvények közötti szakaszának felújítása 8135. j. Tatabánya - Kisbér összekötő út 0+000 - 6+508 km. szelvények közötti szakaszának felújítása 8143. j. Oroszlány-Bokod összekötő út 2+402 - 9+728 kmsz. közötti szakaszának felújítása Esztergomi Bazilika környezetében levő pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása (Prímás pince) Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden II. projekt 7309. j. Ajka-Pulai összekötő út 0+000 - 18+048 km. szelvények közötti szakaszának felújítása 7317. j. Devecser-Tapolcai összekötő út 0+000 - 6+500 km. szelvények közötti szakaszának felújítása 7319. j. Tapolca-Sümegi összekötő út 1+000 - 15+300 km. szelvények közötti szakaszának felújítása 7324. j. Devecser-Sümegi összekötő út 6+000 - 16+400 km. szelvények közötti szakaszának felújítása Budapest - Józsefváros Magdolna Negyed Program II. (2007-2010) Budapest, Szabadság Híd rekonstrukciója

Cigánd

Rácalmás

Esztergom

Tata


4 Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése látogató és turisztikai központ létrehozása Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten Tápiószele-Újszilvás-Abony összekötő út építése,felújítása Kőrös-éri belvízfőcsatorna meder fejlesztése és rekonstrukciója BENTA PATAK MEDERREHABILITÁCIÓ

Közép-Mo

Budapest

3 500 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Budapest

9 800 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

1 230 000 000 Ft

82% 100%

Közép-Mo

Pest

Nagykörös

841 500 000 Ft

Közép-Mo

Pest

Sóskút, Tárnok

615 692 000 Ft

100%

Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója

Közép-Mo

Pest

Apaj

266 257 000 Ft

100%

A BUDAI PALOTA KULTURÁLIS TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE SKANZEN ÖRÖKSÉG PROGRAM (SÖP)

Közép-Mo

Pest

Budapest

10 000 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Szentendre

3105. j. összekötő út Zsámbok és Kóka közötti (20+700 - Közép-Mo 26+435 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 3112. j. összekötő út Monori (0+000 - 1+100 km Közép-Mo szelvények közötti) szakaszának felújítása 4603. j. összekötő út Üllői (6+800 - 9+400 km Közép-Mo szelvények közötti) szakaszának felújítása 3105. j. összekötő út Tura és Zsámbok (15+000 Közép-Mo 20+000 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 4602 j. összekötő út M5 autópálya és Alsónémedi Közép-Mo (8+971 - 12+935 km szelvények) közötti szakaszának felújítása 52101. j. bekötő út Dunavarsányi (0+000 - 5+200 km Közép-Mo szelvények közötti) szakaszának felújítása 2102. j. összekötő út Csomád és Fót (17+700 - 18+300 Közép-Mo km szelvények) közötti szakaszának felújítása Csomópont átépítése Monoron Közép-Mo

Pest Pest

Monor

Pest

Üllő

Pest

1 997 500 000 Ft

85%

208 333 000 Ft

100%

45 833 000 Ft

100%

129 167 000 Ft

100%

208 333 000 Ft

100%

Pest

Alsónémedi

208 333 000 Ft

100%

Pest

Dunavarsány

216 667 000 Ft

100%

25 000 000 Ft

100%

Pest Pest

Monor

150 000 000 Ft

100%

51108. j. bekötő út Majosházi (0+000 - 2+590 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 4617 j. összekötő út Alsónémedi elkerülő (0+000 2+385 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 1108. j. összekötő út Budakalászi (3+117 - 4+850 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 2102. j. összekötő út Erdőkertes és Galgamácsa (25+700 - 33+300 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 5204. j. összekötő út Bugyi és Kiskunlacháza (0+000 9+855 km szelvények) közötti szakaszának felújítása 3106. j. összekötő út Zsámbok és megyehatár (6+700 10+900 km szelvények) közötti szakaszának felújítása 3107. j. összekötő út Zsámbok és Tóalmás (0+000 6+030 km szelvények) közötti szakaszának felújítása 2101. j. összekötő út Mogyoródi (9+300 - 15+235 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 11108. j. bekötő út Pilisvörösvári (0+000 - 1+828 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 2109. j. összekötő út Versegi (9+700 - 11+820 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 4604 j. összekötő út Alsónémedi (0+000 - 6+250 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 52102 j. bekötő út Délegyházi (0+000 - 4+566 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 5202 j. összekötő út Taksony és Bugyi (2+861 - 15+700 km szelvények) közötti szakaszának felújítása 3103 j. összekötő út Péceli (4+425 - 6+600 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 3105 j. összekötő út Sülysápi (32+200 - 32+700 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 3111 j. összekötő út Péteri (10+825 - 12+725 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 4601 j. összekötő út Nagykőrősi (76+600 - 78+575 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 2106 j. összekötő út Versegi (39+409 - 41+639 km szelvények közötti) szakaszának felújítása Bugyi nagyközséget elkerülő út 1. szakasz

Közép-Mo

Pest

Majosháza

66 667 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Alsónémedi

100 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Budakalász

70 833 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

333 333 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

491 667 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

175 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

250 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Mogyoród

241 667 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Pilisvörösvár

75 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Verseg

91 667 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Alsónémedi

258 333 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Délegyháza

225 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

550 000 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Pécel

70 833 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Sülysáp

20 833 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Péteri

83 333 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Nagykőrös

83 333 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Verseg

91 667 000 Ft

100%

Közép-Mo

Pest

Bugyi

842 000 000 Ft

100%

Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása A foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KMROP 4.1.2 Lumniczer Sándor Kórház angiológiai rehabilitációs központ kialakításának rekonstrukciós programja Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció (Győr)

Országos

---

---

1 060 664 000 Ft

100%

Országos

---

---

500 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

Kapuvár

900 000 000 Ft

90%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

Győr

1 070 000 000 Ft

100%

86107. j. bekötő út 2+440 - 3+000 km szelvények közötti szakaszának felújítása 8518. j. összekötő út 2+934 - 7+000 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8222. j. összekötő út 16+511 - 18+554 kmsz. közötti szakaszának felújítása 1401. j. Győr- Mosonmagyaróvár összekötő út 2+059 3+789 és 23+025 - 24+950 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8419. j. összekötő út 13+623 - 15+284 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8611. j. összekötő út 3+469 - 5+507 és 17+308 23+983 kmsz. közötti szakaszának felújítása 8417. j. Tét- Lébény összekötő út 16+511 - 18+554 és 30+086 - 32+199 kmsz. közötti szakaszának felújítása Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

Győr

66 667 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

95 083 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

50 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

258 333 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

16 667 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

89 375 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

108 438 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Vas

Kőszeg-Bozsok 8719 sz. út, 8718 sz. út felújítása

Nyugat-Dunántúl

Vas

Szeleste - Sárvár (8446), út fejlesztése

Nyugat-Dunántúl

Vas

7459. j. Szentgotthárd-Rábafüzes ök. út 0+600 - 3+166, Nyugat-Dunántúl a 7454 j. ök. út Szentgotthárd átkelés ( 9+037 - 12+362) és a 74328 j. út Szentgotthárd átkelés (0+000 - 1+006) kmsz. közötti szakaszainak felújítása

Vas

Zsámbok

Egyed

Sárvár

Szentgotthárd

750 000 000 Ft

90%

9 660 000 Ft

100%

29 167 000 Ft

100%

65 680 000 Ft

100%


5 Káld - Vashosszúfalu (8437) út fejlesztése

Nyugat-Dunántúl

Vas

33 333 000 Ft

100%

7417 j. ök. út Szatta-Nagyrákos 2+711 - 7+902 kmsz. Nyugat-Dunántúl közötti szakaszának felújítása 7416 j. ök. út Ramocsa-Bajánsenye 21+058 - 24+469 Nyugat-Dunántúl kmsz. közötti szakaszának felújítása 8718 j. ök. út Bozsok 8+722 - 10+148, valamint 8719 j. Nyugat-Dunántúl út 6+130 - 6+422 kmsz. közötti szakaszainak felújítása 8637 j. ök. út Bük-Acsád 0+000 - 2+093 kmsz. közötti Nyugat-Dunántúl szakaszainak felújítása 8614 j. ök. út Tompaládony-Bük 18+384 - 29+970 kmsz. Nyugat-Dunántúl közötti szakaszainak felújítása 8624 j. ök. Tormásliget-Csepreg 2+900-8+800, és a Nyugat-Dunántúl 8634 j. út Sajstoskál-Bük 0+000-7+661 kmsz. közötti szakaszainak felújítása 7451. j. ök. út Magyarszombatfa-Csákánydoroszló Nyugat-Dunántúl 0+000 - 0+600, 28+800 - 31+000 kmsz. közötti szakaszainak felújítása 8707 j. út Körmend-Nagykölked (0+000 - 7+600 kmsz.) Nyugat-Dunántúl közötti szakaszainak felújítása 8721. j. út Szombathely-Gyöngyösfalu 0+000 - 9+462, Nyugat-Dunántúl és a 87128. j. út Gyöngyösfalu 0+000 - 0+400 kmsz. közötti szakaszainak felújítása 8404 j. ök. út Tokorcs-Sárvár(31+500 - 34+487, 41+500 - Nyugat-Dunántúl 42+500) és a 8453 j. ök.út (0+000 - 1+ 030) TokorcsKemenesmihályfa közötti szakaszának felújítása. 8712. j. Balogunyom-Ják ök. út 0+000 - 0+542 kmsz. Nyugat-Dunántúl közötti szakaszának felújítása 84143 j. út Táplánszentkereszt 0+000 - 1+200 kmsz. Nyugat-Dunántúl közötti szakaszának felújítása 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 12+000 Nyugat-Dunántúl 17+100 km szakasz burkolatmegerősítése 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 19+700 Nyugat-Dunántúl 21+450 km szakasz burkolatmegerősítése 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 25+710 Nyugat-Dunántúl 31+000 km szakasz burkolatmegerősítése 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 31+000 Nyugat-Dunántúl 33+900 km szakasz burkolatmegerősítése 7538. j. Letenye - Lenti összekötő út 19+500 - 23+200 Nyugat-Dunántúl km szakasz burkolatmegerősítése (Lovászi) 7328. j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út 33+900Nyugat-Dunántúl 37+200 km szakasz burkolatmegerősítése Múzeumok Mindenkinek Országos

Vas

59 560 000 Ft

100%

Vas

64 520 000 Ft

100%

Vas

10 080 000 Ft

100%

33 100 000 Ft

100%

Vas

86 600 000 Ft

100%

Vas

145 200 000 Ft

100%

Vas

52 040 000 Ft

100%

Vas

106 000 000 Ft

100%

Vas

80 700 000 Ft

100%

Vas

90 800 000 Ft

100%

3 794 000 Ft

100%

23 760 000 Ft

100%

215 475 000 Ft

100%

77 000 000 Ft

100%

Zala

206 310 000 Ft

100%

Zala

113 100 000 Ft

100%

146 917 000 Ft

100%

138 217 000 Ft

100%

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének fejlesztése A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése A munkaerő-piaci szolgáltatások kiszervezéséhez szükséges akkreditációs rendszer kialakítása A pályaorientáció rendszerének fejlesztése A szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban

Vas

Bük

Vas

Balagunyom

Vas Zala

Táplánszentkeresz t Zala

Zala

Batyk

Zala

Lovászi

Zala Pest

Szentendre

400 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

2 000 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

840 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

8 850 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

8 500 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

5 843 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

1 864 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

17 530 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

12 418 300 000 Ft

100%

Országos

---

---

949 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

26 041 000 000 Ft

85%

Országos

---

---

1 250 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

800 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

690 000 000 Ft

100%

42 891 000 000 Ft

100% 100%

Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért Egységes Elektronikus Kulturális és Oktatási Szolgáltató Felület Kialakítása GYEREKESÉLY PROGRAM INDÍTÁSÁNAK SZAKMAI MEGALAPOZÁSA Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának módszertani megalapozása Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények Információs adatbázisok az egészségügyben

Országos

---

---

Országos

---

---

380 000 000 Ft

Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás

Országos

---

---

1 122 000 000 Ft

100%

Központi szociális információs fejlesztések

Országos

---

---

821 000 000 Ft

100%

Lépj egyet előre

Országos

---

---

10 665 000 000 Ft

100%

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Országos

---

---

16 288 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

593 652 000 Ft

100%

Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló Országos életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat OFA Hálózat- Partnerség, Együttműködés a Regionális Országos tudásért

---

---

1 561 000 000 Ft

100%

---

A OFA-ROP Hálózat jelenlegi regionális irodái: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém

359 000 000 Ft

100%

Oktatási esélyegyenlőség és integráció

Országos

---

---

6 053 000 000 Ft

100%

Szociális szolgáltatások modernizációja (5.6.1 konstrukció) Szűrőprogramok országos kommunikációja

Országos

---

---

4 087 000 000 Ft

100%

Országos

---

---

960 000 000 Ft

100%

ÚJ PÁLYA PROGRAM

Országos

---

---

1 950 000 000 Ft

100%

Új tanulási formák és rendszerek

Országos

---

---

3 888 000 000 Ft

100%

XXI. századi közoktatás

Országos

---

---

29 381 500 000 Ft

100%

A foglalkozási rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Országos

---

---

5 707 000 000 Ft

100%


6 Hatékony informatikai infrastuktúra a közoktatásban

Országos

---

---

5 250 000 000 Ft

100%

Információ menedzsment a felsőoktatásban

Országos

---

---

4 000 000 000 Ft

100%

Integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével Prehospitalis ellátórendszer informatikai fejlesztése

Országos

---

---

1 608 478 000 Ft

100%

Országos

---

---

4 100 000 000 Ft

100%

Sürgősségi ellátás fejlesztése

Országos

---

---

11 500 000 000 Ft

100%

Összesen

1 510 225 321 680 Ft

2007. őszi fordulóban elfogadott kiemelt projektek A Tokaji "Fesztiválkatlan" kialakítása

Észak-Magyarország

Borsod-Abaúj-Zemplén

1 947 720 000 Ft

90%

Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban (minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, és azok területi, helyi szervei) Proaktív ügyfélkiszolgálás (személyekhez, okmányokhoz, járművekhez kapcsolódó közszolgáltatások korszerűsítése) A Gödöllői Királyi Kastély komplex újjáépítése

Országos

Országos

1 959 000 000 Ft

100%

Országos

Országos

7 000 000 000 Ft

100%

Közép-Magyarország

Pest

1 794 600 000 Ft

90%

Országos

Országos

1 420 000 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Fejér

1 987 201 000 Ft

85%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

744 120 000 Ft

100%


Budapest

6 000 000 000 Ft

50%

Adóalany centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása Királyi séta - Történelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron Sokorópátka- Kajárpéc településközi út építése A budapesti Margit híd és a kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztése Kolsotorok és kertek a Veszprémi Vár tövében

Közép-Dunántúl

Veszprém

1 110 647 000 Ft

80%

Az agrártámogatások feltételeként előírt kölcsönös megfeleltetési rendszer bevezetése Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem - Az Iseum rekonstrukciója Központi felsőoktatási információs infrastruktúra fejlesztése A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése, TÉBA (Támogatási Életút Bázis Adatok)

Országos

Országos

2 939 000 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Vas

1 382 100 000 Ft

85%


n.a.

150 000 000 Ft

90%

Országos

Országos

2 000 000 000 Ft

100%

Rákoskeresztúri autóbusz folyosó kialakítása


Budapest

867 000 000 Ft

85%

Uzsoki utcai Kórház regionális egészségügyi központ rekonstrukció II. ütem Audiovizuális emlékgyűjtés a társadalmi kohézió erősítéséért (Emlékpontok - XX. századi emléktár) A Havanna és a Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonalának meghosszabbításával Újszegedi Fürdőkomplexum fejlesztése


Pest

4 430 000 000 Ft

75%

Országos

Országos

1 199 910 000 Ft

100%


Budapest

6 130 116 000 Ft

78%

Dél-Alföld

Csongrád

3 580 500 000 Ft

50%

Egységes Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring Rendszer Kialakítása Minőségi Jogalkotás Kiemelt Projekt


Budapest

499 998 000 Ft

100%

Országos

Országos

1 195 874 000 Ft

100%

Büki Gyógyfürdő fejlesztése

Nyugat-Dunántúl

Vas

642 000 000 Ft

25%

Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program

Országos

Országos

700 000 000 Ft

100%

Közúthálózat fejlesztés az Ormánságban

Dél-Dunántúl

Baranya

754 807 000 Ft

100%

Ócenárium, Esőerdő ház és Tarzan Ösvénye

Észak-Alföld

960 000 000 Ft

50%

Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke-Komoró térségében Új fogadó épület gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, fedettfürdő átalakítása Elektronikus Levéltár

Észak-Alföld

1 848 617 000 Ft

42%

Nyugat-Dunántúl

Szabolcs-SzatmárBereg Szabolcs-SzatmárBereg Zala

809 272 000 Ft

27%


Budapest

4 992 750 000 Ft

100%

Országos

Országos

2 938 800 000 Ft

100%

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

1 272 646 000 Ft

80%

Észak-Alföld

Szabolcs-SzatmárBereg

2 382 101 000 Ft

71%

Nyugat-Dunántúl

Zala

1 500 000 000 Ft

30%


Pest

1 083 333 000 Ft

83%

Észak-Alföld


421 299 000 Ft

100%

Közép-Dunántúl

Komárom-Esztergom

1 824 099 000 Ft

71%

148 400 000 Ft

94%

Interoperabilitás megvalósítása a központi rendszer közreműködésével a KEK KH egyes nyilvántartásai vonatkozásában - első fázis projekt A Pannonhalmi Főapátság turisztikai vonzerő fejlesztési programja: II., III. és IV. ütem HIT ÉS EGÉSZSÉG Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért Új Fürdő és Terápiás Centrum, A Gyógyfürdő fejlesztése új fürdőrésszel, és a Terápiás Centrum fejlesztésével 1201. j. összekötő út Szob és Parassapuszta közötti (0+000 - 34+006 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 46149.j.Vezsenyi bkötő út 0+000-5+000 km szelvények közötti szakaszának valamint a 4629.j.TörökszentmiklósMartfű összekötő út 8+500-12+100 kmsz közötti szakaszának felújítása Monostori Erőd Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ - KÜLSŐ LÁTOGATÓKÖZPONT E-közigazgatási Tudásportál

Országos

Országos

Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron

4511.j.Tiszaug-Kunszentmártoni összekötő út 3+483Észak-Alföld 21+766 kmsz közötti szakaszának felújítása Záhony térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari, Észak-Alföld logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése (ÉAOP) 3103. j. összekötő út Isaszeg és Gödöllő közötti Közép-Magyarország (14+628 - 22+809 km szelvények közötti) szakaszának, valamint a 21112 j. összekötő út Sződi (1+770 - 4+500 km szelvények közötti) szakaszának felújítása

3 359 370 000 Ft

85%


642 000 000 Ft

100%


757 872 000 Ft

100%

Pest

441 667 000 Ft

83%


7 3221. j. Kunhegyes-Abádszalóki összekötő út 0+820 6+120 kmsz. közötti szakaszának valamint a 34103. j. Karcagi bekötő út 2+500 - 5+200 kmsz. közötti szakaszának felújítása 3122.j.Abony-Újszászi összekötő út 6+715-13+883 km szelvények közötti szakaszának és a 3117.j.FarmosJászberény összekötő út 5+841-14+356 km szelvények közötti szakaszának felújítása 4602. j. összekötő út Vecsés és Gyál közötti (0+000 8+971 km szelvények közötti) szakaszának, valamint az 51101 j. összekötő út Szigetszentmiklósi (6+440-10+576 km szelvények közötti) szakaszának felújítása 4911 sz. ök. út 16+000-35+392 km szelvények Nagykálló-Nyírbátor közötti, valamint a 4102 sz. ök. út 17+350-27+600 km szelvények Biri-Nagykálló közötti szakasz felújítása 4606. j. összekötő út Pilis és Nyáregyháza közötti (8+845 - 16+850 km szelvények közötti) szakaszának, valamint Újhartyán és Dabas közötti (23+400 - 30+451 km sz.) szakaszának felújítása 3834 sz. összekötő út 0+180 - 11+500 km valamint 15+000-19+000 km szelvények NyíregyházaNagyhalász közötti szakaszának felújítása Záhony térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari, logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése (KÖZOP) Abony-Kőröstetétlen-Kocsér összekötő út (4612. j. út 0+000 - 0+633 km szelvények , 4616 j. út 0+000 9+386 km sz., 4613 j. út 11+863 - 21+278 km sz., 46122 j. út 0+000 - 4+622 km sz. közötti) szélesítése, felújítása 4104. j. összekötő út Székely-Baktalórántháza (0+000 13+535 kmsz.) közötti szakaszának felújítása Záhony térségében vasúti infrastruktúra fejlesztése, az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány-hálózat ütemes felújítása 3317. j. összekötő út Kálmánháza-Nyíregyháza (40+171 - 57+320 kmsz.) közötti szakaszának felújítása Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítása Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése 3632. j. összekötő út Tiszalök-Tiszavasvári (0+000 7+191 kmsz.) közötti szakaszának valamint a 3502. j. összekötő út 0+000 - 4+005 km szelvények Tiszavasvári - megyehatár közötti szakaszának felújítása 3612 sz. összekötő út 27+670-33+988 km szelvények Tiszalök bel és külterületi szakaszának felújítása 3633 sz. összekötő út 0+000-15+064 km szelvények Rakamaz-Tiszaeszlár közötti szakaszának felújítása 4913. j. összekötő út Balkány-Nyírmihálydi (0+000 10+207 kmsz.) közötti szakaszának felújítása 4101 sz. összekötő út 0+000-4+895 km szelvények Nyírpazony-Oros közötti szakaszának felújítása Kistérségek feladatellátásának támogatása 4911. j. összekötő út Nyíregyháza-Nagykálló 0+777 9+350 km sz. közötti szakaszának felújítása Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának modernizációja 4805. j. Debrecen-Bihartorda összekötőút 0+07014+100 km szelvények közötti szakszának felújtása M35 autópálya környezetében lévő mellékutak felújítása I. ütem (3315, 3321, 3501 és 3502 j. utak) FÖLDHIVATALI ADATOK ELEKTRONIKUS NON-STOP SZOLGÁLTATÓ RENDSZERE ÜGYFÉLKAPUN KERESZTÜL Berettyóújfalui kistérség mellékúthálózat felújítása I. ütem (4217 j. és 4219 j. utak) Létavértesi kistérség mellékúthálózat felújítása I. ütem (4807 j. és 4809 j. utak) Közigazgatási Informatikai közmű - Elektronikus azonosító rendszer bevzetése Budapest XXI. kerület Csepeli Gerincút kiépítése (I. ütem) Püspökladányi kistérség mellékúthálózat felújítása I. ütem (3407 j. út) A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése, korszerűsítése a felszíni és felszín alatti közösségi közlekedésben Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Szent Imre Kórház regionális egészségügyi központ rekonstrukció II. ütem Mentésirányítási rendszer a Közép-Magyarországi Régió területén

Észak-Alföld


292 908 000 Ft

100%

Észak-Alföld


575 196 000 Ft

100%


Pest

433 333 000 Ft

83%

Észak-Alföld


940 040 000 Ft

100%


Pest

508 333 000 Ft

83%

Észak-Alföld


408 550 000 Ft

100%

Észak-Alföld


7 166 328 000 Ft

100%


Pest

833 333 000 Ft

83%

Észak-Alföld

Szabolcs-SzatmárBereg Szabolcs-SzatmárBereg

274 700 000 Ft

100%

9 384 000 000 Ft

100%

351 400 000 Ft

100%

11 124 000 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Észak-Alföld Észak-Alföld

Szabolcs-SzatmárBereg Szabolcs-SzatmárBereg


Budapest

2 457 350 000 Ft

85%

Észak-Alföld


539 200 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Szabolcs-SzatmárBereg Szabolcs-SzatmárBereg Szabolcs-SzatmárBereg Szabolcs-SzatmárBereg Országos

128 880 000 Ft

100%

516 000 000 Ft

100%

220 800 000 Ft

100%

124 730 000 Ft

100%

4 675 401 000 Ft

100%

Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld Országos Észak-Alföld

Szabolcs-SzatmárBereg Országos

218 440 000 Ft

100%

Országos

990 000 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar

545 400 000 Ft

100%

Észak-Alföld

n.a.

494 400 000 Ft

100%

Országos

Országos

2 008 800 000 Ft

90%

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar

867 880 000 Ft

100%

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar

417 000 000 Ft

100%

Országos

Országos

4 200 000 000 Ft

88%


Budapest

3 896 760 000 Ft

70%

Észak-Alföld


314 700 000 Ft

100%


Budapest

6 090 000 000 Ft

80%

Országos

Országos


Budapest


n.a.

Összesen

780 700 000

100%

3 270 000 000 Ft

76%

600 000 000 Ft

100%

141 465 381 000 Ft

A kormány akciótervi nevesítésre javasolt kiemelt projektjei - 2008.02.13. Projekt megnevezése

Projektgazda neve

Érintett Operatív Program

A Jászberényi Beszállítói Tudásközpont (JBTK) gazdaságfejlesztési egységeinek kialakítása

Jászberény Város Önkormányzata

ÉAOP


8 A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek Szabolcs-Szatmár-Bereg kulturális és tursztikai hasznosítása Megyei Önkormányzat Balatonakarattya, vasút feletti magaspartfal (Kisfaludy sétány - Koppány sor közötti szakasz) védelme I-es ütem Kőtár alatti partfalszakasz védelme, meglévő védművel való összehangolása (Öreghegy és a Siklói út közötti partvédőmű) Nyergesújfalu, 10-es főút melletti sziklafal stabilizáció Az Állami Egészségügyi Központ XXI. századi betegkezelésére való felkészítése Kulturális értékek digitalizálásának szakmai előkészítése A Varosliget kapuja (Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója) Dél-budapesti régió vízrendezése Gyáli patak rekonstrukciója

Csepeli szigeti gerincút M0 autóút és Lórév közötti szakasz I. ütem

Lukácsházi tározó A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása (TÁMOP 2.5.2. intézkedés) A diszkrimináció elleni küzdelem - társadalmi szemléletformálás A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal TÁMOP 3.5.6. kiemelt projekt

Balatonkenese Nagyköség Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyergesújfalu Város Önkormányzata Állami Egészségügyi Központ Országos Széchényi Könyvtár Budapest Főváros Önkormányzata Budapest Főváros Önkormányzata Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Társadalmi Párbeszéd Központ Egyenlő Bánásmód Hatóság

ÉAOP

KDOP

KDOP KDOP KMOP KMOP KMOP KMOP KMOP

KMOP

NYDOP

TÁMOP

TÁMOP

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

TÁMOP

Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonal átépítése I. ütem

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

KÖZOP

Óbuda-Esztergom vasútvonal rekonstukciója

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

KÖZOP


Az ÚMFT kiemelt projektjeinek előrehaladása (Forrás: A Koordinációs Irányító Hatóság jelentése „Az Európai Unió fejlesztési támogatásainak felhasználásáról” I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap (2004-06); Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-13) 2007. éves jelentés) Beérkezett

Akciótervben nevesített

OP Mrd Ft

OP keret arányában

24 20 49 58 20 85 48 71 41 25 34 188 130 685 47 84 157 299 54 40 55 245 90 368 96 1 535 40 141

48% 28% 43% 26% 10% 27% 57% 59% 72% 31% 25% 67% 86% 137%

db ÁROP DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP GOP KEOP KDOP KMOP NYDOP TÁMOP TIOP KÖZOP EKOP ÚMFT össz.

885 3 845

db

Mrd Ft


Továbbfejlesztésre javasolt db Mrd Ft


Részletes projekt javaslat alapján támogatásban részesített db Mrd Ft


16 15 12 23 30 0 0 19 53 39 32 6 72 16

10 14 44 15 11 0 0 12 71 16 211 32 1 158 54

24% 3 7% 5 22% 0 5% 7 4% 3 0% 0 0% 0 8% 7 17% 15 12% 4 22% 3 6% 0 65% 2 53% 10

75 8 0 13 6 0 0 13 47 5 6 0 144 36

179% 4% 0% 5% 2% 0% 0% 9% 11% 4% 1% 0% 8% 35%

4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0

3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 45 0 0 0

7% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 5% 0% 0% 0%

55% 333

1 648

24% 59

352

5%

6

48

1%

Megjegyzések: Az OP keretek nem tartalmazzák a technikai segítségnyújtás prioritások keretét. Az OP keretek a PM által 2008-2011-re meghatározott 248 Ft/EUR-os árfolyamon került átváltásra. Az összegek minden esetben a támogatási igény összegét jelölik (nem a projektek teljes bekerülési, beruházási értékét). Az akciótervben nevesített és a továbbfejlesztésre javasolt kiemelt projektek támogatási igénye indikatív, mely a részletes projekt javaslat elbírálása alapján csökkenhet.

8.sz. mellékelet a V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez

Az NFT alintézkedések pénzügyi állapota 2007. 12. 31-i időpontban

Leszerződött projektek Alintézkedés száma száma

szerződéssel lekötött összeg

Kifizetéssel rendelkező projektek száma

kifizetett összeg

Majdnem lezárt projektek (a kifizetés eléri a szerződéssel lekötött összeg 98 %-át) száma

szerződéssel lekötött összeg

kifizetett összeg

Ebből a lezárt projektek (a kifizetés eléri a szerződéssel lekötött összeget) száma

kifizetett összeg

GVOP-1.1.1

63

9 447 200 000 Ft

63

9 211 051 853 Ft

49

7 347 200 000 Ft

7 331 924 035 Ft

24

3 600 000 000 Ft

GVOP-1.1.1-05/1

99

14 179 899 965 Ft

97

12 747 918 587 Ft

71

10 285 579 100 Ft

10 273 539 148 Ft

46

6 458 958 800 Ft

GVOP-1.1.2

2

200 000 000 Ft

2

199 999 998 Ft

2

200 000 000 Ft

199 999 998 Ft

1

100 000 000 Ft

GVOP-1.1.2-05/1

2

204 137 400 Ft

2

199 856 877 Ft

1

108 741 800 Ft

108 741 800 Ft

1

108 741 800 Ft

GVOP-1.1.2-06/1

1

121 310 900 Ft

1

100 181 314 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

24

1 125 544 350 Ft

23

1 073 600 467 Ft

21

985 235 650 Ft

983 858 422 Ft

13

608 589 004 Ft

GVOP-1.1.3-B-05/1

8

121 902 313 Ft

8

98 833 619 Ft

1

21 360 000 Ft

21 360 000 Ft

1

21 360 000 Ft

GVOP-1.1.3-B-06/1

15

279 263 147 Ft

15

191 816 136 Ft

2

48 870 000 Ft

48 870 000 Ft

2

48 870 000 Ft

GVOP-1.1.3-05/1

44

2 517 285 700 Ft

42

2 172 649 619 Ft

35

1 961 642 700 Ft

1 954 633 520 Ft

15

806 632 700 Ft

GVOP-1.1.3-06/1

43

2 795 521 320 Ft

31

1 384 540 347 Ft

11

738 191 650 Ft

736 845 561 Ft

8

585 989 625 Ft

4

400 000 000 Ft

4

370 943 137 Ft

2

200 000 000 Ft

199 945 584 Ft

1

100 000 000 Ft

GVOP-1.2.1-05/1

16

1 906 860 700 Ft

16

1 658 042 573 Ft

11

1 430 624 100 Ft

1 428 894 236 Ft

5

619 343 300 Ft

GVOP-1.2.2

19

1 626 400 000 Ft

19

1 592 719 272 Ft

15

1 249 500 000 Ft

1 247 789 903 Ft

6

477 500 000 Ft

GVOP-1.2.2-05/1

22

2 077 651 900 Ft

21

1 985 853 385 Ft

16

1 525 229 300 Ft

1 524 591 211 Ft

12

1 129 899 300 Ft

GVOP-1.1.3

GVOP-1.2.1

GVOP-1.3.1

5

1 519 900 000 Ft

5

1 519 900 000 Ft

5

1 519 900 000 Ft

1 519 900 000 Ft

5

1 519 900 000 Ft

GVOP-2.1.1

1 412

17 114 726 671 Ft

1 360

16 154 720 198 Ft

1 169

13 807 223 527 Ft

13 863 094 164 Ft

1 007

11 301 044 162 Ft

GVOP-2.1.1-05/1

599

6 942 688 550 Ft

527

5 592 723 676 Ft

383

4 482 597 065 Ft

4 479 122 496 Ft

262

3 021 357 939 Ft

GVOP-2.1.1-05/2

581

5 993 700 315 Ft

479

4 131 009 619 Ft

313

3 013 527 705 Ft

3 017 295 897 Ft

242

2 195 460 445 Ft

GVOP-2.1.1-06/1

445

5 462 412 621 Ft

272

2 404 913 136 Ft

172

1 781 686 412 Ft

1 780 456 074 Ft

134

1 329 323 054 Ft

GVOP-2.1.2

1 758

1 368 521 646 Ft

1 521

1 230 020 443 Ft

1 403

1 086 566 882 Ft

1 131 407 294 Ft

1 326

1 062 520 444 Ft

GVOP-2.1.2-05/1

1 918

1 511 268 190 Ft

1 532

1 131 384 230 Ft

1 120

870 888 762 Ft

870 437 578 Ft

1 015

782 277 435 Ft

20

2 035 300 003 Ft

20

2 009 454 558 Ft

16

1 750 011 513 Ft

1 753 507 123 Ft

10

903 770 382 Ft

GVOP-2.2.1 GVOP-2.2.2

175

178 101 853 Ft

164

175 484 270 Ft

162

169 385 827 Ft

173 444 770 Ft

160

170 298 772 Ft

GVOP-2.2.2-05/1

363

349 171 640 Ft

294

277 750 809 Ft

269

261 358 857 Ft

261 347 177 Ft

259

247 755 472 Ft 4 480 000 Ft

GVOP-2.3.1

6

24 426 880 Ft

5

18 156 215 Ft

1

4 480 000 Ft

4 480 000 Ft

1

GVOP-2.3.1-05/1

17

47 142 404 Ft

14

27 447 065 Ft

7

16 452 000 Ft

16 441 758 Ft

5

9 740 000 Ft

GVOP-2.3.2

29

869 248 895 Ft

28

858 357 546 Ft

24

773 897 689 Ft

775 136 034 Ft

22

723 209 043 Ft 274 495 724 Ft

81

2 082 915 308 Ft

56

994 175 021 Ft

24

543 143 612 Ft

542 819 230 Ft

13

GVOP-3.1.1

GVOP-2.3.2-05/1

266

14 559 157 598 Ft

264

10 497 706 677 Ft

46

2 129 149 660 Ft

2 123 147 937 Ft

13

526 159 655 Ft

GVOP-3.2.1

239

6 771 092 409 Ft

238

6 612 841 659 Ft

196

5 555 064 936 Ft

5 547 046 940 Ft

111

2 854 214 293 Ft

GVOP-3.2.2

13

4 098 792 744 Ft

13

2 603 195 063 Ft

1

363 185 417 Ft

363 185 417 Ft

1

363 185 417 Ft

GVOP-3.3.1

42

870 933 068 Ft

42

838 617 701 Ft

31

637 434 893 Ft

637 475 694 Ft

15

315 339 677 Ft

106

2 238 533 374 Ft

105

1 718 611 487 Ft

33

683 276 000 Ft

682 349 140 Ft

16

346 718 000 Ft

7

480 890 000 Ft

7

446 299 315 Ft

2

209 000 000 Ft

208 999 917 Ft

1

9 000 000 Ft

15

753 910 882 Ft

15

352 244 781 Ft

5

119 512 882 Ft

119 509 378 Ft

4

103 352 882 Ft

GVOP-3.3.1-05/1 GVOP-3.3.2 GVOP-3.3.2-05/1

8.sz. mellékelet a V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez GVOP-3.3.3

22

473 707 041 Ft

22

437 354 874 Ft

15

306 002 041 Ft

304 737 843 Ft

10

165 541 640 Ft

GVOP-3.3.3-05/1

78

2 377 177 760 Ft

77

1 810 777 439 Ft

33

1 048 236 289 Ft

1 047 988 820 Ft

14

488 260 863 Ft

GVOP-3.3.3-05/2

43

1 461 272 218 Ft

38

708 763 087 Ft

4

88 871 000 Ft

88 871 000 Ft

4

88 871 000 Ft

GVOP-3.3.3-05/3

118

3 738 415 837 Ft

113

2 508 043 066 Ft

21

583 948 000 Ft

583 415 346 Ft

11

311 258 000 Ft

GVOP-4.1.1 GVOP-4.1.1-05/1 GVOP-4.1.2 GVOP-4.1.2-05/1

87

1 541 355 151 Ft

86

1 492 473 562 Ft

64

1 179 735 602 Ft

1 178 736 546 Ft

43

815 949 510 Ft

291

4 190 183 037 Ft

193

2 061 679 844 Ft

100

1 361 644 546 Ft

1 360 586 752 Ft

70

932 256 806 Ft

11

325 051 050 Ft

10

298 055 748 Ft

9

288 026 050 Ft

290 195 748 Ft

6

225 222 188 Ft

134

1 392 196 363 Ft

98

678 924 297 Ft

45

490 466 606 Ft

490 217 686 Ft

40

452 453 726 Ft

GVOP-4.2.1

14

211 683 000 Ft

14

210 267 420 Ft

13

196 683 000 Ft

196 387 420 Ft

7

113 400 000 Ft

GVOP-4.2.1-05/1

48

692 257 493 Ft

36

329 793 882 Ft

17

209 941 776 Ft

209 427 776 Ft

12

109 738 144 Ft 20 420 000 Ft

GVOP-4.2.2

3

781 670 000 Ft

3

778 728 368 Ft

3

781 670 000 Ft

778 728 368 Ft

1

GVOP-4.2.2-05/1

19

602 140 738 Ft

15

274 590 788 Ft

6

86 261 188 Ft

85 785 378 Ft

3

46 004 000 Ft

GVOP-4.3.1

29

10 963 937 184 Ft

29

10 440 091 416 Ft

19

7 016 091 371 Ft

7 015 894 234 Ft

10

2 953 489 516 Ft

GVOP-4.3.2

17

1 873 388 303 Ft

17

1 719 668 705 Ft

10

1 179 790 625 Ft

1 178 819 107 Ft

4

515 915 625 Ft

GVOP-4.4.1

5

318 676 247 Ft

4

287 857 850 Ft

3

257 970 000 Ft

257 938 033 Ft

2

197 970 000 Ft

23

1 701 708 431 Ft

20

1 048 717 342 Ft

7

309 214 450 Ft

309 214 445 Ft

4

158 861 378 Ft

GVOP-4.4.2-05/1

59

10 724 604 270 Ft

57

6 189 076 713 Ft

2

82 492 970 Ft

82 464 894 Ft

1

60 000 000 Ft

GVOP-5.1.1

39

3 618 951 610 Ft

33

2 569 128 440 Ft

9

584 939 110 Ft

583 081 693 Ft

4

203 826 000 Ft

GVOP-4.4.1-05/1

GVOP-5.1.2

2

17 400 000 Ft

2

15 360 000 Ft

1

2 400 000 Ft

2 400 000 Ft

1

2 400 000 Ft

GVOP-5.2.1

16

932 330 000 Ft

15

764 767 636 Ft

2

101 215 000 Ft

101 193 479 Ft

0

0 Ft

GVOP-5.2.3

5

37 227 000 Ft

5

27 467 747 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

GVOP-5.2.4

21

231 424 773 Ft

21

212 260 149 Ft

8

105 746 373 Ft

105 652 796 Ft

6

63 033 373 Ft

GVOP-5.2.5

30

791 453 000 Ft

25

551 096 978 Ft

13

197 288 000 Ft

196 933 500 Ft

8

124 120 000 Ft 27 490 381 315 Ft

HEFOP-1.1.1-K

20

29 800 994 475 Ft

20

29 793 484 870 Ft

20

29 800 994 475 Ft

29 793 484 870 Ft

18

HEFOP-1.2.1-K

1

8 439 790 000 Ft

1

7 795 316 551 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-1.3.1-P

25

590 696 070 Ft

25

461 109 081 Ft

3

53 401 092 Ft

53 269 778 Ft

0

0 Ft

HEFOP-1.3.1-05/1

54

1 400 073 208 Ft

54

864 189 905 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-1.3.1-06/1

31

358 747 758 Ft

31

114 162 397 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft 0 Ft

HEFOP-1.3.2-05/1

1

204 651 144 Ft

1

115 030 986 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

HEFOP-2.1.1-K

1

3 553 393 394 Ft

1

2 602 894 419 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.2-P

8

300 059 041 Ft

8

235 955 552 Ft

1

39 976 474 Ft

39 289 039 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.3-P

32

473 694 426 Ft

32

431 160 422 Ft

9

133 871 500 Ft

133 511 090 Ft

2

30 274 299 Ft

HEFOP-2.1.4-P

22

321 293 868 Ft

22

267 768 017 Ft

5

72 606 200 Ft

72 369 018 Ft

2

29 600 000 Ft

HEFOP-2.1.4-05/1

45

834 889 650 Ft

45

503 968 643 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.5-05/1

26

475 581 719 Ft

26

216 198 283 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.5-06/1

33

530 880 677 Ft

31

135 416 532 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.6/05/1

20

696 540 729 Ft

20

366 683 433 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.7-05/1

2

92 220 000 Ft

2

23 999 306 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.1.8-05/1

36

503 986 322 Ft

36

284 634 226 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.2.1-P

100

1 887 522 474 Ft

100

1 247 265 486 Ft

1

23 828 500 Ft

23 353 449 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.2.1-06/1

113

1 851 298 838 Ft

113

541 193 214 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.2.2-05/1

1

659 535 744 Ft

1

470 106 705 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.2.2-06/1

7

241 799 300 Ft

7

125 003 096 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

8.sz. mellékelet a V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez HEFOP-2.3.1-05/1

30

2 585 897 450 Ft

30

1 838 236 331 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.3.1-1

50

4 262 242 382 Ft

50

3 415 375 255 Ft

3

176 254 677 Ft

173 823 736 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.3.1-2

16

123 977 485 Ft

16

100 645 466 Ft

1

9 990 000 Ft

9 911 626 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.3.2-05/1

32

1 641 080 471 Ft

32

986 204 962 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-2.3.2-1

16

775 263 533 Ft

16

678 395 749 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft 50 118 560 Ft

HEFOP-2.3.2-2

31

1 658 227 339 Ft

31

1 430 238 263 Ft

5

223 749 470 Ft

223 859 767 Ft

1

HEFOP-3.1.1-K

1

9 031 135 352 Ft

1

7 768 057 804 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.1.2-P

12

1 764 016 242 Ft

12

1 322 842 323 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.1.3-05/1

361

5 973 530 987 Ft

359

3 162 118 274 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.1.4/05/1

21

1 663 086 387 Ft

21

878 883 217 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.2.1-K

1

5 295 300 000 Ft

1

5 157 942 415 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.2.2-P

16

5 546 112 000 Ft

16

3 426 197 311 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.3.1-P

50

7 436 263 876 Ft

50

4 383 873 256 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

5

499 918 970 Ft

5

124 288 270 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

12

99 930 984 Ft

8

30 018 029 Ft

1

8 400 000 Ft

8 396 631 Ft

0

0 Ft

936

10 572 920 145 Ft

691

2 914 388 602 Ft

36

244 850 262 Ft

243 522 454 Ft

21

115 345 313 Ft 76 754 736 Ft

HEFOP-3.3.2-05/1 HEFOP-3.4.1-P HEFOP-3.4.1/05/1 HEFOP-3.4.2-P

66

530 185 536 Ft

64

415 076 827 Ft

21

151 559 410 Ft

151 234 376 Ft

12

HEFOP-3.5.1-K

1

4 301 210 000 Ft

1

2 538 900 381 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.5.2-05/1

1

589 000 000 Ft

1

332 399 290 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.5.3-05/1

1

4 816 790 000 Ft

1

3 665 676 321 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.5.4-P

7

322 340 000 Ft

7

292 055 767 Ft

1

50 000 000 Ft

49 365 695 Ft

0

0 Ft

HEFOP-3.5.4-05/1

27

1 191 761 307 Ft

27

729 857 988 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-4.1.1-P

16

11 437 500 000 Ft

16

7 046 568 457 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-4.1.2-P

19

13 684 771 979 Ft

19

10 412 658 360 Ft

3

1 959 018 320 Ft

1 958 625 014 Ft

1

759 018 320 Ft

HEFOP-4.2.1-P

71

9 093 384 937 Ft

69

6 200 420 446 Ft

17

1 102 552 828 Ft

1 100 621 303 Ft

3

255 049 951 Ft

HEFOP-4.3.1-K

1

10 800 000 000 Ft

1

10 529 430 682 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-4.3.2-P

4

4 402 551 247 Ft

2

3 324 546 330 Ft

1

2 046 377 667 Ft

2 040 050 325 Ft

0

0 Ft

HEFOP-4.3.2-05/1

2

2 373 025 460 Ft

2

1 135 479 291 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-4.3.3-P

4

3 563 416 936 Ft

4

3 545 135 217 Ft

4

3 563 416 936 Ft

3 545 135 217 Ft

1

1 115 000 000 Ft

HEFOP-4.4.1-P

3

4 050 265 215 Ft

3

3 048 525 233 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

HEFOP-5.1.1

34

4 843 197 036 Ft

33

3 033 380 749 Ft

4

218 895 548 Ft

217 537 446 Ft

2

750 000 Ft

HEFOP-5.1.2

25

7 155 743 045 Ft

21

2 562 708 602 Ft

1

28 973 073 Ft

28 973 073 Ft

1

28 973 073 Ft

KIOP-1.1.1-F

6

2 988 148 857 Ft

6

2 378 348 944 Ft

3

1 239 050 704 Ft

1 239 050 702 Ft

1

478 047 417 Ft

KIOP-1.1.2

2

6 446 188 003 Ft

2

6 444 164 129 Ft

2

6 446 188 003 Ft

6 444 164 129 Ft

0

0 Ft

KIOP-1.1.2-F

3

7 786 365 444 Ft

3

7 786 365 373 Ft

3

7 786 365 444 Ft

7 786 365 373 Ft

2

4 171 054 800 Ft

KIOP-1.2.0-F

15

2 632 140 355 Ft

12

542 518 664 Ft

5

415 985 867 Ft

412 963 139 Ft

3

153 847 856 Ft

KIOP-1.3.0-F

5

1 627 042 684 Ft

5

1 270 909 933 Ft

3

1 100 320 762 Ft

1 098 330 511 Ft

2

830 524 514 Ft

KIOP-1.3.1

4

2 116 388 056 Ft

4

2 134 723 008 Ft

4

2 116 388 056 Ft

2 134 723 008 Ft

2

1 053 328 038 Ft

4

3 063 339 562 Ft

4

2 453 897 652 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

11

3 256 630 640 Ft

11

2 949 442 528 Ft

5

1 044 828 200 Ft

1 043 474 177 Ft

0

0 Ft

KIOP-1.4.0-F KIOP-1.5.1 KIOP-1.5.2

1

9 960 302 564 Ft

1

9 037 163 721 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

KIOP-1.6.1

3

1 051 993 288 Ft

3

805 319 433 Ft

1

61 882 959 Ft

61 843 148 Ft

0

0 Ft

KIOP-1.7.0

5

600 719 611 Ft

5

600 719 611 Ft

5

600 719 611 Ft

600 719 611 Ft

5

600 719 611 Ft

8.sz. mellékelet a V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez KIOP-1.7.0-F

6

1 321 490 945 Ft

6

1 287 187 020 Ft

5

1 021 490 945 Ft

1 021 490 943 Ft

3

641 710 945 Ft

31

3 890 123 754 Ft

27

2 847 199 924 Ft

14

1 359 658 775 Ft

1 360 268 800 Ft

10

929 728 518 Ft

KIOP-2.1.1

3

4 648 985 295 Ft

3

4 600 260 878 Ft

2

3 468 985 295 Ft

3 452 256 937 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.1.1-2

2

3 941 958 036 Ft

2

3 893 224 475 Ft

2

3 941 958 036 Ft

3 893 224 475 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.1.1-3

1

5 147 246 332 Ft

1

5 056 379 370 Ft

1

5 147 246 332 Ft

5 056 379 370 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.1.2

4

11 460 892 795 Ft

4

11 308 524 985 Ft

3

9 270 374 400 Ft

9 205 159 731 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.1.2-2

5

17 693 767 640 Ft

5

13 525 338 124 Ft

2

3 669 225 448 Ft

3 668 715 440 Ft

1

1 856 179 490 Ft

KIOP-1.7.0F-05/1

KIOP-2.1.3-2

2

10 308 060 611 Ft

2

8 275 604 367 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.2.1

3

3 722 826 206 Ft

3

3 300 411 669 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.2.2

1

8 033 056 654 Ft

1

1 486 302 242 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

KIOP-2.2.2-2

2

3 022 295 533 Ft

2

755 573 883 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

KIOP-3.1.1

52

1 951 419 945 Ft

51

801 745 329 Ft

9

80 452 500 Ft

80 405 335 Ft

6

56 030 000 Ft

KIOP-3.1.2

21

1 235 185 250 Ft

17

830 181 472 Ft

6

448 128 250 Ft

447 579 894 Ft

2

3 528 250 Ft

ROP-1.1.1

16

7 304 047 677 Ft

16

6 156 454 237 Ft

8

3 186 414 282 Ft

3 312 379 450 Ft

1

731 675 864 Ft

ROP-1.1.2

12

8 264 093 701 Ft

12

6 539 020 367 Ft

9

5 248 030 651 Ft

5 395 772 706 Ft

2

823 420 596 Ft

ROP-1.1.3

6

3 936 072 862 Ft

6

3 523 763 979 Ft

2

1 091 205 364 Ft

1 144 688 492 Ft

1

345 550 254 Ft

ROP-1.1.4

3

576 106 569 Ft

3

512 871 368 Ft

2

277 735 540 Ft

274 174 545 Ft

0

0 Ft

ROP-1.1.5

11

2 421 734 272 Ft

11

2 071 274 078 Ft

3

689 911 227 Ft

685 028 957 Ft

0

0 Ft

ROP-1.2.1

19

1 740 177 620 Ft

19

1 484 903 466 Ft

16

1 403 683 461 Ft

1 401 648 625 Ft

7

477 349 328 Ft

ROP-1.2.1-05/1

61

6 100 259 253 Ft

59

4 050 454 178 Ft

30

2 103 116 691 Ft

2 100 869 991 Ft

11

567 973 737 Ft

ROP-1.2.2-05/1

13

510 628 138 Ft

13

424 713 470 Ft

8

247 485 873 Ft

245 108 487 Ft

2

65 899 693 Ft

ROP-2.1.1

55

20 312 057 837 Ft

54

17 680 856 862 Ft

8

2 800 901 061 Ft

2 790 239 498 Ft

0

0 Ft

ROP-2.1.2

11

4 391 441 981 Ft

10

2 948 447 935 Ft

6

1 941 071 065 Ft

1 990 558 625 Ft

1

311 619 934 Ft

ROP-2.1.3

18

2 345 769 745 Ft

18

2 209 995 560 Ft

10

1 385 946 628 Ft

1 453 063 401 Ft

4

460 955 304 Ft

ROP-2.2.1

32

20 930 374 413 Ft

32

17 740 272 570 Ft

11

7 150 377 189 Ft

7 183 699 889 Ft

1

404 709 008 Ft

ROP-2.2.2

4

3 467 739 201 Ft

4

2 489 937 343 Ft

1

944 749 310 Ft

944 726 123 Ft

0

0 Ft

ROP-2.3.1

128

16 629 033 959 Ft

128

16 018 297 141 Ft

85

10 699 081 060 Ft

10 726 630 558 Ft

17

2 276 078 183 Ft

ROP-3.1.1

1

3 330 000 000 Ft

1

1 919 693 736 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-3.1.2

1

2 060 749 350 Ft

1

1 949 104 398 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-3.1.3

8

1 345 532 613 Ft

8

1 105 647 178 Ft

2

342 603 137 Ft

339 538 797 Ft

0

0 Ft

ROP-3.2.1

39

1 382 105 185 Ft

39

1 044 144 568 Ft

4

80 598 124 Ft

79 495 146 Ft

0

0 Ft

2

77 740 616 Ft

2

62 090 258 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

40

3 739 325 124 Ft

40

2 978 424 344 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

4

444 781 788 Ft

4

236 263 370 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-3.2.1-05/1 ROP-3.2.2 ROP-3.2.2-05/1 ROP-3.2.3

1

726 986 997 Ft

1

598 242 347 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-3.3.1

23

1 099 373 570 Ft

23

979 482 853 Ft

1

60 000 000 Ft

59 060 834 Ft

0

0 Ft

ROP-3.3.1-05/1

40

1 763 116 546 Ft

40

1 129 623 161 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-3.4.1

1

697 568 000 Ft

1

571 918 238 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-3.4.2

1

2 843 847 293 Ft

1

2 188 781 273 Ft

0

0 Ft

0 Ft

0

0 Ft

ROP-4.1.1

16

709 961 683 Ft

16

532 382 733 Ft

2

76 500 000 Ft

75 912 209 Ft

1

20 500 000 Ft

ROP-4.1.2

23

1 785 608 406 Ft

22

1 419 260 897 Ft

5

409 000 000 Ft

466 635 401 Ft

3

145 000 000 Ft

ROP-4.2.1

168

5 168 807 945 Ft

167

3 535 694 379 Ft

97

1 083 737 087 Ft

1 079 285 392 Ft

92

226 247 335 Ft

Összesen

12 972

600 587 328 794 Ft

11 355

469 497 555 616 Ft

6 545

212 688 665 705 Ft

213 002 234 055 Ft

5 262

98 361 423 336 Ft


A Humán Erőforrás OP kompetencia alapú oktatás támogatásából vásárolt eszközök

Béres Ferenc Általános Iskola És Napköziotthonos Óvoda Vásárolt eszközök felsorolása.

eszköz neve, típusa

Állványra szerelt Digitálistábla 3 db. Hordozható digitálistábla 2 db.

Cleverboard 60’ állvánnyal

Hordozható számítógép 8 db.

NOT ACER TM2492WLMi 15,4’

Projektor 5 db.

Hitachi CPRX-61

Multimédiás PC 3 db.

T-Net PC

Clever Xi

Ára bruttó 3 * 478.164 Ft = 1.432.492 Ft 2 * 241.362 Ft = 487.724 Ft 8 * 220.400 Ft = 1.763.520 Ft 5 * 349.140 Ft = 1.745.700 Ft 3 * 137.280 Ft = 411.840 Ft

szállító T-Net Computer Bt. T-Net Computer Bt. T-Net Computer Bt. T-Net Computer Bt. T-Net Computer Bt.

BNI Deák Ferenc Általános Iskola Fixen szerelt szett 3 db

Hordozható szett Laptop Projektor Hordozható interaktív eszköz Multimédiás számítógép 3db Projektor Laptop 1 db

Smart tábla Projektor- Hitachi Laptop Albacomp Mobil aktívtábla MinióXI 1db Albacomp laptop 2 db Albacomp Eco 2db Hitachi CPR 1 db Mimió XI P4 Hitachi Albacomp

3 000 000

Digistar Kft Pécs

500 000

Digistar Kft Pécs

450 000 236 670 225 630 420 000 236 700 225 000

Digistar Kft Pécs Digistar Kft Pécs Digistar Kft Pécs Digistar Kft Pécs Digistar Kft Pécs Digistar Kft Pécs

Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola 1 db 3 db 8 db 5 db 3 db 1 db 1 db

színes fénymásoló, HP Color LaserJet 2820 számítógép konfiguráció Notebook, ACER projektor, EPSON interaktív tábla, fix interaktív tábla, mobil interaktív tábla, mobil fehér táblával

228.000 Ft

CARTRIDGE Ker. és szolg KFT.

144. 000 Ft/db 199.698 Ft/db 199.728 Ft/db 599.998 Ft/db 150.000 Ft 193.782 Ft

CARTRIDGE Ker. és szolg KFT. CARTRIDGE Ker. és szolg KFT. CARTRIDGE Ker. és szolg KFT. CARTRIDGE Ker. és szolg KFT. CARTRIDGE Ker. és szolg KFT. SzinvaNet Inf. KFT.

Körzeti Általános Iskola Hernádvécse CleverBoard 60” interaktív tábla 3 db Clever Xi mobil digitális tábla másoló + fehér tábla 2 db Fujitsu-Siemens Nootebook Amilo Pro V2030 MS WIN XP home szoftverrel, hordtáskával 5 db Multimédiás számítógép (2,6 proc, 512Mb RAM, 40 Gb HDD, DVD-RW, LCD XGA mon. + kieg, MS WIN XP Home szoft. 5 db Multimédiás számítógép (2,6 proc, 512Mb RAM, 40 Gb HDD, DVD-RW, LCD XGA mon. + kieg, MS WIN XP Home szoft. + 512 Mb kieg mem. + 80 G kieg HDD 1 db Hitachi ED-X12 projektor 1 db Acer projector XD1270D XGA 2300L, hordtáskával 4 db Garancia – Acer projektorrhoz (+ 1 év garancia, hogy az előírt 3 év meglegyen) 2 db

Bruttó 360.000,- Ft/db Bruttó 251.688,- Ft/db

Lega Vizuáltechnika Kft. Eger Lega Vizuáltechnika Kft. Eger

Bruttó 214.560,- Ft/db

Lega Vizuáltechnika Kft. Eger

Bruttó 206.880,- Ft/db


Bruttó 259.920,-Ft/db


Br. 287.880,- Ft Br. 227.880,- Ft/db

Lega Vizuáltechnika Kft. Eger Lega Vizuáltechnika Kft. Eger

Br. 12.000,- Ft/db


1

KSZF Közbeszerzési Portál Projektorok EY.J3501.001 CPRS57 CPRS57 CP-RS57 CPX2 CPX2 CPX2 CPX2 CPX2 CPX2 CPX5 EDX15 EDX15 EDX15 EDX15 ED-X20 EDX22 EDX22 EDX22 EDX30 EDX32 EDX32 EDX32

Acer PD323 hordozható projektor Hitachi CPRS57 projector Hitachi CPRS57 projector Hitachi CP-RS57 projektor Hitachi CPX2 projector Hitachi CPX2 projector Hitachi CPX2 projector Hitachi CPX2 projector Hitachi CPX2 projector Hitachi CPX2 projector Hitachi CPX5 projector Hitachi EDX15 projector Hitachi EDX15 projector Hitachi EDX15 projector Hitachi EDX15 projector Hitachi ED-X20 projektor Hitachi EDX22 projector Hitachi EDX22 projector Hitachi EDX22 projector Hitachi EDX30 projector Hitachi EDX32 projector Hitachi EDX32 projector Hitachi EDX32 projector

237 664,7 208 141,2 208 141,2 191 095,8 275 669,3 278 327,8 275 669,3 289 537,2 289 537,2 275 669,3 293 433,2 261 825,8 264 354,6 261 825,8 261 825,8 230 165,9 222 559,9 222 559,9 222 559,9 234 143,9 234 143,9 244 188

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Laptopok AS5920G-602G25N EX5220-100508 EX5620-3A1G16Mi TM5320-101G12 TM5720-301G16 TM7520-401G16 S26391-K227-V255 VFY:EM75V3505AH3HU AC-MK2-H100-1-LIN AC-MK2-H100-1-LIN AC-MK2-H200-1-LIN TM7520-401G16 TM6592G-602G25N TM6492-602G16N TM6292-602G25N TM6292302G16N TM6252-101G16 TM5720-602G16 TM5720-301G16 TM5520G-402G16 TM5320-101G12

Acer AS5920 T7500 VHP Acer EX5220 CM540SR VHB Acer EX5620 T5450 VB Acer TM5320 CM540SR Linux Acer TM5720 T7300 VHP Acer TM7520 TL58 VB Fujitsu-Siemens CELSIUS H250 WUXGA Fujitsu-Siemens Amilo Pro V3505 Albacomp Activa Eco HighEnd 100 Albacomp Activa Eco HighEnd 100 Albacomp Activa Eco HighEnd 200 Acer TM7520 TL58 VB Acer TM6592G T7500 VB Acer TM6492 T7500 VB Acer TM6292 T7500 VB Acer TM6292 T7300 VB Acer TM6252 CM540SR VB Acer TM5720 T7500 VB Acer TM5720 T7300 VHP Acer TM5520, TL58, VHP Acer TM5320 CM540SR Linux

388 159 192 175 258

719 196 152 371 544

Ft Ft Ft Ft Ft

310 226 133 121 876 96 168 263 401 341 367 030 332 348 282 321 258 271 175

157 981 404 779 912 973 382 717 928 951 052 820 544 208 371

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Számítógépek GV978EA GV978EA GV978EA

2

dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, Office 07 Ready, Gar:3-3-3

1333/4MB), 250GB MCR, Vista Business,

197 791 Ft


204 024 Ft


199 536 Ft

9. számú melléklet a V-13-094/2007-2008. számú jelentéshez TBGV978EA GV978EA GV978EA GV978EA GV975EA S26361-K990V215 S26361-K1145V101 S26361-K690V711 S26361-K1111V101 S26361-K1007V901

dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 1333/4MB), 250GB 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, MCR, Vista Business, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 1333/4MB), 250GB 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, MCR, Vista Business, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 1333/4MB), 250GB 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, MCR, Vista Business, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 dc7800 CMT Intel Q35 Express, Core 2 Duo E6550 (2,33GHz 1333/4MB), 250GB 3.0Gb/s NCQ, 1GB PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, MCR, Vista Business, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 dc7800 CMT Intel Q35 Express, Pentium Core Duo E2160 (1,8GHz 800/1MB), 160GB 3.0Gb/s NCQ, 1GB (2x512MB) PC2-PC5300 (DDR2-667), DVD+/-RW LS, Vista Business, Office 07 Ready, Gar:3-3-3 Fujitsu-Siemens Celsius M450

7 539 Ft 222 205 185 402 Ft 199 059 Ft 187 132 Ft 169 186 Ft 137 967 Ft

Fujitsu-Siemens Esprimo E3500

67 897 Ft

Fujitsu-Siemens ESPRIMO E5615

72 817 Ft

Fujitsu-Siemens Esprimo P3500

64 616 Ft

Fujitsu-Siemens ESPRIMO P5615

102 993 Ft

3


A korábbi ÁSZ vizsgálatok során tett megállapítások utóellenőrzése. 1.

A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE (0636. számú, 2006. szeptember) Javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek: 1.

Biztosítsa az NFT II. tervezésénél a pénzügyi tervezésnek és a célrendszer fizikai, naturális tervezésének, valamint a teljesítést nyomon követő mutatórendszer tervezésének egyensúlyát és összhangját. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: Az indikátor-projekt indítása történt az NSRK-OP akcióterv indikátorok rendszerének összehangolására és a meglévő adatforrásokkal való összekapcsolására. Ennek eredménye az EMIR továbbfejlesztése során beépítésre került. Jelentésünk szerint: Az indikátorok vonatkozásában az UMFT egyes programjai illetve alintézkedéseire kidolgozott mutatók egymásra épültsége nem biztosított, illetve egyes mutatók kidolgozása még nem történt meg.

2.

Alakítsa ki a támogatásközvetítési folyamatok olyan rendszerét, amely lehetővé teszi a jogszabályban előírt feldolgozási határidők betartását. Az EMIR fejlesztésével tegye lehetővé a jogszabályban előírt határidők teljesítésének kimutatását. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: • A megfelelő támogatásközvetítési folyamatok kialakítása • A jogszabályban előírt határidők figyelésének szakmai specifikációja • Az elkészült fejlesztési igény végrehajtása • Közreműködő szervezetek teljesítményalapú finanszírozása Jelentésünk szerint: A szervezeti változással egyidőben megtörtént a feladatok újbóli leosztása, a közreműködő szervezetek száma csökkent. A korábban használatos a 35 közreműködő szervezet kézikönyve helyett Egységes Működési Kézikönyvet adtak ki. A közreműködő szervezetekkel teljesítmény-alapú finanszírozásra támaszkodó szolgáltatási szerződést kötöttek. (részletesen a jelentés 1.6. pontjában) A feladatok végrehajtása az NFÜ munkaterve alapján folyamatosan nyomon követésre kerül. Ezt segíti az ÚMFT esetében a modulok bevezetési ütemterve.

3.

Írja elő, a jogi szabályozás módosításával, a támogatási szerződések kötelező mellékletét képező pénzügyi ütemezés – kockázatelemzéssel meghatározott projektnagy1

ságtól függő – negyedéves bontását, a megvalósítás nyomon követésének és a forrásfelhasználás tervezésének megalapozása érdekében. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: A nagyprojektek esetében az egységes támogatási szerződés mellékletében a negyedéves pénzügyi bontás szerepel, az ütemterv azonban nem, viszont a negyedéves pénzügyi ütemtervet a PEJ tartalmazza. (Továbbá a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet 17.§ (2) bek. c) pontja szerint a támogatási szerződés módosítása szükséges, ha a költségek évek szerinti bontása a teljes támogatás értékének a 20%-át meghaladó mértékben változik.) 4.

Gondoskodjon a forrásfelhasználás tervezésének a támogatási szerződések pénzügyi mellékleteire épülő egységes gyakorlatának kialakításáról, ez alapján tegyen intézkedéséket a források felhasználásának felgyorsítására, tekintettel az uniós források felhasználásának N+2 éves korlátozására. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: Az NFÜ a kialakított rendszerben elektronikus alkalmazásokat vezetett be, továbbá a 2007-2013-as támogatási időszak vonatkozásában egységes támogatási szerződés mintát dolgozott ki.

5.

Vizsgáltassa felül a források és célok összhangját azon támogatási intézkedések esetében, ahol forrásátcsoportosításokat hajtottak végre és biztosítsa azok illesztését. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: A korábban végrehajtott forrásátcsoportosítások értékelését az NFÜ a 2007-es értékelési tervekbe beépíti, valamint tervezi, hogy 2008-ban az NFT I. utólagos értékelése során az értékelés kitér erre is. Továbbá az ÚMFT esetében előírás lesz 2007-től folyamatosan a forrásátcsoportosítások előtti kötelező értékelés.

6.

Végezze el a strukturális alapok intézményrendszerének költséghatékonysági elemzését, segítve ezzel az NFT II. intézményrendszerének tervezett kialakítását. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: Az NFÜ az elemzésre „A KTK intézményrendszer gazdálkodásának felmérése” című tanulmányt készítette el.

2.

AZ

UNIÓS TÁMOGATÁSOK HAZAI MONITORING ÉS ELLENŐRZÉSI

RENDSZERE MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSÉRŐL (0723. számú, 2007. július) Javaslat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek: 1.

2

Dolgoztassa ki a 2007-2013-as időszak támogatásainak indításához tartozó feladatok (tervezési, szabályozási, intézményi, informatikai) részletes ütemtervét. Ellenőrizze a


feladatok végrehajtását és a pályázók felkészülése érdekében gondoskodjon annak nyilvánosságáról. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: • Tervezési feladatok lezárultak (ÚMFT elfogadva, 13 OP hivatalos elfogadása 2007. augusztus 1-jén megtörtént, Akció Tervek kormány jóváhagyása folyamatban) • Szabályozási feladatok lezárultak (ld. 255/2006. (XII.8.) Korm. rend., 281/2006. (XII.23.) Korm. rend., 16/2006. (XII.18. MeHVM-PM együttes rend., Egységes Működési Kézikönyv) • Intézményi feladatok: intézményrendszer felállításra került, KSz finanszírozási szerződések megkötve, az intézményrendszer megfelelőségi vizsgálatára ütemterv készült. • A kormány és az NFÜ munkaterve alapján a feladatok végrehajtása folyamatosan nyomon követésre került. 2.

Gondoskodjon a monitoring és ellenőrzési feladatok, valamint a humánerőforrás szakmai összetételének összhangjáról, a feladatellátás szakmai szempontjainak erősítése érdekében. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: a) Eljárási újítások bevezetése a kézikönyvben a kockázatelemzés erősítése érdekében, ellenőrzések koncentrálása a nagy kockázatú területekre, rugalmasabbá tétele a kisebb kockázatú területeken (pl. összesítők, átalány). b) Képzési program az érintett IH-k, KSz-ek munkatársai számára az eljárási újításokról. c) A speciális szaktudást igénylő belső ellenőrzési feladatok ellátása külső szakemberek bevonásával. NFÜ intézkedési terv szerint a) pont 2007. dec. 31-ével teljesült, b) pont 2008. első negyedév végén, c) pont folyamatosan. Ez utóbbi részletesen a jelentés 1.4. pontjában.

3.

Fejlesztesse tovább a szakmai monitoring előrejelző, terv-tényadat és költséghatékonyság elemző funkcióit és gondoskodjon ezen funkciók ellátásának informatikai támogatásáról az eredményszemlélet erőteljesebb érvényesítése érdekében. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: • Elemzésekhez szükséges lekérdezések megtervezése. (Vonatkozó lekérdezések elkészítése szakmai igények alapján). A dinamikus lekérdező adattárház projektben valósul meg, a tervezet lekérdezések megvalósulási ideje 2008. első félév vége. • Vezetői jelentésekben eredményességi, hatékonysági szempontok további erősítése.

3

4.

Elfogadott stratégia alapján készíttesse el az EMIR-t használó intézmények informatikai, biztonsági és informatikai üzemeltetési szabályzatait, valamint a működésfolytonossági terveket az EMIR biztonságos működése érdekében. Az NFÜ intézkedési terv szerint: Az NFÜ IBSZ és ÜSZ elkészült, az NFÜ működés-folytonossági terve nem. Az EMIR-t használó szervezetekkel az IBSZ és ÜSZ elkészíttetése 2008. június 30-ára tervezik. (Részletesen a jelentés 1.3. pontjában)

5.

Dolgoztassa ki a nagyprojekt profil sajátosságait figyelembe vevő ellenőrzési eljárásokat és azok alkalmazási gyakorlatát, a kiemelt kockázatok kezelése érdekében. Az NFÜ intézkedési terv szerint folyamatos intézkedés a következők szerint: • A nagyprojektek megvalósításának egyik fő kockázata a projektek előkészítésének minősége. A projektek jóváhagyásakor elvárt előkészítettségi szintet jelentősen emeltük, és jogszabályban rögzítettük, egyúttal a projektek előkészítését jelentős forrásokkal támogatjuk. • A nagyprojektek megvalósításának másik fő kockázata a közbeszerzés szabályossága. Az EU támogatással megvalósuló közbeszerzésekre többletszabályokat írtunk elő; az eljárásokat nemcsak utólag ellenőrizzük, hanem azok előkészítésében és lebonyolításában is aktívan részt veszünk.

6.

Gondoskodjon arról, hogy az ellenőrzések alapján tervezett intézkedések nyomon követése és arról a KEHI-nek adott tájékoztatás megfeleljen a PM által kiadott Belső Ellenőrzési Kézikönyvnek (kövessék nyomon az intézkedések eredményességét, időszerűségét, helytállóságát és a szükség szerint végrehajtott pénzügyi korrekciókat) az ellenőrzések eredményessége, hasznosulása, és a tájékoztatás hatékonysága érdekében. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint: Kifejlesztésre került egy ellenőrzéseket nyilvántartó számítógépes rendszer (ELLI), amely az EMIR alrendszereként fog működni, és biztosítja az intézkedési tervek megfelelő nyomon követését. A jelentés 1.4. pontja szerint: 2006. december végén ajánlati felhívással megkötött szerződés alapján a Com Szoftverház Kft.-nek 2007. április végére kellett elkészíteni a nyilvántartó rendszert. A bruttó 6 MFt értékben megvalósított rendszert – a hiányosságok pótlása és tesztelése után – az NFÜ BEF 2007. július elejétől használja. A BEF a nyilvántartó rendszerhez való összes IH és KSZ hozzáférését 2008. március végére tervezi.

7.

Gondoskodjon a támogatásközvetítő intézményrendszer minden egyes szervezeténél az uniós támogatásokkal összefüggő intézményi működési költségek elkülönített és megfelelő részletezettségű (források, költséghely, tevékenységek szerinti) vezetéséről, a költséghatékonyság mérhetősége érdekében. Az NFÜ Intézkedési Terve szerint:

4


A közreműködő szervezetek működési költségeit részletesen felmértük, finanszírozásukat egycsatornássá tették, így a korábban másoknál magasabb egységköltségekkel dolgozó közreműködő szervezetek költségeit csökkentették. Az NFÜ a Közreműködő Szervezetekkel kötött szerződéseiben előírta a KSz közreműködői feladatok ellátásával kapcsolatos költségeinek elkülönített és megfelelő részletezettségű nyilvántartását.

5

FÜGGELÉK

1. számú függelék a V-13-094/2007-2008. számú jelentéshez

A részletesen ellenőrzött kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó pályázatok 1. Felkészítés kompetenciaalapú oktatásra (HEFOP 3.1.3-05/1) − Szatmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola (Boldva) − Körzeti Általános Iskola (Hernádvécse) − Általános Művelődési Központja (Kistokaj) − Béres Ferenc Általános Iskola (Krasznokvajda) − Kertvárosi Általános iskola (Nyíregyházi) − Rózsa Óvoda (Nagykanizsai) − Kövy Sándor Általános Iskola (Nádudvar) − Deák Ferenc Általános iskola (Barcs) 2. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése (HEFOP 3. 1. 4.) − Zala megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet (Zalaegerszeg) − Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat és Pedagógiai Intézet 3. Alternatív Foglalkoztatási Szolgáltatások a Hátrányos Helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztatásának javítására program (HEFOP 2. 3. 2. 1.) − A Regionális Civil Központ Alapítvány − A Macénás Közalapítvány (Tiszaújváros)

1.

FELKÉSZÍTÉS 05/1)

1.1.

Szatmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola (Boldva)

KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁSRA

(HEFOP 3.1.3-

A pályázati felhívásban támogatott célként a kompetencia-alapú oktatásra való felkészítés igényét fogalmazták meg. A prioritások között a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és – készségek fejlesztését fogalmazták meg, melyek között rögzítették a: szövegértési-szövegalkotási; matematikailogikai;szociális, életviteli és környezeti;életpálya-építési;idegen nyelvi kompetenciaterületek, valamint info-kommunikációs technológia- (IKT) felhasználóképes ismeretét. A pályázati felhívásban kikötötték a suliNOVA Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht-val és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht-val való együttműködési kötelezettséget, a támogatott célok elérésének konkrét tar1

talmi elemeit viszont nem rögzítették. A projekt elszámolható és támogatható összköltsége az iskolában és az óvodában összesen 18 millió Ft volt. A támogatási szerződés módosítására nem került sor. A támogatási szerződést 2006 augusztus 28-án kötötték meg, de a szerződés alapján a projekt megvalósításának kezdőnapja 2006. február 1-je volt. A támogatási szerződésben vállalt célokat mutatószámokkal, indikátorokkal kifejezték, azonban 2007. május 29-én módosították azokat. A projekt eredményeinek fenntartását a megvalósítást követő öt évig vállalták. A támogatási szerződésben meghatározottakat – továbbképzések kivételével – a MÁK időarányosan teljesítette. Az árubeszerzések nettó értéke nem érte el a Kbt-ben, illetve a 2005. évi CLIII. törvényben az egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására előírt értékhatárt. A beszerzéseket megelőzően hat árajánlatot kértek be, melyek közül az összességében legkedvezőbbeknek minősítettet (ár és műszaki paraméterek, felajánlott többlet szolgáltatás, korábbi szállító, mint referenciával rendelkező, helyileg elérhető, fizetési feltételekben kompromisszumot vállaló vállalkozás) választották. A projekt ellenőrzésénél tapasztaltak az alábbiak: A támogatási szerződést a projekt megvalósítás kezdetét követő több hónap késedelemmel írták alá; a kötelezően előírt, a központi program által biztosított pedagógus továbbképzések több hónapos késéssel kezdődtek, illetve a támogató részéről a kifizetések csúszása milliós nagyságrendű terhet ró a fenntartó önkormányzatra.

1.2.

Körzeti Általános Iskola (Hernádvécse) A projekt elszámolható és támogatható összköltsége az iskolában és az óvodában összesen 17,99 millió Ft volt. A támogatási szerződés módosítására nem került sor, kizárólag az indikátorokat módosították 2007. május 31-én, a támogató által kitöltött nyilatkozat minta alapján. A támogatási szerződést 2006. augusztus 21-én kötötték meg, de a szerződés alapján a projekt megvalósításának kezdőnapja 2006. február 1-je volt. A beszerzéseket megelőzően három árajánlatot kértek be, melyek közül az öszszességében legkedvezőbb szempont mellett figyelembe vették a szakemberektől szerzett minőségi véleményt, a fizetési határidőre adott időpontok, valamint az eszközök beüzemeléséhez nyújtott szolgáltatást. Problémák: A szerződés aláírására a pályázat eredményhirdetését követően öt hónap múlva került sor; monitoring hiánya azt eredményezte, hogy a megvalósító számára nem volt visszaigazolás; illetve a 60 napos fizetési határidő be nem tartása fizetési nehézségeket okozott.

1.3.

Általános Művelődési Központja (Kistokaj) A projekt elszámolható és támogatható összköltsége az iskolában és az óvodában összesen 18 millió Ft volt. A támogatási szerződés módosítására nem került sor, kizárólag az indikátorokat módosították. A támogatási szerződést 2006. jú-

2


lius 31-én kötötték meg, a szerződés alapján a projekt megvalósításnak időpontja 2006. február 1-je volt. A beszerzéseket megelőzően három árajánlatot kértek be, melyek közül az összességében legkedvezőbbeknek minősítettet (ár és műszaki paraméterek figyelembevételével) választották. Problémák: Nem volt megfelelő információ az egyes kompetencia területekhez a pályázat megírásakor; a szakmai továbbképzések jelentős része 2-3 hónapos késéssel kezdődött; a taneszközök szeptemberben nem álltak a pedagógusok rendelkezésére, az utófinanszírozás is gondot jelent a kisköltségvetésű szervezeteknek, amit csak fokozott a fizetési határidő be nem tartása.

1.4.

Béres Ferenc Általános Iskola (Krasznokvajda) A projekt elszámolható és támogatható összköltsége 18 millió Ft volt. A támogatási szerződés módosítására nem került sor, kizárólag az indikátorokat módosították 2007. május 31-én, a támogató által kitöltött nyilatkozat minta alapján. A támogatási szerződést 2006. július 31-én kötötték meg, de a szerződés alapján a projekt megvalósításának időpontja 2006. február 1-je volt. Problémák: A támogatási szerződést csak a projekt jóváhagyása után több hónappal írták alá¸a szakmai továbbképzések jelentős része 2-3 hónapos késéssel kezdődött; a taneszközök szeptemberben nem álltak a pedagógusok rendelkezésére, az utófinanszírozás is gondot jelent a kisköltségvetésű szervezeteknek, amit csak fokozott a fizetési határidő be nem tartása.

1.5.

Kertvárosi Általános iskola (Nyíregyházi) Az iskola 2005-ben adott be pályázatot, a támogatási szerződés megkötésére 2006. július 31-én került sor, a teljesítési határidő 2006. október 20. A szerződés összege 18 millió Ft. A támogatási szerződés pénzügyi módosítását egy alkalommal kezdeményezték 2007. szeptember 21-én, de annak aláírására még nem került sor. A projekt megvalósítása a támogatási szerződésben meghatározott ütemben történik. A kedvezményezett a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos döntésének eleget tett. A projekt végrehajtása során a támogató, illetve a közreműködő szervezet helyszíni ellenőrzést nem végzett. A projekt részét képező 5 millió Ft összegű informatikai eszközök beszerzésére a kedvezményezett egyszerű meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le.

1.6.

Rózsa Óvoda (Nagykanizsai) Az óvoda pályázata a pályázati felhívásban rögzített céloknak megfelelt. A pályázat elbírálásáról az óvodát 2006 márciusában értesítették, azonban a támogatási szerződést csak 2006. augusztus 21-én kötötték meg. A támogatás összege 4 millió Ft. A 2006. február 01. és 2006. szeptember 12. közötti időszakról szóló első PEJ a projekt első hét és fél hónapjáról szólt, mindazonáltal a támogatási szerződésben meghatározott ütemtervben rögzített feladatok elvégzését nem tudták felmutatni. Ennek oka az volt, hogy a támogatási szerződést késve, csak a PEJ elkészítése előtti hónapban kötötte meg velük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a továbbképzések meghirdetése késett, a mentorválasztáshoz a támogatott nem kapott listát.

3

A támogatott informatikai eszközbeszerzésre 1 200 000 Ft-ot fordított, amely összegében és tartalmában is megfelelt a támogatási szerződésben meghatározottnak. Az eszközök beszerzéséről az előzetesen bekért árajánlatok alapján döntöttek.

1.7.

Kövy Sándor Általános Iskola (Nádudvar) A 18 millió Ft támogatást két évre, (2006-ra 13,9 millió Ft, 2007-re 3,3 millió Ft) kapták. A megvalósítás folyamatban van, a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósításának kezdőnapja 2006. február 1-je volt, míg a befejezés tervezett napja 2008. január 31. A pályázati dokumentációban megjelölt célok összhangban vannak a pályázati kiírásban konkrétan, egyértelműen megjelölt célokkal. A vizsgált időszakban támogatási szerződésmódosítás nem volt. A projektben a foglalkoztatáshoz szükséges gépek, berendezések felszerelésekre fordítható összeg 5 150 ezer Ft volt, ezért beszerzésük nem tartozott a Kbt. hatálya alá. Az intézmény a potenciális ajánlattevők árajánlatai alapján, a legkedvezőbb ajánlatot tevőktől szerezték be a szükséges eszközöket. A támogatott szerint a projekt finanszírozása volt a pályázati rendszer leggyengébb láncszeme. Az előrehaladási jelentéseket az intézmény a megadott időpontban elkészítette, benyújtotta. Ugyanakkor visszajelzések, a hiánypótlások szükségességét a támogató fél év elteltével jelezte, de ez egybe esett az újabb PEJ jelentés időpontjával. A támogatott szerint ez kezelhetetlen, a kifizetési kérelmek kezelése lassú. A kijelölt ügyintézők nehezen érthetők el, válaszaik nem egyértelműek, zavarosak. A rugalmatlan finanszírozás az intézményeket hátrányos helyzetbe hozza.

1.8.

Deák Ferenc Általános iskola (Barcs) A 2006. március 21-i levelében (továbbiakban: OMAI) a támogatási szerződés megkötését kezdeményezte, amely szerződést 2006. július 25-én írtak alá. A Projekt megvalósításának kezdő időpontja 2006. február 01. A támogatási szerződés módosítására nem került sor. A jelentések és a fizetési kérelmek benyújtásának ütemezése és megvalósulása a támogatási szerződésben leírtaktól részben eltérve történt. Ennek oka a program előkészítése, beindításának, és ezzel együtt a finanszírozás késedelme (féléves kifizetetlen számlák). A Projektet monitoringozás keretében a helyszínen nem vizsgálták.

2.

A KOMPETENCIA 4.)

2.1.

Zala megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet (Zalaegerszeg)

ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE

(HEFOP 3. 1.

A támogatási szerződést a nyertes pályázatnak megfelelő tartalommal kötötték meg, módosítására nem került sor. A támogatási szerződésben – a beadott pá4


lyázattal összhangban – a projekt megvalósításának kezdete 2006. március 1-e volt. A támogatási szerződést 2006. május 17-én kötötték meg. A megvalósítandó projekt összköltsége 80 millió Ft volt. A támogatási szerződésben vállalt oktatásokat folyamatosan végzik. Vizsgálatunk időtartama alatt, 2007. november 26-án a KSZ rendkívüli helyszíni ellenőrzést folytatott le, az ellenőrzés a dokumentációkat megfelelőnek találta, szabálytalanságot nem tapasztalt, azonban a képzések lefolytatásában csúszást állapított meg. Az informatikai eszközbeszerzésre egyszerű közbeszerzési eljárást folytattak le. A három ajánlat közül kettőt – hiányosság miatt – nem fogadtak el, a tárgyalás nélküli eljárás során az érvényes – és az ajánlati árak alapján legkedvezőbb – ajánlattevőt bízták meg. Problémák: A támogatott a pályázati mechanizmussal összességében nem volt elégedett, annak ellenére, hogy a hatóság munkatársait megbízhatónak, segítőkésznek ismerték meg. A legnagyobb nehézségeket a kiutalások jelentős késése okozta, amely likviditási problémákat eredményezett az Intézetnél.

2.2.

Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat és Pedagógiai Intézet A projekt tervezett költsége 80 millió Ft. A megvalósítás folyamatban van, a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósításának kezdőnapja 2006. március 1-je volt, a befejezés tervezett napja 2008. március 1. A pályázati kiírásban nem fogalmazódnak meg konkrétan a célok. A vizsgált időszakban támogatási szerződésmódosítás nem volt. Az eszközök beszerzésére egyszerű nyílt eljárás alkalmazásával, tíz ajánlatból – az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján – választotta ki az intézet a szállítót. Az eljárás során egy ajánlattevő kezdeményezett jogorvoslati eljárást, de azt a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága a D.594/8/2006. sz. határozatában elutasította. A támogatott szerint a legfontosabb probléma a kifizetések lassúsága, illetve a PEJ-ekhez kapcsolódó ügyintézés elhúzódása.

3.

ALTERNATÍV FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ EMBEREK, KÖZTÜK A ROMÁK FOGLALKOZTATÁSÁNAK JAVÍTÁSÁRA PROGRAM (HEFOP 2. 3. 2. 1.) A program célja volt a munkanélküliek, hangsúlyosan a tartós munkanélküliek munkába helyezésének és a munkahely megtartásának elősegítése komplex személyre szabott szolgáltatások biztosításával, aktív állásfeltárással és a munkanélküliség enyhítésében érdekelt szervezetek együttműködésének igénybevételével. Ebben a körben 4 projekt vizsgálatára került sor, ezek támogatási összértéke: 173 millió Ft. A pályázók által vállalt célok és a pályázati felhívásban rögzített célkitűzések összhangja biztosított volt. A felmerült gondokat jól mutatja be a Regionális Civil Központ ügyvezetőjének az ÁSZ ellenőrzés kapcsán tett nyilatkozata, mely szerint: : „A HEFOP IH többszöri megkeresésre sem tudott velünk szerződést kötni, különböző akkor változó jogszabályokra hivatkoztak. 2005. április 15-én egy, a minisztériumban tartott értekezleten bejelentettem, hogy abbahagyjuk a projekt megvalósítását, és ha nem lesz szerződés, akkor biztatási pert indítunk a HEFOP IH

5

ellen. A felfüggesztést meg is tettük és csak május 1-én folytattuk, mert időközben a HEFOP IH vezetője, aláírta a szerződést és utalták az előleget, 2005. 06. 10-én. Tehát 5 hónappal a projekt elkezdése után jött az ELŐLEG, ami likviditási problémákat okozott.”

3.1.

A Regionális Civil Központ Alapítvány A pályázó 2004. augusztus 16-án nyújtotta be pályázatát, amelyet az Irányító hatóság eredményesnek minősítette. 2004. november 30-án hozzájárult, hogy a projekt megvalósítását, a szerződés megkötését megelőzően megkezdjék. A támogatási szerződést 2005. február 28-án kötötte meg a támogató és az Alapítvány. A projekt elszámolható és támogatható összköltsége 60 millió forint volt. A szerződést kétszer módosították, a második szerződésmódosításra a projekt befejezését követően került sor. A szerződésben vállalt célok teljesítésének ellenőrzését – a Foglalkoztatási Hivatal, és az ESZA Kht. képviselőjének jelenlétében – a MÁK B.-A.-Z. Megyei Területi Igazgatósága három alkalommal végezte el, az ellenőrzésekről a helyszínen jegyzőkönyvet vettek fel. Hiányosságot nem tártak fel. A projekt megvalósításának tapasztalataival kapcsolatban az ügyvezető az többek közt a következőket adta elő: „Gyakori a jelentésekhez kapcsolódó bírálati határidők (augusztusi PEJ leadás, novemberi hiánypótlásra felszólító levél), valamint a fizetési határidők be nem tartása, ami komoly financiális nehézségeket okozott alapítványunk számára, és nagyban veszélyeztette a program hatékony és sikeres működtetését. A program megvalósításához és a jelentések elkészítéséhez kacsolódóan szakmai oldalról általában csak későbbi időpontban további egyeztetés után tudott segítséget nyújtani, ami azt eredményezte, hogy azonnali döntések meghozatalánál magára maradt a pályázó, vagy az FH-t "megkerülve" egyeztetett más szervekkel (ESZA, IH), így a projektben bekövetkező változásokról csak részben vagy egyáltalán nem értesültek. A képzési indikátorok tisztázására csak a projekt megvalósítás utolsó fázisában került sor, ami nagymértékben megnehezítette a teljesítés ez irányú igazolását.”

3.2.

A Macénás Közalapítvány (Tiszaújváros) A pályázatot 2004. augusztus 12-én nyújtották be, és az Irányítóhatóság 2004. november 25-ei keltezésű értesítésében eredményesnek minősítette. A támogatási szerződést 2005. május 24-én kötötte meg a támogató és a Közalapítvány, a szerződés alapján a projekt kezdőnapja 2005. február 1-je volt. A projekt elszámolható és támogatható összköltsége 59,2 millió Ft volt, ebből 5 millió Ft saját hozzájárulás volt. A támogatási szerződést kétszer módosították. A második módosítás érintette a szerződésben vállalt indikátorokat. A szerződés módosítás indoklásaként megfogalmazták, hogy „Az eredmény- és hatásmutatók nem megfelelően kerültek megállapításra, a tréningen résztvevő 300 fő nem képzettséget szerzett személyeket jelent.” A hirdetmény közzététele nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás folyamán három ajánlatot kértek be budapesti székhelyű gazdasági társaságoktól, illetve alapítványtól. A nyertes – a legkedvezőbb ajánlati áralapján – az Esély Magyarország Kft. (1023 Bp., Szemlőhegy u. 23/b.) volt 9,3 millió Ft-os ajánlattal.

6


A szerződésben vállalt cél teljesítésének ellenőrzése az ütemtervhez viszonyított kisebb lemaradáson kívül más kifogást nem tárt fel. A támogatott szerint a pályázati felhívás egyértelmű és felhasználható volt. A szerződéskötés időpontja elhúzódott, és nehezítette a megvalósítás megkezdését. A szerződésmódosítások rendben folytak, elősegítve a hatékony munkát. A monitoring segítő jellegű volt. A PEJ beszámolók készítésének szempontjai folyamatosan módosultak. A kifizetések késtek.

3.3.

Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos szövetsége és az Álláskeresők Egyesületeinek Bács-Kiskun megyei Szövetsége „Újra dolgozom program –Dél Pest megye A Pályázó vállalta, hogy 2005. február 1. – 2006. január 31. között alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújt Abonyban, Törtelen, Nagykőrösön és a környékbeli falvakban. Legalább 400 önmagától elhelyezkedni nem tudó munkanélkülit és 50 munkáltatót von a segítő programokba. 120 főt legalább három hónapra elhelyez az elsődleges munkaerő-piacon. A program tervezett összes költsége 32,2 millió Ft, az igényelt támogatás összege: 28 millió Ft volt. A pályázatban szereplő eszközbeszerzés (1 db fénymásoló és 7 db számítógép ) – egy közbeszerzéssel is foglalkozó kft. bevonásával – egyszerűsített közbeszerzési eljárás keretében 2005. november 23-án megtörtént. A pályázat során közreműködő szervezet az ESZA Európai Szociális alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. volt. A szerződést két alakalommal módosították. A Pályázó a vállalt indikátoroknak eleget tett, illetve túl is teljesítette azokat. A Pályázó szervezet elnökének nyilatkozata az alábbi: „A HEFOP IH többszöri megkeresésre sem tudott velünk szerződést kötni, különböző akkor változó jogszabályokra hivatkoztak. 2005. április 15-én egy, a minisztériumban tartott értekezleten bejelentettem, hogy abbahagyjuk a projekt megvalósítását, és ha nem lesz szerződés, akkor biztatási pert indítunk a HEFOP IH ellen. A felfüggesztést meg is tettük és csak május 1-én folytattuk, mert időközben a HEFOP IH vezetője, aláírta a szerződést és utalták az előleget, 2005. 06. 10-én. Tehát 5 hónappal a projekt elkezdése után jött az ELŐLEG, ami likviditási problémákat okozott.”

3.4.

A Dombóvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Somogy megye) A program célja a dombóvári kistérség 16 településén, illetve a tamási kistérségben élő, hátrányos helyzetű, elsősorban 12 hónapon túli tartósan munka nélkül élő lakosság elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése, három hónapon túli munkába helyezése A projekt elszámolható és támogatható összköltsége: 38 millió Ft, a megítélt támogatás: 34,8 millió Ft. Ebből 1,6 millió Ft a konzorciumi partner Kisebbségi Önkormányzaté. A támogatási szerződést kétszer módosították, a szerződésben vállalt indikátorok döntő részben teljesültek.

7

A projektre felhasznált összes, kumulált összeg 26,9 millió Ft volt, a támogatási szerződésben rögzített összeg 73%-a. A projekt nem úgy valósult meg, ahogy a pályázat benyújtásakor tervezték. Ennek oka, hogy a projekt tervezésekor nem számoltak a későbbi megvalósítás során tapasztalt pénzügyi nehézségekkel, likviditási problémákkal. Több támogató szolgáltatást – mely a projektben hozzáadott értéket képviselt – késve tudtak elindítani, illetve korábban kellett befejezni, valamint a szükséges mindennapi beszerzéseket gazdasági megfontolásból vissza kellett fogni. Ennek ellenére a program szakmai szempontból sikeresnek tekinthető. A finanszírozás problémáit, a pénzügyi tapasztalatokat a Jóléti Alapítvány külön feldolgozta. A késedelmes utófinanszírozást tartották a projekt végrehajtása közbeni legnagyobb problémának, nehézségnek.

8

2. számú függelék a V-13-094/2007-2008. sz. jelentéshez

A részletesen ellenőrzött logisztikai célú pályázatok A GVOP-2004-1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése − A BERTRANS Rt. (2004. évi pályázata) − A BERTRANS Rt. (2005. évi. pályázata) − A Kanizsa Sprint Kft − MATCON Logisztikai Centrum Kft. − Nyíregyháza Logistic Centrum Kft. − A Sygnus-Port Harta Kikötőüzemeltető Kft. − ISO FRUIT Debrecen Kft.

1.

A BERTRANS RT. (2004. ÉVI PÁLYÁZATA) A „GVOP-2004-1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése” pályázati konstrukcióban támogatott GVOP-1.2.2.-2004-07-003/5.0, és a „GVOP2005-1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése” pályázati konstrukcióban támogatott GVOP-1.2.2.-05/1.-2005-10-0001/5.0 azonosító számú projektek: A támogatott a BERTRANS Logisztikai Rt., a projekt összege 836 millió Ft. A cég a Kecskeméti Ipari Park területén lévő 9,1 ha területű saját tulajdonú ingatlanán egy 6689 m² hasznos területű, kétszintes raktár- és irodaépületet kívánt felépíteni. A pályázati felhívásban meghirdetett támogatási célok és a projektben leírt célok, valamint a támogatási szerződésben megfogalmazottak összhangban voltak. Támogatás összege 100 millió Ft a szerződés szerint, ténylegesen 96,8 millió Ft volt. A különbözetről – 3,2 millió Ft-ról – a BERTRANS Rt. lemondott. A projekt megkezdése előtt helyszíni ellenőrzés nem volt, ezzel szemben a döntést megelőző ellenőrzés, kifizetést megelőző és végellenőrzés volt. Közbeszerzési eljárást nem tartottak, mivel a támogatás értékhatár alatt volt. Árajánlatot kértek 6 vállalkozótól. A pályázat benyújtásának időpontja 2004. 07. 22., a projekt kezdetének dátuma 2004. 07. 23. A Logisztikai központ ünnepélyes avatása 2004. december 10-én megtörtént (a szalagot a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka a GKM helyettes államtitkára és a BERTRANS Rt. Felügyelő bizottságának elnöke vágta át). A projekt aktiválása 2005. január 3. időponttal történt meg. A szerződést – öt hónappal az átadást követően – a BERTRANS Rt.-vel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (mint Támogató) és az Magyar Fejlesztési Bank Rt. (mint Közreműködő Szervezet) 2005. 04. 19. dátummal kötötték meg. 1

A pályázó a nyilatkozata szerint a projektet végre tudta volna hajtani támogatás nélkül, de az az üzemeltetéstől vont volna el forrásokat. A pályázati dokumentációt pályázati szakértővel közösen készítették el 7,75 millió Ft-ért. A támogatott logisztikai projektet saját tevékenység logisztikai feladataihoz, illetve megbízóik logisztikai feladatainak ellátásához használja. A VER-BAU Kft. a kivitelezési munkát 2004. július 23-án – a pályázat beadását követő napon – kezdte meg, és az I. részszámláját 2004. július 30-án, a munkaterület átvételét követő hetedik napon 184 millió Ft + áfa összegben benyújtotta a megrendelő 2004. július 30-i teljesítésigazolása alapján. A beruházás műszaki-pénzügyi ellenőrzésével megbízott Immo-Dance Bt. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértője 2004. augusztus 25-i Nyitó jelentésében megállapította, hogy I. részszámlában feltüntetett tényleges műszaki készültség nem éri el a számla összege szerinti pénzügyi teljesítést. A 2004. július 30-án kiszámlázott 234 millió Ft összeggel szemben a 2004. augusztus 18-án teljesített bruttó érték is csak 162,2 millió Ft volt.

A Logisztikai központ kivitelezése, a létesítmény műszaki átadás-átvétele megtörtént, a használatba vételi engedélyt megkapták. A MAGMagyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. a projekt pénzügyi lezárását megelőző helyszíni ellenőrzését 2007. április 12-én tartott, az erről készült jegyzőkönyvben megállapította, hogy a beruházás a Támogatási Szerződésben rögzített műszaki tartalommal, határidőre elkészült. A vállalt létszám megfelelt az elvártaknak, illetve meghaladja a támogatási szerződésben vállalt 69 fős foglalkoztatási szintet. A kedvezményezett 2005. és 2006. évben eleget tett többlet árbevételi kötelezettségének.

2.

A BERTRANS RT. (2005. ÉVI. PÁLYÁZATA) A BERTRANS Rt. Logisztikai központjának fejlesztése” projekt címen (ismételten) pályázatot nyújtott be a GVOP-2005-1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése” című pályázati felhívásra. A projekt keretében a pályázó egy új, korszerűen felszerelt, 8522 m² hasznos alapterületű logisztikai raktárépületet kívánt kialakítani a már működő logisztikai központjában, valamint állványrendszert és targoncát kívánt beszerezni. A pályázati felhívásban meghirdetett támogatási célok, a pályázó által a projektben leírt célok és a támogatási szerződésben megfogalmazottak összhangban voltak. A projekt összege 820,9 millió Ft, a támogatás összege 120 millió Ft volt. A projekt elszámolt támogatása 116,8 millió Ft lett, a különbözetről a támogatott lemondott. A pályázat benyújtásának időpontja 2005. 10. 04., a pályázat beérkezéséről a BERTRANS Rt.-t a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2005. október 6-án értesítette és azzal, hogy a projekt megvalósítása 2005. október 4. napjától a pályázó saját kockázatára megkezdhető. A pályázó a nyilatkozata szerint a projektet végre tudta volna hajtani támogatás nélkül, de az az üzemeltetéstől vont volna el forrásokat.

2

Az MFB Rt. pályázati döntést megelőző helyszíni ellenőrzést 2006. január 17-én tartott, ellenőrzése szerint a pályázó a beruházásra már 418 millió Ft-ot kifizetett, a beruházás műszaki készültségi foka 90%-os, a pénzügyi készültségi foka 54%os volt.

A projekt megkezdése előtt helyszíni ellenőrzés nem volt, de döntést megelőző, kifizetést megelőző, illetve végellenőrzés igen. Közbeszerzési eljárást nem tartottak, mert a támogatás összege értékhatár alatti. Árajánlatot 3 cégtől kértek. A pályázati dokumentációt pályázati szakértővel közösen készítették el 9,5 millió Ft-ért. A BERTRANS Rt. az MFB Rt.-nek bejelentette, hogy a beruházás 2005. október 5-én meg kezdődött. A beruházás műszaki átadás-átvétele 2006. január 27én fejeződött be, a létesítményt az Rt. átvette és a használatbavételi engedélyt megkapta. A Támogatási szerződést azonban csak 6 hónappal beruházás elkészülte után kötötte meg a Gazdasági és Közlekedési minisztérium, MFB Rt., valamint a BERTRANS Rt. A támogatási szerződést nem módosították. A pályázó saját logisztikai, illetve megbízóik logisztikai feladatainak ellátásához használja a támogatott logisztikai projektet. Az Rt. árbevétel növelésre vállalt kötelezettsége 2007. január 1-jével kezdődött, viszont erről éves adat az ellenőrzés idején még nem volt. A Magyar Gazdaságfejlesztési központ Zrt. 2007. április 12-én – az előző évi támogatásból megvalósult projekt ellenőrzésével egyidőben – végezte el a projekt pénzügyi lezárását megelőző ellenőrzését. A helyszíni jegyzőkönyv szerint a beruházás a Támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalommal, határidőre elkészült.

3.

A KANIZSA SPRINT KFT A cég a GVOP 2005-1.2.2. Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztésére a pályázott Gazdasági versenyképességet növelő, munkahelyteremtő logisztikai központ beruházás vállalkozói övezetben Sormáson címmel. A pályázat egy 1250 m2 alapterületű könnyűszerkezetes raktárépület megvalósításáról szólt, melynek nettó összköltsége 123,5 millió Ft, melyhez 43,7 millió Ft támogatást kaptak. A kft fő tevékenységi köre a nemzetközi és belföldi árufuvarozási szolgáltatás, 46 főnek biztosított munkahelyet, raktárkapacitással nem rendelkezett. A pályázó által vállalt célok a pályázati felhívásban rögzített céloknak megfeleltek. A támogatási szerződést 2006. március 29-én kötötték meg, majd – az ÁFA törvény változása miatt, a támogatott bankszámláinak változása miatt – három alkalommal módosították. A támogatási szerződésben megfogalmazott célokat mutatószámokkal is alátámasztották. A kft vállalta, hogy a szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma 8-12 db-bal bővül, az éves nettó árbevétel átlagosan 85 millió Ft-tal emelkedik, és 10 új munkahely létesül. Az árbevételre és a foglalkoztatásra vonatkozó célok teljesítésének vizsgálatára legkorábban a 2007. évi zárást követően kerülhet sor.

3

A támogatási szerződés rendelkezett a Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ) készítéséről, ennek ellenére az első időszakról szóló PEJ nem készült el, és ennek pótlására a Közreműködő Szervezet sem szólította fel. A támogatott a vállalkozói szerződések megkötéséről az előzetesen bekért árajánlatok alapján döntött. A beruházás műszaki átadás-átvétele 2006. december 7-én megtörtént. Záró beszámoló a helyszíni vizsgálat időpontjáig (2007. december) nem készült. A támogatást nyújtó a helyszínen két alkalommal végzett ellenőrizést. A kifizetett számlák szakmai teljesítésének igazolása a műszaki ellenőr, illetve a beruházó által megtörtént. A támogatott a pályázati mechanizmussal összességében elégedett volt, a hatóság munkatársait megbízhatónak, segítőkésznek ismerték meg. A tervezetthez képest csúszást okozott a pályázat elbírálásának a lassúsága, de a pályázónak ebből közvetlen hátránya nem keletkezett. A támogatott negatívumként értékelte az átutalások 2-3 hónapos késését.

4.

MATCON LOGISZTIKAI CENTRUM KFT. A projekt keretében a MATCON Kft. egy tartósan bérbe vett ingatlanon egy 2200 m² alapterületű, kéthajós, egyszintes acélszerkezetű logisztikai raktárcsarnokot a szükséges szociális helységekkel, közlekedési és közüzemi infrastruktúrával kívánt megépíteni. A projekt összege nettó 123,8 millió Ft, a támogatás összege 61,9 millió Ft. A pályázat benyújtásának időpontja 2004. 12. 06., a projekt megvalósítását a pályázó saját kockázatára megkezdhette (2005. 01. 28.). A szerződést 2005. 05. 09. kötötték meg, a projekt vége 2006. 03. 03. A projekt megkezdése előtt helyszíni ellenőrzés közbenső helyszíni ellenőrzés és szakmai végellenőrzés is történt (2006. 07. 27.). A projekt – mint építési beruházás – értéke nem érte el a közösségi értékhatárt, a támogatás mértéke pedig 50% alatt volt, a Kbt. paragrafusa szerint közbeszerzésre nem volt kötelezett, így árajánlatot kért egy cégtől. A pályázó a nyilatkozata szerint a projektet támogatás nélkül végre tudta volna hajtani. A pályázati dokumentációt maga készítette el. A pályázó a fejlesztést követően 6 fő teljes munkaidős foglalkoztatását és meghatározott árbevétel növekedést vállalt. A támogatott logisztikai projektet bérbeadással hasznosítja. A pályázati felhívásban meghirdetett támogatási célok és a MATCON Kft. által a projektben leírt célok, valamint a támogatási szerződésben megfogalmazottak összhangban voltak. A projekt műszaki átadás-átvétele 2006. január 24-én megtörtént. A létrejött raktárkapacitást nem saját raktározásra, hanem raktározási, tárolási szerződés útján hasznosította. A MATCON Kft. a támogatási szerződésben vállalt 6 fő foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségét teljesítette.

4

5.

NYÍREGYHÁZA LOGISTIC CENTRUM KFT. A projekt célja 2005. évben egy 9948 m2 hasznos alapterületű logisztikai raktár, és a hozzá kapcsolódó 8000 m2 alapterületű kamionparkoló és telepi út és egyéb infrastruktura (csatorna, kerítés) megépítése volt. A beruházás nettó költsége 479,3 millió Ft, az igényelt támogatás összege 120 millió Ft volt. A megvalósítás közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le, mert a beruházás nettó költsége meghaladta ugyan a nemzeti 70 millió Ft-os értékhatárt, de a vissza nem térítendő támogatás nem érte el a beruházás önköltségének 50%-át. A beruházás 2005. június 10-én elkezdődött, az átadás-átvételi eljárás 2005. december 8-án fejeződött be. A Támogatási szerződés megkötésére – a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, és a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel – csak három hónappal később 2006. január 19-én került sor. A közreműködő szervezet a megvalósítás során két alkalommal, végzett ellenőrzést. Az ellenőrzés megállapításai szerint a beruházás a Támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalommal, határidő előtt elkészült. A támogatási szerződés szerint a támogatás 2005. évben vehető igénybe, ezzel szemben ténylegesen 2006. április 24-én került a kedvezményezett bankszámláján jóváírásra. A kedvezményezett kötelezte magát a projekt megvalósítását követően 18 fő éves többlet teljes munkaidős állományi létszám foglalkoztatását, valamint öt év alatt összesen 883,9 millió Ft összegű többlet árbevétel realizálását. A támogatási szerződés módosítására nem került sor. A vállalt indikátorok a következőképpen alakultak: A 2007. november állományi létszám 25 fő volt. A raktár 2006. december havi árbevétele 168,6 millió Ft, a 2007. szeptember havi pedig 303,8 millió Ft volt.

6.

A SYGNUS-PORT HARTA KIKÖTŐÜZEMELTETŐ KFT. A Sygnus-Port Harta Kft. kikötői logisztikai központjának létesítésére nyújtott be 2005. 07. 05-én pályázatot. A projekt összege 131,3 millió Ft, a támogatás összege 46 millió Ft. A pályázat benyújtásának időpontja a projekt kezdete 2005.07.25., a szerződés megkötése 2006.04.21., a projekt vége 2005.11.16. volt. A projekt megkezdése előtt helyszíni ellenőrzés nem volt. Menet közbeni helyszíni ellenőrzés (2005. október 27.) és végellenőrzés (szakmai 2006. augusztus 3.) volt. A Kbt. alapján nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni. Az érvényes jogi szabályozás szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására nem volt kötelezett, de árajánlatot kért be. A végrehajtással az anya vállalatnál elvégzett hasonló beruházás kivitelezőjét bízták meg. A pályázó nyilatkozata szerint a támogatás nélkül a projektet nem tudta volna végrehajtani. A pályázati dokumentációt szakértő készítette az 5

elnyert pályázati nettó összeg 6%- ért. A raktárt csak saját célra használják, alaptevékenységhez. A projekt megfelel a pályázati felhívásban megjelölt célnak. A támogatási szerződést 2006. április 21-én kötötték meg. Egyszer módosították, pl. a projekt befejezésének tervezett napját 2005. szeptember 30-ról 2006. december 31-re. A projekt megvalósult és megfelel a pályázatban és a támogatási szerződésben vállalt célkitűzéseknek. A vállalt 6 fő foglalkoztatása teljesült. Az első projekt fenntartási jelentést és a projekt pénzügyi beszámolóját továbbították a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt-nek. Az első pénzügyi kifizetést megelőzően az MFB átfogó helyszíni ellenőrzést végzett, az ellenőrzés a projekt megvalósítását rendben találta.

7.

ISO FRUIT DEBRECEN KFT. A támogatási szerződés szerint a projekt tervezett költsége bruttó 376,7 millió Ft volt, ebből 100 millió Ft vissza nem térítendő támogatás. A projekt befejezés tervezett napja 2005. november 30. volt, a beruházás határidőben befejeződött. Az ISO FRUIT Debrecen Kft. jelenleg 23 fő számára ad munkalehetőséget. A közvetlen célokat mutatószámokkal, mérőszámokkal rögzítették. A támogatási szerződésben 2010. december 31-ig legalább 7 fő többlet statisztikai állományi létszám éves átlagban történő foglalkoztatását vállalták, ugyanakkor a pályázat idő intervallumot nem tartalmazott. A szerződés a projekt megvalósítására éven belüli ütemezést, műszaki, pénzügyi szakaszolást nem, a támogatás lehívására havi ütemezést tartalmazott. A szerződést négy alkalommal módosították, a harmadik tartalmazott a projekt műszaki tartalmára vonatkozóan érdemi adatokat. Mivel a pályázatban, és a támogatási szerződésben is a berendezések műszaki tartalmát ideiglenesen adták meg, ezért az a közbeszerzési eljárás során került pontosításra, a kiviteli tervben. A közreműködő hatóság a műszaki tartalom pontosítását elfogadta, de a támogatási szerződés vonatkozó mellékletében ezt nem tüntették fel. Pályázati felhívás VI. Közbeszerzési útmutató című fejezete illetve a támogatási szerződés is rögzítette a közbeszerzési eljárás alkalmazását, mely kötelezettségének a Kft. eleget tett. Nyílt eljárást folytattak le, bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. A támogatott véleménye: a pályázati kiírás könnyen elérhető volt, az internetről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról töltötték le. A pályázat elkészítése során jelentősebb akadályokba nem ütköztek. A pályázati kiírásban megfogalmazott célok közérthetőek és egyértelműek voltak. Ugyanakkor a Pályázati útmutató nem volt kellően kidolgozott és részletezett, így a felmerült kérdések megoldásához, valamint a formanyomtatvány megfelelő kitöltéséhez nem minden esetben nyújtott segítséget. A pályázati eljárás során a pályázó számára előírt határidők teljesíthetők voltak.

6

A projekt finanszírozása során az előrehaladási jelentések és kifizetési kérelmek benyújtását követően a kifizetések időben teljesültek. A támogatott szerint a helyszíni vizsgálatok metodikája kellően átlátható és kiszolgálható volt, a projekt lezárásakor helyszíni vizsgálatra került sor.

7


Egyéb, részletesen ellenőrzött pályázatok 1.

A 6511

SZÁMÚ ÖK. ÚT

0,0-8,6

KM SZ-K KÖZÖTTI SZAKASZ BUR-

KOLAT MEGERŐSÍTÉS PROJEKT A projekt az 1/2004/ROP 2.1.1. hátrányos helyzetű régiók és elérhetőségének javítása pályázat forrásaiból valósult meg. A támogatási szerződésben rögzítették, hogy a főkedvezményezett UKIG mellett a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság vesz részt a Projekt megvalósításában. A támogatási szerződést egyszer módosították a támogatásban részesülő partner kibővülése, a befejezési határidő, és az azonnali beszedési megbízás miatt. A Projekt vissza nem igényelhető ÁFA-val számított összköltsége 269 millió Ft. A támogatás mértéke a költségek 90%-a, de legfeljebb 242 millió Ft. A támogatás összegéből 201,7 millió Ft ERFA, 40,3 millió Ft pedig hazai finanszírozás, a saját forrás összege 26,9 millió Ft. A Projekt a pályázatban jelzett és a támogatási szerződésben meghatározott tartalommal valósult meg. A főkedvezményezett UKIG a projekt teljesítéséről a zárójelentését a VÁTI elfogadta. Az Elfogadó Nyilatkozatot 2007. április 23-án elkészítették és előírták a projekt fenntartásáról benyújtandó utánkövetési jelentések követelményeit.

2.

KASTÉLYOK ÉS VÁRAK TÉSE (ROP 1.1.3)

TURISZTIKAI FUNKCIÓKKAL VALÓ FEJLESZ-

A Vásárosnamény Városi Önkormányzat pályázati konstrukcióban tervezte a Tomcsányi kastély turisztikai célú komplex komplex felújítását megcélozva nyújtotta be pályázatát a Regionális Fejlesztés Operatív Program Turisztikai Vonzerők Fejlesztése (1/2004/ROP 1.1.) intézkedésre. A ROP IH nevében eljáró VÁTI kötötte meg a támogatási szerződést. A projekt a kastély műemlék épületének és parkjának turisztikai célú felújítását, múzeumnak történő átalakítását, illetve berendezések beszerzését célozta.

A szerződés szerint a projekt vissza nem igényelhető ÁFA-val számított összköltsége 299,2 millió Ft, amelynek 97,5 %-a a támogatás összege, ebből a támogatás 70 %-a (204 millió Ft) az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapjából, a 30 %-a hazai finanszírozásból származik. A fennmaradó 2,5% saját forrás. A kastély komplex felújítási munkáinak és a park teljes felújításának műszaki átadás-átvétele határidőben megtörtént. A kedvezményezett a projekt zárójelentést elkészítette, amit a VÁTI Kht. jóváhagyott. A megvalósítás során a megvalósítási ütem az elhúzódó tervezés, a közbeszerzés és a időjárás változékonysága miatt a múzeum megnyitása egy hónapot késett voltak. Ez a projekt eredményeinek és elérni kívánt céljainak megvalósulását nem veszélyeztette.

1

3.

AKTÍV

TURIZMUSHOZ

LESZTÉS

(ROP 1.1.5)

KAPCSOLÓDÓ

INFRASTRUKTURÁLIS

FEJ-

A Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett 2004. évi pályázati kiírásra Paszab Önkormányzat koordinálásával Ibrány városi, valamint Balsa és Szabolcs községi önkormányzatok, továbbá az UKIG fenti címen pályázatot nyújtottak be a Nyíregyháza-Nagyhalász-Rakamaz közötti Rétközi kerékpárút folytatásaként az adott településeken kerékpárút nyomvonal megépítésére. A beruházás bruttó értéke 186,2 millió Ft, 95%-os támogatási mérték mellett a 9,3 millió Ft saját erőt az önkormányzatok biztosítják. A kivitelezési munkákra vonatkozóan az önkormányzatok külön-külön független műszaki ellenőrt bíztak meg. A közreműködő szervezet VÁTI Kht. részéről két alkalommal került sor helyszíni ellenőrzésre. A második ellenőrzés célozta a projekt célkitűzéseinek, megvalósulási állapotának, indikátorok aktuális értékeinek, szerződés módosítása indokainak vizsgálatát. Az ellenőrzés eredményeként az indikátorok felülvizsgálata, azok pontosítását kellett elvégezni. A támogatási összegek – a benyújtott számla összegének a 95 %-a – a kivitelező részére átutalásra kerültek. Két településen a létesítmények elkészültek, Szabolcs és Balsa településen a belterületi szakasz befejezési határideje 2007. december 10-e volt.

4.

NEMZETI

PARKOK ÉS MÁS VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TU-

RISZTIKAI LÁTHATÓSÁGÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK ÖSZTÖNZÉSE

(ROP 1.1.1.)

A projekt célja Kőszegen Természetvédelmi Látogatóközpont létre hozása volt. A Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (Igazgatóság) pályázata a kiírásban szereplő követelményrendszernek megfelelt. A pályázó által vállalt célok a pályázati felhívásban rögzített céloknak megfeleltek. A támogatási szerződésben a megfogalmazott célokat a mutatószámok (indikátorok) is rögzítették. A támogatási szerződésben a projekt megvalósításához 243 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtottak, ez a projekt összköltségének 97,5%-a. A támogatási szerződést nyolc alkalommal módosították. Négy alkalommal a projekt költségvetésén belül átcsoportosítás miatt, egy-egy alkalommal az előleg kiutalásának elmaradása, a monitoring indikátorokat érintő változások, a projekt befejezési határidőpontjának, és a műszaki tartalom változása miatt történt. A támogatási szerződésben vállalt projektet a módosított szerződés szerinti tartalommal valósították meg. A támogatott hat PEJ-t és egy zárójelentést készített el. A benyújtott PEJ-eket a közreműködő szervezet elfogadta, hiánypótlásra két esetben szólította fel a támogatottat, amelyeket a támogatott pótolt.

2


A támogatást nyújtó a helyszínen négy alkalommal végzett ellenőrizést. A kifizetett számlák szakmai teljesítés igazolása a közreműködő szervezet által meghatározott módon és dokumentumokon történt. A támogatott a pályázati mechanizmussal összességében elégedett volt. A támogatottnak problémát okozott, hogy a PEJ-ekben az indikátorok számának alakulását a projekt előrehaladása során folyamatosan változva kellett bemutatni, annak ellenére, hogy például a kiállítótér alapterülete háromhavonta nem nőtt.

5.

A MADÁRKÓRHÁZ ALAPÍTVÁNY HORTOBÁGY (ALAPÍTVÁNY) A pályázatot a Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése ROP-1.1.1.-2005-10-0005/5.0 tárgykörbe nyújtották be. A projekt célja a régió turisztikai programcsomagjának bővítése, Hortobágy versenyképességének növelése, valamint a látogatók környezetvédelmi-természetvédelmi szemléletének formálása volt. A közvetlen célok rögzítettek voltak, eredménymutatóként a projekt megvalósítása eredményeként a látogatószám, ill. a foglalkoztatottak számának növekedésével számoltak. A támogatási szerződés szerint a projekt tervezett költsége 182 millió Ft volt, ebből a támogatás összege 177, 5 millió Ft (97,5%) egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, 2,5%-a saját forrás. Nem volt biztosított a támogatási szerződés mellé csatolt dokumentumok, mellékletek, s a támogatási szerződés közötti összhang, mert a támogatási szerződés szövegrészében sorszámmal nevesített mellékletek nem azonosíthatók be a csatolt dokumentumokkal. A támogatási szerződést két alkalommal, befejezési határidő, műszaki tartalom pontosítása miatt módosították. A támogatási szerződés a projekt megvalósítására éven belüli ütemezést, műszaki, pénzügyi szakaszolást nem tartalmazott, a szerződés a támogatás lehívására havi ütemezést tett lehetővé. Cselekvési terv készült, de forintütemezést nem tartalmazott. A megvalósítás folyamatában öt meghívásos eljárás közbeszerzési eljárást folytattak le. A beruházás befejezéskor műszaki átadás átvételi jegyzőkönyvek készültek. A kifizetési kérelmekhez szakmai igazolással ellátott számlákat csatoltak, illetve jegyzőkönyvben rögzítették a teljesítés állását. A támogatott véleménye a projekt megvalósításával kapcsolatban: az Alapítványnak a pályázati kiírásról, a pályázati lehetőségről nem volt tudomása és sok más civil szervezetnek sem. A hiánypótlások során többször ugyanazokat a pontokat kellett átdolgozni, például a kiadásokat havi bontásról évire, majd fordítva, éviről havira kérték. A projekt ellenőrzése elsősorban adminisztratív volt, több felmerült kérdésre a helyi előadó kompetencia hiánya miatt a budapesti állásfoglalásra heteket kellett várni. A legtöbb probléma a projektfinanszírozással volt. Pl. a kiírásban nem szerepelt, hogy a közbeszerzési eljárás során csak megfelelő vagyonnal rendelkező kivitelezők ajánlatát kell elfogadni, melyek elég tőkeerősek ahhoz, hogy az elvileg két hónapos fizetési határidő alkalmanként tapasztalt fél éves csúszását likviditási gondok nélkül el tudják viselni. Ennek következtében a tervezett kifizetési ütemezés felborult.

3

A támogatott szerint ennek oka részben a kifizetési kérelmek nem kellően szakszerű és pontos elkészítése volt, ami az ismételt hiánypótlások miatt késleltette a kifizetéseket, részben pedig a nyári szabadságolások alatt egy téma előadójának nem volt olyan helyettese, aki érdemben kezelhette volna a kifizetési kérelmeket. Így az apró és azonnal kijavítható adminisztratív hibák miatt a következő hiánypótlási felhívásra heteket kellett várni. További nehézséget jelentett, hogy egy kifizetési kérelem teljes lezárásáig, a következő kérelmet nem fizették ki.

Budapest, 2008 június

4

JELENTÉS. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzése Június

Recommend Documents