JELENTÉS a Magyar Posta Vállalat 1990-1991. évi működéséről
és gazdálkodásáról
1993. február
139.
A vizsgálatot vezette:
Dr. Kovácsné dr. Pósfay Zsuzsanna
osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezte:
Dr. Baki József Benti Gabriella Korondi János Otta András Podonyi László Rideg Margit Sólyom László
számvevő számvevő
tanácsos tanácsos
számvevő számvevő
számvevő számvevő számvevő
tanácsos
IV.
Vagyonellenőrzési
Igazgatóság
V-18-57/1992/93. Témaszám: 129.
B E V E Z E T É S
Az Állami Számvevőszék a Magyar Posta Vállalatnál az XXXVIII. törvény 2. §.
(6) bekezdése alapján
lami tulajdonú vállalat vagyonérték
megőrző
1989.
ellenőrizte
és
évi
az
ál-
vagyongyarapító
tevékenységét. Az
ellenőrzés
az állami vagyonnal történt gazdálkodásra irányult
és emellett kiterjedt a Magyar Posta általános 1990.
jogutódjaként
január l-jén szétválással - megalapitott Magyar Posta Vál-
lalat (továbbiakban: MPV) alapitásának törvényességére, sének
jogszerűségére
gálta a
jelentős
valamint a
is. A vagyoni gazdálkodás
működé
részeként
vizs-
veszteségtételeket (hirlapterjesztési üzletág),
jelentős
(Postabank,
tőkekihelyezések
Providencia
Rt.) hozamát. Az Magyar Posta Vállalat
ellenőrzését
időszerűvé
tette, hogy
- államigazgatási felügyelet alatt állt és jelenleg is 100 %-ban állami tulajdonú vállalat, amely az 1992.
évi
LIII.
törvény
felhatalmazása alapján kiadott 126/1992. (VIII.28.) Karm.
ren-
delet értelmében továbbra is állami tulajdonban marad; -
jelentős
szervezeti változás történt,
vállalatra vált szét 1990. január nek
korszerűsítésére
alapján.
vonatkozó
a
l-jétől,
Posta
három
önálló
a Posta szervezeté-
minisztertanácsi
határozat
- 2 -
A közszolgáltatások
minőségének ellenőrzése
különös
figyelemmel
történt, mert a Postánál az állami vagyonnak e része a szolgálatára rendelt. A Posta
közszolgáltatói
elsődleges
adatainak vizsgálata arra irányult, hogy
a
levélpostai
mények felvétele, továbbítása, kézbesítése, a vékenység ellátása működése
megfelelő
fel-. külde-
pénzkezelési
te-
színvonalon történt-e az MPV önálló
során. A lakossági és
kielégítését ugyanis
közérdek
közületi
versenyszférára
igények,
alkotott
szükségletek
gazdasági
sza-
bályok mellett is el kell látnia a Postának. Erre figyelemmel az ellenőrzés
megvizsgálta a Posta
részéről
az
alapszolgáltatások
csökkentésére irányuló törekvéseket és a lakosság jogos inek
igénye-
érvényesíthetőségét.
Nem foglalkozott az ellenőrzés a vállalatok szétváláskori vagyonmegosztásának számviteli, számszaki helyességével. Azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatósági jogkörében, a hatályban volt jogszabályoknak megfelelően 1992. július-november hónapban ellenőrizte. Az
ellenőrzés alapvetően
az 1990-91. lezárt gazdálkodási
terjedt ki. A hírlapterjesztési üzletágban és a
évekre
jelentősebb
be-
fektetéseknél (Postabank, Providencia Rt.) azonban 1992. év
vé-
géig nekövetkezett gazdasági eseményeket is figyelemmel
kisérte
a vizsgálat a Posta Vezérigazgatóság szintjén. A hírlaptevékenység kiadói oldala nem volt tárgya a vizsgálatnak. A MPV-nál folytatott számvevőszéki vizsgálat célja kizárólag a vállalat, ezen belül az általa végzett hírlapkereskedelmi tevékenység ellenőrzése volt. Az állami vagyonnak ugyanis a Posta elsődleges, ún. "klasszikus postai" tevékenységeket kell szolgálnia. Az ellenőrzés az e körön kívüli hirlapterjesztésre mint legnagyobb veszteségtételre terjedt ki, amelynek fedezetét más tevékenységek bevétele képezte. A hírlapkiadás a hozzá kapcsolódó privatizációkkal összefüggésben jelentős részben az Állami Vagyonügynökséghez kapcsolódóan vizsgálható, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzési körén kívül eső gazdasági társaságok működési körébe tartozik.
-
A vizsgált
3 -
több szempontból is rendhagyó volt:
időszak
- A gazdálkodásban a postai szolgáltatást ban
jelentős
szabályozások-
érintő
és nem mindig átgondolt, egymásra
épülő
változá-
sok voltak, érintő,
- az ellátási kötelezettségeket
tékonysága vizsgálhatóságának alapját
a vagyonhasznosítás jelentő
ha-
postatörvény még
nem lépett hatályba, előirányzatok
- a beruházási célra jóváhagyott, a költségvetési ból megvalósuló beruházások
költség-előirányzatának
zésére és finanszírozásának rendjére vonatkozó új delet még a vizsgálat lezárásának
kormányren-
is
időszakában
megszervecsak
elő-
készületben volt. Ugyanakkor a társadalmi-gazdasági környezet mind nizmusában, mind
helyzetében
alapvetőerr
működési
megváltozott.
mechaHatása
leginkább a hírlapterjesztésben szembetűnő. Összetételében szélsőségesen
megváltozott, mennyiségében megnövekedett igénnyel ke-
rült szembe a Posta. A vagyon hasznosításának
színvonalát
szakmai-tapasztalati benyomásokat egzakt mutatókban ben a vállalati
rögzíthetőerr-
működés
csak
összegző
olyan módon
soktényezős,
nem
mindig
lehet értékelni, amely lényegé-
meghatározó elemeit átfogja és figyelem-
be veszi a környezet hatásait is. A jelen vizsgálat az első az Állami ben, amely egy ilyen
nagyságrendű
Számvevőszék
tevékenységé-
szervezet vagyonhasznosító te-
vékenységével foglalkozik. A tapasztalatok alapján, miközben ÁSZ megkisérel bizonyos minősítő további ilyen
ellenőrzésekhez
következtetéseket módszerbeni
levonni,
tapasztalatokat
az a is
szerez, hogy e feladatnak kialakult, begyakorlott eljárási rendszere legyen. E munkájában támaszkodhatott és támaszkodhat azokra a Német Szövetségi
Számvevőszék
által végzett vizsgálatok ta-
pasztalataira is, amelyeket a két szervezet közti során kapott, illetve kapni fog.
együttműködés
- 4 -
I.
Megállapítások
A Magyar Posta szervezetének korszerüsitésére vonatkozó tározat alapján 1990. január l-jével a
Közlekedési,
MT
ha-
Hirköztési
és Épitésügyi Minisztérium megalapitotta a Magyar Posta 68 milliárd Ft 72.874
fős
értékű
saját vagyonából és
létszámából
az új vállalatokat, amelyek induló kondiciói az alábbiak voltak: Vállalat neve
Saját vagyana 9 milliárd Ft
46.497
fő
58 milliárd Ft
20.682
fő
5 milliárd Ft
l. 699
fő
Magyar Posta Vállalat (MPV) Magyar Távköztési Vállalat (MATÁV) Magyar
Műsorszóró
Vállalat (MMV)
Az MPV-nek összesen 16 vállalkozásban van Ebből
0,7 milliárd Ft-ot a
az új cég fektetett be. videncia Rt. tőke
befektetett
vagyona.
további 0,4 milliárd Ft-ot
1991. év végére - a Postabank és a
Pro-
- elérte a vállalkozásokba fektetett
az 1,1 milliárd Ft-ot.
telező előirásokat
-
jogelődje,
tőkeemelésével
A Posta szétválásáról lalat
Létszáma
rendelkező
minisztertanácsi határozat
tartalmazott arról, hogy a Magyar Posta
működőképességének megőrzése
megfelelő
érdekében az inflációt
vállalati jövedelmeket realizáló -
meghatározni. További
gazdaságpolitikai
előirása
volt a
átcsoportositani a Postához.
a
a
kor-
kell/ett/
minisztertanácsi
1,3 milliárd Ft-ot
követő
Ezek
tervekben
zatnak, hogy a beruházások támogatására 1990-ben előirányzott összegből
Vál-
tartifapolitikát
alkalmazzon és deklarálta az állami szerepvállalást. relációját az évenkénti
kö-
határo-
távközlésre
MATÁV-tól
kellett
- 5 -
jogelőd
Az 1990. január l-jén megalakult Magyar Posta Vállalat jének a "Magyar Posta"-nak korábbi,
"tradicionális"
működött.
részletes szabályzatok alapján
delkezett postai szakképesítéssel és E két
tényező
emberi,
vezés, szétválás
munkaerő
időszakában
Dolgozói többsége
kellő
oldalról biztosította az
is a Posta
kézbesítőszolgálatban
ren-
szakmai gyakorlattal. átszer-
tevékenységeinek
fő
látását. A lakosság és a közületek kiszolgálása lokban, a
szervezete
a
el-
postahivata-
folyamatos volt.
A szolgáltatások színvonala általánosságban
kismértékben
kent. Konkrét esetekben azonban
hogy ellátatlan ma-
előfordult,
csök-
radt a lakosság, vagy csak minimális szolgáltatást kapott, megszüntették a postahivatalt; vagy besítőszolgálat.
ta az
igénybevevő,
resen nem a vállalt
mert adott helyen az express határidőre
jelzésértékűek.
jelentőségű
szünetelt a kéz-
időszakosan
Esetenként nem a megfizetett szolgáltatást kap-
szaka és a munkaszüneti napokon ezért
mert
megszűnt,
kézbesítés
éj-
a táviratokat rendsze-
teljesítették.
Ezek
tendenciák,
A postai szolgáltatások ellátásában kisebb
eseti, egyedi hibák is
nultak a lakossági panaszok,
a
előfordultak.
postahivatali
Ezek megnyilváidő,
várakozási
postai kártérítési ügyek növekedésében. A Posta hagyományos szabályozottsága
áthidalta
működési
szem-
pontból a gyakorlatban azokat a késedelmeket, amelyek szervezete és a jogszabályok tömeges változása miatt időszerűségében,
belső
naprakészségében bekövetkeztek.
szabályzatainak Működése
során
azonban voltak olyan jogi, gazdasági problémák, amelyek megoldására az
ellenőrzés
időpontjáig
csak részlegesen, vagy egyáltalán
nem került sor. Példaként említhetök a szerűsítésének
belső
szabályzatok
folyamata, vagy a vagyonmegosztás elhúzódása
vetkeztében - a térítésmentesen, de utólagosan eszközök miatti, összesen 50 millió Ft-os letkezése.
kor-
átadott
adókötelezettség
kö-
állóke-
- 6 -
Az Állami Számvevőszék megállapításait a konkrét ügy súlyának érzékeltetése érdekében a tevékenység Postán belüli részarányának megjelölésével, a tevékenység árbevételének százalékában vagy ezrelékében is bemutatja. Erre azért van szülcség, mert a Posta országos nagyvállalat, amelyben a több helyen előforduló eseti hibák is nagy összeget képezhetnek. műkö
Gazdasági oldalról a Posta megállapított induló vagyona a déshez
kielégitő
feltételeket nyújtott volna, ha a számára - mi-
nisztertanácsi határozatban- biztosított 1,3 milliárd Ft állami beruházási támogatáshoz 1990. év elején hozzájut. Az alapító minisztérium nem elég
körültekintő
intézkedései,
valamint
a
ha-
tályos jogszabályok ellentmondásai következtében azonban a fizetésre kötelezett MATÁV csak 1990 augusztusában, tehát három
ne-
gyedévnyi késéssel utalta át több részletben a pénzt. Az 1990. évi 0,1 milliárd Ft-os veszteség után 1991-ben a nyereségessé vált, vagyonát
megőrizte.
alatt gazdálkodási nehézségeinek vizsgálat lezárásának
A
jelentős
időpontjában,
két és fél
részét
éve
megoldotta.
A
1992-ben a likviditási muta-
tók már jók voltak, a pénzellátás a folyó A több vállalatra szétválást
működés
Posta
követően
működést
fedezte.
a Postánál gazdasági vesz-
teségek keletkeztek - a befejezetlen beruházások
(főként
feleslegessé
vált
ter-
vek) selejtezése miatt (130 millió Ft), továbbá -
mérsékelhető
lett volna
(a
postai
munkahibák
miatti
0,5 milliárd Ft 1990-92. évek között a hírlapterjesztés 1,3 milliárd Ft-os
veszteségéből,
- a Magyar Olympiai Bizottság sorsjegyének elszámolási ·miatt 32 millió Ft veszteség.
hibái
- 7 -
A vállalatot 1990-1991-ben 968 millió Ft kár érte. A károk egy részét (90,5 millió Ft) a dolgozók okozták a latnak
válla-
veszteségként elszámolva 32,3 millió Ft).
(ebből
Kamato-
zással összefüggő veszteség 57,5 millió Ft, elemi kár 0,8 millió Ft, stb. hírlapterjesztésből
A veszteségek 47 %-a a
Ft), amely 1992-re 1,5 milliárd Ft-ra
származik (775 millió
nőtt.
Ez a
hírlapterjesz-
tési bevételek 8 %-ának felel meg. A hirlapveszteség keletkezésében meghatározó szerepe volt a jogi szabályozásnak, illetve a 11/1976. (XI. ll.) KPM rendelet megfelelő
módositása hiányának. Ennek szükségességét a
Posta
Vállalat
igazgatója 1990 áprilisában jelezte a szakminisztérium felé,
az
új jogszabály 1990 decemberében lépett hatályba. A veszteségek
főbb
eseti hibákat
elkövetőkkel
A
működési
okait az MPV feltárta. Az MPV
nyezte a számára előíró
előkészítésüket
a
belüli
szemben - indokolt esetben belső
rendszerében szükségesnek itélt
végrehajtotta, vagy
postán
kiadókkal
intézkedéseket
megkezdte. Az
szerződéskötési
miniszteri rendelet hatályon
kivül
eljárt.
MPV
kezdemé-
kötelezettséget
helyezését.
A
KHVM
1990 decemberében ennek eleget tett. A hirlapterjesztés feltételei azonban nehezültek, mert a
fizetőképes
megjelenő új lapféleségekkel arányosan.
nőtt
kereslet nem
(Új sajtótermékek
zése a piacra kockázatos üzlet, amellett
tőke
igényes,
a
beve-
mert
az
infrastruktúra fejlesztését is szükségessé teszi.) A Postának elkülönült alatt álló - független folyamatosan
működik.
a
vezérigazgató
belső ellenőrzési
közvetlen rendszere
irányitása van,
amely
Az MPV a bank- és pénzkezelési tevékenysé-
get ellátó postás dolgozók bizonyított részessége esetén a vénysértőkkel
szemben eljárást inditott. Az
alapján számos hibát kijavítottak esetekben
belső
a
ellenőrzés
postaszervek,
tör-
jelzései
jelentősebb
szabályzatok, vezérigazgatói utasítások
módosi-
- s -
tására is sor került. Ugyanakkor a Posta szervezeti
változtatá-
sai következtében egyes szakszolgálati tevékenységeknél tapasztalható volt a munkafolyamatba épitett belső ellenőrzés hiánya vagy rendszertelenné válása.
Erről
az adott témák
tárgyalásánál
esik szó. A Posta tevékenységei 60 %-ánál önköltség tipusú árakat alkalmaz a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Árkalkulációi,
tarifapo-
litikája szorosan követi a tényköltségeket. A tényköltségek
kö-
zött azonban nem mindig a valóban szükségesek merülnek fel, ami utal a gazdálkodás tartalékaira. Az MPV-nek tevékenysége bővíté sére, infrastruktúrális fejlesztésekre képződnek,
külső
számottevő
forrásai
nem
forrásokra van utalva.
l. A Magyar Posta Vállalat létesítésének és
működésének
jogsze-
rűsége
A Magyar Posta Vállalat létesítésével hibaként
említendő
kapcsolatban
meg, hogy a vállalat
kérelmének benyújtása a törvényi
eljárási
cégbejegyzés
határidőn
túl több
iránti mint
40
nappal történt. Ennek oka, hogy az alapító nem gondoskodott a cégbejegyzésről,
hanem azt a
határidő
lejárta idején a válla-
lat hatáskörébe utalta. A vizsgál t idöszakban a vállalat leskörű belső
jogelődjétől
"örököl t"
szé-
szabályozással rendelkezett, melynek áttekinté-
se, racionalizálása azonban az eltelt három évben sem
fejező
dött be. Az új Szervezeti és sét
követő
tályba.
Működési
Szabályzat a vállalat
harmadik évben, 1992.
március
l-től
létesítélépett
ha-
- 9 -
korszerűsítésére
A Postaszabályzat (1/1966.(V.15.) KPM rend.) a vizsgált
időszakban
nem került sor,
annak
ellenére,
azt a Posta Vállalat kezdeményezte a Közlekedési, és Vizgazdálkodási Minisztériumnál, mert az előkészítésére
vetően
hivatkozással lekerült a -belső
Hírközlési Postatörvény Ezt
napirendről.
a vállalat az elavultnak tekintett
jogszerűtlenül
új
hogy
kö-
rendelkezéseket
utasításokkal, "tájékoztatókkal"
"mó-
dositotta". 2.
Gazdálkodás'az állami vagyonnal
2.1. A Magyar Posta Vállalat vagyonának
megőrzése
A Vállalat saját vagyona az átszervezést nőtt.
és gyarapítása
követően
Tartalékvagyana azortban csökkent 17 %-kal. A
41
%-kal
tartalék-
vagyon bevonása azért vált szükségessé, mert fedezni kellett: - a beruházások vissza nem ját,
térülő
általános
forgalmi
-az egyéb fejlesztési célú kifizetéseket, az
adó-
alapítványok
finanszírozását. Vagyon alakulása: Megnevezés
milliárd Ft-ban
Ny i t ó
1·'990. év
1991.év
1991.nyltó %
Alapítói
8
Felhalmozott Tartalék
1
á t
9
Sa j
vagyon
1
8
8
2,9
3 ' 8
1
o'
11 '9
oo
8
83
1 2 '6
1 41
A Posta alapitói vagyonát a rninisztérium 7,5 milliárd
Ft-ban
határozta meg + 10 % eltéréssel és 9 milliárd
végle-
gesitette.
(A +10 %-os eltérés indoka az
Ft-ban
volt,
tályos rendelet szerinti, leltárral alátámasztott
hogy
a
ha-
1989.
évi
mérleg csak a létesitési határozat kiadása után, 1990 árjában készült el. Ezt tok.)
követően
febru-
váltak pontossá az értékada-
- 10 -
A vonatkozó minisztertanácsi határozat a Posta gének biztosítása érdekében
előírta,
működőképessé
hogy a beruházások állaelőirány
mi támogatására 1990-ben a távközlési beruházásokra zott állami támogatásból 1,3 milliárd Ft-ot
csoportosítsarrak
át. A szervezeti szétválás következtében ezt
az
MATÁV-nak kellett átadni a Posta részére. A
pénz
időpontját
összeget
átadásának
nem jelölte meg pontosan sem az MT határozat,
a későbbi minisztériumi létesítő határozat.
a
Emiatt
a
sem MATÁV
késleltette a pénz átadását 1990 szeptemberéig és ezzel
lik-
viditási gondokat okozott a Postának. A késlekedésre alapot adott, hogy
ellentétesen
jelölte
két határozat az átadandó pénz forrását. Az alapító létesítő
határozatában a vállalat adózott
delte el az átadást. Ezzel szemben
az
a
meg MATÁV ren-
eredményéből
1014/1990. (1.31.)
határozat 2. sz. melléklete a távközlésre
előirányzott
MT
állami
járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásként nevesítette a célcsoportos beruházási támogatást. A MATÁV saját tehermentes fejlesztési forrását nem volt landó átadni a Postának. A
járadékfizetési
kötelezettséggel
járó állami alapjuttatást viszont célcsoportos jellege nem adhatta
át
felsőbbszintű
döntések
haj-
nélkül.
miatt
Csak
szeptemberében, miniszteri utasításra kezdte meg a
MATÁV
1990 az
1,3 milliárd Ft átutalását. Megállapítható, hogy az alapító minisztérium nem
eléggé
rültekintő
a gyakorla-
elő
eljárása pénzügyi gondokat idézett
ti vagyonmegosztás amúgy is önálló gazdálkodásának
első
nagy
terhe
évében. Ez
mellett annak
MPV-nél
ellenére
tént, hogy az állami vállalatokról szóló 1977. végrehajtására kiadott 33/1984.
a
évi
kö-
VI.
törtv.
(X. 31.) MT rendelet 31. § (2)
bekezdése úgy rendelkezik, hogy "A vállalatot olyan mértékben kell ellátni induló vagyonnal, hogy
működése
tizenkét hónapban zavartalan legyen".
legalább az
első
-
ll -
A vállalat alapitói vagyorra (az 1988. évi adatok alapján zetesen
számított
vagyonmegosztás
Ft-ról 8 milliárd Ft-ra sű
létesítő
nőtt
szerinti)
7,5
elő
milliárd
az 1991. augusztus 2-ai keltezé-
határozat módositással.
A saját vagyon a Magyar Postától általános jogutódként átvett 1 milliárd Ft tartalékvagyonnal árd Ft-ot, amely a
jogelőd
nőtt
és igy elérte a 9 milli-
Magyar Posta 1989. december
31-ei
mérleg szerinti vagyonának 12,5 %-a. 2.2. Vagyonmegosztás a gyakorlatban A Magyar Posta vagyonának természetbeni
megosztása
a
három
utódvállalat között hosszabb folyamat volt. A felosztás alapvetőerr
megfelelő
a vállalatok ágazati tevékenységének
tényle-
ges használat figyelembevételének elvére épült. A pénzvagyon, a követelések és a tartozások megosztása
során
azonban merültek fel olyan vitatott tételek, amelyekhez
külső
szakértők
véleményét kérték az érdekeltek, illetve
miniszté-
riumi döntést igényeltek a megoldáshoz. Legtöbb problémát a befejezetlen beruházások, valamint az ingatlanvagyon megosztása okozta. Az ingatlanvagyon megosztását lezáró megállapodást 1992. március 30-án írta alá a három érdekelt vállalat. 1989.
december
4-ei keltezéssel
már
(1126/1989. MPK) rendelkezett valamennyi
központi középszerv
az ingatlanvagyon megosztásával kapcsolatos dőkről.
1990. május !8-án azonban a három
"Együttműködési
szerződés-t
utasítás
elvekről
érdekelt
részére és teenvállalat
kötött, amelyben "lngatlangazdál-
kodás" címszó alatt a Magyar Posta ingatlanvagyonának tásánál alkalmazott elveket újrafogalmazták.
elosz-
-
12 -
Önmagában a tartalmi pontosítás nem kifogásolható az "osztozkodás" folyamatában, az azonban igen, hogy míg az határidőkkel
MPK utasítás konkrét (bár nem reális) mederben tartani az elosztást, az dás"
határidőkkel
1126/1989.
"Együttműködési
próbálta megállapo-
kapcsolatosan semmiféle kikötést
nem
tar-
talmazott. A folyamat elhúzódása pedig közvetve akadályozta a hatékony
működés
feltételeinek megteremtését.
A vagyonmegosztás végeredményeként az MPV csak mintegy hónapos késéssel jutott hozzá mindazokhoz a amelyeknek használatával a
korábbi
nyolc
vagyonelemekhez,
években
is
biztosított
volt a klasszikus postai szolgáltatások ellátása. A vagyonmegosztásnak azonban volt vagyoncsökkenést eredményező
döntése is, amely
elkerülhető
lett volna. Az MPV ugyanis a
vagyonmegosztást pontosító állóeszközátadásokat ként bonyolította le, amely adóbírsága), -vagyont
jelentős 50
érintő-
értékesítés-
millió Ft-os (ÁFA
adófizetési
és
kötelezettség-
gel járt.
2. 3. -Vagyongyarapodás
külső
forrásokból
A vizsgált két év alatt a vállalat mérleg szerinti
felhalmo-
zott vagyona 3,8 milliárd Ft-tal növekedett. Ennek
54,2
%-a
vagyonnövekedéséből
kö-
külső
fejlesztési forrásból származott.
Az MPV 1990. évi 2,85 milliárd Ft-os zel fele- 1,3 milliárd Ft-
a
MATÁV-tól
átvett
beruházá-
si forrás. 1991-ben a Vállalat vagyona 950 millió Ft-tal növekedett, ennek 80 %-a - 760 millió Ft - volt az állami kapott felhalmozás! célú támogatás.
és
költségvetésből
-
13 -
A két évben kapott beruházási célú támogatások célszerűségének,
gazdaságosságának,
felhasználása
szabályszerűségének
meg-
itélése érdekében a vizsgálat kiterjedt a vállalat beruházási forrásokkal kapcsolatos tervezési és döntési gyakorlatára.
2.4. A fejlesztési forrásigények tervezése Megállapítható, hogy az MPV-nak 1991. közepéig nem volt olyan saját fejlesztési koncepciója, amelyre az 1990-1991. évi
be-
ruházási támogatás iránti igényét alapozhatta volna. Mind 1990. évi, mind az 1991. évi
külső
az
forrásból igényelt beruhá-
zási támogatás nagyságát a jogfolytonosan végzett tevékenységekre lat.
bázisszemléletű
Másfelől
megkötött
tervezéssei állapitotta meg a
válla-
determinálták ezt az összeget a korábbi években
szerződésekből
folyó elkötelezettségek is.
A "jogos fejlesztési igény" megitélése az alapító minisztériumnak is gondot okozott.
1990 októberében a
KHVM
totta" az MPV gazdálkodását. Bár a vizsgálatot letekbe
menő
"átvilágí-
vizsgálat végzésére a rendelkezésre álló
vidsége miatt nem volt
lehetősége,
rész-
végzőnek
idő
mégis olyan következtetés-
re jutottak, hogy a mintegy 72 %-os használhatósági fokú lóeszközérték éves beruházási
igénye
Ft-ban meghatározva túlzottnak
tűnik.
1991. éves beruházási
tervről
rö-
csaknem
1,9
ál-
milliárd
Hasonló mondható el
az
is.
Az állóeszközvagyon bruttó értéke az induló mérlegadatok szerint 9,65 milliárd Ft volt. Az Állami Számvevőszék! ellenőrzés
vizsgálati
szerint a beruházási összeg önmagában nem hogy megalapozottságuk fokáról
képet
tapasztalatai
minősithető.
lehessen
Ahhoz,
alkotni,
kell mutatni a Vállalat fejlesztési elgondolásait. A
be
vizsgá-
- 14 -
lat során áttekintett dokumentumokból egy állandó és nagyfokú külső
fejlesztési támogatásra építő, a szolgáltatás tárgyi környezetét, eszközeit hangsúlyozó fejlesztési törekvés bontakozott ki. A Vállalatnál 1990-91-ben általában hiányzott
a
fejlesztési
igények alátámasztása helyzetelemzésekkel, tartalékok rásával,
jövedelmezőségi,
gazdaságossági
számításokkal.
megelőzte
igények számszerüsítése több esetben
feltáAz
a helyzetelem-
zést.
2.5. A vállalati beruházási rend A Magyar Posta beruházási
rendjéről
szóló 1064/1987. MPK.
központi utasítás formálisan még a vizsgálat idején II. félévben
is
hatályban
volt.
Rendelkezései
nagyrészt elavultak, illetve a megváltozott
1992. azonban
körűlmények
zött nem alkalmazhatók. A Vállalat megkezdte ugyan a zási folyamat újraszabályozásának munkálatait, de
az
sz
kö-
beruháátfogó
beruházási szabályzat még nem készült el. Az utasítás pl. kimondja, hogy "Gazdaságossági számításokat a 200 millió Ft-ot meghaladó fejlesztési
költségű
beruházások-
ról kell készíteni". 1990-1991-ben az MPV beruházási célú kifizetéseinek (összesen 3,4 milliárd Ft-nak) több mint fele a 200 millió Ft-ot el nem érö fejlesztési
költségű
beruházásokra történt, tehát ezeknél
nem kellett számításokat végezni. Ennek ellenére döntésű
a
központi
épületberuházásoknál - értékhatárra tekintet nélkül -
arra törekedtek, hogy a legkisebb költség elve érvényesüljön, a.beruházási alapadatok elbírálásához azonban tualizált normák.
nincsenek
ak-
- 15 -
Nem határozták meg
egyértelműen
ki végezze
a
gazdaságossági
számításokat. A vállalati gyakorlat a beruházási döntési jogkörök tekintetében eltér
az
utasítástól,
de
a
alapokmányok jóváhagyásának jogköreit az SZMSZ
beruházási
már
újrasza-
bályozta. A központi beruházási számítógépes nyilvántartási rendszer szétválás óta nem
működik,
a
mert a számítástechnikai hálózat a
vagyonmegosztás során a MATÁV-hoz került. A beruházások
köz-
ponti nyilvántartásának nincs kialakult új rendszere. ellenőrzése
A postai beruházások megvalósításának az utasítással
egyezően
házást lebonyolító postaszervnél. gyakorlata sem tért el az zést, igy a beruházások
vezetői
- továbbra is A
ellenőrzését
feladat a beru-
helyszini
előirásoktól.
viszont ellenőrzések
Valamennyi
ellenőr
is a Vállalati
Ellenőr
zési Osztály irányitotta a vizsgált években, de a beruházások legfőbb
ellenőrző
Osztály volt.
szerve a Szolgálatfejlesztési és beruházási
(A beruházások
belső
ellenőrzésére
megállapításokat a támogatások felhasználásairól
vonatkozó szóló
rész
ismerteti.)
2.6. A támogatások felhasználása 2.6.1. Az 1990. évi támogatás- 1,3 milliárd Ft -felhasználása A MATÁV 1990. VIII.
16. és 1990. XII. 20.
között
125.992
ezer Ft híján-átutalta az MPV-nek az 1,3 milliárd Ft-ot. hiányzó összeget azért nem utalta
át,
mert
ennyi
volt
A az
1990-ben egymásnak kölcsönösen végzett beruházások elszámolásának egyenlege a MATÁV javára.
- 16 -
Az MPV a vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseknek
megfelelőerr
az 1.174.008 ezer Ft-ot mint véglegesen átvett pénzeszközt felhalmozott
vagyana
javára
elkönyvelte.
A
125.992
a
ezer
Ft-nak ugyancsak a felhalmozott vagyon javára egyéb növekedés címen
történő
lekönyvelése azonban nem volt alátámasztva
bi-
zonylattal. Az MPV 1990. évi 1,7 milliárd Ft
összegű
beruházásaihoz hasz-
nálta fel a támogatást. Az összeg felhasználására vonatkozóan csak annyi kötelem volt, hogy beruházásrakellett fordítani. ellenőrizte
Az összeg felhasználását eddig nem
a kormányzat.
A Posta Szolgáltatásfejlesztési és beruházási Osztálya lefoni kérésre- az 1,3 milliárd május !3-án küldött egy
egyszerű
azonban sem tartalmára,
sem
Ft
felhasználásáról
te1992.
kimutatást a KHVM-nek, ennek
megalapozottságára
vonatkozóan
visszajelzést nem kaptak. Az 1,3 milliárd Ft forrásainak
felhasználását,
szabályszerű
MPV Vállalati
valamint
a
beruházások
forrásfelhasználását 1990-ben sem az
Ellenőrzési,
sem Szolgáltatásfejlesztési és be-
ruházási, sem más osztálya nem vizsgálta.
2.6.2. Az 1991. évi támogatás -760 millió Ft - felhasználása Az !991. évi állami
költségvetésről
szóló 1990. évi CIV. tör-
vény a postai szolgáltatások fejlesztésére 760 irányozott
elő
millió
Ft-ot
"Vállalkozások felhalmozási támogatása"
címen
és 6. alcímen, a XVII. Pénzügyminisztérium fejezetben. Az 1991. évre szóló központi 1990
őszén
támogatási
történt. Az MPV ebben az
időben
igény
megtervezése
még nem
rendelke-
zett saját hosszabb távú fejlesztési koncepcióval, tehát egyszerű bázisszemléletű
tást igényelt.
tervezéssei 1,5-1,8 milliárd Ft támoga-
-
17 -
Az éves igényt a KHVM előirt tervezési formarendszerén belül témánként dokumentáltatta a Posta Vállalattal. Számítási háttérként vállalati forrás számításokat kat) és
teljeskörű
(jövedelmi
számításo-
vállalati beruházási információkat is kért
és kapott a Minisztérium. Ennél mélyebb számítási, elemzési
anyagot
azonban
az
készítés során a KHVM nem igényelt és nem is kapott a
elő
kívánt
beruházásokról. Utólag, 1991. júniusában-júliusában a osztálya hiányolta az 1991. évi
KHVM
kormányzati
kapott 760 millió Ft támogatási keretet jai
mellől
Fő
Fejlesztési beruházások
(a
projekt lap-
kitöltő)
is a megvalósíthatósági tanulmányokat,
a
részle-
ges, illetve teljeskörü gazdaságossági számításokat, a
költ-
ség-eredmény elemzéseket, egyéb gazdaságossági mutatók kidolgozását, felterjesztését. Az MPV válasza az elemzések helyett szöveges indoklásokat tartalmazott. Ezt a minisztériumban tudomásul vették, annak ellenére, hogy már a Vállalat
októberi
minisztériumi átvilágítása is említést tesz a beruházási tervekben
rejlő
tartalékokról.
A költségvetési törvényjavaslatban
szereplő
lés által jóváhagyott cél a hagyományos sokhoz kapcsolódó
gépjármű-
építési célú beruházások
Országgyű
és az
postai
szolgáltatá-
és egyéb halaszthatatlan, de
támogatása
volt
működőképesség
a
fenntartása érdekében. Ugyanakkor az MPV a
felhalmozott
gyona javára lekönyvelt 760 millió Ft felhalmozási teljes összegét beruházásokra számolta
el.
beruházások csak részben felelnek meg az elfogadott céloknak, mert 291 millió Ft-ot cióra forditott az MPV. Az eltérésért nem terheli
felelősség,
miatt - a szabályozás, a
nem
A
va-
támogatás
megvalósított
Országgyűlés
által
épületrekonstruk-
azonban
a
Vállalatot
mivel - a jogrend folytonos változása főhatósági
intézkedések és a
szírozási magatartás ellentmondásos volt.
finan-
-
18 -
A finanszírozó pénzintézet, az ÁFI a támogatási keret épületrekonstrukciós felhasználására -
bár
a
ilyen szempontból vizsgálta- nem tett tervezés
időszakában
- 1990.
Posta
észrevételt,
- még a
őszén
beruházásait
fogalmak
zása nem történt meg, és az egyes célok új rendszer besorolása sem volt 1991-ben több
részesülő
tisztászerinti
vizsgálat érintette részlege-
sen a beruházásokat. A Szolgáltatásfejlesztési és tásból
a
egyértelmű.
belső ellenőrzési
Osztály folyamatos
mert
célellenőrzést
beruházási
végzett az
állami
támoga-
ún. kormányzati beruházások
műszaki
teljesí-
tése és a beruházási pénzeszközök kezelése
tárgyában.
valamint az irányitószerv, a KHVM dokumentumai is
Ezek,
igazolják,
hogy az MPV-nél a fejlesztési forrásokat - köztük az állami támogatást - nem mindenkor hatékonyan használták fel. Példaként említhető a Rákoskeresztúr l. sz. Postahivatal, ahol a beruházási alapokmányt is módositani kellett, mert jelentős mértékben túllépték az előirányzott költségvetést. A költségvetés túllépését a Vezérigazgatóság későn tárta fel. Intézkedését a beruházó középfokú postaszerv nem hajtotta végre, nem gazdáikadta ki a pénzt. (Az állami támogatást használta fel saját pénze helyett.) A beruházás költségvetési előirányzatát azért nem tudták betartani, mert aberuházó olyan hibasorozatot követett el, ami nem volt korrigálható (a szerződést, a kiviteli tervet többször módosították, a fővállalkozót kihagyva az alvállalkozóval közvetlenül állapodtak meg és a fővállalkozó az ebből eredő fizetési kötelezettségeket nem vállalta el, stb.).
2.6.3. Az árbevétel-költség-eredmény alakulása A Magyar Posta Vállalat árbevétel-költség-eredmény legfőbb
mutatói a vizsgált
időszakban
a
következők:
alakulásának
- 19 -
tényadatok millió Ft-ban !990 !991 érték megosz l. érték megosz l. % %
Megnevezés Összes árbevétel
14.267
!00,0 %
20.238
100,0 %
Összes költség
14.210
99,6 %
18.629
92,0 %
!83
l. 3 %
l. 204
6,0 %
-126
-0,9 %
405
2,0 %
Összes ráfordítás Bruttó eredmény
A vállalat 1990. évi 126 millió Ft-os vesztesége 1991.
405 millió Ft-os nyereségre javult. A változás, bár gazdasági helyzetet jelez, nem
jelentős,
kedvezőbb
hiszen az 1991.
nyereség mindössze 2 %-a az árbevételnek. átlagában 10 %-os osztalékat hozó
évben évi
(Ez a vállalkozások
nyereségétől
még igen távol
áll. ) A jelzettek egyben mutatják, hogy az MPV vállalkozói,
üzleti
magatartásának, rugalmasságának növelése gazdaságilag
lehet-
séges. Még akkor is, ha az elfogadott, de hatályba nem lépett postatörvény szerint az alapellátás maradéktalan és az inflációt nem teljes mértékben
követő,
tos, szerény hatékonyság javítási kényszert
biztosítása
tehát
folyama-
jelentő
szolgál~
tatási árszabályozás érvényesül. 3. A hírlapterjesztési üzletág vesztesége A Magyar Posta Vállalatnál jelentős
hagyományosan A vállalat
a
hírlapterjesztési
üzletág.
hírlapterjesztésből
származó bevétele:
- 1990-ben
3,6
milliárd Ft,
- 1991-ben
4,6
milliárd Ft volt,
amely a teljes vállalati árbevétel %-a. A hirlapterjesztés ján valósul meg.
tevékenység
előfizetéses
25,5
%,
illetve
22,6
és árus terjesztés út-
- 20 -
megszűnt
A Posta korábbi hírlapterjesztési monopóliuma szabályok módositása következtében. létrehozott és azonban
működtetett
működik.
A
postai
kapacitások
A
korábbi
a jog-
évtizedekben
hirlapterjesztő
nagyságrendjét
hálózat
érzékelteti,
hogy a Hirlapkereskedelmi Igazgatóság árusítással kapcsolatos tevékenysége 19 megyei hirlapárus üzemen, 2700 ton és 12.500 postai és nem postai áruson meg. Az
előfizetéses
lapellátás a Hirlap
árusmegbízot-
keresztül és
valósul
Postaszállítási
Igazgatáságon 2700 Postahivatal és 10.500 kézbesi tő tevékenysége keretében történik. A terjesztőhálózattal
MPV
tehát
országosan
rendelkezik.
A terjesztési eredmények a
következők
voltak:
1990.év milliárd
Terjesztésre
1991. év
index
milliárd
index
db
(előző
1 ,2
0,99
1,1
1 ' 1
0,97
1 '
o' o'
7
0,95
0,6
0,88
4
0,99
0,4
0,88
évhez)
(előző
db
évhez)
átvett
példányszám
Értékesített
kiépitett
0,91
p é l -
dányszám
o
o
J
8 8
Ebből: előfizetői
árusítás i
A MPV-nál 1990-92. években 1,5 milliárd Ft olyan hirlap- terjesztési veszteség keletkezett, amely a tevékenység üzemeltetésének nem volt
szükségszerűen
velejárója. E
témával
ezért
foglalkozik a jelentés részletesebben. 3.1. A hírlapterjesztési veszteségek okai A veszteségeket a jogi rendezetlenség, a posta gyors
válto-
zásokra való postai felkészületlensége és munkavégzési hibái okozták. Az okok egymással szarosan összefüggtek, hatottak.
együttesen
- 21 -
E veszteségek megítélése során nem hagyható
figyelmen
az, hogy a sok évtizeden keresztül kialakított zott rendszert felborította a
jogszabályok
és
kívül
szabályo-
összehangolatlan
megváltoztatása. Felaprozódótt a külsö, kiadói környezet, hatalmassá duzzadt a hírlapterjesztési feladat.
Az
érintett
több tízezer postai dolgozó képtelen volt megszakott gyakorlatától
következő
és
szokásait, gondolkodásmódját
szakmai megvál-
toztatni. A
hírlapterjesztéssel
kapcsolatosan
elszámolt
veszteség
összege 1990-1992. években összesen 1, 5 milliárd Ft volt
100 %.
E veszteség megoszlott a felmerülés helye szerint: HPI HIRKER többi igazgatóság
l. o mi lliárd Ft 0,2 mi ll iárd Ft 0,3 milliárd Ft
68 % !4 % !8 %
0,7 mi ll iárd Ft 0,3 mi ll iárd Ft 0,5 mi lliárd Ft
47 % !8 % 35 %
a veszteség tipusa szerint: Hitelezési veszteség Rendszerbeli veszteség Eseti veszteség
Hitelezési veszteségen értendők a behajthatatlanná vált kiadói tartozások, rendszerbeli veszteségek a példányszám-eltérések, laphiányok, eseti veszteségek a remittenda feldolgozási problémák, az igénytési és a expediálási hibák. A Postán belüli nagyságrendek érzékelése érdekében ismertetni kell, hogy a veszteségek az 1990-92. évek együttes vételének -
hirlapbe-
15 milliárd Ft-nak - összesen mintegy 8 %-át tet-
ték ki. A Magyar Posta teljes árbevételéhez viszonyítva pedig 2 %-os arányt mutatnak. A Posta üzletbevételének 23 %-át lenti a hirlapterjesztés, amely
élőmunka
igényes,
időhöz
jekö-
tött (napilapot reggel kell kézbesíteni) szolgáltatás. A Posta
önerőből
fedezte veszteségét. Erre fedezetet megnövekedett
"egyéb" árbevétele nyújtott.
- 22 -
Az eseti veszteségek között szerepel
a
HPI
által
fizetett
64,8 millió Ft bírság és késedelmi kamat késedelmes fizetések miatt. Önrevizíó eredményt javító végeredménye 35
millió
Ft
(kárcsökkenés), elmaradt haszon a meg nem valósult postai jutalék 233 millió Ft-ban. Így a valós veszteség: 1,3 milliárd Ft. A veszteségek évek szerinti megoszlása azt mutatja, hogy azok 1991-ben voltak a legnagyobbak, és
nem
sokkal
kevesebb
az
1992. évi. A hírlapterjesztés ellátásához szükséges nőtt
1990-91~ben.
Ezt jelzi
a
forgótőke
tevékenység
1990. március és 1992. február között
lekötés is
finanszírozására
rendelkezésre
tartott
és igénybe vett folyószámlahitel, amelynek kamata - 1990-ben 40 millió Ft, - 1991-ben 83 millió Ft volt. Mintegy 1,1 milliárd Ft-ra tött
forgótőketöbblet
tehető
az 1990.
I. félévében lekö-
a hírlap remittenda és hírlaptartozások
miatt. 3.1.1. A veszteség szabályozási okai A jogszabályalkotás 1990-ben nem volt összehangolt, mert amikor az 58/!989.
(VI.15.) MT sz. rendelet megszüntette a
saj-
tókiadásban az engedélykérési kötelezettséget, még majd
más-
fél évig, !990. december l-jéig hatályban maradt (XI. ll.) KpM rendelet, amely a Posta által
a
11/1976.
terjesztésre
át-
vett sajtótermékek átvételkori kifizetését rendelte. Ez módot adott egyes kiadóknak arra, hogy a Postával finanszíroztassák eladhatatlan sajtótermékeiket, amelyre saját vagyonuk sem nyújtott fedezetet. Következményként a és mennyiség megsokszorozódott, a kiadók remittendákért nem fizettek,
megszűntek,
remittenda (legtöbbje
felszámolták
egésze arány Kft) őket.
a
- 23 -
hírlapterjesztési veszteségek jogi szabályozással okai két időszakra oszlanak és több jogszabályhoz kötődnek A
összefüggő
1990. december l-ig tartó időszak, amelyben a 11/1976. (XI. ll.) KpM sz. rendelet szerint, gyakorlatilag teljeskörű szerződéskötési kötelezettség terhelte a Posta Vállalatot majd az 1990. december l-jétől a 96/1990.(XI.27.) Karm. rendelet szűkebb körben az előfizetés alapján való lapterjesztésre - ír elő szerződéskötési kötelezettséget. A sajtókiadást liberalizáló 58/1989.
(VI. 15.) MT rendelet megjelenése előtti időszakban a postai lapterjesztésta lapféleségek alacsony száma (320), alacsonyan meghatározott remittenda (5-10%), lapok magas példányszáma és a kereskedelmi jelleg hiánya jellemezte. A jogszabály megjelenését követően a Posta Vállalattal szerződéses kapcsolatban álló kiadók száma 1988. júniusától 1990. év végéig 147-ről 527-re nőtt, a terjesztett lapféleségek száma pedig 970-re emelkedett. Súlyos helyzetet teremtett a vállalat számára a 11/1976. (XI. ll.) KpM sz. rendelet által meghatározott szerződéskötési kényszer, amely az ismertetett piaci változásokat követően is még egy évig hatályban volt. Ugyanis a Postának meg kellett finanszíroznia egyes kiadók hírlapkiadó tevékenységét és a behajthatatlan követelések jelentős része a magánszférába (Kft-kbe) került.
A Posta a jogi szabályozás
kedvezőtlen
vállalati
hatásainak
elhárítására már 1990. áprilisában intézkedéseket kezdeményezett a kormányzati szerveknél. Kértea
11/1976. (XI. ll.)
KPM
rendelet hatályon kívül helyezését. A rendeletet azonban csak 1990. december l-jével helyezték hatályon kívül és hírlapterjesztésről
tatás
és a vezeték nélküli távközlési
engedélyezéséről
ekkor lépett hatályba.
szóló 96/1990.
(XI. 27.) Korm.
a
postai szaigálrendelet
- 24 -
Megjegyzendő,
hogy az előfizetéses lapok esetében a szerződéskötési kényszert az új jogszabály is fenntartotta. Kezdeményezték azonban egyes lapkiadók az előfi zetők saját szervezésű gyűjtését is. A Posta a nem általa gyűjtött előfizetéses lapokat a címzetthez az egyesített postai küldeményekkel együtt juttatja el. Ez azt jelenti, hogy nem mindig reggel, hanem a nap folyamán kézbesítik a hírlapot.
3.1.2. A veszteségek keletkezésének
okai
belső
és
a
rende-
zést szolgáló intézkedések A Posta számos esetben nem élt a kiadandó (terjesztésre átveendő)
példányszám
ll 11976.
mérséklés
jogi
amit
lehetőségével,
(XL ll.) KPM rendelet 6. §(l) bekezdése és a
a
4.
§
biztosított. A Posta vezetése a hirlapterjesztés javítása érdekében
szer-
vezeti változtatásokat hajtott végre. A jogi szabályozás okozta felé
történő
hátrányok
illetékes
jelzése mellett a vállalat
minisztérium
különböző
belső
in-
tézkedéseket tett: szervezeti változtatással 1991. január lasztotta a
hírlapelőfizetés
l-jével
szétvá-
és árusítás rendszerét;
- technológiai és elszámolási változtatásokat tett a
remit-
tenda feldolgozásában; -
kintlévőségek
sokat
megszüntetése érdekében
kezdeményezett,
illetve
peres
egyeztető
útra
tárgyalá-
terelte
az
ügyeket; - a 11/1976. KPM rendelet hatályon kívül helyezését kidolgozta a MPV Lapterjesztési Vállalkozási
követően
Feltételeit,
amelyet nyilatkozataszerint a kiadókkal évente egyeztet; - a lapeltérésekben közreható hírlapeltulajdonítások megakadályozására rendszeres vizsgálatokat végeznek.
- 25 -
Mindezen intézkedések azonban - a vállalati
belső
ellenőrzés
által is feltárt hiányosságokkal összefüggésben - nem kellően
voltak
időszakban.
hatékonyak a vizsgált
Az 1032/1990. Vezérigazgatói utasítás volt hivatva azt az ellentmondást, amely az 1990. dec.
feloldani
l-ig hatályban volt
11/1976. KPM rendeletben foglalt kötelezettségek és
a
posta
gazdasági érdekei között fennállt. A Vezérigazgatói
utasítás
ellentmondott a miniszteri rendeletnek, amely rendelet gazdasági károkat okozott a Postának hatályon Ez szabálytalan volt, de gazdaságilag
kívül
kárenyhítő.
A hivatkozott vezérigazgatói utasítás pénzügyi havonta a tényleges értékesítésnek írt
elő,
előlegkifizetésre
helyezéséig.
kiegyenlítést
megfelelően,
vagy
utólag
csak egészen kivételesen (bár
nem
volt megfogalmazva, hogy ez mit jelent) kerülhetett sor. Az igazgatóságok ezen utasításnak nem minden
esetben
tettek
eleget: -
eltérő
feltételekkel,
előleggel,
fix
szerződ
átvétellel
tek, - általában
a
szállítólevél
tartalmának
ismerete
nélkül
eszközöltek kifizetéseket, - túlfizették a kiadókat, -
nyomásra és meg nem értésre
külső
vagy késve sikerült megvalósítani a
visszavezethetőerr
tartozások
beszámítását, az egyeztetések postai valós felelő
Büntető
nem,
kölcsönös
érdeknek
meg-
lezárását.
feljelentést postai
károkozás
vélelme
alapján
személlyel kapcsolatban eszközöltek. A nyomozást a megtagadta.
A
Postán
belül
megállapítást
visszaélések csak abban az esetben lehettek
nyert, volna
egy
rendőrség
hogy
a
feltárha-
- 26 -
tók, ha a folyamatokban
tevőlegesen résztvevők,
az igazgatók-
nak, vagy a vezérigazgatóság illetékeseinek jelentették egyidejűleg
na, a manipulációkra kapott utasításokat
vol-
megta-
gádva. A Posta a rendszerbeli hibák megszüntetésére szervezeti, szekésőb
mélyi intézkedéseket tett, ezek hatása azonban csak a biekben lesz
értékelhető.
4. A Posta befektetéseinek hozama (Postabank, Alapítványok) időszakra
A MPV befektetéseit a vizsgált
Providencia
Rt,
vonatkozóan az aláb-
bi adatok szemléltetik: Befektetett eszközök alakulása: mi ll i ó Ft-ban Megnevezés
Ny i t ó
1990. év
1991.
év
1991/Nyitó %
Belektetett eszközök
738
895
1.086
147
650
805
967
149
88
91
119
136
Ebből:
-
részvény vagyoni
tét
Befektetett Saját
be-
G T-ben eszköz
vagyon
%
8,23
8,63
7,58
A befektetések eddig nem hozták a kívánt eredményt. A tervhez képest csak az 1991. évi befektetések
után
osztaléknál volt lemaradás, de az osztalék átlagos bankkamat alatt volt.
1992-ben aránya
kapott
végig
az
- 27 -
A MPV összes vállalkozásába kihelyezett
vagyon
után
kapott
osztalék és az átlagos bankkamat alakulása %-ban Megnevezés
Átlagos
Osztalék
1990. év 1991. év
bankk~mat
23*
15,73 8,31
zs*
(*MNB-től kapott információ alapján)
A MPV
legjelentősebb
tőkekihelyezése
tént. Ez a befektetés hosszabb távon
a Postabank Rt.-be megfelelő
tör-
hozadékat biz-
tosíthat. A Postabank-i befektetés és előtérbe
banki
került a postazsíró
számlán keresztül
történő
szolgáltatás
átfutó
elemzésénél
elszámolások
kezelésének - minél
önálló beveze-
előbbi
tésének szÜkségessége. Ez jó kapcsalódást biztosithat a bankzsíróhoz. Az átutalási rendszer jelenleg nem ellenőrzési,
visszacsatolási
zárt,
kikerült
rendszeréből.
A
a
Posta
szolgáltatás
színvonalának emelése, ezáltal a megbízói kör megtartása dekében (nyereséges üzletág) szükséges a rendszer
ér-
fejleszté-
se. A zárt feldolgozási és
ellenőrzési
körből
kikerült
pénzfor-
galmi szolgáltatások megtartásának (visszanyerésének) sági alapját, a szakasitott
pénzintézeti
hatja, amely gyakorlatilag számlavezetési
státusz
gazda-
biztosít-
jogosultságot
je-
lent. Az ügyfelek számlavezetési megbízásainak, átutalásainak jesítése, a számlák közötti készpénzmentes forgalom lítása jó színvonalon csak érhető
el.
a
zsírórendszer
tel-
lebonyo-
üzemeltetésével
- 28 -
A bevitt vagyonból a Postabank Rt. 80 Rt.
%-ban,
a
Providencia
10 %-ban részesedik, tehát az összes befektetés 90 %-a
a
két egységnél található. Három Kft.-ben van említésre érdemes vagyon, amelyek összesen 9 %-ot képviselnek a
befektetésekből.
A fennmaradó ll társaságban mindössze a
tőke
befektetett
%-a van elhelyezve. Ezek l millió Ft körüli betéteket
l
jelen-
tenek egységenként.
4.1. Postabank Rt., Providencia Rt. A MPV postahivatali infrastruktúrájára épült a Postabank és részben a Providencia Rt.
lakossági tevékenységének
Rt. háló-
zata is. Emiatt, valamint a MPV a két társaságban elhelyezett jelentős
tökéjének hozadéka miatt a vagyongyarapítás és vesz-
teségtényezők
feltárása szempontjából a társaságok
kiemelten
kezelendők.
Postabank Rt. A Postabank-i üzletrész a Vállalat
legjelentősebb
ilyen
nyú befektetése. Az önálló pénzintézet létrehozását
a
iráPosta
már az 1980-as évek elején kezdeményezte. Az
1988-ban
megalakult
Postabank
Rt.
alaptökéjének
%-ával rendelkezett a Posta. Ennek összetétele 200 millió épület és 400 millió Ft A
többlépcsős
alaptőke
Ft
pénztőke.
emelést a Posta nem tudta követni. Je-
lenleg 850 millió Ft-os tökéjével 22 %-os vagyonrésszel delkezik.
26,9
ren-
- 29 -
A jelenleg folyó
alaptőke
emelés
(amelyből
következtében
Posta forráshiány miatt nem kíván részvényt jegyezni), a
a MPV
részesedése 12-13 %-ra is lecsökkenhet. E
tőkearány-csökkenés kedvezőtlenül
befolyásolhatja a
Postát
abban, hogy tulajdonosi jogainak érvényesítésén keresztül minél jobb munkajövedék megállapodásokat kössön a Postabankkal. A hozadéknál jóval fontosabb a banki szolgáltatásokért kapott ellenérték üzleti alapon
történő
A Postabanktól szolgáltatásai
meghatározása.
ellenértékeként
éves
szinten
jelenleg kb. 1 milliárd Ft-ot kap a Posta, ezen tevékenységének
jövedelmezősége
jó.
A Postabank jellemzően a Posta hálózatán keresztül végzi lakossági tevékenységét, igy a hálózat kifejlesztésére az indulás éveiben kisebb erőforrást kellett bevonni. Ez a tény túl a Postabank hitelkihelyezési kamatnyereségén, nagyobb osztalék kifizetését tette lehetövé. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a bankok részére a legdrágább forrás a lakossági, apró tételekben, sok művelettel begyűjtött, rövid futamidejű betétállomány, amelynek kihelyezése csak rövidtávú üzletekbe lehetséges. A Postabank az MPV műveleteihez
mú aktiv
csak
tevékenységének
passziv
tudja igénybe venni. A magasabb jövedelemtartal-
műveletek
tai hálózat
hálózatát
(hitelkihelyezés, stb.) végzése már a pos-
közvetítő
képességénél nagyobb szaktudású bankári
munkát igényel, ezért ez a postahivatalokban
nem
végezhető.
Erre a tevékenységre önálló hálózatot kellett kialakítani.
A kifizetett osztalék 1990-ig
emelkedő
A fizetett osztalékhányad
évi befektetés után 1988. 1989. 1990. 1991.
mértéket mutatott. %-ban osztalék 12 15
20 10
- 30 -
Az 1991. évi befektetés után is a Postabanknál, de a kockázati
megfelelő tőke
nyereség
emelése és
képződött
egyéb
üzleti
megfontolások alapján a részvényesek alacsonyabb osztalék kifizetésében egyeztek meg. Az 1991. évi befektetés után a Posta
szereplő
tervében
110
millió Ft-ból 85 millió Ft realizálódott. A Posta Postabankkal kötött
szerződéseinek
üzleti
nem mutatnak eltérést az OTP-vel kötött azonos
kondicíói
konstrukciÓJÚ
szerződésektől.
A MPV Postabank-i befektetése az eddigi véve az állami vagyon gyarapítása és
működést
megőrzése
figyelembe
szempontjából
nem kifogásolható. Providencia Rt. A MPV második
legjelentősebb tőkekihelyezése.
A jegyzett
150 millió Ft, amelynek teljesítése több részletben
tőke
történt,
1990-ben 35 millió Ft, 1991-ben pedig 37 millió Ft. Eddigi
működése
során osztalékat nem termelt. A befektetések-
nek jelenleg a dolgozók anyagi van
jelentősége.
A
ösztönzése
befektetés
(jutaléka)
célszerűsége,
jelenleg - a Posta szempontjából - még nem
miatt
hasznossága
minősíthető.
A kis befektetések A kis befektetések közül
PKI
Hírközlési
Kutató-Fejlesztési
Kft., a HÍRÉP Postai és Távköztési Építőipari Kft. és a
Pos-
tekinthetők
üzle-
tai és Távköztési Szociális Ellátó Kft. nem
ti befektetéseknek. Ezek a Posta által korábban végzett kutatási, építési és szociális tevékenységet látják el. Osztalék-
-
31 -
ra e társaságoktól a Posta általában nem számíthat. Ezen jelentősége
fektetéseknek a szükségszerűen
abban lehet, ha az
be-
egyébként
is
ellátandó tevékenységeket az új szervezetek az
anyavállalatnál olcsóbban tudják végezni. Az
előzőekben
említetteken kívüli befektetések kiadói profil-
ra jöttek létre. Néhány
kivételtől
eltekintve ezek eddig osz-
talékot nem produkáltak. A hírlap kiadói befektetésekbe (7
kiadóvállalatba
Ft) a Posta azért szállt be, mert így
látta
8
millió
biztosítottnak,
hogy a hírlapterjesztési üzletágból továbbra is
nagy
résza-
rányt tud megtartani. Időközben
kiderült, hogy hálózati adottságai révén
egyébként is
elsősorban
a
kiadók
rajta keresztül értékesítenek, a
kis
haszon miatt értelmetlen e befektetési forma. A versenysemlegesség szempontjait figyelembe
véve
a
vállalati befektetések több kárt okoznak a MPV-nek,
kiadói mint
onnan várható esetleges hozadék. A kiadói részesedések zatos értékesítésére
időközben
a
Postánál
határozat
az
fokoszüle-
tett.
Alapítványok A MPV 8 alapítványának a vizsgált nem adott át, folyó
működési
időszakban
támogatásban
vagyoni
eszközt
részesített
1990.
évben 6 db, 1991. évben pedig 7 db alapítványt. Összesen 1990-ben 1991-ben alapítványoknak.
84.4 millió Ft-ot, 97.5 millió Ft-ot folyósított
a
Posta
- 32 -
Az alapítványok kultúrális, sport és szociális célokat szalgálnak (pl. a Posta múzeumi, zenei és a sport alapítvány). Az alapítványoknak átutalt támogatásoknak kismértékű hatása volt az MPV vagyonára.
5. A Posta
elsődleges
közszolgáltató tevékenységeiben hasznosuló
vagyon A szolgáltatások eljárási rendjét jogszabályok és az MPV belső
utasításai, szabályzatai pontosan
rögzítik.
A
vizsgálat
nem tapasztalt jogszabály ellenes, vagy szabályzatba, utasításba az MPV
ütköző
belső
eljárást. Ezzel szemben a
szabályozási anyagai
több
illetve
jogszabályok
kedvezőtlen
esetben
módon rendezik a szolgáltatások eljárásait a lakosság ra.
és
számá-
Korszerűsítésük sürgető.
Az MPV szolgáltatásainak alakulásáról tájékozódik,
s így erőforrások közvetve az ezt szolgáló hasznosulását ún. "minőségi mutatók" alkalmazásával minősíti. E mutatók alapján félévenként összesített kimutatás készül a lényeges postai szolgáltatásokról. Azonban a
minőségi
mutatók alapján készült
összesítőkben
hi-
bák és hiányosságak mutatkoztak. Továbbá lényegesen rontja
e
mutatók gyakorlati hasznosíthatóságát, hogy kidolgozásuk hiányos, illetve hibás volt. Elkészítésük olyan
1990.
évben
meghaladta a 2 millió Ft-ot -
jelentős
költséget
amelynek hasznosulása nem volt
követhető
a szolgáltatás
job-
jól kialakított rendszer
van.
igényelt,
bításában. A szolgáltatások
ellenőrzésére
Egyrészt a postahivatalok, illetve
postaigazgatóságok
rend-
szeres önbeszámolói tájékoztatnak a szolgáltatások alakulásáról, másrészt a Vezérigazgatóság
két
szervezeti
egységének
- 33 -
munkaterv szerinti feladata helyszini
végzése
ellenőrzések
postaigazgatóságoknál, valamint az adott
postaigazgatásághoz
tartozó postahivatalok közül kiválasztott egységeknél. szemben a vezérigazgatósági
a
ellenőrzések
jelentései
Ezzel
jellemző
en rövid, számszaki kimutatások alapján tájékoztatnak a szolgáltatások alakulásáról. A feltárt hibák és hiányosságok szöveges ismertetése, azok okainak
és következményeinek
ges kifejtése rendszerint kimaradt az
szöve-
jelentések-
ellenőrzési
ből.
A vagyon sajátos változata az emberi jelentősége
MPV-nál különös tában
előirt
erőforrás,
amelynek
létesítő
van. Az MPV a
az
határoza-
postai szolgáltatások teljesítéséhez korábban
a Magyar Postánál - alkalmazott létszámot megkapta lásakor. A továbbiakban a konkrét szakterületen
megalakués
időben
szükséges létszámot normaszámítással határozták meg. A hozzáértő
létszámmeghatározás, valamint a
különböző
formában
szinten rendszeresitett képzési rendszer ellenére a
és
szolgál-
tatásban mutatkozott hibáknak és hiányosságoknak egy része nem
kielégitő
problémák nem
szakember-állomány elsődlegeserr
jelentős mértékű
következett
létszámhiányból adódtak,
fluktuáció miatt (pl. a
lamint a postahivatalokban és munkafegyelem
miatt
elégtelenségéből
be.
A
hanem
kézbesitőknél),
megnyilvánuló
a a
va-
munkaszervezettség
következtek.
A postai szolgáltatások lényegében teljeskörüen és folyamatosan teljesültek az MPV megalakulásától. Az MPV közszolgáltató tevékenysége ellátásához rendelkezett a szükséges tárgyi vagyonnal és létszámmal. A közszolgáltatások ellátásának volt be.
minősége
kielégitő.
az
Ez több
ellenőrzött tényező
időszakban
nem
mindenütt
együttes hatására következett
-
34 -
A lakosság által jelzett hibák és postai szolgáltatásokat, azok jogszabályok és a postai jellegéből
adódtak,
hiányosságok
eljárási
szabályzatok
továbbá
a
rendjét nem
vezethetők
a
meghatározó
"lakosság-barát"
postahivatalok
mutatkozó személyi, tárgyi, szervezettségi és hiányosságokra
többnyire
egy
részénél
munkamorálbeli
vissza.
A szolgáltatással kapcsolatos panaszok döntő többsége a kézbesítés hiányosságaira vonatkozik. Közönséges levélpostai küldemények és késedelmes kézbesítéséből származó károkért az MPV semmilyen kártérítési felelősséggel nem tartozik; ajánlott küldemények elvesztése esetén pedig a bizonyitott kártól független összeget térit, amely messze elmarad az aktuális árviszonyoktól. Az expressz küldemények soronkivüli kézbesitése nem mindig teljesül; a táviratok kézbesitése esetlegesen teljesül az előírt határidőn belül; a "sürgős" és "éjszakai kézbesítéssel" feladott táviratok kézbesítése is fennakadásokkal teljesül.
A postahivatalokban a felvételi munkahelyeken gyakori a tíz percet meghaladó várakozási idő; a postaalkalmazottak szakmai és viselkedési szintje nem mindig kielégitő.
Tekintve, hogy a
teljesítendő
ellátási mutatókra,
szolgálta-
tási követelményekre (például hol kell és milyen hivatalt ködtetni), előírás,
minőségi
követelményekre
ezért viszonyitani csak a
rábbi szinthez lehet. A változó
nincs
belső
külső
egzakt
törvényi
szabályokhoz, a
hasznositása
szintjéről,
ko-
gazdálkodási feltételek
pedig megnehezítik, hogy a vagyon, szolgáltatás érdekében ködő
mű
mű
hatékonyságáról nyilatkozni le-
hessen. Mindezt figyelembevéve az ellenőrzés alapján annyi rögzíthető, hogy a postán a szolgáltatás színvonala nem emelkedett, néhány területen pedig kismértékben csökkent.
- 35 -
A szolgáltatások
-
időnként
szűkítése
szünetel a
konkrét esetben azt jelenti, hogy
kézbesítő
szolgálat, következménye
az,
hogy a településen, városrészben, kerületben, a lakosság és közületek nem jutnak hozzá a postai szolgáltatásokhoz; -
szűkítik
a posta meghirdetett (díjban megfizettetett)
ron kivüli
kézbesítő
"so-
szolgálatát".
Ma még kivételes egyedi példaként említhető, hogy Mező gyán-Nagyanté kistelepülésen a postahivatalt bezárták. Helyette a szomszéd községből "Külterületi kezelő" naponta l óránál rövidebb ideig tartózkodik a "támponton" (jellemzően a postaláda melletti vegyesboltban). Ezt a fajta "ellátást" az MPV azonosnak ítéli és tünteti fel a korábbi postahivatal által nyújtott egésznapi szolgál tatásokkal. Megjegyzendő, a "kül terület i kezelő" nem végez takarékpénztári szolgáltatásokat. A jelenségek annak veszélyére utalnak, hogy az
MPV
"gazdál-
kodói" magatartása kiteljesedésének velejárója és a
hivatko-
zás alapja lehet a gazdaságosság kényszere a
lakossági
igé-
nyekkel szemben és a szervezet számára gazdaságtalan szolgáltatások mérséklése. Ugyanis az MPV már ma is a kényszerintézkedések és hibák indoklásakor a gazdasági problémákra a szabályi és postaszabályzati
előírásokra,
a
foglalkoztatási
adottságokra hivatkozik. Ezek csak részben fogadhaták (jog)szabályok
korszerűsítése elsősorban
jog-
szándék
el.
A
kérdése.
A
tapasztalatok pedig jelzik, hogy a jogszabályokban és a posta szolgáltatási eljárásokban megtalálhatók azok a kompromisszumos megoldások, amelyek az
MPV
gazdaságossági
mellett a lakosság postaszolgáltatással szembeni kielégítik.
célkitűzései
igényét
is
-
36 -
II.
Következtetések és ajánlások
A Vállalat alapításkor megkapta azt a vagyont, amit korábban ugyanezen tevékenységi kör ellátásához lentős
működtetett.
A vagyon je-
része tárgyi vagyon volt, amely a Posta országos
tának infrastruktúrájában testesült meg. A
hálóza-
tapasztalatok
alap-
ján az a benyomás, hogy hasznositása szinvonalában érdemi tozás nem következett
be.
A
pénzvagyon
beruházásra
1990. évi 1,3 milliárd Ft-nyi részéhez 8 havi
vál-
szolgáló
késedelemmel
tott hozzá a MATÁV-tól miniszteri utasításra. Ez a helyzet att következett be, hogy a Posta szervezetének (három
pontosította
létesítő
határozat
alapító
vállalat-
minisztérium egyidőben.
kiadásával
1990. évben likividitási zavarai voltak az MPV-nek.
juami-
ra) szétválasztásáról szóló MT határozat a pénz átadásának pontját nem határozta meg, és azt az
is
idő
sem
Emiatt
1991-ben
a
pénzügyi helyzet konszolidálódott. Általános tapasztalat az, hogy az MPV a szétválást követően ködőképes
vol t, lakossági és közüle t i szolgál tatása i t ellátta.
A rendelkezésre állt vagyoni
javak
fontos kiemelni, hogy az MPV folyó negyedévétől
gondokkal - 1990. IV.
A Vállalat kifelé - a jogszabályi
hasznosítása
működése-
vagyoni feltételeket a
törekvésből
és egyben
illetően
szempontjából
a jelzett átmeneti
biztositott volt. előírásokat
következetesen törekedett arra, hogy a Ebből
mű
mindenkor betaríva
működéséhez
szükséges
érdekeit maximálisan érvényesítse.
azonban hiányzott az alátámasztó, mélyreható
előretekintő
helyzetelemzés
színvonalát, mind azok vagyoni
mind
a
tevékenységeinek
megalapozottságát
tekintve.
Ez
- 37 -
megnyilvánul az 1991. évben
készült
fejlesztési
koncepcióban,
valarnint abban, hogy a Vállalat nem rendelkezik aktuális
közép-
távú gazdasági koncepcióval. Az MPV
jövőbeni
rnűködése
szempontjából fontos kiemelni,
Posta által 1991. májusában készített Postaforgalmi fejlesztési Koncepció egy
részről
a
oldalról olyan
beruházási
gazdálkodásából nem házási az
rnértékekről
forrásokkal
képezhetők.
szűkítését
Ezekről
hivatkozva,
számol,
a
Szakágazat-
postaszolgálat
fogalmazza meg, gazdaságossági követelményekre
hogy
más
amelyek
saját
a központi állami
beru-
az éves állami költségvetési
tervekben
dönt
Országgyűlés.
Az MPV által szükségesnek vélt állami támogatások rnértéke szaros összefüggésben van azzal, hogy az MPV befelé a rejlő
re, az abban zetesen
kellő
Célszerű
működő
szervezet-
tartalékok feltárására nem fordított követke-
figyelmet.
lenne arra törekedni, hogy a rnegszerzett vagyon, vagyo-
ni támogatás
lehető
leghatékonyabb
felhasználásának
rendszere
biztosított legyen. A tárgyi- és pénzvagyonon előd
túlmenően
az MPV foglalkoztatja a jog-
vállalat személyi állományának mintegy
felét.
A
személyi
állománynak kialakult munkakultúrát kell megtestesítenie. Az MPV önálló
rnűködésének
vizsgált két és fél éve alatt a képzett
kernber-gárda képes volt - nagyobb zavarok nélkül - a
rnélyreható
szervezeti változások mellett is ellátni feladatát. A és közületi
igénybevevőkkel
közvetlenül
érintkező
sza-
lakossági
postai
dolgo-
zók körében azonban számosan csak egy munkafolyamatra vannak kiképezve. A korábbi komplex (postasegédtiszti, postatisztil den rnunkafolyarnat elvégzésére száma rövid
időn
belül nem
tuáció gátolja meg.
kiterjedő
növelhető.
képesítéssel
Ezt a gyors
min-
rendelkezők
Iétszám-fluk-
-
38 -
jogelődje
Az MPV rendelkezett az induláskor tett - több mint 500 se nem
fejeződött
-belső
rendszeresí-
utasítással, amelynek korszerüsíté-
be. A szabályzatok korszerüsítése azt
szolgálja, hogy összhangba hozza a postaszabályzati
által
előírásokat.
hatályos
a
célt
jogszabályokkal
a
Más oldalról a szabályozott munka-
rendben a szemlék és a felügyeleti
ellenőrzések
lehetőséget
több
adnak a szolgáltatások teljesítésének jobbítására, mint amennyivel eddig éltek. Az
ellenőrzés
következő
megállapításai alapján néhány fontos
kérdésben
a
tehetők.
ajánlások
Az Állami Számvevőszék Elnöke a feltárt
hibák
és
hiányosságak
megszüntetése, valamint a munka javítása érdekében a
következő
ket ajánlja. A Kormányzat és kiemelten a KHVM részére: a) a postatörvény
mielőbbi
hatályba léptetése kezdeményezését;
b) Az állami beruházási támogatási
jogszabályok
szakaszos
tályon kivül helyezése, módosítása következtében a tásban az
előállott
jogalkalmazási zavarok elkerülése
előkészületben
lévő
rendelet
mielőbbi
ha-
végrehajérdekében
kiadását, ezen belül
gondoskodva: -az állami támogatás dokumentálási
elnyerésének
feltételeiről,
eljárási,
rendjéről;
- az odaitélt támogatás felhasználása során; =a pénzintézet (ÁFI) jogairól és kötelezettségeiről; = a felhasználó
részéről
kötelező
eljárásról és annak doku-
mentálásáról; = az
állami
költségvetés
mellékletét
anyagban meghatározott támogatási cél és
erről,
valamint az odaitélt
képező
számítási
kötelező érvényéről
összegről
szóló értesítés-
- 39 -
re kötelezett államigazgatási szerv a felhasználóval és
amely
megjelöléséről,
finanszirozóval
hivatalból
köteles a felhasználható összeget és az
közölni
Országgyűlés
ál-
tal elfogadott célt.
a Magyar Posta Vállalat a)
Belső
Szabályzatai
vezetése
részére:
korszerűsitésének
felgyorsitását,
és
belső
lenlegi szervezetére igazitva a munkafolyamatba épitett eilenőrzés összefüggő
rendszerének javitását.
b) A hirlapterjesztési veszteségek csökkentése, az tásból származó károk drasztikus mérséklése kony,
belső
je-
eltulajdoni-
érdekében
haté-
intézkedések kezdeményezését.
c) Megvalósitható
mérhető
hatékonysági intézkedések tételét
nak érdekében, hogy az önköltség tipusú árakban csak a ban szükséges és indokolt ráforditások
megtéritését
anvaló-
kelljen
érvényesiteni: =
a megtakaritások úgy valósuljanak meg, hogy a
szolgáltatás
ára elfogadható legyen és a szolgáltatások szinvonalát megőrizzék;
= a különféle ráforditások
belső,
sén alapuló intézkedésekkel ezek
átfogó, a
széleskörű
veszteségek
elemzémérhetően
csökkenjenek.
d) A vállalat likviditásának javitása érdekében egységes ditási terv készitesének
előirása
megfontolását a
gatóságok számára és annak vezérigazgatósági zését.
szintű
likvi-
Postaigazellenőr
-
e) Annak érdekében, hogy a
40 -
meglévő
vagyon és a
megszerzett
ál-
lami támogatás leghatékonyabb felhasználásának rendszere biztosított legyen, a Vállalat beruházási- és ezen belül tervkészítési gyakorlatának
javítását.
= Váljon alapelvvé, hogy beruházási kiadás csak zölhető,
műszaki
akkor eszkö-
ha fedezete biztosított.
=Ennek érdekében a beruházási, engedélyezési szabályozást és a hatásköröket felül kell vizsgálni, az nek
megfelelően
okmányűrlapokat
en-
kell kialakítani.
f) Az állami beruházási támogatások felhasználásának
teljeskörű
dokumentálására, bizonylatolására fokozott figyelem
fordítá-
sát. A költségvetési törvényben meghatározott juttatási címnek megfeleltetését a tényleges beruházásnák.
Budapest, 1993. február
-ij.}S---
jog-
Vezérigazgató Budapest XII Krisztina körút Telefon (1) 156~5775 Telex
20~2920
6~8
Fax (1) 155~7584
posgen h
Postacím Budapest 1540
V-254/1993. Dr. Hagelmayer István úr az Állami Számvevőszék elnöke
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök úr!
A ~!agyar Posta Vállalat 1990-91. évi működéséről és gazdálkodásáról készített jelentésben a postai vélemény figyelembe vételét köszönettel vettem. A jelentés megállapításai valós problémákat vetnek fel, ugyanakkor tartalmazza az eredményeket is, reálisan mutatja be a Posta működését. A megállapítások hasznosítása mind a postai szolgáltatások, mind a gazdálkodás színvonalának növelését fogja eredményezni. A vizsgálati anyag két megállapítását szeretném pontosítani. 1. A soron kivüli kézbesítő szolgálattal kapcsolatban az 5.oldalon szerepel, hogy adott helyen az express kézbesítés éjszaka és munkaszüneti napokon megszűnt, illetve a 35. oldalon megjegyzi, hogy szűkíti a Posta a soron kívüli kézbesítő szolgálatát. A számvevőszéki megállapítás a posta által készített, a budapesti soron kivüli kézbesítőszolgálat helyzetét elemző tájékoztató jelentésben foglaltakon alapul. A jelentés foglalkozik a
- 2 -
soron kívüli kézbesítés problémáival, es javaslatot tesz az éjszakai táviratkézbesítés megszüntetésére is, ami azonban nem került elfogadásra. Az értekezleten olyan döntés született, hogy az express és táviratkézbesítés rendjét az új Postatörvény életbe léptetése után felül kell vizsgálni. A Posta az express küldemények kézbesítését korábban sem végezte éjszaka, a munkaszüneti napokon történő kézbesítést viszont a szolgáltatás jelentős vesztesége ellenére sem szüntette meg. A soron kívüli nem volt.
kézbesítő
szolgálatnál tehát szolgálat
szűkítés
2. Az 5. oldal második bekezdésében részletezett megállapítások valában jelzésértékűek, azonban tendenciózus jelenségként ezek, valamint a 35. oldalon leírtak véleményem szerint nem értékelhetők.
A korábban gazdaságtalanul üzemeltetett postahivatal (mint pl. a jelentésben konkrétan is említett Nezőgyán-Nagyanté fiákposta) megszűntetése (bezárása) és a kézbesítőszolgálat ideiglenes Ckényszerű okok miatt történő) szüneteltetésének nem következménye az, hogy egész település, kerület, városrész lakossága és közülete nem jut hozzá a postai szolgáltatáshoz. A szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, valamint a lakosság, illetve a közületek részére érkező küldemények kézbesítését a Posta Cmozgászolgálattal, összevont vagy részleges kézbesítéssel) ilyen esetekben is biztosítja. Az említett fiókposta bezárása azért sem tekinthető "tendenciának", mert a Posta pl.: 1991. évben - részben önkormányzati hozzájárulássa!, részben. saját forrásbál - 5 olyan településen Ctelepülésrészen) nyitott új postahivatalt, ahol korábban nem volt posta.
- 3 -
Jelenleg folyik a postaügynökségi hálózat kialakítása, melynek során a közeljövőben hatályba lépő Postatörvénynek megfelelő ellátási színvonal biztosítására törekszik a Posta. A Posta vezetése számára a feltárt hibák, hiányosságak megszüntetése, valamint a munka javítása érdekében tett ajánlásaira intézkedési tervet készítek, melyet az Állami Számvevőszéknek megküldök.
B u d a p e s t, 1993. február 23.
Tisztelettel:
CJG~~/0?J. ,I.ZJ'/~k~ /gfl_(q3 kE!
Állami &j lesztési Intézet Vezérigazgató
\;([,(1,(0
4f:J( 3.1 .
Hagelmayer István dr elnök Állami
Számvevőszék
Tisztelt Hagelniayer úr! A Magyar Posta Vállalat működéséről és gazdálkodásáról készitett véglegesitett Jelentés· mélyrehatóa'l és sokoldalúan vizsgálja az 1990-9l~es évek gazdasági átala~ulása közepett• alapitott MPV tevékenységét. Köszönjük, hogy a Jelentés a kormányzati ber1házások kérdéskörében messzemenően figyelembe vette Jéleményünket, és azokat az I. fejezet Megállapításaiban részl•tesen szerepel tet i.·
A függelékben azonban (32.old) maradt egy félreérthető megállap:í_tás, amire már a tervezetre,tett ésorevételünkben is kitértünk. A jelentés szerint az l'i.FI nem járt: 'el körültekintően akkor, amikor ellenőrzési tevékenysége :~lapjául a-KHVM leiratát fogadta el, mivel feladata a költsé"vetési törvény mellékletében foglalt célok és a támogatásból megvalósított beruházások közötti összhang ellenőrzése lett volna. Ezzel szemben az 1990. évi CIV törvény mellékletei között egy sincs, amely a "mellékletben foglalt célok é'< a támogatásból megvalósított beruházások közötti összhang ellenőrzésére" alkalmat adott volna, holott a tárcák és az '-FI részére is e. nyilvánosan közzétett törvény elóirásainak betartása jelent kötelezettséget. ·· · •
Kérjük ezért, hogy amennyiben erre lehetőség van, úgy a függeléket a fentiek értelmében sziveskedjenek módositani. Budapest, 1993. február 18.
r·--A:\·.-:L-;L~-A-;:'IV-;;1,;-1"":s::":.z::-:,;,-:,,-:,;:-V-i:-.•-1-,~--.:-,;:_:_ii<_l_(-...,..-;.· s zte l ette l <'R'~ -· ·• EZE·TT: ,l<.t/\TÓ3ZÁM:
U--
L_ .-;.;:;
c...r&.
Ckvl
dr. Szpke Miklós
l\1.:;:: L!_í,~!
------
.
KÖZLEKEilÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER
351.993/1993.
Hasalmayer István úr. elnt1h:
Allami
Számvevőszék
Buda.];leat ,.
Tisztel~
Elnök
Köszönettel
ű~!
vettem kézhez a Magyar Posta Vállalat
1990-91 évi
müködéeéröl é3 gazdálkodásáról készitett jelentést.
megfogalmazott I I.fejezetben következtetésekkel és javaalatokkal összességében egyetértünk. Megjegyezzük azon l ·an,
A
hogy a beruházási jogszabályok elökéezitéae és jóváhagy/era történO elOterjesztése nem a KHVM feladata.·- Megjegye:;;,ük továbbá, hogy a Poeta-törvény javaslatát a Korr. ányjóváhagyása után - a Parlament 1992.júliu!' 9-én elfogac ta;.hatályba léptetése azonban a Parltune:1t álláflfoglalása ala); ján frekvenciagazdálkodási tö~vény a magalkotása t: tán csak történhet meg. A frekvenciagazdálkodási törvény tárgyalása folyamatban remélhetöleg a közeljövöben elfogadásra kerül.
l
v~n.
1993-18-C)9
A
J.1:07
jelentés
36 1 122 86'35
V.H.U./"1. Bud.;;,pest
függelékét részletes
elemzö
anyagnak
p. 03
tekintjük,
hiányoljuk azonban, hogy az államtitkári egyeztetés során szakmal álláepontunkat többségében nem vették kifejtett ami megitélésünk szarint az anyag teljesebbé figyelembe, tételét szelgálhatta volna.
Budapest_, 1993. február
.. ', .
Tisztelettel
(
.4~
( 'ár. Schamachula
2
György )
Függelék a V-18-57!1992/93.sz. jelentéshez
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a Magyar Posta V állalat 1990-1991. évi működéséről és gazdálkodásáról
1993. február
A vizsgálatot vezette: Dr. Kovácsné dr. Pósfay Zsuzsanna
osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezte:
Dr. Baki József Benti Gabriella Korondi János Otta András Podonyi László Rideg Margit Sólyom László
számvevő számvevő
tanácsos tanácsos
számvevő
számvevő számvevő számvevő számvevő
tanácsos
A FÜGGELÉK TARTALOMJEGYZÉKE Oldal l. A Magyar Posta Vállalat
létesítésének,
cégbe-
jegyzésének törvényessége 1.1. A
létesítő
l
határozat
l - 2
1.2. Az induló vagyon 1.3. A hatályos
belső
3
szabályozás
1.4. Az MPV Szervezeti és
Működési
3 -
Szabályzata
korszerűsítésének
1.5. A Postaszabályzat
4 - 6
kér-
dései
6 - 8
1.6. A Posta
feladatai
elsődleges
1.7. Az elsődleges feladatok fejlesztési programokban 1.8. A postaforgalmi koncepciója
8 -10
megjelenése
a 10-11
szakágazat
fejlesztési 11-12
1.9. A Postánál bekövetkezett vagyoncsökkenés és a Vállalat vagyonmegőrző tevékenysége 2. Az állami
4
vagyonnal
történt
gazdálkodás
el-
12-19 19
lenőrzése
2.1. A Vállalat kezelésébe adott állami vagyon értékének és összetételének változásaival kapcsolatos megállapítások 2.2. Vagyongyarapítás
külső
forrásokból
19-22 22-24
2.3. A vállalati beruházási rend
24-27
2.4. Az 1990. évi 1,3 milliárd Ft felhasználása
27-28
2.5. Az 1991. évi 760 millió Ft felhasználása
28-34
2.6. A Posta vagyon
34-36
megőrzése
saját forrásból
2.7. A Posta befektetései, alapítványai
37-39
2.8. Postabank Rt, Providencia Rt. hozama
39-42
2.9. "Kis befektetések"
42-43
2.10. Alapítványok
43
2.11. A vállalati vagyon vezmények szerepe
gyarapítása,
2.12. Postazsíró kialakítása
adóked44-50 50-52
- 2 -
3. A Posta gazdálkodása
53
3.1. A Vállalat gazdasági helyzete és jövedelem termelő
képessége
53-55
3.2. A Posta 1990. jan. l-én átvett
befejezet-
len beruházásainak helyzete termelő
3.3. A jövedelem ezen belül
az
55-58
képesség
vizsgálata,
árbevétel-költség-eredmény
alakulása
58
3.4. A Posta eredménye szolgáltatásonként
59-60
3.5. Az érdekeltségi rendszer a Vállalatnál
61
3.6. Költségelemzés
61-63
3.7. Az árbevétel elemzése
63-64
Szerződéskötések
64-65
3.8.
vizsgálata
3.9. A tervkészítés folyamata
65-66
3.10. Az árkalkuláció
66-47
3.11. Egyéb kérdések
67
3.12. A fel nem osztott költségek és
a
külön-
féle ráfordítások 3.13. A
Vállalat
68-71
pénzgazdálkodási
(hitel
és
likviditási) helyzete
71-72
3. 14. A pénzügyi tervezés folyamata az MPV-nél 3. 15. A Vállalat hitelhelyzete
kötelezett-
és
ség ei
4.
72-73 73-75
3. 16. Likviditás i helyzet
75-76
3. 17. Likvidi tás i mutatók
76-79
A Magyar Posta
elsődleges
feladatainak
telje-
sítése 4.1. A lakosság
79-80 által
érzékelt
szolgáltatási
hiányosságak 4.2. Ajánlott levélpostai küldemények
80-81 elveszé-
sével kapcsolatos panaszok 4.3. Postahivatalok megszüntetésével tos panaszok
81 kapcsola82
- 3 -
4.4. Postahivatali felvételi
munkahelyeknél a várakozási idő miatti panaszok 4.5. Postai eljárások a szolgáltatások megfigyelésére, ellenőrzésére Minőségi
mutatók 4.7. Vezérigazgatósági ellenőrzések 4.8. A Vállalatellenőrzési Osztály
4.6.
éves
el87- 88
4.9. A Postahivatali és Üzembiztonsági
Osztály
szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenőrzé sei 4.10. Létszámfeltételek a Szolgáltatások tel-
89- 91 91- 92
jesítéséhez 4.11. Összefoglaló észrevételek
93- 94
5. A hírlapterjesztési üzletág hatása a vagyonra 5.1. A hírlapterjesztéssel kapcsolatosan elszá-
95- 97 97- 98
ellátásához
szükséges
forgótőke
98- 99
5.3. A károk jogi szabályozással összefüggő okai 5.4. A jogi szabályozás hatása a Posta hírlaptevékenységére
kárenyhítő
dé sek 5.7. Az 1032/1990.
100-101 101-102
5.5. A károk keletkezésének egyéb okai 5.6. A hírlapterjesztési tevékenységgel csolatos
83 83- 87 87
lenőrzései
molt kárösszegek 5.2. A hírlapterjesztés
82
és
megelőző
Vezérigazgatói végrehajtásának tapasztalatai
103-105 kap-
intézke106-108 utasítás 108-109
IV. Vagyonellenőrzési Igazgatóság V-18-44/1992/93. Témaszám: 129.
RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a Magyar Posta Vállalat 1990-91. évi működéséről és gazdálkodásáról
Megállapítások
t. A Magyar Posta Vállalat létesítésének, cégbejegyzésének
tör-
vényessége A Magyar Posta 1990.
január
l-től
három
önálló
vállalatra
vált szét. Az új vállalatok induló kondiciói az alábbiak voltak: saját vagyo na
átlagos állományi létszáma 9 milliárd Ft 46.497 fő a Magyar Posta Vállalat 20.682 fő a Magyar Távközlés i Vállalat 58 milliárd Ft l. 699 fő a Magyar Műsorszóró Vállalat 5 milliárd Ft A Postának 16 vállalkozásban volt befektetett 0,7 vagyona, amit 1991. év végére- a Postabank és a tőkeemelésével-
Md
ellenőrzés
értékű
Providencia
1,1 milliárd Ft-ra növelt.
A Magyar Posta Vállalat létesítését és cégbejegyzését en az
Ft
illető
két megállapítást tett:
- a cégbejegyzési kérelmet a törvényi
határidőn
túl
nyújtot-
ták be. - a
létesítő
határozat az induló vagyont nem határozta meg
konkrétan. A tényállás a
következő.
1.1. A Magyar Posta Vállalatot a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Miniszter 1989. december 20-án kelt, sz.
létesítő
történő
határozatával
alapította
a
Magyar
szétválással 1990. január 1. napjával
határozat l. számú melléklet).
965.290/1989. (a
Postából létesítő
Rt
- 2 -
A
létesítő
határozat 1989. decernber 29-én kelt
szerint a törzskönyvi
bejegyzésről
kisérőlevele
intézkedett
egyidejűleg
az alapító.A Magyar Posta Vállalat 1990. február 21-i zati
értekezletéről
kisérőlevélben
készült
foglaltaktól
emlékeztető eltérőerr
kedett a törzskönyvi, ill. az lelően
szerint
azonban
az alapitó nem
időközbeni
ágaa
intéz-
változásnak megfe-
a cégbejegyzés iránt, hanem január hó
végén
elren-
delte a vállalat számára a feladat saját hatáskörben történő
el végzését. A minisztérium az MPV, a MATÁV és az MMV létesítő határozatait 1989. december 28-án megküldte az APEH Fő városi Igazgatóságának, mint illetékes törzskönyvi hatóságnak azzal, hogy a vállalatokat a vállalati nyilvántartásba jegyezze be. Az APEH Fővárosi Igazgatósága a kérelmet nem teljesítette azzal az indokkal, hogy a vállalatok bejegyzését 1990. január l-től a Cégbíróság végzi. az iratokat többszöri sürgetésellenére is, csak 1990. január ll-én adták át - személyes megkeresésre - a rninisztériurnnak. Az APEH Fővárosi Igazgatóságától visszahozott iratanyagot a minisztérium 1990. január 24-én adta át a három új vállalatnak a cégbírósági bejegyeztetés iránt i intézkedésre.
Mindezek
miatt
a
bejegyzés
iránti
kérelem
a
törvényi
határidőn
túl került benyújtásra. Az eljárás nem felelt meg
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a
to-
vábbiakban: Vt.) ll. §-ának (3) bekezdésének, rniszerint
a
vállalat létesítését a határozat kiadásától számított minc napon belül be kell jelenteni
a
bíróságnak. A törvény végrehajtásáról
cégjegyzéket rendelkező
harvezető
33/1984.
(X. 31.) MT rendelet 5. §-aszerint a cégbírósághoz intézett bejelentés annak a szervnek a feladata, létesítésére vonatkozó határozatot hozta.
amely
a
vállalat
- 3 -
Az említett jogszabályokkal ellentétesen csak az 1991. március 21-i ágazati értekezleten került bejelentésre a lem benyújtása. A cégjegyzésre
1991.
május
29-én
kérekerült
sor. A
létesítő
határozatról
alapító rendelkezett a 11. §-ának
azonban
megállapítható, tartalmi
kötelező
hogy
elemekről
a
az Vt.
megfelelően.
1.2. Az induló vagyon A
létesítő
létesítő
határozatot vizsgálva megállapítható, hogy
határozat tartalmazza a Vt-ben
tartalmi elemeket, azonban az
induló
kötelezően
vagyon
a előírt
tekintetében
nem konkrét: "A vállalat induló
vagyona:
a
vagyonmegosztó
mérleg
alapján pontosítjuk (az 1988. évi adatok alapján számított vagyonmegosztás szerint 7,5 Md Ft, melyhez + 10 % eltérés várható). A vállalat 1990-ben
képest
átvesz
a
Magyar Távközlési Vállalattól 1,3 Mct Ft beruházási forrást. A vagyonmegosztásnál a hírközlési hatósági
szer-
vezet létrehozási költ ségeit is figyelembe kell venni."
Ezek az adatok a cégbejegyzés iránti kérelem kezelhetettenek voltak, mert azmilliárd Ft-ra terjedt ki, amelyet 28-án
kelt,
a
Fővárosi
01-01-00235/03. sz. végzésével
szempontjából a
értelemszerűen
később,
Biróság
az 1991.
mint
módosítottak
7,5
január
Cégbíróság 7.958.288.000
Ft-ra. 1.3. A vállalat utasítások
működését
biztosító
belső
szabályzatok és egyéb
- 4 -
1.3.1. A vizsgált
időszakban
hatályban
lévő
A Magyar Postából szétválás útján
szabályozás
belső
létrejött
Magyar
Posta
a
Vállalat részére "induláskor" rendelkezésére áll tak rábbi
belső
ko-
szabályzatok, utasítások.
1990-1991. években részben a korábbi szabályzatot
használ-
ták, részben ideiglenes szabályozások voltak érvényben. A szétválást
követően összegyűjtötték
a
"hatályos"
utasításokat az 1990. augusztus 30-i ágazati
postai
értekezletre.
A hatályos utasítások jegyzékét 1990. november 12-én a
Ma-
gyar Posta Vállalat lapjában, a Postaügyi Értesítőben
{44.
szám) közzétették. Ezen jegyzék
1950-től
1990. június
hatályos utasitásainak szám és
30-ig
eim
terjedő
szerinti
időszak
felsorolását
tartalmazza. Az elnöki és együttes utasításokat, amelyek az 1990. január 1-i változások következtében minisztériumi hatáskörbe kerültek, csak tájékoztató jelleggel közli a jegyzék. A közlernény 542 db hatályos utasítást sorol fel. Az 1991-ben hozott utasításokat a Postaügyi Értesítő májusi száma tartalmazza, összesen 47 db-ot, 1990-ből
amelyből
2
db
származik.
A vizsgált
időszakban,
1990-91-ben
hozott
vezérigazgatói
utasításokat összevetve megállapítható, hogy működési
1992.
szabályokat tartalmazó
ill. szabályzatok megjelenése
az
vezérigazgatói döntően
a
általános utasítások
működés
második
évében, 1991-ben történt. 1.4. A Magyar Posta Vállalat Szervezeti és
Működési
Szabályzata
A vállalat 1990-1991. években ideiglenes Szervezeti és ködési Szabályzattal rendelkezett, amelyet csak 1992-ben léptettek hatályba.
használtak,
Mű
de
- 5 -
Az SzMSz-el kapcsolatos helyzet az alakult ki. A vállalat
létesitő
alábbiak
határozatának
kelt, 965520/1989. számú
1989.
következtében december
foglaltak
kisérőlevelében
29-én szerint
az alapitó ideiglenesen hagyta jóvá a vállalat szervezetét, amelyet még a Magyar Posta
elnök-vezérigazgatójának
1989.
december 12-i javaslata tartalmazott.
A hivatkozott levél
előirta
szervezetét az átszervezés egyszerűsíteni."
továbbá, hogy "az következő
ütemében
új
vállalat
tovább
kell
Az ideiglenes szervezetben az MPV l
1990. december 31-ig
működött.
Az 1990. január l-jei szervezetmódositást júniustól érvényes
évig,
Szervezeti
(SzMSz) az új szervezetre
is
és
követően
Működési
az 1988.
Szabályzatnak
értelemszerűen
alkalmazható
részeit használták. (Pl.
munkaszerződés
körüli jogkör, megbizási jogkör, szabadság és egyéb távollét engedélyezése, utalványozási jogkör, stb., valamint a szervezetváltozás után is megmaradó osztályok - posta, hirlap, bankés pénzforgalom, vállalati- és postahivatali ellenőrzés, jogi és igazgatási, munkagazdasági, pénzügyi, számviteli stb. profilja).
A Vezérigazgatóság a szervezeti
egységektől
kért javaslatok
alapján az akkori, átmeneti szervezeti struktúrának lelő
megfe-
ideiglenes tevékenységi jegyzéket állitotta össze
éven belül.
Vezetői
döntések alapján a
jegyzékek
fél
többször
módositásra, illetve tömörítésre kerültek. A
korábbi
esetleges
gyakorlaton
alapuló
párhuzamosságának
feladatkör-meghatározások megszüntetésére,
illetve
viszonylag zárt folyamatrendszerek kialakítása érdekében
- 6 -
saját használatra-a
folyamatokat, az érdekelt
fő
szerve-
zeti egységeket és azok hatáskörét tartalmazó relációs táblázatokat szerkesztett. Ezt követte
a
Posta Vezérigazgatóság
1991.
január
l-jei
szervezet korszerűsítése (egy vezérigazgató-helyettesi munkakör megszűnése, osztályok összevonása, szétválása stb.), amelyről újabb SzMSz-tervezet készült. Az észrevételekkel módosított tervezetet az 1991. augusztusi vezérigazgatói értekezlet tárgyalta. Az döntéseknek megfelelő változat a használatba vételre a 428-15/1992.
vezetői
akkori
jelenlegi, ideiglenes sz. jelentésen enge-
délyezett SzMSz. Ez az 1992. március 31-i állapotnak megfelelőerr tartalmazza a feladat- és hatáskörök megosztását. Az ismertetett szervezeti változásokra is figyelemmel a vizsgált időszakban nem került hatálybaléptetésre két évig új Szervezeti és
Működési
Szabályzat, csak 1992-ben.
A vállalat Jogi és Igazgatási
Főosztályának
latkozata szerint az SzMsz·átmeneti
írásbeli
nyi-
hiányából,
illetve a korábbi SzMSz használatából adódóan a működésben zavarok nem keletkeztek, a postai szolgáltatások ellátása az átszervezések alatt is folyamatosan biztosított volt. Ezt a vizsgálat tapasztalatai
döntően
visszaigazolták.
Megjegyzendő,
hogy az 1992-ben megjelent SzMSz Posta Vállalat vezérigazgatáságának SzMSz-e, nem vállalaté, nem képez formailag egységet
a
a a
középfokú
taszervek SzMSz-ével (pl. olyan módon, hogy a Magyar Vállalat Szervezeti és
Működési
Szabályzataként
a
gazgatóság mellett legalább - utalva a részletes zásra mellékletként SzMSz-ét).
tartalmazná
a
Magyar teljes
középfokú
posPosta
vezériszabályoszervek
- 7 -
Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgált széleskörű belső
Magyar Posta Vállalat
időszakban
szabályozással
delkezett, azonban a szétválás útján létrejött vállalat szervezeti és
működési
1.5. A Postaszabályzat A Postaszabályzat ellenőrzés
renúj
szabályzata késedelmesen készült el.
korszerűsítésének
korszerűsítése
időpontjáig
a
és hatályba
nem történt
taszabályzatot a szükségnek
kérdései
meg.
megfelelően
Az
léptetése elavult
az Pos-
- de formailag jog-
szerütlenül - vezérigazgatói utasítással módosította a válkövetkezők:
lalat. Ennek okai a A Postaszabályzat
a
közlekedési
és
postaügyi
miniszter
1/1966. (V. 15.) KPM sz. rendeletével lépett hatályba. A
tálybalépést
követően
néhány kisebb rnódosításra került
(ME, illetve KPM rendelettel). A Postaszabályzat előterjesztés
sor
rnódosítá-
sának szükségességére vonatkozóan a vállalatnál 1990. ciusában
ha-
készült a Vezérigazgatói
már-
értekezlet
részére. Az
előterjesztés
alapján
hozott
döntéseknek
1990. május ll-én a Közlekedési, Hírközlési és
megfelelően Vizűgyi
Mi-
nisztériurnban kezdeményezték a Postaszabályzat rnódosítását, amelynek rendelkezései közül az alábbiakat ernelte ki: - a 12. § (8) , a 28.
§ ( l ) és (5) , a 29.
§ (2) és az 50. §
(6) bekezdésekben feltüntetett értékek, illetve
értékha-
tárok már nem tarthatók; - a 32. §-ban felsorolt kör - belföldi "gyorsan romló" különszolgáltatással
viszonylatban
a
bővült;
-az 51. §szabályait ki kell terjeszteni valarnennyi társasági formára;
- 8 -
- az 53. §-ban ismertetett és helyenként elavult mazásra vonatkozó szabályokat
korszerűsíteni
Módosításra szarulónak itélte a vállalat a
meghatal-
kell.
4/1967.(IX.24.)
KPM-ÁH rendelettel kiadott Postadíjszabás egyes rendelkezéseit is. A rendelet tervezete elkészült és megtörtént annak tárcaszintű
egyeztetése is.
A beérkezett észrevételeket a Minisztérium
1990.
november
24-én adta vissza a Vállalatnak véleményezés céljából. Észrevételeiket 1991.
január 14-én kelt levelükben terjesztet-
ték fel a minisztérium részére. A vállalat köztése
szerint
az új Postatörvény készítése felgyorsult, a Postaszabályzat napirendről.
módosítása viszont lekerült a
A Postaszabályzat módosításának hiányában a tarthatatlannak
itélt szabályhelyeket a vállalat vezérigazgatói utasításokkal,
illetve állásfoglalásokkal - lényegében
jogszerűtlenül
- módositotta. Megállapítható azonban, hogy a elsődleges
feladatok
kellő
szervezeti felépítésében,
létesítő
határozatban
súllyal jelennek meg a működési
előírt
vállalat
szabályzatában,
fejlesz-
tési programjaiban, éves terveiben. Részleteiben ezt a makört a
következő
té-
pont tartalmazza.
1.6. Magyar Posta Vállalat
elsődleges
feladatai
A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Miniszter 1989. december 20-án kelt, 965.290/1989. négy
elsődleges
feladatot ír
elő
sz.
létesítő
határozata
a vállalat számára
- levélpostai küldemények felvétele, továbbítása,
kézbesí-
tése (SZTJ 406-11-01); - utalvány és csekkforgalmi szolgáltatás (SZTJ 406-13);
-
- táviratok
felvétele,
9 -
továbbítása,
kézbesitése
(SZTJ
406-21-0 l ) ; -telex szaigáitatás (SZTJ 406-21-02). A
határozat
létesítő
kisérő
965.520/1989. szervezetét
december 29-én kelt, 1989. leveleszerint a létesítő a vállalat
a
Magyar
Posta
elnök-vezérigazgatója
által
készitett 1989. december 12-én kelt javaslata szerint
"an-
nak érdekében, hogy az átszervezés után a feladatok ellátása zavartalan legyen" ideiglenesen jóváhagyta "az új vállalat szervezetét az átszervezés
azzal,
következő
hogy ütemé-
egyszerűsíteni".
ben tovább kell
Ezen - 1990. január l. - december 31-ig
- szervezet-
működő
ben a postai és pénzforgalmi szolgáltatások a Postaforgalmi Szakosztály és a Banki és pénzforgalmi osztály tevékenységi körébe sorolhatók. (A szervezeti táblához nem tartozik részletes működési
feladat-
és
rend. )
1991. január
l-én
lépett
hatályba
a
postavezérigazgató
1117/1990. Vig. sz. utasitása a Magyar Posta .zér igazgatósága
szervezeti
működési
és
Működési
egység
a
és a Banki és pénzforgalmi osztály. Az uta-
sitás szerint a szervezeti egységek részletes és
Ve-
szervezetéről.
A vizsgált tevékenységhez kapcsolódó Posta-főosztály
Vállalat
rendjéről
külön rendelkezés lesz
Szabályzatban.
A
vizsgált
feladatairól a
Szervezeti
időszakban
ilyen
SzMSz módositás nem lépett hatályba. A vizsgált
időszakban
a Vezérigazgatóság szervezeti
gei tervezett feladatkörének tömörített, nem
egysé-
teljeskörű
le-
írásai készültek el. A szervezeti változásokkal szinkronban
-
lévő
teljeskörű
o -
feladatkör - leírások nem kerültek
baléptetésre a vizsgált vizsgálat tárgyát. időszakra
A vizsgált
l
időszakban,
vonatkozóan a
így az
nem
Magyar
Posta
hatály-
képezbette
Vállalat
hatályban lévőnek tekintette jogelődje, a Magyar Posta 1988. évben kiadott SzMSz-ét. Ebben a Postaszakosztály irányítása alá tartozik a postaforgalmi, a takarékközvetítő
csekk- és időszakban
hírlapterjesztési,
szolgálat ellátása.
A
vizsgált
azonban ez már más szervezeti keretek között va-
lósul t meg. 1.7. Az
elsődleges
feladatok megjelenése a fejlesztési programok-
ban és éves tervekben Az
elsődleges
postai feladatok ellátásához
lesztésekre a Posta terveket része
megvalósult,
más
készített.
részét
szükséges A
fej-
terveknek
későbbre
egy
halasztották.
Összességében megállapítható, hogy a tervekben és a kivitelezésben
kellő
súlyú volt a posta
elsődleges
feladatai
látását szolgáló fejlesztés. A fejlesztési források tai mellett a súlyponti feladatok
megoldására
el-
korlá-
koncentrál-
tak. Összegszerűen:
Állóeszközfejlesztés Megnevezés Postaszolgálat Hirlapfeldolgozó üzem Nagyhivatal Kis-középhivatal Gépkocsi Levélfeldolg.aut. Mozgóposta Bankforg.szám.techn. Ig.döntés
MFt-ban 1990. évi terv 85 212 249 56 232 112 140 162 1248
(- 48 előleg) (tételes) (keret) (tételes) ( - 14 előleg, tételes) (tételes) (tételes) (keret)
-
ll
-
Üzemfejlesztés HPI épület MP.Vig. épület Számítástechnika (Pvig.)
50 16 6
72
Az állóeszközfejlesztési felhasználások az alábbiak voltak: Sorsz. Megnevezés
1991. évi tény költségv. saját Nyit. juttatásból forrásból áll-ból
l. Postaszolgálat (épületek) 2. Hírlapszolgálat 3. Bankszolgálat 4. Géptechnológia 5. Gépkocsi (szállítás) 6. Üzemfejlesztés 7. Oktatási célú eszköz 8. Szoc. kultúr 9. Záró állomány Összesen:
268
175
250
!50 + 5 44 270 !77
65
20 25 60 12
707
486
315
l 508 o
1.8. A postaforgalmi szakágazat fejlesztési koncepciója 1991. májusában
"A
előterjesztés
koncepciója" címmel Igazgatótanács és
postaforgalmi
az
szakágazat
fejlesztési
készült a vállalatnál
Osztályvezetői
Értekezlet
az
együttes
ülésére. A tanulmány postaszolgálatra vonatkozó részében megfogalmazott
üzletpolitikai
célok,
a
jövedelmezőségre
törekvés
kényszere együttjárhatnak esetenként a szolgáltatások kítésével. Erre utalnak a program kishivatalok
működtetésének,
azon részei,
szű
amelyek
a
nyitvatartásuk jelenlegi rend-
szerének, a hét végi kézbesítések
szükségességének
felül-
- 12 -
vizsgálatára irányulnak. A fejlesztési igények meghatározásánál a program rögzíti, hogy kiemeit alapszolgáltatás
megfelelő
színvonalon
szükséges fejlesztések köre. A postai
jelentőséggel
bír
az
ellátásához
történő
legfőbb
alaphálózat
elemeinek a postahivatalokat, feldolgozóhivatalokat, a
va-
súti és közúti
te-
járműveket
és azok
kapcsolatrendszerét
kinti. A szállítószolgálat legfontosabb fejlesztési a
kétütemű
gépkocsik kiváltását, valamint
célkitűzésének
a
pénzszállítás
biztonságának javítása érdekében a páncélautók
beszerzését
(1991-ben 13 db, 2000-ig további 70 db) jelöli meg. A pénzforgalom fejlesztési tervének tette az 1990-ben a Posta
ütemeként
első
Elszámoló
Központba
ismer-
beruházott
IBM nagyszámítógép és az adatfelvételezés gyorsítását célzó decentralizált adatrögzítéshez 100 db IBM PC (összesen
110
millió Ft értékben) gép beszerzését. 1995-ig 250 postahivatalba mintegy 750 terminál telepítését tervezik, amely egységes rendszert alkot. Ha ez a tés megvalósúl a terv jellemző
futamidő
szerint,
a
szolgáltatás
fejleszminőségét
72 órára csökken.
Összességében megállapítható, hogy az MPV által végzett elsődleges
tevékenységek - bár formailag
nem
tartalmilag
hangsúlyosan jelennek meg a vizsgált tervévben, és fejlesztési programban. 1.9. A Magyar Posta Vállalatnál bekövetkezett vagyoncsökkenés és a Vállalat
vagyonmegőrző
tevékenysége
1.9.1. Az adatok forrásai A vállalatnál a vizsgált vizsgálata
(szerződés
időszakban
keretében és
beállt
vagyoncsökkenés
szerződésen
kívül kelet-
kezett károk, dolgozók által okozott károk stb.) a Jogi
és
- 13 -
Igazgatási
főosztály
által a vizsgálat során irásban
adott
kérdésekre adott beszámolókan és mellékletein alapul. 1.9.2. Vagyoncsökkenés szerzödéses és következtében A
Jogi
és
főosztály
igazgatási
1990-1991. évben a Magyar Posta
kivüli károk
szerződésben
kimutatása
Vállalatot
szerint
a
kapcsolatok keretében 795 millió Ft kár érte.
az
szerződéses
(Ez az összeg
magában foglalja a HPI 1992. évi VI. 30-án leírt 391 millió Ft
összegű
Ebből
peresített követelést is.)
összegből
az
összesen 15 millió Ft térült meg, de tekintettel a sok húzódó bírósági eljárásra, ez az összeg (A nettó kár 780 millió Ft volt,
az
változó.
növekedően
összes
el-
bevételnek
3
%-a.)
A vizsgált
időszakban
a Magyar Posta Vállalat
vül összesen 173 millió Ft kárt szenvedett.
szerződésen
kí-
(A káresetek szá-
ma: 18.708. ) A kamatozásokkal %)
összefüggő
veszteség: 58 millió
megtérült: 40 millió Ft, folyamatban van
Ft
33
(33,2
millió
Ft
térítése, tárgyalás alatt áll: 41 millió Ft (elemi kár: 800 ezer Ft). A 173 millió Ft
összegű
káron belül
1990-91-ben
dolgozók károkozása volt 91 millió Ft.
a
(Az összes
postás bevétel-
nek a 3,5 ezreléke volt.) A
jelentősebb
kárt okozó cselekmények száma és összege: millió Ft
lopás: sikkasztás: hanyag kezelés: jármű rongálás: postára adott küldeményekben okozott kár:
125 280 107 1718
db db db db
31 ,6 13,8 ll • 7
ll . !44 db
28,0
l, 7
volt.
-
14 -
A vállalati dolgozók által okozott kárból megtérült: 16 millió Ft (17,6 %), folyamatban van 29 millió Ft térülé-
se (32,3 %), továbbá tárgyalásaiatt áll 13 millió Ft (14.3 %) .
Veszteségként elszámolt: 32 millió Ft (35,8 %) . A Magyar Posta Vállalat által
szerződéses
kapcsolataik
rán 1990-1991. években okozottkárok összege: 10 millió volt,
Ft
ebből
Szerződéssel
kapcsolatos
!990
szerződésen
letről
Szerződésen
!991
2 millió Ft
A
so-
kívüli
!990
8,6 millió Ft
!991
87 ezer Ft
kívül okozott kár egy esethez
fűződik:
épü-
lehulló tárgy okozta.
A vállalat típusai:
szerződéses
kapcsolatai során okozott
károk
fő
- értékcsomag elveszítése miatt kifizetett kártérítés, - egyéb küldeményekkel kapcsolatos kártérítések, - késedelmi kamat fizetése miatti veszteség. Kiemelkedő nagyságrendű
volt a
hírlapterjesztéssel
függésben keletkezett veszteségek összege (1990-91.): millió
HPI: HIRKER: Budapesti Pig.: BUVIG: Pécs:
Forintban 738, l
5,3 20,7 9,8
0,9 774,8
őssze
- 15 -
A hírlapterjesztés veszteségei keletkezésének
okai
között
szerepel az 1990-ben hatályos jogi szabályozás. 1990. decemberéig hatályban volt a sz. rendelet a postai Postát
11/1976.
hírlapterjesztésről,
szerződéskötési
KPM
{XI.ll.)
amely szerint
a
kötelezettség terhelte a kizárólagos
postai hírlapterjesztési jog hatálya alá tartozó lapok kintetében. A jogszabályok szerint a Kiadót
a
te-
terjesztési
díjjal csökkentett értékesítési árbevétel - az átvételi - illette meg, míg az eladatlan lapok átvételi árát
ár
a
Ki-
adónak vissza kellett térítenie a Postának. A hírlapterjesztés
veszteségének
jelentős
részét
0,7
milliárd Ft-ot - ezen remittenda számlák ki nem egyenlítése okozta. Posta
A
részéről
a
lap
példányszámtervére
vonatkozó
egyetértési jog gyakorlásának jogszabály biztosította lehetőségével
való élés, a remittendák
konysági kérdései
vetődnek
összegyűjtésének
fel.
A hírlapterjesztés veszteségei nagyságrendjére
tekintettel
az Állami Számvevőszék a vizsgálat során módosította ramját és az
ellenőrzést
haté-
kiterjesztette a
prog-
hírlap-üzletágra
is. (A megállapításokat a jelentés
5.
pontja
részletes vizsgálat a károkat 1992-re sebb körben tárta fel.)
1.9.3. Megállapítható, hogy és
szerződésen
a
vállalatot
tartalmazza.
kiterjedően
és széle-
szerződés
keretében
kívül ért károknak {968 millió
döntő
Ft)
hányadát (775 millió Ft) a "hírlapkárok" és a saját gozók károkozása (91 millió Ft) alkotják. E port összege 866 millió Ft, a vállalatot ért mint 80 %-a.
A
két
dol-
kárcso-
károk
több
- 16 -
E két körbe nem tartozó káreset pl. az MOB-sorsjegyek ügye. A MOB sorsjegy ügy többek között azért is mel, mert rajta keresztül nagy részére is
figyelmet a
megfigyelhető
jellemző ~
érde-
hírlapkárok
jelenség, hogy a munkavégzés so-
rán elkövetett súlyos hibák párosulnak a rendelkezésre álló kielégítő
jogok gyakorlásának elmaradásával vagy nem korlásával.
gya-
A MOB-sorsjegyek értékesítése kapcsán a Magyar Posta Vállalatot 32,2 millió Ft kár érte, amely leírásra került. Az ügy
előzményeként
a Magyar Posta Vállalat (MPV) és a Ma-
gyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1989. október
szerző
26-án
dést kötött 10 millió db sorsjegy árusítására. Az
árusítás
megszünésére a MOB érdekkörében
felmerülő
ok
miatt
került
sor (sorsjegy hiba, visszaélesi
lehetőségek)
1990.
július
20-án. Az árusítás
megszűnéséig
az MPV 6.545.491
jegy után teljesített átutalást. Az MPV sa szerint a
ténylegesen
értékesített
belső
db
sors-
végelszámolá-
darabszám
azonban
csak 3.547.347 db volt. A végelszámolás helyességetvitatva a felek 25-én megállapodtak a téves,
túlfizetésből
1991.
április
származó jogvita
rendezéséről.
Az MPV által kimutatott többletként kifizetett összeg millió Ft volt, amellyel kapcsolatban
a
MOB
a
47,5
követelés
jogalapját elismerte, de mértékét vitatta. A létrejött megállapodás szerint az új szériájú értékesítéséből
származó
árbevételből
kerül
sorsjegyek
rendezesre
az
MPV követelése. Ténylegesen az MPV által kimutatott összeg kisebb része térült meg ily módon, 32,2 millió Ft leírásra került.
- 17 -
Az MPV vezérigazgatójának 1991. április 5-i levele az április 25-i megállapodást
megelőzően
amely
követelésük ellen-
tételezésre tesz javaslatot - szerint "A terjesztés költségeit is figyelembe véve a vállalat veszteségét ez .a
megol-
dás sem fedezi, de a köztünk
tekin-
lévő
jó
kapcsolatokra
tettel a várhatóan így is több milliós veszteség
viselését
vállaljuk". A MOB-sorsjegyek ügyében a
felelősségrevonás
során prémium-
csökkentésre
e
nem
(bruttó
20
és
15
eFt,
fegyelmi
büntetésként) továbbá fegyelmi büntetés (megrovás) kfszabáminősülő
sára, valamint fegyelmi büntetésnek nem
írásbeli
figyelmeztetésben való részesítésére került sor. 1.9.4. A jogérvényesítés módja a vállalatnál A jogi ügyek napi intézése a vállalat
nagyságrendjére
te-
kintettel decentralizált. Az igazgatóságok önálló jogi képviselettel rendelkeznek, a vezérigazgatóság Jogi és igazgatási
főosztálya
csak meghatározott
esetekben
látja
el
a
képviseletet (pl. ha a felperes az MPV-t mint egészet jelöli
meg
alperesként,
külön
főosztály
1990-91-ben a
döntésre
vezetői
stb.).
csak 9 peres ügyben látott el
jogi
képviseletet. A károk
megelőzésével
ill. a keletkezett
kintlévőségek
hajtásával kapcsolatban szabályozta a vállalat a kötések és a A vállalat
kintlévőségek
kintlévőségei
be-
szerződés
behajtásának rendjét.
behajtásának
eljárási
rendjét
a
postavezérigazgató 1051/1990. és 1134/1991. Vig. utasításával módosított 1092/1985. MP számú üzemviteli utasítás, valamint az MPV Vig.
utasítás
szerződéskötési
V.
része
rendjéről
részletesen
1051/1990. Vig.utasítás értelmében munka irányitása,
ellenőrzése
a
szóló
1137/1991.
szabályozza.
Az
köztulajdon
védelmi
szintű
összefo-
és összpostai
gása a Postavezérigazgatóság postahivatali
ellenőrzési
és
- 18 -
üzembiztonsági osztályának hatáskörébe, taszerveknél az ügyintézésset
a
középfokú
kapcsolatos
pos-
tevékenység
üzembiztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységek
az fel-
adatkörébe tartozik. 1.9.5. Az állam vállalatokra bízott vagyonának törvény hatálya alá tartozó
védelméről
szóló
szerződéskötések
A vállalat a Jogi és igazgatási
főosztály
írásbeli
nyilat-
szerződést
kozata szerint a törvény hatálya alá tartozó
nem
kötött.
1.9.6. Leltárhiányok és az ehhez kapcsolódó intézkedések; a leltározás rendjének szabályozottsága "896 Vásárolt eszközök hiányai" címen
főkönyvi
a
kivonat
1990-ben 9,7 millió Ft-ot, 1991-ben 317 millió Ft-ot mutat, ami +307,4 millió Ft változást mutat az Ezen csoportnál is
helyet
kiemelkedő
előző
évhez képest.
foglalnak
el
az
1991. évi növekedésbenis-a lapeltérések miatti hiányok. Így pl. a Vállalati ellenőrzési osztály 555-4/1992. a Posta Hírlapkereskedelmi Igazgatóság 1991. évi elszámolásának tárgyában
végzett
vizsgálat
számú,
veszteség
megállapítása
szerint a vásárolt eszközök hiányának (57,3 millió
Ft)
85
%-át (49 millió Ft) a Budapesti lapeltérések alkották. A hírlapveszteség pl. az ország nagyságrendű,
A
Soproni
de mindenütt
nőrzés
jelentős
Postaigazgatóságnál
(555-1/1992. sz. jelentés)
különböző
arányú.
tartott,
ellenőrzés
azonos
kapcsán a
jelentősebb,
623 eFt
összegű
tárgyú
belső
a 94 eFt fogyóeszköz hiány miatti veszteség
nagyságrendileg
eltérő
régióiban
elle-
mellett
remittenda el-
- 19 -
térést állapított meg. A Pécsi Postaigazgatóságnál -
előb
biekkel azonos tárgykörben - a vásárolt eszközök hiányaként szereplő,
33 millió Ft
összegből
19,8 MFt remittenda
rést állapított meg (még az 1990. évi
eltérésből
elté-
adódóan).
Ezen példák is szemléltetik a "leltárhiányok" hírlapeltérésekből
adódó nagyságrendjét.
A vizsgált
időszakban
az MPV rendelkezett leltárszabályzat-
tal (1990-ben a sokszor módosított 1982. évi helyett új került kiadásra, amely 1991-ben módosításra került).
2. Az állami vagyonnal történt gazdálkodás
ellenőrzése
Az alapítói vagyon: 7,5 milliárd Ft volt 10% eltéréssel, amelyet
1991. évben
8,0 milliárd Ft-ban véglegezett az alapító. 2.1. A Vállalat kezelésébe
adott
állami
vagyon
összetételének változásával kapcsolatos
értékének
és
megállapítások
az
alábbiakban foglalhatók össze. 2.1.1. Az önálló vállalati
működés
vagyoni feltételeinek
bizto-
sítása A Magyar Posta három önálló országos vállalattá szervezésével, az ezzel járó vagyonmegosztással, ség egyéb feltételeivel foglalkozó
működőképes
ill. a
legkorábbi
tést 1989 augusztusában készítette a Magyar
előterjesz
Posta
Központ
Közgazdasági szakosztálya. Ebben már megfogalmazódott az az álláspont, hogy a Vállalat csak akkor tud megfelelni ellátási kötelezettségeinek, ha a Magyar Posta szervezetében a klasszikus postai gekre keresztfinanszírozással jutó önálló vállalatként is megkapja.
fejlesztési
tevékenysétámogatást
- 20 -
A Magyar Posta szervezetének
korszerűsítéséről
működőképességének
tározat az MPV
szóló MT hatörténő
vagyoni oldalról
mű
biztosításával kapcsolatosan kimondja, hogy a Vállalat ködőképessége
érdekében szükség van: a
támogatására 1990-ben a távközlésre
beruházások
előirányzott
állami
összegből
1,3 milliárd forint átcsoportosításához A közlekedési, hírközlési
és
dec. 20-án adta ki a vállalatok Az MPV
létesítő
építésügyi
miniszter
1989.
létesítő
határozatait.
határozata szerint a Vállalat induló vagyo-
na az 1988. évi adatok
alapján
számított
szerint 7,5 milliárd Pt, amelyhez képest
vagyonmegosztás 10
+
eltérés
%
várható; továbbá "A vállalat 1990-ben átvesz a Magyar
Táv-
közlés! Vállalattól 1, 3 md Pt beruházási forrást." Ez utóbbit a Magyar Távközlési határozata a zott
Vállalat
következőképpen erősiti
eredményéből
meg:
"A vállalat
1990-ben átad a Magyar Posta
1,3 milliárd Pt beruházási forrást." Az alapító ütemezéséről
adó-
Vállalatnak az
átadás
nem rendelkezett.
A vonatkozó minisztertanácsi határozat és a
létesítő
rozatok egymásnak ellentmondó rendelkezései nehezen
létesítő
(MATÁV)
kezelhető
problémát okozni,
amikor
akkor az
hatákezdtek
1990.
gazdaságpolitikai program megvalósitását
szolgáló
tokról szóló határozat
távközlésre
mellékletében
a
évi
feladaelő
irányzott állami támogatás járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásként jelent meg
mint
célcsoportos
támogatás. A MATÁV ugyanis a saját tehermentes fejlesztési forrását az adózott eredményét - nem volt hajlandó átadni a MPV felszólító leveleire. A járadékfizetési kötelezettséggel
járó
állami alapjuttatást viszont célcsoportos jellege miatt nem adhatta át
felsőbbszintű
döntések nélkül.
- 21 -
Csak 1990 szeptemberében - miniszteri utasításra
kezdte
meg az 1,3 milliárd Ft átutalását. Megállapítható, hogy az alapító minisztérium nem eléggé körültekintő
eljárása súlyos pénzügyi gondokat idézett
a
elő
gyakorlati vagyonmegosztás amúgy is óriási terhe mellett az első
MPV-nél önálló gazdálkodásának
évében. Ez annak
elle-
nére történt, hogy az állami vállalatokról szóló 1977. Vl. tv. végrehajtására kiadott 33/1984. 31. § (2) bekezdése úgy
rendelkezik,
(X. 31.) MT rendelet hogy
"A
vállalatot működé
olyan mértékben kell ellátni induló vagyonnal, hogy se legalább az
évi
tizenkét hónapban zavartalan legyen."
első
2.1.2. Vagyonmegosztás a gyakorlatban A Magyar Posta vagyonának természetbeni megosztása a utódvállalat között hosszabb alapvetően
folyamat
a vállalatok ágazati
A
felosztás
tevékenységének
megfelelő
tényleges használat figyelembevételének
volt.
három
elvére
Legtöbb problémát a befejezetlen beruházások,
épült. valamint
az
ingatlanvagyon megosztása okozta. Az ingatlanvagyon megosztását
lezáró
megállapodást
1992.
március 30-án irta alá a három érdekelt vállalat. 1989.
december
4-i
keltezéssel
már
központi
utasítás
(1126/1989. MPK) rendelkezett valamennyi középszerv részére az ingatlanvagyon megosztásával kapcsolatos endőkről.
lat
elvekről
és te-
!990. május !8-án azonban a három érdekelt válla-
"Együttműködési szerződés"-t
kötött, amelyben "Ingatlan
gazdálkodás" cimszó alatt a Magyar Posta ingatlanvagyonának elosztásánál alkalmazott elveket újrafogalmazták. Ami kifogásolható, hogy az
"Együttműködési
szerződés"
határidőkkel
kapcsolatosan semmiféle kikötést nem tartalmazott. A folyamat elhúzódása pedig közvetve akadályozta a hatékony dés feltételeinek megteremtését.
műkö
- 22 -
A vagyonmegosztás végeredményeként azonban az MPV tott mindazokhoz a vagyonelemekhez, amelyeknek
hozzáju-
használatá-
val a korábbi években is biztosított volt a klasszikus postai szolgáltatások ellátása. A vagyonmegosztásnak azonban voltak olyan eredményező
döntései is, amelyek
vagyoncsökkenést
elkerülhetőek
na. Az MPV az 1990. január l. után sokat - a PM-nek a nyitómérlegek
bekövetkező
jelentős
vagyont
érintő
vol-
vagyonmozgá-
helyesbítésére
javaslata ellenére - saját hatáskörben hozott kezelte, amelynek
lettek
vonatkozó
döntésekként
adózási
követ-
kezményei voltak. 2.2. Vagyongyarapodás
külső
Az MPV 1990. évi 2,85
forrásokból milliárd
Ft-os
vagyonnövekedésének
közel fele- 1,3 milliárd Ft - a MATÁV-tól átvett beruházási forrás.
1991-ben a Vállalat vagyona
950
millió
Ft-tal
növekedett, és ennek 80 %-a- 760 millió Ft - volt az állami
költségvetésből
kapott felhalmozási célú támogatás.
A két évben kapott beruházási célú támogatások felhasználása
célszerűségének,
gazdaságosságának,
szabályszerűségének
megítéléséhez a vizsgálat áttekintette a Vállalat beruházási forrásokkal kapcsolatos tervezési és
döntési
gyakorla-
tát. 2.2.1. A fejlesztési forrásigények tervezése Az MPV-nak 1991 közepéig nem volt olyan
dokumentált
fejlesztési koncepciója, amelyre az 1990-1991. évi
saját beruhá-
zási támogatás iránti igényét alapozhatta volna. Mind az 1990. évi, mind az 1991. évi
külső
nyelt beruházási támogatás nagyságát
bázisszemléletű
zéssei állapította meg a vállalat.
forrásból
igéterve-
- 23 -
A "jogos fejlesztési igény" megitélése az alapító minisztériumnak is gondot okozott. 1990 októberében a KHVM "átvilágította• az MPV gazdálkodását. A vizsgálatot
végzőnek
ban részletekbe
menő
idő
miatt nem volt
lehetősége.
szólva a
következő
vizsgálat végzésére az Az
1990.
évi
azon-
rövidsége
beruházásokról
megállapítások találhatók a jelentésben:
"Megítélésünk szerint mintegy 72 %-os használhatósági
fokú
állóeszközérték éves beruházási igénye csaknem 1,9 milliárd Ft-ban meghatározva túlzottnak az 1991. éves beruházási
tűnik.
tervről
Hasonló
mondható
el
is."
"A fokozott, az állóeszközvagyonnal nem arányos fejlesztési igényt
vélhetően
a korábbi évek beruházási elmaradása indo-
kolja. Megítélésünk szerint a beruházási összegek
csökken-
tése - a tervben foglaltak tételes felülvizsgálatával - lehetséges." Az állóeszközvagyon bruttó értéke
az
akkori
mérlegadatok
szerint 9,65 milliárd Ft volt. Az Állami Számvevőszék! ellenőrzés vizsgálati tapasztalatai minősíthetők.
szerint az összegek és arányok önmagukban nem
Ahhoz, hogy megalapozottságuk fokáról képet lehessen alkotni,
célszerű
szemléletét.
és érdemes megismerni a Amennyiben
azt
a
Vállalat
támogatók
tartják, úgy az összegek és arányok
nem
fejlesztési
elfogadhatónak
tekinthetők
túl-
zottnak. A vizsgálat során áttekintett dokumentumokból és nagyfokú
külső
fejlesztési támogatásra
egy
építő,
állandó
a szaigál-
tatás tárgyi környezetét, eszközeit hangsúlyozó fejlesztési törekvés bontakozott ki. A fenti fejlesztési igények realitását
nemcsak
az
elérni
kívánt célok nagyvonalú kezelése, az alapszolgáltatások kö-
- 24 -
kérdőjele
rében nyújtandó többlet megfogalmazásának hiánya zi meg, hanem az a tény is, hogy a Vállalatnál
1990-91-ben
általában hiányzott a fejlesztési igények alapos lemzésekkel, tartalékok feltárásával, daságossági számításokkal
történő
számszerüsítése több esetben
helyzete-
jövedelmezőségi,
gaz-
alátámasztása. Az igények
megelőzte
a helyzetelemzést.
2.3. A vállalati beruházási rend A Magyar Posta beruházási
szóló
rendjéről
1064/1987.
sz. központi utasítás formálisan még a vizsgálat 1992. II.
MPK
idején
félévében - is hatályban volt.
1990-ben azonban sem új szervezeti és
működési
szabályzata
(SZMSZ), sem új beruházási rendje nem volt még a
Vállalat-
nak. 1992. január
Vállalat-
l-től
már volt ideiglenes SZMSZ-e a
nak, de új beruházási szabályzata nem. Az 1990. és
1991.
évi
beruházásokat
formálisan
még
az
1064/1987. MPK sz. központi utasítás szabályozta. A fejlesztési pénzeszközök gondos, gazdaságos felhasználása szempontjából a vizsgálat kiterjedt arra, hogy ez a részletében már elavult - szabályozás mit ír -a
döntéselőkészítő
sok
elő
gazdaságossági számításokkal,
- a döntési jogosultsággal, - a beruházások nyilvántartásával, és - a beruházások
ellenőrzésével
kapcsolatban, és ezek az gyakorlatban.
előírások
hogyan
érvényesültek
a
- 25 -
"Gazdaságossági számításokat a 200 millió fejlesztési
költségü
beruházásokról
Ft-ot kell
meghaladó készíteni."
(1064/1987. MPK. sz. utasítás 17. old.). Megállapítható, hogy 1990-1991-ben a beruházási célú zetéseknek több mint fele a 200 millió fejlesztési
kőltségü
Ft-ot
el
kirí-
nem
beruházásokra történt, tehát
érő
formáli-
san sem kellett gazdaságossági számításokat végezni. Ahol a beruházás ezt az értékhatárt előtt
elérte,
ott
vagy
hagyták jóvá az alapokmányt és kezdték el
még a
beruhá-
zást, vagy nem gazdaságossági számítást, hanem csak lást készítettek a beruházás
1990 indok-
szükségességéről.
A Vállalatnál az utasítás által
előírt
gazdaságossági
mításokat nem tartják alkalmasnak a döntések
szá-
megalapozásá-
ra, mivel a klasszikus postai szolgáltatások alacsony jövedelmezősége
miatt a megtérülések rendkívül hosszúak.
Ezért
alkalmazzák gyakran a beruházás szükségességének indoktását a gazdaságossági számítások
helyett.
A
központi
döntésű
épületberuházásoknál azonban törekednek arra, hogy a
kivi-
telezés során a legkisebb költség elve érvényesüljön. Ennek biztosítására a beruházásban érintett valamennyi szakosztály a saját szempontjai szerint véleményezi az
alapa-
datokat. Előírt
aktualizált normák azonban a véleményezéshez nincse-
nek, a tervezett alapadatokat tapasztalati ismeretek
alap-
ján mérlegelik. A gazdaságossági számítások ellentmondásos helyzetéhez vábbi adalék, hogy nincs
egyértelműen
meghatározva: ki
gezze el a gazdaságossági számításokat. A előirásai
beruházási
tovérend
szerint az a szerv köteles elvégezni, amely a be-
ruházási alapokmányt
előkészíti.
-
26 -
A Vállalat !992 januárjától érvényesnek viszont ezzel ellentétben már a
tekintett
SzMSz-e
Vállalatgazdasági
osztály
részletes feladatai között sorolja fel, hogy "A beruházások döntéselőkészítési
folyamatában a gazdaságossági számításo-
kat elkészíti." A Vállalatgazdasági osztály vezetője szerint ez tévedésből került az osztály feladatai közé, az osztály csak a számitások módszerét dolgozza ki. Tény viszont, hogy ez a téves megfogalmazás az !992. január l-től
ideiglenesen hatályos SzMSz-ben is szerepel.
A beruházások megvalósításának döntési rendjében a vállalati gyakorlat már nem követi az utasítást. Az utasítás szerint az 50 millió Ft-ot meg nem haladó költségelőirányzatu
beruházások esetében a
délyezési okmányának
jóváhagyója
a
megvalósitás középfokú
enge-
postaszerv
igazgatója. Az 1990-91. évi
kezdéső
beruházások esetében ez
úgy
módo-
sult a gyakorlatban, hogy a 11 középfokú postaszerv csak az éves vállalati "közgazdasági" szabályozó alapján
kiszámolt
és vezérigazgatói döntéssel jóváhagyott beruházási
kereten
belül rendelkezik szabadsággal. Ez a keret 1990-ben
össze-
sen 300,6 millió Ft, 1991-ben 205,7 millió Ft volt.
Minden
egyéb beruházás központi
döntéső
volt,
és
alapokmányának
jóváhagyása is a Vezérigazgatóság hatáskörébe tartozott. A postai beruházások
nyilvántartásáról
ugyanakkor
a
tályos beruházási rend úgy rendelkezik, hogy minden
ha-
postai
beruházás okmányát, módositott okmányát -tehát a középfokú postaszervek által saját hatáskörben engedélyezett
beruhá-
zásokét is - engedélyezéskor központilag kódszámmal el, és a kódszámmal ellátott beruházások legfontosabb tait számítógépben tárolják.
látnak ada-
- 27 -
A központi számítógépes nyilvántartási rendszer a széfválás óta nem
működik,
mert a számítástechnikai hálózat a vagyon-
megosztás során a MATÁV-hoz került. A beruházások
központi
nyilvántartásának nincs kialakult új rendszere. A postai beruházások megvalósításának az utasítással
egyezően
ellenőrzése
vezetői
- továbbra is
viszont -
feladat a be-
ruházást lebonyolító postaszervnél. A helyszíni
ellenőrzések
soktól. Valamennyi zését is a
gyakorlata
ellenőrzést,
Vállalati
így a beruházások
ellenőrzési
vizsgált években, de a beruházások továbbra is a Szolgálatfejlesztési
előírá
sem tért el az osztály
ellenőr
irányította
legfőbb ellenőrző
és
beruházási
a
szerve osztály
volt. 2.4. Az 1990. évi támogatás- 1,3 milliárd Ft -felhasználása A MATÁV 1990. VIII.
16. és 1990. XII. 20. között hét
rész-
letben- 125.992 ezer Ft híján-átutalta az MPV-nek az 1,3 milliárd Ft-ot. A hiányzó összeget
azért
mert ennyi volt az 1990-ben egymásnak
nem
utalta
kölcsönösen
át,
végzett
beruházások elszámolásának egyenlege a MATÁV javára. Az MPV a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelően
az 1.174.008 ezer Ft-ot mint véglegesen átvett
pénzeszközt
a felhalmozott vagyana javára elkönyvelte. A 125.992 ezer Ft-nak ugyancsak a felhalmozott vagyon javára egyéb növekedés címén
történő
lekönyvelése
azonban
nem
volt alátámasztva bizonylattal. Az összeg felhasználására vonatkozóan
csak
annyi
előírás
volt, hogy beruházásrakell fordítani. Az összeg felhasználását
külső
szervezet nem
ellenőrizte.
- 28 -
A Szolgáltatásfejlesztési és beruházási osztály kérésre- az 1,3 milliárd Ft felhasználásáról 13-án küldött egy
egyszerű
telefoni
1992.
május
kimutatást a KHVM-nek.
Tekintettel arra, hogy a Vállalat 1990. évi beruházási célú kifizetései 1,7 milliárd Ft-ot tettek ki, az Ft felhasználása a fenti A beruházások
milliárd
forrásfelhasználását
1990-ben
előírásnak
szabályszerű
sem az MPV Vállalati
1,3
ellenőrzési
megfelelt.
osztálya,
sem
Szolgálta-
tásfejlesztési és beruházási osztálya, sem más osztálya nem vizsgálta. 2.5. Az 1991. évi támogatás- 760 millió Ft- felhasználása A támogatási igény Az 1991. évre szóló központi támogatási igény az állami költségvetési 1990.
őszén
terv
előkészítése
történt. Az MPV ebben az
időben
megtervezése keretében
még nem
rendel-
kezett saját hosszabb távú fejlesztési koncepcióval, egyszerű bázisszemléletű
tervezéssei
1,5-1,8
még tehát
milliárd
Ft
támogatást igényelt. A gazdasági vezérigazgatóhelyettes nyilatkozata szerint: "Az éves igényt a KHVM
előírt
tervezési formarendszerén be-
lül témásítva dokumentáltatta a Posta Vállalattal. Számítási háttérként vállalati forrás számításokat (jövedelmi számításokat) és
teljeskörű
vállalati beruházási információkat
is kért és kapott a Minisztérium." Ennél mélyebb számítási, elemzési anyagot azonban készítés során a KHVM nem igényelt és nem is kapott
elő
az a
kí-
vánt beruházásokról. 1991. júniusában- júliusában azonban- amikor már
javában
folyt a kapott támogatás felhasználása - a KHVM Fejlesztési
- 29 -
hiányolta még az 1991. évi kormányzati beruházások (a kapott 760 millió Ft támogatási keretet kitöltő) projekt lapjai mellől is a megvalósíthatósági tanulmányoFőosztálya
kat, a részleges, illetve teljeskörü gazdaságossági tásokat, a költség-eredmény elemzéseket, egyéb
számí-
gazdaságos-
sági mutatók kidolgozását, felterjesztését. Az MPV válasza az elemzések helyett az indoklásokat tartalmazza. A fentiek alapján megállapítható, hogy a KHVM az MPV gatási igényét - mint a költségvetés felé
közvetítő
támo-
minisz-
térium- nem vizsgálta meg abból a szempontból, hogy a Vállalatnál hogyan, milyen gondossággal tervezik a beruházásokat. Annak ellenére, hogy már a Vállalat októberi minisztériumi átvilágítása is említést tesz a beruházási rejlő
2.5.1. Az
tervekben
tartalékokról. Országgyűlés
által jóváhagyott támogatás
Az 1991. évi állami
költségvetésről
törvény a postai szolgáltatások Ft-ot irányozott
elő
szóló
1990.
fejlesztésére
"Vállalkozások felhalmozási
évi 760
CIV. millió
támogatá-
sa" címen és 6. alcímerr , a XVII. Pénzügyminisztérium fejezetben. Korábban a Posta beruházásai a szakminisztérium hatáskörébe tartoztak, önálló vállalatként első alkalommal az 1991. évi költségvetési törvény részesítette támogatásban. A megváltozott beruházási fogalmi kör értelmében azonban a Posta támogatását akkor a PM fejezetben megtervezett "Vállalkozások felhalmozási támogatása" alá sorolták. A jóváhagyott. előirányzatok esetében azonban a megvalósítandó konkrét beruházásokat a költségvetési törvény nem tartalmazta.
- 30 -
Vizsgálatunk arra irányult, hogy a Vállalat az Országgyűlés által elfogadott célokra használta-e fel az 1991. évben kapott felhalmozási támogatást? A Vállalat
különböző
kezésünkre bocsátott ható meg, hogy az
osztályai által a tárgykörben levelezésből
Országgyűlés
egyértelműen
rendel-
nem állapit-
által jóváhagyott
felhalmo-
zási támogatás végül is azt a célt szolgálta-e, amire szánták. Ennek tisztázásához a PM-, a KHVM- és az ÁFI-tól is kértünk információkat.
A PM-től, a KHVM-től és az ÁFI-tól kapott információk, lamint a tények összevetése bár az MPV a felhalmozott
alapján vagyona
megállapítható, javára
lekönyvelt
millió Ft felhalmozási támogatás teljes összegét Országgyűlés
760 nem
által elfoga-
dott céloknak. Az eltérésért azonban a Vállalatot nem heli
hogy
beruházá-
sokra számolta el, a megvalósított konkrét beruházások teljes egészében felelnek meg az
va-
ter-
felelősség.
A folyamatot, a körülményeket mutatja, hogy a PM 1991. februárjában a fejezetekhez és köztük a KHVM-hez írott levelébenkérte fel a tárcákat: a törvényben rögzített előirányzatokhoz tartozó beruházási célok véglegesítéséről sürgősen gondoskodjanak. Ezt követően készítette el a KHVM a felügyelete alá tartozó célok így köztük a Posta 1991. évi központi forrásból megvalósítani tervezett beruházásainak tételes jegyzékét, ami a későbbiekben az ÁFI számára a finanszírozás alapját képezte. A készülő beruházási javaslat beküldését megelőzően az ÁFI a PM leirata alapján ( 1991. március 5.) 200 millió forintot folyósitott előlegként, utólagos elszámolás terhe mellett a Posta számára a vállalat Postabanknál vezetett számlájára.
- 31 -
Mindezzel egyidejűleg az ÁFI javaslatai alapján elő készítés alatt volt a döntés arról, hogy a beruházási kategóriák változtatásával, a kormányzati beruházások fogalmának megjelenésével összhangba kerűljön a finanszírozás. Az ezt szolgáló egy csatornás ÁFI-n keresztül történő folyósításra, ellenőrzésre és információ szalgáitatásra vonatkozó kormányrendelet (78/1991. /VI. 13./) azonban csak 1991. július l-től lépett hatályba, és írta elő, hogy a kormányzati beruházások teljes körét az ÁFI finanszírozza. Ezt követően került sor az év második felében több ezer beruházás átvételére a kereskedelmi bankoktól. Tekintettel a feladat nagyságára és a kereskedelmi bankok által jelzett likviditási gondokra, az ÁFI - a PM-mel egyetértésben - néhány esetben, ahol a beruházáshoz a vállalatok jelentős saját forrással is hozzájárultak, az átvétel időpontját 1992. január l-re halasztotta. Ezek közé tartozott az MPV is. A továbbiakban azonban az ismételt kérés ellenére sem került sor újabb előleg-jellegű átutalásra. Végül az MPV és az ÁFI között olyan megállapodás született, ami a valós teljesítmények alapján történő negyedévenkénti utólagos átutalás gyakorlatát követte. Az PM szerint a költségvetési és az
Országgyűlés
által jóváhagyott cél a hagyományos pos-
tai szolgáltatásokhoz kapcsolódó
gépjármű-
laszthatatlan, de nem építési célú volt a
szereplő
törvényjavaslatban
működőképesség
és
beruházások
egyéb
ha-
támogatása
fenntartása érdekében.
Ugyanakkor az MPV a 760 millió Ft-ból - a vissza
nem
nyelhető ÁFÁ-val együtt - összesen 291 millió Ft-ot
igéfordí-
tott "Épületrekonstrukció"-ra. Ebből 73,5 millió Ft-ot tett ki az épületvásárlás, a többi pedig új postahivatali épületek építésére fordított felhasználás volt. Ugyancsak a
PM-től
kapott információ szerint "A
támogatási
keret - a költségvetési törvény mellékletében megjelölt célokra történő - felhasználását az ÁFI nyok, illetve a számlák beérkezésekor
a
beruházási
ellenőrzi."
okmá-
- 32 -
Az ÁFI a támogatási keret fenti észrevételt.
Sőt
felhasználására
az 1991 októberében
készitett
előirányzata
anyagi-műszaki
és
tett
vizsgálati
jelentésben azt a megállapitás t tette, hogy "A beruházások
nem
kormányzat i
bontása
össz-
hangban van a KHVM 1991. februári leiratávaL" Az ÁFI
köz-
lése szerint
már-
alapját a KHVM által 1991.
ciusában beküldött beruházási javaslat és az
mélységű
tartalmú, az MPV által megadott tételes terv képezte. Más, a
részletes
számszerű
és
egyező
azzal
beruházási ellenőrzést
lehetövé tevő dokumentum nem állt az ÁFI rendelkezésére. E megállapitás és közlés kapcsán ellenőrzés részéről
nem járt el
azonban
a
számvevőszéki
egy további megállapitás adódik: az ÁFI
körültekintően
akkor, amikor
tevé-
ellenőrzési
kenysége alapjául a KHVM februári leiratát tette meg. Egyrészt, mert az MPV a KHVM februári eltérő
leiratától
némiképp
felhasználási tervet nyújtott be az ÁFI-hoz és a tá-
mogatási keret felhasználása során a Vállalat ezt
tartotta
be és nem a KHVM februári leiratát. A Vállalatnak a módositásra vonatkozó utólagos kérelmét a KHVM elfogadta.
Egyéb-
ként is a KHVM tájékoztatása szerint a februári leirat összeg javasolt
belső
"az
bontását" tartalmazta.
Másrészt az ÁFI feladata nem a KHVM leirat és beruházások összhangjának, hanem
a
a
Vállalati
költségvetési
törvény
mellékletében foglalt célok és a támogatásból megvalósított beruházások közötti összhang
ellenőrzése
lett volna.
a szempontból a KHVM februári leirata is az tárgya lehetett volna. A
februári
leiratban
Ebből
ÁFI-ellenőrzés
ugyanis
szerepelt az "Épületrekonstrukció" mint felhasználási
már jog-
eim. Nincs azonban meghatározva, hogy az építési célú beruházások közül melyek sorolhatók be e fogalom alá úgy, az
Országgyűlés
lósuljanak.
hogy
által elfogadott támogatási célok is megva-
- 33 -
2.5.2. A támogatás
célszerű
és szabályos felhasználásának el-
lenőrzése
A beruházások delet
20-21.
rendjéről
§-ai
szóló 46/1984.
tartalmazzák
(XI.6.) MT sz.
azokat
az
amelyek a beruházások pénzügyi lebonyolítását finanszírozó - pénzintézetet feljogosítják,
ren-
előírásokat, végző
ill.
ún.
kötelezik
az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházások pénzügyi
ellenőrzésére.
A kormányzati beruházások finanszírozási
rendjét
meghatá-
rozó, új jogszabály tervezete csak !992 . év végére
készült
el. Bevezetéséig bizonytalanság van a finanszírozás teleiben. A tapasztalatok a
mielőbbi
felté-
kiadást szorgalmazzák.
a) Külső ellenőrzést egyedül az ÁFI végzett a
Vállalatnál.
1991 októberében a Vállalat Pénzügyi osztályán vizsgálta
a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket. A vizsgálat a kifizetéseket rendben lévőnek találta. Az ÁFI vizsgálati jelentésének információtartalma és
az
ÁFI által az Állami Számvevőszék megkeresésére adott tájékoztatás és a valóság
között
azonban
ellentmondások
vannak. - Az ÁFI tájékoztatása szerint az MPV 760 állami juttatásból
történő
millió
Ft-os
támogatását a POSTABANK fi-
nanszírozta. A vizsgálati
jelentésből
az derül ki, hogy az MPV
magát finanszírozta. A POSTABANK-kal kötött rozási
szerződés
nem létezik.
ön-
finanszí-
- 34 -
-A KHVM 1991. február 8-án felkérte az ÁFI-t, hogy kössön finanszírozási szerződést a kormányzati szervek beruházásaiban, a vállalkozások felhalmozási támogatásában érdekeltekkel. A felkérés ellentmond
a
9/1987.
(111.19.) PM sz. rendeletben foglaltaknak, mivel annak alapján a
szerződést
finanszírozási
pénzintézet jogosult, ill. köteles
számlavezető
a
megkötni.
Az
ÁFI
erre a kérésre nem is kötött finanszírozási szerzödést az MPV-vel. - A kormányzati beruházások lebonyolításának egyes déseiről
szóló 78/1991.
kér-
(VI.13.) Korm. rendelet 3. pa-
ragrafusa alapján tehát az MPV támogatása ügyében volt olyan
jogelőd
amelytől
pénzintézet,
az ÁFI-nak át
kellett volna venni az 1991. évi kintalt és ban
lévő
támogatások
dokumentációját
1-ig. De e rendelet alapján sem kötött szerződést
nem
folyamat-
1991.
július
finanszírozási
az MPV-vel.
Ennek ellenére az Intézet az MPV-vel történt alapján tételesen figyelemmel
kisérte
a
megegyezés
Magyar
Posta
Vállalat fejlesztéseit. A megegyezés nincs dokumentálva. A
fentiekből
az a következtetés adódik, hogy a beruházá-
sok állami támogatásának áttekinthető tően
nem
meglehetősen
szétszórt, nehezen
jogi szabályozásában az érintettek feltehe-
kellően
igazodtak el és
ket, mulasztásokat követtek el De az sem kizárt, hogy az
új
ebből
eredően
feladataik szabályozásra
tévedése-
ellátásában. várva
nem
tartották fontosnak a régi eljárást alkalmazni. b) 1991-ben már több házásokat.
belső ellenőrzés
is vizsgálta a
beru-
- 35 -
A Szolgáltatásfejlesztési és beruházási osztály folyamacélellenőrzést
tos sülő
végzett az állami támogatásból része-
ún. kormányzati beruházások
műszaki
teljesitése
és
a beruházási pénzeszközök kezelése tárgyában. Ugyancsak a Szolgáltatásfejlesztési és tály kezdeményezésére
beruházási
került
teljeskörű célellenőrzésre
sor 1991 májusában a Rákoskeresztúr l. sz.
osz-
postahivatal
beruházásnál. Tekintettel arra, hogy a rákoskeresztúri beruházás is az ún. kormányzati beruházások közé tartozott
1991-ben
az
Állami Számvevőszék ellenőrzését kiterjesztette a Rákoskeresztúr l. sz. postahivatal beruházási költségfelhasználásáról készített vállalati vizsgálati anyagra. Az
ellenőrzés
célja az volt, hogy képet kapjunk a Válla-
latnak az állami támogatás felhasználása
során
tanusi-
tott gondosságáról, a felhasználás hatékonyságáról. A
vállalati
vizsgálat
elrendelésének
körülményei,
vizsgálat által feltárt hibák, mulasztások, a
számonké-
rés hiányosságai azt igazolják, hogy az MPV-nél
a
fej-
lesztési források - köztük az állami támogatás kony felhasználásának szempontja a
vizsgált
a
hatéidőszakban
nem érvényesült következetesen. A
belső
ellenőrzés
részletesen rámutatott azokra
a
hi-
bákra, amelyeket a beruházó Budapesti Postaigazgatóság a beruházás folyamatában elkövetett, és amelyek a zási költségek
nagymértékű
Nem foglalkozott azonban a
beruhá-
megemelkedését eredményezték. felelősség
Igazgatóság, sem a Vezérigazgatóság
kérdésével. Sem az
felelősségének
désében nem tett konkrét észrevételt.
kér-
-
36 -
A többletköltségek finanszírozása ügyében
az
a
döntés
született, hogy központi forrásból csak az 1991-re detileg is
előirányzott
támogatást biztositják az
gatóság részére. A hiányzó saját beruházási
összeget
keretéből
tést az Igazgatóság
úgy
értelmezte,
kormányzati
hogy
Pestlőrinc
E
3,5
pos-
takarított
meg, és a többit gazdáikadta ki saját vállalati zási
dönmillió
2. sz.
keretéből
beruházás
Igaz-
Igazgatóságnak
kell kigazdálkodnia.
Ft-ot az ugyancsak hozzá tartozó tahivatal
az
ere-
beruhá-
keretéből.
A Vezérigazgatóság erre nem tett észrevételt annak ellenére, hogy az állami támogatással való gazdálkodást központi hatáskörbe tartozó feladatnak tekintette. A fenti
ellenőrzésen
kivül a Vállalati
tály további három irányítószervi zett 1991-ben. A beruházásokat
ellenőrzési
ellenőrzést
érintő
osz-
is szerve-
megállapításaik
beruházások gazdaságosságával kapcsolatosan tett
a
eddigi
megállapításainkat támasztják alá.
2.6. A Magyar Posta Vállalat vagyonának
megőrzése
A Vállalat saját vagyona az átszervezést nőtt.
saját forrásból
követően
41
%-kal
Csökkent viszont a tartalékvagyorra 17 %-kal.
1990. évben nem volt nyereség, ezért kellett bevonni a tartalékvagyonból, hogy fedezni lehessen: - a beruházások meg nem
térülő
általános forgalmi adóját,
- egyéb fejlesztési célú kifizetéseket, - alapítványok finanszírozását.
- 37 -
E Ft-ban
Vagyon alakulása: Nyitó
Megnevezés
1890.év
1991/nyitó
1991.év
%
7.958.288
Alapítói
Felhalmozott
7.958.288
7.958.288
2.852.989
3.803.402
100
Tarta l ék
1.000.000
1.000.000
830.000
83
Sa j á t
8.958.288
11.811.277
12.591.690
1 41
vagyo'n
A MPV saját forrásból nem tudott érdemben hozzájárulni
va-
gyonának növeléséhez. Alacsony vagyonarányos nyeresége csak a vagyon
megőrzését
biztosította.
Beruházásaihoz hosszabb távorr is csak az biztosít nem
megfelelő
képződik
állami
támogatás
alapot. A Vállalat alapszolgáltatásaiból
annyi forrás, hogy az a beruházásokra
fedeze-
tet nyújtson. Befektetéseik eddig nem hozták a kívánt eredményt. A MPV
legjelentősebb
tőkekihelyezése
a Postabank Rt-be tör-
tént. Ez a befektetés hosszabb távon is
megfelelő
hozadékot
biztosíthat. Jelenleg a banki szolgáltatásokért kapott lenértéknek nagyobb
jelentősége
van, mint az osztaléknak.
A Postabank-i befektetés és. bankiszolgáltatás előtérbe került a postazsíró*
el-
minél
előbbi
elemzésénél bevezetésének
szükségessége. A Providencia Rt-be eszközölt befektetés hasznossága jelenleg
egyértelműen
nem
ítélhető
meg.
*Postazsíró: postán keresztül futó elszámolások zárt rendszerének kialakítása, önálló számlán (zsíró) keresztül történő elszámolás.
- 38 -
A hírlapkiadókba történt
befektetések
felszámolása
kolt, mivel általában nem biztositottak
Az alapítványok támogatása továbbra is Az elhúzódó vagyonmegosztás
nyeresé-
elegendő
get, illetve versenysemlegesség szempontjából MPV-nek.
indo-
hátrányos
a
célszerű.
következtében
a
MPV
vagyona
mintegy 50 millió Ft-tal csökkent az általános forgalmi adó befizetési kötelezettség és birság miatt. A vagyonátadás ÁFA fizetési birsága
elsősorban
kötelezettsége,
nem a gazdálkodástól
adóhiánya hanem a
függő,
tályos jogszabályok miatti adóteher, ami központi dések - a Posta három vállalatra keletkezett.
bontása
(Ha átalakulás lett volna,
és ha-
intézke-
következtében akkor
a
hatályos
törvények adó- és illetékmentességet biztosítanak. A most folyó
kezelői
jog megosztása (1990-ben a
kor a jogszabályok nem tették lehetövé a osztását) a MPV-nek mintegy 400 millió
kezelői
Ft
szétválásjog
meg-
eredménycsökke-
nést jelenthet. A veszteség a Posta gazdálkodásától független, mert a számviteli szabályok változásának következménye. Indokolt a nemzetközi
gyakorlatnak
megfelelően
a
szolgáltatásokat ÁFA szempontjából tárgyi* adómentes sorolni. A MPV szolgáltatásai után kapott nek nincs
jelentős
* Ez 1993. jan.
postai körbe
adókedvezmények-
hatása a vagyonra.
J-től
megtörtént az ÁFA tv. módositásával.
- 39 -
2.7. Az
kiterjedt arra, hogy vagyonváltozásban mekko-
ellenőrzés
ra szerepet játszott a vállalkozásokba befektetett eszközök után kapott osztalék, valamint az alapítványokra összeg,
illetőleg
milyen a Vállalat Postabankhoz kapcsolódó
jövedelmezősége,
tevékenységének
fordított
milyenek a Postabankkal kötött A MPV befektetéseit a
megfelelő-e
az
osztalék,
szerződések.
vizsgált
időszakra
vonatkozóan
az
alábbi adatok szemléltetik: Befektetett eszközök alakulása: E Ft-ban Megnevezés
1990. év
Ny i t ó
l 9 9 l.
o
1991/Nyitó
év
%
Befektetett eszközök
737.656
895.308
1.086.350
147
649.850
804.750
967.250
149
90.558
119.100
136
Ebből:
-
részvény
-
vagyoni
tét
Befektetett Sa j á t
be-
GT-ben
87.808
eszköz
vagyon
%
8,23
7,58
8,83
A befektetések eddig nem hozták a kívánt eredményt. A tervhez képest csak az 1991. évi befektetések
után
osztaléknál volt lemaradás, de az osztalék
1992-ben aránya
kapott
végig
átlagos bankkamat alatt volt. A MPV összes vállalkozásába kihelyezett vagyon után kapott osztalék és az átlagos bankkamat alakulása %-ban Megnevezés
1990. év 1991. év
Osz la l ék
15,73 8,31
(*MNB-től kapott információ alapján)
Átlagos
bankkamat
23*
zs*
az
- 40 -
Az osztalék és az átlagos bankkamat reális
összehasonlítá-
sánál figyelembe kell azt is venni, hogy az
osztalék
adó-
zott, tehát tiszta pénzt jelent, míg a bankkamatnak adótartalma is van. A MPV adózási viszonyait figyelembe véve a nyereség kb. %-át fizeti be vállalkozási
30
nyereségadóként
(továbbiakban
VÁNYA) és állami vagyon utáni részesedésként
(továbbiakban
AVUR).
Befektetéseik
döntő
része a MPV megalakulását (1990.
január
l.)
megelőzően
jött létre. A vagyonmegosztás során a válla-
lat
jellemzőerr
a
tevékenységéhez
kapcsolódóakat
örökölte
meg. melyből
A Vállalat 16 db társaságba eszközölt befektetést,
5 db Rt., 10 db Kft. és l db pedig Egyesülés formájában ködik. A tételes felsorolást, a és a kapott osztalékat
a
2.
befektetések sz.
melléklet
összetételét tartalmazza.
(Összesen 1.086 millió Ft-ot fektetett a Posta a zásaiba.
Ebből
824 millió Ft
A bevitt
tőke elsősorban
pénztőke
mű
vállalko-
volt.)
pénzbetétet jelent, kivétel a Pos-
tabank-i részesedés, ahová a Vállalat 200 millió Ft
érték-
ben épületet is bevitt tárgyi apport formájában, valamint 3 kft-ben (PKI, HÍRÉP, Postai és Távközlési Szociális Ellátó) található még összesen 60 millió Ft tárgyi apport. A 3
kft
a vállalat által korábban végzett építési, kutatási, szociális tevékenységet látja el. A MPV nagyságrendjét tekintve
jelentős
üzleti befektetésnek
csak a Postabank és Takarékpénztár Rt., valamint dencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt.
tekinthető.
a
Provi-
-
41 -
A bevitt vagyonból a Postabank Rt. 80 %-ban, a Rt.
Providencia
10 %-ban .részesedik, tehát az összes befektetés 90
%-a
a két egységnél található. A tárgyi apportnál együtt emlitett három Kft.-ben említésre érdemes vagyon, amelyek összesen a ből
van
még
befektetések-
9 %-ot képviselnek.
A fennmaradó ll társaságban mindössze a befektetett %-a van elhelyezve. Ezek l millió Ft körüli
tőke
l
betéteket
je-
jelenlegi tulajdoni hányadot a 3.
sz.
lentenek egységenként. A társaságokban
lévő
melléklet mutatja be, amely - a Postakocsi Kft. kivételével - az !991 .. évi záróállapottal megegyezik. 2.8. Postabank Rt., Providencia Rt. A MPV postahivatali infrastruktúrájára Rt. és részben a Providencia Rt.
épült
lakossági
hálózata is. Emiatt, valamint a MPV a két helyezett pítás és
jelentős
Postabank
tevékenységének társaságban
tökéjének hozadéka miatt a
veszteségtényezők
ságok kiemelten
a
el-
vagyongyara-
feltárása szempontjából a társa-
kezelendők.
Postabank Rt. A Postabank-i üzletrész
a
Vállalat
irányú befektetése. Az önálló
legjelentősebb
pénzintézet
ilyen
létrehozását
a
Posta már az 1980-as évek elején kezdeményezte. Először
a Posta saját pénzintézetet (bankot) kivánt
létre-
hozni. Az új törvényi szabályozások a bankalapítási jogot a Minisztertanács hatáskörébe tették. Ezért a sági formát választották, amelyhez azonban bankalaptőke
szükséges.
részvénytársal
milliárd
Ft
- 42 -
Ezt a forrást a Posta
nem
előteremteni,
tudta
partner bevonása vált szükségessé. Az
igy
1988-ban
több
megalakult
Postabank Rt. alaptökéjének 26,9 %-ával rendelkezett a Posta. Ennek összetétele 200 millió Ft épület és 400 millió Ft pénztőke.
A
többlépcsős
a Posta
alaptőkeemelést
nem
Jelenleg 850 millió Ft-os tökéjével 22
tudta
%-os
követni.
vagyonrésszel
rendelkezik. A jelenleg folyó
alaptőkeemelés
(amelyből
a
jegyezni),
a
következtében
Posta forráshiány miatt nem kíván
részvényt
MPV részesedése 12-13 %-ra is lecsökkenhet. jellemzőerr
A Postabank
a Posta
hálózatán
lakossági tevékenységét, így a hálózat indulás éveiben kisebb
erőforrást
túl a Postabank hitelkihelyezési
keresztül
végzi
kifejlesztésére
az
kell bevonni. Ez
a
tény
kamatnyereségén,
nagyobb
osztalék kifizetését teheti lehetövé. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a
bankok
részére
forrás a lakossági, apró tételekben, sok futamidejű
tött, rövid
a
legdrágább
művelettel
betétállomány, amelynek
begyűj
kihelyezése
csak rövidtávú üzletekbe lehetséges.
A Postabank a MPV hálózatát műveleteihez
postai hálózat
közvetítő
képességénél
Erre a tevékenységre
kialakítan i.
passziv
jövedelemtar-
(hitelkihelyezés, stb.) végzése már a
bankári munkát igényel, ezért ez végezhető.
tevékenységének
tudja igénybe venni. A magasabb műveletek
talmú aktív
csak
a
nagyobb
szaktudású
postahivatalokban
önálló
hálózatot
nem
kellett
- 43 -
A kifizetett osztalék !990-ig
emelkedő
mértéket mutatott. %-ban osztalék
A fizetett osztalékhányad évi befektetés után !988. !989. !990. 1991.
!2 !5 20 !O megfelelő
Az 1991. évi befektetés után is
dött a Postabanknál, de a kockázati töke emelése üzleti megfontolások
alapján
a
képző
nyereség
részvényesek
és
egyéb
alacsonyabb
osztalék kifizetésében egyeztek meg. szereplő
110
A hozadéknál jóval fontosabb a banki szolgáltatásokért
ka-
Az 1991. évi befektetés után a Posta tervében millió Ft-ból 85 millió Ft realizálódott.
pott ellenérték üzleti alapon
történő
meghatározása.
A Postabanktól szolgáltatásai ellenértékeként éves jelenleg kb.
szinten
1 milliárd Ft-ot kap a Posta, ezen tevékenysé-
gének jövedelmezösége jó. szerződéseinek
A Posta Postabankkal kötött
üzleti kondicíói
nem mutatnak eltérést az OTP-vel kötött azonos konstrukciójú
szerződésektől.
A MPV Postabank-i befektetése az eddigi müködést figyelembe véve a vagyongyarapítás és
vagyonmegőrzés
szempontjából el-
fogadható. Providencia Rt.
A MPV második tőke
legjelentősebb
150 millió Ft, amelynek
tőkekihelyezése.
teljesítése
több
történik, 1990-ben 35 millió Ft, 1991-ben pedig Ft.
A
jegyzett
részletben 37
millió
- 44 -
Eddigi
működése
során osztalékat nem
termelt.
dolgozók anyagi ösztönzése miatt van
Jelenleg
jelentősége.
A befektetés célszerűsége, hasznossága jelenleg en nem itélhető meg. 2.9.
a
egyértelmű
"Kis befektetések" A 2. sz. mellékletben 3-16-ig felsorolt befektetések a vizsgált
időszakra
vonatkozóan
az
alábbiaknál
közül történt
változás: - Hungarapress Kft.: a társaság alapítása 1990. februárjában; - Pesti
Műsor
Kft.:
a társaság alapítása 1990. januárjában
és
az
l
millió
Ft-os üzletrész eladása 1991. januárjában; -
AB-Beszélő
Kft.:
a törzsbetét emelése 0,5 millió Ft-tal
1991.
szeptembe-
rében; - Postakocsi Kft.: a társaság alapítása 1990. júniusában; - PKI Kft.: a
társaság
működésének
beszüntetése
1990.
december
átvétele
MATÁV-tól
31-ével, a végelszámolás az idén zárul; - HÍRÉP Kft. : a
társaság
50
%-os
üzletrészének
1991-ben. A kis befektetések közül PKI Hírközlési Kft., a HÍRÉP Postai és Távközlési
Kutató-Fejlesztési
Építőipari
Postai és Távközlési Szociális Ellátó Kft. nem
Kft.
és
a
tekinthetők
üzleti befektetéseknek. Ezek a Posta által korábban végzett kutatási, építési és
szociális
tevékenységet
látják
el.
Osztalékra e társaságoktól a Posta általában nem számíthat.
- 45 -
Ezen befektetéseknek egyébként is
a
jelentősége
abban
lehet,
ba
az
ellátandó tevékenységeket az új
szükségszerűen
szervezetek az anyavállalattól olcsóbban tudják végezni. Az
előzőekben
említetteken kivüli befektetések kiadói kivételtől
fiira jöttek létre. Néhány
pro-
eltekintve ezek eddig
osztalékat nem produkáltak. A hírlapkiadói befektetésekbe a Posta azért szállt be, mert így látta biztosítottnak, hogy a hírlapterjesztési üzletágból továbbra is nagy részarányt tud megtartani. Időközben
kiderült, hogy hálózati adottságai révén a kiadók elsősorban
egyébként is
rajta
keresztül
értékesítenek,
a
kis haszon miatt értelmetlen e befektetési forma. A versenysemlegesség szempontjait figyelembe véve a
kiadói
vállalati befektetések több kárt okoznak a MPV-nek, mint az onnan várható esetleges hozadék. Célszerű amelyről
a
kiadói
részesedések
fokozatos
értékesítése,
egyébként a Postánál határozat is született.
2.10. Alapítványok
A MPV 8 alapítványának a vizsgált közt nem adott át, folyó
működési
vagyoni
támogatásban
1990. évben 6 db,
1991.
Összesen 1990-ben
84.4 millió Ft-ot,
1991-ben
évben
időszakban
pedig
97.5 millió Ft-ot
7
db
esz-
részesített alapítványt.
folyósított
a
Posta
alapítványoknak. Az alapítványok
kultúrális,
sport
szolgálnak, fenntartásuk továbbra is
és
szociális
célszerű.
nyok részére átutalt támogatásoknak csekély MPV vagyonára.
célokat
Az alapítvá-
hatása
van
a
-
46 -
2.11. A Vállalat vagyongyarapításra gyakorolt hatása
a
működés
éves eredményei révén, ebben az adókedvezmények szerepe 2.11.1. Az elhúzódó vagyonmegosztás hatása az általános forgalmi adó befizetési kötelezettségre, ezáltal a vagyonra A Magyar Posta a KÖHÉM 965.289/1989. számú határozata alapján 1989. december 31-én
megszűnt.
Jogutódként - a Magyar Posta Vállalat, - a Magyar Távközlési Vállalat és - a Magyar
Műsorszóró
Vállalat
jött létre. A Magyar Posta vagyonát három új
vállalat
között
kellett
megosztani. A határozatot a szakminisztérium 1989. december 20-án hozta meg. A vagyonmegosztást az új vállalatok nyitómérlegének benyújtási határidejéig: 1990. március 31-ig nem tudták
megfelelő
pontossággal
végrehajtani.
(Ennek
okai:
nagyszámú adathalmaz, közös használatú épületek elhatárolása, stb.) A vagyonmegosztás pontosítása 1990.
őszéig
adómentes átadás-átvételt a jogszabályok
megtörtént. 1991-ben
csak
Az a
nyitárnérleg módosításával tették lehetövé. A számviteli legek
visszamenő
gyűjtési felelő
osztályvezető
nyilatkozata alapján a nyitómérmértékű
hatályú módosításához, olyan
munkát kellett volna igénybe venni,
~
adat-
melynek meg-
pontosságát nem is tudták volna biztosítani -
amely
rnunka nem áll arányban a vállalat vagyonára gyakorolt hatásával.
- 47 -
A leírtak miatt a vagyonátadást értékesítés formájában igényelhető
nyolitották le. A beruházások vissza nem
lános forgalmi adója miatt a MPV vagyona 33 csökkent.
boálta-
millió
Ft-tal
(Ugyanilyen arányban csökkent a Magyar Távközlési
Vállalat vagyona is, mivei az átadási
veszteséget
megosz-
tották. ) Az APEH
Fővárosi
nőrzés,
további általános forgalmi adó
Igazgatósága által
lefolytatott
adóelle-
befizetési
kötele-
zettséget állapitott meg e témakörben. A vagyonátadás ÁFA adóhiánya a posta
gazdálkodásától
getlen, a hatályos jogszabályok - az 1989. évi LI.
füg-
törvény
- miatti adóteher, ami központi intézkedések - a Posta
há-
rom vállalatra bontása - következtében keletkezett. A
tör-
vény ugyanis értékesítésnek küli vagyonátadást és nem
minősítette
tett
az ellenérték
kivételt
ilyen
nél-
esetekben
sem. Összehasonlításul
megjegyzendő,
hogy
vállalat
átalakulása
esetén a hatályos törvények adó- és illetékmentességet biztosítanak. Az
időbelileg
hosszú folyamattá vált vagyonmegosztás
miatt
a MPV vagyona az ÁFA adóbírsággal együtt mintegy 50
millió
Ft-tal csökkent. A vagyonvesztés
körülményei
utólag
egyértelműen
tisztázhatók, de elgondolkoztató, hogy a milliárd Ft-os vagyonának megosztására
Magyar milyen
nehezen Posta
rövid
76 időt
kapott. A szakminisztérium az alapító okiratban ugyan jelezte, hogy 10 %-os eltérés lehetséges, de a vagyonmegosztás lezárásánál ez a tény nem került
előtérbe.
adómentes
- 48 -
Megosztáskor a jogszabályok már ismertek voltak, így tában lehetett a MPV az elhúzódó vagyonmegosztás
tisz-
következ-
ményeiveL lehetőségére
Próbálkozásuk az adómentes átadás-átvétel
irá-
PM-hez, APEH-hoz, a az a KÖHÉM-hez. Az ÁFA törvény azonban nem ad módot méltányosság nyult.
Kérelemrnel
éltek
gyakorlására. A vagyonmegosztás adminisztrációjának a
adás-átvétel
kisebb
ráfordítást
lehetőségét
várták
MPV
a
jelentő
adómentes
felsőbb
szervektől,
s
lehetőséget,
a
amikor azok véglegesen elutasították ezt a nyitárnérleg módosítását javasolták, már célszerű
a
Így elképzelhető, hogy az
(mint jogutód) dolgozóira hárult. érintettek
hányada
döntő
valóban
nem
át-
volt
ezt megtenni.
A Posta a KHVM-mel levélben közölte, hogy a nyitárnérleg módosítása 2.11.2.
idő
Kezelői
hiányában nem lehetséges.
jog megosztásának hatása a vagyonra
A szétváláskor a ség. 1991. január zelői
kezelői l-től
lehető
jog megosztására nem volt
a jogszabályok már elismerték a ke-
jog megosztását. A PM az e
tárgyban
küldött
egyedi
elbírálást 1990-ben elutasította. A szétválást
követően
a közös használatú ingatlanok nagyobb
részének bruttó értéke és elszárnolt értékcsökkenése könyveiben és mérlegében szerepel. (MATÁV Rt, Műsorszóró Vállalat) a százalékos hozzájárulást fizet.
A
másik
működtetés
A
MATÁV
két
a
MPV
vállalat
költségeihez
Rt-vé
alakulása
ill. privatizációja szükségessé teszi a nyilvántartások módosítását, hogy a vagyana reális képet mutasson. A valamikori közös vagyon mostani megosztása, néhány viteti, gazdálkodási problérnát is felvet.
szám-
-
A közös
kezelésű
49 -
ingatlanok tulajdonjogának megosztása, va-
lamint ennek az állami ingatlannyilvántartásba való bejegyzése elkerülhetetlenné
teszi,
hogy
könyvszerinti nyilvántartási értéke tulajdonjog változásának
megfelelően
a a
MPV
ingatlanainak kerülő
bejegyzésre
módosításra kerüljön.
A térítésmentes átadás-átvétel esetén a
jelenleg
számviteli szabályok szerint a Posta az
átadott
érvényes ingatlan-
rész nettó értékét rendkívüli ráfordításként köteles elszámolni ÁFA fizetési kötelezettség mellett, a
MATÁV-tól
vett ingatlanrészt, mint térítés nélkül kapott
át-
vagyonrészt
pedig nem építheti be vagyonállományába. - A MPV-nek a
térítés
mintegy 400 millió Ft
nélküli
vagyonátadás
eredménycsökkenést
nettó
jelentene.
amúgy is alacsony vagyonarányos nyereség ezt a get nem bírja el. A
veszteség
a
Posta
módon Az
vesztesé-
gazdálkodásától
független, a számviteli szabályok változásának
következ-
ménye. - A kapott vagyonrész érték nélküli O számlaosztályba írt nyilvántartása nem teszi lehetövé a Posta
elő
vagyonának
reális megítélését. 2.11.3. Költségvetési kapcsolatok alakulása A MPV költségvetési kapcsolatainak vizsgálata az forgalmi adó fizetési ill. visszaigénytési
általános
kötelezettségből
csak a vissza nem térülökre (beruházások le nem vonható általános forgalmi adója) terjedt ki. A többi ÁFÁ-nak a
vál-
lalat vagyonára nincs közvetlen hatása. A TB és
mint
általános befizetési kötelezettség
szintén
nem
vizsgálatnak, így az összeállított költségvetési tokban sem szerepelnek.
SZJA
tárgya
a
kapcsola-
- 50 -
A MPV nettó költségvetési kapcsolatai alapján lő.
visszaigény-
A MPV nettó költségvetésének alakulása ÁFA, SZJA és
TB
nélkül:
Megnevezés 187
be:fizetés (VÁNYA, MUFA
EFt-ban 1991. terv tény
1990. terv tény OOO
208.400
240.000
362.000
760.000
760.000
-520.000
-398.000
AVUR,
stb.)
visszaigénylés
1.390.000
*
(támogatás, árkiegészítés
stb.)
Egyenleg
187.000
-1.181.600
A nettó kö1tségvetési kapcsolatnak a vállalat szempontjából kedvezőtlen
csökkenését
a
támogatások
kisebb
volumene,
illetve a VÁNYA fizetési kötelezettség (1990. évben veszteség; 1991-évben nyereség) belépése eredményezte. 2. 11.4. Általános forgalmi adó hatása a vállalat vagyonára
Általános
forgalmi
adó
tekintetében
visszaigénylő. Árbevételének 85 %-a az
távközlés ágazatba sorolt, amely
a
vállalat
SzTJ-406
nettó
Posta
szolgáltatások
és
általános
forgalmi adója O %-os kulcsú. ÁFA befizetés és visszaigénylés alakulása Megnevezés
1990 év
Fizetendő
907.909 409.885
1.102.739 481.614
Visszaigénylés
498.024
621. I 25
Előzetesen
felszámított
EFt-ban 1991 év
*Ebből 1.300.000 EFt a MATÁV-on keresztül kapott támoga-
tás.
- 51 -
A nemzetközi gyakorlat a postai szolgáltatásokat
általában
tárgyi adómentes körben tartja. Az ÁFA tv.
1993.
jan.
hatályos módosításában a törvényalkotók a
Magyar
l-től
Postánál
is tárgyi actómentessé tették. Ez a postának azt jelenti, hogy az éves szinten nyelendő
kb. félmilliárd forintjához
visszaigé-
jut hozzá, ezért
előbb
az előzetesen felszámított ÁFA nem okoz likviditási problémákat. A vállalatnak fejlesztési forrása tásból,
valamint
vissza nem
amortizációból
igényelhető
vont a forrásokból,
elsősorban
állami támoga-
képződik.
Beruházásaik
általános forgalmi adója
hiszen
erre
nem
sokat
képződött
el-
elegendő
eredmény. 2.11.5. Adókedvezmények szerepe A szabályzák a vállalatnak
!990.
1991. évben pedig 158 millió
Ft
évben
95.6
közvetlen
millió
Ft,
adókedvezményt
biztosítottak. !990. évben az üzemanyag áremelés kompenzálása volt a jelentősebb
leg-
adókedvezményi forma.
1991. évben a VÁNYA és AVUR adókedvezmény volt a legnagyobb volumen. 1990. évben a gazdálkodás
feltételrendszerében
zett változások a vállalatot
kedvezőtlenül
bekövetke-
érintették.
A Postai szolgáltatások - mint közszolgálati tevékenység után 80 %-os vehető
mértékű,
adóvisszatartás
formájában
adókedvezmény járt a vállalatnak !990.
igénybe
július 15-ig.
Ezután a teljes SzTJ-406-1. Posta szolgáltatások után
járó
adókedvezményt megszüntették, mivel a postai szolgáltatásokat kiemelték a kedvezményezett közszolgáltató gek
körébőL
tevékenysé-
- 52 -
1990. évben a vállalatnak a költségek növekedései következtében (elsősorban bérköltség), nem volt nyeresége, így a VÁNYA és AVUR kedvezmény elvesztésének csak az előleg befizetésénél volt
jelentősége.
Vesztesége
miatt
viszont
tudta igénybe venni az alapítványok támogatása
nem
utáni
ked-
vezményt. 1991. évben a postai szolgáltatások után járó
képződött
zett kört visszaállították, így azt a MPV a resége után
kedvezményenye-
adóknál igénybe tudta azt venni.
fizetendő
2. 12. Postazsíró kialakítása A pénzátutalások a Posta vállalat
elsődleges
jelentős
üzletágát képezik,
lönös tekintettel a
postai
miatt,
jelentősége
pénzforgalmazás
a
ellenőrzési
feladatai közé tartozik. Az
program kiegészítésre került a téma
és
és
kü-
átutalási
rendszer fejlesztésének fontosságára. Az üzletág nagyságrendjét érzékelteti, hogy a készpénz fizetések 96-98 %-a, a kifizetések postán keresztül
bonyolódik,
ez
45-50
%-a
be-
jelenleg
összességében
a
2600-3000
milliárd Ft készpénzforgalmat jelent. Az átutalások sokfélesége, a feladatszám növekedése keztében nem biztositható
teljeskörűerr
az
követ-
átutalások
órán belüli teljesitése.Az átutalási rendszer jelenleg zárt, kikerült a Posta szeréből.
A rendszer
ellenőrzési,
viszonylagos
visszacsatolási fejletlensége
72 nem
rend-
miatt
hosszabb távon - a megbízók más pénzintézetekhez fordulhatnak. A szolgáltatás színvonalának emelése,
ezáltal
kör megtartása érdekében (nyereséges üzletág) postai átutalási rendszer fejlesztése, kialakítása.
az
ún.
a
megbízói
szükséges
a
postazsíró
- 53 -
A jelenleg működő átutalásoknak két formáját lönböztetni: - Saját bankszámlára
történő
lehet
megkü-
jóváírás.
Ebben a formában az ügyfél az ún. zöld átutalási
postau-
talványon keresztül utalja a pénzét a bankszámlájára. az átutalás célrendszerként tai feldolgozási és
működve
ellenőrzési
elhagyja a zárt Először
kört.
a
vezetőivel.
bankszámlák
pos-
az átutalás
történik meg (gyorsaság miatt) és csak ezután ellenőrzést
végzik később
Ez
Ez
az több
egyeztetési nehézséget is felvethet. Egyre több ügyfél
a
jóváirások gyorsitása érdekében közvetlenül a számlavezető
bankfiókhoz szállítja készpénzbefizetését.
- Idegen bankszámlára Más
jellegű
történő
jóváírás.
átutalási forgaimat
ügyfél nem saját, hanem más
reprezentál,
számlájára
pénzt, és igy ró le tartozást, vagy
amikor
fizet
be
az
kész-
szolgáltatásért
el-
lenértéket. Ez ma három formában bonyolódik. Kevésbé elterjedt az ún. fehér átutalási postautalvány (OCR). Ez általában sítja a 72 órás átutalási
előírást,
bizto-
viszont a feldolgozá-
suk egy része a postán kívülre került. Az ún. sárga átutalási postautalványok feldolgozása rendszerben történik.
Ezen
belül
a
hagyományos
utalványok átfutási ideje hosszú (5-7 nap), a tás
minősége
gyenge. Ezt
a
Posta
ezért megkezdte a szolgáltatás
vezetése
zárt sárga
szalgáltafelismerte,
korszerűsítését.
A piros csíkos, sárga postai utalványok számítógépes feldolgozási
rendszerűek,
átfutási idejük 72 órán belüli.
A Posta törekvése az, hogy visszanyerje a zárt feldolgozási és
ellenőrzési körből
kikerült pénzforgalmi
it, s az ügyfelei részére gyors átfutási
időt
szolgáltatásabiztosítson.
- 54 -
Ennek technikai,
technológiai-szolgáltatási
alapját a szakosított pénzintézeti
státusz
és
gazdasági
biztosíthatja,
amely gyakorlatilag számlavezetési jogosultságot jelent. Ez a
következő előnyöket
A Posta alaphálózatára, kézbesítő,
biztosíthatja: elsősorban
továbbá feldolgozó
hivatali felvételi
hálózatára
épített
történő
pénzhez kötött forgalom jó színvonalon
és
kész-
bonyolítá-
sa. A készpénzbefizetések számlán belül megtörténhet
történő
jóváírása
72
órán
teljeskörűen.
- A postahivatalokban befizetett készpénz
bankszerű
gozása, a pénzszállítás, a bankok és egyéb készpénzellátása, jó
kiegészítő
feldol-
pénzintézetek
üzlete lehet a
készpénz-
forgalomnak.
Az ügyfelek számlavezetési megbízásaik, átutalásaik sítése, számlák közötti készpénzmentes forgalom tása jó színvonalon csak érhető
a
zsírórendszer
lebonyolí-
üzemeltetésével
el.
A MPV által kezdeményezett postazsíró létrehozása Jó kapcsalódást biztosíthat a bankzsíróhoz is. minél
telje-
előbbi
bevezetése indokolt.
A
célszerű.
rendszer
-
55 -
3. A Posta gazdálkodása jövedelemtermelő
3.1. A Vállalat gazdasági helyzete és
képessége
kielégítő.
Ez két tényezön alapult: - a Posta önköltség tipusú árakat alkalmazott, -
jelentős
veszteség
tényezőket
ellensúlyozott
gazdálkodá-
sával. Elfogadva azt, hogy a Postának önköltség-típusú árakat kell alkalmaznia, mert szolgáltatási kötelezettségeinek csak úgy tud eleget
tenni,
ha
árbevételei
költségeire
fedezetet
nyújtanak, megállapítható, hogy mind költségtervezése, mind ármunkája
megfelelő.
1990-ben a Vállalat veszteséges volt, 1991-ben bruttó resége az árbevétel 2 %-át tette ki. A költségek és dítások terve 1991-re 37,8 %-kal haladja meg az tervet, ez a szám két év inflációját rejti
nyeráfor-
!990.
többek
évi
között.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az 1990. évi terv készítésekor - a szétválás után közvetlenül - nem
minden
költségelemre
tudták pontosan meghatározni a szükséges mértéket. A költségek költségnemenkénti bontásban
természetesen
tértek az átlagtól, de az ingadozás nem
túl
ellenőrzés
kívülről
- miután
bázisszemléletű
jelentős.
tervezésnél igen
vizsgálni a bázisadatok helyességét -
néhány olyan
szerződést,
amelyben
karbantartási szolgáltatást
más
az
MPV-nek
vállalkozók
képviselői kellő
gondosságot tanusítottak
kiválasztása és az árelfogadás terén.
Az
nehéz
megvizsgált szállítási, végeztek.
mintavételes vizsgálat alapján megállapítható, hogy a lalat
el-
a
A
Vál-
partner
- 56 -
Hiányosságnak
minősíthető
azonban, hogy a Vállalat nem tesz
intézményesen eleget bizonyos "kárenyhítési"
kötelezettsé-
gének. A hírlapterjesztésben például nem élt -
az
eladha-
tatlan lapok - példányszám megállapítási (csökkentési jogával. A Posta önköltségtípusú áraiban ugyanis csak az kolt költségek
megtérüléséről
indo-
lehet szó. A Vállalat azonban
nem készít takarékossági terveket, nem végez értékelemzést, beruházásokhoz
költségcsökkentő-hatáselemzést.
Az elszámolt költségek alapján azonban az megfelelő.
árképzési
Az árbevételi terv emelkedése ezreiékes
sággal követi a költségek emelkedését A Vállalat pénzügyi helyzete
és
pontos-
1991-re).
(1990-ről
likviditása
munka
a
szétválás
után zilált volt, mert nem kapta meg a szükségletnek megfelelően
ütemezve az
lahitelt vett fel,
őt
megillető
amelyből
pénzeszközöket.
Folyószám-
a tényleges igény szerint
hatott le. Még így is 1991-ben pl. a hitelkamat és delkezésre tartási jutalék együttes
összege
hív-
a
elérte
rena
83
millió Ft-ot. A Magyar Posta Vállalat központi számlájával kapcsolatos, a Világbank által is elfogadott módszer szerint számolt viditási mutatók
megfelelőek,
főleg
időszakot
a vizsgált
javuló
követő
helyzetet
lik-
mutatnak,
évben (1992-ben).
Rövid lejáratú kötelezettségei (egyéb passzív elsz. nélkül) csökkentek:
Elsősorban
1990:
3. 462 mi ll i ó Ft
1991:
2. 759 millió Ft
a belföldi szállítók követelései csökkentek.
A postaigazgatóságok részére nincs
előírva
egységes
likvi-
ditási tervkészítési metodika. Hasznos lenne, ha rendszeresen figyelemmel kisérnék pénzhelyzetüket és ahhoz nák pénzigényeiket.
igazíta-
-
Jogszerűen
57 -
vagyoncsökkenésként számolta el a Posta a
szét-
váláskor átvett 628 millió Ft befejezetlen beruházásból leírt 130 millió Ft-ot a saját vagyonnal szemben.
Ez
a
130
millió Ft 21 %-a
- az összes átvett befejezetlen beruházás
l %-a.
- a saját vagyon Ennek részleteit a
következő
pontban ismerteti a jelentés.
3.2. A Magyar Posta Vállalat megalakulásakor,
1990. január l-én
átvett befejezetlen beruházások helyzete 3.2.1. Az 1990. január 1-i megalakuláskor megosztották a Posta jogutód-vállalatai között a befejezetlen
beruházá-
sokat is témák és összegek szerint. Emiatt hosszú kb. másfél évig folyt a vita és az egyezkedés, végső
született a A
végső
átvett
megoszlása postaszervenként
befejezetlen
összegszerűen
millió Ft
Postaszerv
147,9
Budapesti Pig. Pécsi Pig.
96,5
Debreceni Pig.
53,6
177,2
Miskolci Pig. Budapest-vidéki Pig.
37,0
Soproni Pig.
17,8
Szegedi Pig.
42,3
Posta Anyag- és Értékcikkhiv.
ll '9
Posta
ll' 4
Járműtelep
Hírlap- és Postaszáll. Összesen:
(G. H. )
míg
ideig, meg-
megoldás.
megoldásban az
MPV Vig.
Magyar
Ig.
32,7
o'
l
628,4
a
beruházások következő:
- 58 -
Ezen beruházások mintegy háromnegyed része azóta gált időszakban) megvalósult és szolgálja az MPV néhány tétel még most sem
fejeződött
(a vizsérdekeit,
be. A befejezetlen be-
ruházások induló állományának értékben valamivel több, mint 20 %-a, azonban selejtezés miatt veszteséggé változott. Az átvett befejezetlen beruházások számláinak mennyisége az 1000 tételt megközelítette, ezért az
azokat
ellenőrzés
tételeket vizsgálta, amelyek selejtezésre, illetve
a
értéke-
sítésre kerültek, mert e körben keletkezhetett
vagyonnöve-
kedés, illetve a vagyonvesztés.
lebonyolódó
(A szabályosan
beruházások nem okoznak rendkívüli vagyonváltozást. Rendkivüli vagyonváltozást okozott 74 tétel
selejtezés
értékesítés következtében. A Magyar Távközlési
és
Vállalatnak
visszaadtak 14 tételt. A befejezetlen beruházási tételek túlnyomó többsége a közléstől
való szétválás miatt vált feleslegessé. A
Posta szétválásakor az MPV kezelésébe került kapcsolatos ügyek és témák
teendőinek
távMagyar
ingatlanokkal
rendezése az MPV fel-
adatát képezte ugyanúgy, ahogy a Magyar Távközlési Vállalat feladata volt a kezelésébe került ingatlanok, eszközök
ke-
zelése. A
selejtezett
műszaki
terv
amelyekről
befejezetlen (sok
esetben
beruházások részletes
a tételes vizsgálatok
terveket "jó
előre"
során
túlnyomó
része
kiviteli kiderült,
terv), hogy
elkészítették, sokszor csak évek
e
múlva
derült ki, hogy megvalósításukra nincs pénz. Ezt a gyakorlatot a
jövőben
az MPV-nél nem kivánatos
foly-
tatni. Annak ellenére, hogy a postaszolgálat technikailag elmaradott,
-megfelelő műszaki
lett - az igényeket a
indoklás megkövetelése mel-
pénzlehetőségek
ismeretében
rangso-
- 59 -
rolni kell és azzal összhangban szabad csak a megvalósításhoz hozzáfogni. Ebbe a tervkészítés, különösen
a
kiviteli
tervek készítése is beletartozik. Összefoglalva: A Magyar Postánál a szétválás kellően
megalapozva a
előtt
beruházások
készítettek terveket, amelyeknek
sok
esetben
indítása. a
nem
volt
Rendszeresen
megvalósítási
háttere
nem volt tisztázott. Például a szegedi számítógépesítés lebonyolítása is sok szerencsétlen intézkedésre és körülményre utal - túl a jugoszláviai háborús helyzeten. A befejezetlen beruházások összeg alatti
seiejtezéséből
értékesítéséből
eredő
és a
kár:
ráfordítási
129.817
eFt,
az
értékesítéseknél a ráfordítások felett elért árból származó haszon 9.900 Ft. Végkövetkeztetésként megállapítható, hogy Vállalatnak törekednie kell fejlesztési reális felmérésére és annak kolt beruházások tervezését,
megfelelően
a
Magyar
előzetes
forrásai indítani
költségkímélő
az
deklarált
stratégia
Ez konkrét fejlesztésre, beruházásra nem
indo-
kivitelezését.
A vállalat középtávú gazdálkodási koncepciójának célja, hogy meghatározza a fejlesztési
Posta
tesz
irányát.
javaslatot,
azt kívánja elérni, hogy az évek során kialakított fejlesztési tervek beleilleszkedjenek a vállalat
konkrét tevékeny-
sége általános irányvonalába. A Posta középtávú gazdálkodási koncepciójáról szóló okmány
tartalmilag
vázolt célnak megfelel. Nem kifogásolható az
az
előzőekben
sem,
hogy
a
beruházások túlnyomó részét - az alapszolgáltatásokkal kapcsalatosakat
költségvetési
forrásból
finanszírozzák,
hiszen erre árbevételei nem nyújthatnak fedezetet.
- 60 -
Megjegyzendő
azonban, hogy a számtalan helyen leírt támoga-
tási igény biztosítására semmi garancia nincs, hiszen arról a támogatást nyújtó, illetve elbiráló szervekkel még érdemi tárgyalások nem folytak. Vannak a Postán belül olyan vélemények, hogy ezt a ciót érdemes lenne aktualizálni.
Ezzel
az
koncepis
ellenőrzés
egyetért.
3.3. A
jővedelem-termelő
képesség vizsgálata, ezen belül az ár-
bevétel-költség-eredmény alakulása A Magyar Posta Vállalat vizsgált
időszakban
Megnevezés
a
eimben
jelzett
következőképpen
legfőbb
mutatói
a
alakultak.
tényadatok millió Ft-ban !990 !991 érték megosz l. érték megoszl. %
%
Összes árbevétel
14.267
100,0 %
20.238
100,0 %
Összes költség
14.210
99,6 %
18.629
92,0 %
!83
I, 3 %
I. 204
6,0 %
-126
-0,9 %
405
2,0 %
Összes ráfordítás Bruttó eredmény
A vállalat 1990. évi 126 millió Ft-os vesztesége 1991. 405 millió Ft-os nyereségre javult. A változás, bár gazdasági helyzetet jelez, nem
jelentős,
elvárt (10 %) osztalékmérték
nyereségétől
kedvezőbb
hiszen az 1991.
nyereség mindössze 2 %-a az árbevételnek, ez a
évben évi
vállalatoktól
még igen távol áll.
-
61
3.4. Magyar Posta Vállalat eredménye szolgáltatásonként millió
Szolgáltatás
1990.
évi
Postaforgalmi
és
egyéb
postai
szolg.
díjbeszedés
Nemzetközi
Postai
p.Iorg.szolg.
szolgáltatások
Árusílásos
hírlap
Elólizetéses Hírlap Belföldi
726,7 4 9, B
+
3 1 ' l
+
45,2
+
478,2
+
7 2 2, 1
203,2
954,0 +
összesen
702,6
98,8
+
986,9
280,0 625,8 103,5
szolg.
+
375,8
+
892,9
+
16 '6
+
4 l '2
+
383,3
+
830,6
Pénzforgalmi távíró-,
Távbeszélő
szolg.
közv.
tev.
távmásoló
össz.
230,8
szolg.
szolg.
Távközlési Szállítási
+
szolgáltatások
össz.
összesen
+
tevékenység kívüli
össz.
bev.
és
Vállalati
eredmény
ráf.
o •9
5
58,6
+
o' s '
4
3
l 6 9' 5
+
78,4
+ ,, 358' 5
+
84,0
+
92,1
+1342,1
összesen
Különféle
4
869,8
1 7 , l
+
Alaptevékenységen
előző
1
35,9
tevékenység
o.
13 9, 5
4 6. 2
17 6 , l
tevékenység
Tevékenységek
+
50,9
tevékenység
Építőiparl
15
230,6 0,6
tevékenység
Alaptevékenység
Az
+
9,1
pénzforgalmi
Egyéb
39,4
terje.
terjesztés
Egyéb
Belker
év l
postautalvány
közvetítő
Ipari
407,7
131 , 7
terj.
Banki
Postai
össz.
+
+
terj.
hírlap
hírlap
Egyéb
l 9 9 t·.
tény
megnevezése
TV
Ft-ban
egyenlege
3 4' 2
táblázat bemutatja a vizsgált
4 7 2' 3
9 3 6' 6
126,3
+
időszak
eredményeinek
405,5
szolgáltatás-fajtánkénti megoszlását. A táblázattal és a témával kapcsolatban
tehető
megállap í tá-
sok:
a) A Magyar Posta Vállalat nem kötelezett a
7.
számlaosztály
(tevékenységek) vezetésére, ezért az árbevételek és a költségek
csak
költséghelyenként
(munkahelyenként,
(hivata-
- 62 -
lonként) jelentkeznek. Az árbevétel kezik, ahol pl.
egy
táviratot
elsődlegesen
feladnak,
ott kelet-
költségek
több
helyen merülnek fel a továbbítás, végül a kézbesítés helyén. A postaszervek átszámítás útján részesülnek az árbevételből,
végzett szolgáltatásaik
költségei
fedezetére.
Az egyes tevékenységek eredményessége így átszámítással kimutatható. Az árbevételeket és a
költségeket
sok
éves
tapasztalati
módszerek alapján kialakított szabályzat szerint
(bizonyos
naturáliák és pótlékkulcsok alapján) felosztják a tevékenységek között. A
tevékenységekről
közölt eredményadatok
hát másodlagos, származtatott értékek. A postai tások együ.ttes haszna valójában
csak
a
te-
szolgálta-
vállalati
mérleg
szerinti összes eredmény alapján vizsgálható. A vizsgált
időszakra
csoportosításokról
vonatkozóan a bevétel és
különböző
belső
költség
szabályzatok
át-
intézked-
nek, pl: - 1059/91. Vezérigazgatói utasítás és kiegészítése - A költségfelosztás új módszere 1991. c. anyag - az Üzletpolitikai osztály
vezetőjének
folyamatosan
adott utasításai az árbevétel-átcsoportosításokra kozóan,
melyből
ki-
vonat-
12 db-ot az ellenőrzésnek bemutattak.
b) Megállapítható, hogy a vállalat
rendszeresen
megvizsgálja
az egyes tevékenységek eredménycsökkenésének okait.
Árterv
előterjesztésekben
hasznosítja a Posta az
nyeit, melyek
tipusokként a szolgáltatások mennyiségé-
főbb
nek változását, a
költségtényezők
elemzés
növekedését
eredmé-
(infláció),
az alkalmazott költségfelosztás nem tökéletes módját tárják fel.
- 63 -
3.5. Érdekeltség! rendszer a vállalatnál Az érdekeltségi rendszert és a évről
közgazdasági
szabályozókat
évre vezérigazgatói utasítások szabályozzák. Lényege:
- a postaigazgatóságok önálló szervezeti egységek, amelyeknek
bevételeikből
kell fenntartaniuk magukat,
- ún. költséghányadot írnak
elő
az
igazgatóságok
amelynek az a szelleme, hogy az esetleges
részére,
többletköltsé-
geket többlet-árbevétel révén kompenzálják. Az Igazgatóságoknak diktált költséghányadot
előíró
módszer
önmagában nem ösztönöz takarékosságra, mert ha "megkeresi"a cég a költségnövekedés árbevételét, az egyben szolgáltatási díj emelést is jelenthet, amely egy
közszolgálatot
ellátó
vállalatnál nem kívánatos. Az
előírt
és a tényleges hányad igazgatóságonként
el egymástól
számottevően
nem
tér
és kimutatható az is, hogy a kor-
rekcióval számolt és a korrekció nélkül számolható költséghányad csupán minimális eltérést mutat. 3.6. Költségelemzés Az
ellenőrzés
megállapításait a vállalat
által
összeállí-
tott kimutatásra alapozta, amely egyrészt a vizsgált
időszak
terv és tényadatai
elemzését
tette lehetövé, - másrészt számszakilag bemutatta a költségterv egyik
évről
a másikra.
készítését
- 64 -
A központi tervezés
alapvetően bázisszemléletű.
ben több alkalommal figyelik,
feldolgozzák
várható költségalakulást. Ez az tervévi adatok tervezésének.
egyik
A
és
bázisév-
elemzik
a
pontja
a
kiinduló
(Némely tételnél még báziskie-
gészítés is lehet.) Számításba veszik még a terv-évi
volu-
menváltozás hatását, az infláció hatását, de nem veszik figyelembe a takarékosságból A tényadatokat elemezve
nyerhető
megtakarításokat.
megállapítható,
hogy a vállalat-
összesen adatoknál költségnem-bontásban felsorolva - a közvetlen anyagköltségek emelkedtek,
alapvetően
az
az
átlagos
építési
és
infláció
felett
épületgépészeti
anyagok nagyobb árnövekedés miatt, - a fogyóeszközöknél az
előző
évihez magas tényadat a
tahivatalak fokozott kisgépesítésének eredménye a
pos-
műszaki
elmaradás gyorsabb csökkentése érdekében, - a munkabér és közterhei az inflációt
megközelítöen
nőt
tek, de még így is igen alacsonyak a keresetek, - az anyagköltség tény indexe 1991/1990 években csak %,
1991-ben a tervteljesítési index 93,4 %, tehát a
133,8 ter-
vezés pontos volt, - a vállalkozásba adott
eszközjavítás
nem változott (néhány nagyobb
összege
szerződést
jelentősen
másutt
vizsgál-
tunk), -a
bérjellegű
egyéb költségnél
említésre
méltó,
hogy
- rendkívül keveset költöttek találmányok és újítások díjazására, - ugyanitt
jelentősen nőttek
az étkeztetési költségek,
- 65 -
- a
nem
anyagjellegű
szolgáltatásnál
(mintegy kompenzálásként) a jóléti
jelentősen
költségek,
nőttek
a
reklám
propagandaköltségek az új vállalati image kialakítása érdekében, az egyesüléseknek nyújtott
támogatások,
mögött tulajdonképpen a Posta régi kulturális szervei vannak, a
fűtési
melyek
és
díjak az energiaárak
sport-
drasztikus
emelése miatt, az említettek
is az 1991. évi összes
eredőjeként
költség
131,1 %-a az 1990. évinek, - rendkívül
megnőttek
1991-ben
alapvetően
a be nem hajtható követelések leírá-
(637,7 %)
a
különféle
ráfordítások
sa miatt, melyet külön pontban részletez a jelentés. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált időszakban - a költségek
tervszerűen
alakultak (106,7, ill.
-az 1991. évi költségek az infláció alacsonyabb mértékben
102,2 %),
általános
mértékénél
1990-hez képest (131,1 %).
nőttek
3.7. Az árbevétel elemzése Az 1991. évi árbevételi terv tervezése ugyanis követte a költség és
korrektül
történt,
ráfordítás-változás
alakulá-
sát. A tényösszegek sem haladták meg
számottevően
a
tervadato-
kat, a tervteljesítési viszonyszám - 1990-ben
104,7 %,
- 1991-ben
107,6 %.
Előzőekből
az következik, hogy az árbevétel tervezése
követte a költségtervet, nem tényszinten ezen
túlmenően
volt
igény
korrekciókra.
sem
terv-,
hűen
sem
- 66 -
A tényadatok viszonylag szorosan tehát a tervezés és az
követik
árpolitika
jó
a
összhangban
3.8.
a
fedezé-
illetően.
Szerződéskötések
A
van
történő
költségek elismertetését és saját forrásból sét
tervadatokat,
vizsgálata
bázisszemléletű
tervezésnél (és annak a tényadatokban va-
ló követésénél l - viszonylag
egyszerű
követni a tervév tervadatainak kiala-
kítását, szinte lehetetlen követni és bírálni a bázisadatok
indo-
koltságát. Be kell látni azonban, hogy ilyen
méretű
és ilyen speciális
feladatot ellátó vállalatnál központi szinten nem lehet más módszerrel dolgozni. Az
ellenőrzés
(Alsóbb szinten ez nem igy van.)
kiterjedt a Posta részére végzett
nyozásnál (MÁV, BKV, Volán stb.), továbbá
a
szállítmá-
vállalkozásba
adott eszközjavítás-karbantartásnál - a költségek alakulására, továbbá - a
szerződésállomány
korrektségének vizsgálatára
abból a szempontból, hogy egyenrangú partnerként érvényesiteni lehetett-e a Posta érdekeit. A vállalkozásba adott eszközjavítás összege az egyéb anyagjellegű
költségek között
(56158, 56169
fők.
jelentős
szám),
(mintegy
mérsékelt
1991-re !990-hez képest: + 7,6 %-ot.
harmada)
emelkedést
volt
mutatott
- 67 -
A szállítmányozási költségeknél (5616.
fők.
számlák) ugyan-
ez a részarány jóval szerényebb: 11,3, illetve 12,8 %,
az
emelkedés jóval nagyobb: + 28,6 %, de ez is még az infláció mértéke alatt van. Az
ellenőrzésnek
tos
Az
bemutattak számos, a fentiekkel
kapcsola-
szerződés-anyagot.
ellenőrzött
szerződések
alapján az a következtetés
ható le, hogy a karbantartási megfelelő
szerződések
von-
előkészítésénél
gondossággal járt el a Posta.
3.9. A tervkészítés folyamata A Postánál az éves tervek készítése két szinten
folyik.
A
vezérigazgatóság
tervezi
a
lényegében
bázisszemléletben
költségeket, az árbevételeket és a nyereséget úgy, ahogy az korábban bemutatásra került.
A postaigazgatóságoknál központi utasítások szerint, nyos
költségnemeknél
készül a saját tervük.
normák,
normatívák
bizo-
alkalmazásával
Ilyen normák pl:
- amortizációs norma az értékcsökkenés számításánál, - létszámnorma a bérköltségek meghatározásánál, - anyagnorma gyártás- és felújítás - üzemanyagnormák a -
jellegű
munkáknál,
járműveknél,
fűtőanyagnorma,
-tervezett (redukált) létszám
a
szociális
költségek
tervezéséhez. Az éves tervkészitést a vizsgált utasítások szabályozták.
időszakban
vezérigazgatói
- 68 -
A tervezéshez a változások várható hatását mérik fel: - vállalaton
a
kívülről
szabályzóváltozások
hatását,
az
infláció várható mértékét, vállalaton
a
belülről
feladatbővüléseket
Fontos tervinformáció még a bázisévi tés, amely az
előző
és
várható
szűküléseket.
tervteljesí-
év terveltéréseit tartalmazza.
Egyidejűleg
kidolgozásra kerül a postaszervek gazdálkodását
befolyásoló
belső
séghányadokat ír
érdekeltségi rendszer, amely elvárt költelő.
A postaigazgatóságok
előzőek
gazdasági tervüket. A összhangba hozzák Ezekről őrzés
alapján (is) elkészítik
vállalati
írásos
és
elemzéssei
postaszervi és
terveket
megtárgyalással.
készült 1990. évi és 1991. évi anyagokat az
rendelkezésére bocsátották.
megállapítás, hogy míg az
első
Fontos,
az
ellen-
általánosítható
évben szinte semmilyen terv-
ruutatót nem tudtak a központi elképzeléssel vezni, a második évben
saját
összhang
majdnem
azonosan
ter-
kifogástalan
vol t. 3. 10. ·Az árkalkuláció Az MPV szolgáltatásainak díjai egyrészt hatósági
maximált,
másrészt szabad árformába tartoznak. Az árbevételek -40 %-a hatósági, - 60 %-a szabad árformába tartozó
tevékenységből
A hatósági díjas küldemények a - belföldi levélposta, - belföldi csomag, - táviratok, - belföldi postautalványok.
származik.
következők:
- 69 -
Az összes többi tevékenység szabad árformába tartozik. Az árjavaslatok készítésének igénye
meglévő,
illetve a gaz-
dasági prognózisok szerint várható egyensúlyhiányok dására merül fel. A vizsgált
időszakban
felol-
a folyamatos inflá-
ció ellenére is a Posta év elején, egyszer élt az árváltozlehetőségével.
tatások
Az áremelést a szabadáras szolgáltaszerződő
partnerek
árváltoztatást
(emelést)
tások terén nehéz érvényesíteni, mert a csak akkor járulnak hozzá, ha az el bírják. ellenőrzés
Az
si munka
alapján megállapítható volt, hogy az árképzé-
megfelelő,
az áremelések a szükséges
mértékűek.
E
véleményt a költségelemzésnél korábban bemutatottak igazolják.
3. ll.
Egyéb kérdések A költségek rendszeres elemzését (és a terv esetleges módositását) a várható teljesítés megállapításakor, évente legalább három alkalommal elvégzi a Posta: -az I. félév után, - az 1-111. negyedév után és - december hónapban. A Posta a
következő
évi tervet a december hónapban
tott várható teljesítésre alapozza. A várható írásos
elemző
lölésével. Az ja.
teljesítésről
anyag készül, amely szükség szerint
dési javaslatot is tartalmaz ellenőrzés
határidők
ezt a módszert
és
kimutaintézke-
felelősök
megfelelőnek
megjetalál-
- 70 -
3.12. A fel nem osztott költségek és
a
különféle
ráfordítások
vizsgálata A fel
nem
osztott
költségek
vizsgálata
hogy:mivel érte el a Vállalat a fel nem nagymértékű
arra
irányult,
osztott
költségek
csökkenését 1991-ben 1990-hez viszonyítva.
A fel nem osztott költségek összege
1990-ben
5. l milliárd Ft
1991-ben
3. l milliárd Ft
összesen
2.0 milliárd Ft volt a csökkenés.
Megállapította az ségcsökkenés,
ellenőrzés,
hanem
ség-átcsoportosítás.
az
hogy a változás oka nem költ-
elszámolástechnikai,
1990-ben még régi a
azaz
költ-
szabályozás
sze-
rint a költséghelyeken elkülönítették a közvetlen és a közvetett költségeket. A közvetett költségeket a közvetlen bér és bérjárulék együttes összege, mint vetitési alap
alapján
osztották fel a postai szolgáltatásokra, a közvetett
költ-
ségek a fel nem osztott költségek közé kerültek.
A könyvvitel
rendjéről
nem határozza meg
szóló 52/1988.
kötelezően
(XII.24.) PM rendelet
az önköltségszámítás
rendjét,
viszont nem engedi megnyitni a 7. számlaosztályt. úgy döntött saját hatáskörben, hogy
1991-től
költséghelyen a szolgáltatások érdekében
az
A
Posta
egy
adott
felmerült
költséget közvetiennek tekinti. Emiatt csökkentek a fel nem osztott költségek.
összes
- 71 -
A különféle ráfordítások vizsgálata A vállalatnál 1991-ben a
különböző
ráfordítások (89.
lacsoport) értéke több mint l milliárd Ft-tal
szám-
haladta
meg
az 1990. évi értéket. millió
Ft-ban 1990.
892 3
Hitelezési
8941
Eszközök
miattl 8 942
veszteség
vesztesége
Postaktildemények
Egyéb
káresemény
Vásárolt
8 971
Idegeneknek
3 7 1 , 1
s 'o
7,8
+
2 ' 8
s'
9 ' 7
+
3,9
s
+
8,7
31 7 ' 1
+
307,7
hiányai
eszközök
fizetett
ktilöníéle
3 2' 4
73,2
+
8 4 '9
21 4 '4
+
8
mlatti
'8
9,7
ráfordítások
EgyUtt!
147 ,
előzőekben
egyértelműen
9'
bírságok,
büntetések
Az
+
o
896
Vegyes
379,5
mi att i
veszteség
8 998
8' 4
káresemények
kártérítés 894 3
változás
19 9 l .
o
+
1011,2
felsoroltak, kiemelve amelléklet a Posta
működési
s
864,2
számaiból,
körében felmerült -
csak a Postának felróható okból
40,8 12 9'
keletkezett
de
nem-
felesleges
többletráfordítások (a 8998. szla. nem teljes összegben) 1990-ben
147 millió Ft
1991-ben
1.011 millió Ft
együtt
1.158 millió Ft,
amely az 1991. évi (405 millió Ft)
nyereségnek
majdnem
a
háromszorosa. A hírlapterjesztési üzletágban keletkezett veszteség gálatáró l
az
ellenőrzés
külön
fejezetben
Ehelyütt a különféle ráfordításoknak
számol
vizsbe.
vizsgált
időszaki
változásaival kapcsolatos megállapítások kerültek
ismerte-
tésre.
a
- 72 -
Az ellenőrzés részletesen két számlán elszámolt ráfordításokat vizsgált: Ft-ban
Millió 1990
1991
változás
892 3
8. 4
379,5
+
371,1
899 8
8 4. 9
21 4 '4
+
129,5
Egytitt:
93,3
593,8
+
500,6
Az 1991. évi elszámolt
veszteség
nagy
része
a
Vállalat
!990. évi hírlapterjesztési tevékenységével függött össze. A leírt összegek részletezése: Sorszám
Összeg
Tárgy
l. Felszámolás alatt
lévő
szervezeteknél
jelentkezett követelések 2. MOB sorsjegy elszámolás
69.955 eFt (egyértelműen
postai hiba)
32.175 eFt
3. Fizetési meghagyásra még be nem nyújtott tételek (postai hiba)
38.452 eFt
4. Banki fizetésképtelenség miatti leírás
16.984 eFt
5. Megszünt, be sem jegyzett céggel (Hungaropop) szembeni követelés (részben postai hiba)
117.217 eFt
6. Számlaviták, kései számlázások 5.992 eFt
(részben postai hiba) Együtt:
Ez a veszteség sértő
alapvetően
egy
285.705 eFt
a
(a kiadókat finanszírozó),
Posta időben
vállalati meg
nem
érdekeit szüntetett
jogszabály következménye, azonban vannak benne postai hibákra, szervezetlenségre
visszavezethető
károk.
- 73 -
Ezen kívül vannak még jogos kifogások miatt elengedett tartozások összesen 61.276 ezer Ft értékben. A Hirlap és Postaszállítási Igazgatóságnál 1991-ben a 8998. számlán a vegyes különféle ráfordítások között 95 millió Ft került elszámolásra, amely többek között - a kiadókkal szemben nem
érvényesíthető
veszteségeket
7 millió Ft
- önreviziós veszteségeket -
határidőn
19 millió Ft
túli pótremittendát
12 millió Ft
- 1990. évi le nem számlázott kiadói díjkülönbözeteket
9 millió Ft
- elszámolási díjrendezést
22 millió Ft
- helytelen felmérés miatt
13 mi l l i ó Ft
ráfordítást tartalmaz. Összefoglalóan megállapítható, a hírlapterjesztés és elszámolása terén a már említett
külső
(rendeleti)
mán túl számos postai hiba adódott amiatt, hogy a szétválásával mennyiségi
egyidejűleg
növekedésből
és
nem
tudott
szerződési
a
annak problé-
Vállalat
bekövetkezett
kör változásból adódó
többletfeladatokon úrrá lenni. 3.13. A vállalat pénzgazdálkodási (hitel és likviditási) helyze-
te A vállalat kezelésében
jelentős
mennyiségü idegen
pénz
is
megfordul, mert pénzküldemények továbbításával, belkereskedelmi tevékenységgel és foglalkozik.
bankszolgálati
tevékenységgel
Ilyenek pl.:
- csekk- és pénzutalvány befizetések, - pénzküldemények kézbesítése (magán, vállalati: táppénz, családi pótlékfizetés, nyugdíj), -
előfizetési
díjak beszedése,
- bélyeg, képeslap, totó-lottó árusítás.
is
- 74 -
Ezek az összegek nem játszanak szerepet a posta pénzgazdálkodásában, mert ezeket elkülönítve (zömüket naponta elkülönítve) kezelik, tehát a Posta
részére
rendelkezésre
álló
pénzként nincsenek és nem is lehetnek kimutatva. Minimális.kivételt jelentenek a beszedett
TV-előfizetési
díjak, amellyel
havonta
szá-
molnak el, - a hírlapterjesztésnél a közületek éves közlöny és irat
előfizetései,
amelynek
összegyűlt
folyó-
összegéből
50 %-ot
az év elején egy összegben, a továbbiakban havonta
utal-
ják át a kiadónak (az 50 % az év elején 200 millió Ft körül van). A pénzgazdálkodás decentralizált. Ez azt
jelenti,
hogy
postaigazgatóságoknak önfinanszírozóknak kell lenniük, vételükből
fedezik kiadásukat,
hitelt
pénzt csak a vezérigazgatóságtól
nem
vehetnek
kérhetnek,
vehet fel, ha a kérés teljesitésére a
saját
amely
a be-
fel, hitelt
pénzkészletük
nem elég. A Vezérigazgatóság
számlavezető
bankja a Postabank.
3.14. Pénzügyi tervezés folyamata az MPV-nél A pénzügyi tervezés alapja az éves gazdasági terv. A tervezés két
lépcsőben
történik:
- postaszervi szinten, -Magyar Posta vállalati szinten (központi számla). A postaszervek pénzgazdálkodásukat a pénzügyi terv koordinálják. A pénzügyi tervet havonta értékelik, a Pvig. Pénzügyi osztály Pénzügyi osztály
részére
vezetőjének
adatot
0701/1991.
alapján. A pénzügyi adatszolgáltatás
alapján amelyről
szolgáltatnak
a
sz.
rendelkezése
havonta
összesitésre
- 75 -
kerül, amely alapján áttekintik a postaszervek
havi
pénz-
forgalmát és a bankszámlák záró állományát, ez az alapja az operatív pénzügyi intézkedésnek. A központi számla - Magyar Posta Vállalat elszámolási számlája - a
postaszintű
pénzforgalmat bonyolítja.
A
pénzügyi
fedezetet a postaszervek befizetései teremtik meg. Az
adók
és járulékok elszámolása is vezérigazgatósági szinten
tör-
ténik a postaszervek számadásai és befizetései
alapján.
A
postaszervek pénzügyi rendszerét !991. évben az 1008/1991., 1992. évben 1042/1992. Vig. utasítás szabályozta. szerző
A központi számlához kapcsolódóan folyószámlahitel dés megkötésére került sor.
1991.
évben
a
rendelkezésre
tartott hitel 400 millió Ft volt. A hitelfelvétel oka alapvetően a Magyar Posta 3 vállalattá történő széfválása miatti
vagyonmegosztás
pénzügyi
rendezésének
folyószámla hitelt 1992. február
29-vel
elhúzódása.
felmondták.
A
Ezek
után pl. 1992. június 30-án a központi bankszámla záróállománya már pozitív, 589 rnillió Ft volt. A postaszervek pénzügyi tervezése speciális, mivel a
szal-
gáltatás árbevétele pénzügyileg - postahivatalon keresztül (készpénzben) - telepi számlákan keresztül realizálódik. 3.15. A Vállalat hitelhelyzete és kötelezettségei A Vállalatnak a vizsgált
időszakban
klasszikus
értelemben
vett - mérlegben kimutatott - hiteltartozása nincsen, hanern az
előzőekben
leírt folyószámla készenléti-hitel
konstruk-
cióval élt. A pillanatnyi hitelhelyzetet a központi negativ egyenlege mutatta. 1991-ben szerint:
például
a
számla
következők
- 76 -
1991. évi központi bankszámla záróállomány
mi l li ó Ft-ban
1990. december
31-i záróállomány
- 326
1991. január
31-i záróállomány
351
1991. február
28-i záróállomány
- 373
1991. március
31-i záróállomány
-
120
1991. április
30-i záróállomány
-
124
1991. május
31-i záróállomány
- 303
1991.
június
30-i záróállomány
- 365
1991.
július
31-i záróállomány
- 223
30-i záróállomány
- 232
1991. szeptember 30-i záróállomány
- 347
1991. október
31-i záróállomány
- 176
1991. november
29-i záróállomány
- 134
1991. december
31-i záróállomány
- 155
1991. augusztus
Az 1991-ben fizetett
- hitelkamat - a rendelkezésre tartási jutalék
73 millió Ft 10 millió Ft
összesen
83 millió Ft
volt. A mérlegben
szereplő
ún.
rövidlejáratú
illetve annak részletezései a vizsgált kezők
kötelezettségek,
időszakban
a követ-
szerint alakultak.
Rövidlejáratú kötelezettségek 1990. év e Ft Belföldi szállítók Külföldi szállítók Beruházási szállítók Jövedelemelszámolási számla TB kötelezettség Adótartozás Egyéb passzívák összesen
2. 157.268 67.370
1991. év e Ft
644.936 417.116 175.250 27.186.278
1.316.987 95.221 26.640 727.041 393.696 199. 115 51.562.932
30.648.218
54.321.632
- 77 -
Az egyéb passzívák bontása 4771
Belföldi pénzforgalmi közvetítő
4772 4773 4774
50.318.424
- 20.586
- 64.692
32.744
25.817
92.853
188.938
- 270.459
- 630.896
- 39.502
23.091
1.547.406
1.702.225
tevékenység
Külföldi pénzforgalmi közvetítő
tevékenység
Számadási
eltérésekből
eredő
25.840.434
kötelezettségek
Megbízásos nyomtatvány árusítás
4775
Hírlapterjesztés elszámolása
4777 Egyéb passzív elsz. 332
Hírlapelőfizetések
3352
Vevöktől
337
Külföldi Eurocsekk Közp.
kapott
előlegek
25 821
3899 Egyéb aktív és passzív
2.567
pü-i elszámolások Összesen:
Az
27.186.278
előző
egyik
táblázatból látható, hogy
évről
a
51.562.932
szállítók
állománya
a másikra némiképp csökkent. Kétszeresére
a belföldi pénzforgalmi tevékenység záróállománya.
(Ez
nőtt
tu-
lajdonképpen az elkülönített idegen pénz. ) Ezzel szemben áll az egyéb aktivákon belül a pénztárakon
szereplő
postahivatali
összeg túlnyomó része.
3.16. Likviditási helyzet A Magyar Posta Vállalat likviditási helyzete az utóbbi ben stabilizálódott, nagyobb problémái szétválást
idő
követően
voltak, amikor nem a szükségletei szerinti ütemezésben kapta meg az elosztott
pénzeszközökből
az
őt
illető
részt.
- 78 -
A Posta korábbi jó likviditásának következménye, lenleg nincs kialakult formájú egységes
hogy
likviditás!
jeterv-
készítési metodika. A postaigazgatóságok saját szisztémájuk szerint veszik számba várható bevételeiket és
kiadásaikat,
a központi pénzügyi osztályon kockás füzetben veszik számba ugyanezen adatokat. ellenőrzése
A likviditás
a központi számláról vezetett
zérigazgatósági nyilvántartásból történt. A központi
veszám-
lán jóval kevesebb bevételi jogcím és kiadni való szerepel, mint az igazgatóságiakon, vagy amennyi megszokott egy sebb vállalatnál.
ki-
A Vezérigazgatóságon e központi számlához kapcsolódó likviditási tervek havonta készülnek. A nyitó állomány (rendszerint
negatív)
tényadatához
zászámolták a várható bevételeket (baloldal),
hozlevon-
ebből
ták az esedékes kiadásokat (jobboldal) és képezték a (rendszerint negatív) egyenlegeket.
3.17. Likviditás! mutatók Az
ellenőrzés
a MPV likviditását megvizsgálta
a
Világbank
által elfogadott módszerekkel is. A vizsgálat részben legadatok alapján, részben a központi
bankszámlára
mér-
készí-
tett havi likviditási mérlegekre épült, kiemelve ötöt közülük. Ezen likviditási lalatszintű
mérlegekből
kitűnik,
problémák vannak, amelyek
csapódnak le.
a
hogy milyen válközponti
számlán
- 79 -
Érték MFt-ban A. HITELHÁNYAD (eladósodottság) (merlegadatokbol) Rövid
lejáratú
Hosszú Saját
lejáratú
kötelezettségek
tartozások
vagyon
11.811
o'
Hitelhányad:
összes tartozás osszes sajat vagyon
*
12.592 0,34
4 3
=
Postahivatali pénztárak (idegen pénz) nélkül
B. ADÓSSÁGSZOLGÁLAT MUTATÓ (merlegadatokbol) összes realizált pénzjövedelem kamattor lesztes
a) b)
9.
számlaosztály
=
372,6
2 51' 5
14.756,0
20.823,0
39,6
82,8
(halmozásmenles)
követel
forgalma:
hitelek
törlesztett
összes
árbevétel
karnatal
1890.
1991.
1991.
1992.
1992.
dec.
május
ok t .
dec.
j ú n l us
C. CASH-FLOW INDEX (likviditási mérlegek alapján) likvid eszközök l1kv1d forrasok Nyitó
likvid
pénzeszközök
Várható szaki
Szüks.
-393.988
-124.364
827.000
826.241 0,524
0,634
-347. o 44
-134.224
480.615
396.717
401.300
391.500
433.436
429.554
353.132
407.000
445.662
tárgyi dó-
bevételek
kif'izetések
CASH-FLOW
INDEX
o,
15 4
0,632
2 '
o5
l
- 80 -
A likviditási mutatók a
tükrözik
következőket
Az eladósodottság a vizsgált
időszakban
alacsony
Vállalatnak hosszú lejáratú hiteltartozása nem
volt.
volt
és
már említett folyószámlahitel sem jelentkezett önálló leg tételként. De a rövidlejáratú
kötelezettségek
elérte (szállítók, adótartozás, stb.) a
saját
A a
mér-
mértéke
vagyon
43,
illetve 34 %-át. A Postára nem lehet adaptálni
változatlanul
a
világbanki
adósságszolgálati mutatót, mert - nincsenek hosszú lejáratú hitelek, - a rövidlejáratú hitelek sem mutathatók ki a szokásos
mó-
don (a folyószámlahitel konstrukció miatt), ezért a realizált
jövedelemmel
nem, csak
és
kamat-
szemben
készenléti
hiteltörlesztések
díjfizetések
állíthaták
szembe. A világbanki adósságszolgálati mutató azt tükrözi, realizált bevétel
közel
400-szorosa,
illetve
hogy
több
a
mint
250-szerese a törlesztéseknek. E törlesztési terhek más oldalról vizsgálva igen nagyok, likviditási gondokat kedvező
nem okoznak, maga az index rendkivül
azonban
számokat
mu-
tat. Az úgynevezett eash-flow indexet a vezérigazgatósági
bank-
számlára készített havi likviditási tervekre számolták. Itt a nyitó likvid pénzeszközöknél (a házi pénztárral nem molva) világosan látszik a folyószámla-hitel negativvá vált hónap végi bankszámla időszakban.
A
rendelkezésre
álló
következtében
egyenleg
eszközök
szá-
a
vizsgált
csupán
52.4,
63.4, 15.4, 63.2 %-át teszik ki a szükségletnek. Ezek a mutatók igen rossz helyzetet jeleztek 1990-91-ben.
- 81 -
Miután időszak
a szétválás praktikus befejeztével a vizsgált végére stabilizálódott a vállalat pénzügyi helyze-
te, a példaképp bemutatott 1992. júniusi mutató adatai zött már pozitív a nyitó likvid pénzeszközök mutató is jóval túl van a törtszámokon.
előjele,
Jelzi,
hogy
köés
a
két-
szer annyi pénz áll rendelkezésre, mint a tárgyhavi szükség Ebből
let.
következik, hogy a vizsgált
a vállalat nehéz helyzetben, az ezt
időszakban
követő
időben
volt csak és jelen-
leg pénzügyi gondjai nincsenek. 4. A Magyar Posta
elsődleges
feladatai teljesítésének
A Magyar Posta Vállalat (a továbbiakban MPV)
ellenőrzése
fel-
elsődleges
adatait a LÉTESÍTŐ HATÁROZAT írja elő. A vizsgálat e dokumentum alapján tekintette feladatának l. a levélpostai küldemények felvételének, továbbításának
és
kézbesítésének; 2. az utalvány- és csekkforgalmi szolgáltatásnak; 3. a táviratok felvételének, továbbításának
és
kézbesítésé-
nek; 4. a telex szolgáltatásnak az
ellenőrzését.
A dokumentumok tanusága
és
az
illetékesek
tájékoztatása alapján a telex-szolgáltatás a Magyar Posta szétválását követően a Magyar Távköztési Vállalat feladata lett.
(Az 1076/1990. Vezérigazgatói Utasítás a
Magyar
Vállalat, a Magyar Távköztési Vállalat és a Magyar Vállalat között létrejött
Együttműködési
Posta
Műsorszóró
Szerződésben
foglal-
tak végrehajtásáról. A szolgáltatások teljesítésére precízen kidolgozott eljárások készültek; a teljesítések és
különböző ellenőrzési
színvonaláról módszerrel
adatszolgáltatással
győződnek
meg.
- 82 -
A Magyar Posta vállalattá alakulását
tovább
követően
alkal-
mazta a hagyományosan bevált postai szolgáltatás-technológiai folyamatokat és a szolgáltatások
minőség-ellenőrzésére
kiala-
kított eljárásokat. A vizsgálati jelentés megállapításaiban azokra a szolgáltatási hiányosságokra tér ki, voltak, vagy a MPV által
amelyek célszerűen
feltételei
vagy
alakíthatóak. A
adottak szolgál-
tatási hiányosságokat az alábbi csoportosításban mutatjuk be: - A
lakosság
által
érzékelt
szolgáltatási
hiányosságok,
amelyek közvetlenül a panaszbejelentésekben jelennek meg. - A MPV által alkalmazott eljárások figyelésére,
a
szolgáltatások
meg-
ellenőrzésére.
4. l. A lakosság által érzékelt szolgáltatási hiányosságok A kézbesítéssel kapcsolatos panaszok Az összesen kézbesített levélpostai viszonyítva nem sek késedelmes
jelentős
küldemény-mennyiséghez
számú panasz érkezett a kézbesíté-
teljesítéséről.
Az
átvizsgál t
dokumentumok
alapján ennek postai hibából adódó okai - a kézbesítés szüneteltetésére, - a
kézbesítői
helyettesítésekre,
- a soron kivüli kézbesítés csökkent
mértékű
teljesí-
tésére, - a postafiókokba késéssel
vagy
tévesen
történő
el-
helyezésekre vezethetők
vissza.
Erőteljesebben
kifogásolható az ajánlott küldemények
delmes kézbesítése, az MPV - a szóló 1964. évi II.
postáról
és
távközlésről
törvény (a továbbiakban Posta
14. § (2) bekezdés értelmében -nem
felel
a
kése-
törvény)
szolgáltatás
-
késedelmes
teljesítéséből
83 -
eredő
kárért (romlandó árut
talmazó csomag kivételével), közvetett kárért, az
tar-
elmaradt
haszonért. Az MPV eljárása a Posta törvény betartásával, szabályszerűen történt az elutasított kérelmek ügyintézésekor. Ilyen mennyiségű és tartalmú panasz esetében a vizsgálat nem tartja etikusnak a kártérítés elutasítását azokban az esetekben, amikor dokumentáltan tudja bizonyitani a cimzett vagy a feladó a - posta hibájából késedelmes kézbesítésből eredő kárát. Nehezményezi a vizsgálat, hogy nem minden esetben hivták fel a panaszos figyeimét a biztonságosabb kézbesítést garantáló postai szolgáltatások igénybevételére, például a "B-ajánlott" szolgáltatási lehetőségre. Nem tudja elfogadni a vizsgálat a "kézbesitőszolgálat szünetelése" gyakorlatot, amely a panaszok tanusága szerint nemcsak külterületi kézbesítéseknél fordul elő.
4.2. Ajánlott levélpostai küldemények
elveszésével
kapcsolatos
panaszok Ajánlott küldemények elveszése, és ezért kártérítési összesítőkben
benyújtása a MPV-hoz, a statisztikai őrizhető
volt. Az esetek száma az összesen
lott küldeményhez viszonyitva nem
jelentős,
igény ellen-
feladott
aján-
de - túl
azon,
hogy maga a tény nehezen fogadható el - a belföldi kártérítés összege (mivel régen állapitották meg, ténylegesen
előidézett
károkat. Az "A
90. § értelmében ugyanis terjedően, zethető
belföldi
l.
nem
időszakban.
a
Postaszabályzat"
küldeményre
külföldi küldeményekre 60 arany frank
a vizsgált
fedezte 200 volt
Ft-ig fi-
- 84 -
4.3. Postahivatalok Postahivatalok tartásukat időszakban.
megszűntetésével
megszűntetését
kapcsolatos panaszok
nehezményező,
további
fenn-
kérelmező
beadványok érkeztek a vizsgált Az ügyiratok tanusága szerint mind Budapesten,
mind kisebb településeken a MPV megszüntetett
postahivata-
lokat, fiókpostákat további fenntartásuk gazdaságtalanságát említve indoklásul. A
MPV
a
panaszok
döntésének megalapozottságául a
megválaszolásakor,
"Tervezési
irányelvek
és
mutatók a postaforgalmi végrehajtó szervek hálózatának fejlesztéséhez" postai dokumentumra hivatkozott. A vizsgálat észrevétele a hivatkozott dokumentummal kapcsolatban az alábbi: - a címe alapján "irányelv", amelyet nem kalmazni, tehát
megtévesztő
az
arra
kötelező
mint
al-
kogens
szabályra - hivatkozás; 4.4. Postahivatali felvételi
munkahelyeknél
a
várakozási
idő
miatti panaszok Lakossági panaszok jelzik, hogy a postahivatalokban várakozási
időt
hosszú
kell tudomásul venniük az ügyfeleknek
(pl.
a 20.012/91., 307-68192. számú ügyek). A vizsgálat nem tud egyetérteni a MPV e tárgybani válaszaival, intézkedéseivel. Valóban lehet hivatkozni a "várakozási idő" minőségi mutatóra, amely tükrözi a MPV vezetésének tájékozottsági igényét a postahivatalok felvételi munkahelyeinél érvényesülő tényleges időszük ségletekről, azonban e "mutatók" értékeinek realitása empirikus alapon vitatható. Nem válasz a várakozási idő hosszát panaszlónak, hogy a fővárosban üzemelő postahivatalok többsége évtizedekkel ezelőtt épült és bővítésükre az épület adottságai miatt nincs lehetőség. Ez akkor lenne hivatkozási alap, ha a postahivatal valamennyi felvevő munkahelye működne, tehát a területi adottság ki lenne használva.
- 85 -
4.5. A Postai eljárások
a
szolgáltatások
megfigyelésére,
el-
lenőrzésére
A MPV hierarchiájának mindhárom szintjén
előírt
séggel és meghatározott tartalommal készülnek kimutatások, valamint szöveges beszámolók, időszakban
adott
rendszeresstatisztikai
tájékoztatók
teljesített szolgáltatásokról. Ezek
zatos összesítésénél,
tervszerű
feldolgozásánál
Az információ-tömörítvényeknek
foko-
értesülnek felső
a szolgáltatások színvonalának alakulásáról a MPV zetői.
az
alapvetően
ve-
két forrá-
sa van, úgymint: postahivatalok és igazgatóságok "önbevallásai" alapján szolgáltatott információk,
Minőségi
különböző
mutatók
Kiemelkedő
szerepet
adatösszesítői
ján
a
során szerzett információk.
ellenőrzések
4.6.
és
készülő
töltenek
be
a
postaigazgatóságok
alapján és külön elrendelt felmérések
"minőségi
alap-
mutatók". Ezen mutatók szerepe,
hogy
reálisan jelezzék a közönségszolgálati, a szakmai tevékenység
minőségét
és
erről
a MPV vezetése részére
jékoztatást nyújtsanak. Az 1044/1988.
MPK
megfelelő
számú
tá-
központi
utasítás tartalmazza, hogy milyen mutatókat kell elkészíteni, mely gyakorisággal, mely
milyen
módszer-
rel. Ugyancsak ez az utasítás jelöli ki a mutatók
elkészí-
tésében
résztvevő
szervezeteket. A Posta Kisérleti
(PKI) feladatául írja - a
időpontokban,
szolgáltatások
Intézet
elő
minőségi
mutatóinak
értékelését
az
igazgatóságok önértékelései alapján; - a várakozási
idő
mérését a
felvevőszolgálatban;
- a levélpostai küldemények átfutási idejének vizsgálatát;
- 86 -
- a csomagok átfutási idejének megállapítását a Posta Elszámoló és Statisztikai Hivatal (PESH) statisztikai adatszolgáltatásának felhasználásával; - a kártérítési mutatók képzését a
PESH
adatszolgáltatása
alapján. A korábbi években Magyar Posta 1990. évben Kft.
formájában müködött
tó-Fejlesztő Kf~.)
ségi
mutatók
szervezeteként
Hírközlési
Kuta-
és tekintélyes összegért vállalta a
minő
elkészítését.
(PKI
PKI
működött
Megbízást
kapott
továbbá
az
1044/1988. MPK sz. utasítás felülvizsgálatára is. A PKI
Kft.
alábbi munkavállalásait vizsgáltuk: Szerződés
a
PKI
száma
Szerzódés
címe
Vállalkozási
Kft.-nél
d í j
''Hlnóségi
222/90.
mutatók
alakulásának a
vizsgálata
postaforgalmi
és
224/90.
évi
szállítás
hírlapszolgálatban''
''Az
1044/1988.
tás
feltllvizsgálata''
A 222/1990. PKI Kft. l. 450. OOO Ft az 1990.
l . 620. OOO
MP
szerződésszámú
I. félévére
( ÁF A
utasí-
é l k ü l }
350. OOO
( ÁF A
vállalkozási
kiterjedő
n
n
Ft
Ft
é l k • )
összegből
"várakozási
idő
vizsgálat" elvégzéséért számított összeg. A PKI Kft. letékes
által
elvégzett
csoportvezető
munkák
szerződés
gástalan. A 224/1990. PKI Kft. sz. ként átadott anyag nem a részletező
az
il-
igazolta.
Megállapítható, hogy egyik
kat
teljesítését
szerződés
teljesítése sem szerződés
teljesítése-
címében, és a
mellékletében vállaltakat
kifo-
feladato-
teljesíti.
Elma-
radt a "nemzetközi tapasztalatok, eredmények, mérési
rend-
szerek felkutatása, összehasonlítása az 1044/1988. MP
uta-
sítással" vállalás teljesítése. Lényegében az 1044/1988. új
- 87 -
- némileg módosított - változatát készítették el. A változtatások közül kifogásolható a
késedelmesen kézbesitett táviratok és expressz száma" c. mutató megszüntetése.
Nem
készítésével szándékolt célt, ha
szolgálja
"a
panaszok
alakulásáról csak éves értékelés keretében ni". A
Vezérigazgatóság
"várakozási
által
mérését
idő"
hibájából
"kézbesítőszolgálat
küldemények a
mutatók
számának ...
kell
beszámol-
megszüntethetőnek
(50.088/1990. ),
arról
tartott mutatók
készítését változatlanul tartalmazza az utasítás. Az
ehhez
jelzett "objektív mérés" költsége nem ismeretes. Az - szubjektiv jelleget irreálisan magas sabb
erősen tükröző
költségigényű,
költségigényű
mutatók
eddigi
készítése
ha ahhoz közeli vagy
maga-
az új eljárással készítése e mutatóknak,
akkor egyet lehet érteni elhagyásukkal. Valójában nem
uta-
sítás és mérés kérdése a postahivatali felvételi várakozási idő,
hanem a postahivatal
pessége, munkafegyelmet Az 1990. évi
minőségi
vezetőjének
megkövetelő
munkaszervezési
ké-
eljárása.
mutatókról készitett anyag a
mellék-
letek nélkül nem hasznosítható. A megállapítások túlságosan tömörek. Az
elemző
anyagrész pontatlanul
fogalmazott
több
helyen számítva arra, hogy hasznositói úgyis értik. Valótlan állítást tartalmaz a 3. oldal, amikor "féléves szinten mért idők"-ről ir. Január és február hónapokban egyáltalán nem volt mérés; gyakorlatilag május és június két hónapra koncentrálódtak a mérések. A július hónapban is végzett mérések (?) nemcsak nem tartoznak az I. félévhez, hanem az eredmények beszámítása torzítja is az I. félévre szánt beszámolót. A kártéritések alakulására a 15. oldalon téves - éppen ellentétes - megállapításokat közöltek, túl azon, hogy nem is arra vonatkoznak amire állitják. Az 1044/1988. MP sz. utasítás a levélpostai küldemények átfutási idejének vizsgálatát
első
tendőnek
követően
írja
elő,
majd ezt
ízben 1989. évben teljesíkét évenként elvégzen-.
- 88 dőnek.
A méréshez öt egymást
évi - soron
következő
követő
- mérés az ÁSZ
napot ír
elő.
ellenőrének
Az
1991.
adott szó-
beli tájékoztatás szerint azért maradt el, mert az új -NEC - levélfeldolgozó üzembehelyezése mérésre nem alkalmas "átmeneti
időigényes
időszak"
volt;
emiatt
volt.
Ellentmondó hogy a fenti elhárító körülmény ellenére 1991. évben a "budapesti átfutási idők vizsgálata" a PKI Kft. teljesítéseként elkészült. Az abban alkalmazott mérési időszak lecsökkent öt napról kettőre (október 28-29-re). Az anyag "elemzések" fejezetéből megtudható, hogy mindössze 35.252 db közönséges levélpostai küldeményt tartottak értékelhetőnek, amely kb. a fele volt a mérésre szánt mennyiségnek. A megállapítás szerint ennek oka az volt, hogy "vagy egyáltalán nem volt a küldeményen bélyegzőlenyomat, vagy olvashatatlan volt". A vizsgálat ezt a tényt önmagában elégtelen szolgáltatásnak minősí tí. Az olvasható keletbélyegző mind a feladónak, mind a címzettnek gyakran jelentőséggel bír. Az anyag "tapasztalatok értékelése" pontjában olyan problémákat jelez, amelyek egy része szervezetlenségre mutat. Felszámolásuk a helyi vezetés képességének és készségének megkövetelésével elérhető. A vizsgálat érthetetlennek tartja a MPV vezetésének a minőségi mutatókkal kapcsolatos állásfoglalásait. A minősé gi mutatók kimutatott értékeit és megállapításait akkor is elfogadják, ha azok hibásak (kártérítések), vagy legalábbis kétségesek (várakozási idők). A jónak és szükségesnek tartott minőségi mutatók eltörlésével is egyetértenek (várakozási idők mérését 1990. II. félévétől nem készíttetik: a "levélpostai küldemények átfutási ideje" országos mutató 1989. óta nem készült). Ugyanígy érthetetlen, hogy egyetértés volt az 1044/1988. MP sz. központi utasítás felülvizsgálatának szükségességében (PKI Kft. megbízást kapott erre), majd az alig változott utasítást megfelelőnek minősítették ("elfogadá nyilatkozattal" átvették és kifizették a PKI Kft. teljesítését), és végezetül változatlanul az eredeti 1044/1988. MP utasítás alapján készültek aminőségi mutatók a vizsgálat időpontjáig.
- 89 -
A MPV 1991. évi szervezetmódosítása óta az
előző
évben
Kft. a MPV szervezete lett Posta Fejlesztési Intézet néven. A PFI
Vezérigazgatóságon
szerve, irányitója
az
belüli
ugyancsak
szakmai
1991.
évben
felettes
Az
osztály
tagja annak a Fejlesztési Tanácsnak, amely
ti, jóváhagyja a postaforgalmi szolgáltatások minőségi
re,
(PFI)
létesitett
Szolgáltatásfejlesztési és Beruházási Osztály. vezetője
követelményeire
készítendő
felve-
fejlesztésé-
munkákat, és
elbírálja az elkészült munkákat. Az ilyen tartalmú
végül felada-
tok teljesitésére a PFI rendszeresen felkért. Lényeges egészítő
információ mindehhez, hogy a
tési és Beruházási Osztály és a PFI
PKI
ki-
Szolgáltatásfejleszvezetője
azonos
sze-
mély. Ezt a funkcióhalmozást, mint vezetési eljárást az zés nem tartja
összeférhetőnek.
4.7. Vezérigazgatósági
ellenőrzések
A szolgáltatások teljesitésének szinvonaláról a Vezérigazgatóság az
ellenőrzési
éves
meggyőződhet
tervek
tervezésével, illetve azok_teljesitésével. A kétis
ellenőrzési
teljesítéséért mind az
profilú - osztály a szolgáltatások első
ellenőrzési
helyen
Vállalatellenőrzési
éves A
felelős
szakosztályokat
terv összeállitásába, mind az
zés lefolytatásába, abban 4.8. A
ellenőr
közreműködésüket
megfelelő
nevében minőségi
bevonja ellenőr-
igényeive.
Osztály összefogásában
megvalósuló
ellenőrzései
Vállalatellenőrzési
Osztály
irányítószervi
ellenőrzései
során a postaigazgatóságok 5 évenkénti revizíója A szakterületek szerinti részletes vizsgálati
teljesül.
megállapítá-
sokat a szakosztályok részjelentései tartalmazzák. Az abban foglaltakat közvetlenül a vizsgált postaigazgatóságná1
ér-
- 90 -
vényesitik. A
Vállalatellenőrzési
Osztály
lentésében - a szakosztályi részjelentések
ellenőrzési
alapján
jelé-
nyegre szoritkozó tájékoztatást ad az igazgatóság területén tapasztalt
szolgáltatás-teljesitésekről.
A szolgáltatások ellenőrzésére kialakított rendszer elvileg jó, hiszen a szakosztályok közvetlen (területen megvalósuló) tapasztalatai lehetőséget biztositanak a szükséges intézkedések elrendelésére és az azok teljesitéséről utóellenőrzéssei való meggyőződésre. A gyakorlatban azonban az ellenőrzések nem oly mértékben éltek a helyszíni vizsgálódás adta lehetőségekkel, mint arra mód lett volna. Nem tértek ki valamennyi szolgáltatás minősitéséhez rendszeresitett mutató vizsgá1atára; gyakran megelégedtek az előző ellenőrzés óta bekövetkezett változásoknak csupán számszerű közlésével; az elemző értékelésről, a tényhelyzet okainak és következményeinek kifejtéséről többnyire lemondtak. Hiányolható, hogy az irányítószervi ellenőrzés során nem vizsgálták elemző módon a soron kívüli kézbesítés problémáit, amelyeket a vezérigazgatósági jelentésekben a szolgáltatások neuralgikus részének említettek. Megelégedtek néhány soros adatközléssel, amely csupán a számszerű változtatásokat mutatta ki. A helyszini vizsgálatok során e tárgyban megszerezhető és/vagy pontositható információkról mondtak le ezáltal. A vizsgált dokumentumok közül az 1991. október 2-i keltezésű, "A soron kívüli kézbesítöszolgálat helyzete a Budapesti Postaigazgatóság területén" című jelentés elemző módon sorra veszi mindazokat a tárgyi és személyi elégtelenségeket, amelyek alig teljesítövé teszik a táviratok, távirati utalványok, valamint expressz különszolgáltatással feladott küldemények soronkívüli kézbesítését. Az a tény, hogy még Budapesten is csak korlátozottan tud eleget tenni ebbéli kötelezettségeinek a MPV, s hogy szolgáltatásainak csökkentését tervezi a jövőben: szolgáltatási színvonalcsökkenés.
- 91 -
4.9. A Postahivatali Ellenőrzési és Üzembiztonsági
szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenőrzési
Az osztály postai
feladatok a
ellenőrzése!
tevékenységei minőségével
tevékenységek következők
Osztály
közül
az
elsődleges kiemelkedő
kapcsolatos
voltak: ellenőrzés
- a középfokú (igazgatósági)
irányitása,
- a szakmai vizsgálati tevékenység irányitása, - postai
küldeményekkel
kapcsolatos
kártérítési
eljárás
szabályainak kidolgozása, irányitása, ellenőrzés
- postahivatali (helyi) kidolgozása
különböző
a
általános
szakterületek
szabályainak ellenőrzésének
összehangolása, irányitása, Az osztály
ellenőrzési
tevékenységének eredményeként a pos-
taszabályok állandó kontrollja valósul meg. ran
végződnek
ellenőrzések
az
szabály(zat)módosítással,
vagy új szabályok meghatározásával. A mind a postahivatali ságok
ellenőrzését
ellenőrzéseket,
illetően
Ily módon gyak-
vizsgált
mind a
időszakban
postaigazgató-
sor került vezérigazgatói
uta-
sítás kiadására. A postahivatali (helyi) pításaik alapján a őrzési
hivatalvezetők
előtérbe
megálla-
személyéhez kötött ellen-
önállóságát növelték; a keretszabályozást helyezték (1085/1990. sz. Vezérig. Ut.). Ezt postaigazgatóság
V-VI.
osztályú
megvizsgálták a postahivatali (helyi) vezését
kapcsolatos
feladatokat módosították oly módon, hogy a hivatal-
vezetők
mennyi
ellenőrzéssei
és
volt, hogy a
végrehajtását. hivatalvezetők
éltek
vala-
postahivatalánál
ellenőrzések
Ellenőrzési
nem
követően
megszer-
tapasztalatuk az
1085/1990.
az sz.
Vig. utasításban részükre megadott - személyükhöz kötött ellenőrzések
csökkentésével. Az
csoportosítását
jellemzőennem
ellenőrzési
feladatok
át-
végezték el; "a helyi ellen-·
- 92 őrzés
hatékonysága nem fokozódott és a végrehajtás továbbra is hiányos". A revizori megállapítások részletezéséből ki-
tűnik,
hogy az
ellenőrzési
sában reális hivatkozása nincsenek alkalmas
feladatok "leadásának" elmaradávolt
a
középvezetők,
hivatalvezetőknek,
akikre átruházhatnák
hogy fel-
adataikat. A postahivatali (helyi)
ellenőrzésekre
az
előző
Ellenőrzési
idézett megállapítása ellenére a Postahivatali és
Üzembiztonsági
Osztály
kezdeményezte
az
1092/1991.
sz.Vig. utasítás kiadását, amelyben a középfokú sági)
ellenőrzések
évenkénti
szemleidőszakot
Az osztály a jelentős
ritkítására került
minőségi
sor;
a
bekezdésben
(igazgatókorábban
2
3 évenkéntire csökkentették.
mutatók
alakításában,
értékelésében
szerepet kapott.
Az 1044/1988. sz. MP utasítás felülvizsgálatához és az 1990. évi minőségi mutatókhoz fűzött vizsgálati észrevételeinket a vizsgálati jelentés "Minőségi mutatók" c.pontjában ismertettük. Az Osztály kártérítési feladataival kapcsolatos véleményünket a panaszügyintézéseknél és a minőségi mutatóknál írott észrevételeink tartalmazzák. Lényegét megismételve: a Posta törvény és postaszabályzat alapján jártak el a levélpostai kárbejelentések intézésekor, de hiányolható a Posta hibájából késedelmes kézbesítésekkor az összegszerűen bizonyított károk méltányosságból történő megtérítésének elmaradása. Mivel a "B-ajánlott" küldemények nagyobb biztonságot jelentenek - a szállítás során is tételes kezelésük által -, ezért hiányoljuk, hogy nem hívták fel valamennyi elutasított kárigény megválaszolásakor az ügyfél figyeimét erre a postai szolgáltatásra. Lényeges információveszteségnek tartjuk, hogy az illetékességből ügyintézésre továbbított panaszokról sem tartalmuk megalapozottságát, sem a postai eljárás helyességét tekintve - nem marad ismeretük.
-
93 -
A káresetek bekövetkezési gyakoriságának csökkentése
érde-
kében - ennek az osztálynak részeként - 1992. október l-től csoport alakult. E szervezet postai küldeményekkel kapcsolatos kártérítést
megelőző
feladatai -
szándék
szerint
segíteni fogják a káresemények okainak feltárását, és a korábbiaknál teljesebb információismeret alapján a eljárások megtételéhez segíthetnek.
(1985-től
szükséges
ezeket a fel-
adatokat a HPI látta el országos hatáskörrel.) 4. 10. Létszám feltételek a szolgáltatások teljesítéséhez Az MPV
szolgáltatásainak
jelentős
teljesítése
létszámigényes. A szolgáltatásban dolgozók töltésének feltételeként
megfelelő
mértékben
munkakörük
be-
szakképesítést kell sze-
rezzenek. A vizsgált
időszakban
sításban, és a MPV
az 1098/1987. sz. Postaoktatási
kollektív
szerződésében
Uta-
előírt
módon
kellett eleget tenniük a munkavállalóknak a szakképesítésük megszerzésének. A kollektív
szerződés
szerint csak
les esetben, a szolgáltatás fennakadásának gett alkalmazható olyan dolgozó, aki a
kivéte-
elkerülése
előírá
képesítési
soknak nem felel meg. Ez esetben viszont a munkakör tése csak átmeneti lehet, a időig
munkavállalónak
vé-
betöl-
meghatározott
a hiányzó képesítést meg kell szereznie.
Az MPV oktatási rendszerével biztosítja a fentiekben képesítések megszerzését. Ennek formál: tatás (Budapesten és az ország 17 postaforgalmi szakközépiskola és
iskolarendszerű
megyéjében
kézbesitők,
kezelők
részére).
három
ok20
külön-
végzettségűeknek
ta-segédtiszti és postatiszti tanfolyamok, tanfolyam a
összesen
Győrben főiskola);
féle postai tanfolyamok (középiskolai
előírt
pos-
fokozatú
- 94 -
lekűzdenie
Az MPV-nak nehézségeket kellett
előírt
létszámnorma alapján meghatározott és rendelkező
ahhoz,
működhessen.
személyi állománnyal
hogy
a
képesítéssel Törekvése
el-
lenére nem sikerült teljes mértékben. A postaalkalmazotti létszám biztosítására mazott módszer volt a vizsgált töltendő-
jellemzőerr
időszakban,
munkakörök ellátására
felvettek
alkal-
hogy adott - bejelentkezőket,
akiket kb. 5 hetes munkahelyi betanítással alkalmassá tek egy adott munkakör betöltésére. Ezt napon belül - esti vagy
levelező
postai) tanfolyamon kiképezték
követően
tet-
- 6-12 hó-
postaforgalmi (vagy
egyéb
egyéb munkakörök
ellá-
őket
tására is. Az MPV - szolgáltató munka költséggel ugyancsak
jellegéből
működik.
tekintélyes
élő
adódóan - tekintélyes
Ehhez járul a vállalati képzések
költsége.
Hátrányosan
érinti
MPV-ot, hogy az 1988. évi XXIII. törvény értelmében
az
a
kö-
zépfokú szakoktatási intézményekben tanulók gyakorlati
ok-
tatásának költségeihez köteles hozzájárulni, ugyanakkor valamennyi vállalati képzését önmaga kell fínanszírozza. Erre vonatkozó
kedvező
elbírálás érdekében 1991. márciusában
az
MPV kérelemmel fordult a KHVM, MüM és PM illetékeseihez.
A
kért kivételes elbírálást mind ez ideig nem kapta meg. A vizsgálat - tekintettel a MPV egész lakosságat érintő közszolgáltató tevékenységére, a minőségi szolgáltatáshoz megfelelő képzettségű létszám szükségességére - indokoltnak tartja a MPV kérésének teljesítését. Az MPV foglalkoztatáspolitikáját jellemzi még, hogy a taforgalom területén több munkavállalót alkalmaz.
ezer
Jelentős
dolgozók foglalkoztatása.
fő
pos-
"rész-foglalkoztatású"
volt a nyugdíjas
postás-
- 95 -
4.11. Összefoglaló észrevételek A szolgáltatással kapcsolatos
döntő
panaszok
többsége
kézbesítés hiányosságaira vonatkozik. Közönséges tai küldemények és késedelmes
kézbesítéséből
kért a MPV semmilyen kártérítési
a
levélpos-
származó káro-
felelősséggel
nem
tarto-
zik; ajánlott küldemények elveszése esetén pedig a bizonyitott kártól független összeget térit, amely messze
elmarad
az aktuális árviszonyoktól. Az expressz küldemények
soron-
kivüli kézbesitése nem mindig teljesül; a táviratok
kézbe-
előirt
sitése esetlegesen teljesül az "sürgős"
és
"éjszakai
határidőn
kézbesitéssel"
feladott
belül;
a
táviratok
kézbesitése is fennakadásokkal teljesül. A postahivatalokban a felvételi munkahelyeken gyakori a tíz percet meghaladó várakozási
idő;
a postaalkalmazottak szak-
mai és viselkedési szintje nem mindig
kielégitő.
A lakosság számára évtizedek óta megszokott, általuk igénybe vett postahivatalok, Fenti hiányosságok és MPV
alapvetően
három
fiókposták
meg.
szűntek
kényszerintézkedések tényre
hivatkozik.
indoklásául Ezek:
gazdasági
előirások,
problémák, jogszabályi és postaszabályzati
a
fog-
lalkoztatási adottságok. Ezek csak részben akceptálhatók. A (jog)szabályok
korszerűsítése elsősorban
jogszabályokban és a posta szolgáltatási kellene találni azt a kompromisszumos MPV gazdaságossági
célkitűzései
szándék kérdése. A eljárásaiban
megoldást,
mellett
a
kély eredmény lenne
elérhető
amely
lakosság
taszolgáltatással szembeni igényét is kielégiti.
meg
Nem
a
poscse-
anyagi ráforditás nélkül is.
- 96 -
Ilyen megoldásokat
megállapításaink az alábbiak:
érintő
A postahivatalokban és a küldemények dolgozásában
résztvevő
továbbitásában,
szervezetekben a munkaszervezés és a
munkamorál megteremtése, jobbitása olyan lent, amelyek nem
fel-
számottevő
anyagi és.erkölcsi hasznot
tartalékokat
anyagi ráfordítással hozhatnának
korszerüsített szempontok szerint
a
lényeges
MPV-nak.
alkalmas
jeEhhez kivá-
vezetői
lasztás szükséges. ellenőrzések
A szemlék és a felügyeleti
adnának a szolgáltatások teljesítésének
több
lehetőséget
jobbítására,
mint
amennyivel éltek. Az önbevallással felterjesztett adatok hitelesebbek nek,
ha
szúrópróba
jelleggel
az
lenné-
ellenőrzés
is
megnézné/mérné azokat. A panaszok tartalmi megalapozottságáról legalább a vezérigazgatósági teljeskörű
szinten
és
mutatkozó
informáltságot lehetne elérni az
intézkedő szervezettől
A szolgáltatások
ügyintézéséről
esetekben
illetékességből
visszajelzést igényeive.
egészéről
pontosabb képet lehetne
ha a szakosztályok által intézett és archivált
nyerni,
panaszokról
összesitett információ-bázis állna rendelkezésre. Az elfogulatlanságot jobban biztosító irányitás
és
munka-
végzés lenne, ha nem egyszemélyi vezetés érvényesülne a minőségi
mutatók és egyéb,
szolgáltatásról
készülő
kijelölésében, megbízásában és teljesítésében.
anyagok
- 97 -
5. A hírlapterjesztési üzletág hatása a vagyonra A hírlapterjesztési üzletág folyamatos vesztesége miatt ÁSZ
ellenőrzése
kiterjedt 1992. évre is. A teljes
az
időszakra
vonatkozó megállapítások az alábbiak. A Magyar Posta Vállalat (továbbiakban:
MPV)
történő
l-jével jött létre a Magyar Postából Önálló vállalatként tevékenységi köre
január
1990.
szétválással. fő
három
üzletágra
épül: - küldeményforgalom (a hagyományos postai szolgáltatások), pénzközvetítő
tevékenység és
- hirlapterjesztés. A vállalat
hírlapterjesztésből
- 1990-ben
3.634 millió Ft,
- 1991-ben
4.580 millió Ft,
származó bevételei:
amely a teljes vállalati árbevétel %-a. A hírlapterjesztés
előfizetéses
25,5
%,
illetve
22,6
és árus terjesztés út-
ján valósul meg. A terjesztési eredmények a
következők
voltak: 1991. év
1990.év milliárd
Terjesztésre
dányszám
évhez)
milllárd
index (előző
db
évhez}
átvett
példányszám Értékesített
index (előző
db
o.
9 l
l '2
0,99
l ' l
l ' l
0,97
l
'o
0,88
o' o'
7
0,95
0,6
0,88
4
0,99
o'
0,88
p é l -
Ebből:
e l ö f l z e t ó l árusítás i
4
- 98 -
Az MPV megalakításakor még konszolidált politikai-gazdasági és kiadói kapcsolatok voltak. 1990. év
során
változott
a
illetve
az
helyzet, amennyiben -kiadók száma
jelentősen megnőtt,
- a központi támogatások részükre
megszűntek,
újak már nem kaptak, a kiadók likviditása megromlott, - a lapok árai
jelentősen
emelkedtek, emiatt
az
nőtt
el-
adhatatlan lapok száma, - ehhez képest a jogi szabályozás összehangolatlanná vált. Az MPV-nál 1990-92. években 1,5 milliárd Ft olyan letkezett, amely a szükségszerűen
tevékenység
üzemeltetésének
kár nem
velejárója. Ezen összegeket a 89. Egyéb
kevolt rá-
fordítások számlacsoportban számolták el. Hírlapterjesztési károk egyik előidézője az volt, hogy a jogszabályalkotás nem volt összehangolt, mert amikor az 58/1989.
(VI. lS.) MT sz. rendelet megszüntette a
dásban az engedélykérési kötelezettséget, még évig, 1990. december l-jéig
hatályban
sajtókia-
majd
maradt
a
másfél 11/1976.
(XI. ll.) KPM rendelet, amely a Posta által terjesztésre átvett sajtótermékek átvételkori kifizetését rendelte. Ez módot adott egyes kiadóknak arra, hogy a Postával finanszíroztassák eladhatatlan sajtótermékeiket,
amelyre
saját
vagyonuk egésze sem nyújtott fedezetet. Az engedélykérési kötelezettség vid
időn
belül rohamosan
nőtt
megszűnte
következtében rö-
a lapféleségek száma (320-ról
970-ra), valamint a kiadványok száma a háromszorosára. Emiatt az eladatlan lapok (remittenda) számolása lehetetlenné vált.
időbeni,
pontos
el-
- 99 -
A hírlapterjesztés elszámolási zavarainak okai a
következők
voltak: - a remittenda arány és rnennytseg megsokszorozódott, - a kiadók (legtöbbje Kft) a remittendákért nem fizetettek, megszűntek,
-
jelentős
felszámoltak,
postai munkahibák keletkeztek mind a vezetettség
folyamatossága, mind a végrehajtás terén. A károk egy részét a jogi rendezetlenség, más részét a postai felkészületlenség, valamint a postai munkahibák okozták és ezek az okok legnagyobbrészt együttesen hatottak. 5.1. A hírlapterjesztéssel kapcsolatosan elszámolt kárösszegek A címben megfogalmazott összegeket rnérlegek és
főkönyvi
vonatok alapján
1991,
években"
című
A táblázat
e
a
"Hírlapveszteségek
1990,
ki-
1992.
4.sz. melléklet tartalmazza. veszteségeket
szerint, sorcímekben
oszlopcímekben
időszakonként,
azon
igazgatóságok
belül
fajtánként
(hitelezési veszteség, rendszerbeli, eseti károk) részletezi. Hitelezési veszteségen kiadói tartozások, sek,
laphiányok,
értendők
a behajthatatlanná vált
rendszerbeli károk a példányszám-eltéréeseti
károk
a
remittenda
feldolgozási
problémák, az igénylési és a expediálási hibák. A hírlapterjesztési
táblázatban
számai: 1990-1992.végösszesen: ebből:
HPI HIRKER többi igazgatóság
Hitelezési veszteség Rendszerbeli kár Eseti kár
közölt
kárösszegek
főbb
1.5 milliárd Ft
100
%
l • o milliárd Ft 0,2 milliárd Ft 0,3 milliárd Ft
68 14 18
%
0,7 milliárd Ft 0,3 milliárd Ft 0,5 rni ll iárd Ft
47 18 35
%
% %
% %
-
100 -
Az eseti károk között szerepel a HPI
által
millió Ft bírság és késedelmi
késedelmes
kamat
fizetett
64,8
fizetések
miatt. Önrevizíó eredményt javító végeredménye 35 millió Ft (kárcsökkenés), elmaradt haszon a meg nem
valósult
postai
jutalék 233 millió Ft-ban. Így a valós kár: 1,3 milliárd Ft. A veszteségek évek szerinti megoszlása azt mutatja, hogy az elszámolt károk 1991-ben voltak a legnagyobbak, nem
sokkal
kevesebb lesz az 1992. évi. E veszteségek megítélése során nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a sok évtizeden keresztül kialakított és szabályozott rendszert felborította a jogszabályok összehangolatlan megváltoztatása. Felaprózodott a és hatalmassá duzzadt
a
külső,
kiadói
hírlapterjesztési
feladat.
Több
szakmai
gya-
tízezer postai dolgozó gondolkodásának, napi korlatából
következő
környezet,
szakásainak kellett volna szinte azon-
nal megváltoznia.
5.2. A hírlapterjesztés ellátásához szükséges
forgótőke
i 990-91-ben Egy vállalaton belül végzett valamely tevékenység finanszírozása egyrészt összefügg valamennyi más egyéb gével, másrészt megállapítható a tevékenység
tevékenysékövetkeztében
speciálisan lekötött pénzeszközök fajtája és mennyisége. Ilyen speciálisan lekötött pénzeszközök az
előre
szírozott lapmaradványok (mert a teljes átvett
megfinanpéldányszá-
mot kifizettea Posta), továbbá a visszaszámlázott, de
még
ki nem fizetett remittendák értéke. Itt
még
szerepelhetne
az eladásra átvett példányszámok befektetési értéke,
csök-
- 101 -
kentve a már eladott
példányszámok
összegre vonatkozóan az
értékével.
Ez
ellenőrzés
nem
ellenőrzés
1990. évi évközi
kapott
utóbbi
adatokat
a
Postától. Az
előző összegekről
az
kat kapott jellemzésül, melyet a tet. E tábla tartalmazza
a
tábla
következő
lekötött
pénzeket
kompenzáló, ki nem fizetett postai szállítói illetve a beszedett
előlegeket
adatoszemlél-
lényegében
tartozásokat,
is.
A hírlapterjesztésre lekötött forgótöke millió Ft-ban 1990. I. félév I I I. n. év előre megfinanszírozott lapmaradványok visszaszámlázott, de (még) ki nem fizetett remittendák
650
nincs adat
490
900
Lekötött pénz együtt tartozások hírlapszállítóknak beszedett hírlapelőfizetések
l. 140 32 l. 070
kompenzálás együtt
l. l 02
A táblázatból látható, hogy a lekötött
forgótőkét
800 nincs adat
1990.
félévében kompenzálták, a továbbiakban és 1991-ben e
I.
tevé-
kenység finanszírozására is szükséges volt az 1990. március és az 1992. február között rendelkezésre tartott és
igény-
bevett folyószámlahitel. A (teljes) hitel kamata - 1990-ben 40 millió Ft, - 1991-ben 83 millió Ft volt. A hirlapszállítóknak fizetett késedelmi kamat és év alatt 65 millió Ft-ot tett ki.
bírság
3
-
l 02 -
5.3. A károk jogi szabályozással
összefüggő
okai
A vizsgálat megállapítása szerint a vállalat hírlap-üzletágában a károk keletkezésének egyik oka a vizsgált évben hatályos jogi szabályozás volt. időszak
A hírlap-tevékenység jogi szabályozása a vizsgált ban A Postáról és a
távközlésről
szóló 1964. évi II. tv. a hir-
lapterjesztést - állami monopóliumként - Magyar Posta kizárólagos feladatává tette. Ezzel összhangban került kibocsátásra a KPM sz.
11/1976.
(XI . l l . )
rendelet, amely mind a kiadó, mind a Posta
szerződéskötési
Alapvető
számára
kötelezettséget határozott meg.
változást jelentett a sajtókLadásban
(VI.15.) MT sz. rendelet megjelenése, amely
az
a
soknál már csak bejelentési kötelezettséget irt
58/1989.
lapalapítáelő.
A lapkiadás liberalizálása következtében ugrásszerűen megnőtt a kevés tőkével nagyösszegű (fedezetlen) szerződést kötő kiadók száma, amelyektől a Posta vesztesége nem térül meg. 1990. évben 3,6 milliárd Ft összegű remittendából 0,7 milliárd Ft vált (részben vagy teljesen) behajthatatlanná. Ezt veszteségként kellett elszámolnia a Postának. Egyes külföldi országokkal ellentétben Magyarországon ugyanis nem irja elő jogszabály kötelezően a kiadónak lapalapitás feltételeként például a legalább 3 havi lapszámot fedező saját tőkét. Új lapok bevezetése a piacra mindenütt idő és tőkeigényes. A 1111976. sőbb,
tai
(XI. ll.) KPM sz. rendeletet csak egy
évvel
1990. december l-ével helyezte hatályon kivül a
hírlapterjesztésről
szolgál ta tás rendelet.
és
a
engedélyezéséről
vezeték
nélküli
szóló 9611990.
képos-
távközlési
(XI. 27. ) Korm.
- 103 -
A rendelet 2. §-a szerint a Posta Vállalat és az időszaki lap kiadója között - a lap belföldi előfizetés alapján való terjesztésére - továbbra is szerződéskötési kötelezettség áll fenn. időszak
Az 1990-91. évben tehát két tól: az 1990. 11/1976.
december
(XI.ll.) KPM
szerződéskötési
és az
1990.
l-ig sz.
választható el
tartó
l-jét
követő
Posta
Vállalatot
időszak,
a 96/1990.
(XI.27.) Korm. sz. rendelet
előfizetés
alapján való lapterjesztésre - ír
szűkebb
a
széleskörű
szerinti,
kötelezettség terhelte a
december
amelyben
időszak,
rendelet
egymás-
amelyben körben- az
elő szerződés
kötési kötelezettséget. 5.4. A jogi szabályozás hatása
a
Posta
Vállalat
hírlaptevé-
kenységére Az
58/1989.
időszakban
(VI.15.)
MT
rendelet
előtti
megjelenése
a postai lapterjesztést a lapféleségek
alacsony
száma (320), alacsonyan meghatározott remittenda (5-10 lapok magas példányszáma és a
kereskedelmi
jellemezte. A jogszabály megjelenését lalattal
szerződéses
jelleg
követően
kapcsolatban álló kiadók
júniusától 1990. év végéig
147-ről
527-re
%),
hiánya
a Posta Válszáma a
nőtt,
1988.
terjesz-
tett lapféleségek száma pedig 970-re emelkedett. A
szerződéskötési
latnál
kötelezettségben
szerződéskötő
dése a
Magyar Posta Válla-
félként megjelentek -
alacsony (l millió Ft) szerződéskötő
lévő
alaptőkével
a
létrejött
sok
esetben Kft-k.
A
felek, valamint lapféleségek számának növeke-
szerződéskötési
kötelezettség fennállása mellett
helyzetet teremtett és új követelményeket állított a
új
Posta
Vállalat elé (a megnövekedett lapféleségek terjesztése, remittendák
összegyűjtése
stb.).
-
l 04 -
Sólyos helyzetet teremtett a vállalat
számára
a
11/1976.
(XI. ll.) KPM sz. rendelet által meghatározott szerződéskö tési kényszer, amely az ismertetett piaci változásokat követően is még 1 évig hatályban volt. A jogszabály szerint aKiadót a terjesztési díjjal csökken-
tett értékesítési árbevétel illette meg, míg az lapok árát később, a szerződésben meghatározott időn
belül térítette vissza a Postának.
A lapok árának folyamatos emelése következtében rűen
eladatlan módon és
is
nőtt
összegsze-
a kár, amit fokozott az eladhatatlan lapok da-
rabszámának növekedése. A
hirlapveszteség
tárgyilagos
érdekében
megitélhetősége
hangsúlyozni szükséges, hogy több hátrányos tényező egyidejű hatása felfokozta - a részben már korábban is megvolt kár okok következményeit. Míg egyik oldalon
szerződéskötési
kényszer és az átvett la-
pok árának átvételkori megtérítése állt fenn, a másik oldalon az eladatlan lapok árának ran kis
alaptőkével
későbbi
visszatérítése, gyak-
létrejött kft-k álltak, ahol a
térítés érvényesítése lehetetlen más néven újjáalakultak stb.).
volt Ezek
a
vissza-
(kft-k
megszűntek,
károk
"hitelezési
veszteség" címen szerepeinek a Posta Vállalat
vonatában. A jogi szabályozás folytán tehát az állami lalatként
működő
vál-
Magyar Posta Vállalat mintegy megfinanszí-
rozta egyes kiadók hírlaptevékenységét és a követelések
ki-
főkönyvi
jelentős
része a
magánszférába
behajthatatlan (Kft-kbe)
ke-
rült. Később
a 96/1990.
szerződéskötési
(XI.27.) Karm. rendelet kényszer körét, azonban az
esetében továbbra is fenntartotta azt.
szűkítette
a
előfizetések
-
l 05 -
5.5. A károk keletkezésének egyéb okai A vizsgálat megállapítása szerint a
hírlap-üzletágban
letkezett károk a jogi szabályozáson túl a vállalat ről
jogosuJtságai
teljeskörű
kihasználásának
ke-
részé-
hiányából
és
munkahibákból erednek. 5.5.1. A vállalat részére rendelkezésre állt jogi eszközök A 11/1976.
(XI. ll.) KPM rendelet 6.
szerint a lap példányszámtervét szükséglet alapján, az
a
§-ának Kiadó,
előfizetésgyűjtés
(l)
bekezdése
a
tényleges
eredményét is
fi-
gyelembe véve - a Postával egyetértésben alakítja ki. A jogszabály 4. §-a a igénylésének egyes
példányszámigénylések
eseteiről
posta
általi
rendelkezik.
A Posta számos esetben nem élt akiadandó (terjesztésre átveendő)
példányszám mérséklés
nem fogadható el 11/1976.
kimentésként
jogi a
lehetőségével.
vállalat
(XI. ll. ) KPM rendelet 6. §-ának
Emiatt
álláspontja
(l)
a
bekezdésével
kapcsolatban, amely szerint e szakaszt csak az akkori politikai, gazdasági körűlmények figyelembevételével, nevezetesen az 1989-ig tartó papírhiánnyal és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának akkori tevékenységével összefüggésben lehet értelmezni. A
jogszabályszövegből
ezek nem következnek, és a
zott piaci körülmények mellett a hatályban déskötési kényszerrel szemben éppen
e
jog
maradt
megváltoszerző
gyakorlása
példányszám igénylések mellett) ellensúlyozhatta volna lamilyen mértékig annak hátrányait.
(a va-
- 106 5.5.2. A hírlap-tevékenységet ellátó postai szervezet A Posta
vezetése
a
hirlapterjesztés
javítása
érdekében
szervezeti változtatásokat hajtott végre. A vizsgált
időszakban
a hírlaptevékenységet szervezeti
dalról vizsgálva, két szakasz - 1990. január
l-től
különíthető
ol-
el:
1991. január l-ig a
tevékenység
fő
szerve a Hírlap és Postaszállítási Igazgatóság volt; - az 1990. októberi Igazgató Tanács által
elfogadott
szervezési javaslat alapján döntés született a lőfizetés
és árusítás 1991. január l-vel
át-
hírlape-
történő
elkülö-
nítésére, Hírlapkereskedelmi Igazgatóság és megyei
Hír-
lapárusító üzemek létrehozására. A Hírlap és Postaszállítási Igazgatóság az expediáláson kívül csak az előfizetéses lapellátással kapcsolatos országos feladatokat látja el. A Hírlapkereskedelmi
Igazgatóság
árusítással
tevékenysége 19 megyei hírlapárus üzemen,
kapcsolatos
2700
árusmegbí-
zotton és 12.500 postai és nem postai áruson keresztül
va-
lósul meg, míg az
előfizetéses
lapellátás a Hírlap és
Igazgatóság a 2700 Postahivatal és 10.500
Postaszállítási kézbesítő
kenysége keretében történik. A MPV tehát országosan tett
terjesztőhálózattal
5.5.3. Vállalati
belső
tevékiépí-
rendelkezik.
ellenőrzési
vizsgálatok
A hírlapüzletág területén a Posta
belső ellenőrzése
számos
hiányosságat tárt fel, amelyek munkavégzési hibákból
ered-
ellenőrzés
haté-
tek. Keletkezésükhöz a folyamatba épített
konyságának hiánya nagymértékben hozzájárult. A gak megszüntetésére a Posta vezetése 1991-92. tézkedéseket tett, melynek eredményei
hiányossá-
években
később mérhetők.
in-
- 107 -
A feltárt tipushibák a A vállalati
belső
következők
ellenőrzés
voltak.
a Budapesti, a Budapest-vidéki
és a Soproni Postaigazgatóságnál tartott ellenőrzése során megállapította, hogy a lapmaradványok értékének helytelen meghatározása miatt az 1989. évi mérlegben
kimutatott
ma-
radvány összeg nem a tényleges értéket tartalmazza. Ez
ki-
hatással volt az eredmény alakulására történt az igazgatóságoknál történő
az
is.
Nem
árusdíjelőleg
egységesen bevételként
elszámolása sem.
Számos munkahibát állapított meg a
belső ellenőrzés
hír~
a
lapterjesztés új számviteli rendjének alkalmazását vizsgálva a Hírlap- és Postaszállítási lgazgatóságnál. A remittenda elszámolások nehézségeivel kapcsolatban a postahivatalokat jelölte meg a
láncszerű
pontjaként. A végelszámolások egy hónapos lemaradást mutattak. Az
folyamat
hónapos,
előleg
és
kiindulási
esetenként
öt
végelszámolások
között nagy különbségek jelentkeztek - több mint 10
millió
Ft-os túlfizetések - amelyekkel kapcsolatban gyakori munkahibákat állapított meg a
belső ellenőrzés.
Hiányosságokat állapított meg az
ellenőrzés
az
1032/1990.
Vig. ut. betartása során. Nem minden esetben tettek annak a rendelkezésnek, hogy új lapokra és alkalmi nyokra tők
előleg
eleget kiadvá-
nem folyósítható, azok csak bizományba
vehe-
át.
Bizományosi megállapodásban vállalt részelszámolások alkalmával minden esetben túlfizették a kiadókat. Ezen tényekre alapozza a
számvevőszéki
végzési hibákra és folyamatba épitett
vizsgálat ellenőrzés
a
munka-
hiányossá-
gaira vonatkozó megállapítását. A postai dolgozók eseti mulasztásaiból származó hibák szüntetésére utóbb intézkedések történtek a vezetés ről.
megrészé-
- 108 -
5.6. A hírlapterjesztési tevékenységgel tö, illetve megelözési intézkedések 5.6.1. Az kár
ellenőrzés megelőzése,
kapcsolatos
kárenyhí-
megállapításaszerint a Postát ért illetve enyhítése érdekében tett
intézkedések a vizsgált idöszakban nem voltak
hírlapvállalati
kellően
konyak. Nem hárították el a zavarokat a lapkiadásban vetkezett változások
következtében
hatébekö-
ugrásszerűen
hirtelen
megnövekedett lapféleségek és a korábbinál 3-4 szer nagyobb tömegű
remittenda mennyiség kezelésében.
Arányát tekintve a károk 47 %-a származik
a
Posta
általi
lap meghitelezéséböl, és 18 %-a rendszerbeli hibákból, 35 % a vállalat dolgozóinak eseti hibáiból.
Peresített
mintegy
0,4 milliárd Ft kiadói tartozás, melynek megtérülése kétséges az adós szervezetek megszünte miatt. 5.6.2. A jogi szabályozás vállalati
hatásaival
kapcsolatos
intézkedések A Magyar Posta Vállalat 1990.
áprilisában
a
Közlekedési,
Hírközlési és Építésügyi Minisztériumhoz fordult a 11/1976.
(XI. ll.) KPM rendelet hatályon kívül ismertetve a szabályozással
helyezése
összefüggésben
a
tárgyában, vállalatnál
keletkezett nehézségeket. A Postán belüli nagyságrendek reális
érzékelése
érdekében
ismertetni kell, hogy a veszteségek az 1990-92. évek együttes hirlapbevételének - 15 milliárd Ft-nak - összesen mintegy 8 %-át tették ki. A Magyar Posta
teljes
árbevételéhez
viszonyítva pedig 2 %-os arányt mutatnak. A Posta vételének 23 %-át jelenti a hirlapterjesztés, amely ka igényes,
időhöz
üzletbeélőmun
kötött (napilapot reggel kell kézbesite-
nil szolgáltatás. A Posta
önerőből
fedezte veszteségét. Er-
re fedezetet megnövekedett egyéb árbevétele nyújtott.
-
Közbenső
l 09 -
intézkedésként ismert a Minisztérium Postai Önálló
osztályának Po-65190. számú levele, amelyben 1990. tus 17-én a Minisztérium Jogi és
Igazgatási
augusz-
Főosztályának
megküldte a rendelet hatályon kívül helyezésének tervezetét az államigazgatási egyeztetésset
összefüggő
feladatok
kez-
deményezésére. A postai
hírlapterjesztésről
si szolgáltatás Korm.
és a vezeték nélküli távközlé-
engedélyezéséről
szóló
96/1990.
(XI.27.)
rendelet 1990. december l-jén lépett hatályba.
Megállapítható, hogy a kiadás liberalizálásától
a
hírlap-
terjesztésre vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezéséig eltelt l év
időtartam
alatt, illetve azzal
ben keletkezett a hírlapkár Megjegyzendő,
hogy az
döntő
előfizetéses
összefüggés-
hányada. lapok esetében a
szerző
déskötési kényszert az új jogszabály is fenntartotta. deményezték azonban egyes szervezésű gyűjtését
lapkiadók
az
Kezsaját
előfizetők
is. A Posta a nem általa
gyűjtött
fizetéses lapokat a címzetthez az egyesített postai
elő
külde-
ményekkel együtt juttatja el. Ez azt jelenti, hogy nem mindig reggel, hanem a nap folyamán kézbesitik a hírlapot. 5.6.3. Vállalati
belső
intézkedések
A vállalat jelezte a jogi hátrányokat az illetékes tériumnak és emellett
különböző belső
szervezet i változtatással !991. lasztotta a
hírlapelőfizetés
minisz-
intézkedéseket tett:
január
l-jével
szétvá-
és árusítás rendszerét;
- technológiai és elszámolási változtatásokat tett a remittenda feldolgozásában;
- ll o
-
kintlévőségek
-
megszüntetése érdekében
egyeztető
tárgyalá-
sokat kezdeményezett, illetve peres útra terelte az ügyeket; - a 11/1976. KPM rendelet hatályon kívül helyezését en kidolgozta a MPV Lapterjesztési Vállalkozási leit, amelyet nyilatkozata
szerint
a
követő
Feltéte-
kiadókkal
évente
egyeztet; - a lapeltérésekben közreható
hírlapeltulajdonítások
meg-
akadályozására rendszeres vizsgálatokat végeznek. Mindezen intézkedések azonban - a vállalati zés által is feltárt hiányosságokkal nem voltak
kellően
is
hatékonyak a vizsgált
5.7. Az 1032/1990. Vezérigazgatói utasítás
belső
ellenőr
összefüggésben időszakban.
végrehajtásának
tapasztalatai Az 1032/1990. Vezérigazgatói utasítás volt hivatva feloldani azt az ellentmondást, amely az 1990. dec.
l-ig hatályban
volt 1111976. KPM rendeletben foglalt kötelezettségek és posta gazdasági érdekei között fennállt.
A
a
Vezérigazgatói
utasítás ellentmondott a miniszteri rendeletnek, amely rendelet gazdasági károkat okozott a Postának
hatályon
helyezéséig. Ez szabálytalan volt, de gazdaságilag
kívül
káreny-
hítő.
A hivatkozott vezérigazgatói utasítás
pénzügyi
tést havonta a tényleges értékesítésnek utólag írt
elő,
előlegkifizetésre
tett sor.
megfelelően,
csak egészen
(bár nem volt megfogalmazva, hogy ez mit
kiegyenlívagy
kivételesen
jelent)
kerülhe-
-
lll -
Az igazgatóságok ezen utasításnak nem minden esetben tettek eleget: -
feltételekkel,
eltérő
előleggel,
fix átvétellel
szerződ
tek, - általában a
szállítólevél
tartalmának
ismerete
nélkül
eszközöltek kifizetéseket, - túlfizették a kiadókat, -
külső
nyomásra és meg nem értésre
nem,
visszavezethetően
vagy késve sikerült megvalósítani a tartozások
kölcsönös
beszámítását, az egyeztetések postai valós érdeknek felelő
Büntető
meg-
lezárását. feljelentést a postai
károkozásokkal
kapcsolatban
egy személlyel, a budapest-vidéki igazgatóhelyettessel kapcsolatban eszközöltek, ahol a nyomozást a
rendőrség
megta-
gadta. Az ügyészségi felülvizsgálat kezdeményezéséhez a vezérigazgató nem járult hozzá. A
Postán
belül
már
korábban
nyert, hogy a visszaélések csak
"egyértelmű
abban
volna feltárhatók, ha a folyamatokban vők
(a hírlaposztályon a
sával, a teljesítések
az
lenjegyzésével foglalkozók) azt az
esetben
tevőlegesen
szerződésekkel,
ellenőrzésével,
megállapítást lettek résztve-
azok nyilvántartá-
az
utalványozás
igazgatósági
igazgatóhelyettesnek, az igazgatónak vagy a
gazdasági
vezérigazgató-
ság illetékeseinek jelentették volna, a manipulációkra pott utasításokat
egyidejűleg
el-
ka-
megtagadva."
Az Állami Számvevőszék ezt a megállapítást nem vitatja, bár az előzőekben vázolt magatartás gyarázatot. Budapest, 1993. február
külső
okaira nem kapott ma-
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
MELLÉKLETEK az ÁSZ V-18-57/1992/93. sz. Jelentéséhez
Budapest, 1993.
február
- 2 -
TARTALOMJEGYZÉK
l. sz. melléklet A Magyar Posta Vállalat 965.290/1989. tesítő
lé-
határozata
2. sz. melléklet Kimutatás a befektetett ről,
sz.
eszközök
összetételé-
osztalékáról
3. sz. melléklet A Magyar Posta Vállalat
tőkekihelyezéseiben
a
tulajdoni hányad alakulása . 4. sz. melléklet A Posta hírlapterjesztési tevékenysége ségei 1990., 1991. és 1992. években
veszte-
l'
*
l_~~-,~_.11
~
1 11
Kt$ZLEKEDESI, HÍRKÖZlÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI
i; '
. ,.,
li
~v.
. . .:.:. ;-.'>
l
t-il 1\ISZTER
-!: l
'l
!
\
f_
~,
... ,
~.' ......
.
~·
; .,. . :;>.: -. . _ . . ... es _c.-, D-_ . Ko.,..,-..
V~''·l-t::.--C.-C.""
Poi-a ·•Wagva" uC.
•
vezé:oige.zge.:.Ójé.
. ''
.,.1 ••
! .
;'(C"'·
ty..:·"'
~
B u ö a
D
e s
~
... ....,.. ~
"'
V-"
\,;..- .. j ,, 1 : ,.~
l
Kedves Ke!":.ész úr
~~
\
,,i ...••
(
t·
....
....,~..
......
;
.. _... :
.·.v...
.). "'
.
·
-
A Magyar ?os-:a Vállala.-: 965 290/1989. számú létesítő mellékelten megY.Uldöm. P~ törzskönyvi bejegyzés irán~ intézked tem.
egyidejŰleg
A vállalat sze~.,ve.zeté~ a fl1agya!" Posta elnök-vezé!"ige.zga~Ó.j_?.__ ~l -ce.:!. kés~Í_T.ott :g89. -Ö.~.2.Dlb.e~ J2 é~_ kelt jayasla.,:: sze'r'tin~- a pasiaról ~s a tivk5zlésr5l sz616 1964. évi II. tö~v~ny 6.§ (l) bekezd~s a/ ,pon:ja alapján - annak érde~éPen. hogy az á;sze~vezés u:án a fela-y datok ellátás~1U'.a::'..:t~n legyen, ideig;!._@_~sen jóváhagyom azzal, '
,~nogy
az
~tovább
Új
vállalat szervezetét az
kell egyszerűs•teni.
Budapest, 1989. december Mellékiet:
fl~ tt
l db
·.....
;.
átszerve.ilés-kö~-e-zcsu~mébe:-1
~~T~SITÓ
HATÁROZAT
l· i; i
! i'
il li
ll
j:
r
!w l ,i ~
•,!
ll l'l!
" l'
i
'ji
!
'l
!lll
l 'l !lll ' l ' l Ji, '
l l
Az ~llami v~llalatokró! szóló - módositott - 1977. évi VI., törvény 10. §-a, valamint a 42. §-a /1/ bekezdé~ének a/ pontja alapjdn, a Magya= Posta szétvdlásdval - 1990. január l. nacjdval - ~j vállalatot alapitok. A vállalat létesit6 határozatát a - módositott - 33/1984. /X.Jl./ MT rendelet 4. §dnak /1/ Dekezdése alapján- figyelemmel az 1977. évi VI. törvény ll. §-ában foglaltakra is - az alábbiak szerint adom ki: A vállalat neve: Maovar Posta Vállalat A vállalat székhelye: Budapest, XII., Krisztina krt. 6-8. A vállalat a"lapi tó ja: a közlekedési, hírközlési és ép i tésügy i miniszter
',,1
!li l Az alapitás módja: szétválással a Magyar Postából l'l ! :!ji' i A vállalat általános vezetését igazgató látja el, aki vezér,,i l igazgató eim használatára jogosult. '
il
1:
f
!--Y-állalat tevékenységi köre:
:,•,,.
Posta és távközlés ; , -/1evélpostai küldemények felvé,tele, továbbítása, kéz~-___/ b esi tése /SZTJ 406-ll-01/ - utalvány és csekkforgalmi siolgáltatás /SZTJ 406-13/ - táviratok felvétele, továbbítása, kézbesitése /SZTJ 406-21-01/ telex-szolgáltatás /SZTJ 406-21-02/ • - csomagküldemények felvétele, továbbítása, kézbesitése /SZTJ 406-11-02/ - postabélyegek és egyéb postai értékcikkek kibocsátása éa forgalomba hozatala /SZTJ 406-11-03/ államigazgatási feladatok kivételével . . , - hHlapterjesztesl szalgal tatas /SZ'TJ 406-12/ , - egyéb postai szolgáltatás /SZTJ 406-19/ - távmásoló szolgáltatás /SZTJ 406-21-0~/ távbeszél6 forgalom lebonyolítása /SZTJ 406-22-01/ - posta és távközlési tervezési szolgáltatás /SZTJ 406-4/ - egyéb posta és távközlési szolgáltatás /SZTJ 406-9/
r)i
i
!··
~i
;·:
:!. _;;
l
l
l'l
lll'
~
1412 Gépek és gépi berendezések javítása 4121 Tehergépjármü közlekedés 4122 Autóbuszköz1ekedés
.,
2 7~19 Mé:és~ ~evéken~~ség 1'22 ~~bzlekejési eszközök
1442 Hiradés- és vákuum~eshnikai te:mékek javi~ása
2lll Te:mel5 és szolgálta~ó épitmények épitése 211~ épüle:íenntar~ás és ko~sze:űsítés
212~ Földala~ti és egyéb éoitmények kivitelezése ~pitési
2131
szaki~ar
2132 Epitési és épületgépészeti szereléipar
.,
2 211 lebonyo2 221 Beruházás és épitményfenntartás szervezése, lítása és beruházási fóvállalkozás 4171 Garázstevékenység, par~olás, jármúmegórzés 4179 Egyéb közlekedési szolgáltatás
r·
1
:l
i
71:1 Gépi adatfeldolgozó ren~szerek tervezése és szaftver
l
ellátás
:1
':;
::;!
i : li ·
7112 Gép~ ada~feldolgozás 7412 MérésUgyi, biztonságtechnikai szolgáltatás 7413 Tárolás, raktározás, ingatlanórzés 7414 Csomagolás, anyagmozgatás 7 417 Általános múszaki fejlesztési szolgáltatás 8 452 Tanfolyami egyéb szakmai oktatás 914 2 Postai és távközlési kutatás, kisé'rleti fejlesztés 7 4 23 Egyéb gazdasági jellegU szolgáltatás 7 521 Kereskedelmi, hitelbanki és egyéb pénzUgyi szolgáltatás A vállalat elsódleges feladataként iram eló:
4 211 ~- ~~ri'!e';)"-. ·~~~~-~ •.:, ..• z.._
l l l l
lll, r
'\
Posta és távközlés levélpostai küldemények felvétele, további tá sa, kézbesitése /SZTJ 406-11-01/ · utalvány és csekkforgalmi szolgáltatás /SZTJ 406-13/ táviratok felvétele, továbbitása, kézbesitése /SZTJ 406-21-01/ - telex-szolgáltatás /SZTJ 406-21-02/
A vállalat induló vagyona: a vagyonmegpsztó mérleg alapján pontosítjuk /az 1988. évi adatok alapján számitott vagyonmegoszt&s szerint 7,5 mdFt, melyhez képest + 10% eltérés várható/. A vállalat 1990-ben átvesz a Magyar Távközlési VállE:attól 1,3 mdFt beruházási forrást. . A vagyonmegosztásnál a hirközlési hatósági szerveze: létrehoz-si költségeit is figyelembe kell venni.
l
i,
•
11
l ;l
/
- 3 -
·. l
A vállalat köteles biztositani a Magyar Posta jogutód vállalatai és a hírközlési hatósági szervezet dolgozói részére az őket 1989. december 31-i állapot szerint megillető postai kedvezményeket.
'
:,: l!'' n •.. ·1,:··
il
l
Budapest, 1989.,. december
n:Zo
11
)~~
>
'
l De zsi András l
:,
;l '
l
l
,,' l
'
i
l : . l ,1: l. ,,il
'
l! 1'i','
., .. 1
ll:·.! ' l'
l
/
l
,•'
a
Me:~éklet
l
965.290/~989.
számu létesitó határozathoz
A
Maova~
Posta
V~llalat icazoa~ósáoai szerve~
és ecvéb
kbzé~foku
,,'·
·..
. l
; .:
l
i Íh
! l
''
l/
Magyar Posta Vdllalat Budapesti. Igazgatósdga /Budapesti Postaigazgatósági Budapest, V., Váci u. 34.
21
Magya: Posta Vdllalat Budapest-vidéki Igazgatósága /Budapest-vidéki Postaigazgatósági Budapest, V., Vdci u. 34.
3/
Magyar Posta Vdllalat Debreceni Igazgatósdga /Debreceni Postaigazgatósági Debrecen, Bethlen Gdbor u. l.
4/
Magyar Posta Vállalat Miskolci Igazgatósága /Miskolci Postaigazgatósági Miskolc, Kazinczi u. 16.
5/
Magyar Posta Vállalat Pécsi Igazgatósága /Pécsi Postaigazgatósdg/ Pécs, Jókai u. 10 .
6/
Magyar Posta Vdllalat Soproni· Igazgatósága /Soproni Postaigazgatósdg/ Sopron, Széchenyi tér 7-10.
7/
Magyar Posta Vállalat Szegedi Igazgatósága /Szegedi Postaigazgatósági Szeged, Lenin krt. 43.
8/
Magyar Posta Vállalat Anyag és trtékcikk Hivatala /Posta Anyag és trtékcikk Hivatal/ Budapest, V., Magyar u. 40.
9/
Magyar Posta Vállalat Elszámoló KHzpontja /Posta Elszámoló Központi Budapest, XII., Krisztina krt. 6-8.
l l !l! j':
l 1l •1,:
1 1 '·
• 1~1 , ·~:. :i l ,. . ~
l·
l l
!
'
:. i : ' ' i
l
i•
:iri
1'
•
ill i ~ ~
~ f
'i , 1
10/ Magyar Posta Vállalat Hirlap- és Postaszállitdsi Igazgatósága /Hirlap- és Postaszállítási Igazgatóság/ Budapest, V., József nádor tér l. ll/ Magyar Posta Vállalat Jármütelepe /Posta Jár~ütelep/ Budapest, XIV., 'Egress~ ut 35-51.
.,
ill' ·• !li
l;
l
•
l
'i
l.
;l l. il
l ,.
l
•
'.'l :\
!:"
- ~
::J ::: l'
l·
-
.
i ·öl LEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGl"'
MINISZTER i!'•
lll
!
. l' i l 1: !
l l
l
i
1,
.,
i
'
l l'
r
rl!l! r· H ' T ' R O Z A
ill 1
t
! il
Az állami v~llalatok=ól szóló - töobsz~: módositott 1577. évi VI. tb~vényben, valamin: a vég:enajtásáról
rendelkez6 33/1.984. /X.3l.l MT rendele:oen foglaltak alapjén a Magyar Posta Vállalat 965.290/1989. szémG létesitó határezetának ~int
mellékle~ét
az aláobiak sze-
kiegészi~em:
(A Magya: Pcs:a
Vi~~~lat igazgztós~gai
és egyéb kb-
zépfoku sze:vei:)
12/ Magyar Posta Vállalat
Hirlapkereskedelmi Igazgatóséga (Posta Hirlapkereskedelmi Igazgatóság) Budapest, \'., Váci utca 34. / -;.....·'=-? /
Budapest, l 990. december ."
"
•
l
l
~tL l··~
,.., __
:~_,r'"
..·
l Siklós Csaba l
K i ru u t a t á s a befektetett eszközök összetételéről, az osztalékról ----~----------------------------------------------------------------------------------------
Sor- M e g n e v e z é s szám
Befektetetb eszközök (roFt)
Kapott osztalék
(1990. dec. 31-i állapot)
(1991. dec. 31-i állapot)
(dec.31-i állapot)
összesen
összesen
Befektetett eszközök (mFt) ebből
apport
pénztőke
725,0
525,0
75,0
75,0
TNT Mailfast KFt. Hungarapress Kft.
2,0
0,9
650,0
112.5
112,5
2,0
0,9
0,5
0,5
0,5
0,5
Mai Nap Kiadó Rt.
3,6
3,6
3,6
3,6
Heti Világgazdaság Kiadói Rt.
0,65
0,65
0,65
0,65
Birhozó Kiadó és Szolgáltató Kft.
1,0
1,0
1,0
1,0
Pesti Müsor Lap- és Könyvkiadó Kft.
1,0
1,0
Rakéta Könyvkiadó Kft.
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1,0
1,0
0,175
0,175
0,175
0,175
Postabank és Takarékpénztár Rt.
2.
Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt.
3.
7.
.a. 9. 10.
AB-Beszélő
ll.
Postakocsi Könyvkiadó Krt.
12. 13.
Kiadó Kft.
PKI Hírközlési Kutató-Fejl. Kft.
16,2
HIRÉP Postai és Távköztési
20,47
16,5
46,06
13,92
0,3
0,3
o, ··í 3
l)'
5,5
apport
1990.
1991.
200,0
76.7 5
138,75
pénztőke
650,0
1.
4. 5. 6.
ebből
200,0
1,1
12,7
18,2
5,5
1,1
0,13
0,14
0,5
0,25
1,66
12,7
3,97
49,51
33,0
16,51
32,16
46,06
13,92
32,19
0,3
0,3
O,
l). 43
1066,34
623,87
Épitöipari Kft.
-
14.- Postai és Távközlési Szociális
Ellátó Kft. 1:5. · Novindel Rt. (N<:o) 16. Arpád Vzletház Egyesülés
695,31
'13
645,36
249,93
262,47
79,36
140,8
3. sz .melléklet A Magyar Posta. Vállalat teikekihelyezése gazdasági társaságokba
- ··-
Vállalati tőke
T6ke
A társaság
arány
jellemz5 te-
Id.helyezés
Megnevezés
-
A tevékenyBéget koráb-ban a vállalat végezte-e
vékenysége
A társaság létszámában a volt vállalati alkalma-
A befektetett t6ke utáni hozadék az 1990. évi tevékenység után
zottak aránya (mFt)
%
- -3.
2.
l.
l. I?ostabank és Takarékpénztár Rt. 2. Providencia OsztrákMagyar Biztosító Rt. 3. Heti Világgazdaság Rt. 4. Mai Nap Kiadó Rt. 5. Novilldel Rt. 6. HJ:Rá> l::pitőipari Kft. 49,51 46,08 7. PT. Szociális Ellátó Kft. 8. PKI Rutató-Fejlesztő Kft. 18,2 9. 'INI' Maiifast Kft. 2,0 10. Hirhozó Kiadó és 1,0 Szolgáltató Kf~. 11. AB - Beszélő 1,0 Kiadó Kft. 12. Hungaropress Sajtó0,5 terjesztő Kft. 13. Rakéta Könyvkiadó Kft. 0,5 14. Postakocsi Könyvkiadó Kft. 0,35 15. Arpád tlzletház Egyesü- 0,13 lés
-
4.
-
-
--
5.
% 6.
----·
-
(mFtl
7.
-
21,25 15,0 5,7 3,0 0,3 100,0 48,0
f;r:ületfenntartás M.mkahelyi vendéglár.ás, üdül t:etés
10,0 50,0
Kut:atás-fejlesztés Küldemény feldolg.
16,7
Lap és könyvkiadás
4,8
100,0
igen
100,0
igen
100,0
-
-
1,65
Latkiadás
33,3 50,0
Hirlapterjesztés Lap és könyvkiadás
33,3
Lap és könyvkiadás tlzlethá.z üzemeltetés
4,4
igen
0,25
ij. "·1
.·r.:'"'
:;:.-L(•r:í,t:l'l
1~:!"(),
1~·::-~,
1~:~·:'.
sz. melléklet
r.·vcl.h~l•
(d'~)
r,:,·.- .r,)
(i"l
,-,:·;
r;l'·It;•
~l~:';'('
"
·j ~ ~: 1
:i.
.. '·
V<·::::·,.
1 :i
~
c
,... t~
i"
~··!
":
1: (·;:
L•:l~.:.i".~>i
I.:·:.
·r;··:·.:.tc::· .. ~i.. :\.
i-eJ .i.
"c .•.'-,:
: ( . ~'
1' r·'. :ü ;;/
·. ~ d j~~.
i.
d ..i ·: •• L.
\·
.,
u:: ]lrd >'i'(' c ( ) •:l.
T: [i
(j
1 'l:::··~!
u
(l
"1 ~·:·'~''l
c.s:.~:.~
13;::)l.~
u
,,
::1
:)72 ;"l
JJ0[~1
o
(\
o
·~
'·
{
·-
8
n
1 ;• ~;1
r:
1::
:·r r
:r
'">'' r <.l
!~:J:::
::1 :. ·, :.l
(1
)'/1
::;c~::.(;;·
(l
r:
()
1 ~(~Lu;.·
~~~;c;::,
1f:~:liG~í
1C',ii1[~['\
;·~·1
C:?h2?3
~~~:C?:··:~.
71 ;!Dll
't;:,):.;;;
,·(
·-'
1!":77
J/1{~
ti~~
33
3Jo:.;1 o
r. o
-.. ~-" -'.J'.
117\~0
()
3Cfl1
,, " ~~r:
n
/>'.r,
)11+ 1
(;
~;r~
ll
::Olf
r·, f'
il::· .._"_
;~i:l:
Ic,
17
n
_, liT
Ic;,
?~V+
c
l'
{fi;
i'i ;!:Cf'll:i.
:-~ 11.:-1
r,;:
1 r.
(J(~
:·;Oj'!)'Ol'l.i
.J
•.. l
1 OG~
n
r:
..
r"
P'lVI(;
T:_;.
(.
770j1
1~51
Ci! l :iyl:oJ 1.d
(;
...,.,,",
,, r.
i::·.:·l:'
ll
(:;:
Pi': u~:; 5. !;;.
o
u
J;<~:.,'O
"' _., ''"A ' ,, r·
(,
'~·
J90(·0:i
(' 1 Ci:,G
:;t: ~i ::c.
;.J:.;A
1 (l::;(:f.
20~~;~()
l+;:G1 ;:7
.:-.2C1
C2G1
()
71:-::.:
JI!01
14::
7:_i?.3
o
o
o
(.
c
·j/~;J
1l~~)
o
1 L:.~:
()
o
o
J~~i);:
~l~~:J]
{)L~1ll5
~'20?4S
1 ~007:;
...:--'"'''-"'-
/].f)~;::?l.!
"
(J
c
u
l~; :
~~!;.
':~
ll
h~~
JI;
l-.:~ ~)
l'
1 L~[,
l)
(l
(l
L~(:
r:
ns~ii~G
(,Q 37
110GC
()
/:.()
D
C!')~Jf:G
603 7
110CC
o
[)
c
:il: ~'j
l~. (IL(
7nn:·.1::
:;:G01
UJ
350
13~:JG?
11 ono:·~
.. .~r·" -.r•
19Do;r
1 o~;~·.Gc
SJ~;1 J~
s;;7':
1:~:~o:=;s7
j\
;,.
~)(,1
~~~
,.
~-;;·l:~'.
....,~.··
i.·~· l '
"'·
n
l'
G
~-~s;:·o
o
29 L7 J
J;
11:::.;::
·u
i'(". !1{1.~· ;; (::·~,(·l i
B
o
;!1t1'/~\
1 Otí2
l•_.·
j;:;wi:i
r,
r.:;r,S:-!
lj.:í1 (~~;
;;(~)(,
7Cf,
9;:?~.'7
?~::OC
1DC5S
n~;:i
''",.., ,,,,1
7C31
19(.;.;1
1 :·~ ;·
.. "l ·1 1 .
; J. 5.
r.
" ... ;·:.i ~
: : ; <• • : • ( . "
"
r•rf.
""'l
i::-::·~.:;:;::.:
:a·;..~l,- ·:·.r·..·
v···::.;-1. •.:::. L.
~<
t::;;;.~ i'":f
T/O:J1
(.i:,,"./.:~~
;.:;.;:
•:~'1:
:n_,;:,.· i;.';·;;;;l F:'·,
t.·i, ::.:
(.l:.~~l:. 7
u
3··~·: ..
Pl:
~;u_:·,~•
~{1:'0~'3?
n
~1
71? (;'C ,·:\)(_.,_;.)<.l
:':f: 1 <::.:<•,'~r)ht5. ~-=~~w:.t., "ttlVfclJ:l;•. ~~:t·erh:<:n~r jcviV• t.t•tclnk ;l,:;.; 1~:S1. úvet (~rit\: üm:t:vi:;ifJll<~ll 3~i T'!Pi;. J.cVO'lr,:.:;·, 11t:·.n .".~~(ot i:ifiH7.C:L: ÍOCS~<.f-l:.~tÍJi (•.l'Ol1 G7',Cl'l.:l)Cl, 0~;l':Cl :3Zt:llllo(.'ll [,ll L lrit:.tl(,i elU?:[1.nlOlf..f3 ~.:0)"; ..11 ~'- r.:osti:.i ;::()~·, .. r t + (:)J0-100) ::;:: ~··-:•. = 233 l.;r'i.-l;i'J. ~~~;iik\,~l,.~e·~t; .:.·. 1:(.:;:, tch[!t ~: ;l+C ll(.)ttú: ?Of',-233=47~ r:,J.Ct.
... ~
i
'It-~
ili1'~:/.t,;
(-~)
jut<. .. -
tj,!o ujJ
C\_
UuJ.,dJ. .
