JELENTÉS a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Igazság és Élet Pártja 19992000. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

2001. október

0130

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Halász Gejza számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Tóth István tanácsadó Az ellenőrzésben részt vettek: Bamberger Mária számvevő tanácsos dr. Faragóné Tóth Mária számvevő Tóth István tanácsadó A pártnál folytatott korábbi vizsgálatok: • A Magyar Igazság és Élet Pártja 1993-1994. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1995.) • A Magyar Igazság és Élet Pártja 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1997.) • A Magyar Igazság és Élet Pártja 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (2000.)

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

V-1009-020/2001. TÉMASZÁM:566

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT

4

1. Összegző megállapítások

4

2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására

6

3. Javaslat II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A párt gazdálkodásáról szóló 1999-2000. évi beszámolók 1.1. Bevételek 1.2. Kiadások 2. A beszámoló megalapozottságát alátámasztó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata 2.2. Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás 2.2.1.2. Elszámolásra kiadott előlegek, ellátmányok elszámolása 2.2.1.3. Vevők és szállítók 2.2.1.4. Szigorú számadású nyomtatványok 2.2.1.5. Készpénzforgalom nyilvántartása 2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás 2.2.2.2. Bizonylatolás 2.3. Személyi jellegű kifizetések 2.3.1. Külföldi kiküldetések 2.3.2. Gépjármű üzemeltetés 2.4. Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása

7 7 8 8 9 9 12 12 12 12 12 12 13 13 13 14 15 15 15 15

3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 3.1. A Párt bevételszerző tevékenysége 3.2. A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek

16 16 16

4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése

16

5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések

17

1

JELENTÉS a Magyar Igazság és Élet Pártja 1999-2000. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a, és 16. § (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. § (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ 2001. évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Igazság és Élet Pártja (továbbiakban: Párt) 1999-2000. évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Igazság és Élet Pártja Címe: 1085 Budapest, Rökk Szilárd u. 19. Jogállása: önálló jogi személy (6. Pk. 61009/93.) Az ellenőrzött időszak:

1999. január 1. - 2000. december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: • a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; • a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Számviteli törvény), valamint az egyéb jogszabályi és belső előírásokat; • a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást; Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időszaka: 2001. május 2. - június 7. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt által rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. Ennek köre kiterjedt a Párt Országos Irodájában, valamint a budapesti, a Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász - Nagykun - Szolnok, Somogy megyei szervezeti egységeknél lebonyolított gazdasági eseményekre. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte.

3


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLAT 1.

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt az 1999. és 2000. évi gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámoló elkészítésekor betartotta a Számviteli törvényben megfogalmazott alapelveket, de a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelessége csak a bizonylatonkénti szabálytalanságok teljes megszűntetésével válhat teljes körűvé. A Párt az Állami Számvevőszék előző vizsgálata által feltárt hiányosságokat a beszámolókkal kapcsolatos szabálytalanságok megszüntetését új főkönyvelő és új könyvelési program alkalmazásával és az 1999. évi teljes anyag újrakönyvelésével oldotta meg. Az 1999. évi pártbeszámoló határidőre elkészült, de az idő rövidsége miatt a helyi szervezetek elszámolásaiban még mindent rendezni nem tudtak. Az 1999. évi könyvelés átdolgozása után az újonnan elkészített módosított pártbeszámolót ismételten közzétették. Az 1999. évi két beszámoló (beszámoló és a módosított beszámoló) eltérése megfelelően dokumentált a könyvelésben, az újonnan elkészített számlatükör és számlarend szerinti számlákon tételesen nyomon követhető. A 2000. évi beszámoló már a javított adatokra és tételes leltárra épült. A kiemelkedő szakmai színvonalon szervezett könyvvezetés már biztosítja a szabályos és megbízható elszámolások feltételeit. A Párt a beszámolókat a Párttörvényben megjelölt határidőn belül, az abban meghatározott tartalommal, és az előirt formában hozta nyilvánosságra. A közétett - módosított tartalmú - beszámolók a főkönyvi nyilvántartásokra visszavezethetőek, és a Párt szabályzatában rögzített előírások szerint készített nyilvántartásokon alapultak. A Párt beszámolójában szereplő bevételi és kiadási összegek összesen adatai megegyeztek a főkönyvi könyvelés és az egyéb szabályzatai szerinti nyilvántartások adataival. A Párt számviteli rendje jól szabályozott. A Párt a számviteli politikájában a könyvvezetési módok közül a kettős könyvvitel szerinti könyvvezetést választotta. Mindkét vizsgált évben ugyanazt a számítógépes programot alkalmazták. A helyi szervezetek költségvetésük erejéig önállóan gazdálkodnak, de könyvvezetésük központosított. A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó, a számviteli politikában előírt analitikus nyilvántartások vezetése csak részben felel meg a jogszabályi és a belső előírásoknak: − Az elszámolásra kiadott előlegek kifizetésekor nem történik meg az elszámolási határidő és a felhasználási cél meghatározása. Így ezeket az adatokat a szabályozás ellenére a nyilvántartás sem tartalmazza.

4


− A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása csak az Országos Iroda által felhasznált nyomtatványokat tartalmazza. − Az Országos Irodában a pénztárzáráskor nem készítettek címletjegyzéket, amely a pénztári egyeztetés egyik feltétele. A kötelezettségvállalás és az utalványozás rendjét a Gazdálkodási Rend határozza meg. Az azonban a kis értékű kiskereskedelmi beszerzések kivételével csak a Párt elnökének ad kötelezettségvállalási jogot. Az engedélyezett költségvetésen belül azonban a helyi szervezetek vezetői gyakorolnak kötelezettségvállalási jogot. Központi szerződés-nyilvántartás nincs, így szerződéstől eltérő számlakifizetés is történt. A bizonylati fegyelem betartása - megfelelő szabályozás ellenére - nem volt megfelelő. 1999-ben több mint 10,5 M Ft, 2000-ben több mint 7,5 M Ft értékben fogadott be és fizetett ki a Párt olyan számlákat, amelyek nem feleltek meg a Számviteli törvény előírásainak, mert azoknál a gazdasági esemény tényleges tartalma, vagy mennyisége nem volt megállapítható. Ugyanakkor a készpénzes kifizetések során a felvételre jogosult nevét nem tüntették fel a kiadási pénztárbizonylaton. Ezekben az esetekben az sem ellenőrizhető, hogy a pénzt az arra jogosult vette-e fel. A Párt a hivatali célú gépjármű használat és elszámolás rendjét megfelelően szabályozta. A gyakorlat az 1999-ben tapasztalt elszámolási hiányosság kiküszöbölése után 2000-ben már megfelelt a követelményeknek. A Pártnál a vizsgált időszakban személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok, továbbá a munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség nem keletkezett. A Párt a nyilatkozata alapján a vizsgált időszakban részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem használta. Ezzel ellentétes tényt az ellenőrzés nem állapított meg. Egyes szervezeti egységei - más pártokkal azonos elvek alapján - ingyenesen vagy névleges, alacsony bérleti díj ellenében használnak önkormányzati tulajdonú ingatlant. Ez a vagyoni hozzájárulás a Párttörvény rendelkezése szerint nem megengedett, tiltott bevételnek minősül. A tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét - hasonlóan a többi párt ingatlanhasználatához - az Állami Számvevőszék külön eljárás során, a rendezés általános elveit figyelembe véve vizsgálja, illetőleg állapítja meg. A gazdálkodás belső ellenőrzése szabályozott volt és javuló színvonalon működött. A Párt az utóvizsgálat megállapítása szerint a korábbi ÁSZ ellenőrzés által feltárt hibák döntő többségét megszüntette. Nem vizsgálta felül azonban a Párt szervezetei által használt helyiségek használati jogviszonyának a Párttörvény előírásaival való összhangját, és nem biztosította a házipénztári készpénzállomány ellenőrzését sem.

5


2.

FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A vizsgálat megállapításai alapján a Párttörvény 10. § (4) bekezdése értelmében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1) Szabályozza a helyi szervezetek vezetőinek kötelezettségvállalási jogát.

2) Biztosítsa a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak a Párt egészére vonatkozó érvényesülését.

3) Biztosítsa, hogy a Pártnál alkalmazott külső és belső bizonylatok feleljenek meg a Számviteli törvényben előírt követelményeknek, és így azok hitelt érdemlően támasszák alá a könyvelésben és a beszámolókban rögzített adatokat.

4) Intézkedjen, hogy a Pártnál alkalmazott kötelezettségvállalási gyakorlat kerüljön összhangba a Gazdálkodási Rendben foglaltakkal, és a párhuzamos kötelezettségvállalás gyakorlata szűnjön meg.

5) Intézkedjen, hogy az elszámolási előlegek kiadásának gyakorlata feleljen meg a Párt belső szabályzatában az elszámolási előlegek nyilvántartásával szemben támasztott követelményeknek. 6) Gondoskodjon arról, hogy a házipénztár kezelése és ellenőrzése feleljen meg a Párt belső szabályzatában előírtaknak. 7) Szüntesse meg a Párt által használt önkormányzati tulajdonú ingatlanokra kötött - még meglevő - törvénysértő bérleti jogviszonyokat, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket, hogy azok összhangban legyenek a Párttörvény előírásaival. Intézkedjen az ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díj-különbözet rendezéséről.

3.

JAVASLAT Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: Gyorsítsa fel az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos, az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés II/3. pontjában is megfogalmazottak miatt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése módosításának folyamatát.

6

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

PÁRT

GAZDÁLKODÁSÁRÓL

SZÓLÓ

1999-2000.

ÉVI

BESZÁMOLÓK A Párt az 1999. évi pénzügyi beszámolóját 2000. április 30-án a Magyar Közlöny 39. számában, a 2000. évi beszámolóját 2001. április 27-én a Magyar Közlöny 48. számában jelentette meg. A beszámolókat a Párttörvény 1. sz. mellékletében előírt formában, és a 9. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül hozták nyilvánosságra. Az 1999. évi beszámolót - önrevízióval - módosították és 2001. április 12-én a Magyar Közlöny 43. számában ismételten megjelentették (1., 2. sz. melléklet). A közétett 1999. évi és 2000. évi pénzügyi beszámolók az Országos Iroda és az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei és budapesti szervezetek gazdálkodásának összesített adatait foglalják magukba. A 2000. évi beszámoló már a javított és tételes leltárral is alátámasztott adatokra épült. A beszámoló-készítés szabályait az 1999. január 1-jei hatállyal kiadott, a Párt gazdálkodására vonatkozó újrafogalmazott szabályzatok tartalmazzák. Rögzítették a beszámoló összeállításának módszerét. Szabályozták, hogy mit tekint a Párt politikai és mit működési kiadásnak a beszámolóban. Ez a szabályozás teljes körű és lehetővé tette a könyvvezetés és az éves beszámoló összhangját. A Párttörvényben és a Számviteli törvényben a beszámoló-készítéssel összefüggő ellentmondást a belső szabályozás nem oldhatta fel. Így nem tartalmazza a beszámoló bevételi sora adományként a Magyar Út Alapítvány által ingyenesen biztosított gépkocsihasználat értékét annak ellenére, hogy a megtett tényleges kilométer felhasználásokat - a Párttörvény 4. § (5) bekezdése szerinti nem pénzbeni hozzájárulás értékét - 8 Ft-os díjjal számolva meghatározták. 1999. évben 365.952 Ft-ot és 2000. évben 569.408 Ft-ot adományként kezeltek és könyveltek. Azáltal, hogy az így kimutatott összeg nem a pénzforgalmi tételek között szerepel, - a belső szabályozásukkal összhangban - azt a korrekciónál levonásba helyezték, s így az összeg a pártbeszámolóban nem jelenhetett meg. A beszámoló összeállítása során érvényesültek a Számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek, de a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelessége csak a bizonylatonkénti szabálytalanságok teljes megszűntetésével válhat teljes körűvé.

7


A közzétett beszámolók a főkönyvi nyilvántartásra visszavezethetőek voltak, a párt gazdálkodásának szabályai és számviteli politikájában rögzített előírások szerinti nyilvántartásokon alapultak.

1.1.

Bevételek A beszámoló tagdíjbevételeket, állami költségvetésből származó támogatást, egyéb hozzájárulásokat, adományokat és egyéb bevételeket nevesített. A beszámoló soraiban szereplő összegek megegyeztek a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások. Az 1999. évre vonatkozó, eredetileg megjelentetett és a helyesbített beszámoló között a bevételi főösszeg 208 E Ft-tal emelkedett. Az emelkedés a tagdíjbevételeknél, (52 E Ft) az egyéb hozzájárulások és adományoknál (118 E Ft) és az egyéb bevételeknél (38 E Ft) jelentkezett. A Tagdíjak beszámoló soron az 1999. évi beszámolóban 5.207 E Ft szerepelt, ez megegyezett a „91 Tagdíjak bevétele” főkönyvi számla összegével. A 2000. évi beszámoló tagdíjbevételek során szereplő 5.418 E Ft megegyezett a 91. sz. főkönyvi számlán könyvelt összeggel. Az „Állami költségvetésből” származó támogatást a központi költségvetésből kiutalttal azonos értékben tartalmazza a beszámoló. Az Egyéb hozzájárulások, adományok jogcímen megszerzett bevételek 1999. évi módosított beszámolóban közzétett 1.841 E Ft és 2000. évi beszámolóban közzétett 2.164 E Ft egyeznek a főkönyvi könyvelés adataival. Az Egyéb bevétel soron a beszámolóban 1999. évben 7.848 E Ft szerepelt. Ebből 7.822 E Ft kamatbevételből - nagyrészt a bankszámla időszakos lekötéséből származott. A Pártnak 1999. évben kártérítésből is volt még bevétele. A 2000. évi (4.345 E Ft) egyéb bevétel szintén kamatbevételből származott.

1.2.

Kiadások Az 1999. évre vonatkozó, eredetileg megjelentetett beszámoló és a helyesbített beszámoló között a kiadási főösszeg 1.126 E Ft-tal emelkedett. Az emelkedés a működési kiadásoknál a politikai tevékenység kiadásainál és az egyéb kiadásoknál jelentkezik a helyi szervezetekkel történt egyeztetést követő, pótlólagos bizonylat átadás eredményeképpen. A Párt kiadásainak meghatározó részét 1999. évben 47,3 %-át, 2000. évben 70,9 %-át, támogatásként egyéb szervezeteknek utalta át. 1999. évben 72.061 E Ft 2000. évben pedig 230.284 E Ft támogatást juttatott a Párt. A beszámolóban és a könyvelésben szereplő összegek megegyeztek egymással.

8


A Párt a támogatás nagy részét, 1999. évben 70.382 E Ft-ot (98%-át), 2000. évben 215.000 E Ft-ot (93%-át) a Magyar Út Alapítványnak nyújtotta. A kifizetés dokumentált, a négy éves költségvetési terv, módosított terv és az Országos Elnökségi ülés (1999. január 14. és 2000. február 25.) döntésén alapult. A beszámolóban működési kiadások címen 1999. évben a módosított beszámolóban 10.980 E Ft, 2000. évben a beszámolóban 16.279 E Ft szerepelt. Az összegek megegyeztek a nyilvántartások adatainak összegével. Eszközbeszerzés címen a beszámoló 1999. évben 2.274 E Ft-ot, 2000. évben 2.49 E Ft-ot rögzít a vásárlások alapdokumentumaival egyezően. A politikai tevékenység kiadásai soron a nyilvántartások adataival egyezően 1999. évben 66.695 E Ft-os és a 2000. évben 75.720 E Ft-os kifizetés szerepelt. Az egyéb kiadások soron 1999. évben 212 E Ft, 2000. évben 367 E Ft összeget mutattak ki. Itt jelent meg az előző számvevőszéki jelentés által megállapított, a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző 29.220 Ft, és a 4. § (3) bekezdésébe ütköző 112.212 Ft, összesen 141.432 Ft, mint jogtalanul igénybe vett támogatás befizetése (2000. október 4.) a központi költségvetésbe.

2.

A

BESZÁMOLÓ

MEGALAPOZOTTSÁGÁT

ALÁTÁMASZTÓ

KÖNYVVEZETÉS

2.1.

A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzése a Párt könyvvezetési gyakorlatával kapcsolatban negatív megállapításokat tett. Ezért 2000. áprilisában két új társasággal kötött a Párt szerződést, az egyikkel a főkönyvelői, a másikkal a könyvelési feladatok ellátására. A Párt előző könyvelőjétől az 1999. évi bizonylatokat 2000. április 7-én vették át az új megbízottak. Miután a korábbi könyvelési gyakorlat nem biztosította a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért a teljes forgalom újrakönyvelésre került. A főkönyvelő - megbízását követően - elkészítette a Párt gazdálkodásával, számviteli rendjével összefüggő szabályzatokat. A szabályzatokat - a leltározási szabályzat kivételével, visszamenőlegesen - 1999. január 1-jei hatállyal léptették életbe. A Párt teljes gazdálkodási tevékenységét átfogja a Gazdálkodási Rendről szóló szabályzat. Ebben meghatározták a Párt gazdálkodásáért felelős személyeket, az Országos Iroda vezetőjének irányítása alá tartozó feladatokat és szabályzatokat (a kötelezettségvállalás rendjét, az utalványozási és az iratkezelési szabályzatot), a főkönyvelőség vezetőjének irányítása alá tartozó felada-

9


tokat és szabályzatokat (a pénztár és pénzkezelési szabályzat, a számviteli szabályozás). Meghatározták továbbá a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés rendjét, a pártbélyegzők használatát és kezelését, a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot, a szigorú számadású nyomtatványok körét. A szabályzatot a Párt elnöke írta alá. A főkönyvelő a Számviteli törvény előírásainak betartása érdekében a kötelezően előírt számviteli szabályzatokat átdolgozta, illetve több új szabályzatot készített a hibamentes gyakorlat megvalósítása érdekében. A vizsgált időszakra vonatkozóan új Számviteli Politikát készítettek. A Párt könyvvezetési kötelezettségének továbbra is a kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A nem önálló helyi szervezetek pénztárkönyvet vezetnek. A beszámoló-készítés szabályainak zárt szakmai, logikai rendjét alakították ki, bár tévesen hivatkoztak arra, hogy a 219/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet előírásait kötelezően kell a párt beszámoló-készítése során alkalmazni. Meghatározták mind a Számviteli törvény szerinti beszámoló, mind a Párttörvény szerinti beszámoló készítésének rendjét, a Számviteli törvény és a Párttörvény alapján készített beszámoló kapcsolatát, a beszámolók közzétételét, a könyvviteli zárlat szabályait, valamint a szöveges értékelés tartalmát. Miután a Párttörvényben és a Számviteli törvényben meghatározott beszámolókészítési kötelezettség szabályai között - az Állami Számvevőszék által többszörösen jelzettek ellenére - továbbra sincs összhang, így a szabályozás ellenére sem sikerült a törvények között meglévő ellentmondást feloldani, a Magyar Közlönyben megjelentetett beszámolókban nem jelenik meg a nem pénzbeli adomány annak ellenére, hogy a Párt könyveiben azt értéken szerepelteti. A Számviteli politika tartalmazza továbbá a Párt költségvetését, a befektetett eszközöknek tekintett eszköz-kört (a kis értékű tárgyi eszközöket értéktől függetlenül befektetett eszközként határozza meg), az amortizáció elszámolási módját, az értékelési, költség-elszámolási módokat és eljárásokat, a rendkívüli események, a lényegesség meghatározását, az elszámolások bizonylati rendjét, a számlarend összeállításának, az eszközök és források leltározási kötelezettségét, a zárlati időpontokat, valamint a beszámolóhoz kapcsolódó szöveges értékelés tartalmának meghatározását. A számlatükör és szöveges számlarend tartalmazza a Párt 1999. január 1-jétől alkalmazott főkönyvi számlaszámait. A számlatükörben kijelölésre került, hogy az adott főkönyvi számlák a pártbeszámolóban, valamint a Számviteli törvény szerinti beszámolóban mely sorban szerepelnek. A szöveges számlarend a számlák tartalmát, alkalmazásuk rövid ismertetését mutatja be. A szabályzat tartalmazza az alap számlatükör és keret év közben történt módosításainak rövid magyarázatát is.

10


Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata a Pártnak a könyvvezetés és a mérleg beszámolók elkészítése során alkalmazott, értékelési eljárásait írja le részleteiben. A Bizonylatkezelési Szabályzat a Párt tevékenysége folytatása során használt bizonylatok kezelésének, használatának, elszámolásának, nyilvántartásának, a bizonylatok feldolgozásának, szállításának, tárolásának és megőrzésének szabályait írja elő. A szabályzatot kiegészíti a helyi szervezetek számára készített írásos segédlet a pénzügyi elszámolások elkészítéséhez, egy „Kitöltési útmutató”, melyben az időszaki pénztárjelentések, a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltéséhez kaptak szöveges és minta feladattal levezetett segédletet. Az Analitikus Nyilvántartások Vezetése Szabályzat a Párt működése során alkalmazott számviteli elszámoltatást, nyilvántartást elősegítő bizonylatainak típusait, a nyilvántartások vezetésének módját szabályozza. A számítógépes főkönyvi könyvelésből nyerhető analitikák mellett hét mellékletben határozzák meg teljes körűen a nyilvántartandó adatkört. A Pénztárak Pénzkezelési Szabályzata a Párt működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására és megőrzésére vonatkozó előírásokat szabályozta szervezeti és központi szinten. A Leltározási Szabályzat a könyvek év végi zárásához, a beszámolók elkészítéséhez szükséges leltározási előírásokat mutatja be, mely alapján tételesen és ellenőrizhető módon megállapítható a Párt eszközeinek és forrásainak állománya mennyiségben és értékben egyaránt. E szabályzat alapján első ízben a 2000. november 15-én kiadott elnöki leltározási utasítás szerint 2000. december 31-i fordulónappal leltároztak. A Selejtezési Szabályzat a Párt tulajdonában lévő, feleslegessé vált vagyontárgyak rendszeres feltárásának, hasznosításának, leértékelésének és selejtezésének szabályait írja elő. A Párt könyveit 1999. és 2000. években új számítógépes program segítségével vezették, ami biztosította a kettős könyvviteli előírások szerinti könyvvezetést. A program továbbfejlesztésével további információs és elszámoltatási igények kielégítését biztosították, így pl. lehetővé vált a helyi szervezetek pénztárainak tételes kigyűjtése összesítés és ellenőrzés céljából, valamint kimutatható, hogy a helyi szervezetek költségszámláit a megyei vagy a központi pénztárban fizették-e ki, biztosítva az egyes szervezetek között pénzmozgásból eredő halmozódás kizárását.

11


2.2.

Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése

2.2.1.

Analitikus nyilvántartások A főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét és tartalmát az Analitikus Nyilvántartások Vezetése Szabályzatban határozták meg. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának szabályait a Gazdálkodási Szabályzat és a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg.

2.2.1.1.

Eszköznyilvántartás A Párt az eszköznyilvántartáson belül a vizsgált időszakban az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről vezetett számítógépes analitikus nyilvántartást. A Párt a tárgyi eszközökről ezen kívül egyedi nyilvántartó kartont is vezetett. A nyilvántartások a Párt egészére vonatkozóan tartalmazzák a befektetett eszközöket.

2.2.1.2.

Elszámolásra kiadott előlegek, ellátmányok elszámolása Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartásának tartalmát, és elszámolásának szabályait a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A szabályzat betartása lehetővé tenné a cél szerinti felhasználás és az elszámolási határidő betartásának ellenőrzését. Az elszámolási előleg kiadását azonban nem előzi meg az elszámolási határidőt és a felhasználási célt meghatározó elrendelés. Így a nyilvántartásból sem állapítható meg, hogy az előleget az eredeti célra használták-e fel, valamint, hogy az előleggel határidőre elszámoltak-e. A megyei és a helyi szervezeteknek kifizetett ellátmányokat, a szervezetek által gyűjtött bevételeket és azok felhasználását az Országos Iroda könyvelésében egyedi pénztárkódok alapján, a szervezeteknél időszaki pénztárjelentésben tartják nyilván.

2.2.1.3.

Vevők és szállítók A Párt tartozásait és követeléseit a főkönyvi könyveléshez kapcsolódóan egyedileg nyilvántartotta. A nyilvántartás tartalma megfelel a követelményeknek. A gyakorlat hiányossága, hogy a helyi szervezetek évi egyszeri elszámolási kötelezettsége miatt a nyilvántartás nem alkalmas a késedelmes kifizetés megelőzésére.

2.2.1.4.

Szigorú számadású nyomtatványok A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok körét a Gazdálkodási Rendben meghatározták. Ilyen bizonylatként kezelik az időszaki pénztárjelentést; a kiadási pénztárbizonylatot; a bevételi pénztárbizonylatot; a készpénz felvételére jogosító utalványt és a belföldi kiküldetési rendelvényt. Az Országos Irodában vezetett szigorú számadású nyilvántartás azonban nem tartalmazza

12


a Párt által felhasznált valamennyi szigorú számadású bizonylat adatait. A megyei, és a helyi szervezetek által felhasznált szigorú számadású nyomtatványok a központi nyilvántartásban nem szerepelnek. Így viszont nem állapítható meg, hogy a felhasznált bizonylatok szigorú számadású nyilvántartása megtörtént-e. 2.2.1.5.

Készpénzforgalom nyilvántartása A Pártnál a készpénzforgalom nyilvántartására Időszaki Pénztárjelentést rendszeresítettek. Valamennyi szervezeti egység részére előírták a pénztárjelentés vezetési kötelezettséget. Így a Párt a Számviteli törvényben előírt, a készpénzforgalom azonnali nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének - a pénztárjelentések dokumentációja szerint - eleget tesz. A pénztárzárással és pénztárellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat a központi pénztár kivételével betartották. A központi pénztárban a pénztárzárás alkalmával egy esetben sem készítettek címletjegyzéket és 2000-ben a pénztárellenőrzést is elmulasztották. Csak utólag, a bizonylatok egyeztetése formájában végezték el.

2.2.2.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése

2.2.2.1.

Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt a kötelezettségvállalás és az utalványozás rendjét a Gazdálkodási Rendben határozta meg. A Gazdálkodási Rend szerint „minden kifizetés előtt - kivéve a kiskereskedelmi kis értékű beszerzéseket - kötelezettségvállalást kell tenni (megrendelés, megbízás)”. A kiskereskedelmi kis értékű beszerzés értékhatárát a Számviteli politika 300.000 Ft-ban határozta meg. A Pártban „kötelezettségvállalásra a Párt elnöke jogosult”. A kötelezettségvállalás csak írásban történhet és ellenjegyzés után érvényes. Ellenjegyzésre az Országos Iroda vezetője jogosult. Az ellenjegyző köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás összhangban van-e a költségvetéssel és van-e fedezete. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat a gyakorlatban nem tartják be maradéktalanul: − A megyei és a helyi szervezetek működésével kapcsolatos kötelezettségvállalásokat - ingatlanbérleti szerződések, megbízási szerződések - ugyanis nem a Párt elnöke írta alá és az ellenjegyzésük sem történt meg az előírt módon. A szerződések az Országos Irodában nem is találhatók meg. Így az azokhoz kapcsolódó számlák szerződéssel való összhangja - az Országos Irodában nem ellenőrizhető. A központban vezetett szerződés nyilvántartás hiánya eredményezte, hogy 7 esetben a megbízási szerződésben - szolgáltatásként más szerepelt, mint amit kiszámláztak. Ennek ellenére a kifizetés megtörtént.

13


− A Párt elnöke 15 M Ft értékben szerződéseket is aláírt, amelyek nem feleltek meg a Polgári Törvénykönyvnek a szerződések tartalmára vonatkozó előírásainak. Azokból hiányzott a szolgáltatás tárgyának konkrét meghatározása, vagy a mennyisége. Így a kiállított számláról sem lehet megállapítani, hogy a teljesítés a szerződés szerint történt-e. − A kötelezettségvállalási gyakorlat hiányosságainak a következménye, hogy ugyanazon szolgáltatásra a Párt elnöke és mások is kötnek szerződést. A megkötött szerződések alapján pedig az Országos Irodában kifizetés is történik. pl.: • 1998. január 05-én a Párt elnöke egy vállalkozóval kötött szerződést 1998. január 10. és 1999. december 31. közötti időszakra egyebek mellett szórólapterjesztésre és nyomdai anyag szállítására országos szinten 405.000 Ft értékben. A szerződés 3. pontja szerint a megállapodás magában foglalja a szerződés időszakába eső időközi országgyűlési és önkormányzati választásokat is. Ezzel párhuzamosan az 1999. őszén lezajlott siófoki és székesfehérvári időközi országgyűlési választások kapcsán címzetlen nyomtatványok terjesztésére a Magyar Posta Rt-nek 289.939 Ft-ot fizettek ki. • 2000. január 05-én a Párt elnöke a fent leírtakkal azonos tartalmú szerződést kötött ugyanazzal a vállalkozóval 2000. január 06. és 2000. június 30. közötti időszakra. A szerződéssel érintett időszakban lezajlott két időközi országgyűlési választási kampányban címzetlen nyomtatványok terjesztésére a Magyar Posta Rt-nek 106.249 Ft-ot fizettek ki. Az utalványozás rendjére vonatkozóan a Gazdálkodási Rend előírja, hogy „a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e”. A Pártban utalványozásra az Elnök által felhatalmazott személyek jogosultak. Az utalványozás során a belső szabályzatba foglaltakat betartották. 2.2.2.2.

Bizonylatolás A korábbi vizsgálati jelentésekben foglaltakhoz képest jelentős javulás következett be a bizonylati rend és fegyelem területén. Bizonylat nélküli könyvelési tételt az ellenőrzés nem tárt fel. A vizsgált évek beszámolóinak összeállítása során feltárt bizonylat nélküli kifizetések esetében, amikor a kifizetéssel összefüggő bizonylatokat a helyi szervezet nem tudta átadni, akkor fizetési felszólítást bocsátottak ki és tartozásként előírták, illetve követelésként nyilvántartásba vették. A könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit, a Számviteli törvény és az ÁFA törvény vonatkozó rendelkezései szabályzatukba illesztésével határozták meg.

14


A jogszabályokkal összhangban lévő szabályozás ellenére a megvizsgált bizonylatok közül 1999-ben 30 db, 2000-ben 7 db olyan befogadott számlát találtunk 10.524.854 Ft, illetve 7.614.460 Ft értékben, amelyek nem feleltek meg a jogszabályi követelményeknek. A számlákon az áru vagy szolgáltatás megnevezése nem volt konkrét, vagy az áru, vagy a szolgáltatás mennyisége és egységára nem volt feltüntetve. A készpénz kifizetéssel kapcsolatos bizonylati hiányosság, hogy 1999-ben a kiállított kiadási pénztárbizonylatok 50%-án, 2000-ben a kiállított bizonylatok 20%-án nem a felvételre jogosult nevét tüntették fel. Így az ellenőrzés során nem állapítható meg, hogy a pénzt a felvételre jogosult vette-e fel, vagyis a Pénzkezelési Szabályzat ezen előírásainak betartása nem ellenőrizhető.

2.3.

Személyi jellegű kifizetések

2.3.1.

Külföldi kiküldetések A Pártnál a vizsgált időszakban külföldi kiküldetést nem számoltak el, így a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költség sem merült fel.

2.3.2.

Gépjármű üzemeltetés A Pártnál a hivatali célú gépjármű használat és költségelszámolás rendjét a vizsgált időszakban az 1996. július 2-án kelt körlevél szabályozta. A szabályozás megfelel a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. számú melléklete II. 7. pontjában leírtaknak. A Pártnál csak üzemanyag-költséget térítettek, egyéb költség elszámolását nem engedélyezték. Az elszámolható üzemanyag-költség meghatározásánál kettős korlátot alkalmaztak. Az elszámolható üzemanyag-költség kiszámítása a norma szerinti fogyasztás alapján, az elszámoláshoz csatolt üzemanyag számlán szereplő egységár figyelembevételével történhetett. A kifizetett üzemanyag-költség azonban nem haladhatta meg a csatolt számlán szereplő értéket. Az elszámolási gyakorlat a vizsgált időszakban megfelelt a jogszabályi és a belső előírásoknak. Egyetlen hiányosság, hogy 1999-ben a kiadási pénztárbizonylathoz csatolt alapbizonylatokról hiányzott a kifizethető üzemanyag költség kiszámítása. A kifizetett összeg azonban minden vizsgált esetben megfelelt a szabályozás alapján számított értéknek. A 2000. évben az útnyilvántartásokon, illetve a kiküldetési rendelvényeken az üzemanyagköltség számítás minden esetben szerepelt.

2.4.

Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Pártnál munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem foglalkoztatnak senkit, ezért személyi jövedelemadó és TB járulék elszámolási és befizetési kötelezettség a vizsgált időszakban nem keletkezett.

15


3.

A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ,

3.1.

A Párt bevételszerző tevékenysége

GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE

A Párt Országos Irodájának vezetője által adott nyilatkozat szerint a vizsgált időszakban a Párt részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, egyszemélyes Kft-t nem alapított, a Párttörvény által nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységet nem végzett. Ezzel ellentétes megállapítást az ellenőrzés sem tett.

3.2.

A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételei a vizsgált két évben tagdíjakból, a központi költségvetésből származó támogatásból, adományokból, egyéb hozzájárulásokból, kamatbevételekből álltak. Az Országos Iroda vezetőjének nyilatkozata szerint a Párt a vizsgált időszakban 1.067.360 Ft értékben kapott tárgyi adományokat, tiltott pénzforrásokat nem fogadott el. Az ellenőrzés ugyanakkor megállapította, hogy a Párt a vizsgált időszakban a korábbi ellenőrzés során megállapítotthoz hasonlóan a Párttörvény 4.§ (2) bekezdésébe ütköző módon nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el önkormányzatoktól ingyenes ingatlanhasználat formájában. Az ingyenes, illetőleg aránytalanul csekély bérleti díj ellenében történő ingatlanhasználat a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel párt költségvetési szervtől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A Párttörvény hivatkozott rendelkezésére tekintettel ez a nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendjét - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ nem a jelenlegi ellenőrzés, hanem külön eljárás során vizsgálja, illetőleg állapítja meg.

4.

A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE A Párt Gazdálkodási Rendje D. fejezete tartalmazza a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés rendjét. Ennek alapján a vezetői ellenőrzés körében az Országos Elnökség jogosult irányítani és ellenőrizni a Párt tevékenységét az Országos Gyűlés határozatai és az Alapszabály szerint. Jogosult a végzett feladatokról folyamatosan beszámoltatni és helyszíni ellenőrzéssel meggyőződni a kitűzött feladatok teljesítéséről. A belső ellenőrzés körébe tartozik a Párt működésének, gazdálkodásának, pénzkezelésének, ügyvitelének, az eszközvagyon védelmének rendszeres felmérése, a jogszabályok és a belső szabályzatok betartása, helyes alkalmazásuk megkövetelése.

16


Az Országos Számvizsgáló Bizottság feladata az alapszabályban meghatározottakat kiegészítve: • A gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. • A költségvetés alakulásának vizsgálata. • Párt éves számviteli és pártbeszámolóinak értékelése és ellenőrzése. • A Párt Leltározási Szabályzatában előírtak végrehajtásának ellenőrzése.

Az Országos Iroda vezetője köteles ellenőrizni a helyi szervezetek részére kiutalt előlegek (támogatások) költségvetési előirányzatok szerinti felhasználását, az elszámolások (elszámoltatások) szabályszerű vezetését, a tagdíj befizetések és nyilvántartások vezetését. Feladata továbbá haladéktalanul intézkedni a hiányosságok megszüntetéséről, a szükséges anyagi és fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezni a gazdálkodást sértő esetekben. A főkönyvelő feladata ellenőrizni a könyvvezetés és az éves beszámoló adatainak egymáshoz rendelését. A Számviteli Politikában az ehhez kapcsolódó számviteli szabályzatokban előírtak betartását. A beszámoló adatai és az azt alátámasztó analitikák kötelező egyezőségét. A beszámoló és a leltárak kötelező egyezőségét. A helyi szervezetek vezetőinek feladata a helyi szervezeteknél a vezetői ellenőrzés végrehajtása, a rendelkezésre bocsátott eszközök (anyagi és pénzbeli) szabályszerű felhasználása a Párt vagyonát képező eszközök védelme és megóvása. E feladatok betartásának eredményeképpen javult a gazdálkodási munka színvonala. 2000. év folyamán a főkönyvelő az Országos Számvizsgáló Bizottsággal személyes kapcsolatot alakított ki. A bizottság vezetőjét tájékoztatták az 1999. évi és a módosított 1999. évi, valamint 2000. évi pártbeszámolókról és a Számviteli törvény szerint készített beszámolókról. Betekintést nyertek az elkészült szabályzatokba, a könyvelés, könyvvezetés helyzetébe. A bizottság tagjai helyszíni ellenőrzést végeztek a 2000. december 31-i fordulónapra vonatkozó leltár kiértékeléssel kapcsolatban.

5.

AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK A Párt elnöke az előző ellenőrzésben foglalt felhívás többségének eleget tett. Intézkedése nyomán szabályozott, szervezett számviteli környezet jött létre, ami szükséges feltétele a gazdálkodásra és beszámolásra vonatkozó törvényes előírások betartásának. Jelen jelentésben jelzett hiányosságok azonban arról tanúskodnak, hogy az intézkedések eredményei még nem teljes körűek. A Párt elnöke az éves beszámolókkal kapcsolatos szabálytalanságok megszüntetéséről, a Számviteli törvényben előírt számviteli alapelvek teljes körű érvényesítéséről, illetve ennek alapját képező Párton belüli feltételek biztosításáról gondoskodott. A könyvvezetés gyakorlata megfelel a Számviteli törvényben és a Párt Számviteli Politikájában előírtaknak, de a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelessége csak a bizonylatolási szabálytalanságok megszüntetésével válhat teljes körűvé.

17


A Párt a helyi szervezeteinek elszámolási kötelezettségével kapcsolatban korábban megállapított szabálytalanságokat megszüntette. Megfelelő szervezéssel és ellenőrzéssel biztosította a helyi szervezetek pénzforgalmi adatainak a könyvelésben történő szabályszerű rögzítését. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálati jelentésében foglaltak alapján a Párt Győr - Moson - Sopron megyei és gödöllői szervezetének 1998. évre vonatkozó bizonylati hiányait pótolni nem tudták, az egyik szervezet megszűnt, a másiknál becsületbírósági eljárás van folyamatban. A budaörsi szervezetnél alkalmazott bankszámlát megszüntették. A szigorú számadású nyomtatványok vezetésénél csak az Országos Központ vonatkozásában biztosították a Számviteli törvényben előírt követelmények érvényesülését. A helyi szervezetek által használt nyomtatványok központi kezelésbe vételét a következő időszak feladatai között szerepeltetik. A Párt elnöke a Párt Gazdálkodási Rendjében kijelölte a gazdálkodásért felelős személyeket, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat és hatásköröket is meghatározta. A Pártnál alkalmazott aláírási gyakorlat (kötelezettségvállalás, kifizetés engedélyezése, teljesítés igazolása) javult. A központi házipénztár elhelyezése a korábbi időszakhoz képest változatlan. A pénztárbizonylatok ellenőrzése rendszeres, a házipénztári készpénzállomány ellenőrzése továbbra sem biztosított. Az üzemanyag felhasználás térítése során a rendszeresített útnyilvántartást hiánytalanul és szabályszerűen vezették. Az Állami Számvevőszék által készített korábbi jelentés I/3. pontjában megállapított, a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző 29.220 Ft, valamint a 4. § (3) bekezdésébe ütköző 112.212 Ft, összesen 141.432 Ft-ot a Párttörvény 4. § (4) bekezdése alapján befizették a központi költségvetésbe. Az Országos Központ a pártigazgató nyilatkozata szerint továbbra sem rendelkezik olyan kimutatással, amelyik tartalmazná a Párt által használt valamennyi, helyiség használati jogviszonyára vonatkozó adatokat. Az Állami Számvevőszék felhívásának e pontjára - „vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a Párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg” - a nyilatkozat szerint azért nem tett eleget, mert „a vitatott törvényes rendelkezések rendezéséig a párt saját gazdasági érdeke ellenében nem kíván lépéseket tenni.” Melléklet: 2 db Budapest, 2001. október

18

.


dr. Kovács Árpád elnök

19

JELENTÉS a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Recommend Documents