JELENTÉS a központi költségvetési szerveknél az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon ellenőrzéséről
1994. június
210.
A vizsgálatot vezette:
Kolossváry György
igazgatóhelyettes
A vizsgálatot végezték:
Csizmadia József dr. Horváth Gyula Tolnai Károly
külső szakénő külső szakénő
külső szakénő
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v -20-15911993-94. Témaszám: !83.
JELENTÉS
a központi költségvetési szerveknél az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon ellenőrzéséről
Az ellenőrzés célja az alapítványokba való pénz- és vagyonátadások törvényességének, szabályszerűségének értékelése, illetve annak megállapítása volt, hogy a hozzájárulások során érvényesült-e az állami vagyon és a költségvetési eszközök védelme. Az ellenőrzés jogszabályi alapját az 1989. évi XXXVIII. törvény 2.§. (3) és (5) bekezdése képezte. Az
ellenőrzés
- céljának
megfelelően
- a támogató költségvetési szervekre irányult.
A költségvetési fejezetek teljes körére kiterjedően kérdőíves felmérést végeztünk és ennek alapján (figyelemmel a támogatások gyakoriságára és nagyságrendjérej jelöltük ki a helyszíni vizsgálatha vontak körét. Helyszíni ellenőrzést a Miniszterelnöki Hivatalnál, és annak közigazgatási államtitkára felügyelete alá tartozó címeknél, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál, valamint a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium fejezeteknél folytattunk le. A vizsgálat az 1989. január l- 1993. június 30. közötti
időszakra
terjedt ki.
-zI.
Részletes megállapítások
l. Az alapítványok támogatásának általános jellemzöi
A beérkezett 614 db támogatásokról szóló tanúsítvány szerint a vizsgált időszakban (!989. január l. - 1993. június 30.) 194 központi költségvetési szerv összesen 491 alapítványt támogatott. A fejezetek 40%-ban alapítóként, 35%-ban adományozóként és 25%-ban csatlakozóként támogatták az alapítványokat. Elsősorban szociális, művészeti és közművelődési célú alapítványokat támogattak, de jelentős volt az egészségügyi és az oktatási célokhoz való hozzájárulás is. A költségvetési fejezetek és a fejezeti jogkörrel rendelkező címek közül kilencen nemleges tanúsítványt állítottak ki, amely szerint a vizsgált időszakban alapítványt nem támogattak ( l.sz. melléklet). A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai szerint a tanúsítványok helyenként pontatlanok voltak, de a 4,5 éves vizsgálati időszak egészében a nagyságrendeket jól mutatják. A központi költségvetési szervek a vizsgált időszakban összesen 14,7 Mrd Ft értékű pénzbeni és tárgyi eszközzel támogatták az alapítványokat (2.sz. mellékIet). A támogatások döntő része pénzátadás volt. A pénzbeni támogatások 71 %-ban az alapítványi működéshez, 29%-ban az alapítványok létrehozásához kapcsolódtak. A működési támogatások folyamatosan növekvő irányzatot mutatnak. Az alapítványok pénzbeni és vagyoni támogatására jellemző, hogy azt 96 %-ban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek folyósították, míg az intézmények 4%-kal részesedtek. (3., 4. sz. melléklet) A fejezetek általában a költségvetési pénzeszközökből - helyenként az elkülönített állami pénzalapokból - támogatták az alapítványokat. A támogatások az éves kiadásoknak általában 1-4%-át tették ki. Ezen belül egyes költségvetési szervek jelentősebb összegű támogatást is folyósítottak. Tízmillió forintot meghaladó összeggel 1990-ben 4 szerv 12 alapítványt, 1991-ben 4 szerv l O alapítványt, 1992-ben 7 szerv 30 alapítványt és !993. l. félévében 7 szerv 26 alapítványt támogatott (5.sz. melléklet). A költségvetési szervek tárgyi (ingó és ingatlan) vagyonnal kisebb mértékben támogatták az alapítványokat, összes hozzájárulásaiknak a Il %-át tette ki, 1,6
-3-
milliárd Ft értékben. Ebből a "Művészeti és juttatott ingatlan értéke 1,5 milliárd Ft.
Szabadművelődési
Alapftvány"-nak
2. A támogatások törvényessége, szabályszerüsége és célszerüsége a.) A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó korábbi szabályok- az !979. évi Il. törvény, a 23/ I979.NI.28./ MT sz. rendelet, valamint a 19/ 1980./IX.27./ PM sz. rendelet - nem korlátozták alapítványok részére a pénz és vagyonátadást Az alapítványok korlátozás nélküli támogatására 1990. november 22-ig volt lehetőség. Az 1989-90. években ezzel a lehetőséggel mérsékeltebben éltek a költségvetési szervek, összesen 777 millió Ft összegű pénzt és tárgyi vagyont adtak át az alapítványoknak, ami a vizsgált 4,5 év hozzájárulásának 6%-át reprezentálja. A minisztériumok kezelésében, valamint használatában lévő ingatlanok felméréséről és zárolásáról szóló 3303/1990. Karm. határozat és a vagyonfelméréssei és zárolással kapcsolatos további feladatokról szóló 345 7/1990. Korm. határozat új feltételeket teremtett az alapítványok támogatásában 1990. november 22-től. A kormányhatározat a pénzügyminiszter előzetes véleményének figyelembevételével a Kormány engedélyéhez kötötte a központi költségvetési szervek részéről az alapítványok létrehozását és támogatását, valamint ingatlanaik kezelői - vagy tulajdonjogának elidegenítését. A vizsgált fejezeteket irányító szervek többségében felhívták a felügyelet alá tartozó intézmények figyeimét a korlátozó rendelkezésekre. A Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium részéről erre nem került sor. Az alapítványok létrehozásához, támogatásához a kormányengedély szükséges-
ségét 1991. december 31-ig írta elő a 4/1991./II.I3./ PM sz. rendelet, majd az államháztartásról szóló !992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) is fenntartotta ezt a szabályt. A jogszabályi előírások ellenére jelentős azoknak a költségvetési szerveknek a száma, amelyek kormányengedély nélkül támogatták az alapítványokat a költségvetési pénzekből. A helyszíni vizsgálat által érintett körben 60 szerv összesen 54 millió Ft összegű támogatást folyósított kormányengedély nélkül (6. sz. melléklet). A fejezetek teljes köréből beérkezett tanúsítványok 29%-ánál az erre vonatkozó kérdés nem volt kitöltve. Ugyanakkor tapasztaltuk azt is, hogy
-4-
nem minden támogatásról állítottak ki tanúsítványt (pl. az MKM-nél). A fejezetek egészét tekintve így a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő támogatások pontos mértékét nem lehetett megállapítani. is előfordult, hogy egyes intézmények a Polgári Törvénykönyvre, vagy a Pénzügyi Törvényre és végrehajtási rendelkezéseire hivatkozva támogattak alapítványokat (MKM, IMBVOP.). A jogi szabályozás helytelen értelmezésére utal, hogy egyes intézmények megengedhetőnek ítélték érdekeJtségi alapjuk terhére az alapítványok támogatását, holott a korlátozó rendelkezések a költségvetési szerv egészére vonatkoznak és nem tesznek különbséget annak előirányzatai szerint (KHVM néhány intézménye). Az új jogszabályi rendelkezések hatályba lépését
követően
A Belügyminisztérium fejezetnél 1991. évi támogatásokat utólag, 1992. évben engedélyezte a Kormány (323311992. Korm. sz. határozat). A Békés megyei Tűzoltó-parancsnokság az "Önkéntes Tűzoltózenekarok Fennmaradásáért Alapítvány"-nak 1991. évben alapításhoz 70 eFt-ot, működéshez 12 eFt-ot utalt át, az átadáskor kormányengedély nélkül. A Magyar Közigazgatási Intézet a "Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány" alapításához 1991-ben l millió Ft-tal járult hozzá úgy, hogy az á ladáskor kormányengedéllyel nem rendelkezett.
Az alapítványok támogatásáról szóló kormányhatározatok nem voltak követke-
zetesek a támogatás forrásának meghatározásánál, mert több esetben nem rendelkeztek erről. Az MKM fejezetnél gyakran csak a kormányelőterjesztések tartalmazták a támogatások forrását. Az alapítványok támogatására elkülönített, címzett előirányzatokat
első
alkalommal az 1992. évi fejezeti költségvetések tartalmaztak, a költségvetési törvény által jóváhagyva. A fejezetek 1992. évben összesen 5.123 millió Ft pénzbeni támogatást nyújtottak az alapítványoknak, amelynek csak egyharmadát képezte a költségvetési törvényben meghatározott 1.731 millió Ft összegű előirányzat. Emellett a költségvetésből folyósított támogatások forrása volt a pénzmaradvány, a többletbevételek és egyes kiadási előirányzatok átcsoportosítása. A vizsgált esetekben az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályokat betartották. Helyenként előfordult, hogy a letéti számlán kezelt költségvetésen kívüli pénzeszközökből támogattak alapítványokat, így e pénzeket céljuktól eltérően, rendeltetésellenesen használták fel (Miniszterelnöki Hivatal, FM, BVOP).
-5-
A részletesen vizsgált támogatások körében kiemelkedő nagyságrendű és jelentőségű a "Hungária TV Alapítvány", a ''Magyar Nemzeti Üdülés i Alapítvány" és a "Művészeti és Szabadművelődési alapítvány" létrehozása, illetve támogatása. A Kormány az 1057/1992./X.9./ Korm.határozattal létrehozta a "Hungária Televízió Alapítványt". Az alapítvány támogatására !992. évben a "Költségvetési fejezetek támogatása kiadási számláról" 300 millió Ft-ot utaltak át. Ennek kapcsán felmerül a jelenlegi szabályozás ellentmondásossága, amely szerint a Kormány, mint alapító az állami pénzekból korlátozás nélkül juttathat a nem állami szerveknek, az alapítványoknak. Ennek gyakorlata, pénzügyi rendje nincs szabályozva. A Kormány ilyen támogatási igényeit az éves költségvetés nem tartalmazza, az év során pedig a költségvetés általános tartalékát elhatározása szerint használja fel. Indokolt e támogatásokat az éves költségvetésben megtervezni. A 3029/1993. kormányhatározat szerint 1993. évre a Hungária Televízió Alapítvány részére 2 milliárd Ft előirányzatot állapítottak meg, amelyből 1.140 millió Ft működési, 860 millió Ft beruházási célt szolgált. Ezek a támogatási előirányzatok a Miniszterelnökség fejezet - I 993. évi LXXII. törvénnyel elfogadott !993. évi pótköltségvetéseöe beépítésre kerültek. Az 1062/1993./IX.9./ Korm.határozat alapján a beruházási előirányzatból 400 millió Ft -ot átcsoportosítottak működési kiadásokra. Az 1993. évben június 30-ig működési célra 870 millió Ft-ot utaltak át az alapítványnak. Az alapítvány támogatása 1992. évben kormányhatározat, 1993. évben a pótköltségvetésről szóló törvény alapján szabályszerü volt. A 2008/I 991. Korm.határozat a kedvezményes üdültetés lebonyolítására - amely korábban a Népjóléti Minisztérium fejezet költségvetésében tervezett állami feladat volt- a "Nemzeti Üdülési Alapítvány" létrehozásáról döntött. A feladatot 1992. év végén adták alapítványi kezelésbe. A Kormány határozata alapján zárolták a Népjóléti Minisztérium fejezethez tartozó Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság cím 70,3 millió Ft összegű felhasználatlan előirányzatát, az alapítvány működéséhez pedig 24,8 millió Ft támogatást folyósítottak 1992. évben. A Népjóléti Minisztérium fejezet !992. évi LXXX. törvénnyel jóváhagyott 1993. évi költségvetésében a fejezeti kezelésű előirányzatok között a "Központi szociális programok" alcímnél az alapítvány támogatására címzetten 760,6 millió Ft előirányzatot biztosítottak, amelyet az l. félévben átutaltak. A támogatások folyósításánál a jogszabályi előírásokat betartották.
-6-
A tárgyi vagyon átadásáról, illetve annak lebonyolításáról az 1992. évi LI. törvény intézkedett. Ennek végrehajtása, tulajdonjogi rendezése a vizsgálat időpontjáig nem történt meg. A "Müvészeti és Szabadmüvelödési Alapítványról" szóló 3535/1992. sz. Korm.határozat engedélyezte az alapítvány javára az MKM 1991. évi jóváhagyott pénzmaradványából l millió Ft-nak mint törzsvagyonnak az átadását, valamint a fejezet költségvetése egyes előirányzatainak az átcsoportosítását. Ennek alapján az !993. évi fejezeti költségvetés "7. Közmüvelődési céltámogatások", valamint a "8. Munkahelyi, területi közmüvelődés céltámogatása" elő irányzat-csoportok terhére 232,8 millió Ft-ot, illetve 300,4 millió Ft-ot, összesen 533,2 millió Ft-ot adtak át az alapítvány részére. A pénzeszközökkel együtt az eredeti célok szerinti állami feladatokat is átadták az alapítványnak. A Korm.határozat az alapítvány létrehozásával egyidejüteg megszünő Pesti Vigadó korábbi vagyonát megosztotta és ingyenesen az alapítványra ruházta a Vörösmarty tér J. sz. alatti irodaházat !.500 millió Ft értékben. Mivel az államháztartási törvény előírásai nem egyértelmüek, a vagyonátadás törvényességét illetően más a kormányzati szervek és más az Állami Számvevőszék álláspontja (7. sz. melléklet). Véleményünk szerint az állami vagyon megkülönböztetett védelme megkívánja az Áht. szigorúbb értelmezését, így az irodaház ingyenes átadásához külön törvényi engedélyre lett volna szükség. Nem egyértelmü a vagyonátadás törvényességének megítélése a "Puskás Tivadar Alapítvány" esetében sem. Az alapítvány a 3664/1992. Korm.határozat alapján jött létre. A Kormány képviseletére teljes jogkörrel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét hatalmazta fel. A határozat egyidejüteg megszüntette az NGKM felügyelete alatt állt Nemzetközi technológiai Együttmüködési Iroda költségvetési szervet, amelynek feladatait az alapítvány keretében létrejött Nemzetközi Technológiai Intézet vette át. A határozat alapján a költségvetési szerv ingó vagyonát 12,7 millió Ft értékben !992. december 3 J-ével az alapítványnak adták át. b.) Az OMFB-nél és a MüM-nél csaknem teljes egészében az elkülönített állami pénzalapok terhére támogatták az alapítványokat. A 3457/1990. Korm.határozat, valamint a 4/1991./11.13/ PM sz. rendelet 42.§. (3) bekezdése tiltó rendelkezésének hatálya az alapokra nem terjed ki. Erre az esetre az alapokra vonatkozó különböző törvények képezik a jogszabályi hátteret. Az Áht 59.§. (l) bekezdése szerint az alap terhére alapítvány nem alapítható. Az !993. január J-i módosftás
-7-
értelmében azonban ez törvényi engedély alapján lehetővé vált. Az alapítástól külön választandó a támogatás, amelyet az egyes alapokról szóló törvények lehetővé tesznek. A Központi Müszaki Fejlesztési Alapról szóló !988. évi XI. törvény I L§. dl pontja a müszaki fejlesztés céljait szolgáló alapítványokhoz való hozzájárulást, a foglalkoztatás elösegítéséröl és a munkanélkülíség ellátásáról szóló !991. éví N. törvény 10.§. (2) bekezdés eJ pontja a Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási célú alapítványhoz való hozzájárulást, valamint az ezt módosító !991. évi LXXXIX. törvény 10/A.§. eJ pontja a képzési célú alapítványokhoz való hozzájárulást tette lehetövé.
A Munkaügyi Minisztérium a Foglalkoztatási alapból az 1991-1993.1. félév között 1.404,5 millió Ft-ot fordított az alapítványok támogatására. A támogatások az Országos Képzési Tanács és a munkaerőpiaci bizottságok döntései alapján képzési és foglalkoztatási célokat szolgáltak, így megfeleltek a törvényi előírá soknak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból a vizsgált időszakban 1.395 millió Ft-tal támogatta az alapítványokat. A szúrópr6baszerű ellenőrzés szerint néhány esetben a támogatás nem a műszaki fejlesztés céljait szolgálta, így nem felelt meg a törvény előírásainak. A "Magyar Vegyészeti Múzeum Alapítvány" -nak folyósított támogatás (l 99 I -ben l millió Ft, I 992-ben 1.3 millió Ft) a múzeum fenntartását, kiállítások szervezését szolgálta. A "Design Alapítvány" -nak - amelynek célja többek között az exportképes termékek körének bóvítése, az európai piachoz való felzárkózás elősegítése 1991-ben, illetve !993-ban MoholyNagy László ipari formatervezési ösztöndíjára 2,7 millió Ft, a II. Nemzetközi Minta Triennálé rendezési költségeire pedig l millió Ft támogatást nyújtotta!<. A "Bliss Alapítvány"-nak 1992. és 1993. évben összesen 4 millió Ft-ot utaltak át. Az alapítvány célja a halmozottan sérül!, beszédképtelen gyermekek oktatási kommunikációs nehézségcin való segítés. A támogatás humán jellegű, az oktatás
módszertani feltételeinek javítását szolgálta és nem müszaki fejlesztési célú volt.
-8-
c.) Az alapítványokkal kapcsolatos kiadások elszámolásának rendjét kedvezőtlenül érintette, hogy kormányzati intézkedés csak 1992. évtől írta elő az alapítványi támogatások elkülönített kimutatását a költségvetési beszámolóban. Ezért a korábbi időszakra a támogatások fejezet szintű adatai nem álltak rendelkezésre. (A KHVM-nél még 1992. évre sem.) Így az ilyen címen kiáramló pénzek megfigyeléséhez szükséges információt csak külön kigyűjtéssel lehetett biztosítaní. A Munkaügyi Minisztérium költségvetési beszámolójában az "Alapítványok támogatása" címen kimutatott kiadási adat- kölönböző elszámolásbeli, számviteli hiányosságak következtében - nem felelt meg a tényleges támogatásnak. A beszámoló nem adott reális képet az alapítványok támogatásának éves összegérőL A Foglalkoztatási Alapból 1992. évben 1.006,7 millió Ft-lal támogatták az alapítványokat. Ebből azonban csak 54 millió Ft-ot mutattak ki az alapítványok támogatásaként, míg 952.7 millió Ft-ot Átképzési támogatás címén számoltak el.
d.) Az alapítványok létrehozásánál, támogatásánál nem volt jellemző a költségvetési tehervállalás kiváltása. Az Alapítványok támogatásának indítéka nagyrészt a működőképességük megőrzéséhez szükséges pótlólagos forrás bevonás volt. Az alapítványok inkább kiegészítői, mint kiváltói a költségvetésben finanszírozott feladatoknak. Az alapítványi támogatások sokirányúak voltak - sokszor külső kezdeményezéshez csatlakozva - és jelentős részben az állami feladatok társadalmi összefogással való segítését szolgálták. E mellett gyakori volt a karitativ célok támogatása. Az alapítványok támogatása egyes költségvetési szervek megszüntetése, tevékenységük alapítványi keretek közé helyezése és ágazati szakmai program alapítványnak való átadása esetén mérsékelte a költségvetési terheket. Ezzel járt a Vigadó, a Film Főigazgatóság, a Művészeti Alap, az Üdülési és Szanatóriwni Főigazgatóság. a Nemzetközi Technológiai Együttműködési Iroda megszüntetése, valamint a Népjóléti Minisztériwn fejezet "Ifjúsági és Szabadidöspoct" szakmai programjának átadása a "Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány" részére. Ezekben az esetekben az érintett minisztériumok a költségvetési tehervállalás fokozatos csökkenését jelzik.
Helyenként egymáshoz közel álló - vagy hasonló - célokra több alapítványt (illetve alapítványt és elkülönített állami pénzalapot) hoztak létre, ami nem teszi
-9-
lehetövé a nyújtott szolgáltatások, valamint a felhasználható pénzeszközök összehangolását. A Népjóléti Minisztérium által támogatott "Jóléti Alapítvány", "Gyorssegély Alapítvány" és a "Hajléktalanokért Alapítvány" lényegében egyaránt az elszegényedett családok, a munkanélküliek, illetve a hajléktalanok segítését szolgálja. A "Segítő Jobb Alapítvány" és a "Mocsáry Lajos Alapítvány" egyformán a határon túli magyarság részére nyújt életfeltételeiket javító (egészségügyi, szociális) szolgáltatást. Hasonló célt swlgál a Müvelődési és Köwktatási Minisztérium által támogatott "Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért", valamint az 1993. évi XXI. törvénnyellétrehom ll Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz elkülönített állami pénzalap.
II.
Következtetések, javaslatok
A Központi költségvetési szervek a vizsgált időszakban jelentős nagyságrendű, 14,7 milliárd Ft értékű pénzbeni és tárgyi eszközzel támogatták az alapítványok létrehozását és működését. A támogatások 95%-a a jogszabályi korlátozással érintett 1991-1993. L félévi idószakra esett, ami az alapítványi forma, a pénzforrások társadalmi bázison való kiszélesítése iránti fokozott várakozást jelzi. Ez azonban többségében nem járt a költségvetés tehermentesítésével, az állami feladatok kiváltásával, inkább csak a különbözó közcélok és feladatok pénzalapjainak kiegészítését eredményezte. Az alapítványok támogatásánál a korlátozó rendelkezéseket, a jogszabályi előírásokat
több esetben nem tartották be. Az esetenkénti vagyonátadásokat (l ,6 md Ft értékben) kormányhatározatok alapján hajtották végre. Ezek a vagyonátadások az állami vagyon ingyenes átruházását jelentették nem állami szerveknek. A vagyonátadás gyakorlata megítélésünk szerint nem volt összhangban az Áht.-nak az állami vagyon megkülönböztetett védelmét szolgáló céljávaL V éleményünk szerint az állami (kincstári) vagyonnal való gazdálkodásra, annak ingyenes átruházására egyértelmű és szigorú szabályokat kell érvényesíteni.
- 10-
Mivel az állami vagyon átadásánál a kormányzati szervek az Áht.-t "puhábban" értelmezik, különösen indokolt lett volna a kincstári vagyonról szóló törvény életbe léptetése. A Kormány az alapítványokat jelenleg megkötés nélkül támogathatja. Indokolt lenne ezt megfelelően szabályozni, hiszen a Kormány az állam pénzéből - nagyrészt a költségvetés általános tartalékából - nem állami szervnek adományoz. Ez a tény a költségvetés felhasználási jogosultságának szigorúbb megállapítását tételezi fel, mint az általános tartalék állami célú igénybevétele esetén. A kormányzat az alapítványi támogatások költségvetési beszámolóban való elkülöní-
tett kimutatására késve intézkedett, így az ilyen kiadások fejezet csak 1992-től vált lehetövé. Az
ellenőrzés
l. Az
tapasztalatai alapján a
következőket
szintű
áttekintése
javasoljuk:
Országgyűlés
-
vizsgálja meg az állami vagyon kezelésének Áht. szerinti szabályozását és szükség szerint pontosítsa azt (mindaddig amíg az Áht. módosítására, valamint a kincstári vagyonról szóló törvény megalkotására nem kerül sor, az ellenőrzés megállapításaira figyelemmel - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján - értelmezze annak az állami vagyonra, valamint az alapítványok támogatására vonatkozó előírásait és azt elvi állásfoglalásban tegye közzé);
-
az Áht. módosítása keretében írja elő a Kormány részére, hogy a közalapítványok létrehozását, támogatását az éves költségvetésben irányozza elő, a nem tervezett hozzájárulásokról pedig soron kívül tájékoztassa a Parlamentet
2. A Kormány előírásoknak
-
vizsgálja meg a jelentés megállapításai alapján a törvényi megfelelő támogatásokért való felelősséget;
-
az 1993. évi XCII. törvény alapján tekintse át az alapítványok közalapítvánnyá való átalakítását, illetve létrehozását és arról a Parlamentnek számoljon be;
-
gondoskodjon arról, hogy a nem közalapítványok létrehozásáról, támogatásáról szóló kormányhatározatok a támogatás forrását minden esetben tartalmazzák.
nem
-Il-
3. Az érintett miniszterek (országos
hatáskörű
szerv vezetője)
-
a szabálytalan alapítványi támogatások, valamint az Állami Számvevőszéknek adott pontatlan és hiányos adatszolgáltatások (tanúsítványok) esetén vizsgálják meg a személyes felelősséget;
-
mérlegeljék az 1993. évi XCII. törvény 7.§. (2) bekezdése alapján az általuk alapított és hasonló célú alapítványok egyesítését.
Budapest, 1994. június
,---- ',, -jr,_,-,.x--'
l
Hage\mayer István
Melléklet: 15 lap
t.sz. melléklet
1989. január l - 1993. június 30. között az alapítványokat nem támogató költségvetési fejezetek és fejezeti jogkörrel rendelkezö címek:
Köztársasági Elnökség Alkotmánybíróság
Legfelsőbb
Bíróság
Magyar Köztársaság Ügyészsége Állami Számvevőszék Biztonsági Szolgálatok
Magyar Rádió Gazdasági Versenyhivatal Központi Földtani Hivatal
2.sz. melléklet A költségvetési fejezetek alapítványoknak nyújtott támogatásai (mindösszesen) ezer Ft-ban Megnevezés / év
1989
Tárgyi vagyon alapításhoz: 788 Tárgyi vagyon működéshez: o Tárgyi vagyon juttatás összesen: 788 Pénzátadás alapításhoz: 29.035 Pénzátadás működéshez: 12.155 Pénzátadás össz.: 41.190 Tárgyi vagyon és pénzátadás együtt: 41.978
1990
1991
1993. Támogatás !.félév megosz1989 lása %.
~
+/ nélkül
1989-1993 L félév összesen
27.500 1,510.500
9.600
1,557.516
o
ll
2.484
29.868 1,510.500
9.611
1,560.000
1.917
287.298
10.600
3,807.312
10
74.210 1,109.123 2,751.096 5,367.398 727.146 1,564.531 5,123.131 5,654.696
100 10.700
9,314.082 13,121.394
442 137
89
735.067 1,565.843 5,152.999 7,165.196
20-311
14,681.394
171
100
7.921
1.207
o
105
7.921
1.312
652.936
1992
2.368
455.408 2,372.035
1993 L félév
+/ Megjegyzés: egyes költségvetési szervek tanúsítványai a támogatás
időpontját
1.917
nem tartalmazták.
ll
3.sz. malléklet A minisztériumok, országos
hatáskörű
szervek alapítványoknak nyújtott támogatásai
ezer Ft-ban Megnevezés l év
1989
Tárgyi vagyon alapításhoz: 600 Tárgyi vagyon működéshez: o Tárgyi vagyon juttatás összesen: 600 Pénzátadás alapításhoz: 22.950 Pénzátadás működéshez: 12.050 Pénzátadás össz.: 35.000 Tárgyi vagyon és pénzátadás együtt: 35.600
1993. Támogatás I.félév megosz1989 lása %.
~
+/ nélkül
1989-1993 I.félév összesen
27.500 1,510.500
9.600
1,548.200
o
ll
27.500 1,510.500
9.611
1,548.211
2.518
266.150
10.000
3,669.418
12
63.747 1,095.360 2.513.216 5,160.724 638.293 1,543.722 4,860.626 5,426.874
o 10.000
8.845.097 12.514.515
428 155
89
638.293 1.543.722 4,888.126 6,937.374
19. 611
14,062.726
195
100
1990
1991
1992
o
o
o
o
o
o
574.546
1993 L félév
o
448.362 2,347.410
+/ Megjegyzés: egyes költségvetési szervek tanúsítványai a támogatás
2.518
ll
időpontját
nem tartalmazták.
ll
4.sz. melléklet A minisztériumok, országos hatáskörű szervek felügyelete alá tartozó intézmények alapítványoknak nyújtott támogatásai ezer Ft-ban Megnevezés l év
1989
Tárgyi vagyon alapításhoz: 188 Tárgyi vagyon működéshez: o Tárgyi vagyon juttatás összesen: 188 Pénzátadás alapításhoz: 6.085 Pénzátadás működéshez: 105 Pénzátadás össz.: 6.190 Tárgyi vagyon és pénzátadás egyűtt: 6.378
1990
1991
1992
1993 I. félév
ÉV
+/
nélkül
1989-1993 I.félév összesen
1993. Támogatás !.félév megosz1989 lása %.
7.921
1.207
o
o
o
o
105
2.368
o
o
2.473
7.921
1.312
2.368
o
o
ll. 789
78.390
7.046
24.625
21.148
600
137.894
4
10.463 88.853
13.763 20.809
237.880 262.505
206.674 227.822
100 700
468.985 606.879
1.968 37
98,0
96.774
22.121
264.873
227.822
700
618.668
36
100,0
+/ Megjegyzés: egyes költségvetési szervek tanúsítványai a támogatás
9.316
időpontját
2,0
nem tartalmazták.
5.sz. melléklet ÉVi 10 millió Ft-ot meghaladó alapitványi támogatások 1990 - 1993. I. félévben
Támogató kv-iszerv
Támogatott alapitvány
1990
1991
1992
1993 Lf.év
179 30 300
121 300 870
90 162
100
MFt
7. Hinisztere lnöks.fejezet: Hinisztere ln. Teleki László Hivatal ll y és Hungária TV A mo-i nemz.és etnikai kisebbség 20 Nemz.Pető Al. Nemz. Gyern1. és IfjEurópai Utas 10 Soros Orsz.Testn.és Pro Renavanda Sporthi va tal: Kultúra Hungar. OMFB (KMüFAból)
Ipar a korszerű mérnökképzésért Magy.-Koreai Müsz.
125 44
10
72
Együttműk.Közp.
10
Bay Zoltán Alk. Kutatási Puskás Tivadar
601
600 65
216
244 25
8. Belügyminiszt. fejezet
-BM
Szab.harcosokért Nemzeti Panteon
lO.Nemz.Gazd.Kapcs. Hin. fejezet:
- NGKM:
Puskás Tivadar
154
- 2 -
Támogató kv-iszerv
Támogatott alapítvány
1990
1991 1992 1993 MFt LL év
1LNépjóLMin. fejezet: - Népj .Min.:
Magy.Nemz.üdülési Mocsáry Lajos Gyorssegély Segítő Jobb Jóléti Szolgálat 10 Nemz.Ifj.és Szabadidő Sport az Egészságes Életmódért
25 22 100
70
761 20 40 60 30
239
300
45
15.Földmüv.ügyi Min.fejezet: - FM:
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Magy.Vállalk.fejl. 20 Pro Agricult. Pannania 10 Otthonteremtő Tanya Human Agrape
200
10 10
16.Munkaügyi Min. fejezet: - MüM: Ozdi Foglalkozt. (Foglalkozta- Orsz.Foglalkozt. tási Alapból) Rehabilitációs képz. Magyar Távoktatási Ozdi Vállalkozói Közp. és Inkubátor Euro-Contact Education Vállalk.és Egzisztenc.teremtést Elősegitő (Székesfehérvár)
500 321 49 31 15 15
10
320 200
·~
-
Támogatott alapítvány
Támogató kv-iszerv
1990
1992 1991 1993 MFt LL év
18.Müv.és Közokt. Min.fejezet
- MKM:
Magy.Alkot6mfivészeti Gandhi Magyaro-i németek 40 Feszty-körkép 50 Osztrák-Magyar Alwió Tudományos Alapítv.az ölwlógia Kultúra Fe ,j l. -ért Pro Renavanda Cul7>'15 tur a Hunge.riae l "r; Eötvös . József Magyar Kultúra Magyar Könyv Nemz.Pető András Magye,r Hozgól"ép 10 Márton Aron 28 Fórum film Al. a Magy. Felsőol
40 50
tJ2 39
150 80
40 50
46
l'' "-
12 15
13
14 f,(j
100 25
90
100 253
880
883
300 50
23
19. Ipari és Ker. Min.fejezet: -
IKM:
Fogyaszták Tisztességes tá.jékozta tásáért
Támogató szervek száma össz.: Támogatott alapítv.száma össz.:
20
5 13
5 ll
8 32
7 27
6.sz. malléklet
K
I
M U T A T A S
az ellenőrzött fejezetek által az alapítványoknak Kormány engedély nélkül folyósított támogatásokról
Támogató szerv
Alapítvány neve
Támogatás éve, összege (e Ft) össze1990 1991 1992 1993. sen I. fév.
1.000 1.000 Miniszter- Frater Julianus Al. 350 350 elnöki Hi- Élő Kövek Al. vatal: Magya.Nagyassz.Al. ________________~lO~C~J----------------------~1~0~0 1.450 IM fejezet: BüntetésSegitő Kezek Al. VégrehajAl.a szabadságvesztás OP: tésből szab.társ-i beilleszkedéséhez
KHVM fejezet: Föv.Közl. Felügy. Aerocaritas Kaposvári Közúti Ig. Aerocaritas Sport Alapítv. Életért, a csontvelőbetegekért
Békéscsabai Közúti Ig. Munkavéd.Nyugalomért Debreceni Közúti Ig. Hajdú-Bi.Fejl-ért Tatabányai Közúti Ig. Tatab.Közbizt.-ért Orsz.Vízügyi Ig. Bp.Ker.és Ip.kamara Arviz.és Bel- SOS Gyermeldalu Magyar Egy. vízvéd.Közp. Repülősegély Al. Bűnmegelőzési Al.
6.000
1.305
1.305
4.094
10.000
20.094 21.399
320
200
520
20 200
20 200
200
200 10
10
100
100
100
100 20
20 10 30
50
20
10 30 70
- 2 -
Támogató szerv
Alapítvány neve
Támogatás éve, összege (eFt) összesen 1990 1992 1993. 1991 I. fév.
Dunántúli Vízügyi Ig. Visszatérés 80 80 18 Tubes Kilátá 18 A végtaghiányos gyermekekért 10 10 Gulyás Péter csontvelő műtétjét elősegítő Al. 10 10 Közép-Dunántúli Vízü.Ig. Mayer Alapítvány 30 30 Havranek József Tűzvéd.Al. 10 10 20 Természetbúvár Al. 10 10 Vagyonvédelmi Al. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _..::2::::0'----------'=2'-'éO 1.478
FM fejezet: Földm. Min.
Otthonteremtő
Tanya.Al.
Arutözsde Al. Egészs.Körny.Nemzetk. Magyar-Osztr.Körny.véd.Al.Pannon Agr.tud. Gulyás Péter csontEgy.Georgikon velő műt.előse Mezőg.T.Kar.
gítő
Al.
Jász-NagykunSzolnok m.Földh. Erdész.és Faip.Egy. Sz.fehérv.Fói.Kar. -"- átültetését Secretary General InstitutOtthonteremtő Tanya Al. Kert.és nlelmisz.ip. Magyar Szőlő Egy.Kísérl.Ozeme és Borkultúra KAn Arborét.Szarvas Ruzicskay Al. Erdészeti és Faip. Egyetem Sopron
10.000 1.000
10.000 1.000
3.000
3.000
5
5
5
5
42
42 4
4
20
20
50
50
l
l
20
20
Mezőg.Középi.Szakokt.
Továbbk.és Szaktanácsadó Int. Gyulai Mentőal. Jász-Nagykun-Szolnok FICE Nevelőotth. m. Földhiv. Nemzetk.szöv.Mo-i Egy. Jászsági Telefonfejl.Al. Mozgáskorl.Jász-N-Szolnok Megyei Egyesülete
30 10
3
3
10
10 30 10
- 3 -
Támogató szerv
FM
Alapítvány neve
Támogatás éve, összege (e Ft) össze1993. sen 1992 1990 1991 I. fév. 25
Erdőrend.Szolg.
HUNGIS AL Gödöllői Agr.E. Agr.Nemzetk.Kapcs.Al. PATE Mezőg.Tud.Kar. Pro Agricultura Moaonmagyaróvár Pannoniae Al. 2.000 Allatteny.éa Takarm. Agrocenter Kutató Közp. Gödöllő Al. 200 PATE Takarmányterm. Kutató Intézet Iregszemeae Pro Agricultura Al. 1.000 GATE-MSZKI Gödöllő A Környezetkimélő agrokémiáért Al. 200 Kertészeti Dél-Dunántúl éa É.E. 30 Tud. Tám.Al.
200
25 200 2.000 200
1.000 200 30 17.855
MüM Fejezet: Oraz.Munkavéd. Főfelügyelőség ~letmentés
Al. Sportbiztonság Al.
Somogy m.Münkaügyi Központ Szelidaritás Alp.
MKM Fejezet: Müv.éa Közokt. Forgatókönyv Al. Miniaztérium Theátrum Al. Dunaújvárosi ME Főiak. Kar. Kerpely Kollégium Bp.Regionális Nemzeti Al. a MaOkt. Közp. gyar Zene Kult. Bp.Tanítók.Főiak. Anyanyelvünkért Al. Hajdúböaz.Tanító- Határainkon túli képző főiak. Magyarságért Miakolci Egy. Micro Cad Pro MVSEG
15 10
15 10
50
50 75
400 1000
400 1000 100
100 20
150 10 25
75
20 225 10 25
- 4 -
Támogató szerv
Alapítvány neve
Támogatás éve, összege (eFt) össze1990 1991 1992 1993. sen I. fév.
Bp.Közg.Egy Közgazdász Kult.al. 740 490 AISEC Közg. Al. 100 100 Közg.újságírásért Al. 200 Juhász Gy.Tanárk.Főiskola Énektanár Képz.Al. 100 Veszprémi Egy.Veszprémí Egyetemért 600 ELTE G.Atomfizíkai Al. 200 H.All.Operaház Bp.-i Operabarát Al. 100 H.Természettud. A M.Term.tud. Múz. Alapítvány Húzeum 500 398 Legújabbkori Tört. Húz. Történeti Muzeol.Al. 100 Orsz.Széchenyi Könyvtár Kölcsey F.Al. 100 5.000 Janus P.Tud.E. Janus P.Tud.E.Al. Ybl H.Hűsz.Főisk. Zöld Gyűrű Helyiséghaszn. jog.
1.230 200 200 100 600 200 100 898 100 100 5.000 10.508
NM fejezet: Pécsi Orvostud. Al.az epebetegEgyetem ségben szenv.megsegítésére Gulyás Péter Al. /csonvelő műtét/
Szív Alapítvány Juhász Pál Al. Sántha Kálmán Al. Gyermek radiológia fejl.Fogd a kezem Al. Trombosis és Haemostasís A.Szent-Györgyi Al- Pharmacia Al. bert Orv.tud.Egy. Sabre.Hungary Al. Kossuth-Zs. Eű .Al. Juhász Gyula Al. Orsz.Frédéric Budafok-Tétény Joliot-Curia Tűzvédelemért Sugárb.Kut.Int.Alapítvány
147
147
20 10
5 26 40 40 250 2 9 100 100 20 10
5 26 40 40 250 2 9
100 100
10
10
- 5 -
Támogató szerv
Alapítvány neve
Támogatás éve, összege (eFt) össze1990 1991 1992 1993. sen I.fév.
ANTSZ Jász-nagyMűvelt gyermekun Szolnok m.Int. kekért Al. Orsz.Pszichiátriai Depresszió és önés Neurológiai I. gyilkosság.Elleni A. Lóránd Blanka Al. All.Eü.és Tisztiorv. Autisztikus GyerSzaig.Baranya m.I. mekekért Baranyában ABTSZ Békés m. Intézete ANTSZ Csongrád m. Intézete
Békés m.ápolónők egészségéért Al. Csongrád megyei PARLAGFO Al.
főkapitányság
Vas m. Sziv Al. Vasi Vagyonvédelmi Al.
Szabolcs-Szatm.
Bűnmegelőzési
m.Rendör-főkap.
Alapítvány
összesen:
60 szerv
100
50 50
50 50
10
10 5
5 10
BM fejezet: Jász-Nagykun,Pest,Nóg- MONFODI rád m.Közt.Megb.Hiv. Alapítvány Tolna m.Rendőr- Szekszárd Város és főkapitányság Környéke Közbiztons.A. Baranya m.Közl. Kulturált közl-sel bizt.Tanács a gyermekekért Al. Vas m. TAKISZ Vas m.Rendőr
100
10 984
30
30
10
10
50
50
5
5
120
120
25
25 240 53.989
7 .sz. melléklet
Az alapítványoknak való ingyenes vagyonátadással kapcsolatos eltérő álláspontok
l. Az Állami Számvevőszék álláspontja
A számvevőszéki ellenőrzés a központi költségvetéshez és az elkülönített állami pénzalapokhoz kapcsolódva érintette az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyon kérdését. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata az, hogy a vagyonnal való felelős és rendeltetésszerű gazdálkodást - az Országgyűlés ellenőrzési funkciójának közvetett módon történő érvényre juttatásával - ellenőrizze. Az Állarnháztartási törvény (Áh t) 94. § (l) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint "a költségvetési szerv alapítványhoz csak a Kormány..... engedélyével járulhat hozzá". Az ÁSZ álláspontja az, hogy e rendelkezés önmagában nem nyújt lehetőséget a nyilvánvalóan közérdek szolgálatra rendelt vagyon "törvényes átruházására". A törvény (Áht) egyéb rendelkezéseinek - így a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó előírások - figyelembe vétele nem mellőzhető. E zömmel garanciális
jellegű
szabályok a
következők
szerint
összegezhetők:
-A 104. § (l) bekezdése többek között kimondja, hogy "a vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. A kincstári vagyon köréről, annak változásáról törvény rendelkezik." -A l 08. § (2) bekezdéseszerint az állarnháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. -A 104. § (4) bekezdése előírja, hogy "a kincstári vagyon e törvényben nem szabályozott részleteit külön törvény tartalmazza". E szabályok részletezése, a vagyon körének, tárgyainak meghatározása, a vagyon jellegétől, a vagyon rendeltetésétől függő működtetés alapvető szabályainak
-2-
megfogalmazása a kincstári vagyonról szóló - mai napig meg nem törvény feladata lett volna.
születő
-
(Mint ismeretes a kincstári vagyonról szóló törvény-tervezetek tartalmaztak is rendelkezéseket a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozóan. Ez is olyan törvényhozói szándékot mutat, amely osztja a számvevőszéki álláspontot.) A törvény nevesítésétől függetlenül is tény azonban, hogy az Áht 108. § (2) bekezdés - a vagyonátruházás eseteit és módját illetően - meghatározta a szabályozási szintet. Ebből pedig az következik. hogy az ingyenes vagyonátruházás lehetőségétől törvényben kellett volna rendelkezni. Az Áht - mint az államháztartás működésének alapvető szabályait összegző törvény- rendeltetéséből adódóan csak a keretszabályok deklarálását tűzhette ki célul. A közpénzekkel való hatékony és ellenőrízhető gazdálkodás garanciájának megteremtése, a nyilvánosság olyan törvényi alapelvek, amelyek a számvevőszék jogalkalmazói értelmezésének helyességét támasztják alá. 2. A kormányzati szervek álláspontja
Az alapítványoknak való ingyenes vagyonátadással kapcsolatban az ÁSZ-tól eltérő álláspontot képvisel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Miniszterelnöki Hivatal és a Pénzügyminisztérium. Az álláspontok általánosítható vonása, hogy az Áht. nem tesz különbséget attól függően,
hogy a hozzájárulás pénzben vagy vagyontárggyal történik-e. Az Áht.l 08 .§. (2) bekezdése a vagyonnal való általános követelményeket (az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott módon lehet) fogalmazza meg, míg a 94.§. ebben a vonatkozásban speciális szabályokat állapít meg. Felhatalmazza a Kormányt arra. hogy engedélyezhesse a költségvetési szerveknek alapítványokhoz való hozzájárulásait, függetlenül attól, hogy az pénzbeni vagy vagyontárggyal való hozzájárulás. Véleményük szerint nem elfogadható az az álláspont. mely szerint az Áh t. l 08.§. (2) bekezdésében említett törvény csak a kincstári vagyonról szóló törvény lehet. Ez nem következik az Áht. l 04.§. (4) bekezdéséből sem. Az előző álláspont akkor lenne helytálló, ha az Áht. l 08.§. (2) bekezdése kifejezetten a kincstári vagyonról szóló törvényre, vagy legalább külön törvényre utalna. Az Áht. l 08.§. (2) bekezdése csak azt tartalmazza, hogy a vagyon ingyenes átruházása módját
-3-
és esetét törvényben kell meghatározni. E jogszabályhely a jogalkotás adott forrását - jelen esetben a törvényi szintet - írta elő. Nem tartalmaz azonban további megkülönböztetéseket az egyes törvények között. Márpedig az Áht. vitathatatlanul törvény, így megfelel a l 08 .§. (2) bekezdése feltétel einek, hiszen az egyetlen ott támasztott feltétel az, hogy a szabályozás forrása a törvény legyen. A:z Áht. kimondja, hogy a központi költségvetési szervek a Kormány engedélyével alapítványhoz hozzájárulhatnak (94.§. (l) bekezdés). A:z ingyenes átruházás "esete" a központi költségvetési szerv alapítványhoz való hozzájárulása, a "módja" a Kormány engedélye. A Miniszterelnöki Hivatal szerint nem lehet azonosulni azzal, hogy az Áh t. csak a IX. fejezetében tartalmazna vagyonra vonatkozó szabályokat és ebből következően az alapítványi vagyonjuttatásokra csak az Áh t. IX. fejezetének szabályait lehetne alkalmazni. Az NGKM megjegyzi. hogy a jogi érveket alátámasztják a gazdasági érvek is. Nem kétséges, hogy az alapítványt el kell látni a működéséhez szükséges vagyonnaL Az ÁSZ által képviselt álláspontot feltételezve, de el nem fogadva, arra következtetésre lehet jutni, hogy a Kormánynak nagyobb összegű pénzbeni hozzájárulást kellett volna engedélyezni. Ennek a hozzájárulásnak olyan nagyságrendűnek kellett volna lennie, hogy az alapítvány a céljait elláthassa, tehát - a vagyontárgyak átadásának mellözése esetén, a pénzbeni hozzájárulásnak elegendőnek kellett volna lennie arra is, hogy az alapítvány a szükséges eszközöket beszerezze. Az Áht-ból következik, hogy a megszünt költségvetési szerv vagyonát - mivel az az állami feladatok szempontjából feleslegessé vált értékesíteni kellene. Ennek szabályait határozza meg az Áht. 108.§. (l) bekezdése, amikor úgy rendelkezik, hogy az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó - a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti - vagyont elidegeníteni, ha a törvény kivételt nem tesz, csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet. Az MK. 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény azonban sem az ingó dolgokra, sem az ingatlaura vonatkozóan nem írt elő versenytárgyalási értékhatárt Ebből eredően az alapítványnak á tadott eszközök minden megkötés nélkül értékesítésre kerülhettek volna, akár értéküknél jóval alacsonyabb áron, miközben az alapítvány létrehozóját terhelte volna a vagyonnal ellátás követelménye, azaz a szükséges tárgyi eszközök beszerzésére is fedezetet nyújtó pénzbeni hozzájárulás biztosítása.
Budapest, 1994. június
