MAGYAR PAX ROMANA
ALAPSZABÁLY
Egységes szerkezetben 2014. május
Jelen alapszabályt a vastag dőlt betűvel kiemelt módosításokkal az MPR 2014. május hó 31. napján megtartott közgyűlése fogadta el.
Alapítva: Bejegyezve:
1992. március 28. napján
1. Általános rendelkezések
1.1. Az egyesület neve:
Magyar Pax Romana (MPR)
1.2. A MPR székhelye:
Belvárosi Római Katolikus Plébánia 6720 Szeged, Dóm tér 15.
és postacíme: Az egyesület jellege:
1431 Budapest, Pf. 136 közhasznú, non-profit
Az egyesület működési területe: Magyarország és az Európai Unió egész területe
1.3. A MPR hivatalos nyelve: a magyar. 1.4. A MPR pecsétje: Magyar Pax Romana téglalap alakú. 1.5. A Magyar Pax Romana a Pax Romana Nemzetközi Katolikus Értelmiségi Mozgalom (International Catholic Movement of Intellectual and Cultural Affairs – ICMICA) rendes tagja. Utódja a Magyar Katolikus Diákszövetségnek, amely 1921-ben a nemzetközi Pax Romana alapító tagja volt. A MPR elődjeként és szellemisége hordozójaként tekint továbbá alapítójára, az emigrációban alakult és működött Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalomra (KMÉM), mely szervezet 1964-től 1992-ig képviselte a katolikus magyar értelmiséget az 1947-ben újjáalakult Pax Romana ICMICA nevű nemzetközi szervezetben. Ennek jegyében – tekintettel a két szervezet közös hagyományára is – az MPR a KMÉM-mel különleges együttműködésre törekszik. 1.6. A MPR célja: a.) hogy stratégiaajánlóvá váljék mind a Magyar Katolikus egyház, mind pedig a magyar társadalom számára. Keresztény és értelmiségi voltából fakadó felelősségéről egyik irányban sem feledkezhetik meg, hiszen katolikus szervezetként része az egyháznak, Magyarországon bejegyzett civil szervezetként pedig része a magyar társadalomnak; b.) hogy aktivitást fejtsen ki azon pozitív vagy negatív kihívások megválaszolásában, amelyek a magyar egyházat érik. Ez akkor lehetséges, ha ökumenikusan is érvényes szellemi felkészültségre törekszik, s ha a műhelyviták során úgy alakítja ki állásfoglalásait – a sajátjától eltérő nézetekre is tekintettel –, hogy érdemes legyen azokat fontolóra venni, illetve véleményét a hivatalos egyházi megnyilatkozások előkészítésében kikérni; c.) hogy segítse a Magyar Katolikus egyházat abban, hogy egyre inkább felismerje az idők jeleit, hagyományaiban megújuljon és korszerűen töltse be minden társadalmi réteghez szóló küldetését: az örömhírt örömhírként hirdesse és mindenkihez eljuttassa, – azokhoz is, akik mint értelmiségiek a magyar társadalom véleményformálói és értékek megfogalmazói. A MPR egy olyan társadalom formálásához kíván segítséget nyújtani, amelyet elfogadható életszínvonal, demokratikus jogrend, érvényesülő erkölcsiség és szolidaritás jellemez, és amelyben a kereszténység és a katolicizmus alapvetően nem hatalmi vágyat, nem uralkodási igényt, nem evilági szeparatizmust, hanem szolgálatot, ajánlatot és emberi minőséget jelent; d.) hogy a kereszténység olyan arculatát jelenítse meg, amellyel a magyar társadalom képes kommunikációt folytatni; olyan témákkal foglalkozzék, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot; és úgy keressen választ az aktuális társadalmi konfliktusokra mint a magyar társadalmat érő kihívásokra, hogy megoldási irányokat jelöl ki, vagy épp megoldásokat kínál. A MPR-nak tehát valódi szellemi erőforrássá kell válnia, ugyanakkor gondoskodnia kell a megfelelő nyilvánosságról, hogy ösztönzéseit sem a magyar társadalomszervezés területén, sem a közeljövő egyháza szerkezeti és spirituális arculatának formálásában ne lehessen figyelmen kívül hagyni; e.) hogy elkerülje az összekapcsolódást bármely politikai irányzattal, vagyis meg kell őriznie függetlenségét a nézetek mérlegelésében és megvitatásában. E függetlenségnek nemcsak a
2
(köz)politika terén kell érvényesülnie, hanem meg kell nyilvánulnia a társadalom legkülönfélébb szerveződései – köztük az egyházak – és legkülönbözőbb szintjei, mindenekelőtt a közélet felé is; f.) hogy műhellyé is váljék, és együttműködjék azokkal az emberekkel, illetve szakmai műhelyekkel, akikre és amelyekre számíthat. Programjainak megvalósítása érdekében meg kell találnia a kapcsolatot más hasonló törekvésekkel; g.) hogy törekedjék a régió, elsősorban a határon túli magyarság Pax Romana szervezeteinek összefogására.
1.7. A MPR jogi személy. 1.8. A Magyar Pax Romana közhasznú tevékenységei az alábbi jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódnak: a) Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításábban (2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5.§.(3)bek.) b) Köznevelési intézmény alapítása és fenntartása, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskola, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§.(1) bek. 7. és 16. pontja. c) Nemzetiségi feladatokat ellátó intézmények fenntartása, érdekképviselet, kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés segítése, támogatása, nemzetiségi közösséghez tartozó kulturális javak megőrzése, nemzetiségi anyanyelvi oktatás, ilyen pedagógusok képzése, nemzetiségi intézmény alapítása, ösztöndíjak alapítása, nemzetiségi helyi írott és elektronikus sajtó fenntartása, támogatása, társadalmi felzárkózás (2011. évi XLXXIX.tv. a nemzetiségek jogairól 115.§-a)-i) pontja. d) Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban; e) Egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez, vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához; f)
Egyéb szakmai képzés. olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés; (2013. évi. LXXVII. tv. a felnőttképzésről 2.§.5., 6., 17.)
g) Az MPR nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. h) Az MPR gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkoádsa során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anygi támogatást nem nyújt. i) Az MPR céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
3
j)
Az MPR évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzösszegek mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.
k) Az MPR által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az MPR székhelyén – bárki részére rendelkezésére állnak. 1.9 A közhasznúsággal kapcsolatos egyéb szabályok a) A közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vgy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. b) Nem minősül előnynek az MPR cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az MPR által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabválynak megfelelő cél szerinti juttatás. c) Az MPR megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vez ető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. d) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidej űleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2. A MPR működési köre
2.1. A MPR – szem előtt tartva az 1.8. pont rendelkezéseit is – az 1.6. pontjában meghatározott célok érdekében: a) támogatja az olyan baráti, tanulmányi és aktív keresztény csoportokat, amelyek gyak orolják és előmozdítják a nyílt eszmecserét környezetünkben [1.8. a) pont]; b) kongresszusokat, nyílt tanulmányi és szakmai találkozókat és tréningeket, valamint lelki napokat rendez [1.8. a), b) pontok]; c) keresztény szellemben részt vesz a tömegkommunikációban [1.8. b) pont]; d) támogatja és segíti a határon túli magyarság szervezeteit, törekszik a régió, elsősorban a határon túli magyar Pax Romana szervezetek összefogására [1.8. f) pont] e) szociológiai kutatásokkal alátámasztott javaslatokat dolgoz ki a hátrányos helyzetű csoportok, nemzeti, etnikai kisebbségek, különösen a cigányság kulturális, szociális és társadalmi felemelkedése érdekében; információs anyagokat és módszertani segédanyagokat készít a hazai nemzeti kisebbségek és a többségi társadalom együttéléséről, a kon fliktuskezelés módjairól; a maga eszközeivel és a céljai által kijelölt területén belül megk ísérel választ adni különösen a magyarországi cigány-problémára, mint társadalmi kihívásra [1.8. d), e) és f) pontok]; f) konferenciák, előadások szervezésével részt vesz a II. Vatikáni Zsinat szellemi örökségének és tanításának, valamint a jelentős egyházi dokumentumok magyarországi recepc iójában [1.8. a), c) és g) pontok];
4
2.2. Az MPR működési köre nyilvános, programjain bárki részt vehet, kiadványaihoz, közhasznú szolgáltatásaihoz és beszámolóihoz bárki hozzáférhet. Az MPR a Pax Romana honlapján kellő időben közzéteszi a működésére, programjaira, szolgáltatásaira, kiadványaira vonatkozó inform ációkat, jelentéseit és beszámolóit. A közzététel során közölni kell, ho gy a programokon milyen módon lehet részt venni (jelentkezés, határidők stb.), a szolgáltatásokhoz miként lehet hozzáférni, a kiadványokhoz miként és hol lehet hozzájutni.
3. A MPR tagjai
3.1. A MPR tagjai: a.) rendes tag, b.) pártoló tag. c.) pártoló tagszervezet. 3.2. A MPR rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki egyetértve a MPR célkitűzéseivel és működési körével vállalja a MPR céljainak megvalósításában való közreműködést, valamint a tagdíj fizetését. 3.3. A MPR pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, aki munkájával, szellemi javaival, valamint anyagi eszközeivel a MPR tevékenységét támogatja, és vállalja a pártoló tagsággal járó tevékenységet és kötelezettségeket (pártoló tag). 3.4. A MPR pártoló tagja lehet minden olyan szervezet (jogi személy), amelynek célkitűzései összhangban vannak a MPR célkitűzéseivel, és amely együttműködésével, szellemi javaival, valamint anyagi eszközeivel a MPR tevékenységét támogatja, és vállalja a pártoló tagsággal járó tevékenységet és kötelezettségeket (pártoló tagszervezet). A MPR a pártoló tagszervezetekkel való együttműködés hatékonnyá tétele, illetve a MPR céljainak elérése érdekében együttműködési fórumot hoz létre (Pártoló Fórum). A Pártoló Fórum működésének részletes szabályait a pártoló tagszervezetek véleményét is figyelembe véve az Elnökség állapítja meg. 3.5. A rendes és a pártoló tagok és tagszervezetek felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A pártoló tagszervezetek belépési nyilatkozatához mellékelni kell a szervezet alapító okiratát, melyből megismerhetőek a pártoló tagszervezet célkitűzései, és a döntéshozatal szabályai, illetve a kapcsolattartásra kijelölt személy (személyek) megnevezését. A jelentkezőket az Elnökség veszi fel. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A Közgyűlés a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határoz. 4. A tag jogai és kötelezettségei
4.1. A rendes tagságból eredő jogok: a.) A MPR bármely tisztségére megválasztható, b.) szavazati joggal részt vehet a MPR közgyűlésének munkájában, c.) javaslatokat, indítványokat tehet, továbbá felszólalással, fellebbezéssel fordulhat a MPR illetékes szervéhez,
5
d.) részt vehet a MPR rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain. 4.2. A rendes tag kötelezettségei: a.) aktívan közreműködik a MPR célkitűzéseinek megvalósításában és a vezető testületek határozatainak végrehajtásában, b.) megtartja az Alapszabály, valamint a szabályzatok előírásait, c.) rendszeresen fizeti a tagdíjat. d.) Az éves tagdíj megfizetésének határnapja a tárgyév május 31-e. Ha a rendes tag az Elnökségnek a tagsági ügyekkel foglalkozó tagja felszólítása ellenére a tárgyév augusztus 31. napjáig nem fizeti be a tagdíjat, az Elnökség határozata alapján a 4.1. a) és b) pontokban meghatározott jogait az elmaradt tagdíj megfizetéséig nem gyakorolhatja. 4.3. A pártoló tag jogai: a.) tanácskozási joggal részt vehet a MPR közgyűlésein, b.) javaslatokat, indítványokat tehet a MPR illetékes szerveihez, c.) a természetes személy, illetve a szervezetet képviselő pártoló tag részt vehet A MPR tanfolyamain, pályázatain. 4.4. A pártoló tag kötelezettségei: a.) elősegíti A MPR célkitűzéseinek megvalósítását, b.) a pártoló tag anyagilag támogatja a MPR-t. 4.5. A pártoló tagszervezet jogai: a) képviselője útján részt vesz a Pártoló Fórum munkájában; b) képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a MPR Közgyűlésének munkájában; c) képviselője útján javaslatokat, indítványokat tehet a MPR illetékes szerveihez; d) tagjai részt vehetnek a MPR rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain. 4.6. A pártoló tagszervezet kötelességei: a.) A Pártoló Fórum munkájában való részvétel útján elősegíti a MPR célkitűzéseinek megvalósítását; b.) anyagilag támogatja a MPR-t.
5. Tagság megszűnése
5.1. A tagság megszűnik: a.) kilépéssel: a kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával,; b.) törléssel,
6
c.) kizárással (A Közgyűlés a jelenlévők egyszerű többségével meghozott határozatával kizárhatja az MPR-nek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. - A tagnak jogszabályt, az MPR alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely MPR tagjának vagy MPR valamely szervének kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. - A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kzárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. - A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól), d.) elhalálozással, ill. megszűnéssel. e.) a jogszabályban említett egyéb esetekben. 5.2. A rendes tag, a pártoló tag valamint a pártoló tagszervezet az Elnökség elé terjesztett írásbeli nyilatkozattal bármikor megszűntetheti tagsági viszonyát. 5.3. Az Elnökség a tagok sorából határozattal törli azt a rendes tagot, aki nem felel meg a 3.2. pontban meghatározott feltételeknek, illetve az előírt tagsági díjat egy év elteltével, írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg. 5.4. Az Elnökség a tagok sorából határozattal kizárhatja azt a rendes tagot, aki a MPR 1.6. pontban meghatározott célkitűzéseivel ellentétes tevékenységet folytat. 5.5. A közgyűlés törvénysértő határozatát az érintett tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
6. A MPR felépítése, valamint működésének alapvető szabályai
6.1. A MPR szervei (testületei): a) a Közgyűlés b) az Elnökség c) az elnök és az alelnök d) a közgyűlési biztos e) a munkabizottságok 6.2. Az egyes testületek egymáshoz való viszonyát, feladat és hatáskörét az Alapszabály és ennek keretei között a MPR Ügyrendje határozza meg. 6.3. A MPR-t a hatóságok és más szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban az Elnök képviseli.
7
6.4. A választott tisztségviselők megbízatásukat díjazás nélkül, a tőlük elvárható gondossággal személyesen kötelesek ellátni. A IV. n. évében megtartott közgyűlésen megválasztott Elnökség csak a tárgyévet mérleg elfogadásával lezáró (következő év I. n. évi) közgyűlést követően lép hivatalba. 6.5. A testületek működésére vonatkozó közös szabályok: a) A testületek ülései nyilvánosak. A testület akkor határozatképes, ha az üléseire szóló meghívó a testület tagjainak szabályszerűen kézbesítve lett, és tagjai közül a Közgyűlés esetében a szavazásra jogosult tagjainak 50 %-a + 1 szavazatra jogosult tagja, az Elnökség esetében legalább hárman jelen vannak. Ha az elnökség tagjainak száma 3 fő alá csökkenne, a határozatképességtől függetlenül megteheti a tisztújításhoz szükséges intézkedéseket. b) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. c) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. d) A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölendő, azaz a megismételt közgyűlésnek a megjelentek számának tekintet nélküli határozatképességére a közgyűlési meghívó kötelezően figyelmeztetést tartalmaz. e) A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést még egyszer vitára, majd pedig szavazásra kell bocsátani. Ha ezt követően is szavazategyenlőség áll elő, akkor meg kell állapítani, hogy a kérdésben a hgtározathozatal nem vezetett eredményre. A Közgyűlések levezető elnöke az MPR Elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén pedig a Közgyűlésnek levezető elnököt kell választania a napirendi pontok érdemi tárgyalásának megkezdése előtt. A Közgyűlés a tisztségviselőket, ideértve a felügyelő szerv tagjait is, titkos szavazással, a jelenlévők egyszerű többségével választja meg. A minősített többséget a határozatképes Közgyűlésen jelenlévők kétharmadának egyező szavazata jelenti. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző szerv(ek) megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása és az MPR más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása, illetve gazdasági társaság alapítása vagy gazdasági társaságba való belépés. f)
Az MPR alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az MPR céljának módosításához és az MPR megszünéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az MPR éves beszámolójának elfogadása a közgyűlésen jelen lévők egyszerű többségével történik a felügyelő szerv előzetes jelentése alapján.
g) A vezető testületek határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazat-egyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Alapszabályban meghatározott kérdésekben az érvényes határozathoz kétharmados szótöbbség szükséges. Az Elnökségben indokolt esetben lehetőség van arra, hogy az Elnökség tagjai szavazatukat telefonon vagy elektronikus úton (e-mail stb.) adják le (elektronikus döntéshozatal). Az elektronikus döntéshozatal részletes szabályait az Ügyrend állapítja meg. h) A szavazás nyílt, ha azonban a testület jelenlévő tagjainak az egyharmada arra irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni. A titkos szavazás során előállt szavazategyenlőség esetén a kérdést sorshúzás dönti el. Titkos szavazás esetén elektronikus döntéshozatalra nincs lehetőség.
8
i)
A tisztségeket betöltő személyeket titkos szavazással kell megválasztani. Megválasztását megelőzően a választott tisztségre jelölt személynek írásban nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja. Az Elnökség tagjának, illetve a közgyűlési biztosnak jelölt személynek nyilatkoznia kell, hogy a Khtv. 9. §-ában és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 8. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályoknak megfelel. A közgyűlési biztosnak jelölt személynek továbbá nyilatkoznia kell, hogy a Khtv. 8. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályoknak megfelel. A tisztségviselők megválasztásának részletes szabályait a MPR választási szabályzata tartalmazza.
j)
A testületek üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezetőt a testület elnöke jelöli ki. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető (és közgyűlés esetén az elnök által felkért két hitelesítő) írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza: – az ülés időpontját, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a határozatképesség tényét; – a tanácskozás lényegét; – az elfogadott határozatokat és a szavazás eredményét; – a kisebbségi álláspontot, ha arra a kisebbségben maradtak igényt tartanak. A testületek határozatait az érintett tagok részére 30 napon belül meg kell küldeni vagy írásban közölni. A határozatokat lefűzve, évente kezdődő folyó sorszámon nyilván kell tartani. A nyilvántartásból ki kell derülnie a határozati döntés tartalma, időpontja, hatálya, a határozatot támogatók és ellenzők számaránya (az Elnökség esetében személye). A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A határozatokat a Pax Romana honlapján közzé kell tenni. Az Ügyrend a határozatok nyilvántartásának és közzétételének módjára vonatkozóan további részlet-szabályokat állapíthat meg.
k) A vezető testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján i) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy ii) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek A MPR céljaival összhangban álló juttatásai keretében bárki által jogügylet nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a rendes tagoknak a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.6. Az Elnökség az Ügyrendben az Elnökség működésére vonatkozóan a 6.5. pontban megállapítottaktól eltérő szabályokat is megállapíthat. g) A másik közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az MPR tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. h) A vezető testületek működése során keletkezett érdemi iratokat, különös tekintettel a közhasznú szervezetként működéssel kapcsolatos iratokra, meg kell őrizni az MPR irattárában. Az MPR irattárában őrzött és nyilvántartott iratokba, feltéve, hogy ez nem sért személyiségi jogokat, bárki betekinthet. A betekintésre vonatozó igényt az MPR titkáránál lehet írásban, telefonon, e-mailen vagy személyesen bejelenteni. Az iratokba a titkárral történő időegyeztetés alapján lehet betekinteni. 6.7 Az MPR adminisztratív tevékenysége a) Az MPR működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az MPR
9
gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. b) Az MPR köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. c) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az MPR tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
6.8 Az MPR működése a) Az MPR közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az MPR politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet, megyei közgyűlési és helyi települési képviselőjelölteket nem állít, és nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog. b) Az MPR a támogatásokból, a felhalmozott vagyonból esetenként, külön meghatározásra kerülő ösztöndíjakat, tudományos elismeréseket, díjakat, emlékértmet, segélyeket alapíthat. c) Az MPR működése nyilvános. Jelen okirat szerinti működésének módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolóüi közléseket nyilvánosságra kell hozni a határozathozatalt követő legkésőbb 15 napon belül, a székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán és az internetútján is. d) Az évente kötelező közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történő szavazáson. A közhasznú jelentést nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, ugyanakkor a készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számvigteli szabályok betartását ez a rendelkezés nem érinti. e) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását, valamint mindazt, amit jogszabály még előír. f)
Az MPR elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
g) Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. h) Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
7. A Közgyűlés
7.1. A MPR legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlést a szavazásra jogosult rendes tagok alkotják; minden rendes tag 1 szavazattal rendelkezik. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem ha-
10
tározatképes [6.5. a) pont], az elnök azonos napirenddel 30 napon belüli időpontra új Közgyűlést hívhat össze. 7.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály megállapítása, módosítása, kiegészítése; b.) az Elnökség és a közgyűlési biztos megválasztása; c.) A MPR évi költségvetésének és az éves tag-díjaknak a megállapítása, a zárómérleg elfogadása; d.) az Elnökség és a közgyűlési biztos beszámoltatása éves tevékenységükről, és a beszámoló elfogadása; e.) az MPR megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; f.) a feloszlás kimondása és ilyen esetben döntés a MPR vagyonának hova fordításáról; g) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; h) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az MPR vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása; i.) a közhasznúsági jelentés elfogadása és a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása; j) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az MPR-val munkaviszonyban áll; k) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az MPR saját tagjával vezető tisztségviselőjével, a közgyűlési biztosával vagy ezek hozzátartozójával köt; l) a jelenlegi és korábbi MPR tagok, a vezető tisztségviselők és a közgyűlési biztos vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; m) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; n) a végelszámoló kijelölése; o) döntés mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabályok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalnak, vagy amelyeket az Elnökség a közgyűlés elé terjeszt.
7.2. A döntések nyilvánossága a) Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlést levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. b) Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásáról gondoskodni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.
11
c) Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott o.yan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóanjogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított öt napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. d) A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül, internet útján a Társaság internetes honlapján.
7.3. A közgyűlés a 7.2. a.), e.), f.) és h.) pontjában felsorolt ügyekben kétharmados többséggel határoz. 7.4. A közgyűlést évenként legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásáról legalább 30 nappal korábban, az Elnökség gondoskodik, a napirend egyidejű közlésével. Ezen kívül az Elnökség szükség esetén, bármikor összehívhatja; köteles összehívni a közgyűlési biztos, a tagok egyharmada, valamint a bíróság indítványára. Amennyiben az Elnökség nem teljesítené összehívási kötelezettségét, úgy a közgyűlési biztos jogosult a közgyűlést összehívni. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetásável mást is megbízhat. 7.5. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés bármely tag indokolt indítványára, egyszerű többséggel meghozott határozata alapján, zárt ülést tarthat. Ha a Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés öszszehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 7.6. A közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a pártoló tagok és a pártoló tagszervezetek képviselői, továbbá azok, akiket az Elnökség e célból meghív.
8. Az Elnökség
8.1. A közgyűlés ülései között a MPR legfőbb vezető, végrehajtó és ügyintéző szerve a rendes tagok közül 3 évre választott Elnökség. a) Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki magyar állampolgár, továbbá aki letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amennyiben nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, és tagja a Társaságnak. b) Az Elnökség a tag tagsági jogviszonyának kizárással történő, közgyűlés általi megszüntetését kezdeményezi, amennyiben tagdíjfizetési kötelezettségének a tag a tagdíj esedékességétől számított 3 hónapon keresztül nem tesz eleget, és tartozását az elnök írásbeli felszólítása ellenére sem egyenlíti ki a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül. A felszólító levelet tértivevényes küldeményként kell postázni. A felszólításnak tartalmazni kell, hogy amennyiben a tartozás rendezése a 15 napos határidőben nem történik meg, úgy az a kiárás kezdeményezésének jogkövetkezményét vonja maga után.
8.2. Az Elnökség 5 tagból áll. Ezek:
12
a.) az Elnök b.) Alelnök e.) 3 elnökségi tag
8.3. Az Elnökség tagjai közül az Elnököt, az alelnököt, ezekre a tisztségekre kell megválasztani. A leköszönő Elnök – amennyiben ezen tisztségekre nem választják meg – döntése szerint hivatalból tagja maradhat az általános tisztújításon újonnan megválasztott Elnökségnek annak hivatali időtartamára. Ez esetben, tekintettel a 8.2. e) pontra, két elnökségi tagot kell megválasztani. A leköszönő elnöknek döntéséről legkésőbb az általános tisztújító közgyűlésen, a szavazást megelőzően kell nyilatkoznia.
8.4. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja. Összehívásáról a napirend meghatározásával az Elnök dönt és az ülés előtt legalább 15 nappal a titkár gondoskodik.
8.5. Az Elnökség a) eljár a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatban; b) gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról; c) munkabizottságokat hoz létre, irányítja és ellenőrzi munkájukat; d) beszámoltatja a tisztségviselőket, ügyintézőket; e) összehívja a közgyűlést, és javaslatot tesz napirendjére, levezető elnökére; f)
kidolgozza a MPR által megkötendő jelentősebb szerződéseket;
g) előkészíti a közgyűlés elé terjesztett beszámolókat; h) kidolgozza a MPR éves költségvetését és zár-számadását; i)
előkészíti és elfogadja a MPR Ügyrendjét;
j)
egyedi elbírálással dönt a tagdíjmentességről;
k) intézkedik minden olyan eljárásban, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, valamint, amelyeket az Elnökség hatáskörébe vont.
8.6. Az Elnökség az elnök javaslatára, az elnök és az Elnökség munkájának a segítésére titkárt bízhat meg. A titkár feladatait az elnök irányítása szerint végzi. Feladatait személyesen köteles ellátni. Állandó meghívottja az Elnökség üléseinek. A titkár feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Ügyrend és a titkárral kötött megállapodás állapítja meg.
8.7 A tisztségviselőkre vonatkozó általános, közös szabályok a) A tisztségviselők az MPR vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az MPRek alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők felelőssége a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint alakul és érvényesíthető.
13
b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethet fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítéletttel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. d) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 8.8 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszűntető feltételhez kötött megbízatás eseténa feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e)
a vezető tisztségviselő halálával;
f)
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
9. Az elnök és az Aalelnök 9.1. Az elnök: a) a MPR vezető testületeinek ülései között folyamatosan intézi a MPR ügyeit, b.) előkészíti a Közgyűlés és az elnökség üléseit, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, a határozatok írásba foglalásáról és az érintettekkel történő közléséről, valamint a hozott határozatok végrehajtásáról, c.) beszámol a Közgyűlésnek az elnökség tevékenységéről, d.) vezeti a közgyűlést és az Elnökség üléseit, e.) képviseli az MPR-t, f.) gondoskodik arról, hogy az Elnökség intézkedései összhangban legyenek a Közgyűlés határozataival, g.) önálló utalványozási joggal rendelkezik, h.) az Elnökség felhatalmazása alapján szerződéseket köt; i) az Alelnökkel együtt, a banknál megfelelően bejelentett módon, gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezést. j) folyamatos és eseti adatszolgáltatást végez a MPR szervei és tisztségviselői részére;
14
k) vezeti a MPR nyilvántartásait és irattárát; l) ellátja a MPR pénzügyeivel kapcsolatos feladatokat; m) szerződéseket köt.
9.2. Az elnököt akadályoztatása esetén – annak időtartamára – az alelnök, ennek hiányában pedig az Elnökség által kijelölt elnökségi tag helyettesíti. A Közgyűlés, az Elnökség és az elnök, egymással összhangban, az alelnököt önálló feladatkörrel is megbízhatják.
9.3 Az MPR képviselete a) Az MPR-et az Elnök önállóan jogosult képviselni, az MPR okiratait, cégszerűen jegyezni. b) Akadályoztatása esetén az Elnök eseti meghatalmazással adhatja át jogkörét vagy annak egy részét az alelnöknek. Az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztat ása esetén azonban a helyettesítéshez az Elnökség hozzájárulása is szükséges. Az egy évet meghaladó helyettesítéshez a Közgyűlés döntése szükséges. c) Az MPR bankszámlája felett banki aláírásra jogosultak a mindenkori elnök vagy annak előző pont szerinti eseti meghatalmazottja mellett második helyen az Alelnök. d) A helyettesítések további rendjét az MPR SZMSZ-e határozza meg. e) Az MPR jegyzése akként történik, hogy a képviseletre jogosult vagy jogosultak a nevét vagy nevüket az MPR kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá írják az aláírási címpéldány szerint.
10. A közgyűlési biztos
10.1. A közgyűlés közgyűlési biztost választ 3 évre, aki nem lehet az Elnökség tagjainak a Ptk. 685. §. (b) pontjában meghatározott hozzátartozója. 10.2. A közgyűlési biztos megbízásának időtartama alatt a MPR-ben más tisztséget nem viselhet és közvetlenül a közgyűlésnek van alárendelve. 10.3. A közgyűlési biztos a.) figyelemmel kíséri a MPR jogszabály és Alapszabály szerinti működését, b.) ellenőrzi a MPR pénzügyi gazdálkodását, különösen a MPR költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását, c.) megvizsgálja a MPR zárszámadását és véleményét közli a közgyűléssel, Elnökséggel.
15
10.4. A közgyűlési biztos megállapítása és javaslata alapján a MPR illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni és minderről a közgyűlési biztost tájékoztatni. 10.5. A közgyűlési biztos betekinthet a MPR irataiba, és tájékoztatást kérhet a gazdálkodásról. 10.6. A közgyűlési biztos tevékenységéről jelentést tesz a közgyűlésnek. 10.7 Nem lehet közgyűlési biztos, aki a) az Elnökség tagja, b) az MPR-rel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az MPR cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a tagoknak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve d) a 6.5. f) pontban meghatározott személyek, illetve az Elnökség tagjainak hozzátartozója. [Khtv. 8. § (2) bekezdés] 10.8 Könyvvizsgáló Ha a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik, a Közgyűlés javaslatára az Elnökség könyvvizsgálót bíz meg.
11. A Munkabizottságok
11.1. A Közgyűlés, illetve az Elnökség egyes feladatok előkészítésére és/vagy kidolgozására, ideiglenes vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre. 11.2. A munkabizottságok tevékenységükről kötelesek a létrehozó vezető testület határozatának megfelelően szóban, vagy írásban jelentés tenni. 11.3. Az ideiglenes munkabizottságok jelentésük elfogadásával megszűnnek. 13. A MPR gazdálkodása a) Az MPR éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. b) Az MPR gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. c)
Az MPR a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
d) Az MPR a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az MPR általl tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
16
e)
Az MPR bármely cél szerinti juttatását – az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
f)
Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
g) Az MPR váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. h) Az MPR gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. i)
Ha az MPR befektetési tevékenységet végez, akkor befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a közgyűlés a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
j)
Az MPRteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
k) Az MPR ámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 13.1. A MPR vagyoni- pénzügyi forrásai: a.) a tagdíjak, b.) a pártoló tagok hozzájárulásai, c.) a MPR részére adott egyéb felajánlások, d. pályázati bevétel, e.) a másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végzett vállalkozási tevékenység nyeresége, f) egyéb bevételek. 13.2. A MPR vagyonával a pénzügyi jogszabályok, az Alapszabály rendelkezései, valamint az éves költségvetés alapján gazdálkodik és gazdálkodásáról zárszámadást készít. 13.3. A MPR tulajdonában lehet ingó- és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések és az Alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik. 13.4. A MPR tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek a MPR tartozásaiért.
14. Vegyes rendelkezések
14.1. A MPR megszűnik a) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az MPR jogutód nélkül megszűnik, ha - az MPR megvalósította célját vagy az MPR céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az MPR tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. b) ha feloszlását a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja, c.) ha más Szervezettel egyesül, a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata alapján,
17
d.) ha a bíróság az MPR-t feloszlatja, illetve ha megállapítja megszűnését. 14.2. Megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha a közgyűlés másként nem rendelkezik, felszámolóként az Elnökség és a közgyűlési biztos jár el. 14.3. A MPR működését a vezető szervek szervezetét, feladatait érintő és az Alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a MPR Ügyrendjében kell meghatározni, amely nem állhat ellentétben a MPR Alapszabályával. 14.4. Az MPR közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. 14.5. Az MPR a közhasznú jogállásának megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló esetleges szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesít. 14.6
Az MPR jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az MPR céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő MPR vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
15. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.
16. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályt a MPR közgyűlése 2014. május ?én elfogadta, és egyidejűleg a korábbi Alapszabályt hatályon kívül helyezte.
18
TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések ...............................................................................................................2 2. A MPR működési köre ..................................................................................................................4 3. A MPR tagjai .................................................................................................................................5 4. A tag jogai és kötelezettségei .......................................................................................................5 5. Tagság megszűnése .....................................................................................................................6 6. A MPR felépítése, valamint működésének alapvető szabályai ....................................................7 7. A Közgyűlés ................................................................................................................................10 8. Az Elnökség ................................................................................................................................12 9. Az elnök és az alelnök ................................................................................................................14 10. A közgyűlési biztos ....................................................................................................................15 11. A Munkabizottságok ..................................................................................................................16 12. A lelkész .................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 13. A MPR gazdálkodása ................................................................................................................16 14. Vegyes rendelkezések ..............................................................................................................17
19
