JEGYZİKÖNYV - nem szószerinti -

JEGYZİKÖNYV - nem szószerinti -

VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁG 2011. november 29-i ülésérıl

Idıpont: Helyszín: Résztvevık:

2011. november 29. 13.00 – 16.00-ig Schulek Frigyes Kéttannyelvő Építıipari Mőszaki Szakközépiskola, 1087 Budapest, Mosonyi u. 6. a csatolt jelenléti ív szerint

Az ülésen a Monitoring Bizottság 19 szavazati joggal rendelkezı tagja közül 14 volt jelen, amely biztosította a Monitoring Bizottság határozatképességét. A Monitoring Bizottság ülésén elhangzott valamennyi elıadás anyagát az alábbiakban csatoljuk:

C:\Documents and C:\Documents and Settings\SzaboAn\desktop\VOP_MB_prezentaciok_20111129.zip Settings\SzaboAn\desktop\Microsoft PowerPoint - IOP MCM PPT_HU version.zip

AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA Kondor Zsuzsanna, a Koordinációs és egyben a Végrehajtási Operatív Program Irányító Hatóságának vezetıje, mint a Monitoring Bizottság elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket és megnyitotta az ülés. Jelezte, hogy Dr. Homolya Róbert, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, a Monitoring Bizottság elnöke néhány percet késni fog. Jelezte, hogy a napirend elıttre tervezett tájékoztatóra, a Schulek Frigyes Kéttannyelvő Építıipari Mőszaki Szakközépiskola rövid bemutatkozására a szünetben, vagy az ülés második blokkjának elején kerül sor.

1. AZ ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA Elıadó: Kondor Zsuzsanna, a KOR IH és VOP IH vezetıje, MB elnökhelyettes Kondor Zsuzsanna ismertette a végleges – az ülésen az asztalokon található mappában kinyomtatva is megtalálható – napirendet. 1

Az MB ülés az Európai Unió támogatásával valósul meg. (VOP-1.1.1-2008-0014)

Bejelentette, hogy ehhez írásban egy javaslat érkezett. Beliczay Erzsébet, a Levegı Munkacsoport elnökhelyettese kérte, hogy a Monitoring Bizottság tagjai kapjanak rövid tájékoztatást a következı, 2014-20-as fejlesztési periódusról. Kondor Zsuzsanna jelezte, hogy mivel még kidolgozás alatt áll a hivatalos magyar álláspont az Európai Bizottság által közzétett javaslatcsomaggal kapcsolatban, azt tudjuk ígérni, hogy amint a magyar mandátum jóváhagyásra kerül, a Monitoring Bizottság tagjai számára a soron következı ülésen ezt bemutatjuk. Mindez a jegyzıkönyvben rögzítésre kerül. Beliczay Erzsébet elfogadta ezt a javaslatot. Kondor Zsuzsanna szavazásra tette fel a kérdést, hogy a napirendet a Bizottság tagjai a fentiek figyelembe vételével elfogadják-e. IGEN szavazatok száma: 14 NEM szavazatok száma: 0 TARTÓZKODOTT: 0 A fentiek alapján a Monitoring Bizottság a következı határozatot hozta: 1. Határozat:

Az ülés napirendjét a Monitoring Bizottság egyhangúan elfogadta.

2. AZ ELİZİ (2011. JÚNIUS 22-I) ÜLÉS EMLÉKEZTETİJÉNEK ELFOGADÁSA Elıadó: Kondor Zsuzsanna, a KOR IH és VOP IH vezetıje, MB elnökhelyettes Kondor Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy az elızı ülés jegyzıkönyvét az elhangzott elıadások anyagaival és az Éves Jelentés tervezetével együtt a résztvevık 2011. július 20-án elektronikusan megkapták. Kondor Zsuzsanna tájékoztatta az MB tagokat arról, hogy Várnai Márton úr, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese a Jegyzıkönyvre is utalva, de tartalmában elsısorban az Éves Jelentésben foglaltakkal kapcsolatban e-mailben fogalmazott meg észrevételeket. Várnai úr kérdéseire az NFÜ írásban válaszolt, illetve jelen ülés 5. napirendi pontja keretében részletes tájékoztatást ad a felzárkóztatást segítı projektekrıl és projektelemekrıl. Az elızı MB ülés emlékeztetıjében foglaltakkal kapcsolatban további vélemény nem érkezett be. Kondor Zsuzsanna szavazásra tette fel a kérdést, hogy az elızı ülésrıl készített Jegyzıkönyv szövegét a Bizottság tagjai a fentiek figyelembe vételével elfogadják-e. IGEN szavazatok száma: 14 NEM szavazatok száma: 0 TARTÓZKODOTT: 0 A fentiek alapján a Monitoring Bizottság a következı határozatot hozta 2. Határozat:

A 2011. április 12-ei ülésének emlékeztetıjét a Monitoring Bizottság egyhangúan elfogadta. 2


Kondor Zsuzsanna két, az elızı ülésen részt vett MB tag jelentkezését kérte, abból a célból, hogy kézjegyükkel hitelesítsék az emlékeztetıt. Az emlékeztetı hitelesítését Farkas Terézia (Magyar Államkincstár) és Maróczi Imre (Pályázatírók Országos Szövetsége) vállalta el. Az aláírásokra az ülést követıen került sor.

3. OP MÓDOSÍTÁS BEMUTATÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, A VOP ELİREHALADÁSÁNAK BEMUTATÁSA Elıadó: Kondor Zsuzsanna, fıigazgató, IH vezetı – NFÜ Koordinációs IH

Kondor Zsuzsanna bevezetıjében elmondta, hogy a Végrehajtás Operatív Program célja, hogy a többi operatív program megvalósításához szükséges kereteket biztosítsa, azaz hogy a Magyarország rendelkezésére bocsátott uniós és csatlakozó hazai források hatékony, eredményes és szabályszerő felhasználásához szükséges feltételeket megteremtse. Az OP-nak két Prioritása van: Prioritás 1. A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése; illetve Prioritás 2. A támogatások minıségi felhasználásához szükséges eszközrendszer. A program megvalósítása során az IH azt tapasztalta, hogy a megvalósításhoz szükséges erıforrásokra, eszközrendszerekre más arányban van szükség, mint a Prioritásokra eredetileg tervezett megosztás. Az eltérés okát a tervezéskor rendelkezésre álló információk korlátozott köre, illetve a megvalósítás során tapasztalt, elıre nem tervezhetı körülmények együttesen alkotják. Az OP tényleges megvalósítását befolyásolta egyrészt a humánkapacitás biztosításának hazai feltételrendszerében bekövetkezett érdemi változás (pl. javadalmazási rendszer, létszámkorlát), illetve a tervezettnél költséghatékonyabb megoldások alkalmazása. Másrészt az operatív programok megvalósításával szemben támasztott abszorpciós és az eredményességi elvárások megkövetelik, hogy a pályázókat, kedvezményezetteket mind a pályázási, mind a projektmegvalósítási szakaszban a korábbiakban tervezettnél jobban, illetve tovább segítse a támogatói oldal a projektek szabályos és eredményes megvalósításában (az elektronikus kapcsolat, illetve a helyi szintő tanácsadás – Széchenyi Programiroda révén). Továbbá az EMIR esetében fontos megjegyezni, hogy a költségek növekedését alapvetıen befolyásolta a tervezettnél jelentısen magasabb számú pályázati kiírás, valamint új felhasználási modulok bevezetése. Mindezek alapján az Irányító Hatóság forrásátcsoportosításra tett javaslatot az OP két prioritása között azzal, hogy a prioritási tengelyek szakmai tartalma, vagyis megvalósítandó tevékenységek, a kitőzött célok alapvetıen nem változnak. Az IH kezdeményezte az 1. prioritás „A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése” prioritásról 53,99 M EUR, azaz 15,12 Mrd HUF átcsoportosítását a VOP 2. prioritás „A támogatások minıségi felhasználásához szükséges eszközrendszer” prioritásra. A 2. prioritás pénzügyi allokációjának növekedése a prioritáson belüli négy terület közül két terület megvalósításának megnövekedett forrásigényét követi: az IT rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének megnövekedett munkamennyiségét (2.1.), 3


illetve a helyi elérhetıségő tanácsadói hálózat átalakítását és a programozási idıszak végéig történı mőködtetésének meghosszabbítását (2.4.). Kondor Zsuzsanna tájékoztatta az MB tagjait arról is, hogy a VOP végrehajtásának általános tapasztalatai alapján az Irányító Hatóság szükségesnek látta az indikátorok felülvizsgálatát, amely alapján három indikátor esetében javasolt részbeni módosítást az alábbiak szerint: – „Az operatív programok forrásainak abszorpciója” indikátor célértéke elérésének éve 2015. helyett 2016-ra változzon Indoklás: Várhatóan valamennyi OP esetében lesznek olyan projektek, ahol a kedvezményezettnél a költségek a 2015. év végén merülnek fel, így azok elszámolására, és/vagy a támogatási rész kifizetésére 2016-ban kerül sor. – „Értékelt támogatási összegek aránya ” indikátor esetében a magyarázatot, értelmezést kell pontosítani, a „kifizetett” helyett a „megítélt” összegekre vonatkozzon az indikátor Indoklás: Annak érdekében, hogy az értékelések eredményeit még a jelen programozási idıszakba be tudjuk építeni, az értékelések indítását nem a kifizetésekhez, hanem a támogatói döntésekhez érdemes kötni. – „Az uniós támogatások eredményeinek elfogadottsága a felnıtt korú lakosságkörében ” indikátor célértékét az IH 70% helyett 35%-ra javasolja módosítani Indoklás: A lakossági elfogadottságot mutató indikátor cél értékét eredetileg túl magasan határoztuk meg. Az uniós támogatások lakossági ismertségének 70%-os célértékébıl kiindulva, az IH azt tartja reális célkitőzésnek, hogy azok körében, akik ismerik az uniós fejlesztéseket, legalább minden második ember, azaz a többség pozitívan ítélje meg az uniós támogatások eredményeit Magyarországon, és támogassa az EU kohéziós politikáját. Kondor Zsuzsanna kifejtette, hogy az Irányító Hatóság két új indikátor bevezetésére is javaslatot tett: – „Elektronikusan aláírt dokumentumok száma ” indikátor az EMIR rendszerben 1 500 000 db elektronikusan aláírt és tárolt dokumentumot tőz ki célul 2015-re – „Az uniós támogatások ismertsége a felnıtt korú lakosságkörében ” indikátor önálló, célzott felmérések alapján 70%-os célértéket határoz meg 2013-ig Kondor Zsuzsanna emlékeztetett rá, hogy a javaslat részletes indoklását, valamint az Operatív Program szövegszerő módosítását tartalmazó két anyagot a Monitoring Bizottság tagjai az ülés meghívójával együtt elektronikusan megkapták. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Beliczay Erzsébet az indikátorok módosításával kapcsolatban az ismertség, és elfogadottság indikátor bıvebb indoklását, illetve a célérték csökkentésének részletesebb kifejtését kérte. Ezen felül felhívta a figyelmet számos más, fontos indikátorra, többek között a gazdasági fenntarthatóságra és a megfizethetıségre. 4


Kondor Zsuzsanna a válaszában rámutatott, hogy a 70 %-os elfogadottság nem lehet reális, amikor az ismertség sincs ezen a százalékos szinten. Az ismertség a források elérhetıségével függ össze, az NFÜ részérıl az információ adás és a tájékoztatás a lényeges. A kohéziós politika jövıje szempontjából fontos cél az ismertség és eredményesség növelése, ezt szolgálja a kommunikációs tevékenység. A VOP-ban azok a típusú indikátorok szerepelnek, amik az OP eszközrendszerébıl következnek. Ilyen a kommunikációhoz kapcsolódó indikátor is, hiszen a VOP finanszírozza alapvetıen az operatív programokkal kapcsolatos központi kommunikációt is. A napirenden lévı, kommunikációs tárgyú elıadás bıvebb információkkal szolgál majd a kérdezett indikátorokról. Az ágazati OP-kban egyébként megtalálhatók azok a típusú indikátorok, amelyekre Beliczay Erzsébet utalt. Szávuj Éva, az Európai Bizottság Regionális Politikai Igazgatóságának képviselıje rámutatott, hogy EU-s kötelezettség az elérés és ismertség mérése. Megállapította, hogy az EUB szempontjából rendben van az OP módosítás e tekintetben és az alátámasztó dokumentum is megfelelı érveléssel szolgál. Rákérdezett egyidejőleg az elfogadottság 35%-os célértékére, valamint felvetette, hogy a célérték teljesítésének akár 2015 is lehetne a dátuma, hiszen a projektek befejezése 2015-re tolódhat. Kondor Zsuzsanna megerısítette, hogy az Irányító Hatóság az értékelésre alapozva kiegészíti az OP módosítás indoklási részét az elfogadottság tekintetében, valamint a céldátumot módosítja 2015-re. Ezt követıen szavazásra tette fel a kérdést, hogy a VOP OP módosításra vonatkozó javaslatot a Bizottság tagjai a fentiek figyelembe vételével elfogadjáke? IGEN szavazatok száma: 14 NEM szavazatok száma: 0 TARTÓZKODOTT: 0 A fentiek alapján a Monitoring Bizottság a következı határozatot hozta: 3. Határozat:

Az MB az Európai Tanács 1083/2006 EK rendeletének 65. cikke g) bekezdésének megfelelıen megvizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta az Irányító Hatóság által javasolt módosításokat és a módosított OP szövegét két módosítással: a kommunikációs indikátorok teljesítésének dátumának 2013-ról 2015-re való módosításával, valamint „Az OP-k eredményeinek elfogadottsága a felnıtt korú lakosság körében” indikátor 35%-os célértékének szöveges indoklásával való kiegészítéssel. Az Irányító Hatóság vállalta, hogy a kért két módosítást azonnal végrehajtja.

Kondor Zsuzsanna a VOP eredményeinek bemutatásával folytatta az elıadását. 2012. november 15-ei állapot szerinti adatok azt mutatják, hogy az egész keret százalékában nézve a források 66%-a esetében már rendelkezünk döntéssel és/vagy szerzıdéssel, a lehívások 43%-on állnak. A kedvezı abszorpciós adatok fıként abból adódnak, hogy a VOP prioritások 5


alapvetıen standard típusú feladatrendszerbıl állnak, és több éves projektjeink vannak. Az M+3-as célok teljesítése tekintetében, a mostani kötelezettségvállalás és kifizetési állomány tekintetében az Irányító Hatóság sem 2011-ben, sem 2012-ben nem számol problémával. Az átcsoportosítást követıen érdemi forrásvesztés veszélye a VOP esetében nem fenyeget. A VOP OP indikátorainak teljesülésére vonatkozó adatokat mutatta be IH vezetı asszony elıadásának következı blokkjában, amelynek során ismét kitért az OP módosítással érintett indikátorokra is. Kondor Zsuzsanna ezt követıen a VOP 2011. október 6-án megtartott Éves áttekintı értekezletén elhangzott legfontosabb megállapításokat ismertette, utalva arra, hogy az ülésen elhangzott prezentációt a Monitoring Bizottság tagjai az MB ülés meghívójával együtt elektronikusan megkapták és áttekinthették. Az október értekezleten megtárgyalták az Operatív Program módosítását szükségessé tevı szempontokat, és a megegyeztek abban, hogy ehhez megfelelı alátámasztó anyagok, és az Európai Bizottsággal való elızetes egyeztetés szükséges. Az IH átfogó prezentációt tartott a horizontális célok monitoringjáról, valamint a tervezett új jelentési rendszerérıl. Az Európai Bizottság azt emelte ki e tekintetben, hogy, hogy az alkalmazott módszertan példaként szolgálhatna a többi operatív program számára. A Széchenyi Programiroda esetében erıs hangsúlyt kapott az, hogy a tanácsadók ne csak megyei szinten legyenek elérhetık a végsı kedvezményezettek számára, és fordítsunk különös figyelmet a leghátrányosabb helyzetben lévı potenciális pályázók és kedvezményezettek tájékoztatására. Az EMIR-rendszer esetében pedig az hangzott el, hogy a kifizetések gyorsítása, a szabályosság javítása, az egyszerősítés tekintetében az Európai Bizottság támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek ezt az irányt támasztják alá. IH vezetı asszony elıadásának befejezı részében a VOP OP 2011. évben tett elırehaladásáról adott tájékoztatást a szabályosság javítása, az egyszerősítés, valamint a kifizetések gyorsítása érdekében. Ígéretet tett arra, hogy a következı MB ülésre felkéri az EUTAF vezetıjét, hogy adjon tájékoztatást a 2011. évi VOP rendszerellenırzésük megállapításairól. KÉRDÉSEK és észrevételek a napirend kapcsán nem voltak. Dr. Homolya Róbert megköszönte az elıadást, megállapította, hogy a tájékoztatóról a Monitoring Bizottságnak nem kellett szavaznia, majd felkérte Csepreghy Nándor urat, az NFÜ fıosztályvezetıjét prezentációjának megtartására.

4. A FÉLIDEI KOMMUNIKÁCIÓS ÉRTÉKELÉS BEMUTATÁSA Elıadó: Csepreghy Nándor, fıosztályvezetı – NFÜ Kommunikációs Fıosztály Csepreghy Nándor, az NFÜ Kommunikációs Fıosztályának vezetıje elıadásában elmondta, hogy az értékelés célja a 2007 és 2010 közötti kommunikációs aktivitás értékelése volt, annak a bemutatása, hogy a kommunikációs tevékenység hogyan, miként támogatta az OP-k és az Európai Unió fejlesztésében betöltött szerepének ismertségét, és a kommunikáció hogyan járul hozzá ebben a hét éves periódusban megfogalmazott célok eléréséhez. Emlékeztetett arra, 6


hogy az Európai Bizottság két értékelést vár el ebben az idıszakban, egyrészt egy félidei értékelést, majd pedig egy záró értékelést a periódus végén, azaz 2013-ban. A félidei értékelés kiemelt célja a hatékonyság bemutatása, és azoknak a tapasztalatoknak a leszőrése volt, amelyeket be kell építeni a következı évek kommunikációs aktivitásaiba ahhoz, hogy a hátralévı idıszakban a kitőzött célokat elérhessük. Az értékelés adatainak elemzése szempontjából nagyon fontos szempont, hogy a feladatot egy külsı értékelı cég végezte el, az NFÜ Koordinációs Irányító Hatóságának felkérése alapján. Az adatok értelmezéséhez tartozik, hogy a potenciális kedvezményezettek alatt a kutatócég azokat értette, akik elvileg pályázhattak volna, de valamilyen okból ezt ez idáig nem tették meg. Ez a bázis az összkutatás tekintetében egy 400 fıs bázist jelentett. A vesztes pályázók kategóriában olyan pályázók szerepelnek, akik korábban már pályáztak, de nyertes pályázataik mellett volt vesztes, elutasított pályázatuk is. Ez a kutatásban 200 fıs bázisként jelenik meg, illetve a nyertes pályázók pedig azok, akiknek csak nyertes pályázata, vagy pályázatai vannak a rendszerben. Ez a csoport is 200 fıt jelent a kutatási csomagban. Csepreghy Nándor elmondta, hogy az európai uniós fejlesztési források allokációjának kommunikációs aktivitása Magyarországon három szinten valósul meg. Az NSRK szintő kommunikációt az NFÜ Kommunikációs Fıosztálya koordinálja és mőködteti. Az OP-szintő kommunikációban közremőködı szervezetek vesznek részt, de itt is a stratégia-alkotás, illetve a beszerzések központosítottak. A projektszintő kommunikációt a kedvezményezettek végzik minden projekt esetében. Az értékelés módszere az kvantitatív és kvalitatív elemeket egyaránt tartalmazza, ezek bemutatására is kitért Fıosztályvezetı úr. Az indikátorok közül csak a legfontosabbakat emelte ki, nem részletezve minden diát, tekintve, hogy az elıadás anyagát az MB tagok kinyomtatva megkapták. Csepreghy úr elmondta, hogy szükségesnek látják különválasztani egymástól a lakossági indikátorokat, amelyek az EU-s fejlesztési területek általános kérdéseire vonatkoznak, és a potenciális kedvezményezetteket, illetve kedvezményezetteket kutató indikátorokat, és ezeknek az indikátoroknak az új javaslatát kell érvényesíteni a kommunikációs technológiában is. Ez tükrözıdik a két csoport eltérı médiafogyasztási szokásaiban, és a különbözı célcsatornák kihasználtságának ütemezésében is. A kutatók megállapították, hogy a kedvezményezetti célcsoport, a tévé kivételével minden médiatípust intenzívebben használ. Ezért az erıs online jelenlét nagyon fontos a kedvezményezettek esetében, sıt arra is megfogalmazódtak igények, hogy a fıként a pályázatírók körében intenzíven használt NFÜ honlap mellett akár OP-szintő, akár pedig egyéb tematikus felületeket is használni kell. Az egyre inkább tért nyerı social network site-ok is nagyon fontossá válnak, amelyek lehetıvé teszik az intézményrendszer és a potenciális kedvezményezettek közötti kétoldalú kommunikációt, az eddigi alapvetıen egycsatornás, egyirányú kommunikációval szemben. Fıosztályvezetı úr elıadásának következı blokkjában az NFÜ kommunikációs stratégiájának megújítására vonatkozó törekvések indoklását, illetve a változtatások tervezett tartalmát ismertette. Magyarországon 2010-ben egy átfogó gazdaságfejlesztési programot hirdetett meg a kormány az Új Széchenyi Terv keretében, amelynek célja a foglalkoztatás dinamikus bıvítése, pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, és Magyarország versenyképességének javítása. Ezekhez a feladatokhoz kell a kommunikációnak a lehetı legnagyobb segítséget adnia. Igazodva az Európai Bizottság kéréséhez is, elıtérbe kerül az eredménykommunikáció, a sikeres uniós fejlesztések 7


bemutatása. Az ÚSZT összhangban van az EU 2020 célkitőzésekkel, e szempont erısítését is figyelembe kívánják venni az új célok, elvárások és vállalások megfogalmazásakor. Csepreghy Nándor a következıkben a június óta kifejtett kommunikációs aktivitásokról beszélt. A média-együttmőködések keretében az NFÜ két médiummal kötött koprodukciós együttmőködést. Az RTL Klub az általános lakossági tájékoztatás eszközrendszerében nyújtott segítséget. Tavasszal 15 kisfilm, illetve ısszel is 15 kisfilm, 15-15 megvalósult projekt került bemutatásra. A Hír Tévével megkötött koprodukciós együttmőködés egy ennél mélyebb, edukációs célú együttmőködés, amely egy idıben és tematikájában három szakaszra bontott, egymásra épülı kisfilmsorozatot tartalmaz. Azt hogy az intézményrendszer mőködése könnyebbé és egyszerőbbé, gyorsabbá vált, egyéb médiafelületeken (óriásplakátok, audiofelületek) is bemutatták, ösztönözve a pályázni szándékozókat. A megújítás fontos iránya lesz, hogy az operatív programokhoz kapcsolódó specifikus kommunikációs kötelezettségek megjelenjenek szempontrendszerként a kedvezményezetti kommunikációban. A hazai intézményrendszer fontos feladatot vállalt magára azzal is, hogy minden pályázat úgy jelenik meg, hogy azt megelızıen társadalmi egyeztetésre bocsátjuk az NFÜ honlapján. Jelenleg – az ülés napján - a partnerségi fórumon regisztráltak száma meghaladja a 3800-at, 2011 folyamán eddig 200 pályázatot bocsátottunk társadalmi egyeztetésre, és a beérkezett vélemények száma az meghaladja az 1700-at. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Maróczi Imre a félidei értékelés elérhetıségére kérdezett rá, valamint arra, hogy vajon a „vesztesek” (nekik van nyertes pályázatuk is) és „(csak) nyertesek” között mibıl adódik az utóbbiaknál mért alacsonyabb százalékos arány két dián olvasható két kérdéskörnél: 1) „Magyarország európai uniós tagságának támogatottsága”, valamint 2) „A kedvezményezettek közül azok aránya, akik inkább pályázóbarátnak gondolják a támogatási intézményeket”? Megjegyezte, hogy a pályázatok száma nagyban függ a piacok lététıl is, hiszen a kommunikációval hiába érnek el újabb rétegeket, akik potenciális pályázók lennének, ha nincsen piacuk. Csepreghy Nándor válaszában arról adott tájékoztatást, hogy a kutatások összefoglaló tanulmánya olvasható lesz az NFÜ honlapján, valamint bemutatásra kerül egy széles nyilvánosságot megcélzó fırumon is. Erre a Monitoring Bizottság tagjai természetesen meghívást kapnak. A Maróczi úr által említett, valóban érdekes számadatok az elıadásban említett hibaarányon belül vannak. A mintavételi közeg az EMIR-bıl került kiválasztásra, a vesztesek azok olyan vesztesek, akiknek van vesztes és van nyertes pályázatuk is, illetve ekkora mintanagyságon plusz–mínusz négy és fél százalékos hibahatárral kell, hogy kalkuláljunk, ami az elsı diánál pont kiegyenlíti egymást, a másodiknál is szinte átfedésbe hozza a két számot. Zentai Violetta nyugtalanítónak tartotta, hogy inkább azoknak van pozitív véleménye, akiknek a tájékozottsága kisebb, ami az egész intézményrendszer elfogadottságára és munkájára is vonatkozik valójában. Erre választ kell találni. A kutatás részleteit bemutató részben a teljes felnıtt lakosság és a tagolt közönség meghatározása során a célközönség és a 8


területi tagoltság megjelenítését is biztosítani kell, hiszen az információ hozzáférés nagyon eltérı intézményi, vagy területi stb. tagoltság szerint. Csepreghy Nándor rámutatott, hogy több indikátor értékkel maga az NFÜ sem elégedett. Éppen az elhangzottak miatt kell a stratégiához hozzányúlni, illetve a kifizetések gyorsítása érdekében meghozott intézkedések pont ezeket a jelenségeket kezelik. Az OP szintő és területi szintő lebontása is a kutatás részét képezte, a VOP MB ülésre az általános, a VOP szempontjából fontos elemeket hozta be a Kommunikációs Fıosztály. Az ágazati OP-k MB ülésein kerülnek részletesen bemutatásra az ott releváns kutatási eredmények. A következı tervezési idıszakban részletesebb, mélyebb elemzést is terveznek, az elmozdulás ebben az irányban megtörtént. Beliczay Erzsébet felvetette, hogy a lakossági kommunikációs kereteket nem lehet-e a hírszolgáltatás minıségének javítására fordítani, valamint hogy az NFÜ-nek nem a kereskedelmi kommunikációs módszerekhez hasonlóan kellene kommunikálnia. Fontosnak tartotta, hogy kétoldalúvá válik a kommunikáció a pályázók és az NFÜ között, az internet jó módszer a véleménye szerint is. Felhívta a figyelmet az uniós paradigmaváltásra, ami a visszatérítendı és vissza nem térítendı támogatások terén zajlik. Az átstrukturálást a gondolkodásmód megváltoztatásával mozdíthatná elı a kommunikáció. Homolya Róbert megerısítette, hogy az elhangzott észrevételek beépülnek a folyamatban lévı kutatásba. A félidei értékelés összefoglaló tanulmányát az MB tagoknak megküldjük, és bemutatására sor kerül majd egy fórumon is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunikációs stratégia megújítása során teljesen új rétegeket is el szeretne érni az NFÜ, a mikro- és kisvállalkozásokra sokkal nagyobb figyelmet kíván fordítani. A következı ülésen az MB tagok tájékoztatást kapnak majd az újonnan bevont rétegek elérésére vonatkozó adatokról is. Az ÚMVP lehatárolást figyelembe véve bizonyos településekre az NFÜ kommunikáció nem tud eljutni, de a gazdaságfejlesztési programokkal elindult. Ezt a kommunikációval is segíteni kell majd. Balogh István: A VOP OP módosításnál a kommunikációs indikátor bekerülését üdvözölte és az elhangzottak alapján még indokoltabbnak minısítette. Szávuj Éva meglepınek tartotta, hogy a nyertes pályázók elégedettsége alacsonyabb. Kiemelte, hogy a jövı kohéziós politika eredményességének alátámasztása szempontjából nagyon fontos lenne az unió támogatásainak minél nagyobb arányú pozitív megítélése. Számos nagyon jó példát ismer Magyarországon, amelyeket a 2014-20-as idıszakban a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban tervezett, ún. Európai Magatartási Kódexbe be lehetne csatornázni. Üdvözölte, hogy a kommunikációs tevékenység értékelésérıl szóló konferenciára az MB meghívást kap. Homolya Róbert megerısítette, hogy valóban nagyon jó eredmények vannak, s ez fıként az ágazati OP-k esetében látszik (pl. GOP új pályázatai teljesen új kedvezményezetti kört érnek el). A jövı évben fognak látszani igazán az eredmények, de a „termék” elfogadott és pl. hitelgarancia elemekkel ötvözve nagy a kereslet. Az értékelés konkrétumokat is be fog mutatni. 9


SZÜNET Homolya Róbert a tervezett napirend utolsó témájának elıre hozását kérte a Monitoring Bizottság tagjaitól, amit a tagok elfogadtak. 5. A következı VOP MB idıpontja, témái Homolya Róbert tájékoztatta a Monitoring Bizottsági ülés tagjait arról, hogy a soron következı ülésre elıreláthatólag 2012. február-márciusban kerül sor. Az ülésen elhangzott felvetések, javaslatok nyomán a következı napirendi pontok körvonalazódtak: • Az EUTAF beszámolója az éves ellenırzési jelentésrıl • Tájékoztató a 2014-20-as kohéziós politikai jogszabálycsomag tárgyalásáról – a magyar álláspont bemutatása • Kommunikációs értékelés (eredménykommunikációs fókusszal) • Új étékelési keretrendszer bemutatása • NFÜ által VOP források terhére elkészített tanulmányok listája

Az ülés helyszínéül szolgáló iskola bemutatkozására a következı MB ülés napirendjének megtárgyalását követıen került sorra. A Schulek Frigyes Kéttannyelvő Építıipari Mőszaki Szakközépiskola rövid bemutatkozása különös tekintettel az uniós forrásból finanszírozott projektjeik megvalósulására Kálmán Márta, a Schulek Frigyes Kéttannyelvő Építıipari Mőszaki Szakközépiskola gazdasági igazgatója köszöntötte a résztvevıket. Az intézmény történetét vázolva elmondta, hogy az 1876-ban alapított iskola 2008-ban vált építıipari térségi integrált szakképzı központtá három másik iskolával együtt. 2008-ban és 2009-ben pályáztak uniós fejlesztési forrásokra, 600 m2es oktatási központjuk épült, 2 éves TÁMOP projekt keretében tanárképzés folyt, és rászoruló gyerekeket támogattak belıle. Kéttannyelvő (német és angol is) képzést folytatnak, 88-90%ban továbbtanulnak a gyerekek. Aki nem, az technikusi képzést kaphat az iskolában. Az új épület akadálymentesített és nagyon jól felszerelt.

6. VOP PROJEKTEK BEMUTATÁSA

A MAG Klaszterfejlesztési Iroda bemutatása

Elıadó: Dr. Novák Csaba, igazgató – MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság Novák Csaba elmondta, hogy a Pólus Programirodát az OP-k között átívelı programok kezelése céljával állította fel az elızı kormány, a MAG Zrt. leánycégeként mőködött. Nonprofit infrastruktúra és klaszerfejlesztési „lába” volt. A Széchenyi Terv keretében az iroda 10


átalakításra került, a Klaszerfejlesztési Iroda a vállalkozásfejlesztést erısítı lábat vitte tovább. A Pólus Programiroda tudását az emberekkel együtt bevonták a MAG Zrt.-be. Költségmegtakarítást értek el, és közvetlenebb lett a pályázók elérése is. Az Igazgató úr az Iroda nemzetközi tevékenységére hívta fel a figyelmet, arra, hogy sikerült egy kis magyarországi módszertani központot kiépíteni a MAG Zrt-ben. Céljuk a tapasztalatok exportálása, ill. a nemzetközi tudás behozása errıl a policyrıl. Novák Csaba a 4 lépcsıs klaszerfejlesztési modell mőködésének bemutatásával folytatta elıadását. A rendszer mérhetıen, jól kezdett el mőködni, ezt bizonyítja, hogy 11 lejárt klaszter projekt közül 10 újra pályázott, az elbírálás most zajlik. Ami a területi megoszlást illeti, Nyugat-Magyarország bekapcsolásán még dolgozniuk kell és igyekeznek szélesíteni az ágazati palettát is, hiszen az amúgy hazai és nemzetközi szinten is nagyon dinamikus egészségipar (biotechnológia) kissé túlreprezentált. Novák úr készségét fejezte ki további tájékoztatás nyújtására a program további elıre haladásáról. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK az elıadás kapcsán Maróczi Imre befektetési klaszterekre vonatkozó kérdésére válaszolva Novák Csaba elmondta, hogy – az EU-s meghatározásnak megfelelıen - ez egy tipikusan kkv-k alapú szervezıdés, melynek tagjai lehetnek az érintett egyetem és önkormányzat, de akár nagyvállalat is. Alapvetıen adott iparágban, tehát hasonló tevékenységeket végzı szereplık együttmőködésérıl van szó, ahol alapvetı szempont, hogy a kkv-k érdekeit szolgálja. Szávuj Éva arra vonatkozó kérdésére, hogy vajon a kkv-k haszna kimutatható-e, Novák Csaba elmondta, hogy az alapstatisztikák megvannak, hogy a késıbbi elemzésnek, amelyeket terveznek elkészíteni - alapjául szolgáljanak. Homolya Róbert, a Monitoring Bizottság elnöke – miután megköszönte a Bizottság tagjainak aktív közremőködését - az ülés levezetésének feladatát átadta Héber Verának, a Végrehajtás Operatív Program Osztály vezetıjének, aki megadta a szót a következı elıadónak, Gergely Marianna Bernadettnek.

Felzárkóztatást segítı projektek, projektelemek (Leghátrányosabb Helyzető Kistérségek, roma felzárkózás)

Elıadó: Gergely Marianna Bernadett projektmenedzser – NFÜ Koordinációs IH Gergely Marianna Bernadett elıadásának elején összefoglalta a program lényegi elemeit. Az LHH-program 80 milliárd forint keretösszeggel rendelkezett. A kijelölt 33 kistérség ROP-ra, TÁMOP-ra és TIOP-ra tervezhetett 2008 végétıl, 2009 tavaszán és decemberében zajlott le két döntési szakasz. A programnak három innovatív elemét emelte ki az elıadó. Az elsı az, hogy egy új tervezési módszert alkalmazott, a második az, hogy a kooperációt és a partnerséget mind az értékelés, mind tervezés folyamán sikeresen alkalmazta, és a harmadik, az az, hogy a romák érdekeinek képviseletét külön mechanizmusokkal igyekezett a program biztosítani. 11


Gergely Marianna Bernadett az aktuális eredményekrıl számolt be ezt követıen. 64 konstrukció jelent meg eddig. Ennek keretében 786 támogatott projektnek közel 65 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Tehát még közel 24 milliárd forintot fognak tudni felhasználni a kistérségek. Az elért eredményeket elemzi a folyamatban lévı roma értékelés is. Kulcskérdése az, hogy melyek azok az eszközök, szabályozási tényezık, amelyek hatékonyan segítik, illetve amelyek gátolják az EU roma keretstratégia, illetve az EU 2020 stratégiában foglalt célokat. Az értékelés során 4 TÁMOP és egy ÁROP, továbbá a ROP szociális konstrukció projektjeit kerülnek górcsı alá. A végleges jelentés még nem készült el, de a közbensı jelentés alapján látható, hogy a roma integrációs célrendszer mindegyikéhez illeszkednek konstrukciók, de az is látható, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférése a leghátrányosabb helyzető kistérségekben élıknek még javításra szorul. Gergely Marianna Bernadett elıadásának következı blokkjában a hét kistérség és a projektben részt vevı egyetemek együttmőködési programjáról, valamint az Edelényi Kistérség 5 településén hálózatként mőködı tanoda projektrıl számolt be. 240 gyermek számára olyan képesség és készségfejlesztı foglalkozásokat tartanak, amelyekkel a gyerekeknek az iskolai továbbtanulását segítik, illetve attól óvják meg, hogy lemorzsolódjanak az iskolából.

KÉRDÉSEK és VÁLASZOK az elıadás kapcsán Maróczi Imre arról érdeklıdött, hogy a projektek megtalálásában, fejlesztésében és adminisztrálásában tudott-e segíteni az NFÜ? Gergely Marianna Bernadett válaszában elmondta, hogy a Kistérségi Koordinációs Hálózat segített a tervezésben, a megvalósítás során pedig egy civil szervezet tudott segíteni, valamint a Széchenyi Programirodák is támogatják a projektgazdákat. Tájékoztatta az érdeklıdıt, hogy a Széchenyi Programirodákkal kapcsolatos kérdésekben a Hálózati Fıosztály tud részletesebb felvilágosítást adni. Patyi Anita az NFÜ Hálózati Fıosztály osztályvezetıje kiegészítésként hozzátette, hogy a Széchenyi Programirodák idén jöttek létre, a megvalósítás alatt lévı projektek támogatása – ezen belül az LHH Program projektjei és roma integrációban érintett projektek intenzív támogatása – kiemelt feladatuk. Erre külön indikátor is meghatározásra került az SzPI számára. 2011-ben 152 db, megvalósulás alatt lévı roma integrációval érintett projekt, és 520 db, hátrányos helyzető kistérségben megvalósuló projekt támogatása volt az SzPI tanácsadók feladata. A tanácsadók minimum havi rendszerességő konzultációt folytatnak a projektgazdákkal és konkrét segítséget nyújtanak (pl. hiánypótlások értelmezése, segítségnyújtás TSZ kötésben, pénzügyi elszámolások, projekt elırehaladási jelentések elkészítésénél) az eredményes és szabályos projektvégrehajtás érdekében. Beliczay Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy a közigazgatásban, közszolgáltatásokban normatív elvárásokat kell támasztani ahelyett, hogy külön programok indulnának. Hasznos lenne önkéntes munka, szakmai gyakorlat szervezésére is forrásokat biztosítani, valamint a kezdeményezést az NFÜ eszközeivel is kommunikálni. Zentai Violetta személyes kutatási tapasztalataira alapozva a roma szempontoknak a tervezésben való érvényesítésének nehézségeirıl beszélt. Megállapította, hogy a tervezés túl 12


gyors volt, így a roma projektek kiszorultak, másrészt ágazati OP-kban integrált programokat nagyon nehéz tervezni. Ugyanakkor ez nem az LHH Programiroda hibája volt, ez egy úttörı, pozitív kezdeményezés volt. A tanodák finanszírozása az év végével bizonytalanná válik, erre megoldást kell találni. Gergely Marianna Bernadett, reagálva a felvetésekre emlékeztetett arra, hogy 24 milliárd forintnyi forrás a második körös kiírásban most nyitott, ennek keretében a tanodák támogatása is lehetséges, az egyik konstrukció éppen ezt a célt szolgálja. Szávuj Éva megerısítette, hogy az Európai Bizottság támogatását élvezi az LHH program, elırehaladását a kezdetektıl figyelemmel kísérték. A tapasztalatokat, úgy az eredményeket, mint a felmerült problémákat, fel kell használni a 2014-20-as tervezési idıszak során.

7. ÚJ KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYTERVEZETEK BEMUTATÁSA Elıadó: Szávuj Éva-Mária, Program Menedzser - Európai Bizottság Regionális Politikai Fıigazgatóság Szávuj Éva elıadásának elején a Kohéziós Politika céljaira fordítható pénzügyi kereteket mutatta be. Elmondta, hogy 2011. június 29-én fogadta el az Európai Bizottság a 2014–20-ra vonatkozó több éves pénzügyi keretet, amelyben a kohéziós politikára 336 milliárd euró lett elkülönítve. Ehhez kapcsolódik még ugyanilyen, vagy hasonló célkitőzésre az Európai Összekapcsolási Eszköz létrehozása, amelyre 40 milliárd eurót különítettek el. Szávuj Éva részleteiben is ismertette a két nagy részre tagolódó rendeletet. Az elsı rész tartalmazza a mind az 5 alapra (a jövıben ún. KSK-alapok) vonatkozó közös rendelkezéseket. A rendelet második része, amely specifikusabb, a Kohéziós Politikára jellemzı adottságokból kifolyólag csak az ESZÁ-ra, ERFÁ-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza A 2014–2020-as idıszakra vonatkozóan számos új szabályozási elem, illetve követelmény fogalmazódik meg – tájékoztatta a Monitoring Bizottság tagjait az EUB képviselıje. A változtatások egyik fı iránya az egyszerősítést célozza. Ezen kívül az eredményekre való összpontosítás, amit az 5%-os teljesítményhez kötött tartalék ösztönözne, valamint az elızetes (ex-ante) feltételrendszerek fokozott alkalmazása kerül elıtérbe. Az ex-ante feltételek között továbbra is elvárás a megfelelés az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, a nemek közötti egyenlıség és a megkülönböztetés-mentesség megerısítése, valamint a fenntartható fejlıdés elımozdítása. Az utólagos feltételek teljesítését, azaz, hogy melyek azok a célkitőzések, melyek azok a mérföldkövek, amelyeket teljesíteni fog az adott periódusban, ezt a Partnerségi Szerzıdés, az Operatív Programok elfogadásakor vállalja fel Magyarország. Az EUB két alkalommal, 2017-ben és 19-ben fogja ezek teljesülését felülvizsgálni. A 2019-es értékelésnek a következménye az lesz, hogy a megfelelıképpen teljesítı programok és prioritások plusz forrásban fognak részesülni.

13


Szávuj Éva felhívta a figyelmet arra, hogy módosul a régiók beosztása. A három közül az egyik típus a kevésbé fejlett régiókat jelenti, amelyek az EU GDP/fı átlagának a 75%-a alá esnek. Magyarország jelenlegi konvergencia régiói e kategóriába fognak esni. Az ún. átmeneti régiók az EU átlag 75–90%-át kitevı GDP/fı-vel rendelkeznek. A Közép-magyarországi Régió a fejlettebb régiók, a 90%-os átlag fölötti kategóriában lesz. A kevésbé fejlett régiók esetében 85%-os társfinanszírozási ráta lesz, az átmeneti régiók esetén 60%, és csak 50% a fejlettebb régiók esetében. Mindehhez társul, hogy az EUB szerint egyenetlen abszorpciós adatok miatt a Bizottság javaslata egy felsı határértéket, a tagállam GDP-jánek 2,5%-át határozza meg a kohéziós forráselosztás felsı határértékeként. A források felhasználását jobban kell kötni az EU2020-as célokhoz, az erıforrásokat koncentrálni kell bizonyos területekre (tematikus célkitőzések). A fejlettebb régiók és átmeneti régiók esetében ez a koncentráció erıteljesebben jelenik meg, 60%-ot a KKV versenyképességére és a kutatás és innováció fejlesztésére kell felhasználni, valamint 20%-ot az energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokra kell csoportosítani. Ez a megkötés a kevésbé fejlett régiók esetében alacsonyabb, itt csak 50% határolódik el. Szávuj Éva elmondta, hogy ugyanez az elv és ugyanez a gondolatmenet, logika megjelenik az Európai Szociális Alap esetében is, fı változás az, hogy arányában megemelıdik az ESZA típusú intézkedésekre fordítandó összeg. A jövıben ez 25% lesz a kevésbé fejlett régiókban, 40% az átmeneti régiókban és 52% a fejlettebb régiókban. Az Európai Szociális Alap összhangban az EU2020-as stratégiával – kiemelt célkitőzéseket is megfogalmaz. Ezek a foglalkoztatás bıvítése, munkaerı mobilitásának támogatása, befektetés az oktatásba, a szegénység elleni küzdelem és az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése. Az elıadó kiemelte a megerısített társadalmi dimenzió jelentıségét, azaz hogy minden régió esetében, legyen az kevésbé fejlett vagy fejlettebb régió, az ESZA forrásainak 27%-át a társadalmi befogadás erısítésére kell fordítani. Továbbra is lehetséges integrált fejlesztéseket indítani, és ezek ERFA terhére is finanszírozhatók. Az operatív programok és a prioritás tengelyek struktúrája nagyvonalakban ugyanaz lesz, mint a mostani periódusban. Fontos, hogy csak egyetlen tematikus célnak feleltethetıek meg ezek a prioritás tengelyek, és a prioritás tengelyek csak egy alapból finanszírozhatóak. Tehát annak ellenére, hogy egy operatív program lehet több alapból finanszírozott, a prioritás tengely viszont csak egy alapból finanszírozható. Szávuj Éva kiemelte, hogy megerısítésre kerül a partnerség és a többszintő kormányzás. Kötelezı érvényő Európai Magatartási Kódex kerül bevezetésre és elfogadásra. E készülı dokumentum fogja felsorolni a partnerségi kapcsolatok megvalósítását támogató célokat és kritériumokat, valamint megkönnyíti a tagállamok közötti információáramlást és a bevált gyakorlatok cseréjét. Az EUB képviselıje emlékeztetett arra, hogy mind a pénzügyi keretre vonatkozóan, mind pedig a kohéziós politika jövıjével kapcsolatban nagyon sok konzultáció zajlott már le, és folyik jelen pillanatban is. Ebbe a partnerségi folyamatba már most célszerő bekapcsolódniuk a civil szervezeteknek is, hogy érdemben képviselni tudják az érdekeiket. Szávuj Éva tájékoztatást adott az új keretrendszer bevezetésének várható menetrendjérıl. A Közös Stratégiai Keret 2012 év elején lesz kész az EUB terve szerint, amelyet nyilvános konzultáció követ. Ennek során Magyarország is bizonyára megfogalmazza álláspontját. Ezen kívül 2012 végén, ill. 2013-ban kerül elfogadásra a pénzügyi keret, tehát a 2014–2020-as 14


költségvetés, valamint az új jogszabálycsomag, és ettıl kezdıdıen indulhat el az operatív programok kidolgozása és azoknak az elfogadása az Európai Bizottság szintjén.

KÉRDÉSEK és hozzászólások hangzottak el az elıadás kapcsán, részben az elıadás során közbevetıleg, amelyek elsısorban értelmezı jellegőek voltak. Szávuj Éva válaszában kiemelte, hogy az Unió az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a helyi szinten, minden uniós polgár számára elérhetı szolgáltatások nyújtására, a hátrányos helyzető térségekben is. Részletesebben kifejtette az ESzA források felhasználásra vonatkozó tervezett változásokat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az EUB javaslataihoz az Unió honlapján magyar nyelven is olvasható ún. lakossági összefoglaló készült. Jelezte, hogy miután a partnerségi folyamat elején vagyunk, még számos alkalom lesz a tervezet mélyebb áttekintésére, többek között a következı MB üléseken is. Héber Vera megköszönte Szávuj Éva elıadását, majd az ülésen elhangzottak alapján megerısítette a Monitoring Bizottság következı ülésének idıpontját és napirendjét. Eszerint a soron következı ülésre várhatóan 2012. február-márciusban kerül sor. A tervezett napirendi témák a következık lesznek: • • • • •

Az EUTAF beszámolója az éves ellenırzési jelentésrıl Tájékoztató a 2014-20-as kohéziós politikai jogszabálycsomag tárgyalásáról – a magyar álláspont bemutatása Kommunikációs értékelés (eredménykommunikációs fókusszal) Új étékelési keretrendszer bemutatása NFÜ által VOP források terhére elkészített tanulmányok listája

Miután a Monitoring Bizottság tagjai nem főztek további észrevételt a tervezett idıponthoz illetve napirendi javaslathoz, Héber Vera az ülést lezárta.

A jegyzıkönyv hitelesítıi:

_________________________

___________________________

15


JEGYZİKÖNYV - nem szószerinti -

Recommend Documents