Jegyzőkönyv mely készült a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2006. január 16-i elnökségi üléséről Az ülés helye: Az ülésen jelen vannak:
Kölcsey Konferencia Központ (Debrecen, Hunyadi u.) a mellékelt jelenléti ív szerint.
Miklóssy Ferenc elnök köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy az elnökségi ülésen 20 tag van jelen így határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőnek javasolja Kozár Lajos elnökségi tagot. A javaslatot az elnökség egyhangúlag elfogadja. A napirendek tekintetében elmondja, hogy az első napirendben keretében a Versenyképességi pólusok –program jelenlegi aktualitásairól c. tájékoztató megtételére felkért Pajna Zoltán alpolgármester nem tudott megjelenni, így a napirenddel kapcsolatban Fodor András ad majd összefoglalót, valamint egy cserét javasol: az eredetileg 2. Napirendként meghirdetett napirendet vennénk előre és a versenyképességi pólusokkal kapcsolatos tájékoztatót pedig 2. napirendként tárgyalnánk meg. Kéri az elnökség tagjait, hogy aki egyetért a javasolt naprendek, módosítás szerinti megtárgyalásával az fogadja el. Megállapítja, hogy az Elnökség elfogadja a napirendek megtárgyalását és átadja a szót az első tájékoztató jellegű napirend megtartására Antal Józsefnek a nagyvállalkozói tagozati alelnöknek. I napirend: Energia árkompenzációs lehetőségek a régióban, a villamos energia fogyasztás területi kiegyenlítetlensége okán Antal József nagyvállalkozó tagozati alelnök szemléltető előadásában elmondja, hogy köszöni a lehetőséget a felszólalásra és beszámol a kamarát is érintő aktualitásokról. A kamarának és az energia tagozatnak lehetősége van arra, hogy a gazdasági szervezeteknek infrastrukturális lehetőségeit jobban javítsa azáltal, hogy a máshol lecsapódó forrásokat ide visszahozza. A napi politikában elhangzottakra is szeretne reflektálni pl.: luxusprofit vagy hatósági ár. Azonban ebben vannak bizonyos ellentmondások és erre szeretnék rávilágítani. Vannak bizonyos források melyek nem itt a térségben realizálódnak bizonyos egyenlőtlenségek folytán, melyeknek kiegyenlítésében a kamarának is nagy szerepe lehetne. A probléma megvilágítását azonban máshol kell kezdeni, vissza kell menni a történetben és a az energia piac sajátosságairól is beszélni. Mindezek alapját az Energia Hivatal és az energia szektor sajátosságai és a kompenzációs mechanizmusai képezik. Áramszolgáltatás két része: egy része kezeli a tárgyi eszközöket és a hálózatot a másik pedig a bele táplált energiát. A különbség abból adódik, hogy míg a rendszert ugyanaz fogja karbantartani, de az energiát esetleg nem ugyanaz fogja szolgáltatni. A betáplált energia mennyiségében valósul meg a verseny. Ma vannak az erőművek, vannak az átviteli hálózatok és vannak az elosztó hálózatok. Az áram jellegéből adódóan nem lehet az elektromos áramot tárolni, éppen ezért figyelni kell arra hogy, a megtermelt és a felhasznált energia mindig egyensúlyban legyen. Előadása következő részében az energia piac résztvevői és szereplőit mutatja be, azoknak a piacon betöltött szerepüket ismertetve majd területi felbontásban is szemlélteti Magyarország lefedettségét. A magyar energia piac modellje és azon belül a villamos energia piac
struktúrája kerül bemutatásra, részletesen ismertetve a működési mechanizmusokat, a piac összetételét százalékos arányszámokkal plasztikus formában kifejezve (közüzemi szolgáltatók éves forgalma, fogyasztók megoszlása fogyasztás alapján, liberalizált energiapiac megoszlása). Az egész struktúrát a MEH koordinálja, aki engedélyeket ad ki, melynek jogosultságai a következők szerint alakul: - Engedélyek kiadása villamos energia, földgáz termelésére, elosztására, kereskedelmére és közüzemi szolgáltatására vonatkozó működési engedélyek kiadása, illetve módosítása. - A villamosenergia-ellátási szabályzatok (üzemi, kereskedelmi-, elosztói szabályzat), valamint az engedélyesek üzletszabályzatainak jóváhagyása a fogyasztói érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével. - A korlátozási listák jóváhagyása; - A nyilvánosságra hozandó információk körének meghatározása; - A földgáz, a villamos energia és az engedélyes erőművekben termelt hőenergia hatósági árainak és áralkalmazási feltételeinek előkészítése döntésre; - Fogyasztói panaszok kivizsgálása, fogyasztói érdekvédelem érvényesítése - Az árelőkészítéssel összefüggő kérdések vizsgálata, javaslatok kidolgozása, valamint a hálózatfejlesztési hozzájárulás szabályainak kimunkálása. - Az engedélyesek tulajdoni viszonyaiban történt – a törvényben meghatározott – változásokat csak a hivatal hozzájárulásával lehet megtenni (együttműködve a Gazdasági Versenyhivatallal). Az áralkalmazások körébe sorolhatók az árszabályozási rendszerek működtetése, továbbfejlesztése, valamint az ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálása is, melynek keretében ismertetésre kerülnek a hatósági árak kialakításának szabályai is, melynek során figyelembe veszik az országosan jelentkező költségeket, valamint az össz-fogyasztást. Azonban míg ez a rendszer országosan kiegyenlítettnek mondható, a tényleges fenntartási költségek szolgáltatóként nem azonosak így ezek fedezete sem ott realizálódik, ahol kiadásra kerül. Ennek kapcsán nyújtott be az ÉMÁSZ ár-felülvizsgálati kérelmet és javasolja valamiféle kompenzációs mechanizmusok bevezetését. Miért van szükség a jelenlegi árszabályozási módszertan megváltoztatására? • Az országosan egységes elosztói tarifák rendszere nem biztosítja, hogy az elosztók figyelembe vett költségeit minden társaság esetében fedezze az elosztási tarifatáblák („K-tábla”) alapján számított realizálható árbevétel • A jelenleg fennálló gyakorlat ellentétes a szabályozási logikával és a vonatkozó hatályos jogszabályokban (Ártörvény, Villamos Energia Törvény és EU direktíva) foglaltakkal(1) • A fenti probléma megoldására rövid és hosszú távú megoldás különböztetendő meg • Rövid távú megoldás az országosan egységes tarifarendszer fenntartása melletti kompenzációs mechanizmus bevezetése • A hosszú távú megoldás egy regionális elosztási tarifa modell kidolgozása Tehát ahogy az elmondottakból kiderül, az országosan egységes tarifatáblázat kialakításának mechanizmusa nem teszi lehetővé az elosztók költségekben realizálódó különbségeinek érvényesítését így elmossa az elosztók közti különbségeket. Nemzetközi kitekintés segítségével megismerhetjük a külföldön alkalmazott modelleket, melyekben a már említett problémára történő reagálás valamely formában megvalósult.
Ma az ELMÜ abból hogy ő az országosan átlagolt költséget kapja vissza az árakban, többlet megtérülése következik, mintegy 13 milliárd értékben, igaz ez még az Észak Dunántúlira, de a vidéki szolgáltatóknál negatívum keletkezik. És ez a rendszerhasználati díjakat jelenti, a hálózat beruházása karbantartása és minőségének fejlesztését történik. Mindebből a helyzetből az alakul, hogy az EON Észak Magyarország által a regióban befektetett 10 milliárdos beruházásai a jelenlegi rendszer mellett nem tarthatóak a jövőben. Ez tehát az, amit a kamarákon keresztül képviselni szeretnénk, hogy egy ilyen kompenzációs mechanizmus révén a befektetet költségek kiegyenlítetten kerüljenek visszaforgatásra, ezáltal az áramszolgáltatás színvonala fejlődhessen valamint a szolgáltató által évenként befektette összeg visszakerüljön oda ahol annak jogosultsága van. Hiszen mindenki megfizeti az átlagos költséget csak még egyszer hangsúlyozom, hogy ott ahol több a fajlagos költség ott nem fedezi ezt. Horváth Lajos elnökségi tag elmondja, hogy észrevételt szeretne tenni az elhangzottakhoz. Azt látja, hogy versenyhelyzet nehezen fog kialakulni és az energiaszektornak elosztási problémái vannak. Egy áruház építésében annak, melynek során megpróbált solár rendszerrel energiát előállítani a német példa alapján, ahol az előállított áramot az elosztók 3 szoros áron vásárolják vissza, míg ez Magyarországon ez csak 1,3- szoros , így ez nem éri meg . Antal József nagyvállalati tagozati alelnök elmondja, hogy pontos adatokkal nem rendelkezik ezzel kapcsolatban, de tény és való hogy magasabb az ilyen megújuló energiaforrásból származó energia átvételi ára. Az inkább a gond, hogy honnan teszik bele e többletet, ki fogja megfinanszírozni ezt. Külföldön, ahol egy folyóméter vezetékszakaszra több fogyasztás jut így többlet is több keletkezik, amit persze arra fordít amire akar. Ez a többlet nem termelődik meg sajnos a már említett anomáliák miatt is. Ábrahám László elnökségi tag azt kérdezné, hogy ha az ELMÜ-nél ennyi többletet realizálnak, milyen magatartást tanúsítanak? Törekvő és iránymutató vagy pazarló magatartást . Antal József nagyvállalati tagozati alelnök szerint nem mutatható ki ennyire egyértelműen , és nem különíthető el az a többletként realizálódő tőke felhasználása. Miklósssy Ferenc elnök köszöni az előadást, teljesen lecsupaszítva a helyzetet arról van szó, hogy a debreceni vállalkozó az áramszámlájának befizetésével a budapesti áramszolgáltatót támogatja, éppen ezrét szeretnénk kezdeményezi egyfajta kompenzációs mechanizmus kialakítását. Átadná a szót a következő előadónak és javasolja, hogy térjünk át a második napirendi pontra. II napirend:
Tájékoztató az energiahelyzetről
Korcsog György a DKCE Kft ügyvezető igazgatója elmondja, hogy megpróbál keretszmetszetet adni az energiahelyzetről. Egy kicsit kitekintve a világba és aztán a debreceni helyzetről és a realitásokról kell beszélni. A világról elindulva abban látja a legnagyobb gondot, hogy több mint 2 milliárdan vannak, akik még ugyanezen körülményeket szeretnék élvezni, mi lesz akkor ha ezek mind ilyeneket szeretnének. Az energetika ebben az évszázadban centrális kérdés lesz, jelene abban nyilvánul
meg, hogy a vas nagyon drága lett mert a keleti országok elképesztő sebességgel kezdtek mindent felvásárolni. Magyarországban ’93-ban készült utoljára energiakoncepció, melyben szerepelt akkor egy nagyon divatos kifejezés az importdiverzifikáció, melyet sajnálatos módon azóta elfelejtettek megvalósítani, a koncepcióhoz szükséges végrehajtási rendeletek sem készültek el. Ekkor keletkezett az a sokk, amit a taxisblokád váltott ki a kormányzatból hogy az energiaárakhoz nem szabad nyúlni, de ugyanakkor a világ pedig halad előre. Energiahordozók bemutatása következik: az atomenergia jelentősége és jövője Magyarországon. A kőolaj és más szénhidrogének árainak ugrásszerű emelkedése az energiaválság kialakulásához nagyban hozzájárul. Az atomerőművünk az egyik leggazdaságosabb és legbiztonságosabb erőmű, ha nem lett volna az a baki a közelmúltban nem is lett volna semmi gond. Ha a diverzifikációról beszélünk, akkor a szén lenne a helyettesítő elem, de ennek kitermelési költségei is jelentősen emelkednek. Szóba kerül az orosz –ukrán gázeset, mely világossá tette Európa számára, hogy mennyire függünk az orosz gáztól és elegendő egy csapot elzárni máris megoldhatatlan helyzettel nézünk szembe. Az európai cégek innentől nagyon fognak igyekezni, hogy más lehetőségek után nézzenek. A gáz árának folyamatos emelkedése fogja azt elindítani hogy a megújuló energiaforrások felé terelődik a szó. Több lehetőségünk van az alternatív energia-beszerzésre, adriai kőolajvezeték gázra állítása vagy egy Nabukko program keretében Türkméniából gázt szereznénk be Oroszország megkerülésével. Tolódik a világ arra, hogy megújuló energiákból fedezzék energiaigényük egy részét. A megújuló energiaforrások számbavételével ismerteti a lehetséges alternatívákat. A víz-, a nap, a szél-, a geotermikus energia és a biomassza felhasználásáról, magyarországi alkalmazásának előnyeiről lehetőségeiről és gazdaságosságáról tesz említést. A megtérülését tekintve talán a fotoenergia áll a legtávolabb, 28 év megtérülés jött ki a mai árakon. Most a szél felé tolódik a hangsúly, Mosonmagyaróvár-Szeged vonalában van az a vonal, ahol a legjobban fúj a szél. A jelenlegi átlagos villamosenergia-ár alapján jó megtérüléssel épülnek Nagy számban fog hamarosan épülni a nyugati országrészben szélerőmű. A geotermikus energiával kapcsolatban nagyon érdekes helyzetben vagyunk, sok bizakodó felhang volt ezzel kapcsolatban, viszonylag vékony a földréteg Magyarországban, ha erre olyan technológiát találunk ki, hogy gazdaságos a felhozatala akkor ezt villamos energia termelésre lehetne használni. Jelenleg valamivel több áram kell hozzá, hogy felhozzuk, mint amennyi hasznosul. Biomassza lelkes kategóriája a megújuló energiaforrásoknak. Reális lehetőségek vannak az energiaültetvényeknek, valamint a mezőgazdaság ez irányba történő átalakításában. Debrecen energiahelyzetéről szól néhány szót, valamint bemutatja a Kölcsey Központ trigenerációs erőművének működési mechanizmusát innovatív jellegét. És végül nagy hangsúlyt fektet a kamarai szerepvállalásra az energetikában és kiemeli a közreműködés jelentőségét az energiakoncepció kialakításában, különösen az alábbi témákban: - regionális árkompenzáció az elosztásban - árkompenzáció a termelésben - a régió energetikai koncepciója
Véső megállapításként az vonható le, hogy nem lenne célszerű egy dolog felé fordulni az energetikában jelen esetben a szélenergia felé, hanem komplexebben kellene látni a megoldást és több lábon kell állni . Az energiába helyezett befektetések hosszú megtérülésével kell számolni, minimum 20 éves periódusokban kell gondolkodni mely négy kormányzati ciklust is felölel Köszöni a megtisztelő figyelmet. Miklóssy Ferenc elnök köszöni a szemléletes előadást, és ezt tovább kell vinni. Az előadásból mindenképpen leszűrhető volt hogy a ’93-ban elfogadott energiastratégia nem tudott megvalósulni, a szektor semmit nem változott a kis hatékonyságú erőművek kényszerből működnek tovább. Magyarországon a legnagyobb a hagyományos energiafelhasználás így a legsérülékenyebb az EU-s országok közül. Alternatív energiatermelés és felhasználás alig van. Politikai döntések határozták meg az energiaszektor alakulását, ugyanakkor ezek több ciklust átívelő koncepciót és végrehajtást igénylő ágazatok. A régiónak van egy stratégiája, melyben vannak bizonyos előnyök, például jók a régió mezőgazdasági adottságai így lehetne benne fantázia, hogy ilyen irányba váltsanak. bio rendszerű alapanyagokat állítanánk elő. Korcsog György elmondja, hogy mindenképpen ebben kell gondolkodni. A 93 –ban megfogalmazott koncepció nem szól a privatizációról innentől elég érdekes a történet. Továbbá 1500 MegaWatt-ot akart selejtezni korszerűtlen erőművekből melyek helyett újak épültek volna, ezek mostanra gazdaságos működésre tudtak volna állni. Ezek nem történtek meg. A régió sajátosságait figyelembe kell venni, hiszen a Mátrában nem lehet úgy gondolkodni, mint itt Hajdú-Biharban, ha nem kell a világnak a búza akkor nem azt kell termelni, azonban ennek a feltételeit meg kell teremteni. Hazánkban büntetik, ha valaki étolajat használ üzemanyagként, míg Németországban adómentes a biodízel használata így versenyhelyzetbe hozva a többi üzemanyaggal. Ezek viszonyt politikai döntések, és részünkről ajánlásokat kellene adni. Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy ezeket meg kell fogalmazni, és jelezni kell a döntéshozók felé és az MKIK felé. Szeretné, hogy a mi kamaránk vetné fel és dolgozná ki esetlegesen egy új stratégiának az alapjait. Erre adhat jó keretet az Energetikai Szakmai Kollégium. Megállapítja, hogy további hozzászólás, javaslat nincs egyben javasolja, hogy térjünk át a 3. napirendi pontra. III napirend:
Tájékoztató a versenyképességi pólusok program aktualitásairól
Fodor András az Euró-Régió Ház Kht ügyvezetője röviden megpróbálja összefoglalni. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a területfejlesztés filozófiája akként módosult, hogy a versenyképességi pólusok fogalmának bevezetésével új dolgot fog támogatni és megvalósítani. Ennek keretében a hangsúly a terület régió versenyképességének növelésére helyeződik és nem az egyes városok csatornahálózatának vagy közlekedésének a fejlesztésére. Vidéki nagyvárosok kapták meg ezt a státuszt, hogy kiemelve bizonyos a térségre jellemző iparágakat ötvözve a gazdaságot és az innovatív tudásbázist, versenyképességet fejleszthessenek. A versenyképességi pólusokhoz még hozzájött egy Székesfehérvár-
Veszprém kettős. Pénzbeli oldalát tekintve fejlesztési pólusonként mintegy 100-120 milliárd forintot tesz ki hét évre. A tervezés koordinációját kapta meg a Kht., egyetemben a várossal, a kamarával és az egyetemmel. Meg kell majd határozni egy –két kulcsprojektet, amit végre tudunk hajtani, valamint az elkövetkezendő hónapokban egy munkacsoportot kel, létrehozni melybe a kamara is delegál majd tagot és ki kell alakítani a konkrét megvalósítási terveket és projekteket. Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy erről már előzetesen szó volt. A gyakorlatban is egyre jobban lesz jelentősége és erkölcsileg is fontos, hogy a térségben valamilyen gazdasági koordináció legyen. A kamara nagyon komolyan akar beleszólni a koncepció kialakításába. Amikor ez először szóba került akkor az volt a cél, hogy minden egyes régiónak legyen egy víziója. Azt kell megállapítani, hogy a ezek a célok nagyon szét vannak aprózódva, hogy a rendelkezésre álló összeg nem lesz elég. Vegyük például Szeged példáját, aki a bio-pólus. Egy koncepciót kell felvállalni, melynek az ipari megvalósítása is adott a régióban, így többlet tevékenységet bevételt és forrást is tud realizálni. Fodor András ügyvezető elmondja, hogy a cél az, hogy olyan termékek kerüljenek ki, melyek az Észak Alföldi régióra jellemzők és versenyképesek. A vízió modell alapvetően egy francia modell de nekünk itt egy sajátos magyar viszonyokra alapított modellt kell alkalmaznunk. Olyan klaszter-szerű képződményt kell kialakítanunk, ahol megvannak a szereplők megfelelő kapacitásai. A lehetséges területek: agrárium, gyógyszerkutatás. Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy ha elaprózzuk a pénzt, akkor nem fogunk semmit megvalósítani, arra kéri a megjelenteket, ha képviselik a kamarát akkor jelentős súllyal tegyék majd ezt. IV napirend:
A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2006. Évi szolgáltatási díjtételei
Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy a napirend pusztán formális, elsősorban a jogszabályi változások indokolták ezeket, így kéri a megjelentek hozzájárulását. Megállapítja, hogy további kérdés és hozzászólás nincs a napirendbe, így megkéri a megjelenteket, hogy szavazzanak a napirend elfogadásáról. Megállapítja, hogy az Elnökség egyhangú többséggel az előterjesztést elfogadta, és meghozta az alábbi határozatot. 1/2006 (I. 16.) Eln. sz. határozat A HBKIK Elnöksége 1. 2. 3.
jóváhagyja a Szolgáltatási Jegyzék előterjesztésben szereplő szolgáltatásait, a hatályos jogszabályváltozások folytán módosult díjtételekkel, az Internetes hozzáférés biztosítása c. szolgáltatást, az előterjesztésben szereplő díjtételével elfogadja, és jóváhagyja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szolgáltatási Jegyzéket.
Felkéri az Elnököt és a Főtitkárt, hogy a Szolgáltatási Jegyzék közzétételéről gondoskodjon.
Határidő: 2006. január 31. Végrehajtásért felelős: Miklóssy Ferenc elnök Dr. Skultéti Éva főtitkár V napirend:
Egyebek
Dr. Skultéti Éva főtitkár elmondja, hogy mindenkit vár szeretettel a hétvégi kamarabálba, reméli mindenki nagyon jól fog szórakozni. Aki még nem jelezte volna részvételét az megteheti még, valamint szívesen várja a tisztelt elnökségi tagok felajánlásait. Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy a Pólus program megbeszélésein való részvételre és a koordináló munkában való részvételre szeretne felkérni olyanokat, akik megfelelő szaktudást éreznek magukban hogy a megye gazdáságát megfelelő súllyal képviselhessék. Megállapítja hogy további kérdés, hozzászólás nincs, a résztvevőknek megköszöni a munkát , egyben az ülést bezárja. k.m.f.
Miklóssy Ferenc elnök
Dr. Skultéti Éva
Dr. Hajnal Zsolt
főtitkár
jkvvezető
Kozár Lajos jkvhitelesítő
