Jegyzőkönyv amely készült a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.) 2012. október 15. napján 12.00 órai kezdettel a Szabadszállás, Ádám Tanya Fogadó helyszínen megtartott közgyűlésén. Jelenlévők: a mellékelt jelenléti ív szerint Dr. habil Kálnoki-Gyöngyössy Márton, mint a szövetség elnöke és a jelen közgyűlés levezető elnöke (a továbbiakban Elnök) köszönti a megjelenteket és a közgyűlést megnyitja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 távolmaradó taggal határozatképes, a megjelent tagok a közgyűlési jelenléti ívet aláírták. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a közgyűlésről hangfelvétel készül, ez alapján készíti el a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet. Kérdezi a jelenlévőket, hogy a hangfelvétel készítéssel szemben van-e valakinek kifogása. Ilyen nem volt. Kéri továbbá, hogy a hozzászólásoknál mindenki használja a teremben lévő mobil mikrofont. Az Elnök javasolja a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv vezetésére Babits Mártát, a PMMI titkárság vezetőjét, és annak hitelesítésére pedig Fogas Ottó és Dr. Vándor László tiszteletbeli elnök urat. A felkért személyek úgy nyilatkoznak, hogy a felkérésnek eleget tesznek. Elnök a jegyzőkönyvvezetőről és a hitelesítő személyekről szavazást rendel el és megállapítja, hogy a közgyűlés azokat egyhangúlag elfogadta. 22/2012. (10.15.) sz. határozat: A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére a jelenlévők megválasztották Babits Mártát, a hitelesítésre Fogas Ottót és Dr. Vándor László tiszteletbeli elnök urat. Elnök a mai közgyűlésen a meghívó szerinti, az elnökség által megtárgyalt és elfogadott napirendi pontok megtárgyalását javasolja: 1. A kormány 1311/2012. (VIII.23.) sz. határozatának végrehajtása kapcsán felmerült teendők (A napirendi ponthoz meghívott vendég: L. Simon László, kultúráért felelős államtitkár – EMMI) 2. A szövetség költségvetésének megvitatása, elfogadása 3. Az alapszabály módosítása 4. A kormány 1311/2012. (VIII.23.) sz. határozatának végrehajtása során megtett intézkedések 5. Kihívások előtt az Örökségvédelem (Felkért előadó: dr. Pusztai Tamás) 6. A vándorkiállítás előkészületei (Felkért előadó: dr. Basics Beatrix) 7. Egyebek Kérdezi a megjelenteket, hogy van-e a meghívóban szereplő napirendeket érintően további javaslat, esetleg kiegészítés? Megállapítja, hogy a tagoktól további kiegészítő javaslat nem érkezett. Ezután Elnök a meghívóban szereplő napirendek megtárgyalásáról szavazást rendel el, amely alapján a közgyűlés egy nem szavazattal (Vas megye) elfogadta a napirendet a meghívóban szereplő sorrend szerint.
1
23/2012. (10.15.) sz. határozata: A jelenlévők egyhangúlag elfogadták, hogy a közgyűlés napirendje a következő: 1. A kormány 1311/2012. (VIII.23.) sz. határozatának végrehajtása kapcsán felmerült teendők 2. A szövetség költségvetésének megvitatása, elfogadása 3. Az alapszabály módosítása 4. A kormány 1311/2012. (VIII.23.) sz. határozatának végrehajtása során megtett intézkedések 5. Kihívások előtt az Örökségvédelem 6. A vándorkiállítás előkészületei 7. Egyebek Ezután Elnök rátér az 1./napirendi pont megvitatására. A napirendi ponthoz az elnökség javaslatára meghívták L. Simon László, EMMI kulturális államtitkárt, akinek a részvételéről visszajelzést nem kaptak. Elnök kéri, hogy valamennyi tag adjon rövid beszámolót a saját intézményénél a 1311/2012. (VIII.23.) sz. Korm. határozat végrehajtása kapcsán felmerült problémákról. Elnök megadja a lehetőséget a hozzászólásokra: Fülöp Éva (Komárom-Esztergom megye): Megmaradt a megyei múzeum, nehézség azonban, hogy nincs dologi költségük, csak a bérekre és járulékokra van fedezet kis hiánnyal. Ma kapták meg a zárolással és maradvánnyal kapcsolatos adatokat. Az elvonás a beszerzéseket érinti. A fenntartó döntése, hogy idén nem kell a téli időszakra elköltözniük szükség irodákba és helyiségekbe, hanem a gyűjtemények közelében maradhatnak és dolgozhatnak. Idén egy hónappal tovább tudott a múzeum nyitva tartani. Az új fenntartó Tata városa lesz januártól, az egyetlen tagmúzeumot a komáromi Klapka György Múzeumot fogja az önkormányzat átvenni, a jelenlegi ismeretek alapján a múzeum jó helyre kerül, felszámolás veszélye nem fenyegeti. Fogas Ottó (Csongrád megye): Régészeti beruházásoknak és egyéb forrásoknak köszönhetően a helyzetük stabil, a bevételek 500mó Ft körül lesznek. A maradvány azonban nagy gondot jelent majd. Jövőre a támogatás 130 mó lesz. Január 1-től 5 területre oszlik szét a múzeumi szervezet, Csongrád, Szentes, Szeged, Makó és Szegvár, az önkormányzatokkal olyan háromoldalú megállapodásokat akarnak kötni, hogy továbbra is szakmai együttműködés és támogatás legyen a vidéki múzeumokkal. Rosta Szabolcs (Bács- Kiskun megye): Szervezetükről a kis múzeumokat leválasztják, marad Kecskemét, ahol 40 fős létszám lesz, évi 103 mó-s költségvetéssel. Ez elég a bérekre és járulékokra, a pénzügyi helyzetük stabilizálódott. 2012-es évet 208mó Ft-tal indították, a régészeti munkákból néhány milliós megtakarításuk van. A várostól további kiállítóhelyek fognak hozzájuk kerülni, jó a kapcsolat a várossal. Pusztai Tamás (Borsod-Abaúj-Zemplém megye): A legnagyobb megyei szervezet voltak december 31-ig, bemutatja az új kollegáit. A Magyar Nyelv Múzeuma januártól a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz kerül, a tagintézmények ügyében az önkormányzatok még nem jelezték, hogy hogyan akarják átvenni őket. Négy nagy pályázatuk van folyamatban (Pácin-i kastély, Sátoraljaújhely, Tokaj és a Pannon Tenger Múzeum) Miskolcon a múzeumnak 3 tagintézménye lesz, 150mó támogatást kapnak, 77 fővel, ehhez 280mó költségvetéssel kellene dolgozniuk, ebből 130mó jelenleg hiányzik. Kálnoki-Gyöngyössy Márton (Pest megye): Sajátos helyzet, hogy a fenntartó egy kis lakosságszámú, 29 ezres város, Szentendre lesz. A Ferenczy Múzeum önmagában is komplex, az 1970-es években rengeteg ajándékozási és öröklési szerződés született, ami az állam kötelezettségét jelenti. A kis múzeumokat emiatt nem lehet bezárni, milliárdos nagyságrendű pereket okozna. 141mó a költségvetés, amiből az első számítások szerint 60mó hiányzik. A hálózatból 3 tagintézmény esetében jelezték az 2
önkormányzatok, hogy megállapodást szeretnének, Tápiószele, Zebegény és Verőce fog a Ferenczy Múzeumhoz tartozni. Két helyen a képviselő testületek már döntöttek. Ezekkel a múzeumokkal szoros szakmai kapcsolat áll fenn a Gorka és Kovács Margit hagyaték, vagy akár a Szőnyi anyag kapcsán is. Az állami kezeléseknél súlyos pénzügyi csökkentésekre számít, akár a bezárásokig. A szövetségben tavaly kidolgozott finanszírozási tervből sajnos pont azokat a fékeket vette ki a támogató, amelyeket beépítettek és a műtárgy állomány vagy a látogatószám alapján készült szakmai szempontokat tartalmazták. Az EMMI a MIK számokból dolgozott, amiről mindenki tudja, hogy nem felelt meg a valóságnak, torzult adatok voltak, a korábbi 5 mrd-os állami támogatás helyett a megyei múzeumi rendszer már csak 2,2 majd 1 mrd támogatást kap. Perger Gyula (Győr-Sopron megye): Székely Zoltán, igazgató-helyettes szeptember 1-től a Mosonmagyaróvári Múzeum igazgatója lett. Évkezdésnél a költségvetés a bérekre sem volt elég, ezért nem írta alá, a témában a MIK-nek írt levelére 9 hónap alatt nem kapott választ. Nincs elfogadott beszámolójuk, illetve szakmai munkatervük sem, mert az EMMI javasolta a MIK-nek, hogy ne fogadja el a 2012.évi munkatervet, elsősorban a kutatónapokkal kapcsolatos problémákra hivatkozva. A vezető nem volt hajlandó átdolgozni a munkatervet, szakmai érvek és adatok hiányában az EMMI javaslata nem volt helytálló. A problémákat a MIK nem érti és kezelni sem tudja, pl. a létszám vagy státusz közötti különbség kérdéseit, a múzeumi szakmai kérdésekhez nincs apparátusa. A tagintézmények közül Csorna és Kapuvár önkormányzata tudja működtetni a múzeumokat, de Sopronban problémák lesznek. Szervezeti felépítésben problematikus lesz a soproni múzeum által működtetett tagintézmények sorsa. Sajátos, hogy az önkormányzatok a múzeummal nem leveleznek. Kirívó eset Nagycenké, ahol az önkormányzat féléve tárgyal az EMMI illetékeseivel a múzeumról. Az önkormányzat, amelyik az iskolákat állami kezelésbe adta, mert nem tudta fenntartani, olyan vállalásokat tesz a múzeummal kapcsolatban, ami nagyfokú hozzá nem értést bizonyít, és egyértelműen igazolja, hogy az önkormányzat nem alkalmas a múzeum fenntartására. Pályázati elképzelések és tervek vannak a múzeumról, úgy hogy a vállalásaik alapját a soproni múzeum munkatársainak munkája és a múzeum szakmai háttere adta. A pályázat önrészét és minden egyéb költséget viszont az önkormányzat az államtól várná. Szerdán lesz Győr és az EMMI között egy egyeztetés a jövőt illetően. Tóth Istvánné (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye): Ő a gazdasági vezető, Bene János igazgató helyett érkezett, aki hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni. A 2012. év jó számokkal indult, a költségvetésen felül még 30 mó-t kaptak dologira. Ez biztosította a folyamatos működést, de már megkapták ők is az elvonásról szóló levelet. Először rájuk bízták, hogy ez milyen mérték, illetve mit érint, majd nélkülük 20 mó-s elvonásról döntöttek, amit már nem tud előteremteni a múzeum. Külön kérdés Nyírbátor és Vaja problémája. Itt próbáltak az önkormányzatokkal egyeztetni, a polgármesterekkel, próbálták tájékoztatni őket a működésről és egyéb alap adatokról, de mindkét önkormányzat jelezte, hogy nincs fedezete a fenntartásra. A többi település vezető külön megállapodás alapján visszaadná működtetésre a múzeumot. 2013-ra a Jósa András Múzeum 128,5mó-t kap, ami önmagára sem volna elég, nem a további 3 intézményre, közel 170mó hiányzik. Számos pályázatuk van folyamatban, azt még közösen a múzeumi szervezethez tartozókkal indították, nem tudják, hogy hogyan tudják majd folytatni őket a januári változások után. Szatmári Imre (Békés megye): 2000-ben 8 múzeum volt a megyei múzeumi szervezeten belül, utána 2001-re 2 maradt. Szervezetből egy múzeum a MNM-hoz fog kerülni, Gyulán az Erkel Ferenc Múzeum az önkormányzathoz kerül, miközben ők 2005-ben létrehoztak egy másik múzeumot, a Corvin János Múzeumot, a vele 3
szomszédos telken. A békéscsabai múzeumban véget ért az európai unós pályázat 5 éves fenntartási ciklusa, eredménye, hogy 5 év alatt 20 ezerről 45 ezerre növelték a látogatószámot. A polgármestereket csak az érdekli, hogy mennyit kapnak a múzeummal, miközben ők maguk sem tudják még, hogy nekik mennyi lesz a költségvetésük. A múzeum helyzete és gazdálkodása jelenleg stabil, egyharmad a támogatás, két harmad a kötelező bevétel aránya, még cafetéria juttatást is tudtak adni. Fabényi Júlia (Baranya megye): 180mó-t kapnak a jövő évre, ebből kb. 3mó marad dologi kiadásokra, úgy hogy bevételt kell hozniuk 130-140mó Ft értékben. Jó a kapcsolat a MIK-el, rendszeresen szerdánként egyeztetnek és jó a kapcsolat a városi vezetéssel is. Terveket kértek tőlük épület összevonásokra, nagyobb épületre, abban a város partner lesz. Gond, hogy a Zsolnay Kulturális Örökség Negyed vezetője (akinek 1,5mrd-os az éves költségvetése) a Zsolnay Múzeumot és a Csontváry Múzeumot szeretné kiszervezni magához a rendszerből. De van olyan országos múzeum is, amely szintén jelentkezett a gyűjteményekért. További nehézség, hogy három városi kórházban van gyűjteményük, amelyeket januárig ki kell üríteni. Tóth Istvánné: Három települési önkormányzattól a polgármesterek jelezték, hogy az EMMI-től megkapták a több oldalas átadás-átvételi dokumentumot, ezzel nagy problémák lesznek, erre később még vissza kell térni. Elnök: A közelmúltban intézményvezetői pályázat zajlott, és az a példátlan dolog történt, hogy a szövetséget az EMMI elfelejtette a bírálatra meghívni. Kéri, hogy aki a jövőben hasonló esetről tud, az elnökségnek jelezze, az említett üggyel kapcsolatban az elnökség írásban tiltakozott az illetékeseknél. Lakner Lajos (Hajdú-Bihar megye): Intézményvezetői pályázat zajlott, október 1-től kellett volna kinevezni a vezetőt, de nincs döntés. A múzeumot ketten vezetik Hajdú Zsigmonddal. Tanulságos kísérlet volt, amikor a MIK gazdasági érdekcsoportot próbált helyzetbe hozni, ez önmagában nem volna még gond, de sajnos ehhez minőség nem társult. Megpróbálták a szervezethez tartozókat egymás ellen kijátszani, illetve megosztani, ez nem sikerült, de maga a tény az elkeserítő. Másik tanulság, hogy a MIK hatalmas szervezet, a működési elve egyértelműen hierarchikus, és szakmai autonómiával szembesülve érdekes magatartást tanúsít. Az elosztási rendszer íróasztal mögül kialakított szempontok szerint érvényesül, ehhez sajnos partner az EMMI is. Az önkormányzatok nem tudnak nyilatkozni az átvételről, a következő évi költségvetésüket sem ismerik. Az önkormányzatok közül Hajdúszoboszló is át fogja venni a múzeumot, de nincs elképzelés, hogy milyen formában, milyen létszámmal. Nincs választásuk, minden múzeumnál folyamatban lévő uniós pályázatok vannak, komoly 100mó-s visszafizetési kötelezettséggel, ha nem tartanák fenn őket. A költségvetési helyzetük tragikus, január óta 40mó Ft hiányzik. Ő sem írta alá a költségvetést, ezt jelezte a MIK-nek is. A Déri Múzeum nem tudott kinyitni, tehát bevételeket nem termelt, a felújításnál a műszaki tervek, látványtervek elkészültek. A kivitelezési problémákat végül a MIK is megértette, eljutottak odáig, hogy igazságügyi szakértő kirendelését kérték. Nagy Zoltán (Vas megye): Bemutatta jelenlévő munkatársait. Az önkormányzatokkal a múzeumnak semmilyen kapcsolata nincs, nem folyik párbeszéd. Négy szakaszos évben éltek, az első a naivitás időszaka volt. A költségvetésben 100mó eltervezett hiány szerepelt, 25 intézményt nyomtak egybe, szociális és egészségügyi intézményeket. Júniusban kiderült, hogy milyen alapon készült a költségvetési tervezés, egy munkanapot vettek figyelembe és az alapján kiszámított költségeket vetítették az évre, így állt össze a az intézmények költségvetése. ezt követte a remény időszaka, amikor 500mó-s régészeti ásatások beindulását várták. Utolsó negyedévre 129 főnek nem volt bére és járuléka. A MIK-nek jelezték írásban, hogy a 4
múzeum tönkrement, miközben kifelé a múzeum pozitív képet mutatott. Az volt a stratégia, hogy bármi történik is, befejezik a megkezdett 500mó-s beruházást. Január 1-e után mi történik a Savaria múzeummal és az 5 szervezetéhez tartozó múzeummal, Sárvár, Vasvár stb… nem tudni. Szakértői jelentések készültek, amelyekben az EMMIből ezeket a szervezeteket nem javasolták múzeumnak, az öt közül egyet sem. 22 embertől kellene megválni, de a költségek és a végkielégítés minden megtakarítást elvisz. Kormány döntése értelmében október 1-vel integrálódott a Szombathelyi Képtár a szervezetbe, ami további hiányt, 33mó-s hiányt okoz. Nagy kérdés, hogy az adósság hogyan fogja a következő költségvetést terhelni, az új fenntartónál, de ugyanakkor azt a tanácsot kapták, hogy múzeumot ne zárjanak be. Czövek Attila (Tolna megye): A régészeti osztály vezetője, a távollévő igazgatót, Gaál Attilát helyettesíti. 2011-12-ben, a MIK időszakban egy-egy igazgatói pályáztatás zajlott. 2011-ben a megye kivéreztette a múzeumot, 2012-re 10mó maradványuk volt, 2012-ben 120mó támogatást kaptak bérekre, de dologira semmit. Amikor a MIK költségvetéséből hiányzott, az intézményeken arányosan leosztották azt és 20mó-t zároltak tőlük. Egyébként jó a kapcsolat a MIK-kel, nehezen, de megértették, hogy a múzeumi bevétel az nem nyereség, hanem már feladattal terhelt. Augusztus elején 18mó további elvonásuk volt, ezt más Pest megyei oktatási intézmény számára irányították át, majd amikor kiderült, hogy ez így nem működik, akkor visszautalták a MIK-nek. Régészeti bevételük nagyon kevés, ásatások nincsenek, a Duna-gát megerősítése programból várnak régészeti pénzt. Kérdés, hogy idén kifizetik ezt vagy átkerül a jövő évre. Sikerült régészeti alszámlát létrehozni, ez a MIK-nél nagy eredmény. Évvégére a pénzügyi helyzetben null szaldo vagy 5mós hiány várható. A múzeumi szervezet kicsi, jelenleg komoly problémát okoz, hogy sem Szekszárdnak, sem Simontornyának nem kell a Simontornyai Vármúzeum, annak ellenére, hogy megyei szinten kimagasló látogatószámot produkál. Ábrahám Levente (Somogy megye): Ismert, hogy náluk nincs olyan épület, ahol a múzeum stabilan működni tudna. 2011-12-ben költözködtek, az egész múzeumot átköltöztették új helyekre, de az új helyszínen is tulajdonjogi problémák vannak. A múzeum májusig zárva volt, de sikerült megnyitni az állandó kiállításokat, ehhez szerzetek pályázati pénzeket. Látszatra tehát működik a múzeum. A tulajdoni és ingatlan viták miatt, meg azért, mert hagyományosan rossz a viszony a város és a megye között, a jövő évi pofonokat a múzeum fogja kapni. A költségvetési helyzetük a többiekéhez hasonló. Az az átalakulás, amit most terveznek a megyében már 1992-ben lezajlott, a múzeumok átkerültek a településekhez. Tavaly a települési vezetők sorra keresték a múzeumot az átvételre, csak kiállítóhelyeket akarnak működtetni, a muzeális tevékenységet meg akarják szűntetni, miközben 1992-ben ők átadták nekik a pénzt és a státuszokat is. Van település, amelyik el tudja látni a feladatot és van, amelyik nem, pl. Zala, mint 300 lelkes település. Négy múzeumot javasoltak központi múzeumnak állami fenntartásba, ezekből 2-t átvesz a Szépművészeti Múzeum, a Szennai Skanzent a Szentendrei Skanzen veszi át, a Berzsenyi Kúriáról nincs döntés. A Lakocsai Tájházat sokkal jobban fogja működtetni a település, mint a múzeum 60 km távolságból. Kaposváron a polgármesterrel tárgyalt, aki kevesebb fővel és olcsóbban működő múzeumot akar. Kaposvárnál 600mó többletet jelent jövőre, hogy elkerülnek az iskolák, ebből tárgyalásokkal támogatás szerezhető. Elnök: Kétségei vannak az országos múzeumok 200-300 km távolságból működtetett intézményeivel, skanzennel és kiállítóhelyekkel kapcsolatban. Javasolja, hogy 1 év múlva vissza kell térni majd erre és megvizsgálni az akkori működésüket. Az iskolák elkerülése véleménye szerint nem fog többletet jelenteni az önkormányzatoknál. Fabényi Júlia: Baranyai példával ezt csak megerősíteni tudja. 5
Ábrahám László: Marad ebben a naiv hitben. Horváth László (Jász-Nagykun-Szolnok megye): 2012-ben már nyárra 0 költségvetésig jutottak. 8 múzeummal és 22 telephellyel működnek. Az igazgatói pályázatában végig a megyei múzeumi szervezetben gondolkodott, ennek alapján nevezték ki és most tőle várják a szervezet szétverését. Lengyel Györgyi MIK vezetővel rengeteg konfliktusa volt, most a MIK vezető már az EMMI közigazgatási államtitkárságán dolgozik, így a szoros felügyelet lazult, ilyen szintű felügyeletet még soha nem tapasztalt. Az önkormányzatokkal nincsenek egyeztetések, nem látja, hogy december 15-ig milyen megállapodások fognak születni, hogyan lesznek szerződések és átadás. Szolnoknál van törvényi kötelezettség, máshol komoly problémákat lát. Utólag sajnálja, hogy a nemzeti emlékhely listára nem javasolt intézményeket. Tiszaföldvár már jelezte, hogy a múzeumot nem veszi át, ez a megye egyetlen természettudományos gyűjteménye, ami így pusztulásra van ítélve. Eddig jó volt a kapcsolat Szolnokkal, elsősorban protokolláris, most már terheltebb a viszonyuk. Véleménye szerint, ami itt zajlik az egy 2,4mrd-os társasjáték, az intézményeket belekényszerítik abba, hogy ezen osztozzanak meg. Ezt nyilvánvalóan csak egymás rovására tehetik. A költségvetésükből 40mó hiányzik, a város szeretettel látja a múzeumot, de nem tud és nem hajlandó hozzátenni egy fillért sem. A nagy kérdés az, és kíváncsi arra, hogy 2013. márciusában milyen állapotban találkoznak majd? Elnök: Ha lesz a közgyűlésnek állásfoglalása, akkor javasolni fogja, hogy bázisévnek a 2011-es évet kell tekinteni, amikor a megyei rendszerben 5 mrd volt a támogatás. Szirácsik Éva (Nógrád megye): Szakmai munkáról annyit, hogy 400mó-s TÁMOP, TIOP és egyéb pályázati támogatást szereztek, ebből négy múzeum, a Pásztói Múzeum, a Palóc Múzeum, a Kubinyi és a Nógrádi Történeti Múzeum újult meg, most pénteken Csesztvén adják át a megújult Madách Emlékházat. 2012-ben nem volt dologi támogatásuk, a bérekre sem volt 100%-os a támogatás. Takarékos működéssel dolgoztak, de a zárolásokról még nem kaptak levelet. A múzeumi szervezet változása után jobban meg fognak felelni a törvényi előírásoknak, eddig ugyanis a nem volt régészet és néprajz szakáguk. Salgótarján örömmel fogadja a múzeumot, mind az 5 szakágat be akarják indítani. 3 múzeum és 8 kiállítóhely tartozik hozzájuk, ezekért nagyon aggódnak, mert nagyon szegények a megyében az önkormányzatok. Kostyál László (Zala megye): Kaján Imre igazgató képviseletében van jelen, aki később érkezik. A költségvetésük 183mó volt, 2012-re 212mó-ra bővült volna, de az aláírásra 156mó lett, majd április közepén következett 40,3mó elvonás és 2,4mó zárolás. A zárolástól nem tartanak, mert most már nincs mit elvonni. Hónapról hónapra működnek, július végén 10mó előrehozott támogatást kellett kérniük és az elvont pénzből 8mó támogatást kaptak. A megyei múzeumi szervezet kis szervezet, Zalaegerszegen 42 fő dolgozik, és 9 régész, ebben benne van a Kehidai Deák kúria és a Gőcseji Falumúzeum létszáma is. A Keszthelyi Balaton Múzeumnál 14 fő, a Nagykanizsai Thury György Múzeumnál 13 fő a létszám. A keszthelyi átadás-átvétel rendkívül problémás, a polgármester nem tudja elképzelni, hogy mit kezdjen a Balaton Múzeummal, ami Év Múzeuma címet kapott, pályázatokból felújítva, a kiállítása megújítva van. Nagykanizsa a múzeumot fogja működtetni, Zalaegerszegen ez egyértelműen financiális kérdés, az érdekli az önkormányzatot, hogy mennyi pénzt hoz a múzeum. Jövő évre 103mó van tervezve, ehhez 170mó TÁMOP és TIOP pályázat és ekkora régészeti bevétel várható. Gond a kehidai Deák kúriával lesz, ott 10 éve olyan működési struktúrát hoztak létre, ami nincs írásban rögzítve, egy közhasznú alapítvány működteti, amit a helyi és megyei önkormányzatok együtt alapítottak. Jelenleg 4 státusz van, 3 bérrel. A kúria épületére fenntartási pénzt nem kaptak, az épület rohamosan romlik. Kehida önkormányzata 6
úgy képzeli, hogy a múzeum fizesse a fenntartást, és az övé legyen a bevétel. A viszonyt jól jellemzi, hogy a köztársasági elnök látogatásán az ottani helytörténész vezette a vendéget, a múzeumot nem is értesítették róla. Limbacher Gábor (Veszprém megye): A múzeumi szervezet az 1970-es években 20on felüli tagintézménnyel működött, 2007-ben következett be, amit most terveznek. Felajánlották a tagintézmény múzeumokat a helyi önkormányzatoknak, és 3 tagintézményük maradt. A Pápai Múzeum, területi múzeum, nincs veszélyben, 3,5 fővel dolgoznak. A paláczai Római Villa kiállítóhelyet a Nemzeti Múzeum akarta, de nem engedték át, mert mindig is a múzeumhoz kötődött, az első múzeumigazgató kezdte el ásni és feltárni, európai uniós pályázatai voltak. Nemesvámos önkormányzata és Veszprém megállapodhat és akkor együtt tudják működtetni. 2010-ben teremőröket elküldték és a munkát a veszprémi kollegák végezték, így működnek, időszakosan nulla létszámmal. Erről igazoló jelentéseket is kértek. Pálkövén a Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékházat az önkormányzat 2007-ben bezárta bizonytalan ideig, ott is nulla létszámmal dolgoznak. Reméli, hogy meg tud maradni, bár nagyon rosszak a feltételek, út sem vezet oda, ugyanakkor Kővágóörs akarja, mert remek horgász paradicsomot lehetne csinálni belőle. Veszprém polgármestere örült a múzeumnak, előnyei a változásnak, hogy a városban a múzeum is kitáblázott intézmény lesz, eddig tájékoztató táblák nem vezettek oda, tehát kezdik saját intézménynek tekinteni. Veszprémben most létesül az önkormányzati ellátó szervezet, nagy kérdés, hogy január után a múzeum gazdasági önállóságát ilyen körülmények között meghagyja-e a fenntartó? Demeter Zsófia (Fejér megye): Utolsóként szeretne néhány tanulságot levonni asz elhangzottakból. megosztottak a megyei múzeumok, ebből következik, hogy a mostani helyzetbe 20-30 éves problémákat hurcolnak magukkal. A fenntartói kapcsolatok is nagyon különböznek, volt akit pórázon, volt akit mézesmadzagon tartottak. Nagy kérdés, hogy hogyan fogadja majd az önkormányzat a múzeumot, milyen költségvetésből milyen új finanszírozásba mennek. 2012 jobb év volt, 187mó volt a támogatás és számukra 2011 paraméterei visszalépést fognak jelenteni. A megyei önkormányzatok az utolsó napokban mindent lefaragott az átadás előtt, a MIK-nél nehéz és változatos volt az élet. Közfoglalkoztatással és civil önkéntesekkel próbálkoztak, mivel a teremőr státuszokat elvették. A könnyebb költségvetési helyzetben 2012-ben sikerrel befejezték a pályázataikat, a 13 pályázatból egy maradt nyitva. Adósságuk nincs, viszont tovább cipelnek egy 15-20 éves elhanyagoltságot, amit az épületek, műtárgyak állapota, a raktározás megoldatlansága jelent. 2007-ben már a települési önkormányzatokhoz került több múzeumuk, az maradt a rendszerben, amit a települések nem akartak, ezeket viszont most sem akarják, pl. Dunaújváros nem akarja átvenni a múzeumát. Egy múzeum országos múzeumhoz került, a Pákozdi Múzeum. Gorsium üzemeltetésével vannak gondok, nem engedték nagy harcok árán a Nemzeti Múzeumhoz. Székesfehérvár akarja a múzeumot és Táctól Gorsiumot is hajlandó átvenni. A MIK-el jó volt a kapcsolat, de 3 nagy elvonás után vannak. Elnök: Megjegyzés a napirendi ponthoz, hogy L. Simon Lászlóval közben sikerült telefonon egyeztetni, nem jutott el hozzá a meghívó levél, az EMMI-ben akadt el, ezért nem jött és nem küldött választ sem. Elnökség javaslata, hogy a jövő évi rendes közgyűlésre meghívják majd a parlamenti ellenzéki pártok szakpolitikusait, lehetőséget kapnak arra, hogy a vidéki muzeológia helyzetével kapcsolatos álláspontjukat kifejtsék, akkor talán a döntéshozók is komolyabban veszik majd a meghívást és a szövetséget. Tanulságos az is, hogy egy nyár végi egyeztetésen az apparátus egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a megyei múzeumi szervezet
7
megbukott. A MIK rendszer nem bukott meg, bebizonyította, hogy az államosításnak sok értelme volt, egy év után újra önkormányzati szférába tartoznak. Kitörési pontokat jelent a megyei hatókörű városi múzeumok számára az új rendszerben, hogy a törvényben olyan plusz jogosítványok lettek meghatározva ezen múzeumok számára, amelyek megújulást jelentenek. A megyei hatókörű városi múzeumok állami feladat ellátására kapnak támogatást, de nincs definiálva a törvényben, hogy mi minősül állami feladatnak. Ebben van mozgástér, a városhatárokon túl mutató feladatok pontosításában. Ahogy az EMMI fogalmaz kompetencia és szakmai-módszertani központok lesznek, de ezt meg kell tölteni tartalommal. Az állami tulajdon esetén, az ingatlanok és műtárgyak ne álljanak önkormányzati tulajdonba, ne vándoroljanak. A múzeum használatában álló ingatlan múzeumi célokat szolgál, nem önkormányzatit. A múzeumok szolgáltatásokat végeznek a központi múzeumból, ezzel piaci szereplővé válnak, a szolgáltatásoknak ára van, de csak mértékkel. Új Alapító Okiratok készülnek majd, és küldetésnyilatkozatokat kell írni, ezt a jogszabályi változás hozta be. Ebben okosan, személyre szabva, a helyi eltéréseket megjelenítve és felvállalva kell fogalmazni. Vigyázni kell nagyon, hogy a régészet ne első helyen szerepeljen az állami feladatok között, mert ebben mindenki komoly bevételeket lát. Új együttműködési rendszer kialakítása szükséges a civil szervezetekkel, egyesületekkel, az egyetemekkel és oktatási intézményekkel, ezeket dokumentálni is szükséges, írásbeli megállapodásokkal. Az MVMSZ törekvése, hogy a megyei hatókőrű múzeumok a rendszerből kiszakadókat is figyelemmel kísérjék, az országos intézmények filiálé rendszere nem fog tökéletesen működni, nemcsak a távolság jelent majd gondot, hanem az országos intézmények ezekkel nem tudják majd úgy adminisztrálni magukat, mint előtte. Le fogják rontani a kicsik az országos intézmények szakmai mutatóit, a statisztikáikat. Mint területi szakmai felügyelet el kell járni ezekbe az intézményekbe és ellenőrizni, dokumentálni kell a helyzetet. Fontos előzetes tárgyalások előtt áll az MVMSZ, máris érezhető a települési önkormányzatok részéről, hogy visszaajánlják az intézményeket. Új SzMSz-ket kell majd készíteni, a jogszabályi előírások szerint 2 hónapon belül az Alapító Okirat kiadása után. Ez Pest megyében érdekes módon zajlott, augusztus végén jelent meg a hivatalos Közlönyben az új Alapító Okirat, amit a miniszter júliusban írt alá és január elsejéig visszamenőleges hatállyal lépett életbe. Így megsértettük a jogszabályi előírásokat, önhibánkon kívül, hacsak nem írunk most egy új SzMSz-t és január elsején visszamenőleg léptetjük életbe mi is. Az alapszabály módosítással a kapukat megnyitottuk, ezzel kapcsolatban az elnökség megtárgyalta a tagdíjfizetés kérdését és javaslatot fog tenni január elsejétől differenciált tagdíjfizetésre. Fontos ugyanis, hogy a megyei hálózatból kiszakadt intézményeket befogadjuk, ne legyen ebben akadály a tagdíj összege. Kéri, hogy a közgyűlés hatalmazza fel az elnökséget az elhangzott kérdésekkel kapcsolatos előkészítő munkára, valamint arra, hogy megkeresse a tagszervezeteket ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra és javaslatokat tegyen. Szintén elnökségi javaslat az is, hogy minden MVMSZ tagszervezetnél legyen a jövőben kijelölt MVMSZ koordinátor, akinek az elnökség megküldi a körleveleket és egyéb anyagokat, rendszeres kapcsolatot tart és előkészíti a válaszokat és adatszolgáltatásokat. A szakfelügyeleti rendszer megváltoztatásában érdekeltek vagyunk, jóval nagyobb szerepet kell kapnunk, erre a törvényi szabályozás is lehetőséget ad. Pl. A területi múzeumok engedélyének kiadásánál gyakorlat kezd lenni, hogy a tárca úgy ad ki engedélyt, hogy nem veszi figyelembe a megyei hatókörű múzeum szakmai véleményét.
8
Kostyál László: Az elmúlt héten részt vett a Pulszky Társaság ülésén, ahol az hangzott el, hogy a társaság a megyei múzeumokról leszakadó kis múzeumok érdekeit szeretné képviselni. A Pulszky Társaság erős érdekvédelmi szervezet és nem lenne jó a szembenállás, ennek elébe kellene menni és stratégiát kidolgozni arra, hogy az ő érdekeiket hogyan képviseli a szövetség. Jelen helyzetet úgy élik meg, hogy érdekeik a megyei hatókörű múzeumokéval ellentétes, közös büdzsén kell osztozniuk. Elnök: Akkor tudjuk, megszólítani őket, ha létrejönnek. Ez január lesz. Demeter Zsófia: Ezt már most kommunikálni kellene! Elnök: A Pulszky Társaság egyéneket tömörít, az MVMSZ szervezeteket, januártól a kiszakadó intézményeket is beengedi a szövetség, illetve képviselni kell őket. A Pulszky Társasággal szemben esélyegyenlőségi szempontból is aggályok vannak, hiszen a tárca példátlan módon csak a társaságnál tagsággal rendelkezők számára hagyta meg az ingyenes látogatási lehetőséget. Ezzel egyoldalúan helyzetbe illetve előnybe hozta, a Pulszky pedig érdekelt lett abban, hogy a tárca elképzeléseknek bólogasson. Kostyán László: A kiszakadók úgy állnak az MVMSZ-hez, hogy ezek azok, akik lenyúlták a torta krémjét. Ezt az ellenérzést mindenképpen oldani kellene. Basics Beatrix: Az MVMSZ facebook oldala, ami már működik és rendszeresen válaszol is az érdeklődőknek, egyfajta érdekvédelmi és önérvényesítési fórum kezd lenni, egyre többen jelzik, hogy szeretnének belépni a szövetségbe. Kostyán László: Nem arra kell várni, hogy ők jelentkezzenek, hanem nekünk kell megszólítani őket. Vándor László: A Pulszkynál ennek előzménye, hogy 5-6 kisebb múzeum, ami korábban városi fenntartású múzeumnak számított - Százhalombatta, Paks, Tatabánya - képezi a Társaságon belül a kis múzeumok tagozatát és ők szeretnének tovább növekedni és erősíteni a saját tagozatukat. A vidéki érdekképviseletek igazán a vidéken van a helye, el kellene dönteni, hogy akarunk-e ilyen tagozatot a szövetségben. Elnök: Tagintézmények vezetőinek nevét és elérhetőségét kéri, lehetőleg email címekkel és körlevelet küldenek nekik. A honlapra hamarosan felkerül a jelentkezési lap nyomtatvány. Az adatszolgáltatással kapcsolatos kérdéshez azt szeretné hozzáfűzni, hogy a közérdekű adatokat ki kell adni, de a további adatszolgáltatásnál a hatályos adatvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni. Ez nem csak a szövetségre vonatkozik, hanem a fenntartói kapcsolatra is, az átadás-átvétel során aggályos, hogy milyen adatszolgáltatást kérnek és emailben milyen adatokat köröztetnek a MIK-ből. Az Elnök ezután az előbbi kérdéseket szavazásra bocsátotta, melyet egy nem szavazattal elfogadtak a jelenlévők, így létrejött a szövetség 24/2012. (10.15.) sz. határozata: A közgyűlés felhatalmazza az elnökséget, hogy a megyei múzeumi rendszerből kiszakadó tagintézményeket az MVMSZ nevében az elnökség levélben megkeresse és tájékoztatást adjon számukra az alapszabály szerinti csatlakozás lehetőségéről, módjáról és a szövetség honlapján elérhetővé tegye a jelentkezési lapot. Elnök kéri, hogy a január 1-e utáni változások kapcsán összefoglalt teendőkről szintén szavazzanak, továbbá kéri, hogy a tagintézmények a megbeszéltek szerint október 19. (péntek) 12 óráig a kijelölt MVMSZ koordinátorok nevét és elérhetőségét az elnökségnek küldjék meg. Ezután az Elnök szavazást rendelt el, amely egyhangú volt, és amelynek eredményeként létrejött a szövetség 25/2012. (10.15.) sz. határozata:
9
A közgyűlés felhatalmazza az elnökséget, hogy a jogszabályi változásoknak megfelelő szakmai irányelveket dolgozzon ki úgy, hogy december elejéig egyeztesse a megyei szervezetekkel, és az így elfogadott irányelveket december végéig tegye közzé. Ezután Elnök rátér a 2./napirendi pont ismertetésére, amelynek keretében előadja, hogy a jelenlévő Kócsáné Horváth Erika, a PMMI gazdasági igazgató-helyettese előkészítette a költségvetés módosításával kapcsolatos tervezetet, amelynek ismertetésére felkéri őt. Elnök tájékoztatja jelenlévőket, hogy az szövetség az NKA-nál sikeres pályázaton van túl, amellyel kapcsolatban nyilatkozik, hogy az összeférhetetlenségi szabályok betartásával a döntés előkészítő vitájában és a döntéshozatalban nem vett részt, azok idején az előírások szerint elhagyta a termet. Befolyása a döntésre nem volt. Az MVMSZ meghívásos pályázatot kapott a MŐF lebonyolítására. A tárgyalásra kerülő költségvetés módosítás tervezetét minden tagszervezet előzetesen elektronikusan már megkapta. Kérdés és hozzászólás nem érkezett, a megküldött anyagot a jegyzőkönyv mellé csatolni javasolja. Ezután Elnök a költségvetés módosítását a megküldött írásbeli javaslat alapján szavazásra bocsátotta, amely egyhangú volt, így létrejött a szövetség 26/2012. (10.15.) sz. határozata: A közgyűlés a 2012. évi költségvetés közgyűlésnek benyújtott módosítását egyhangúlag elfogadta. Elnök rátér a 3./napirendi pont megtárgyalására és tájékoztatja a tagokat arról, hogy szükség van az alapszabály módosítására, az alábbi okok, illetve javaslatok miatt. A módosítások első csoportjába 2 technikai jellegű módosítás tartozik: részben annak a jogszabályi változásnak az átvezetése a szövegen, amely a megyei múzeumok helyett megyei hatókörű városi múzeumként definiálja a szövetség egyes tagjait, másrészt szintén technikai jellegű módosítás, ami a MŐF szervezése kapcsán merült fel és a gyorsabb, hatékonyabb gazdasági ügyintézés érdekében szükséges. Az elmúlt közgyűlésen megválasztott gazdasági ügyintéző számára a bankszámlák feletti rendelkezést kell biztosítani olyan formában, hogy a gazdasági ügyintéző az elnökkel együttesen, vagy elnök akadályoztatása esetén két elnökségi taggal együttesen írjon alá. Hozzászólás híján a vitát az Elnök lezárta és e körben szavazást rendelt el az alapszabály módosítással érintett, szövegszerű javaslattal előkészített pontjairól. A szavazáson a tagok egyhangúan annak elfogadásáról döntöttek, ez alapján létrejött a közgyűlés 27/2012. (10.15.) sz. határozata: A tagok elfogadták a jogszabályi változásoknak megfelelő alapszabály módosítást, amely az alapszabály II. fejezetének 1. pontját és a gazdasági ügyintéző bankszámlák feletti rendelkezési jogának szabályozását (az alapszabály VIII. fejezetét) érinti. Ezt követően Elnök rátér az alapszabály módosítás második csoportjához tartozó kérdés tárgyalására, amely a szövetség közhasznú jogállásának megszerzésére vonatkozik. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján lehetőség van arra, hogy a szövetség közhasznú egyesületként működjön, mivel a szövetség céljai, tevékenysége és gazdálkodási mutatói megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A közhasznú jogállás bejegyzését a szövetség nyilvántartására illetékes Székesfehérvári 10
Törvényszéken kell kérni. Az ehhez szükséges beszámolót és dokumentumokat a gazdasági ügyintéző előkészítette. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez értelemszerűen az alapszabály megfelelő pontjait is módosítani kell. A bíróság az alapszabály tartalma és a beszámoló adatai alapján fog majd dönteni. A közhasznú szervezetként történő működésnek egyértelmű előnye lenne, hogy a szervezetet és a szervezet támogatóit adó-és illetékmentesség, vagy adó-és illeték kedvezmény illetné meg, hogy a szövetség befogadhatná a magánszemélyek személyi jövedelemadójából a civileknek felajánlott 1%-ot, és hogy közszolgáltatási szerződést köthetne állami, közigazgatási és költségvetési szervekkel. Az előnyökkel azonban szigorúbb beszámolási, nyilvántartási és gazdálkodási szabályok járnak, a nagyobb átláthatóság érdekében, valamint a törvény a vezető tisztségviselőkre és a felügyelő bizottságra a korábbitól eltérő összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Elnök ezután részletesen ismerteti a módosításokat. A közhasznúsági bejegyzéshez kapcsolódó módosítás az alapszabály I. fejezetének 1., 1/A., 2., 6., 8., 11., 12., pontjai, a IV. fejezet 2. pontja, az V. fejezet 1. és 4. pontjai, a VI. fejezet 2. és 3. pontjai, a VII. fejezet 7. és 8. pontjai, a IX. fejezet, a X. fejezet és a XI. fejezet tekintetében tartalmaznak szövegszerű változásokat. Ezeket a változásokat egybeszerkesztve az alapszabállyal és kiemeléssel jelölve azokat elkészítette és megküldte a tagoknak az új módosított szöveget. A módosítási javaslatokhoz Elnök megadja a lehetőséget a hozzászólásokra, hozzászólás nem érkezett. Elnök nyilatkozik tehát, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal az alapszabály módosítást előkészítette, amelyet a tagok megelőzően áttanulmányozás végett kézhez kaptak és felhívja a tagok figyelmét arra, hogy az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a közgyűlés jóváhagyására szorul. Elnök előadja továbbá, hogy az egyesületnek a Székesfehérvári Törvényszéken be kell jelentenie a változásokat, amely kérelem beterjesztésére a tagok az Elnököt bízzák meg. Az előadottakra tekintettel Elnök a kérdésről szavazást rendelt el, amely egyhangú volt, így megszületett a szövetség 28/2012. (10.15.) sz. határozata: A tagok elfogadták a Magyari Vidéki Múzeumok Szövetsége közhasznú egyesületként történő nyilvántartásba vételéhez szükséges formában módosított alapszabályt, amely módosítás az alapszabály I. fejezetének 1., 1/A., 2., 6., 8., 11., 12., pontjait, a IV. fejezet 2. pontját, az V. fejezet 1. és 4. pontjait, a VI. fejezet 2. és 3. pontjait, a VII. fejezet 7. és 8. pontjait, a IX. fejezetet, a X. fejezetet és a XI. fejezetet érintően tartalmaz szövegszerű változásokat, továbbá megbízták a szövetség elnökét, hogy annak nevében eljárva a Székesfehérvári Törvényszékhez változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtson be. Ezután Elnök felkéri a szövetség vezető tisztségviselőit és a felügyelő bizottsági tagokat, hogy a módosítással egyidejűleg szükséges új tartalmú összeférhetetlenségi nyilatkozatokat írják alá, ugyanis a törvény az ő vonatkozásukban a korábbitól eltérő összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, amelyekre vonatkozóan még nem tettek nyilatkozatot. Ezeket a nyilatkozatokat szintén be kell nyújtani a bíróságnak. Ezután Elnök rátér a 4./ napirendi pont tárgyalására. Elnök: A kormány 1311/2012. (VIII.23.) sz. határozatának végrehajtása során megtett intézkedések körében elsősorban a szövetséget érintő kérdések megtárgyalását 11
javasolja. A szövetséget az EMMI a vonatkozó egyeztetési folyamatba nem vonta be, egyetlen témát kivéve. Erről minden megyei múzeumi szervezetnek küldtek tájékoztatót és javaslatot kértek arról, hogy a tagintézmények közül melyeket javasolják állami fenntartásba és melyeket önkormányzatiba. A beérkezett adatokat összesítették és ilyen formában küldték meg a tárcának. Választ azonban nem kapta, a döntésről csak a sajtóból értesültek. Az egyeztetésen a Pulszky Társaság vett részt, miközben az adatokkal nem rendelkezik, nincs szakmai adatbázisa. A szervezetekkel kapcsolatban a szövetségnek azonban van. Jó volna ezért ezt a tárcánál is sokkal erőteljesebben tudatosítani. Ezért kérik a tagoktól, hogyha az EMMI vagy más minisztérium adatokat kér tőlük, akkor másolatban az elnökségnek is küldjék meg, így egyrészt látják, hogy milyen adatok mentek ki az egyes intézményektől, másrészt napra készen lehet tartani az információkat és frissíteni az adatsorokat. Fabényi Júlia: A működési engedély kérelmek kapcsán merült fel, hogy ellentmondásos maga a definíció, mitől megyei múzeum egy múzeum. Elnök: A működési engedélyekkel kapcsolatosan szentendrei példa, hogy tavasszal még nem kellett külön engedélyt kérni a tagintézményekre, majd nyáron ugyanaz az ügyintéző minden tagintézményre külön-külön kérte az engedélyeket. A napirendi ponthoz kapcsolódva még szeretné felhívni a figyelmet, hogy több körkérdést is küldött a tagoknak, amelyre nem érkezett válasz, kivéve Szatmári Imrét. Véleményezni kért egy megállapodási szerződés tervezetet, ez januártól aktuális lehet, mert majd a települési önkormányzatok rádöbbennek, hogy nem tudják fenntartani a múzeumot és keresni fogják az együttműködési lehetőséget, Jó lenne ezekre a helyzetekre előre felkészülni, ezt szolgálná egy ilyen megállapodás tervezet kidolgozása. Tájékoztatja a szövetséget arról is, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségét és Szentendre polgármesterét írásban megkeresték és az állami régészeti feladatok ellátásával kapcsolatban tájékoztatták és támogatásukat kérték a régészeti kapacitás fenntartásához. Az elnökség felhívta figyelmet arra is, hogy a sajtóban megjelent számok alapján a múzeumok működési költségei a tényleges költségek 50-60%-át fedezik, így a hiányzó részt majd az önkormányzatoknak kell pótolni. Ehhez a költségvetések elfogadása előtt a városi vezetők még eredménnyel lobbizhatnak. Elnök egyéb kérdés és hozzászólás híján a napirendi pont tárgyalását lezárja. Elnök ezután kéri, hogy a döntés sürgősségére tekintettel a közgyűlés járuljon hozzá, hogy az Egyebek napirendi pontban tervezett témát a következő nap helyett a mai napon tárgyaljanak meg. A közgyűlés tagjai ehhez egyhangúan hozzájárultak. Elnök: Az NKA bizottsági tagsága megürült, amely a múzeumok, levéltárak és könyvtárak szervezeteinek a tagságát jelenti. Az előzetes egyeztetések alapján a könyvtáros szervezetek nem tartanak igényt a jelölésre, a levéltáros szervezetek jelezték, hogy szeretnének jelölni, tekintettel arra, hogy jó ideje nincs képviseletük a szervezetben. A szervezetek egységesen jelöltek egy vidéki kollegát. Tyekvicska Árpádot, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatóját egyöntetűen támogatja a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség és a Fiatal Levéltárosok Egyesülete. A jelölést az elnökség megtárgyalta és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy támogassák a levéltáros jelölt kollegát. Felhatalmazást kér arra, hogy a szakmai ülésen a szövetség nevében részt vegyen és a levéltáros szervezetek megnevezett jelöltjét, kötött mandátummal támogassa.
12
Elnök a napirendi pont vitáját ezzel lezárja, Elnök a megvitatott kérdésről szavazást rendelt el, amelynél egy tartózkodás volt, így létrejött a szövetség 29/2012. (10.15.) sz határozata: A közgyűlés felhatalmazza az Elnököt, hogy a szövetség nevében az NKA szakmai bizottságába jelölő ülésén vegyen részt és szavazatát Tyekvicska Árpádra, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójára, mint a levéltáros szakmai szervezetek jelöltjére adja. Ezt követően az Elnök rövid szünetet rendelt el. Szünet után Elnök folytatja az Egyebek napirendi pont tárgyalását, amelyben állásfoglalás tervezetet ismertet a vidéki múzeumi szervezetek működésével és megújulásával kapcsolatban, amelynek megfogalmazásában Szatmári Imre volt az elnökség segítségére. Az állásfoglalásban azt a véleményt és elvárást fogalmazta meg, hogy a vidéki muzeális intézmények legalább a 2011. évi, bázisévként meghatározható alapokon és költségvetési kondíciókkal képesek tovább működni. Elnök kéri, hogy a jelenlévők az elhangzottakról mondjanak véleményt, illetve adjanak szövegszerű pontosítást, amennyiben szükségét érzik. Tekintettel arra, hogy hozzászólás nem érkezett, Elnök a napirendi pont vitáját lezárja. Elnök a megvitatott kérdésről szavazást rendelt el, amelynél a támogatás egyhangú volt, így létrejött a szövetség 30/2012. (10.15.) sz. határozata: A közgyűlés elfogadja és meghatalmazza elnököt, hogy a magyar vidéki múzeumügy megújítása érdekében a finanszírozás kérdésében a szövetség nevében állásfoglalást készítsen. Ezután Elnök rátér az 5./ napirendi pont tárgyalására az örökségvédelem témakörében, amely napirendi ponthoz köszönti a felkért előadót, Dr. Pusztai Tamást, és átadja neki a szót. Dr. Pusztai Tamás: Négy pontban foglalhatók össze az elmúlt időszak változásai. A szeptember 18-i kormányrendelet a KÖH feladatait 26 helyre szétosztotta, minisztériumi szinten 3 tárcához került. Az új struktúrában a BM foglalkozik örökségvédelemmel, Szaló Péter helyettes államtitkár vezetésével, létrejön egy Örökségvédelmi Főosztály, az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tervtanács működtetésével. A KIM és az EMMI szintén szerepet kapott. A KIM-en keresztül a kormányhivatalok működtetnek Kulturális Örökségvédelmi Irodákat, ez a helyzet 12.31-ig. Utána a KIM vonal változik, januártól jönnek a járások és a járási rendszerhez kell kapcsolni az örökségvédelem feladatait. A régészet kapcsán kiemelt járások lesznek, ott lesz a szakhatósági ügyintézés. Az EMMI a Forster Gyula Központ üzemeltetőjeként kap szerepet, ebben 10%-ban KÖH feladatok, 90%-ban MÁG feladatok összpontosulnak. Nemzetközi egyezményeknek meg kell felelni, ezért a műtárgy kivitel és védelem és a műemléki tudományos gyűjtemény is itt kap elhelyezést. Ez lesz az új struktúra. Gyakorlatban az ásatási engedélyeket a KIM-en keresztül a helyi irodák adják ki. Az új törvénytervezet a kulturális örökségvédelmi törvény régészeti lelőhely és régészeti örökség fogalmainak szűkítésén gondolkodik, ennek egyértelműen anyagi okai vannak. Megelőző feltárás által érintett régészeti lelőhely fogalmát szűkíti, pl. a nagy jelentőségű régészeti örökség fogalmának bevezetésével, vagy különbséget tesz védett és nem védett régészeti lelőhelyek között. Szakmailag ez egy tévút. A törvénytervezet egyértelműen gazdasági-üzleti alapon jött létre, csak a régészeti lelőhely feltárása után tudunk a területen belül döntést hozni, hogy a rendelkezésre álló pénzből mit tárunk fel és mennyit tárunk fel, és javasolni kell, hogy ez a döntés szakmai döntés legyen. A megelőző régészeti 13
feltárások esetén a Korm. rendeletben kijelölt múzeum és a beruházó köt szerződést. A törvényjavaslat a megyei hatókörű városi múzeum feladatait nem dolgozza ki, munkacsoportot kellene alakítani a nem régészeti feladatok kidolgozására és egy kb. 10 pontos felsorolására. Tehát határozzuk meg az egyéb, nem régészeti feladatokat, mert a jelen helyzet a jövőre nézve nagy veszélyeket tartogat. Elnök: Pusztai Tamás segítségével állásfoglalást kell készíteni erről, ami nem lehet több, mint egy-másfél oldal. A feltárási joggal kapcsolatban fontos szempont területi illetékesség, ezt törvényi szinten kellene szabályozni, a helyi tudás és ismeret is fontos és hogy a feltáró intézmény 50-60 km-nél távolabb ne legyen. A lelőhelyek esetében nincs értelme a nagy jelentőségű kifejezésnek, egy hatóság vagy kormányrendelet ezt nem tudja meghatározni, de szakmai irányelvek alapján meghatározható objektív módon és vannak figyelembeveendő nemzetközi szerződések is, amelyek köteleznek bennünket. Szaló Péter helyettes-államtitkárnál személyes véleménye szerint jó helyre került a döntés, a 90-es évek óta a közigazgatásban dolgozó építész, akinek a hozzáállása az örökségvédelemhez kifejezetten jó. Fogas Ottó: Hangsúlyozni kell a lelőhelyeknél, hogy a szakember az anyagi kereteket nem túllépve fogja megoldani, ne tartsanak attól, hogy így többe fog kerülni. Hajdú Zsigmond: A fogalomhasználat rendkívül fontos, már korábban is próbálkoztak a kiemelt meg a jelentős fogalmak bevezetésével a lelőhelyeknél. Két front létezik, az egyik kérdés, hogy a tárgyaló asztal mellett mit lehet elérni, a másik, ahol a lelőhely sokkal nagyobb, mint az összeg, akkor dönteni kell. Ha a mérlegelés tényét a szakma beengedi, nem lesz utána határa a dolognak, ez öngól lehet! Az együttműködés kényszere alapján nagyon meg kell fontolni, hogy mit ajánlanak fel, veszélyes, hogy feltárunk annyiért, amennyit szánnak rá! Elnök: Az EMMI-ben folyt augusztusban egy régészeti egyeztetés, ahol az NGM-et nemzetközi példákkal próbálták meggyőzni a szakma jeles képviselői, válaszként hangzott el, hogy azt kell megnézni, mit csinálnak Romániában, Bulgáriában vagy Szerbiában. Elmaradott modellekkel azonban nincs értelme dolgozni! Lehet, hogy elébe kellene ennek az érvelésnek menni és érveket ismerni a román vagy szerb rendszerekről. Kiss Péter: A területi illetékesség kapcsán kérdés, hogy mi a lényeg, mert ha valaki nem hajlandó megcsinálni, akkor majd más megcsinálja. A kiemelt jelentőségű lelőhely fogalmához fejlemény, hogy szintén tárca egyeztetésen hangzott el, hogy nem tartható a 200mó-s összeghatár, L.Simon László jelezte, hogy törvénymódosítást fognak javasolni. Fontos szempont, hogy a próbafeltárásnál még nincs a beruházásnak kivitelezője, a megelőző feltárásnál már van. Gaál Attila: Tapasztalata alapján a megyei múzeumok tudatos tönkretételének folyamata zajlik, amelyben a régészetnél a pénzek átáramoltatásának lehetőségét adták meg. Sokkal nagyobb média nyilvánosságot kellene kapnia az ilyen együttléteknek és a közös véleményeknek, anélkül, hogy politikai felhangot adnának neki. Hajdú Zsigmond: Pozitív tapasztalata ebben a dologban, hogy náluk a megyében a NIF munkatársaival jó a kapcsolat, fontos felméréseket, hatástanulmányokat hoztak, a közös munkában partner lehetett a régészet. Tisztázni lehetett a bizonytalan dolgokat, költségcsökkentő tényezőket. A fajsúlyozás nagyon fontos: melyik a legfontosabb lelőhely, ebben a régészet döntsön, jó kompromisszumokat lehet kötni, úgy hogy közben hiteles tud maradni a régész szakma. Nagy Erzsébet: A jogharmonizációt kell hangsúlyozni, más területen pl. építészet is legyenek szabályozások, ezt kellene szorgalmazni. Különösen, ha a z építészetben az elektronikus ügyintézést bevezetik, a folyamat végén találkoznak az ügyintézővel. A
14
másik szempont, hogy nemcsak nagy beruházások vannak, hanem kisebbek és eu-s pályázatok is, ahol nagyon kevés pénz van az 1%-ból. Költő László: Az új BTK-ban szerepel-e a régészeti lelőhely rombolása, mint minősített eset? Az elkerülés lehetőségére felhívni a beruházók figyelmét, nagyon nagy felelősség, az előzetes régészeti dokumentációban, még a tervezés fázisában belép a régészet, de ez csak annyit jelent, hogy tájékoztatja a beruházót, mennyibe kerülne a feltárás. Cél a kulturális örökség elemeinek elpusztulását megelőzni, a beruházók számára az elkerülés is választható, ha másik területre megy, erre fel kell hívni a figyelmet. Rosta Szabolcs: Szerinte a társadalmat nem érdekli a régészeti munka, a média figyelemnek nem sok értelme volna. A korábbi időszakban, amikor nagyobb figyelem volt, mindenki csak utálta a régészeket. A jogalkotókat a könnyítési lehetőségek érdeklik, pl. a Mercedes Gyár beruházás mutatott rá, területek kijelölése szakmai döntés legyen, nem a beruházóé a helyi politikai vezetéssel. Szatmári Imre: Információként meséli el, hogy Békés megyében egy nagyberuházásnál nem tudtak feltárni egy területet, a bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a KÖH döntéssel szemben. A tárgyalásra 4 bíró érkezett, majd budapesti ítélőtáblához tették át. Közben az út megépült, a régészeti lelőhely eltűnt, a KÖH megszűnt. A következő tárgyalás december 14-én lesz, ezt az utat nem ajánlja senkinek. Czövek Attila: Szekszárd jövőre több milliárdos projekteket tervez, nagy pályázatokat és beruházásokat. A struktúra átalakítása után félő, hogy ezt velük házon belül fogja az önkormányzat megoldani. Hajdú Zsigmond: Együttműködés a beruházóval a kis beruházásoknál megoldható, kompromisszum készség kell, nem jogi út. De elvi szinten fenn kell tartani a szakmai álláspontunkat. Költő László: Az önkormányzati tulajdonossal kapcsolatos veszélyt a barcsi múzeum esetében tapasztalta. Fabényi Júlia: Decentralizáció ellen kell harcolni, ha nem csinálja meg a múzeum, akkor majd marad a NÖK, az megcsinálja. Tekintettel arra, hogy további hozzászólás nem érkezett, Elnök a napirendi pont vitáját összefoglalja és lezárja. Elnök a megvitatott kérdésről szavazást rendelt el, amely egyhangú volt, így létrejött a szövetség 31/2012. (10.15.) sz. határozata: A közgyűlés megbízza Dr. Pusztai Tamást, hogy a szövetség nevében a közgyűlési vitában elhangzott szempontok alapján készítse el az MVMSZ örökségvédelemmel kapcsolatos állásfoglalását. Mi van azzal a régészeti ásatásokon feltárt anyaggal, amit a KÖSZ raktáraiban van és amit már feldolgozásra vissza kellett volna kapniuk? Elnök javasolja, hogy a kérdéssel, tekintettel annak fontosságára és időigényességére, a következő napon foglalkozzon a közgyűlés. Elnök tájékoztatja a közgyűlést, hogy az Egyebek napirendi pont keretében elnökség kidolgozta javaslatát a jövő évi differenciált tagdíjakra, amelynek összegei a következők: országos múzeum esetén 200e Ft/év, országos szakmúzeum esetén 150e Ft/év, megyei hatókörű városi múzeum esetén 100e Ft/év, területi múzeum esetén 50e Ft/év, tematikus múzeum esetén 25eFt/év. Nagy Zoltán: Az előző témához kapcsolódva megjegyzi, hogy a fenntartó város nem fog túllátni a város határain, hogyan lehet elérni, hogy a megyei hatókörű múzeum 15
ténylegesen az legyen. Egyértelművé kell tenni a fogalmat és a feladatokat, hogyan lehet elérni a gyakorlatban a megyei hatókört? Elnök: A megyei könyvtár fogalmának visszaemelésekor javasolták, hogy a múzeumoknál is ez legyen, de az EMMI illetékes főosztálya ezt nem fogadta el. Vándor László: Egy aránytalanságot lát, az országos múzeum helyzete szerint csak kétszeres tagdíjat fizet, mint a megyei hatókörű városi múzeum, holott költségvetése lényegesen nagyobb. Javasolja, hogy költségvetési helyzete arányában fizessen, ami nem kétszeres, hanem ötszörös. Tehát az országos múzeumoknál 500eFt/év tagdíj a reálisabb. Kostyán László: A fővárosi és országos szakmúzeum között legyen különbség. Elnök: Fővárosi szakmúzeum nem lehet tag. Fabényi Júlia: Nem tudja elképzelni, hogy az országos múzeum belépne a szövetségbe, de ha újra lennének országos találkozók, ahogy a 90-es években voltak, akkor oda a vidéki múzeumok is kapjanak meghívást, ez emelné a szakmai presztízsüket. Gaál Attila: Amikor meghívók érkeznek, akkor az csak az igazgatónak szól, jó volna, ha ezekre a közgyűlésekre a gazdasági vezetők is hivatalosak lennének. Jobban értenék a pénzügyi kérdéseket, ha jelen lehetnének. Elnök: A javaslattal egyetért, a meghívás a gazdasági vezetőknek is szól. Tekintettel arra, hogy további hozzászólás nem érkezett, Elnök a napirendi pont vitáját lezárja. Elnök a megvitatott kérdésről szavazást rendelt el, amelyet a tagok 3 tartózkodás mellett fogadtak el 32/2012. (10.15.) sz. határozat: A közgyűlés elfogadta az MVMSZ 2013. évi tagdíjait az alábbiak szerint: országos múzeum esetén 500e Ft/év, országos szakmúzeum esetén 150e Ft/év, megyei hatókörű városi múzeum esetén 100e Ft/év, területi múzeum esetén 50e Ft/év, tematikus múzeum esetén 25eFt/év. Elnök megköszöni a megjelenteknek a részvételt és a közgyűlés mai munkavégzését berekeszti. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a közgyűlés a következő napon az hatodik napirendi pont megtárgyalásával folytatja munkáját. Jegyzőkönyv folytatása, amely készült a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Fő u. 6.) 2012. október 16. napján 12.00 órai kezdettel a Szabadszállás, Ádám Tanya Fogadó helyszínen megtartott közgyűlésén. Jelenlévők: a mellékelt jelenléti ív szerint A szövetség elnöke és a jelen közgyűlés levezető Elnöke köszönti a megjelenteket és a közgyűlés munkájának folytatását megnyitja. Megállapítja, hogy közgyűlés határozatképes. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a közgyűlésről hangfelvétel készül, ez alapján a megválasztott jegyzőkönyvvezető folytatólagosan készíti a jegyzőkönyvet. Elnök tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a közgyűlés 29/2012. (10.15.) sz. határozata értelmében elkészítette az állásfoglalás szövegét, amelyet ismertet a jelenlévőkkel. „A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége 2012. október 15-én és 16-án Szabadszálláson megtartott éves rendes közgyűlésén részletesen megvitatta a magyar múzeumi rendszert – köztük a vidéki múzeumi szervezeteket – alapvetően érintő eddigi és ezután várható változásokat. 16
A magyar műkincsállomány jelentős és meghatározó részének közvetlen őrzőjeként – tekintettel a magyar múzeumügy 210 éves múltjára és az előttünk álló évszázad kihívásaira – az MVMSZ azt a határozott véleményét és elvárását fogalmazta meg, hogy a vidéki muzeális intézmények legalább a 2011. évi, bázisévként meghatározható alapokon és költségvetési kondíciókkal képesek tovább működni. Az MVMSZ aggodalommal kíséri figyelemmel azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékesei által a médiumokban bejelentett keretszámokat, amelyek több változatban jelennek meg. A 2011. évi – vidéki múzeumokra fordított – 5 milliárd forinttal szemben a bejelentések alig haladják meg a 3 milliárd forintot, tehát a 2011. évi szintet semmiképpen sem érik el. Az MVMSZ kifejezi sajnálatát, hogy nem sikerült korábbi elképzelését, amely egyben tartotta volna a megyei múzeumi szervezeteket, megvalósítania, de meggyőződése, hogy a vidéki múzeumok továbbra is képesek lesznek a helyi közösségekhez, lakosokhoz közelebb hozni azokat az értékeket, amelyeket a muzeális intézmények kreatív-innovatív módon közvetítenek a köz javára. Az MVMSZ továbbra is kész együttműködni a kormányzattal a vidéki múzeumügy megújítása érdekében.” Elnök az ismertetett szövegről szavazást rendelt el, amelynél a támogatás egyhangú volt, így létrejött a szövetség 33/2012. (10.16.) sz. határozata: A közgyűlés elfogadta az elnök által ismertetett állásfoglalás szövegét, és felhatalmazza elnököt, hogy azt közzétegye, illetve az illetékes hatóságok részére megküldje. Ezután Elnök rátér a 6./ napirendi pont tárgyalására, amely a vándorkiállítás előkészületeiről szól. Javasolja, hogy először a közgyűlés hallgassa meg az előkészületekről szóló beszámolót, amelyet Dr. Basics Beatrix készített el. Dr. Basics Beatrix: A vándorkiállítás pénzügyi háttere feltételesen biztosítva van, ütemezése ugyanaz, mint az előző évinél volt. Egy időpont változás van, ami az első helyszínt, a székesfehérvári múzeumot érinti. Történész szakértő személyére kaptunk ajánlást az EMMI kulturális államtitkárától, Újváry Gábor személyében. A kiállítás korszaka az 1920-1944 közötti időszak, folytatása a korábbi vándorkiállítás Felemelő század – A lehetőségek országa anyagának, amelyik időben 1920-ig tartott. Két szlogent választott ki az anyaghoz: mindkettő Klebelsberg idézet, ami aktuális és a koncepciót pontosan kifejezi. „Tetőtől talpig europereknek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk.” A másik: „Nagyon könnyű dolog összetéveszteni a történelmet a história mezében való politizálással.” A tematika szerint 6 témában jelenítik meg az anyagot, ez 150-200 műtárgyat jelent, műtárgy listák már elkészültek, - és ehhez a bázis anyaghoz teszi hozzá minden helyszín a sajátját. 1. Történelmi trauma után - Egy szobor átváltozásai 2. Műgyűjtés, műpártolás, múzeum (Ernst Lajos) 3. Kultusz és hivatalos művészet 4. Tudományos fejlődés - Belföldi lehetőségek, külföldi ösztöndíjak 5. Klebelsbergi kultúrpolitika eredményei 6. Egy másik történelmi trauma előtt – Akik hivatalosan nem alkothattak A lebonyolításnál a bemutatásnak feltételrendszere lesz, szándéknyilatkozatban kell bizonyos vállalásokat tenni, látogatószám stb… és múzeumpedagógiai programot készíteni. Együttműködés lesz az oktatással és levéltárakkal, versenyek szervezése, szponzori támogatás szervezése is fontos. Az előadó az előadás teljes anyagát power point-os prezentációban mutatta meg, az előadás anyaga elérhető lesz a szövetség honlapján keresztül. Az előadás után Elnök megadja lehetőséget a hozzászólásokra.
17
Limbacher Gábor: Helyszínek tervezettek legyenek, legkisebb úti és szállítási költséggel dolgozzanak. Basics Beatrix: Ütemterv készült, mindenkinek megküldi. Minden tájékoztató anyag az MVMSZ honlapján is rajta lesz, a vándorkiállítások menü pont ezért készült. Elnök: Nemcsak a vándorkiállításhoz, de minden más témában várnak anyagokat a honlapra, folyamatosan frissíteni, a tartalmakat bővíteni kell. Ezt követően Elnök a napirendi pont vitáját lezárta és az elhangzott beszámolót szavazásra bocsátotta. A szavazás egyhangú volt, így megszületett a szövetség 34/2012. (10.16.) sz. határozata: A közgyűlés elfogadta a vándorkiállítás előkészületeiről tartott beszámolót. Ezután Elnök rátér a 7./ napirendi pont szerinti Egyebek témakör megtárgyalására. Az elnökség javasolta, hogy a közgyűlés tárgyalja meg és alakítson ki véleményt az EMMI múzeumi nyilvántartási rendszerekről készített tárca rendeletével kapcsolatban. Javasolja, hogy az MVMSZ tegyen javaslatot a rendelet módosítására, egy megbízott kollega gyűjtse össze a javaslatokat és abból közös MVMSZ javaslat készüljön a tárca felé. Limbacher Gábor: Papíralapú leltározásokkal kapcsolatban tapasztalata, hogy rendkívül drágák a leltárkönyvek, holott korábban ezek ingyenesek voltak. Még úgy is drága ajánlatot kaptak, hogy több múzeum összefogott és közösen rendeltek leltárkönyveket. Elnök: Át kell térni a számítógépes nyilvántartásra, amit meghatározott időközönként időálló papírra és festékkel kell kinyomtatni. Olyan formában, hogy az is hiteles, aláírható nyilvántartás legyen. Ezt kell elérni a rendelet módosításával. Ma már a kézzel vezetett nyilvántartások idejét múltak. Ábrahám Levente: Évtizedes probléma van a nyilvántartással a megyei múzeumoknál. Legnagyobb gond a régészeti leletanyag gyarapodás követésével van. Nincs rá személyi és anyagi erőforrás. Digitális formában kellene leltározni, de ehhez mindenképpen rendeletmódosítás kell, mert a tárca nem fogadja el a digitális nyilvántartást. A szakmai szempontrendszer kidolgozásában vállaljon szerepet, az MVMSZ szervezzen munkabizottságot. Lakner Lajos: Folyik már a digitális nyilvántartás, ugyanazok a mezők szerepelnek benne, mint a papíralapúban. Elnök: Azt kell elérni, hogy ezeket a minisztérium elfogadja. A leltárkönyv monopólium ellen mindenképpen lépjen fel az MVMSZ és rendeletmódosításra is szükség van a digitális nyilvántartás elfogadásához. A szakmai szempontrendszer kidolgozása ehhez indokolt. Kostyál László: Akció egységet kell létrehozni a MNM-el, ez közös érdek. Nagy Erzsébet: Minden múzeum különböző adatbázisokat használ, eddig minden egységesítési kísérlet elbukott. Addig legyen egy átmeneti helyzet, amiben ezeket is elfogadják. Elnök: Első lépés, hogy azt mondjuk ki, hogy bármilyen adatbázisa van a múzeumnak, ha elő tud állítani egy hitelesnek tekinthető leltár oldalt, akkor ezt a tárca fogadja el. Második lépés hosszabb távon a nyilvántartási rendszer szempontjait kidolgozni. A rendelet módosítását minél gyorsabban kellene kierőszakolni, komoly költségekkel fenyeget mindenkit a leltárkönyvek megvásárlása miatt. Lakner Lajos: Két feltétel együttesen kell, a rendszer kidolgozása, és a jogosultságok tisztázása és utána ennek alapján a megfelelő rendeletmódosítás elfogadtatása. Ha bárki szabadon belenyúlhat a nyilvántartási rendszerbe és módosíthat benne, nem tudja az intézményvezető kontrollálni. Náluk erre belső szabályozás van. 18
Elnök: Minden intézményvezető felelőssége olyan belső szabályozást működtetni, ami az előírásoknak megfelelő. Limbacher Gábor: Hasonlóan, ahogy a finanszírozással kapcsolatban állásfoglalást fogadtak el, úgy erről is kellene. Vándor László: Állásfoglalást ne csak az MVMSZ írja alá, hanem a többi múzeum is. Nyomásgyakorlás szempontjából jobban mutat, ha 250-300 aláírás van rajta. Elnök javasolja, hogy az elhangzottakról a közgyűlés döntsön. A kérdést szavazásra bocsátotta, amelynek eredménye mindkét esetben egyhangú volt, így létrejött a szövetség 35/2012. (10.16.) sz. határozata: A közgyűlés felhatalmazza az elnökséget, hogy az EMMI kulturális államtitkáránál a 20/2022 (X.4.) NKÖM rendelet módosítását kezdeményezze a múzeumi nyilvántartási rendszert érintően, amelynek értelmében az illetékes szakfelügyelet és a minisztérium fogadja el azokat a múzeumi nyilvántartásból kinyomtatott leltárakat, amelyek időálló papírra és festékkel kerültek kinyomtatásra és az általuk tartalmazott adatokat közhitelesen igazolják. 36/2012. (10.16.) sz. határozata: Az elnökség kezdeményezzen közös gondolkodást más szakmai szervezetek bevonásával az elektronikus múzeumi nyilvántartás keretszabályainak kidolgozásáról és ennek alapján kezdeményezzen jogszabály módosítást az EMMI kulturális államtitkáránál. Elnököt felhatalmazza a közgyűlés, hogy a felhívást támogatásra és aláírásra juttassa el az Országos Közgyűjteményi Szövetséghez, a Pulszky Társasághoz és muzeális intézményekhez és a gyorsítás érdekében interneten keresztül kérje az aláírásokat. Limbacher Gábor: Javasolja, hogy a közgyűlés foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy ahol nincs gazdasági önállóság, ott januártól milyen rendezés szükséges. Egységes álláspont kialakításával lépjen fel a szövetség és a rendezés érdekében keresse meg a tárcát, hogy az átadás-átvételi tárgyalásokon ezt a kérdést tárgyalja és rendezze az átvevő önkormányzatokkal. Elnök: Minden átadás-átvételi tárgyalásnál fontos, hogy az átvevő önkormányzatok január 1-től a személyi és tárgyi feltételeket biztosítsák. Nagy Zoltán: Munkatársaival vizsgálták az új törvény és az OKM rendelet viszonyát, és pl. a rendelet gazdasági vezetőt nem említ. A kettő együtt számos bizonytalanságot tartalmaz, nincsenek szinkronban. Hogyan lehet majd január 1-e után működni és dönteni? Nincs informatikus, vagy adatrögzítő sem. Az új fenntartó a jogosítványokat megkapja, úgy fogja értelmezni a pontatlan megfogalmazásokat, vagy a hiányokat, ahogy szeretné. Ez nagy veszélyeket hordoz, pl. a fenntartó kiszervezheti ezeket a feladatokat. Elnök javasolja, hogy küldjenek udvarias hangú levelet az államtitkárnak, amelyben kifejtik, hogy „örömmel értesültünk arról, hogy a megyei hatókörű városi múzeumok esetében régen megfogalmazott javaslatunk végre törvényi szinten szabályozást nyert és az önállóan gazdálkodó státuszt minden megye központú múzeum megkapta és arra kérjük Államtitkár urat, hogy az átadás-átvételi tárgyalások során azokban az esetekben, ahol jelenleg nincs önállóan gazdálkodó státusz különösen figyeljenek oda, hogy ezt a leendő fenntartóval leegyeztetessék. Ennek a megteremtése törvényi kötelezettség.” Ezután Elnök a kérdést szavazásra bocsátotta, amelynek eredménye egyhangú volt, így létrejött a szövetség
19
37/2012. (10.16.) sz. határozata: A közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a szövetség nevében levélben forduljon az EMMI kulturális államtitkárához és kérje, hogy a muzeális intézményen átadásátvételi folyamatában az önállóan gazdálkodó státuszhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezésre kerüljenek. Ezután Elnök kezdeményezi, hogy Gaál Attila előző napi javaslatának megfelelően tekintsék át a NÖK-nek leadott régészeti leletanyagok sorsával kapcsolatos helyzetet. Körkérdésben kérdezi, hogy van-e olyan intézmény, amely visszakapta a leletanyagát. Megállapítja, hogy általánosnak tekinthető, hogy az elmúlt 2 évben senki sem kapott vissza ilyet. Vándor László: Csorba László, MNM főigazgató minden fórumon és minden formában megígérte már, hogy ez megtörténik, levelek vannak róla, egyeztetések zajlotta, de nem történt semmi. Kérdés, hogy van-e értelme újabb levelet írni a minisztériumnak, ahol a Közgyűjteményi Főosztály lehet, hogy nem is továbbítja a levelet az államtitkárnak. Elnök: Másik minisztériumba kellene levelet írni. A Hajdú-Bihar megyei vezetői pályázat kapcsán levelet írt Szabó Erika államtitkár asszonynak (KIM) és választ kapott és a válasz nem volt elzárkózó, hanem illetékességből továbbította az EMMI államtitkárának. Mivel a KIM-ből érkező leveleket a közigazgatásban komolyan veszik, javasolja, hogy Szabó Erikának vagy Szaló Péter államtitkárnak írjanak, akár a két minisztériumnak egyidőben. Javasolja, hogy a korábbi levelezésekből készít egy összeállítást és ezzel kezdeményezi a közbenjárásukat az EMMI-nél. Elnök ezután a kérdésről szavazást rendelt el, amely egyhangú volt. 38/2012. (10.16.) sz. határozat: A közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a szövetség nevében levélben forduljon a KIM-ben Szabó Erika és a BM-ben Szaló Péter államtitkárokhoz. Részükre a korábbi levelezésekből rövid összeállítást készítsen és kérje az illetékes közbenjárását, annak érdekében, hogy a NÖK leletanyagok ügyében megtörténjen az intézkedés. A jelenlegi átszervezés kapcsán rengeteg múzeum kerül olyan helyzetbe, hogy a jogszabályi előírások szerint nem felel meg a múzeumi kritériumoknak. Pl. náluk a korábbi átszervezésnél a restaurálás központosítva lett. Az átadás-átvételeknél fel kell hívni előre a figyelmet erre, hogy a jogszabályi előírásoknak a múzeum megfelel-e vagy sem. A kis múzeumok között ilyen tömeges lesz, és a helyi önkormányzatok arra készülnek, hogy ezeket leminősítsék. Kostyál László: Létszám kérdést az állami feladatot ellátó intézményeknél rendezni kellene. Elnök: A létszám problémákra azért nem fogják felhívni a figyelmet, mert nem érdekük az átadóknak, hogy ezekről a helyi önkormányzatok tudjanak. Fabényi Júlia: Nyugdíjas alkalmazottaknál, ha ebben az évben nem szűntetik meg közös megegyezéssel az alkalmazásukat, ott január 1-től bérrel és státusszal együtt el fogják vonni a helyeket. A múzeum az a terület, amelyikre a kivételek nem vonatkoznak. Ezeket meg kell lépni előre, megelőzve ezt. Limbacher Gábor: Ingyenes belépőkkel kapcsolatban javasolja, hogy egységes gyakorlat legyen, az áfa fizetés és nem fizetés körüli problémákat, eltéréseket kezelni kellene. Elnök: Kezdeményezni kell a rendelet módosítását. Fenntartása sem társadalmi hasznosságát illetően, sem gazdaságilag nem indokolt, az áfa fizetés kérdése vagy az adminisztrációs terhek miatt is. Két területen javasol változtatásokat. Szűkíteni kell a kedvezményes belépők körét, másrészt álljon vissza a szakmai belépőkkel 20
kapcsolatos korábbi rendszer, ami a Pulszky Társaság monopol helyzetét is megszűnteti. Európai uniós normákat és szabályokat is sért a jelenlegi gyakorlat, ütközik az esélyegyenlőséggel, és bújtatott állami támogatást jelent egy civil szervezet számára. És természetesen kompenzálni is kell, hiszen nyugaton mindenhol a kedvezmények esetében az állam megtéríti a kedvezmények értékét. Elnök a kérdéssel kapcsolatban szavazást rendel el, amely egyhangú volt, így létrejött a szövetség 39/2012. (10.16.) sz. határozata: A közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a szövetség nevében kezdeményezze a kedvezményes múzeumi belépőkkel kapcsolatos jogszabály módosítását az EMMI illetékeseinél a szövetség által megadott szakmai szempontok szerint. Limbacher Gábor: Centenáriumi témákkal kapcsolatban tájékoztatja a jelenlévőket, hogy Veszprém egy kiemelt évfordulós pályázatba és programba vonta be a múzeumot. Elnök: Múzeumok Éjszakája programmal kapcsolatban a tavalyi közgyűlési határozatnak megfelelően már most megkezdi az intézkedést. Vándor László: Évfordulók kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a Dózsa-féle felkelés 500. évfordulója közeledik, az alföldi múzeumok számára ez egy fontos program lehet. Konferencia vagy kiállítás sorozat kezdeményezést javasol. Meg kellene tudni, hogy kormányzati elképzelés van-e ezzel kapcsolatban. Elnök: Van-e valaki, aki vállalja az előzetes tájékozódást vagy a szövetség nevében keressék meg az illetékeseket? Elnök a kérdésről szavazást rendelt el, amely egyhangú volt. 40/2012. (10.16.) sz. határozat: A közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a szövetség nevében levélben keresse meg a kulturális államtitkárt és tájékozódjon arról, hogy a Dózsa-féle felkelés 500. évfordulója kapcsán a kormányzat tervez–e évfordulós állami ünnepséget, kiállítást, rendezvényt vagy konferenciát és amennyiben tervez ilyet, milyen szerepet szán abban a vidéki múzeumoknak? Limbacher Gábor: Geofizikai mérésekkel kapcsolatban segítséget kér a kollegáktól. További javaslata a tagoknak, hogy a közgyűlés helyszínét legközelebb az elnökség más helyszínre tervezze, ne állandó hely legyen, hanem országot járva tartson a szövetség közgyűléseket. Elnök vállalja, hogy az elnökség a témakörben javaslatot készít és véleményezésre megküldi a tagoknak. Egyéb előadnivaló kérdés hiányában az Elnök megköszöni a megjelenteknek a részvételt és a mai közgyűlés ülését berekeszti. k.m.f.
Elnök
hitelesítő tag
jegyzőkönyvvezető
hitelesítő tag 21
