1 JEGYZŐKÖNYV Készült: Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testülete Környezetvédelmi Bizottságának 2010. április 12-én 1630 órakor, a Polgármesteri Hivatal nagytermében megtartott, nyílt üléséről. Jelen vannak: Csobolyó Miklós Komáromi István Bálint László Szabados Tamás
Valamint:
Környezetvédelmi Bizottság elnöke bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag
Vigh Antal Rókus
beruházási ügyintéző
Dobronyi Jánosné
jegyzőkönyvvezető
Csobolyó Miklós elnök szeretettel köszönti az ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a jelen lévő 4 fővel a Bizottság határozatképes, az ülést megnyitja. Javaslatot tesz az ülés napirendjére, kéri, aki azzal egyetért, szavazzon. Dunavarsány Város Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága (szavazott 4 fő) 4 igen, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozza: 2/2010. (IV. 12.) számú Környezetvédelmi Bizottsági határozat Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének Környezetvédelmi Bizottsága az ülés napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1.) Javaslat Dunavarsány Város Ivóvízminőség-javítási KEOP pályázat Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányának elfogadására 2.)
Egyebek
Határidő: azonnal Felelős: a Bizottság elnöke 1.) Javaslat Dunavarsány Város Ivóvízminőség-javítási Megvalósíthatósági Tanulmányának elfogadására
KEOP
pályázat
Részletes
Csobolyó Miklós elnök felkéri Vigh Antal Rókus beruházási előadót, hogy néhány mondatban foglalja össze a napirendi pont témáját. Vigh Antal Rókus beruházási előadó elmondja, hogy a Képviselő-testület még 2007 decemberében döntött arról, hogy Szigetszentmártonnal közösen részt vesz az Ivóvízminőség-javító pályázaton. A két település erre társulást alapított, alapító okiratot készítettek. A MÁK törzskönyvi bejegyzését ezzel párhuzamosan intézi. A pályázat az első fordulón túljutott, támogatandónak minősítették tehát be kell nyújtani a második fordulóra is. A benyújtás határideje 2010. április 30-a. Jelenleg a Vízügyi Igazgatóságtól várják a véleményezést a részletes megvalósíthatósági tanulmányra, amint ez meglesz, be tudják adni a pályázati anyagot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az első forduló után azt lehet tudni, hogy 84.81 %-os támogatást ítéltek meg. Ez azt jelenti, hogy a pályázat várható nettó összköltsége 546 millió forint, ebből 463 millió forint lesz a támogatás. A fennmaradó összeg 77 %-a Dunavarsányt terheli, a 23%-a pedig Szigetszentmártont, tehát a 83 millió forintból közel 64 millió forintot Dunavarsánynak kell finanszíroznia. A pályázattal kapcsolatban még annyit hozzáfűz, hogy az ÁFA levonási jogot az önkormányzatok érvényesíteni kívánják, így nettófinanszírozású lesz a pályázat. A műszaki részre rátérve elmondja, hogy Dunavarsánynak van 4 kútja. A 4. számú kútnak múlt év végén kezdte el az üzemeltetési engedélyét megkérni, mivel annak eddig csak létesítési engedélye volt.
2 Úgy gondolja, hogy a Környezetvédelmi Hatóságtól április végére megkapja az Önkormányzat az üzemeltetési engedélyt, és utána átadja a kutat üzemeltetésre hivatalosan is a DTV Zrt-nek. A víz minőségével kapcsolatban az utóbbi időben is voltak lakossági panaszok. Ezekre okként a DTV Zrt azt jelölte meg, hogy pár héttel ezelőtt több tűzeset volt a környéken, és ahogy a tűzoltók a tűzcsapokon keresztül nagy mennyiségű vizet szivattyúztak ki, ez miatt a hálózatban a víz felkavarodott, ettől nem volt víztiszta a csapból kifolyó víz. Ez a program az ilyenfajta problémákat nem fogja kiküszöbölni. Dunavarsányban vannak olyan részek, ahol pang a hálózatban a víz, ezért sokkal könnyebben elkezd büdösödni, illetve opálosodni és ennek a problémának a felszámolásában maximális pozitív előrelépést jelenthet, ha a víztisztítók telepítésre kerülnek. Csobolyó Miklós elnök kérdése, hogy vízszűrésről van-e szó, mert hogy magas a vas, illetve az arzéntartalma a víznek, gyakorlatilag egy szűrőállomás épül? Vigh Antal Rókus beruházási előadó válasza, igen. A víz vastartalmát hypoclorid adagolásával csökkenteni lehet, és ezt fel lehet használni az arzénmentesítésre is. A kezelés után a víz arzén illetve vastartalma is csökkenni fog. Csobolyó Miklós elnök kérdése, hogy a szűrőállomás helyileg hol fog felépülni. Vigh Antal Rókus beruházási előadó elmondja, hogy a vízmű telephelyén, a víztorony mellett. Bálint László bizottsági tag kérdése, hogy amit jelenleg javítani kell a vízen, milyen értékeket mutat, illetve mi az a dolog, amit ez a pályázat – ha sikeres lesz – konkrétan rendbe tesz. A Bizottság tagjai még nem kaptak konkrét, számokkal alátámasztott tájékoztatást a jelenlegi vízminőségről. Eddig mindig azt gondolták, hogy ez a csapvíz kiváló. Mert azt pl. senki nem mondta, hogy csecsemők vagy kisgyermekek nem ihatnak belőle. Úgy tűnik – mert az a kommunikáció hangzik el mindig – hogy van egy jó minőségű vize a településnek, és mégis állandóan javítgatni kell? Úgy tudja, hogy néhány éve a vízmű már vásárolt egy vastalanító berendezést. Azzal mi lett, nem jól működik, vagy nem működik egyáltalán? Szeretnék azt pontosan látni, hogy jelenleg mennyi az arzén illetve a vastartalma a víznek. Az még hozzáfűzi, hogy nem olcsó az itteni vezetékes víz, a fővárosi vízárnak majdnem a duplája. Erre még rájön az un. alapdíj is, ami szintén nagyon sok, és ezek a díjak évente emelkednek. A víz minősége állandó javításra szorul, viszont az ára folyamatosan nő. Kérdése még, hogy erre a pályázatra az önkormányzati kiadás vízdíj emeléssel is fog járni, vagy nem, illetve tényleg akkor már olyan víz lesz, hogy nem kell tovább javítgatni. Vigh Antal Rókus beruházási előadó elmondja, hogy sajnos nem hozta be ülésre a legutóbbi vízminőség-mérési jegyzőkönyvet, de testületi ülés előtt ki fogja osztani. Emlékei szerint a vastartalomra 1,5 mlg/l mennyiséget mértek, ez viszonylag magas vastartalmat jelent. A jelenleg meglévő vasszűrő berendezés egy viszonylag egyenletes vízbevételezésre készült. Amikor pl. nyáron megemelkedik a vízkivételezés a rendszerből, akkor vannak olyan időszakok, amikor ez a berendezés nem tud lépést tartani a vízigényekkel, tehát a vastalanítás hatásfoka csökken, mivel sokkal több víz megy át rajta, mint amennyi a kapacitása. Az arzénnal kapcsolatban a legutolsó mérési eredmények 8 mlg/l-t jeleztek. Nemrég megváltozott a 201/2001. (X. 25.) jogszabály, amelyik a vízben lévő anyagok határértékeit tartalmazza. Európai Uniós direktíva alapján az ivóvízben lévő megengedett arzén mennyiséget 10 mlg/ l-ben határozza meg. Ennek éppen alatta van az itteni víz, de ez mindig egy adott pillanatban lévő mérték. Jelenleg a víz arzén, illetve vastartalma nem jelenti azt, hogy ez a víz halálos, vagy mérgező, vagy nem iható. A szóban forgó beruházás azt a célt szolgálná, hogy ezeket a határértékeket még lejjebb szorítsák. Szigetszentmárton esetében egy kicsivel problémásabb a helyzet, ott két kút van, az egyik kútnál az arzéntartalom nagyon magas volt, 53 mlg/ l, a másik kútban csak 4 mlg/ l volt. Ott lehet keverni a vizet, és be lehet állítani egy határérték alatti szintre. A legutolsó mérés szerint viszont a korábban 53 mlg/ l-es mérték 22 mlg/ l-re esett le. Az ÁNTSZ-nek negyedéves jelentést kell adni, havonta egyszer kell akkreditált laborral a méréseket elvégeztetni. Itt Dunavarsányban ezeket közkutakon végzik. Az árak kérdésére visszatérve elmondja, hogy 6 önkormányzat kötött üzemeltetési szerződést a DTV Zrt-vel vízhálózatának üzemeltetésére, ezek egyike Dunavarsány. Az vízdíjat egyrészt egy, a
3 koncessziós szerződésből eredő kötelezettség határozza meg. Ezt a szerződést a város vezetése korábban aláírta, amíg ez a szerződés ebben a formában él, az utódok kénytelenek hozzá alkalmazkodni. A díjak valóban magasak, ha ezt a DTV Zrt-nek felvetik, akkor az a válasz, hogy magánál a beruházásnál az EGN Wasser, illetve a Resonator Kft egymilliárd forintot invesztált a vízés szennyvízhálózat kiépítésébe, és ők szeretnék vissza a pénzüket. A pályázat kiadása önmagában nem növeli közvetlenül a vízdíjat, ami emelkedés lesz, az a koncessziós szerződés alapján várható. Hozzáfűzi, hogy szerinte a Képviselő-testületnek érdemes lesz átgondolni azt a szerződést. Bálint László bizottsági tag kérdése, hogy a Resonátor Kft, amely cég szedi az üzemeltetés után a díjakat, ehhez a projekthez nem járul hozzá? Vigh Antal Rókus beruházási előadó elmondja, hogy a DTV Zrt üzemelteti a vízhálózatot, és az üzemeltetési költségek fogják őket terhelni. A koncessziós szerződés úgy szól, hogy maga a beruházási, felújítási jellegű feladatok az önkormányzatokat terhelik. Szabados Tamás bizottsági tag kérdése, hogy a víztisztító berendezés üzemeltetése a mindennapokban milyen költséggel fognak járni, illetve ez miatt kell-e emelni majd a vízdíjat. Valamint érdekelné meg, hogy ez az eljárás egy bevált módszer-e, alkalmazzák-e ezt máshol is, nehogy olyat hozzanak ide, mint az új szennyvíztelep. Vigh Antal Rókus beruházási előadó elmondja, hogy mint már említette az üzemeltetési költségek a DTV Zrt-t fogják terhelni, az Önkormányzat lerakja a berendezést, a DTV Zrt pedig üzemeltetésre átveszi. Költségként a szűrő, illetve a tisztítás, valamint a keletkező arzénklorid, elszállítatásának, megsemmisítésének – mert ezek veszélyes hulladékok, melyeknek kezelésére speciális szabályok vonatkoznak – költsége fog felmerülni. A technológiával kapcsolatban elmondja, hogy mind a Dunavarsányban, mint a Szigetszentmártonban megépülő berendezés régóta használt, bevett és több településen működő és alkalmazott, nincs benne semmi kísérleti technológia. A berendezés működtetése miatt a vízdíj nem fog emelkedni. Komáromi István bizottsági tag körbekérdezi a jelenlévőket, hogy ők maguk, illetve a családjuk isszák-e a dunavarsányi csapvizet /a válasz minden jelenlévő részéről, hogy nem/ Elmondja, hogy támogatja ezt a pályázatot, annak dacára, hogy nem ismeri a paramétereket, és hogy mit fog ez az „eszköz” csinálni. Elmeséli, hogy a Kertbarát Klub készített egy felmérést, 40 ember bevonásával, és véleménye szerint ilyen felmérést érdemes lenne több ember megkérdezésével is elkészíteni. A 40 főből 25-en azt mondták, hogy nem fogyasztják a csapvizet, hanem vásárolnak flakonos vizet. 10 ember úgy oldotta meg a helyzetet, hogy méregdrágán vásároltak ivóvíztisztító berendezést. A 40 emberből 5 fő az, aki issza a vizet, de ők olyan anyagi helyzetben vannak, hogy nincs más választásuk, mert sem az ásványvizet, sem egyéb víztisztító berendezést nem áll módjukban vásárolni. Miért nem isszák az emberek a városban a vizet? Csobolyó Miklós elnök megjegyzi, hogy mert rossz, mint a bűn. Kohán Balázs bizottsági tag hozzáfűzi, hogy iszonyatosan büdös. Erről kellett volna már korábban is beszélni. Komáromi István bizottsági tag elmondja, hogy feltették azt a kérdést is, hogy akkor mire használják ezt a vizet. Fürdésre, mosásra, főzésre, WC öblítésre? A fürdéssel az a helyzet, hogy több esetben javasolta a gyerekorvos, hogy ne használják ezt a vizet, mert kiütések lettek egyes gyerekeken. A főzéshez – aki megteheti – azt a bizonyos PÍ vizet veszi, 5-10 literes flakonokban. Maradt a WC, a mosás és az öntözés, de öntözéshez ez a víz olyan méregdrága, hogy azt senki nem engedheti meg magának, hogy ezzel öntözzön. Végül marad a WC öblítés, amit mindenki biztonsággal megtehet, és szinte senki nem issza, akkor minek a csapvíz? Vigh Antal Rókus Úr beszámolójából kiderült, hogy az arzén és a vas mennyiségét rendszeresen mérik a vízben. De ezeken kívül van még nagyon sok minden, aminek utána kellene nézni, mert elég sok
4 veszélyforrás található a hidroglóbusz környékén. Nagyon sokan tudják, hogy itt történt egy kerozinvezeték rongálás 1995 decemberében. Elmondja, hogy itt vannak nála azok a mért értékek, adatok, amelyeket azon a bizonyos decemberi napon mértek. Ezen a területen, a hidroglóbusztól kb. 400 méterre történt a vezetékrongálás. A szakemberek leírták, hogy a talajszennyezés kb. milyen következményekkel járhat, mik következhetnének be. Ennek már 15 éve, és nem tudja, hogy tulajdonképpen hol tartanak a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban. A szakhatóságok negyedévenkénti vizsgálatot írnak elő. Úgy gondolja, hogy ezt a szennyezettséget, ami a térségben keletkezett tudomására kell hozni annak a cégnek, Kft-nek, aki a projektet felvállalja, és nem csak vasat, arzént, nitrátot és kólit kell mérni a vízben. A szennyezés következtében elfertőződött területről kiszedtek annak idején 30.000 liter kerozint, és ki tudja mennyi maradt még benne. Azóta azok a kutak le vannak zárva. A szakvélemény azt írja, hogy két kútból kifogyott a víz, de a többibe még van valamennyi. Éves szinten 150.000 m3 vizet szűrtek ki és engedtek ki az erdőbe. Akkoriban, 15 éve, abból a tisztított vízből kért egy kis mintát, melyet most elhozott magával, és megmutatja a jelenlévőknek. Ha az a víz tisztított állapotú volt, és nem szennyezte a környezetet, akkor nem tudja 15 év után miért néz ki így. Az elmúlt 15 év alatt az arzén még csak fel sem vetődött, hanem itt van nála egy jelentés, ami tartalmaz még 3-4 anyagot, amelyeket – véleménye szerint – még be kéne sorolni a vizsgálandó kémiai anyagok közé. Javasolja az Önkormányzat a műszaki osztály felé, hogy csináljanak egy szondát a közeljövőben, hogy miért nem akarják inni a vizet az emberek. Vigh Antal Rókus beruházási előadó elmondja, hogy nem csak arzénre és vasra, hanem részben kadmiumra, krómra, ammóniára, nitrátra, nátriumra, kloridokra, oldott oxigénre, levegőanyag tartalomra és még sok mindenre vizsgálják jelenleg is a vizet. Mint már említette, nagyon szívesen behoz egy vizsgálati jegyzőkönyvet. A bemért anyagoknál a dunavarsányi víz nagyságrenddel a határértékek alatt van. A MOL vezeték megrongálása következtében egy kútnál kezdett el a fenoltartalom emelkedni. Az összes többi vizsgálati eredmény azt mutatja, hogy a fenol, keton és a többi aromás szénhidrogén származékok értéke a megfigyelő kutakban csökkent. Persze ezt az is jelenti, hogy ezek a talajba bemosódtak és lebomlottak, illetve csökkent a koncentrációjuk. A MOL megbízott egy Kft-t, hogy 13 db monitoring kutat létesítsen a területen, ehhez a Kt. tavaly adta meg a hozzájárulását. A kutak engedélyezési eljárása elhúzódott, de tudomása szerint most, ahogy az idő engedi a kutak fúrása megtörténik. Az eredmények alapján valamilyen mentesítési eljárási kötelezés fog készülni. Komáromi István bizottsági tag kéri, hogy a jegyzőkönyvbe az utókor számára a következők kerüljenek megörökítésre. „A szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezés jellemzője 4 komponens, a TPH, etilbenzol, ixirol, és egyéb alkilbenzol esetén találtunk a 3-as, a 7-es jelű furatban. A Ph koncentráció úszó jelenlétére utal. A legmagasabb etilbenzol koncentráció a 7,8-szorosára emelkedett, a legnagyobb ixirol koncentráció közel 9-szerese, a legnagyobb egyéb alkilbenzol tartalom pedig 1250-szerese a szennyezettségi határértéknek a „B” határértéket meghaladó benzolkoncentrációt egy mintában, az utolsóban találtuk meg.” Ha akkor ennyi volt, vajon mi van most? A termelőszövetkezetnek csináltak 400 méterre egy kontrollkutat, nem ásott kutat, és azt jelölték be. Az írja a dokumentum, hogy szennyezettség esetén ezt a vizet is elérheti. Hát akkor a hidroglóbusz, ami szintén 400 méterre van, nincs veszélyben, dehogynem! Ezért javasolja, hogy keressék elő ezeket a dokumentumokat, és bízik benne, hogy az a Kft, amely elnyeri a pályázatot, figyelembe fogja venni az abban foglaltakat. Csobolyó Miklós elnök megköszöni a hozzászólást, majd szavazásra terjeszti fel a határozati javaslatot. Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének Környezetvédelmi Bizottsága (szavazott 4 fő) 4 igen, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozza: 3/2010. (IV. 12.) számú Környezetvédelmi Bizottsági határozat Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének Környezetvédelmi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy
5 a) a
szolgáltatott vízben található egészségkárosító anyagok 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben foglalt határértékek alá csökkentése érdekében a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) ivóvízminőség javítás kétfordulós pályázati konstrukció (kódszám: 7.1.3.0) keretében a második fordulóra vonatkozó Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságához nyújtsa be. b) a beruházás nettó összköltségvetéséről és a saját hozzájárulás nettó mértékéről az alábbiak szerint döntsön: A beruházás várható összköltsége: nettó 546 244 000 Ft. Támogatási százalék: 84,8129015 %(CBA elemzés számításainak megfelelően) Várható támogatás: nettó 463 285 000 Ft Várható Saját forrás: nettó 82 959 000 Ft - ebből Dunavarsány 77%: 63 878 000 Ft Szigetszentmárton 23%: 19 081 000 Ft Határidő: azonnal, illetve következő Kt. ülés Felelős: a Bizottság elnöke Csobolyó Miklós elnök megköszöni Vigh Antal Rókus úrnak a tájékoztatást, és minden jelenlévőnek a hozzászólásokat. Az ülést 17.40 órakor bezárja. A jegyzőkönyv 17.40 órakor lezárásra kerül, az ülés hanganyagát a „Környezetvédelmi, Fejlesztési 2010. 04. 12” néven mentett MP3 formátumú fájl őrzi. K.m.f.
Csobolyó Miklós Környezetvédelmi Bizottság elnöke
