JEGYZŐKÖNYV A TANÁCSKOZÁST HANGFELVÉTELEN RÖGZÍTETTÜK!

Szám: 117-2/2013.

JEGYZŐKÖNYV Készült:

a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. február 14-én 13.00 órára összehívott és a Baranya Megyei Kormányhivatal dísztermében (Pécs, Papnövelde u. 5.) megtartott üléséről.

Jelen vannak: Tiffán Zsolt, Pohl Marietta, Bédy István, dr. Bokor Béla, Fuchs Gábor, dr. Gulyás Emil, Keczeli Jenő, Kiss Ferenc, dr. Kőhalmi László, Kovács István, Ladányi Attila, Mester László, Miklós József, Nagy Attila, Pávkovics Gábor, Prettl János, Szatyor Győző, Szőcs Norbert közgyűlési tagok. Távol van:

Barkó Béla közgyűlési tag.

Jelen vannak még: dr. Göndöc András megyei főjegyző, György Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Takáts Gyula Villány Város polgármestere, Szugfil József, a Baranya Megyei Német Önkormányzat elnöke, Sárosácz Mihály, a Baranya Megyei Horvát Önkormányzat elnöke, Sergey Posledov, a Selyemút Hálózat oroszországi elnöksége tagja, Andrey Rusinov, a Baranya Travel képviselője, dr. Vajda János, a Pécsi Járási Hivatal vezetője, a megyei önkormányzati hivatal dolgozói. A TANÁCSKOZÁST HANGFELVÉTELEN RÖGZÍTETTÜK! Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: köszönti a megjelenteket, majd megnyitja a közgyűlés ülését. A képviselői jelenlét megállapítására szolgáló szavazás eredményeként megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes, mivel 18 fő megyei képviselő van jelen. A napirend meghatározására térve kérdezi képviselőtársait, van-e észrevételük, javaslatuk a meghívó szerinti napirendi javaslathoz. A napirendi javaslattal összefüggésben a képviselők részéről javaslat, észrevétel nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot. A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő napirendet fogadja el: 1. Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a két ülés közötti eseményekről Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség Kft. ügyvezetőjének megválasztása Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

2

3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének …/2013. (II. ..) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről, jutalmáról, valamint a vezetői illetménypótlékról szóló 21/2001. (XI. 2.) Kgy. rendelet módosításáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló ./2013. (…) önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 5. Együttműködési megállapodások a) Beszámoló a területi nemzetiségi önkormányzatok 2012. évi tevékenységéről, továbbá a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálata Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke b) Együttműködési megállapodás a Verőce-Drávamente Zsupánság (Horvátország) és a Baranya Megyei Önkormányzat (Magyarország) között Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 6. Beszámoló a 2012. évi Ős-Dráva Startmunka Mintaprogramról Előterjesztő: Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke 7. Tájékoztató a Baranya Megyei területfejlesztési koncepció célrendszeréről Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 8. Tájékoztatás a „Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva Programban” című pályázat benyújtásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 9. Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések módosítási kérelmeiről Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 10. Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések alapadataiban történt változásról, valamint támogatási szerződések lezárásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 11. Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt decentralizált célelőirányzatok terhére megítélt támogatások visszavonásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 12. Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált célelőirányzatainak terhére kötött támogatási szerződések lezárásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 13. Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált keretéből megítélt támogatás szerződés módosításáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

3

14. Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált keretéből megítélt támogatás visszavonásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 15. Döntés a 2013. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati támogatásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 16. Selyemút Hálózat Fórumának megrendezése Baranya megyében Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 17. Interpellációk, bejelentések Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke a napirend tárgyalása előtt – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése szerint – lehetőséget biztosít a közgyűlést alkotó pártok és szervezet képviselőinek, hogy maximum 2 percben tájékoztatást adjanak, vagy kifejtsék véleményüket a közgyűlés munkáját, illetve a megye lakosságát érintő kérdésekről. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: a székely zászló-ügy kapcsán szól arról, hogy néhány éve járt Székelyföld szívében és látta, magyar szigetet alkotva élnek több százezren, viszonylag konszolidált körülmények között. Egy „Dél Tirol” típusú autonómia jól segítené, hogy magyarságukat jobban tudják megélni azok az emberek. Ezt minden hazafinak támogatnia kell, de nem így; nyilvánvaló, ez az ügy csak a kitűzők saját politikai érdekét szolgálja. A székely zászló kitűzése nem sokat segít, az RMDSZ szerint az erdélyi magyaroknak inkább árthat, ők sokat kockáztatnak. Ott most a kétharmad mindent megtehet, élhet és visszaélhet a hatalmával. Reméli, nem a székelyeken állnak bosszút a közigazgatás átszervezésével, az önrendelkezés ellehetetlenítésével, jövőbeni kiteljesedésének megakadályozásával. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a zászlót belső indíttatásból tűzte ki, a felelőséget vállalja. Még ha nem is mindenki gondolja úgy, de szolidalítás érzetből a zászlót ki kellett tűzni, az örök nemzeti akaratot kinyilvánítani a székelyföldön élő testvérek, barátok iránt, akik ugyanezt az anyanyelvet beszélik. A közgyűlést nem várta meg, mert a képviselőket nem akarta – egy a sajtónyilvánosság előtti szavazással – kellemetlen helyzetbe hozni. Szégyenteljes volt az a helyzet, hogy a határon kívüli magyarok megtagadásra kerültek és jó ideig nem anyaországnak, hanem mostoha országnak nevezték Magyarországot. Ezek után több, mint 200 ezer határon túli magyar fölvette a kettős állampolgárságot – ez a szám lassan 500 ezerre nő – , s a nemzet újra együvé tartozhat lélekben, szívben. Időszerű és lelki kötelessége volt a székely zászló kitűzése a megyeháza homlokzatára. Ladányi Attila képviselő: megköszöni, mert helyes lépésnek tartja a zászló kihelyezését. Véleménye szerint kapkodás és bizonytalanság van a közmunkaprogramban. Február elején a Belügyminisztérium tájékoztatást küldött az önkormányzatoknak arról, hogy átalakítja a kistérségi mintaprogramok rendszerét. Az átalakítás lényege, hogy a 2013-ra meghirdetett nyolc Start-programelemből öt – nem értékteremtőnek minősített – programot átsorolnak a hagyományos önkormányzati közfoglalkoztatás

4

körébe. A Startmunka-programban a jövőben kizárólag mezőgazdasági, helyi sajátosságokra épülő, illetve téli közmunka-programok kaphatnak támogatást. Az átsorolt programelemek támogatása így jelentősen csökken, hiszen a hagyományos önkormányzati programok dologi és beruházási költségeire nem jár állami támogatás. Az önkormányzati programokba „átsorolt” közmunkások 37 ezer forintot kaphatnak a legfeljebb 6 órás munkáért, foglalkoztatásuk pedig nem haladhatja meg az 5 hónapot. A programok kezdete is későbbre tolódik. Mivel az útburkolat-gyártás, vagy éppen a biomassza-kazánprogram anyagi költségei olyan magasak, amit az önkormányzatok nem tudnak kigazdálkodni, ezek a programok nagyrészt el sem fognak indulni. Tízezrek kerülhetnek ki a közmunkaprogramból úgy, hogy közben a kormány nem kínál számukra semmilyen alternatívát. Az LMP azt javasolja, hogy a programok menet közbeni átalakítása helyett a kormány kezdjen el azon dolgozni, hogy a százmilliárdokat felemésztő és a munkanélküliséget újratermelő közfoglalkoztatás forrásait miként lehetne a helyi munkahelyteremtést célzó gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programokra fordítani. Az LMP is támogatta az Ős-Dráva projektet. Tudomása szerint a jelenleg a projektben közfoglalkoztatottaknak december 31-én lejárt a szerződése és ezáltal semmilyen jövedelmük nincs. Az Ős-Dráva projektben eltöltött idő alatt nem gyarapodtak olyan hasznos tudással, amely segítené őket abban, hogy a saját lábukon tudjanak a jövőben megállni. Az ügyben tájékoztatást kér, hogy a felmerült problémát közösen oldják meg az Ormánságban élő és dolgozni akaró emberek helyzetének javítása érdekében. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az önkormányzat ismét 420 fő közmunkaprogramban történő foglalkoztatására pályázott, a támogatói döntés azonban még nem született meg, hangsúlyozza, nincs hivatalos döntés. A média hisztérikussá kezd válni a programot illetően, a sajtóhírekre nem hajlandó reagálni. Bízik a kormány bölcs, mindenki számára megnyugtató döntésében. Büszke azokra az emberekre, akik megmutatták, a munka világában el lehet helyezkedni és lehet tartós munkavállalói viszonyt kialakítani. Miklós József képviselő: türelmét veszti, ha az ellenzéki televízió műsoraiba belepillant. Itt kószál Werber szelleme, ami rosszabb, mint a kommunizmus kísértete. Soha ilyen korán még nem kezdődött el a választási kampány; reméli ez lesz a balliberális együttes veszte. A baloldal ma is megtévesztésre, felejtésre épít, ennek példája Mesterházy Attila kiruccanása és bocsánatkérése Kolozsváron. Akik az embereket lelki, fizikai terror alatt tartották, ma is vezetőként jelen vannak a közéletben. Reméli, a bocsánatkérést komolyan gondolták, mert 2004. december 5ének estéjén a határon túli magyaroknak felfoghatatlan volt, miért „nem kellenek”. Ha valakik, ők tudják, minként dobog egy magyar ember szíve. Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazádért – mindenki figyelmébe ajánlja a gondolatot. Fuchs Gábor képviselő: Mikola István a Fidesz részéről annak idején elmondta, hogy pártjuk 20 évre betonozhatja be magát a kettős állampolgárság bevezetésével – az imént elhangzott gondolatok nagyon szépek, de ez az érem másik oldala. Miklós József képviselő hozzászólása kapcsán megjegyzi, a Fidesz vezérkarában is található volt kommunista. Bocsánatot pedig képviselőtársának kellene kérnie azért a tettéért, amit az éhségmenettel kapcsolatban elkövetett.

5

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: hangsúlyozza, Európa csaknem minden országában teljesen magától értetődő, hogy a határon túli polgáraiknak automatikusan megadják az állampolgárságot. Ennek a szemléletnek már Magyarországon is természetesnek kellene lennie. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: a dr. Gulyás Emil képviselőtársa által elmondottakhoz fűzi gondolatát. Mire koccintott Medgyesi Péter annak idején a nagy Románia ünnepén a román miniszterelnökkel – az akkor hatalomban lévő miniszterelnöknek ugyanez a hazaszeretet vezette a kezét? A helyi pénzzel kapcsolatban kérdezi, hol tart az ügy, azzal kapcsolatban beadhatjáke terveiket? Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a Jobbik frakció adja be tervét, s jelezzék, ha igénylik a témában egy vitafórum összehívását. A képviselők részéről a napirend előtt további szólásra nincs igény.

A NAPIREND TÁRGYALÁSA 1. napirendi pont: Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a két ülés közötti eseményekről Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta és a testületnek változatlan tartalommal elfogadásra javasolta. Szóbeli kiegészítése: a közgyűlés bizottságai illetékességük szerint megtárgyalták, illetve véleményezték a testület ülésére készült előterjesztéseket; a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – átruházott hatáskörében eljárva – valamennyi képviselő és hozzátartozója vagyon-nyilatkozatát nyilvántartásba vette. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: a 2. számú melléklet – a bortermelő régiók potenciálját felmérő tanulmány – kapcsán kérdezi, a tanulmány mit tartalmaz a magyar bortermelő régiók tekintetében, hol lehet azt megtekinteni, annak tartalmát megismerni. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az Európai Bortermelő Régiók Szövetsége készíttette el a tanulmányt, reményei szerint a fordítási munka hamarosan elkészül, azt követően a frakciók részére az anyagot biztosítani fogja a hivatal. Tájékoztatásul elmondja, az elmúlt év novemberében Brüsszelben - Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék képviseletében - vett részt az Európai Bortermelő Régiók elnökei, szőlőtelepítési jogok kapcsán tartott demonstrációján. A lobbi-erőnek köszönhetően sikerült elérni, hogy a mennyiségi szemlélettel bíró befektetőknek helyt adó borvidékeken a jövőben ne történhessen meg olcsó, satnya minőséget adó szőlők további telepítése. A szőlőtelepítési moratórium marad, nem várható a szőlőterület növekedése Európában. A mozgalomhoz majdnem minden állam csatlakozott Európában kormányzati és AREV szinten. Megjegyzi, a tanulmány fordítását a baranyai szőlőtermelők részére is biztosítani fogják.

6

A képviselők részéről hozzászólás, további kérdés nem hangzik el. A közgyűlés 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 1/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1. a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti eseményekről szóló beszámolót a mellékletekkel elfogadja; 2. a TÁMOP-1. 4. 5-12/1 pályázati kiírásra a „Foglalkoztatási Szövetkezés Baranya Felzárkózásáért” megnevezésű pályázat benyújtásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2. napirendi pont: A Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség Kft. ügyvezetőjének megválasztása Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az érintett írásban hozzájárult az előterjesztés nyilvános ülésen történő tárgyalásához. Az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, a testületnek változatlan tartalommal tárgyalásra javasolták. Az előterjesztéssel összefüggésben szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 2/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a közgyűlés elnökének a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 14.) önkormányzati rendelet 1. melléklete II/A./12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján hozott döntését, mely szerint dr. Tótsimon Péter, a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség Kft. ügyvezetője megbízatását 2013. december 31-ig meghoszszabbította. Határidő: azonnal Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke A közgyűlés elnöke dr. Tótsimon Péternek munkájában további sok sikert kíván.

7

3. napirendi pont: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ./2013. (II. ..) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről, jutalmáról, valamint a vezetői illetménypótlékról szóló 21/2001. (XI. 2.) Kgy. rendelet módosításáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: a rendelet-tervezet 2. §-a kapcsán listát szeretne kérni arról, hogy kik jogosultak illetménykiegészítésre, és miként fog változni az ő illetményük. A közgyűlés elnöke szót ad dr. Göndöc András megyei főjegyzőnek. Dr. Göndöc András megyei főjegyző: tájékoztatja a közgyűlés tagjait, hogy a gyakorlatban illetményemelésről nincs szó, a korábbi években is ugyanezzel az alapilletménnyel és ezekkel az illetménykiegészítésre vonatkozó százalékokkal számolták a béreket. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatályon kívül helyezett rendelkezéseit meg kell feleltetni a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi vonatkozó törvény rendelkezéseinek. Jogtechnikailag évente meg kell állapítani az alapilletmény eltérítés százalékát. A képviselők részéről kérdés, további hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet. A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett megalkotja az 1/2013. (II. ..) önkormányzati rendeletet a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala köztisztviselőinek illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről, jutalmáról, valamint a vezetői illetménypótlékról szóló 21/2001. (XI. 2.) Kgy. rendelet módosításáról. A rendelet mindenben megegyező a beterjesztett rendelet-tervezettel. A közgyűlés elnöke kéri a hivatal munkatársait, készítsék el a közlönyt, a rendeletet a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően ki kell hirdetni; erre az időre szünetet rendel el. SZÜNET Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a rendelet 13.40 órakor hatályba lépett, a közlönyben, az önkormányzat honlapján olvasható.

8

A közgyűlés elnöke a testületi munka folytatása előtt elmondja, nemrég értesült arról, hogy Bálint Bánk – aki több cikluson keresztül megyei képviselő volt – elhunyt. Az ülés résztvevői egyperces felállással adóznak Bálint Bánk emlékének. 4. napirendi pont: A Baranya Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló ./2013. (…) önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a módosított előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, illetve véleményezték illetékességük szerint; az előterjesztést véleményezte a könyvvizsgáló. A bizottságok a testületnek változatlan tartalommal tárgyalásra javasolták az előterjesztést. Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke: felhívja képviselőtársai figyelmét arra, hogy a megyei önkormányzat által az önkormányzati tartalékra benyújtott igény elbírálása megtörtént, a megyei önkormányzat számlájára a több, mint 30 millió forint támogatás decemberben jóváírásra került. 10,6 millió forintot költhet az önkormányzat olyan dicséretes célokra, mint a nemzetiségi önkormányzatok támogatása, sporttámogatás, s az országban egyedüliként a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat támogatása. Beruházásként jelenik meg 80 millió forint a KEOP- 7.0.9 projekt előkészítésére, amelyet az illetékes minisztérium biztosított a projekt megalapozására és elindítására, a tárgyban - a mai ülés során - önálló előterjesztést tárgyal a testület. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: a bevételek között területfejlesztéssel kapcsolatosan készített tanulmány értékesítésének bevételeként szerepel 10.160 ezer forint. Ki fizeti ezt? Az előző évi pénzmaradvány 125.647 ezer forint, hol „áll” ez a pénz? A munkáltatói lakáshitelek törlesztéséből 3.000 ezer forint várható, ezt miként kell értelmezni? A kiadások között a 30.497 ezer forintos belső átcsoportosítást magába foglalja-e a dologi kiadások előirányzatának 77.756 ezer forintos összege, vagy az még hozzáadódik ehhez az összeghez? A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala kiadását vizsgálva túlzónak találja, hogy az 66 százalékát teszi ki az előbb említett dologi előirányzatnak. Az összevont költségvetési mérleg működési költségvetési bevételek soraiban olvasott 247.000 ezer forintos, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásról. Ennek kiadási oldalát nem látja, ezt miként kell értelmezni? Dr. Göndöc András megyei főjegyző: területfejlesztéssel kapcsolatosan készített tanulmány értékesítésének bevételeként szerepel 10.160 ezer forint a tervezetben. Az elmúlt évben bízta meg a Vidékfejlesztési Minisztérium az önkormányzatot, hogy az Ős-Dráva Programmal kapcsolatban készítsen tanulmányt. Ez elkészült, ennek a teljesítés-igazolását a minisztérium kiállította, a munka áfás költségeit jeleníti meg az említett összeg, ami a bevételi oldalon jelentkezik. A közgyűlés elnöke Szabóné Kelbert Ilona vezető-főtanácsos asszonynak ad szót további válaszadásra.

9

Szabóné Kelbert Ilona vezető-főtanácsos: a Baranya Megyei Önkormányzat korábban adott munkáltatói lakáshiteleinek törlesztéséből 3 millió forint felhalmozási célú bevétel tervezhető. A pénzmaradványban a tavalyi költségvetésben tervezett tételek szerepelnek, így az Alelnök Asszony által említett 80 millió forint és a 30.497 ezer forintos tétel is. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: kérdése volt még, hogy az előző évi pénzmaradvány – a 125.647 ezer forint – hol „áll” most, milyen befektetésben van? Szabóné Kelbert Ilona vezető-főtanácsos: az összeg az önkormányzat bankszámláján szerepel. A közgyűlés elnöke szót ad dr. Göndöc András megyei főjegyzőnek. Dr. Göndöc András megyei főjegyző: mint bizonyára ismeretes, az önkormányzat a számláját hatályos jogszabályok szerint az Államkincstárnál kell, hogy vezesse, így a pénzek lekötésére nincs lehetőség. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: minden év legfontosabb feladata a költségvetés elfogadása, ilyenkor lehetőség van a feladatok, szerepek áttekintésére is. A magyar közvéleményben nem tudatosult, mi is a megyei önkormányzat szerepe. Az autonómiára való törekvés általános egyéni, vagy csoportos tulajdonság. Az autonómia alapja az önrendelkezési jog, ami demokráciában általában széleskörű, diktatúrában pedig korlátozott. Az autonómia fő feltétele a pénzügyi függetlenség, ennek gyengébb formájában az államtól átadott pénzeszközök az adottak, de ez is jobb a semminél. Az autonómia harmadik alapja a hatáskörök birtoklása. Bizonyos feladatokról a legalacsonyabb szinten kell dönteni, ez a szubszidiaritás elve, ezeket a felettes szerv nem vonhatja el. A legtöbb országban adott területen, területi elv alapján önkormányzat működik, szabadon gyakorolja az önigazgatás alapjogot, ami meghatározott jogalkotói és végrehajtói hatalmat jelent. Az általános szabály adott területen, meghatározott gazdasági, politikai, kulturális, egészségügyi és szociális ügyekre vonatkozik. Fő feladat, hogy esélyegyenlőséget teremtsenek, harcoljanak a hátrányos megkülönböztetés ellen, közösen érdeket érvényesítsenek. Baranya mindenféle adatok tekintetében a megyék listája végén van, lenne mi ellen harcolni. A közös fellépés nagyon fontos, hogy itt is úgy élhessenek az állampolgárok, mint Hajdú-Bihar, vagy Győr-MosonSopron megyében. Az önrendelkezési igény jogos kellene, legyen. Nem kívánja a megyei hatáskör, a megyei feladatok fontosságát csökkenteni, de ilyen csak egy van, s ez nem elegendő az önkormányzati jogok kiteljesedésére. Ezt az egyoldalúságot át kellene tekinteni. Megismerte, s példaként említi a romániai Hargita Megyei Önkormányzat feladat- és hatáskörét: adók és illetékek kivetése, döntés útfejlesztésekről, kórházakról, beruházásokról, cégek alapításáról, tehát önrendelkezési joguk van. Meg kell nézni, milyen hatáskörük van azoknak a megyéknek, akikkel Baranya együttműködési megállapodásokat kötött, illetve köt. Megfontolandónak tartja jelezni a kormány felé, ez így nincs rendben, ezt az egyoldalúságot el kell törölni, mert így a megye nem tud dolgozni. A testület - működése másfél-két évében - a korábban megítélt támogatások ügyében módosításra, visszavonásra vonatkozó döntéseket hoz, ez nem önkor-

10

mányzatiság. Nincs vagyona, nincs hatásköre az önkormányzatnak. Mire van a testület? A nemzetközi kapcsolatokban nem tud igazán komoly partner lenni a megye, feladatai kiürültek, egy falúnak is van 300 millió forintos költségvetése. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a megyék feladatrendszere 2012. január 1-től megváltozott. Véleménye szerint a megye területfejlesztését 2020-ig, 2030-ig meghatározni, megfelelő önrendelkezés. Lehet, hogy tárgyi szinten utak, adók, intézmények tekintetében nem rendelkezik az önkormányzat, viszont feladata a 2014-2020 programozási időszakra egy mindenre kiterjedő területfejlesztési koncepciót megalkotni. Ez nagymértékben fogja befolyásolni a megye életét. Orbán Viktor miniszterelnök találkozóra hívta a megyei önkormányzatok elnökeit, és az akkor még 6.000 milliárd forintos tervezett uniós forrás ismeretében 10 %-ot ítélt a megyei önkormányzatoknak a 2014. és 2020. évek közötti időszakra, ez 1 főre 712 ezer forint forrást jelent. Reményt keltő időszak következik a megyék életében; ellenzéki és kormányoldali összefogással a koncepció mentén kell haladni. Megvan az önrendelkezés, a tervezési lehetőség és jog, amellyel alakítható a baranyai emberek élete. Pávkovics Gábor képviselő, a Fidesz-KDNP frakció vezetője: önrendelkezési jognak tekinthető, hogy a korábbi időszakban adókivetési joga, illetékbeszedési joga volt a megyének. A beszedett illeték 50 % körüli összege maradt a megyénél, s ez a pénzmag az önrendelkezés alapjául szolgálhatott. A megyének kötelezően ellátandó feladatrendszere is volt a szociális, az egészségügyi, a kulturális, az oktatási intézmények fenntartása tekintetében. A harmadik ciklustól kezdődően az intézményfenntartás olyan finanszírozási struktúrába került, ahol az állami normatíva már nem volt elegendő, így a megye a beszedett bevételt a kötelezően ellátandó feladatok költségeinek pótlására fordította. Melyik a nagyobb önrendelkezés? – teszi fel a kérdést. Véleménye szerint ma nagyobb a megyei önkormányzat döntési szabadsága, önrendelkezése. A Táncsics Alapítvány egy tanulmányát ajánlja képviselőtársai figyelmébe, megjegyezve, hogy ez az alapítvány nem a mostani kormány szellemi bázisa. A tanulmány több tekintetben is vizsgálja a közigazgatást, s úgy fogalmaz, hogy csak az oktatás tekintetében és ott is csak a települési önkormányzatok szintjén kell változás, a megyei önkormányzatok feladatrendszere változtatásának szükségét, a visszarendeződés igényét meg sem említi a tanulmány. Véleménye szerint a korábbi megyei önkormányzati rendszer egy estleges kormányváltás után sem fog már visszarendeződni. Ladányi Attila képviselő: a kormány sikert ért el valóban az uniós források lehívhatósága tekintetében a szűkösebb körülmények között, de az országos politikában bevett, a számokkal való bűvészkedést itt most hagyni kellene, mert valójában több mint 4 milliárd euróval kevesebb forrást hívhat le Magyarország. Való igaz, hogy rosszabb tárgyalási pozícióból érte el ezt a sikert a kormány. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: ez nem a számokkal való bűvészkedés, az általa elmondottak valós tények. Kéri képviselőtársait, hozzászólásukkal ne térjenek el a tárgytól, szóljon a munka a megye költségvetéséről.

11

Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: a korábbi megyei önkormányzati rendszer visszaállítását ő sem tartaná helyesnek, mert a kötelező feladatok nem a megyei rendszerhez illő feladatok voltak. Úgy gondolja, a területfejlesztés meghatározása valójában nem a megye szintjén történik, bár valóban nagyon komolyan részt vesz abban a megye, amit értékel is, de ettől még a megyei feladatés hatáskörök kiegészítést nagyon fontosnak tarja. A megye önrendelkezése a nullához közelít. A közgyűlés elnöke nagy eredményként könyveli el, hogy a fejlesztési források 1/10-ét a megyék osztják el. Természetesen ez is eredmény, de ez az arány nagyon távol esik egy normális, igazságos elosztási rendtől; ez csak töredéke annak, ami Baranya lemaradása ledolgozásához kellene. Fontosnak tartja a közgyűlésben az jó, érdemi beszélő viszonyt, hogy a szűk keretek között is eredményes lehessen a testületi munka. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a 10%-os uniós forráson túl más, központi pénzből is juthat még a megyébe. Nagy Attila képviselő: véleménye szerint, ha ez a forrás jut a megyébe, akkor az energiát ennek a pénznek a minél jobb, hasznosabb felhasználására kellene fordítani ilyen „politikai fórum” kialakítása helyett, mert abban van felelőssége a testületnek. Keczeli Jenő képviselő: a számokból az a következtetés szűrhető le, hogy az önkormányzat a 2013. évben pénzügyileg biztonságosan fog tudni működni. Büszkék lehetnek arra, hogy Baranya a legnagyobb költségvetéssel gazdálkodó megye az országban. A Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség dolga lesz a pénzek, a beruházások koordinálása a baranyai emberek javára, a megye felemelkedéséért. A képviselők részéről további kérdés, hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotja a 2/2013. (II. ..) önkormányzati rendeletet a Baranya Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről. A rendelet mindenben megegyező a beterjesztett rendelet-tervezettel. A közgyűlés elnöke kéri a hivatal munkatársait, készítsék el a közlönyt, a rendeletet a 15. napirendi pont – Döntés a 2013. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati támogatásáról – tárgyalását megelőzően ki kell hirdetni. Keczeli Jenő és Kovács István képviselők távozása után 16 fő képviselő veszt részt a testület munkájában.

12

5. napirendi pont: Együttműködési megállapodások a) Beszámoló a területi nemzetiségi önkormányzatok 2012 . évi tevékenységéről, továbbá a Baranya Megyei Önkormányzat valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálata Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: köszönti Szugfil József urat, a Baranya Megyei Német Önkormányzat elnökét, valamint Sárosácz Mihály urat, a Baranya Megyei Horvát Önkormányzat elnökét. Szóbeli kiegészítése az előterjesztéshez nincs, azt a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek változatlan tartalommal tárgyalásra javasolták. Szólásra ad lehetőséget Szugfil József úrnak, a Baranya Megyei Német Önkormányzat elnökének. Szugfil József, a Baranya Megyei Német Önkormányzat elnöke: önkormányzatuk tartalmas évet tud maga mögött, 11 alkalommal üléseztek, 24 határozatot hoztak. A Baranya Megyei Önkormányzat pénzbeli támogatása 2.980.500 Ft volt, ebből pályázati úton 111 szervezet részesült. Megjegyzi, büszke arra, hogy van ennyi arra érdemes szervezet. Hangsúlyozza, az önkormányzattól kapott pénzbeli támogatást szinte kizárólag pályázás céljára költötték. Kiemelt pályázati célok: „Könyvvel anyanyelvünkért” tábor, regionális vers- és prózamondó versenyek, iskolai csoportok utaztatása német nyelvterületre, német misék tartása és közvetítése országos hálózatban, új emlékművek állítása, korábban emelt emlékművek felújítása, emlékműsorok támogatása, zenekari- énekkari hagyományok ápolása, CD és más kiadványok megjelentetése, jubileumi rendezvények tartása. A jövőben is ezeket a tevékenységeket kívánják a megyei támogatásból pályáztatni, finanszírozni. A Baranya Megyei Önkormányzat korábbi és jövőbeni támogatását köszöni. A közgyűlés elnöke szólásra ad lehetőséget Sárosácz Mihály úrnak, a Baranya Megyei Horvát Önkormányzat elnökének. Sárosácz Mihály, a Baranya Megyei Horvát Önkormányzat elnöke: Baranyában 41 horvát nemzetiségi önkormányzat működik. Általánosan elmondható, hogy a polgármesterek örülnek a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert színesítik a települések kulturális életét, őrzik, ápolják a hagyományaikat. A megyei önkormányzat támogatása nagyon jó helyre kerül, Baranya élen jár a nemzetiségek támogatásában. Július 1-jével Horvátország az Európai Unió tagja lesz, nagy várakozással tekintenek erre az eseményre gazdasági és kulturális vonatkozásban is. Nagyon sok településnek van horvátországi partner-kapcsolata, amit adott esetben segítségként felkínálnak. A sajtó megjelenéssel kapcsolatban megjegyzi, véleménye szerint a média nem kíséri kellő figyelemmel a nemzetiségiek munkáját. Példaként elmondja, hogy a napokban került átadásra a „Nemzetiségekért Díj”. A díjakat Balogh Zoltán miniszter adta át, 1 roma, 1 horvát és 1 német kitüntetettje van az eseménynek, de azt a média nem adta hírül. Sérelmezik, hogy sok aktivitásuk nem jelenik meg a médiák egyikében sem, pedig azok a megye közvéleménye számára is érdekesek.

13

Üdvözli a Zadar Megyei Zsupánsággal és az Eszék-Baranyai Zsupánsággal kialakított együttműködés után a Verőce-Drávamente megyével kötendő megállapodást. Ez is igen fontos stratégiai érdekeket fog szolgálni. A Baranya Megyei Önkormányzat eddigi és jövőbeni támogatását köszöni. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a vendégeknek megköszöni a hozzászólásokat. Ladányi Attila képviselő: a nemzetiségi önkormányzatok munkáját megköszöni; a cigány önkormányzat képviseletét hiányolja. Szakmai tudását, jártasságát, mint a Püspökszentlászlói Oktatási Központ vezetője, segítségül ajánlja a nemzetiségeknek. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a Baranya Megyei Önkormányzat nevében teszi szóvá Hegedűs István, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke távolmaradását a közgyűlés üléséről. Nagy Attila képviselő: köszöni az országos és a megyei nemzetiségi önkormányzatok munkáját, általuk a közösségi élet, a kulturális élet, a gazdasági élet gazdagítását, együttműködésüket. Ez a tevékenység alázatot is elvár, a források csökkenek, a lehetőségek fogynak, sokszor „fáklyás” a nemzetiségek tevékenysége. Munkájuk továbbvitelében minden jót kíván. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: a megjelent nemzetiségi önkormányzatok vezetői felé tolmácsolja a frakció köszönetét. Szóvá teszi a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselőjének távolmaradását, az érdeklődés hiányát. Dr. Bokor Béla képviselő: pozitív a nemzeti kisebbségek munkájának megítélése. Az általuk hosszabb ideje őrzött érték Baranyában elismerést és támogatást érdemel, élvez. A Civil Közösségek nevében köszöni, hogy odaadóan, elkötelezetten, hozzáértéssel szerveződnek eseményeik. Különbséget nem kíván tenni, de az elmúlt év eseményei a horvát kisebbség életében kiemelkedőek voltak, megmozgatták kapcsolataikat, még a Horvát Köztársaság Elnöke is megtisztelte az egyik rendezvényt. Ez pozitívan hatott a horvát kisebbség identitás érzetére is. Hangsúlyozza, számtalan ilyen eredményes programra került sor a német nemzetiségiek életében is. Jó módszer, hogy a megyei önkormányzat támogatását pályázatok formájában kamatoztatják a nemzetiségi kisebbségek. Bátorítja a nemzetiségeket a nyelv, a kulturális hagyományok őrzésére. A nemzeti kisebbségek munkájának támogatásával – a mindenkori költségvetés lehetősége szerinti – egyetért. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: Szőcs Norbert képviselő szavaival egyetért, Hegedűs István távolmaradása éppen oly sértő, mint a bekiabálása volt. Véleménye szerint a baranyai cigány társadalmat is sérti azzal, hogy ezt a fontos kérdést tárgyaló ülésen nem jelent meg. A képviselők részéről kérdés, további hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

14

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 3/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi a területi nemzetiségi önkormányzatok 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolót. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felülvizsgálta a 38/2012. (IV. 26.) Kgy. határozattal elfogadott a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, a Baranya Megyei Horvát Önkormányzattal és a Baranya Megyei Német Önkormányzattal kötött Együttműködési keretmegállapodásokat, és megállapította, hogy módosításuk nem indokolt. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: félreértés folytán szavazott „nem”-mel, szavazatát „igen”-re korrigálja. A közgyűlés elnöke megállapítja, a testület 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg a határozatot. b) Együttműködési megállapodás a Verőce-Drávamente Zsupánság (Horvátország) és a Baranya Megyei Önkormányzat (Magyarország) között Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Üdvözlendő, hogy a Zadar Megyei Zsupánsággal és az Eszék-Baranyai Zsupánsággal kialakított együttműködés után Verőce-Drávamente megyével is együttműködési megállapodás aláírására kerül sor. Verőce-Drávamente vezetése dinamikus, a fejlődést tarja szem előtt, a kapcsolat gyümölcsöző lesz bizonyára. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: előre jelzi, támogatni fogja az előterjesztést, bár észrevételt tesz arra. Idéz a 16. pontból: „A felek haladéktalanul értesítik egymást a nemzeti jogszabályok olyan változásáról, amely befolyásolhatná a Megállapodás rendelkezéseinek érvényesítését.” A jogszabályváltozás már két éve eltörölte a megye azon feladat- és hatásköreit, amelyek ebben a megállapodásban felsorolásra kerültek. Áttételesen bármilyen tevékenységet lehet segíteni, lehet közreműködni, bármire lehet törekedni. Az 1. pont szerint a felek együttműködnek az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, a technika, a tudomány, az oktatás és az egészségügyi ellátás, a kultúra, a művészet, a turizmus, a sport, az ökológia és a természeti erőforrások ésszerű felhasználása terén, a további pontok szerint támogatják színházak, múzeumok együttműködését, támogatják és elősegítik a vállalatok, tudományos, kutatási és oktatási intézmények közötti kapcsolatokhoz szükséges feltételek létrehozását. A megyének ezen ügyekben nincs feladat- és

15

hatásköre. Tart attól, hogy a szerződő partner ezt nem is tudja. Jó szándékú ez megállapodás, örülne, ha érdemben tudna közreműködni a megye, de véleménye szerint valós tartalma nincs a megállapodásnak. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: kifejezi abbéli reményét, hogy érdemi tartalmú lesz az együttműködés. A közgyűlés elnöke – kérdés, további hozzászólás nem lévén – szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 4/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja a Baranya Megyei Önkormányzat és Verőce-Drávamente Zsupánság között kötendő együttműködési megállapodást, és felkéri elnökét a megállapodás aláírására. Határidő: 2013. február 15. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke A határozatban hivatkozott melléklet mindenben megegyezik az előterjesztés mellékletét képező dokumentummal. 6. napirendi pont: Beszámoló az Ős-Dráva Startmunka Mintaprogramról Előterjesztő: Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Kéri Alelnök asszonyt a prezentáció megtartására. Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke megtartja prezentációját; a prezentáció a jegyzőkönyv 1. számú melléklete. Fuchs Gábor képviselő: az anyagban olvasott arról, hogy kérdezőbiztosok közreműködésével készült egy felmérés. Szeretné azt megismerni, kér abból 1 példányt, ha van rá mód. Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke: ez az a tanulmány, amire a költségvetés tárgyalása során már utalást tett; a tanulmányt természetesen képviselőtársa rendelkezésére bocsátja. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: elismeri és megköszöni a programban, a programért dolgozók munkáját. Örül annak, hogy bizonyos oktatás is történt a program keretében, hogy motorfűrész kezelői és kisgép kezelői képzésre jártak negyvenen; ők esetlegesen visszatérhetnek a munka világába. Az „ormánsági

16

éhség” világában ez a program sokat adott az abban résztvevő, hátrányos körülmények között élő embereknek. Visszásságot abban érez, hogy a kormány ezekkel a programokkal kozmetikázza a statisztikát. Fontos volt ez a munka, de ebből a munkából nem lehet megélni – ezt mindenki tudja. Ezeknek az embereknek a szerencsétlenségét nem lenne szabad politikai célokra használni, kellő önmérséklettel kell önmagunkat dicsérni. Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke: köszöni az elismerő szavakat. A programon belül a képzést ő is nagyon fontosnak tartja; visszautal az 1. napirendi pont előterjesztésére, melyben olvashattak a képviselők arról, hogy az önkormányzat újabb pályázatot nyújtott be „Foglalkoztatási Szövetkezés Baranya Felzárkózásáért” címmel, további két pályázat pedig elbírálás alatt. A közmunka programba bevont emberek munkaképessé tétele, szakmai képzése fontos, ezek az első lépések a munka világa felé, a társadalomba való integrálódás felé. Ladányi Attila képviselő: olyanról is hallott, hogy a programban résztvevők teljesítménye nem volt mindig tökéletes, maga olvasta, hogy 190 db kaszából 131 db-ot, 31 db fejszéből 14 db-ot törtek el. Összegszerűségében ez talán nem egy nagy tétel, de ezzel a dolog szellemiségére kíván rámutatni. Nyílván más környezetből valók ezek az emberek, éppen ezért a munkára nevelésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Nagy Attila képviselő: a beszámoló nagyon általánosra sikerült, a tényadatokat hiányolja. Polgármester társaitól és saját tapasztalatból tudja, sok probléma volt a közmunkásokkal. Megítélése szerint a program hozadéka sokkal szerényebb, mint sikerként való elkönyvelése. Több esetben kellett eltulajdonítás, garázdaság, túlkapás miatt följelentést tenni. Sok „gyerekbetegsége” volt a programnak, kezdetben hetekig nem volt kijelölt munkaterület, rontották a más közmunkában résztvevők morálját. Nagy problémát jelentett a heti fizetés, többen a települési önkormányzatnál reklamáltak, érdeklődtek a bér miatt. Igyekezni kell a valós termelésre rászorítani a közmunkában résztvevőket, ennél sokkal eredményesebben kell, működjön a program. Pohl Marietta, a közgyűlés alelnöke: a tavalyi év végén a kormány rendezte a béreket oly módon, hogy a 71.800 Ft/hó szakképesítés nélküli munkabér január 1-től 96.800 Ft, a szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél pedig a 92.000 Ft-tal szemben 106.480 Ft. Ez egy jó és előremutató irány. Ha ez egy rossz program, s csak igyekezet, akkor Sellye városa miért indít vajon 10 különböző közmunka programot – gondolatát Nagy Attila képviselőnek, Sellye város polgármesterének címezi a tőle elhangzott vélemény kapcsán. Nagy Attila képviselő: valóban több programra adtak be pályázatot, de eredményről még nincs hírük, most csak a mezőgazdasági közmunkaprogram van folyamatban. A hozzászólás szinkronban volt a beszámolóval, nélkülözte a tényeket. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a közgyűlés tagjának jogában áll kritikát megfogalmazni, ugyanakkor képviselőtársának - miközben hiszterizálták az éhségmenetben résztvevő embereket - tisztában kellett volna lennie azzal, hogy annak a Baranya Megyei Közgyűlésnek a tagja, amely 420 embernek a közmunkát megszavazta. Véleménye szerint képviselőtársa megsértette a Baranya Megyei Közgyűlést, kéri dr. Gulyás Emil urat, az MSZP frakcióvezetőjét, figyelmeztesse erre a tényre frakciótársát.

17

Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: szünet elrendelését kéri. A közgyűlés elnöke szünetet rendel el, a testületi munka folytatását csengetéssel fogja jelezni. Szünet A testület folytatja munkáját; Fuchs Gábor és Ladányi Attila képviselők távozása után 14 fő közgyűlési tag van jelen. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a munka folytatására kéri a képviselőket. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: más alkalommal már kérte, most megismétli, a képviselők mellőzzék egymás és a frakciók minősítését. Bizonyos tényeket tiszteletben kell tartani - Nagy Attila nem szavazta meg ezt a programot, mert nem volt akkor még tagja a megyei közgyűlésnek. Lehet, nem volt kellőképpen figyelmes, de sértő kifejezést Nagy Attila képviselőtársától nem hallott, nincs tudomása olyan nyilatkozatról, amellyel a testületet megsértette volna. Minimális kritikát el kell tudni viselni, véleménye szerint a Nagy Attila által megfogalmazott kritika nem haladta meg azt a mértéket. Tiszteljék meg egymást azzal a képviselők, hogy a szakmáról, a témáról szólnak. A pozitívumok elismerésre kerültek. Frakciótársát kérte, kellő szerénységgel viszonyuljon az eredményekhez. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az MSZP frakció vezetőjét nem felszólította, kérte arra, hogy emlékeztesse képviselőtársát, továbbá nem azt mondta, hogy Nagy Attila szavazta meg a közmunkaprogramot, hanem azt mondta, Nagy Attila tagja annak a közgyűlésnek, amely megszavazta azt. Az a fajta politikai viselkedés, hecc-keltés, amit a menet élén, mint éhező végzett Nagy Attila, az erre a testületre nézve sértő, és sértő a közmunkaprogramban résztvevőkre nézve is. A közgyűlés elnöke, kérdés, további hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 5/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2012. évi Ős-Dráva Startmunka Mintaprogramról szóló beszámolót elfogadja. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2013. évi Ős-Dráva Startmunka Mintaprogram megvalósítására vonatkozó kérelem benyújtását támogatja, s egyben felkéri a Közgyűlés Elnökét a kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok aláírására. Határidő: a kérelem benyújtásának határideje Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

18

7. napirendi pont: Tájékoztató a Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre szánt munkaanyagáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Kéri Tóth Lívia területfejlesztési osztályvezetőt, tartsa meg prezentációját a területfejlesztési koncepció célrendszeréről. Tóth Lívia területfejlesztési osztályvezető megtartja prezentációját; a prezentáció a jegyzőkönyv 2. számú melléklete. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció tagja: az előterjesztéshez 1. számú mellékletként csatolt elnöki levélből idéz: „a gyenge gazdaság, az alacsony ipari termelés, az alacsony külföldi tőkevonzó képesség, az alacsony foglalkoztatás, magas munkanélküliség a megye számára kihívásokat jelent, az intézmények leromlott állapotúak, hosszútávon nem fenntarthatóak, az emberek egészségügyi, szociális állapota rossz. A szennyvízkezelés és az egészséges ivóvízkezelés kihívások elé állítja a megyét.” Mivel a megyére valóban ez jellemző, ebben az esetben kötelessége lenne a megyének üzenetet küldenie a kormányzat felé. A megyének nem arányos rész járna a fejlesztési pénzekből ahhoz, hogy ebből az elképesztő helyzetből kikerüljön. Elismeri az előterjesztés készítői munkáját, az előterjesztés nagyon sok pozitív javaslatot tartalmaz. Kérdései: - a munkacsoportokban kik a közreműködő szakemberek? - név szerint szeretné tudni, - a települési önkormányzatok kérdőív formájában nyilvánított véleményéhez, hogy lehet hozzájutni?, - a társadalmi egyeztetést megelőző változattal kapcsolatban tett megyei észrevételek és javaslatok igen csekély mértékben kerültek be a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság által véleményezésre megküldött anyagba – olvasta az előterjesztésben. Miért, mi az oka ennek? Miért nincs elég érdekérvényesítő képesség a helyzet orvoslására? Amikor ilyen mélyponton a megye, akkor az embereket nem kell különösen heccelni ahhoz, hogy tiltakozzanak. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke szót ad dr. Göndöc András megyei főjegyzőnek. Dr. Göndöc András megyei főjegyző: a munkacsoportokban az egyetem, a megyei jogú város és a megyei önkormányzat által hívott, a tevékenységet társadalmi munkában ellátó, szakterületükön elismert személyek vesznek részt, illetve azon szervezetek képviselői, akik a vonatkozó jogszabályok szerint hozzájárulásukat adják a koncepció elfogadásához. Az egyeztetési folyamat még nem zárult le, ezért a végén ítélhető csak meg reálisan az érdekérvényesítés. A koncepció célja egy komplex területfejlesztési program és jövőkép meghatározása, kialakítása, amin keresztül elindulhat a megye a fejlődés útján. Bízik abban, hogy az országos területfejlesztési koncepció a megye több javaslatát, észrevételét fogadja majd be. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: csak őszinte helyzetértékelés adhat alapot a bajok orvoslására hivatott koncepció kidolgozásához. Az érdekérvényesítő képességről az

19

elfogadott, az országos koncepcióba beillesztett megyei anyaggal a kézben lehet véleményt mondani, erre április-május hónapokban kerülhet sor. Szőcs Norbert képviselő, a Jobbik frakció vezetője: a kis- és középvállalkozásra épülő fellendülés mikéntjéről szeretne hallani, kíváncsi, a vállalkozásokat sújtó terhek mellett milyen elképzelések születtek. A társadalmi felzárkóztatás kapcsán megjegyzi, az eddig úgy „sikerült”, hogy a középréteg vagy elhagyta az országot, vagy lecsúszott azok közé, akiket felzárkóztatni kellene. Közgazdasági blöffnek nevezi, hogy a turisztikai bevételek szignifikánssá képesek tenni az 1 főre jutó bruttó hazai összterméket. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke szót ad dr. Göndöc András megyei főjegyzőnek. Dr. Göndöc András megyei főjegyző: hangsúlyozza, a konkrét programok még kidolgozás alatt vannak, ebben az MTA Regionális Kutatások Központja van segítségére a megyének. Amikor legközelebb a testület elé kerül ez a kérdés, akkor már látható lesz a helyi gazdaság területi, szintenkénti fejlesztése megvalósulására vonatkozó terv, elképzelés. A munkacsoportokban most sok ilyen irányú vita zajlik, a társadalmi felzárkózás hatékonyabb formában történő megvalósítására is keresik a választ a közreműködők, továbbá hogy, az egyes gazdaság és környezetfejlesztési programokat miként lehet a megye javára alakítani. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke szót ad Tóth Lívia területfejlesztési osztályvezetőnek. Tóth Lívia területfejlesztési osztályvezető: kis- és középvállalkozás alapú patrióta gazdaságfejlesztésről kell beszélni. Igen, valóban sok teher sújtja őket, ezért klaszterszerű együttműködésükre van szükség a költségek megtakarítása céljából. Ennek a szektornak a klaszterszerű szerveződés lehet a kitörési pontja. A célok kitűzése, a programok kidolgozására a szakértők felkérése megtörtént. A társadalmi felzárkóztatást óvodás korban kell kezdeni. El kell érni, hogy az emberek akarjanak dolgozni, hogy tudják, mi a munka. Felnőtt Magyarországon egy olyan korosztály, aki nem látta a szüleit dolgozni. Munkát kell adni az embereknek. A turizmus tekintetében nem új turisztikai szolgáltatásokat, nem új attrakciókat kell kigondolni. Akik a turizmusból élnek, s akik a jövőben is ezzel szeretnének foglalkozni, azok számára kell segítséget nyújtani ahhoz, hogy ők ebből tudjanak megélni. Nagy Attila képviselő: megköszöni az előkészítők munkáját. Az alapok a tényfeltárás mellett jó irányt is taglalnak, de azt a törvénykezés természetesen veszélyeztetheti. Nagyon messze van még 2030; már eddig is sok volt az ígéretből. Az uniós tervezés 2020-ig szól, véleménye szerint korrekcióra van szükség. Pávkovics Gábor képviselő, a Fidesz-KDNP frakció vezetője: az érdekérvényesítő képesség az egyik legfontosabb egy település, egy térség életében. Véleménye szerint már a 2015., a 2018. évek idején komolyabb fejlődés lenne tapasztalható, ha a megye közlekedési hálózatrendszere nem így alakul – ha az M6-os autópálya magyar szakasza már elérte volna a határt, vagy az M60-as Barcsig vezetne, netán össze lenne kötve oldalágon az M7-sel. A közlekedési koncepcióban tévedés történt több kormány idejében is, de akkor a megyei helyi potentátok nem voltak hajlandóak és alkalmasak arra, hogy az érdekérvényesítő képességüket fitogtassák. Akkor szocialista kormányzat és szocialista megyei vezetés volt többnyire, hiába van most

20

jobboldali kormány és jobboldali megyei vezetés, közösen kell az érdekeket érvényesíteni, közösen kell lobbizni. Ha korábban jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik ez a megye, akkor ma nem itt tart. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: nagyon sok jó javaslat van az anyagban, de a megvalósulás lehetősége, ideje számára is távolinak tűnik. Az igazságtalan trianoni határrendezés után az országhatáron kívülre került utak egy körgyűrűt képeztek. Természetesen az elmúlt 100 évben ezt már pótolni kellett volna. A projekteknek akkor van gazdaságélénkítő hatása, ha azok nagyon gyorsan megindulnak, megvalósulnak. Egyetért azzal, hogy nem mindig volt optimális az érdekérvényesítés a megyében; az M6-os - a sok kompromisszum ellenére - nem ott és nem akkor épült meg, ahol, s amikor meg kellett volna épülnie. Orbán Viktor kormányfő azt ígérte, egy-két éven belül az út építése folytatásra kerül, de azóta eltelt 3 év. Egy jelentős fejlesztésnek ide is kellene már jutnia, nem csak Nyugat-Magyarországra és Debrecen környékére. Tudja, hogy az út önmagában nem hoz kánaánt, de néhány beruházást politikától függetlenül meg kellene oldani. Az említett régiókban épült presztizs beruházások után nem lehet azt mondani az ormánsági embereknek, hogy nincs pénz az út folytatására, vagy valódi gazdasági fejlesztésre. A kétharmadnak eltelt 3 éve, így már lehetne valami; lassan többen mennek most külföldre, mint 1956 után. A közgyűlés elnöke további kérdés, hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 6/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre szánt munkaanyagát megismerte, az arról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy a Partnerségi terv időarányos végrehajtása megtörtént. 3. A Közgyűlés felkéri elnökét a széleskörű társadalmasítási eljárás lefolytatására. Határidő: 2013. április 1. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 4. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciójának jóváhagyásra kerülő munkarészeit terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2013. április 30. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért a határozat melléklete szerint „Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata” című dokumentummal kapcsolatban megfogalmazott, észrevételekkel, javaslatokkal.

21

8. napirendi pont: Tájékoztatás a „Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva Programban” című pályázat benyújtásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Szőcs Norbert képviselő távozása után 13 fő közgyűlési tag vesz részt a testület munkájában. Dr. Gulyás Emil képviselő, az MSZP frakció vezetője: úgy tűnik, hogy 800 millió forintot költ el a megye tervezésre. Ez őrületesen nagy pénz tervezésre, de bízik abban, ez előrevetíti, hogy itt nagy dolgok fognak készülni. Boldogabb lenne, ha végre az operatív munka, valamilyen tényleges fejlesztés venné kezdetét - aminek munkaerő igénye van, építőanyag igénye van - mielőtt kiürül a megye. Az ambiciózus, jól képzett fiatalok a fővárosba, vagy külföldre mennek. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: ez a program 45 ezer hektárt érint, alapos morfológiai, térségi felmérésre, tervezésére van szükség az érdemi munka indítása előtt, a sikeres, speciális végrehajtás érdekében. Nagy Attila képviselő: örül ennek a napirendi pontnak. Az előterjesztést nem tartja olyan pontosnak és szakszerűnek, mint amilyent várt ebben az ügyben, viszont elkötelezett a program iránt, ezért meg fogja azt szavazni. Kiemelt jelentőségű ez a program azzal kapcsolatosan, hogy mi fog történni az Ormánságban. Reméli, az előkészítésbe lesz lehetőség belefolyni, abban részt venni. A korábbi napirendi pont tárgyalásakor volt szó egy felmérésről, ami polgármesterként az ő kezébe is került. Egy településen maximum 15 kérdőívet töltöttek ki, kérdőívenként 3-3,5 oldallal kell számolni, 35 települést érintett a felmérés. Ez került 10 millió forintba. Ez az apparátus képes és alkalmas ennél színvonalasabb kutatómunka elvégzésére is. A képviselők részéről kérdés, további hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 7/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva Programban” című pályázat benyújtásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi, illetve támogatja a pályázat benyújtását, és egyben felkéri a Közgyűlés elnökét a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok aláírására. Határidő: 2013. február 28. (a dokumentumok aláírására) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

22

9. napirendi pont: Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések módosítási kérelmeiről Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 8/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Sásd Város Önkormányzata 2007. évi CÉDE előirányzatból 2.174.493,- Ft támogatásban részesített „Szent Imre utcai parkoló burkolat felújítása” című, 020012207D számú támogatási szerződésben foglalt műszaki tartalom módosításához, valamint a támogatási szerződés lezárásához az alábbiak szerint: A fejlesztés helyszínén Európai Uniós forrásból támogatott többfunkciós oktatási és kulturális intézmény megépítésére került sor, így a parkoló áthelyezése, átépítése vált szükségessé. Ennek keretében külön ki- és bejáratot kapott, valamint London típusú szürke beton térkő burkolatot kapott az eredeti makadám burkolat helyett. A térkövezett parkoló területe a hozzá tartozó úttal együtt 946,6 m². Tekintettel arra, hogy a 35/2012. (III.9.) Korm. rendelettel módosított 85/2009. (IV.10) Korm. rendelet alapján a kötelezettségvállalás időtartama 5 évre csökkent, és a záró ellenőrzés keretében megállapításra került, hogy a Támogatott a működtetési kötelezettségének eleget tett, így a támogatási szerződés a műszaki tartalom módosításának elfogadásával együtt lezárható. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Pécsudvard Község Önkormányzata 2008. évi TEUT előirányzatból 1.600.000,- Ft támogatásban részesített „Széchenyi utca felújítása” című, 020005708U számú támogatási szerződés megvalósulási helyének változásához az alábbiak szerint: A fejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi száma telekmegosztás következtében 155/2 hrsz-ről 155/5 hrsz-re változott. 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Újpetre Község Önkormányzata 2006. évi TRFC előirány-

23

zatból 8.000.000,- Ft támogatásban részesített „Többfunkciós önkormányzati épület belső felújítása. Étkező, konyha és kiszolgáló helyiségek előírásoknak való megfelelése.” című, TRFC/DD/t/0200029/2006 számú támogatási szerződés keretében létrehozott vagyon működtetésre történő bérbeadásához 2012. január 1-től a kötelezettségvállalás időtartamára a Kovács és Fiai Kft. részére. Továbbá a Közgyűlés hozzájárul a támogatási szerződés lezárásához tekintettel arra, hogy a pályázat záró ellenőrzése során megállapításra került, hogy a Támogatott a szerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tett. 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Szigetvár Város Önkormányzata 2009. évi CÉDE előirányzatból 29.893.926,- Ft támogatásban részesített „A középiskolai tornaterem és öltözőblokk felújítása” című, 020019509D számú támogatási szerződés megvalósulási helyének változásához az alábbiak szerint: A fejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi száma telekmegosztás következtében 41 hrsz-ről 41/1 hrsz-re változott. 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Szigetvár Város Önkormányzata 2009. évi TEUT előirányzatból 9.085.184,- Ft támogatásban részesített „Rákóczi utca, Szecsődi Máté utca, Horváth Márk tér burkolat felújítása” című, 020006209U számú támogatási szerződés megvalósulási helyének változásához az alábbiak szerint: A fejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi száma telekmegosztás következtében 32, 182, 203 hrsz-ről 32/1, 182, 203 hrsz-re változott. 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Egyházaskozár Község Önkormányzata 2006. évi TRFC előirányzatból 8.000.000,- Ft támogatásban részesített „Egyházaskozári Óvoda felújításának II. üteme” című, TRFC/DD/t/0200018/2006 számú támogatási szerződés keretében megvalósult vagyon működtetésre történő átadásához. Az Óvoda fenntartását a Hegyháti Intézményi Társulás Általános Művelődési Központ keretein belül látják el. Továbbá a Közgyűlés hozzájárul a támogatási szerződés lezárásához tekintettel arra, hogy a pályázat záró ellenőrzése során megállapításra került, hogy a Támogatott a szerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tett. 7. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Varga Község Önkormányzata 2008. évi LEKI előirányzatból 1.291.000,- Ft támogatásban részesített „Vargai Faluház (orvosi szoba) felújítása” című, 020009808L számú támogatási szerződés megvalósulási helyének változásához az alábbiak szerint:

24

A fejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi száma telekmegosztás következtében 99 hrsz-ről 99/1 hrsz-re változott. 8. A Közgyűlés felkéri a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstárt. Határidő: 2013. február 28. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Nagy Attila képviselő távozik, a testület munkájában 12 fő közgyűlési tag vesz részt. 10. napirendi pont: Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt decentralizált célelőirányzatok terhére kötött támogatási szerződések alapadataiban történt változásról, valamint támogatási szerződések lezárásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Az előterjesztés tárgyában szóbeli kiegészítés, a képviselők részéről kérdés, hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 9/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat 1. számú mellékletében szereplő 1-3. alszámokkal jelzett beruházások vonatkozásában hozzájárul a támogatási szerződések lezárásához, valamint a biztosíték törléséhez. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletében (2. számú melléklet) szereplő 1-54. alszámokkal jelzett pályázatok vonatkozásában hozzájárul a támogatási szerződések lezárásához, valamint a biztosítékok törléséhez, tekintettel az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III.9) Korm. rendeletben foglaltakra. Továbbá a Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a pályázatok lezárásához szükséges egyoldalú támogatói nyilatkozatokat aláírja.

25

3. A Közgyűlés felkéri a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstárt. Határidő: 2013. február 28. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke A határozatban hivatkozott mellékletek mindenben megegyeznek az előterjesztéshez csatolt dokumentumokkal. 11. napirendi pont: Döntés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt decentralizált célelőirányzatok terhére megítélt támogatások visszavonásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. A közgyűlés elnöke – kérdés, hozzászólás nem lévén – szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 10/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése visszavonja Sárok Község Önkormányzata 2009. évi CÉDE előirányzatból 1.979.321,- Ft támogatásban részesített „Közösségi ház és sportcentrum felújítási munkálatai– külső felújítás és tetőcsere” című, 020019009D számú támogatási szerződés 6. pont 6. bekezdése alapján az igénybe vett támogatás teljes, jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét tekintettel arra, hogy a Kedvezményezett a szerződés 5. pontjában foglalt működtetési kötelezettségének nem tesz eleget. A Kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a 1.979.321,- Ft-ot a Támogatási Szerződés, valamint az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 20. §. (2), (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezéseivel összhangban, az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni az értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül a 10032000-01850633-00000000 számlaszámra a támogatási szerződés számának megjelölésével.

26

A tőke és a kamat összege az alábbiak szerint alakul: - visszavonás hatálya: 2012. május 24. - tőke összege: 1.979.321,- Ft - kamat összege a visszavonás napjáig: 324.510,- Ft - napi kamat összege (felszámítandó 2013. február 14-től a tényleges visszafizetés napjáig): 593,- Ft A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezettet, valamint a Magyar Államkincstárt. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése visszavonja Okorág Község Önkormányzata 2007. évi LEKI előirányzatból 3.314.000,- Ft támogatásban részesített „Közösségi ház tetőfelújítása I. ütem” című, 020003707L számú támogatási szerződés 9. pontja alapján a bérbe adott épületrész alapterületére eső igénybe vett támogatás arányos, jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét tekintettel arra, hogy a működtetési kötelezettségének a Támogatott csak részben tesz eleget, továbbá a bérbeadásra vonatkozóan a Döntéshozó hozzájárulását nem kérte, továbbá a bérbeadásra a szerződésből eredő kötelezettségek átvállalása nélkül került sor. A Kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett (a bérbe adott épületrész alapterületére eső 69,7 %) támogatás összegét a 2.309.858,- Ft-ot a Támogatási Szerződés, valamint a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 13 §. rendelkezéseivel, valamint az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 20. §.-val és 34. §-val összhangban, az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni az értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül a 10032000-01850633-00000000 számlaszámra a támogatási szerződés számának megjelölésével. A tőke és a kamat összege az alábbiak szerint alakul: - visszavonás hatálya: 2012. június 28. - tőke összege: 2.309.858,- Ft - kamat összege a visszavonás napjáig: 1.616.812,- Ft - napi kamat összege (felszámítandó a 2013. február 14-től a tényleges visszafizetés napjáig): 1.100,- Ft A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezettet, valamint a Magyar Államkincstárt. Határidő: 2013. február 28. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

27

12. napirendi pont: Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált célelőirányzatainak terhére kötött támogatási szerződések lezárásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 11/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1. jelen határozat mellékletében (1. számú melléklet) szereplő 1-403. alszámokkal jelzett pályázatok vonatkozásában hozzájárul a támogatási szerződések lezárásához, tekintettel az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendeletben és a 2008. évi területés régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendeletben foglaltakra; 2. továbbá felhatalmazza elnökét, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezetteket, valamint a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóságát. Határidő: 2013. február 18. (értesítésre) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke A határozatban hivatkozott melléklet mindenben megegyezik az előterjesztéshez csatolt dokumentummal. Dr. Gulyás Emil képviselő távozik, az ülésen 11 közgyűlési tag van jelen. 13. napirendi pont: Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált keretéből megítélt támogatás szerződés módosításáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták.

28

A közgyűlés elnöke kérdés, hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Miklós József és dr. Kőhalmi László képviselők jelzik, készülékük nem működik, „igen” szavazatukat kérik a gépi szavazás eredményéhez hozzászámolni. A gépi szavazásban a közgyűlés 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatja a határozati javaslatot. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a szavazás eredményeként megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 12/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1. mint a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja, hozzájárul a 2002. évi TEKI előirányzatból támogatásban részesített Siklós Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) 020013402K számú, „Térségi orvosi ügyelet ellátásához szükséges épület- és eszközfelújítás” tárgyú pályázatát érintő épület térítésmentes vagyonátadásához és a szerződésben lévő szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átadásához; 2. hozzájárul az önkormányzat 020013402K számú, „Térségi orvosi ügyelet ellátásához szükséges épület- és eszközfelújítás” tárgyú pályázata vonatkozásában a támogatási szerződés lezárásához; 3. felhatalmazza elnökét, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezetett, valamint a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóságát. Határidő: 2013. február 18. (értesítésre) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 14. napirendi pont: Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált keretéből megítélt támogatás visszavonásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem hangzik el. A közgyűlés elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza:

29

13/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a) a 84/2012. (XI. 29.) Kgy. határozatával visszavonta Hásságy Község Önkormányzata 2003. évi TEKI előirányzatból „Önkormányzati tulajdonú épület tetőfelújítása faluház kialakítása céljából” tárgyú fejlesztés megvalósítására megítélt támogatását a 020001903K számú támogatási szerződés 7. d) pontjának megszegése, azaz a létrehozott vagyon elidegenítése miatt. A tőke és a kamat összege az alábbiak szerint alakul: - visszavonás hatálya: 2012. szeptember 26. - tőke összege: 1.500.000 Ft - kamat összege a visszavonás napjáig: 1.955.342 Ft - napi kamat összege (felszámítandó a visszavonás napjától a tényleges visszafizetés napjáig): 534 Ft ; b) a 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében hozzájárul a visszavont támogatás 36 egyenlő részletben való teljesítéséhez; c) felkéri elnökét, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezettet, valamint a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóságát. Határidő: 2013. február 15. (értesítésre) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése visszavonja Somberek Község Önkormányzata 2002. évi TEKI előirányzatból „Orvosi rendelő felújítása és átalakítása” tárgyú fejlesztés megvalósítására megítélt támogatását a 020013602K számú támogatási szerződés 7. d) pontjának megszegése, azaz a létrehozott vagyon elidegenítése miatt. A Kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a Támogatási Szerződés, valamint az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 20. § (2), (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezéseivel összhangban, az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben visszafizetni az értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül, a 10032000-0185063300000000 számlaszámra, a támogatási szerződés számának megjelölésével. A tőke és a kamat összege az alábbiak szerint alakul: - visszavonás hatálya: 2013. február 14. - tőke összege: 94.599 Ft - kamat összege a visszavonás napjáig: 92.170,5 Ft

30

- napi kamat összege (felszámítandó a visszavonás napjától a tényleges visszafizetés napjáig): 28,51 Ft. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről értesítse a Kedvezményezettet, valamint a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóságát. Határidő: 2013. február 15. (értesítésre) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: bejelenti, a Baranya Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 14) önkormányzati rendelet kihirdetése megtörtént, a rendelet a közlönyben és az önkormányzat honlapján olvasható. 15. napirendi pont: Döntés a 2013. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati támogatásáról Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. A közgyűlés elnöke kérdés, hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 14/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2013. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében az előterjesztés melléklete szerinti pályázókat támogatja. Határidő: 2013. február 15. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Dr. Bokor Béla képviselő távozik, az ülésen 10 közgyűlési tag van jelen. 16. napirendi pont: Selyemút Hálózat Fórumának megrendezése Baranya megyében Előterjesztő: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: köszönti Milenin Vladimir urat, az ENSZ Iparfejlesztési Osztály nemzeti szakértőjét, a Selyemút közösség tagját, Sergey Posledov urat, a Selyemút Hálózat oroszországi elnöksége tagját, továbbá Andrey Rusinov urat, a Baranya Travel képviselőjét.

31

Az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták, s a testületnek tárgyalásra javasolták. Kéri Sergey Posledov urat, a Selyemút Hálózat oroszországi elnöksége tagját prezentációja megtartására. Sergey Posledov, a Selyemút Hálózat oroszországi elnöksége tagja: köszönetét fejezi ki, hogy a közgyűlés még decemberben támogatta az együttműködési megállapodás megkötését a ZATO Zárt Atomvárosok Szervezetével. Ezt követően keresték meg a Selyemút Hálózat vezetői a Közgyűlés Elnökét és Alelnökét azzal, hogy szervezetük az éves nagy fórumukat Baranya megyében tartaná meg. A Baranya Megyei Önkormányzat segítségét kérik a 8. Selyemút Hálózat Fórum szervezéséhez, technikai lebonyolításához, a magyarországi partnerek koordinálásához. Kéri, a közgyűlés támogatását, hogy a nagyszabású nemzetközi találkozó sikeres lehessen. A prezentáció a jegyzőkönyv 3. számú melléklete. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: a részletes előadást megköszöni. Sajnálatosnak tartja, hogy miközben az ellenzéki képviselők az érdekérvényesítő képesség hiányáról, a nemzetközi kapcsolatok hiányáról, a munkahelyteremtésről, a turizmusfejlesztésről, a gazdaságfejlesztésről beszélnek, arra nem veszik a fáradtságot, hogy az ülés külföldi meghívottjait meghallgassák. Ez szégyenteljes, sértő viselkedés. Kiss Ferenc képviselő: köszönti a vendégeket (orosz nyelven). Nagy örömére szolgál a napirendi pont témája. Az érdeklődés a gyökerek irányába fordul, ma már politikai kényszer nélkül, természetes örömmel és érdeklődéssel tekint a lakosság Ázsia irányába. A kapcsolatfelvételnek örül, bízik abban, hogy ez az érzés és szándék kölcsönös. Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: kérdés, további hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A közgyűlés 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 15/2013. (II. 14.) Kgy.

Határozat

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja a Baranya Megyei Önkormányzat és a Selyemút Hálózat által közösen tervezett Fórum megszervezését, és felkéri elnökét az előkészítő tárgyalások megkezdésére. Határidő: 2013. február 15. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke A Közgyűlés Elnöke a vendégek közreműködését, konstruktivitását megköszöni, reméli, a tárgyalások gyümölcsözőek, a rendezvény sikeres lesz. 17. napirendi pont: Interpellációk, bejelentések A képviselők részéről interpelláció, kérdés nem hangzik el.

32

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke: megköszöni képviselőtársai és a hivatal munkatársai együttműködését, jelzi, a munkaterv szerint 2013. március 21-re tervezi a közgyűlés következő ülését összehívni; az ülést bezárja. Kmf.

Tiffán Zsolt a közgyűlés elnöke

Dr. Göndöc András megyei főjegyző

Záradék: a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a „Döntés a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált keretéből megítélt támogatás visszavonásáról” szóló 13/2013. (II. 14.) Kgy. határozata a mellékelt főjegyzői észrevételre tekintettel nem kerül végrehajtásra. Pécs, 2013. február 28.

Tiffán Zsolt a közgyűlés elnöke

Dr. Göndöc András megyei főjegyző

1. számú melléklet

34

35

36

37

38

39

40

41

42

2. sz melléklet

Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelő munkarész A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása Előadó: Tóth Lívia Jövőkép 2030-ban - Fejlődő Baranya Baranya 2030-ban élhető, az erőforrásaival fenntarthatóan gazdálkodó térségi csomóponttá válik, elsősorban értékteremtő foglalkoztatást biztosító gazdasági szerkezettel, javuló gazdasági mutatókkal, ahol növekszik a foglalkoztatás és megkezdődik a társadalmi felzárkózás. Átfogó célok 2020-ig A megye 2030-as jövőképét a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan megfogalmazott specifikus és területi célok megvalósulásával kívánjuk elérni.

44

I.

Értékteremtő foglalkoztatást biztosító gazdaság kialakítása

Célunk a megye gazdaságának fejlesztése, amely által a foglalkoztatás is javul térségben. A gazdaság fejlesztésének két irányát tűztük ki célul, egyrészt a helyi, családi gazdaságok megerősítését, valamint a húzóágazatok megerősítésén alapuló versenyképes gazdasági ágak fejlesztését. A vidéki gazdaságok a rendszerváltást követően leépültek, az elsősorban mezőgazdasági termékek előállítására berendezkedett családi gazdaságok száma jelentősen csökkent, a megye kis településein élők számára egyéb munkalehetőség hiányában a létfenntartás napi problémává vált. A családi gazdaságok felélesztése és megerősítése a kis településen élők önfenntartását biztosítja. A megye termelékenysége nem csak a családi gazdaságok, hanem az ipari termelés vonatkozásában is rendkívül alacsony. A versenyképes szektorok, húzóágazatok megtelepítése, megerősítése a megye gazdasági fellendítésének egy sarokpontja, amely a foglalkoztatás bővítését, a munkanélküliség csökkentését vonja maga után, e nélkül egy tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése elképzelhetetlen. II.

Egészséges és megújuló társadalom

A lakosság egészségi állapota közvetlenül befolyásolja a megye versenyképességét, mivel a hosszabb és egészségesebb élet együtt járna a foglalkoztatás bővülésével, az aktívan töltött évek növekedésével. Támogatni kívánjuk a munkavállaláshoz és a teljes élethez szükséges egészségi állapot megőrzésének feltételeit, az egészséges életvitel lehetőségét. Az egészségi állapot javítása a társadalmi tőke növekedése révén az elmaradott térségek felzárkóztatásának is záloga. A megújuló társadalom megvalósulásának előfeltételei: komplex munkaerő-piaci és társadalmi felzárkózás elősegítése, értéktudatos és szolidáris helyi közösségek működése, az állampolgári aktivitás és az öngondoskodási képesség növekedése. A társadalmi párbeszéd szempontjából a civil szektor részét képezik a helyi közösségek, a különböző érdekek mentén szerveződő érdekközösségek és a formalizált civil szervezetek. Ezzel összhangban erősítjük az egyéni, családi és közösségi öngondoskodást, a helyi közösségek önszerveződését és együttműködését, különös tekintettel a nemzetiségi kulturális autonómia megőrzésére. A cél megvalósításához szükséges, hogy erősödjenek a közszférának azon elemei, amelyek az emberek biztonságát szolgálják (környezet- és természetvédelmi, vízügyi, fogyasztóvédelmi, növényvédelmi, építésfelügyeleti, népegészségügyi, stb.). A specifikus célok megvalósulása nem csupán az átfogó cél megvalósulására lehet közvetlen hatással, hanem a fejlesztések révén hozzájárul a megyei kohézió erősítéséhez, a jelenlegi területi hátrányok mérsékléséhez, a ma még elmaradott térségekben élők életminőségének érdemi javításához is. III.

Természet- és energiatudatos megye

45

Célunk egy olyan gazdasági versenyképességet javító térszerkezet kialakítása, mely figyelembe veszi a természeti adottságokat és harmonikusan együttműködik környezetével. A káros környezeti hatások csökkentése, valamint az emberek mindennapi életét befolyásoló rutin tevékenységek (pl. munkába járás) megkönnyítése érdekében nélkülözhetetlen a gyors és hatékony elérhetőség biztosítása, illetve a mobilitás javítása, melyek kedvező környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai vitathatatlanok. Célunk elérésének alapvető feltétele a hosszú távú gazdasági potenciálunkat és életfeltételeinket biztosító természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára, mind mennyiségben, mind minőségben. Mindezek érdekében nem csak az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése-, hanem az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése is kiemelt prioritás. Specifikus célok Átfogó céljainkhoz 7 specifikus cél társul. Specifikus céljaink több átfogó cél megvalósulásához is hozzájárulnak, tehát egyértelműen nem rendelhetőek alá egy átfogó célnak sem: 1. Helyi gazdaságok fejlesztése 2. Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése 3. Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrások fejlesztése 4. Társadalmi felzárkózás elősegítése 5. Stratégiai erőforrások fenntartható használata 6. Elérhetőség és mobilitás javítása 7. Nagytérségi csomóponttá válás 1. Helyi gazdaságok fejlesztése Célunk a megye saját (belső) erőforrásain alapuló gazdaságfejlesztés, amely hozzájárul a megye hátrányos helyzetű egyéneinek és területeinek felzárkóztatásához, a helyi, családi gazdaságok megerősítéséhez. A helyben megtermelt javakat helyben kívánjuk tartani, tehát célunk, hogy az elsősorban mezőgazdasági, illetve kézműves javakat helyben dolgozzák fel, és helyben is értékesítsék. A helyi gazdaságok fejlesztéséhez, megerősítéséhez elengedhetetlen a patrióta szemlélet kialakítása, amely elsősorban a mikro- és kisvállalkozási szektor számára teremt munkát és megélhetést. Célunk, hogy komplex, területileg szervezett, több elemből álló fejlesztések megvalósítása által a megye hátrányos helyzetű területeinek felzárkózását elősegítsük. A komplex programok a megfelelő képzéseken túl a kompetenciák

46

fejlesztését is magában foglalják, ez egy olyan szemléletváltást jelent, amely által a kis településen élők jövőképet látnak a helyi kis gazdaságok működtetésében. A helyi gazdaságok megerősítése a mezőgazdasági infrastruktúra és technológia fejlesztése nélkül lehetetlen. Célunk, hogy az elavult mezőgazdasági infrastruktúra, technológiák fejlesztése által a megye képes legyen az életképes feldolgozóipar feltételeit megteremteni. 2. Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Célunk egy külső (megyén kívüli) erőforrásokra is támaszkodó, versenyképes gazdaság megteremtése a megyében. Kiemelten kell foglalkoznunk a megye legjelentősebb településével, a közigazgatási központtal, Péccsel, illetve agglomerációjának fejlesztésével. Célunk, hogy a termelési kapacitások növelése által biztosítsuk Pécs nagytérségi központtá válását. A megye rendelkezik - a megyeszékhelyen kívül is - néhány olyan településsel, melyekben komoly gazdasági potenciál rejlik. Célunk, hogy a termelő kapacitások javítása által ezen térségi szinten versenyképes városi térségek is hozzájáruljanak a megye gazdasági versenyképességének javításához. A versenyképes gazdaság megteremtéséhez a fenntartható termelői szerkezet létrejöttét kell támogatni; azokat az iparágakat, melyek a megye számára kitörési pontot jelenthetnek, ezáltal a megyében előállított tőkejövedelem növekedhet. A versenyképesség megteremtésének egy másik feltétele a kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) potenciál erősítése. A K+F+I tevékenység segítségével versenyelőnyre tehet szert a megye, ezért kiemelten fontos a kutató ágazatok támogatása, amely a fenntartható, hatékonyan működő gazdaság feltételeit megteremti. A K+F+I-t a gazdaság szolgálatába kell állítani. Tekintettel arra, hogy a megye gazdasági helyzete az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott, ezért a megye gazdaságáról kialakult külső kép nem kedvező. Nagyon fontos tehát, hogy a megye egyes térségeinek befektetői politikáját erősítsük, amelyhez jó alapot adhat a megközelíthetőség javulása (M6, M60). Ezen felül a tervezett képzési struktúra átalakítása nagyban hozzájárulhat a jövőbeli befektetők igényeinek kiszolgálásához. Baranya megye számos kiemelkedő desztinációval, jelentős számú kiemelkedő attrakcióval rendlelkezik, ezért a turizmus Baranyában is jelentős foglalkoztatási potenciállal bír, ezért számukra a jövőbeli megélhetés kulcsa a turisztikai potenciál erősítése elsősorban a meglévő értékek és népszerű szolgáltatások fejlesztésével. A kultúra és a kulturális ipar is fontos szerepet tölt be a megye életében. Célunk, hogy a kulturális ipar kihasználtságának javítása is hozzájáruljon a megye gazdasági megerősödéséhez. 3. Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrások fejlesztése

47

Célunk az aktív munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai eszközök előtérbe helyezése. Elsősorban képzés, átképzés és vállalkozóvá válás támogatásával - az elhelyezkedési esélyek fokozása. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javításával és a szolgáltatás minőségének fokozásával, valamint az egészségtudatos életvitelre neveléssel, az egészséges életvitelformák elterjesztésével, az egészségesebb alternatívák kínálatának bővítésével, lakossági, munkahelyi tájékozottságot növelő programok (életmódprogramok, kampányok stb.) kidolgozásával és alkalmazásával, valamint a piacképes egészségügyi szolgáltatások megteremtésével növelhető az egészségben eltöltött életévek száma és egyben az aktív munkavállalók által munkavégzéssel töltött idő. 4. Társadalmi felzárkózás elősegítése Baranya megye gazdaságának dinamizálása és a növekedés fenntartása mellett figyelemmel kell lenni a sérülékeny társadalmi csoportok (gyerekek, idősek, munkanélküliek, szegények, romák, hátrányos helyzetű térségben lakók) helyzetére és meg kell akadályozni a különbségek további növekedését. Az alapfokú oktatási rendszerhez való hozzáférést biztosítani kell a megye egész területén annak érdekében, hogy a lakosság egésze, különösen a hátrányos helyzetűek és a romák is minél nagyobb arányban végezzék el sikeresen az alapfokú oktatást. Az oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszer biztosításával el kell érni, hogy a lakóhely és a társadalmi helyzet ne befolyásolja kedvezőtlenül a humán ellátásokhoz való hozzáférést. A személyes és szociális kompetenciák fejlesztését a családi és közösségi-, illetve munkahelyi szocializáció támogatásával, a hátrányos helyzetű egyének és csoportok felzárkózásának elősegítése komplex (szociális és foglalkoztatási-, valamint képzési) intervenciók alkalmazásával, a szociális lakhatási problémák mérséklését és a közösségfejlesztés a társadalmi integráció és a térségi-területi felzárkózás elősegítésével el kell érni. Cél a helyi közösségek fejlesztése mind a társadalom-, mind a gazdaság fejlesztésre alapuló kulturális értékek, hagyományok, nemzetiségi kulturális autonómia megőrzése, a kulturális tőke növelésével. 5. Stratégiai erőforrások fenntartható használata Baranya megye gazdaságának jövőbeli fejlődése és a lakosság életminőségének javulása megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezet-, illetve erőforrás gazdálkodást. Célunk megvalósításának alapvető feltétele a természeti-, emberi környezet stratégiai szemléletű védelme és takarékos hasznosítása, az élővilág, a termőföld, a talajok és a vízbázisok védelme. A megye azon települései, melyek nem rendelkeznek a szennyvíz kezelés megfelelő szintjével, veszélyeztethetik célunk

48

elérését, így ezen területeken a szennyvízkezelési hiányosságok oldása kiemelt feladat. Baranya megye számos településén az ivóvíz minősége nem felel meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak, ezért a szolgáltatott ivóvíz minősége szempontjából problémás települések tekintetében prioritást kell élveznie az ivóvíz minőség javításának. A klímaváltozás fokozott kockázatainak kivédése- és a szélsőséges vízgazdálkodási viszonyok kezelése céljából előtérbe kell helyezni a természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatokat, illetve művelési módokat, valamint a vízvisszatartás és víztakarékos technológiák alkalmazását. Ki kell alakítani egy „alkalmazkodóképes”, több lábon álló agráriumot, a környezeti kihívásoknak megfelelő termékszerkezetet. Célunk a klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, közterületek és épületek felkészítése (árnyékolás, párásítás, belterületi légmozgások klímatudatos tervezése, zöldterületek növelése), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a klímatudatosság általános erősítése. A hulladékkezelési rendszerek újratervezésével el kívánjuk érni a jelenlegi hulladéklerakási gyakorlat megváltoztatását. A fejlesztéseknek az újrahasznosítás lehetőségeinek maximális figyelembevételével kell megvalósulnia. Célunk megújuló energiaforrásaink minél szélesebb körű, fenntartható hasznosítása. Mindezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy rendelkezésre álló ásványi nyersanyagkészleteink hosszú időre elegendő stratégiai lehetőséget jelenthetnek, ezért megyénk stratégiai erőforrásként tekint mind a rendelkezésére álló ásványi nyersanyagkészleteire, mind a megújuló energiaforrásokra. 6. Elérhetőség és mobilitás javítása Baranya alapvető célja hosszú távon egy élhetőbb megye kialakítása. Ehhez elengedhetetlenül szükségesek olyan fejlesztések, melyek a környezetszennyezés csökkentése (kipufogógáz, zaj- és porszennyezés) és a kiemelt esélyegyenlőségi szempontok (idősek, gyermekes anyák és mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése) érvényre juttatása mellett az emberek mindennapi utazásának gyorsabbá, kellemesebbé tételét célozzák. Célunk a gyors és hatékony elérhetőség, valamint a fenntartható mobilitás biztosítása valamennyi területi szinten, hogy az egyes térségek képesek legyenek kiaknázni gazdasági potenciáljukat és erősíteni versenyképességüket, dinamikus térségi kapcsolatrendszert tartva fenn tágabb környezetükkel. A közösségi közlekedés megújítása - annak valamennyi területén - fontos környezeti céljaink teljesülése érdekében is. Az „utas központú” közösségi közlekedés jegyében meg kell valósítani a közösségi szállításban részt vevők menetrendjeinek és a közlekedési módok összehangolását.

49

Célunk a jelenleg közösségi közlekedést választó utasok számának megtartása (esetenként csökkenésének megfékezése), a negatív tendencia megfordítása, a távlati utasszám-növekedés elősegítése, ezzel párhuzamosan az egyéni autós közlekedés térnyerésének visszaszorítása, a városi közlekedés zsúfoltságának enyhítése. A közösségi közlekedés fejlesztésének elsősorban környezeti (légszennyezés csökkenése) és társadalmi hatásai (jobb életfeltételek, rövidebb közlekedési idősávok, baleseti kockázat csökkenése) kiemelkedőek, de közvetve a gazdaságra is pozitív hatást fejt ki. 7. Nagytérségi csomóponttá válás Baranya megye fejlődésének egyik megalapozója és egyben fokmérője is a nagytérségi csomóponti szerep megszerzése és az az által generált gazdasági fejlődés. Célunk megvalósítását alapvetően a megye közlekedési helyzetének javítása, melyet a megyét érintő észak-déli és kelt-nyugati irányú - jelenleg hiányos közlekedési tengelyek fejlesztéséből adódó potenciál kibontakoztatásával kívánunk elérni. A térségi központok vagy csomópontok a kereskedelmi, innovációs, közlekedési stb. hálózatok legaktívabb pontjai, melyek tőkevonzó képessége, illetve gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan. Mindenképpen ki kell használnunk azt a kedvező földrajzi adottságot, hogy Pécs a Budapest – Zágráb – Belgrád „háromszög” központjában fekszik. A nagytérség esetünkben tehát túlmutat az ország határain, így a kitűzött cél eléréséhez szükséges, de nem elégséges feltétel a jelen pillanatban nagyon alacsony számú határátkelési lehetőség bővítése. Helyzeténél fogva megyénk a déli, dél-nyugati kapcsolatok kapuja lehet, mindennek megvalósításához nemcsak a megye pozícióján kell javítani, de városainkat is be kell kapcsolni ebbe a rendszerbe (M6-M60, 67, M65 utak fejlesztése). A jó infrastrukturális ellátottsághoz való hozzáférést, az egyszerű és gyors elérhetőséget a megye egész területén biztosítani kell annak érdekében, hogy mind a megye elmaradott térségei, mind Pécs fejlődési pályára állhasson. Kitűzött célunk eléréséhez szükséges mind a közúti-, mind a vasúti- mind a vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, mely rendszert egy összefüggő kerékpárút hálózat egészíti majd ki. A kiépülő közlekedési hálózatok mentén elhelyezkedő területek vonatkozásában jelentős fejlődési potenciál–növekedéssel számolhatunk, hiszen ezen nyomvonalas létesítmények a területfejlesztés legerősebb és leghatásosabb elemei. Ezen célirányos közlekedési infrastruktúrafejlesztéseknek biztosítaniuk kell a kiegyenlített területi fejlődés feltételeit, a nemzetközi forgalomhoz való kapcsolódás lehetőségét, a történelmi okokból megszakadt határmenti és határon átnyúló kapcsolatokat, megteremtve ezzel Horvátország EU-s csatlakozásában rejlő lehetőségek kihasználását, a térség gazdasági versenyképességének javulását.

50

A kitűzött cél megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kialakult környezeti állapotokra, természeti adottságokra. A fejlesztéseket lehetőség szerint a környezetminőség romlása és a környezetbiztonság veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani, ennek eredményeképpen egy, a természeti erőforrásainkat védő, harmonikus térszerkezet alakul ki. Területi célok 1. Hátrányos helyzetű, fejletlen gazdaságú térségek komplex fejlesztése Baranya megye dél-nyugati, nyugati felén (Ős-Dráva program az Ormánságban, Szigetvár, Sásd térsége) A megye dél-nyugati, nyugati felén elhelyezkedő települések speciális helyzetben vannak: a helyi gazdaságok száma és termelékenységi képessége az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, a térségben élők életminősége romlott. Kitörési lehetőséget a helyi, családi gazdaságok erősítésében látunk. Olyan komplex (területileg szervezett, több elemből álló) programok megvalósítását tervezzük, melyek a munkalehetőségek megteremtésén túl a személyes és szociális kompetenciák fejlesztését, a szociális lakhatási problémák mérséklését, illetve a helyi közösségek fejlesztését (a meglévő kulturális értékek, hagyományok, nemzetiségi kulturális autonómia megőrzését) is magában foglalják. 2. Termelési szerkezet átalakítás, gazdasági szemléletváltás Pécs és agglomerációja területén, Komló és térségében Pécs és Komló térségében a bányászati tevékenység megszűnésével nem történt meg az a termelési szerkezet váltás, amely megfelelő alternatívát biztosított volna az itt élők megélhetéséhez. Meg kell találni azokat a ágazatokat, melyek képesek a térség gazdaságát fellendíteni, hosszú távon munkalehetőséget biztosítani az ott élők számára. A tercier szektorban dolgozók aránya magas a térségben (kb. 60%). A gazdasági válság kirobbanásával ezen szektorban dolgozók megélhetési lehetőségei bizonytalanná váltak. Az itt élők (és legfőképpen a munkaképes fiatalok) megtartása tartós növekedésre képes ágazatok megtelepedése nélkül nem lehetséges. Fentieken túl a szakképzési rendszer átalakítása ezen térség fejlődésének egyik kulcsa, olyan szakképzési rendszerre van szükség, amely gyorsan és rugalmasan képes reagálni a piaci igényekre, a megjelenő új ágazatok számára gyorsan képes minőségi szakembereket képezni. 3. Helyi adottságokra, komparatív előnyökre és lehetőségekre épülő vidék- és gazdaságfejlesztés kiemelten Mohács és Siklós térségében A Mohácstól Bólyon át egészen Siklósig húzódó terület számos komparatív előnnyel rendelkezik. A mezőgazdasági tevékenységet végző KKV-k száma jelentős, a mezőgazdasági tevékenységnek és a hozzá kapcsolódó iparágaknak hagyománya van, amely jelentős előnyt biztosít a térség számára. A térség gazdasági fejlesztését a mezőgazdasági infrastruktúra és technológia fejlesztésével kell kezdeni, illetve a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar hosszú távú megtelepedésének feltételeit meg kell teremteni. Fejlesztéseink során előtérbe

51

kívánjuk helyezni a rendelkezésünkre álló megújuló energiaforrások gazdasági célú hasznosítását. Ezen térség számára kitörési pontot biztosít a meglévő népszerű turisztikai adottságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. 4. Baranya megye horvát határmenti térsége határon átnyúló kapcsolatainak javítása elsősorban közlekedési, gazdasági téren Jelen pillanatban a Dráva - mint határfolyó - déli irányban blokkolja a megyét. A határátkelési lehetőségek- és a közlekedési infrastruktúra tekintetében komoly hiányosságok mutatkoznak a megye ezen részén is. Horvátország 2013-as Európai Uniós csatlakozásával a két ország közötti határ megnyílik. Célunk, hogy új határátkelési lehetőségek létrehozásával erősítsük a két ország közötti társadalmi és gazdasági kapcsolatokat. Mindez elképzelhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül, melynek keretében az M6 és M60 autópályák horvát határig történő meghosszabbításában gondolkodunk. Mindezen fejlesztésekkel kívánjuk Baranya megye csomóponti szerepét megteremteni a Budapest-Belgrád-Zágráb háromszögben. A fenti célok megvalósítása jelentős mértékben elősegíti a Dráva két oldalának gazdasági, civil és önkormányzati szereplők kapcsolati rendszerének kialakítását, illetve megerősítését. Következő munkafázisok, feladatok Átfogó, specifikus és területi céljaink megvalósítása érdekében programok készítésére van szükség, melyek mérhető indikátorokkal határozzák meg a konkrét beavatkozási területeket. Ezen programok készítése jelenleg zajlik. Ágazati és területi jellegű programok készülnek, melyek megalapozzák a jövőbeli fejlesztési irányokat, és amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli konkrét projektek kidolgozásához.

52 3. számú melléklet

53

54

55

56

57

58