JEGYZ KÖNYV a 2011. március 25-én a Belügyminisztériumban tartott Rendészeti Érdekegyeztet Fórum ülésér l Godó Edit vagyok, a Munkaügyi Közvetít Dönt bírói Szolgálat mediátoraként a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának érdekképviseleti oldala által kezdeményezett rendkívüli plenáris ülés levezet elnöki teend it én látom el. Köszöntöm tisztelettel a rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma tárgyalócsoportjainak tagjait, üdvözlöm az oldalak szakért it. Megállapítom, hogy a tárgyalóoldalak képviselete biztosított, a RÉF rendkívüli plenáris ülését ezennel megnyitom. Kérem az oldalakat, szíveskedjenek megnevezni elnökeiket: Kormányzati oldal: Dr. Pintér Sándor. Érdekképviseleti oldal: Powell Pál. Köszönöm szépen. A munkáltatói oldal részér l nem kérek elnök megjelölést az Alapszabályban foglaltak szerint ugyanis tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen. Ismertetem a kiküldött meghívóban szerepl , elfogadásra javasolt napirendet, amely egy napirendi pontból áll. Ez a napirendi pont a Belügyi- és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete (BRDÉSz), valamint a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSz) által felvetett kérdések. Megkérdezem az oldalakat elfogadják-e az ismertetett napirendet? Kormányzati oldal: Igen. Érdekképviseleti oldal: Javaslom egyebek napirendi ponttal kiegészíteni a mai tanácskozást. Köszönöm. Kérdezem a kormányzati oldalt elfogadja-e a felvetést? Igen. Egyebek napirendi ponttal kiegészülve elfogadtuk a mai rendkívüli ülés napirendjét. Miel tt a napirendi pont tárgyalására rátérnénk, kérdezem a tisztelt tárgyalóoldalakat, napirend el tti hozzászólással kívánnak-e élni? Érdekképviseleti oldal: Igen. Kormányzati oldal: Nem. Köszönöm szépen, napirend el tti hozzászóláshoz az érdekképviseleti oldal képvisel i elnökének megadom a szót, parancsoljon elnök úr. Felkérném Bárdos Judit F titkár Asszonyt, hogy az els napirend el tti ponthoz hozzászólását tegye meg: Bárdos Judit, f titkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Tisztelt Érdekegyeztet Fórum! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Kollégák! Napirend el tt alapvet en egy kérdéssel kívánok foglalkozni, ez pedig a semmisségi törvény és a semmisségi törvény kapcsán kialakult jogi helyzet. A mai napon a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (BRDÉSz) e-mailen, de szívesen írásban is átadom Miniszter úrnak azt a levélhalmazt, amelyet a kollégák írtak arra a levélre, amelyet a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és Belügyminisztere juttatott el hozzájuk. Ezekben a levelekben vélemények hangzanak el, nem kívánom ecsetelni, a BRDÉSz honlapján olvashatók. Viszont egyetlen egy kérdésre nem ad választ, és ezt a kérdést most napirend el tt szeretném feltenni Önnek. 1
Sem a Miniszterelnöki levél, sem pedig jogszabály és pedig az, hogy a kiadott semmisségi törvény 6.§-sa arról szól, hogy az eljárás keretében az ítélet, a szabálysértés, a feljelentés államigazgatási jogkörben okozott kárnak min sül, és mint ilyenért valakinek helyt kell állni. A napirend el tti kérdésem a következ : ki áll helyt? A magyar királyi rend rség, az ügyészség, a bíróság vagy a rend r, a bíró vagy az ügyész, vagy esetleg a Minisztérium vagy pedig a magyar kormány. Tájékoztatom Miniszter urat, hogy a BRDÉSz az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte a semmisségi törvénynek a felülvizsgálatát és lehet ség szerint a semmissé nyilvánítását. Köszönöm szépen. Godó Edit: Köszönöm. Ezzel kapcsolatban még hozzáf zés az oldalon? Pongó Géza, elnök, FRSz: Köszönöm a szót. Én is ehhez a témához szeretnék hozzászólni. Hasonló jelleg , tömegével kaptunk visszajelzéseket az állomány részér l a Miniszterelnök és Miniszteri levéllel kapcsolatosan. Két dolgot várt az állomány, hogy a levélben benne legyen az új életpálya modell és a mai naptól életbe lép, és ezzel béremelkedést kapnak, valamint a nyugdíjszabályok nem változnak. Ha ez a két pont benne lett volna, akkor úgy gondolom talán nem keltett volna felháborodást, s t megnyugtató válaszok lettek volna benne. A másik témakör, amivel szeretnék foglalkozni – illetve hasonló jelleg ez is, a nyugdíjhoz kapcsolódik – Miniszter urat kérem, hogy a kormány felé tolmácsolja, hogy a kormányzat részér l olyan megnyilatkozások vannak a nyugdíjjal kapcsolatosan – Varga Mihály államtitkár úr személyében –, hogy egy darab szocializmusnak nevezi a nyugdíjkérdést. Ezt a Független Rend r Szakszervezet (FRSz) visszautasítja! Az okokat Miniszter úr is és a munkaadói oldal is ismeri, mivel ez nem egy darab szocializmus, hanem igenis ez egy olyan vívmány, amire szükség van. Köszönöm szépen. Godó Edit: Elnézést Pongó elnök úr, nem tárgyalhatjuk ezt a napirend keretében? Szükségese most külön kitérni erre? Pongó Géza: Tárgyalhatjuk. Godó Edit: Köszönöm szépen. Napirendi el tti kérdések megválaszolására a Kormányzati oldalnak megadom a szót, parancsoljon Miniszter úr. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter: Miel tt válaszolnék, egy kérdést szeretnék feltenni Bárdos Judit Asszonynak, hogy tudja-e, hogy hány ügyr l van kb. szó? Bárdos Judit: Ha 1-r l, 300-ról, 5.000-r l, teljesen mindegy. Amikor hírét vette a BRDÉSz, hogy készül az ún. lex Balsai törvény egyéni képvisel i módosító indítvány beterjesztése során, akkor Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Balsai úrhoz fordultunk és azt kértük, hogy a másik oldalt is vizsgálják meg, és azok a rend rök, akik balesetet szenvedtek ekkor (több mint 400 rend r és ez a rend rség nyilvántartásában szerepel) több ezer táppénzes órájuk volt és közülük nagyon kevesen kaptak kártérítést, akkor nézzék meg a másik oldalt, és ha lehet a másik oldal is kapjon kártérítést. Közölték, hogy majd a Nemzetgazdasági Minisztérium vezet je fog válaszolni. Ahogy Önnek nem válaszoltak Miniszter úr, a BRDÉSznek sem válaszoltak, és ezért azt mondjuk, hogy teljesen mindegy, hogy 1 eset vagy 10 eset, itt elvekr l van szó és nem pedig forint összegr l. Dr. Pintér Sándor: Én ett l függetlenül azt gondolom, hogy azért érdemes szólni, hogy miért és mikor vitatkozunk. Azt gondolom, hogy arról is kellene egy mondatot szólni, hogy miért 2
született meg ez a levél. A Legfels bb Bíróság áttekintése alapján 30-40 közötti ügyr l van körülbelül szó, amelyeket ez a lex Balsai érint. Azt gondolom, a levélnek nem az volt a célkit zése, hogy milyen juttatásokat adunk, hanem a levélnek egyetlenegy célkit zése volt, hogy kinyilvánítsam azt az egyértelm belügyminiszteri véleményt, hogy ennek a törvénynek az ilyen jelleg megnyilvánulásai ne találjanak rá a rend ri magatartás különféle kritikáira. Tehát ezt teljesen külön kell választani és én nagyon bízom benne, hogy a rend ri igazmondás a felülvizsgálatok során bizonyítani fogja azt, hogy ezek a rend ri intézkedések, amelyekre a jogszabály kiterjed, megállják a helyüket. Azonban rávilágított egy dologra is, ami probléma. A probléma a következ a vizsgálat során: nem megfelel technikát alkalmazott a rend rség, és nem megfelel jogilag intézte el. Mir l beszélek. Arról, hogy amikor volt a rend rsorfal, összeütköztek valamilyen módon a renitens személlyel, a rend rsorfal kivette a renitens személyt, átadta az elvezet knek és a jelentést az elvezet k írták meg, akik sok esetben már nem tudták, hogy milyen cselekmény miatt emelték ki a tömegb l és ezért problémás, mert általuk nem észlelt jelentéseket írtak le. Ez meg lett állapítva. Ez probléma, ezt a rend ri vezetésnek a kés bbiekben meg kell tudni oldani. Tehát ha valakit kiemelünk a tömegb l, akkor vele marad az a személy, aki eldöntötte a kiemelését és így tudni fogja, hogy miért emelte ki, mi történt, milyen cselekmény miatt. Nem pedig olyan jelentéseket írni, hogy ha rákérdeznek a kés bbiekben, azt tudja mondani hogy ez volt, így volt, de közben nem volt a személlyel az elkövetett cselekmény során megfelel kontaktusa. Ez az egyik probléma, a másik az, hogy én nagyon jól tudom, hogy a tettenérések jelent s részében a rend ri állomány egyedül van szemben vagy az elkövet vel vagy a két elkövet vel vagy két rend r van szemben a két-három elkövet vel, és igenis ragaszkodom hozzá, hogy ezek a tettenérések továbbra is bíróság elé kerüljenek, és ebben a tettenérésben a rend rség leírása, jelentése alapján elítélésre kerüljenek a tetten ért személyek. A levél célkit zése részemr l az volt, hogy kifejezzem egyértelm en azt, hogy én bízom a rend ri állományban, én bízom az igazságmondásukban, én bízom abban, hogy azok a rend ri jelentések, amelyek keletkeznek, mindig az objektív valóságot tartalmazzák. Ehhez nekünk a hétköznapi tevékenységünk során nem kell változtatni a magatartásunkon, ha el kerül egy ilyen demonstrációs szituáció, a demonstrációs szituáción belül meg kell oldani, így nem maradhat, mert a nem megfelel rend ri jelentések a kés bbiekben visszaütnek és visszahullanak ránk. Ennek nem az volt a célja, hogy én valamilyen módon, akár nyugdíjtörvény bejelentésével, vagy bármilyen más juttatással megpróbáljak piros pontokat szerezni a rend röknél, ennek az volt a célja, hogy egyértelm en megmondjam nekik, hogy bízom bennük, tettenéréseknél mindenkor számítok rájuk és biztos vagyok benne, hogy a kés bbiekben is a bíróságok el fogják ítélni azokat, akiket ilyen módon k elfognak. Ennyi a jelent sége a levélnek. Ha már a levélnél tartunk, azért egy dolgot elmondanék. A levél jelent s része 14 órakor került kiosztásra a rend ri jelentések alapján. Judit mikor nyilatkozott el ször róla, hogy az állomány mennyire van felháborodva? Bárdos Judit: Miniszter úr megmondom szintén, nem tudtuk megszerezni a levelet, tehát így kezd dik. 14 órakor szereztük meg, és ha mindaz benne lett volna, amit Ön most elmondott, akkor más a szituáció. Dr. Pintér Sándor: Én azt mondom ez mind benne volt. Bárdos Judit: Nem volt benne. 14:50 perckor nyilatkoztunk legel ször, mikor átfaxolták nekünk a levelet. 3
Dr. Pintér Sándor: Amikor már tudta, hogy hogy fel van háborodva az állomány. Még el sem olvasták. Bárdos Judit: Dehogynem. Dr. Pintér Sándor: Hol? Ha Önnek 14 óráig nem jutott a kezébe, hol olvasták el? Kedves Judit, jó maradjunk ennyibe. Bárdos Judit: De a kérdésemre nem kaptam választ. Dr. Pintér Sándor: Mi a kérdése? A kérdést államtitkár úr mindjárt összefoglalja. Dr. Felkai László, közigazgatási államtitkár, BM: A kérdés az, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárnál, ki mit fizet. Ez egy polgárjogi jogintézmény és azt mondja, hogy ilyenkor a munkáltató állt helyt. Nem a kormány, hanem a munkáltató. Az ügyészségnél az ügyészség, a rend rségnél a rend rség. Az, hogy az illet dolgozóval szemben élnek ún. visszkereseti joggal szemben vagy sem, az a munkáltatói jogkört gyakorlónak a lehet sége, amit mérlegelés alapján eldönt. Dr. Pintér Sándor: Még egy kérdésem van, pillanatnyilag milyen kárról beszélünk? Bárdos Judit: A semmisségi törvény 6.§-sa, amely kimondja, hogy a felülvizsgálat során, ha megsemmisítenek büntet ítéletet, szabálysértési döntést, stb., akkor az ügyfélnek ez államigazgatási jogkörben okozott kárnak min sül. Dr. Pintér Sándor: Igen. De még egyetlen egy ilyen bejelentés ez idáig nem érkezett, és nyilvánvaló, hogy a rend rnek helyt kell állnia. Bárdos Judit: Most válaszolt a Felkai úr arra, hogy a munkáltatóra bízza, hogy hogyan fordul vissza a polgári törvénykönyv szerint a rend r irányába vagy bíró vagy az ügyész irányába. Dr. Pintér Sándor: Én akkor nyugodtan kijelentem azt, hogy a Rend rség nem fog a rend rök irányába visszafordulni. Kielégít a válasz? Bárdos Judit: Majd elmondom egyszer. Dr. Pintér Sándor: Rendben. Godó Edit: Kérdezem, hogy ennek a napirend el ttinek a tárgyalását lezárhatjuk-e? Powell úr parancsoljon. Powell Pál, elnök, Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége: Miniszter úr egy mondatot hadd mondjak ezzel kapcsolatban. A most kiegészítettekkel a levél tartalma teljesen más értelmet nyer szerintem. Ebben a levélben meg lehetett volna talán írni azt a kérdést, amit az utolsó BÉT ülésen az oldal kért a nyugdíjhelyzettel kapcsolatos felmerült problémák miatt, hogy valamilyen tájékoztató az állomány felé menjen, és ezzel egy kicsit el re megyek a napirendi pontnak, mert hatalmas nagy a bizonytalanság ez ügyben is. Úgy gondolom legalább egy tájékoztatást kaptunk volna az állomány érdekében. 4
Dr. Pintér Sándor: Arról, hogy mit nem csinálok, én nem adok ki levelet. Azért vagyunk most itt, hogy err l beszéljünk. Tehát ha tudjuk mind, hogy itt milyen lehet ségeink vannak, milyen keretek között tudunk egyezséget kötni, akkor nyilvánvalóan ezt ha kell, levélbe foglaljuk, ha kell parancsnokok által elmondatjuk, de arról, hogy mit szándékozunk vagy mi nincs, ezért van ez az értekezlet. Azt gondolom, hogy ezt az értekezletet ezért hívták össze, ezért itt meg fogjuk tárgyalni és az itt elhangzottak alapján - azt gondolom - lesz még értekezlet, hisz egyik pillanatról a másikra nem fogunk tudni el rehaladni. De hogy tudjuk, milyen helyzetb l kell nekünk jelen pillanatban kiindulni, milyen helyzetben gazdálkodunk, én azt javaslom, hogy miel tt a kérdéseket feltennénk, hallgassuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy be tudja mutatni, hol tart az ország, hogy állunk, mi a pillanatnyi helyzetünk. Banai Péter, költségvetésért felel s helyettes-államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium: Tisztelt Miniszter úr, Tisztelt Érdekegyeztet Fórum! Azt gondolom az a néhány mondat, amit napirend el tt mondanék, nagyon er sen kapcsolódik a napirendi témához, kvázi megadja azt a keretet, amir l most beszélünk. Engedjék meg, hogy egy aktuális dologgal kezdjek. Az Európai Tanács épp a napokban tárgyal az ún. versenyképességi paktumról. Az állami és kormányf k arról beszélnek, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa úgymond ne süllyedjen el a Kínával, az Egyesült Államokkal és más világgazdasági régiókkal folytatott gazdasági versenyben. Ugyanis Európa egésze – a magyar gazdaság f export piaca – azzal szembesül, hogy bizony alacsony a foglalkoztatás, rendkívül magas az államadósság szintje és lépések megtétele nélkül ez csak rosszabb lesz, ami értelemszer en a munkahelyek elvesztését fogja jelenteni. Ezért beszél az Európai Tanács a nyugdíjkorhatár emelésér l, adott esetben közszféra bérintézkedésekr l és csomóan konkrét intézkedéseket tesznek. Mindig el kell mondjam, ha nézünk egy szomszédos országot (Románia), hogy milyen lépéseket tett; közszféra bércsökkentést hajtott végre, de hogy mondjak Európa nyugati részér l is országot, Spanyolország, szintén ilyen lépéseket fogalmazott meg, és Európa egésze ilyen lépéseket tesz. Ez a globális helyzet. Ezen belül Magyarországon azt gondolom még rosszabb a szituáció. Nem akarom dramatizálni a helyzetleírást, de látnunk kell azt, hogy a magyar foglalkoztatási ráta mintegy 10%-kal alacsonyabb, mint az Unió átlaga mert 55%-os. Csomó országban magasan 70% feletti, valahol 80% környéki. Ilyen alacsony foglalkoztatással biztos, hogy hosszabb távon nem maradhat fenn a gazdaság. Zárójelben egy aktuális témát hadd jegyezzek meg. Én úgy tudom a rend rségnél az átlagéletkor 30 év körüli. Tehát tényszer , hogy sajnos rendkívül sok egészséges, még munkabírású és nagyon komoly tapasztalattal rendelkez rend r hagyja és hagyta el az állományt. Visszatérve, a foglalkoztatás Magyarországon rendkívül alacsony, és a másik említett f paraméter az államadósság szintje pedig magas. Ismert, hogy a maastricht-i 60%-hoz képest kb. 80% a magyar államadósság szintje. Ezen kívül rendkívül drága az államadósság finanszírozása. Hadd mondjak egy példát: a lengyel (Lengyelországnak nagyjából hasonló gazdaságtörténeti múltja van, mint Magyarországnak) államadósság finanszírozása több tízmilliárd forinttal olcsóbb, annyival alacsonyabb az kockázati feláruk. Ha például Németországhoz vagy Franciaországhoz hasonlítanám a magyar államadósság finanszírozását, akkor ott százmilliárdos különbségek vannak. Ez az az alaphelyzet, amivel a kormánynak valamit kezdenie kell. Bizony itt fontos hangsúlyozni, hogy azok a lépések, amiket a kormány eddig megtett az államadósság finanszírozása csökkentése érdekében, azok épp olyan lépések voltak, amelyek a munkavállalókat kevéssé érintették. Sokszor elhangzott az, hogy bérnövekedés nem történt. Ez a bruttó béreket tekintve igaz, de látni kell, hogy volt egy személyi jövedelemadó szabálymódosítás, látni kell, hogy akik rosszabbul jártak volna, azok bérkompenzációt kaptak 5
és látni kell, hogy Európa más felében bizony a bruttó bérek csökkentésére került sor. A magyar kormány ezzel szemben bankadót vezetett be, különböz szektorokat adóztatott meg, tehát az gondolom, hogy a terheket megpróbálta nem a munkavállalókra tenni. Ugyanakkor további lépések szükségesek és a Széll Kálmán Terv éppen err l szól. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy átfogó változtatásokra van szükség. Látni kell, hogy itt nem egyes területeket, nem a fegyveres testületek dolgozóit érint kérdésekr l van szó, hanem a gazdaság egész területét átfogó változtatásokról. Így például a gyógyszertámogatások rendszere módosul, a közösségi közlekedés rendszere módosul, és igen a nyugdíjak rendszere is módosul. Nagyjából ez az általános kép, amit fontosnak tartottam volna elmondani. Kérdezem Miniszter urat, hogy a Széll Kálmán Terv részleteir l az érintetteket leginkább érdekl kérdésekr l most beszéljek, vagy majd a napirendi pont keretében? Dr. Pintér Sándor: A napirendi pont keretében. Banai Péter: Köszönöm szépen. Tehát ez az a keret, amit fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy az európai folyamatoktól a Magyarországon meglév helyzett l nem tudjuk magunkat függetleníteni és az átfogó reformok területe bizony érinteni fogja a rendvédelmi szervek tagjait is. Köszönöm szépen. Dr. Pintér Sándor: Egy mondat kiegészítést tennék hozzá. 2002-ben az államadósság a GDP 52%-a volt, 2010-ben a GDP 82%-a. Tehát a megtermelt értéknek a 82%-a. 8 év alatt gyakorlatilag 50%-kal növekedett ez az adósság, amelynek az igazi problémája nem csak az, hogy növekedett és több a törlesztés, hanem a kamatok mértéke az ország fizet képességének a kételyei miatt a piaci kamatok fölött van. Célkit zés az, hogy ez a 82%os GDP lecsökkenjen 60%-ra, de a remény hogy ebben a 4 évben maximum 70% alá. Godó Edit: Köszönöm szépen. Kérdezem az érdekképviseleti oldalt, hogy elfogadják-e a napirend el tti válaszokat, illetve kívánnak-e reagálni az elhangzottakra? Powell Pál: Reagálni szeretnék Államtitkár-helyettes úr felvetésére. Köszönjük a tájékoztatót, azt hiszem az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzetével nagyjából tisztában vagyunk. Én két dolgot szeretnék reagálni erre. Említette Államtitkár-helyettes úr, hogy vannak a közszférában létszám-, illetve bércsökkenések (lásd román, spanyol példát). Én nem szeretnék ellentétet szítani a közszféra különböz dolgozói között, de nem a fegyveres- és rendvédelmi szerveknél volt bércsökkenés se Spanyolországban, se Romániában, a másik hogy az adócsökkentéssel kapcsolatban én nem hiszem, hogy meg tudjuk magyarázni a 70-80.000 Ft-ot keres kollégáinknak, hogy milyen jól jártak ezzel az adócsökkentéssel. Azzal is mindenki tisztában van, hogy az adócsökkentés hatásával ki járt a legjobban. Köszönöm szépen. Dr. Pintér Sándor: A 70-80.000 Ft-os keresetet er sen opponálom. Powell Pál: Rendben van Miniszter úr, akkor 100-110.000 Ft. Dr. Pintér Sándor: Köszönöm szépen. Azért a 30.000 Ft egy családnak a megélhetését is el segítheti. Godó Edit: Kérdezem lezárhatjuk-e a napirend el tti téma tárgyalását? Parancsoljon Elnök úr. 6
Árok Kornél, elnök, Hivatásos T zoltók Független Szakszervezete: Tisztelt Miniszter úr! A március 04-ei BÉT ülésen én tisztelettel kértem a Minisztérium képvisel it, hogy mivel a mai napon a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatos tájékoztató kerül megtárgyalásra, kiterjesztett RÉFet tartsunk és a Honvédszakszervezet és a Honvédelmi Minisztérium képvisel it hívjuk meg erre az ülésre. Szeretném megkérdezni, hogy ez miért nem történt meg? Köszönöm. Dr. Pintér Sándor: Azért, mert ha én ezt elfogadtam volna, akkor mi értelme volt annak, hogy feloszlattuk a korábbi fórumot. Erre kérném az Ön logikus válaszát. Árok Kornél: Nem állandó jellegr l, én egy kivételes alkalomra kértem, és kaptam is erre egy ígéretet akkor március 04-én, hogy meg fog ez történni és meghívják ket is. Dr. Pintér Sándor: Azt gondolom, hogy eljön az ideje, nem ez az els ülésünk lesz, egyenl re haladjunk a jelenlegi gondunk, problémánk megoldásával és utána menjünk tovább. Godó Edit: Kérdezem rátérhetünk-e a napirendi pont tárgyalására? Köszönöm, akkor rátérünk a napirendi pont tárgyalására. Els napirendi pont a BRDÉSz és a VPDSz által felvetett kérdések. A napirendi ponthoz a meghívóval egyidej leg megkapták a két szakszervezet levelét. Kérem az oldalakat, szíveskedjenek megnevezni a napirend tárgyalásánál szóviv iket. Kormányzati oldal: Dr. Pintér Sándor miniszter úr. Érdekképviseleti oldal: Powell Pál. A napirend tárgyalásához el ször az érdekképviseleti oldalnak - a téma okán rendkívüli ülést kezdeményez nek - adnám meg a szót, majd a kormányzati oldalnak, hogy reagáljon, illetve válaszolja meg a felvetéseket. Parancsoljon Powell úr. Powell Pál: Miniszter úr! A Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban már a BÉT ülésen is jelezte a munkavállalói oldal, hogy a munkavállalók nagy bizonytalanságban élnek. Úgy gondoljuk, nem lehet bizonytalanságban tartani. A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos problémát az érdekképviseletek bevonásával lehet csak mindenképpen rendezni. Valamint ki szeretném emelni azt a tényt Miniszter úr felhívására, hogy ötleteket adjunk a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tételre. 2 nap alatt egységes álláspont született az érdekképviseletek részér l, amit egy nagyon-nagy eredménynek gondolok. Valamint levelet küldött Miniszterelnök úrnak teljes konszenzussal az összes szakszervezet aláírásukkal, hogy a fegyveres- és rendvédelmi dolgozók a nyugdíjrendszer olyan átalakításával nem értenek egyet, amelyben a jogosultságaikat megsz ntetik. Bevezet ként ennyit szerettem volna. Bárdos Judit: A BRDÉSz szakért je készített egy el terjesztést, melyet elküldtünk Miniszter úrnak. Ebben az el terjesztésben az 1971. évi X. törvényerej rendelet és a jelenleg hatályos Hszt.-ben foglalt juttatási rendszert, nyugdíjrendszert vázolta fel. Ebb l kiderül, hogy a minimálbér emelkedéséhez képest a köztisztvisel i illetményalaphoz kötött rendészeti, tehát a szolgálati illetményrendszer és ennek a kialakult rendszere nagyságrendileg kevesebbet emelkedett 1992-höz képest. A köztisztvisel i illetményalap 1992-2011. között 257%-ot emelkedett, míg a minimálbér növekedése 1992-2011. között - középfokú végzettség esetén - 1175% volt, és teljes munkaid ben foglalkoztatott munkavállaló esetén 975%. Tehát elmaradtak a szféra jövedelmi viszonyai, és mindamellett az eltelt id szakban - a korkedvezményes nyugdíj kivételével - eltörl dött mindenféle pluszjuttatás. Ezt az anyagot elküldtük Önnek e-mailben, megkérlek Edit, hogy Miniszter úrnak legyél szíves add oda. Mi 7
azt mondjuk egy Széll Kálmán Tervet, amelyben rögzítve van sok minden, ha nem úgy kezelünk, mint egy k be vésett, nem változtatható történetet, akkor attól a rendvédelem irányába, de akár másfele is el lehet térni. Ha úgy kezeljük, mint egy k be vésett történetet, és azt mondjuk, hogy ami a Széll Kálmán Tervbe le van írva, attól eltérni nem lehet, akkor azt a kérdést kell feltennem, hogy akkor mir l fog beszélni a Rendvédelmi Érdekegyeztet Fórum. Mert ha ett l csak egyetlenegy ember térhet el, akkor mi szeretnénk a BRDÉSz nevében arra kérni a Miniszter urat, hogy szíveskedjen a Rendvédelmi Érdekegyeztet Fórum egyik ülésére elhívni azt, akit l ez a k be vésett történet függ, és egyszer egy közvetlen beszélgetés formájában megbeszélni, hogy mir l is szól. Ezért arra szeretnék választ kapni, hogy ez egy k be vésett történet-e, mert ett l függ a többi minden más? Holecz Gábor, elnök, Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete: Én nagyon megdöbbentem ezen a Széll Kálmán Terven. Anno gyakorlatilag elindult a Minisztériumban egy bér- és nyugdíjbizottsági munka, ami aztán 1-2 ülés után felfüggesztésre került, mert arról volt szó, hogy a nyugdíjkérdést csak az illetménykérdéssel együtt lehet tárgyalni. Ennek ellenére a Vám- és Pénzügy rség tekintetében mindenféle egyeztetés nélkül kiemelésre került a bérrendszer a Hszt. alól és a további munka teljes mértékben megszakadt. Mint az említett bizottság tagja kezdeményeztem többször, hogy annak ellenére, hogy van-e anyagi háttér vagy nincs, egy kész koncepciót le kellene és le is tudunk tenni szerintem ezzel kapcsolatban. A másik kérdésemet a Nemzetgazdasági Minisztérium felé tenném fel. Minden gazdasági tervet vagy minden törvényalkotást meg kellene el znie egy hatáselemzésnek. Milyen hatáselemzések, illetve milyen elemzések készültek arra vonatkozóan, hogy milyen módon tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez a fegyveres- és rendvédelmi szféra nyugdíjkedvezményének megsz nése? Továbbá ha van erre vonatkozó hatásvizsgálat, elemzés vagy el zetes értékelés, akkor szeretném, hogy azt ismertessék. A napirendi ponttól most kicsit eltérnék, de ha már nálam van a szó, akkor én szeretném megkérdezni, hogy a Tisztelt Minisztérium kívánja-e m ködtetni az ágazati fórumot? Tudtommal a Pénzügyminisztérium jogutódja a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mi, együtt az adószakszervezettel annak érdekében, hogy azok a problémák, amik arra az ágazati fórumra tartoznak, hogy ne kelljen itt széles körben megtárgyalni, mi már többször kezdeményeztük annak összehívását. Sajnos a mai napig válasz nem érkezett (pedig már több mint 30 nap eltelt). Meg kell tennünk a jogi lépéseket annak érdekében, hogy a fórum összehívásra kerülhessen, vagy valamilyen intézkedés történik? Köszönöm. Dr. Pintér Sándor: Hogy miért szakadtak talán meg a tárgyalások nem akarok egymásra mutogatni, mert nem ez a célja az összejövetelünknek. Az, hogy bért miért nem tárgyalunk, azért mert a szakszervezet egyes vezet i azt kérték, hogy válasszuk ketté az egészet, beszéljünk külön a bérr l és külön a nyugdíjról. Azt gondolom ez most lényegtelen, ezért nem foglalkozom vele. Viszont a következ kérdésem lenne, abban amit a szakszervezetek együtt aláírtak, milyen újszer és milyen államot megnyugtató új intézkedés lenne benne? Egyedül egyetlen olyan pontja van, hogy emeljük fel a mindenkori nyugdíjkorhatárt -5 évre. Az összes többi minden marad ugyanúgy, kb. ez az egy javaslat, amelyik ebbe az irányba mutat, mást nem nagyon tapasztalok benne. Na most, ha valahol üres a konyha, üres a spájz és valamit kell csinálnunk, ez kevés hozzá, ez nem megy. Nem tudom, hogy mennyire járnak a szakszervezetek az egyes területeken, amikor a 38-40 év közötti BM nyugdíjasokkal találkoznak, és mi a közvélemény megítélése ezekr l a nyugdíjakról, mikor 38 éves ember 200-300.000 Ft-tal olyan térségben lakik, ahol életük végéig az 5 éves nyugdíját nem keresték meg megfeszített, minimálbéres munkával. Ezt is figyelembe kell venni. 8
De még mindig nem ez a célja az összejövetelünknek, hanem a következ . 1. Én szeretném elérni, hogy a nyugdíjjal együtt egy megfelel bérváltozás történjen meg. 2. Szeretnék olyan privilégiumokat, el nyöket a rendvédelmi szerveknél bevezetni, melyeket be tudunk vezetni, és amelyek bevezetésével az állományra pozitív hatást gyakorolunk, pozitív életvitelhez juttatjuk hozzá. Ezekhez egyetlen egy javaslatot nem kaptam. Nyilvánvaló a legegyszer bb, ha 100%-kal emeljük a fizetést, ez nincs. De azt gondolom, egy normális fizetésemelést el tudunk érni vagy legalábbis remélem, hogy ezt el tudjuk érni. Csak egy példát mondok, én ilyenekre vártam volna, hogy akik a Hszt. hatálya alá tartoznak (akár közalkalmazottak, akár köztisztvisel k) pl. a lakásvásárláshoz automatikusan állami garanciát kapjanak, vagy a különféle banki hiteleknél automatikusan állami garanciát kapjanak, vagy ne 20%, 30%, 50% legyen ezen esetekben az önrész a hitelhez, hanem legyen 0%, hisz az állam vállal mögötte garanciát és ennek megfelel en tud cselekedni. Ezen kívül az is számít ma már, kinek milyen iskolába jár a gyermeke. Az iskoláztatáshoz milyen segítséget tud adni az állam? Az iskoláztatásnál például kötelez jelleggel azt, hogy az adott területi iskolába, ha többen vannak, ha kevesebben vannak, mindig a jelentkez ként megjelen Hszt. hatálya alá tartozó személy gyermekét fel kell venni. Például olyat hogy, a Hszt. hatálya alá tartozó személy házastársának a közszférában valamilyen módon foglalkoztatást kell nyújtani, iskolai végzettségének megfelel en, hogy ne legyen munkanélküli vagy legyen neki bére. Azt gondolom, hogy én egyrészt küzdök azért, hogy megfelel fizetésemelés kapcsolódjon ehhez a részhez, de nem kaptam olyan javaslatokat, amelyek sokkal nagyobbak a fantáziánál. Én hangsúlyozom, szeretném ezt a részt fizetésemeléssel együtt. A fizetésemelést, ha másképp nem akkor úgy, de ezt most nehogy valaki úgy vegye, hogy megígértem, például X hónapban 1%-kal, Y hónapban még egy 1%-kal, vagy az eltelt 3 hónapban Y %-kal emelkedjen ennek a területnek a jövedelme. Ezt mind-mind be tudjuk fogadni. Vagy a személyes állapot karbantartása érdekében azt mondani, hogy 3 évente jár 2 hét rekreációs szabadság, és ezt úgy, hogy a 3. évben ezt ki is kelljen adni, vagy pénzben meg kelljen váltani. Ilyen javaslatokkal kellene még kib víteni azt a tárgyalási lehet séget, amit nekem nyújtanak a kormány megfelel ülésein. Köszönöm. Godó Edit: Köszönöm szépen Miniszter úr, átadom a szót a másik oldalnak. Powell Pál: Tisztelt Miniszter úr! Ezek a dolgok, amiket említett nagyon jó gondolatok, de úgy gondolom, nem oldja meg a fegyveres- és rendvédelmi dolgozók nyugdíjba menetelét. Én nem gondolnám, hogy ha ezek a szolgáltatások úgymond „bejönnének”, akkor is 65. éves korukig kellene dolgozni a fegyveres- és rendvédelmi szolgálatban dolgozó munkatársainknak. A levélnek az utolsó mondatát azért felolvasnám: „A szakszervezetek és érdekképviseletek készek az érdemi tárgyalásokat folytatni a szolgálati nyugdíjrendszer átalakításáról.” Ezért vagyunk itt ma is, és szeretnénk is ezt folytatni. Bárdos Judit: Miniszter úr! Kb. másfél hónappal ezel tt, ugyanebben a teremben, beszélgettünk arról, hogy milyen bizottságok dolgoznak a rendvédelem átalakításánál. Akkor azt mondtuk, hogy az oktatási bizottság dolgozik és különböz variációkat a képzésre le is rak. Az oktatási bizottság tagjai akkor már megállapították, hogy életpálya-modell, el meneteli-, bér- és illetményrendszer, nyugdíjrendszer kidolgozása nélkül nem lehet igazából egy olyan oktatási koncepciót felrajzolni, amely pozitív irányba mozdítja el a rendszert. Ennek az oktatási bizottságnak tagja rajtam keresztül az érdekképviseletek és 9
ködik mögöttük egy albizottság, akik találkozni szoktak adott esetben egymással. Semmiféle más olyan bizottság nem m ködik, amiben, Felkai államtitkár úr ígérete szerint, az érdekképviseleteket bevonták volna. Ezek a bizottságok az érdekképviseletek nélkül ködnek. Miniszter úr! Ön azt mondja, adjunk ötleteket. Én nem szeretnék 1998. és 2002re visszautalni, amikor is felszámolták az utolsó munkahelyi étkezdéket, étkeztet ket és vállalkozásokba adták ki, bezárták az óvodákat. Emlékezzen rá, itt t ntettek az óvón k Ön ellen. Bezárták a BM utolsó könyvtárát és szétosztották a 72 ezres kötetet, majd 2006-ban megsz ntették a BM kórházat, és utána elvették a belügyt l az összes üdül t. Ma az összes üdül a KSzF kezelésében van és a KSzF most fogja átadni az MNV Zrt.-nek rzésre, ami annyit jelent, hogy a régi volt belügyi üdül k 0 használattal vannak, ahol a rekreációt biztosítani lehetett volna. Nincsen semmink, csak ötleteink vannak, de azt látjuk, hogyha ötletelünk és azt mondjuk, hogy Felkai úrnak már évekkel ezel tt mondtuk, még akkor mikor a régi belügyben a minimálbérhez lenne jó kötni a fegyveres- és rendészeti illetményalapot és nem a köztisztvisel i illetményalaphoz és ezzel sokféle pótlékot ki lehetett volna váltani, akkor nem volt elég az eltelt 20 év ahhoz (1992-t l közel 20 év), hogy ez megoldás legyen. Mert ha ez már minimálbér lenne, akkor az itt ül kollégáknak megélhetési gondjaik nem nagyon lennének. Én inkább a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy k be vésett-e ez a Széll Kálmán Tervbe foglalt dolog vagy nem k be vésett. Ha k be vésett, akkor azt mondja meg, hogy hogyan lehet a követ felszabadítani, mert ha nem lehet felszabadítani, akkor a rendszer szerint 2012. január 01-vel eltörlik az 5 éves nyugdíjkorhatárt. Köszönöm szépen. Pongó Géza, elnök, Független Rend r Szakszervezet: Tisztelt Miniszter úr! Amit hallottunk, az nagyon optimista és pozitív lenne, hogy mit tudunk az állománynak adni. Én úgy gondolom nem ezt a gazdasági helyzetet éljük meg. Miniszter úr említette, hogy találkozzunk az emberekkel, járjuk az országot. Járjuk. Az elmúlt hónapokban folyamatosan az állománnyal és rend ri vezet kkel találkozunk. Semmire nincsen pénz, küszködik a rend rség, talán még bérfizetésre is igen-igen sz kösen telik, de ebbe most ne menjünk bele, mert nem ezért jöttünk. A javaslatokat, amiket a Miniszter úr kért a Független Rend r Szakszervezet, az elmúlt hónapokban, években számtalant tett a Minisztérium és Minisztérium el djének. Például hadd soroljam: volt olyan intézkedés, hogy a cigánygyerekek, akik jelentkeznek rend rnek, el nyben részesüljenek. Mi javaslatot tettünk, hogy a rend rcsaládok gyerekei is el nyben részesüljenek, erre „nem” volt a válasz. A lakhatási támogatás, kölcsöntámogatás tekintetében mikor a budapesti Rend rkapitányság tiszthelyettese megkapta, a Készenléti Rend rség tisztje, a büntetésvégrehajtás budapesti dolgozója már nem kapta meg ezt a támogatást. A szociális bizottságok pénztelensége nagyon aggasztó. A kollégák olyan dolgokkal küszködnek nap mint nap, hogy már a villanyszámlát sem tudják kifizetni és nem tudjuk mi sem segélyezni ket. Az üdül ket – amit a Judit is említett – számtalanszor javasoltuk a rekreációval kapcsolatban, hozzuk vissza a rendszerbe, de kellenek ahhoz az intézmények is. Az elmúlt id szakban folyamatosan tesszük a javaslatokat, hogy miben lehetne az állomány életét pozitívabban javítani és örülök, hogy Miniszter úr ezt célkit zésnek tette. Viszont ma nem ezért jöttünk ide, legalábbis mi nem, hanem a szolgálati nyugdíjért. A szolgálati nyugdíj nagyon er sen érinti az állományt, és nagyon érdekli, hogy mi fog történni velük. Pár hete ez az ún. semmisségi törvény tényleg kiverte a biztosítékot és nagyon fel vannak háborodva a kollégák ezen, de teljesen annullálta ez a nyugdíjas történet. Ennek komoly konzekvenciái lehetnek a mai húszon-harminc éves állomány tekintetében, mert le fognak szerelni. Azokat az információkat kaptam az elmúlt napokban, hetekben, hogy az állomány jelent s része, aki nem a munkanélküliség el l menekült a testületbe, azok pályaelhagyók lesznek, mert nem lesz nekik érdemes itt maradni (ezt hallom nap mint nap). Ne várjuk azt meg, míg ez be is 10
következik. Az FRSz a szocialista kormány idején is hangot adott különböz intézkedéseknek és az lett az eredménye, amit most a Helyettes államtitkár úr említett, hogy nagyon sokan elhagyták a pályát, azért mert nem volt életpálya-modell és bizonytalanságban tartották az állományt. Azt mondták „farkast kiáltunk”, nem kiáltunk, bekövetkezett sajnos. Helyettesállamtitkár úrnak mondom, hogy nem igaz az a tézis, hogy ma a magyar rendészet területén 40 éves, életer s fiatalok távoznak a testülett l. Jelenleg a nyugdíjkorhatár 58. év, ez fel fog emelkedni 60. évre az elkövetkezend rövid id szakban. Dr. Pintér Sándor: Szerinted hány 40 év feletti rend r van a 44.000 rend rb l? Pongó Géza: Nagyon kevesen, ismerem a számokat. Dr. Pintér Sándor: 38. évnél egy óriási zuhanás van, és 1.000 f alatt van, ha összeadjuk a 38. év feletti rend rök számát. Pongó Géza: Ezt tudjuk, ezért is lenne jó benntartani a rendszerben ket, de nem tiltással, mert most is van az a néhány száz kolléga, aki nem a fizetéséért maradt a rendszerben, hanem szakmaszeretetb l, és dolgoztak tovább, holott elmehettek volna már nyugdíjba. Én tudok olyan 54 éves és 37. év rend ri szolgálatot teljesít kollégáról, aki nem tudott 2 hónappal ezel tt elmenni nyugdíjba (és számtalan ilyen van). Csak az tud elmenni a jelenlegi szabályozás szerint, aki rend ri szolgálatra alkalmatlan, vagy pedig úgy dönt a szakma vagy a politikai vezetés, hogy átszervezik a struktúrát és nem marad megfelel beosztási helyük. Utóbbiról nem tudunk szerencsére, aki pedig a rend ri szolgálatra alkalmatlanná válik és lehúzott 25-30-35 évet a szakmában, ne dobjuk ki, mint egy rongyot ellátás nélkül, ez a kérésem. Köszönöm. Kósa Zoltán 47 éves, nyugállományú határ r alezredes: Tisztelt Miniszter úr! Még mindig aktív lennék, ha a politika nem szünteti meg a Határ rséget úgy, ahogy megsz ntette. Majdnem biztos vagyok benne, hogy rajtam kívül még kb. 3.000 határ r kolléga bent lenne a rendszerben. Ugyanígy bent lenne a rendszerben az a több ezer rend r kolléga is, hogy ha az el politikai vezetés nem kezdi el lebegtetni, ijesztgetni az állományt – a felhívásunk, kérésünk ellenére – hogy be fogja sz ntetni az eddigi nyugdíjjogosultságokat. A civil nyugdíjkorhatár el tt 5 évvel mehetnek el a kollégák nyugdíjba. Elmehetnek akkor, hogyha a szakmai vezetés átszervezi az adott szakterületet, illetve megrokkannak, belebetegednek és elmenekülnek a pályáról, mert lebegteti a politikai vezetés, hogy szigorítást fog behozni. Ezt mondtuk el az el minisztériumi vezetésnek is, a politikának is ezt mondtuk el. Nem tehet róla az állomány, hogy jelen pillanatban nem olyan a fizetése, hogy inkább válassza a szakmát, mikor némelyik kolléga már nem tud megélni. Nap mint nap kapjuk a telefont, hogy milyen lehet ség lenne arra, hogy fizetés nélküli szabadságra elmenni, mert akkor kicsit keresne pénzt, utána pedig visszajönne, ha nincs meg a szolgálati ideje a nyugdíjjogosultságra. Köszönöm. Dr. Pintér Sándor: Aki ma szolgálatban van, annak a nyugdíja, és a jelenleg hatályosban maradjon, egészen biztos, hogy nem fog bekövetkezni. Az, hogy átmeneti id szak legyen, és ez az átmeneti id szak mennyit öleljen fel, ez egy kérdés, amir l tudunk beszélgetni. De egyetlen egy olyan nyugdíjtörvény sem volt 1945. óta Magyarországon, amely (a felszereltek és a munkaszerz dést kötött munkavállalók részére) teljes idejére végig mutatkozott volna. Ilyen nyugdíjtörvény nincs. 11
Tehát, aki most már felszerelt, az egészen biztos, hogy nem ennek a nyugdíjtörvénynek a hatálya alatt fog nyugdíjba vonulni. Banai Péter: Holecz Elnök úr említette, hogy miért nem m ködnek az érdekegyeztet fórumok, én többükkel találkoztam ezen a héten is egy egyeztet fórumon. Ha volt olyan jelleg megkeresés a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amelyre a Minisztérium nem reagált id ben, azért elnézést kérek, és azt tudom mondani, hogy én ennek utánanézek, ahogy a korábbi megkereséseknél is ezt tettem. Az adósságszintt l függetlenül csak a kockázati besorolásunk miatt fizetünk a lengyel fizetéshez képest (a lengyel kockázati besoroláshoz képest) 50-100 milliárd forinttal több kamatot. Bércsökkenés: látni kell, hogy máshol ebben a szituációban ilyen eszközökkel operálnak más kormányok, és látni kell, hogy a Széll Kálmán Terv és a kormány nem kizárólag ennek az állománynak a terheinek a növelésével kívánja megoldani a helyzetet. Ezért említettem a bankadót, a válságadókat, a Széll Kálmán Terv pedig számos területen fogalmaz meg intézkedéseket. Abban egyetértek, hogy nyilván nem a rend rség, a büntetés-végrehajtás és a többi szervezet felel s azért, hogy 80%-on áll az államadósság és ennyire drága a finanszírozás. Ugyanakkor ennek a problémának a megoldásában csak ez a 10 millió ember, aki itt él Magyarországon, munkáltatók, munkavállalók tudják valahogy megoldani. Köszönöm. Powell Pál: Miniszter úr! Sok mindennel egyetértünk, amit mondtál, de egyre feltétlenül szeretnék reagálni. Említetted, hogy az állampolgárok megítélése a rendvédelmi dolgozók irányába milyen negatív lett. Úgy gondolom, hogy ez nem az itt ül k és a kollégáink érdeme, hanem a mindenkori politika a felel s mindezért. Érdekes módon az nem hangzik el a médiában, hogy a parlamenti képvisel knek is van nyugdíjkedvezménye, csak állandóan az, hogy a fegyveres- és rendvédelmi dolgozóknak a szolgálati nyugdíját kell megsz ntetni. Holecz Gábor: Csak röviden reagálnék. A javaslatok tekintetében gyakorlatilag mindig is partnerek voltunk. Amíg folyt a bizottsági munka, addig az összes szakszervezet küldte a véleményét, módosító, el remutató javaslatait összegeztük, ezt folyamatosan küldtük. Így én azt gondolom, hogy a szakszervezetek el remutató javaslatával nincs gond. Államtitkár úrnak szeretném mondani, hogy a Széll Kálmán Tervnek csak a szolgálati nyugdíj radikális megszüntetésének szándékára értettem a „megdöbbent ” szót, nem az egész Széll Kálmán Tervre, félreértés ne essék ebben. Ebben természetesen partnerek vagyunk, hiszen elnökhelyettes vagyok az Európai Vám- és Adóügyi Szövetségnek, és a mai nap fordíttattam le például az egyensúly-javító intézkedések adóreformmal kapcsolatos részét pontosan azért, hogy a Szövetség is tárgyalja, és ott ahol baj van (pl. Portugáliában) próbálja meg ez a Szövetség erre az irányba terelni az adómódosításokat. A minisztériumi párbeszéd tekintetében segítségét megköszönöm, azt természetesen igénybe kívánnánk venni. Egyben javasolnám, hogy tereljük kicsit vissza az ülés menetét a szolgálati nyugdíj témájára, milyen változtatások lesznek, milyen kompromisszumok születhetnek, illet leg igazak-e azok a rémhírek, hogy felülvizsgálják a nyugdíjakat, visszarendelik a kollégákat, amivel nap mint nap sokkolja a rend ri, illetve az egész hivatásos állomány idegrendszerét. Köszönöm szépen. Pongó Géza: Konkrétan Miniszter úrtól szeretnék kérdezni. Hallottuk, hogy meg fog változni a szolgálati nyugdíj fels korhatára és az egész nyugdíjrendszer is. Mi várható arra az állományra, aki ez után fog belépni a rendszerbe? Mi várható arra az állományra, aki már 12
bent van a rendszerben és ezen belül, aki a 1971. évi X. törvény alapján szerelt fel, aki a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján szerelt fel (Hszt.), akit már lerögzítettek, tehát akinek a minimum 20 éve megvolt 2007-ben, valamint aki már a 25 évet is betöltötte és aláírt h ségéveket és a ségéveket letöltötte, akkor szembesült vele, hogy megváltoztak a játékszabályok és dolgozhat tovább. A folyamatban lév FÜV eljárások alatt lév kollégáinkkal mi lesz? Mi lesz a jöv beni kollégákkal, akiket a rend ri szolgálatra v. bármilyen hivatásos szolgálatra alkalmatlanokká min sít a bizottság, mi lesz az sorsuk 65 éves korukig, ha ez k be vésett szabály? Ezekre kérnénk megnyugtató választ. Dr. Pintér Sándor: Csak olyan választ fogok adni, amivel az adott szavamat be tudom tartani. Aki felszerelt a ’71-es és a ’96-os törvény alapján, nem ezek fognak hatályban maradni, de biztos lesz átmeneti id szak (hogy mennyi azt nem tudom megmondani). Aki ma belépett a testületbe és letette az esküt, az nem fog ezeknek a jogszabályoknak a hatálya alatt nyugállományba menni, az biztos. Ez egy korrekt, egyenes válasz. Az összes többi feltett kérdésre ugyanilyen egyenes választ nem tudok adni, mert ezeket mind-mind külön végig kell dolgozni, de van egy körülbelüli irány. Az országban az összes rokkantsági nyugdíj felül lesz vizsgálva, mert rendkívül sok olyan rokkantnyugdíjas van, akinek az állam 27% alatt csak pénzt ad és a munkahelyén ugyanúgy dolgozik tovább. Ezek mind felül lesznek vizsgálva. Azokban az esetekben, ahol csak 5% volt az alkalmatlanság a fegyvereseknél megállapítva (nem 67% mint a civil életben), azt gondolom, hogy lehet fegyveres szolgálatra nem alkalmas, de attól még a rend ri szolgálat más területein alkalmas lehet. Azt is meg kell nézni, hogy ezek hány évesek. Azt gondolom – hangosan gondolkodom és nem konkrét adatokat mondok –, hogy az 55 év felettiekkel nem szabad foglalkozni, akár hogy ment el, a 37-38-39 évesekkel kell foglalkoznunk. Meg kell nézni, hogy melyik az a korosztály, kinél érdemes ezt a felülvizsgálatot megcsinálni. Ez egy általános megbeszélés, és ahhoz, hogy ez folytatódni tudjon, 2011. április 05. (kedd) 10 órára összehívom a RÉF-et. Azt kérném, én ma elmondtam, hogy milyen gondolataim vannak, ebbe a gondolatmenetbe vagy ennél jobbat, amelyik jelenleg nem jelent jelent s anyagi terhet az országra – a fizetésemelést hagyjuk ki, az az én dolgom, azzal én küzdök – kérek javaslatokat április 01-ig és Zsinka úr nekem hétf re összesíteni fog, és hétf délután a parancsnoki értekezleten már meg tudom beszélni. Április 01-ig szét kell küldeni a kollégának, mert lehet rengeteg olyan javaslat, melyek nekünk nem jutottak az eszünkbe. Bárdos Judit: Miniszter úr! Kérünk 3 igent vagy 3 nemet az el bbiekben elhangzottakra. 20 éves rögzített nyugdíj. Várhatják-e a kollégák, hogy megtartják nekik vagy nem? Dr. Pintér Sándor: Nem tudom. Bárdos Judit: Azok, akik 25 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkeznek már, elmehetnek-e a jelenleg hatályos jogszabály alapján nyugdíjba? Dr. Pintér Sándor: Határozottan nem. Bárdos Judit: Azok, akik FÜV el tt állnak, felfüggesztik-e nekik a FÜV eljárást és úgy fognak dönteni, vagy pedig a régi FÜV szabályok szerint elmehetnek szolgálati nyugdíjba az 1996. évi törvény alapján? 13
Dr. Pintér Sándor: Miután felül szeretném vizsgáltatni a meghatározott rokkantsági szint alatti részt (sérülési szint alattit) reményeim szerint fel lesz függesztve. Nyilván az 50-6070%-ot el fogom fogadni, 5%-kal senkit nem szeretnék nyugdíjba engedni. Ezeket a kérdéseket szeretném a kés bbiekben írásban rögzíteni. Elmondtam, hogy a jelenlegi nyugdíj szabályok alapján - akik most felszereltek - egészen biztosan nem mehetnek el nyugdíjba. Az összes többir l azt gondolom, itt fogjuk megbeszélni: hogyan és mit alakítsunk át, hogy megfelel módon meglegyen. Azt kérem Önökt l, hogy együtt beszéljük meg. Kértem, hogy 01-ig küldjék be az összes javaslatot, és 05-én folytassuk ezt az ülést. Talabér Zoltán, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: A Hszt. szerint olyan választási lehet sége van a kollégának, hogy rögzítik a nyugdíját és amikor elmegy nyugállományba választhat a rögzített között vagy az akkori között. Ezt a rendszert fel kívánja-e függeszteni a nyugdíjrendszert érint tervezet. Dr. Pintér Sándor: Elmondom mégegyszer, ezt szeretném megbeszélni a jelenlév kkel, kíváncsi vagyok minden egyes véleményre, javaslatra, és ennek alapján szeretnék közös döntést hozni. Godó Edit: 15 perc szünetet rendelek el. Powell Pál: Miniszter úr! Megdöbbenéssel hallottuk azt a kijelentést, hogy a szerzett jog is veszélybe kerül, hiszen még SzÉF, BÉT, RÉF ülésen az államtitkár úrtól – többször jegyz könyvben szerepl en – hangzott el az, hogy a szerzett jog szent és sérthetetlen. 5 kérdést szeretnék feltenni Miniszter úr felé. 1. Mikortól szándékozik a kormány bevezetni az új nyugdíjjogszabályt? 2. Az 55 év alatt FÜV-vel elment kollégáknál mindenkit felülvizsgálnak vagy csak egy bizonyos %-kal elment kollégákat? 3. Az átszervezéssel elment kollégákat érinti-e ez a történet? 4. A most felmentési idejét tölt kollégáknál mi lesz a helyzet? 5. Ha 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik bármelyik kollégánk, lesz-e olyan lehet sége, hogy válasszon a régi és az új szolgálati törvény választása között? Köszönöm szépen. Dr. Pintér Sándor: Úgy t nik, azt a képzetet keltettem magamról, hogy mindezekkel én már tisztában vagyok és nagyjából tudom, hogy mi legyen. Szeretném ezt a képzetet eloszlatni. Azt szeretném, hogy ha közösen találnánk meg a feltett kérdésekre a választ. A szerzett jog nagy általánosságban véve nyilvánvalóan a jogszabályi és jogállamiság egyik alapja. De épp ezért mondtam azt, hogy a nyugdíjtörvényeknél 1945. óta még egyetlen egy esetben sem volt ilyen. Ezeket a kérdéseket azt kérem egymás között is beszéljétek meg, ezekre a kérdésekre közösen kell találnunk megfelel és úgy gondolom a közmegegyezéshez közeli válaszokat. Ezek törvényekben vannak megfogalmazva, és egyet tudok, mikor konszenzusra jutunk, vállalni: 1. Ha konszenzusra jutottunk, akkor az utolsó leheletemig védem ezt a konszenzust. 2. Ha nem jutottunk konszenzusra, akkor elfogom mondani a véleményemet ezzel kapcsolatban és hogy mit fogok képviselni a kormány, illetve a Parlament el tt. 14
Átnézve a jogszabályt, feltételek vannak jelen pillanatban a 25 éves elmenetelhez, van a közös megegyezés, van az átszervezés, tehát ezek közül a feltételek közül valamelyiket biztos meg fogom tudni tartani. Április 01-ig kérem Zsinka úr részére megküldeni az álláspontokat, mit szeretnétek elérni és utána pedig nézzük meg, hogy milyen választ kapunk a kormánytól. Powell Pál: Készült-e valamilyen hatástanulmány a Belügyminisztériumban a nyugdíjazással kapcsolatban? Dr. Pintér Sándor: Tegnap volt ez els parancsnoki értekezlet ebben a kérdéskörben. Amiket korábban elmondtam, ezeket kértem meg a parancsnoki állománytól is, nekik is sz k határid t szabtam ennek a beadására, nyilván majd a kett t egyeztetni szeretném. A szakszervezeti oldal kérése, hogy készüljön egy hatástanulmány. Olyan hatástanulmányban gondolkozzunk, ami a jelenlegi statisztikai adatok ismeretében a rendelkezésünkre állnak. A Széll Kálmán Terv április 12-ig van köröztetés alatt nálunk, azért kértem az április 05-ét, hogy ezeket már figyelembe vegyem akkor. Utána jön a következ lépés július 01-ig a kormánynak le kell adjak egy olyan anyagot, amelyikben ezekre a - valamennyi - kérdésekre választ adunk. Bárdos Judit: Egyrészt nagyon csodálkozom a költségvetési államtitkár-helyettes úron, hogy úgy ültünk le itt tárgyalni, hogy még tervek sincsenek, ez az egyik megjegyzésem. A másik, hogy Miniszter úr nem akarom Önt megsérteni, de kísértetiesen ugyanazt mondta, amit 2010. októberében mondott ebben a teremben, ha jól emlékszem, amikor is megállapodást írtunk alá a cafetériáról, és amelyre aztán végül egyéni képvisel i módosítási indítvánnyal teljes egészében annullálták a költségvetési törvényben. Akkor is ugyanezt megígérte, és mi el is hittük, most is elhiszem, hogy Ön teljes mellszélességgel fogja képviselni mindazt, amit itt adott esetben akár írásban, akár szóban, akár csak a felek tudomásulvételével megállapodnak. Mégis lesz mindig egy olyan egyéni képvisel , aki módosító indítványával teljes egészében felülírja ezt az egészet. Most is egyéni módosító indítványokkal megy be, amiben nem kell az érdekképviseleteknek a véleményét kikérni. Még egyszer rákérdezek, és akkor lehet Ön már azt hiszi, hogy teljesen az elbutulás szélén állok. Miel tt a saját tagságunkat tájékoztatjuk a ma elhangzottakról az interneten, rákérdezek arra, hogy az 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint senki nem tud elmenni szolgálati nyugdíjba? Dr. Pintér Sándor: Aki ma felszerel, az egészen biztosan ezen szabályok szerint nem fog tudni elmenni nyugdíjba. Bárdos Judit: Én a ’96-osról beszélek. Dr. Pintér Sándor: Amíg ez a törvény van hatályban (jelenleg az országgy lés nem függesztette fel), addig ez érvényes mindenkire. Egy él , hatályban lév törvényr l van szó. Korábban el revetítettük, hogy, aki így szerelt fel, ennek a tudatában, elmehet-e majd 25 vagy 30 év múlva. Azt mondtam erre, hogy biztos, hogy nem. A másik törvényben, ami ezt kiváltja, hogy mi lesz, ott meg azt gondoltam, hogy a mi javaslatainkat, amit a kormány elé viszünk, azt beszéljük meg. Én elmondom, hogy a közös megbeszélés alapján mit tudok bevállalni és mit viszek. El fogom itt mondani, hogy ami esetlegesen nem volt közösen 15
megállapodáshoz köthet , abban mit képviselek a kormány el tt, és ennek a függvényében tudom a kormányt tájékoztatni a mi törvényjavaslatunkról. Árok Kornél: Egy információval szeretném félreoszlatni azt a tévhitet, amit Bárdos Judit titkár Asszony is elmondott, hogy egyéni képvisel i javaslatként ment be. Kezemben van az Országgy lés Számvev széki és Költségvetési bizottságának december 16-ai jegyz könyve, melyben az szerepel: „Az utolsó csomag van el ttünk. Amit a mi bizottságunk nyújtana be, az a cafetériát érint módosító indítványa lenne. Kérdezem a kormányt, Banai Péter úr ott volt: „A kormány támogatja”. Nem egyéni képvisel iben ment be, hanem bizottsági javaslatként. De ez most már lényegtelen. Kérdezem Miniszter urat cafetériával kapcsolatban a hivatásos önkormányzati t zoltóságoknál mi a helyzet? Dr. Pintér Sándor: Visszatérve az el részhez, itt gyakorlatilag mi kezdtük el azt mondani, hogy a cafetéria legyen egységes. A cafetéria egységesítését nem mindenki úgy gondolta, mindenki azt képzelte, hogy a legmagasabb szintet kapja meg. Sajnos nem így lett, hanem 200.000 Ft lett meghatározva. A cafetéria egységesítését mi kezdeményeztük, sok minisztériumban dolgozó ember 900.000 Ft-ot bukott ezen. Ennyi jutott az állam jelenlegi helyzetében. Március 02-án írtam alá, és jöv hét szerdáig kihírdetésre kerül és megjelenik a Közlönyben. Köszönöm szépen. A másik kérdés, amivel még majd foglalkozni szeretnénk, hogy egyetlen egy kérdés maradt nyitva a t zoltóságnál a szombat, vasárnap vagy pihen napnak a számítása. Arra kérek mindenkit, hogy ebben próbáljunk meg minél hamarabb eredményre jutni, mert szeretnék az ígéretemnek eleget tenni és rendezni ezt a kérdést. Árok Kornél: A BÉT után 9-én az OKF-en volt egy egyeztetés a táblázat kapcsán, ennek a jegyz könyve fenn van a honlapunkon, hogy ha óhajtja és nem kapta meg, nyugodtan megnézheti. Azokban a sarkalatos pontokban azt gondolom, megállapodtunk, illetve tudomásul vettük, de a táblázat még nem készült el. Azt az ígéretet kaptuk, hogy amikor a táblázat elkészül, akkor a BRDÉSz, illetve a HTFSz képvisel i egy tesztverzióban végigfuttatják ezt a táblázatot, és ha megfelel, akkor kikerülnek a parancsnokságokra. A dolog jelenleg itt tart. Dr. Pintér Sándor: Ki készíti a táblázatot Zsinka úr? Dr. Zsinka András, f osztályvezet , Személyzeti és Munkaügyi f osztály, BM: Jelentem az OKF (Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság) készíti. Dr. Pintér Sándor: Akkor OKF, hogy állunk vele? OKF: Jelentem, gyakorlatilag készen van, a jöv hét elején tudjuk ezt a kérdést rendezni. Dr. Pintér Sándor: A jöv hét eleje szerintem nem dátum. Egészen pontosan április 29-én 12 óráig kapják meg ezt a táblázatot. Szakszervezetek, meddig vizsgáljuk, hogy ebben tudjunk dönteni? Árok Kornél: Elsejére vissza fogják kapni.
16
Dr. Pintér Sándor: Írásban megkapjuk rá a választ, és akkor 05-én meg tudjuk beszélni ezt is az egyebek között. Mindenkinek jó hétvégét kívánok. Powell Pál: Segítséget szeretnék még kérni, hogy április 05-én kedden, 8 órára termet szeretnék kérni oldalülés miatt. Köszönjük szépen. Godó Edit: Megkérdezem van-e a képviseleti oldalnak még kérdése? Powell Pál: A képviseleti oldalnak nincs több kérdése. Godó Edit: Kormányzati oldalnak? A kormányzati oldalnak sincs kérdése. Köszönöm az aktív munkájukat, megjelenésüket, mindenkinek kellemes hétvégét, további szép napot kívánok! Viszontlátásra.
17
