ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 23.
Dráma
emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0521
DRÁMA
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
Dráma — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
Feladatok 1. Mutassa be egy szabadon választott epikai mű drámai átiratában a műnemváltásból eredő eltéréseket! 2. Mutassa be a tragédia műfajának változásait az Ön által választott legalább három színháztörténeti korszakban! 3. Mutassa be a Nemzeti Színház egy korszakának meghatározó színházi alkotóját (rendezőjét vagy színészét)!
írásbeli vizsga 0521
2/6
2006. május 23.
Dráma — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
Javítási-értékelési útmutató 1. Mutassa be egy szabadon választott epikai mű drámai átiratában a műnemváltásból eredő eltéréseket! Javítási-értékelési szempontok
Pont
A feladat megértése: A vizsgázó megértette-e a feladatban felvetett problémát? Epikai és drámai mű összehasonlítása, a műnemből eredő sajátosságok kiemelése. A feladatban kijelölt tárgyat elemzi-e? Szabadon választott epikai mű drámai átirata, pl.: Tóték – Örkény István azonos című regényének drámai átirata; Márton László: Lepkék a kalapon – Gozsdu Elek Köd című regénye alapján; Forgách András: Játékos – Dosztojevszkij regénye nyomán; Forgách András: A kastély – Kafka-adaptáció; Forgách András: A szűz, a hulla, a püspök és a kések – García Marquez Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című regénye nyomán; Nagy András: Mester és Margarita – Bulgakov regénye nyomán; Schwajda György: Száz év magány – García Marquez regénye nyomán). A vizsgázó válasza túlnyomó részben a probléma elemzésére irányul-e? A vizsgázó válasza eltér-e a feladatban megfogalmazott témától? Tudja-e „tartani” a témát?
írásbeli vizsga 0521
3/6
10
2006. május 23.
Dráma — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
Az ismeretek mennyisége, mélysége (0-15 pont): A vizsgázó rendelkezik-e az elemzéshez szükséges alapvető ismeretekkel, elemzési szempontokkal? • az összevetés szempontjai: közlésmód, nyelvi kifejezőeszköz, tér-idő megkötöttsége és kezelése, időábrázolás, cselekményszálak kiemelése, cselekményvezetés, stb.); • a dráma műnemének általános jellemzői (cselekedetek dialógusokban való bemutatása, instrukció, abszolút jelenidejűség, drámai nyelv, sűrítés, kihagyás és utalás, drámai monológ, prózai vagy verses forma, drámai szerkezet, drámai hős, tragikum, komikum, a színpadi megjelenítés igénye stb.); • az epika műnemének általános jellemzői (elbeszélő mód, múlt idejű cselekmény, narratív jelleg, leírás, elbeszélés és dialógus, függő- vagy egyenes beszéd, átélt vagy belső monológ, cselekményesség, kötöttségek nélküli tér- és időkezelés, a cselekményszálak és a szereplők számának kötetlensége stb.); • a műnemek határainak elmosódása. Jól emelte-e ki elemzésében a lényeget? Fogalmazványában helyesen használta-e a vizsgázó a témára vonatkozó szakszókincset? Pl:. tér, idő, cselekmény, dialógus, monológ, tragikum, komikum stb. A téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége (0-10 pont): Dolgozatában a vizsgázó milyen színvonalon tudta a feladatban elvárt problémát megközelíteni, értelmezni, azonosítani és kidolgozni? Fogalmazványának meghatározó eleme-e a megközelítés sokszínűsége, az értelmezés és elemzés összetettsége?
25
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség: Elvárt a szerkesztett szöveg. E szempontból tehát nem értékelhető a nagyrészt vázlatosan összeállított vagy egymással nem összefüggő mondatokból álló válasz. Elvárható, hogy a vizsgázó gondolatmenete összefüggő, követhető, logikus legyen. A válasz szerkezete megfelel-e a feladat által megkövetelt gondolatmenetnek? Az értékelésnél meg kell állapítani, hogy a vizsgázó rendelkezik-e megfelelő elemző képességgel.
15
írásbeli vizsga 0521
4/6
2006. május 23.
Dráma — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
2. Mutassa be a tragédia műfajának változásait az Ön által választott legalább három színháztörténeti korszakban! Javítási-értékelési szempontok
Pont
A feladat megértése: • A vizsgázó megértette-e a feladatban felvetett problémát? A tragédia műfajának összehasonlító, történeti szempontú megközelítése. • A feladatban kijelölt tárgyat elemzi-e? A tragédia műfajának történeti változásai az antik tragédiától a modern drámáig. • A vizsgázó válasza túlnyomó részben a probléma elemzésére irányul-e? • A vizsgázó válasza eltér-e a feladatban megfogalmazott témától? • Tudja-e „tartani” a témát? Az ismeretek mennyisége, mélysége (0-15 pont): • A vizsgázó rendelkezik-e az elemzéshez szükséges alapvető ismeretekkel, elemzési szempontokkal? − Az ókori görög-római tragédiaköltészet, a tragédia arisztotelészi fogalma (a tragédia szerkezete, tragikus hős, katarzis), az ókori tragédiaelőadások és társadalmi szerepük; − angol drámafejlődés (senecai hagyományok, Shakespeare tragédiái – ellentétező jelenettechnika, egyénített jellemek, több szálon futó cselekmény); − francia klasszicizmus (akadémisták Arisztotelész alapú szabályesztétikája, a hármas egység elve, Corneille és Racine tragédiái); − a polgári szomorújáték megjelenése és a romantika történelmi tragédiái (Katona József); − a klasszikus tragédiamodell felbomlása, a modern dráma főbb vonulatai (pl.: történelmi dráma, lélektani dráma – G. B. Shaw, B. Brecht, A. Miller, E. O’Neill, Illyés Gyula, Németh László). • Jól emelte-e ki elemzésében a lényeget? • Fogalmazványában helyesen használta-e a vizsgázó a korszakra és a témára vonatkozó szakszókincset? Pl.: tragédia, tragikum, katarzis, tragikus hős, szomorújáték. A téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége (0-10 pont): • Dolgozatában a vizsgázó milyen színvonalon tudta a feladatban elvárt problémát megközelíteni, értelmezni, azonosítani és kidolgozni? • Fogalmazványának meghatározó eleme-e a megközelítés sokszínűsége? Pl.: A kortárs esztétikák és a drámaírói gyakorlat összevetése; a dráma társadalmi beágyazottsága; a korszak emberképe. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség: • Elvárt a szerkesztett szöveg. E szempontból tehát nem értékelhető a nagyrészt vázlatosan összeállított vagy egymással nem összefüggő mondatokból álló válasz. • Elvárható, hogy a vizsgázó gondolatmenete összefüggő, követhető, logikus legyen. • A válasz szerkezete megfelel-e a feladat által megkövetelt gondolatmenetnek?
írásbeli vizsga 0521
5/6
10
25
15
2006. május 23.
Dráma — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
3. Mutassa be a Nemzeti Színház egy korszakának meghatározó színházi alkotóját (rendezőjét vagy színészét)! Javítási-értékelési szempontok
Pont
A feladat megértése: • A vizsgázó megértette-e a feladatban felvetett problémát? A feladat alkotói portré készítése. • A feladatban kijelölt tárgyat elemzi-e? Alkotói portré esetében elfogadható szakma a színész és a rendező. A Nemzeti Színház meghatározó egyéniségei köréből – rendezők, pl.: Szigligeti Ede, Paulay Ede, Hevesi Sándor, Németh Antal, Major Tamás, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Kerényi Imre; színművészek, pl.: Lendvay Márton, Blaha Lujza, Márkus Emília, Jászai Mari, Bajor Gizi, Timár József, Major Tamás, Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Őze Lajos, Sinkovits Imre, Kállay Ferenc – választotta-e esszéje tárgyát? • A vizsgázó válasza túlnyomó részben a téma elemzésére irányul-e? • Tudja-e „tartani” a témát? Az ismeretek mennyisége, mélysége (0-15 pont): • A vizsgázó rendelkezik-e a szükséges alapvető ismeretekkel, szempontokkal? Az alkotó: − elhelyezése a Nemzeti Színház történetében; − a korszak jellemzése, pályatársak; − pályaszakaszai, kiemelkedő alkotásai/alakításai; − művészetének esztétikai, morális, filozófiai sajátosságai; − korabeli fogadtatása (közönség, szakmai kritika); − hatása a színházművészetre. • Jól emelte-e ki a lényeget? • Fogalmazványában helyesen használta-e a vizsgázó a korszakra és a témára vonatkozó szakszókincset? Pl. szerep, gesztus, mimika, testtartás, rendezés, realizmus. A téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége (0-10 pont): • Dolgozatában a vizsgázó milyen színvonalon tudta az alkotó művészetének sajátosságait megközelíteni, értelmezni, azonosítani és kidolgozni? • Fogalmazványának meghatározó eleme-e a megközelítés sokszínűsége, összetettsége? Pl. történeti, esztétikai, összehasonlító. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség: • Elvárt a szerkesztett szöveg. E szempontból tehát nem értékelhető a nagyrészt vázlatosan összeállított vagy egymással nem összefüggő mondatokból álló válasz. • Elvárható, hogy a vizsgázó gondolatmenete összefüggő, követhető, logikus legyen. • A válasz szerkezete megfelel-e a feladat által megkövetelt gondolatmenetnek?
írásbeli vizsga 0521
6/6
10
25
15
2006. május 23.