JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2005. november 4.

Román nyelv

középszint Javítási-értékelési útmutató 0512

ROMÁN NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Román nyelv — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Jó megoldásként csak a Javítási-értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 3. Félpont és többletpont nem adható. 4. A feladatok értékelésére a szürke mező szolgál. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyest pedig egyessel. Példa: 11. 0 helytelen helyes 12. 1 5. A pontszámok összesítése a külön lapon található összesítő táblázatban történik. 6. A vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgarészekben a vizsgapontok száma. Vizsgarész Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Írásbeli összesen Szóbeli Összesen

Vizsgapont 33 18 33 33 117 33 150

A III. vizsgarész kivételével a feladatpontok megegyeznek a vizsgapontokkal. A III. vizsgarész (Hallott szöveg értése) vizsgapontjainak kiszámításához használja az Értékelési útmutatóban található átszámítási táblázatot!

írásbeli vizsga 0512

2 / 12



II. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Részletes útmutató 1. feladat 0. Mai-binele. 1. La Bucureşti. 2. Capitala trebuie să dea tonul progresului. 3. A câte o pereche de case. 4. Casele sunt absolut identice: acelaşi plan, aceleaşi încăperi, zugrăvite la fel 5. Una poartă numărul 7simplu, cealaltă 7 bis. 6. Şase luni. 7. Fiecare s-a hotărât să se mute şi să-şi dea casa cu chirie. 8. „De închiriat”. 9. S-au învoit să se mute dl Georgescu de la 7 la 7 bis, în casele dlui Marinescu, iar dl Marinescu de la 7 bis, în casele dlui Georgescu, la 7 simplu. 2. feladat (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17)

F C A E B G D I

3. feladat 0 F

18. I

19. G

20. D

21. B

22. A

23. E

4.feladat 0. - A 26.-F 27.-F 28.-A 29.-A 30.-F 31.-A 32.-F 33.-A


3 / 12

24. H

25. C



II. NYELVHELYESSÉG A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha közöttük van a jó megoldás. 1. feladat 0.- norocoşi 1.- infinite 2.-albastră-verzuie 3.- romantice 4.- lungă 5. interesante 6.- renumite 7.- spaţioasă 8.- luminoasă 9.- modernă 2. feladat 0-. să facă 10. i-a întîlnit 11. duceţi 12. mergem 13. ştim 14. plecaţi 15. hotărât 16. văzut 17. scoateţi 18. rezerv


4 / 12



III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Részletes útmutató 1. feladat 1.- F 2.-A 3.-F 4.-A 5.-A 6.-F 7 -A 8.-F 9.-A 1. Student la vârsta de 64 de ani Printre studenţii anului întâi ai Facultăţii de limbi străine, Bucureşti, se numără şi un student mai puţin obişnuit: Gheorghe Vasiliu, în vârstă de 64 de ani. Timp de 28 de ani, „nea Jenică”, cum îi spun tinerii colegi, a fost inginer agronom, iar după pensionare a dat admiterea la secţia de limbi clasice şi... a reuşit cu media de 9,50 (=nouă, virgulă, cincizeci). Gheorghe Vasiliu este poate cel mai în vârstă student din România. Lui îi pare cu totul normal această situaţie. A fost pensionat acum 10 ani. Pînă la 54 de ani n-a ştiut ce-i boala, era tânăr ca în prima lui studenţie. Dar l-a ajuns reumatismul şi în câţiva ani a trebuit să se pensioneze. Aşa că în ultimii ani s-a ocupat mai mult cu sănătatea. Dar făcea şi exerciţii de limbă latină cu elevii de liceu din vecini şi atunci îşi aducea aminte cît de bine traducea el de mult de tot din această limbă. Acum a luat-o de la capăt traduce un text celebru al lui Columella, se pregăteşte pentru seminarii şi pentru tot ce mai este pe capul unui student de anul I. Nea Jenică se împacă foarte bine cu colegii de facultate şi de cameră, este un adevărat exemplu pentru ei, are mari ambiţii şi mari proiecte de viitor. Important este viitorul, adică: ce va fi de-acum încolo! – spune dânsul. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

la munte. 24 de colegi şi de colege. 70 de excursionişti. 66 de locuri. două fotolii. în fotoliu. Ion şi Radu. la 6.30.

2. Mergem în excursie la munte IOANA: Mâine o să plecăm în excursie la munte. Vii şi tu cu noi sau ai altă treabă? ION: Cine o să mai meargă? IOANA: De la noi, de la facultate, o să meargă 24 de colegi şi colege, iar de la alte facultăţi 21 de studenţi, 22 de studente şi 2 profesori.


5 / 12



ION: Deci în total o să fie 69 de excursionişti. IOANA: Adică 70 cu tine. Tu nu eşti excursionist? ION: Sigur că sunt. Şi apoi... cu tine merg oriunde. Dar o să avem loc într-un singur autobuz? IOANA: Nu putem lua două autobuze. Suntem numai 70. De ce să plătim în plus 10 locuri libere? O să comandăm autobuz cu 66 de locuri. O să mai punem încă 2 scaune, iar 2 băieţi o să stea în picioare. ION: Eu am acasă două fotolii mai mici. Pot să le aduc? Într-unul o să stai tu, iar în altul o să stau eu. IOANA: În excursie nu se călătoreşte în fotoliu. Ce, suntem la teatru? Ştiu că tu eşti în totdeuna cavaler! Tu şi cu Radu o să staţi în picioare. E bine aşa? ION: E bine deci aşa... IOANA: Perfect, ne-am înţeles. ION: Deci unde ne vedem mâine? IOANA: Ne întâlnim în Piaţa Universităţii la 6:30. ION: Pe mâine! IOANA: La revedere! 3. feladat 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

În partea de est a României. De la râul Timiş. Din anul 1212. Canalul Bega. Parcul Rozelor, Parcul Copiilor, Parcul Central. Este un important centru universitar, cultural şi ştiinţific. Peste 20. 000 de mii. Este leagănul Revoluţiei din 1989.

3. Timişoara Oraşul Timişoara se află în partea de est a României, într-o regiune de câmpie. Numele oraşului vine de la numele râului Timiş, care curge prin apropiere. Timişoara are o istorie veche. Primul document despre acest oraş datează din anul 1212. De-a lungul timpurilor, oraşul a fost cunoscut ca o importantă fortăreaţă în calea expansiunii otomane spre apus. Acum, oraşul se întinde pe o mare suprafaţă şi are o populaţie de peste 400.000 de locuitori. Canalul Bega străbate oraşul de la est la vest, împărţindu-l în două. Cele două maluri ale Begăi sunt legate prin 14 poduri. Pe malurile canalului se află numeroase parcuri, (Parcul Rozelor, Parcul Copiilor, Parcul Central), fapt pentru care este numit şi "oraşul parcurilor, al trandafirilor " sau "oraş-grădină". În apropiere sunt, de asemenea, câteva zone verzi unde timişorenii pot găsi oaze de recreare în timpul liber, în mijlocul naturii. Timişoara păstrează un mare număr de monumente istorice, ca: Muzeul Banatului, bisericile şi clădirile din Piaţa Unirii, Primăria veche etc. Aceste monumente datează din secolele al XVII-lea şi al XVIII-lea. Alături de clădirile vechi pot fi admirate şi construcţii noi: Universitatea de Vest, Centrul de Calcul, Liceul de Muzică (a cărui sală de concerte are o excelentă acustică), Spitalul Judeţean etc. Timişoara este şi un important centru universitar, cultural şi ştiinţific. Aici studiază peste 20.000 de studenţi în patru universităţi de stat şi altele particulare. Timişoara este leagănul Revoluţiei din decembrie 1989.


6 / 12



Átszámítási táblázat Összesítse a javítás végén az egyes feladatokban elért pontszámokat! Ez a pontszám lesz a dolgozatpont (legfeljebb 25 pont). A következő táblázat segítségével határozhatja meg, hogy az elért dolgozatpontok hány vizsgapontot érnek. Dolgozatpont 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

Vizsgapont 33 32 30 29 28 26 25 24 22 21 20 18 17

Dolgozatpont 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

Vizsgapont 16 15 13 12 11 9 8 7 5 4 3 1

ÍRÁSKÉSZSÉG Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Az eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. A középszinten az írásbeli vizsga minden része a lépcsőzetesség elve alapján épül fel, azaz a feladatok fokozatosan nehezednek. Ez a progresszió az íráskészséget mérő vizsgarészben az értékelési skálákban is megjelenik. Az első, könnyebb feladat skálája inkább az A2 szinthez igazodik, így jóval toleránsabb, mint a második feladathoz tartozó skála, amely a B1 szinten alapul.

A javítás alapelvei 1. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 2. Félpontok és jutalompontok nem adhatók. 3. Az ismétlődő nyelvhelyességi hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni. 4. Az adott szinten bizonyos lexikai egységek és nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figyelembe venni.


7 / 12



Első feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom és szöveghossz Nyelvhelyesség Összesen

Pontszám 5 pont 5 pont 10 pont

Amennyiben a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szöveghossz E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • megfelelően dolgozta-e ki a témát, • megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A tartalmi teljesség megítélésénél az a döntő, hogy a vizsgázó közli-e az adott szituációban lényeges információkat. Egyes vizsgafeladatoknál a tartalom értékelésénél a segédanyag (input) tartalmi információi is irányadóak lehetnek. Ekkor azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgázó írásműve nem tartalmaz-e sokkal kevesebb információt, mint a segédanyag. Amennyiben a feladat nem tartalmaz erre vonatkozó utasítást, akkor nem kérhető számon a vizsgázón az összes segédanyagban megjelenő információ. A dolgozat tartalmi szempontból megfelelő abban az esetben is, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír. A nyelvi okokból érthetetlen szövegrészeket a Tartalom szempontnál nem lehet értékelni. Ez vonatkozik a megadott szövegből értelem nélkül lemásolt és rossz nyelvi környezetben használt szövegrészekre is. Az ilyen típusú hibákat figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is. El kell fogadni azonban az olyan szövegrészeket, amelyeket a vizsgázó a segédanyagból vett át és jó nyelvi környezetben használ. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, ami anyanyelvi olvasó számára nem értelmezhető, a tartalom kidolgozása nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek, • megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak.


8 / 12



Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót.

Értékelési skála (középszint 1. feladat) Tartalom és szöveghossz 5 pont

4–3 pont

A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és elérte a megadott szövegmennyiséget (40–50 szó).

A vizsgázó általában megfelelően tárgyalta a témát, és legalább 30–40 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

2–1 pont A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg 30 szónál rövidebb.

0 pont A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg nagyon rövid. vagy: A vizsgázó más témáról ír.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

A szöveg hibátlan vagy csak A szövegben több hiba fordul A szövegben sok hiba fordul kevés, a megértést nem zava- elő, a hibák alig nehezítik a elő, a hibák néhány ponton ró hibát tartalmaz. megértést. nehezítik a megértést.

0 pont A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.

Második feladat A javítás alapelvei Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról: Értékelési szempontok Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen

Pontszám 5 pont 3 pont 5 pont 5 pont 5 pont 23 pont

Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • hány irányító szempontra tért ki, és megfelelően tárgyalta-e azokat, • hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat.


9 / 12



Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, illetve nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó anyanyelvi olvasó számára értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes). Érdeklődő típusú levél esetén előfordul, hogy a vizsgázónak bizonyos információkra kell rákérdeznie. Ebben az esetben a megfelelő kérdés feltevése azt jelenti, hogy a vizsgázó megfelelően fejtette ki az adott szempontot. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. A segédanyagból átvett szövegrészek esetében úgy kell eljárni, mint az első feladatnál. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A dolgozatot akkor is a megadott szempontok alapján kell értékelni, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír, vagy önmagáról ír, amikor általánosan kellene fogalmaznia.

Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg • megfelel-e a levéllel, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, • hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. Ennél az értékelési szempontnál a szintleírások engedékenysége az eddigi kipróbálások tapasztalatait tükrözi, amely szerint a levélforma betartása általánosan nagy gondot jelent a vizsgázóknak. Most a dolgozat e szempont alapján még egy ponttal értékelhető, ha a vizsgázó törekedett a levélforma betartására, azaz a két alapvető formai jegy, a megszólítás és az elköszönés elfogadható, valamint a levél hangneme még megfelelő. 0 pont akkor jár, ha hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás, ha a vizsgázó levél helyett fogalmazást ír, illetve ha a levél hangneme nem megfelelő. A későbbiekben azonban, amikor elvárható lesz a levél formai jegyeinek ismerete, a formai követelmények szigorúbb elbírálás alá esnek. Az egyes formai jegyek abban az esetben helyesek, amennyiben a levélírás szabályainak megfelelnek, és illenek a levél típusához. A csak nyelvtani vagy helyesírási hibát tartalmazó variációk e szempont értékelésénél helyesnek számítanak. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy • logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, • megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, írásbeli vizsga 0512

10 / 12



• hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl. egyszerű kötőszók, névmások). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit akkor használja helyesen a vizsgázó, ha törekszik arra, hogy egyszerű kötőszók, névmások, határozószók stb. segítségével valódi szöveget hozzon létre. Amennyiben a vizsgázó minden mondatát azonos módon kezdi, nem mondható el az általa létrehozott levélről, hogy abban a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Amennyiben a vizsgázó csak azonos szerkezetű egyszerű mondatokat ír, nem kaphatja meg a maximális pontszámot. Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a „auzi“ ige helyett az „ a asculta“ igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Ha a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ (pl. „deasupa + gen.”), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés hibáit is figyelembe kell venni. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. A további részletes útmutatást lásd a Szókincs, kifejezésmód szempontnál.


11 / 12



Értékelési skála (középszint 2. feladat)

Tartalom 5 pont

A vizsgázó négy vagy három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán A vizsgázó a kommunikációs nem. célokat megfelelően valósíA vizsgázó a kommunikációs totta meg. célokat többnyire megfelelően valósította meg.

Formai jegyek és hangnem 3 pont A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Helyes a megszólítás, az aláírás, a dátum és az elköszönés.

Szövegalkotás 5 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A vizsgázó megfelelő nyelvi eszközök használatával valódi szöveget hoz létre. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Szókincs, kifejezésmód 5 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló megértését.

Nyelvtan, helyesírás 5 pont A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg kevés nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják.


2–1 pont

0 pont

A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és van még olyan irányító szempont, amelyet részben tárgyalt. vagy: A vizsgázó legalább négy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg.

A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. vagy: A vizsgázó három vagy annál kevesebb irányító szempontot tárgyalt részben.

4–3 pont

A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően.

Alapvető kommunikációs célját nem éri el. vagy: A vizsgázó más témáról írt.

2 pont

1 pont

0 pont

A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás és aláírás, valamint elfogadható dátum és elköszönés.

A szöveg formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás.

A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás.

4–3 pont

2–1 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. A vizsgázó törekszik arra, hogy valódi szöveget hozzon létre. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és befejezés. A szövegszerűség csak nyomokban fedezhető fel. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

0 pont A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Az írásmű izolált mondatok halmazából áll. A levél annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha nehezíti a mondanivaló megértését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés.

A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés.

A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését.

2–1 pont

0 pont

4–3 pont A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, és/vagy kevés, a megértést nehezítő hiba jellemzi a dolgozatot.

A vizsgázó csak a legegysze- A szöveg a nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibák rűbb nyelvtani struktúrákat miatt nem érthető. használja. A szöveg sok olyan nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek a megértést nem befolyásolják, valamint több, a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba fordul elő benne.

12 / 12

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents