JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

középszint Javítási-értékelési útmutató 0511

HORVÁT NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÉRETTSÉGI VIZSGA

●

2005. május 26.

Horvát nyelv

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Horvát nyelv — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1. Jó megoldásként csak a Javítási-értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 3. Félpont és többletpont nem adható. 4. A feladatok után található táblázat szolgál az értékelésére. Ebben jelölje a helytelen megoldást mindig nullával, a helyest pedig egyessel. Példa: 11. 0 helytelen helyes 12. 1 5. A pontszámok összesítése a külön lapon található összesítő táblázatban történik. 6. A vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Az egyes vizsgarészek arányát a vizsgaleírás szabályozza, ennek alapján meghatározott az egyes vizsgarészekben a vizsgapontok száma. Vizsgarész Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Írásbeli összesen Szóbeli Összesen

Vizsgapont 33 18 33 33 117 33 150

A vizsgapontok és a dolgozatpontok megegyeznek. A vizsgapontok átszámítására nincs szükség.

írásbeli vizsga 0511

2 / 12

2005. május 26.



OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE RÉSZLETES ÚTMUTATÓ I. 0 1. 2. 3. 4 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Točna tvrdnja x

Netočna tvrdnja x x x

x x x x x x x x

A táblázatba csak 11 x-et lehet beírni. Amennyiben a vizsgázó ennél többet jelöl be, minden fölösleges x-ért le kell vonni egy pontot. II. Minden tartalmilag megfelelő válasz, illetve szinonima is elfogadható. Jó a válasz akkor is, ha a vizsgázó szó szerint kimásolja a szövegből a megfelelő mondatot vagy mondatrészt. Ha a válasz a jó megoldás mellett a rosszat is tartalmazza, akkor csak a jót kell figyelembe venni. Az olyan nyelvi hibát, amely a megértést nem akadályozza, nem kell hibának tekinteni (pl. helyesírás, nyelvtani hiba). III. 0. C

22. B


23. H

24. G

25. A

26. C

27. D

3 / 12

28. E

29. F

30. Đž

31. Đ

32. Č

33. I

2005. május 26.



NYELVHELYESSÉG ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1. A helyesírási hibával leírt szavak nem fogadhatók el. 2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Variációk megadásakor nem jár pont, még akkor sem, ha közöttük van a jó megoldás. RÉSZLETES ÚTMUTATÓ I. (0) dobru (1) ljetnoj (2) zanimljivoj (3) staroj (4) prekrasnu (5) ljubaznu (6) dnevnoj II. (0) smo učili (7)

su razgovarali

(8)

sam jeo

(9)

ste imali

(10)

je kuhala

(11)

je otputovao

(12)

sam ustao/la; je ustao/la


4 / 12

2005. május 26.



III. (0)

b/ izađete

(13)

d /kestenova

(14)

b/ gusta

(15)

c/šesto

(16)

a/ prošlosti

(17)

c/ vratima

(18)

b/ na


5 / 12

2005. május 26.



HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Általános útmutató 1. Jó megoldásként csak a javítási és értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás 1 pontot ér. 3. Félpont és többletpont nem adható. Részletes útmutató 1. A/ 1.

2.

3.

A

C

B

5. C

6. B

7.

8.

9.

B

C

B

B/ 4. B C/

2. 10. glavni 11. stari 12. rijeka 13. kupati 14. zapušteno 15. prljava 16. žive 17. zrak, 18. tvornica 19. zelenila 20. na čistoću 21. naraštaje 22.pluća 23. tenis 24. čuvajmo


6 / 12

2005. május 26.



3. 25. Hrvatska samouprava / Harkanjska Hrvatska samouprava 26. Žuža Grageš 27. studenoga / 5. studenoga 28. svetom misom 29. folklorne 30. u domu kulture 31. u 18 sati 32. gradonačelnik mjesta 33. bal A kazettán hallható szövegek I. feladat a/ dio Zajedno sa sedamdeset zemalja svijeta su satovi u Hrvatskoj pomaknuti sat unatrag. Počelo je zimsko računanje vremena. U svim zemljama Europe, kao i u SAD-u. Industrijski najrazvijenija zemlja svijeta Japan ne pomiče sat kao ostatak svijeta. Pedantni Japanci su izračunali da bi njihov red pomicanjem sata bio narušen. b/ dio Stari učitelj živio je sam. Njegove učenice i učenici već su odavno odrasli, no nisu zaboravili svoga starog učitelja. Jednom su k njemu došla dva mališana da mu pomognu u domaćinstvu. Učitelj im je zahvalio i zamolio mališane da napune vodom prazno bure od drveta, koje je stajalo u vrtu. Oko njega su na klupi bile poredane kante i vedra. A na stablu je visio mali kablić za igranje – iz njega je za vrućih dana učitelj pio vodu. Jedan je mališan izabrao čvrsto limeno vedro, kucnuo po njegovu dnu palcem i polako se uputio na bunar. Drugi je skinuo sa stabla kablić i otrčao za drugom. Mnogo su puta mališani išli na bunar i vraćali se natrag. Učitelj ih je promatrao s prozora. Iznad cvjetova kružile su pčele. Pod vrelim suncem u vrtu je mirisalo cvijeće i med. Dječaci su veselo razgovarali i nosili vodu. Jedan je često zastajkivao, stavljao na zemlju teško vedro i brisao znoj s čela. Drugi je trčao lagano i ispljuskivao vodu iz kablića. Kad je bure bilo puno, učitelj pozove oba mališana, zahvali im, i daje im veliki glineni ćup, pun meda. c/ dio Kada se na svjetskom otvaranju olimpijade upali vatra i podigne olimpijski barjak mnogi gledatelji se u mislima vrate u daleku prošlost. Oni zamišljaju sliku stare Olimpijade, gradića u Grčkoj. Tamo su se svake četvrte godine održavala športska natjecanja. Tada olimpijski plamen nije bio samo znak za početak igara, nego i znak za prijekid ratova. Sportaši su se borili za prvo mjesto u bacanju koplja i diska, u trčanju, u skoku u daljinu, i u hrvanju.


7 / 12

2005. május 26.



II. feladat Zagreb, čisti grad Zagreb je glavni grad Republike Hrvatske. Smjestio se ispod Zagrebačke gore, na obalama rijeke Save. Na sjevernoj je strani stari dio grada, a na južnoj, preko Save, novi, moderniji grad. Nekada je Sava bila čista rijeka u kojoj se moglo kupati. Staro Zagrebačko kupalište još uvijek stoji, ali je zapušteno, a voda rijeke je mutna, prljava, pa ni ribice više ne mogu u njoj bezbrižno plivati. Suvremeni život nosi negativne osobine civilizacije: zagađenost okoliša u kojem ljudi žive. Voda rijeke je onečišćena otpadima tvornica i deterdžentima iz domova stanovnika. Zrak je zagađen plinovima iz tvornica, od grijanja zgrada, iz automobila. Zagreb ipak nije preveliki grad, a njegovi su stanovnici marljivi i uredni građani. To je grad zelenila i parkova koji se svakog proljeća nanovo uređuju, čiste, sadi se cvijeće i njeguje mlada trava. Građani i djeca paze na čistoću svoga grada. Vole ga i zato čuvaju. Jer, treba očuvati čistu i zdravu prirodu za buduće naraštaje. Parkovi su pluća grada, a u Zagrebu su najljepši i najveći Tuškanac, Zelengaj, Maksimir. Zagreb je grad športa što mu daje zdravlje, ljepotu i snagu. Posebice su omiljeni nogomet, košarka, rukomet, vaterpolo i tenis. Mnogi Zagrepčani vikendom odlaze pješice na Sljeme udisati svježi zrak, pročistiti pluća i osvježiti tijelo. Kao što pazimo na sebe i na svoje zdravlje, tako isto trebamo čuvati čistoću ulica, parkova i šuma te živjeti tako da i prirodi omogućimo nesmetani nastavak postojanja jer to je naše dobro. Čuvajmo svoj grad i prirodu. III. feladat Hrvatski dan u Harkanju Harkanjska Hrvatska samouprava, kako nas je izvijestila predsjednica Samouprave Žuža Gregeš, 5. studenoga organizira tradicionalni Hrvatski dan. Programi Hrvatskog dana počinju svetom misom u harkanjskoj katoličkoj crkvi, a nastavljaju se folklornim programom u domu kulture. Kako saznajemo, u programu će sudjelovati mnogobrojni izvođači, među njima Biseri Drave i Starina, Ženski pjevački zbor iz Pogana, Mješoviti pjevački zbor Ladislava Matušeka iz Kukinja te mnogi drugi. Program u domu kulture počinje u 18. sati. Svečani govor će držati gradonačelnik mjesta. Poslije programa će biti bal.


8 / 12

2005. május 26.



ÍRÁSKÉSZSÉG BEVEZETŐ Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. ELSŐ FELADAT 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Tartalom és szöveghossz Nyelvhelyesség Összesen

Pontszám 5 pont 5 pont 10 pont

2. Amennyiben a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 4. Félpontok és jutalompontok nem adhatók. Tartalom és szöveghossz E szempontokon belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • megfelelően dolgozta-e ki a témát, • megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A tartalmi teljesség megítélésénél az a döntő, hogy a vizsgázó közli-e az adott szituációban lényeges információkat. A dolgozat tartalmi szempontból megfelelő abban az esetben is, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs céloknak megfelelően ír. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, ami anyanyelvi olvasó számára nem értelmezhető, a tartalom kidolgozása nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát.


9 / 12

2005. május 26.



Nyelvhelyesség E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. Az adott szinten bizonyos nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figyelembe venni. Értékelési skála (középszint 1. feladat) Tartalom és szöveghossz 5 pont

4–3 pont

A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és elérte a megadott szövegmennyiséget (40–50 szó).

A vizsgázó általában megfelelően tárgyalta a témát, és legalább 30–40 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

2–1 pont A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg 30 szónál rövidebb.

0 pont A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát, és/vagy a létrehozott szöveg nagyon rövid. vagy: A vizsgázó más témáról ír.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) 5 pont

4–3 pont

2–1 pont

A szöveg hibátlan vagy csak A szövegben több hiba fordul A szövegben sok hiba fordul kevés, a megértést nem zava- elő, a hibák alig nehezítik a elő, a hibák néhány ponton ró hibát tartalmaz. megértést. nehezítik a megértést.

0 pont A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.

MÁSODIK FELADAT 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen

Pontszám 5 pont 3 pont 5 pont 5 pont 5 pont 23 pont

2. Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. 4. Félpontok és jutalompontok nem adhatók. Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • hány irányító szempontra tért ki és megfelelően tárgyalta-e azokat, • hogyan valósította meg a kommunikációs célokat. írásbeli vizsga 0511

10 / 12

2005. május 26.



Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz az összpontszám is 0 pont. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, illetve minden lényeges információra rákérdeznek és ismétléstől mentesek. Amennyiben a vizsgázó szó szerint lemásol egy irányító szempontot, és jó nyelvi környezetben használja azt, az adott irányító szempontot teljesítettnek kell tekinteni. A rossz nyelvi környezetben használt, szó szerint lemásolt irányító szempont kifejtése nem fogadható el.

Formai jegyek és hangnem A csak nyelvtani vagy helyesírási hibát tartalmazó variációk e szempont értékelésénél helyesnek számítanak. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy • logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, • megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, • hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit. Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni. Amennyiben például a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ, ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni.


11 / 12

2005. május 26.



Értékelési skála (középszint 2. feladat) Tartalom 5 pont

A vizsgázó négy vagy három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán A vizsgázó a kommunikációs nem. célokat megfelelően valósíA vizsgázó a kommunikációs totta meg. célokat többnyire megfelelően valósította meg.

Formai jegyek és hangnem 3 pont A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Helyes a megszólítás, az aláírás, a dátum és az elköszönés.

Szövegalkotás 5 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A vizsgázó megfelelő nyelvi eszközök használatával valódi szöveget hoz létre. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Szókincs, kifejezésmód 5 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló megértését.

Nyelvtan, helyesírás 5 pont A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg kevés nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják.


2–1 pont

0 pont

A vizsgázó két irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem. vagy: A vizsgázó egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, és van még olyan irányító szempont, amelyet részben tárgyalt. vagy: A vizsgázó legalább négy irányító szempontot tárgyalt részben. A kommunikációs célokat részben valósította meg.

A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki megfelelően és nem tárgyalta a többi szempontot. vagy: A vizsgázó három vagy annál kevesebb irányító szempontot tárgyalt részben.

4–3 pont

A vizsgázó öt irányító szempontot dolgozott ki megfelelően.

Alapvető kommunikációs célját nem éri el. vagy: A vizsgázó más témáról írt.

2 pont

1 pont

0 pont

A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Van helyes megszólítás és aláírás, valamint elfogadható dátum és elköszönés.

A szöveg formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás.

A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak. Hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás.

4–3 pont

2–1 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés. A vizsgázó törekszik arra, hogy valódi szöveget hozzon létre. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és befejezés. A szövegszerűség csak nyomokban fedezhető fel. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

0 pont A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen. Az írásmű izolált mondatok halmazából áll. A levél annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

4–3 pont

2–1 pont

0 pont

A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha nehezíti a mondanivaló megértését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés.

A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés.

A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését.

2–1 pont

0 pont

4–3 pont A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, és/vagy kevés, a megértést nehezítő hiba jellemzi a dolgozatot.

A vizsgázó csak a legegysze- A szöveg a nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibák rűbb nyelvtani struktúrákat miatt nem érthető. használja. A szöveg sok olyan nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek a megértést nem befolyásolják, valamint több, a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba fordul elő benne.

12 / 12

2005. május 26.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents