EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.11.6. COM(2015) 553 final
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Finnország kérelme: EGF/2015/005 FI/Computer Programming)
HU
HU
INDOKOLÁS A JAVASLAT HÁTTERE 1.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 (a továbbiakban: EGAA-rendelet) határozza meg.
2.
2015. június 12-én Finnország EGF/2015/005 FI/Computer programming referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 62. ágazatban (Információtechnológiai szolgáltatás) a finnországi Länsi-Suomi (FI19), Helsinki-Uusimaa (FI1B), Etelä-Suomi (FI1C) és Pohjois- ja Itä-Suomi (FI1D) NUTS2 2 szintű régiókban történt elbocsátásokat3 követően. E régiók együttesen – az Åland-szigetek kivételével – egész Finnországot magukban foglalják.
3.
A kérelem értékelése után a Bizottság az EGAA-rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése alapján megállapította, hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltételei teljesülnek.
A JAVASLAT ÖSSZEFOGLALÁSA EGAA-kérelem
EGF/2015/005 FI/Computer programming
Tagállam
Finnország Länsi-Suomi (FI19) Helsinki-Uusimaa (FI1B) Etelä-Suomi (FI1C) Pohjois- ja Itä-Suomi (FI1D) 2015. június 12.
Érintett régió(k) (NUTS 2 szint)
A kérelem benyújtásának dátuma A kérelem átvételi elismervényén feltüntetett dátum
2015. június 12.
A kiegészítő információ iránti kérelem időpontja 2015. június 26. A kiegészítő információ benyújtásának határideje
2015. augusztus 21.
Az értékelés befejezésének határideje
2015. november 13.
Beavatkozási kritérium
Az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja
Érintett vállalatok száma
69
1 2
3
HU
HL L 347., 2013.12.20., 855. o. A Bizottság 2012. november 8-i 1046/2012/EU rendelete az új regionális bontásra vonatkozó idősorok továbbítása tekintetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 310., 2012.11.9., 34. o.). Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében.
2
HU
Gazdasági ágazat(ok) (NACE Rev. 2. rendszer szerinti ágazat)4
62. ágazat (Információ-technológiai szolgáltatás)
Referencia-időszak (kilenc hónap):
2014. július 30. – 2015. április 30.
A referencia-időszak alatt elbocsátottak száma
1 603
A támogatható kedvezményezettek száma összesen
1 603
A megcélzott kedvezményezettek száma összesen
1 200
A megcélzott nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEETfiatalok) száma: A személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségvetés (EUR) Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó költségvetés5 (EUR) Teljes költségvetés (EUR) EGAA-hozzájárulás (60 %) (EUR)
0
4 167 000 205 000 4 372 000 2 623 200
A KÉRELEM ÉRTÉKELÉSE Az eljárás 4.
Finnország 2015. június 12-én kérelmet nyújtott be „EGF/2015/005 FI/Computer programming” referenciaszámon, 12 héten belül attól az időponttól számítva, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkében meghatározott beavatkozási kritériumok teljesültek. A Bizottság 2015. június 12-én, azaz a kérelem benyújtásától számított két héten belül visszaigazolta a kérelem átvételét, és 2015. június 26-án kiegészítő információkat kért Finnországtól. A kiegészítő információkat a kérelemtől számítva 8 héten belül benyújtották, miután Finnország kellően indokolt kérelme nyomán a határidőt két héttel meghosszabbították. A teljes kérelem kézhezvételétől számított 12 hetes határidő, amelyen belül a Bizottságnak le kell zárnia annak értékelését, hogy a kérelem megfelel-e a pénzügyi hozzájárulás feltételeinek, 2015. november 13-án jár le.
A kérelem elfogadhatósága Az érintett vállalatok és kedvezményezettek 5.
A kérelem 1603 munkavállalót érint, akiket a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 62. gazdasági ágazatban (Információ-technológiai szolgáltatás) bocsátottak el. Az elbocsátások Länsi-Suomi (FI19), Helsinki-Uusimaa (FI1B), Etelä-Suomi (FI1C) és Pohjois- ja Itä-Suomi (FI1D) NUTS 2 szintű régiókban történtek. Az elbocsátásokra 69 vállalatnál6 került sor; az elbocsátott munkavállalók csaknem fele (778) a Microsoft Mobile Oy-nál dolgozott.
Beavatkozási kritériumok
4 5 6
HU
HL L 393., 2006.12.30., 1. o. Az 1309/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján. A vállalkozások listája a mellékletben található.
3
HU
6.
A finn hatóságok e kérelmet az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtották be, amely az EGAA hozzájárulását ahhoz köti, hogy egy kilenc hónapos referencia-időszak alatt egy tagállam ugyanazon NUTS 2 szintű régiójában vagy két egymással határos NUTS 2 szintű régiójában található és a NACE Rev. 2. rendszer ágazati szintjén meghatározott ugyanazon gazdasági ágazatban működő vállalatoktól legalább 500 munkavállalót bocsássanak el. Egyedül a Helsinki-Uusimaa (FI1B) régióban 737 munkavállalót bocsátottak el.
7.
A kérelemmel összefüggő kilenc hónapos referencia-időszak 2014. július 30-tól 2015. április 30-ig tartott.
Az elbocsátások és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számának kiszámítása 8.
A referencia-időszak alatt bekövetkezett elbocsátásokat a következőképpen vették figyelembe: –
1 218 elbocsátás a munkáltató által a munkavállaló elbocsátásáról vagy a munkaszerződésének megszüntetéséről adott személyre szóló értesítés időpontjától,
–
385 elbocsátás a munkaszerződés tényleges megszüntetésének vagy lejáratának időpontjától.
Támogatható kedvezményezettek 9.
A támogatható kedvezményezettek száma 1 603.
Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat 10.
Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat alátámasztására Finnország azzal érvel, hogy az elmúlt években az ikt-ágazatbeli foglalkoztatás eloszlása az EU-ban és más gazdaságokban az EU-t hátrányosan érintve változott. Miközben a terület világszerte terjeszkedett, Európában visszaesés következett be, mivel a vállalkozások és a szolgáltatások Kínába, Indiába, Tajvanra és más Európán kívüli célállomásokra helyeződtek át. A finn ikt-vállalatoknál egyedül 2014-ben 3 százalékos (1500 főt érintő) leépítésre került sor. Az ikt-ágazatbeli foglalkoztatás eloszlása az EU-ban és más gazdaságokban (2009 és 2011)
HU
4
HU
Forrás: Európai Bizottság ICT Industry Analysis Predict 2013 & 2014 Reports: An Analysis of ICT R&D in the EU and Beyond (Az ikt-iparág előretekintő elemzése, 2013. és 2014. évi jelentés: az ikt-beli K+F fejlődése az EU-ban és azon kívül).
11.
E hatások Finnországban – ahol a finn elektronikai ágazat egészét súlyosan érintették – különösen érezhetők voltak, és 2011-ben a Nokia nagymértékű leépítésre vonatkozó bejelentésében tetőztek. A Nokia először 1 000 főt bocsátott el 2012-ben a salói üzeméből (EGF/2012/006 FI/Nokia Salo), majd további 3 700 főt 2012 végén és 2013 elején (EGF/2013/001 FI/Nokia). Ezt 600 másik elbocsátás követte a lapkakészletek fejlesztésének területén 2014-ben (EGF/2015/001 FI/Broadcom).
12.
E körülmények között az információ-technológiai szolgáltatások ágazata továbbra is globális versenyre törekedett, jóllehet legfőbb ügyfele, a Nokia eltűnt.
13.
A finn szoftverágazat jelenleg egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ipari internet- és felhőalapú szolgáltatásokra, megfelelőbb vállalkozások között nyújtott szolgáltatásokra törekedve, miközben problémákkal szembesül a magánszemélyek közötti szolgáltatások területén. Az utóbbi a piac globálisan nyomott árainak tulajdonítható. A piaci szereplők alacsonyabb költségű országokban működő vállalatokkal versenyeznek a megrendelésekért. Emellett jellemző, hogy a Finnországban működő multinacionális vállalatok egyes működési területeiket alacsony termelési költségű országokba helyezik át. A CGI például 2014 novemberében bejelentette, hogy finnországi személyi állományát 270 fővel csökkentenie kell, és működését az EU-n kívülre helyezi át7.
14.
A szoftverágazat globális iparág, a szoftvertermékek beszerzése pedig a legköltséghatékonyabb forrásból, globálisan történik. A szoftvertermékek ugyanakkor ország-, régió- vagy nyelvspecifikus követelményekhez igazíthatók.
15.
A globális szoftveripar egyik fontos jellemzője az új, jól képzett munkaerő iránti igény, mivel a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szoftvermegoldások életciklusa – a foglalkoztatottak szakmai életútjához viszonyítva – igen rövid. Az EU-n belüli és kívüli munkaerő között éles verseny zajlik. Az unióbeli, idősödő és kevésbé képzett munkaerő nehezen tud versenyezni az EU-n kívüli fiatal, megfelelőbb képzettséggel rendelkező munkavállalókkal.
7
HU
http://yle.fi/uutiset/it_firm_cgi_decides_to_send_home_270_in_finland/7632870 http://www.itviikko.fi/ihmiset-ja-ura/2014/11/14/cgi-paatyi-irtisanomaan-270/201415871/7
5
HU
16.
Míg 2008-ban a technológiai ágazat Finnországban 326 000 munkavállalót alkalmazott, 2014-ben hasonló vállalatok már csak 276 000 főt foglalkoztattak. Ez éves szinten átlagosan 3%-os csökkenésnek (10 000 munkavállaló) felel meg.
17.
Mindeddig a Bizottsághoz az információ-technológiai szolgáltatások ágazata vonatkozásában két EGAA-kérelem érkezett; az egyiket a globalizáció, a másikat pedig a pénzügyi és gazdasági világválság okozta hatásokra hivatkozva nyújtották be8.
Az elbocsátásokhoz és az önálló vállalkozók tevékenységének megszűnéséhez vezető események 18.
Az elbocsátásokhoz vezető lépések közé a Nokiát az elmúlt években érő változások tartoznak, melyek jelentős hatást gyakoroltak a finnországi ikt-ágazatra. Finnországban korábban több ezren foglalkoztak Nokia mobiltelefonok operációs rendszereinek fejlesztésével és tervezésével, különösen Ouluban, míg mára e feladatokat Európán kívülre szervezték ki.
19.
A Nokia és a Microsoft ezirányú döntései (a termelésnek az Unión kívülre helyezése, a finnországi termelési és fejlesztési munka beszüntetése) számos szoftveripari vállalatot érintettek, melyek működése a Nokiához vagy a Microsofthoz kapcsolódott. Ennek következményeként a Nokia problémái az egész finn szoftveriparra hatással voltak. A Tieto ikt-szolgáltató cég például a 2014 őszén bejelentett leépítéseket azzal indokolta, hogy egyik fő ügyfele, vagyis a Nokia csökkentette megrendeléseit. Hasonló intézkedésekre került sor az olyan cégeknél, mint az Atos IT Solutions and Services, a Rovio Entertainment játékfejelsztő cég és a Samlink.
20.
2014 őszén és 2015 tavaszán összesen 69 szoftveripari cégnél került sor elbocsátásokra. A leépítések okai változók, de legtöbbször a vállalatokat érő, egyre élesedő nemzetközi versenyre vezethetők vissza. A Nokia és a Microsoft munkahelyeinek megszüntetése döntő fontosságú volt, de az elbocsátások többsége az egész programozási ágazatot érintő tágabb jelenség része.
Az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos gazdaságra és foglalkoztatásra Az elbocsátások több mint 75%-a Helsinki-Uusimaa (FI1B) és Pohjois- ja Itä-Suomi (FI1D) NUTS 2 régióban történt. E két régiót ezért tárgyaljuk a következőkben részletesebben. 21.
Észak-Ostrobothniában (a Pohjois- ja Itä-Suomi [FI1D] régió része, ahol Oulu található) a munkanélküliségi ráta magas, meghaladja az országos átlagot. Míg 2015 februárjában az országos munkanélküliségi ráta 13,5 % volt, addig ÉszakOstrobothniában 15,7 %-ot, Oulu városban pedig 17,1 %-ot ért el. A régióban három munkanélküliből csaknem kettő Oulu környékén él, ahogy a régió képzettséggel rendelkező állástalan munkakeresőinek többsége is.
22.
Észak-Ostrobothniában jelenleg mintegy 1 250 szakosodott egység létezik az iktágazatban, és ezek többsége Ouluban található. A gazdasági tendenciákat mutató adatok tanúsága szerint az ikt-ágazatban működő vállalatok forgalma 2012 óta csökken9. A teljes informatikai ágazat az e területen létesített munkahelyek mintegy 12%-át teszi ki. Az említett nehézségek nyomán számos leépítésre került sor a köz-
8 9
HU
EGF/2011/016/Agile ; COM(2013) 120 final, valamint a jelenlegi kérelem. http://www.pohjois-pohjanmaa.fi/file.php?3634 pp 3
6
HU
és a magánszektorban egyaránt. Míg 2008-ban az ikt-ágazatba tartozó vállalatok közel 13 000 embernek adtak munkát a régióban, ez a szám a közelmúltban mintegy 10 000-re csökkent. 23.
Oulut és környékét érzékenyen érintették az ikt-ágazatban történt leépítések, mivel a 80-as évek óta csomópontként működött a vállalati irodák, a K+F+I és a munkaerő tekintetében. 2015 tavaszán a régióban mintegy 1500 munkakereső volt az iktágazatban. Közülük mintegy 80% Oulu-ban vagy környékén él. Emellett az informatikai felsőoktatási végzettséggel rendelkező munkanélküliek egyharmada már több mint egy éve nem talál munkát. A Microsoftnál történt leépítések tovább rontották a már eleve is súlyos helyzetet.
24.
Oulu régióban jelenleg aktívan zajlik az új növekvő ágazatok fejlesztése, amelyek munkahelyeket teremtenek – mint például az ipari folyamatok digitalizációja és a növekvő előrejelezhetőség –, és biztosítani kell, hogy az elbocsátott ikt-szakértők részt vegyenek e fejlesztésben10.
25.
2015 februárjának végén Uusimaa-ban a munkaerő 11 %-át állástalan munkakeresők tették ki. Habár ez a szám az országos átlag alatt marad, Uusimaa-ban lényegesen nagyobb mértékben nő a munkanélküliség (15,0 %), mint Finnország egészében (9,7 %). Februárban minden egyes betöltendő álláshelyre 5,1 munkakereső jutott. A munkanélküliséget a területre történő nettó bevándorlás is fokozza. Uusimaa-ban a munkakeresők száma 2015 augusztusában meghaladta a 104 000 főt, ami a 90-es évek eleje óta a legmagasabb érték.
26.
Uusimaa GDP-je Finnország GDP-jének 36 %-át teszi ki. Egész Finnország magánszektorbeli szoftveriparát tekintve itt bonyolítják a forgalom 71 %-át, itt dolgozik a foglalkoztatottak 62 %-a, és ebben a régióban működik az érintett vállalatok 52 %-a. Ez azt jelenti, hogy Uusimaa szerepe nagyobb a szoftveriparban, mint az összes többi iparágban együttvéve.
27.
2013-ban a szoftveripar az uusimaa-i magánszektor forgalmának 3 %-át, a foglalkoztatottak 5 %-át, és a vállalkozások 3 %-át tette ki.
28.
A referencia-időszak alatt összesen 49 szoftveripari cég folyamodott együttműködési tárgyalásokhoz az uusimaa-i régióban. Az együttműködési tárgyalások kezdetén 1 681 főre becsülték az elbocsátandók számát.
29.
Előzetes felmérés alapján úgy tűnik, hogy (különösen a CGI esetében) az elbocsátások az 50 év feletti fizetett alkalmazottakat érintették; e csoport tagjai nehezen találnak új munkahelyet, és okkal feltételezhető, hogy 2016 júniusára az érintettek több mint 50 %-a lesz tartósan munkanélküli.
A megcélzott kedvezményezettek és a javasolt intézkedések A megcélzott kedvezményezettek 30.
Az intézkedésekben várhatóan részt vevő elbocsátott munkavállalók becsült száma 1 200. E munkavállalók adatai nemek, állampolgárság és életkor szerinti bontásban: Kategória
Nem: 10
HU
A megcélzott kedvezményezettek száma
Férfiak:
660
(55,0 %)
http://www.temtoimialapalvelu.fi/files/2285/Ohjelmistoala_joulukuu_2014.pdf 42 o.
7
HU
Nők:
540
(45,0 %)
1 160
(96,7 %)
uniós
40
(3,3 %)
24
év
24
(2,0 %)
25 és 29 közöttiek:
év
72
(6,0 %)
30 és közötti:
54
év
936
(78,0 %)
55 és közötti:
64
év
156
(13,0 %)
12
(1,0 %)
Állampolgárság: Uniós polgárok: Nem polgárok: Korcsoport:
15 és közötti:
64 év felettiek: A javasolt intézkedések támogathatósága 31.
Az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott, személyre szabott szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: A. Tanácsadási (coaching) és más előkészítő intézkedések –
Munkakeresési képzés A munkakeresési képzés célja, hogy a résztvevők információt kapjanak a munkaerőpiacról, feltérképezhessék lehetőségeiket, továbbá javítsák és aktualizálják munkakeresési készségeiket. Az ikt-ágazatbeli munkakeresés sajátosságai miatt olyan képzési szolgáltatások megrendelésére fog sor kerülni, amelyek megfelelnek a célcsoport szakmai kompetenciájának és igényeinek. A foglalkoztatás elősegíthető képzési szolgáltatások, a munkavállalói mobilitásnak az EURES szolgáltatásain keresztül megvalósuló támogatása, valamint például a külföldi ikt-állások keresésére szakosodott munkakeresési képzési csoportok biztosítása révén.
–
Munkavállalási tanácsadás (személyre szabott tanácsadás) A munkavállalási tanácsadás célja, hogy az ügyfélnek tanácsadást nyújtson munkakeresés vagy munkahelyi képzés tekintetében. A tanácsadók egyrészt azáltal támogatják az újrafoglalkoztatást, hogy a munkavállalónak iránymutatást adnak a munkakeresés különböző lehetőségei között (esetkezelés), másrészt a munkakeresés során nyújtott tanácsadással segítik elő a munkaerő-piaci visszatérést.
–
Karriertanácsadás A karriertanácsadást olyan munkakeresők vehetik igénybe, akiknek a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatal tisztviselőjének értékelése szerint funkcionálisabb, intenzívebb és hosszú távú támogatásra van szükségük szakmai pályájuk tervezéséhez.
–
Szakértői értékelések A programozási ágazatban dolgozók kompetenciái nagymértékben különböznek. A munkakereső szolgáltatások iránti szükségleteinek felmérése
HU
8
HU
érdekében a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatal különböző szakértői értékeléseket rendelhet, többek között munkaképességi értékelést; a kompetencia és a szakmai készségek feltérképezését; a vállalkozói kompetencia és a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos lehetőségek értékelését. A szakértői értékelés tartalma és hatóköre a munkakereső személyes körülményeitől függ. B. Foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások A foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatal által biztosított, EGAAtámogatásban részesülő foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások közé a következők tartoznak: független munkakeresés támogatása online szolgáltatásokkal, állásajánlatok, egyéb foglalkoztatási szolgáltatások, ideértve a nemzetközi foglalkoztatási szolgálatokat, utazási juttatások és térítés a költözési költségekhez, a szakmai készségek és a kompetenciák feltérképezése, munkaképességi értékelések, képzések, munkapróbák (munkahelyen, illetve képzés keretében), valamint fizetési támogatások. A foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatal felelős a felajánlott szolgáltatásokért; a feladatokat az EGAA-szolgáltatások szakértői végzik. C. Képzés A képzés szakmai átképzést jelent, a cél pedig szakképzettség szerzése vagy további szakmai képesítés elnyerése valamely, nagy foglalkoztatási rátával rendelkező iparágban, illetve továbbképzés a meglévő kompetenciák erősítése révén. A képzést a célcsoporthoz igazítják. A képzés célja, hogy a képzésben részt vevőket megismertesse a vállalatok gyakorlati működésével, és biztosítsa számukra azokat a készségeket és kompetenciákat, amelyek egy vállalat keretei közötti munkavégzéshez és a vállalatfejlesztéshez szükségesek. A képzés célja vagy állásszerzés egy partnercégnél, vagy új vállalkozás indítása fejlesztési projekten keresztül. A magasan képzettek számára külön képzés nyújtható. D. Fizetési támogatások Az elbocsátott munkavállalók új alkalmazásának támogatása céljából fizetési támogatás vehető igénybe, amely levonható a munkáltató bérköltségeiből. A fizetési támogatást mindenekelőtt a magánszektorbeli foglalkoztatás támogatással történő elősegítésére használják. 2015-től kezdődően a fizetési támogatás a megfelelő bérköltség 30–50 %-ának felel majd meg attól függően, hogy a támogatásban részesülő, felvételre kerülő személy mennyi ideig volt munkanélküli.
HU
9
HU
E. Vállalkozásindítási támogatás A vállalkozásindítási támogatás az egyes munkakeresők vállalkozói tevékenységének és foglalkoztatásának elősegítését célozza. A vállalkozásindítási támogatás legfeljebb 18 hónapig jövedelmet nyújt a kezdő vállalkozóknak a teljes munkaidős foglalkoztatást biztosító vállalkozás elindításához és bevezetéséhez szükséges időtartam alatt. A vállalkozásindítási támogatás két részből áll: alapjuttatásból és kiegészítésből. 2015-ben az alapjuttatás napi 32,80 EUR. A kiegészítés összege esetről esetre változik, és a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatalok mérlegelésétől függ. A kiegészítő összeg az alapjuttatás 10-60 %-a lehet. F. Vállalkozásra ösztönzés és szolgáltatások új vállalkozók számára A vállalkozásösztönzéssel összefüggő lépéseket üzleti inkubátor típusú képzésként és vállalkozói ismeretek oktatásaként valósítják meg. Ezen túlmenően az új vállalkozóknak tanácsadást, konzultációs lehetőséget és támogatást nyújtanak. Az új vállalkozások létrehozásához a szubregionális üzleti szolgáltatási hálózatok és a foglalkoztatási és gazdasági minisztérium (MEE) Corporation üzleti ügyféltervezése révén fognak támogatást nyújtani. G. Utazási, szállás- és költözési költségtérítés A munkakeresők juttatásban részesülhetnek, amelyet munkakeresés esetén az utazási és szállásköltségekre, a foglalkoztatás elősegítését célzó képzésben való részvétel esetén az utazási és szállásköltségre, a bejárási távolságon kívül eső munkalehetőség elfogadása esetén pedig a költözési költségekre fordíthatnak. 32.
Az itt leírt javasolt intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. Ezek a tevékenységek nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.
33.
Finnország megadta a szükséges információkat a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében az érintett vállalatra nézve kötelező intézkedésekről. Megerősítették, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti ezeket az intézkedéseket.
Becsült költségvetés
HU
34.
A költségek teljes becsült összege 4 372 000 EUR, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 4 167 000 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre szánt 205 000 EUR összegű kiadásokat foglalja magában.
35.
Az EGAA-ból igényelt teljes pénzügyi hozzájárulás összege 2 623 200 EUR (az összköltségek 60%-a).
10
HU
Az egy résztvevőre első becsült költség (EUR-ban)
A résztvevők becsült száma
Intézkedések
Becsült összköltség (EUR-ban)
Személyre szabott szolgáltatások (az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti intézkedések) Tanácsadási (coaching) és más előkészítő intézkedések
710
400,00
284 000,00
1 200
375,00
450 000,00
468
5 000,00
2 340 000,00
Vállalkozásindítási támogatás
45
6 000,00
270 000,00
Vállalkozásra ösztönzés és szolgáltatások új vállalkozók számára
12
5 000,00
60 000,00
Foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások
Képzés
Részösszeg (a): A személyre szabott szolgáltatáscsomag százalékaránya
3 404 000 – (81,69 %)
Juttatások és ösztönzők (az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedések) Fizetési támogatások
Utazási, szállás- és költözési költségtérítés
92
8 000,00
736 000,00
180
150,00
27 000,00
Részösszeg (b): A személyre szabott szolgáltatáscsomag százalékaránya:
763 000 –
(18,31 %)
Az EGAA-rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedések 1. Előkészítő tevékenységek
–
10 000,00
2. Irányítás
–
165 000,00
3. Tájékoztatás és nyilvánosság
–
25 000,00
4. Ellenőrzés és jelentéstétel
– –
5 000,00
Részösszeg (c): Százalékarány az összköltséghez képest:
HU
205 000,00 (4,69 %)
Összköltség (a + b + c):
–
4 372 000
EGAA-hozzájárulás (az összköltségek 60 %-a)
–
2 623 200
11
HU
36.
A fenti táblázatban az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő intézkedésként meghatározott intézkedések költsége nem haladja meg a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja összköltségének 35 %-át. Finnország megerősítette, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek.
37.
Finnország megerősítette, hogy az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez kapcsolódó beruházás költsége kedvezményezettenként nem haladja meg a 15 000 EUR-t.
A kiadások támogathatóságának időszaka 38.
Finnország 2014. augusztus 1-jén kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a megcélzott kedvezményezettek részére. A fent említett intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokhoz ezért 2014. augusztus 1-jétől 2017. június 12-ig nyújtható pénzügyi támogatás az EGAA-ból.
39.
Finnország számára 2014. augusztus 1-jén merült fel először az EGAA végrehajtásához kapcsolódó igazgatási kiadás. Az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások ezért 2014. augusztus 1. és 2017. december 12. között támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból.
A nemzeti vagy uniós forrásokból finanszírozott intézkedéseket kiegészítő jelleg 40.
A tagállami előfinanszírozást vagy társfinanszírozást elsősorban a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium közigazgatási ágában működő állami foglalkoztatási szolgálat költségvetési sorából fogják biztosítani. Egyes szolgáltatásokat a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok (ELY központok), valamint a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatalok működési költségvetéséből is fognak finanszírozni. A technikai támogatási feladatok finanszírozása a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium, valamint a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok működési költségvetéséből fog történni.
41.
Finnország megerősítette, hogy a fentiekben ismertetett, az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő intézkedések nem részesülnek pénzügyi támogatásban egyéb uniós pénzügyi eszközökből.
A megcélzott kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, illetve a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultáció során követett eljárások
HU
42.
Finnország jelezte, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját a szociális partnerekkel és a regionális hatóságokkal egyeztetve dolgozták ki. ÉszakOstrobothnia ELY-központja és foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatala (2014. október 1-jén) találkozót szervezett az EGAA-projeketben szereplő intézkedések megtervezése érdekében. A projektet végrehajtó szervezetek partnerei (a Business Oulu, Oulu város, az oului egyetem, a Yritystakomo üzleti inkubátorház, a kereskedelmi kamara és Észak-Ostrobothnia vállalkozói), valamint a célcsoport képviselői kaptak meghívást a találkozóra.
43.
A Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium összehívott egy, a számítógépes programozási ágazatot érintő elbocsátásokkal foglalkozó csoportot, és részt vett az EGAA-kérelem elkészítésében. A csoportba tartoznak az érintett régiókat képviselő
12
HU
ELY-központok és foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatalok, a Business Oulu és a szociális partnerek. Irányítási és ellenőrzési rendszerek 44.
A kérelem tartalmazza az irányítási és ellenőrzési rendszer leírását, amely meghatározza az érintett szervek felelősségi körét. Finnország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium kezeli majd, amely az ESZA-finanszírozás kezelését is végzi. Ugyanez a minisztérium jár el igazoló hatóságként is. Az e két funkcióért felelős szervezeti egységek feladatait és jelentéstételi viszonyait szigorúan elválasztják. Az EGAA-hoz kapcsolódó irányítási funkciókat a Foglalkoztatási és Vállalkozási Osztályhoz rendelték hozzá, míg az ESZA-hoz kapcsolódó irányítási funkciókat a Regionális Osztály látja el. Mindkét alap tanúsítási funkcióit az Emberi Erőforrásokkal és Igazgatással Foglalkozó Egység látja el. A minisztérium kézikönyvet készített, amely részletesen ismerteti a követendő eljárásokat.
45.
Az ellenőrzésért felelős szerv a Belső Ellenőrzési Osztály, amely a minisztérium közigazgatási államtitkárának irányítása alatt működik. A felügyelettel és az ellenőrzéssel kapcsolatos funkciók mind az irányító, mind pedig a tanúsító hatóságok tevékenységi körében is szerepelnek.
Az érintett tagállam vállalásai 46.
Finnország minden szükséges biztosítékot megadott az alábbiak tekintetében: –
a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok megvalósítása során tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;
–
a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámcsökkentések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek;
–
az elbocsátó vállalatok, amelyek a leépítések után folytatták a tevékenységüket, eleget tettek az elbocsátásokra vonatkozó jogi kötelezettségeiknek és a munkavállalóikkal szemben is ennek megfelelően jártak el;
–
a javasolt intézkedések nem részesülnek egyéb uniós alapok vagy pénzügyi eszközök pénzügyi támogatásában, és megtették a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére;
–
a javasolt intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket;
–
az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás megfelel az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak.
KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK Javasolt költségvetés 47.
11
HU
Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet11 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.
HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
13
HU
48.
Miután megvizsgálta a kérelmet az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek szempontjából, valamint figyelembe vette a megcélzott kedvezményezettek számát, a javasolt intézkedéseket és a becsült költségeket, a Bizottság azt javasolja, hogy a javasolt intézkedések összköltségének 60 %-át kitevő 2 623 200 EUR összeget folyósítsanak az EGAA-ból a kérelemben igényelt pénzügyi hozzájárulás biztosítása érdekében.
49.
Az EGAA igénybevételére vonatkozó javasolt határozatot az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza meg, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás12 13. pontja értelmében.
Kapcsolódó jogi aktusok 50.
A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatának benyújtásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2 623 200 EUR összegnek az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra is.
51.
A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatával egyidejűleg végrehajtási jogi aktus formájában egy pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot is elfogad, amely abban az időpontban lép hatályba, amikor az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az EGAA igénybevételéről szóló határozatjavaslatot.
12
HU
HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
14
HU
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Finnország kérelme: EGF/2015/005 FI/Computer Programming)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre13 és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra14 és különösen annak 13. pontjára, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1)
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal hozták létre, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.
(2)
Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet15 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.
(3)
2015. június 12-én Finnország EGF/2015/005 FI/Computer programming referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 62. ágazatban (Információtechnológiai szolgáltatás) a finnországi Länsi-Suomi (FI19), Helsinki-Uusimaa (FI1B), Etelä-Suomi (FI1C) és Pohjois- ja Itä-Suomi (FI1D) NUTS16 2 szintű régiókban történt elbocsátásokat követően. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítette ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.
13
HL L 347., 2013.12.20., 855. o. HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.). A Bizottság 2012. november 8-i 1046/2012/EU rendelete az új regionális bontásra vonatkozó idősorok továbbítása tekintetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 310., 2012.11.9., 34. o.).
14 15
16
HU
15
HU
(4)
Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Finnország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 2 623 200 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.
(5)
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,
ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 2 623 200 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában. 2. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a határozatot [[the date of its adoption]]17-tól/-től kell alkalmazni. Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről az elnök
17
HU
a Tanács részéről az elnök
A dátumot a Parlament illeszti be a határozatnak a Hivatalos Lapban való közzétételét megelőzően.
16
HU