EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.11.10. COM(2015) 557 final 2015/0257 (NLE)
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A JAVASLAT HÁTTERE
•
A javaslat indokai és céljai
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv1 (a továbbiakban: a héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket alkalmazzon a hozzáadottérték-adó beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére. A Bizottságnál 2014. december 23-án és 2015. május 8-án iktatott leveleiben Magyarország engedélyt kért arra, hogy a héairányelv 193. cikkétől eltérő intézkedést alkalmazhasson. A héairányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2015. július 2-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Magyarország kérelméről. A Bizottság 2015. július 7-én kelt levelében értesítette Magyarországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek ítélt valamennyi információnak. Magyarország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy csalási modelleket észlelt a személyzet rendelkezésre bocsátásával foglalkozó ágazatban, különösen a munkaerő-kölcsönzők és a hasonló szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (például olyan iskolaszövetkezetek, ahol a tagok munkát végeznek harmadik felek részére) esetében. Magyarországon körülbelül 1000 bejegyzett munkaerő-kölcsönző cég működik. Az ágazatban több vállalkozás tagja olyan országos szövetségeknek (pl. Magyar Munkaerőkölcsönzők Országos Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége), amelyek esetében a tagság ténye bizonyos garanciát jelent az ilyen vállalkozások törvényes működésére vonatkozóan. Számos vállalkozás azonban nem tagja országos szövetségnek, és Magyarország szerint különösen az e kategóriába tartozó cégekre igaz, hogy 40–50 %-uk csalásokban vesz részt. E csalások különböző formákat öltenek, ilyen lehet például a fiktív szolgáltatásnyújtás vagy a hamis számlák, de az adócsalás leggyakoribb típusa az, amikor a szolgáltatások kiszámlázását követően a szolgáltató eltűnik anélkül, hogy megfizetné az adót az adóhatóságnak, miközben ügyfeleinek már kiállította a héa levonására jogosító érvényes számlát. Az ágazatban 2014ben elkövetett héacsalások értéke Magyarország számításai szerint körülbelül 22 500 000 EUR volt. Az ilyen típusú szolgáltatások egyik jellemzője, hogy azokhoz általában nincs szükség jelentős beruházásra vagy speciális ismeretekre. Ezért viszonylag egyszerű létrehozni egy ilyen vállalkozást, amely azután rövidesen eltűnik. A csekély beruházás miatt az ügyfelektől kapott héa gyakran nagyban meghaladja az ilyen beruházások, vagy általánosabban fogalmazva a kezdeti befektetések után levonható héa összegét. A kezdeti befektetések le nem vont héája tehát csak kis költségelemet jelent, amikor ezek a – kevés vagy semennyi eszközzel nem rendelkező – vállalkozások eltűnnek. A be nem fizetett héa teljes összegét ezután nehéz vagy lehetetlen behajtani. Annak ellenére, hogy bevezettek bizonyos ellenőrzési intézkedéseket (pl. az új vállalkozások bejegyzésének fokozott felügyelete és ellenőrzése), Magyarország úgy nyilatkozott, hogy nem 1
HU
HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
2
HU
képes sikeresen megküzdeni az ebben az ágazatban elkövetett csalásokkal. Ennek megfelelően Magyarország felhatalmazást kér arra, hogy a héairányelv 193. cikkében foglalt általános szabálytól eltérve fordított adózást alkalmazhasson ebben az ágazatban, vagyis ne a szolgáltató, hanem az adóalany ügyfél számolja el a szolgáltatás után fizetendő héát a héabevallásában. Az ügyfél, amennyiben teljes adólevonási joggal rendelkezik, egyszerre vallaná be és vonná le a szolgáltatást terhelő héát; így nem kerülne sor tényleges héafizetésre a kincstár részére. Ez megakadályozná, hogy a csaló szolgáltatók eltűnjenek a héa összegével. Emellett a Magyarország által benyújtott információkból a Bizottság arra következtet, hogy a szolgáltatás igénybevevői általában véve szabálykövetőbbek, mint az említett szolgáltatók. A javasolt intézkedés ennélfogva olyan hatással is jár, hogy a héafizetési kötelezettség a kisebb, kevésbé megbízható vállalkozások helyett a nagyobb, szabálykövetőbb adóalanyokat fogja terhelni. Nem merült fel ahhoz kapcsolódó csalási kockázat, hogy a csalások más, ilyen intézkedést nem alkalmazó tagállamokba tevődnének át. Ugyanígy nem várható, hogy a csalás átterelődne a kiskereskedelmi szintre, mivel az adott szolgáltatástípus jellemzően nem a végső fogyasztást célozza. Megjegyzendő, hogy már a héairányelv is előre vetíti a fordított adózás választható alkalmazását a személyzet biztosítása kapcsán (a héairányelv 199. cikke (1) bekezdésének b) pontja). Ez a lehetőség alapvetően az ingatlanágazatra korlátozódik (a héairányelv 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja), de az irányelvben biztosított lehetőség háttere hasonló a szóban forgó kérelem hátteréhez. A javaslatban foglalt eltérő intézkedést ezért csak olyan helyzetekre kellene alkalmazni, amelyeket még nem fed le a héairányelv. Végezetül: a Bizottság úgy értesült, hogy Magyarország már meg is kezdte a kért eltérés alkalmazását, anélkül, hogy megvárta volna az e javaslaton alapuló tanácsi határozat elfogadását. 2.
JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•
Jogalap
A héairányelv 395. cikke. •
Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tekintettel a héairányelvnek a javaslat alapját képező rendelkezésére, a javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható. •
Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt: A határozat engedélyt ad egy tagállam számára annak saját kérelme alapján, kötelezettséget tehát nem keletkeztet. Az eltérés korlátozott alkalmazási területére tekintettel a különös intézkedés arányban áll a kitűzött céllal, amely az adócsalás elleni küzdelem. Nem lépi túl az adott ágazatban az adócsalás elleni küzdelemhez szükséges mértéket. •
A jogi aktus típusának megválasztása
A héairányelv 395. cikke értelmében a héára vonatkozó közös szabályoktól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. Ezenfelül azért a tanácsi határozat a legmegfelelőbb jogi aktus, mert az egy-egy tagállamnak is címezhető.
HU
3
HU
3.
AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A javaslat alapját a Magyarország által benyújtott kérelem képezi, és az csak ezt a tagállamot érinti. •
Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Külső szakértők bevonására nem volt szükség. •
Hatásvizsgálat
A határozat célja, hogy visszaszorítsa a személyzet biztosításához kapcsolódó héacsalásokat annak előírásával, hogy a fizetendő héát a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak kell elszámolnia. Így potenciálisan pozitív hatással lesz a héabevételekre, mivel a csaló szolgáltatók a továbbiakban nem tudnak eltűnni a rendes szabályok alapján az ügyfeleiktől átvett héa összegével. 4.
KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs az uniós költségvetést érintő negatív hatása. 5.
EGYÉB ELEMEK
A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, 2017. december 31-én automatikusan hatályát veszti.
HU
4
HU
2015/0257 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre2 és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel:
HU
(1)
A Bizottság által 2014. december 23-án és 2015. május 8-án iktatott levelében Magyarország felhatalmazást kért egy, a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) megfizetésére kötelezett személy vonatkozásában.
(2)
A Bizottság 2015. július 2-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Magyarország kérelméről. A Bizottság 2015. július 7-én kelt levelében értesítette Magyarországot, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek ítélt valamennyi információnak.
(3)
A 2006/112/EK irányelv 193. cikke általános szabályként előírja, hogy a termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni a héát az adóhatóságnak. A Magyarország által kért eltérés célja az, hogy a szolgáltatás igénybevevője legyen felelős a személyzet biztosításához kapcsolódó héa megfizetéséért.
(4)
Magyarország szerint a munkaerő-kölcsönzési ágazatban több szereplő csalárd tevékenységet folytat azzal, hogy a nyújtott szolgáltatások héáját nem fizeti be az adóhatóságnak. Mivel az ilyen típusú tevékenységekhez nem feltétlenül kell jelentős kezdeti befektetéseket vagy nagyobb beruházást eszközölni, az ilyen ügynökségek által átvett héa gyakran jelentősen meghaladja az ügynökségek által a beszállítóiknak kifizetett levonható héa összegét. Nem sokkal ezt követően vagy akár már néhány hónapon belül több ilyen – gyakran csak kevés vagy épp semennyi eszközzel sem rendelkező – ügynökség eltűnik, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a be nem fizetett héa behajtását.
(5)
Azáltal, hogy ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybevevője lenne a héa megfizetésére kötelezett személy, az eltérés megszüntetné a lehetőséget az adócsalás ilyen formájának elkövetésére. A személyzet biztosításának több, a 2006/112/EK irányelv 199. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt esetében már most is van lehetőség arra, hogy a vásárló vagy a szolgáltatás igénybevevője legyen a héa
2
HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
5
HU
megfizetésére kötelezett személy. Az eltérő intézkedés így a személyzet biztosításának olyan eseteire vonatkozik, amelyekre nem terjed ki a 2006/112/EK irányelv. (6)
Az eltérésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérve Magyarország felhatalmazást kap annak előírására, hogy a héa megfizetésére az az adóalany legyen köteles, akinek a részére a 2006/112/EK irányelv 199. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérő tevékenységet végző személyzetet biztosítják. 2. cikk Ez a határozat 2017. december 31-én hatályát veszti. 3. cikk Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje. Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről az elnök
HU
6
HU
